Kistérségi tervdokumentum

Kistérségi tervdokumentum I. Helyzetelemzés Gazdasági helyzet A Kadarkúti kistérség kifejezetten vidékies jellegű, lakosai tradicionálisan a mezőgazdaságból éltek, ami azonban ugyancsak hagyományosan, csak nagyon szerény megélhetést biztosított, hiszen a terület agráradottságai nem a legkedvezőbbe. Az erdő mai napig igen jellegzetes művelési ág maradt, amelynek jelentős jóléti értéke mellett jövedelem-termelő képessége viszonylag csekély. Ennek ellenére, jelentősebb ipartelepítésre a szocializmus alatt sem került sor, elsősorban vélhetően azért, mert számottevő (városi) központ nem volt, így a vidéket a gyorsan iparosodó Kaposvár hátországának, munkaerő-utánpótlása biztosítójának szánták. 1990 után a kistérség fejlődésének külső gazdasági körülményei tovább romlottak: egy stagnálóleszakadó régió belső perifériáján, a jelentős innovációs csatornáktól elvágva fejlődött. 1. ábra. 1000 lakosra jutó működő vállalkozások száma (2005) Ennek ellenére bizonyos települései aránylag sikeresen alakultak át, és ezekben kialakult egy az adott körülményeknek nagyjából megfelelő fejlettségű vállalkozói réteg. 2004-ben az 1000 lakosra jutó működő vállalkozások száma a kistérségben 43, ezzel a régió leghátrányosabb helyzetű kistérségei közül a 3-4. helyet foglalja el, vagyis nem tartozik a legrosszabbak közé. Az érték települési megoszlása (1. ábra) ugyanakkor feltárja a kistérség sajátos belső szerkezetét. A két város, Kadarkút és Nagybajom ebben az összevetésben hasonló, közepes kategóriába került, az igazi különbség a falvak szintjén van. Itt ugyanis érvényesül a törésvonal a kistérség északkeleti, a kaposvári agglomerálódó térség hatásai, és a vállalkozás-intenzitás lényegesen nagyobb. A magterület, a Kadarkút környéki falvak sokkal rosszabban teljesítenek, itt az 1000 főre jutó értéke jellemzően nem haladja meg a 40 vállalkozást, amely ebben az esetben – hiszen jellemzően kis méretű településekről van szó – 35, legfeljebb 15-20 vállalkozást jelent egy községben. A 2005-ben számon tartott 1116 működő vállalkozással szemben 2006-ban 1456 regisztrált vállalkozás működött a kistérségben (vagyis magas a regisztrált, de érdemi működést nem mutató vállalkozások száma). Ezek közül egyébként 1023 egyéni vállalkozás volt, amely arány tipikusnak tekinthető. A működő vállalkozások száma egyébként lassú emelkedést mutat, 1999 és 2004 között összesen 9%-kal bővült, ez az érték is átlagosnak tekinthető, a leghátrányosabb helyzetű térségekben is van ennél gyorsabb ütemű bővülés.

2. ábra. A működő vállalkozások ágazati megoszlása a Kadarkúti kistérségben

LHH módszertani útmutató, 2008.09.05. A kistérség vállalkozási között összesítésben a szolgáltatási szektor ipar 18% van jelen – természetesen – 7% 22% legnagyobb súllyal. A mezőgazdasági 8% építőipar vállalkozások aránya viszonylag kereskedelem jelentős, meghaladja a 20%-ot. Az iparban csak minden 10. vállalkozás turizmus tevékenykedett. Az ipari vállalkozások 22% közül minden ötödik Nagybajomban, szállítás 11% 12% minden második valamelyik gazd. Kaposvárhoz közeli faluban szolgáltatások (Kaposmérő, Kaposfő stb). működik. A turisztikai vállalkozások tekintetében pedig a két város egyenlő, meghatározó aránnyal van jelen. Az egyéb gazdasági szolgáltatások közül kiemelhető, hogy a térség fejlődése szempontjából potenciálisan fontos pénzintézeti tevékenység legfontosabb helyi szereplője a Nagybajom és Vidéke Takarékszövetkezet, amelynek székhelye ma már Kaposváron van, de kirendeltségei működnek Nagybajomban, Kadarkúton, Csökölyön, Kaposfőn és Kaposmérőn. mezőgazdaság

A vállalkozások méretére jellemző, hogy a statisztikák szerint nincs 250 fő felett foglalkoztató a kistérségben. 50 fő feletti cég három található Nagybajomban és egy Szennán, 20 és 49 fő között összesen 16 vállalkozás foglalkoztat, ebből még mindig négy jut Nagybajomra és csak kettő Kadarkútra. 3. ábra. Önkormányzatok iparűzési adóbevételei (1000 Ft, 2004)

A kistérség gazdaságilag aktív és passzív területeit mutatja be az iparűzési adóbevételek alapján készített ábra is, amely kiemeli a legfontosabb gazdasági központ, Nagybajom szerepét, valamint a Kaposmenti falvak kedvező helyzetét, illetve Kadarkút és mikrotérségének súlyos gazdasági problémáit. Nagybajom viszonylag kedvező helyzete sem fedhet el néhány alapvető sturkturális problémát. A település legjelentősebb vállalkozása, a J.T. Ruhaipari Kft. az utóbbi években folyamatosan bővült, jelenleg 222 főt foglalkoztat. A másik két helyi 50 fő feletti cég az Európa Pék Kft. (54 fő, Somogy és Zala megyék legnagyobb sütőipari forgalmazója) és az Agrárgazdasági Rt. (52 fő). A térség másik jelentős cége a Szenna Pack Kft. alumíniumtubusokat és laminált tubusokat gyárt. A térségben az idegenforgalom számottevő, csak részben kiaknázott potenciálként van jelen. 1000 lakosra 510 vendégéjszaka jutott, amely érték a régióban közepesnek mondható, de a hasonló helyzetű, kiemelkedő attrakcióval nem rendelkező vidékies jellegű kistérségek között inkább jónak. Ugyanakkor, noha részletes kistérségi adatok nem állnak rendelkezésre – tekintettel a társulás statisztikai értelemben „újszülött” jellegére – de a két városra nézve 2006-ra már igen, és ebben meglepő módon egyáltalán nem szerepel kereskedelmi szálláshely, és magánszálláshely is csak 6 (!) fő részére áll rendelkezésre Nagybajomban, bár a Nagybajomi Általános Művelődési Központ Diákotthonában hétvégenként és tanítási időn kívül 65 fő részére tudnak szállást biztosítani, ami némileg enyhíti ezt a problémát. A gazdaságfejlesztés területén a kistérség vállalkozásai viszonylag aktívnak és sikeresnek tűntek eddig a pályázati források lehívásánál. Kadarkúton GVOP és AVOP programokból közel 20 millió Ft-ot köthettek gazdaságfejlesztési jellegű célokra (idegenforgalmi tájékoztatás, mezőgazdasági gépbeszerzés, vállalati minőségbiztosítás). Nagybajomban három vállalkozás szintén mintegy 20 millió Ft-ot tudott lehívni a GOP-ból (2.2.1.-08/A), a korábban említett 3

LHH módszertani útmutató, 2008.09.05. élelmiszeripari vállalkozás 3,6 milliót munkatársai továbbképzésére a HEFOP-ból. Ugyanitt egy a városi önkormányzat által vezetett társulás 110 millió Ft-os programot valósított meg a GVOP keretein belül a 4.4.2. „A szélessávú hálózatok kiépítésnek támogatása Magyarország üzletileg kevésbé vonzó településein” címmel. Kaposmérőn a Balatincz-Illés Építőipari Kft. 10 millió Ft támogatást kapott technológia-fejlesztésre a GOP 2.1.1.-ben, a Kaposmérői Kenyérgyár és Cukrászüzem Kft. 40,4 milliót ugyan ebben az intézkedésben. Kaposszerdahelyen a Zselic szelíd turizmusának fejlesztéséhez járult hozzá az AVOP 4 millió Ft-tal. Kaposújlakon a Pálfi Nyílászáró Gyártó Kft. nyert el 15,7 millió Ft-ot üzemfejlesztésre, szintén a GOP-ból. Kaposfőn gépbeszerzéshez és turistautak fejlesztéséhez kapcsolódtak programok az AVOP-hoz 13 millió Ft értékben. Bárdudvarnokon két mezőgazdasági jellegű vállalkozás 43 millió Ft-ot kapott hagyományosabb, a Folymatinformatika Kutató-Fejlesztő Bt. 32,6 milliót az adott környezetben szokatlanabb programjára (szoftverfejlesztés, GVOP 3.3.1). Szennán a már említett SzennaPack Kft. három jogcímen összesen közel 350 millió Ft támogatást kapott a GVOP-ból, majd 2007-ben újabb 370 milliót a GOP 2.1.1/C-ből. Hedrehelyen a Westerheide KFt. Jam-vonal kiépítési kezdeményezését 3 millió Ft-tal támogatta az AVOP 3.1. Kiemelkedő turisztikai projekt volt Zselickisfalud területén a Somogyi Erdészeti és Faipari Zrt. Kardosfai Ökoturisztikai és Konferencia Központja (136 millió Ft, ROP 1.2). A pályázatokat, illetve azok közül a legjelentősebbeket áttekintve kijelenthető, hogy a kistérség vállalkozásai, összevetve más, szintén LHH besorolású térségekkel, kifejezetten aktívnak és sikeresnek mondhatóak. Ezek az eredmények azonban többnyire a kistérség északi részén valósulnak meg, ahol például Szennára (egyetlen egy vállalkozás révén) nagyjából annyi forrás érkezik, mint a kistérség többi vállalkozásához együttesen.

Infrastrukturális helyzet A kistérség közlekedési infrastruktúrája heterogén, az egyes közlekedési pályák futása nem feltétlenül segíti elő a kistérségi kohézió megteremtését, mert vannak olyan települések, amelyekről kifejezetten körülményes eljutást tesznek lehetővé a kistérség központjába, központjaiba. A közúti közlekedés nagyjából két tengely mentén szerveződik. Az egyik a 61-es számú, kelet-nyugati irányú főútvonal, amely ezen a szakaszán Kaposvárt köti össze Böhönyén át Nagykanizsával. Ez a nyomvonal fő irányait tekintve megegyezik a tervezett M9-es gyorsforgalmi úttal, amelyből jelenleg csak a Kaposvárt északról elkerülő szakasz van kész a megyében. A főút megfelelő elérhetőséget biztosít Kaposújlak, Kaposmérő, Kaposfő, Kiskorpád és Nagybajom számára. A másik fontos közlekedési tengely a nagyjából észak-déli irányú, Kadarkút feltárását biztosító útvonal, amely délről Szigetvártól indul, Kadarkútig a 6607-es számot viseli, majd onnan északra végül is háromfelé ágazva (a 6618-as Csökölyön és Jákón keresztül Nagybajomnál, a 6617-es Gigén keresztül Kiskorpádnál, a 6616-os Bárdudvarnokon át Kaposfő területén) éri el a 61-es főutat. Ez az útvonal egyébként nem kizárólag helyi jelentőségű, mivel Pécsről és Baranya megye nyugati részéről ez biztosítja a legrövidebb eljutást északnyugat, vagyis Nagykanizsa és azon keresztül Rábafüzes-Graz irányába is, ezért nem elhanyagolható tranzitforgalmat is bonyolít, noha erre sem vonalvezetése, sem burkolata nem teszi különösebben alkalmassá. A kistérség szerkezetében elkülönülő egységet alkotó Kaposszerdahely, Szenna, Patca, Szilvásszentmárton és Zselickisfalud az 1998-ban átadott Szenna-Bárdudvarnok összekötő útnak köszönhetően lényegesen könnyebben megközelíthető lett Szenna felől is. A három utóbbi község ugyanakkor még ezzel együtt is zsákteleülésnek minősíthető. A kistérség úthálózatának többi eleme bekötőút-jellegű és a zsáktelepüléseket (Visnye, Kőkút, Kisasszond, Rinyakovácsi, illetve a rendkívül széttagolt Bárdudvarnok bizonyos részei) kapcsolja a korábban említett mellékutakhoz. A kistérséget egyetlen vasútvonal, a Dombóvárt Gyékényessel összekötő 41-es egyvágányú, villamosított fővonal tárja fel, amelyen IC és nemzetközi gyorsvonati forgalom is bonyolódik. A Somogy IC korábban megállt Jákó-Nagybajom vasútállomáson de a jelenlegi menetrend ezt a közvetlen elérhetőséget már nem tartalmazza (Nagybajom központjától egyébként 6 km-re van 4

LHH módszertani útmutató, 2008.09.05. a vasútállomás). Az elérhetőségi viszonyok meglehetősen vegyes képet mutatnak. Budapest időben meglehetősen messze van: két és fél óránál gyorsabban egyetlen településről sem lehet odajutni. Kaposvár elérhetősége tág határok között változik, 6-7 és 33 perc között, ez utóbbi a Kadarkúttól délre fekvő településekre jellemző. A kistérségi központ elérhetősége ennek nagyjából a fordítottja, a legközelebbi autópálya-csomópont pedig nagyjából egy órányi autózásra van. A közforgalmú közlekedés közül a vasút csak néhány település (Kiskorpád, Kaposfő, Kaposmérő, Kaposújlak) számára jelent valós alternatívát, itt viszont napi 12 vonatpárt jelent a megyeszékhely felé, és legfeljebb 15-20 perces eljutási időt. Az autóbusz-közlekedés elsősorban a kistérség déli részén jelentős. Kadarkútról naponta 24 járattal lehet közvetlenül Kaposvárra jutni, az átlagos eljutási idő 36-38 perc. A kistérség két társközpontja, Kadarkút és Nagybajom között azonban egyáltalán nincs közvetlen összeköttetés, csak átszállással lehetséges az eljutás. A vezetékes infrastruktúra-rendszerek közül ki kell emelni az ivóvíz-hálózatot, amely tekintetében, szemben a többi kistérséggel, itt még mindig komoly elmaradások vannak némely helyeken. Bárudvarnokon és Pálmajorban a lakások közel 40%-a, Kadarkúton mintegy 20%-a nem jutott egészséges ivóvízhez a 2005-ös KSH adatok szerint. A többi településen a kérdés közel sem ennyire égető, de majdnem mindenhol akad egy-két tucat bekötetlen háztartás, összességében a kistérség ebből a szempontból még a hasonló helyzetű dél-dunántúli társaihoz képest is problémásnak tűnik. A csatornázásról elérhető legfrissebb hivatalos statisztikai adatok egyszerűen áttekinthetők, ugyanis a 2006-os KSH táblák szerint egyetlen településen sincs még kiépített szennyvízcsatorna-hálózat. Ebben a tekintetben is tapasztalható pályázati aktivitás: Kaposszerdahely például a tőle légvonalban 10-11 km-re, Kaposvár túlsó széléhez közel fekvő Sántos és Szentbalázs községekkel pályázott és nyert 42 millió Ft-ot szennyvízelvezetésre a KEOP 1.2.0/1F intézkedésben. Az összes többi településről nem ismerünk sikeres pályázatot. A közművesítettség egyéb kérdéseivel kapcsolatban elmondható, hogy a rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya 93%, és a kistérség valamennyi települése csatlakozott a szelektív hulladékgyűjtés kiépítését is biztosító Kaposmenti hulladékgazdálkodási programhoz. A gázhálózat a kistérség jelentős részében kiépült, bár még mindig találunk 11 gázvezetékkel nem rendelkező községet is. Összességében a háztartások 41%-a fogyaszt gázt, Nagybajomban 55%-os, Kadarkúton 32%-os a bekötöttség. Az infokommunikációs infrastruktúra kiépítettsége, illetve a lakosság bekapcsolása több szempontból is alacsony szinten tart. 1000 lakosra 2005-ben mindössze 195 telefon, alig 89 kábeltelevízió és 35,7 szélessávú internet-előfizetés jutott. Leszámítva az utóbbi, a hasonló kistérségek között viszonylag kedvezőnek számító értéket, az a kistérség ellátottsága ebben a tekintetben csak a sellyeivel vetekszik az utolsó helyért a régióban.

Társadalmi helyzet A Kadarkúti kistérség településhálózata összetett, de szinte kizárólag vidékies jellegű elemek alkotják. Az átlagos népsűrűség mindössze 39,6 fő km2-ként, a kistérség népességének alig 12%-a él 120 főnél nagyobb népsűrűségű településen, és ez sem valamelyik városhoz, hanem Kaposmérőhöz kötődő érték. Az összesen 23 településből mindössze hét népesebb 1000 főnél, amelyek közül Nagybajom a 3000, Kadarkút és Kaposmérő a kétezer főt is meghaladja. A városi népesség aránya a két város ellenére sem éri el a 30%-ot, 34%-ra rúg viszont az 1000 főnél kisebb településeken élők részaránya, de a tíz, egyenként 500 főnél nem népesebb település összlélekszáma is eléri a 2700 főt. A kistérség alapvetően csökkenő népességű. 2006-ban a természetes fogyás összesen 102 fővel apasztotta lakosságát, és hat település kivételével mindenütt jellemző volt. Bármennyire meglepő, Nagybajom például az 1930-as években érte el eddigi legnépesebb időszakát, és 1870-ben még (Kaposvár és Marcali után) a harmadik legnagyobb városa volt Somogy megyének. Kadarkút ezzel szemben az utóbbi évtizedekben ha lassan is, de növekedő pályán haladt. 5

LHH módszertani útmutató, 2008.09.05. A kistérség lélekszámának egészét azonban csökkenti a természetes fogyás (2006-ban 4,8‰), és ezen még az a tény sem változtat, hogy a 2000 és 2005 közötti időszakot a kistérség egészére nézve a bevándorlási többlet jellemezte. Ennek forrása egyértelműen a Kaposvár környékén tapasztalható szuburbanizáció, célpontjai pedig Kaposmérő, Kaposújlak, Kaposszerdahely, Szenna, és némileg a sorból kilógóan, de Bárdudvarnok is. Arányaiban jelentős elvándorlás ebben az évben elsősorban Mike, Jákó, Kiskorpád és Kisasszond településeket sújtotta. 4. és 5. ábra: Tényleges szaporodás és annak komponensei a kistérségben (2006, ‰)

A demográfiai mutatók területi különbségei jól kivehetők a 4. és az 5. ábrákon. Kaposvártól délnyugatra majdnem teljesen egybefüggő övezetet alkotnak a gyarapodó falvak, és jellegzetes a zselici községek (ld. Zselickisfalud, Patca, Szilvásszentmárton) gyors fogyása is, hiszen az 5% évente mindenképpen annak tekinthető, még ha az alacsony lélekszám miatt az egy éves statisztikák némileg torzítanak is. Az 5. ábráról az is kiderül, hogy jelentős különbségek a migrációban vannak, mind a növekvő, mind a zsugorodó települések pályáját ez a tényező formálja. A természetes fogyás kiugróan magas Kőkúton (a szociális otthon miatt, ami egyébként a magas migrációs értéket is magyarázza). Feltűnő még a két város stabilitása: természetes szaporodásuk nulla körüli, és ami ennél meglepőbb, a vándorlási egyenlegük is. A 2001-es népszámlálás szerint a kistérségnek 986, a cigány nemzetiséghez tartozó polgára volt. Ez nagyjából 4,5%-os aránynak felel meg, amely mind az országos, mind megyei átlagot felülmúlja (utóbbinak is duplája). A legnépesebb cigány közösségek Csökölyön (112 fő – 9,8%) és Nagybajomban (152 fő – 4,4%) éltek, de az arányokat tekintve a cigányság jelenléte Gige, Hedrehely, Rinyakovácsi és Zselickisfalud esetében haladta meg a 10, utóbbi esetben a 20%-ot is. A kistérségben 2005-ben 11 háziorvos, és egyetlen egy házi gyermekorvos működött. Ebből Kadarkúton három, Nagybajomban és Kaposmérőn 2-2, Bárdudvarnokon, Kaposfőn, Kiskorpádon és Szennán pedig egy-egy fő. Ebből adódóan a háziorvosi székhellyel nem rendelkező települések száma 16, összesített népességük 7800 fő (a kistérség lakosságának egyharmada) és Csököly, valamint Kaposszerdahely révén 1000 fő feletti falvak is előfordulnak közöttük. A térség háziorvosai 2005-ben 130 ezer orvos-beteg találkozást regisztrálhattak, ez fejenként 6 alkalom minden helyi lakosra. A kistérségben lényegében egyáltalán nincs magasabb szintű orvosi ellátás. Sem Kadarkúton, sem Nagybajomban nem épült ki járóbeteg szakellátás. Elvileg a kistérség népessége indokolná legalább néhány alapvető orvosi szak meghonosítását, de az összetett, kétpólusú szerkezet lényegében lehetetlenné teszi az ideális telephelyválasztást. Hasonlóképpen megoldatlan a mentőellátás is: a mentést a kaposvári és a szigetvári bázisokról oldják meg. Az 6

LHH módszertani útmutató, 2008.09.05. egészségügy területen egyébként is nagyon kevés beruházás történt az utóbbi időben, az általunk ismert projektlistákon mindössze Pálmajor önkormányzata szerepel egy 2,3 milliós hazai támogatásból megvalósított rendelő-felújítással.

Szociális helyzet A kadarkúti kistérség különböző társadalmi jellemzői a településmegfelelően összetett, de semmiképpen sem kedvező képet mutatnak.

és

térszerkezetnek

A megfelelő korú népességnek mintegy 21%-a rendelkezik érettségivel, amely érték többékevésbé megfelel a régiós hasonló kistérségei átlagának, a középfokú oktatás hiányosságai ellenére sem számít kiugróan rossznak. A teljes népesség által elvégzett átlagos osztálylétszám tekintetében ugyanakkor jelentős különbségek adódnak a kistérség különböző mikrokörzetei között. Kaposmérő, Kaposújlak, Kaposszerdahely polgárai esetében az oktatásnak ez a nagyon egyszerű mutatója meghaladja a 9-et, és Kaposfőn, valamint Bárdudvarnokon is megközelíti azt. Társadalmi szempontból ehhez képes valamelyest kevésbé fejlettnek tekinthetők a kistérség kisvárosai (Nagybajom 8,2; Kadarkút 8,6), de az igazán jelentős problémák természetesen a déli falvakban tárhatók fel. Rinyakovácsi, Kőkút, illetve a Nagybajom melletti Pálmajor esetében az érték még a hetet sem éri el, ami kirívóan gyenge adottságnak számít, súlyos gondokat jelez. Csököly, Gige, Hedrehely, Hencse, valamint Szilvásszetnmárton esetében sem éri el a település átlaga a nyolc osztályt, ami épp csak egy árnyalatnyival jobb az előzőeknél. A szociális helyzetet erőteljesen befolyásolják a foglalkoztatással kapcsolatos problémák. A foglalkoztatottak nélküli háztartások aránya 44,7%, amely távolról sem a legrosszabb a régióban, de semmiképpen sem mondható kedvezőnek. Ennek fényében nem meglepő, hogy a lakosság 3,8%-a rendszeres szociális segélyben részesül, a 24 évnél fiatalabb népesség 41,8%-a pedig rendszeres gyermekvédelmi támogatásban. Mindkét értékről nagyjából ugyan azt lehet mondani: a régióban a Sellyei kistérség értékei sokkal rosszabbak, a többi hátrányos helyzetű térség viszont nagyjából ehhez hasonló mutatókkal rendelkezik. Szám szerint 923 fő részesült rendszeres szociális segélyben 2006-ban. Mikén az összlakosság több mint 10%-a, Pálmajorban 12%, Csökölyön és Hedrehelyen nagyjából 9-9,5 kapott állandó jelleggel támogatást. A másik végletet Patca képviseli, ahol, legalábbis a KSH adatai szerint, 2006-ban senki sem kapott ilyen támogatást, de a többször emlegetett Kaposmenti falvakban is 1-3% között van az érték. 6. ábra. Adófizetők aránya és egy főre jutó SzJA-alap a kistérségben A kistérség települései közötti szociális különbségeket az adófizetők arányaiban, illetve az általuk befizetett adó különbségeiben, vagyis burkoltan a lakossági jövedelmek különbségeiben is világosan megnyilvánulnak. Az eltérések pedig igen jelentősek: az adófizetők nem érik el a lakosság 10-át sem Kőkúton, és 20% alatt marad az arány Visnye, Pálmajor és Rinyakovácsi esetében is. Az északkeleti térség településeinél tapasztalható 40% feletti arány azonban kifejezetten jó, az országos átlagot meghaladó érték. Az előbbivel szorosan összekapcsolódik az adóerő kérdése is. A minimum Kőkúton 71 ezer Ft / fő, a maximum Szennán 560 ezer Ft fejenként, a kettő között majdnem nyolcszoros (!) a különbség, amely ilyen kis távolságon belül kirívó. Itt is feltűnő az a több alkalommal megállapított sajátosság, hogy szemben a többi hátrányos helyzetű kistérséggel, ebben az esetben koránt 7

LHH módszertani útmutató, 2008.09.05. sem a városok értékei a legkedvezőbbek. A kistérség oktatási, valamint szociális ellátórendszerét alkotó intézmények szinte kizárólag társulások fenntartásában működnek (1. táblázat). Az egyik legfontosabb megállapítás, hogy noha a korai szocializációban betöltött szerepe elvileg fontossá tenné, a kistérségben egyáltalán nem működik bölcsőde. Óvoda is csak a települések 56%-ában, a hét intézményhez további hat tagintézmény tartozik. A közoktatás fejlesztési terv megállapítja, hogy a 2007-ben a kistérség óvodáiba járó 749 gyermek mindössze az érintett korosztály nagyjából fele, bár további mintegy 150 gyermek Kaposváron jár óvodába, és több település az óvodák esetében férőhely-hiányt mutat. A kistérség intézményeinek kihasználtsága igen változó, 60 és 109% között ingadozik. A hátrányos helyzetű gyermekek aránya több mint 62%, a halmozottan hátrányosaké pedig 25%. A kistérségben hat székhely intézményben és 5 tagiskolában, összesen 12 telephelyen folyik az általános iskolai oktatás. Valamennyi intézmény többcélú, mert legalább óvodai nevelés is folyik falai között. Figyelemre méltó, hogy a kistérség iskoláiba járó tanulók aránya a megfelelő korú népesség felét sem éri el, ami megint részben Kaposvár erős intézményi vonzására is utal. Az alapfokú feletti szintet a kistérségben két helyen, Nagybajomban és Kadarkúton találjuk meg, előbbiben speciális szakiskola, utóbbiban szakképző iskola működik. A közoktatás fejlesztési terv megállapítja, hogy a meglévő szakiskolai rendszer elaprózott, és integrált fejlesztésére tesz javaslatot. Az oktatás területén a jelen legfontosabb eredménye az a pályázat, amelynek révén Kadarkút Város Önkormányzata 670 millió Ft-os támogatást nyert a DDOP 3.1.2/2F kiírásában az integrált mikrotérségi oktatási központ fejlesztésére. Hasonlóképpen támogatták Nagybajom Város Önkormányzatnak pályázatát, ugyan ezen kiírás alatt, 642 millió Ft értékben, a nagybajomi integrált közoktatási hálózat fejlesztésére vonatkozóan. A Kistérségi Közoktatási Fejlesztési Terv harmadik Közoktatási Integrációs hálózat kialakítását is rögzíti, melynek kiépítése tervezési fázisban van, és 13 település közoktatási feladatainak ellátást biztosítaná. 1. táblázat. Közoktatási feladatellátás az egyes településeken, a fenntartó típusa szerint Szakközépiskola Szakiskola

Ped. Diákotthon, Szakkollégium szolgálat

Óvoda

Ált. isk

Bárdudvarnok

IT-t

IT-t

-

-

-

TKT

Csököly

IT-t

IT-SZ

-

-

-

TKT

Gige

IT

IT

-

-

-

TKT

Hedrehely

IT-t

IT-t

-

-

-

TKT

Hencse

IT

IT

-

-

-

TKT

Jákó

IT-t

IT-t

-

-

-

TKT

Kadarkút

IT-SZ

IT-SZ

IT-SZ

IT-SZ

IT-SZ

TKT-SZ

Kaposfő

IT-t

IT-SZ

-

-

-

TKT

Kaposmérő

IT-t

IT-SZ

-

-

-

TKT

Kaposszerdahely

IT-t

IT-t

-

-

-

TKT

Kaposújlak

IT

IT

-

-

-

TKT

Kisasszond

IT

IT

-

-

-

TKT

Kiskorpád

IT-t

IT

-

-

-

TKT

Kőkút

IT

IT

-

-

-

TKT 8

LHH módszertani útmutató, 2008.09.05. Mike Nagybajom

IT-t

IT-t

IT-SZ-t IT-SZ-t

-

-

-

TKT

-

IT-SZ-t

IT-SZ-t

TKT-SZ-t

Pálmajor

Ö

IT-t

-

-

-

TKT

Patca

IT

IT

-

-

-

TKT

Rinyakovácsi

IT

IT

-

-

-

TKT

Szenna

IT-t

IT-SZ

-

-

-

TKT

Szilvásszentmárton

IT

IT

-

-

-

TKT

Visnye

IT

IT

-

-

-

TKT

Zselickisfalud

IT

IT

-

-

-

TKT

Forrás: Kadarkúti-Nagybajomi Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatás Fejlesztési Terve (2008) alapján, aktualizálva. Rövidítések: IT:intézmény fenntartó társulás, Ö: önkormányzat, TKT:Többcélú Kistérségi Társulás, SZ:székhely,t:tagintézmény Korábban is voltak pályázati eredmények az oktatás területén, például korábban a Jálics Ernőről elnevezett kadarkúti iskola 5,2 milliót nyert a Diákbázis Kézműves Alkotóház kialakítására (AVOP, 3.5. Leader+), Nagybajom az oktatási infrastruktúra fejlesztésre 2002 és 2005 között több részletben mintegy 70 millió Ft-ot, Kaposfőn a Collegium Martineum Alapítvány a HEFOP 2.1.4-ből 15 millió Ft-ot (2004) a tanoda program beindítására. A szociális ellátórendszerrel kapcsolatban elmondható, hogy ezen a téren is jellemzővé váltak a társulásos feladatellátási formák. Ezeket több mikortérségi jellegű együttműködés szervezi, például a kadarkúti székhelyű Szociális alapszolgáltatási központot fenntartó társulás a székhelyen kívül Bárdudvarnokon, Hedrehelyen, Hencsén, Kőkúton, Mikén és Visnyén szervezi az étkeztetést, a házi segítségnyújtást, a családsegítést, a jelzőrendszeres segítségnyújtást, illetve a nappali ellátást. A Nagybajom székhelyű Alapszolgáltatási Központot fenntartó társulás a fentieket a jelzőrendszeres segítségnyújtás kivételével Csökölyön, Jákón és Rinyakovácsin is ellátja. A Kaposmérői székhelyű Szociális alapszolgáltatási központot fenntartó társulás (étkeztetés, házi segítségnyújtás, családsegítés, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, nappali ellátás, gyermekvédelmi szakszolgáltatás) tevékenysége kiterjed a székhelyen kívül Csombárd, Gige, Hetes, Kaposfő, Kaposújlak, Kisasszond és Kiskorpád településekre is. Összességében azonban az intézményhálózat fejletlennek tűnik: a KSH 2006-os statisztikái szerint a kistérségben összesen 37 fő részesült szociális étkeztetésben, illetve házi segítségnyújtásban (mindössze öt településen, és ebből pl. Nagybajomban csak egyetlen ember), idősek nappali intézményei Kadarkúton, Nagybajomban, Kaposmérőn és Kaposszerdahelyen működtek. Összesen 93 főt láttak el, tartós, bentlakásos intézményben 256 személyt ápoltak (100%-s kihasználtsággal), ahol a többség, 210 fő a kőkúti Magas Cédrus Szociális Otthon lakója.

