Kistérségi tervdokumentum

LHH módszertani útmutató, 2008.09.05. Kistérségi tervdokumentum I. Helyzetelemzés Gazdasági helyzet Amint a legtöbb hasonló, hátrányos helyzetű kistérségre, így a lengyeltótira is igaz, hogy a gazdasági életében az ipar részesedése átlag alatti, a mezőgazdaság ellenben gazdag tradíciókra és bizonyos értelemben igen kedvező adottságokra tekinthet vissza, ugyanakkor a szolgáltató szektor fejlettsége is hagy kívánnivalót maga után. A vállalkozási intenzitás meglepően alacsony: 2005-ben 1000 lakosra csak 39 vállalkozás jut, amely érték a harmadik leggyengébb az egész régióban. A vállalkozások száma 1999 és 2005 között 18%-kal emelkedett, amit mindenképpen kedvező, a regionális átlagot meghaladó jelenségként kell értékelni. Ez azonban még mindig csak 545 működő (2004), és 743 regisztrált vállalkozást jelent (2006), vagyis az alacsony sűrűség és az alacsony lélekszám együtt a vállalkozói tőke igen csekély össztömegére is utal. A vállalkozás-sűrűség települési különbségeit az 1. ábrán mutatjuk be. 1. ábra. Vállalkozássűrűség a kistérségben A skála két végpontja, 16,1 (Kisberény), illetve 63,5 (Szőlősgyörök) között igen jelentős, közel négyszeres eltérés van. A vállalkozások száma valamelyest csökken ugyan a Balatontól távolodva, de a területi eloszlás nem teljesen egyértelmű. Ennél is nagyobb horderejű az ábrán kék háromszögekkel ábrázolt adat: a nagyobbak 50, a kisebbek 20 fő felett foglalkoztató vállalkozásokat jelölnek, a két kategóriának megfelelő cég ugyanis összesen csak hét található a kistérségben, 250 fő feletti nagyfoglalkoztató pedig egyáltalán nincs. Tegyük még hozzá, hogy a 10-19 fő közötti kategóriában is csak kilenc vállalkozást találnánk, ráadásul szintén a fent is jelölt településeken: Lengyeltótiban (5), Öreglakon (2) és Somogyváron (2). A működő vállalkozások legnagyobb része (406) 1-9 főt alkalmaz – adatok hiányában csak becsülni lehet, hogy ezeknek a többsége mindössze egy főnek ad munkát. 123 olyan vállalkozás van, amely alkalmazottak nélkül működik. A térség gazdasági szerkezetének sajátosságait jól jellemzi az az adat, hogy a vállalkozások közel 20%a a mezőgazdaságban, és mindössze 9%-uk az iparban tevékenykedett. Jelentős arányban vannak jelen az építőipari cégek (16,2%), a kereskedelem 22%-kal részesedik, a gazdasági szolgáltatások 18, a szállításiak mindössze 5,8%-kal vannak jelen. Első látásra kifejezetten kevésnek tűnik az idegenforgalmi vállalkozások 9%-os részesedése is. A regisztrált vállalkozásoknak 24%-a volt a társas vállalkozás (2006). A térség agrárjellegét támasztja alá az agrárszektor keresőinek 12,5%-os aránya is (2001), amely ugyanakkor nem számít kirívóan magasnak a régió „vidéki” kistérségeinek sorában. Az ipari keresők részesedése ugyanakkor 33%, annak ellenére, hogy igazán jelentős ipari üzemet nem találunk a kistérségben. A mezőgazdaság természeti feltételeivel kapcsolatban a kistérség vidékfejlesztési programja leszögezi, hogy a termőföld minősége az agrárgazdasági mérőszám alapján térségi, megyei és országos összehasonlításban is átlagosnak mondható. A térség adottságai ugyanakkor nem elsősorban a szántóföldi növénytermesztésnek, hanem bizonyos térségekben a szőlő- és gyümölcságazatnak, más területeken pedig például az erdőgazdasági hasznosításnak kedveznek igazán. Az 1999. évi regisztráció során a kistérségben 615 mezőgazdasági vállalkozást írtak össze. A kistérségben jelentős számban vannak számottevő földterülettel nem rendelkező, agrártermelést csak mellék-, illetve kiegészítő tevékenységként folytató gazdálkodók, akik az általuk előállított alacsony termelési érték miatt inkább lemondanak a támogatások 1

LHH módszertani útmutató, 2008.09.05. igénybevételét lehetővé tevő regisztrációról. A kistérségben a mezőgazdaságon belül a növénytermesztésé a főszerep. A főbb szántóföldi növények a gabonafélék, a kukorica, a napraforgó. A kistérség természeti és talajadottságai, éghajlata alapján azonban kiválóan alkalmas gyógynövények termesztésére, amelynek hagyományai megvannak. Továbbá nagy tradíciója van a kistérségben a szőlő- és gyümölcstermesztésnek (alma, szilva, körte, kajszi, dió). A gyümölcstermés felvásárlása és értékesítése részben a kistérség területén kívül történik. Szőlő termesztése nagyüzemben és családi gazdaságokban egyaránt folyik (Vidékfejlesztési Program). A legfontosabb mezőgazdasági vállalkozások Manvee Kft., Hubertus Agráripari Bt. (fácántelep) Lengyeltóti– Pusztaberény, Légrádi Miklós mezőgazdasági vállalkozó, Junglans Kft. diófeldolgozás, termelés, Kara Bt. mezőgazdasági termelő, szolgáltató, fuvarozó. Szőlőtermeléssel és feldolgozással az alábbi személyek foglalkoznak: Koltai Tamás, Komáromi Ferenc, Trunkó Ferenc. A felsoroltakon kívül több a számottevő szőlősgazda és jelentős halgazdasági tevékenység is folyik a kistérségben. A térség iparát néhány kis- és középvállalkozás határozza meg. A tevékenységek között többségében vannak a viszonylag egyszerű, nem különösebben technológiaintenzív formák. A meghatározó cégek közül ki lehet emelni a Ferroflex Kft.-t (Lengyeltóti, fémszerkezetek hegesztése), a Varga Flexo Kft.-t (Lengyeltóti, nyomdai gépek javítása), a Dolomit Kft. (Lengyeltóti, betonelem-gyártás, kőfeldolgozás), Stehle Bau Kft. (építőanyag forgalmazás), Fonte Viva Kft. (ásványvíz palackozás), Tóti Aqua Kft. (szóda- és ásványvíz gyártás és palackozás), Tóth kút Kft., valamint az Öreglaki Vadfeldolgozó Kft. (húsipar, a kistérség területén található legnagyobb élelmiszeripari cég). Vagyis az ipar általában csak az alapanyagok egyszerű feldolgozásával állít elő termékeket, és ez a tevékenység is szinte kizárólag csak Lengyeltótira összpontosul. A tercier szektorra is jellemző ugyanaz, amit az első kettőről elmondtunk: kevés a vállalkozás, azok is néhány foglalkoztatottal, alacsony tőkekoncentrációval jellemezhetők. A kistérség kereskedelmét is a kisvállalkozások egyeduralma jellemzi, a szomszédos Balaton gyorsan fejlődő kereskedelmi szférája mellett ennek megváltozására kevés az esély. A kistérségben összesen 130 kereskedelmi egység működik, ami 10 ezer lakosra vetítve mindössze 113 – ezzel a Lengyeltóti kistérség az utolsó Somogy megyében. A 130-ból 51 az élelmiszer jellegű üzlet, és két olyan település (Gyugy, Kisberény) is található itt, ahol egyetlen élelmiszerbolt képviseli helyben a kereskedelmet. Az üzletek 42%-a van Lengyeltótiban. A vendéglátóhelyek 10 ezer lakosra vetített száma (45) szintén a legalacsonyabb Somogy megyében. Az idegenforgalom a többi hasonló helyzetű kistérséghez képest aránylag fejlett. Ez azonban csak viszonylagosan jelent kedvező helyzetet. A 629 kereskedelmi férőhely az ötödik helyet biztosítja a kistérségek megyei rangsorában, és csak a balatoni és a kaposvári térségek előzik meg – 1000 főre vetítve még kedvezőbb az arány. A 10 600 vendégéjszaka viszont már csak a hetedik helyre elég, ami a kereskedelmi szálláshelyek igen alacsony kihasználtságára utal. Az átlagosan 4,5 éjszakás tartózkodási idő szintén kedvezőnek számít. A magánszállásadók további 1000 férőhelyes kapacitással vannak regisztrálva, azonban a kihasználtsági mutatók itt is alacsonyak. Ugyanakkor, amíg a kereskedelmi szálláshelyeken csak a vendégek mintegy 40%-a külföldi, addig ez az arány a magánszállásadóknál 75%-os. Az alacsony vállalkozási intenzitás azt is jelenti, hogy viszonylag kevés a gadzaságfejelsztési jellegű támogatható kezdeményezés a kistérségben. Ki kell emelni a Tóti Aqua Kft. 3,2 millió Ftos támogatását (GVOP 2.1.1) 2004-ben, amelyből egy szikvízgyartó üzem technológiai korszerűsítése valósult meg Lengyeltótiban. Buzsákon a Buzsák-ÉP Kft. 2008. szeptemberében nyert el 47 millió Ft-ot a GOP 2.1.2.-08/D intézkedésen, egy induló vállalkozás alapgépeinek beszerzésére. Öreglakon a FA-UNA KFt. kapott 4,1 milliós támogatást 2005-ben géptárolóhelység kialakítására (AVOP 1.1). 2008. augusztusában pedig a Fonte Viva Kft. részére ítéltek meg 54 millió Ft-ot a somogyvári ásványvíz-palackozó üzem fejlesztésére (GOP 2.1.2-08/B).

2

LHH módszertani útmutató, 2008.09.05. Infrastrukturális helyzet A Lengyeltóti kistérséget ugyan nem érintik a közlekedési infrastruktúra legfontosabb tengelyei, de közvetlenül az északi határai mellett futnak el, így annak előnyeit legalább is részben élvezi. Az V. páneurópai korridor-rendszer részeként az M7 autópálya a kistérség központjától csak néhány percre halad el (valójában érinti is annak közigazgatási területét), és az Ordacsehi és Fonyód közötti csomópont révén a fel- és lehajtás is biztosított. A kistérség belső úthálózatát ezzel szemben csak mellékutak alkotják. A legfontosabb, a terület észak-déli tengelyében futó út a 6701-es számot viseli, és Fonyódot kapcsolja össze Kaposvárral. Ez az út, illetve az ebből kiágazó további alsóbbrendű utak fűzik fel a kistérség minden települését. A további utak közül jelentős még a 6711-es, amely Lengyeltótit Szőlőskislakon keresztül Balatonboglárhoz kapcsolja, valamint a 6708-es amely Buzsákon, valamint a 6704-es amely Öreglakon keresztül biztosít kapcsolatot Marcali felé. Komoly problémát jelent viszont a keleti összeköttetések hiánya: ebben az irányban nincs ugyanis kapcsolat a 67-es főút felé (régi problémája ez Külső-Somogynak), amely pedig mint szállítási, mint idegenforgalmi szempontból jóval fontosabb, mint a 6701-es út. Ugyanebből adódóan a kistérség négy zsáktelepüléssel is rendelkezik: Gyugy, Hács, Kisberény és Somogyvámos mind ezen az oldalon, a tengelytől keletre helyezkedik el. Ha ezt a négy községet a kistérség 10 településéhez viszonyítjuk, akkor 40%-os, kimagaslóan magas zsáktelepülési arányt kapunk. A közúti elérési idők viszonylag kedvezőek. A gyorsforgalmi úthálózat az M7 révén közel van (amely már része az egész Európára kiterjedő pályarendszernek), az elérési idők 7-23 perc között alakulnak, értelemszerűen északról dél felé haladva növekszenek. A megyeszékhely elérhetősége éppen fordítva alakul, a kistérség déli peremén mindössze 30, északi részén közel 50 perc. Kis mérete ellenére Lengyeltóti város elérése még annak kistérségen belül periférikus fekvése ellenére is jó, 5 és 15 perc között alakul. A kistérség vasúti közlekedését egy mellékvonal, a Kaposvárt Fonyóddal összekötő 36-os számú vonat biztosítja, amelyen Pamuk, Somogyvár, Öreglak és Lengyeltóti rendelkezik saját állomással, illetve megállóhellyel. A pamuki kivételével mindegyik viszonylag távolabb esik a település központjától. A vonalon hétköznapokon öt vonatpár közlekedik (a téli menetrend szerint), amelyek közül egy Pécs-Celldömölk, illetve Pécs-Szombathely viszonylatban a régió központját is átszállás nélkül elérhetővé teszi Kaposvárig. A vonal többé-kevésbé átlagos állapotban van, de a lassújelek ennek megfelelően megkeserítik a vasutat választók életét: egy Lengyeltóti–Kaposvár utazás (41 km) átlagosan 60-70 percet vesz igénybe. Fonyódi átszállással egyébként kinyílik a vasúti horizont: hazai IC (Nagykanizsa, Keszthely, Budapest) és nemzetközi (Zágráb) vonatok is megállnak itt. A vasútvonal léte ezidáig egyetlen ismert koncepció szerint sem forgott veszélyben, a nyári időszakban jelentős üdülőforgalmat bonyolít. Az autóbuszközlekedés bizonyos falvakban egyértelműen nem felel meg az igényeknek. A korábban említett zsáktelepülésekről a megyeszékhely csak átszállással érhető el, de Somogyvámosról például a kistérségi központ is. A kistérség nagyobb településeit azonban a vasúti és autóbusz közlekedés viszonylag hatékonyan kapcsolja össze egymással. A kistérség vezetékes infrastruktúrája nem tekinthető teljesen kiépítettnek. 2005-ös adatok szerint 353 lakás, vagyis a teljes lakásállomány 7%-a még nem volt bekapcsolva a vezetékes ivóvíz-hálózatba. Teljes kiépítettségről csak Lengyeltóti, Szőlősgyörök és Buzsák esetében beszélhetünk, míg Gyugy (56%) és Hács (53%) kifejezetten problémásnak tűnik. A szennyvízcsatorna kiépítésének legfontosabb mérföldköve Lengyeltóti város csatornaprogramjának elindulása volt, 2002-ben 3,2 Mrd Ft-os összköltséggel. A program eredményeképpen megindult a városon kívül további négy község (Buzsák, Öreglak, Somogyvár, Szőlősgyörök) csatornázása. Ezekben a településekben 2006-ig összesen 2627 lakást kapcsoltak be a hálózatba, Lengyeltótiban 77%-os, Szőlősgyörökön 82%-os, a legkevésbé előrehaladott állapotban lévő Öreglakon 56%-os bekötési arányt produkálva. Ez összességében azt jelenti, hogy a kistérség lakásainak 56%-ában már megoldott a csatornázás kérdése. A gázhálózat a kistérségben sokkal jobban kiépített, a KSH megyei statisztikái szerint 2400 háztartási, ebből 2348 fűtési fogyasztó volt 2006-ban. Ami azt jelenti, hogy a lakások valamivel több mint fele csatlakoztatva van. Az egyetlen kivétel Pamuk, ahol ekkor még nem volt a vezetékes gáz elérhető. 3

LHH módszertani útmutató, 2008.09.05. Szintén csak viszonylag kedvezőnek értékelhető, hogy a kistérség 3969 háztartása bevonásra került a rendszeres hulladékgyűjtésbe, ez ugyanis 86%-os értéknek felel meg. Az infokommunikációs infrastruktúra tekintetében a kistérség nagyjából hozza a régió hasonló vidéki térségeinek átlagát. 1000 lakosból 251 rendelkezik telefon-előfizetéssel, és 20,6 internet-előfizetéssel (ez az érték is a hasonló helyzetű térségek között átlagosnak tekinthető). Kiépített kábeltelevíziós hálózat egyelőre Lengyeltótiban található, Öreglak és Pamuk községekben most építik ki a hálózatot.

I. 3. Társadalmi helyzet A kistérség településhálózata tulajdonképpen kiegyensúlyozottnak mondható: dél-dunántúli viszonylatban szokatlan az igen alacsony településszám (10), amelyhez a régió egyik legkisebb népességű kistérségi központja (Lengyeltóti – 3355 fő 2006-ban) társul. Szerencsés körülmény, hogy a falvak közel fele, a kilenc községi jogállású település közül négy nagyobb ezer főnél, ezek közül Somogyvár közel kétezer lakosnak ad otthont, Szőlősgyörök, Buzsák, Öreglak pedig 1200 és 1600 fő között vannak. Somogyvámos mintegy 750 fős, a további négy település viszont 500 fő alatti, Kisberény alig 202 lakossal rendelkezik. Ez a településstruktúra valóban kiegyenlített, a problémát a kistérség esetében központjának viszonylag kis mérete, és ezzel részben összefüggésben funkcionális gyengeségei jelentik. A kistérség népesedési helyzete sajátos kétarcúságot mutat. Nagyjából követi az országos trendet azzal, hogy csökkenő népességű pályán mozog, bár csúcspontját az 1949-es népszámlálás alatt érte el, amelyhez képest napjainkra már több mint négyezer főt, vagyis mintegy 25%-ot veszített lakosságszámából. Ez egyértelműen mutatja a kistérség vidékies jellegét, hiszen jelzi, hogy kimaradt az 1960-as és 70-es évek gyors urbanizációjából. Az egyetlen városnak, Lengyeltótinak a népessége is inkább stagnált az elmúlt 40 évben. A népességveszteség egyértelműen a természetes fogyás számlájára írható, 1990 és 2001 között z 565 lakossal csökkentette, míg a vándorlási különbözet 32 fővel növelte a népességet. 2. ábra. Természetes szaporodás évi átlaga, 2001-2005 A kistérség legnagyobb települései (Lengyeltóti, Szőlősgyörök, Buzsák, Somogyvár) 10‰ alatti születési arányszámmal, ebből adódóan természetes fogyással jellemezhetőek, de hat település az országos átlag feletti születési arányszámokkal bír, és ebből a 15‰-et meghaladó Kisberény, Pamuk és Somogyvámos kiemelkedőnek minősíthető. Ennek ellenére, érdemi természetes szaporodás csak Somogyvámoson mutatható ki, a többi település esetében a magas születési mutatókhoz viszonylag magas halálozási értékek is társulnak. Vándorlási szempontból a térség érdekes sajátosságokat mutat: amíg 1990 és 2001 között Lengyeltótiba alig-alig volt több be- mint kiköltöző, addig délen Somogyvár és Somogyvámos is stabilan pozitív migrációs egyenleget mondhat magáénak, ez utóbbi nyilván nem kis részben a Krisna-völgybe költözők miatt is alakult így. Kiemelendő még a Buzsákról történő intenzív elvándorlás, amely ebben az időszakban 150 főt tett ki. Összességében a kistérségben mégis inkább az elöregedés irányába ható erők vannak túlsúlyban, de néhány kedvező körülmény miatt a jelenleg korszerkezet még nem mondható rossznak. A térség fiatalodási mutatója 84%-os volt 2005-ben, vagyis a 14 év alattiak a 60 év felettieknek ilyen arányban feleltek meg. A 2001-es népszámlálás alkalmával 509 ember vallotta magát etnikumúnak nemzetiségűnek a kistérség területén. Ennek viszonyításához tudnunk kell, hogy ez a kistérség teljes népességének 4,4%-a. Ez nem csak az országos átlagot (amely e mérés szerint 1% körül adódott), hanem a 2%-ot meghaladó somogyi átlagot is jelentősen felülmúlja. Mivel a népszámlálás problémái az etnikai adatok tekintetében közismertek, nyugodtan kijelenthetjük, 4

LHH módszertani útmutató, 2008.09.05. hogy a roma lakosság fontos alkotórésze a kistérség népességének. A legnagyobb roma közösséggel Lengyeltóti rendelkezik (206 fő), de a legnagyobb arányban Kisberényben (25% a népszámlálás szerint), illetve Pamukon és Somogyvámoson (10-10%) vannak jelen. A kistérség egészségügyi alapellátásai megoldottak, a két lengyeltóti, valamint az öt további háziorvos nagyjából lefedi a kistérséget, csak Gyugy, Hács és Pamuk településeken nincs székhelye orvosnak (3. ábra). Ugyanakkor mindössze egyetlen egy házi gyermekorvos működik a kistérségben, gyógyszertárból kettő van (Lengyeltóti, Somogyvár). A szakellátási formákat Lengyeltótiban csak magán szülészeti-nőgyágyászati rendelés képviseli, más járóbeteg szakellátás nem vehető helyben igénybe. Éppen ezért támogatja a Lengyeltóti kistérség a Fonyódi kistérség DDOP- 3.13.B benyújtott pályázatát, hogy az ellátásra szoruló betegek ott tudják magas színvonalon a számukra szükséges járóbeteg szakellátását igénybe venni. Lengyeltóti mentőállomással rendelkezik, amely a város pozíciójából, illetve a kistérség méreteiből következően képes besegíteni a környező körzetek ellátásába is. 3. ábra. Egészségügyi alapellátás a kistérségben A legközelebbi szakrendelések Fonyódon állnak rendelkezésre (amely közúton, vasúton és autóbusszal is jól elérhető), itt viszonylag széles körű a választható ellátási formák sora. A fekvőbeteg-ellátás tekintetében a területi kórházak közül a Marcali, a súlyponti kórházak közül alapvetően a kaposvári Kaposi Mór kórház az illetékes. Marcaliba hétköznapokon nyolc autóbuszjárattal lehet eljutni, átlagosan 55-60 perc alatt. A hétvégi és éjszakai háziorvosi ügyletet a többcélú kistérségi társulás szervezi és működteti. A kistérségben 2005-ben 86 955 háziorvosi vizsgálatot végeztek el, az egy főre vetítve 7,5, amely érzékelhetően több a leghátrányosabb helyzetű kistérségek átlagánál (6,3). Az, hogy ez az érték a lakosság egészségtudatos magatartásának, vagy aránylag rosszabb egészségi állapotának eredménye-e, ebből az adatból nem lehet eldönteni.

Szociális helyzet A kistérség szociális helyzetének néhány háttértényezőjéről már volt szó: falusias térség, részben elöregedő településekkel, részben pedig gyorsan növekvő, és jelentős roma kisebbséggel rendelkező falvakkal. A társadalom képzettségi mutatóira ezek a tényezők rányomják bélyegüket. A megfelelő korú népességnek mindössze 18%-a rendelkezik érettségivel, amely érték a második legrosszabb az egész Dél-Dunántúlon. Ebben egyértelműen megnyilvánul az a tény is, hogy a kistérség egyáltalán nem rendelkezik középiskolával. Az elvégzett átlagos osztálylétszám Kisberényben még a hetet sem éri el, további három településen (Somogyvár, Pamuk, Öreglak) is nyolc alatt marad, és maximuma is mindössze 8,6 – Szőlősgyörökben. A különbség így a kistérség települései között nem kiugró. A humán erőforrások területén fellelhető ilyen problémák jelentős mértékben hozzájárulnak ahhoz, hogy a kistérség elvileg viszonylag kedvező földrajzi fekvése ellenére is a leghátrányosabb helyzetűek közé nyert besorolást. A foglalkoztatottak nélküli háztartások aránya 47%, a lakosság 3,6%-a rendszeres szociális segélyben részesül (ez nem számít kiugró értéknek a régióban), és a 24 évnél fiatalabb népesség 40,5%-a pedig rendszeres gyermekvédelmi támogatást kap, amely viszont már kifejezetten magas arány, és jelzi, hogy a problémák a fiatalabb korosztályokat arányaiban sokkal nagyobb mértékben sújtják. Szám szerint 416 fő részesült rendszeres szociális segélyben 2005-ben. 2006-ban a KSH szerint ez az 5

LHH módszertani útmutató, 2008.09.05. problémákat jelez Somogyvár (111), Öreglak (81) és Buzsák (49) értéke. 2007-ben a kistérségi társulás elkészítette közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési tervét, valamint közoktatás fejlesztési tervét a 2007-2013-as időszakra vonatkozóan. A dokumentum részletesen bemutatja a kistérség oktatási intézményrendszerét, annak működési feltételeit és társadalmi hátterét. A következő táblázat ebből a programból származik, és bemutatja a közoktatási szolgáltatások igénybevételének lehetőségeit a kistérség egyes településein. A táblázat nyomán megfogalmazható, hogy a helyi sajátosságok miatt az általános iskolai oktatásnak már az első négy évfolyama sincs meg a legkisebb településeken. Hasonlóan problémásnak tűnik a bölcsődei ellátás is, már csak ennek szocializációs és járulékos szociálpolitikai következményei miatt is. A kistérségben érettségit adó gimnáziumi vagy szakközépiskolai képzést folytató intézmény nem működik, az alapfokú oktatáson kívül azonban még ki lehet emelni a Somogy Megyei Önkormányzat Somogyváron működő speciális szakiskoláját, amely a megye egész területéről – diákotthonában elhelyezve – fogadja a tanulásban akadályozott vagy értelmi fogyatékos gyerekeket.

H /7

HM /3

M

HM /4

Gyugy

M5

M5

M5

M5

M5

M5

M5

M5

Hács

M5

M5

M5

M5

M5

M5

M5

M5

Kisberény

M5

M5

M5

M5

M5

M5

M5

M5

Lenygyeltóti

H

H

H

H

H

H

H

H

Öreglak

H

H

H

M/10

M

M/10

HM/16

Pamuk

M/7

M/7

M/7

M/22

M/22

M/22

M/22

M/22

HM/40

HM/40

M/4

M/19

M/19

M/19

M/19

M/19

H

H

M/15

M/15

M/15

M

H

H

H

M

H

M

HM

HM

Somogyvámos Somogyvár Szőlős-

Pályaválas ztási tanácsadás

Gyógytestnevelé s

Gyermekjó léti szolgáltatá s

Bölcsőde

Családi napközi

Iskolai napközi

Házi gyermekfel ügyelet

Családok átmeneti otthona

Településn eve/szolgál tatás

györök

H,HM/40 HM/40

H+HM/7

Logopédiai ellátás

HM/12

Nevelési tanácsadás

H

Korai fejlesztés gondozás

Alapfokú művészetokta tás

H

Gyógypedagó giai ellátás

Általános iskolai oktatás 5-8.

H

Óvodai nevelés

Buzsák

Településneve /szolgáltatás

Általános iskolai oktatás 1-4.

