Intézményesülési minimumkritériumok a civil szféra regionális fejlesztési folyamatba való bevonásához - szakértői tanulmány -
Debrecen, 2005. március 31.
1
Tartalomjegyzék
1.
Bevezető
3.
A kutatás módszereinek bemutatása
4.
1. A regionális tervezés rendszerének összehasonlítása Magyarországon
5.
és Romániában 1.1. A regionális fejlesztési folyamat intézményesülésének jellemzői
5.
1.2. Az Észak-alföldi regionális fejlesztési terv és az Észak-nyugat Romániai
6.
regionális tervezés tartalmi sajátosságai 2. A civil szféra regionális fejlesztési folyamatba való bevonódásának jellemzői
11.
2.1. Intézményesülési keretek
11.
2.2. A civil szektor részvétele a regionális fejlesztési folyamatokban – kutatási tapasztalatok
13.
2.2.1. Ismeretek a regionális fejlesztéssel kapcsolatban
13.
2.3. A civilek regionális fejlesztési folyamatban való munkája
14.
3. A civilek intézményesülésének minimumkritériumai
16.
2
Bevezető Jelen tanulmány elsődleges célja az, hogy a magyarországi Észak-alföldi régió, illetve az Észak-nyugat Romániai régió regionális fejlesztési folyamattal kapcsolatos jellemzőit összehasonlító jelleggel feltárja, különös tekintettel a civil szférának a regionális fejlesztési folyamatba való bekapcsolódására. A regionális tervezés, valamint annak a nemzeti fejlesztési tervbe való szerves beillesztése elsősorban az Európai Unióhoz nemrég csatlakozott és a most csatlakozásra váló országok esetében nyert kitüntetett figyelmet, hiszen az Unió a NUTS II szinten, vagyis a régiók mentén támogatja a források felhasználását. E támogatási rendszer honosítása azonban a volt szocialista országok esetében jelentős kihívással járt, mivel a centralizált elosztási rendszereket – legalábbis részben – decentralizálni kell annak érdekében, hogy az ágazati tényezők mellett a regionális szempontok és érdekek is megfelelő súllyal szerepeljenek a nemzeti tervezésben. A regionális tervezési szint arra is több lehetőséget nyújt, hogy a helyi társadalmak civil érdekei is érvényesülhessenek, s így átfogó társadalmi egyeztetés jöhet létre az érintettek körében, amely növeli a társadalmi konszenzust a döntéshozatali szervek és a szélesebb társadalom között. A támogatások eléréséhez a következő feltételeknek kell(ett) megfelelni a csatlakozásra váró országoknak: a NUTS II régiók megteremtése (vagy újjászervezése), illetve olyan monitoring, pénzügyi finanszírozási és ellenőrzési eljárások és testületek létrehozatala, amelyek a Strukturális és Kohéziós Alapok szellemében jöttek létre. Ugyanakkor az érintett országok bizonyos fokig szabadságot élveznek az átalakítások operatív szakaszában, s ez eltérésekhez vezethet a regionális fejlesztési rendszereket illetően. Magyarországon 1994-ben megalakultak a regionális fejlesztési ügynökségek és tanácsok, s 2004-ben – az EU elvárások figyelembe vételével - megkezdődött a 2007-2013-as időszak fejlesztési tervének kialakítása is. E folyamatban a civil szféra bevonása kitüntetett szerepet játszik; egy 2004-es kormányrendeletben a civil szervezetek bevonásának módját részletesen rögzítették is. Romániában 1998-ban született meg a regionális fejlesztésről szóló törvény (151/július 15, 1998), amely azonban a regionális tervezési rendszert illetően eltér a magyar gyakorlattól. E tanulmány a következő kérdésekre keresi a választ: •
Milyen hasonlóságok és eltérések találhatóak a két térség tervezési folyamatai között? 3
•
Hol találkoznak a két térség tervezési stratégiái?
•
Mi jellemző a társadalmi egyeztetési eljárásokra, különös tekintettel a civil szférának a tervezési folyamatban való részvételére?
•
A kutatás tapasztalatai szerint a két térség civiljei hogyan vélekednek a bevonódás jelenlegi gyakorlatáról?
•
A kutatásban résztvevő szervezetek hogyan képzelik az ideális civil részvételt?
A kutatás módszereinek bemutatása A kutatás célját képezte, hogy az Észak-alföldi régió, illetve az Észak-nyugat romániai régió civil szervezetei között felmérést készítsünk működésüket, határon átnyúló kapcsolataikat és a regionális fejlesztési folyamatban való részvételüket, valamint az ehhez kapcsolódó elképzeléseiket illetően. Reprezentatív mintavételre törekedtünk, amely minden szervezet számára egyenlő esélyt teremt a mintába való bekerülésre, s ennek egyedüli feltétele a regionális tervezés iránti érdeklődés volt. Első lépésként a szervezetek hivatalos székhelye szerint próbáltunk listát összeállítani, a román oldalon azonban ez akadályokba ütközött. Ezért – annak érdekében, hogy a mintavétel a határ két oldalán azonos legyen – internetes forrásokra, illetve ernyőszervezetek, valamint civil szervezetek számára szolgáltatásokat nyújtó intézmények adatbázisaira 1 támaszkodva hoztuk létre a felkeresni szándékozott szervezetek listáját. Minden listába került szervezetet megkerestünk, ám azokat, amelyek egyetlen elérhetősége sem működött kiválogattuk. A többi szervezettel először e-mailben, majd telefonon is felvettük a kapcsolatot, illetve egyeztetés történt az interjúk helyszínét és idejét illetően. A felmérés kérdőív lekérdezésével zajlott, kivéve azokat az eseteket, amikor – előzetes ismereteinknek köszönhetően – bővebb információ elérése érdekében magnós interjúk is készültek. A kutatás debreceni szervezetek körében próbakérdezéssel kezdődött, melynek során ki tudtuk szűrni azokat a változókat, amelyek a megbízhatóság és érvényesség kritériumainak nem tesznek eleget, majd javítás után visszakerültek a végleges kérdőívbe. Következő lépésben a romániai terepmunkát folytattuk le, az előzetesen egyeztetett időbeosztás szerint három fő vette fel a kérdőíveket és interjúkat. A kérdezés a magyarországi szervezetek körében zárult. 1
Magyar oldal: Hajdú-Bihar megyei civil regiszter, román oldal: BINCISZ, ERMACISZA Interneten található adatbázisa, valamint a nagyvarad.lap.hu oldalon fellelt szervezetek listája
4
Az adatok és interjúk rögzítése után a elemzési szakasz kezdődött meg, amelynek során az egyes megoszlásokat az országonkénti tagság mentén hasonlítottuk össze. A hiányzó adatok (missing values) a bemutatott táblázatokban nem szerepelnek.