Foglalkoztatási helyzet A kistérség foglalkoztatási mutatói, bár a különböző források és a különböző időpontokban történő felvételezések mutatnak némi különbséget, mindenképpen igen kedvezőtlennek mondhatóak. A KSH 2005-ös keltezésű adatai szerint a kistérség aktivitási rátája 34,2%, az álláskeresők aránya 12,2%, akik közül 4,78%-ra tehető azoknak az aránya, akik tartósan, vagyis egy éven túl vannak ebben a státusban. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat Statisztikái 2004 óta közölnek visszamenőleg adatot a kistérségre vonatkozóan (7. ábra). Az idősoros adatok a legkevésbé sem hízelgő képet festenek. A foglalkoztatottak száma az elmúlt négy évben folyamatosan, és viszonylag gyors ütemben csökkent, összesen 625 fővel, csaknem 10%-kal. Ezzel együtt a munkanélküliek száma közel ötszáz fővel emelkedve majdnem 9

LHH módszertani útmutató, 2008.09.05. megduplázódott, a foglalkoztatottak és munkanélküliek számának változása majdnem tükörképe egymásnak. Ugyanakkor folyamatosan gyarapodik az inaktívak aránya is, akik 2007-ben már közelítőleg elérték az összes gazdaságilag aktív lakosság számát. A jelenleg elérhető legfrissebb, némileg eltérő metodika szerint készülő havi ÁFSZ jelentés (2008. augusztus) szerint a kistérségben már nem kevesebb mint 1895 fő volt regisztrált álláskereső. Ez már a lakónépességnek is 9%-a, az ÁFSZ által számított ún. relatív mutató, vagyis az álláskeresők és gazdaságilag aktív népesség (becsült) számának aránya pedig 24,1% Ez nem azonos a hagyományos munkanélküliségi rátával, ahol a 13 772 fős munkavállalói korú népességhez viszonyítottan „csak” 13,72% az álláskeresők aránya. Ezek az értékek egyébként a régió hasonló sorsú, leghátrányosabb helyzetűnek minősített kistérségeivel való összevetésben csak átlagosnak tekinthetőek. 7. ábra. Foglalkoztatottak, inaktívak és munkanélküliek számának változása 2004-2007 (afsz.hu)

8000 7000 6000 5000

munkanélküliek

4000

foglalkoztatottak

3000

inaktívak

2000 1000 0 2004

2005

2006

2007

8. ábra. Az álláskeresők a gazdaságilag aktív népesség becsült számának arányában (2008, forrás: afsz.hu)

A foglalkoztatási helyzet, mint ahogy az a korábbi mutatók eloszlása alapján is várható volt, jelentős térbeli különbségeket mutat a kistérség települései, illetve alkörzetei között (8. ábra). A legmeghatározóbb szempont egyébként a Kaposvártól mért távolság, illetve számított eljutási idő, de az is igaz, hogy a legnagyobb nehézségekkel a kistérség legkisebb települései küszködnek. Az 50%-nál magasabb relatív munkanélküliségi mutatóval jellemezhető falvak közül Hedrehely 459, Kőkút 626 – de ebből mintegy 200 intézeti gondozott –, Pálmajor 392, Rinyakovácsi mindössze 156 lakossal büszkélkedhetett. Az is elgondolkodtató, hogy a nagyobb méretű, jobb elérhetőségű, összességben elvileg kedvezőbb adottságokkal rendelkező Nagybajom esetében a becsült aktívak számához arányított munkanélküliségi mutató mintegy 8%-kal nagyobb a kadarkútinál. A munkanélkülieken belül a pályakezdők részaránya összességében 9,2% volt 2007-ban, ez a régió hasonló helyzetű kistérségei között átlagosnak tekinthető. 2008 augusztusában a munkaügyi nyilvántartások szerint összesen alig 205 fő részesült járadék típusú ellátásban, 110-en pedig segély típusú ellátásban. Ez az összes munkanélkülinek alig 16%-a volt, míg rendszeres szociális segélyt az álláskeresők 46%-a kap. A 10

LHH módszertani útmutató, 2008.09.05. kistérség sajátossága, hogy az összes álláskereső 45%-a tartósan, egy éven túl volt ebben a státuszban (2007), amely érték a legmagasabb a régió leghátrányosabb helyzetű kistérségei között. Az álláskeresők 57,7%-ának végzettsége nem haladta meg az alapfokot, amely szintén viszonylag magas érték. 2005-ben a statisztikák szerint összesen 309-en vettek részt a közcélú foglalkoztatásban, e tekintetben egyébként Bárdudvarnok önkormányzata jár az élen, ahol 57 embernek igyekeztek ilyen módon megélhetést biztosítani. Ez egyébként a helyben nyilvántartott álláskeresők közel fele. Méretéhez képest jelentős erőfeszítéseket hoz még Gige, Mike és Kiskorpád is, de Nagybajomban is volt ebben az évben 38 közcélú foglalkoztatott. A foglalkoztatás szempontjából a lakóhelyen kívüli munkavállalásnak, vagyis az ingázásnak igen nagy jelentősége van. A 2001-es népszámlálás alkalmával a lakóhelyükön foglalkoztatottak számát (2559 fő) mintegy 20%-al múlta felül az ingázók száma (3116). A KSH kimutatásai szerint mindössze egy olyan település van, amely elsődleges ingázási központnak számít (egyetlen másik település számára). Meglepő módon ez Kőkút, ahol a már többször említett szociális otthon lehet 40 fős beingázói kontingens célja. A kistérség majdnem mindegyik települése esetében igaz az a kistérségi szintű megállapítás, hogy az elingázók többen vannak a helyben foglalkoztatottaknál. A kivételek közé Nagybajom, Kadarkút, Mike, Visnye, Kőkút tartoznak. De még ezeknél a településeknél is negatív a munkaerő-mérleg abban a tekintetben, hogy a beingázók számát az elingázók lényegesen felülmúlják, a két város esetében egyenként 200-200 fővel, vagyis a kistérségi központ és társközpont foglalkoztatási centrumként nem képes funkcióját teljes mértékben betölteni. A Kapos-menti falvak esetében a viszonylag magas foglalkoztatás kifejezetten magas elingázási aránnyal párosul, de a korábbiak ismeretében ebben semmi meglepő nincs. Az alacsony helyi foglalkoztatás, beleértve a helyben dolgozók csekély számát és az alacsony általános foglalkoztatási szintet is, a helyi gazdasági szerkezet súlyos strukturális problémáit tükrözi. A helyzetfeltárás elején szó esett a vállalkozói szféra gyengeségéről, a vállalkozások kis méretéről és alacsony foglalkoztatói képességeiről. Versenyképes közép- és nagyvállalkozások hiányában sok esetben az önkormányzatok lépnek elő fő foglalkoztatóvá, tovább bővítve a települések életében betöltött igen komplex szerepkörüket. Az önkormányzatok által foglalkoztatott köztisztviselők, közalkalmazottak és egyéb munkavállalók (összesen 777 fő) 2004-ben az összes foglalkoztatott 12%-át tették ki, annak ellenére, hogy sem oktatási, szociális, egészségügyi intézményekben nem nevezhető jól ellátottnak a kistérség.

11

LHH módszertani útmutató, 2008.09.05. 2. SWOT-analízis Gazdaság és foglalkoztatás Erősségek

Lehetőségek

Az agrártermelés hagyományai, bizonyos feltételrendszerei adottak. A kistérségben jelen van foglalkoztatási szempontból is középvállalkozás.

és

néhány, jelentős

A kistérség északkeleti részén a vállalkozói aktivitás magas. A vállalkozások száma lassan, de biztosan növekszik. Jelentős, jelenleg jórészt kihasználatlan idegenforgalmi potenciál. A kistérség vállalkozásai eredményesen kapcsolódtak be a támogatási rendszerbe, több sikeres forráslehívás, és ezzel együtt fejlesztés történt, pályázati tapasztalatok halmozódtak fel.

Kaposvári pólus fejlődéséből fakadó lehetőségek, az indukált fejlődésiagglomerációs zóna kiterjedése. Idegenforgalmi adottságok kiaknázása, szelíd turizmus a Zselicben és a Boronka mentén, nagybajomi fürdő újranyitása. A működő helyi vállalkozások, mindenekelőtt a városokban sikeresen használják fel a támogatási forrásokat, ezáltal versenyképességük és foglalkoztatói szerepkörük is fejlődik. A térségben meglévő munkaerőkapacitások vonzóvá válnak a befektetők számára. Inkubátorház létrehozás segítheti a helyi kisvállalkozások megerősödését.

Jelentős munkaerő-tartalékok. A kistérség északkeleti településeinek foglalkoztatási helyzete régiós összevetésben kedvezőnek mondható.

Gyengeségek

Veszélyek

A mezőgazdaságban viszonylag jelentős az alacsony jövedelmezőségű tevékenységek részaránya. A vállalkozássűrűség a kistérség átlagában viszonylag, az északkeleti perem teleüléseit leszámítva kifejezetten alacsony. Kevés a feldolgozóipari vállalkozás, többnyire hiányoznak a korszerű innovatív ágazatok. Nincs a kistérségben nagyfoglalkoztató.

valódi

Idegenforgalmi adottságok jórészt kihasználatlanok, a turisztikai infra- és szuprastruktúra fejletlen, kevés a szálláshely. A foglalkoztatási helyzet romlik: az foglalkoztatottak száma határozottan csökkent az elmúlt években, a munkanélküliség mellett az inaktivitás látványosan növekszik.

A zsugorodó belső piac és a tőkehiány megfojtja a törékeny vállalkozói szférát. A régió gazdasági fejlődése továbbra is igen lassú lesz, Kaposvár dinamizáló ereje elhanyagolhatóvá válik. A képzési hiányosságok miatt a munkaerőpiacra belépő fiatalok elhelyezkedése reménytelenné válik. Az idegenforgalom lehetőségeinek kiaknázására nem nyílik lehetőség a vállalkozói tőke hiánya és a fejlesztési források más területekre történő koncentrációja miatt. Bizonyos települések foglalkoztatási helyzete teljesen reménytelenné válik, amelyek így az alacsony státuszú népesség szegregált lakóhelyeivé válnak.

A kistérség némely településén (Pálmajor, Rinyakovácsi, Kőkút, Hedrehely) az 12

LHH módszertani útmutató, 2008.09.05. álláskeresők aránya meghaladja a gazdaságilag aktív népesség becsült számának felét. Jelentős elingázás: a térség munkavállalóinak többsége nem lakóhelyén dolgozik, a munkavállalók többnyire csak a térségen kívül találnak munkát, a két kisváros térségi foglalkoztatási szerepköre gyenge.

13

LHH módszertani útmutató, 2008.09.05.

Infrastruktúra Erősségek

Lehetőségek

A kistérség északi részén áthalad a 61-es számú főútvonal, kedvező elérhetőséget teremtve az érintett települések részére.

Az M9 elkészültével az elérhetőség látványos javulása következhet be a gyorsforgalmú hálózat és Budapest, távlatilag a nyugati határ viszonylatában is.

A kistérség északi részén vasúti fővonal halad keresztül. A kistérség települései többségének kedvezőek a közlekedési kapcsolatai a megyeszékhely felé. A hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya magas, az önkormányzatok csatlakoztak a Kapos menti komplex hulladékgazdálkodási programhoz. A kistérség jelentősebb gázhálózat kiépült.

településein

A szennyvízhálózat kiépítésével a környezeti terhelés csökkentő, a környezet jó állapotának megőrzése elősegíthető. Az alsóbbrendű úthálózat rekonstrukciója jelentősen javíthatja a kistérség belső területeinek elérhetőségét.

a

Az internet hálózatainak kiépítése és használata a hasonló helyzetű kistérségekhez képest jónak mondható.

Gyengeségek A kistérség belső részeit, így a Kadarkútot is csak alacsonyabb rendű úthálózat tárja fel. Az alsóbbrendű utak sokszor teherbírásukhoz képest sokszor igen jelentős tranzitforgalmat bonyolítanak le, ettől nem függetlenül burkolatuk általában rossz állapotban van. A kistérségi közlekedési kapcsolatok fókuszában nem a kistérség központjai állnak, ezek elérése némely településről kifejezetten körülményes. Az ivóvíz-hálózat több településen tapasztalhatók.

kiépítettsége hiányos, jelentős elmaradások

A térségben a szennyvízcsatorna-hálózat eddig nem került kiépítésre egyetlen településen sem.

Veszélyek Az elérhetőségi különbségek miatt a kistérség gazdasági értelemben kettészakad: a fejlődés az északi peremre, a kelet-nyugati közlekedési tengelyre korlátozódik. A közműhálózat kiépítésének hiányosságai gyorsítják a kistérségből történő elvándorlást. A nem megfelelő (közösségi)közlekedési kapcsolatok akadályozzák a térség életében fontos szerepet játszó ingázást. Bizonyos településeken az összes infrastrukturális probléma egyszerre jelentkezik, amelyeken így csak a máshova költözni képtelen, alacsony státuszú népesség marad helyben.

11 olyan község van, ahol nincs kiépített gázhálózat.

14


Egészségügy, szociális helyzet Erősségek

Lehetőségek

Kőkúton jelentős méretű szociális otthon működik, megyei vonzáskörzettel.

A szociális szférában működő mikrotérségi társulások támogatása, a szociális ellátás színvonalának fejlesztése és spektrumának bővítése.

A szociális szférában erős a társulási hajlandóság, az ellátási formákat többnyire sikeres mikrotérségi társulások működtetik.

Járóbeteg szakellátások meghonosítása, mindenekelőtt a kistérség Kaposvárt nehezebben elérő délnyugati részén. Bölcsődei ellátás könnyebbé válhat a (re)integrációja.

Gyengeségek

Veszélyek

Összesen 16 olyan település található a kistérségben, amely nem székhelye háziorvosnak Az orvos-beteg találkozások viszonylag alacsony.

száma

A járóbeteg szakellátás teljesen hiányzik a kistérségből. Alacsony az egészségügyi szférát érintő pályázati aktivitás. Magas a többnyire alacsony státuszú cigányság települési koncentrációja. A kistérségben egyáltalán nem működik bölcsőde. A szociális feladatellátás nem tekintetben került kiépítésre.

kiépítése révén nő munkaerőipaci

Települési-mikrotérségi méretű etnikai és szociális szegregátumok létrejötte. Állandósul és újratermelődik szubkultúrája.

generációkon átívelően a munkanélküliség

A lakosság egészségi állapota a jelenlegi alacsony színvonalon ragad az egészségügyi szféra fejletlensége miatt. A szociális szféra nem lesz képes hatékonyan segíteni a rászorulók egyre népesebb rétegeit, a fenntartókra a szociális jellegű kiadások nehezen elviselhető terheket rónak.

minden

15


Oktatás Erősségek A kistérségben viszonylag magas érettségivel rendelkezők aránya

Lehetőségek az

Az integrált iskolák létrehozása lehetőséget teremt az elmaradások csökkentésére.

Két településen is van középfokú oktatás, bár a struktúra ezzel együtt hiányos.

A sikeres közoktatási fejlesztések lehetőséget teremtenek a Kaposvárra ingázó tanulók egy részének helyben tartására, ezáltal az intézmények magasabb kihasználtságú működése válik lehetővé.

A kistérség oktatási intézményeinek fenntartásában lényegében egyeduralkodóvá vált a társulásos forma. Az oktatási intézmények döntő többsége többcélú. Kaposfőn a Collegium Martienum fenntartásában tanoda működik.

A jelenleg Kadarkúton és Nagybajomban szétaprózott szakiskolák összehangolt fejlesztésével jelentős középiskolai bázis alakítható ki.

A kistérségben igen sikeresek a közoktatási témájú pályázatok: Kadarkút és Nagybajom is nyert az integrált mikrotérségi oktatási központok fejlesztésére kiírt pályázaton.

A szakiskolák és a tanodai kezdeményezések képesek lehetnek a vállalkozói szférával együttműködve a helyi munkaerőpiaci igényeknek megfelelő képzési formák rugalmas kialakítására. Az alapfokú oktatás fejlesztése csökkentheti a társadalomban meglévő különbségek újratermelődését.

Gyengeségek Az elvégzett átlagos osztályszám jelentős különbségeket mutat, bizonyos településeken még a 7,0-s értéket sem éri el. Óvoda csak a települések mintegy felében működik. A kistérségből sok gyerek Kaposvárra jár be óvodába, illetve iskolába, amely tényező jelentősen rontja a helyi intézmények finanszírozhatóságát.

Veszélyek A diákok korai ingázása Kaposvárra elősegítheti későbbi elvándorlásukat. Az alacsony képzettségi szint a térség bizonyos településein szinte lehetetlenné teszi az elhelyezkedést. A társadalomban meglévő törésvonalak minden helyi erőfeszítés ellenére fennmaradnak az iskolákban is, a szegregáció, az iskolai erőszak fokozódik.

16

LHH módszertani útmutató, 2008.09.05. III., Fejlesztési irányok a fejlesztési irányok a statisztikai adatokra alapozott SWOT elemzésből adódóan kerülnek meghatározásra fejlesztési irány sorszáma és rövid leírása

1. Település- és környezetfejlesztés

fejlesztési irány által érintett földrajzi terület (pl. települések felsorolása) Nagybajom, Csököly, Rinyakovácsi, Szenna, Szilvásszentmárton, Bárdudvarnok, Kaposszerdahely, Kaposmérő

fejlesztési irány indokoltsága és hosszú távú céljai

A csoportban két projekttípus található, a városrehabilitáció és vízrendezés. Ezek hosszú távú célja Nagybajom város élhetőbbé és komplexebbé tétele, ami kihat a mikrotérségre is. Emellett cél a kistérség vízrendezési problémáinak felszámolása, kezelése.

fejlesztési irány számszerű eredményeinek mutatói (indikátorok, választható listáról) A fejlesztéssel érintett rehabilitált területen élő lakosság száma 280. 3 új városi funkció betelepedése, megjelenése. A támogatással érintett területen működő szolgáltató szervezetek és telephellyel rendelkező vállalkozások számának növekedése. (4 új kereskedelmi és szolgáltató egységek megjelenése.). A fejlesztésekkel érintett közterületek, a megújuló funkcióval kialakított zöldfelületek, a megújított fő utca típusú közterületek, a fejlesztésekkel érintett közművelődési létesítmények és az akadálymentesített épületek számának növekedése. Továbbá a városi és térségi civil szervezetek rendezvényeinek éves

kapcsolódás más fejlesztési irányokhoz, egyéb forrásokhoz

Gazdaságfejlesztés, foglalkoztatás, roma integráció KEOP,UMVP

17

LHH módszertani útmutató, 2008.09.05. számának jelentős növekedése(65%-kal több rendezvény a bázisértékhez képest). Közvetlenül 8 új munkahely teremtése és nagyfokú lakossági megelégedettség. 17 km hosszan belterületi burkolt árkok, egy db 50 ha záportározó és egy db 50 ha árvíztározó építése. Továbbá 1 km hosszan övárok építése. Belvíztől mentesített települések száma a kistérségben 7 db. 2. Gazdaságfejlesztés

Kadarkút, Kaposmérő

A kistérségben a vállakozhói inztenzitás alacsony, a helyi adottságok kiaknázása sem történik meg teljes mértékben. Ezt kívánja orvosolni a 2 kadarkúti és egy kaposmérői projekt, melyben két iparterület kialakítása és egy inkubátorház is helyet kap, több vállalkozást is érintve.

20 db közművesített ipartelek kialakítása, kiépített útcsatlakozással. Új és működő vállalkozások részére telephely létesítése, új munkahelyek létesítése, lakosság megtartóképesség növekedése.

Foglalkoztatás, piacképes oktatás, szakképzés, roma integráció GOP, UMVP,

3. Oktatásfejlesztés és korai felzárkóztatás, piacképes oktatás, szakképzés

Az integrációs projekt 813 településre hat ki Kaposmérői központtal. A TAMOP programok a kistérség mindegyik településére kihatnak.

A térség számos kvalitatív mutatóban kűzd gonddal. Hosszú távú cél ezen gondok megszüntetése, illetve az integrált intézmények állagmegóvása, javítása. A kistérség szakképzési

A kompetencia mérések eredményei megközelítik az országos képességpontú értéket. Az IKT eszközökkel tartott tanórák aránya eléri a 25 %-ot Elkészül közel 100 fő 2-14

Foglalkoztatás, roma integráció, gazdaságfejlesztés

18


4. Egészségfejlesztés

Csököly, Rinyakovácsi, Bárdudvarnok, Kaposszerdahely, Kadarkút, Kaposmérő, Nagybajom, és a TAMOPok által az egész kistérség.

struktúrája nem piacképes, így hosszú távú cél a térségben olyan fogallkoztatási programok megvalósítása, amely a piacon való elhelyezkedéshez megfelelő képzettséget nyújt a térség lakosságának.

év közötti gyermek egyéni fejlesztési terve. Csökken a lemorzsolódott tanulók száma.

Az egészségügyi ellátás féloldalasan épült ki, a járóbeteg-szakellátás hiányzik a kistérségben. Az egészségben eltöltött évek száma alacsony, a prevenciós tevékenység jelenleg nem hatékony, így hosszú távú cél a lakosság egészségtudatos fejlesztése, illetve olyan nappali ellátó intézmények fejlesztése, melyek megfelelő infrastruktúrát és szakmai programot biztosítanak ehhez.

2 db mikrotérségi integrált egészségügyi és szociális szolgáltató központ kialakítása, építése, amely közel 10 000 kistérségi lakos (11 település) számára nyújt megfelelő egészségügyi és szociális alapellátást. A kistérségi központban lévő szociális szolgáltató központ fejlesztése a szociális ellátórendszer kistérségi szintű ellátásának fejlesztésével. 1 bölcsőde kialakításával új gyermekjóléti szolgáltatás megjelenése a kistérségben, amely mikrotérségi szintű ellátási területet foglal megába. Továbbá 1 új egészségház építésével és 1 egészségügyi-szociális szolgáltatóház kialakításával új rendelők és szociális nappali ellátásra alkalmas terek.

Roma integráció, oktatásfejlesztés és korai felzárkóztatás, piacképes oktatás, szakképzés

19

LHH módszertani útmutató, 2008.09.05. 2500 kistérségi lakos megfelelő ellátásának biztosítására alkalmas épületek. A kistérség lakosságára (~21 500 fő )/minden településére 23) kiterjedő egészségügyi programok, szűrőprogramok. 5. Foglalkoztatás

A kistérség mindegyik települése, de kifejezetten: Kadarkút, Nagybajom, Jákó.

A szociális helyzetet erőteljesen befolyásolják a foglalkoztatással kapcsolatos problémák. Bizonyos mikrotérségekben, településeken nagyon magas a munkanélküliségi ráta. Hosszú távú cél az aktivitási és a munkanélküliségi mutatók javítása, a foglalkoztatás növelése.

Kistérségi integrált (szociális és munkaügyi) szolgáltatási rendszer kialakítása 400 fő bevonásával, legalább 150 fő fejlesztésének megkezdése, 150 fő fejlesztési tervének elkészítése és100 fő fejlesztési tervének megvalósítása A kistérségben élő regisztrált megváltozott munkaképességű álláskeresők foglakoztathatóságának és foglakoztatásának javítása érdekében megszólítottak száma: a kistérségben legalább 50 fő. A projektbe bevontak száma: 40 fő A projektet eredményesen befejezők száma: 25 fő Munkaerő-piaci szolgáltatásban részesülők száma: 40 fő

Gazdaságfejlesztés, oktatásfejlesztés és korai felzárkóztatás, piacképes oktatás, szakképzés, roma integráció GOP, UMVP

20

LHH módszertani útmutató, 2008.09.05. Képzésben résztvevők száma: 20 fő Képzés utáni elhelyezettek száma: 15 fő Munkakipróbálásban, majd elhelyezésben részesülők száma 15 fő A mélyszegénységben élő családok és gyermekek társadalmi integrációjának és munkaerőpiaci hátrányaik. 6. Roma integráció

A kistérség mindegyik települése

A roma lakosság aránya meghaladja a megyei átlagot, az ő egészségügyi állapotuk súlyosabb, képzettségük és foglalkoztatási arányuk alacsonyabb az átlagnál. Cél ennek a problémának az enyhítése, a szegregáció mérséklése a térségben foglalkoztatási, egészségügyi és oktatási projektekkel.

A Kadarkúti kistérségbe tartozó romák (3 fő egészségkoordinátor foglalkoztatása) számára prevenciós szolgáltatás biztosítása 1 éven keresztül. Roma kistérségi foglalkoztatási koordinációs hálózat kiépítésével a kistérségben élő munkanélküli roma lakosság számára 2 éven keresztül mentorálás, felkészítés a munkába állásra.

Gazdaságfejlesztés, oktatásfejlesztés és korai felzárkóztatás, foglalkoztatás, egészségfejlesztés, település és környezetfejlesztés, Piacképes oktatás, szakképzés GOP, UMVP

max. 6-8 fejlesztési irány jelölhető meg

21

LHH módszertani útmutató, 2008.09.05. IV., Projektek összegző bemutatása Valamennyi projekt

fejlesztési irány sorszáma

Projektek, projekt típusok és típusprojektek felsorolása

ebből

projektek száma, db

projektek igényelt támogatá sa, MFt

ROP

TÁMOP

TIOP

Forrás megoszlása, %

2,5

Iparterület kialakítása

2

191,45

191,45

5,3242

2,5

Inkubátorház kialakítása

1

105

105

2,9200

3,6

Integrált kialakítása

1

949,9

949,9

6

704,52

704,52

4,6

oktatási

Egészségügyi központok, kialakítása

hálózat

és szociális egészségházak

26,4166

19,5926

1,6

Városközpont kialakítás

1

484

484

13,4600

1

Bel- és külterületi vízrendezés

8

399,5

399,5

11,1100

3,6

Kompetenciafejlesztő és esélyegyenlőséget elősegítő programok a közoktatásban

4

140

Hátrányos helyzetűek képzési és foglalkoztatási programjai a munkaerőpiacra visszatérés érdekében

6

3,6

WIFI-falu

1

150

150

3,4,6

Egészségnevelő és szemléletformáló programok

3

226

226

Informatikai fejlesztés

1

2

2

0,0556

Térségi szolgáltatásfejlesztés

1

10

10

0,2781

35

3 595,37

12

100%

3,5,6

Összesen

140 3,8934

233

233 6,4797

2 834,37

749

4,1715 6,2850

22

LHH módszertani útmutató, 2008.09.05. típusprojektek több hasonló típusú projektet (pl. ha több település is tervez óvoda-bővítést) csak egyszer kell nevesíteni, nem külön-külön, de a projektek számát a külön oszlopban jelölni kell A 100 %-on belüli projektek



ebből



ROP

TÁMOP

TIOP

Forrás megoszlása, %

2,5


2,5


1

105

105

5,371064

3,6


1

949,9

949,9

48,59022

4,6


2

391,02

391,02

20,00184

10

0,51153

oktatási

hálózat


1,6


1


1

10

3,6


2

50

50

2,557649


5

227

227

11,61173

210

10,74213

3,5,6

3,6

WIFI-falu

3,4,6


2

210

Informatikai fejlesztés

1

2

2

0,102306

Térségi szolgáltatásfejlesztés

1

10

10

0,51153

12

100%

Összesen

16

1954,92

1455,92

487

23

LHH módszertani útmutató, 2008.09.05. A 100 % feletti projektek



2,5


2,5


3,6


4,6


oktatási

ebből



ROP

2

191,45

191,45

4

313,5

313,5

TÁMOP

TIOP

Forrás megoszlása, % 11,67058

hálózat


19,11061

1,6


1

484

484

29,5041

1


7

389,5

389,5

23,74349

3,6


2

90


1

3,6

WIFI-falu

1

150

150

3,4,6


1

16

16

19

1640,45

3,5,6

90 5,486299

6

6 0,365753 9,143832 0,975342

Informatikai fejlesztés Térségi szolgáltatásfejlesztés Összesen

1378,45

262

100%

24

LHH módszertani útmutató, 2008.09.05. forrás operatív programok és prioritások közti megoszlásának indoklása (különösen, amennyiben jelentősen eltér az indikatívtól) A források fókuszálásához képest a Kadarkúti Kistérségben a következő eltérés mutatkozik: 1.

A közlekedésfejlesztés kiemelt fókuszként szerepel a térségben, de a projektcsomag forráskeretébe (max.200 %) nem került be. Ennek oka, hogy a térségben fejlesztésre szoruló 6616 sz. Kadarkút-Kaposmérő összekötő út forrásigényét az regionális LHH keret elkülönített 20%-ából kívánja a térség megvalósítani kiemelt projektként. 2. A foglalkoztatási és egészségfejlesztési projektekre a kistérségben szükség van a térség valós helyzete alapján. Mivel a források fókuszálása ezeknek a területeknek a fejlesztését a kistérségben csak TAMOP keretében engedné, így itt a kistérség legfrisebb mutatói és a térségi igények alapján eltérés mutatkozik.(DDOP-ban és TIOP-ban is kiemelten szerepel a egészségfejlesztés.

25

LHH módszertani útmutató, 2008.09.05. legfontosabb kapcsolódó, egyéb forrásból (pl. egyéb ÚMFT forrás, ÚMVP forrás, hazai támogatás, magán forrás) finanszírozandó projektek

projekt rövid címe Gyümölcs- és gyógynövény feldolgozó, tároló és hűtőház kialakítása

projekt gazda neve

Csököly község önkormányza ta

Kaposszerdahely -Bárdudvarnok összekötő út építés

Kaposszerda hely Község

SzennaBárdudvarnok összekötő út szélesítése

Szenna Község Önkormányz ata

Szilvásszentmár ton-Kadarkút összekötő út építése

Önkormányz ata

Szilvásszent márton Község Önkormányz ata

megvalósulás helyszíne (település)

Csököly

összköltség, MFt

finanszírozás lehetséges forrása

megvalósítás tervezett indítása (év, hónap)

kapcsolódó fejlesztési irány sorszáma

350

ÚMVP, EMVA

2009.10.

2,5

250

TEUT

2009.06.

1,2,5

150

TEUT

2009.06.

1,2,5

Szilvásszentmárto n Kadarkút

800

TEUT

2009.06.

1,2,5

Kaposszerdahely Bárdudvarnok

Szenna Bárdudvarnok

CsökölyKisbajom összekötő út építés

Csököly Község Önkormányz ata

Csököly-Kisbajom

350

TEUT

2009.06.

1,2,5

Kisasszong-Gige összekötő út építése

Kisasszond Község Önkormányz ata

Kisasszond, Gige

150

TEUT

2009.06.

1,2,5

26

LHH módszertani útmutató, 2008.09.05. Stabil trafipaxok telepítése a településeken és forgalomlassító szigetek kialakítása Kaposmérőben és Kaposújlakon

Kaposmérő Község Önkormányz ata

Hivatásforgalmú kerékpárút építése

Csököly Község Önkormányz ata

Kerékpárút építés

Kaposfő Község Önkormányz ata

Kerékpárút felújítása

Kaposmérő, Kaposfő, Kiskorpád, Kaposújlak, Nagybajom

90

DDOP

2011.03.

1

100

DDOP

2010.03.

1,5,6

Kaposfő, Kaposmérő, Kiskorpád

134

DDOP

2010.03.

1,5,6


Kaposfő, Kaposmérő, Kiskorpád

26

HÖF

2009.03.

1,5,6

Kerékpárút hálózat felújítása

Bárdudvarno k Község Önkormányz ata

Bárdudvarnok

50

HÖF

2009.03.

1,5,6

Közlekedési infrastruktúra fejlesztése Kaposmérőben


Kaposmérő

75

DDOP

2011.05.

1,2

Bel- és külterületi útfelújítás, útépítés

Bárdudvarno k Község

Bárdudvarnok

80

TEUT

2009.06.

1,2,6

Belterületi utak javítása

Szenna Község

Szenna

25

TEUT

2009.06.

1,2,6

Önkormányz ata

Gige Csököly Jákó

27

LHH módszertani útmutató, 2008.09.05. Önkormányz ata Ivóvíz hálózat felújítása, bővítése Ivóvíz hálózat bővítés, ivóvízminőség javítás

Szenna Község Önkormányz ata Bárdudvarno k Község Önkormányz ata

Szenna

35

KEOP

2010.08.

1,2,6

Bárdudvarnok

34

KEOP

2010.08.