és

1. táblázat. A közoktatási jellegű szolgáltatások a kistérség településein

Buzsák

M

H

HM /2

E

E

H

E

E

Gyugy

M5

M5

M5

M5

E

M5

E

E

Hács

M5

M5

M5

M5

E

M5

E

E

Kisberény

M5

M5

M5

M5

E

M5

E

E

H

H

H

H

E

H

E

E

Lenygyeltóti

6

LHH módszertani útmutató, 2008.09.05. Öreglak

H

H

M/10

M/10

E

H

E

E

Pamuk

M/22

H

HM/2

M/22

E

M/7

E

E

M/19

H

HM/2

M/19

E

M/4

E

E

M/15

H

HM/8

M/15

E

H

E

E

M

H

HM

E

E

H

E

E

Somogyvámos Somogyvár Szőlősgyörök

Jelmagyarázat: H = helyben; E = ellátatlan; HM 2 = helyben, más településről kijáró szakember(ek) – heti hány órában; M 4 = más településen - távolsága Forrás: A Pogányvölgyi Többcélú Kistérségi Társulás társulási közoktatási esélyegyenlőségi Intézkedési terve (2007-2013).

Az oktatási intézmények fenntartására a kistérségen belül mikrotársulások szerveződtek az alábbiak szerint: •

Lengyeltóti központtal (tagjai: Lengyeltóti, Kisberény, Hács, Szőlősgyörök, Gyugy települések önkormányzatai, valamint Nikla és Csömend – nem a társulás tagja)

•

Öreglak központtal (tagjai: Öreglak, Pamuk települések önkormányzatai)

•

Somogyvár központtal (tagjai: Somogyvár, Somogyvámos települések önkormányzatai)

•

Buzsák központtal (tagjai: Buzsák, Táska települések önkormányzatai. Táska község a Marcali Többcélú Kistérségi Társulás tagja.)

Az egyes társulások az alábbiak szerinti oktatási infrastruktúrát tartanak fent (2. táblázat):

Kihaszná ltság (%)

Feladatellátási hely

Felvett létszám

Általános iskola/tagintézmény neve

Férőhely

2. táblázat. A közoktatási jellegű szolgáltatások a kistérség településein

Fodor András Óvoda, Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Lengyeltóti 400 392 98 és Pedagógiai-Szakmai Szolgáltató Intézmény Gárdonyi Géza Általános Iskola Szőlősgyörök 120 91 76 Buzsáki Általános Iskola és Napközi Buzsák 190 124 65 Otthonos Óvoda Körzeti Általános Iskola és Óvoda Öreglak 176 157 89 Szent László Király Általános Iskola és Somogyvár 300 217 72 Óvoda Szent László Király Általános Iskola Somogyvámos 45 34 76 tagintézménye Iskola és Óvoda Összesen: 1231 1015 82 Forrás: A Pogányvölgyi Többcélú Kistérségi Társulás társulási közoktatási esélyegyenlőségi Intézkedési terve (2007-2013). A jelenlegi intézményhálózat a fenti adatok alapján meglehetősen jó kihasználtsággal működik, amely tovább fokozódik, ha kalkulálunk a sajátos nevelési igényű gyermekekből fakadó többletfeladatokkal is. 7

LHH módszertani útmutató, 2008.09.05. A szűken értelmezett szociális ellátórendszer legalább akkora hiányosságokat mutat, mint amelyek az oktatási szférában is feltárhatóak voltak. A KSH 2006-os adatai alapján bentlakásos tartós gondozást nyújtó bentlakásos intézmény egyáltalán nem működött a kistérségben. Ezzel szemben viszont öt településen 131 embert láttak el idősek nappali intézményeiben. Ugyanakkor az adatsorok szerint az egész kistérségben egyetlen egy fő sem részesült étkeztetésben, illetve házi segítségnyújtásban. A kistérségben a szociális feladatok ellátását a Pogányvölgyi Többcélú Kistérségi Társulás szervezi. A társulás működési körébe tartozik többek között ezen a téren a nappali ellátás, az étkeztetés, a gyermekjóléti szolgálat, a házi segítségnyújtás, a családsegítés és a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás. A szociális téren elért pályázati eredmények a kistérségben figyelemre méltóak. 2005-ben Lengyeltóti város önkormányzata a ROP keretében nyert el 183 millió Ft-ot a 2.3. intézkedés (Az óvodai nevelés és az alapfokú oktatási-nevelési intézmények infrastruktúrájának fejlesztése) keretében az óvoda épületének rekonstrukciójára. Ennél is sokkal jelentősebb, hogy 2008. augusztusában a város gesztorságával benyújtott „Pogányvölgyi integrált nevelési-oktatási hálózat” című pályázat is támogatást nyert a DDOP 3.1.2/2F intézkedésének keretében. A projektre megítélt forrás 965 millió Ft, a támogatás intenzitása 95%-os.

Foglalkoztatási helyzet A Lengyeltóti kistérség foglalkoztatási mutatóira több körülmény nyomja rá a bélyegét. Egyfelől, az alacsony vállalkozási aktivitás, különösen pedig a nagyvállalkozások, ipari foglalkoztatók hiánya, továbbá a közszolgáltatások gyengesége, a település intézmények hiánya erősen leszűkítik a munkaerőpiaci keresletet. Ezek a tényezők összességében sokkal intenzívebben jelentkeznek a Balaton, és idegenforgalmának közelségénél. Ebből adódóan a legfontosabb munkaerőpiaci mutatók mindegyike folyamatosan romlik az elmúlt néhány évben (4. ábra). 4. ábra. Foglalkoztatási adatok a Lengyeltóti kistérségben (afsz.hu)

5000 4000 3000

munkanélküliek foglalkoztatottak

2000

inaktívak

1000 0

Az ábrázolt abszolút értékek csökkenő tendenciája részben a népességszám apadásából fakad, de annál sokkal intenzívebb. A foglalkoztatottak számának csökkenése különösen látványos, ehhez képest a munkanélküliség emelkedése tulajdonképpen visszafogott, bár öt év alatt még így is arányaiban másfélszeres a különbség, és a végeredmény – az ÁFSZ itt idézett statisztikája szerint – 15,04%.

Az ÁFSZ Dél-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központjának 2007 augusztusi részletes statisztikái még ennél is kedvezőtlenebb helyzetet vetítenek elénk, amennyiben itt már 921 főt tartanak nyilván, akik közül 341-en egy évnél régebben folyamatosan állás nélkül vannak. Közülük 123-an járadékra, 92-en segély típusú ellátásra voltak jogosultak. Ez a 4269 fősre becsült, gazdaságilag aktív népességre vetítve 21,6%-os mutatót eredményez, amely természetesen nem azonos a munkanélküliségi rátával.

2002 2003 2004 2005 2006 2007

A fenti mutató települési bontása nagy szélsőségeket takar. Szőlősgyörökön nem éri el a 15%-ot, Lengyeltótiban 17,7%. Az összes többi település 20% feletti, Hács mutatója 40%, Kisberényé 65%. 8

LHH módszertani útmutató, 2008.09.05. Az álláskeresőknek mindössze csak 7,2%-a pályakezdő (2007), ez viszonylag alacsony értéknek számít. Ezzel összefüggésben a fiatal, 25 év alatti álláskeresők aránya is viszonylag alacsony, 16,2%. Az álláskeresők 37,1%-a számít tartós, vagyis egy évnél hosszabb ideje regisztrált munkanélkülinek, 60%-nak pedig legfeljebb általános iskolai végzettsége van, ami az egyik legmagasabb érték a régióban. Átfordítva ez egyben azt is jelenti, hogy a középfokú végzettség már viszonylag jó esélyeket ad a munkaerőpiacon. Az a mintegy 3200 ember, aki ténylegesen foglalkoztatottként dolgozik – az adófizetők száma 3900 fő volt 2006-ban, nem mellesleg a legutolsó a somogyi kistérségek sorában az ebből adódó, 34,6%-os arány – jelentős részben nem saját lakóhelyén teszi. A foglalkoztatottak közül mintegy 1850 fő dolgozott a lakóhelyén, 1300 fő pedig ingázott (ez utóbbi adatok 2001esek, a népszámlálásból származnak). Az ingázás sajátossága, hogy jellemzően nem kistérségen belüli célpontra irányul. Maga Lengyeltóti is mindössze egy településnek (Kisberénynek) volt elsődleges ingázási célpontja (ez onnan mindössze csak 10 főt jelentett akkor). A települési bontások jelentős különbségeket takarnak. Amíg Lengyeltótiból a munkavállalók mindössze egyharmada volt kénytelen ingázni, addig ez a szám Buzsák esetében csak 26% volt, a többi településnél azonban jellemzően meghaladja az 50, némely esetben a 70%-ot is. Összesen 1616 fő ingázott 2001-ben a kistérségen belül, és ebből csak mintegy 484 jelent meg a másik oldalon a beingázók között. Okkal feltételezhetjük, hogy az ingázó legnagyobb része átlépi a kistérség határait, ebből a szempontból mind a fonyódi, mind pedig a kaposvári, illetve a marcali kistérség is a lehetséges célpontok között van. Még magának Lengyeltótinak a mutatója is erősen negatív, vagyis a városi szerepkörök közül a foglalkoztatási központi funkciókat sem képes megnyugtató módon ellátni. Az önkormányzatok ebben a tekintetben úgy is a legjelentősebb foglalkoztatók közé tartoznak, hogy viszonylag kevés intézményt tartanak fent. Amíg alig négy vállalkozás munkaerő-létszáma haladta meg az 50 főt, addig egyedül Lengyeltóti 187 főt foglalkoztat közalkalmazottként, köztisztviselőként vagy más formában, de az ötven fős határ felett van Buzsák, Öreglak, Somogyvár és Szőlősgyörök önkormányzata is. A közcélú foglalkoztatásban 2005-ben 169-en vettek részt, ami meglehetősen tekintélyes szám a települések méretét és az önkormányzatok teherbíró-képességét is figyelembe véve. Általában véve a foglalkoztatókkal kapcsolatban az a néhány fontos szereplő kiemelésre került a gazdasági résznél. Jellegzetes tünetként is felfoghatjuk, hogy a kistérség vállalkozásai nem nyertek el jelentősebb, foglalkoztatás-bővítést célzó pályázati forrást. Ezzel kapcsolatos pályázati eredményei elsősorban Somogyvár község önkormányzatának vannak, amely 2002ben közmunkaprogramra 61 millió Ft-ot nyert, 2003-ban a korábbinál célzottabb, kifejezetten a tartósan munkanélküli és elsősorban a roma munkavállalók életét volt hivatva megkönnyíteni egy 36 millió Ft-tal támogatott közmunkaprogram. 2008. évben összesen 35.461.644 Forint összegű támogatást nyert, amelyből 3 hónapon át 106 embert foglalkoztattak a kistérségben.

9

LHH módszertani útmutató, 2008.09.05. 2. SWOT-analízis

Gazdaság és foglalkoztatás Erősségek

Lehetőségek

A vállalkozások száma az utóbbi években dinamikus növekedést mutatott.

A Balaton fejlődő pályára állásával a kistérség képes lesz a jelenleginél nagyobb mértékben bekapcsolódni a háttéridegenforgalomba.

A térség agráradottságai némely tekintetben kedvezőek, az agrártermelés és bizonyos termékfeldolgozás is változatos, és jelentős hagyományokkal rendelkezik. A térség számottevő tartalékokkal rendelkezik.

munkaerő-

Lengyeltótit kedvező elérhetősége vonzó befektetési célponttá teheti. A Somogyvámoson a Krisna-völgy révén meglévő egyedi adottságok lehetővé teszik indiai (gazdasági) kapcsolatok kiépítését.

A térség idegenforgalmi adottságai számos tekintetben kedvezőbbek a hasonló helyzetű kistérségeknél, bizonyos településeken az idegenforgalom gazdasági jelentősége már ma sem elhanyagolható.

Az agrárágazatban a minőségi termékek előállítása felé történik elmozdulás, amelyhez az adottságok kiválóak

Gyengeségek

Veszélyek

A vállalkozások száma alacsony, tőkeerejük és foglalkoztató-képességük általában kicsi.

A Balaton-térség egésze hanyatló pályára kerül, térségi foglalkoztatási szerepe csökken, az ingázási lehetősége beszűkülnek.

Nincs 250 főnél nagyobb foglalkoztató, sőt, 20 főnél többet is csak hét vállalkozás foglalkoztat. Az ipari vállalkozások aránya mindössze 9%, a térségből az ipar szinte teljes egészében hiányzik. A kistérség jelentős munkaerő-kibocsátó, az elingázás általános jelenség. A kereskedelmi szféra gyengeségei miatt jelentős a jövedelem-kiáramlás.

A helyi kis- és középvállalkozások akut tőkehiánya a vállalkozói szféra zsugorodásához, ezáltal a foglalkoztatási gondok súlyosbodásához vezet. A mezőgazdaság középtávon sem lesz képes kitörni kedvezőtlen piaci pozícióiból, így jövedelem-termelő képessége alacsony marad.

A térségből hiányoznak a feldolgozóipari hagyományok és a tőkeerős középvállalkozások.

10

LHH módszertani útmutató, 2008.09.05.

Infrastruktúra Erősségek

Lehetőségek

A kistérség peremén halad végig az M7-es autópálya, amely része a páneurópai korridorrendszernek is.

Egy nyugat-keleti feltáró út építésével a kistérség közlekedési kapcsolatai jelentős mértékben javulhatnak.

A kistérség belső úthálózata egy tengely mentén szervezett, a kistérségi központ megfelelő elérhetőségét biztosítja.

Az alsóbbrendű úthálózat rekonstrukciója csökkentheti az elérési időket.

A kistérség hosszú távon is feltehetően fennmaradó hálózati jelentőségű vasúti mellékvonallal rendelkezik, amely mind a belső forgalomban, mind a megyeszékhely, mind pedig Fonyódon keresztül Budapest felé is elérést biztosít.

Az autóbusz- és a vasúti közlekedés összehangolásával korszerű közösségi közlekedési rendszer teremthető.

A kistérségben az ivóvízhálózatba bekapcsolt lakások aránya 97%, a nagyobb településeken ez a kérdés megoldottnak tekinthető. A kistérségben megkezdődött, és a nagyobb településeken jelentős részben megoldott a csatornahálózat kiépítése illetve az ingatlanok rákötése.

Gyengeségek

Veszélyek

A kistérség közúti kapcsolatrendszere féloldalas, a kelet-nyugati irányú összeköttetések gyengék.

A kistérség közlekedési szempontból kettészakad, az alsóbbrendű úthálózat nem képes megfelelő feltártságot teremteni a térség déli részének.

A kistérség néhány településén a közösségi közlekedéshez való hozzáférés gyenge, Somogyvámosból a kistérségi központi is csak átszállással érhető el. Az elérhetőség szempontjából legproblémásabb falvak, zsáktelepülések éppen az alacsony státuszú lakosság magas arányával tűnnek ki.

A zsáktelepülések elzártsága tartós marad, és ez elősegíti az ott élők szegregációját. A leginkább hátrányos helyzetű településeken továbbra is hiányos marad a közműhálózat, így kizárólag csak a legalacsonyabb státuszúak maradnak helyben.

Gyugy és Hács községekben az ivóvízhálózatba bekapcsolt háztartások aránya alig haladja meg az 50%-ot. A kistérség településeinek csatornázás hiányzik

felénél

a

11


Egészségügy és szociális helyzet Erősségek

Lehetőségek

A kistérségben az orvosi alapellátás rendszere jól kiépült, a települések döntő többsége háziorvos székhelye is egyben.

A kiépült háziorvosi rendszerre és a gyakori orvos-beteg találkozásokra alapozva korszerű prevenciós és egészségfejlesztési programok indíthatók.

Magas az egy főre vizsgálatok száma.

jutó

háziorvosi

Kiépült és jól működik a többcélú társulás által fenntartott hétvégi és éjszakai orvosi ügyeleti rendszer.

A szociális ellátórendszer jobb kiépítése csökkentheti a kistérségben meglévő társadalmi különbségeket.

A térség korstruktúrája és demográfiai mutatói regionális összevetésben viszonylag kedvezőek.

Gyengeségek

Veszélyek

A kistérségben egyetlen gyógyszertár működik Lengyeltótiban, a déli részek településeinek ellátásában ez negatívumként jelenik meg.

A kistérség néhány településén (Pamuk, Hács, Kisberény, Gyugy) az egészségügyi ellátás hiányosságai különösen az alacsony státuszúak egészségbe eltöltött életéveit veszélyeztetik.

A kistérségben nincs jelen a járóbeteg szakellátás, Fonyódon ugyan korszerű szolgáltatásokat vehetnek igénybe a lakosok, de ennek elérése csak a települések mintegy feléről nevezhető közel ideálisnak. A foglalkoztatottak nélküli aránya eléri a 47%-ot.

háztartások

A szociális ellátórendszer kiépítettsége nem teljes, bizonyos ellátási formák a statisztikai adatok szerint nem léteznek.

A szociális ellátórendszer hiányosságai miatt nem lesz képes kezelni a halmozódó problémákat, különösen azokon a településeken, ahol a rászorulók aránya kiugróan magas. A bölcsődék hiánya munkavállalását, reintegrációját.

akadályozza a nő munkaerőpiaci

A bölcsődei ellátás több településen is megoldatlannak tekinthető.

12


Oktatás Erősségek

Lehetőségek

A kistréségben Somogyváron speciális szakiskola működik, amely megyei szintű feladatokat is ellát.

A pedagógiai szakmai szolgáltatás kistréségi szintű szervezésével az oktatónevelő munka eredményessége növelhető.

A kistérség iskolái mikrotérségi társulások fenntartásában működnek, jellemzően 7595%-os kihasználtsággal.

A kistérség „Pogányvölgyi integrált nevelési-oktatási hálózat” címen DDOP támogatást elnyert projektje alapjaiban javítja a térség közoktatási szolgáltatásait.

Lengyeltóti iskolájában magas szintű, elismerten innovatív szakmai munka folyik. Magas az óvodai nevelésben részt vevő gyermekek aránya. A kistréség iskoláiban nyitott, az integrált oktatás iránt elkötelezett pedagógusok dolgoznak.

A meglévő oktatási bázis alapján a szakmai középfokú- illetve felnőttképzésbe történő bekapcsolódás. A kulcskompetenciának tekinthető idegennyelvi és az informatikai képzések fejlesztése

Gyengeségek

Veszélyek

Az érettségivel rendelkezők aránya alacsony, mindössze a megfelelő korú népesség 18%-a.

A fenntartók financiális nehézségei miatt az intézményhálózat megújulása elmarad, sőt a működésben is komoly nehézségek keletkezhetnek.

Az elvégezett átlagos osztályszám egyik településen sem éri el a 9-et. A térségben nincs érettségit adó középfokú oktatási intézmény. Négy községben már az általános iskola alsó tagozatán sincs helyben oktatás. Több oktatási intézmény tárgyi és személyi adottságai is elmaradnak az optimálistól.

Az oktatási intézmények nem lesznek képesek hatékonyan bekapcsolódni a pályázati rendszerbe (adminisztráció, utófinanszírozás). A növekvő társadalmi különbségeket és az alacsony státuszúak problémáit az iskolarendszer nem képes kezelni. A középiskola hiánya erősíti az aktív, fiatal korcsoportok elvándorlását.

13

LHH módszertani útmutató, 2008.09.05. Összesített Erősségek

Lehetőségek

A térség agráradottságai jók, az agrártermelés és bizonyos termékfeldolgozás is változatos, és jelentős hagyományokkal rendelkezik

A Balaton fejlődő pályára állásával a kistérség képes lesz a jelenleginél nagyobb mértékben bekapcsolódni a háttéridegenforgalomba

Jelentős munkaerő-tartalékok

Lengyeltótit kedvező elérhetősége, megújuló, városiassá váló arculata élhető lakóhellyé és vonzó befektetési célponttá teheti

Kisméretű, kompakt kistérség, a települések közötti kohézió jelentős szintjével, és formálódó civil együttműködésekkel A kistérség jó külső elérhetősége (autópálya, vasúti fővonal közelsége) Egyedi táji értékek, természeti adottságok A kistérség sajátos kulturális-örökségi elemekkel rendelkezik, amelynek bázisán jól megfogható arculatot épített

A Somogyvámoson a Krisna-völgy révén meglévő egyedi adottságok lehetővé teszik indiai (gazdasági) kapcsolatok kiépítését Az agrárágazatban a minőségi termékek előállítása felé történik elmozdulás, amelyhez az adottságok kiválóak Egy nyugat-keleti feltáró út építésével a kistérség közlekedési kapcsolatai jelentős mértékben javulhatnak Az integrált mikrotérségi oktatási központok létrehozása segíti a kistérség oktatási felzárkózását

Gyengeségek

Veszélyek

A rendelkezésre álló szabad munkaerő többnyire képzetlen

Folytatódó demográfiai erózió: A kistérség belső területeinek kiürülése, illetve a humán erőforrások „lefölöződése”

A kistérség déli területeinek elérhetősége meglehetősen gyenge A kistérség jelentős munkaerő-kibocsátó, az elingázás általános jelenség Lengyeltóti városi szerepkörei hiányosak A kistérségben hiányzik a középiskolai képzés, nincs se gimnázium, se szakközépiskola, csak egy speciális szakiskola A kereskedelmi szféra gyengeségei miatt jelentős a jövedelem-kiáramlás Az egészségügyi intézményrendszer hiányos, a kistérség bizonyos részeiből a járóbeteg ellátási központ (Fonyód) elérhetősége kedvezőtlen

Települési-mikrotérségi méretű etnikai és szociális szegregátumok létrejötte A Balaton-térség egésze hanyatló pályára kerül, térségi foglalkoztatási szerepe csökken A helyi kis- és középvállalkozások akut tőkehiánya a vállalkozói szféra zsugorodásához, ezáltal a foglalkoztatási gondok súlyosbodásához vezet A szociális társadalmi csoportok devianciák

problémák halmozódása komoly feszültségekhez, a különböző tartós szembenállásához és a növekedéséhez vezet

A térségből hiányoznak a feldolgozóipari hagyományok és a tőkeerős középvállalkozások A kistérség településeinek felénél a csatornázás még nem megoldott, az ivóvíz-hálózat kiépítettsége több községben alacsony, a vízrendezés megoldatlansága is gondokat okoz

14

LHH módszertani útmutató, 2008.09.05. III., Fejlesztési irányok a fejlesztési irányok a statisztikai adatokra alapozott SWOT elemzésből adódóan kerülnek meghatározásra fejlesztési irány sorszáma és rövid leírása

fejlesztési irány által érintett földrajzi terület (pl. települések felsorolása)

1. Gazdaságfejlesztés, foglalkoztatás javítás

Lengyeltóti, Somogyvár

fejlesztési irány indokoltsága és hosszú távú céljai

fejlesztési irány számszerű eredményeinek mutatói

kapcsolódás más fejlesztési irányokhoz, egyéb forrásokhoz

(indikátorok, választható listáról) A Lengyeltóti kistérségben a vállalkozói tőke csekély, kistérségi szinten a 20 és 50 fő feletti foglalkoztatóból összesen 7, míg a 250 fő feletti foglalkoztatóból egyáltalán nincs. A kistérség munkaügyi statisztikái hozzávetőlegesen kétszer rosszabbak, mint a megyei átlag.

Indukált beruházás: 1.420 MFt

Roma integráció, GOP, TÁMOP, ÚMVP

A program hatására teremtett új munkahelyek száma: 20 db Revitalizált barnamezős területek nagysága: 1 ha

A térség kedvezőtlen foglalkoztatási mutatóin, gazdasági ágak szerinti szerkezeti összetételén elsősorban a nagyobb volumenű beruházások javíthatnak. 2. A kistérség humán adottságaira és oktatási infrastruktúrájára, valamint a folyamatban lévő fejlesztésekre épülő inkluzív oktatásinevelési lehetőségek

Lengyeltóti kistérség

Az oktatási integráción és a térség demográfiai adottságain (HHH és SNI tanulók aránya) alapuló infrastrukturális fejlesztések és egyedi képzési programok elősegítik a kistérség

A létrehozott integrált intézmények fejlesztéssel érintett tagintézményeinek, intézményegységeinek száma: 6 db

Roma integráció, TIOP, TÁMOP

A közoktatás minőségének javítását és 15

LHH módszertani útmutató, 2008.09.05. oktatási felzárkózását.

megteremtése

az esélyegyenlőséget együttesen javító szakmai együttműködések száma: 1 db Elkészült oktatási programcsomagok száma: 2 db

3. A kistérség lakóinak életminőségét javító infrastrukturális beruházások megvalósítása, elérhető szociális és egészségügyi szolgáltatások mennyiségi és minőségi fejlesztése, közművelődési, közegészségügyi és szemléletformáló programok kidolgozása, terjesztése


4. Környezeti infrastruktúra fejlesztés

Lengyeltóti, Pamuk, Gyugy, Somogyvámos

A térség demográfiai és morbiditási, mortalitási és migrációs mutatói, valamint a mélyszegénységben élők magas aránya miatt – a közvetlen gazdasági hasznot nem eredményező – az egészségügyi és szociális szolgáltatások fejlesztése alapkövetelmény, de az életminőség javítását célzó projektek megvalósítása is indokolt.

Új egészségügyi szolgáltatások száma: 1 db

A térség környezeti infrastruktúrája hiányos, elsősorban a kistelepülések esetében.

Program keretében támogatott vízgazdálkodási fejlesztések megvalósulása révén ár-, bel- és csapadékvíz károkozástól mentesített települések száma: 1 db

TIOP, TÁMOP

Létrehozott egészségügyi ellátással elért lakosság száma: 11.483 fő Új szociális szolgáltatások száma: 3 db Létrehozott szociális ellátással elért lakosság száma: 11.483 fő Elkészített kistérségi egészségfejlesztési stratégiák (egészségtervek) száma: 1 db KEOP

Program keretében korszerű szennyvízkezelési rendszerekkel ellátott települések száma: 3db

16

LHH módszertani útmutató, 2008.09.05. 5. Városfejlesztés

Lengyeltóti

A térségnek és elsősorban Lengyeltóti városának jó esélye van a jelenleginél aktívabban bekapcsolódni a balatoni háttér idegenforgalomba.

A fejlesztések által érintett lakosság létszáma: 3.355 fő

ÚMVP

A fejlesztés nyomán elérhető (köz- és profitorientált) szolgáltatások száma a projekt által érintett településrészen: 3db Fejlesztéssel érintett lakosok száma a leromlással fenyegetett településrészeken: 510 fő

6. Roma integráció


A kistérség lakosságának - a kisebbségi önkormányzatok becslése alapján – mintegy 1215%-a kerül ki a romák köréből. A roma lakosság jelentős része telepszerű, szegregált környezetben él, integrációjuk komplex programok megvalósításán keresztül lehetséges.

Képzésen résztvevő romák száma: 120 fő. Képzési programokat sikeresen elvégző romák száma: 40 fő

Gazdaságfejlesztés, foglalkoztatás javítás, TÁMOP

A képzéseken résztvevők közül munkába álló romák száma: 10 fő Projekt keretében együttműködő roma civil szervezetek száma: 5 db Integrált szolgáltatási rendszerbe bevont lakosok száma: 300 fő.

