'1
I
KISPEST -RÓZSATÉRI REFORMÁTUS
EGYHÁZKÖZSÉG 1944- 1994
JUBILEUM
.
Írta: ABLONCZY DÁNIEL 1944-1984 ABLONCZY KÁLMÁN 1984- 1994
Ablonczy Dániel 1944-1984 A GYÜLEKEZET ELS6 4 ÉVTIZEDE Az embernekIstenáltal rendeltelkötelezettsége, hogy emlékezzék.Az emlékezésJákóbbételi köve,amire lehajtottaa fejétés láthatottégig érõ lajtorját ésmegérinthette Istenjelenléténeka ténye.(5 Móz 8:2,1 Móz 28:10 kk) Az emlékezésbizonyságtételIstenr6I, aki vezetett, mellettünkállt. Az emlékezéshálaadás,áhitat,imádság, Istenkezeire lehelt könnyescsók:köszönöm!Az emlékezés bûnbánatmindazért, amit elmulasztottunkés az Ében-Háézermindeddigje,amifel6I valljuk: megsegített minket azÚr! (1.Sám.7,12) Arra is emlékeznikell, ami 1944-etmegelõzte. Tóbbekközötta Rózsatérigyülekezetlétrejöttéért.UtolAz elsõadat1926-bólvaló. Amikor is a hívekkérésére a szor említem,hogy a pestkörnyékiegyházmegye gyüleSzekfûutcaiiskolábantart Kun Adalbertistentiszteleteket. kezeteinek missziói munkásai tartották számon a Ez késõbbvalami ok miatt elmarad.A következõadat megyébenakkortájtszületendõúj gyülekezeteket Benkõ 1936-bólvaló. A presbitériumhatározatothoz és 3. sz. István esperesvezetésével. határozatában ezáll: KissErnõlelkészbejelenti,hogy1936. Benkõ István,a pestkörnyékigyülekezetekesperese december20-tól kezdverendszeresistentiszteleteket tar- személyessürgetésére, 1943õszéripresbitériumihatárotunkmindenvasárnap ésünnepnap de.aRózsatériáltalános zat születik: a központi gyülekezetkét egyházrészre taiskolában.Az iskola igazgatósága kérésünkre, feletteseik- gozódik. Ezt követõenBenkõ István esperes277/1943 nektudtával,egy termet,s annakfûtésétdíjmentesen fogja számalatt alábbiakatrendeliel: rendelkezésre bocsátani.Az elsõ istentiszteletet dr. Patay 1) Meg kell választaniaz egyházrésztanácsát16 renLajostartjaés úrvacsorázik is a gyülekezet.Az istentiszte- desés 8 póttagbólés természetesen gondnokot,jegyzõt, letek folytatódnak:dr. Patay Lajos, dr. BékássyÁrpád pénztárostis. Az egyházrésziközgyûlésaz alábbiakat hitoktató lelkészek,dr. Elek Béla, valaminta gyülekezet választjameg: Bereczky Lajos, Ferenczi Pál, Gyõrffy segédlelkészeinek szolgálataival. Lajos,JózsaÁrpád,Lombár László,PéntekBálint, SzaA gyülekezetnekállandó gondozójaSzalayErzsébet bó Lajos, TamássyGyula, TórökJózsefpresbitereketés kispestidiakónisszaés az általa rendszeresenvezetett, CsontosJózsef,DecsyKálmán,dr. FeketeLajos,Gáspár fõként asszonyokbólálló bibliaóra. Ez a bibliaórai kör Sándor,Kádár Bálint, Karai István, Kemény András, lesza gyülekezetkésõbbiéleténeka magja. KovácsKároly,Nagy Benõ,Nagy Károly,Sigrai László, MindengyülekezetelõszörIstengondolataiban születik SzilosLajos,dr. Toor János,Tóth Albert ésZöldi Mihály meg.Emberigondozójapedigazérte mondottimádság. gyülekezetitagokat.Az egyházrészitanácsmegválaszt ja A hivõk imája hatalomIstenkezében,hogyhozzáintédr.FeketeLajostgondokul,TóthAlbertetjegyzõül,Lomzettkéréseinkcélbaérjenek.Ezértlegfontosabb a gyüleke- bár Lászlótpénztárnokul. zet születésében az érte imádkozókhûsége.Úgy tetszett 2) Az esperesirendelkezésértelmébenszervezõlelkéIstennek,hogyRózsatérért négyimádkozócsapatotállítson szül, helyettesimegbízással,Ablonczy Dániel lelkész, szolgálatba. Elsõ volt ezekközötta helyiasszony-bibliaóra. teol. magántanárkerül. Fizetésér6I,hivatali helyiségr6I Az .,öromhírtvivõasszonyok"csapataszerdánként, házak- egyelõrea központipresbitériumgondoskodik. nál tartottabibliaóráit A háziasszonyok: SzabóLajosné, Ki ezaz AblonczyDániel? Horváth Jánosné,Fejes Jánosné,Fajkos Béláné, Kun GömörvármegyeAlsószuhanevûfalujábólvaló,földGyörgynéésFarkasPálnévoltak. Tudunkarról,hogySimûvelõ családbólszánnazik.Apja a világháborúelsõ mon Zoltánék otthonábanhétfõnkénta férfiak gyûltek évébenhõsi halált hal, mikor megszületik,1915.január össze,hogybiblia- és imaóráttartsanak.Harmadszor:Ste18-án hadiárvánakszületik. Keresztszüleibefolyására wart JakabevangélizációjanyománKispest-központban Sárospatakon végziközépiskoláit,majda TeológiaiAkaminden keddende. 10 órakor gyûltek összeimádkozni. démiát. Itt tesz 1943-banmagántanárivizsgát 1938-tól 5