1,2,6

KEOP

2010.08.

1,2,6

HÖF

2010.08.

1,2,6

Ivóvízhálózat felújítása, tisztítóberendez és cseréje, kút fúrása


Kaposmérő

75

Ivóvíz hálózat bővítés

Kisasszond község önkormányza ta

Kisasszond

2

Kaposmérői szennyvíztisztító -kezelőtelep és csatornahálózat kiépítése


Kaposmérő

1 000

KEOP

2010.08.

1,2,6

ivóvíz minőség javítás, mennyiség bővítés


Kaposfő

36

KEOP

2010.10.

1,2,6

Idősek otthona építése

Szilvásszent márton Község Önkormányz ata

Szilvásszentmárto n

200

TIOP

2010.03.

4,5,6

Idősek otthona építése

Bárdudvarno k Község

Bánya

70

TIOP

2010.03.

4,5,6 28

LHH módszertani útmutató, 2008.09.05. Önkormányz ata Kaposmérői többfunkciós közösségi tér kialakítása


Kaposmérő

75

ÚMVP

2009.10.

1,3,5,6

Integrált Közösségi Szolgáltató Tér kialakítása

Jákó Község Önkormányz ata

Jákó

50

ÚMVP

2009.10.

1,3,5,6

Kaposmérői Roma tanoda keretében egyéni és életvezetési kompetenciafejl esztés


Kaposmérő

20

TÁMOP

2009.09.

3,6

max. 50 legfontosabb projekt

29

LHH módszertani útmutató, 2008.09.05. ütemezés valamennyi projekt

száma induló projektek

igényelt támogatása, MFt száma

befejeződő projektek

igényelt támogatása, MFt

2009

2010

2011

2012

2013

24

8

3

2407,8 7

996,5

191

6

10

10

7

2

215

577,47

2 146,9

491

165

2012

2013

2014

2015

össz 35 3595 ,37

35 3595 ,37

ütemezés 100 %-on belüli projektek 2009

2010

2011

12

2

2

1769,9 2

70

115

száma

1

3

6

4

2


2

257,52

1305,4

225

165

2009

2010

2011

2012

2013

12

6

1

637,95

926,5

76

5

7

4

3

213

319,95

841,5

266




2014

2015

össz 16 1954 ,92

16 1954 ,92

ütemezés 100 % feletti projektek


igényelt támogatása, MFt száma



2014

2015

össz 19 1640 ,45

19

ütemezés indoklása (amennyiben eltér az időarányostól) A kadarkúti, miknt fiatal kikstérség elmaradt a fejlesztésben, mivel eddig a kaposvári kistérséghez tartoztak, amiben 77 település között oszlottak meg a szűkös fejlesztési források. A kistérség megalakulását követően több területen is (gazdaságfejlesztés, oktatás, egészségfejlesztés, települési oktatási és egészségügyi infrastruktúra) jelentős hátrányt kell ledolgozniuk, emiatt a térség kiegyenaúllyozott fejlesztése érdekében egyidejűleg kell jelentős fejlesztéseket elindítani. Ez indokolja, hogy a túltervezést figyelembe véve az igénylt projektek 68,5%-a 2009-ben indul.

30


Sorszám

Település

LHH Komponens Illeszkedés

Projekt címe

Tartalama, Főbb tevékenységek

Becsült teljes költségvetés ezer Ft-ban

Igényelt támogatási összeg ezer Ft-ban

Megjegyzés; Előkészítettség (Kiviteli tervek-tő a projektötlet -ig)

DDOP, TIOP 1.

2.

Kaposmérő, Kaposfő, Bárdudvarnok, Kiskorpád, Gige, Szenna, Kaposszerdahely (összesen 13 települést érint)

Kaposszerdahely

Kaposmérői mikrotérség közoktatási integrációs hálózat infrastrukturális felújítása

DDOP 3.1.2.b

Integrált mikrotérségi alapfokú egészségügyi DDOP 3.1.3.a és szociális szolgáltató központ kialakítása

az integrációban résztvevő hálózat intézményeinek infrastrukturális felújítása; eszközbeszerzés

1 000 000

949 900

Egészségügyi és szociális szolgálgáltató központ kialakítása Kaposszerdahelyen, előkészítés, építés, eszközbeszerzés.

241 000

229 520

Integrációs hálózat kialakítása folyamatban van műszaki tervdokumentációk elkészítése, engedélyek beszerzése, beszerzendő eszközlista elkészítése Minden szükséges (engedélyes) tervve rendelkeznek. (beadott, jelenleg bírálat alatt álló pályázat), amennyiben a páylázat nem nyer a település a TIOP 3.5.1 konstrukcióbó kívánja megvalósítani

31


3.

Kaposmérő

4.

Kadarkút

Kaposmérői mikrotérségi egészségügyi és DDOP 3.1.3.a szociális központ kialakítása Nevelési Tanácsadó és a Szakszolgálat DDOP 3.1.3.a bővítése

a központ kialakítása, infrastrukturális fejlesztése, felújítása; eszközbeszerzés

170 000

161 500

Pályázati dokumentáció, tervek elkészíttetése folyamatban van

Épület átalakítása, 3 vizsgáló és 1 váró kialakítása.

10 000

10 000

Konkrét engedélyekkel és tervekkel nincenek

5.

Kadarkút

Vállalkozói inkubátorház kialakítása

6.

Nagybajom

A városi könyvtár informatikai fejlesztése

TIOP 1.2.5

Informatikai eszközök beszerzése, üzembe állítása.

2 000

2 000

7.


Belterületi vízelvezető árkok rekonstrukciója

DDOP 5.1.5.c

vízelvezető árkok felújítása

11 000

10 000

100%

DDOP 1.1.1

Területrendezés, építés, eszközbeszerzés

150 000

105 000

A teljes dokumentációt elő kell még készíteni (kb. 6 hónap) Költségbecslés rendelkezésre áll. A szükségletek indokolják a projekt megvalósítását. Az építési engedély beszerzése kb. 3 hónapot vesz igénybe

1 584 000 1 467 920

100% feletti projektek rangsorolva

32


8.

Nagybajom

9.

Kadarkút

10.

Kaposmérő

11.

Bárdudvarnok 16 településrésze

DDOP 4.1.1.b

meglévő épület átalakítása, új épületrész építése, új szabadtéri létesítmények építése, park kialakítása játszótérrel

Kadarkúti-Nagybajomi Többcélú kistérségi DDOP 3.1.3.a társulás Szociális központjának bővítése

Több és nagyobb szobákat kellene kialakítani, szükséges az épület bővítése, tetőcsere, csecsemőgondozó hely kialakítása, eszközbeszerzés.

80 000

76 000

meglévő épület belső átalakítása, bővítése

50 000

47 500

50 000

47 500

Városközpont kialakítása

Kaposmérői bölcsőde kialakítása, építése

Egészségház építése

DDOP 3.1.3.e

A településen élők megfelelő színvonalú egészségügyi ellátása: orvosi rendelő, szűrővizsgálatok DDOP 3.1.3.a szervezése, fogorvosi rendelő, gyermekjóléti szolgáltatás Előkészítés, beruházás, eszközbeszerzés.

570 000

484 000

engedélyes tervek

Projekt előkészítése műszaki tervdokumentációk elkészítése, engedélyek beszerzése, beszerzendő eszközlista elkészítése Települési szinten azigényfelmérés megtörtént, vázlatrajz készült

településrendezési terv tartalmazza

33


12.

Kaposmérő

Kaposmérői iparterület kialakítása, közművesítése

DDOP 1.1.1

ívóvíz, gáz, villany, útépítés

Területrendezés, közművek, infrastruktúra kialakítása

51 450

rendezési terv módosítása folyamatban van; útcsatlakozás terv elfogadva (Közútkezelő kht.); Körzeti földhivatal terület más célú hasznosításáról szóló határozatával az önkormányzat rendelkezik

200 000

140 000

Tervdokumentáció elkészíttetése, engedélyek beszerzése, közbeszerzés, közművesítés megvalósítása.

80 000

72 000

kiviteli tervek

35 000

31 500

kiviteli tervek

73 500

13.

Kadarkút

Iparterület kialakítása Kadarkúton

14.

Csököly

Belterületi vízrendezés

DDOP 5.1.5.c

15.

Rinyakovácsi


DDOP 5.1.5.c

16.

Szenna

Övárkok kialakítása, valamint a Deregélyipatak mederburkolása

DDOP 5.1.5.c

övárkok kialakítása, mederburkolás

90 000

80 000

engedélyes építési tervek

17.

Bárdudvarnok


DDOP 5.1.5.c

vízelvezetés (járdák alatt),

50 000

45 000

kiviteli tervek

Kaposszerdahely


DDOP 5.1.5.c

vízelvezető árkok burkolása

13 500

nem engedélyköteles, a meglévő árkok burkolása

18.

DDOP 1.1.1

Belterületi vízrendezés, árkok mederlappal történő burkolása Belterületi vízrendezés, árkok mederlappal történő burkolása

15 000

34


19.

20.

21.

Kaposszerdahely, Szenna

Kaposmérő

Csököly Rinyakovácsi

Árvízcsúcs csökkentő víztározó építése

Kapos folyó menti területek belvízrendezése, gát, záportározó építése

Egészségügyi és szociális szolgáltatóház kialakítása

DDOP 5.1.5.c

50 ha területű víztározó építése

A folyó menti területek védelme, lakóházak, termőföldek védelme, DDOP 5.1.5.c csapadékvíz összegyűjtése esetleges további hasznosítása (öntözés).

DDOP 3.1.3.a

Házi és gyerek orvosi rendelők, fogászati rendelő, krízis garzon és idősek napközi otthona számára megfelelő helyiségek (pl. mosókonyha) kialakítása.

80 000

tanulmánytervek készültek

75 000

67 500

A terület egy része nem az önkormányzat tulajdonában, kezelésében van, a projekttel kapcsolatosan még nem történtek előkészületek. Projekt előkészítése felmérések, műszak tervdokumentációk elkészítése, engedélyek beszerzése

150 000

142 500

Engedélyes tervdokumentációva nem rendelkezik.

90 000

35


TÁMOP 1.

Kadarkúti kistérség

Roma kistérségi foglalkoztatási koordinációs hálózat kiépítése

2.


Együtt a szociális biztonságért

Helyzetfelmérés, képzés előkészítése, képzés, álláshely kutatás, a TÁMOP 5.1.1 programba vont személyek mentorálása folyamatos mentorálása A foglalkoztatási színvonal növelése, ennek érdekében a hátrányos helyzetű munkavállalók foglalkoztathatóságának javítása, a munkaerőpiac TÁMOP 5.1.1 perifériájára szorult embereket is elérni képes integrációs eszközök és módszerek kidolgozása és alkalmazása, személyes szociális szolgáltatások biztosítása

60 000

60 000

projektötlet

58 000

58 000

kidolgozott projektterv

36


3.


4.


5.

Nagybajom, Jákó

„Képessé tenni, képesnek lenni” foglalkoztatási projekt

Kistérségi Universitas

TÁMOP 5.1.1

Szolgáltatások, képzések, támogatások biztosításával a kistérségben regisztrált megváltozott munkaképességű álláskeresők közül legalább 30 fő számára biztosítsunk kitörési lehetőséget a munkanélküliségből.

Kistérségi tehetséggondozás, helyi klub működtetése, kistérségi kutatómunka TÁMOP 5.1.1 (társadalmi-gazdaságikulturális területen) és értékek közzététele és területfejelsztésben való alkalmazásuk.

Civilek a TÁMOP 5.1.1 munkahelyteremtésben

Romák foglalkoztatása Jákó és Nagybajom településeken

46 000

kidolgozott projektterv

45 000

45 000

• kulcsszereplők azonosítása, adatbázis létrehozatala ( 1 hónap) • kutatási tematikák kidolgozása (3 hónap) • helyi klubok munkatervének kidolgozása (1 hónap)

18 000

18 000

projektötlet

46 000

37


6.

7.


Kistérségi komplex egsézségfelmérő és megelőző program

Kistérség települései

Mentálhigienes és szociális (mentor) szakemberek képzése és foglalkoztatása

TÁMOP 6.1.2

A program célja, hogy a gyerekek a felnőtt kor küszöbére érve olyan pszichoszomatikus alappal és egészségi állapottal rendelkezzenek, amely biztosíthatja egészségük megőrzését életük aktív és nyugdíjas időszakában is. A komplex egészségfejlesztő program bevezetésével a családok (gyerekek és a felnőttek is) életvezetési ismeretekhez jutnak. A program célja, hogy a gyerekek a felnőtt kor küszöbére érve olyan pszichoszomatikus alappal és egészségi állapottal rendelkezzenek, amely biztosíthatja egészségük megőrzését életük aktív és nyugdíjas időszakában is. A komplex egészségfejlesztő program bevezetésével a családok (gyerekek és a felnőttek is) életvezetési ismeretekhez jutnak.

150 000

150 000

A mozgásterápiás projekt kidolgozva, kipróbálva. A fiatal korosztály részére nagybajom vonatkozásában kész program áll rendelkezésre. A programot kistérségi szintű kidolgozottsága szükséges.

TÁMOP 6.1.2

Mentalhigienes roma szakemberek (8-10 fő)képzése és foglalkoztatása a kistérségben.

60 000

60 000

A program részltes kidolgozáás szükséges

38


8.

9.

Csököly

Bölcsődéből az óvodába, óvodából az iskolába való átmenet tartalmi, módszertani, eszköztárbeli fejlesztése

TÁMOP 3.3.7.

Szenna

Felzárkóztatást segítő iskolán kívüli tevékenységet segítő tartalmi fejlesztés

Tanórán kívüli felzárkóztatás, a tanulási és szociális TÁMOP 3.3.7. hátrányok kompenzálása "Kuckó", "Szülői klub"

100%

Szociális készségeik fejlesztése, manuális készségek fejlesztése, nagymozgásos, kismozgásos fejlesztések.

30 000

30 000

kidolgozott programokkal rendelkeznek

20 000

20 000

kidolgozott programelemek

487 000

487 000

100% feletti projektek rangsorolva

39


10.

11.

Kistérség települései

Nagybajom

WIFI-falu

Civil referens foglalkoztatása

A mélyszegénységben élők oktatásában bevált informatikai tananyag és módszertan alapján képzések. A családok kedvező konstrukcióban számítógépekhez TÁMOP 5.1.1 jutnak, amely az oktatás eszközeként szolgál. A projekt során az Alapítvány biztosítja az oktatáshoz szükséges Internetes tartalom szolgáltatásokat.

TÁMOP 5.1.1

Civil referens foglalkoztatása, ezen belül a civil kezdeményezések koordinálása.

150 000

150 000

A Wifi Falu program első szakaszában összegyűjtött tapasztalat alapján készített új koncepció a projekt teljes megvalósítását tartalmazza. Az célközönségre szabott oktatási anyag 100%-os készültségi állapotban van. Az oktatáshoz szükséges eszközöket az Alapítvány bevált partnerei biztosítják

6 000

6 000

Nem szükséges.

40


12.

13.

Kaposfő

Kaposfő

Esélyegyenlőségi programok végrehajtásának támogatására

Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés

TÁMOP 3.3.7.

tanulóbarát iskolai környezet kialakítása közoktatási, nevelésii feladatokhoz kötődő, a halmozottan hátrányos helyzetűek esélyegyenlőségét biztosító fejlesztések végrehajtása eszközfejlesztés (fejlesztőeszközök beszerzése, stb.) szakos pedagógusellátottság javítása stb.

65 000

65 000

engedélyeztetések folyamatban

TÁMOP 3.3.7

jákói tanulók iskolabusszal való utaztatása, SNI-k integrációs programjának adoptálása, belső mentori rendszer létrehozása működtetése, pedagógiai mérésértékelés szakvizsgára beiskolázás

25 000

25 000

a pályázat jelenleg beadásra előkészítés alatt van

41


14.


Kadarkút Kaposmérő összekötő út (Kiemelt projekt)

Roma egészségügyi prevenciós program

Az óvodáskorú és iskolai szocializációs folyamat kialakítása, ezen belül felvilágosító, kutató tevékenység szervezése a higiénés programmal kapcsolatban. Felvilágosító tevékenység, amely a korai szexuális érettségből adódóan egészségügyi magatartás és a helyes viselkedés kultúra TÁMOP 6.1.2 kialakítását segítő fórumok biztosítása. Felvilágosító tevékenység folytatása a különböző betegségek és káros szenvedélyekkel kapcsolatos következményekről és a megelőzés módszeréről. Időskorúakkal kapcsolatos ápolási, eltartási feladatok egészségügyi szempontokból történő felvilágosítás és képzés.

Kadarkút - Kaposmérő közötti 6616 sz. út DDOP-5.1.3.a felújítása

Útkorona szélesítés, burkolat szélesítés és megerősítés

16 000

16 000

460 000

460 000

Roma Évtized program Égeszségügy területére vonytkozó feladatokkal összhangban kialakítandó prevenciós programok kidolgozása.

42

LHH módszertani útmutató, 2008.09.05. V. projektek fejlesztési irányok szerint

Település- és környezetfejlesztés

fejlesztési irány


projekt rövid címe

Nagybajom Város központi területeinek funkcióbővítő fejlesztése

projekt gazda neve

Nagybajom Város Önkormányzata

kapcsolattartó neve, elérhetősége (e-mail, telefon)

Pirka Mátyás ([email protected], 82/556-955)


Nagybajom

összköltség, MFt

570

igényelt MFt

484

támogatás,

amennyiben a projekt több elemből áll, az egyes elemek és költségük, MFt Kossuth Lajos u. 4-8. üzletsor felújítása

36

Önkormányzati kialakítása

üzlethelyiségek

13

Városközponti épület gazdasági szolgáltatóház funkciójú bővítése

37

Művelődési Ház felújítása, parkjának rendezése

245

tulajdonú

bővítése,

ÁFÉSZ épületrész közösségi és közösségiinformációs célú átalakítása

55

Könyvtár látogatóbarát fejlesztése

2

A központi feltárása

gyalogos-kerékpáros

48

Kossuth L. u. útszegélyek és parkolók kialakítása: Főtér - Könyvtár közötti szakasz

36

A városközponti felhasználóbarát átalakítása

10

tömb

közterületek

A rendőrség épületének és környezetének rendezése

9

A tűzoltóság épületének külső felújítása, funkciótisztítás

4

ESZA típusú tevékenységek szemléletformálási program)

(környezeti

12

ERFA típusú beavatkozások és járulékos költségei (projektmenedzsment, adminisztráció, városmarketing, műszaki ellenőrzés, nyilvánosság biztosítása, közbeszerzés, könyvvizsgálat, tervezéselőkészítés)

63

érintett operatív program és prioritás

DDOP-4.1.1.B

kapcsolódás a fejlesztési irányhoz

A kistérségi városok településközpontjának vagy részközpontjainak fizikai megújítása és a társadalmi kohézió együttes erősítése, új, települési és kistérségi szintű, gazdasági,

43

LHH módszertani útmutató, 2008.09.05. közösségi, rekreációs, közigazgatási és szociális megjelenése, a meglévő funkciók megerősítése. számszerű outputok1 (indikátorok, értékkel)

funkciók

1. A fejlesztéssel érintett rehabilitált területen élők száma (fő): Bázisérték: 239 Célérték a kötelező 5 éves fenntartási időszak végén: 280. 2. A fejlesztésekkel érintett közterületek nagysága (m2): Célérték: 6000 3. Megújuló funkcióval kialakított zöldfelületek nagysága (m2): Célérték: 5000 4. Megújított fő utca típusú közterület nagysága (m2): Célérték: 300 5. Fejlesztésekkel érintett közművelődési létesítmények száma: Célérték: 2 6. Akadálymentesített épületek száma: Célérték: 5 7. Új városi funkciók betelepedése: Célérték: 3

számszerű eredmények1 (indikátorok, értékkel)

1. A támogatással érintett területen működő szolgáltató szervezetek és telephellyel rendelkező vállalkozások számának növekedése: Bázisérték: 19 Célérték: 23 2. Új kereskedelmi és szolgáltató egységek megjelenése: Bázisérték: 19 Célérték: 23 3. A városi és térségi civil szervezetek rendezvényeinek éves száma: Bázisérték: 109 Célérték: 180 4. Lakossági elégedettség (%): Célérték: 95% 5. A konstrukció által teremtett munkahelyek száma: Célérték: 8

projekt indokoltsága, szükségszerűsége1 A központi funkcióknak megfelelő közcélú szolgáltatások fejlesztése, a rendezett közterületek és funkcionálisan megkomponált városkép a városiasodás folyamatát felgyorsítva a lakosság életkörülményeinek javulását, a város iránt érzett felelősségérzetét, a közintézmények esztétikai megújulása az önkormányzat és a közösség magasabb megbecsülését, a művelődési intézmények megújulása, új programok bevezetésének lehetőségét, a helyi társadalom fejlődését fogja eredményezni. A közintézmények felújítása az üzemeltetési költségek csökkenésével is jár, a megtakarítás további intézményi és közterületi fejlesztésre fordítható. Az akcióterület a város központja, a kereskedelmi és lakóingatlanok iránti igény az elmúlt időszakban kismértékben nőtt, nőtt magánerős fejlesztés valósult meg (pl. kávézó felújítása). Ezen projektek legnagyobb részben gazdasági célúak, és a kiskereskedelmi üzletek számát növelik, minőségüket emelik, kisebb részben lakóingatlan fejlesztések. A városban nem működik kereskedelmi szálláshely. Ezek alapján elmondható, hogy az építési ingatlanok és különösen a kiskereskedelmi-szolgáltató ingatlanok iránti kereslet növekszik, amely kereslet a rehabilitációval várhatóan tovább növekedik, a meglévő régi

44

LHH módszertani útmutató, 2008.09.05. és rosszabb állapotú ingatlanok iránti kereslet viszont alacsony, az ingatlanpiac ez esetben stagnál. A városi közterületek állapota nem támogatja a közösségi életet, holott az akcióterületen jelentős zöldfelületek, közterek vannak, ezek kialakítása nem megfelelő, a rekreációs igények kielégítésére alkalmatlanok. A városban nincs valódi, reprezentatív, szabadtéri közösségi rendezvények lebonyolítására alkalmas helyszíne, a városközpontban nincs közterületei játszótér sem. projekt konkrét célja A kistérségi társközponti funkciók erősítése, a városiasodás felgyorsítása. A városközpont rehabilitáció a legfontosabb városi funkciókat érinti, célja alapvetően a városi lét feltételeinek minőségi javítását foglalja magába: 1. A kistérségi társközponti funkciók erősítése a) a közművelődés feltételeinek javítása b) alapfokú oktatási, egészségügyi és szociális szolgáltatások fejlesztése c) a kereskedelmi szolgáltató szektor erősítése 2. A városiasodás felgyorsítása a) a települési infrastruktúra javítása b) a települési környezetminőség javítása c) új lakóterületek kijelölése, infrastruktúra fejlesztése projekt célcsoportja A rehabilitációs projekt célcsoportjai gyakorlatilag kiterjed minden helyben élőre. Ezen túlmenően – tekintettel a városközpont a turizmusban és a tranzit forgalomban is betöltött domináns szerepére – az akcióterületi beavatkozások célcsoportjaiként a szélesen értelmezett helyi és térségi lakosság mellett a városba érkezők, a városon átutazók is beleértendők. Miután a városközpont rehabilitációjának egyik közvetett, a városközpontra vonatkozó célja külső befektetők városban vonzása is, a célcsoportok között a külső beruházók is szerepelnek. A rehabilitáció célcsoportjai tehát csak igen komplex módon értelmezhetők. projekt tevékenységei - Kossuth u. 4-8 üzletsor felújítása - Városközponti épület gazdasági funkciójú bővítése - Önkormányzati tulajdonú üzlethelyiségek kialakítása - Művelődési Ház felújítása, bővítése, környezetrendezése - ÁFÉSZ épület közösségi-információs célú átalakítása - Könyvtár látogatóbarát fejlesztése - A központi tömb gyalogos-kerékpáros feltárása - A városközponti közterületek felhasználóbarát átalakítása - A rendőrség épületének és környezetének rendezése - A tűzoltóság épületének külső felújítása, funkciótisztítás - Környezeti szemléletformálási program elindítása - Városmarketing projekt kiválasztási kritériumoknak való megfelelés kifejtése A pályázat beadásához a település elkészíti az IVS-ét. A projekt tartalmaz gazdaságfejlesztési elemet. A projekt illeszkedik a településrendezési tervhez. költséghatékonyság, alternatívák1

A magányszféra közép- és hosszú távú konkrét beavatkozásai egyelőre nem ismertek. Az akcióterületen tervezett fejlesztések legtöbbje a közszférához kapcsolódik, az ismert, a magánszférát érintő beruházások rövidtávon a városrehabilitáció keretében válhatnak valóra. A városban számba vett fejlesztések alternatívái elsősorban az önkormányzat által megvalósítható fejlesztések, és ezek eredményeképpen a magánszféra beruházásait érintik. Az önkormányzat szempontjából a

45

LHH módszertani útmutató, 2008.09.05. legfontosabb változatképző kérdés az, hogy vajon a városközpont arculatának és használhatóságának a növelése élvez-e prioritást, vagy pedig a magánszféra beruházásainak való mind szélesebb körű és közvetlen elősegítése. Ezek alapján a DDOP-ból finanszírozni tervezett fejlesztések alternatíváiként a központi tömb, illetve a tervezett és 2008-2009-ben megvalósuló buszpályaudvar mellett lévő óvoda mögötti terület elsősorban gazdasági célú infrastrukturális feltárása jöhet szóba, amely projektelemek az önkormányzat a városközpontot érintő közösségi célú fejlesztéseit helyettesítik.  Hosszabb távon jobban mobilizálja a vállalkozói tőkét  Közvetlenül teremti meg a hosszabb távú fejlődés lehetőségét  A területgazdálkodási problémákat azok kialakulásakor kezeli (lásd pl., buszforduló, 61.sz. főút korszerűsítése, körforgalom kiépítése)  Jelentős bevételeket eredményez pénzügyi fenntarthatóság, működés költsége és finanszírozása1

A projekt részben magán, legjelentősebb részben önkormányzati kompetenciában valósul meg, az egyes projektgazdák, illetve tulajdonosok a fenntartást az általuk tulajdonolt ingatlanokon saját költségvetésük terhére végzik. A magántőkéből megvalósuló fejlesztési elemek fenntartási költségeit a megújult épületrész bérbeadásából várható bevételek fedezik, a fenntartás az eddigiekben megszokottak szerint a tulajdonosok feladata. Az önkormányzati tulajdonú közterületek és épületek fenntartása a jelenleg is rendelkezésre álló forrásokból biztosított, az intenzívebb zöldfelületi fenntartási költségek várható 10%-os növekedését az önk. rendes költségvetéséből finanszírozza. Az önkormányzati tulajdonú közterületek fenntartási költségei hasonlóan, és jelentősebb mértékben növekednek meg (2030%), a kultúrház fenntartási költségei ezzel szemben mintegy 10%-al csökkennek. Összességében az önkormányzat fenntartási költségeinek növekedése várható, melyet az önkormányzat költségvetéséből finanszírozza.

hátrányos helyzetűek, különösen a romák helyzetének javítása1

A város-rehabilitációs tevékenységek minden formája jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy a helyi lakosság minden kor- és társadalmi helyzetű csoportja egyenlő eséllyel férjen hozzá a közszolgáltatásokhoz, korlátozás nélkül használhassa azokat és a közterületek (parkok, pihenőzónák) használata napi tevékenységévé váljék. Ez a mozgásukban korlátozott idősek és testi fogyatékkal élők valamint a babakocsival közlekedők számára a közszolgáltatásokat nyújtó épületek könnyebb fizikai hozzáférhetőségét (rámpák), a város közterületein való könnyebb, akadálymentes mozgást gyalogjárdák könnyebb megközelíthetőségét, az azokon történő akadálytalan haladást jelenti. Nagybajomra a halmozottan hátrányos helyzetű lakosság viszonylag magas aránya jellemző, akik között a cigány származású lakosok aránya kiemelkedően magas. A városközpont fejlesztése, a közművelődési feltételek javulása, a közösségi élet színtereinek megújulása további lehetőségeket jelent a hátrányos helyzetben lévő lakosság integrációját, képzettségének javítását és saját identitásának ápolását tekintve. Ezen túlmenően a magas környezetminőség az erre kevésbé érzékeny lakosságot is ösztönzi saját lakókörnyezete megóvására, rendben tartására.

megvalósítás indítása

Indítás: 2010.03.

Befejezés: 2011.12.

46

LHH módszertani útmutató, 2008.09.05. és befejezése hónap)

(év,

előkészítettség (beruházások esetén meglévő műszaki tervek, engedélyek listája)1

A Művelődési Házra építési engedélyezési terv készült, az építési engedélyek az épületre vonatkozóan rendelkezésre állnak.

további előkészítés (beruházások esetén hiányzó műszaki tervek, engedélyek, stb. listája, időigénye)1

A Művelődési Házra kiviteli terv még nincs. A többi fejlesztési terület építési engedélyezési terve is szükséges.

kapcsolódás más projektekhez (beleértve a tervdokumentumban nem szereplő projekteket, korábbi projekteket)

DDOP-3.1.2./2F – A nagybajomi integrált közoktatási hálózat kialakítása

47


fejlesztési irány




projekt gazda neve

Csököly Község Önkormányzata

kapcsolattartó elérhetősége

Bognár Zsolt, polgármester 30/217-6065

neve,


Csököly

összköltség, MFt

80

igényelt MFt

72

támogatás,

amennyiben a projekt több elemből áll, az egyes elemek költsége, MFt érintett operatív program és prioritás

DDOP-5.1.3.c

kapcsolódás fejlesztési irányhoz

a

Belterületi csapadékvíz elvezetésével a közutak, közterek, lakóépületek megóvása a belvíztől, illetve nagy mennyiségű csapadék megrekedésétől.

számszerű outputok (indikátorok, értékkel)

8 km (Dózsa, Petőfi, Kossuth utcák) mindkét oldalán a belterületi árkok mederburkolása.

számszerű eredmények (indikátorok, értékkel)

Dózsa utca Petőfi utca Kossuth utca mindkét oldalán összesen 8000 m hosszan valósul meg a fejlesztés.

projekt indokoltsága, szükségszerűsége A közutak mentén lévő árokrendszer eliszaposodott, emiatt szükséges annak kimélyítése és mederlappal történő kirakása a havária helyzetek elkerülése érdekében. projekt konkrét célja, célcsoportonként A projekt konkrét célja a települési árkok helyzetének rendezése, a földes árokalapból adódó felesleges karbantartási munkák megszüntetése, a karbantartási munkák tervezhetővé tétele, ammi gagzdasági szempontból a település önkormányzatát érinti, egyéb szempontból pedig a lakosságot. projekt célcsoportja Csököly község lakossága. projekt tevékenységei A belterületi árkok kimélyítése, mederlappal történő kirakás és az átereszek kiépítése. projekt kiválasztási kritériumoknak való megfelelés kifejtése A projekt keretében belterületi bel-, és csapadékvíz elvezető rendszer rekonstrukciója valósul meg. költséghatékonyság, alternatívák

Az egyetlen alternatíva, az árkok gyeppel benőttek, költséges a karbantartásuk.

pénzügyi fenntarthatóság, működés költsége és finanszírozás

Önkormányzat saját költségvetéséből, közhasznú munkások igénybevételével, évente két alkalommal.

Hátrányos helyzetűek, különösen a romák helyzetének javítása

A beruházás és a karbantartás során részben munkához juttatjuk a roma lakosságot.

48


megvalósítás indítása és befejezése (év, hónap)

Indítás: 2009. szeptember

Befejezés: 2009. december

előkészítettség (beruházások esetén meglévő műszaki tervek, engedélyek listája)

Helyszíni rajzok, folyóméterben történő felmérési terv

további előkészítés (beruházások esetén hiányzó műszaki tervek, engedélyek, stb. listája, időigénye)

vízjogi létesítési engedély szükséges


Szennyvízhálózat kiépítése. Településkép javítása (ÚMVP)

49


fejlesztési irány




projekt gazda neve

Rinyakovácsi Község Önkormányzata


Orbán Margit, polgármester

neve,

30-363.3943.