1. A regionális tervezés rendszerének összehasonlítása Magyarországon és Romániában 1. 1. A regionális fejlesztési folyamat intézményesülésének jellemzői Magyarországon a kormány 2004-ben határozott az Európa Terv kidolgozásának tartalmi és szakmai keretéről (1076/2004 VII/22. kormányrendelet). E szerint egy, a kiinduló feltételezéseket tartalmazó dokumentum elkészítését közép- és hosszú távú pénzügyi előrejelzés, illetve a hosszú távú fejlesztési koncepció és ország-stratégia kialakítása követi. A centralizált tervezésből adódó ágazati elkülönültség oldására tematikus munkacsoportokban kell folynia a tervezőmunkának, a régiók pedig az ágazatokkal azonos súllyal kell, hogy szerepeljenek a tervezési folyamatban. Nyolc különböző munkacsoportot hoztak létre, amelyek felelősei az érintett miniszterek, résztvevői pedig az érintett államigazgatási szervek, a regionális fejlesztési ügynökségek, a társadalmi-gazdasági és szakmai partnerek, valamint a tudomány képviselői lettek. Ehhez kapcsolódóan minden régióban létre kellett hozni regionális munkacsoportokat, amelyek a régióban – a fejlesztési ügynökségekre alapozva, és a Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal koordinációjával – a társadalmi-gazdasági és szakmai partnerek, az ágazatok, és a tudomány képviselőinek részvételével látják el a tervezési feladatokat. Romániában a kormány elsődlegesen a régiók kialakításáról intézkedett, amelyek tervezési és értékelési kereteit képezik a regionális fejlesztési politikának. Ennek koordinálásával a regionális fejlesztési tanácsokat, mint döntéshozatali szerveket bízta meg, amelyek feladata a regionális fejlesztési programok és stratégiák elemzése, projektek megvalósítása, a regionális célok szem előtt tartása, illetve a Nemzeti Fejlesztési Alapból származó forrásoknak a regionális fejlesztési ügynökségeken keresztül történő felhasználása. A Regionális Fejlesztési Tanács a megyei tanácsok elnökeiből és az önkormányzati testületek egy-egy képviselőjéből áll, vezetője megyei képviselők közül - egy évi mandátumra választással kerül ki. A megyei prefektusok szavazati jog nélkül vesznek részt a tanácsban. A regionális fejlesztési tanácsok – a kormány által kidolgozott keret-szabályozás alapján – maguk alakítják ki működési szabályzatukat. Az Európai Bizottság e rendszert azért nem 5
tartja kielégítőnek, mert a regionális fórumon valójában lokális érdekek vannak képviseltetve, amelyek a választástól-választásig tartó politikai érdekektől nem feltétlenül mentesek. A tanácsok koordinálásával, végrehajtó szervként regionális fejlesztési ügynökségek is létrejöttek, amelyek jogi személyiséggel rendelkező közhasznú, nonprofit szervezetek. A fejlesztési ügynökségek működésének rendjéről az érintett fejlesztési tanácsok határoznak, vezetőjét választják, finanszírozását pedig a Nemzeti Fejlesztési Alapból, a helyi és megyei költségvetések önkéntes hozzájárulásaiból, valamint a piaci szereplők, külföldi befektetők, az EU és más nemzetközi szervezetek hozzájárulásaiból kell ellátni. E finanszírozási rendszer kényes oldala azonban, hogy a helyi és megyei önkormányzati szervek nem motiváltak arra, hogy a regionális fejlesztési ügynökségeket támogassák, amíg az EU-s forrásokból nem részesülhetnek. Jelenleg az ügynökségek finanszírozása fele részben a helyi és megyei hozzájárulásokból, fele részben pedig Uniós forrásokból tevődik össze. A Nemzeti Regionális Fejlesztési Ügynökség 2000-ben Tervezési és Fejlesztési Minisztériummá alakult, 2003-ban pedig az Európai Integrációs Minisztérium egyik osztályává vált. A regionális fejlesztési folyamat intézményrendszere jelenleg is fejlesztés alatt áll. Összefoglalóan elmondható, hogy a magyar és román regionális fejlesztési intézményrendszer felépítése nem mutat különbségeket (mindkettő nemzeti szinten koordinált, a döntéshozatalt a fejlesztési tanácsok, a végrehajtást a fejlesztési ügynökségek látják el), a regionális fejlesztési folyamatban részt vevők összetétele azonban alapvetően eltér: míg Magyarországon az érintett régióban a gazdasági, társadalmi és tudományos élet szereplői, illetve a civil szféra képviselői vesznek részt a fejlesztési tervek kidolgozásában, és a munka tematikus elvek mentén halad, addig Romániában a folyamatba a meglévő, centralizált közigazgatási rendszer helyi és megyei szintű képviselői kapcsolódtak be, így a regionális fejlesztés elsősorban nem a kialakított régiók vitalitását szolgálja, hanem az Uniótól várható források intézményi kritériumainak való megfelelést. 1.2. Az Észak-alföldi regionális fejlesztési terv és az Észak-nyugat Romániai regionális tervezés tartalmi sajátosságai Az Észak-alföldi régió fejlesztési tervének középpontjában alapvetően a régió felzárkóztatása áll, mely nemcsak a már meglévő adottságokat használja ki, hanem a potenciális, versenyképességet meghatározó tényezők felismerésére és innovációs értékük kihasználására is törekszik. A tervezési dokumentumok elkészítése az előbb említett tematikus munkacsoportokban történik: 6