17

LHH módszertani útmutató, 2008.09.05. IV., Projektek összegző bemutatása típusprojektek – 100% alatti projektek fejlesztési irány sorszáma

típusprojektek, integrált projektek felsorolása

projektek száma, db

projektek igényelt támogatása, MFt

ebből ROP

TÁMOP

TIOP

914

forrás megoszlása, %

1.

Telephelyfejlesztés

3

914

69,6

2.

Pedagógiai módszertani csomagok bevezetése

2

180

3.

Szociális infrastruktúra fejlesztés

2

19

19

1,4

4.

Belterületi vízrendezés

1

76

76

5,8

6.

Roma foglalkoztatási projekt

1

124

összesen

-

9

1.313

180 13,7

1.009

124

9,4

304

100

típusprojektek – 100% feletti projektek fejlesztési irány sorszáma




ebből ROP

TÁMOP

TIOP

2.

Oktatási infrastruktúra fejlesztési

1

20

3.

Egészségügyi infrastruktúra fejlesztés

1

38

3.

Új szociális, egészségügyi szolgáltatások bevezetése

2

90

3.

Egészségterv

1

80

4.

Szennyvízkezelés

3

567

567

57,9

5.

Funkcióbővítő városfejlesztés

1

85

85

8,7

6.

Roma szociális projektek

1

65

65

6.

Roma civil szervezetek szakmai és infrastruktúrális megerősítése

2

34

20

-

12

összesen

20

forrás megoszlása, %

38

2 3,9

30

60 9,2

80

8,2

6,6 14 3,5

979

690

195

94

100 18

LHH módszertani útmutató, 2008.09.05. típusprojektek – összesen fejlesztési irány sorszáma




ebből ROP

TÁMOP

TIOP

1.


3

914

2.

Pedagógiai módszertani csomagok bevezetése

2

180

2.

Oktatási infrastruktúra fejlesztési

1

20

3.

Szociális, egészségügyi infrastruktúra fejlesztés

3

57

Új szociális, egészségügyi szolgáltatások bevezetése

2

3.

Egészségterv

1

80

4.

Szennyvízkezelés

3

567

567

24,7

4.

Belterületi vízrendezés

1

76

76

3,3

5.

Funkcióbővítő városfejlesztés

1

85

85

3,7

6.

Foglalkoztatási és szociális projektek

2

189

189

6.

Roma civil szervezetek szakmai és infrastruktúrális megerősítése

2

34

20

-

21

3.

összesen

914

forrás megoszlása, % 39,9

180 7,9 20

0,9

57 2,5

90

30

60 3,9

80

3,5

8,2 14 1,5

2.292

1.699

499

94

100

több hasonló típusú projektet (pl. ha több település is tervez óvoda-bővítést) csak egyszer kell nevesíteni, nem külön-külön, de a projektek számát a külön oszlopban jelölni kell forrás operatív programok és prioritások közti megoszlásának indoklása (különösen, amennyiben jelentősen eltér az indikatívtól) A Lengyeltóti kistérség LHH tervezési folyamatához meghatározott indikatív fejlesztési irányok az egészségügy és a közlekedés voltak. Az egészségügyi vonatkozású fejlesztésekre a projektcsomagban 110 MFt ESZA típusú támogatási igényű és 38 MFt ERFA típusú támogatási igényű projektet javasoltunk megvalósításra. A térség közlekedési problémáit érdemben egy nyugat-keleti irányú összekötőút megépítése oldaná meg, amely beruházás azonban olyan jelentős forrásigénnyel bír, ami a térség egyéb – nem kevésbé fontos - társadalmi-gazdasági szükségletein alapuló projektek megvalósításának esélyeit rontaná. 19

LHH módszertani útmutató, 2008.09.05. A kistérségi a tervezői munkacsoport 52 projektötletet regisztrált 4.925 MFt támogatási igénnyel, ami kitette az elkülönítetten rendelkezésre álló források 375%-át. A támogatási igények közel egynegyede irányult ESZA típusú fejlesztések megvalósítására. Az ERFA típusú projekttervek közül a kistérségi összekötő út 1.250 MFt beruházási költségével meghaladta a felhasználható ERFA típusú források egészét. A beérkezett projektötletek és társadalmi konzultáció alapján a Pogányvölgyi Kistérség Fejlesztési Bizottsága a tervezői munkacsoport javaslatára a III. pontban bemutatott fejlesztési irányokat a közlekedésfejlesztési fókusz elé helyezte, mivel az így összeállított 21 elemű projektcsomag eredményesebben reprezentálja a kistérség szükségleteit. A szintén valós igényeken alapuló kistérségi összekötő út megépítése valószínűsíthetően a 2011-2013-as tervezési időszakban kiemelt projektként szerepel a Dél-dunántúli Operatív Program releváns forrásai között, így megvalósítására jó esély nyílik a későbbiekben.

20

LHH módszertani útmutató, 2008.09.05. legfontosabb kapcsolódó, egyéb forrásból (pl. egyéb ÚMFT forrás, ÚMVP forrás, hazai támogatás, magán forrás) finanszírozandó projektek projekt rövid címe

Roma egészségügyi prevenciós program

projekt gazda neve

megvalósulás helyszíne (település)

összköltség, MFt

finanszírozás lehetséges forrása

TÁMOP 6.1.2

SMTCKÖ


Roma kistérségi foglalkoztatási koordinációs hálózat kiépítése

SMTCKÖ


32

Kistérségi egyetem

PTE


45

Fordulópont

DDRFK Kht.


KN*

TÁMOP 5.1.1

MAG-TÁR-HÁZ

DDRFK Kht.


KN*

TÁMOP 5.; TIOP 3.

Vidd Haza a Tudást!- mobil szolgáltatáscsoma g

DDRFK Kht.


KN*

Wifi falu

Az Internet terjesztéséért Alapítvány


152

Életmódházak kialakítása a Lengyeltóti kistérségben

Pogányvölgyi Többcélú Kistérségi Társulás

Lengyeltóti, Somogyvár, Öreglak

70

Romák a romákért

Roma civil szervezetek konzorciuma


100

TÁMOP 5.1.1

Esélyegyenlőségi

Lengyeltóti Városi

Lengyeltóti

90

TÁMOP

16

TÁMOP 5.1.1

TÁMOP 5.1.1

TÁMOP 3.3.7

TÁMOP 5.1.1

TÁMOP 5.1.1

megvalósítás tervezett indítása (év, hónap)

kapcsolódó fejlesztési irány sorszáma

2009. április

6

2009. április

6

2009. május

6

2009. április

6,2

2009. április

6,2,1

2009. április

2

2009. szeptember

2,6

2009. március

6,3

2009. március

6

2009. március

6 21

LHH módszertani útmutató, 2008.09.05. program megvalósítása

Önkormányzat

kistérség

Kistérségi összekötő út



1 250

DDOP 5.1.3a

Ökoporta Somogyvámoson

Ökovölgy Alapítvány

Somogyvámos

75

TÁMOP, ÚMVP

Általános iskola konyhájának kapacitásbővítése

Buzsáki Általános Iskola

Buzsák

15

Állami normatíva

Oktatásfejlesztés

Kisebbség Kisberényért Egyesület

Kisberény

24,5

TÁMOP

Foglalkoztatás

Pamuk Fejlődéséért roma szervezet

Pamuk

5,2

TÁMOP 5.1.1

Szennyvízkezelés


Kisberény

105

DDOP 5.1.4b

Kegyeletház bővítése, korszerűsítése


Kisberény

6

Önkormányzati forrás, ÚMVP

Lengyeltóti Temető u. infrastruktúra fejlesztés

Lengyeltóti Városi Önkormányzat

Lengyeltóti

8


Az Április 4. u aszfaltozása Öreglak – Barátihegyen

Öreglak Községi Önkormányzat

Öreglak/Baráti hegy

50


Pamuk- Rákóczi F. u. aszfaltozása

Pamuk Községi Önkormányzat

Pamuk

45

Lengyeltóti

Lengyeltóti Városi

Lengyeltóti

12

2009. március

4

2009. április

3,6,1

2009. április

2

2009. május

2

2009. április

1

2009. április

4

2009. április

5

2009. április

5

2009. május

5


2009. április

5

Önkormányzati

2009. április

5 22

LHH módszertani útmutató, 2008.09.05. Temető utca aszfaltozása.

Önkormányzat

forrás, ÚMVP

Oktatásfejlesztés

Somogyvámosi CKÖ

Somogyvámos

28

TÁMOP 3.3.7

Roma hagyományörző program

Somogyvámos Egyesület

Somogyvámos

1

ÚMVP

Civil Kapacitásfejleszté s

Pamuk Fejlődéséért Roma Szervezet

Pamuk

19

TÁMOP 5.1.1

Hóvirág

Kisebbség Kisberényéért E.

Kisberény

23

TÁMOP 5.1.1

Lengyeltóti

KN*

TÁMOP 5.1.1

Somogyvámos

22

TÁMOP 5.1.1

Nád-energia

DDRIÜ Kht.

Civil Kapacitásfejleszté s

Somogyvámosi Roma Egyesület

„Képessé tenni, képesnek lenni” foglalkoztatási projekt

DDRMK – Szakmai civil szervezetek konzorciuma

Kistérségi foglalkoztatási paktum létrehozása és működtetése

Somogyvámosi CKÖ



46

35

2009. április

2

2009. április

6

2009. április

6

2009. március

6

2009. szeptember

6

2009. április

6

2009. április

1,6

2009. április

1,6

TÁMOP 5.1.1

TÁMOP 5.1.1

max. 50 legfontosabb projekt * Költségbecslés nélkül

23

LHH módszertani útmutató, 2008.09.05. Ütemezés – 100%-ig

induló projektek

befejeződő projektek

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

össz

száma

9

-

-

-

9

igényelt támogatása, MFt

1.313

-

-

-

1.313

száma

-

3

6

9


-

419

894

1.313

2009

2010

2011

2012

száma

9

1

2

-

12


579

85

315

-

979

száma

-

5

4

3

12


-

172

407

400

979

2009

2010

2011

2012

száma

18

1

2

-

21


1.892

85

315

-

2.292

száma

-

8

10

3

21


-

591

1.301

400

2.292

Ütemezés – 100% felett

induló projektek


2013

2014

2015

össz

Ütemezés – összesen

induló projektek


2013

2014

2015

össz

ütemezés indoklása (amennyiben eltér az időarányostól) A Lengyeltóti kistérség számára az LHH program keretén belül tervezhető források csaknem 70%-a gazdaságfejlesztési célú melyek megvalósítása a jelenlegi világ- és nemzetgazdasági folyamatok tükrében elsődleges prioritást élvez, ezért ezeknek a fejlesztéseknek a lebonyolítása a 2009-2010es időszakban kívánatos. A gazdaságélénkítő beruházásokhoz egy nagyobb volumenű roma integrációt és foglalkoztatást javító komplex projekt kapcsolódik, amelynek megvalósítása a gazdaságfejlesztési projektekkel párhuzamosan fut. Az integrált pedagógiai módszertani csomag a térségben jelenleg zajló oktatási integrációjára épül és optimálisan akkor fejti ki hatását, ha bevezetése minél előbb megtörténik. Mivel a projektek többsége – a gazdaságfejlesztés, oktatásfejlesztés, civil kapacitásfejlesztés, roma integráció területén - multiplikatív hatású és jellemzően párhuzamosan működtethető, ezért a térség felzárkóztatásának szempontjából mielőbbi megvalósításuk indokolt.

24

LHH módszertani útmutató, 2008.09.05. V., Projektek egyenkénti bemutatása, fejlesztési irányonként csoportosítva fejlesztési irány

Gazdaságfejlesztés, foglalkoztatás javítás (1.)

projekt rövid címe

A Ferro-Flex Kft. komplex telephelyfejlesztése.

projekt gazda neve

Ferro-Flex Gép-, és Szerkezetgyártó Kft.

kapcsolattartó neve, elérhetősége

Horváth Csaba: 30/929-4059


Lengyeltóti

összköltség, MFt

600 MFt

igényelt támogatás, MFt

400 MFt

amennyiben a projekt több elemből áll, az egyes elemek költsége, MFt Építés

410 MFt

Alapinfrastruktúra

22 MFt

Eszközbeszerzés

120 MFt

Kármentesítés

24,5 MFt

Piacra jutás

10 MFt

Képzés

2 MFt

Irányítási rendszer (ISO)

1,5 MFt

Projekt előkészítés

10 MFt

Összesen:

600 MFt

érintett operatív program és prioritás

DDOP 1.1.1F prioritás

kapcsolódás a fejlesztési irányhoz

A projekt hozzájárul a térség gazdasági fejlődéséhez és az új munkahelyek létrehozása mellett, a projektgazda, mint a város egyik legnagyobb foglalkoztatója a jelenlegi munkavállalói létszám megtartását is garantálja.

számszerű outputok (indikátorok, értékkel)

Alapinfrastruktúra bővítés: 5000 m2

számszerű eredmények (indikátorok, értékkel)

Létrehozott új munkahelyek száma: 5 fő

Üzemcsarnok építés, átalakítás: 2800 m2

Bruttó hozzáadott érték növekedés: 0,08 Mrd

projekt indokoltsága, szükségszerűsége A Ferro-Flex Kft. 1990 végéig a KAPOSGÉP – kaposvári, mezőgazdasági gépeket gyártó állami vállalt – önálló gyáregységeként működött. 1991-ben a gyáregység önálló vállalattá alakult, majd állami tulajdonú társaság lett. 1993 óta magántulajdonú cég, azóta is100 %-ban magyar magántulajdonban van. A vállalkozás hegesztett szerkezeteket és egyedi gépeket gyárt és értékesít, legfőbb termékei az európai csúcsminőséget elérő traktorra szerelhető homlokrakodók, és a

25

LHH módszertani útmutató, 2008.09.05. teleszkópos homlokrakodók integrált munkaeszközei. A Ferro-Flex Kft. ezen termékeivel belföldön piacvezető, e mellett az előállított termékek 65-70 % -a külföldön kerülnek értékesítésre. Főbb piacok: Franciaország, Németország, Szlovénia, Horvátország, Szerbia, Szlovákia, Románia. Az 1993 óta magántulajdonban levő cég a 2008. év tavaszán bekövetkezett tulajdonosváltást megelőzően nem hajtott végre jelentős fejlesztést sem technológiai, sem infrastrukturális vonatkozásban. A külföldi és belföldi kereslet egyaránt olyan magas műszaki követelményeket támaszt a termékekkel szemben, hogy azt csak a legmagasabb műszaki színvonalú termelő eszközökkel lehet biztosítani. A keresleti oldal által támasztott követelményeknek való megfelelés érdekében egyaránt szükséges a telephely technológiai és infrastrukturális fejlesztése. projekt konkrét célja, célcsoportonként I. Stratégiai célok: • • • •

A vállalkozás versenyképességének növelése A vállalkozás termelékenységének növelése Hozzájárulás a térség foglalkoztatási szintjének emelkedéséhez Hozzájárulás a térségben alkalmazott korszerű termelési technológiák arányának növeléséhez

II. Operatív célok: • • •

Alap és emeltszintű infrastrukturális fejlesztés, modern gyártelep létrehozása. Korszerű termelési technológia kiépítése Új munkahelyek létrehozása

projekt célcsoportja A beruházás közvetlen célcsoportja: • • • •

A A A A

vállalkozás megrendelői köre, akikkel a cégnek hosszú távú szerződése van vállalkozás potenciális megrendelői köre vállalkozás beszállítói és alvállalkozói vállalkozás munkavállalói o meglévő munkavállalók: az infrastrukturális és technológia fejlesztés eredményeként javul az eddigi alkalmazottak munkavégzésének körülménye o új munkavállalók: a beruházás 5 új munkahelyet teremt.

A beruházás közvetett célcsoportja: • • • •

A térség és Lengyeltóti város lakossága: a beruházás megvalósulása a városban újabb munkahelyeket teremt, ami hozzájárul az életszínvonal emelkedéséhez. A térségben és Lenegyltótiban működő vállalkozások: a fejlesztés miatt várhatóan nő a beszállítói kör is. Lengyeltóti Város Önkormányzata: a termelőtevékenység fokozásával növekszik a helyi iparűzési adóbevétel Helyi civil szervezetek: a Ferro-Flex Kft. PR tevékenysége keretében anyagi támogatásban részesít civil szervezeteket.

26

LHH módszertani útmutató, 2008.09.05. projekt tevékenységei Alap infrastrukturális beruházás Építés, átalakítás, bővítés Eszközbeszerzés Kármentesítés Minőség irányítási rendszer kiterjesztése Munkavállalók képzése Piacra jutás támogatása (marketing tevékenység) projekt kiválasztási kritériumoknak való megfelelés kifejtése A vállalkozás telephelye több, mint 10 éve ipari területnek minősülő telephely, jelenleg a korábban hasznosított terület több, mint 50%-a nincs használatban. A telephely városi jogú településen található. A fejlesztés a 33 Komlex programmal segítendő leghátrányosabb helyzetű kistérség egyikében valósul meg. A megvalósítani kívánt infra+szolgáltatásfejlesztés).

fejlesztés

komplex

fejlesztés

(alapinfra+termelő

A DDOP-ban megfogalmazott célokhoz a pályázati célok illeszkednek, a gépgyártás a DDOP-ban kiemelten támogatott ágazat. költséghatékonyság, alternatívák

A beruházás megvalósítása kapcsán figyelembe vett fejlesztési elképzelések célrendszere teljes mértékben megegyezik egymással, és azonos eredmények elérését szolgálják, a legmegfelelőbb alternatíva kiválasztási módszere a költséghatékonyság alapú értékelés. Az eddigiek során vizsgált alternatívák: „A” alternatíva: • •

új üzemcsarnok építése meglévő épületek átalakítása, korszerűsítése

„B” alternatíva: • •

meglévő épületek teljes körű bontása új épületek építése

Előzetes kalkulációk szerint az „A” alternatíva bekerülési költsége az alacsonyabb. Korszerűbb termelési technológiák alkalmazása révén javul a termelés költséghatékonysága, növekszik a termelékenység. pénzügyi fenntarthatóság, működés költsége és finanszírozás

Működési költségek vonatkozásában elmondható, hogy a korszerű termelési technológia révén, valamint a termelőkapacitás növekedésével a termék előállítás fajlagos költsége csökken.

Hátrányos helyzetűek, különösen a romák helyzetének javítása

A Kft. a minőségi munkavégzés mellett nagy hangsúlyt fektet az esélyegyenlőségi szempontok érvényesítésére is. Kiemelt figyelmet fordít: • • •

A családbarát munkahelyi körülmények megteremtésére és erősítésére Nemek közti esélykülönbségek csökkentésére Az akadálymentesítés előrehaladására

27

LHH módszertani útmutató, 2008.09.05. • •

Romák életminőségének és munkapiaci esélyeinek javítására Fogyatékkal élők életminőségének és munkapiaci esélyeinek javítására

Ezen szempontok figyelembevétele a következőket jelenti a mindennapi működés során: • • • • • • •

hasonló, azonos munkakörben dolgozó munkatársak azonos bérezésben részesülnek a felső- és középvezetésben 2 nő is megtalálható az 50 évnél idősebb, határozatlan idejű munkaszerződés keretében foglalkoztatottak száma összesen 19 fő roma foglalkoztatottak száma 3 fő a pályázó alkalmaz 1 fő fogyatékkal élő munkaerőt a pályázó támogat esélyegyenlőségi célcsoportok helyzetét javító alapítványokat, civil szervezeteket. továbbképzések alkalmával a dolgozók számára munkaidő kedvezmény biztosítása

Az alkalmazottak döntő többsége a helyi lakosság köréből kerül ki. megvalósítás indítása és befejezése (év, hónap)

Indítás:

Befejezés:

2009. szeptember 01.

2010. december 31.

előkészítettség (beruházások esetén meglévő műszaki tervek, engedélyek listája)

A beruházás megvalósításához szükséges műszaki engedélyek jelenleg még nem állnak rendelkezésre.

további előkészítés (beruházások esetén hiányzó műszaki tervek, engedélyek, stb. listája, időigénye)

Szükséges dokumentumok:

kapcsolódás más projektekhez (beleértve a tervdokumentumban nem szereplő projekteket, korábbi projekteket)

A projektgazda 2008. augusztusában elnyert TRFC pályázati forrásból telephelyfejlesztést valósít meg, melynek keretében átépítésre kerül az irodaépület, valamint fűtési rendszer kerül kiépítésre a telephelyen található lakatos és festő üzemben.

• • •

tervek,

megvalósíthatósági tanulmány, időigény: 1 hónap engedélyezési tervek, időigény: 2 hónap építési engedély, időigény: 3 hónap

Lengyeltóti kistérség komplex roma foglalkoztatási projektje

28


fejlesztési irány



Barnamezős telephelyfejlesztés Somogyváron

projekt gazda neve

Composit One Kft.


Dósa János ügyvezető 24/451-000 2311 Szigetszentmiklós Pf: 107.


Somogyvár

összköltség, MFt

800 M Ft


500 M Ft

amennyiben a projekt több elemből áll, az egyes elemek költsége, MFt Előkészítési költségek (közbeszerzési eljárások, hatástanulmányok, építészeti tervdokumentáció):

40 MFt-

Eszközbeszerzés

160 MFt

Építés, átalakítás, bővítés:

590 MFt

Képzések költségei:

2 MFt

Projektmenedzsment:

8 MFt




A projekt a gazdaságfejlesztési fejlesztési irányhoz kapcsolódik. A beruházás révén magas hozzáadott értékű termelő tevékenység folyna a somogyvári telephelyen, ami az új munkahelyek létrejöttén és a helyi iparűzési adóbevételeken keresztül jelentősen hozzájárul a kistérség és a település fejlődéséhez.


A 6 hektáros agrárgazdasági jellegű, jelenleg leromlott állagú hasznosítatlan terület többfunkciós hasznosításra kerül.


A projekt megvalósulása esetén első lépcsőben 10-15 fő foglalkoztatását oldaná meg, ami a maximális termelés elérésével 50-100 fő felvételét biztosítaná

Felújított és újonnan épített gazdasági terület nagysága: 0,5 hektár.

projekt indokoltsága, szükségszerűsége A Lengyeltóti kistérségben a vállalkozói tőke csekély, kistérségi szinten a 20 és 50 fő feletti foglalkoztatóból összesen 7, míg a 250 fő feletti foglalkoztatóból egyáltalán nincs. A kistérség munkaügyi statisztikái hozzávetőlegesen kétszer rosszabbak, mint a megyei átlag. A projekt megvalósulása olyan vállalat letelepülésére adna esélyt, amely a kistérség ezen hátrányain is változtatna. A pályázó érdekeltségi körének tulajdonában lévő somogyvári barna mezős terület hasznosítását tervezi, olyan módon, amely megvalósulása esetén egy repülőgép alkatrészek gyártásával exportra termelő üzem és egy autóbusz alkatrészeket gyártó üzem létrejöttét eredményezné.

29


A KFT megrendeléseit a jelenlegi Tököl Repülőtér területén meglévő kb 1200nm-es fejlesztő bázisán nem képes kielégíteni helyhiány miatt. A reptér területén, a jelenlegi engedélyeztetési eljárások lassúsága miatt a kívánt 2000-4000nm-es gyártóterület nem megvalósítható 2011-ig, ezért a cég Magyarországon, illetve az Európai Unió más területein gyártóhely kialakításához szabad iparterületeket keresett. A Lengyeltóti kistérségben, azon belül is Somogyváron a szükséges terület megtalálható, a megkívánt mennyiségű és minőségű munkaerő elvileg biztosítható. A későbbi továbbfejlődéshez szükséges területek szintén biztosíthatók, csakúgy, mint a megfelelő munkaerő. A KFT jelentős fejlesztői potenciállal bír, a világpiacon betöltött helyzetét jellemzi, hogy a Composite One Kft az egyetlen magyar tulajdonban lévő olyan cég, melyet valaha is az angol kormányzat részéről felkértek a farnborough-i katonai és polgári repülőgép kiállításon való részvételre. Ezen és más kiállításokon a cég jelentős iparági kapcsolatot alakított ki. A somogyvári terület elhelyezkedéséből adódóan a következő piaci szegmensnek megcélzott rendvédelmi piac sajátos elvárásainak is megfelel. A területen szinte kizárólag nagy értékű exportképes termékeket kíván a cég gyártani magas óraszámú élőmunkával és jelentős hozzáadott értékkel. projekt konkrét céla, célcsoportonként I. Stratégiai célok: • • • •

A Composit One Kft. versenyképességének növelése A Composit One Kft. termelékenységének növelése Hozzájárulás a térség foglalkoztatási szintjének emelkedéséhez Hozzájárulás a térségben alkalmazott korszerű termelési technológiák arányának növeléséhez

II. Operatív célok: • • •

Alap és emeltszintű infrastrukturális infrastruktúra létrehozása. Korszerű termelési technológia kiépítése Új munkahelyek létrehozása

fejlesztés,

két

üzem

és

kiszolgáló

A gyártóhelyen alapvetően két egymástól elhatárolt termékcsoport kerülne gyártásra. Az első a repülőgépgyártásban felhasznált kompozit elemek, melyek elsősorban repülőgépekbe kerülnek beépítésre, illetve ezek gyártószerszámai. A második célcsoport a haszongépjármű gyártók azon belül is a tömegközlekedési és árufuvarozási szektor. Mindkét szegmensben a Composite One Kft-nek jelentős beszállítói pozíciói vannak a világpiacon az adott szegmensben. A KFT szinte kizárólagosan exportra dolgozik, jelentős devizabevételt generál az ország számára.

projekt célcsoportja A Composit One Kft megrendelői: az új termelőegységek létrehozásával a cég ki továbbra is magas minőségben és költséghatékony módon tudja kiszolgálni megrendelőit. Hátrányos helyzetű kistérségi munkavállalók: a két termelőegység munkaerőigénye elsősorban kistérség betanított munkásainak kedvez. A munkaerő felvétel során

30

LHH módszertani útmutató, 2008.09.05. elsőbbséget élveznek a 30 év feletti nők és a romák. Somogyvár község önkormányzata: a cég gazdasági tevékenységének helyben maradó adóterheit az önkormányzat újabb fejlesztésekre és működési kiadásokra fordíthatja. Kistérségi mikrovállalkozások: a fejlesztés eredményeképpen létrejövő üzemek beszállítóiként térségi mikrovállalkozások fejlődése is hosszú távon jelentkezik. projekt tevékenységei Előkészítés: • • • •

Állapotfelmérés Környezeti hatásvizsgálat Engedélyes és kiviteli tervek elkészítése Megvalósíthatósági tanulmány elkészítése

Kivitelezés • •

Barnamezős terület rekultivációja Új létesítmények építése (2 termelőegység)

Eszközbeszerzés: Képzés Humánerőforrás beléptetése projekt kiválasztási kritériumoknak való megfelelés kifejtése A gazdaságfejlesztő jellegű projektek a kistérség felzárkózásához elengedhetetlenek, egyrészt önmaguk is újabb gazdasági növekedést multiplikálnak, javítják a foglalkoztatási mutatókat és többletforrást eredményeznek a helyi önkormányzatoknak. A projekt DDOP-ban megfogalmazott célokhoz is illeszkedik, ahol a gépgyártás kiemelten támogatott ágazatként szerepel. költséghatékonyság, alternatívák

Mivel a pályázó a beruházást mindenképpen megvalósítja, ezért stratégiai alternatívát a helyszín kiválasztása jelentett. A somogyvári helyszínt a jó logisztikai adottságok, az olcsó munkaerő és a Kaposvár-Balaton tengely adta, ami a magasan képzett, elsősorban K+F területen alkalmazni kívánt műszaki értelmiség számára is vonzerőt jelenthet. A létrehozni kívánt alternatíváinak vizsgálata tanulmányok feladata lesz.

termelőegységek az előkészítés

megvalósítási során készülő

A költséghatékonyságot a cég kontrolling rendszere közbeszerzési eljárások lebonyolítása garantálja. Pénzügyi fenntarthatóság, működés költsége és finanszírozás

és

a

A Composit One Kft. pénzügyi helyzete és piaci pozíciója stabil, mind a vállalat, mind a termékek piaca dinamikusan fejlődik. A Kft. Magyarországon egyedülálló gyártója a magas minőségi követelményű repülőgép alkatrészeknek, amelyek a jelentős K+F ráfordításoknak köszönhetően biztos piacot jelentenek a cég számára. A cég jelenleg mintegy 20 db repülőgép szerkezet eladási opciójával rendelkezik, illetve 5db komplett 6 személyes luxusrepülőgép 2010-es fix eladására az egyesült államokbeli un.