Rinyakovácsi

összköltség, MFt

35 millió Ft

igényelt MFt

31,5 millió Ft

támogatás,

amennyiben a projekt több elemből áll, az egyes elemek költsége, MFt nem releváns


DDOP-5.1.3.c


Belterületi csapadékvíz evezetése. Közutak, közterek, lakóépületek megóvása a belvíztől, ill. nagy mennyiségű csapadék megrekedésétől.

a


A település belterületén árkok mélyítése, mederburkolása.


3000 m

projekt indokoltsága, szükségszerűsége A közutak mentén lévő eliszaposodott árkok kimélyítése és mederlappal történő kirakása. projekt konkrét célja, célcsoportonként A falu területének mélyebben fekvő részein a belterületi vízrendezés megvalósítása megszűnteti az udvarok eliszapolódását. projekt célcsoportja Rinyakovácsi község lakossága és a Nagybajom felé vezető átmenő forgalom. projekt tevékenységei A belterületi árkok kimélyítése, mederlappal történő kirakás és az átereszek kiépítése. projekt kiválasztási kritériumoknak való megfelelés kifejtése A projekt keretében belterületi bel-, és csapadékvíz elvezető rendszer rekonstrukciója valósul meg. költséghatékonyság, alternatívák

Alternatíva nem létezik, a problémát csak a mélyítés és a burkolás oldja meg.


Elkészült beruházást követően az önkormányzat költségvetéséből, közhasznú munkásaival végzi el.


A település 50 %-a roma lakosságú, amely a falu területének mélyebben fekvő területén él, a belterületi vízrendezés megvalósítása megszűnteti az udvarok eliszapolódását.

saját

50






Helyszíni rajzok, folyóméterben történő felmérési terv


Vízjogi létesítési engedély 3-6 hónap


Szennyvízhálózat kiépítése. Településkép javítása (ÚMVP)

51


fejlesztési irány



Övárkok kialakítása, valamint a Deregélyi-patak mederburkolása

projekt gazda neve

Szenna Község Önkormányzata


Nagyné Fekete Éva

neve,

82/584-024, [email protected]


Szenna

összköltség, MFt

90 MFt

igényelt MFt

80 MFt (max.10%-os önerő)

támogatás,

amennyiben a projekt több elemből áll, az egyes elemek költsége, MFt Övárkok kialakítása

40 MFt

Deregélyi patak mederburkolása

50 MFt


DDOP-5.1.5c




Az övárkok kialakításával a település kevésbé lesz kitéve a nagyobb csapadék lehullásakor kialakuló vízelöntéseknek, ezáltal kevesebb lesz a lakosok vízkára, és a település ilyen szempontból biztonságosabb lesz. A megtakarítás mértéke elérheti az évi 5 M Ft-ot. A Deregélyi-patak mederburkolásával a településképet tudjuk javítani és a község medertisztításra fordított költségeit mérsékeljük, évente kb. 1 M Ft-tal.


A patak mentén 1500 m hosszan mederburkolás és 1000 m hosszú övárok kialakítása.

projekt indokoltsága, szükségszerűsége Szenna község a Deregélyi-patak völgyében található. A falut a patak kettészelve halad a mélyebben fekvő Kaposszerdahely irányéba. Az erős lejtéssel lefutó Deregélyi-patak már kisebb, közepesen heves esőzések idején elönti a falu közútjait, a házak feletti dombokról lezúduló víz a mélyebben fekvő házakat, kerteket, udvarokat önti el. A település víz és hordalék-elöntés elleni védelmét övárkok létesítésével célszerű megoldani. Ezért az övárok kialakítása és a patak medrének burkolása egyidejűleg megoldandó feladat. projekt konkrét célja, célcsoportonként A lakosság mindennapi életvitelének könnyítése, az időjárási események következtében kialakuló hirtelen esőzések során keletkező csapadék mederbe-terelése, a talaj védelme, a víz okozta erózió megállítása. Az idelátogatók számára kellemes és veszélymentes környezet kialakítása. projekt célcsoportja Szenna község lakossága, az idelátogató vendégek. projekt tevékenységei Övárok kialakítása (1000 m hosszan), a Deregélyi-patak medrének burkolása. projekt kiválasztási kritériumoknak való megfelelés kifejtése A projekt keretében belterületi bel-, és csapadékvíz elvezető rendszer kialakítása,

52

LHH módszertani útmutató, 2008.09.05. rekonstrukciója valósul meg. költséghatékonyság, alternatívák

A mederburkolás hatására a meder tisztítás munkaerő szükséglete csökkenni fog, az így megspórolt időt a munkások más fontosabb közterület-fenntartási munkára fordíthatják. Az övárkok kialakítása pedig lehetővé teszi, hogy a vízelöntési károk helyreállítására fordítandó összeget a minimálisra csökkentsük.


A projekt pénzügyileg fenntartható, mivel az árkok karbantartását az önkormányzat saját költségvetése terhére biztosítja.

hátrányos helyzetűek, különösen a romák helyzetének javítása

A falu roma lakossága (25-30%) többnyire a település két végénél él, ahol a patak beérkezik, illetve ahol elhagyja a falut. Otthonaik és környezetük is védettséget kapnak a tervezett beruházás eredményeként.




(engedélyes) építési tervek


vízjogi létesítési engedély szükséges


A Deregélyi-patak Kaposszerdahely irányába folyik és ott ömlik bele a Berki-patakba. A befogadó patak számára is kedvező, amennyiben az érkező vízfolyás kissé szabályozottabb formában érkezik meg Kaposszerdahely területére.


53


fejlesztési irány



Belterületi vízelvezető árkok rekonstrukciója

projekt gazda neve

Szilvásszentmárton község önkormányzata


Nagyné Fekete Éva

neve,

82/584-024, [email protected]



összköltség, MFt

11 MFt

igényelt MFt

10 MFt

támogatás,

amennyiben a projekt több elemből áll, az egyes elemek költsége, MFt Nem releváns


DDOP-5.1.5c




A belterületi vízelvezető árkok rekonstrukciója több előnyt is jelent a település számára. Az egyik a településkép javulása, ezáltal Szilvásszentmárton vonzóbbá válik a letelepedni vágyó emberek számára. Kb. 10 %-kal több lakosság növekedést várunk. A másik előny, hogy a rekonstrukció hatására a meder tisztítás költségei csökkennek, évente kb. 1 M Ft-os költségmegtakarítást eredményezhet a projekt.


1600 méter hosszú, felújított belvízelvezető árok.

projekt indokoltsága, szükségszerűsége A község Kaposvártól 14 km-re délre található a Zselici dombvidéken a Berki-patak völgyében. Az árvíz és csapadékkárok csökkentésére 2007-ben megépült Szilvásszentmárton és Zselickisfalud határában az árvízvédelmi tározó. A tározó megépültével csökkennek a belvízkárok, a mezőgazdasági területek kiszolgáltatottsága is csökken. Azonban a község belterületén esőzésekkor az esővíz-elvezetés nem megfelelően megoldott. Az esővíz-elvezető árkok rekonstrukciójával a település továbbra is vonzó lesz a megyeszékhelyről kitelepülő családok körében és tovább nőhet a község állandó népessége (1990: 195 fő; 2005: 223 fő) projekt konkrét célja, célcsoportonként A lakosság mindennapi életvitelének könnyítése, az időjárási események következtében kialakuló hirtelen esőzések során keletkező csapadék mederbe-terelése, a talaj védelme, a víz okozta erózió megállítása. projekt célcsoportja A település lakossága és a betelepülni szándékozók. projekt tevékenységei

54


A belterületi vízelvezető árkok felújítása. projekt kiválasztási kritériumoknak való megfelelés kifejtése A projekt keretében belterületi bel-, és csapadékvíz elvezető rendszer rekonstrukciója valósul meg. költséghatékonyság, alternatívák

A mederburkolás hatására a meder tisztítás munkaerő szükséglete csökkenni fog, az így megspórolt időt a munkások más fontosabb közterület-fenntartási munkára fordíthatják.


A projekt pénzügyileg fenntartható, a költségeket önkormányzat saját költségvetése terhére biztosítja.


A településen jelentős számban él hátrányos helyzetű ember. A projekt eredményéből a roma származásúak is részesülnek.


Indítás: 2010 április


projektötlet


Az építési engedély beszerzése kb. 3 hónapot vesz igénybe.


Szilvásszentmárton és Zselickisfalud határában megépült árvízvédelmi tározó a külterületi, jelen projekt a belterületi vízelvezetést tervezi megoldani.

az

Befejezés: 2010 szeptember

55


fejlesztési irány




projekt gazda neve

Bárdudvarnok Község Önkormányzata


Forintos László Polgármester

neve,

Bárdudvarnok, Bárd u. 36 Telefon: 82/577-086


Bárdudvarnok

összköltség, MFt

50 millió Ft

igényelt MFt

45 millió Ft

támogatás,



DDOP 5.1.5


Belterületi csapadékvíz evezetése. Közutak, közterek, lakóépületek megóvása a belvíztől, ill. nagy mennyiségű csapadék megrekedésétől

a


folyóméter, áteresz (db)


2500 fm, 4 áteresz

projekt indokoltsága, szükségszerűsége A Bárd utcában a vízelvezetés nem teljes mértékben megoldott. Az utca meglehetősen keskeny és itt található a közintézmények jelentős része, ezért a vízelvezetés csak a járdák alácsövezésével oldható meg. A hidak megrongálódása miatt a településrészek egy része nehezen megközelíthető. Valamint az ehhez kapcsolódó kaposszentbenedeki településrészünket évtizedek óta - alacsony fekvése miatt - belvízi károsodások érték. Jelen pillanatban a belvíz elvezetésének hiányából adódóan a településünkön a járdák használhatatlanok. projekt konkrét célja, célcsoportonként Vízelvezetés, belterületi vízrendezés, a településrészek elérhetőségének javítása. A további belvízből adódó károk megakadályozása, valamint forgalombiztonsági szempontból- tekintettel a felnövő generációra - a biztonságos közlekedés. projekt célcsoportja Bárdudvarnok lakossága ( minden korcsoport, aki a faluban közlekedik, az intézmények biztonságos megközelíthetősége, elérése) projekt tevékenységei Belterületi vízelvezetés: járdák alácsövezése. A minden időben történő biztonságos közlekedés fokozott figyelemmel az intézmények és az egészségügyi bázis helyek megközelíthetőségére. projekt kiválasztási kritériumoknak való megfelelés kifejtése A projekt keretében belterületi bel-, és csapadékvíz elvezető rendszer rekonstrukciója valósul meg.

56


költséghatékonyság, alternatívák

A jelenlegi állapot jelentősen magasabb karbantartási költségeket igényel. Ezzel szemben a projekt megvalsósulásával a karbantartási költségek jelentősen lecsökkennek, jól tervezhetővé válnak. Megszűnik az alacsonyabban fekvő területek eliszapolódása.


A műkösdtetés, fenntartás költségét az önkormányzat saját költségvetéséből finanszírozza. (Közhasznú munkásokkal látja el a feladatot.)


A településen jelentős számú a roma lakosság, a fejlesztések az ő helyzetük javításához is hozzájárul.


2010. március


kiviteli tervek megvannak


engedélyezés szükséges


Járdák felújítása

2010. szeptember

57


fejlesztési irány



Kaposszerdahely - Belterületi vízrendezés

projekt gazda neve

Kaposszerdahely Község Önkormányzata


Balogh József, polgármester

neve,

+36(70)313-9460


Kaposszerdahely

összköltség, MFt

15 millió Ft

igényelt MFt

13,5 millió Ft

támogatás,

amennyiben a projekt több elemből áll, az egyes elemek költsége, MFt Nem releváns érintett operatív program és prioritás

DDOP 5.1.5


Belterületi csapadékvíz evezetése. Közutak, közterek, lakóépületek megóvása a belvíztől, ill. nagy mennyiségű csapadék megrekedésétől

a


A két utca területén (Petőfi, Árpád) burkolt vízelvezető árok fm.


3000 fm

projekt indokoltsága, szükségszerűsége A település Kaposvártól dél-délnyugati irányban fekszik. A keleti- és a nyugati oldalon egyaránt dombok veszik körül, délről pedig a Zselicség határolja. A lankás domboldalak erősen kitettek az eróziónak. A löszös alapon barna erdőtalaj és a homokkal borított területek egyaránt fellelhetők a település környezetében még erőteljesebbé és még intenzívebbé téve ezzel az erózió káros hatását. Ez elsősorban két utcát veszélyeztet. A Petőfi és Árpád utcák lakóinak életét a töröcskei oldalról, a szőlőhegyek megközelítésére kialakított horhos utakon lezúduló nagy mennyiségű csapadékvíz és hordaléka önti el rendszeresen. A vízátereszek és lefolyók ezt a túlzott mennyiségű anyagot nem képesek elvezetni, feltelnek és ezáltal a vízzel szállított hordalék az úttestre rakódik, megnehezítve, olykor lehetetlenné téve a gyalogos és autós közlekedést egyaránt. Jellemző továbbá az Árpád utca területére, hogy a terület forrásokban gazdag, így szárazabb időben is folyamatosan vízzel telítettek az elvezető árkok, a talaj nem képes kiszáradni, szerkezete folyamatosan laza, így az övezetben található járdák, kerítések és úttest szakaszok állaga romlik, folyamatos felújítást igényelnek. projekt konkrét célja, célcsoportonként A projekt célja az Árpád és Petőfi utcák csapadékvíz elvezetésének megoldása. Az Árpád utcában a vízelvezető árkokat szilárd burkolattal kellene ellátni, ezzel elejét lehetne venni a további talajnedvesedésnek, megoldott lenne a vízelvezetők tisztításának kérdése, A szilárd burkolatról az iszap eltávolítása egyszerűbb és gazdaságosabb folyamat. A burkolattal nem rendelkező árkok a tisztítás során folyamatosan mélyülnek, a rendszeresen lazított szerkezetű talaj még erősebben kitett az erózió örökös veszélyének. A Petőfi utcában a szilárd burkolat mellett a terület meredek lejtése miatt az elvezetőkbe, a víz sodrását mérséklő műtárgyakat is be kell építeni. A lassú folyási sebességgel megakadályozható lenne, hogy a jelenleg is gondot okozó, utcából lezúduló víz elöntse a mikrotérség -Kaposvár és Szilvásszentmárton közt vezető- fő közlekedési útvonalát. projekt célcsoportja

58


A közvetlen célcsoportot egyértelműen a két utca lakóközössége alkotja, ez mintegy 350 főre tehető, de tágabb értelemben véve a teljes mikrotérség (mintegy 2.400 fő lakossal) haszonélvezője lehet a megvalósult fejlesztéseknek, mivel megoldott lenne az olykor közlekedési fennakadásokat okozó vízelöntés a település központjában futó úton. projekt tevékenységei A projekt során elvégzendő feladatokat a gondos tervezés kell, hogy megelőzze. Vízrendészeti-, és a költségek szempontjából ugyanis nem mintegy milyen infrastruktúrát létesítenek az említett területeken. Nem cél luxusberuházással létrehozni egy tetszetős, ámde túlméretezett rendszert, illetve elkerülendő a másik véglet is: a kiépített levezetőárkok bírják az alkalmanként nagy intenzitással érkező vizeket elvezetni. A tervezést követi az engedélyeztetés folyamata, a lakossággal a hozzájáruló nyilatkozatok aláíratása, a tervdokumentációk elkészítése, végül a kivitelezés és műszaki átadás. projekt kiválasztási kritériumoknak való megfelelés kifejtése költséghatékonyság, alternatívák

Az évenkénti medertisztítás, amellett hogy a folyamatosan lazított szerkezetű talaj tovább mosódik és erodál rendszeres, és magas ráfordítással jár, mind idő mind költségek tekintetében (mederkotró gép és szállító eszközök bérleti díja, humán erőforrás költsége, tereprendezés, stb.). A költségek csökkentése céljából hatékonyabb az árokrendszer egyszeri leburkolása, egyszerűbbé és gyorsabbá, valamint olcsóbbá tehető a tisztítása.


A projekt pénzügyileg fenntartható, mivel az árkok karbantartását az önkormányzat saját költségvetése terhére biztosítja és közcélú foglalkoztatásúakkal látja el.


A roma lakosok a leginkább érintettek a kérdésben, az Árpád utcai ingatlanjaik közvetlen kitettek a lezúduló csapadékvíz okozta veszélynek. Helyzetük javítható a projekt elvégzését követően több tekintetben is: megoldott lesz ingatlanjuk állagmegőrzése, illetve közhasznú munkaprogramok keretén belül foglalkoztatási lehetőség nyílik számukra.


Indítás: 2009. június


A projekt, már meglévő vízelvezető árkok szilárd burkolattal történő ellátását foglalja magába. Jelenleg elvi tervezés alatt áll a folyamat, a szükséges dokumentumok, és tervek listájának összeállítása van folyamatban.


A projekt megindításához szükséges elkészíteni a tervdokumentációkat, az engedélyezi folyamatot el kell indítani. Az intenzitástól függően ez 1-3 hónapot vesz igénybe, figyelembe véve, hogy a tervezett kezdés ütemezése 2009. év június hónap.


A projekt megvalósításába és fenntartásához közhasznú munkaprogramokban foglalkoztatott munkanélkülieket tervez bevonni az önkormányzat.

Befejezés: 2009. december.

59


fejlesztési irány

Település és környezetfejlesztés


Árvízcsúcs csökkentő víztározó építése

projekt gazda neve

Szenna Község Önkormányzata


Salamon Gyula polgármester

neve,

+36(30)828-3290


Kaposszerdahely, Szenna

összköltség, MFt

90 millió Ft

igényelt MFt

80 millió Ft

támogatás,



DDOP 5.1.5


árvízcsúcs-csökkentı tározók, záportározók és átemelık, valamint síkvidéki belvíztározók rekonstrukciójának, építésének tervezése, kivitelezése;

a


ha 50, érintett település 3 db


A projekt keretében elkészül közel 50 ha területű árvízvédelmi víztározó. Mentesített települések száma 3 (Szenna, Kaposszerdahely, Zselickisfalud)

projekt indokoltsága, szükségszerűsége A település Kaposvártól dél-délnyugatra fekszik. A keleti- és a nyugati oldalon egyaránt dombok veszik körül, déli irányból pedig a Zselicség határolja. A térség kiterjedt vízgyűjtő helye a Berki pataknak, mely a települést északi-déli irányba, teljes hosszában keresztül metszi. Száraz évszakban, frontok átvonulásakor, a közel 70 négyzetkilométeren hirtelen és nagy mennyiségben lehullott csapadék következtében gyakoriak az elöntések, árvizek. Ezek a vízbetörések a Kossuth Lajos utcai ingatlanok esetében csak kisebb károkat okoznak, viszont a Rákóczi utca teljes hosszában a lakóházak is komoly kockázati tényezőnek vannak kitéve. Ezekről az elöntésekről évekre visszamenőleg írásos dokumentáció található a Somogy Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság irattárában, illetve helyi médiumok is (Kapos TV, Somogyi Hírlap) rendszeresen tudósítanak a helyszínről. projekt konkrét célja, célcsoportonként A projekt megvalósítása során a Berki patak Kaposszerdahely - Szenna - Zselickisfalud települések, és a Fehérparti erdőség által határolt területen kerülne kialakításra egy közel 50 hektár területű árvízvédelmi tározó. Elsődleges célja a beruházásnak az árvízvédelmi funkció, mely a későbbiekben - a vízhozam függvényében - tovább bővülhet; létrejöhet horgász turizmusra alkalmas infrastruktúrával ellátott és vízisportokra alkalmas vízfelület egyaránt. projekt célcsoportja Az elsődleges célcsoportot Kaposszerdahely lakossága alkotja. A beruházás megvalósításával megszűnne az árvízveszély a település mélyebben fekvő pontjain, megoldódna ezzel egy évtizedekre visszamenő probléma. A tágabb célcsoporthoz tartozik mikrotérségi szinten Szenna, Patca, Zselickisfalud és Szilvásszentmárton azáltal, hogy a

60

LHH módszertani útmutató, 2008.09.05. Kaposvárra vezető fő közlekedési útvonal járhatósága folyamatosan biztosítottá válna, az esetleges katasztrófavédelmi intézkedésre érkező gépjárművek (mentők, tűzoltók) haladását nem akadályozná időszakosan sem az úttesten átfolyó víztömeg. Még tágabb értelemben, a célcsoportok megállapításánál figyelembe lehet venni a Kapos folyó mentén lévő ingatlanok tulajdonosait, mivel a Berki patak által szállított szabályozott vízmennyiség csapadékos időben sem terhelné túl a folyó vízszállító kapacitását, mérsékelhető lenne az elöntés veszélye. projekt tevékenységei A projekt megvalósításának helyet biztosító terület többségében két önkormányzat, Kaposszerdahely és Szenna tulajdonában áll. Néhány magán földbirtokos rendelkezik még tulajdonjoggal a területen, a megvalósításhoz ezen földterületek kisajátítása elengedhetetlen. A legnagyobb költséget a mintegy 5 hektár területű erdő elbirtoklása, csereültetvény létesítése okozza. - terv- és engedélyezési dokumentációk beszerzése - vízhasználati, és vízjogi engedélyek beszerzése - közbeszerzési eljárás során pályáztatás útján kiválasztott kivitelezővel a munkálatok elvégzése - műszaki átadás. projekt kiválasztási kritériumoknak való megfelelés kifejtése A területen az elmúlt 10 évben többször volt bel- és csapadékvíz elöntés műszakilag megfelel a projekt az elvárásoknak költséghatékonyság, alternatívák

A víztározót kiváltó egyéb megoldás nem ismert, a projekt elvégzése így szükségszerű.


A későbbiekben az összegyűlt vízmennyiség alkalmas vízigényes mezőgazdasági (primőr) növények termesztésére. Továbbá az árvíztározót a későbbiekben turisztikai célra (horgászat) lehet hasznosítani, amely a karbantartás és a működtetés költségeit fedezi.


A víztározó megépülése után, az esetlegesen arra épülő szolgáltatásoknak munkahelyteremtő hatása van, emellett a Rákóczi utcában élő roma- és nem roma lakosok ingatlanjai védve lesznek az árvízzel szemben.



Befejezés: 2010. szeptember


A települések határában megépítendő víztározó több éves múlttal rendelkező elképzelés az érintett polgármesterek, a vízfolyást kezelő Kaposmenti Vízitársulat és a Somogy Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság részéről. Előrelépés a tervezés tekintetében bevonható forrás és önerő hiányában eddig nem történt.


- tervdokumentáció

kapcsolódás projektekhez (beleértve a

A projekt megvalósítása kapcsán mód nyílik a víztározó többcélú hasznosítására. Alkalmas vízfelület keletkezik vízisportok gyakorlására, a horgászturizmus fellendülésére és a

más terv-

- engedélyeztetés - vízjogi- és vízhasználati engedélyek beszerzése - kisajátítások lebonyolítása - közbeszerzési pályáztatás szükséges dokumentumok beszerzésére szánt idő 1-1,5 év.

61

LHH módszertani útmutató, 2008.09.05. dokumentumban nem szereplő projekteket, korábbi projekteket)

mezőgazdaságban hasznosítható öntöző rendszerek kialakítására. Munkahelyteremtő hatásának következtében mód nyílik a foglalkoztatás elősegítésére irányuló programokhoz való csatlakozásra.

62


fejlesztési irány

Település és környezetfejlesztés


Kapos folyó menti területek belvízrendezése, gát, záportározó építése

projekt gazda neve

Kaposmérő Község Önkormányzata


Győrfi Csilla ([email protected]; 70/9311-864)


Kaposmérő

összköltség, MFt

75 millió Ft

igényelt MFt

67,5 millió Ft

támogatás,

amennyiben a projekt több elemből áll, az egyes elemek és költségük, MFt Nem releváns érintett operatív program és prioritás

DDOP – 5.1.5.c


árvízcsúcs-csökkentı tározók, záportározók és átemelık, valamint síkvidéki belvíztározók rekonstrukciójának, építésének tervezése, kivitelezése;


Záportározó építése, a település folyó menti területeinek (mintegy 50 ha) vízelvezetése. 1 db - vízügyi mérnökök által meghatározott befogadóképességű tározó megépítése.


érintett terület: 50 ha érintett település:1 db érintett lakosságszám:2800 fő

projekt indokoltsága, szükségszerűsége A település alacsonyan fekvő déli területeinek áradásoktól, nagyobb, folyamatos esőzések esetén magas belvíztől való védelmének biztosítása, mind a természeti, mindaz épített környezet közvetlen védelme. projekt konkrét célja A folyó menti területek védelme, lakóházak, termőföldek összegyűjtése esetleges további hasznosítása (öntözés).

védelme, csapadékvíz

projekt célcsoportja A település belvízzel érintett lakossága, közvetve a teljes lakosság, a folyó menti területek tulajdonosai, élővilága. projekt tevékenységei Projekt előkészítés (felmérés, terveztetés, engedélyeztetés), projekt megvalósítása (építés). projekt kiválasztási kritériumoknak való megfelelés kifejtése1 költséghatékonyság, alternatívák

A záportározó kiépítésével a bel- illetve külterületi területek, zártkertek öntözése megoldható lenne, a belvízszint csökkentésével a termőterületek nagysága növelhető, az ingatlanok állaga megóvható lenne.

pénzügyi fenntarthatóság, működés költsége és

Településgazdálkodás részeként megoldott a karbantartás.

63

LHH módszertani útmutató, 2008.09.05. finanszírozása hátrányos helyzetűek, különösen a romák helyzetének javítása

A magas belvíz miatt hátrányos helyzetben lévők, az itt élő roma lakosság életminőségének javítása.


Indítás: 2010. II. negyedév


A terület egy része nem az önkormányzat tulajdonában, kezelésében van, a projekttel kapcsolatosan még nem történtek előkészületek.


Projekt előkészítése, felmérések, műszaki tervdokumentációk elkészítése, engedélyek beszerzése


Iparterületkialakítás

Befejezés: 2011. IV. negyedév

64


Gazdaságfejlesztés fejlesztési irány

Gazdaságfejlesztés


Kaposmérői iparterület kialakítása, közművesítése

projekt gazda neve





Kaposmérő, külterület 041. és a 040/4. hrsz.

összköltség, MFt

73,5 millió Ft

igényelt támogatás, MFt

51,45 millió Ft

amennyiben a projekt több elemből áll, az egyes elemek és költségük, MFt Ivóvíz hálózat kiépítése

14

Gáz hálózat kiépítése

8

Villany hálózat kiépítése

2,5

Útcsatlakozás és belső út kiépítése

45

Tervezési költségek

3

Eljárási költségek

1


DDOP-1. prioritás.


DOP 1.1.1.F. Városi térségek fejlesztésére alapozott versenyképes gazdaság megteremtése,


Korszerű infrastruktúrával ellátott ipari terület nagysága, 6 ha


Létrejövő közművesített iparterület 6 ha

Érintett vállalkozások száma: 5 db

Korszerű infrastruktúrával ellátott iparterület: 1 Betelepült vállalkozások száma: 5 db

projekt indokoltsága, szükségszerűsége1 A település elhelyezkedése, Kaposvárhoz való közelsége miatt több új vállalkozás székhelye létesült az utóbbi időszakban Kaposmérőn. A vállalkozások fejlődése telephely fejlesztést igényel, a településen hiányzik a megfelelő infrastruktúrával ellátott, betelepülésre alkalmas telephely. A projekt megvalósítását a helyi gazdaság élénkítése, munkahelyteremtés, vállalkozók részére telephely-létesítési lehetőség biztosítása indokolja. projekt konkrét célja Kaposmérő külterületén 20 db közművesített ipartelek kialakítása, kiépített

65

LHH módszertani útmutató, 2008.09.05. útcsatlakozással. Új és működő vállalkozások részére telephely létesítése, új munkahelyek létesítése, lakosság megtartó-képesség növekedése. projekt célcsoportja Gazdasági szereplők, kezdő vállalkozások, munkavállalók, munkanélküliek, közvetve a település lakossága, önkormányzatok. projekt tevékenységei Tervdokumentáció elkészíttetése, engedélyek beszerzése, közművesítés megvalósítása, útcsatlakozás kiépítése, projekt kiválasztási kritériumoknak való megfelelés kifejtése1 A támogatási igény a támogatási aránynak megfelel. A tervezett fejlesztés társadalmi, gazdasági haszna jelentősnek mondható. A fejlesztés közvetett módon járul hozzá a térségben a munkahely teremtéshez. A fejlesztés a kiválasztási szempontoknak megfelel. költséghatékonyság, alternatívák1

Az ipartelkek kialakításával a művelés alól kivont, kihasználatlan terület értéke megnő, betelepülő vállalkozások koncentráltan, egy helyen válnak elérhetővé.

pénzügyi fenntarthatóság, működés költsége és finanszírozása1

A projekt fenntartását a betelepülő vállalkozások biztosítják, a projekt megvalósításába befektetett forrásai hosszú távon, a helyi adó növekedés illetve segélyezésre költött források csökkenése útján térülnek meg.


Az iparterület kialakításával, vállalkozások betelepülésével, új munkahelyek létesítésével, a településen élő munkanélküliek számának csökkenése várható, a romák elhelyezkedési esélyei is növekednek.


Indítás 2009. II. negyedév


Rendezési terv módosítás folyamatban van, a Közútkezelő Kht. előzetes állásfoglalása, útcsatlakozás terv elkészítve engedélyeztetése a helyi építési szabályzat elfogadása után, Körzeti földhivatal terület más célú hasznosításáról szóló határozatával az önkormányzat rendelkezik.


Elvi telekalakítási engedély, telekalakítási engedély, víz,-villany gáz és úttervek készítése, engedélyeztetése a helyi építési szabályzat elfogadása után a tervezés kb. 1 hónapot, engedélyeztetés kb. 6 hónapot.


Vízrendezés

Befejezés 2010. III. negyedév

66


fejlesztési irány



Iparterület kialakítása Kadarkúton

projekt gazda neve

Kadarkút Város Önkormányzata


Verkman József, polgármester [email protected] 82/581-003


Kadarkút

összköltség, MFt

200 millió Ft


140 millió Ft (30% önerő)

amennyiben a projekt több elemből áll, az egyes elemek és költségük, MFt Területrendezés,

10

Közművek, infrastruktúra kialakítása

190


DDOP-1. prioritás.




Korszerű infrastruktúrával ellátott ipari terület nagysága, 8 ha


Létrejövő közművesített iparterület 8 ha Korszerű infrastruktúrával ellátott iparterület: 1 Betelepült vállalkozások száma: 5 db

Érintett vállalkozások száma: 5 db

projekt indokoltsága, szükségszerűsége1 A kistérség fejlesztése érdekében szeretnének ipart telepíteni, már több vállalkozás is érdeklődött a településen, de mindegyik máshova települt, mert helyben nem tudtak megfelelő területet biztosítani. Jelenleg az ipar telepítéséhez nem áll rendelkezésre olyan terület, amely képes lenne megfelelni a követelményeknek. Az önkormányzat a település rendezési tervében megjelölt olyan területeket, ahol az iparterület kialakítható lehet. projekt konkrét célja Infrastruktúrával ellátott telephely kialakítása, ipartelepítés, munkahelyteremtés. projekt célcsoportja Vállalkozók, gazdasági társaságok, munkavállalók és munkanélküliek, közvetve: önkormányzatok, a kistérség lakossága. projekt tevékenységei Tervdokumentáció elkészíttetése, engedélyek beszerzése, közbeszerzés, közművesítés

67

LHH módszertani útmutató, 2008.09.05. megvalósítása. projekt kiválasztási kritériumoknak való megfelelés kifejtése1 költséghatékonyság, alternatívák1

A projekt ráfordításai a közvetett módon térülnek meg. A vállalkozások a tevékenysége után fizetett helyi adókon keresztül a település többletbevételhez jut, a munkanélküliség csökkenésével az önkormányzatok segélyezésre költött kiadásai csökkennek.