a) Egészséges Társadalom b) Okos, Művelt társadalom c) Aktív Társadalom d) Információs Társadalom e) Versenyképes Gazdaság f) Felzárkózó Vidék g) Élhető Környezet h) Dinamikus Településrendszer A tematikus munkacsoportok a régió szakembereiből állnak össze, akik segítik a tervezői munkát, véleményezik a munkaanyagokat, javaslatokat tehetnek bizonyos tartalmi összetevőkre, illetve szakértelmükkel segítik a fejlesztési dokumentumok aktualizálását. A régióban a tervezési munkák alapját a 2002. október 14-én elfogadott „Az Észak-alföldi Régió Területfejlesztési Koncepciója és Területfejlesztési Stratégiai Programja, valamint Operatív Programja” című tervdokumentum szolgáltatja. A tematikus munkacsoportok munkája felett a Regionális Munkacsoport gyakorol kontrollt, amely elsődlegesen a 2007-2013-as időszakra vonatkozó tervezés regionális szakmai-társadalmi egyeztetését látja el, s így a partnerség megvalósulásának letéteményese. A Regionális Munkacsoport által előzetesen véleményezett szakmai anyagok kerülnek az Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Tanácshoz előterjesztésre és jóváhagyásra. E testület 2006. március 13-án fogadta el „Az Észak-alföldi régió stratégiai programja 2007-2013” című dokumentumot, illetve az ehhez kapcsolódó intézkedési és tevékenységi tervet, illetve az Észak-alföldi Regionális Operatív Program munkaanyagát, s ezzel az egyeztetési időszakot lezártnak tekinti. Az Észak-alföldi régió stratégiai programja A stratégia tervezési keretei: •
Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció
•
Az Országos Területfejlesztési Koncepció
•
Nemzeti Stratégiai Referencia Keret (NSRK)
•
Nemzeti Akcióprogram (NAP)
•
Nemzeti Agrár-vidékfejlesztési Stratégiai Terv és Nemzeti Agrár-Vidékfejlesztési Program
7
•
Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program
•
Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia
•
Regionális szintű tervelőzmények „Az Észak-alföldi Régió területfejlesztési koncepciója és a területfejlesztési stratégiai programja, valamint operatív programja”
A stratégia specifikus céljai: •
A régió stratégiai helyzetére és humánerőforrására építő versenyképes, piacvezérelt és innováció-orientált gazdaság fejlesztése – dinamikus régió
•
A régió természeti, környezeti rendszereinek kialakítása, megőrzése és fenntartható használata, a környezet értékként való kezelése – öko-régió
•
A régióban az egészséges élet lehetőségeinek biztosítása, a kapcsolódó endogén potenciál hasznosítása – egészséges régió
•
A régió versenyelőnyeire alapozott piacvezérelt és innováció-orientált agrárvertikum kialakítása –agrár-régió
•
A régió területi különbségeinek mérséklése és a társadalmi kohézió foglalkoztatás központú erősítése – esélyteremtő és felzárkózó régió.
A stratégiai prioritások átfogó és specifikus céljai: •
Dinamikus régió: a gazdasági versenyképesség növelése, a turizmus fejlesztése, interregionális kapcsolatok fejlesztése, és a kulturális és közösségi innováció megalapozása és fejlesztése.
•
Öko-régió: a régió környezeti állapotának megóvása és fenntartható fejlesztése, biztonságos környezet megteremtése, környezeti adottságokra épülő gazdasági tevékenységek környezeti szempontból fenntartható fejlesztése.
•
Egészséges régió: a lakosság egészségi állapotának javítása, a régió potenciáljára, természeti adottságaira alapozott komplex egészségvertikum kialakítása.
•
Agrár-régió: a mezőgazdaság regionális sajátosságokhoz és piaci követelményekhez alkalmazkodó élelmiszeripari célú fejlesztése, illetve a nem élelmiszercélú mezőgazdasági
termesztés
elterjesztése,
a
mezőgazdasági
területek
eltartó-
képességének és területfejlesztésben betöltött szerepének javítása, és a K+F eredmények agrárgazdaságban történő alkalmazásának támogatása. •
Esélyteremtő és Felzárkózó régió: a periferikus területek bekapcsolása a területfejlesztésbe, a vidéken élők és hátrányos helyzetűek
életminőségének és
8
életesélyeinek javítása, a vidéki társadalom életminőségének javítása, illetve az integrált településfejlesztés.