31

LHH módszertani útmutató, 2008.09.05. General Aviation szegmensként jellemzett repülőgépes piacon. Beszállító partnerként kb 12%-os piaci részesedése van -az USA piacon összesen eladott mennyiséget tekintvea tömegközlekedési buszbelső elemek terén és az elmúlt két évben 5 teljesen új típusú busz gyártási felszerszámozását végezte. A fejlesztés megvalósulása után, 2011-től az új telephelyen várhatóan minimum évi 10-15 repülőgép legyártásra lesz kapacitása. A cég 2011-től NATO és jelentős más kormányzati beszállító kíván lenni és ehhez minden potenciális lehetősége megvan. A cég fejlesztéseit és működését a GKM és az ITDH is támogatja. A megvalósítás alatt az önrészt a Kft. saját forrásból finanszírozza. A stabil megrendelői állománynak köszönhetően a projekt fenntartása a jelenlegi piaci ingadozások ellenére is garantálható. Hátrányos helyzetűek, különösen a romák helyzetének javítása

A projekt megvalósításával első lépésben 10-15 fő felvételére kerülne sor, köztük olyan romák felvételére, akik megfelelnek a szakmai elvárásoknak.

megvalósítás indítása és befejezése (év, hónap)

Indítás

Befejezés

A pályázat befogadását követően, előre láthatólag 2009 áprilisában

2011 április


A helyszín vizsgálata megtörtént. A települési és a megyei főépítésszel egyeztetve megállapításra került, hogy a tervezett beruházás megfelel a törvényi feltételeknek, egyéb akadálya nincs. Az alkalmazni kívánt minőségbiztosítási rendszerek a cég egyéb telephelyein bevezetés alatt van, ezek beszerzését a GKM támogatta. A hasznosítani kívánt ingatlan hosszú távú bérlet formájában áll a pályázó rendelkezésére.


Állapotfelmérés 1 hónap Környezeti hatásvizsgálat 1 hónap Engedélyes tervek elkészítése 3 hónap Kiviteli tervek elkészítése 3 hónap Megvalósíthatósági tanulmány 2 hónap


A projekt szorosan kapcsolódik a szintén az LHH konstrukció keretében megvalósítani kívánt „Lengyeltóti kistérség komplex roma foglalkoztatási programja”-hoz.

32


fejlesztési irány




projekt gazda neve

Kőhegyi Kft.


Kőhegyi György 8693 Lengyeltóti, Fonyódi u. 10. 70/455-4494


Lengyeltóti,Fonyódi u. 10.

összköltség, MFt

20 M Ft


14 M Ft

amennyiben a projekt több elemből áll, az egyes elemek költsége, MFt Infrastruktúrális fejlesztés

14 MFt

Gépek beszerzése

4 MFt

Betanítás, képzés

1 MFt

Projektmenedzsment

1 MFt




A projekt a gazdaságfejlesztési fejlesztési irányhoz kapcsolódik. A beruházás révén technológiaigényes tevékenység folyna a lengyeltóti telephelyen, ami az új munkahelyeket teremtene.


Megvalósuló beruházás költsége: 20 MFt.


Beruházás során keletkező munkahelyek száma: 4 db.

projekt indokoltsága, szükségszerűsége A vállalkozás gumiabroncsok, javítását és saját szabadalmi eljárással védett speciális nádarató gépek gumiabroncs gyártását végzi, export megrendelésre. Szolgáltatásaikat jelenleg 150 m2-es telephelyen végzik. A folyamatos megrendelések miatt a jelenlegi telephely mérete már nem biztosít elegendő helyet a megnövekedett igényeknek. A telephelyfejlesztés és a humán erőforrás kapacitásának bővítése hozzájárulna a megrendelések gyorsabb, szakszerűbb, jobb minőségű kivitelezéséhez. projekt konkrét célja, célcsoportonként A vállalkozás bővítésével, a technológiai korszerűsítésével a megrendelők elvárt igényeihez alkalmazkodó szolgáltatás biztosítanának. A vállalkozás korszerűsítésével biztosítani tudná a versenyképesség megőrzését, újabb piaci szegmensek meghódítását, melyek a szabadalmilag védett speciális termék előállításával, hosszú távon biztosítanának értékesítési lehetőséget az Osztrák, Cseh, Ukrán piacokon.

33

LHH módszertani útmutató, 2008.09.05. projekt célcsoportja Az elsődleges célcsoport a település lakói, akik a technológia korszerűsítésével egy gyorsabb szolgáltatáshoz juthatnának. A másodlagos célcsoport a szabadalmilag gumiabroncsainak import és export megrendelői.

védett

nádarató

gépek

speciális

projekt tevékenységei Környezeti hatásvizsgálat Infrastruktúra kiépítése Épület felújítás Gépek beszerzése Projektmenedzsment projekt kiválasztási kritériumoknak való megfelelés kifejtése A projekt hozzájárul a térség gazdasági fejlődéséhez és a foglalkoztatási mutatók javításához. A munkaerő felvétel során előnyt élveznek az esélyegyenlőségi célcsoportok tagjai. költséghatékonyság, alternatívák pénzügyi fenntarthatóság, működés költsége és finanszírozás Hátrányos helyzetűek, különösen a romák helyzetének javítása megvalósítás indítása és befejezése (év, hónap) előkészítettség (beruházások esetén meglévő műszaki tervek, engedélyek listája) további előkészítés (beruházások esetén hiányzó műszaki tervek, engedélyek, stb. listája, időigénye)

kapcsolódás más projektekhez (beleértve a terv-dokumentumban nem szereplő projekteket, korábbi projekteket)

A költséghatékonyság és a megvalósítható alternatívák vizsgálata a későbbiekben esedékes. A projekt pénzügyi fenntarthatóságát megrendelői állománya garantálja.

a

vállalkozás

stabil

A vállalkozás bővítésével 4 fő felvételre kerülne sor. A munka elvégzésére betanított munkásokat alkalmaznának, akiknek kiválasztásakor a horizontális elveket is szem előtt tartaná a vállalkozó, így elsősorban romák felvételére kerülhet sor. Indítás: 2009. június

A pályázó a rendelkezik.

projekt

Befejezés: 2011. május

fenntartását

biztosító

üzleti

tervvel

Környezeti hatásvizsgálat Tervdokumentáció elkészítése Megvalósíthatósági tanulmány elkészítése

Lengyeltóti kistérség komplex roma foglalkoztatási projektje

34


fejlesztési irány

Oktatásfejlesztés (2.)


Az IPR kiterjesztése a Pogányvölgyi Kistérség iskoláiban

projekt gazda neve



Zsombók Lajos Igazgató


a Lengyeltóti Kistérség IPR-t alkalmazó közoktatási intézményei (települései) – Szőlősgyörök, Lengyeltóti, Hács, Buzsák, Öreglak, Somogyvár, Somogyvámos továbbá a Marcali Kistérségből Nikla és Táska

összköltség, MFt

100 MFt


100 MFt

30/351-2505

amennyiben a projekt több elemből áll, az egyes elemek költsége, MFt tanulóbarát környezet kialakítása

20 MFt

fejlesztő eszközök beszerzése

20 MFt

tanártovábbképzések mentorálással

25 MFt

menedzsmentek díjazása

30 MFt

és

a

fejlesztőcsoportok

kistérségi menedzsment költségei bázistalálkozókkal kapcsolatos szervezés, részvétel a BT-ón

2 MFt költségek-

1 MFt

hospitálási költségek

1 MFt

kistérségi szakmai rendezvények, szakmai műhelyek költségei

1 MFt


TÁMOP 3.3.7


A projekt az alapfokú oktatás pedagógiai módszertani fejlesztésén keresztül hozzájárul a roma integrációhoz és javítja az oktatás minőségét.


IPR alapú továbbképzésben és mentorálásában résztvett pedagógusok száma - a kistérségi általános iskolai és középiskolai pedagógusok 95%-a Hospitáláson és bázistalálkozókon résztvett pedagógusok száma a fentiek 60%-a Szakmai műhelyeken pedagógusok száma pedagógusok 30%-a

és -

fejlesztő csoportokban a továbbképzéseken

A fejlesztésben érintett általános kistérségben tanuló gyerekek 100%-a A fejlesztésben érintett szakiskolások 100%-a számszerű eredmények (indikátorok,

iskolások

középiskolások

Komplex IPR programmal intézmények/tagintézmények 100%-a

résztvett résztvett

száma

száma:

9-10

rendelkezik

-

a és -

IPR projektszervezettel rendelkezik (1 IPR menedzsment, min. 2

35

LHH módszertani útmutató, 2008.09.05. értékkel)

fejlesztő csoport, 1 IKCS csoport - a fentiek 100%-a Tanulásbarát osztályteremmel rendelkezik az érintett tanulók 100%-a Az IPR törvényi feltételeinek megfelel a társulási és helyi önkormányzati fenntartású intézmények 100%-a Az IPR eszközrendszere 80%-ban kiépült - a fenti intézmények 100%-ában az érintett diákok képzési programjaiban

projekt indokoltsága, szükségszerűsége Az EU oktatáspolitikája három alapvető elvárást fogalmaz meg az oktatási rendszerrel szemben: 1. az oktatás segítse elő az emberi jogok és alapvető szabadságjogok érvényesülését, 2. hozza közelebb Európa népeit egymáshoz, növelve a kölcsönös bizalmat és a megértést, 3. segítse Európa kormányait és polgárait, hogy megfeleljenek azoknak a kihívásoknak, amelyekkel a társadalmak a XXI. század elején szembesülnek. Ezek az elvárások a demokratikus kultúra meghonosítását jelentik a közoktatásban, vagyis az emberi jogok, a demokrácia, a tolerancia, a kölcsönös tisztelet, a jogállam és a konfliktusok békés rendezésének érvényesítését a tanítási/tanulási gyakorlatban. Ezeknek a kihívásoknak a magyar közoktatás (a magyar társadalom) ma még nem felel meg, hiszen az esélyegyenlőtlenségeket újratermeli, az oktatás rejtett szelekciós mechanizmusa szegregálja a perifériára sodródott társadalmi rétegek gyermekeit, nem biztosítottak azok az intézményi szervezeti keretek (intézmények?), amelyek az esélyhátrányt mérsékelve, növelnék az esélyt a társadalmi integrációjukra. A Dél-Dunántúli régió és ezen belül a Pogányvölgyi Kistérség az IPR fejlesztésekben elöljáró területek. Számos óvoda, és iskola használja az integrációs pályázati eszközöket saját rendszere építésére,- az elért eredmények azonban nem mutatnak egyenletes képet és hiányoznak a fejlesztéseknek azon elemei, amelyek akár a másokkal való minőségirányítási összevetése is alkalmasak. Ez persze nem az intézmények hibája,lényegében egy láncszem hiányzik és ez a hiány felerősödött, mióta a kistérségi koordinátorok segítő szerepe is megszűnt. A kistérségi IPR program lehet az a hiányzó láncszem, amely az intézmények számát tekintve kezelhető szinten képes egy fejlesztőközösség energiáit összefogni, segíteni. Az intézményközi IPR-programot irányító team lehet az a szervező erő, amely éppen alapos helyismerete, intézményismerete, közvetlen kapcsolatai révén ráláthat a tagintézményekben folyó napi fejlesztőmunkára, a konkrét segítségadáson túl is, közvetíthet szakértői, mentori segítséget, ajánlhat jó gyakorlatokat, szervezhet olyan fórumokat, rendezvényeket, amelyek a legkonkrétabb segítséget nyújthatják az intézményeknek. Ilyen rendszer még nincs, így a mi intézményünk – egy OM-azonosító alatt - akár minta is lehet. projekt konkrét célja, célcsoportonként A projekt konkrét célja az alábbi tevékenységek, és szolgáltatások biztosítása. o akkreditált OOIH tanártovábbképzések (IPR, módszertani), mentorálások a konkrét tagintézmények szükségletei szerint. o elérhető IPR szakértők, mentorok biztosítása kiajánlása, illetve beiskolázások szakmai támogatása a kistérségből mentorképzésekre, szakértői regisztrációra, o elérhető, hospitálható modell értékű gyakorlatok közvetítése, kiajánlása, o bázistalálkozók- a tapasztalatcserék kiválóan működtethető eszközei-

36

LHH módszertani útmutató, 2008.09.05. szervezése, o szakmai műhelyek, munkaközösségek szervezése a segítő kapcsolatok bevonásával, o a fejlesztés napi problémáiban is azonnal segítség nyújtása, o minőségirányítási rendszer működtetése az önértékelések segítésére, o szakmai kiadványok, naprakész hírlevelek, formadokumentumok kiadása, o szponzorkereső-tevékenység, (fundraising) o információs napok szervezése a segítő csoportok, szülők, fenntartók számára. Célok célcsoportonként: 1. IPR fejlesztő iskolák: o a tagintézményi fejlesztésekhez szükséges szolgáltatások összehangolása az egyedi tagintézményi tervekkel és ütemezéssel, a szolgáltatások biztosítása, o Új belépők - az intézményi fejlesztéshez szükséges tréningek megszervezése, a tagintézmény bekapcsolása a fejlesztő közösségbe, 2. az IPR alapú fejlesztés összekapcsolása a munkaerőpiac világával, 3. fenntartók, támogatók: o információáramoltatás a fejlesztésekről, a segítő szándékok aktiválása, konkrét kiajánlása a célcsoportok felé, tájékoztatás. projekt célcsoportja A Pogányvölgyi Kistérség IPR-fejlesztő, és a fejlesztésbe bekapcsolódni szándékozó oktatási intézményei: o o o o o

7 általános iskola, 1 alapfokú művészeti intézmény (zene, néptánc, képzőművészet) egységes pedagógiai szakszolgálat, középiskolák, szakiskolák, tranzitfoglalkoztatásban résztvevő szervezetek, társadalmi partnerek, szakmai segítők.

Az érintett és bekapcsolható intézmények: -

lengyeltóti, szőlősgyöröki, hácsi, buzsáki, táskai, niklai, öreglaki, somogyvári és somogyvámsi nevelési és oktatási Intézmények (általános iskolák, művészetoktatási intézmény, szakszolgálat, szakmai szolgáltató intézmény)

projekt tevékenységei Az intézményi fejlesztőmunka az IPR menedzsmentek munkája • • • • •

A program komplex rendszerének menedzselése Erőforrások biztosítása Inkluzív humánerőforrás-gazdálkodás Kapcsolatrendszer kiépítése a társadalmi környezettel Kooperatív projektszervezet létrehozása és működtetése (fejlesztő, IKCS és szolgáltatási csoportok)

A fejlesztőcsoportok munkája • egy-egy módszertani területre (kooperatív tanulásszervezés, drámapedagógia),

37

LHH módszertani útmutató, 2008.09.05. képzési programcsomagra, tanulást segítő pedagógiai tevékenységre (mentorálás, kortárs segítés, művészeti programok, tranzit programok) koncentrál, • szakmailag heterogén csoport (nevelők, tanárok, pszichológus, óraadók, „Útravaló”s mentorok) • a továbbképzéstől, a napi saját gyakorlaton át, az intézmény szolgáltatásrendszerében való általános megjelenéséig menedzselik a szakmai fejlesztési-adaptációs tevékenységet. Az intézményi környezeti csoportok munkája • a társadalmi környezetet képviselő munkacsoport, amelynek tagjai az intézmény különböző partnereit, s magát az intézményt képviselik, célja az IPR feltételek biztosítása, • az intézmény fejlesztési törekvéseit összehangolni a társadalmi partnerekkel, • a társadalmi környezet erőforrásrendszerét összekapcsolni az intézményi erőforrásrendszerrel. A kistérségi fejlesztőmunka a menedzsment munkája • • • • • • • • •

A komplex kistérségi projekt lebonyolításának koordinálása, A tagintézményi fejlesztésekhez szükséges szolgáltatások összehangolása az egyedi intézményi tervekkel és ütemezéssel, a szolgáltatások biztosítása, Módszertani monitoring biztosítása, együttműködés az OOIH-val, Fundraising tevékenység, Az IPR alapú fejlesztés összekapcsolása a munkaerőpiac világával, kistérségi műhelyek, bázistalálkozók, szakmai napok, munkaközösségek szervezése kiadványszerkesztés, információs csatornák létrehozása, működtetése, a profilba illeszkedő pályázatírások segítése, kapcsolatépítés, koordinálás

projekt kiválasztási kritériumoknak való megfelelés kifejtése Az esélyegyenlőségi helyzetelemzés a projekt megvalósításának szükségességét teljes mértékben alátámasztja. A projekt hozzájárul a jövő generáció roma integrációjához az oktatáson keresztül. költséghatékonyság, alternatívák

A projekt a humánerőforrás fejlesztésére szánt eszközökre pályázik úgy, hogy önerőként „beviszi” a fejlesztő intézmények integrációs fejlesztésre fordítható pályázati eszközeit. A költséghatékonyság áttételes indikátora az a csak hosszabb távon kimutatható nyereség lehet, amit a társadalom nyer a deszegregáció, az integráció révén.

pénzügyi fenntarthatóság, működés költsége és finanszírozás

A projekt az alábbi forrásokból tartható fenn: 1. IPR támogatás (iskola) évről évre megújuló, pályázható forrás 2. TÁMOP, TIOP, DDOP, TISZK, SZFP- évente kiírt európai uniós és hazai pályázatok, 3. Útravaló programok, ÁJTP-ÁJKP programok, MACIKA ösztöndíj, OSI ösztöndíj, Láthatatlan Kollégiumi programok, 4. Továbbképzési normatíva, egyéb minisztériumi programok, 5. Helyi erőforrások (kistérségi-önkormányzati források,

38

LHH módszertani útmutató, 2008.09.05. ingatlanok, önkéntesek, közalkalmazottak), 6. Nem helyi civil és szakmai erőforrások (országos, szakmai, képviseleti, kulturális szervezetek, egyetemi műhelyek kapcsolódó programjai, humánerőforrásai,) 7. Fundraising tevékenységi források, Hátrányos helyzetűek, különösen a romák helyzetének javítása

Ez a projekt csakis a hátrányos helyzetű gyermekek (közöttük kiemelten a roma gyermekek) helyzetének javításáról, deszegregációjáról, társadalmi integrációjáról szól.


Indítás

Befejezés

2009. szeptember

2011. augusztus


Rendelkezésre áll a szükséges szellemi kapacitás:

további előkészítés (beruházások esetén hiányzó műszaki tervek, engedélyek, stb. listája, időigénye) kapcsolódás más projektekhez (beleértve a tervdokumentumban nem szereplő projekteket, korábbi projekteket)

• Hazánkban ma szinte áthidalhatatlan életszínvonali, műveltségi szakadék, van a roma lakosság és a többségi magyarság között: a hazai roma társadalom jelentős része a társadalomfejlődés preindusztriális, polgárosodás előtti fázisában rekedt. • Társadalmi mobilitás szempontjából a romák felemelkedésének alapfeltétele a többségi nyelv munkaerő-piacilag hatékony, anyanyelvi szintű ismerete úgy, hogy megőrizve identitását, lehetőleg megőrizze nyelvét is. A szakadék áthidalása és az identitás megőrzése a nyelv-őrzéssel együtt az iskolákra ró történelmi felelősségű feladatot. • Az oktatás teremtheti meg azokat a feltételeket, amelyekben felbukkanhatnak azok az új emberek, akiknek az öngondoskodás, a munkavállalás természetes emberi szükséglet.

-

IPR fejlesztést folytató intézmények (Lengyeltóti: iskola; Szőlősgyörök: iskola; Nikla: iskola; Öreglak: iskola) gyakorló menedzsmentek, fejlesztő csoportok, trénerek, mentorok, szakértők (Lengyeltóti) előzményként több intézmény konzorciális együttműködése az IPR fejlesztés területén kistérségi integrációs munkaközösség („fejlesztő-team”)

-

szakmai fórum a projektről, érintett intézmények szándéknyilatkozatainak beszerzése,

-

Pogányvölgyi integrált nevelési-oktatási hálózat - DDOP 3.1.2/2F Az iskolapadtól a tanulópadig – LHH projektterv Az IPR kiterjesztése a Pogányvölgyi Kistérség óvódáiban – LHH projektterv HEFOP – 2.1-es projektek, HEFOP – 3.1-es projektek, TIOP 3.1.4-es projekt, ROP infrastukturális fejlesztések oktatási intézményekben projekt

39


fejlesztési irány



Az IPR kiterjesztése a Pogányvölgyi Kistérség óvodáiban

projekt gazda neve



Zsombók Lajos Igazgató


Lengyeltóti Kistérség

összköltség, MFt

80 MFt


80 MFt

30/351-2505

amennyiben a projekt több elemből áll, az egyes elemek költsége, MFt gyermekbarát környezet kialakítása

10 MFt

fejlesztő eszközök beszerzése

15 MFt

tanártovábbképzések mentorálással

20 MFt

menedzsmentek díjazása

30 MFt

és

a

fejlesztőcsoportok

kistérségi menedzsment költségei bázistalálkozókkal kapcsolatos szervezés, részvétel a BT-ón

2 MFt költségek-

1 MFt

hospitálási költségek

1 MFt

kistérségi szakmai rendezvények, szakmai műhelyek költségei

1 MFt


TÁMOP 3.3.7


A projekt az óvodai pedagógiai módszertani fejlesztésén keresztül hozzájárul a roma integrációhoz és javítja az oktatás minőségét.


