KISS Zsolt – SZOBOSZLAI Mihály – KOVÁCS András
A civil szféra bevonása a települések fejlesztésének folyamatába Magyarországon
2
A civil szféra bevonása a települések fejlesztésének folyamatába Magyarországon .......................... 1 Bevezető...................................................................................................................................................................................3 Településrendezés....................................................................................................................................................................3 A településrendezés célja ..............................................................................................................................................3 A településrendezés eszközei: .....................................................................................................................................3 Településfejlesztési koncepció .....................................................................................................................................3 Településszerkezeti terv ................................................................................................................................................3 Helyi építési szabályzat..................................................................................................................................................4 Szabályozási terv.............................................................................................................................................................4 Rendezési tervek készítése......................................................................................................................................................5 Településrendezési eljárás megindítása ....................................................................................................................6 Elzetes véleményezési eljárás ...................................................................................................................................6 Véleményezési eljárás....................................................................................................................................................6 Civil egyeztetés ................................................................................................................................................................6 Államigazgatási egyeztet tárgyalás ...........................................................................................................................6 Közzététel..........................................................................................................................................................................7 Területi fépítészi (miniszteri) szakmai, törvényességi véleményezés...............................................................7 Testületi döntés a rendezési terv elfogadásáról .......................................................................................................7 Kétlépcss engedélyezési eljárás................................................................................................................................7 Városi (települési) fépítész ..........................................................................................................................................7 Tervtanács.........................................................................................................................................................................7 A rendezési tervek nyilvánossága ...............................................................................................................................8
3
Bevezet Ebben a rövid összefoglalóban azt tekintjük át, hogy mi a jelenlegi magyar gyakorlat a települések (falvak, városok) fejlesztésének tervezésekor: az egész települést átfogó mérettl a kis lakókörnyezetig. A magyar szakkifejezések gyakran nem ugyanazt a fogalmat és hozzá tartozó folyamatot jelentik, mint más idegen nyelven: jelen fordításnál angolul. Ezért az összefoglaló végén felsoroljuk a fordításban használt azon fogalmakat, amelyeket a projekt megvalósítása során a résztvevk (mintegy a projekt további nyereségeként) összevetnek, pontosítanak.
Településrendezés Az épített környezet alakításával és védelmével kapcsolatos alapvet követelményeket, eszközöket, jogokat és kötelezettségeket, továbbá az ezekkel kapcsolatos feladatokat, hatásköröket és hatósági jogköröket Magyarországon az az épített környezet alakításáról és védelmérl szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) valamint az Országos Településrendezési és Építési Követelményekrl (OTÉK) szóló 253/1997. (XII. 20.) kormányrendelet szabályozza. A településrendezés célja
A települések terület-felhasználásának és infrastruktúra-hálózatának kialakítása, az építés helyi rendjének szabályozása, a környezet természeti, táji és épített értékeinek fejlesztése és védelme, továbbá az országos, a térségi, a települési és a jogos magánérdekek összhangjának megteremtése, az érdekütközések feloldásának biztosítása, valamint az erforrások kíméletes hasznosításának elsegítése a településrendezés eszközeivel biztosítható. A rendezési terv meghatározza a település összehangolt, rendezett fejldésének térbelifizikai kereteit; a település adottságait és lehetségeit hatékonyan kihasználva elsegíti annak mködképességét a környezeti ártalmak legkisebbre való csökkentése mellett. Feladata a település (településrészek) megrzésre érdemes jellegzetes, értékes szerkezetének, beépítésének, építészeti és természeti arculatának védelme. A településrendezés a települési önkormányzat feladata. A településrendezés eszközei:
•
a településfejlesztési koncepció,
•
a településszerkezeti terv,
•
a helyi építési szabályzat és a szabályozási terv
Településfejlesztési koncepció
A településfejlesztési koncepció a településrendezési tervet megalapozó, az önkormányzati településfejlesztési döntéseket rendszerbe foglaló, önkormányzati határozattal jóváhagyott dokumentum, amelyet a települési önkormányzat képvisel-testülete határozattal állapít meg. Településszerkezeti terv
A településszerkezeti terv az a településrendezési terv, amely meghatározza a település alakításának, védelmének lehetségeit és fejlesztési irányait, ennek megfelelen az egyes területrészek felhasználási módját, a település mködéséhez szükséges mszaki