Pénzügyi fenntarthatóság, működés költsége és finanszírozása1

A betelepülő vállalkozások biztosítják a telephelyek fenntartását.


A kistérségben jelentős a hátrányos helyzetűek és romák száma, a munkahelyteremtés megoldást jelenthet az ő társadalmi integrációjuk és felzárkóztatásuk segítésére.


Indítás: 2010


A terület termelési ágból való kivonása folyamatban van. A tervezés előkészítése folyamatban van. A közelben van gázlefejtő ill. magas feszültségű villanyvezeték.


A teljes tervdokumentációt, az engedélyek megszerzése érdekében elő kell még készíteni


Inkubátorház létrehozása Kadarkúton.

Befejezés: 2011

Várható időtartama: 6 hónap

68


fejlesztési irány



Vállalkozói inkubátorház kialakítása Kadarkúton

projekt gazda neve



Verkman József, polgármester


Kadarkút

összköltség, MFt

150 millió Ft


105 millió Ft (30% önerő)

[email protected]

82/581-003

amennyiben a projekt több elemből áll, az egyes elemek és költségük, MFt Területrendezés előkészítés

10

Épület megépítése

140


DDOP-1. prioritás.



számszerű outputok1 (indikátorok, értékkel)

Létrehozott inkubátorház 1500 nm,


Létrehozott új munkahelyek száma 15 fő, Betelepülő vállalkozások száma 3,

projekt indokoltsága, szükségszerűsége1 A kistérségben nagy szükség lenne egy vállalkozói inkubátorház kialakítására, ahol a kisebb telephelyek segíthetik a vállalkozások indulását. A városban magasak a bérleti díjak, az inkubátorházban a vállalkozók betelepülése érdekében alacsonyabb bérleti díjakkal tudnák segíteni a betelepülő vállalkozásokat. A városban az induló vállalkozásoknak kevés lehetősége van iroda és telephely bérlésére (kevés az olyan bérelhető ingatlan, ami a célnak megfelelne), ezáltal a vállalkozás beindítása jelentős pénzügyi problémát okoz, mert önerőből az induláskor telephelyet létrehozni nem képesek. projekt konkrét célja Vállalkozói inkubátorház munkahelyteremtés.

létesítése

a

vállalkozások

betelepülése

érdekében,

projekt célcsoportja A kistérség induló vállalkozásai, munkavállalók, munkanélküliek, érintett önkormányzatok. projekt tevékenységei Területrendezés, inkubátorház építés.

69

LHH módszertani útmutató, 2008.09.05. projekt kiválasztási kritériumoknak való megfelelés kifejtése1 költséghatékonyság, alternatívák1

Az inkubátorházba betelepülő vállalkozások a vállalkozás indítását követő átmeneti időszakon rövidebb idő alatt jutnak át,megerősödésük időszaka lerövidül. A tőkeerős vállalkozások a településnek fizetett adók révén hozzájárulnak a további fejlesztéshez, tehát a projektnek kettős pénzügyi hozadéka várható. A közvetlen hatás a vállalkozásoknál, míg a közvetett hatás települési szinten jelentkezik.


Az inkubátorházba betelepülő vállalkozások által fizetett kedvezményes bérleti díjak fedezik az épület karbantartását. A jelentkező működési és rezsiköltségek fedezete szintén a vállalkozások által fizetett bérleti díjak.


A kistérségben jelentős a hátrányos helyzetűek és romák száma, a munkahelyteremtés megoldást jelenthet az ő társadalmi integrációjuk és felzárkóztatásuk segítésére.


Indítás: 2011.

előkészítettség (beruházások esetén meglévő műszaki tervek, engedélyek listája)1 további előkészítés (beruházások esetén hiányzó műszaki tervek, engedélyek, stb. listája, időigénye)1 kapcsolódás más projektekhez (beleértve a tervdokumentumban nem szereplő projekteket, korábbi projekteket)

Befejezés: 2013.

projektötlet

A teljes engedélyezési és kiviteli tervdokumentációt elő kell még készíteni. Várható időtartalma 6 hónap

Iparterület kialakítása Kadarkúton.

70


Oktatásfejlesztés és korai felzárkóztatás, piacképes oktatás, szakképzés fejlesztési irány

Oktatásfejlesztés és korai felzárkóztatés, piacképes oktatás, szakképzés


Kaposmérői mikrotérségi oktatási integrációs hálózat intézményeinek infrastrukturális fejlesztése

projekt gazda neve





Kaposmérő, Kaposfő, Bárdudvarnok, Kiskorpád, Gige, Szenna, Kaposszerdahely

összköltség, MFt

999,9 millió Ft


949,9 millió Ft

amennyiben a projekt több elemből áll, az egyes elemek és költségük, MFt Kaposmérői óvoda teljes épületgépészeti és hőtechnikai felújítása, berendezések korszerűsítése, bölcsőde kialakítása, akadálymentesítés, játszóudvar, kerítés felújítása

75 millió

Kaposmérői iskola sportkomplexum kiépítése öltözővel (műfüves sportpálya, kisméretű többfunkciós sportpálya), iskolakonyha felújítása, nyelvi labor, informatikai szaktantermek, orvosi szoba kialakítása, funkcióhoz illeszkedő belső korszerűsítés, udvarrendezés, parkoló kiépítése, akadálymentesítés

285 millió

Kaposfői óvoda teljeskörű épületgépészeti, világítás- és hőtechnikai felújítása, tetőhéjazat felújítása, teljeskörű akadálymentesítés, udvarrendezés parkoló kialakításával, játszóudvar kiépítése

57 millió

Kaposfői iskola teljeskörű épületgépészeti, világítás- és hőtechnikai felújítása, lapostető kiváltása, belső vakolatok, burkolatok cseréje, teljeskörű akadálymentesítés, tetőtérbeépítés födém megerősítésével, a tetőtérben nyelvi labor, informatikai szaktanterem, tanári szobák, vizesblokkok kialakítása, sportcsarnok hőszigetelése, vizesblokkok felújítása, sportudvar, játszóudvar kiépítése, udvarrendezés parkoló kialakítással, kerítés felújítással, iskolakonyha korszerűsítése, felújítása

301 millió

71


Szennai óvoda belső vakolatok felújítása, burkolatok cseréje, vizesblokkok felújítása, hőtechnikai felújítás (nyílászárók cseréje hőszigeteléssel), berendezések korszerűsítése, játszóudvar felújítása, udvarrendezés kerítés-felújítással, akadálymetesítés

25 millió

Szennai iskola hőtechnikai felújítása (külsőbelső nyílászárók cseréje, hőszigetelés), alternatív energiaforrások bevezetése, orvosi szoba kialakítása, akadálymentesítés, szennyvízelvezetés korszerűsítése, udvarrendezés, játszóudvar kialakítása, kerítés felújítása

85,5 millió

Kaposszerdahelyi iskola teljeskörű világításés hőtechnikai felújítása (bejárati ajtók cseréje, hőszigetelés, fűtéskorszerűsítés), vizesblokkok felújítása, külső burkolatok felújítása, udvarrendezés, sportudvar kialakítása, tornaszoba kialakítása vizesblokkal, akadálymentesítés

62 millió

Kaposszerdahelyi óvoda külső hőszigetelése, belső burkolatok felújítása, játszóudvar és a külső burkolatok felújítása, berendezések korszerűsítése

8,4 millió

Bárdudvarnoki óvoda külső hőszigetelése, tetőszerkezet felújítása, játszóudvar felújítása, udvarrendezés, berendezések korszerűsítése, akadálymentesítés

10 millió

Bárdudvarnoki iskola külső hőszigetelése, tetőszerkezet felújítása, sportpálya felújítása, udvarrendezés kerítésfelújítással, akadálymentesítés

24 millió

Kiskorpádi óvoda bejárati ajtó cseréje, nyitott-fedett játszóterasz kialakítása, játszóudvar felújítása, szabványosítása, komplex akadálymentesítés parkoló kiépítésével

12 millió

Gigében összevont bölcsőde-óvoda létesítése épület-átalakítással, működési feltételek megteremtése, játszóudvar kialakítása, komplex akadálymentesítés, udvarrendezés parkoló kialakításával

55 millió


DDOP – 3. prioritás


DDOP 3.2.1.b.


11 működő intézmény felújítása, korszerűsítése, új gépek, eszközök, berendezések beszerzése, 1 új intézményegység létrehozásával (óvoda Gige) új munkahelyek létesítése, 930

72

LHH módszertani útmutató, 2008.09.05. tanuló (óvodásokkal együtt) számszerű eredmények1 (indikátorok, értékkel)

930 gyermek érintettsége 13 település lefedése

projekt indokoltsága, szükségszerűsége1 A közoktatási infrastruktúra fejlesztése, hozzáférésének javítása, települési, intézményi különbségek eltűnése, esélyegyenlőség biztosítása, új óvodai férőhelyek létesítése megalapozott igények alapján, szakmai fejlesztések megvalósítása projekt konkrét célja Az integrációs hálózat intézményeinek felújítása, fejlesztése a közoktatási infrastruktúra területi különbségeinek megszűntetése, azonos feltételek, színvonalú közoktatás biztosítása minden településen, a gazdaságos, hatékony működtetés feltételeinek megteremtésével, szakmai fejlődéssel. projekt célcsoportja A hálózatot fenntartó, 12 társult településen élő, a 12 intézményegységet látogató 1-14 éves korosztályú gyermekek, közvetve a 12 település teljes lakossága, az intézményekben dolgozók, az intézményeket használók, fenntartók. Minden a hálózatot fenntartó települések lakossága. projekt tevékenységei Projekt előkészítése, terveztetés, engedélyeztetés, építési beruházás (átalakítás, felújítás, bővítés), eszközbeszerzés projekt kiválasztási kritériumoknak való megfelelés kifejtése A fejlesztés által létrejön egy komplex rendszer fogadására alkalmas létesítmény. A fejlesztés 13 települést és közel 1000 gyermeket érint. költséghatékonyság, alternatívák1

Az épületek korszerűsítésével a gazdaságos, költséghatékony működtetés feltételeinek megteremtése, alternatív energiahasznosítás bevezetésével, környezetbarát energiaforrások használata.


A feladatellátásra igényelhető állami normatíva, önkormányzati bevételekből kiegészített hozzájárulással.


A településeken élő hátrányos helyzetben élő gyermekek közoktatáshoz való hozzáférési esélyeinek kiegyenlítése, a roma származású gyerekek közoktatási esélyegyenlőségeinek megteremtése.


Indítás: 2009. II. negyedév


73



Az oktatási integrációs hálózat kialakítása folyamatban van.


Projekt előkészítése, műszaki tervdokumentációk elkészítése, engedélyek beszerzése, beszerzendő eszközlista elkészítése


Bölcsőde kialakítása

74


fejlesztési irány



Bölcsődéből az óvodába, óvodából az iskolába való átmenet tartalmi, módszertani, eszköztárbeli fejlesztése

projekt gazda neve

Általános Iskola és Napközi otthonos óvoda, Csököly


Déri Ildikó, igazgató

neve,

82/721-411


Csököly

összköltség, MFt

30 MFt

igényelt MFt

30 MFt

támogatás,

amennyiben a projekt több elemből áll, az egyes elemek költsége, MFt Bölcsödéből óvodába való átmenet tartalmi, módszertani, eszköztárbeli fejlesztése.

10 M Ft

Óvodából az iskolába való átmenet tartalmi, módszertani, eszköztárbeli fejlesztése.

20 M Ft


TÁMOP-3. prioritás


TAMOP 3.3.7.


8O fő 2-8 év közötti gyermek egyéni fejlesztési tervei, személyiséglapjai, nevelési tervei, humán erőforrások, ellátásukhoz szükséges berendezések, fejlesztőeszközök, módszertani eszközök.


Érintett gyermekek száma: 80 fő

projekt indokoltsága, szükségszerűsége Csökölyi általános iskolába Rinyakovácsi, Gige és Jákó községekből is járnak gyerekek. Az iskolai gyereklétszám ~250 fő. A tanulók közül magas a HH, különösen a HHH gyerekek aránya. A program célja a hozott hátrányok (a gyerekek nagy része óvodába kerüléskor nem óvodaérett, míg iskolába kerüléskor sem iskolaérett) csökkentése, az esélyegyenlőség megteremtése. projekt konkrét célja, célcsoportonként A gyerekek mentális és szociális fejlesztése már 2 éves kortól. Továbbá 5 éves kortól iskolai-előkészítés. projekt célcsoportja Az intézménybe járó 2 és 8 év közötti gyerekek (HH, HHH, roma)

75


projekt tevékenységei Szociális készségeik fejlesztése, kismozgásos fejlesztések.

manuális

készségek

fejlesztése,

nagymozgásos,

kiválasztási kritériumoknak való megfelelés kifejtése költséghatékonyság, alternatívák

A szociálisan, mentálisan iskolaérett kb 7 éves gyermek gördülékenyen kezdi meg, és akadálytalanul folytatja az általános iskolát.


Az eszközökkel, módszerekkel, tervekkel tovább lehet dolgozni.


A roma gyerekek családi, szociális környezetükből fakadó hátrányainak enyhítése, kompenzálása, megszűntetése és legkésőbb 8 éves korukra esélyegyenlőségük biztosítása.


indítás

befejezés

2009. 09. 01.

2011. 06. 30.

előkészítettség (beruházások esetén meglévő műszaki tervek, engedélyek listája) további előkészítés (beruházások esetén hiányzó műszaki tervek, engedélyek, stb. listája, időigénye) kapcsolódás más projektekhez (beleértve a tervdokumentumban nem szereplő projekteket, korábbi projekteket)

Az intézmény kidolgozott fejlesztési programmal rendelkezik.

nem szükségesek

Egészségügyi és szociális szolgáltatóház kialakítása.

76


fejlesztési irány



Felzárkóztatást segítő iskolán kívüli tevékenységet segítő tartalmi fejlesztés

projekt gazda neve

Fekete László Általános Iskola, Szenna


Bendi Tiborné, igazgató

neve,

82/584-031


Szenna (továbbá az intézményfenntartói társulás tagjai: Kaposszerdahely, Zselickisfalud, Szilvásszentmárton, Patca)

összköltség, MFt

20 MFt

igényelt MFt

20 MFt

támogatás,

amennyiben a projekt több elemből áll, az egyes elemek költsége, MFt Eszközbeszerzések (interaktív tábla, projektor, bútorok, könyvek, foglalkozásvezetők tiszteletdíja…)

8

„KUCKÓ” program megvalósítása (kirándulás költsége, belépőjegyek, szakértői díjak, anyagköltségek)

9

„Szülői Klub” program anyagköltség, szakértői díjak)

3


(útiköltség,



TAMOP- 3.3.7.


35 fő tanuló bevonásával működtetett tanulássegítő és szülői klub


35 fő tanuló bevonása 20 fő szülő bevonása

projekt indokoltsága, szükségszerűsége Az intézményfenntartó társulás iskoláiban ~ 35% roma iskolás tanul. Ezek a gyerekeknek többek közt életkörülményeik miatt is jelentős szociális hátrányos környezetből érkeznek az iskolába (óvodába). A szülők többsége évek óta munkanélküli, épp ezért a gyerekek a mindennapok során nem találkoznak a napi feladatok ellátásának fontosságával. A szülők bevonása a program egyik alapeleme, mely során a szülők életviteli tanácsadást kapnak, amely (együttműködési hajlandóság esetében) a gyerekek számára kedvezőbb feltételeket teremt az otthoni felkészülésre. A projektben továbbá fontos a fiatalok agresszivitásának csökkentésére egy önképző klub működtetése pszichológus szakember vezetésével. projekt konkrét célja, célcsoportonként A szociális hátrányok csökkentése, az esélyegyenlőség megteremtésével a gyerekek (roma, HH, HHH) továbbtanulási esélyeinek javítása.

77

LHH módszertani útmutató, 2008.09.05. Egyénre szabott fejlesztési tervek összeállítása, amelyeket a program keretében használjuk. projekt célcsoportja Az intézményfenntartó társulás tagintézményeiben tanuló roma és HH, HHH gyerekek. projekt tevékenységei Fiatalok klubja működtetése keretében (iskolán kívüli tevékenységként) önképző, fejlesztő tevékenységek. Az érintett gyerekek szülei számára tanácsadás. Az iskola keretein kívüli tevékenység keretében a hátrányos helyzetű tanulók számára tanulást segítő, szociokulturális hátrányokat csökkentő ún. KUCKÓ program működtetése. A szülők bevonása gyermekeik felzárkóztatásának elősegítésére. Lelkileg egészséges gyerekek nevelése. A testi egészség iránti igény felkeltése, megismerése és tudatosítása különféle programok keretében. kiválasztási kritériumoknak való megfelelés kifejtése költséghatékonyság, alternatívák


Hosszútávon segíti a társadalmi beilleszkedést, aktív társadalmi részvételre és felelősségvállalásra neveli a szülőt és gyermekét.

A TÁMOP-3.3.7 program biztosítja, illetve a program keretében beszerzett eszközökkel, módszerekkel, tervekkel tovább lehet dolgozni.


A településeken élő iskoláskorú roma, HH és HHH tanulók és szüleik.


indítás 2009.09.

előkészítettség (beruházások esetén meglévő műszaki tervek, engedélyek listája) további előkészítés (beruházások esetén hiányzó műszaki tervek, engedélyek, stb. listája, időigénye) kapcsolódás más projektekhez (beleértve a tervdokumentumban

Az intézmény rendelkezik.

befejezés 2012.06.

kidolgozott

fejlesztési

programelemmel

nem szükségesek

Kaposmérői integrált oktatási központ kialakítása.

78

LHH módszertani útmutató, 2008.09.05. nem szereplő projekteket, korábbi projekteket)

79


fejlesztési irány



Esélyegyenlőségi programok végrehajtásának támogatására

projekt gazda neve

Önkormányzat Kaposfő


Sztányi Tibor


Kaposfő

összköltség, MFt

65 MFt


65 MFt

+36(30)824-8171 [email protected]

amennyiben a projekt több elemből áll, az egyes elemek és költségük, MFt Nem releváns érintett operatív program és prioritás

TÁMOP 3.prioritás


TÁMOP 3.3.2


3 évet betöltő hhh gyermekek körében 100%-os beovodázási arány, SNI tanulók aránya eléri az országos átlagot 7%, lemorzsolódási arány szinten tartása 0%, továbbtanulók érettségit adó intézményben hhh és nem hhh arány különbsége nem haladja meg a 25%-ot


bevont SNI-s tanulók aránya 7% lemorzsolódáás aránya 0% hhh és nem hhh arány kisebb, mint 25%

projekt indokoltsága, szükségszerűsége1 Az esélyegyenlőségi intézkedési tervek alapján szükséges intézkedések megvalósításához. Az SNI, hátrányos és halmozottan hátrányos és roma tanulók aránya indokolja a program beindítását projekt konkrét célja A halmozottan hátrányos helyzetű és roma gyermekek minél nagyobb arányban részesüljenek az óvodai nevelésből és a korai fejlesztést támogató szolgáltatásokból, a gyermekek minél korábban kezdődő, és rendszeres óvodáztatása megvalósuljon. Alacsony lemorzsolódási arányt produkáló szakképző intézmények által a sajátos nevelési igényűvé minősített 7. és 8. osztályos diákok részére szervezett, normál szakiskolában való továbbtanulásra felkészítő programok. Érettségit adó középfokú oktatási intézmények és hiányszakmát oktató szakképző intézmények által a 7. és 8. osztályos halmozottan hátrányos helyzetű tanulók részére szervezett továbbtanulást támogató programok. projekt célcsoportja A halmozottan hátrányos gyermekek, SNI tanulók projekt tevékenységei prevenciós tevékenységek, pl. állapotfelmérések, egészséggel kapcsolatos segítő szolgáltatások biztosítása a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek számára közoktatási, nevelési feladatokhoz kötődő, a halmozottan hátrányos helyzetűek

80

LHH módszertani útmutató, 2008.09.05. esélyegyenlőségét biztosító fejlesztések végrehajtása eszközfejlesztés (fejlesztőeszközök beszerzése, stb.) szakos pedagógusellátottság javítása segítőszakemberek, logopédus, fejlesztőpedagógus alkalmazása a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek korai (3 éves kortól történő), szervezett beóvodázásának és az óvodai hiányzások megszűntetésének elősegítése óvoda-iskola átmenetet támogató szakmai együttműködések megteremtése felvételire való felkészítés pályaorientációs tevékenységek célcsoport felvételire való felkészülését támogató tananyag, segédeszköz beszerzésének támogatása sajátos nevelési igényűvé minősített tanulókat kibocsátó alap és középfokú oktatási intézmények együttműködése lemorzsolódás megelőzése, mentorálás projekt kiválasztási kritériumoknak való megfelelés kifejtése1 költséghatékonyság, alternatívák1 pénzügyi fenntarthatóság, működés költsége és finanszírozása1 hátrányos helyzetűek, különösen a romák helyzetének javítása1

Nem releváns

A projekterv alapján.

a roma gyermekek minél nagyobb arányban részesüljenek az óvodai nevelésből és a korai fejlesztést támogató szolgáltatásokból, a gyermekek minél korábban kezdődő, és rendszeres óvodáztatása megvalósuljon A nevelés-oktatás tartalmi fejlesztése a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók sikeres integrációja érdekében: integrációt támogató módszertan adaptációja, intézményi pedagógiai program átdolgozása, fenntartói, társadalmi környezet érzékenyítése. · prevenciós tevékenységek, pl. állapotfelmérések, egészséggel kapcsolatos segítő szolgáltatások biztosítása a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek számára

megvalósítás indítása és befejezése (év, hónap) előkészítettség (beruházások esetén meglévő műszaki tervek, engedélyek listája)1 további előkészítés (beruházások esetén hiányzó műszaki tervek, engedélyek, stb. listája, időigénye) kapcsolódás más projektekhez (beleértve

Indítás 2009. III. negyedév

Befejezés 2010. IV.

Nem releváns.

Nem releváns.

Kompetencia alapú oktatás

81

LHH módszertani útmutató, 2008.09.05. a terv-dokumentumban nem szereplő projekteket, korábbi projekteket)

Oktatási integráció

82


fejlesztési irány

Oktatásfejlestés és korai felzárkóztatés, piacképes oktatás, szakképzés


Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés

projekt gazda neve

Önkormányzat Kaposfő


Sztányi Tibor


Kaposfő

összköltség, MFt

25 MFt


25 MFt

+36(30)824-8171 [email protected]

amennyiben a projekt több elemből áll, az egyes elemek és költségük, MFt Nem releváns


TÁMOP 3. prioritás


TÁMOP 3.1.4


A kompetencia mérések eredményei közelítsék meg az országos 500 képességpontú értéket, IKT eszközökkel tartott tanórák arány érje el a 25 %-ot


Képességpont értéke minimum 500 IKT tanórák aránya minimum 25%.

projekt indokoltsága, szükségszerűsége a kompetencia mérések eredményei alapján, valamint a hátrányos és halmozottan hátrányos és roma tanulók aránya indokolja a program beindítását projekt konkrét célja a kompetencia alapú oktatás elterjesztése a közoktatási intézmények minél szélesebb körében (ehhez szükséges újszerű tanulásszervezi eljárások bevezetése – pl. projektalapú oktatás, kompetenciaalapú tananyagok, taneszközök, egységes oktatási programok alkalmazásának meghonosítása); - a pályázó intézményekben szegregációmentes, együttnevelési környezet kialakítása (oktatási integráció, befogadó pedagógiai kultúra támogatása, egyéni fejlesztési tervek, lemorzsolódás csökkentése, differenciálás); - a digitális írástudás elterjesztése, mindennapi gyakorlattá válásának támogatása (a TIOP pályázatok keretében beszerzett eszközök pedagógiai, szakmai használatára való felkészítés, IKT-eszközökkel támogatott tanórák módszertani támogatása). projekt célcsoportja Valamennyi 6-14 éves korú tanuló, kiemelten az SNI, hátrányos és a halmozottan hátrányos és roma diákok, az intézmény valamennyi pedagógusa projekt tevékenységei

83


A Nat szerinti kulcskompetencia-területek fejlesztését, újszerű tanulásszervezési eljárások alkalmazását támogató oktatási programok és taneszközök bevezetése, adaptációja. Az oktatási programok, újszerű tanulásszervezési technikák alkalmazását segítő, a kulcskompetenciák fejlesztését támogató modern pedagógiai módszertan alkalmazása (kooperatív technikák, projektmódszer, témahét, múzeumpedagógia stb.). Digitális tartalmak, taneszközök oktatási gyakorlatban való használata, digitális készségek fejlesztése. A tevékenységet úgy kell megtervezni, hogy a programban érintett tanórák 25%-a IKT-eszközzel támogatott tanóraként valósuljon meg. A közoktatási intézmények pedagógusainak felkészítése fentiek intézményi implementációjára, megvalósítására, szaktanácsadói támogatás igénybevétele. Kompetencia alapú taneszközök beszerzése projekt kiválasztási kritériumoknak való megfelelés kifejtése költséghatékonyság, alternatívák

Nem releváns.

pénzügyi fenntarthatóság, működés költsége és finanszírozása

A projekt 100%-os támogatási intenzitású, a projektgazda a költségeket ennek keretére tervezte.


A roma tanulók felzárkóztatása, integrációja is része a programnak


Indítás

Befejezés

2009. III. negyedév

2010.IV. negyedév


a pályázat jelenleg beadásra előkészítés alatt van


Nem releváns.

kapcsolódás más projektekhez (beleértve a terv-dokumentumban nem szereplő projekteket, korábbi projekteket)

A TÁMOP 3.3.2-es pályázathoz kapcsolódóan, azt kiegészítve kerül elkészítésre Oktatási integráció

84


fejlesztési irány



Nevelési Tanácsadó és a Szakszolgálat bővítése

projekt gazda neve

Kadarkút Városi Önkormányzat


Pécsi Oszkár igazgató


Kadarkút

összköltség, MFt

10 MFt

igényelt MFt

10 MFt

támogatás,

06 82/ 581-006 [email protected]

amennyiben a projekt több elemből áll, az egyes elemek és költségük, MFt Épület bővítése, átalakítása

10 MFt


TIOP-3.-as prioritás


TIOP-3.5.1


4 új helyiség (3 vizsgáló és 1 váró kialakítása)


Az intézmény 446 hátrányos helyzetű tanulójának ellátását segítő szakemberek számára megfelelő munkakörnyezet kialakítása.

projekt indokoltsága, szükségszerűsége1 A szakszolgálat és a nevelési tanácsadó, hogy feladatait kiváló minőségben el végezni, néhány helyiségre lenne szüksége. Többek között olyan nyugodt hangzavartól elzárt termekre, ahol a vizsgálatokat végre tudják hajtani, szükség egy váróra, ahol a szülők nyugodt körülmények között várakozhatnának, gyermeküket vizsgálják.

tudja és a lenne amíg

projekt konkrét célja Épület bővítése, áthalkítása – 4 helyiség kialakítása projekt célcsoportja Kadarkút és vonzáskörzetébe tartozó vizsgálandó tanulók és szüleik. Nevelési Tanácsadó és a Szakszolgálat dolgozói. projekt tevékenységei Épület átalakítása, 3 vizsgáló és 1 váró kialakítása. projekt kiválasztási kritériumoknak való megfelelés kifejtése1 Kadarkút város rendelkezik általános, alapfokú művészetoktatási intézménnyel, szakképző iskolával és szakközépiskolával. A körzetben még egy oktatási intézmény működik, egy alsó tagozatos általános iskola Mikén, ahonnan ötödik osztálytól a gyermekek Kadarkútra járnak át. Az iskola diákjai több mint 50 településről érkeznek.

85

LHH módszertani útmutató, 2008.09.05. A beiskolázási körzetünk az elmaradott térségek kategóriájába tartozik. A lakáskörülmények siralmasak. A rossz higiénés körülmények miatt sok gyermek egészségi állapota rossz. Egyre gyakoribb a családok szétesése, sok a csonka családban nevelkedő gyermek. Iskola tanulólétszáma: 853 fő Hátrányos helyzetű tanulók: 446 fő Halmozottan Hátrányos helyzetű tanulók 97 fő költséghatékonyság, alternatívák

Nem releváns


A Nevelési Tanácsadó és a Szakszolgálat által biztosított szolgáltatások által nyújtott bevételek fedezhetik a megnövekvő fenntartási költségeket.


A fejlesztő foglalkozások segítségével a sajátos nevelésű igényű és a beilleszkedési tanulási magatartási problémákkal küszködő tanulók hátránya kompenzálhatók. Így a mindennapi iskolai teljesítményük javul.


Indítás 2011.09


Konkrét engedélyekkel és tervekkel nem rendelkezünk.

további előkészítés (beruházások esetén hiányzó műszaki tervek, engedélyek, stb. listája, időigénye)1 kapcsolódás más projektekhez (beleértve a tervdokumentumban nem szereplő projekteket, korábbi projekteket)

Befejezés 2012.06

Max. 5 hónap hiszen szakhatósági engedélyekre szükség van.

Integrált oktatási központok létrehozása DDOP

86


fejlesztési irány



A városi könyvtár informatikai fejlesztése

projekt gazda neve





Nagybajom

összköltség, MFt

2 MFt


2 MFt

amennyiben a projekt több elemből áll, az egyes elemek és költségük, MFt Számítógépek beszerzése (7 db)

1,05

Szoftver beszerzése – Corel

0,12

- Photoshop

0,15

- Office

0,03

- Windows

0,03

Szkenner, nyomtató

0,06

Fénymásoló

0,54

Tartozékok (egér, billentyűzet)

0,02


TIOP-1.-es prioritás


TIOP-1.2.5


7 db új számítógép beszerzése, tartozékokkal; 1-1 db szkenner és nyomtató; gépenként Office és Windows programok; fénymásoló; egy gépen Corel és Photoshop szerkesztőprogram


1 db könyvtár korszerű számítástechnikai infrastruktúrával

projekt indokoltsága, szükségszerűsége1 A könyvtár informatikai eszközfejlesztésre szorul. Az igényhez képest kevés rendelkezésre álló számítógép, valamint a meglévő monitorok cserére szorulnak.

a

projekt konkrét célja A városi könyvtár látogatóbarát fejlesztése, munkaállomások számának növelése. A Nagybajomi Általános Művelődési Központ könyvtári oktatási feltételeinek javítása. projekt célcsoportja Nagybajom lakossága, különös tekintettel fiatalokra. Ezen kívül a városban tanuló több mint 10 település diákjai, továbbá a mikrotérség lakossága. projekt tevékenységei

87


Informatikai eszközök beszerzése, üzembe állítása, szoftverek beszerzése. projekt kiválasztási kritériumoknak való megfelelés kifejtése A projekt a konstrukció által támasztott kritériumoknak teljes mértékben megfelel. Kistérségi együttműködésen alapul, megfelelő intézmény nyújtja be, tartalma megfelel a projektkiválasztás kritériumainak. költséghatékonyság, alternatívák

Nem releváns.


Az új gépek fenntartását az önkormányzat költségvetéséből látja el. A fejlesztés következtében a javítási, szerelési költségek csökkennek, mivel az új gépek meghibásodásának gyakorisága jóval kisebb lesz. Az új eszközök fenntartása olcsóbb lesz.


A könyvtár látogatóinak döntő hányadát az általános iskola diákjai teszik ki, ahol a roma származású gyermekek aránya 40 % körüli. E halmozottan hátrányos helyzetű fiatalok otthon nem jutnak informatikai eszközökhöz, a fejlesztéssel ez irányú esélyeik nőnek.


Indítás: 2009. III. negyedév


Költségbecslés rendelkezésre áll. A szükségletek indokolják a projekt megvalósítását.


Befejezés: 2009. III. negyedév

További előkészítést nem igényel.