IPR alapú továbbképzésben és mentorálásában résztvett pedagógusok száma - a kistérségi óvodai pedagógusok 95%-a Hospitáláson és bázistalálkozókon résztvett pedagógusok száma a fentiek 60%-a Szakmai műhelyeken pedagógusok száma pedagógusok 30%-a

és -

fejlesztő csoportokban a továbbképzéseken

résztvett résztvett

A fejlesztésben érintett óvodások száma - a kistérségben tanuló gyerekek 100%-a számszerű eredmények (indikátorok, értékkel)

Komplex IPR programmal intézmények/tagintézmények 100%-a

rendelkezik

-

IPR projektszervezettel rendelkezik (1 IPR menedzsment, min. 2 fejlesztő csoport, 1 IKCS csoport - a fentiek 100%-a) Foglalkozásbarát teremmel rendelkezik az érintett óvodások 100%-a Az IPR törvényi feltételeinek megfelel a társulási és helyi

40

LHH módszertani útmutató, 2008.09.05. önkormányzati fenntartású intézmények 100%-a Az IPR eszközrendszere 80%-ban kiépült - a fenti intézmények 100%-ában az érintett óvodások programjaiban projekt indokoltsága, szükségszerűsége Az EU oktatáspolitikája három alapvető elvárást fogalmaz meg az oktatási rendszerrel szemben: 1. az oktatás segítse elő az emberi jogok és alapvető szabadságjogok érvényesülését, 2. hozza közelebb Európa népeit egymáshoz, növelve a kölcsönös bizalmat és a megértést, 3. segítse Európa kormányait és polgárait, hogy megfeleljenek azoknak a kihívásoknak, amelyekkel a társadalmak a XXI. század elején szembesülnek. Ezek az elvárások a demokratikus kultúra meghonosítását jelentik a közoktatásban, vagyis az emberi jogok, a demokrácia, a tolerancia, a kölcsönös tisztelet, a jogállam és a konfliktusok békés rendezésének érvényesítését a tanítási/tanulási gyakorlatban. Ezeknek a kihívásoknak a magyar közoktatás (a magyar társadalom) ma még nem felel meg, hiszen az esélyegyenlőtlenségeket újratermeli, az oktatás rejtett szelekciós mechanizmusa szegregálja a perifériára sodródott társadalmi rétegek gyermekeit, nem biztosítottak azok az intézményi szervezeti keretek (intézmények?), amelyek az esélyhátrányt mérsékelve, növelnék az esélyt a társadalmi integrációjukra. A Dél-Dunántúli régió és ezen belül a Pogányvölgyi Kistérség az IPR fejlesztésekben elöljáró területek. Számos óvoda, és iskola használja az integrációs pályázati eszközöket saját rendszere építésére,- az elért eredmények azonban nem mutatnak egyenletes képet és hiányoznak a fejlesztéseknek azon elemei, amelyek akár a másokkal való minőségirányítási összevetése is alkalmasak. Ez persze nem az intézmények hibája,lényegében egy láncszem hiányzik és ez a hiány felerősödött, mióta a kistérségi koordinátorok segítő szerepe is megszűnt. A kistérségi IPR program lehet az a hiányzó láncszem, amely az intézmények számát tekintve kezelhető szinten képes egy fejlesztőközösség energiáit összefogni, segíteni. Az intézményközi IPR-programot irányító team lehet az a szervező erő, amely éppen alapos helyismerete, intézményismerete, közvetlen kapcsolatai révén ráláthat a tagintézményekben folyó napi fejlesztőmunkára, a konkrét segítségadáson túl is, közvetíthet szakértői, mentori segítséget, ajánlhat jó gyakorlatokat, szervezhet olyan fórumokat, rendezvényeket, amelyek a legkonkrétabb segítséget nyújthatják az intézményeknek. Ilyen rendszer még nincs, így a mi intézményünk – egy OM-azonosító alatt - akár minta is lehet. projekt konkrét célja, célcsoportonként A menedzsment munkájának konkrét célja az alábbi tevékenységek, és szolgáltatások biztosítása. o akkreditált OOIH tanártovábbképzések (IPR, módszertani), mentorálások a konkrét intézmények/tagintézmények szükségletei szerint. o elérhető IPR szakértők, mentorok biztosítása kiajánlása, illetve beiskolázások szakmai támogatása a kistérségből mentorképzésekre, szakértői regisztrációra, o elérhető, hospitálható modell értékű gyakorlatok közvetítése, kiajánlása, o bázistalálkozók- a tapasztalatcserék kiválóan működtethető eszközeiszervezése,

41

LHH módszertani útmutató, 2008.09.05. o szakmai műhelyek, munkaközösségek szervezése a segítő kapcsolatok bevonásával, o a fejlesztés napi problémáiban is azonnal segítség nyújtása, o minőségirányítási rendszer működtetése az önértékelések segítésére, o szakmai kiadványok, naprakész hírlevelek, formadokumentumok kiadása, o szponzorkereső-tevékenység, (fundraising) o információs napok szervezése a segítő csoportok, szülők, fenntartók számára. Célok célcsoportonként: 1. IPR fejlesztő óvodák: o a tagintézményi fejlesztésekhez szükséges szolgáltatások összehangolása az egyedi tagintézményi tervekkel és ütemezéssel, a szolgáltatások biztosítása, o Új belépők - az intézményi fejlesztéshez szükséges tréningek megszervezése, a tagintézmény bekapcsolása a fejlesztő közösségbe, 2. az IPR alapú fejlesztés összekapcsolása a munkaerőpiac világával, 3. fenntartók, támogatók: o információáramoltatás a fejlesztésekről, a segítő szándékok aktiválása, konkrét kiajánlása a célcsoportok felé, tájékoztatás. projekt célcsoportja A Pogányvölgyi Kistérség IPR-fejlesztő, és a fejlesztésbe bekapcsolódni szándékozó oktatási intézményei: o 10 óvoda (ebből 1-3 egységes bölcsőde-óvoda) projekt tevékenységei Az intézményi fejlesztőmunka az IPR menedzsmentek munkája

• • • • •

A program komplex rendszerének menedzselése Erőforrások biztosítása Inkluzív humánerőforrás-gazdálkodás Kapcsolatrendszer kiépítése a társadalmi környezettel Kooperatív projektszervezet létrehozása és működtetése (fejlesztő, IKCS és szolgáltatási csoportok)

A fejlesztőcsoportok munkája • egy-egy módszertani területre (kooperatív tanulásszervezés, drámapedagógia), képzési programcsomagra, tanulást segítő pedagógiai tevékenységre (mentorálás, kortárs segítés, művészeti programok, tranzit programok) koncentrál, • szakmailag heterogén csoport (nevelők, tanárok, pszichológus, óraadók, „Útravaló”s mentorok) • a továbbképzéstől, a napi saját gyakorlaton át, az intézmény szolgáltatásrendszerében való általános megjelenéséig menedzselik a szakmai fejlesztési-adaptációs tevékenységet.

42


Az intézményi környezeti csoportok munkája • a társadalmi környezetet képviselő munkacsoport, amelynek tagjai az intézmény különböző partnereit, s magát az intézményt képviselik, célja az IPR feltételek biztosítása, • az intézmény fejlesztési törekvéseit összehangolni a társadalmi partnerekkel, • a társadalmi környezet erőforrásrendszerét összekapcsolni az intézményi erőforrásrendszerrel. projekt kiválasztási kritériumoknak való megfelelés kifejtése Az esélyegyenlőségi helyzetelemzés a projekt megvalósításának szükségességét teljes mértékben alátámasztja. A projekt hozzájárul a jövő generáció roma integrációjához az oktatáson keresztül. költséghatékonyság, alternatívák

A projekt a humánerőforrás fejlesztésére szánt eszközökre pályázik úgy, hogy önerőként „beviszi” a fejlesztő intézmények integrációs fejlesztésre fordítható pályázati eszközeit. A költséghatékonyság áttételes indikátora az a csak hosszabb távon kimutatható nyereség lehet, amit a társadalom nyer a deszegregáció, az integráció révén.



A projekt az alábbi forrásokból tartható fenn: 1. IPR támogatás (óvoda) évről évre megújuló, pályázható forrás 2. TÁMOP, TIOP, DDOP, TISZK, SZFP- évente kiírt európai uniós és hazai pályázatok, 3. Útravaló programok, ÁJTP-ÁJKP programok, MACIKA ösztöndíj, OSI ösztöndíj, Láthatatlan Kollégiumi programok, 4. Továbbképzési normatíva, egyéb minisztériumi programok, 5. Helyi erőforrások (kistérségi-önkormányzati források, ingatlanok, önkéntesek, közalkalmazottak), 6. Nem helyi civil és szakmai erőforrások (országos, szakmai, képviseleti, kulturális szervezetek, egyetemi műhelyek kapcsolódó programjai, humánerőforrásai,) 7. Fundraising tevékenységi források, Ez a projekt csakis a hátrányos helyzetű gyermekek (közöttük kiemelten a roma gyermekek) helyzetének javításáról, deszegregációjáról, társadalmi integrációjáról szól. • Hazánkban ma szinte áthidalhatatlan életszínvonali, műveltségi szakadék, van a roma lakosság és a többségi magyarság között: a hazai roma társadalom jelentős része a társadalomfejlődés preindusztriális, polgárosodás előtti fázisában rekedt. • Társadalmi mobilitás szempontjából a romák felemelkedésének alapfeltétele a többségi nyelv munkaerő-piacilag hatékony, anyanyelvi szintű ismerete úgy, hogy megőrizve identitását, lehetőleg megőrizze nyelvét is. A szakadék áthidalása és az identitás megőrzése a nyelv-őrzéssel együtt az iskolákra ró történelmi felelősségű feladatot. • Az oktatás teremtheti meg azokat a feltételeket, amelyekben felbukkanhatnak azok az új emberek, akiknek az

43

LHH módszertani útmutató, 2008.09.05. öngondoskodás, a munkavállalás szükséglet. Nem látunk más utat.

természetes


Indítás

Befejezés

2009. szeptember

2011. augusztus


Rendelkezésre áll a szükséges szellemi kapacitás:

további előkészítés (beruházások esetén hiányzó műszaki tervek, engedélyek, stb. listája, időigénye) kapcsolódás más projektekhez (beleértve a tervdokumentumban nem szereplő projekteket, korábbi projekteket)

emberi

-

IPR fejlesztést folytató intézmények (Lengyeltóti: óvoda; Hács: óvoda; Nikla: Óvoda, Öreglak; óvoda.) gyakorló menedzsmentek, fejlesztő csoportok, trénerek, mentorok, szakértők (Lengyeltóti) előzményként több intézmény konzorciális együttműködése az IPR fejlesztés területén kistérségi integrációs munkaközösség („fejlesztő-team”)

-

szakmai fórum a projektről, érintett intézmények szándéknyilatkozatainak beszerzése,

-

Pogányvölgyi integrált nevelési-oktatási hálózat - DDOP 3.1.2/2F Az iskolapadtól a tanulópadig – LHH projektterv Az IPR kiterjesztése a Pogányvölgyi Kistérség óvódáiban – LHH projektterv HEFOP – 2.1-es projektek, HEFOP – 3.1-es projektek, TIOP 3.1.4-es projekt, ROP infrastukturális fejlesztések oktatási intézményekben projekt

44


fejlesztési irány



Az iskolapadtól a tanulópadig

projekt gazda neve



Sándor János, 85/530-000, [email protected]


Lengyeltóti, Rákóczi F. u.

összköltség, MFt

20 MFt


20 MFt

amennyiben a projekt több elemből áll, az egyes elemek költsége, MFt Eszközbeszerzés

19 MFt

Projektmenedzsment, közbeszerzés, nyilvánosság biztosítása és egyéb szakmai szolgáltatások költsége

1 MFt


TIOP-1.2.5.


A projektcsomagban szereplő oktatásfejlesztési és képzési elemek oktatástechnikai eszközeinek beszerzésére irányul a projekt.


Beszerzendő digitális oktatási eszközök száma: 10 db.


Eszközöket rendszeresen használók száma: 100 fő.

projekt indokoltsága, szükségszerűsége A közművelődési intézmények és szervezetek nélkülözhetetlen és hézagpótló feladatot látnak el a felnőttnevelésben, annak kötöttebb és lazább formáiban egyaránt. Ellátó tevékenységük nagymértékben differenciált, és lehetőséget nyújtanak a helyi szükségletek, speciális igények kielégítésére, külön tekintettel a hátrányos helyzetű, kirekesztett népcsoportokra, munkanélküliekre, roma lakosságra. A művelődési házak, közművelődési egyesületek és alapítványok mind a tanulás formális (akkreditációt nyújtó), mind a non-formális (bizonyítványt nem adó) tanfolyamain – úgy is mint közhasznú ismeretterjesztés – a lakosság széles rétegeit vonják be a tanulásba, művelődésbe. Hatékonyságukat növeli közösségi, személyes, párbeszédes jellegük, amelyekre a médiák és az elektronikus eszközök nem alkalmasak. Folyamatában fontos a tanulással kapcsolatos attitűdök megváltoztatása, a tanulással szembeni negatív előítéletek lebontása (sikerélmény nyújtása, önbizalom erősítés, nyitottság, rugalmasság, vállalkozókészség, stb.), amelyek gyakorlóhelyei a közösségi művelődés színterei lehetnek.

45

LHH módszertani útmutató, 2008.09.05. Társadalmi cél, s egyben Európai Uniós követelmény, hogy a közművelődési intézményekhez kötődő soktízezer művelődési közösség, klub – lehetőség szerint minél nagyobb számban váljék tanulóközösségé, amelyek tanulásra, a megszerzett tudás állandó bővítésére, szinten tartására motiválnak. projekt konkrét célja, célcsoportonként

Célunk intézményünk átalakítása kiscsoportos fogalakozásokhoz, bemutatótermek, klubszoba, oktatótermek kialakítása. Célunk az alapképzés hiányainak pótlása, kereset kiegészítő tanfolyamok szervezése, a vállalkozóvá válás segítése; oktatási, tanulási, életviteli tanácsadás, akkreditáció esetén OKJ-s tanfolyamok szervezése; esetlegesen a szakmai, munkahelyi tanfolyamokban való aktív részvétel. A projekt célcsoportja az önhibáján kívül munkanélkülivé váló munkaképes korú felnőtt lakosság újbóli munkába állásának segítése. projekt célcsoportja

Az önhibáján kívül munkanélkülivé váló munkaképes korú felnőtt lakosság újbóli munkába állásának segítése. Lengyeltóti város aktív korú népesség. projekt tevékenységei

1. Eszközbeszerzés: Digitális palatábla rendszer, hangos könyvek, informatikai eszközök 2. Eszközbeszerzéshez kapcsolódó további szolgáltatások (közbeszerzés, nyilvánosság biztosítása etc.) projekt kiválasztási kritériumoknak való megfelelés kifejtése

A térség felzárkóztatásának egyik legfontosabb meghatározója az oktatásfejlesztés, amelynek oktatási intézményeken kívüli infrastrukturális és eszközigényét biztosítja a projekt megvalósítása. költséghatékonyság, alternatívák pénzügyi fenntarthatóság, működés költsége és finanszírozás

Az eszközök beszerzése közbeszerzési eljárás keretében történik.

A projekt fenntartását a városi önkormányzat biztosítja.


A projekt javítja a hátrányos helyzetűek és a romák elhelyezkedési esélyeit, valamint társadalomba illeszkedésüket is.


Indítás

Befejezés

2009. augusztus

2010 július


Nem releváns.


A projekt megvalósítása további előkészítést nem igényel.


Az IPR kiterjesztése a Pogányvölgyi Kistérség iskoláiban Az IPR kiterjesztése a Pogányvölgyi Kistérség óvódáiban Lengyeltóti kistérség komplex roma foglalkoztatási projektje

46


fejlesztési irány

Szociális és egészségügyi szolgáltatások fejlesztése (3.)


Családi Napközi kialakítása Somogyváron

projekt gazda neve

Somogyvár Község Önkormányzata


Móring József Attila Polgármester [email protected] 30/916-0170


Somogyvár

összköltség, MFt

10 M Ft


9,5 M Ft

amennyiben a projekt több elemből áll, az egyes elemek költsége, MFt Infrastruktúra fejlesztés

6,5 MFt

Képzés

0,5 M Ft

Családi Napközi kialakítása, szükséges eszközök megvásárlása

3 M Ft


A projekt illeszkedik elképzeléseihez.

a

DDOP

3.

prioritásának

fejlesztési


A családi napközi létrehozása javítja a kistérségben bevehető szociális szolgáltatások számát és minőségét.


A településen megvalósuló új szociális szolgáltatás száma: 1 db.


Családi napközi szolgáltatást igénybe vevő családok száma: 5 db

igény

projekt indokoltsága, szükségszerűsége A kistérségben Lengyeltótiban megoldott a 3 év alatti gyermekek ellátása, bölcsőde csak itt működik 2006. évtől lehetőség van a gyermek 1 éves kora után a szülőnek gyes mellett teljes munkaidőben elhelyezkedni, ezzel a lehetőséggel azonban csak az tud élni, akinek sikerül megoldani gyermeke napközbeni felügyeletét. Erre a problémára találna megoldást Somogyvár Község Önkormányzata, ahol egy Családi Napközi kialakítását tervezik a településen . projekt konkrét célja, célcsoportonként Az ötletet, az adta, hogy néhány kisgyermek ellátására túl költséges lenne bölcsődét létrehozni, de a CSANA a településen élő 20 hetes korú - 3 év alatti gyermekeknek (1 csoport 7 fő) és szüleinek biztosítana megoldást a gyermekek napközbeni ellátására. A családban élő gyermekek életkorának megfelelő nappali felügyeletet, gondozást, nevelést, foglalkoztatást és étkeztetést nyújtana a családi napközi, azon gyermekek számára, akiknek szüleik munkavállalásuk, képzésben való részvételük, betegségük vagy egyéb okok miatt a gyermekük napközbeni ellátásáról nem tudnak gondoskodni projekt célcsoportja

47

LHH módszertani útmutató, 2008.09.05. Az elsődleges célcsoport a településen élő 20 hetes -3 éves korú gyermekek. A másodlagos célcsoport a GYESEN lévő szülők. projekt tevékenységei 1. Családi Napközi infrastruktúrális fejlesztése 2. Képzés 3. Családi Napközi kialakítása, szükséges eszközök megvásárlása projekt kiválasztási kritériumoknak való megfelelés kifejtése A projekt meglévő szükségleteken alapul, javít a munkába járó szülők és gyermekeik életminőségén. költséghatékonyság, alternatívák

A családi napközi tervezett üzemeltetésére szolgáló ingatlan nem képezi a pályázó tulajdonát, így, ha a pályázati kiírás nem teszi lehetővé az ingatlan megvásárlását, akkor másik helyszín kerül kiválasztásra. A költséghatékonyság és a megvalósítható alternatívák vizsgálata a későbbiekben esedékes.


A családi napközi működtetését állami normatív támogatásból illetve a szülők és az önkormányzat hozzájárulásból kívánnák fedezni.


A Családi Napközi már a korai gyermekkorban lehetőséget biztosít 20 hetes kortól - 3 éves korú gyermekeknek az egyéni fejlettségeinek, életkori sajátosságainak megfelelő fejlesztéseire. A családi napköziben a kisebb létszám lehetővé teszi az individuális fejlesztést, foglalkozást, így hatékonyabban alakítható a gyermekek identitástudata, későbbiekben segíti a zökkenőmentes beilleszkedést az óvodába.


Indítás

Befejezés

2009.05.

2010. 05.

előkészítettség (beruházások esetén meglévő műszaki tervek, engedélyek listája) további előkészítés (beruházások esetén hiányzó műszaki tervek, engedélyek, stb. listája, időigénye) kapcsolódás más projektekhez (beleértve a tervdokumentumban nem szereplő projekteket, korábbi projekteket)

A projekt megvalósításának ötlete az önkormányzatnál jelentkező igények alapján merült fel.

Műszaki terv Engedélyezési dokumentáció Működési engedély ÁNTSZ engedély Tűzoltósági szakhatósági hozzájárulás Családi Napközi kialakítása Somogyvámoson Lengyeltóti kistérség egészségterve Együtt a szociális biztonságért

48

LHH módszertani útmutató, 2008.09.05. fejlesztési irány



Családi Napközi kialakítása Somogyvámoson

projekt gazda neve

Somogyvámos Község Önkormányzata


Böröcz János Polgármester


Somogyvámos

összköltség, MFt

10 M Ft


9,5 M Ft

30/526-4769

amennyiben a projekt több elemből áll, az egyes elemek költsége, MFt Családi felújítása

Napközi

épületének

6,5 M Ft

Képzés

0,5 M Ft

Családi Napközi kialakítása, szükséges eszközök megvásárlása

3 M Ft


A projekt illeszkedik elképzeléseihez.

a

DDOP

3.

prioritásának

fejlesztési


A családi napközi létrehozása javítja a kistérségben bevehető szociális szolgáltatások számát és minőségét.


A településen megvalósuló új szociális szolgáltatás száma: 1 db.


Családi napközi szolgáltatást igénybe vevő családok száma: 5 db

igény

projekt indokoltsága, szükségszerűsége A kistérségben Lengyeltótiban megoldott a 3 év alatti gyermekek ellátása, bölcsőde csak itt működik 2006. évtől lehetőség van a gyermek 1 éves kora után a szülőnek gyes mellett teljes munkaidőben elhelyezkedni, ezzel a lehetőséggel azonban csak az tud élni, akinek sikerül megoldani gyermeke napközbeni felügyeletét. Erre a problémára találna megoldást Somogyvámos Község Önkormányzata, ahol egy Családi Napközi kialakítását tervezik a településen . projekt konkrét célja, célcsoportonként Az ötletet, az adta, hogy néhány kisgyermek ellátására túl költséges lenne bölcsődét létrehozni, de a CSANA a településen élő 20 hetes korú - 3 év alatti gyermekeknek (1014 fő) és szüleinek biztosítana megoldást a gyermekek napközbeni ellátására. A családban élő gyermekek életkorának megfelelő nappali felügyeletet, gondozást, nevelést, foglalkoztatást és étkeztetést nyújtana a családi napközi, azon gyermekek számára, akiknek szüleik munkavállalásuk, képzésben való részvételük, betegségük vagy egyéb okok miatt a gyermekük napközbeni ellátásáról nem tudnak gondoskodni. A Családi Napközi megvalósításához az önkormányzat tulajdonában lévő, volt Postai épület

49

LHH módszertani útmutató, 2008.09.05. kerülne átalakításra. projekt célcsoportja Az elsődleges célcsoport a településen élő 20 hetes -3 éves korú gyermekek. A másodlagos célcsoport a GYESEN lévő szülők. projekt tevékenységei 1. Családi Napközi épületének felújítása 2. A családi napközi működtetéséhez szükséges tanfolyam elvégzése 3. Eszközök megvásárlása projekt kiválasztási kritériumoknak való megfelelés kifejtése A projekt meglévő szükségleteken alapul, javít a munkába járó szülők és gyermekeik életminőségén. költséghatékonyság, alternatívák

A költséghatékonyság és a megvalósítható alternatívák vizsgálata a későbbiekben esedékes.


A családi napközi működtetését állami normatív támogatásból illetve a szülők és az önkormányzat hozzájárulásból kívánnák fedezni.


A Családi Napközi már a korai gyermekkorban lehetőséget biztosít 20 hetes kortól - 3 éves korú gyermekeknek az egyéni fejlettségeinek, életkori sajátosságainak megfelelő fejlesztéseire. A családi napköziben a kisebb létszám lehetővé teszi az individuális fejlesztést, foglalkozást, így hatékonyabban alakítható a gyermekek identitástudata, későbbiekben segíti a zökkenőmentes beilleszkedést az óvodába.


Indítás

Befejezés

2009.05.

2010. 05.


Projektötletként fogalmazódott meg.

Műszaki terv Engedélyezési dokumentáció Működési engedély ÁNTSZ engedély Tűzoltósági szakhatósági hozzájárulás Családi Napközi kialakítása Somogyváron Lengyeltóti kistérség egészségterve Együtt a szociális biztonságért

50


fejlesztési irány



Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás kialakítása a Lengyeltóti kistérségben

projekt gazda neve



dr. Szücs Gábor irodavezető 85/530-004 [email protected]



összköltség, MFt

60 M Ft


60 M Ft

amennyiben a projekt több elemből áll, az egyes elemek költsége, MFt Diszpécserközpont kiépítése

6 MFt

Segélyhívó készülékek beszerzése

44 MFt

Egyéb eszköz beszerzése

7 MFt

Projektmenedzsment

2 MFt

PR és marketing

1 MFt


TIOP-3.5.1. Innovatív, integrált térségi szolgáltatások létesítése


A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás kialakítása a Lengyeltóti kistérségben projekt szorosan kapcsolódik a TIOP prioritásaihoz és összhangban áll a nemzeti fejlesztési programokkal. A projekt tartalma egy a kistérség egészében elérhető új szociális szolgáltatás létrehozása.


A szolgáltatást elérő települések száma: 10 db.


A projekt megvalósulásával érintett lakosság száma: 550 fő.

projekt indokoltsága, szükségszerűsége A kistérség összlakosságának mintegy 40%-a 60 év feletti, ezek között is igen magas létszámmal egyedülálló, beteg emberek élnek. A térségben készült felmérés alapján 550 fő kora és egészségügyi állapota miatt rászorult igényelné a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást. Mindezekre eddig igény volt, de lehetőséget nem találtunk. projekt konkrét célja, célcsoportonként A projekt konkrét célja, hogy a kistérségben élők koruk és egészségi állapotuk miatt kiszolgáltatott és rászoruló helyzetben lévő emberek számára biztosítani tudjuk a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást. Célunk, hogy ezen emberek számára saját otthonukban olyan minőségi szociális szolgáltatást nyújtsunk, amely biztosítja számukra hogy megszokott otthoni környezetükben élhessék minden napjaikat. Ezáltal

51

LHH módszertani útmutató, 2008.09.05. megelőzhető, hogy bentlakásos szociális otthoni elhelyezést igényeljenek, csökkentve ezáltal az állam és az önkormányzat költségvetési kiadásait. A projekt célcsoportjai: 65 év feletti egyedülálló, vagy kétszemélyes háztartásban élő, de egészségi okból rászorult személyek, valamint a súlyosan fogyatékos vagy pszichiátriai beteg. projekt célcsoportja A projekt célcsoportjai: 65 év feletti egyedülálló, vagy kétszemélyes háztartásban élő, de egészségi okból rászorult személyek, valamint a súlyosan fogyatékos vagy pszichiátriai beteg. projekt tevékenységei 1. Diszpécserközpont kiépítése: diszpécserközpont, jelzést továbbító berendezés, jelzés fogadására alkalmas vevőberendezés, személyhívó kisközpont kiépítése 2. Segélyhívó készülékek beszerzése 3. Egyéb eszközök beszerzése: ügyeleti személyi számítógép, ügyeleti szoftver, készenléti táskák, ügyeleti gépkocsi, mobiltelefonok, gyógyászati eszközök és gyógyszer 4. Projektmenedzsment: projekt nyomon követése, koordinálása, jelentések, elszámolások elkészítése, nyilvánosság biztosítása. 5. PR és marketing. projekt kiválasztási kritériumoknak való megfelelés kifejtése Az egészségügyi és szociális szolgáltatások mennyiségi és minőségi fejlesztését mind a helyzetfeltárás, mind az NFÜ által meghatározott fejlesztési fókuszok indokolják. A térség demográfiai mutatói alapján a lakónépesség között felülreprezentáltak az időskorúak, így az új szolgáltatás bevezetése a jövőbeli igényekre is támaszkodik. költséghatékonyság, alternatívák

Csökkentjük a bentlakásos szociális otthoni elhelyezések számát. A hatályos jogszabályi rendelkezések nem teszik lehetővé másik alternatíva választását.


A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás működtetésére állami és kistérségi normatívát lehet igényelni. A működtetési költségek normatíva által nem fedezett részét önkormányzati hozzájárulásból fedezzük.


A jogszabályi háttér alapvetően meghatározza azoknak a körét, akik a szolgáltatást igényelhetik. Nem tesz különbséget roma és nem roma között kora és egészségi állapota a befolyásoló tényező. Így tehát a kistérség bármely rászorultsági kategóriába tartozó igénylője jogosult rá.


Indítás

Befejezés

2009. szeptember

2010. augusztus


Igényfelmérés történt rászorultsági alapon.


Műszaki terv: 2 hónap

kapcsolódás más projektekhez

Együtt a szociális biztonságért

Működési engedély: 2 hónap ÁNTSZ engedély: 1 hónap

Lengyeltóti kistérség egészségterve

52

LHH módszertani útmutató, 2008.09.05. (beleértve a tervdokumentumban nem szereplő projekteket, korábbi projekteket)

53


fejlesztési irány



Hospice Ápoló Szolgálat kialakítása a Pogányvölgyi kistérségben

projekt gazda neve



dr. Szücs Gábor irodavezető 85/530-004 [email protected]


Lengyeltóti kistérség települései

összköltség, MFt

30 M Ft


30 M Ft

amennyiben a projekt több elemből áll, az egyes elemek költsége, MFt Eszközbeszerzés

18 MFt

Szolgáltatás előkészítése

7 MFt

Ápolók képzése

3 M Ft

Egyéb szakmai szolgáltatások

2 MFt


TÁMOP-6.1.2


A projekt a térségben eddig ellátatlan, de a demográfiai mutatók alapján szükséges egészségügyi szolgáltatás létrehozására irányul. A projekt tartalma egy a kistérség egészében elérhető új egészségügyi szolgáltatás bevezetése.


Új egészségügyi szolgáltatások száma: 1 db


Szolgáltatás kapcsán létrejövő új munkahelyek száma: 2 db

Szolgáltatást elérő települések száma: 10 db.