4 infrastruktúra elemeinek a település szerkezetét meghatározó térbeli kialakítását és elrendezését. A településszerkezeti terv a település közigazgatási területére készül és rajzi, valamint szöveges munkarészbl áll. A településszerkezeti terv meghatározza a bel- és külterületeket, a beépítésre szánt, illetleg a beépítésre nem szánt területeket, a település szerkezetét meghatározó közterületeket (fútvonalak, nagyobb kiterjedés közparkok stb.), azok tagozódását, a védett, a védelemre tervezett és a véd területeket, továbbá a funkciójában megváltoztatásra tervezett területrészeket, a meglév és a tervezett infrastruktúrahálózatokat. Feltünteti a terület felhasználását veszélyeztet, illetleg arra kiható tényezket, különösen az alábányászottságot, a szennyezettséget, az árvíz-, erózió- és csúszásveszélyt, a természetes és mesterséges üregeket, a közmves szennyvízelvezetéssel ellátatlan területet, továbbá minden olyan egyéb tényezt, amely a terület felhasználását vagy beépítését befolyásolja. A településszerkezeti tervet az önkormányzati településfejlesztési döntés figyelembevételével a települési önkormányzat képvisel-testülete dolgoztat ki, és határozattal állapít meg. Helyi építési szabályzat
A helyi építési szabályzat az építés rendjét a helyi sajátosságoknak megfelelen megállapító és biztosító települési önkormányzati rendelet. A helyi építési szabályzatban kerülnek megállapításra a települési önkormányzatnak az országos szabályoknak megfelelen a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fzd sajátos helyi követelmények, jogok és kötelezettségek. A helyi építési szabályzat tartalmazza a különböz területek tagozódását, az azokon belüli egyes területrészek (övezetek) lehatárolását, felhasználásának, beépítésének feltételeit és szabályait, a különböz célú közterületek felhasználását és az azokon történ építés feltételeit és szabályait, továbbá a helyi építészeti értékvédelemmel, a védett és a véd területekkel, valamint a sajátos jogintézmények alkalmazásával érintett területek lehatárolását, valamint az azokkal kapcsolatos elírásokat. A helyi építési szabályzat készülhet a település közigazgatási területére egyszerre, vagy részterületenként fokozatosan. Szabályozási terv
A szabályozási terv az a településrendezési terv, amely a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket megállapító építési elírásokat térképen, rajz formájában ábrázolja. A helyi építési szabályzatot és a szabályozási tervet a településszerkezeti terv alapján a települési önkormányzat képvisel-testülete dolgoztat ki, és rendelettel állapít meg. A szabályozási terv a település közigazgatási területére vagy külön-külön annak egyes területrészeire készülhet. A szabályozási terv a jóváhagyott településszerkezeti tervvel összhangban készül, eltérés esetén a településszerkezeti tervet elzetesen módosítani kell.
5 A szabályozási terv tartalmazza a bel- és külterületek lehatárolását, a beépítésre szánt és a beépítésre nem szánt területek, illetleg az azokon belüli egyes területrészek (építési övezetek, övezetek) lehatárolását. Elkülöníti az egyes területrészeken belül a közterületeket és az egyéb területeket. Tartalmazza továbbá a közterületeken belül a különböz célokat szolgáló területeket (közút, köztér, közpark stb.), a közterületnek nem minsül területeken belül a telkek, építési telkek, területek kialakítására és beépítésére vonatkozó megállapításokat, az egyes területrészeken belül a védett és a védelemre tervezett, valamint a véd területeket, továbbá építményeket, az infrastruktúra-hálózatok és építmények szabályozást igényl elemeit, a sajátos jogintézmények alkalmazásával érintett területrészek lehatárolását.
Rendezési tervek készítése A rendezési tervek készíttetése, módosítása – bár különböz szervezetek, vagy az állampolgárok is kezdeményezhetik – az Önkormányzati Képvisel-testület joga és feladata. A helyi építési szabályzat és a településrendezési tervek kidolgozása során az érintett állampolgárok, szervezetek, érdekképviseleti szervek véleménynyilvánítási lehetségét biztosítani kell. A helyben szokásos módon (helyi újságok, városi televízió illetve rádió, internet stb) az érintettek tudomására kell hozni kidolgozásuk elhatározását, amelynek keretében meg kell határozni a rendezés alá vont területet, ki kell nyilvánítani általános célját és várható hatását, hogy az érintettek azzal kapcsolatban javaslatokat és észrevételeket tehessenek. Az államigazgatási szerveket, valamint az érintett települési önkormányzati szerveket az elkészítésbe be kell vonni úgy, hogy azok ismertessék a település fejldése és építési rendje szempontjából jelents terveiket és intézkedéseiket, valamint ezek várható idbeli lefolyását, továbbá a hatáskörükbe tartozó kérdésekben a jogszabályon alapuló követelményeket. Az érintett terület lakosságának életkörülményeiben bekövetkez hátrányos következmények elhárítása vagy csökkentése érdekében figyelemmel kell lenni az érintettek értékrendjére, szociális helyzetére, ezek várható változására, továbbá vizsgálni kell a lakosság életkörülményeit és igényeit. A helyi építési szabályzatot és a településrendezési terveket a megállapítás, illetve a jóváhagyás eltt a polgármesternek véleményeztetnie kell az Országos Településrendezési és Építési Követelményekrl (OTÉK) szóló 253/1997. (XII. 20.) kormányrendeletben meghatározott államigazgatási szervekkel, az érintett települési önkormányzati és érdekképviseleti valamint társadalmi szervezetekkel és célszeren a közmüzemeltetkkel. Az eltér vélemények tisztázása érdekében a polgármesternek egyeztet tárgyalást kell tartania, amelyre a véleményezési eljárás valamennyi érdekeltjét meg kell hívnia. Az egyeztet tárgyalásról jegyzkönyv készül, mely tartalmazza az elfogadott és az el nem fogadott véleményt azok indokolásával együtt. A véleményezési eljárás befejezése után a szabályzatot, illetleg a terveket az elfogadásuk eltt a polgármester legalább egy hónapra a helyben szokásos módon közzé teszi. Az érintettek a közzététel ideje alatt azokkal kapcsolatban észrevételt tehetnek. A rendeletalkotás eltt a a szabályzatot és a terveket a valamint a beérkezett véleményeket, az arra adott válaszokat azok indokolásával együtt a területi fépítész illetve a fváros és a megyei jogú városok esetén a miniszter véleményezi.