Romániában a regionális fejlesztési tanács munkája – abból adódóan, hogy ugyanazon kötelező uniós keretek között kell a tervezési folyamat egyes szakaszait végrehajtani -, a regionális stratégia és a regionális operatív program dokumentumainak létrehozásából áll, s ez a folyamat jelenleg is zajlik. Bizonyos régiókban már megszülettek a stratégiai dokumentumok, az Észak-nyugat romániai régió azonban még a tervezés szakaszában van, a tervezéssel kapcsolatos információkat honlapján rendelkezésre bocsátja. Míg az Észak-alföldi régió Magyarországon a második legrosszabb HD-indexszel rendelkezik, addig a mintát alkotó másik régió kifejezetten előnyös gazdasági-földrajzi pozícióban van Románia más régióihoz képest, sőt előrejelzések szerint középtávon a legdinamikusabban fejlődő területté is válhat. A fejlődési folyamatban előnyeivé válhatnak a következő faktorok: •
Fejlett szállítási és logisztikai infrastruktúra
•
Ásványkincsek széles köre
•
Iparágak sokfélesége
•
Dinamikus gazdasági környezet
•
Fejlett pénzügyi és banki szolgáltatások
•
Képzett humán-erőforrás
A régió stratégiáját nagy részben építi (földrajzi és társadalomtörténeti értelemben is vett) turisztikai lehetőségeinek jobb kihasználására (ivóvíz-tisztasági programjuk csak egyike a már működő projekteknek). A stratégia másik fontos alapja a nemzetközi együttműködési hálózatokba való minél gyorsabb és hatékonyabb belépés, s az ebből származó előnyök kihasználása. A fenntartható regionális fejlődés alapját nem a jelenleg, régiónként elérhető források kihasználásában, hanem más, EU-tagsággal rendelkező régióval közös, interregionális projektek megvalósításában látják. Abban, hogy 2007-től, amikor a valószínű uniós tagsággal együtt Románia hozzáférést nyer a strukturális alapokhoz, a szereplők regionális szinten milyen mértékben ismerik fel a regionális alapokból nyerhető források előnyeit, a regionális fejlesztési ügynökség meghatározó szerepet játszik: konzultációkon és monitoringrendszeren keresztül segíti a potenciális érdekelteket. 2004-ben a francia Auvergne régió
9
DATAR nevű regionális fejlesztéssel foglalkozó szervezetével zajló, 18 hónapos Twinningprojekt zajlott le, ennek fő célkitűzései: •
Partnerség: 6 munkacsoport együttműködésével létrejött a Regionális Tervezési Bizottság, amely új szakaszt jelent az intézményesülési folyamatban. Megyénként kezdeményeztek találkozókat és beszélgetést az érdeklődőkkel,
•
régió-program kialakítása,
•
új módszerek átültetése.
Az ügynökség partnerségi szándékai komolyan veendők, ha figyelembe vesszük, hogy az ügynökség 2003-ban csatlakozott az Európai Fejlesztési Ügynökségeinek Társaságához is. A Regionális Fejlesztési Terv specifikus jellemzői a következők: •
szinte minden társadalmi és gazdasági területet érintő, összefüggő tervezés,
•
a felfedezett problémák enyhítésére stratégiai jellegű, logikusan egymásra épülő részekből tevődik össze,
•
hivatalos dokumentum-voltából következően nemcsak az elérendő EU-s források számára képez csatornát, hanem a központi költségevetés regionális alapjait is e terv kapcsán lehet majd elérhetővé tenni,
•
az ellenőrző, menedzsment és pénzügyi intézmények párhuzamos, egymásra épülő együttműködése az alapja a Regionális Fejlesztési Terv sikerességének.
A fejlesztési terv kapcsán az alábbi modulok már elkészültek: •
társadalmi és gazdasági profil: a régió jelenlegi állapotára vonatkozóan tartalmaz információkat és elemzéseket,
•
SWOT-elemzés: a regionális szintű célok és lehetőségek feltárása,
•
stratégiai Akciókeret: a legfontosabb prioritások meghatározása a finanszírozási lehetőségek tekintetében, vagyis a finaszírozás forrásainak, konkrét összegeinek és egyben kereteinek is egy időben történő kiépítése,
•
a környezet státusza: a régió természeti környezetének aktuális elemzése.
Hat munkacsoportban folyik jelenleg a tervezőmunka, amelyek: -
a vállalkozások fejlesztése,
-
az emberi és társadalmi erőforrások fejlesztése
-
funkcionális régió
-
regionális marketing
-
a rurális területek fenntartható fejlesztése
-
városi fejlődés témái köré csoportosulva jöttek létre.
10
A két régió regionális stratégiáját tekintve (a romániai régió egyelőre a stratégiai dokumentum kidolgozását végzi, de a fejlesztési terv bizonyos prioritásai már kialakultak) a felfedezhető hasonlóságok elsősorban a két régió társadalom- és gazdaságtörténeti státuszából következnek: a vidéki életforma jelentős súlya, a centralizált intézményrendszer, a mezőgazdasági és ipari szerkezet elavult volta, a lakosság rossz egészségi állapota alapvetően minden volt szocilaista országban jellemző problémák, amelyeket regionális szinten lehet hatékonyan orvosolni. Ugyanakkor a romániai régió változatosabb, gazdagabb természeti erőforrásokkal rendelkezik, így a befektetések növelését tekintve (a vonzó olcsó munkaerőt is figyelembe véve) előnyösebb helyzetben van hazánknál. Azok a prioritások tehát, amelyek mindkét régióban megjelentek a tervezés folyamán, átfogó és problémaorientált jellegükből adódóan megegyeznek: a lakosság egészségi állapotának javítása, az oktatási rendszer fejlesztése, a mezőgazdasági rendszer átalakítása a piaci elvek és a potenciál figyelembe vételével, az ipari beruházások növelése, valamint a kis- és középvállalkozások munkahelyteremtő erejének növelése mentén találkoznak a két régió fejlesztési stratégiái. 2. A civil szféra regionális fejlesztési folyamatba való bevonódásának jellemzői 2.1. Intézményesülési keretek Az a cél, hogy a regionális tervezési és fejlesztési folyamatokban a szakértőkön kívül a régió szélesebb társadalma is bekapcsolódjon, prioritást élvez az Európai Unió ajánlásában. A szervezett széles körű társadalmi részvétel pedig elsősorban a nonprofit szervezeteken keresztül valósulhat meg, így azok bevonása a tervezésbe eszköz lehet a társadalmi egyeztetési eljárások folyamán. A legjobb példák Európában azt bizonyítják, hogy a civilek részvétele nemcsak azért gyümölcsöző, mert szakértelmükkel – elsősorban innovatív képességeiknek köszönhetően – segítik a stratégiai programozási munkát, hanem azért is, mert rajtuk keresztül más fórumon érdekeit képviselni nem tudó társadalmi csoportok is lehetőséget kapnak a partnerségi struktúrákban való részvételre. Magyarországon a 258/2004. (IX.16) kormányrendelet képezi a civil szervezetek regionális fejlesztési folyamatba való bevonódásának alapját. A fejlesztési intézményhálózat és politika egyes részei szerves összefüggésben vannak, hiszen az egyes stratégiai nyalábok olyan területeket is érintenek, amelyben a civilek jelentős társadalmi és gazdasági súllyal rendelkeznek.