Szolgáltatásban részesülők száma: 100 fő.

projekt indokoltsága, szükségszerűsége

A településen elő szociális ápolásra szoruló betegek (40 fő) ellátását a kaposvári mozgáskorlátozottak egyesület látja el, házi betegápolás biztosításával. Tekintettel arra, hogy az Egyesület nem helyi szervezet a napi igényeket nem tudják kellően kielégíteni, biztosítani. Helyi igényként jelent meg a hospice-ápolás a betegek otthonában, melyre jelenleg nincs lefedettség. projekt konkrét célja, célcsoportonként

A projekt konkrét célja olyan helyi hospice-ápoló szolgálat kialakítása, ami napi szinten a betegek otthonában biztosítja a rászorulók személyre szabott, igényeikhez, szükségletükhöz alkalmazkodó szolgáltatásokat. projekt célcsoportja A projekt elsődleges célcsoportja a településeken élő hospice ápolásra szoruló betegek, a

54


szorulnak

projekt tevékenységei 1.Igények felmérése 2. Képzés 3. Eszközbeszerzés 4. Szolgáltatás kialakítása, gondozási feladatok ellátása projekt kiválasztási kritériumoknak való megfelelés kifejtése Az egészségügyi és szociális szolgáltatások mennyiségi és minőségi fejlesztését mind a helyzetfeltárás, mind az NFÜ által meghatározott fejlesztési fókuszok indokolják. A térség demográfiai mutatói alapján a lakónépesség között felülreprezentáltak az időskorúak, így az új szolgáltatás bevezetése a jövőbeli igényekre is támaszkodik. költséghatékonyság, alternatívák

A szolgáltatás bevezetésének egyéb szolgáltatástervezési koncepció vizsgálja.


A projekt fenntartását a szolgáltatás után lehívható normatív támogatási rendszer garantálja.


A projekt a hospice ápolásra szorulók életkörülményeinek javítását segítené. A roma lakosság körében még nagyobb szükség van ilyen jellegű szolgáltatásra, hiszen a rossz szociális körülmények között élő embereknek az egészségügyi állapota rosszabb, a statisztikai felmérések szerint a megbetegedések magasabb aránya összefüggésben áll a szegénységi tényezőkkel, életkörülményeik minőségi feltételeivel.


Indítás

Befejezés

2009. szeptember

2011. augusztus


lehetőségeit

a

Nem releváns.

Igények felmérése Szolgáltatás koncepciójának kialakítása

Lengyeltóti kistérség egészségterve Együtt a szociális biztonságért

55


fejlesztési irány



Lengyeltóti Kistérség Egészségterve

projekt gazda neve

Pogányvölgyi Sportegyesület


dr. Szücs Gábor irodavezető

Többcélú

Kistérségi

Társulás,

Lengyeltóti

85/530-004 [email protected]



összköltség, MFt

80


80

amennyiben a projekt több elemből áll, az egyes elemek költsége, MFt Projektmenedzsment, bérköltség

12

Egészségterv előkészítése (humán erőforrás felkészítés: stakeholderek meggyőzése, egészségterv csapat kialakítása és fejlesztése, menedzsment felkészítés stb.)

8

Egészségterv elkészítése

14

Egészségterv megvalósítása

44

PR és marketing (benne a programokhoz kapcsolódó kommunikációs és marketing költségekkel)

2


TÁMOP-6.1.2. Egészségre nevelő és szemléletformáló életmódprogramok a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben


A Lengyeltóti kistérség egészségterve szorosan illeszkedik a TÁMOP által megfogalmazott célokhoz és olyan lehetőséget kínál a térség lakóinak amelyben aktív szerepet játszhatnak a saját életminőség javító programjaik formálásában.


Elkészített egészségterv száma: 1 db.


A fejlesztés során elért települések száma:10 db.

A fejlesztés következtében az életminőség javulásban érintett lakosság száma: 1.000 fő.

projekt indokoltsága, szükségszerűsége A kistérség lakossága – az országos helyzetnek megfelelően – magas megbetegedési és kedvezőtlen halálozási helyzettel jellemezhető. Kiemelkedő a daganatos betegedések aránya, ezen belül is a szenvedélybetegségek (dohányzás, alkoholizmus) következményeként előálló tüdő- és májbetegségek. Ugyancsak jelentős a mozgásszervi betegségekben szenvedők aránya, illetve súlyos problémákat okoz a magas vérnyomás, a

56

LHH módszertani útmutató, 2008.09.05. cukorbetegség és az ezek következményeiként fellépő újabb megbetegedések és korlátozottság a mindennapi tevékenységekben, a munkavállalásban, a társas kapcsolatokban stb. E megbetegedések hátterében – más tényezők mellett – a helytelen életmód is lényeges szerepet játszik. Az életmódot több tényező határozza meg, melyek elsősorban a társadalmi-gazdasági helyzetből fakadnak. Az iskolázottság, a jövedelem, a munkavégzés (vagy éppen annak hiánya, a munkanélküliség) stb. mellett azonban még a rosszabb helyzetben élőknek is van bizonyos választási lehetőségük, hogy döntéseik, mindennapi cselekvéseik az egészségesebb élet irányába mutassanak. Az életmód megváltoztatása az egyik legnehezebb feladat mind egyéni, mind közösségi szinten és ennek kezelésére az egészségügyi ellátórendszer – más feladatából, rendeltetéséből adódóan – önmagában nem képes. Az egyéni erőfeszítések – még komoly szándék mellett is – nehezen valósíthatóak meg a szűkebb-tágabb közösség (mint pl. a család, a barátok, a munkahelyi közösség stb.) támogatása nélkül. A jövőbeli hasznok (mint pl. a hosszabb és egészségesebb élet) nehezen megfoghatóak az egyének számára és komoly tudatosság szükséges az ennek eléréséhez szükséges cselekvések mindennapi megtételéhez, az életmód jelentős megváltoztatásához. Az életmód megváltoztatására irányuló erőfeszítések akkor lehetnek sikeresek, ha beágyazódnak egy közösség (település, mikrotérség, kistérség) életébe, s a hosszú távú cél (mint pl. az egészségnyereség, a hosszabb élettartam, az egészségügyi ellátás ritkább igénybe vétele betegség miatt) mellé naponta megtapasztalható „hasznok” és örömök kapcsolódnak. Másként fogalmazva: az egészség fejlesztésének célja tehát önmagában nem lehet a betegségek megelőzése és az élettartam növelése (mivel ezek a hosszú távon, sokszor évtizedek múlva megtapasztalható hasznok nem adnak elegendő motivációt a mindennapi cselekvésekhez), hanem szükség van olyan rövidebb távon már megtapasztalható konkrét eredményekre, amelyek a hosszú távú célt szinte „automatikusan” támogatják. Különösen nehéz a hosszú távú céllal való azonosulásra építeni egy olyan kistérségben, ahol rendkívül kedvezőtlen a lakosság összetétele, nevezetesen magas az iskolázatlan, telepszerű körülmények között élő, munkanélküliséggel, megélhetési és jelenleg is súlyos egészségi problémákkal küszködő lakosság (ezen belül a roma lakosság) aránya. A probléma kezelése, a helyzet javítása, megváltoztatása csak komplex közelítéssel képzelhető el. Ehhez megfelelő eszközt biztosít egy közösségi alapú kistérségi egészségterv elkészítése. A közösségi alapú egészségtervek története ugyanis azt bizonyítja, hogy a helyi közösség szükségleteire, motivációira, részvételi szándékaira és konkrét cselekvéseire építő stratégiai program és cselekvési terv nemcsak eredményes és költséghatékony, hanem a fenntarthatóságot hosszú távon is garantálni képes. Az egészségterv tehát nem az egészségügyi ellátás, vagy bármilyen hatóság terve, hanem az önmagukért és közösségeikért cselekedni hajlandó helyi lakosság közös akaratát összegző cselekvési program. A jó egészségterv beépül a közösségek életébe és önmagát fenntartó folyamatként megy tovább. A Lengyeltóti kistérségben egy ilyen, az életminőséget, egészségi állapotot befolyásoló, komplex helyzetelemzésre építő, a problémákat számba vevő, arra stratégiát és konkrét megvalósítást kidolgozó egészségterv készítése indokolt. Csakis egy átfogó program keretében tudjuk feltárni a már artikulálódott elképzelések mellett a még rejtett szükségleteket és az érintettek bevonásával kezelni a kistérségben felmerülő problémákat, köztük kiemelten azokat, amelyek az életminőséget és az egészséget súlyosan veszélyeztetik. Így pl. az egészségterv keretén belül az egészséges életmód fejlesztésével a helyi sportegyesületen belül a triatlon szakosztály létrehozásával megvalósulhat egy szervezettebb és összetettebb versenysport a kistérségben. A kistérségen belül tanuszoda található Öreglakon és Lengyeltótiban, így az úszáshoz megfelelő hely biztosítható. A kerékpározás tekintetében a Balaton közelségével a Balatoni körül kiépült kerékpárút megfelelő teret és infrastruktúrát biztosít a sport űzéséhez. A futás tekintetében a kistérség településeinek közelében megfelelő zöldfelületek állnak rendelkezésre. A mozgással kapcsolatos programokhoz az egészséges táplálkozásra, a közösségek, a civilek hálózatépítésére vonatkozó programok stb. kapcsolódhatnak. (E lehetséges programok 57

LHH módszertani útmutató, 2008.09.05. felsorolása példálódzó, közel sem teljeskörű.) projekt konkrét célja, célcsoportonként A projekt általános célja a kistérség népessége egészségi állapotának, életminőségének fejlesztése és ezáltal a kistérség versenyképességének növelése. A projekt konkrét célja a kistérség (és a kistérséget alkotó egyes települések) egészségtervének elkészítése és az abban foglalt cselekvési programok közül a 2010-es programok megvalósítása. A program e célját úgy éri el, hogy feltárja a helyben regisztrálható problémákat és e problémák egy részét a helyi kompetenciára (szakértelemre) és erőforrásokra (pl. önkéntes tevékenységre, meglévő infrastuktúrára) építve oldja meg, s ehhez a külső erőforrásokat elsősorban a programok indításához vesz igénybe. E problémák között kiemelt figyelmet kapnak az egészséggel, életmóddal összefüggő kérdések. A program az érintettek bevonásával és részvételével valósul meg, mely az eredményességet (azt, hogy a programokat valóban megvalósítják), a költséghatékonyságot (azt, hogy a ráfordított szellemi és pénzügyi befektetések az egészségnyereségben megtérülnek), valamint a fenntarthatóságot (azt, hogy a programok a finanszírozás befejeződését követően is működőképesek) egyaránt garantálják. projekt célcsoportja A program célcsoportja a kistérséget alkotó települések lakossága, nemre korra, etnikai hovatartozásra való tekintet nélkül. Az egészségterv célját csak akkor érheti el, ha az nem az eleve jobb helyzetben lévők egészségi állapotának, életminőségének javítására koncentrál csupán, hanem a valamilyen szempontból hátrányos helyzetben lévő (esetenként kirekesztett) lakosságot is integrálja a programokba, erősítve a közösségi kohéziót, a szolidaritást. A kirekesztés nemcsak a romákat érintheti, hanem az időseket, tartósan betegeket, fogyatékkal, szenvedéllyel élőket, munkanélkülieket stb., azaz a lakosság jelentős hányadát, ezért az ő bevonásukra a kistérségi egészségterv kiemelt figyelmet fordít. A kistérség lakosságának kor szerinti megoszlása: 0-18 évesek aránya 21%, 18-60 évesek aránya 58%, 60 év felettiek aránya 21%. projekt tevékenységei Komplex állapotfelmérés a kistérség lakosainak életminőségét, egészségét befolyásoló tényezőkről (hangsúlyozottan nem csak egészségi állapotfelmérésről van szó) Az állapotfelmérés során feltárt problémák értékelése a kistérség életében résztvevő különböző szereplők által (lakosság, civil szervezetek, szakértők, hatóságok, politikusok stb.) Problématérkép készítése a helyi kompetencia és erőforrások figyelembe vételével Életminőség és egészségfejlesztési stratégia készítése Cselekvési programok kidolgozása, ütemezése, erőforrás-felmérés, indikátorok meghatározása Az egészségterv rövid távú cselekvési programjainak megvalósítása Eredmények mérése, hatásvizsgálat, monitorozás Projektmenedzsment Külső és belső kommunikációs terv készítése projekt kiválasztási kritériumoknak való megfelelés kifejtése Az egészségügyi és szociális szolgáltatások mennyiségi és minőségi fejlesztését mind a helyzetfeltárás, mind az NFÜ által meghatározott fejlesztési fókuszok indokolják. A térség kedvezőtlen morbiditási és mortalitási mutatói alapján egy, a civil társadalmon nyugvó egészségfejlesztési koncepció kidolgozása mindenképpen indokolt. költséghatékonyság, alternatívák

Az egészségterv program – a kezdeti befektetést követően – költséghatékony, mivel elsősorban helyi kompetenciákra és erőforrásokra épít. Elsősorban olyan problémák megoldását vállalja, amelyekhez a fenti két nagyon fontos összetevő vagy teljes mértékben, vagy részben helyben

58

LHH módszertani útmutató, 2008.09.05. rendelkezésre áll. A programok szükségessége a helyi szükségletek felmérésén, a döntés konszenzuson alapul, melyek garanciát jelentenek a megvalósításra. A helyi szükségleteken alapuló és a közösség részvételével megvalósuló helyi szintű problémamenedzselésnek jelenleg nincs megfelelő alternatívája. A kistérség települései az elmúlt évtizedekben megtapasztalták, hogy a kívülről érkező források rendkívül korlátozottak és bizonytalanok. Az egészség és az életminőség javításának „kívülről segített” feltételei a jelenlegi időszakban és a közeljövőben feltehetően tovább romlanak (pl. a központi költségvetésből a jóléti szolgáltatásokra, köztük az egészségügyre fordítható források szűkülése stb.). Az egészségterv éppen a saját egészség (és gyakran a saját élet) feletti kontroll, a képesség megszerzését támogatja, fejleszti a közösségeken keresztül. Az egészségben maradás, vagy a már valamilyen mértékben károsodott egészségi állapot romlásának megakadályozása nemcsak „olcsóbb” mint annak gyógyíttatása az egészségügyi ellátáson keresztül (amelynek hozzáférhetősége térben és időben is korlátozott), de „belépő” sok más területre is, pl. az oktatásba, a munkahelyekre stb., meghatározza a jövedelmet, az életkörülményeket és a jövőbeni életkilátásokat, mind az egyén, mind a családja számára. pénzügyi fenntarthatóság, működés költsége és finanszírozás

Az egészségterv egyik legfontosabb jellemzője, annak fenntarthatósága. Mivel a helyben keletkezett problémákra elsősorban helyi szintű válaszokat keres, ehhez a helyi szakértelmet és erőforrásokat veszi igénybe, valamint a kívülről érkező forrásokat is helyi közösségben hasznosítja, így válhatott az elmúlt másfél évtized egyik – pénzügyileg is – legsikeresebb programjává több száz hazai településen. A Társulás tervezi támogatási előleg felvételét, a hiányzó összeget a kistérséget alkotó önkormányzatok hozzájárulásaiból fedezzük.


A kistérség lakosságán belül magas a romák aránya. Az ő esetükben a születéskor várható élettartam lényegesen alacsonyabb (kb. 10-12 évvel), mint a többségi lakosságé. Ennek oka a rendkívül kedvezőtlen életfeltételeikben (lakhatás, foglalkoztatottság, alacsony iskolai végzettség stb.), életmódjukban rejlik, melyeket tovább súlyosbítanak az egészséget károsító magatartások. Helyzetük javítása a közösségi szolidaritás eszközeivel, az egyéni motivációk felkeltésével, speciális tudások, képességek és készségek fejlesztésével (különösen a gyermekkorú roma lakosság körében) lehet csak eredményes. Az esélyegyenlőség elve az egészségterv ideájából következik.


Indítás

Befejezés

2009. 07. 01

2010. 06. 31.


Nem releváns.

A projekt megvalósításához további előkészítés nem szükséges.

Együtt a szociális biztonságért. Roma civil szervezetek fejlesztése kistérségi szinten

együttműködési

hatékonyságának

59


fejlesztési irány



Városi bölcsőde bővítése Lengyeltótiban

projekt gazda neve





Lengyeltóti, Rákóczi u. 10.

összköltség, MFt

40 M Ft


38 M Ft

amennyiben a projekt több elemből áll, az egyes elemek költsége, MFt Ingatlan bővítés, korszerűsítés

felújítás,

31 MFt

Eszközbeszerzés

7 MFt

PR és marketing

1 MFt

Projektmenedzsment

1 MFt

érintett program prioritás

operatív és

kapcsolódás fejlesztési irányhoz

a

DDOP-3.1.3/E Gyermekek napközbeni ellátását nyújtó intézmények infrastrukturális fejlesztése az LHH-33 kistérségekben A bölcsőde bővítése Lengyeltótiban elnevezésű projekt szoros részét képezi a DDOP-nak, amely összhangban áll a nemzeti fejlesztési programokkal. A bölcsőde kapacitásának fejlesztése a térség lakóinak valós szükségletein alapul.


A fejlesztéssel érintett települések száma: 10.


A projekt megvalósulásával érintett családok száma: 20 db.

projekt indokoltsága, szükségszerűsége Jelenleg 20 állandó férőhellyel működik a bölcsőde, amely a lengyeltóti gyermekek számára épült. Évek óta a kistérség többi településéről is jelentkeznek igénybe vevők. Így a bölcsődei férőhely kihasználtsága az év egészében meghaladja a 100%-ot. Főként nyáron a bent lévő gyermekek száma a 20 férőhelyen 35-36 fő. Az intézmény túlzsúfolt, nincs biztosítva a biztonságos ellátás és az ahhoz szükséges eszközök. Az igényeknek megfelelően szükséges az intézmény bővítése, miután a kistérség egyedüli bölcsődéje. projekt konkrét célja, célcsoportonként A 3 év alatti gyermekek napközbeni ellátása Lengyeltótiban. Igény szerint a környező települések 3 év alatti gyermekeit is ellátja. projekt célcsoportja

60

LHH módszertani útmutató, 2008.09.05. A 3 év alatti gyermekek. projekt tevékenységei 1. Ingatlan bővítés, felújítás, korszerűsítés: plusz egy csoportszoba és 2 fürdőszoba kialakítása, parketta felújítás, fűtés korszerűsítés, akadálymentesítés, mosókonyha, raktár, babakocsi tároló felújítása és átalakítása, a szabadban történő altatás lehetőségének megteremtése 2. Eszközbeszerzés: fejlesztő játékok, udvari játékok beszerzése, csoportszoba bútorzatának cseréje, számítógép és szoftver vásárlás, udvar parkosítása, medence kialakítása, irodabútor cseréje, energiatakarékos hűtők, tűzhelyek vásárlása 3. Projektmenedzsment: projekt nyomon követése, koordinálása, jelentések, elszámolások elkészítése, nyilvánosság biztosítása 4. PR és marketing: nyilvánosság biztosítása, tájékoztatás projekt kiválasztási kritériumoknak való megfelelés kifejtése Az egészségügyi és szociális szolgáltatások mennyiségi és minőségi fejlesztését mind a helyzetfeltárás, mind az NFÜ által meghatározott fejlesztési fókuszok indokolják. költséghatékonyság , alternatívák

A fűtés korszerűsítésével, valamint az energiatakarékos berendezések beszerzésével csökkenek a működési kiadások. A férőhely megnövekedésével több normatíva lehívására jogosult a város önkormányzata, ezáltal kevesebb lesz a bölcsőde működtetési költsége.


A bölcsőde működése állami normatív támogatásból és önkormányzati támogatásból hosszú távon biztosítható. A fejlesztés jelentős működési többletköltséget nem generál.


Az intézmény működtetése során a fő cél eddig is az esélyegyenlőség biztosítása volt, így megteremtve a hátrányos helyzetű gyermekeknek a lehetőséget, hogy hátrányaikat mielőbb behozzák, hogy kortársaikhoz hasonlóan egyenlő esélyekkel indulhassanak el az életben.


Indítás

Befejezés

2009.06.01.

2010.03.15.


A projekt nem rendelkezik műszaki dokumentációval.

Műszaki tervek: 2 hónap Engedélyezés: 2 hónap Működési engedély: 2 hónap ÁNTSZ engedély 1 hónap Tűzoltósági szakhatósági hozzájárulás: 1 hónap Családi napközi kialakítása a Somogyváron Családi napközi kialakítása Somogyvámoson

61


Környezeti infrastruktúra fejlesztés (4.)


Lengyeltóti város belterületi vízrendezése A befogadó Szent János árok és a fő becsatlakozó csapadékvíz elvezetők rekonstrukciója

projekt gazda neve

Lengyeltóti Város Önkormányzata




Lengyeltóti, Zrínyi, Tűzoltó, Csalogány utca, Szent János árok, Csokonai u. Rákóczi u.

összköltség, MFt

80 M Ft


76 M Ft

amennyiben a projekt több elemből áll, az egyes elemek költsége, MFt Építés költségei

62 MFt

Közmű kiváltások

4 MFt


8 MFt

Projekt menedzsment

1,6 MFt

Mérnöki, szakértői díjak

4 MFt

PR és marketing

0,4 MFt


DDOP-5.1.5/C Települési bel- és külterületi vízrendezés


A bel- és külterületi vízrendezési projektek szoros részét képezik a DDOP-nak, amely összhangban áll a nemzeti fejlesztési programokkal.

a


Zártszelvényű csapadékvíz elvezető: 1 db


Vízkároktól mentesített ingatlanok száma: 50 db

A kialakítandó elvezető rendszer későbbiekben határozhatók meg.

hossza

és

paraméterei

a

projekt indokoltsága, szükségszerűsége A városban a közművek kiépítése megtörtént, a szennyvízcsatornázás megvalósulását követően a legfontosabb feladattá a vízrendezés megoldása vált. A város fejlődésével, az urbanizáció erősödésével a sűrűn lakott területek lefedettsége fokozatosan nőtt. Egyre több közterület és udvar vált burkolttá, ezzel a ráeső csapadékvizeket elszivárogtató felület lecsökkent. A Csalogány és a Tűzoltó utcák vízgyűjtő területein a legsűrűbb beépítettség, a legtöbb burkolt felület, ezért itt a legnagyobb lefolyási tényező. A lejtési viszonyok miatt az összegyülekezési idő is nagyon rövid, ezért a nagy intenzitású, de rövid ideig tartó csapadékok komoly károkat tudnak okozni. A fenti utcákban bekötő árkok burkoltak, így lerövidítik a befogadóba érkezési időt. Ezért a vízjogi terveken ezekben az utcákba kerültek a legnagyobb átmérőjű átereszek betervezésre, a meglévőkkel egységesítve, mely a meglévők átépítését is indokolja, illetve ezen utcák

62

LHH módszertani útmutató, 2008.09.05. átépítésének kivitelezése a legsürgősebb. A településen eddig előfordult és elszenvedett vízkárok megszüntetése, illetve megelőzése érdekében a város önkormányzata kidolgozta a város átfogó vízrendezés programját. Ennek eleme: Lengyeltóti városközpont belterületi vízrendezése és a befogadó Szent János árok vízrendezése. Amely szerint műszakilag egységes vízelvezető rendszer kiépítése érdekében szükséges a befogadó vízfolyás rendezése. A befogadó vízfolyás medre elfajult, a meglévő kisműtárgyak műszaki állapota, mérete nem mindenhol megfelelő. A Szent János árok medre egy rövid szakaszon szintén nem a jogi árokterületen helyezkedik el, ezért szükséges a nyomvonal kiigazítása. Mindezek mellett a Szent János árok rekonstrukcióját a feliszapoltság és a Tűzoltó utcai áteresz nem megfelelőssége is indokolja. A feliszapoltság a 2006-ban három alkalommal is adódott tavaszi iszapárnak köszönhetően, mely a város bel- és külterületén zúdult le, mint befogadóba az árok felső, külterületi szakaszába érkezett. Az áteresz jelenlegi 80-as átmérővel a felsőbb szakaszról érkező vizet 10 cm-nél nagyobb visszaduzzasztással tudja elvezetni, ezért cseréje indokolt. Ez a probléma okozta 2006 évben az árok melletti ingatlanok elárasztását. Amennyiben a tervezett fejlesztések a következő évben is elmaradnak, amellett hogy a város nem tesz eleget a törvényi előírásoknak, a visszaduzzasztott talajvíz a régi építésű városmag épületeinek állékonyságát is veszélyezteti. projekt konkrét célja, célcsoportonként A Szent János árok és a főbecsatlakozó csatornák rekonstrukciójának elmaradása a várható környezeti változások hatására szaporodó káresemények következtében egyre több felszíni talaj- és szemét bemosását eredményezik. A Halsok árok ezt továbbszállítja a Balaton vízgyűjtő rendszerében, illetve ülepíti, mellyel mederállaga és vízminősége romlik. Az egyre szaporodó káresemények további súlyos terheket rónak a város költségvetésére. A lakosság közérzete tovább romlik. A remélt befektetői kör megjelenése, a turisztikai vonzás növekedése elmarad, mely kihatással van mind a város, mind az ottlakók gazdasági és életkörülményeire. A projekt maga nem jövedelemtermelő projekt, megvalósulása nem hoz létre olyan fejlesztést, mely közvetlenül vagy akár a későbbiekben közvetve jövedelemhez juttathatná a várost, vagy lakóit. A projekt feladata a város rendezési terve szerinti a zárt szelvényű csapadékvíz elvezetés kialakítása a városközpontban a jelenlegi vízelvezetés nyomvonalán. projekt célcsoportja A rekonstrukció kapcsán megkülönböztethetünk közvetlenül érintetteket (elsődleges célcsoport) és közvetetten érintetteket (másodlagos célcsoport). A vízrendezési projekt elsődleges célcsoportja a területen élő állandó lakosság, illetve a területen működő intézmények és gazdálkodó szervezeteik. Az elsődleges célcsoportba tartoznak azok a személyek, lakosok, szervezetek, intézmények, akiket a fejlesztés vagy annak elmaradása leginkább érint. Ők a Csalogány, a Csokonai, a Rákóczi, a Tűzoltó és a meghatározott Zrínyi utca lakói, érintett az Önkormányzat épülete, valamint az Óvoda is. A másodlagos célcsoportban érintettek a Lengyeltótiban az állandó és az ideiglenes lakcímmel, tartózkodási hellyel rendelkező természetes személyek, az önkormányzati, illetve az önkormányzati fenntartású intézmények, valamint a helybeli vállalkozások is mivel egy esetleges kártétel nincs senkire és semmire tekintettel, mindamellett a város költségvetését jelentősen megterheli, ami az összlakosságra hatással van. Közvetett célcsoportként lehet kezelni a településen befektetni szándékozó vállalkozásokat, az idegenforgalmi szolgáltatásokat igénybe vevőket is. A projekt megvalósulása során érintettek lesznek a megvalósításban közvetlenül résztvevők munkájuk kapcsán, az érintett utcák lakói.

projekt tevékenységei 1. Az építés költségei: árok rekonstrukció, NA-120-as áteresz kialakítása, zárt

63

LHH módszertani útmutató, 2008.09.05. csatornarendszer kialakítása, burkolatlan föld bekötőút rendezése. 2. Közmű kiváltások 3. Projekt előkészítés: engedélyezési dokumentáció 4. Projekt menedzsment: projekt nyomon követése, koordinálása, elszámolások elkészítése, nyilvánosság biztosítása 5. Mérnöki és szakértői díjak: műszaki ellenőr, könyvvizsgáló 6. PR és marketing

jelentések,

projekt kiválasztási kritériumoknak való megfelelés kifejtése A beruházás megvalósítása sürgős és indokolt az egyre gyakrabban jelentkező káresemények miatt. A projekt megvalósítása térség egyetlen városának turisztikai vonzerejét is javítja. költséghatékonyság, alternatívák

A kiválasztás legfőbb kritériumai a többszempontú értékelés vizsgálati módszerének gazdasági mutatókban mért összehasonlítása volt. Olyan műszaki megoldás lett választva a fejlesztés megvalósítására, amely a beruházás összegét és az üzemeltetési költségeket figyelembe véve a legoptimálisabb megoldást eredményezi és biztosított lesz a hosszú távú üzemeltetés.