6 A vélemény ismeretében a települési képvisel-testület dönt a helyi építési szabályzat és a településrendezési tervek elfogadásáról. A törvényben elírt véleményeztetési eljárás lefolytatása nélkül nem fogadhatók el. Az elfogadott helyi építési szabályzatot, valamint településrendezési terveket vagy azok vonatkozó részét, illetleg kivonatát a polgármester megküldi a véleményezésében résztvetteknek. A településrendezési terveket az országos és térségi területrendezési terv figyelembe vételével kell készíteni. A folyamat els lépcsje a településfejlesztési koncepció kidolgozása. Ez alapján készül a Szerkezeti terv, mely a területfelhasználási egységeket határozza meg. A szerkezeti terv szerint készülnek a helyi építési szabályzatok és szabályozási tervek. Településrendezési eljárás megindítása
Az Önkormányzati Képvisel-testület határozatban dönt a településrendezési eljárás megindításáról. Meghatározza a f célokat, települési követelményeket, valamint a rendelkezésre álló eszközöket a célok megvalósításához. Elzetes véleményezési eljárás
Elzetes véleményezési eljárásban az államigazgatási szerveket kötelezen, az érintett közmkezelket (áramszolgáltató, víz és csatornázási mvek, gázszolgáltató, távftmvek, telefon és kábeltévé szolgáltatók) célszeren tájékoztatni kell a rendezés alá vont területrl, a rendezés általános céljáról és annak várható hatásáról. Véleményezési eljárás
A véleményezési eljárásban a településszerkezeti terv jóváhagyandó munkarésze a település igazgatási területének felhasználását meghatározó terv és leírás, a kötelez alátámasztó szakági munkarészek: •
tájrendezési
•
környezetalakítási
•
közlekedési
•
közmvesítési
•
hírközlési javaslat.
A szabályozási terv jóváhagyandó munkarészét az ingatlan-nyilvántartási térkép hiteles másolatának felhasználásával kell készíteni. Civil egyeztetés
A rendezési terveket a lakosság és a civil szervezetek javaslatainak, észrevételeinek figyelembevételével kell készíteni. Ennek elsegítése érdekében lakossági fórumokat, civil szervezetekkel történ egyeztet megbeszéléseket kell tartani. Államigazgatási egyeztet tárgyalás
A véleményezési eljárásban kiküldött egyeztetési dokumentációra beérkezett vélemények összehangolására államigazgatási egyeztet tárgyalást kell összehívni, ha a beérkezett vélemények beépítése a tervbe ellentmondásokhoz vezethet.