11
A fenti kormányrendelet értelmében a civilek fejlesztési tanácsok munkájában való részvételének kezdeményezése – a hivatalos dokumentumok mellékelésével - bejelentkezés alapján történik, miután erre a RFT felhívást tesz. A bejelentkezett és nyilvántartásba vett szervezetek az Egyeztető Fórumon keresztül vesznek részt a tanács munkájában, a fórum működési rendjét maga alakítja ki. Az Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács 2004. október 20-i határidővel hirdette meg a civil szervezetek körében a részvételi lehetőséget, amely az Érdekegyeztető Fórumon keresztül, tanácskozási joggal vonja be a civileket a fejlesztési munkába. A fórum megalakulása óta aktívan működik, bár jelen kutatás azt mutatja, még mindig sok olyan szervezet található, amely nem ismeri kellően a regionális tervezés folyamatát és tartalmát. Romániában az 1998-as regionális fejlesztési törvényben nem történt utalás sem a civilek, sem más társadalmi képviselők – pl. tudományos szakértők - bevonásának rendjét illetően. A törvény születése után néhány hónappal az Észak-nyugat Romániai régióban – az EastWest Institute és a Demokráciáért Egyesület szervezésében - több napos konferenciát tartottak a törvény gyakorlati megvalósításának módjáról és annak várható hatásáról. E rendezvényen kiemelt hangsúllyal tárgyalták a civilek fejlesztési folyamatban való részvételével kapcsolatos kérdéseket. Elhangzottak olyan észrevételek, hogy a kormánynak már a kezdetektől, törvényi szinten támogatnia kellene a civilek bevonódását, ugyanakkor a lakosság helyi képviselőin keresztül képviseleti rendszerben helyt kap, s a további civil részvétel azon múlik, hogy ennek jelentőségét a képviselőtestület felismeri és támogatja-e. Az Észak-nyugat romániai régió fejlesztési tanács is élt azzal a lehetőséggel, hogy az intézményesült civil társadalom képviselőit bevonja a tervezési munkába, ám az együttműködés ma még gyerekcipőben jár. Ennek elsődleges oka az, hogy egyrészt a civilek nincsenek informálva a regionális fejlesztési folyamattal kapcsolatban, nem tudnak a részvételi lehetőségről, másrészt ők maguk sem kezdeményezik azt, bár a kutatás tapasztalatai szerint lenne rá igényük. Úgy tűnik, ez a folyamat még ma sem tekinthető befejezettnek, hiszen jelen kutatási tapasztalatok is bizonyítják, hogy a civilek regionális fejlesztési folyamatba való bekapcsolódása nem tekinthető széleskörűnek – a megkérdezett 24 szervezetből mindössze egy vesz részt jelenleg a regionális tervezésben.
12
2.2. A civil szektor részvétele a regionális fejlesztési folyamatokban – kutatási tapasztalatok Jelen kutatásban összesen 24 magyar és 24 romániai szervezet vett részt, a teljes minta tehát 48 szervezetet tartalmaz. Mintába kerülésük feltétele volt, hogy tevékenységi körükből kiindulva a regionális fejlesztési folyamat potenciális résztvevői és érdeklődők legyenek. A román oldalon csak romániai magyar szervezetek kerültek be a mintába. A kérdőívet (mely mindkét oldalon azonos volt) a szervezet rendelkezésünkre álló képviselőjével kérdeztük le (elnök, titkár, alapító tag vagy más munkatárs). 2.2.1. Ismeretek a regionális fejlesztéssel kapcsolatban A megkérdezett magyar szervezetek körében a regionális fejlesztési folyamat 58,1%-ban, míg a határ másik oldalán csak 41,9%-ban volt ismert. Ugyanakkor mindkét oldalon a folyamat pozitív megítélői voltak túlsúlyban: a magyar oldalon 14, a román oldalon 9 pozitív vélemény hangzott el, ehhez mérten kifejezetten negatív megítélés mindkét oldalon csak három esetben jellemző. Az, hogy a civilek bevonásáról milyen információkkal rendelkeznek az érintettek, további képet adhat a szféra tájékozottságáról a regionális fejlesztési folyamatot illetően. A következő táblázat adatai a bevonás módjával kapcsolatos vélekedéseket mutatja. 1. táblázat Ismeretek a civilek fejlesztési folyamatba való bekapcsolásának módjáról (esetek száma) Hogyan vonják be a civileket? kötelező a civil delegáció részvétele
kötelező meghívni a civileket
ajánlott a civilek bevonása
magyar
2
5
2
nincs rendelkezés a civilek bevonásáról 2
romániai magyar
0
5
2
1
még nem hallott a regionális fejlesztési folyamatról
6
4
A magyar oldalon 15, a román oldalon 14 érvényes válasz született, s az adatok kifejezetten tájékozatlanságra utalnak, hiszen a magyar szervezeteknek csak egyharmada (5 fő), a románok közül pedig mindössze egy válaszadó volt olyan, aki a hatályos rendelkezéseknek megfelelő információval rendelkezett. A tájékozottság mellett azonban érdekes az is, hogy a megkérdezettek, információiktól függetlenül hogyan vélekednek a civilek bevonódásáról a regionális tervezésbe.