Az üzemelés a már meglévő terv szerint megvalósult művek közérdekből való működtetése, rendeltetésszerű használata tartalmazza: a csapadékvizek károkozás nélküli befogadóba vezetése, a csapadékmentes időszakokban végzett kisebb karbantartási tevékenységek, hibaelhárítás, felügyelet. A város önkormányzata rendelkezik olyan munkatárssal, aki a belterületi vízrendezési művek üzemeltetéséért felelős. Ismeri a vízelvezető rendszert, a szükséges beavatkozások, intézkedések megtételére lehetősége van. Jelenleg a Szent János árok egy szakasza állami tulajdonban van, társulati kezelésben áll. A befogadóba tokolló szakasz magántulajdonú földrészletet érint. Az önkormányzat rendelkezik a hozzájáruló nyilatkozatukkal. Az üzemeltetése a továbbiakban is csak akkor lehet eredményes, ha az érdekelt felek megfelelően együttműködnek a különböző szintű vízelvezető elemek kezelői, tulajdonosai összehangolt intézkedése szükséges a csapadékvizek biztonságos elvezetéséhez. Az önkormányzat saját hatáskörben gondoskodik a tulajdonában lévő vízfolyások, bel-vízcsatornák és belterületi vízrendezési művek vízkárelhárítási, karbantartási, és üzemeltetési feladatairól és a felmerülő költségek biztosításáról. A városnak ez a feladat néhány ember foglalkoztatását teszi szükségessé közmunkában. A rendelkezésre álló létszám a karbantartó eszközök meghatározzák a fenntartási munkák körét, melyet az önkormányzat önmaga végez. A szervezést, lebonyolítást, a szükséges anyagi fedezet megteremtését saját hatáskörében látja el. A megvalósuló vízrendezési létesítmények tulajdonos és üzemeltetője az engedélyes Lengyeltóti Város Önkormányzata lesz. A hasznosított technológia várhatóan 4 évenként igényel komolyabb felújítást, a közbenső időben elegendő „hagyományosan” kezelni. Mivel a projekt eredményeként nem jövedelemtermelő beruházás valósul meg, a fenntartás önerőből fog történni.

Hátrányos helyzetűek,

A projekt megvalósulás és fenntartása során szükséges vízkárelhárítási, karbantartási feladatokat az önkormányzat

64

LHH módszertani útmutató, 2008.09.05. különösen a romák helyzetének javítása

közmunka formájában biztosítja. A közmunkások körét elsősorban a városban élő hátrányos helyzetűek, elsősorban a roma lakosok közül választja ki az önkormányzat.


Indítás


Lengyeltóti Város vízrendezési programjában beruházás megvalósításának terve.


Szükséges előkészítési dokumentumok:

2009. negyedéve

Befejezés II

2010. I negyedéve

szerepel

a

Környezeti hatástanulmány – 1 hónap Engedélyes tervek – 1 hónap Kivitelezési tervek – 1 hónap Létesítési engedély – 2 hónap Megvalósíthatósági tanulmány – 1 hónap


Pamuk Község Települési Szennyvízkezelési Programja Gyugy Község szennyvízkezelésének és kiépítése

csatornahálózatának

Somogyvámos község szennyvízkezelésének megoldása, a környezetterhelés csökkentése és a helyi életminőség javítása érdekében

65


fejlesztési irány

Környezeti infrastruktúra fejlesztése (4.)



projekt gazda neve

Somogyvámos Község Önkormányzata


Böröcz János, 30/526-4769, [email protected]


Somogyvámos, Dózsa György út 362 HRSZ

összköltség, MFt

280 M Ft


252 M Ft


265

Mérnöki, szakértői díjak

3


5

Projekt menedzsment

1

Kapcsolódó szolg. Költségei

5

PR és marketing

1


DDOP-5.1.4B A kistelepülések szennyvízkezelésének fejlesztése


A szennyvízkezelési projektek szoros részét képezik a DDOP-nak, amely összhangban áll a nemzeti fejlesztési programokkal. A települési önkormányzatoknak az EU által elvárt környezeti indikátorok teljesítése érdekében mindenképpen megoldást kell találni a korszerű szennyvízkezelésre.


A projekt megvalósulásával korszerű szennyvízkezelési rendszerrel ellátott lakosság aránya az összlakossághoz képest: 100%


A projekt által megvalósuló szennyvíztisztító kapacitása: 80 m3/d

projekt indokoltsága, szükségszerűsége A községben nincs kiépítve a szennyvízcsatorna-hálózat és nem rendelkezik szennyvíztisztitó teleppel. A szennyvizet a település intézményei és háztartásai egyedi szennyvízszikkasztókba, derítőkbe gyűjtik. A szikkasztók és derítők oldal és fenék falának szigetelése nem vízzáró, így nem akadályozza meg a felszín alatti vizek folyékony hulladékkal történő szennyezését. A felszín közeli vizek elszennyeződtek, emberi fogyasztásra alkalmatlanok. A szennyvízkezelés hiányosságai a felszín alatti vizekre és a talajokra károsodást jelentenek. A szennyvízcsatorna-hálózat kiépítésével fokozatosan megszűnik a jelenlegi környezetterhelés és lassan megindulhat a talaj/talajvíz öntisztulási folyamata. A fejlesztés elmaradása esetén konzerválódhat a jelenlegi környezetkárosítás. A szennyvíz gyűjtését és szállítását jelenleg egyéni vállalkozó végzi.

66

LHH módszertani útmutató, 2008.09.05. A településen a szippantásból és a szállításból eredő zajterhelés, valamint az ebből eredő kellemetlen szagok és a lakosságnak az egészséges lakókörnyezethez való ragaszkodása teszi indokolttá a lakossági igényekre támaszkodó beruházás indokoltságát. A projekt igazodik Somogyvámos Környezetvédelmi Programjához. A Környezetvédelmi Program megállapítja, hogy a településen a felszín közeli vizek elszennyeződtek, emberi fogyasztásra alkalmatlanok. A szennyvíz kezelésének hiányosságai a felszín alatti vizekre és a talajra súlyos károsodást jelentenek. A falunak törekednie kell a jelenlegi állapot megszüntetésére, szennyvízhálózat kiépítésére. Somogyvámos Község Településszerkezeti Tervében a szennyvízcsatorna-hálózat hiányából adódó környezetvédelmi kérdések közül a talaj és vízvédelmi problémák megoldása jelentik a település egyik legfontosabb feladatát, a közműhiány pótlását. projekt konkrét célja, célcsoportonként Az önkormányzat infrastrukturális hiányosságok megszüntetésére törekszik, valamint a munkanélküliség és az elvándorlás csökkentésére. Somogyvámos Önkormányzatának motivációt jelent a lakosság megtartása, a településen élők jólétének biztosítása, egészséges települési környezet biztosítása. A projekt célcsoportja Somogyvámos község lakossága. Az egész település lakossága részesülni fog a projekt eredményeiben, hatásaiban. A háztartások mellett, a település intézményeit és vállalkozásait érinti. Az életminőség javítását, egészséges települési lakókörnyezetet szeretne elérni. A lakosság részéről a projekthez való pozitív hozzáállás, a tervezési folyamatban való részvétel. A célcsoporttal szemben az önkormányzat elvárásai, hogy a projekt sikeresen végre hajtható, fenntartható legyen, valamint teljesíthetők legyenek a vállalt számszerűsített célok. A projekt előkészítési és megvalósítási szakaszában is kiemelt célcsoport a környező települések. Számukra követendő példaként szolgálhat a beruházás projekt célcsoportja A lakosság 806 fő, 49% férfi, 51 % nő. 0-18 éves 23%, 18-60 éves 62% 60- éves 15%. A lakosság szektorális megoszlása: mezőgazdaságban 15%-a, iparban 27%-a, szolgáltatásban 58%-a dolgozik. A szennyvízkezelési szolgáltatással ellátott lakosság aránya a projekt megvalósulás esetén a teljes lakosságon belül 85%.. projekt tevékenységei Közbeszerzés: A projekt kapcsán felmerülő közbeszerzési feladatok lebonyolítása. Szennyvízcsatorna-hálózat és szennyvíztisztító telep kivitelezése: A tervek alapján a tervezett szennyvízcsatorna-hálózat és a szennyvíztisztító telep megépítése. Marketing és PR: Hirdetés, reklám, tájékoztatási feladatok. Projektmenedzsment. projekt kiválasztási kritériumoknak való megfelelés kifejtése A térség környezeti infrastruktúrája hiányos, elsősorban a kisebb települések esetén, a beruházás megvalósítása környezeti szempontból is indokolt. költséghatékonyság, alternatívák

A jelenleg tervezett műszaki megoldás kiválasztásának legfőbb kritériumai a többszempontú értékelés vizsgálati módszerének gazdasági mutatókban mért összehasonlítása volt. Olyan műszaki megoldás lett választva a fejlesztés megvalósítására, amely a beruházás összegét és az üzemeltetési költségeket figyelembe véve a legoptimálisabb megoldást eredményezi és biztosított lesz a hosszú távú üzemeltetés.


A becsült bevételek és költségek alapján a projekt fenntarthatóságát biztosítottnak ítéljük meg. Az árak meghatározásakor figyelembe vettük a lakosság fizetőképességét is a jövedelmi viszonyok figyelembe vételével. A tervezett díjakból a működtetést biztosítjuk. A bevételek fedezetet nyújtanak az

67

LHH módszertani útmutató, 2008.09.05. időközbeni felmerülő karbantartási, pótlási költségekre is. A projekt kezdeti beruházási szakaszában a költségeket áthidaló hitelből és az alapított csatornamű társulat bevételeiből tervezzük biztosítani, valamint előleg igénylését is tervezzük. Társadalmi szempontból is biztosított a projekt fenntarthatósága, mivel a szennyvízberuházás nagy társadalmi haszonnal jár. A projekt vízbázisok, talaj, élővilág védelmét eredményezi, környezeti terhelést csökkenti, egészséges települési környezetet teremt. Hátrányos helyzetűek, különösen a romák helyzetének javítása

A település vezetőinek kiemelt céljai között szerepel a roma lakosság integrációja, ennek jegyében a romák életminőségének és munkapiaci helyzetének javítása. A lakosságot eddig is ösztönözték az előtakarékosságra, és támogatni kívánják, hogy azokba az otthonokba, ahol eddig fürdőszoba nem volt kiépítve, most a szennyvízberuházás kapcsán, egyidőben kerüljön bevezetésre a víz és a szennyvíz. A beruházás kiemelt hatással bír a roma lakosság és a fogyatékkal élők életminőségének javulásában, hiszen a komfortérzet növekedését érik el vele, amely mindenképpen jótékony hatású.


Indítás

Befejezés

2009. 06. 01.

2010.05.30.


A projekt az alábbi felhasználható dokumentumokkal rendelkezik: Környezetvédelmi Program, Településszerkezeti Terv, Elvi engedélyezési terv, Kiviteli Terv, Megvalósíthatósági tanulmány, Engedélyezési dokumentáció


A projekt további előkészítést nem igényel, támogatás esetén a beruházás megkezdhető.


Pamuk Község Települési Szennyvízkezelési Programja Gyugy Község szennyvízkezelésének és kiépítése

felhasználható

csatornahálózatának

Lengyeltóti város belterületi vízrendezése

68


fejlesztési irány



Gyugy Község szennyvízkezelésének csatornahálózatának kiépítése

projekt gazda neve

Gyugy Községi Önkormányzat


Jelenka György Polgármester


Gyugy Község belterülete

összköltség, MFt

200


180

és

82/530-004


170

Kapcsolódó szolg. költségei

15


10

Projekt menedzsment

4

PR és marketing

1

érintett operatív prioritás kapcsolódás irányhoz

a

program

és

DDOP-5.1.4B fejlesztése

A

kistelepülések

szennyvízkezelésének

fejlesztési



A kialakítandó szennyvíztisztító rendszer pontos műszaki paraméterei a későbbiekben határozhatók meg.



projekt indokoltsága, szükségszerűsége Somogy megye szennyvíztisztítási és csatornázási helyzetének javítása alapvető tervcél, melyet a lakosság életminőségének javításán túl a felszíni és felszín alatti vízkészletek, a termőtalaj, természetes és épített környezetének védelme egyaránt megkíván. Az aprófalvas településszerkezet következtében a megye településállományának nagy hányada 500 fő alatti, ahol ha a település kedvezőtlen adottságai következtében nem tud csatlakozni más rendszerekhez, a csatornázás távlatilag sem lesz gazdaságos. Ezekben az esetekben a szakszerű közműpótló berendezések jelenthetnek megoldást. projekt konkrét célja, célcsoportonként A projekt megvalósításának célja az Gyugy település belterületeinek közüzemű csatornázása és szennyvízelvezetése, a közcsatornával elvezetett kommunális szennyvíz teljes biológiai tisztítása a lehetőség szerinti leggazdaságosabb módon. A projekt célkitűzése a beruházási költségek szempontjából legalacsonyabb építési költséggel járó, illetve az üzemeltetési szempontból legelőnyösebb változat megvalósítása. Fontos célkitűzés a biológiailag tisztított szennyvíz befogadó szempontjából is a legelőnyösebb változat szerinti elhelyezése.

69

LHH módszertani útmutató, 2008.09.05. projekt célcsoportja A projekt elsődleges célcsoportja a Gyugy lakossága a településen lévő gazdasági vállalkozások és az önkormányzat . A projekt másodlagos célcsoportja a településre látogató turisták. A végrehajtásra kerülő fejlesztés a jelenleg csatornázatlan településen megoldja a települési szennyvízelvezetést és a helyi ivóvízbázis védelmét. projekt tevékenységei Műszaki tervezés, előkészítés: a tervezés, kapcsolódó tanulmányok.

beruházás

megvalósításához

kapcsolódó

műszaki

Közbeszerzés: A projekt kapcsán felmerülő közbeszerzési feladatok lebonyolítása. Szennyvízcsatorna-hálózat és szennyvíztisztító telep kivitelezése: A tervek alapján a tervezett szennyvízcsatorna-hálózat és a szennyvíztisztító telep megépítése. Marketing és PR: Hirdetés, reklám, tájékoztatási feladatok. Projektmenedzsment. projekt kiválasztási kritériumoknak való megfelelés kifejtése A térség környezeti infrastruktúrája hiányos, elsősorban a kisebb települések esetén, a beruházás megvalósítása környezeti szempontból is indokolt. költséghatékonyság, alternatívák

Kettő alternatíva kerül részletes vizsgálatra, az első szerint Gyugy település önállóan épít szennyvíztisztító telepet és annak üzemeltetését. A második alternatíva, csatlakozik a szőlősgyöröki községben már meglévő szennyvíz hálózatra. Mivel szennyvíz beruházásról van szó, figyelembe kell venni a társadalmi hasznosságot is, így több szempontú értékelés alapján a második verzió kidolgozása előnyösebbnek tűnik .


A szennyvízdíj meghatározása önkormányzati hatáskörbe tartozik, melyet megalapozott pénzügyi számítások támogatnak, így olyan díj kerül megállapításra amely a lakosság számára még megfizethető, és a szennyvíztisztító üzem és a hálózat működtetését finanszírozni tudja


A projekt esélyegyenlőségi terve, a célcsoport magába foglalja a hátrányos helyzetű rétegeket is, így a kisebbségeket (pl. roma kisebbség), a fogyatékkal élőket.


Indítás

Befejezés

2010. 01. 01.

2012. 12. 30.


A projekt nem tervdokumentációval.


Környezetvédelmi hatástanulmány – 1 hónap

rendelkezik

jelenleg

semmilyen

Engedélyezési tervdokumentáció – 3 hónap Kiviteli tervdokumentáció – 3 hónap Megvalósíthatósági tanulmány – 1 hónap


Pamuk Község Települési Szennyvízkezelési Programja Lengyeltóti város belterületi vízrendezése Somogyvámos község szennyvízkezelésének megoldása, a környezetterhelés csökkentése és a helyi életminőség javítása érdekében

70


fejlesztési irány



Pamuk Község Települési Szennyvízkezelési Programja

projekt gazda neve

Pamuk Község Önkormányzata


Tóth Csaba Polgármester


Pamuk Község Belterülete

összköltség, MFt

150 M Ft


135 M Ft

30-249-0900

amennyiben a projekt több elemből áll, az egyes elemek költsége, MFt Kivitelezés költségei

120 Mft

Kapcsolódó szolg. költségei

15 MFt


10 MFt

Projekt menedzsment

4 MFt

PR és marketing

1 MFt

érintett operatív prioritás kapcsolódás irányhoz

a

program

és

DDOP-5.1.4B fejlesztése

A

kistelepülések

szennyvízkezelésének

fejlesztési



A kialakítandó szennyvíztisztító rendszer pontos műszaki paraméterei a későbbiekben határozhatók meg.



projekt indokoltsága, szükségszerűsége Somogy megye szennyvíztisztítási és csatornázási helyzetének javítása alapvető tervcél, melyet a lakosság életminőségének javításán túl a felszíni és felszín alatti vízkészletek, a termőtalaj, természetes és épített környezetének védelme egyaránt megkíván. Az aprófalvas településszerkezet következtében a megye településállományának nagy hányada 500 fő alatti, ahol ha a település kedvezőtlen adottságai következtében nem tud csatlakozni más rendszerekhez, a csatornázás távlatilag sem lesz gazdaságos. Ezekben az esetekben a szakszerű közműpótló berendezések jelenthetnek megoldást. projekt konkrét célja, célcsoportonként A projekt megvalósításának célja az érintett település belterületén lévő egyedi biológiai szennyvíztisztítók lakásonkénti kialakítása.

71

LHH módszertani útmutató, 2008.09.05. projekt célcsoportja A projekt elsődleges célcsoportja Pamuk lakossága a településen lévő gazdasági vállalkozások és az önkormányzat. A projekt másodlagos célcsoportja a településre látogató turisták. A végrehajtásra kerülő fejlesztés a jelenleg csatornázatlan településen megoldja a települési szennyvízelvezetést és a helyi ivóvízbázis védelmét. projekt tevékenységei Műszaki tervezés, előkészítés: a tervezés, kapcsolódó tanulmányok.

beruházás

megvalósításához

kapcsolódó

műszaki

Közbeszerzés: A projekt kapcsán felmerülő közbeszerzési feladatok lebonyolítása. Kivitelezés. Marketing és PR: Hirdetés, reklám, tájékoztatási feladatok. Projektmenedzsment. Vízi társulat megalakítása. projekt kiválasztási kritériumoknak való megfelelés kifejtése A térség környezeti infrastruktúrája hiányos, elsősorban a kisebb települések esetén, a beruházás megvalósítása környezeti szempontból is indokolt. költséghatékonyság, alternatívák

A megvalósítási alternatívák vizsgálata folyamatban van.


A szennyvízdíj meghatározása önkormányzati hatáskörbe tartozik, melyet megalapozott pénzügyi számítások támogatnak, így olyan díj kerül megállapításra amely a lakosság számára még megfizethető, és a szennyvíztisztító üzem és a hálózat működtetését finanszírozni tudja


A projekt esélyegyenlőségi terve, a célcsoport magába foglalja a hátrányos helyzetű rétegeket is, így a kisebbségeket (pl. roma kisebbség), a fogyatékkal élőket.


Indítás

Befejezés

2010. 01. 01.

2012. 12. 30.


A lakossági igényfelmérések elkészültek. Pamuk Község Települési Szennyvízkezelési Programjának Hatástanulmánya elkészült. A bekötésekhez szükséges lakossági terhek forrásainak biztosítására a lakossági előtakarékossági program elindult.


Környezetvédelmi hatástanulmány – 1 hónap Engedélyezési tervdokumentáció – 3 hónap (elkészítése folyamatban) Kiviteli tervdokumentáció – 3 hónap Megvalósíthatósági tanulmány – 1 hónap


Gyugy Község szennyvízkezelésének csatornahálózatának kiépítése

és

Lengyeltóti város belterületi vízrendezése Somogyvámos község szennyvízkezelésének megoldása, a környezetterhelés csökkentése és a helyi életminőség javítása érdekében

72


fejlesztési irány

Városfejlesztés (5.)


Lengyeltóti városkép javítása

projekt gazda neve





Lengyeltóti

összköltség, MFt

100 MFt


85 MFt

amennyiben a projekt több elemből áll, az egyes elemek költsége, MFt Projekt előkészítés

7 MFt

Műszaki tervek elkészítése

8 MFt

Kivitelezés

83 MFt

Projektmenedzsment

2 MFt


DDOP - 4.1.1/B A hátrányos helyzetű kistérségek városainak fejlesztése


A városfejlesztési fókuszhoz kapcsolódni a kistérségben.


Új városi funkciók száma: 4 db


Új funkciók miatt a város turisztikai forgalmának növekedése: 2%

csak

Lengyeltóti

városa

tud

Fejlesztéssel elért lakosság száma: 3.500 fő

projekt indokoltsága, szükségszerűsége Lengyeltóti olyan vonzó városközpont kialakítására törekszik, amely hozzájárul a város gazdasági, kulturális, közösségi, turisztikai vonzerejének növeléséhez, és mint kistérségi központ funkcióinak erősítéséhez. Ehhez szükséges a városközpontban egy sétálóutca kialakítása, és a jelenlegi sportlétesítményhez tartozó épületrész felújítása, ami 1980-as évek elején épült, ami már a jelen igényeinek és elvárásainak nem tud megfelelni. projekt konkrét célja, célcsoportonként A város központjában sétálóutca kialakítása, és a jelenlegi sportlétesítményhez tartozó épületrész felújítása, korszerűsítése. Lengyeltóti Temető utca aszfaltozása. Önkormányzati hatáskörű és gazdasági funkciók létrehozása, fejlesztése. projekt célcsoportja A fejlesztés megvalósulása kapcsán két célcsoportot különböztetünk meg: 1. Közvetlen, elsődleges célcsoport: - A város és a körjegyzőségéhez tartozó települések lakossága, városkép esztétikus környezetének javítása és vonzóvá tétele a cél.

akik számára

a

- A sportlétesítményhez tartozó épületrészeket igénybe vevő, aktív sportolni vágyó

73

LHH módszertani útmutató, 2008.09.05. személyek. 2. Közvetett, másodlagos célcsoport: - A településen befektetni szándékozó vállalkozások. -A Balaton vonzáskörzete miatt áthidaló turista forgalom szempontjából a rendezett városkép kialakítása. projekt tevékenységei 1. 2. 3. 4. 5.

Projekt előkészítés: engedélyezés tervdokumentáció elkészítése Közbeszerzés lebonyolítása. Területrendezési munkák Épületrész felújítása, korszerűsítése Projekt menedzsment: projekt nyomon követése, koordinálása, elszámolások elkészítése, nyilvánosság biztosítása.

jelentések,

projekt kiválasztási kritériumoknak való megfelelés kifejtése A térségnek és elsősorban Lengyeltóti városának jó esélye van a jelenleginél aktívabban bekapcsolódni a balatoni háttér idegenforgalomba, így a rendezett városkép megteremtése indokolt. költséghatékonyság, alternatívák

A költséghatékonyság és a megvalósítási alternatívák vizsgálata a későbbiekben esedékes.


A létrehozott új funkciókat egyrészt a város önkormányzata, másrészt a megvalósításba kötelezően bevont vállalkozások biztosítják.


A településkép javítása minden Lengyeltóti lakost érint, így a roma lakosságot úgy Lengyeltótiban mind kistérségi szinten is. A Lengyeltóti Temető utcában található roma szegregátumot érintő útburkolati munkákat is a projektből lehet biztosítani. A sportlétesítményhez tartozó épület bővítésével, korszerűsítésével a kistérségben eddig inaktív sportoló embereknek nagyobb lehetősége nyílik a testedzésre, köztük a roma lakosoknak is.


Indítás

Befejezés

2010. szeptember

2012. augusztus


A projekt során kialakítandó új funkciókat a városra vonatkozó fejlesztési dokumentumok határozzák meg.

IVS elkészítése – 4 hónap Engedélyezési tervdokumentáció- 5 hónap Építési hatósági engedély iránti kérelem benyújtása – 1 hónap

A projekt a térség településein ÚMVP forrásokból finanszírozott falumegújításokhoz kapcsolódik.

74


Roma integráció (6.)


Lengyeltóti programja

projekt gazda neve

Pogányvölgyi Többcélú Kistérségi Társulás – Települési

kistérség

komplex

roma

foglalkoztatási

CKÖ-k konzorciuma kapcsolattartó neve, elérhetősége

dr. Szücs Gábor [email protected]


Lengyeltóti LHH-s kistérség

összköltség, MFt

120 MFt


120 MFt

irodavezető

85/530-004,

amennyiben a projekt több elemből áll, az egyes elemek költsége, MFt Bérköltség (2 koordinátor)

fő

-

projektvezető,

9,6 MFt

Szolgáltatások (felmérések, tanulmány készítés, szakértői támogatás, jogi szolgáltatás, közbeszerzés)

17 MFt

Infokommunikációs eszközök

1 MFt

Postaköltség – telekommunikációs költség

1 MFt

Rendezvények költsége

1,4 MFt

Képzések, tranzitfoglalkoztatás költsége

90 MFt


TÁMOP 5.1.1.