DDOP-3.1.2./2F – A nagybajomi integrált közoktatási hálózat kialakítása

88


Egészségfejlesztés

fejlesztési irány



Egészségügyi és szociális szolgáltatóház kialakítása

projekt gazda neve

Csököly Község Önkormányzata


Bognár Zsolt, polgármester

neve,

30/217-6065


Csököly

összköltség, MFt

150 Ft

igényelt MFt

142,5 Ft

támogatás,

amennyiben a projekt több elemből áll, az egyes elemek költsége, MFt Építési beruházás

90 millió Ft

Eszközbeszerzés

60 millió Ft


DDOP-3.1.3/A


Csököly, Rinyakovácsi településeken az egészségügyi ellátás korszerűtlen és csak részben megoldott. Az idősek nappali ellátása nem megoldott. Mindezen problémák megoldását orvosolja a fejlesztés, munkahelyek létrehozásával.


1 db felújításra kerülő orvosi rendelő, amely további szociális szolgáltatásokkal bővül. A szociális ellátás mintegy 60 főt érint a településekről.


Ellátással érintettek száma: 60 fő Felújításra kerülő épületek száma: 1 db

projekt indokoltsága, szükségszerűsége Csököly és Rinyakovácsi községben élő lakosság számára megfelelő egészségügyi és szociális ellátásra alkalmas környezet kialakítása. A két település (körjegyzőség) lakossága ~ 1400 fő. Rinyakovácsiban különösen magas az idősek aránya, Csökölyben is közel 35%. A két településről a megyeszékhely (Kaposvár) 28-30 percen belül elérhető. A kistérségi központ (Kadarkút) csupán 11 km, azonban a tömegközlekedés ebben az irányban nem megoldott. A Kapos Volán menetrendszerű járatai között nincsen olyan, amely Csökölyt és Rinyakovácsit a kistérségi központtal elérhetővé tenné. Ezért a közel 1400 fő lakosság megfelelő színvonalú és helyben történő egészségügyi, valamint az idős lakosság napközbeni szociális ellátásának megoldására Jelenleg van háziorvos, gyerekorvos és védőnő az ellátási körzetben. Az egészségügyi ellátás (fogászat) bővítésével helyben minden elérhető lenne a lakosság számára.

89


projekt konkrét célja, célcsoportonként A projekt a megfelelő közlekedési szolgáltatás hiányát igyekszik orvosolni. A két településen élő idős, munkanélküli, nehéz anyagi helyzetben élő lakosság számára biztosítani szeretné a megfelelő színvonalú ellátásokhoz való helybeni hozzáférést. A települések lakossága számára a jelenlegi orvos lakásból (200m2) kialakításra kerül a kornak megfelelő orvosi rendelő. A bővítés során létrahozásra kerül az idősek napközi orrhona, amely egyrészt kb. 80%-ban kiváltja a jelenlegi ételkihordást, másrészt megfelelő helyet biztosíthat a települések idős lakossága számára szabadidejük kulturált eltöltése számára. Az ingatlanhoz tartozó közel 1 ha terület parkosításával szabadtéri programok, rendezvények megvalósítása válik lehetővé. projekt célcsoportja Elsősorban mindenképpen a helyi lakosság egésze ~1400 fő (különösen a fiatalok, az idősek és a nehéz körülmények között élő helyi roma lakosság). projekt tevékenységei Házi és gyerek orvosi rendelők, fogászati rendelő és idősek napközi otthona számára megfelelő helyiségek (pl. mosókonyha) kialakítása. kiválasztási kritériumoknak való megfelelés kifejtése költséghatékonyság, alternatívák

Az épület átalakításának és az új eszközök, berendezések beszerzésének köszönhetően a költség- és energia-hatékony működés feltételeinek megteremtése.


A feladatellátásokra igényelhető állami normatíva, önkormányzati bevételekből kiegészített hozzájárulásokkal. (Jelenlegi ételkihordás költségeinek átcsoportosítása)


A helyi roma lakosság (kb. 50%) számára helyben történő egészségügyi és szociális ellátás biztosítása.


indítás 2010.03

előkészítettség (beruházások esetén meglévő műszaki tervek, engedélyek listája) további előkészítés (beruházások esetén hiányzó műszaki tervek, engedélyek, stb. listája, időigénye) kapcsolódás projektekhez

más

befejezés 2012.03.

Engedélyes tervdokumentációval nem rendelkezik.

Minden szükséges beszerzése

engedélyes

dokumentum

elkészítése,

Nem releváns.

90

LHH módszertani útmutató, 2008.09.05. (beleértve a tervdokumentumban nem szereplő projekteket, korábbi projekteket)

91





Egészségház építése

projekt gazda neve

Bárdudvarnok Község Önkormányzata

kapcsolattartó neve, elérhetősége

Forintos László Polgármester 20/251-4778 Bárdudvarnok, Bárd u. 36. Telefon: 82/577-086


Bárdudvarnok

összköltség, MFt

50 millió Ft


47,5 millió Ft

amennyiben a projekt több elemből áll, az egyes elemek költsége, MFt Nem releváns. érintett operatív program és prioritás

DDOP 3. prioritás


DDOP 3.1.3. a

a


1 db egészségház építése 150 nm


2100 lakos ellátása

projekt indokoltsága, szükségszerűsége A 16 településrész egészségügyi ellátása jelenleg nem megfelelően megoldott. Jelenleg a rendelkezésünkre álló egészségügyi intézmény nem felel meg semmilyen követelménynek. Úgy a méretei, mint a szolgáltatási feltételek miatt. A település egyedi szerkezete miatt a városba történő utazás a rossz minőségű közlekedési feltételek miatt körülményes és hosszadalmas. Ezért szükséges a központi településen egy mindent magába foglaló egészségház építése. projekt konkrét célja, célcsoportonként A településen élők megfelelő színvonalú egészségügyi ellátása: orvosi rendelő, szűrővizsgálatok szervezése, fogorvosi rendelő, gyermekjóléti szolgáltatás A településen élők megfelelő színvonalú egészségügyi ellátása: orvosi rendelő, szűrővizsgálatok szervezése, fogorvosi rendelő, család és gyermekjóléti szolgáltatás. Védőnői szolgálat, egészségügyi tanácsadás. projekt célcsoportja Bárdudvarnok 16 településrészének lakossága. ( Minden korosztály projekt tevékenységei Előkészítés, beruházás, eszközbeszerzés. Kulturáltabb és hatékonyabb szolgáltatás, a rászorultak egy helyben történő kiszolgálása minden egészségügyi szolgáltatással kapcsolatban. Tájékoztatás, tanácsadás. projekt kiválasztási kritériumoknak való megfelelés kifejtése költséghatékonyság, alternatívák

Nem releváns.

92



A fenntarthatóságot a fenntartó önkormányzatok költségvetésükből (normatívák) oldják meg.


A lakosság 20%-a roma származású (a gyerekek között magasabb az arány), a projekt az ő egészségügyi és szociális állapotának javításában is nagy szerepet játszana. Az elmúlt évek során is kiemelten kezeltük a roma lakosság részére nyújtandó támogatásokat. Az egészségház megépítése után is kiemelten szeretnénk a roma lakosság számára is olyan szolgáltatást nyújtani, ami az életminőségüket és jó közérzetüket javítaná.


Indítás: 2010


saját

Befejezés 2012

A rendezési terv tartalmazza.

Tervek elkészítése fél évet vesz igénybe.

Nem releváns.

93





Integrált mikrotérségi alapfokú szolgáltató központ kialakítása

projekt gazda neve

Kaposszerdahely Község Önkormányzata


Balogh József, polgármester 70/313-9460


Kaposszerdahely

összköltség, MFt

241 M Ft


229,520 M Ft

egészségügyi

és

szociális

amennyiben a projekt több elemből áll, az egyes elemek költsége, MFt Nem releváns. érintett operatív program és prioritás

DDOP. 3. prioritás


DDOP.3-1-3/A

a


Új egészségügyi és szociális szolgáltató intézmény kialakítása.


5 érintett település 2375 fő érintett lakosság 525 fő 18 év alatt érintett lakosság

Az öt települést felölelő térségben élő (2375 fő) lakosság, melyből a 18 év alattiak 525 fő, a hatvan éven felüliek száma 423 fő.

423 fő 60 év feletti érintett lakosság projekt indokoltsága, szükségszerűsége A projekt indokoltságát az adja, hogy a mikrotérség településein élők csak részlegesen és különböző településeken érhetik el az egészségügyi alapellátásokat, illetve alapvető szociális szolgáltatásokat, melyek fejlesztésére fokozott és folytonos igény mutatkozik. Orvosi rendelő például Szennában működik, gondozói központ Kaposszerdahelyen, de ezek sem tudják ellátni a mikrotérségben felmerülő igényeket. Az igénybevevők a teljes ellátás, illetve szolgáltatási kör elérése érdekében a megyeszékhelyre kényszerülnek utazni, melynek intézményei túlterheltek, már nem tudják fogadni a környező települések lakóit, a szolgáltatásokhoz sok esetben csak hosszú várakozási idő után lehet hozzájutni. A fejlesztést indukáló probléma az, hogy a Kaposszerdahelyi Gondozási Központ bérleti szerződése a közeljövőben lejár. a bérbeadó római katolikus egyház pedig nem tudja a szerződést meghosszabbítani, mivel a plébánia épületét (melyben a Központ működik) saját célra szándékozik hasznosítani. További probléma, hogy az épület ettől függetlenül sem alkalmas a nyújtott szolgáltatások és az ellátotti kör bővítésére, amire kifejezett igény lenne. Idősek nappali ellátását a Központ például csak Kaposszerdahelyen tud nyújtani, holott a mikrotérség többi települései is folyamatosan jelzik igényüket. A mikrotérséget alkotó települések önkormányzatai sajnos nem rendelkeznek a Központot befogadni képes ingatlannal. Egyedüli lehetőség valamely családi ház megvásárlása lenne, ami viszont az igényeket eddig sem kielégíteni tudó szociális szolgáltatások mennyiségének és minőségének egyértelmű csökkenésével járna. További

94

LHH módszertani útmutató, 2008.09.05. probléma, hogy a jelenleg Szennán, kényszerből központi rendelőnek kinevezett orvosi rendelő sem felel meg az előírásoknak, fejlesztése egy újabb rendelő kialakítása hiányában elengedhetetlen. Márpedig rendelőnek helyet adó szintén családi ház erre teljességgel alkalmatlan. Az igények felmérésére a projekt kidolgozása során a célcsoport szakértőinek, a települési önkormányzatok polgármestereinek és szociális ügyekkel foglalkozó szakembereinek, valamint településeken működő civil szervezetek képviselőinek bevonásával megalapozó szükségletfelmérés készült, melyből egyértelműen megállapítható, hogy elengedhetetlen egy komplex szolgáltatásokat nyújtani képes szolgáltató központ kialakítása. Az alapellátások teljességének nyújtásán kívül meghatározásra kerültek azok a területek is, melyekre az érintett településeken szükség mutatkozik. A felmérés során megállapítást nyert, hogy bizonyos területeken igényt kell teremteni. Az alapellátásokon túl olyan szolgáltatások nyújtására mutatkozik szükséglet és igény, mint: - munkanélkülieknek nyújtott munkahelykereső tanácsadás - jogi segítségnyújtás - drogprevenció - táplálkozási tanácsadás kiemelt figyelemmel a diabéteszre - kismamatorna - fizioterápiás tanácsadás és rendelés, - idősek klubja, stb. A települések bírnak a megfelelő szakképesítésű és szakértelmű humán erőforrással, mi alól az alapellátásokon túli szolgáltatások jelenthetnek kivételt. E tekintetben megkeresnénk a megfelelő szakembereket, kik időszakonként, előre egyeztetett időpontban kijárnának a szolgáltató központba. projekt konkrét célja, célcsoportonként A projekt hosszú távú célja a humán közszolgáltatások két területéhez, az egészségügyi és szociális alapellátáshoz fűződő helyi és valós igényeken alapuló, hozzáférés területi kiegyenlítését javító, hosszú távon is fenntartható, minőségi szolgáltatásokat nyújtani képes fejlesztés megvalósítása. A fenti célokat közvetlenül egy a lakosságszámmal is indokolható mikrotérségi centrumban megvalósuló, a XXI. századi lehetőségeknek és követelményeknek (az egyenlő hozzáférés elvét szem előtt tartó, teljes körűen akadálymentesített, környezetkímélő, fenntartható és energiatakarékos) mindenben megfelelni tudó szolgáltató központ létrehozása szolgálja, melyre jelen fejlesztés irányul. A központ a lakosság közeli, minőségi egészségügyi alapellátási és szociális, valamint gyermekjóléti alapszolgáltatási feladatok ellátásán túlmenően az egészséges életmódot elősegítő tevékenységek, szolgáltatások megvalósításának, valamint közösségi funkcióknak is helyet fog biztosítani. Az érintett települések, köztük aprófalvak lakói eddig csak különböző településeken érhették el a szóban forgó alapellátásokat, pontosabban azok bizonyos körét. A teljes ellátás, illetve szolgáltatási kör elérése érdekében a megyeszékhelyre kényszerültek utazni, melynek intézményei túlterheltek, a szolgáltatásokhoz sok esetben csak hosszú várakozási idő után lehet hozzájutni. A megvalósuló beruházás révén a helyi sajátosságoknak, igényeknek megfelelő módon kialakított, integrált, a hatékony működést, a kiadások optimalizálását is figyelembe vevő, a közösségi életben való aktivitást elősegítő, környezettudatos gondolkodáson alapuló intézmény jön létre. A szolgáltató központ keretén belül a családi napközi működik majd új szolgáltatásként, de bővül a nappali ellátás kapacitása és számos egyéb a térség igényeihez illeszkedő többletszolgáltatás jön létre.

95

LHH módszertani útmutató, 2008.09.05. projekt célcsoportja A szociális, gyermekjóléti és az egészségügyi problémák kezelésének integrálása, a társadalmi esélykülönbségek csökkentése lenne az alapvető célja a projekt megvalósításának. Az öt települést felölelő térségben összesen 2375 fő él, ebből a gyermekek száma (18 év alattiak) 525 fő, a hatvan éven felüliek száma 423 fő. Az aktív korú lakosság esetében a munkanélküliség igen magas, a munkalehetőség csak az önkormányzatok által szervezett közhasznú és közcélú foglalkoztatás. A projekt célcsoportja az egészségügyi alapellátáson keresztül a mikrotérség összes lakója, de a fejlesztés kiemelt célcsoportjai az alábbiak: - idősek: a jelentős infrastrukturális javuláson áteső szociális szolgáltatások elsődleges haszonélvezői - gyermekek: a gyermekjóléti szolgáltatások infrastrukturális minőségének javítása és létrehozandó családi napközi elsősorban az ő igényeiknek felel meg - fiatalkorúak: kiemelt figyelem irányul az intézmény leendő szakmai programjában a drog prevencióra - várandós anyák, kismamák: számukra kismama tornát, gyermekágyi tornát és szaktanácsadást biztosít az intézmény - munkanélküliek és roma lakosság: rendszeres munkaerőpiaci reintegrációs tréninggel segíti az új Központ visszailleszkedésüket a munka világába - táplálkozási betegségekben szenvedők: diabetikus tanácsadás projekt tevékenységei •Előkészítés (engedélyek- és kiviteli tervdokumentáció, hatósági eljárások, rehabilitációs szakmérnök) •Közbeszerzés •Építés •Műszaki ellenőrzés •Eszközbeszerzések •Immateriális javak beszerzése •Szervezetfejlesztési tréning projekt kiválasztási kritériumoknak való megfelelés kifejtése költséghatékonyság, alternatívák

Az önkormányzat kétféle módon tudja a problémát orvosolni: vagy egy családi ház megvásárlásával és felújításával vagy új központ építésével. Az első alternatíva a megvásárolható családi házak, beosztása, kora, műszaki állapota alapján költségigényesebb a második változatnál. (átépítési, bontási költségek indokolatlanul magas volta)


A projekt fenntartásának intézményi felelőse a megvalósítani kívánt Integrált Mikrotérségi Alapfokú Egészségügyi és Szociális Szolgáltató Központ igazgatója lesz. Az intézményi struktúra a jelenleg is jól működő kaposszerdahelyi székhelyű Gondozási Központ szervezeti felépítését követi. Az intézmény fenntartását a mikrotérség tagjainak együttműködési megállapodása garantálja. Az intézmény működési költségeit az előzetes számítások szerint teljes egészében fedezik a biztosított szolgáltatások után

96

LHH módszertani útmutató, 2008.09.05. lehívható állami normatívák összegei, illetőleg a jelenlegi működésnél - a korszerűbb és megújuló energiaforrásokat felhasználó - alkalmazott technológiák és sokkal jobb hőszigetelési mutatók egy jóval költséghatékonyabb üzemeltetést tesznek lehetővé. A központ működéséhez szükséges humánerőforrás bővítés két új munkahelyet teremt. Egyrészt a családi napközi felügyeletét és működéséhez szükséges 1 fő bevonása, másrészt a nappali ellátás kapacitásbővítése igényli plusz egy fő gondozó felvételét. A Központban dolgozó további alkalmazottak a jelenlegi Gondozási Központ alkalmazottai lesznek. A háziorvos, a védőnő, a gyermekjóléti szolgálatot ellátó szakember továbbra sem az intézmény alkalmazásában fog állni. A jelen pályázat keretén belül igényelt berendezések és eszközök a projekt fenntartási időszaka alatt további fejlesztéseket nem igényelnek, sőt újabb hosszú távú tervekben szereplő plusz szolgáltatások bevezetéséhez is elegendőek. Hátrányos helyzetűek, különösen a romák helyzetének javítása

A projekt elsősorban a hátrányos helyzetűeken kíván segíteni. A Központ kialakításában a mozgáskorlátozottak akadálymentes közlekedése minden esetben megoldott lesz, minden szolgáltatást egyenlő eséllyel tudnak elérni. Cél továbbá az egészségügyi és szociális ellátás javítása, valamint reintegrációs programokkal segíteni a tartós és átmeneti, munkanélküliek munkaerőpiacra való visszatérését, különös tekintettel az aktív korú roma munkanélküliek esetében.

megvalósítás indítása és befejezése (év, hónap) előkészítettség (beruházások esetén meglévő műszaki tervek, engedélyek listája) további előkészítés (beruházások esetén hiányzó műszaki tervek, engedélyek, stb. listája, időigénye) kapcsolódás más projektekhez (beleértve a tervdokumentumban nem szereplő projekteket, korábbi projekteket)

Indítás: 2009.

Befejezés: 2010.

Az Integrált Mikrotérségi Alapfokú Egészségügyi és Szociális Szolgáltató Központ rendelkezik minden, a projekt elindításához szükséges dokumentációval, műszaki tervvel és engedélyekkel.

Nem releváns.

A megvalósított projekt szolgáltatásaiba bevonásra kerülhet a mikrotérség kibővítésével Bárdudvarnok település is, ehhez azonban elengedhetetlen lenne a két települést összekötő közút elkészítése.

97


fejlesztési irány



Kadarkúti-Nagybajomi Többcélú kistérségi társulás Szociális központjának fejlesztése

projekt gazda neve



Verkman József, polgármester


Kadarkút

összköltség, MFt

80 millió Ft


76 millió Ft

[email protected]

82/581-003



DDOP 3. prioritás


DDOP 3.1.3. a.


Érintett településszám: 23


Érintett településszám: 23 Érintett lakosságszám: 7500 fő

Érintett lakosságszám: 7500 fő

projekt indokoltsága, szükségszerűsége1 A szociális központ bővítésére rendkívül nagy szükség van, mivel eredetileg 7 település ellátásával indult, de jelenleg 12 települést lát el. A későbbiekben tervezik az intézmény ellátási területének a kistérség összes (23) településére történő kiterjesztését, mely jelenleg előkészítés alatt áll. projekt konkrét célja Kadarkúti-Nagybajomi Többcélú kistérségi társulás Szociális központjának fejlesztése, új épület felépítésével (a terület rendelkezésre áll), mivel a jelenlegi épület kicsi, bővítése nem megoldható. A tervek szerint 5 alapellátás, jelzőrendszeres házi ellátás működne, 1 szobából álló krízisközpont kialakítása. projekt célcsoportja Az intézményt fenntartó, társult településeken élő teljes lakosság, ill. a kistérségben élők. A Kadarkúti Alapszolgáltatási központ működési területén (Visnye, Hedrehely, Hencse, Kőkút, Mike, Bárdudvarnok, Kaposszerdahely, Szenna, Patca, Szilvásszentmárton, Zselickisfalud, Kadarkút) ellátottak, a települések lakossága, a kistérségi szintű hatókörbővülést követően a kistérség teljes lakossága.

98


projekt tevékenységei A több település ellátásához jelenleg nincs meg a szociális központ megfelelő kapacitása, az épület nem bővíthető a szükséges mértékben, ezért új épület építése és a szükséges eszközök indokolt. A beruházás megvalósulása esetén képzési programok elindítása, munkahelyteremtés. projekt kiválasztási kritériumoknak való megfelelés kifejtése A fejlesztés szakértő bevonásával történik. Kötelező és önként vállalt feladatok ellátását is érinti a fejlesztés. költséghatékonyság, alternatívák

A fejlesztés megvalsósulásában az építésnél több alternaítívát is megvizsgál a projektgazda.


Ilyen jellegű feladatokat az önkrományzat jelenleg is ellát normatív forrásokból, jövőben is rendelkezésre fog állni. Az épület fenntartása, karbantartását a fenntartó jelenleg is folyamatosan biztosítja.


A szociális központ a jövőben – a jelenlegi tervek szerint – a kistérség összes települését el kell lássa, a kistérségben magas a hátrányos helyzetűek és a romák aránya, tehát a fejlesztés őket is közvetlenül érinti.


Indítás: 2011


Projektjavaslat, ötletszinten


A teljes műszaki és tervdokumentációt elő kell készíteni, továbbá az engedélyeket be kell szerezni.


A kistérségben családok átmeneti otthonának kialakítása

Befejezés: 2012

6 hónap

99


fejlesztési irány



Kaposmérői mikrotérségi egészségügyi és szociális központ kialakítása

projekt gazda neve





Kaposmérő

összköltség, MFt

170 millió Ft


161,5 millió Ft

amennyiben a projekt több elemből áll, az egyes elemek és költségük, MFt A szociális központ részlegének kialakítása meglévő épület átalakításával, a teljes épületkomplexum infrastrukturális fejlesztése, épületgépészeti, világítás- és hőtechnikai felújítása, teljeskörű akadálymentesítése, berendezések korszerűsítése, az egészségügyi részleg bővítése kiegészítő szolgáltatások (fizioterápia) bevezetésének, udvarrendezés, parkoló kiépítése

135 millió Ft

Eszközbeszerzés

35 millió Ft


DDOP – 3.prioritás


DDOP – 3.1.3.a


Meglévő épület bővítésével, átalakításával létrejövő szociális központ az integrált központ részeként, berendezések beszerzése, komplex akadálymentesítés


Kaposmérő, Kaposfő, Kiskorpád, Kaposújlak, Hetes, Csombárd települések lakossága (7439 lakos 2005.) számára magas szintű egészségügyi és szociális ellátás biztosítása.

projekt indokoltsága, szükségszerűsége Az egészségügyi és szociális infrastruktúra fejlesztése, hozzáférésének javítása, mikrotérségi szinten esélyegyenlőség biztosítása, a meglévő háziorvosi, fogorvosi rendelők, védőnői szolgálat működési feltételeinek korszerűsítése, szolgáltatási kör bővítése a lakossági igények alapján, a szociális ellátás integrációjával projekt konkrét célja

100


A központ intézményeinek felújítása, fejlesztése, színvonalas egészségügyi és szociális ellátás biztosítása minden településen, a gazdaságos, hatékony működtetés feltételeinek megteremtésével. A meglévő egészségügyi komplexum kibővítése, a helyben működő szociális feladatokat ellátó mikrotérségi központ átköltöztetésével. projekt célcsoportja Az intézményt fenntartó, 8 társult településen élő teljes lakosság, mintegy 8000 fő, az egészségügyi és szociális szolgáltatásokat igénybevevők köre. projekt tevékenységei Projekt előkészítés, építési beruházás (átalakítás, felújítás, bővítés), eszközbeszerzés projekt kiválasztási kritériumoknak való megfelelés kifejtése A projekt megvalósításához szakértőt von be a projektgazda, megvalósítása meglévő épületben történik. költséghatékonyság, alternatívák

Az épület átalakításának és az új eszközök, berendezések beszerzésének köszönhetően a költség- és energiahatékony működés feltételeinek megteremtése, a meglévő erőforrások kihasználása


A feladatellátásokra igényelhető állami normatíva, önkormányzati bevételekből kiegészített hozzájárulások.


Szociális területen az ellátásokat igénybe vevők a hátrányos helyzetűek, idősek, romák, a szolgáltatás feladata is helyzetük javítása. Egészségügyi ellátások területen minden az ellátási körzetben élő, hátrányos helyzetűek, romák, egyaránt.




Pályázati dokumentáció, tervek elkészíttetése folyamatban van


Projekt előkészítése, műszaki tervdokumentációk elkészítése, engedélyek beszerzése, beszerzendő eszközlista elkészítése

kapcsolódás más projektekhez (beleértve a tervdokumentumban nem szereplő

Integrált oktatási központ kialakítása.

Befejezés: 2011. I. negyedév

Bölcsőde kialakítása.

101

LHH módszertani útmutató, 2008.09.05. projekteket, korábbi projekteket)

102


fejlesztési irány

Egészségfejlesztés.


Kaposmérői bölcsőde kialakítása, építése

projekt gazda neve





Kaposmérő

összköltség, MFt

50 millió Ft


47,5 millió Ft

amennyiben a projekt több elemből áll, az egyes elemek és költségük, MFt Meglévő épület belső átalakítása, bővítése

40 millió Ft

Eszközbeszerzés

10 millió Ft


DDOP – 3.prioritás


DDOP 3.1.3. E A Kadarkút-Nagybajomi KKFT kiemelten kezeli a bölcsődék és családi napközik fejlesztését, kialakítását.


Új munkahelyek létesítése min. 3 fő részére közvetlenül (a szülők munkavállalási lehetőségeit tekintve közvetve is), min. 2 bölcsődei csoport kialakítása, mely kb. 22 kisgyerek napközbeni elhelyezését teszi lehetővé.


létrehozott új munkahelyek száma: 3 db létrejövő bölcsődés csoportok száma: 2 db ellátott gyermekek száma: 22 fő

projekt indokoltsága, szükségszerűsége A mikrotérség területén nincsen bölcsőde, Kaposvár intézményei túltelítettek, vidéki gyermekeket nem fogadnak. A szülők munkahelyük megtartása érdekében, a család jövedelmének növelése miatt visszamennének dolgozni, ha a gyermekek felügyelete, szakszerű ellátása megoldható lenne. Előzetes felmérés alapján csak Kaposmérőben 12 gyermek elhelyezésére lenne igény, így vélhetően a szomszédos településekről is jelentkeznének férőhely függvényében, ezért lehetne mikrotérségi szintű ellátást megvalósítani. projekt konkrét célja A meglévő óvoda épületének belső átalakításával, szükség szerint bővítésével, felszerelésével bölcsődei csoportok, a feladatellátáshoz kapcsolódó kiszolgáló helyiségek kialakítása, szükséges eszközökkel való felszerelése. A településen, mikrotérségben élő kisgyerekes (0-3 év közötti) szülők munkához való hozzáférésének növelése a gyermekek nappali ellátásának biztosításával. Az életminőség javítása, esélyegyenlőség növelése. projekt célcsoportja A településen, mikrotérségben élő 0-3 éves korosztályt nevelő családok, gyerekek és

103

LHH módszertani útmutató, 2008.09.05. szüleik. A munkához való hozzáférés szempontjából hátrányos helyzetű emberek, minden kisgyermeket nevelő család. projekt tevékenységei Projekt előkészítése, az építési beruházáshoz szükséges tervek elkészíttetése (átalakítás, felújítás, bővítés), szükséges engedélyek beszerzése, a működési feltételek megteremtése, eszközbeszerzés projekt kiválasztási kritériumoknak való megfelelés kifejtése1 költséghatékonyság, alternatívák1

A meglévő épület átalakításával, bővítésével a gazdaságosabb működés feltételeinek megteremtése, az épület, meglévő erőforrások kihasználtságának növelése, az intézmény többcélúvá tétele.


A feladatellátásra igényelhető állami normatíva, önkormányzati hozzájárulás, mely az önkormányzat bevételeiből adható. A lakosság megtartó képesség növekedésével a település bevételeinek növekedése várható.


Az intézmény igénybevétele elsősorban a munkához való hozzáférés szempontjából hátrányos helyzetűek és a szociális szempontból hátrányos helyzetűek számára előnyös.




Települési szinten az igényfelmérés megtörtént, a felmérési rajz valamint az átalakításokról vázlatrajz készült


Projekt előkészítése, műszaki tervdokumentáció elkészítése, engedélyek beszerzése; beszerzendő eszközlista elkészítése


DDOP-3.1.2 Kaposmérői központú integrált oktatási hálózat kialakítása

Befejezés: 2010. II. negyedév

104





Roma egészségügyi prevenciós program

projekt gazda neve

Somogy Megyei (SMTCKÖ)


Berényi László 7400 Kaposvár, Csokonai u. 3. Tel.: 82/508-195


Kadarkúti LHH-s kistérség

összköltség, MFt

16 M Ft


16 M Ft

Területi

Cigány

Kisebbségi

Önkormányzat

amennyiben a projekt több elemből áll, az egyes elemek költsége, MFt 3 fő egészségkoordinátor 1 évre

7M Ft

Prevenciós tevékenység és előadások díja

4 M Ft

Helyzetelemzés és tanulmány elkészítése

2 M Ft

Szemléltető eszközök és dologi kiadások

2 M Ft

Utazási költség, postaköltség, telefon

1 M Ft


TAMOP 6. prioritás


TAMOP 6.1.2


A programba a kistérség 23 településén élő együttműködő roma lakosság (~ 4000 fő). Elkészült egészségállapot-felmérő helyzetelemzés és tanulmány. Megtartott prevenciós előadások a kistérség településein.


Érintett települések száma: 23 Érintett roma lakosság száma: 4000 fő Elkészített tanulmányok száma: 2 db Megtartott előadások száma: 23 db

projekt indokoltsága, szükségszerűsége A program kiinduló pontja az, hogy több tanulmány és kutatás feltárta azt a problémát, hogy a romák átlagos életkora életvitelükből és egészségügyi állapotuktól függően a magyar átlag életkorhoz viszonyítva 15 évvel alacsonyabb. Ahhoz, hogy ez a jelentős eltérés pozitív irányba megváltozzon, következetes prevenciós tevékenységre van szükség a roma társadalom minden korosztályára levetítve. projekt konkrét célja, célcsoportonként Célja: romákon belül a gyermekek, fiatalkorúak, felnőttek és idősekkel kapcsolatos egészségügyi prevenciós tevékenység és felvilágosítás, oktatás, szűrés lebonyolítása célcsoportonként. projekt célcsoportja

105


Célcsoport: Somogy megye Kadarkúti LHH kistérségbe tartozó romák projekt tevékenységei Az óvodáskorú és iskolai szocializációs folyamat kialakítása, ezen belül felvilágosító, kutató tevékenység szervezése a higiénés programmal kapcsolatban. Pubertás korban olyan felvilágosító tevékenység, amely a korai szexuális érettségből adódóan egészségügyi magatartás és a helyes viselkedés kultúra kialakítását segítő fórumok biztosítása. Felvilágosító tevékenység folytatása a különböző betegségek és káros szenvedélyekkel kapcsolatos következményekről és a megelőzés módszeréről. Időskorúakkal kapcsolatos ápolási, eltartási feladatok egészségügyi szempontokból történő felvilágosítás és képzés. projekt kiválasztási kritériumoknak való megfelelés kifejtése A romák körében az ischaemiás szívbetegségek a leggyakoribbak. A TBC-ben megbetegedettek aránya kiugróan magas. A daganatos megbetegedések rendkívül széles skálájában érintettek. A magas vérnyomás miatt fellépő megbetegedések is jelentősek. A gyomor és nyombél megbetegedések szintén. A romák táplálkozás kultúrája az egészségügyi állapot romlását jelentősen segíti. Szükség van ennek megváltoztatására. A romák szociokulturális életmódjában jelentős szerepet tölt be a dohányzás és az alkoholizmus. Fontos ennek az életformának a veszélyeire felhívni a figyelmet. Elsődleges feladatként kell, hogy megjelenjen, hogy már a terhes anyák a gyermekek születése előtti időszakban felismerjék a az egészséges életmód fontosságát. Fontos, hogy felismerjék, hogy már kiskorban meg kell tanítani a gyermekeket az alapvető egészségügyi szabályokra. Ki kell alakítani az egészséges táplálkozással kapcsolatos stratégiai ételfogyasztási, és termelési struktúrákat. Törekedni kell arra, hogy minél több természetes táplálék és minél kevesebb adalékanyagokból álló táplálékkal alakítsuk ki szokásainkat.