13
2. táblázat A civilek bevonásának szükségességéről alkotott vélemény (esetek száma) Mi a véleménye a civilek bevonásáról?
magyar romániai magyar
mindenképpen hasznos, jogkörtől függetlenül 2 6
a civilek érdeke a részvétel
csak szavazati joggal van értelme
egyéb
5
7
1
még nem hallott a regionális fejlesztési folyamatról 4
5
1
0
6
A válaszok azt mutatják, hogy a román oldalon, ahol a civil részvétel még egyáltalán nem jellemző, a válaszadók – egy kivétellel – úgy gondolják, hogy a civil bevonódás jogkörtől függetlenül mindenképpen hasznos, illetve a civilek érdeke, hogy megtörténjék. A magyarországi szervezeteknél, amelyek a regionális tervezés folyamatával kapcsolatban több (formális és informális) tapasztalattal rendelkeznek, a szavazati jog kritériumához való ragaszkodás
jellemzőbb, a mellett, hogy a civilek bevonódása, mint érdek-tényező is
megjelenik – ők tehát részvételüket szavazati jogkörben is egyenrangú félként, kifejezett partnerségi viszonyban képzelik el. 2.3. A civilek regionális fejlesztési folyamatban való munkája A 24 magyar szervezet közül 7, míg az azonos számú romániai szervezetek közül mindössze kettő vesz részt jelenleg a fejlesztési folyamatban 2 . Kimaradásuk oka mindkét országban elsősorban az információhiánynak köszönhető (9 magyar és 12 romániai eset), egy esetben későn szereztek tudomást a részvételi lehetőségről, 1 román és 3 magyar esetben pedig a szervezetnek nincs igénye arra, hogy éljen a lehetőséggel. Mindkét oldalon 1-1 olyan szervezet található, amely konkrét meghívást kapott a bekapcsolódásra, a többiek a lehetőségről hallván jelezték részvételi igényüket. A bekapcsolódás motivációjával kapcsolatban érdekes eltérés figyelhető meg, amely újfent a civil szféra általános, a közéletben való szerepvállalási tapasztalatainak tudható be: míg mind a hét résztvevő magyar szervezet kifejezetten azért csatlakozott, hogy véleménye megjelenjen a fejlesztési stratégiában, addig egy romániai szervezet kifejezetten a civil társadalmat kívánta képviselni a fejlesztési üléseken, a másik pedig – a magyarországiakhoz hasonlóan – a véleményét akarta
2
mivel ez utóbbi szám nagyon csekély, valódi következtetéseket nem vonhatunk le belőle.
14
képviselni. A magyar szervezetek tanácskozási joggal, a romániai szervezetek viszont csak jelenléti jogkörrel rendelkeznek; az előbbiekre jellemző, hogy 6 szervezet képviselője az ülések többségén (vagy minden ülésen) megjelenik, míg a megkérdezett romániai szervezeti képviselők közül egy sem tudta megmondani, hogy a fejlesztési folyamatban részt vevő kolléga milyen gyakorisággal vesz részt a fejlesztési üléseken, illetve az érdekegyeztető fórumon. Ez arra utal, hogy a magyar oldalon a tervezésbe bekapcsolódott szervezetek komolyan veszik feladatukat, míg román oldalon a szervezeten belüli információáramlás az ülések tapasztalatait illetően nem megfelelő. A magyar oldalon található szervezeteknél jellemző, hogy négy esetben az üléseken résztvevő személy maga vállalta feladatát, két esetben pedig a vezető választása által, míg román oldalon - az egy érvényes válasz szerint – szavazással került ki az érintett kolléga. Kiválasztásának (mindkét oldalon) elsődleges szempontja szakmai felkészültsége volt, míg egy esetben hazánkban saját kérése alapján került a kolléga a szervezet képviseletében a civil érdekegyeztető fórumba; szakmai felkészültségét egyébként mindkét oldalon legalább közepesen fontosnak tartják, csakúgy, mint az aktuális témával kapcsolatos felkészültségét. A részvétel hasznosságát illetően az adatok Magyarországon négy esetben azt jelezték, hogy a kolléga szívesen megy az ülésekre és hasznosnak is tartja e feladatot, egy esetben szívesen jár, bár a részvételt haszontalannak találja, egy esetben pedig kifejezetten másra szánná a fórumon töltött időt. Az adatokból úgy tűnik, hogy a résztvevők fele kifejezetten aktívan dolgozik az üléseken, míg másik felük is mutat alkalmankénti aktivitást, passzív részvétel nem jellemző sem a magyar, sem a romániai szervezetek körében. A válaszadók szerint a civileket alapvetően (az esetek többségében vagy mindig) partnerként kezelik a fejlesztési folyamat más résztvevői, csak egy esetben mutatkozik teljesen negatív vélemény a többi résztvevő civilekkel kapcsolatos attitűdjeit illetően. A fenti adatok mutatta különbségek ugyanarra a két okra vezethetőek vissza: egyrészről Romániában a civil szféra – többek között megfelelő törvényi szabályozás, és elsősorban anyagi finanszírozás nélkül – még nem erősödött meg, bár magyar és nemzetközi pályázati alapokból így is fenn tudják tartani magukat. Magyarországon ugyanakkor a nonprofit szféra már megerősödött, és a finanszírozása és infrastrukturális keretek kialakítása után a professzionalizálódás felé halad. Ehhez szorosan kapcsolódik a másik szempont, amelyet figyelembe kell vennünk az adatok értelmezésénél: bár az EU feltételrendszerének megfelelően Romániában is kialakult a regionális fejlesztés intézményhálózata, a vonatkozó kormányrendelet nem rendelkezik – az akár szakmai potenciállal is rendelkező - civil
15
társadalom fejlesztési folyamatba való bevonásáról, azt a régiók helyi és kommunális 3 képviselőire bízza. Bár e rendelkezés némileg homályos, az Észak-nyugat Romániai Regionális Fejlesztési Tanács kezdeményezést tett a civilek bevonására, akik jelenleg jelenléti jogkörrel bár, de részt vehetnek az üléseken – hazánkban az érdekegyeztető fórumok felállításával a civilek intézményesülésének egyértelmű lehetőséget biztosítottak. Mindkét országra jellemző azonban – bár Romániában sokkal erősebben -, hogy a szervezetek körülbelül fele nem ismeri a regionális fejlesztési folyamatot, s e tájékozatlanság azt mutatja, hogy a civilek egy jó része a potenciális részvételi lehetőségről sem tudott. A széles körű társadalmi egyeztetés elve megkívánja, hogy a civil szervezetek nagyobb részét érjék el a fejlesztési folyamat résztvevői a szükséges információkkal. 3. A civilek intézményesülésének minimumkritériumai Bár a civileken keresztül nyilvánvalóan szélesebb társadalmi érdekek is érvényre juthatnak a regionális tervezésben, mégis fontos, hogy pontosan kit is képviselnek ott megjelenésükkel. A következő táblázat a válaszok megoszlását mutatja. 3. táblázat A civilek képviselete a regionális fejlesztésben (esetek száma) Kit képviselnek a civilek az üléseken való megjelenésükkel? Saját magukat
saját szervezet tagjait
a szervezet profiljába tartozó más szervezeteket
saját szervezet célcsoportját
magyar
3
4
4
6
romániai magyar
0
4
6
0
A romániai szervezeteknél a saját tagok és célcsoport képviselete azonos arányban jellemző, míg a magyarországiak közül 6 szervezet egyfajta szakmai képviseletet lát el részvételével, 3 pedig saját magát képviseli. 4. táblázat A szervezetek jövőbeni részvételi tervei (esetek száma) Élni fog-e a következő részvételi lehetőséggel? mindenképpen magyar romániai magyar
inkább igen
inkább nem
semmiképpen sem
még nem döntötte el
9
10
1
2
2
17
4
0
1
0
3
A kifejezés angol megfelelője „communal”, amely ebben a kontextusban több község közös képviseletét jelenti, hiszen azok önállóan nem rendelkeznek önkormányzati joggal.