A térség roma lakosságának legnagyobb problémája a munkanélküliség. A projekt olyan eszközrendszert kínál, ami a legnagyobb eséllyel juttatja munkához a roma lakosságot.


Felmérésben szereplő romák száma: 350 fő Felmérés során alkalmazott romák száma: 5 fő Képzésekben résztvevő romák száma: 120 fő


Helyzetfeltáró tanulmány: 1 db Képzéseket sikeresen elvégző romák száma: 40 fő A képzéseken résztvevők közül munkába állók száma: 10 fő Tranzitfoglalkoztatás keretében felújított ingatlanok száma: 10 db

projekt indokoltsága, szükségszerűsége A Lengyeltóti kistérség roma lakosai körében a foglalkoztatottsági mutatók jóval az országos átlag alattiak. A jelenlegi foglalkoztatási programok kevés eredményt érnek el és sokszor nem találkoznak a helyi igényekkel. A projekt egy olyan

75

LHH módszertani útmutató, 2008.09.05. komplex foglalkoztatási program első fázisa, amely a helyi aktorok bevonásával a roma lakosság igényeit és a térség foglalkoztatási lehetőségeit hozza összhangba. projekt konkrét célja, célcsoportonként A projekt elsődleges célja olyan képzések lebonyolítása, amelyek elvégzésével a roma lakosság piacképes készségeket és ismereteket sajátít el és jó eséllyel pályázza meg a térségben zajló gazdaságfejlesztési projektek által generált újonnan keletkező munkahelyeket. projekt célcsoportja A kistérség aktív korú roma lakossága. projekt tevékenységei Roma integrációs munkacsoport felállítása: CKÖ-k, roma civil szervezetek, munkaügyi szervezetek és civil szervezetek bevonásával és erős szakmai háttér biztosításával. A munkacsoport és a szakértői tevékenység a projekt zárásáig segíti a projektvezető és a koordinátor munkáját. Felmérésen alapuló helyzetfeltáró tanulmány elkészítése: a helyzetfeltárás célja a térség roma lakosságának foglalkoztatási igényeinek megismerése (milyen jellegű munkát szeretnének végezni, milyen képzésben kívánnak részt venni, jövedelem igények etc.) A helyzetfeltáró tanulmány kérdőíves felvételeinek kérdezőbiztosai szintén a roma lakosságból kerülnek ki. A felmérésre és a tanulmány elkészítésére legfeljebb három hónap áll rendelkezésre. Foglalkoztatási paktum megkötése: roma munkavállalói oldal és a térség munkaadói oldalának foglalkoztatási paktuma. A munkavállalók a szükséges szakképesítések és kompetenciák megszerzését, a munkaadók a betöltendő munkahelyeket garantálják. A foglalkoztatási helyzetfeltáró tanulmány és a munkaadói igények alapján kerülnek meghatározásra a képzések. A paktum megkötésének előkészítésében részt vállal a roma integrációs munkacsoport, és a képző intézmények. A paktum megkötésére a projekt kezdetétől 6 hónap áll rendelkezésre. Képzések lebonyolítása: Mivel a képzések a roma lakosság igényei és a munkaadói oldal elvárásai alapján lesznek meghatározva, ezért nem kizárólag szakképzettséget nyújtó tanfolyamok, hanem kompetenciaképzések és igény esetén érettségit adó esti iskolai rendszerű oktatás is szerepelhetnek a képzési listán. Fontos szempont, hogy minden képzés helyszíne a kistérség valamelyik települése. Az építőipari képzések tranzitfoglalkoztatás keretében valósulnak meg, a gyakorlati helyek a térség szegregátumai, ahol állagjavítási és kárelhárítási munkálatokat látnak el a tanulók. projekt kiválasztási kritériumoknak való megfelelés kifejtése A projekt egyértelműen a térség leghátrányosabb rétegét a túlnyomó részben szegregátumokban élő roma lakosságot célozza meg. A projekt eredményeképpen a foglalkoztatási és iskolázottsági mutatók javulásán túl a roma szervezetek pályázati források megszerzéséhez és a projektek lebonyolításához való szervezeti háttere és szakértelme is megerősödik. A kistérségben megvalósuló gazdaságfejlesztési programokhoz szorosan kapcsolódik a projekt, hiszen a foglalkoztatási paktum elemen keresztül az újonnan létesülő munkahelyekre elsősorban roma foglalkoztatási projektben résztvevő roma munkavállalók kerülnek be.

76

LHH módszertani útmutató, 2008.09.05. költséghatékonyság, alternatívák

Alternatívát jelent a projekt egyes elemeinek (roma integrációs munkacsoport, helyzetfeltárás, foglalkoztatási paktum, képzések) külön projektenként való lebonyolítása, de ebben az esetben nem lenne biztosítva, hogy az egyes elemek a megfelelő ütemben kövessék egymást és egymásra épüljenek, továbbá megnőne annak az esélye, hogy az egyes elemeket nem a megfelelő módon zajlanak le.


A pályázat pénzügyi lebonyolítása előleg lehívásával és szállítói utófinanszírozással biztosított.


A projekt elsődleges célja a munkanélküli roma lakosság minél nagyobb részének munkaerőpiacon hasznosítható tudás és munkalehetőség biztosítása.


Indítás

Befejezés

2009. szeptember

2011. augusztus


Nem releváns

Nem releváns

A Ferro-Flex Kft. komplex telephelyfejlesztése Barnamezős telephelyfejlesztés Somogyváron Együtt a szociális biztonságért Lengyeltóti telephelyfejlesztés

77


fejlesztési irány



Kistérségi roma közösségi ház létrehozása

projekt gazda neve

Lengyeltóti Város Önkormányzata




Lengyeltóti

összköltség, MFt

14 MFt


14 MFt

amennyiben a projekt több elemből áll, az egyes elemek költsége, MFt Infrastruktúrális költségek

12 MFt

ITK eszközök beszerzése

1,5 MFt

Projekt menedzsment

0,3 MFt

PR és marketing

0,2 MFt


TIOP 3.5.1.


A roma integrációra irányuló képzési, foglalkoztatási, kapacitásfejlesztési projektek mellett a roma közösségének szüksége van egy közösségi ház és szolgáltató központ funkcióval rendelkező ingatlanra is.

a


Felújított ingatlanok száma: 1db.


Egy évben rendezett lakossági rendezvények, fórumok száma: 30 db. Közösségi ház funkcióit rendszeresen használók száma: 100 fő. Betelepülő szolgáltatások száma: 5 db.

projekt indokoltsága, szükségszerűsége A térség roma civil szervezetei és lakosságának nincs rendszeres találkozóhelye. A térségi helyzetelemzések alapján mindenképpen indokolt szakmai és infrastruktúrális támogatást nyújtani az önálló roma kezdeményezések megerősítéséhez. projekt konkrét célja, célcsoportonként A projekt során egy közösségi ház és szolgáltató központ funkcióval bíró épület kerül kialakításra, ami elsősorban a térség roma lakosainak kínál közösségi teret és foglalkoztatási, szociálist szolgáltatásokat. Az épületben elérhető lesz az Internet és kiscsoportos oktatási lehetőségek helyet kapnak. Az ingatlan a térség legnagyobb számú szegregátuma mellett a Lengyeltóti Temető utcában kerül kialakításra. Az ingatlan leromlott állagú és jelenleg állattartásra is szolgál, ami higiéniai szempontból is kedvezőtlenül hat a roma közösségre.

78

LHH módszertani útmutató, 2008.09.05. A későbbiekben a szolgáltató ház kistérségi szolgáltató központként is funkcionálna, amelynek hasonló funkcióval bíró kirendeltségei a kistérség többi településeinek szegregátumai mellett kapnának helyet. projekt célcsoportja A térség roma lakossága és civil szervezetei. projekt tevékenységei Infrastruktúrális fejlesztés Info-kommunikációs technológia kiépítése Digitális eszközbeszerzés Projektmenedzsment PR és marketing tevékenység projekt kiválasztási kritériumoknak való megfelelés kifejtése Az esélyegyenlőségi helyzetelemzésben feltárt hiányosságok és a térség roma lakosságának igénye alapján a beruházás megvalósítása mindenképpen indokolt. költséghatékonyság, alternatívák

A projekt megvalósításának helyszíne mindenképpen a szegregátum közelében kell, hogy legyen, mivel ekkor válik elérhetővé a legtöbb roma lakos számára. Alternatívát a projekt megvalósítási helyszínének pontos meghatározása jelenthet. A közösségi ház ideális helyszíne a Lengyeltóti belterületű Temető u. 2ben található ingatlan lenne, ami azonban nem képezi a pályázó tulajdonát. Ha a pályázati kiírás nem teszi lehetővé az ingatlan megvásárlását, akkor másik helyszín kerül kiválasztásra.


A projekt fenntarthatóságát a betelepülő civil szervezetek által pályázott források és önkormányzati támogatások biztosítják.


A projekt elsődleges célcsoportja térség roma civil szervezetei.


Indítás

Befejezés

2009. szeptember

2010. augusztus


A tervezett beruházáshoz egyelőre nem állnak rendelkezésre műszaki dokumentumok.


A projekt megvalósítása, mivel elsősorban felújítási munkálatokra irányul nem igényel engedélyköteles tervdokumentációt.


Lengyeltóti kistérség komplex roma foglalkoztatási programja Roma civil szervezetek együttműködési hatékonyságának fejlesztése kistérségi szinten Együtt a szociális biztonságért

79


fejlesztési irány



Roma civil szervezetek együttműködési hatékonyságának fejlesztése kistérségi szinten

projekt gazda neve

Somogyvámos Roma Egyesület (Roma civil szervezetek konzorciuma)

kapcsolattartó neve, elérhetősége (e-mail, telefon)

Kalányos Ferenc Somogyvámos, Haladás u. 13/b 30/6915292 [email protected]


Somogyvámos

összköltség, MFt

20


20

amennyiben a projekt több elemből áll, az egyes elemek és költségük, MFt Infokommunikációs eszközök

0,5

Postaköltség – telekommunikációs költség

0,5

Helyzetelemzés elkészítése:

1

Szervezetfejlesztési és együttműködési módszertan kidolgozása és adaptációja:

2

Képzések:

8

Rendezvények szervezése:

1

Kommunikációs és marketing költségek:

0,2

Egyéb szakmai szolgáltatások:

2

Projektmenedzsment (2 fő - projektvezető, asszisztens bérköltsége)

4,8


TÁMOP 5.1.1


A projekt a Pogányvölgyi kistérség roma civil szervezeteinek együttműködési és pályázói hatékonyságnövelésén keresztül javítja a romák szociális és foglalkoztatási helyzetét.


Projekt megvalósításában bevont roma civil szervezetek száma: 5 db Helyi foglalkoztatási kezdeményezésekbe bevont hátrányos helyzetű emberek: 100 fő Kompetenciaképzésen résztvevők száma: 50 fő


Kidolgozott projektek száma: 10 db Közreműködő szervezet felé benyújtott szociális projektek száma: 3 db Közreműködő szervezet felé benyújtott foglalkoztatási projektek száma: 3 db Közreműködő szervezet felé benyújtott oktatási projektek száma: 1 db

80

LHH módszertani útmutató, 2008.09.05. Közreműködő szervezet felé benyújtott környezetfejlesztési projektek száma: 1 db projekt indokoltsága, szükségszerűsége Az NFT megvalósulásának időszakában a kistérség roma közösségei csak kis mértékben és áttételesen részesültek a fejlesztési források felhasználásának eredményeiből. Az ÚMFT célterületeinek számos olyan eleme van (foglalkoztatási, szociális, oktatási pályázati lehetőségek) amelyeknek projektgazdái és közvetlen célcsoportja lehet a Lengyeltóti kistérség roma civil társadalma. Megfelelő tapasztalat és ismeret hiányában azonban ezek a civil szervezetek kevés eséllyel jutnak pályázati forrásokhoz, így mindenképpen hatékonyabb szervezeti együttműködésre és szakmai támogatásra van szükségük. projekt konkrét célja A projekt célja a kistérség roma közösségének pályázói aktivitásának erősítése elsősorban az alábbi területeken: - foglalkoztatás - szociális - ifjúságügy - digitális kompetenciák javítása. A projekt a helyi roma civil közösséget teszi képessé elsődleges problémáik megfogalmazásához és az ezekre épülő válaszstratégiák kidolgozásához és megvalósításához. projekt célcsoportja A projekt közvetlen célcsoportja a kistérség roma civil szervezetei amelyek megfelelő szakmai támogatást és ismereteket kapnak működésükhöz. A projekt közvetett célcsoportja a kistérség roma lakossága, akik a későbbiekben megvalósítandó projektek elsődleges haszonélvezői lesznek. projekt tevékenységei A projekt során egy roma civil szervezetekből álló munkacsoport jön létre, amely a helyzetfeltáró elemzésen alapuló stratégiát és projektterveket dolgoz ki, amelyeket EU pályázati kiírásokra nyújtanak be. A munkacsoport a roma lakosság minél nagyobb körét bevonja a tervezésbe. A munkacsoport szervezetfejlesztési tréningeken és szakmai képzéseken vesz részt, ahol elsajátítják a tervezési, pályázatírási ismereteket, érdekérvényesítést és projektmenedzsmentet. projekt kiválasztási kritériumoknak való megfelelés kifejtése A projekt a roma lakosság aktív részvételét segíti elő az EU pályázatok forráslehetőségeinek hatékony felhasználásában. Teret enged az alulról építkező kezdeményezéseknek és a szubszidiaritás elvét érvényesíti a térség roma közösségében. költséghatékonyság, alternatívák

A projekt költséghatékonyságát a lebonyolításra vonatkozó jogszabályok és a Kbtv. garantálja. Alternatívát jelenthet, hogy az egyes roma civil szervezetek külön-külön pályáznak saját igényeik alapján az LHH forrásokra, de ebben az esetben az egyes projektek megvalósításának esélye csökken.

pénzügyi fenntarthatóság, működés költsége és finanszírozása

A pályázat pénzügyi lebonyolítása előleg lehívásával és szállítói utófinanszírozással biztosított. A projekt elsősorban szolgáltatásokat tartalmaz, így az utófinanszírozást a szállítói szerződésekben előre ki lehet kötni.

81

LHH módszertani útmutató, 2008.09.05. hátrányos helyzetűek, különösen a romák helyzetének javítása

A projekt elsősorban a romákat célozza meg, együttműködési hatékonyságukat fejleszti, közösségi aktivitásukat fokozza.


Indítás: 2009. június 1.


Nem releváns.


Pályázó civil konzorcium együttműködési megállapodásának előkészítése: 1 hónap


Lengyeltóti kistérség komplex roma foglalkoztatási programja

Befejezés: 2010. május 30.

Pályázati dokumentáció elkészítése: 2 hónap

Kistérségi roma közösségi ház létrehozása Lengyeltóti kistérség egészségterve

82


fejlesztési irány




projekt gazda neve

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ – szakmai civil szervezetek konzorciuma

kapcsolattartó neve, elérhetősége (e-mail, telefon)

Fábos Nóra 72/506-888 [email protected]



összköltség, MFt

65 MFt


65 MFt

amennyiben a projekt több elemből áll, az egyes elemek és költségük, MFt Emberi erőforrással kapcsolatos költségek

15MFt

Célcsoport számára biztosított támogatások

44 MFt

Beszerzések

3 MFt

Egyéb beszerzések

2 MFt

Adminisztrációs költségek

1 MFt


TÁMOP 5.1.1.


A fejlesztési irányokon belül a szociális és szolgáltató rendszer integrációjával, kapcsolódik.


Egy helyi integrált szolgáltatási rendszer kialakítása


100 fő fejlesztési tervének elkészítése

a

munkaügyi

300 fő bevonása Legalább 100 fő fejlesztésének megkezdése 80 fő fejlesztési tervének megvalósítása

projekt indokoltsága, szükségszerűsége Hazánkban – részben az unióhoz való csatlakozás követelményeinek teljesítése, másrészt makrogazdasági kényszerek miatt - egyre nagyobb teret kap a hátrányos helyzetű állampolgárok esélyegyenlőségének, társadalmi integrációjának kérdése. Az utóbbi években a foglalkoztatáspolitikai stratégia fontos eleme lett a foglalkoztatási színvonal növelése, ennek érdekében a hátrányos helyzetű munkavállalók foglalkoztathatóságának javítása, a munkaerőpiac perifériájára szorult embereket is elérni képes integrációs eszközök és módszerek kidolgozása és alkalmazása. A szegénység és a társadalmi kirekesztődés egyik meghatározó oka a munkaerőpiacról való kiszorulás,a munkanélküliség, különösen a tartós munkanélküliség . Ugyanakkor a kölcsönös, visszahatás miatt a társadalomból kirekesztett hátrányos helyzetű embereknek egyre kevesebb esélyük van a munkaerőpiacra történő belépésre. A társadalmi integráció megvalósulásához nélkülözhetetlen a tartós munkanélküliek munka-erőpiaci keringésbe történő visszasegítése, ami a meglévő készségek és képességek szinten tartásával, fejlesztésével valósítható meg. Ennek feltétele az egyén aktivitásának és motivációjának fenntartása mely a személyes szociális szolgáltatások

83

LHH módszertani útmutató, 2008.09.05. keretében biztosítható. projekt konkrét célja A kidolgozott protokoll és módszertan alapján tervszerű együttműködés alakul ki a munkaügyi és szociális ágazat, valamint az önkormányzatok l.tótio kistérségi szereplői között. Kidolgozásra kerülnek olyan javaslatok, módszerek, amelyek a foglalkoztatási szolgáltatások, ellátások és támogatások összehangolását szolgálják. A valós szükségletekre alapozó komplex - egymásra épülő, egymást kiegészítő - szolgáltatások, támogatások mindenki számára elérhetővé tétele. A projekt időtartama alatt (24 hónap) minimum 300 fő megszólítása, adataik felvétele és kiértékelése, legalább 100 fővel egyénre szabott fejlesztési terv, integrált együttműködési megállapodás megkötése és minimum 100 fő fejlesztési tervének megvalósítása integrált/komplex szolgáltatások biztosításával olyan formában, hogy közülük legalább 15 fő nyilvántartásban két éve nem szerepelt álláskereső legyen a kistérségében. projekt célcsoportja A projekt közvetlen célcsoportja: az önkormányzatok, szociális intézmények, civil szervezetek, munkaügyi kirendeltség. A projekt közvetett célcsoportja a kistérségben élő és regisztrált tartósan munka nélkül lévő álláskeresők. projekt tevékenységei A projekt végrehajtása három fő egymással logikailag összefüggő, egymást kiegészítő szakaszból áll, amelyet megelőz egy szükségletfelmérés. Az ex ante szükségletfelmérés során vizsgálni kell a kistérség gazdasági, szociális és munkaerő-piaci helyzetét, megfogalmazni azokat az igényeket, amelyek egy integrált szolgáltatási rendszer kialakítását célozzák. A projekt vezetésének (1 projektvezető /részmunkaidős/, 1 pénzügyi asszisztens /részmunkaidős/, 1 munkaerő-piaci és 1 szociális szakértő) kiválasztása. A menedzsment eszközeinek beszerzése. A célcsoport megszólításának, felkutatásának módszerei: leválogatás adatbázisokból (DDRMK kirendeltsége, szociális szervezet, önkormányzati és civil szervezetek adatbázisai) helyi akciók, írásos (a programot ismertető szóróanyag) és verbális lehetőségek felhasználása, berendelés, interjú stb. A tényleges felkutatásban és megszólításban az adatbázisokkal rendelkező szervezetek vesznek részt. A toborzás során legalább 300 bevonása, velük a program szempontjából első interjú készítése, az adatfelvételi lap kitöltése. A toborzást segítik a partner szervezetek, míg az interjúkat a szakmai stáb tagjai végzik kistérségi helyszíneken is. A felvett adatlapok alapján történő értékeléskor megtörténik a munkaerő-piaci és szociális helyzet értékelése, amennyiben lehetséges az ügyfél kategorizálása (profiling) is. A rendelkezésre álló protokoll és módszertan alapján a programba ténylegesen bevont legalább 100 fő egyéni fejlesztési tervének elkészítése, az integrált megállapodások megkötése. A fenti 100, programba bevont ügyfél közül legalább 80 fő az egyéni fejlesztési tervének tényleges megvalósítása, pozitív kimentek biztosításával. Munkaformák: egyéni esetkezelés, szociális csoportmunka, közösségi szociális munka, munkaerő-piaci tanácsadó és támogató rendszer allokációja. A kimenetek dokumentálása, a nyomon-követés megszervezése. Havonta egy alkalommal történő szupervízió a konkrét munkatevékenységre, a munkához kapcsolódó viszonyra, az ügyfelekkel való kapcsolatra és a szakmai munkát végzők egymás közötti kapcsolatára irányul. projekt kiválasztási kritériumoknak való megfelelés kifejtése A projekt megfelel az LHH általános és konkrét célkitűzéseinek. Kapcsolódik azokhoz a 84

LHH módszertani útmutató, 2008.09.05. fejlesztésekhez, amelyek az LHH által generáltak. •

A Lengyeltóti LHH kistérségben életminőségének a javítását szolgálja.

•

Hozzájárul a foglalkoztatási színvonal javításához.

•

Alapelveiben megjelenik a foglakoztathatóság javítása, az esélyegyenlőség javítása, a szemléletformálás, a szorosan együttműködő társadalmi és szakmai partnerség

élők

szociális

biztonságának

és

költséghatékonyság, alternatívák

Azzal, hogy a fejlesztési tervek alapján több ember kerül ki a passzív ellátásból, eleve egy megtakarítást érhet el a projekt. A projekt társadalmi kiadása és a társadalmi haszon között a projektet követő egy éven belül már egyensúlyt jelez. Két év után pedig a társadalmi haszon fog dominálni.

pénzügyi fenntarthatóság, működés költsége és finanszírozása

A pénzügyi fenntarthatóságot a TÁMOP 5.1.1 program biztosítja.

hátrányos helyzetűek, különösen a romák helyzetének javítása

A közvetlen célcsoportban főleg romák vannak. világába történő visszailleszkedésükkel, életkörülményeik, erősödik szociális biztonságuk.


Indítás 2009. április 1.


A

munka javulnak

Befejezés 2011. március 31.

Nem releváns.

Nem releváns.

Társadalmi Megújulás Operatív Program 1.1.2 intézkedés, amely partnerségi programelemeket tartalmaz. TIOP Integrált térségi szolgáltató központok kialakítása

85


1. Melléklet - Lengyeltóti kistérségi Fejlesztési Bizottság által támogtatásra javasolt projektek listája

KFB rangsor

Projektgazda

Település

Projekt címe

Pályázható LHH Komponens

Becsült teljes Igényelt költségvetés EFt- támogatási összeg ban EFt-ban

1

Ferro- Flex Kft.

Lengyeltóti

Barnamezős telephelyfejlesztés a Ferro-Flex területén

DDOP 1.1.1f

600 000

400 000

2

Composit One Kft.

Somogyvár

Barnamezős telephelyfejlesztés

DDOP 1.1.1f

800 000

500 000

3

Kőhegyi Kft.

Lengyeltóti


DDOP 1.1.1f

20 000

14 000

4

Pogányvölgyi TKT-CKÖ konzorcium


Lengyeltóti kistérség komplex roma foglalkoztatási programja

124 000

124 000

5

Somogyvár Községi Önkormányzat

Somogyvár

Családi Napközi kialakítása Somogyváron

DDOP 3.1.3e

10 000

9 500

6

Somogyvámos Községi Önkormányzat

Somogyvámos

Családi Napközi kialakítása Somogyvámoson

DDOP 3.1.3e

10 000

9 500

7



Az IPR kiterjesztése a Pogányvölgyi Kistérség iskoláiban

100 000

100 000

80 000

80 000

TÁMOP 5.1.1

TÁMOP 3.3.7

TÁMOP 3.3.7

8



Az IPR kiterjesztése a Pogányvölgyi Kistérség óvódáiban

9


Lengyeltóti

Lengyeltóti város belterületi vízrendezése

DDOP 5.1.5c

80 000

76 000

10


Lengyeltóti

Kistérségi roma közösségi ház létrehozása

TIOP 3.5.1

14 000

14 000

11



Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás kialakítása a Lengyeltóti kistérségben

TIOP 3.5.1

60 000

60 000

12



Hospice ápoló szolgálat létrehozása a Pogányvölgyi Kistérségben

TÁMOP 6.1.2

30 000

30 000

13

Somogyvámos Községi Önkormányzat

Somogyvámos


DDOP 5.1.4

280 000

252 000

14

Gyugy Községi Önkormányzat

Gyugy

Gyugy Község szennyvízkezelésének és csatornahálózatának kiépítése

DDOP 5.1.4b

200 000

180 000

15

Pamuk Községi Önkormányzat

Pamuk

Pamuk Község Települési Szennyvízkezelési Programja

DDOP 5.1.4b

150 000

135 000

16


Lengyeltóti

Lengyeltóti városkép javítása

DDOP 4.1.1b

100 000

85 000

17



Lengyeltóti Kistérség Egészségterve

TÁMOP 6.1.2

80 000

80 000

18

Roma civil szervezetek konzorciuma


Roma civil szervezetek együttműködési hatékonyságának fejlesztése kistérségi szinten

TÁMOP 5.1.1

20 000

20 000

19


Lengyeltóti

Az iskolapadtól a tanulópadig

TIOP 1.2.5n

20 000

20 000

20


Lengyeltóti

Városi bölcsőde bővítése Lengyeltótiban

DDOP 3.1.3e

40 000

38 000

21

DDRMK szakmai civil szervezetek konzorciuma

Lengyeltóti


TÁMOP 5.1.1

65 000

65 000

86


Statisztika Rendelkezésre álló forrás erejéig: Összes támogatási igény (Eft) Ebből ERFA (Eft) Ebből ESZA(Eft) ESZA arány: Összesen Összes támogatási igény Eft Ebből ERFA Eft Ebből ESZA Eft Túltervezés aránya: ESZA arány:

Projekt sorszáma (KFB rangsor szerint) 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 Támogatási igény összesen (MFt)

1 313 000 1 009 000 304 000 23,15% 2 292 000 1 793 000 499 000 174,56% 21,77%

Projekt összes támogatási igénye (MFt)

Tervezett támogatási igény évenkénti bontásban 2009 100 100 4 24 4,5 4,5 20 10 30 5 30 4 70

2010 300 300 8 50 5 5 40 40 30 9 20 8 140

40 10 10 18 15

10 40 10 10 20 30

499

1075

2011

2012

2013

400 500 14 124 9,5 9,5 100 80 76 14 60 30 252 180 135 85 80 20 20 38 65

100 2 50

40 30 16 10 18 42 90 65 40

90 70 35

20 523

195

0

2292

87

Kistérségi tervdokumentum

Recommend Documents