7 Közzététel
Az elfogadásra (rendeletalkotásra) javasolt dokumentációt a tervezett rendeletalkotás eltt legalább egy hónappal a „helyben szokásos módon” közzé kell tenni. A helyi médiumokban (helyi újság, televízió és rádió) célszer felhívni a figyelmet a kifüggesztés helyszíneire, idtartamára. A lakossági tájékozódást megkönnyíti a tervek lakossági fórumokon történ ismertetése. Ha az informatikai háttér lehetvé teszi (mind szolgáltatói, mind fogadói oldalról), az internetes közzététel nagyon hatékony eszköze a tájékoztatásnak. Területi fépítészi (miniszteri) szakmai, törvényességi véleményezés
Az elfogadásra javasolt dokumentációt kiegészítve az érdekelt államigazgatási szervek beérkezett véleményével, az államigazgatási egyeztet tárgyalás jegyzkönyvét valamint az arra adott tervezi válaszokat a területi fépítész (a fváros illetve megyei jogú városok esetén a miniszter) véleményezi. A területi fépítész – megyei jogú városok esetén a miniszter – végs véleménye alapján hozza meg döntését az önkormányzat képviseltestülete. Testületi döntés a rendezési terv elfogadásáról
A településfejlesztési koncepciót, a szerkezeti tervet határozattal, a helyi építési szabályzatot és a szabályozási tervet rendelettel, a szabályzat intézkedési javaslatát szintén határozattal fogadja el a testület. Kétlépcss engedélyezési eljárás
Ha egy terület beépíthetségét nem szeretnénk szigorú paraméterekkel korlátozni, ugyanakkor kiemelt városképi szerepe van, a szabályozás kétlépcss engedélyezési eljárást írhat el. Az els lépcsben – elvi építési engedély – kell tisztázni mindazon paramétereket, amit az építési szabályzat – az akkor még nem ismert építészetiberuházási program hiányában – nem határozott meg. Az egyszerbb esetekben fépítészi vélemény, jelentsebb beruházások esetén építészeti mszaki tervtanácsi vélemény segít tisztázni a beépíthetség feltételeit, ad javaslatot építészeti megoldásokra. Az építési engedély így második lépcsben készül az elvi építési engedély véleményezése során meghatározott feltételek alapján. Városi (települési) fépítész
A városi fépítész feladata a település fejlesztése, értékeinek megrzése, a településrendezési tervek készítésének koordinálása, az építési engedélyezési tervek véleményezése. Tervtanács
A település, a települési környezet, illetve az épített környezet alakítását és védelmét szolgáló településrendezési és építészeti-mszaki tervek szakszerségének és magas színvonalának elsegítése érdekében az önkormányzat építészeti és mszaki tervtanácsot hozhat létre. A tervtanácsok létrehozását és mködtetését a területrendezési, a településrendezési és az építészeti-mszaki tervtanácsokról szóló 40/1999. (IV. 23.) FVM rendelet szabályozza. A tervtanács tagjai a szakterületileg illetékes szakmai kamarák, a szakmai-társadalmi szervezetek, a Magyar Tudományos Akadémia szakmai bizottságai és regionális központjai, valamint a felsoktatási intézmények vezeti által javaslatai alapján a
8 polgármester által felkért - szakmailag elismert és nagy tapasztalattal rendelkez – szakemberek. A rendezési tervek nyilvánossága
A rendezési tervek szakmai dokumentumok, „olvasásuk”, értelmezésük szakmai ismereteket igényel. Bár a rendezési tervek nyilvánosak, terjedelmüknél fogva közvetlenül nem kerülnek a lakosság birtokába, betekinteni a polgármesteri hivatalban, esetleg a városi könyvtárban, földhivatalban vagy egyéb nyilvános helyen lehet. Sokszor még a helyi tervezk sem rendelkeznek szabályozási tervvel illetve építési szabályzattal. A távközlési infrastruktúra fejldése, az internet elterjedése új eszközöket ad az információk átadásában. Egy adott kérdésre a hagyományos (papír alapú) szabályzatból hierarchikusan több helyrl kell „kiolvasni” a választ. Az elektronikus formátumban strukturáltan elkészített, vagy feldolgozott rendezési terv felhasználóbarát kezelfelülettel hatékony támogatást nyújt a laikus állampolgároknak is, hogy kérdéseikre könnyen értelmezhet, korrekt és teljes választ kapjanak. Magyarországon több gátja van az információs társadalom ilyen irányú fejlesztésének. Az infrastruktúra kiegyenlítetlen fejlettsége, mind kiszolgáló, mind kliens oldalról. Az informatikai ismeretek hiánya – fleg az idsebb korosztálynál. Egy komplex informatikai rendszer kiépítése komoly anyagi forrásokat igényel, sikere csak akkor garantált, ha a döntéshozók és az alkalmazók egyaránt motiváltak. Az információ hatalom, érdeket sért, ha az információ könnyen hozzáférhet, az információ birtokosai, kezeli veszítenek „hatalmukból”. A rendszerváltás óta nem jöttek létre, illetve nem ersödtek meg, így nem kell hatékonysággal mködnek azok a civil szervezetek, amelyek tenni tudnak a település érdekében és befolyásolni tudnák a döntéshozókat, kihasználva a demokrácia és a „nyitott társadalom” lehetségeit. Az általános és középiskolai képzésben szükséges átadni azokat az ismereteket, ami alapján a polgár eligazodik a rendezési terv dokumentumaiban, és érdemben hozzá tud szólni az életét befolyásoló döntésekhez.