16
A megkérdezettek legnagyobb része ki kívánja használni a következő részvételi lehetőséget, bár a magyar oldalon több a még bizonytalankodó; a romániai szervezetek a civilek többségéről is motiváltságot feltételeznek, míg magyar oldalon a válaszadók több, mint fele (14 esetben) úgy gondolja, a többi civilnek csak egy részét érdekli a regionális tervezés. Saját szakmai felkészültségüket a határ mindkét oldalán megfelelőnek ítélik meg a megkérdezett szervezetek; a többi civilt illetően a magyar oldalon túlsúlyban vannak a negatív vélemények, mely szerint csak elvétve akad olyan szervezet, amely megfelelő felkészültséggel rendelkezik a partnerségben való részvételhez, a román oldalon viszont a pozitív megítélés felé billen a mérleg nyelve (figyelemreméltó, hogy egyik oldalon sem akadt egy eset sem, amely a civil szféra egészét alkalmasnak ítélné a részvételre). A saját időbeni kapacitás vizsgálata mindkét oldalon azonos eredménnyel zárult: 7 szervezetnek mindenképpen, 8-nak általában lenne ideje a regionális programozási folyamatban való részvételre (70% tehát tud időt szakítani), 4 szervezetnek viszont általában nem, egynek pedig soha nem lenne ideje az ülések látogatására. A többi civil időbeni kapacitását is hasonlóképpen ítélik meg a megkérdezettek: nagyobb részben születtek megfelelő megítélés mutató válaszok. Azzal kapcsolatban, hogy ki döntsön a civilek bevonódásának módjáról, érdekes eredmények szólettek. Magyarországon a megkérdezettek (a két lehetséges kategória megadásával) a kormányzati szintű döntés és a regionális civil érdekképviselet asztalára utalta a döntést, amelyet ideális esetben közösen kellene meghozniuk. Kormányzati rendelkezés már született a bevonódás kereteiről, egységes regionális civil érdekképviselet azonban egyenlőre nincs az Észak-alföldi régióban, csak egyes szakterületek mentén figyelhetőek meg ilyen érdekképviseleti kezdeményezések. A román oldalon meglepő módon a megkérdezetteknek mindössze 20%-a jelezte, hogy a kormányzati szinttől (is) várja a civil bevonódás módjáról hozott döntést, annak ellenére, hogy az 1998-as törvény születésénél ezt sokan hiányolták – elsősorban a regionális és országos civil érdekképviselet, és kisebb arányban a regionális fejlesztési ügynökség kooperációjától várnák a részvétel módját meghatározó döntéseket. Ez jele lehet annak, hogy a centralizált döntésektől nem sok jót várnak, az erős civil érdekképviselet azonban szorosan összefonódik a magyarság érdekeinek érvényre juttatásával is 4 .
4
A romániai magyar szervezeteknek az utóbbi években több lokális, regionális és országos hálózata is megszületett, amelyek néha keresztezik, néha kiegészítik egymást, jellemző azonban, hogy román hálózatokba nem kapcsolódnak be, sőt nem is tudnak ilyen létezéséről. A magyar civil szféra befelé fordulása a későbbiekben figyelemreméltó ellentmondásokkal járhat, hiszen a civileket elsősorban magyar és nemzetközi
17
A következő táblázatból a civilek ideális bevonásának módja, az erről alkotott elképzelések figyelhetőek meg. 5. táblázat A civil szervezetek ideális bevonásának módja (esetek száma) Hogyan lenne ideális a civilek bevonása? szakterületek közös képviselete magyar
17
földrajzi területek közös képviselete 0
romániai magyar
12
2
mindenkit meg kell hívni
ernyőszervezeteket kell meghívni
3
1
7
1
A magyar oldalon a az esetek majdnem 70%-ban civilek szakterületenkénti bevonása kapta a legtöbb szavazatot, három megkérdezett szerint mindenkit meg kell hívni, egy pedig az ernyőszervezetek mediatív szerepére támaszkodva képzeli az ideális részvételt. A román oldalon is a szakterületenkénti képviselet kapta a szavazatok felét, a megkérdezettek jelentős számban azonban a - teljes egyenlőség elve alapján – minden szervezet meghívását tartják ideálisnak, akik aztán saját hatáskörben dönthetnek arról, hogy élnek-e a lehetőséggel. A magyarországi szervezetek úgy tűnik, hogy a szervezetek működési módjának jelentős különbségeit felismerve a szakterületek prioritását hangsúlyozzák (amely vélemény a tematikus munkacsoportokban történő munka elvéhez jól kapcsolható), a románok pedig e mellett a „minden civil fontos civil”-elvet követve az esélyegyenlőséget is fontosnak tartják, ami – tekintve a regionális fejlesztéssel kapcsolatos szinte teljes információhiányt, érthetővé is válik. A civilek véleménye arról, hogy a regionális fejlesztéssel kapcsolatban melyek azok a területek, ahol a civilek véleménye számíthat, összetett képet mutat.
kapcsolatrendszerük nem Romániához kapcsolja, ugyanakkor érdekeiket ott, lokális és regionális szinten tudják legmegfelelőbben képviselni.