A projektnek a helyi társadalomra gyakorolt hatása hosszútávon fog megtérülni. Csökken az orvos-beteg látogatások száma, a gyógyszerekre fordított lakossági kiadás. Fizikailag és mentálisan megerősödött lakosság társadalmi és gazdasági aktivitása is megnő.


TÁMOP-6.1.2 program finanszírozásából.


A projekt egészségügyi helyzetelemzésének elkészítése után összehangolva a kistérségben működő egészségügyi szolgáltató szervezetekkel és mindazon intézmény rendszerrel, akár fenntartókkal is, akik a lakosság egészségügyi helyzetének javításában részt vesznek, széles körű összefogással a projekt tevékenységet segítik elvégezni, és tevékenyen rész vállalnak benne. A telepszintű környezetben élők higiénis környezetének javítása. (szemét, közterületek rendben tartása)

Az SMTCKÖ minden tárgyévi költségvetésében szerepelteti a saját önrészre vonatkozó költségeit, együttműködve a Somogy megyei Közgyűléssel, és egyéb támogatási források felkutatását is elvégzi.

106


megvalósítás indítása és befejezése (év, hónap) előkészítettség (beruházások esetén meglévő műszaki tervek, engedélyek listája) további előkészítés (beruházások esetén hiányzó műszaki tervek, engedélyek, stb. listája, időigénye) kapcsolódás más projektekhez (beleértve a tervdokumentumban nem szereplő projekteket, korábbi projekteket)

Indítás

Befejezés

2009. I negyedév eleje

2009. IV. negyedév vége

Nem releváns

Nem releváns

Nem releváns.

107


fejlesztési irány



Kadarkúti Kistérség Aktív Prevenciós Egészségfejlesztő Program

projekt gazda neve

Kadarkút-Nagybajomi Többcélú Kistérségi Társulás (Nagybajomi Településfejlesztési Szolgáltató és Kereskedelmi Kft.)


Háda Ferenc

neve,

20/807-2808; [email protected]


Kadarkúti kistérség összes települése

összköltség, MFt

150 millió Ft

igényelt MFt

150 millió Ft

támogatás,

amennyiben a projekt több elemből áll, az egyes elemek költsége, MFt programok

60

egészségdossziék, egészségtervek készítése

20

lakossági szűrővizsgálatok, állapotfelmérések elvégzéséhez szükséges eszközök

60

meghívott előadók megvalósítók megbízási díja

10

egészséges megvalósítása

életmód

tiszteletdíja,




TÁMOP-6.1.2


Az egészségi állapotfelmérésbe bevont tanulók száma: 1000 fő Elkészült egészség dossziék száma: 1000 fő A szűrővizsgálatokba bevont felnőtt lakosság száma: 1000 fő Megvalósult egészség és életmód napok: 50


Az egészségi állapotfelmérésbe bevont tanulók száma: 1000 fő Elkészült egészség dossziék száma: 1000 fő A szűrővizsgálatokba bevont felnőtt lakosság száma: 1000 fő Megvalósult egészség és életmód napok: 50

projekt indokoltsága, szükségszerűsége A népesség folyamatos csökkenése, a fiatalok rossz egészségi állapota egy olyan program elindítására ösztönzi szervezetünket, amely széles körben javítja a kistérségben élők egészségi állapotát, életkilátásait és képes a vezető halálokok kockázati tényezőinek csökkentésére.

108

LHH módszertani útmutató, 2008.09.05. A program két külön programcsomagban foglalkozik a fiatalokkal és a felnőttekkel. Különösen rosszak a roma gyerekek életkilátásai (12 évvel rosszabbak, mint nyugateurópai társaiké) elkeserítőek. Ennek oka egyrészt a nem megfelelő életkörülményekben keresendők. A fiatal társadalom egészére jellemző a nem megfelelő táplálkozás. Az egészségtelen életmód továbbá veszélyezteti és egyre fiatalabb életkorra esik a dohányzás, az alkohol és a drogfogyasztás kipróbálása és a hozzászokás kialakulása. A már gyermekkorban nem megfelelő életvitelt folytató lakosság körében felnőttkorra kialakulnak a szív-és érrendszeri, a mozgásszervi és mentális betegségek, melyek a lakosság aktív, munkaképes tagjainak számát csökkentik. projekt konkrét célja, célcsoportja A program célja, hogy a gyerekek a felnőtt kor küszöbére érve olyan pszichoszomatikus alappal és egészségi állapottal rendelkezzenek, amely biztosíthatja egészségük megőrzését életük aktív és nyugdíjas időszakában is. A komplex egészségfejlesztő program bevezetésével a családok (gyerekek és a felnőttek is) életvezetési ismeretekhez jutnak. projekt célcsoportja Kiemelten a kistérség 3-14 éves korú lakossága. projekt tevékenységei Először a gyerekek szűrővizsgálatát valósítjuk meg. A vizsgálatok az alábbiakra terjednek ki:        

keringési teljesítőképesség testtartás mély hátizmok kondíciója lábboltozat, lúdtalp általános izomkondíció testzsír, testtömeg index testsúly, testmagasság mentális állapot

A projekt lebonyolítása érdekében a kistérség nevelési- oktatási intézményeiben egészségfejlesztő napokat szervezünk. A programokat a pedagógiai folyamatba illesztjük. A gyerekek számára a tanítás nélküli napokon is szervezünk programokat. Minden gyermek kap egy ún. Junior Kártyát, melyen személyes adatait, gyógyszerérzékenysége, allergiája, a szülők elérhetőségei és a felmérési adatait szerepeltetjük majd. A kártya mellett minden gyerek számára egy Egészség dossziét készítünk, melyben összegyűjtünk minden olyan aktuális ismeretanyagot, mely a családok egészséges életvitelét segíti. A vizsgálatokkal párhuzamosan a gyerekek számára sportági bemutatókat szervezünk, melyek a mozgás örömét közvetítik és amelyeket a gyerekek ki is próbálhatnak. A következő sportágakat próbálhatják ki: falmászás, görkorcsolya, gördeszka, BMX, ugróasztal, íjászat. Az önkormányzatokat és a szülői munkaközösségeket ösztönözzük, hogy helyben alakítsanak ki olyan mozgástereket, ahol a fiatalok levezethetik feszültségüket és biztonságos környezetben együtt lehetnek társaikkal.. Évente visszatérő kontrollvizsgálatokkal figyelemmel kísérjük a 3-18 éves korosztály

109

LHH módszertani útmutató, 2008.09.05. testi- és lelki fejlődését. Az idősebb korosztály számára a kistérség háziorvosaival együttműködve egyéni mozgásprogram összeállítását tervezzük. A mozgásokhoz a helyszínt a nagybajomi sportcsarnok adná, mely a program keretében Szív- és Érrendszeri Edzésközpontként új funkciókat is ellátna. Állandó mozgásprogramokat kínálunk a kistérség lakossága számára: kardio séta, kardio trekking, jogging, kerékpározás, evezés, gimnasztika, légző gyakorlat, autogén tréning, jóga. Fontosnak tartjuk, hogy minden korosztálynak és a különböző edzettségi szintű lakosságnak biztosítani tudjuk a mozgás örömét és pozitív élettani hatását. kiválasztási kritériumoknak való megfelelés kifejtése költséghatékonyság, alternatívák

A projektnek a helyi társadalomra gyakorolt hatása hosszútávon fog megtérülni. Csökken az orvos-beteg látogatások száma, a gyógyszerekre fordított lakossági kiadás. Fizikailag és mentálisan megerősödött lakosság társadalmi és gazdasági aktivitása is megnő.


A pénzügyi fenntarthatóságot a TÁMOP 5.1.1 program biztosítja.


A hátrányos helyzetű lakosság megszólítása és programba bevonása és a fiatalokon keresztül a felnőtt lakosság megszólítása.


indítás: 2009.09.01.


A mozgásterápiás projekt kidolgozva, kipróbálva.

további előkészítés (beruházások esetén hiányzó műszaki tervek, engedélyek, stb. listája, időigénye) kapcsolódás más projektekhez (beleértve a tervdokumentumban nem szereplő projekteket, korábbi projekteket)

befejezés: 2012.09.30.

A fiatal korosztály részére nagybajom vonatkozásában kész program áll rendelkezésre.

A programot kistérségi szintű kidolgozottsága.

A program szervesen kapcsolódik a szociális alapszolgáltató központok, oktatási intézmények, civil szervezetek munkájához.

110


fejlesztési irány



Mentálhigienes és szociális (mentor) szakemberek képzése és foglalkoztatása

projekt gazda neve

Kadarkúti-Nagybajomi TKT


Witzl Ferenc, munkaszervezet-vezető

neve,

30/512-9858


Kistérség magas roma lakosságszámú települései

összköltség, MFt

60 M Ft

igényelt MFt

60 M Ft

támogatás,

amennyiben a projekt több elemből áll, az egyes elemek költsége, MFt Szociális ápoló és gondozó, mentalhigienes szakember képzés, utazási költségtérítés, szállás, vizsgadíj.

6 MFt

Foglalkoztatás részére)

40 MFt

(bér

és

járulékok

8

fő

1 fő projektmenedzser foglalkoztatása

12 MFt

posta, telefont, internet, irodaszer

2 MFt




TÁMOP 5.1.1.


Összesen 8 fő képzett (lehetőleg roma származású) szociális gondozó és ápoló, valamint mentalhigienes szakember. A kistérségi roma lakosság egésze (közel 4000 fő) számára ingyenes szociális és mentális segítségnyújtás lehetősége.


Létrehozott új munkahelyek száma: 8 fő Érintett lakosságszám: 4000 fő

projekt indokoltsága, szükségszerűsége A munkaerőpiacról kiszorult képzetlen roma származású lakosság hátrányos helyzete szükségessé teszi a munkaerőpiaci reintegrációs tevékenységek megvalósítását. munkaerőpiaci, szociális és felnőttképzési szolgáltatások működtetésével A roma munkavállalók helyzetén a munka világába integráló komplex (szociális és felnőttképzési), készség, képzettség fejlesztő, az előítéleteket is kezelő, a munkakipróbálását és a foglalkoztatást, valamint az elhelyezkedést támogató programok javíthatnak. A legfontosabb problémák a hozott negatív örökségek; alacsony iskolázottság; információhiány; a jövőkép hiánya; munkanélküliség; a meglévő előítéletek, munkaadói

111

LHH módszertani útmutató, 2008.09.05. visszautasítás. Ezek megoldására a roma társadalom azon aktív tagjai számára mentalhigienes és a felzárkóztatásukat segítő szociális mentorok képzése és foglalkoztatása fontos, akik elhívatottságot és segítőkészséget éreznek a többségi roma társadalom szemléletformálását és életmódváltását segítő feladatok ellátására. projekt konkrét célja, célcsoportonként A kistérségben élő érettségivel, valamilyen szociális szakmával rendelkező roma lakosok, felkészítése, képzése és foglalkoztatása. A képzett mentorok feladata a kistérségben élő roma lakosság mentális, szociális és egészségügyi felzárkóztatása, a jövő roma fiataljai szemléletváltozásával. projekt célcsoportja A kistérségben élő roma lakosság egésze. projekt tevékenységei Mentalhigienes, szociális gondozó és ápoló (lehetőség szerint) roma szakemberek (8-10 fő)képzése és foglalkoztatása a kistérségben. kiválasztási kritériumoknak való megfelelés kifejtése költséghatékonyság, alternatívák


A projektnek a helyi társadalomra gyakorolt hatása hosszútávon fog megtérülni. A roma lakosság számára nyújtott felvilágosító és támogató szociális szolgáltatás eredményeképp csökken az indokolatlan teherbe-esések száma, a megbetegedések száma, a gyógyszerekre fordított kiadás. A mentálisan megerősödött lakosság gazdasági aktivitása megnő.



A településeken roma lakosság egészségi állapotának, mentális és szociális állapotának javítása.


indítás 2010.09


befejezés 2013.09

projektötlet

további előkészítés (beruházások esetén

112

LHH módszertani útmutató, 2008.09.05. hiányzó műszaki tervek, engedélyek, stb. listája, időigénye) kapcsolódás más projektekhez (beleértve a tervdokumentumban nem szereplő projekteket, korábbi projekteket)

nem szükségesek

Nem releváns.

113


Foglalkoztatás fejlesztési irány

Foglalkoztatás


Együtt a szociális biztonságért

projekt gazda neve

Önkormányzat, többcélú kistérségi társulás


Witzl Ferenc


Kadarkút

összköltség, MFt

58


58

30/512-9858

amennyiben a projekt több elemből áll, az egyes elemek és költségük, MFt Emberi erőforrással kapcsolatos költségek

12

Célcsoport számára biztosított támogatások

40

Beszerzések

3

Egyéb beszerzések

2

Adminisztrációs költségek

1


TAMOP 5. prioritás


TÁMOP 5.1.1. A fejlesztési irányokon belül a szociális és a munkaügyi szolgáltató rendszer integrációjával, kapcsolódik.


Egy helyi integrált szolgáltatási rendszer kialakítása 400 fő bevonása Legalább 150 fő fejlesztésének megkezdése


150 fő fejlesztési tervének elkészítése 100 fő fejlesztési tervének megvalósítása

projekt indokoltsága, szükségszerűsége Hazánkban – részben az unióhoz való csatlakozás követelményeinek teljesítése, másrészt makrogazdasági kényszerek miatt - egyre nagyobb teret kap a hátrányos helyzetű állampolgárok esélyegyenlőségének, társadalmi integrációjának kérdése. Az utóbbi években a foglalkoztatáspolitikai stratégia fontos eleme lett a foglalkoztatási színvonal növelése, ennek érdekében a hátrányos helyzetű munkavállalók foglalkoztathatóságának javítása, a munkaerőpiac perifériájára szorult embereket is elérni képes integrációs eszközök és módszerek kidolgozása és alkalmazása. A szegénység és a társadalmi kirekesztődés egyik meghatározó oka a munkaerőpiacról való kiszorulás,a munkanélküliség, különösen a tartós munkanélküliség . Ugyanakkor a kölcsönös, visszahatás miatt a társadalomból kirekesztett hátrányos helyzetű embereknek egyre kevesebb esélyük van a munkaerőpiacra történő belépésre. A társadalmi integráció megvalósulásához nélkülözhetetlen a tartós munkanélküliek munka-erőpiaci keringésbe történő visszasegítése, ami a meglévő készségek és

114

LHH módszertani útmutató, 2008.09.05. képességek szinten tartásával, fejlesztésével valósítható meg. Ennek feltétele az egyén aktivitásának és motivációjának fenntartása mely a személyes szociális szolgáltatások keretében biztosítható. A Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ nyilvántartásában a 2008. októberi zárónapon 1847 olyan álláskereső szerepelt, aki a Kadarkúti kistérségben lakott. Számuk az egy évvel korábbi adathoz képest kismértékű (20 fős, 1,1%-os) növekedést mutatott. A nyilvántartott álláskeresők a térség gazdaságilag aktív népességének 23,5%-át tették ki 2008. októberében, amely értékkel a kadarkúti Somogy megye 2. legkedvezőtlenebb munkaerő-piaci helyzetű kistérségének számított. A nyilvántartott álláskeresők között a férfiak voltak többségben. 2008. októberben 53,1%-ot – a megyei átlagosnál 1,2 százalékponttal többet, az előző év azonos időszakinál pedig 0,8 százalékponttal kevesebbet tettek ki. A nyilvántartásban szereplő álláskeresők iskolai végzettség szerinti összetétele jóval kedvezőtlenebb volt, mint a megyei átlag. A regisztráltak többsége (57,8%) legfeljebb az általános iskolát végezte el, arányuk 10,2 százalékponttal magasabb a megyei állománybeli részesedésüknél. A szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkezők 27,3%-ot, a középiskolai érettségivel munkát keresők 12,7%-ot képeztek, míg 2% volt a diplomások hányada. Az előző év azonos időszakához viszonyítva a nyilvántartottak iskolázottsági összetétele kissé tovább romlott. A legalább egy éve folyamatosan nyilvántartott álláskeresők száma a 2008. október végi zárónapon 887 főt tett ki, ami 5,3%-os gyarapodást jelentett az egy évvel korábbihoz képest. A tartósan állástalanok 48%-ot képeztek a körzet teljes állományán belül, 2 százalékponttal többet, mint 2007. októberben, és 10 százalékponttal többet a 2008. tizedik havi megyei hányadnál. A tartósan nyilvántartott álláskeresők között a férfiak 51,1%-os arányban szerepeltek, amely 2 százalékponttal alacsonyabb volt a teljes regisztrált állományon belüli hányaduknál. Iskolai végzettség szerinti összetételüket tekintve több mint kétharmaduk (67,5%) 8 általánost (vagy azt sem) végzett, ugyanakkor a legalább érettségivel rendelkezők aránya alig haladta meg a 10%-ot. HEFOP 2.2.2 Integrált szolgáltatási rendszer létrehozásának kísérletei programjában Kaposvár, Dombóvár, Siklós kistérség vett részt, amelynek keretében a Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ szakmai koordinálásával kialakításra került egy protokoll és módszertan. Mind a metodika, mind pedig a módszertan adaptálása megfelelő garanciát biztosít a projekt sikeres megvalósításához. projekt konkrét célja A kidolgozott protokoll és módszertan alapján tervszerű együttműködés alakul ki a munkaügyi és szociális ágazat, valamint az önkormányzatok Kaposvár kistérségi szereplői között. Kidolgozásra kerülnek olyan javaslatok, módszerek, amelyek a foglalkoztatási szolgáltatások, ellátások és támogatások összehangolását szolgálják. A valós szükségletekre alapozó komplex - egymásra épülő, egymást kiegészítő szolgáltatások, támogatások mindenki számára elérhetővé tétele. A projekt időtartama alatt (24 hónap) minimum 400 fő megszólítása, adataik felvétele és kiértékelése, legalább 150 fővel egyénre szabott fejlesztési terv, integrált együttműködési megállapodás megkötése és minimum 100 fő fejlesztési tervének megvalósítása integrált/komplex szolgáltatások biztosításával olyan formában, hogy

115

LHH módszertani útmutató, 2008.09.05. közülük legalább 15 fő nyilvántartásban két éve nem szerepelt álláskereső legyen a kistérségében. projekt célcsoportja A projekt közvetlen célcsoportja: az önkormányzatok, szociális intézmények, civil szervezetek, munkaügyi kirendeltség. A projekt közvetett célcsoportja a kistérségben élő és regisztrált tartósan munka nélkül lévő álláskereső, számuk 887 fő. projekt tevékenységei A projekt végrehajtása három fő egymással logikailag összefüggő, egymást kiegészítő szakaszból áll, amelyet megelőz egy szükségletfelmérés. Az ex ante szükségletfelmérés során vizsgálni kell a kistérség gazdasági, szociális és munkaerőpiaci helyzetét, megfogalmazni azokat az igényeket, amelyek egy integrált szolgáltatási rendszer kialakítását célozzák. A projekt vezetésének (kistérségenként 1 projektvezető /részmunkaidős/, 1 pénzügyi asszisztens /részmunkaidős/, 1 munkaerő-piaci és 1 szociális szakértő) kiválasztása. A menedzsment eszközeinek beszerzése. A célcsoport megszólításának, felkutatásának módszerei: leválogatás adatbázisokból (DDRMK kirendeltsége, szociális szervezet, önkormányzati és civil szervezetek adatbázisai) helyi akciók, írásos (a programot ismertető szóróanyag) és verbális lehetőségek felhasználása, berendelés, interjú stb. A tényleges felkutatásban és megszólításban az adatbázisokkal rendelkező szervezetek vesznek részt. A toborzás során legalább 400 bevonása, velük a program szempontjából első interjú készítése, az adatfelvételi lap kitöltése. A toborzást segítik a partner szervezetek, míg az interjúkat a szakmai stáb tagjai végzik kistérségi helyszíneken is. A felvett adatlapok alapján történő értékeléskor megtörténik a munkaerő-piaci és szociális helyzet értékelése, amennyiben lehetséges az ügyfél kategorizálása (profiling) is. A rendelkezésre álló protokoll és módszertan alapján a programba ténylegesen bevont legalább 150 fő egyéni fejlesztési tervének elkészítése, az integrált megállapodások megkötése. A fenti 150, programba bevont ügyfél közül legalább 100 fő az egyéni fejlesztési tervének tényleges megvalósítása, pozitív kimentek biztosításával. Munkaformák: egyéni esetkezelés, szociális csoportmunka, közösségi szociális munka, munkaerő-piaci tanácsadó és támogató rendszer allokációja. A kimenetek dokumentálása, a nyomon-követés megszervezése. Havonta egy alkalommal történő szupervízió a konkrét munkatevékenységre, a munkához kapcsolódó viszonyra, az ügyfelekkel való kapcsolatra és a szakmai munkát végzők egymás közötti kapcsolatára irányul. projekt kiválasztási kritériumoknak való megfelelés kifejtése A projekt megfelel az LHH általános és konkrét célkitűzéseinek. Kapcsolódik azokhoz a fejlesztésekhez, amelyek az LHH által generáltak.  A kadarkúti LHH kistérségben élők szociális biztonságának és életminőségének a javítását szolgálja.  Hozzájárul a foglalkoztatási színvonal javításához.  Alapelveiben megjelenik a foglakoztathatóság javítása, az esélyegyenlőség javítása, a szemléletformálás, a szorosan együttműködő társadalmi és szakmai partnerség. költséghatékonyság,

Azzal, hogy a fejlesztési tervek alapján több ember kerül ki a

116

LHH módszertani útmutató, 2008.09.05. alternatívák

passzív ellátásból, eleve egy megtakarítást érhet el a projekt. A projekt társadalmi kiadása és a társadalmi haszon között a projektet követő egy éven belül már egyensúlyt jelez. Két év után pedig a társadalmi haszon fog dominálni.




A közvetett célcsoportban romák is vannak. A munka világába történő visszailleszkedésükkel, javulnak életkörülményeik, erősödik szociális biztonságuk.


Indítás 2009.


Befejezés 2011.

Nem releváns.

Nem releváns.

HEFOP 2.2.2 Integrált szolgáltatási rendszer létrehozása Kaposvár, Dombóvár, Siklós kistérségében. A projekt keretében kialakításra került a protokoll és a módszertan. Társadalmi Megújulás Operatív Program 1.1.2 intézkedés, amely partnerségi programelemeket tartalmaz. TIOP Integrált térségi szolgáltató központok kialakítása

117


fejlesztési irány

Foglalkoztatás


Kulturális referens foglalkoztatása

projekt gazda neve





Nagybajom

összköltség, MFt

6 MFt


6 MFt

amennyiben a projekt több elemből áll, az egyes elemek és költségük, MFt 1 fő kulturális referens foglalkoztatása

3

Programok szervezésének költségei

3


Tamop 5. prioritás


TÁMOP-5.1.1



1 fő kulturális referens foglalkoztatása 18 hónapon keresztül. Havi átlagban 1 kulturális közösségi program megvalósítása a Művelődési Házban. Létrehozott munkahelyek száma: 1

projekt indokoltsága, szükségszerűsége A helyi civil-kulturális élet együttműködési feltételei fejlesztésre szorulnak. Szükség van egy koordinátorra, aki összehangoltan koordinálja, valamint generálja a kulturális kezdeményezéseket. projekt konkrét célja Kulturális referens alkalmazásával a helyi kulturális szereplők (civilek, intézmények, egyének) együttműködési feltételeit kívánjuk javítani a kulturális-szabadidős programkínálat bővítésével párhuzamosan. Célunk a kulturális kezdeményezések motiválása, összehangolása és koordinálása. A kulturális referens alkalmazásával a Művelődési Ház folyamatos nyitva tartását kívánjuk biztosítani. projekt célcsoportja Nagybajom és térségének kulturális szervezetei és az állampolgárok, különös tekintettel az ifjúságra. projekt tevékenységei Kulturális referens foglalkoztatása, ezen belül a kulturális kezdeményezések koordinálása, továbbá kulturális programok megvalósítása Nagybajomban a Pálóczi Horváth Ádám Művelődési Otthonban.

118


projekt kiválasztási kritériumoknak való megfelelés kifejtése költséghatékonyság, alternatívák

Nem releváns.


A kulturális referens a művelődési házban látja el tevékenységét. A program fenntartását pályázati források fogják biztosítani a saját erő vállalása mellett.


A kulturális programokon keresztül a roma származásúak integrációs esélyeinek növelése.





Nem releváns.

Nem releváns.

Integrált térségi szolgáltató központ kialakítása

119



Foglalkoztatás


Roma kistérségi foglalkoztatási koordinációs hálózat kiépítése

projekt gazda neve

Somogy Megyei (SMTCKÖ)


Berényi László 7400 Kaposvár, Csokonai u. 3. Tel.: 82/508-195


Kadarkúti LHH-s kistérség

összköltség, MFt

60 M


60 M

Területi

Cigány

Kisebbségi

Önkormányzat

amennyiben a projekt több elemből áll, az egyes elemek költsége, MFt 3 fő koordinátor, 1 fő adminisztrátor bér és járulékai 2 év időtartamra

26 M Ft

Mentorok megbízási díja 3 év időtartamra

3 M Ft

Irodafenntartás és működtetés telefont, internet, irodaszer, stb.)

2 M Ft

(posta,

Tanulmány elkészítése

1 M Ft




TÁMOP 5.1.1.


Kistérségben élő regisztrált roma álláskeresők Elkészült tanulmányterv.


Bevont roma lakosság: 4000 fő Elkészült tanulmányterv: 1 db

projekt indokoltsága, szükségszerűsége Somogy megye egyik leghátrányosabb kistérsége, az országos átlagtól (7,5 %) jelentősen magasabb a munkanélküliség, 26, 8 %, amely az EU átlaghoz viszonyítva is 20,3 %-al magasabb. Szükséges e jelentős eltérések egymáshoz közelítése, legalább az országos átlaghoz. projekt konkrét célja, célcsoportonként A foglalkoztatás bővítés az iskolázottsági, képzési szint javítása mindkét célcsoport részére feltétlen fontos. Országos szinten 317 ezer ember álláskereső, ebből megközelítőleg 70-75 % a roma származású. Somogy megyére levetítve ez a szám 21143-ból megközelítőleg romák és a hátrányos helyzetűek tekintetében mintegy 16000 főt érint, melyből közel 4000 fő roma él a Kadarkúti kistérségben. projekt célcsoportja Romák és hátrányos helyzetű emberek

120


projekt tevékenységei Helyzetfelmérés, képzés előkészítése, képzés, álláshely kutatás, mentorálás. Ezen tevékenységek közt a helyzetelemzést kiterjesztjük a kistérség 23 településére, és konkrét képet kapunk arról, hogy az elsődleges munkaerőpiachoz szükséges szakmák melyike van jelen e két célcsoportban. Legfőképpen az alábbi szakmákban kívánjuk a képzéseket generálni: építőipari tevékenység, (kőműves, asztalos, ács, vasbetonszerelő, festő stb.) veszélyes hulladék szelektív feldolgozása (elektronikai cikkek szétbontása) Ezen tevékenységi köröket elsődlegesen a nemzeti és regionális fejlesztési elképzelésekhez kívánjuk kapcsolni. Az álláshely kutatásban együttműködünk a regionális és természetesen az LHH-s kistérségekhez tartozó munkaügyi kirendeltségekkel, és minden olyan legális állásközvetítő szervezetekkel, magánszemélyekkel, akik biztosítják a legális foglalkoztatási lehetőséget. Ezzel is a fekete munkát szeretnénk minél hatékonyabban elkerülni. Tevékenység kapcsán a programban érintett személyeket folyamatos mentorálásban kívánjuk részesíteni, olyan képzett mentorokkal, akik a Pécsi Tudományegyetemen szereztek ehhez megfelelő jogosítványt és képzettséget. (5 fő) Ezt a mentorálást folyamatosan (2 év + utókövetés 1 év időtartamra) biztosítjuk. projekt kiválasztási kritériumoknak való megfelelés kifejtése A projekt illeszkedik az ágazati és térségi szakpolitikai és fejlesztéspolitikai stratégiákhoz. A projekt megvalósítását az adott térségben működő települési önkormányzatokkal, cigány kisebbségi önkormányzatokkal és civil szervezetekkel végzik. Az SMTCKÖ a program továbbfolytatásához szükséges saját forrással a mindenkori költségvetési évben rendelkezik, és kizáró okok, mint főpályázóként nem szerepelnek. A horizontális szempontokat figyelembe véve társadalmi, gazdasági változásokat eredményez, és az érintett projekt célcsoportjainak minőségi életvitel változását segíti elő. költséghatékonyság, alternatívák

pénzügyi fenntarthatóság, működés költsége és finanszírozás Hátrányos helyzetűek, különösen a romák helyzetének javítása


Az álláskeresőből a mentorálás hatására csökken az aktív roma lakosság körében az álláskeresők száma,ezáltal csökken a ráfordított támogatás, szociális járadék kifizetett összege.


Konkrét helyzet ismeretében kellő rugalmassággal elő tudjuk készíteni azokat a képzéseket, lehetőségeket és információkat és be tudjuk mutatni azon foglalkoztatási helyeket, ahol valóban az egyének a munkát el tudják végezni és az ehhez kapcsolódó szociális és foglalkoztatási segítséget biztosítani tudjuk

Indítás

Befejezés

2009.

2011.

előkészítettség (beruházások esetén meglévő műszaki

121

LHH módszertani útmutató, 2008.09.05. tervek, engedélyek listája)

Nem releváns


Nem releváns


Hálózat kiépítéséhez kapcsolódhat a DDRMK által megtervezett, de még be nem indított Roma foglalkoztatási integrációs hálózatának kiépítéshez, az „Út a munkához” program keretén belül 3000 fő a foglalkoztatás szervező hálózat programhoz.