18
6. táblázat Mely területeken kérdezzék meg a civileket Véleményezendő terület
Magyar szervezetek
Romániai szervezetek
Választotta
Nem választotta
Választotta
Nem választotta
6
16
3
19
Turisztika fejlesztése
16
6
13
9
Külső befektetések
6
16
8
14
10
12
8
14
Mezőgazdaság
9
13
10
12
Vidékfejlesztés
18
4
14
8
9
13
6
16
20
2
17
5
20
2
12
10
21
1
16
6
22
0
14
8
11
11
8
14
20
2
21
1
17
5
11
11
20
2
21
1
14
8
11
11
14
8
9
13
Beszállítói hálózatok létrehozása az iparban
növelése Kis- és középvállalkozások megerősítése
Műszaki infrastruktúra fejlesztése Környezet- és természetvédelem A lakosság egészségi állapotának javítása Oktatási rendszer Hátrányos helyzetű társadalmi csoportok helyzetének javítása Innovációs és K+F tevékenységek fejlesztése Kulturális örökség védelme Intézményfejlesztés Határ menti együttműködések elősegítése Régiómarketing Információs technológia fejlesztése Kiemelés: a szervezetek több, mint fele az adott területet a civil érdeklődés homlokterébe sorolta
19
Szinte az összes, a kérdőívben felsorolt területre (amelyek egyébként az ÉARFÜ homlokterébe tartoznak), a megkérdezettek szerint tehát nincs olyan fejlesztési, programozási terület, ahol a civilek véleményét egyáltalán nem kellene megkérdezni, s ezzel őket az egyeztetési folyamatból ki kellene zárni. A magyar oldalon azok a szakterületek, amelyek a szavazatok felénél többet kaptak, egyrészt a klasszikus civil hiánypótló és szociális területeket ölelik át: környezet- és természetvédelem, a lakosság egészségi állapotának javítása, az oktatási rendszer hatékonyabbá tétele, a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok helyzetének javítása, illetve a kulturális örökség védelme. E mellett azonban olyan területek is fontosnak bizonyultak, mint a turisztika, a vidékfejlesztés, az intézményfejlesztések, a határ menti együttműködés élénkítése és a régiómarketing, amelyek a jövőbeni fejlesztéseket kifejezetten a régióra összepontosítva, ennek lehetőségeit kihasználva segíthetik elő. A romániai szervezetek ugyanakkor kevesebb területről szeretnének véleményt alkotni, a környezet- és egészségvédelem mellett (17 és 14) a kulturális örökség védelme és a határ menti összefogások erősítése kapta a szavazatok több, mint 90%-át. Ezen adatok arra utalnak, hogy – megerősítve a fentebbi következtetéseket – a romániai szervezetek számára a magyarság kultúrájának megőrzése a legfontosabb, s az anyaországi szervezetekkel való együttműködés nemcsak másik prioritásként, de a kulturális identitás megőrzésének eszközévé is válik, különös tekintettel az EU által finanszírozható, határokon átnyúló programokra, amelyek egyre nagyobb teret nyithatnak a magyar-magyar együttműködések fellendülésének, ezzel együtt pedig a romániai magyar és a román szervezetek közötti kooperáció iránti igény elsikkadásának is.
20
A civilek intézményesülésének minimumkritériumai a következők: •
A megkérdezett szervezetek túlnyomó többsége (függetlenül attól, hogy jelenleg részese-e a regionális fejlesztési folyamatnak) a következő csatlakozási lehetőséggel élni szeretne,
•
magyar oldalon a szavazati jog, mint a partnerség zálogának fontossága kezd előtérbe kerülni, román oldalon a jelenlét maga a legfontosabb,
•
saját szakmai felkészültségüket és időbeni kapacitásukat a megkérdezettek megfelelőnek ítélik, míg a többi szervezettel kapcsolatban túlnyomórészt azt gondolják, hogy közülük szakmailag és időbeni kapacitásukat tekintve is csak kevesen alkalmasak a részvételre,
•
a magyarországi szervezetek azt tartanák ideálisnak, ha a kormányzat és egy regionális civil érdekképviselet együttesen szabályozná a civilek bevonódásának módját, míg a romániai szervezetek számára az országos és a regionális civil képviselet kooperációjával hozott szabályozás lenne a legelfogadhatóbb (itt meg kell ugyanakkor jegyeznünk, hogy a civil szférának átfogó érdekképviselete regionális szinten nincs megoldva),
•
a magyar oldal ideálisnak a szakterületenkénti képviseletet tartja, míg a román oldalon e mellett az esélyegyenlőség elve is szerepet kap, amely alapján minden szervezet meghívása indokolt,
•
és végül a fejlesztési területek tekintetében elmondható, hogy a magyar szervezetek a klasszikus hiánypótló és szociális területeken kívül a regionális gondolkodást alapul vevő, meglévő és jövőbeni potenciál kihasználását lehetővé tevő területeken is igényt tart a vélemény-nyilvánításra, míg a román oldal a szociális területek mellett elsősorban a magyar kultúra megőrzését és az anyaországgal való kapcsolatépítést és együttműködést kezeli prioritásként.
21