122


fejlesztési irány

Foglalkoztatás


„Képessé tenni, képesnek lenni” foglalkoztatási projekt

projekt gazda neve

Civil szervezet


Witzl Ferenc 30/512-9858


Kadarkút

összköltség, MFt

46


46

amennyiben a projekt több elemből áll, az egyes elemek és költségük, MFt Emberi erőforrással kapcsolatos költségek

10

Célcsoport számára biztosított támogatások

30

Beszerzések

3

Egyéb beszerzések

2

Adminisztrációs költségek

1


TÁMOP 5. prioritás


TAMOP 5.1.1. A kistérségben élő regisztrált megváltozott munkaképességű álláskeresők foglakoztathatóságának és foglakoztatásának javítása


A megszólítottak száma: kistérségenként legalább 50 fő A projektbe bevontak száma: 40 fő


Munkaerő-piaci szolgáltatásban részesülők száma: 40 fő

A projektet eredményesen befejezők száma: 25 fő Képzésben résztvevők száma: 20 fő Képzés utáni elhelyezettek száma: 15 fő Munkakipróbálásban, majd elhelyezésben részesülők száma 15 fő

projekt indokoltsága, szükségszerűsége A kilencvenes években komoly szemléletváltás történt Európában a társadalmi hátrányok megítélésében, a segítés céljaiban és formáiban. Az alkalmazkodás helyett egyre inkább a megmaradt képességek hasznosításának igénye, az integráció került előtérbe. A hangsúly minden foglalkoztatási nehézséggel küzdő csoport tekintetében áthelyeződött a passzív munkaerő-piaci rendelkezésekről, a segélyezésről az aktív megoldásokra. Magyarországon a megváltozott munkaképességű emberek esetében külön hangsúlyt kapott az egyéni foglalkoztathatóság javítása, oktatási és képzési lehetőségek szélesítése, valamint egy köztes munkaerő-piac kialakítása, ahol megszerezhető a nyílt munkaerő-piaci követelményeknek megfelelő jártasság és tapasztalat. A Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ nyilvántartásában a 2008. októberi zárónapon 1847 olyan álláskereső szerepelt, aki a Kadarkúti kistérségben lakott. Számuk

123

LHH módszertani útmutató, 2008.09.05. az egy évvel korábbi adathoz képest kismértékű (20 fős, 1,1%-os) növekedést mutatott. A nyilvántartott álláskeresők a térség gazdaságilag aktív népességének 23,5%-át tették ki 2008. októberében, amely értékkel a kadarkúti Somogy megye 2. legkedvezőtlenebb munkaerő-piaci helyzetű kistérségének számított. A nyilvántartott álláskeresők között a férfiak voltak többségben. 2008. októberben 53,1%-ot – a megyei átlagosnál 1,2 százalékponttal többet, az előző év azonos időszakinál pedig 0,8 százalékponttal kevesebbet tettek ki. A nyilvántartásban szereplő álláskeresők iskolai végzettség szerinti összetétele jóval kedvezőtlenebb volt, mint a megyei átlag. A regisztráltak többsége (57,8%) legfeljebb az általános iskolát végezte el, arányuk 10,2 százalékponttal magasabb a megyei állománybeli részesedésüknél. A szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkezők 27,3%-ot, a középiskolai érettségivel munkát keresők 12,7%-ot képeztek, míg 2% volt a diplomások hányada. Az előző év azonos időszakához viszonyítva a nyilvántartottak iskolázottsági összetétele kissé tovább romlott. Megváltozott munkaképességűek száma, összetétele: A kistérségben élő megváltozott munkaképességű álláskeresők száma 2008 október hónap végén 64 fő volt, melyből 38 fő 40%-os, 23 fő 50%-os és 3 fő 67%-os egészségkárosodott. A megváltozott munkaképességű emberek munkaerő-piaci esélyeinek javítása elképzelhetetlen a helyi társadalom összefogása, a munkáltatók befogadóbbá tétele nélkül. Ez a projekt alkalmas arra, hogy a célcsoporthoz tartozó álláskeresők pozitív kimenettel javítsanak élethelyzetükön, önbecsülésükön. projekt konkrét célja Szolgáltatások, képzések, támogatások biztosításával a kistérségben regisztrált megváltozott munkaképességű álláskeresők közül legalább 30 fő számára biztosítsunk kitörési lehetőséget a munkanélküliségből. projekt célcsoportja A kistérségben élő és regisztrált megváltozott munkaképességű álláskereső, számuk 64 fő. A megváltozott munkaképességű, illetve a fogyatékos emberek munkaerő-piaci helyzete lényegesen rosszabb, mint a társadalom többi tagjáé. Munkaerő-piaci pozíciójukat jelentősen befolyásolják azok a társadalmi hátrányok (pl. alacsony iskolázottság, jövedelemhiány, szegénység, megfelelően adaptált munkahelyek kis száma, komplex rehabilitációs szolgáltatásokhoz és programokhoz való hozzáférés nehézségei stb.). projekt tevékenységei A projekt vezetésének (kistérségenként 1 projektvezető /részmunkaidős/, 1 pénzügyi asszisztens /részmunkaidős/, 1 munkaerő-piaci esetmenedzser) kiválasztása. A menedzsment eszközeinek beszerzése. Előzetes (ex ante) értékelés: a kitűzött célok helyzetértékelése, hatékonysági előrejelzés

124

LHH módszertani útmutató, 2008.09.05. készítése. Módszerei: konzultációk, interjúk, empirikus felmérés a célcsoport helyzetéről. A közvetlen partnerek (szociális, önkormányzati, tanácsadó, civil) bevonásával a feladatok újbóli tisztázása. Feladatok:  A célcsoportba tartozó ügyfelek feltérképezése, megkeresése, kapcsolatfelvétel.  Tájékoztatás, felvilágosítás, orientálás, tanácsadás; az ügyfél bevonása a szolgáltatási rendszerbe.  A munkavállalást akadályozó (szociális, mentális, egészségi stb.) tényezők feltárása és a megoldás segítése.  Együttműködési, cselekvési terv készítése; az ügyfél bevonása saját sorsának alakításába.  Az ügyfél bekapcsolása a szükséges tréningekbe (munkavállalást, fejlesztésben, képzésben való részvételt segítő, reintegráló, kulcsképesség-fejlesztő, személyiségfejlesztő, beilleszkedést és önálló életvitelt elősegítő).  Ügyintézés, aktív közreműködés az álláskeresésben (pl. személyes kísérés, önéletrajzírás, kérelem stb.), és más, a közös cél eléréséhez szükséges ügyek intézése.  Munka-erőpiaci szempontból előnyös képzési szakirányok, képzőhelyek feltárása; ezek ajánlása az ügyfélnek.  Alkalmassági kérdések tisztázása (szakmai, egészségi stb.), személyre szóló munkahely megkeresése, munkára kész állapot elérése.  Munkába helyezés, mint az egyik legfontosabb cél.  Beilleszkedés segítése, utógondozás, nyomon követés.  A teljes tevékenység során folyamatos együttműködés a területileg illetékes munkaügyi központ kirendeltségével. projekt kiválasztási kritériumoknak való megfelelés kifejtése A projekt megfelel az LHH általános és konkrét célkitűzéseinek. Kapcsolódik azokhoz a fejlesztésekhez, amelyek az LHH által generáltak.  A kadarkúti LHH kistérségben élők szociális biztonságának és életminőségének a javítását szolgálja.  

Hozzájárul a foglalkoztatási színvonal javításához. Alapelveiben megjelenik a foglakoztathatóság javítása, az esélyegyenlőség javítása, a szemléletformálás, a szorosan együttműködő társadalmi és szakmai partnerség


A projekt társadalmi kiadása és a társadalmi haszon között a projektet követő egy éven belül már egyensúlyt jelez. Két év után pedig a társadalmi haszon fog dominálni.




A megváltozott munkaképességű álláskeresők között romák is vannak. A munka világába történő visszailleszkedésükkel, javulnak életkörülményeik, erősödik szociális biztonságuk.


Indítás 2009.

Befejezés 2011.

előkészítettség

125

LHH módszertani útmutató, 2008.09.05. (beruházások esetén meglévő műszaki tervek, engedélyek listája) további előkészítés (beruházások esetén hiányzó műszaki tervek, engedélyek, stb. listája, időigénye) kapcsolódás más projektekhez (beleértve a tervdokumentumban nem szereplő projekteket, korábbi projekteket)

Nem releváns

Nem releváns

Társadalmi Megújulás Operatív Program 1.1.2 intézkedés, amely hasonló programelemeket tartalmaz. Társadalmi Megújulás Operatív Program 1.1.1. rehabilitációs járadékosok munkaerő-piaci esélyeinek javítása

126



Foglalkoztatás


Dél-Dunántúli „Kistérségi Universitas” Program

projekt gazda neve

Pécsi Tudományegyetem


Szabó-Kovács Bernadett 70/366-7247


LHH kistérségek, Dunántúlon

összköltség, MFt

45 MFt


45 MFt

a

8

leghátrányosabb

kistérség

a

Dél-

amennyiben a projekt több elemből áll, az egyes elemek költsége, MFt 2 fő foglalkoztatásának költségei (bér és járulékok)

30

Irodafenntartás és működtetés telefont, internet, irodaszer, stb.)

(posta,

6

Rendezvények (konferenciák, szakmai összejövetelek) megrendezésének költsége

9


TAMOP 5. prioritás


TÁMOP 5.1.1

a



2 fő egyetemi diplomával rendelkező, doktori tanulmányokat folytató fiatal diplomás kistérségi kutató és koordinációs munkájának támogatása.

Ösztöndíjban részesülő személyek száma: 2 db

projekt indokoltsága, szükségszerűsége 





A megelőző tapasztalatok alapján a leghatékonyabb beruházás egy térség életében az emberi tőkébe megvalósított invesztíció. Egy sikeres program megvalósítása – szinkronban a Kormány 2007-es, „Nem mondunk le senkiről” elnevezésű zászlóshajó programjával – nagy lehetőséget rejt a régió leghátrányosabb kistérségeinek felzárkóztatására. Az LHH kistérségek gyengén fejlett humánerőforrás adottságokkal rendelkeznek. A magasan képzett szakemberek számossága kicsi, és dezintegráltan dolgoznak. A régió leghátrányosabb területein végrehajtandó projekt hozzájárul a meglévő tudás koncentrációjához, hátrányos helyzetű, kisebbségi sorsú, tehetséges fiatalok tehetnek szert magas kvalifikációra (nemzetközi doktori fokozat /PhD/ szerzésére), ezzel hozzájárulva a térség öntudatának és önismeretének megerősítéséhez. A program révén a felsőoktatásnak és kutatásnak a térségben jelenleg egyébként hiányzó struktúráihoz tudnak kapcsolódni intézményes és rendszeres módon. A legjobban képzett szakemberek nem vándorolnak el, helyben maradnak. A program megvalósulásával a kistérségek képesek lesznek arra, hogy kulturális, művészeti és tudományos értékeiket megjelenítsék a hazai és nemzetközi porondon, így javítva imázsukat és megtartó képességüket, a zászlóshajó program révén elindított folyamatok fenntarthatóak maradnak és a program során

127

LHH módszertani útmutató, 2008.09.05. kialakult közös tudás fenntartható módon élhet tovább. projekt konkrét célja, célcsoportonként A projekt átfogó célja olyan struktúra, szerveződés kialakítása, amely a régió nyolc kistérségében biztosítja a fenntartható növekedést biztosító helyi tudás kistérségenkénti koncentrációját és rendelkezésre állását.  Az egyes kistérségekben élő és dolgozó tehetséges, kvalifikált szakemberek, művészek, kultúra közvetítők, véleményformálók koncentrációja, a rendszeres közös gondolkodás és a térség társadalmi, gazdasági, szociális problémáinak megoldására irányuló javaslatok megfogalmazásának szándékával.  A leghátrányosabb helyzetű kisebbségi csoportok – különös tekintettel a romákra és a fogyatékkal élőkre – társadalmi integrációja erősödik, vezetőik, képviselőik bekapcsolódhatnak a kistérségi „think-tank ek” munkájába.  A kiemelkedően tehetséges, de hátrányos helyzetű térségekben élő fiatal szakemberek perspektívát kapnak úgy a helyi boldogulásra (az elvándorlás kényszerét leküzdve), hogy kiemelkedően magas kvalifikációt /PhD doktori fokozatot/ szereznek meg, a térség felzárkóztatásáért dolgozva.  A kistérségekben élő lakosság öntudata, a térségi identitás erősödik. A kistérség élhetősége közvetett módon javul. projekt célcsoportja 



 

Legáltalánosabban az egyes kistérségekben élő lakosok, az önkormányzati képviselők és az oktatási, kulturális intézményrendszerben, a közgyűjteményekben dolgozók. A kisebbségi önkormányzatok (CKÖ-k, stb), illetve a térségben működő civil szervezetek. Fogyatékkal élők és szervezeteik.

projekt tevékenységei   

   

 

A program szervezeti kereteinek kialakítása, a kapcsolat megfogalmazása a régió legnagyobb területfejlesztési, tudományos műhelye és a kistérségek között. A (tehetséggondozási) doktori programba bevont helyi fiatalok (kistérségenként legfeljebb 2 fő) kiválasztása, szerződéskötés. A helyi, klub-szerű, együttműködési keretbe bevonandó személyek megkeresése, az együttműködési keretek kialakítása (kooperációs és szervezeti forma továbbá elnevezés kiválasztása). A klub-szerű szerveződések munkaterveinek közös kidolgozása. Rendszeres (legalább negyedévente) helyi rendezvények helyi keretek között. Évente egy szakmai-tudományos konferencia megszervezése a térség jövőjéről, helyi és országos, esetleg nemzetközi szereplőkkel. Évente egy igényes kötet megjelentetése a konferencia tematikájához kapcsolódóan, melyek bemutatják a térségi szellemi értékekeket, fejlesztési dilemmákat és a társadalmi-gazdasági-kulturális helyzetet. Külön döntés alapján esetleg ez lehet idegen nyelvű is. Különös figyelmet kell fordítani a kisebbségi helyzetben élőkre, a fogyatékkal élőkre és az igényes tartalmú kulturális folyamatokból kirekesztettekre. A kistérség kulturális értékeinek ismertté tétele úgy a térségen belül, mint országosan, indokolt esetben nemzetközi színtéren is. Készülnek doktori disszertációk a térségek hangsúlyos társadalmi-gazdaságikulturális problematikájáról széles területfejlesztési kontextusban.

projekt kiválasztási kritériumoknak való megfelelés kifejtése költséghatékonyság, alternatívák

A kistérség erőforrásainak (társadalmi, gazdasági) feltárása és a térség területfejlesztésének, felzárkóztatásának elősegítése.

128


pénzügyi fenntarthatóság, működés költsége és finanszírozás Hátrányos helyzetűek, különösen a romák helyzetének javítása










A romák társadalmi integrációját segíti bevonásuk a térségi döntéselőkészítési folyamatokba, a térségi thinktank-ekbe történő integrációjuk révén. A romák kulturális integrációját segítik a térségi intellektuális tőkét megjelenítő rendezvények és kiadványokban történő megjelenésük. A nők szerepének erősítése a vidéki térségek kulturális tevékenységének irányításának – jellemzően férfitúlsúlyos – folyamataiba való hangsúlyos szerepeltetésük. Fogyatékos személyek életminőségének, szempontjainak megjelenítése a térségi döntéselőkészítési folyamatokban való integrálásukkal.


Indítás: 2009 szeptember


A programnak előzményeként tekinthető az a ROP program, melynek tapasztalatai alapján a program jól lebonyolítható. (ROP 3.3.1 – 2005 – 02 0008/33 (2005) – A kutatás a leghatékonyabb tanulás – hallgatói kutatások a Dél-Dunántúli Régió belső problematikájáról és külső kapcsolatrendszeréről) A tehetségkiválasztási és tudományos rendszer lebonyolítása ezen tapasztalatok alapján tervezhető.

további előkészítés (beruházások esetén hiányzó műszaki tervek, engedélyek, stb. listája, időigénye) kapcsolódás más projektekhez (beleértve a tervdokumentumban nem szereplő projekteket, korábbi projekteket)

  

Befejezés: 2012 augusztus

kulcsszereplők azonosítása, adatbázis létrehozatala ( 1 hónap) kutatási tematikák kidolgozása (3 hónap) helyi klubok munkatervének kidolgozása (1 hónap)

Az érintett 8 kistérség gazdaságfejlesztő, munkaerő-piaci, valamint szociális gazdasággal, kultúrával, oktatásfejlesztéssel, tudományos programokkal összefüggő EU-s, illetve hazai forrásokból származó nyertes projektjei az elmúlt 3 év tekintetében.

129


fejlesztési irány

Foglalkoztatás


Civilek a munkahely teremtésben

projekt gazda neve

Nagybajom és Vidéke Cigányszervezet


Kiss János 30/530-4286


Jákó – Nagybajom

összköltség, MFt

18 MFt


18 MFt

amennyiben a projekt több elemből áll, az egyes elemek és költségük, MFt Foglalkoztatás

10 MFt

Eszközbeszerzés

8 MFt


TAMOP 5. prioritás


TÁMOP 5.1.1

számszerű outputok1 (indikátorok, értékkel) számszerű eredmények (indikátorok, értékkel)

5 fő roma származású kistérségi lakos munkához juttatása.

(választható listáról)

projekt indokoltsága, szükségszerűsége A munkanélküliség magas száma indokolttá teszi, hogy az állami, a vállalkozói szférán kívül a civil szervezetek is részt vegyenek a foglalkoztatásban. Ugyanakkor fontos megemlíteni, hogy nem minden esetben a különféle közmunka programok jelentik a megoldást, illetőleg egyes munkahelyeken ez nem megvalósítható, mivel mindennemű előképzés nélkül a feladat végzése lehetetlen. projekt konkrét célja A projekt konkrét célja, hogy hátrányos helyzetű munkaerőt tudjunk bevonni a „munka világába”. Jelen esetben a Jákó - Nagybajom vasútállomás területén történne a munkavégzés, mivel a pályázó településén nincs vasút. Közismert a vasútvonal környékének állapota, illetőleg a térség vasúti helyzete. Az elvégzendő feladat különösebb szaktudást nem igényel, így a munka végzése nem kötött képzéshez. projekt célcsoportja A projektbe a cigány kisebbséghez tartozó személyeket kívánjuk bevonni, akik, mint ismeretes, többszörösen hátrányos helyzetben vannak. Származás, alacsony iskolai végzettség, tartós munkanélküliség. Mindezen felül figyelembe vesszük a család által eltartott gyermekek számát is. A munkába férfi munkaerő bevonása történik. projekt tevékenységei A munkaerő kiválasztása után az érintett terület vezetőjével megállapodás megkötése

130

LHH módszertani útmutató, 2008.09.05. történik az elvégzendő feladatokra. A szaktudást nem igénylő, de a környezet fenntartásához elengedhetetlen feladatok ellátása történik, a megállapodásban rögzítettek szerint. projekt kiválasztási kritériumoknak való megfelelés kifejtése költséghatékonyság, alternatívák

Nem releváns


A program időszaka alatt a munkához jutott 5 fő a foglalkoztatási juttatás (bérköltség) megszűnése után, önálló vagy társas vállalkozás keretében működtetik tevékenységüket.


Napjainkban egyre nagyobb hangsúlyt kap a „segély helyett munkát” mottó. Ennek elengedhetetlen feltétele, hogy a romák egyáltalán lehetőséget kapjanak ahhoz, hogy a családot ne segélyből, hanem legális munkából származó jövedelemből tartsák el. E helyzeten kíván javítani a Nagybajom és Vidéke Cigányszervezet.


Indítás 2009. 08. hó


Befejezés 2010. 07. hó

Nem szükségesek

Nem szükségesek

Nem releváns

131


Roma integráció fejlesztési irány

Roma integráció


Wifi Falu

projekt gazda neve

Az Internet Terjesztéséért Alapítvány


Váczi Rozi


33 LHH kistérség települései, Kadarkút

összköltség, MFt

150 Ft


150 Ft

Tel.: 30/4088785 E-mail: [email protected]



TÁMOP, 5.1.1. prioritás


A projekt mélyszegénységben élőket zárkóztat fel az információs társdalomhoz speciális képzéseken keresztül javítva ezzel az esélyeiket a munkaerőpiaci reintegrációra. A projekt helyi vállalkozók szerepvállalásával valósul meg, így hozzájárul a kistérség gazdaságának fejlődéséhez. A projekt szigorú kritériumrendszer alkalmazásával garantálja, hogy csak a leghátrányosabb helyzetűek kaphassák meg a szolgáltatást. A programban résztvevők közösségbe szervezhetők köszönhetően annak, hogy az Internet összeköti őket, előmozdítva ezzel a helyi kezdeményezéseket.


200 000 mélyszegénységben élő ember oktatása, 70 000 háztartás Internet ellátásának biztosítása

Számszerű eredmények1 (indikátorok, értékkel)

200 000 mélyszegénységben élő ember információs társadalomhoz való felzárkóztatása a digitális írástudás oktatásán, illetve a célközönségre szabott speciális tananyagon keresztül. A célközönség tagjai így képesek lesznek a munkaerőpiaci reintegrációra.

projekt indokoltsága, szükségszerűsége1 A leghátrányosabb helyzetben élők felzárkóztatását részben a fizikai elzártság részben a számukra szükséges információk és szolgáltatások hiánya akadályozza. A digitális írástudás aránya a leghátrányosabb helyzetű kistérségben jelentősen elmarad az

132

LHH módszertani útmutató, 2008.09.05. országos átlagtól. A több mint 1 millió embert jelentő közösség mögött csak részleges a fizetőképes kereslet, ezért a piaci szereplőknek nem éri meg az elzártan élők bekapcsolása az információs társadalom világába. A mélyszegénységeben élők körében az otthoni Internet penetráció 7% szemben az országos 46%-kal. A projekt kereteiben az Alapítvány digitális írástudást és több szintű képzést nyújt a mélyszegénységben élők számára, valamint az elsajított tudás készségszintű megerősítéséhez otthoni Internet hozzáférést és számítógépet biztosít önköltségi áron. A programban résztvevők ezzel bármikor hozzáférnek addig elérhetetlen információkhoz a világról, szűkebb, illetve tágabb környezetükről. Több információ birtokában a célközönség tagjai egy fejlettebb döntési mechanizmus alapján tudatosabb döntéseket hoznak a mindennapi életüket érintő helyzetekben. Eljutnak odáig, hogy megtervezzék a közeli vagy akár a távoli jövőjüket. Az Internetnek és az innen kapott információknak, impulzusoknak tudatformáló hatásuk van a mélyszegénységben élőkre. Ez a tudatformálás, illetve az ehhez kapcsolódó tanulási folyamat és a megváltozott döntési mechanizmus alapján hozott döntések hozzájárulnak az életminőség javulásához. A projekt indokoltságát magyarázza az a tény is, hogy az iskolák egyre nagyobb számban alkalmazzák a számítógépeken való oktatást EU források bevonásával. Az iskolai oktatás hatékonyságának növelését, így a EU források felhasználásakor vállalt indikátorok teljesülését is támogatja az otthoni számítógépek, Internet kapcsolat megléte és használata. Az Alapítvány által 102 településen 1700 háztartásban elindított Wifi Falu program első szakaszában nyilvánvalóvá vált, hogy megfelelő oktatási módszerek implementálásával a célközönség hatékony oktatása megoldható és az átadott tudást felhasználva a mélyszegénységben élők foglalkoztatási esélyei már rövid távon is jelentősen javulnak. A projekt megvalósításával más korábban megvalósított, illetve jelenleg futó projektek termékei is elérhetővé válnak. Mind a Digitális Középiskola, az e-tananyagok, illetve eKözigazgatás is illeszkedik a Wifi Falu programhoz. projekt konkrét célja A projekt célja az, hogy a elősegítse mélyszegénységben élő családok és gyermekek társadalmi integrációját, illetve csökkentse a munkaerőpiaci hátrányokat. A programban nyújott négy szintű térség-specifikus képzés célzottan a munkaerőpiacra való belépésre készíti fel a résztvevőket, ezzel jelentősen javul a térségben élők foglalkoztathatósága előmozdítva a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben élők életminőségének javulását. A projekt célja továbbá az is, hogy minél nagyobb arányban vonjon be térségbeli vállalkozókat bizonyos fázisok megvalósításába. A program építkezik korábban létrehozott távoktatási kezdeményezésekre. Az ezeknek a kialakításában résztvevőket bevonják segítőként, szakotatóként a képzéseikbe. Projekt célcsoportja A projekt célcsoportja a mélyszegénységben élő fiatalok a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben. Szigorú kritériumrendszer alapján ellenőrzik, hogy ténylegesen a rászorulók jussanak a szolgáltatáshoz. Nem vehet részt a programban az, aki az elmúlt 1 évben szélessávú Internet hozzáférést biztosító szerződéssel rendelkezett. A fiatalokon keresztül a családok is felismerhetik az Internetben rejlő lehetőséget. Az Internet tudaformáló hatása érinti a helyi közösségek tagjait ezzel a közösségek döntései is új mechanizmus alapján születnek. Ugyanakkor az Alapítvány fontosnak tartja az inaktív réteg elérését is, hiszen az Interneten keresztül és az oktatás segítségével ők is bekapcsolhatók a munkaerőpiacra. projekt tevékenységei A

program

során

a célközönségre szabott,

speciális

indiai

mélyszegénységben

133

élő


Középfok

Felsőfok

Óraszám

Alapfokgyakorlat

Digitális írástudás alapjainak oktatása a településeken. A képzés során átadott tananyag olyan informatikai szakmai alapokat is biztosít, amivel a célközönség tehetséges és érdeklődő tagjai számára megnyílik az út a felhasználóinál mélyebb ismeretek felé. A One-to-one tréning során a programban résztvevők saját otthoni környezetükben elsajátítják a biztonságos számítógéphasználat alapjait a gyakorlatban is. WiFi Falu partnerek képzése távoktatással az indiai Maharashtra State Certification in Information Technology Program Computing Essentials 2006 című tananyagának a magyar körülményekre átalakított távoktatásra alkalmas változata alapján. Célzott munkaerőpiaci elhelyezkedést szolgáló tréning. Az Alapítvány felméri a potenciális munkaadók igényeit. Ezen felmérés alapján egy hónapig tartó bentlakásos célzott képzést tart, aminek része az angol nyelv alapjai, a MS Office felhasználói ismeretek, és csapatépítő sportfoglakozás.

Időtartam

Alapfokelmélet

70000 fő

10 fő

1 hét

38 óra

70000 fő

1 fő

1 nap

1 óra

3500 fő

távokta tás

12 hét

66 óra

200 fő

5 fő

4 hét

160 óra

Résztvevők száma

Cél

Csoportlétszám

érinthetetlenek oktatásában bevált informatikai tananyag és módszertan alapján nyújtanak képzést. Az Alapítvány négy szintű képzést nyújt a belépő szinttől egészen a magabiztos felhasználói szintig. Az oktatási folyamat közösségbe szervezi az abban résztvevőket, ezáltal is folyamatos motivációs támogatást nyújtva nekik. Ezen túlmenően a projekt folyamatosan térség-specifikus foglalkoztatási és képzési programokat nyújt támogatva ezzel a célközönség tagjainak a munkaerőpiaci reintegrációját. A célközönségre szabott speciális tananyag rövid idő alatt (15-20 perc) teljesíthető blokkokban, sok képpel és hanggal, könnyen feldolgozható, interaktív formában tartalmazza az ismereteket. A tananyag a frissen tanult ismereteket azonnali kötésekkel egészíti ki a gyakorlati élethez és a más csatornán beszerezhető ismeretekhez (internetes újságok, iskolai tananyag). A tananyag internetes megvalósítása, a blokkok egymásra épülése, a hozzá kapcsolódó motivációs- és vizsgarendszer egységes egészt képez. A tanulási folyamat során elsajátított lexikális ismeretek mellett – szinte észrevétlenül – középhaladó szintű felhasználóvá válik a tanuló.

Az oktatáson való részvétel kötelező így mindenki megkapja a szükséges tudást az Internet magabiztos használatához. A készségszintű elsajátítás támogatásához az Alapítvány az Internet elérését a célcsoport számára nem segélykénként, hanem méltányosan megfizethető áron biztosítja. A családok kedvező konstrukcióban számítógépekhez jutnak,

134

LHH módszertani útmutató, 2008.09.05. amely az oktatás eszközeként szolgál. A projekt során az Alapítvány biztosítja az oktatáshoz szükséges Internetes tartalom szolgáltatásokat. A programban résztvevő családokat a tanulási folyamat során az Alapítvány folyamatosan figyelemmel kíséri és támogatja.

projekt kiválasztási kritériumoknak való megfelelés kifejtése1 A projekt célcsoportja megfelel az NFÜ által meghatározott szempontoknak, hiszen kizárólag a mélyszegénységben élő családok vehetnek részt. A program kereteiben nyújtott képzések a munkaerőpiaci reintegrációt célozzák. A projekt kiemelten kezeli a romák, mint leghátrányosabb helyzetű kisebbség integrációjának előzmozdítását. A képzéseken keresztül a roma lakosság tagjai ugyancsak eséllyel léphetenek be a munkaerőpiacra. A program referenciája a Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben 2008 első felében megvalósult projekt, amelynek keretében 1700 rászorult család jutott Internethez és kapott ennek kapcsán képzéseket, ezzel megszereztük azt a tapasztalatot, amely egy következő projekt lebonyolításhoz szükséges.

költséghatékonyság, alternatívák1

A WiFi technológia költséghatékonysága abban rejlik, hogy kábelek nélkül rádiós jelen keresztül jutnak a felhasználók Internethez. A projekt megvalósítása helyi vállakozók munkájával történik ezzel is elősegítve a kistérség fejlődését. Elsődleges szempont, hogy az Alapítvány meglévő infrastruktúra kihasználásával, párhuzamos rendszerek építése nélkül juttatja el az Internetet a célközönségnek. Tekintettel arra, hogy a piaci szereplőknek nem kifizetődő a mélyszegénységben élők képzése és bekapcsolása az információs társadalomba a Wifi Falu projekt mellett alternatíváról nem beszélhetünk. A projektben résztvevők Interneten keresztül részesülnek oktatásban, amely költséghatékonyabb a személyes képzésnél.

Pénzügyi fenntarthatóság, működés költsége és finanszírozása1

A program fenntarthatóságát az biztosítja, hogy az Alapítvány több bevételi forrással számol. A résztvevő családok oktatásra specifikált számítógépet vásárolnak. A program a gépekre a nagy tétel miatt jelentős kedvezményt biztosít. Majd a bekötés után 900 forintos havi díjjal járulnak hozzá a működési költségekhez. Ez a kiadás a mélyszegénységben élők számára is megengedhető és garantálja a rendszer hosszú távú működését. Amennyiben az önkormányzatok visszatérítendő szocális segély formájában előfinanszírozza a számítógépeket és a beltéri egységeket a a programhoz csatlakozók az önkormányzatnak fizetik vissza a kezdeti pénzügyi támogatást.

Hátrányos

A projekt célközönségének jelentős számú roma család tagja. Az

135

LHH módszertani útmutató, 2008.09.05. helyzetűek, különösen a romák helyzetének javítása1

Internet tudatformáló hatású roma fiatalok, családok számára. Az Internet által nyújott információ alapján kialakuló új döntési folyamatok beidegződése a zárt roma közösségek társadadalmi reintegrációját mozdítják elő.


Indítás: 2009 szeptember

Előkészítettség (beruházások esetén meglévő műszaki tervek, engedélyek listája)1

A Wifi Falu program első szakaszában összegyűjtött tapasztalat alapján készített új koncepció a projekt teljes megvalósítását tartalmazza. Az célközönségre szabott oktatási anyag 100%-os készültségi állapotban van. Az oktatáshoz szükséges eszközöket az Alapítvány bevált partnerei biztosítják


Befejezés: 2011 szeptember

Nem releváns.

Az Interneten található más e-tananyagok elérhetővé válnak a mélyszegénységben élők számára. A projekt illeszkedik a Digitális Középiskola tevékenységéhez. Az referencia programban fókuszáltan olyan településeket kapcsoltunk be, ahol a Digitális Középiskola diákjai élnek. A projekt során az Alapítvány promótálja a Digitális Középiskolát és újabb diákokat rekrutál. A középiskola végzett diákjait oktatóként bevonja a projekt képzéseibe. A projektben résztvevők hozzáférhetnek az e-Kozigazgatás portáljaihoz. Ennek kapcsán a MeH Elektronikuskormányzat-központ tevékenységének egy része, hogy egy integrált rendszerben a mélyszegénységben élőknek is egy használható felületet hozzon létre. A tanfolyamok során bemutatjuk az e-Közigazgatás működését. Az Alapítvány MeH EKK munkatársával kialakított tananyag alapján végzi a képzéseket. A magyarorszag.hu szolgáltatásait példákon keresztül kerülnek bemutatásra, és ismertetik az Ügyfélkapu regisztráció előnyeit. Az Alapítvány a Sulinet adatbázisát és szolgáltatásait bemutatja, speciális képzésekben hívja fel a figyelmet a digitális tananyagokra és szolgáltatásokra. A bevont településeken a tanárok figyelmét rövid bemutatók során hívja fel a Sulinet által nyújott szolgáltatásokra Bemutatásra kerülnek az olyan internetes közösségi szolgáltatások használatának múdját mint a tavoktatas.lap.hu és a munkanelkuli.lap.hu.

136

Kistérségi tervdokumentum

Recommend Documents