a Külsõ Üllõi úton segédlelkész, majd Zádorfalvánés ÓzIstenbíztatásáradennedtszívünkfelengedett.Bátordon.1941-benaSoliDeoGloriaSzövetségfõtitkára.1942- sággal fogtunk ismét munkába. Kicsi gyülekezetünk 1õl ismét a Külsõ Üllõi úton segédlelkész.Lelkészi olyan lett mint a meggyújtottmécses,fény a hitetlenség munkájátdr. SzabóZoltán,Dóczi Antal, KomjáthyAladár éjszakájában. Hittük, hogyazÚrjóra fordítja Sionsorsát, hatásaalattképzeliel.Kálvinistabordábanszõtték,Németholyanok voltunk, mint az álmodók! (Zsolt 126:1)MinLászló igen komoly hatássalvolt rá. 1941.decemberében denki tanultaazéhezéstudományát,de õrizte szívébena nõsültFeleségeKiss Margit tanár,SDG-stitkár. reménységet. 1944.február6-án mutatkozikbe a gyülekezetben.Az Tavasszallakást utalt ki a polgármesteri hivatal a 1. Ján 5:4-gyel köszönti az egybegyûlteket.Nem azt Zrínyi u. 150. sz. alatt. Márciusbankiküldtük a másokérdezzüka háborúsidõkben: van-eértelmeaz életnek, dik számú lelkészi körlevelet is. Kísérlet volt ez az hanemkijelentjük,hogy élniakarunk.Az életeta születés önkéntesegyháztagságbevezetésére.Hanninc önkénhordozza,ajövendõ ígéretemindig a szülésvakmerõsé- tes egyháztagvállalta a levél kihordását. A megkerege. Ha az anya csak a kihordás nehézségeire, a szülés sett ezer cím közül csak 414-et találtak meg. Arra a fájdalmáragondolna,akkor sohasemszületnegyennek. kérdésre,hogy akarnak-ea refonnátus egyház tagjai Akiben nemég a vállalkozáshitbeli szenvedélye, elesik. maradni, 406-an feleltek igennel. Arra a kérdésre:kíNos, Isten mellett állani nemlehetvesztesként. vánják-e, hogyegyházrészbõl önálló egyházközség Hamarosankialakula misszióimunkákrendje.Hétfõn6 legyünk 314 igen, 15 nem,58 bizonytalanfelelet hangó.: Férfi bibliakörLombárlakásán.Szerdán6 ó.: bibliaóra zott el. Ez is bátorítástadottaz önállóságkimondására az iskolában,7 ó.: a fiúk találkozójauo. Csütörtökesteaz s az is, hogy a központi gyülekezetgondnokaLombár asszonyokbibliaköreuo., késObbiekben házaknál.Szom- László lett. batonesete6 ó.: Lányoktalálkozójaaziskolában. De volt sokkérdésis. Túzelõnincs,az Ócsánengedélylyel vágottfákból alig maradtvalami. Fáztunk,a gyülekezet helyett Alsószuhatartottel. Bizony próbáratevõ idõk jártak, mikor a hõs is tántorgott.(Zsolt 76:6) Kérésünketa központiegyházközség presbitériumában leszavazzák! De saját egyházrészi közgyúlésünk megbátorodikéscselekszik.Megválaszt ja a presbitériumot, a presbitériummegalkotjaa lelkészi díjlevelet,az egyházmegyea felterjesztéstjóváhagyja és az egyházrész 1947.január 1-tõl önálló egyházközséggéválik. Krisztusfelfigyel a betegetkísérõkhitéreésmeggyógyítja a beteget.(Mk 2:5) Amikor a hit bajba kerül,Jézusa hivõk segítségére siet! A gyülekezet egyrésze(1947)
EGYHÁZRÉSZBÓLANY AEGYHÁZKÕZSÉG 1947:Csodákéve Még 1944-beneljut mindengyülekezetitaghozaz elsõ Megindul 1946-banaz adakozás,bár 1956-bansokszámúkörlevél.Átesetta gyülekezetaz elsõ próbatételen, szorosbilliók tulajdonosaivagyunk, valójábankoldusátvonultfelettünka front,megszakadtak alkalmaink.Kará- szegények. Már rendelkezésre áll egy második csonykor,mikor kijöttem, be volt zárvaaz iskola. Mikor úrvacsoraikehely, kapunk egy hatszemélyesfehér abjanuárbangyalogoltamkifelé az Üllõi úton,tele volt az út roszt.Munkába áll az új presbitérium.Ennektagjai: dr. menetelõcsaládokkal,smindenkibenott volt a kérdés:mit FeketeLajos gondnok,LombárLászló, BereczkyLajos, talál itthagyottotthonában? A Rózsatéri iskolábanaza hír Decsy Kálmán,GáspárSándor,Györffy Lajos, Kovács vár: az alkalmakatújra meg lehettartani.Január21-énez Károly,Kiss Gábor,KeményAndrás,Nagy Károly,Pénvolt az Igénk: "Én Istenhezkiáltok és az Úr megsegít tek Bálint, SzabóLajos, Szilos Lajos, Török József,dr. engem!" (Zsolt55:17)Kiáltottunktehátegészszívbõlésaz BarabásDezsõ, Bottlik Sándor,Filótás János,Kádár Úr meghallgattakiáltásunkat Bálint, Karai Ambrus,MészárosSámuel,ZöldyMihály, Ezzel a szentbátorítássalálltunk ismétmunkába. JózsaÁrpád,dr. Toor János,CsehLajos, KelemenImre, 6
Niederlich György, Sáska Géza, Sigray László, Tarcsi István, id. Nagy Ben6. Szép ígéretet kapunk újévi üzenetként: "Légy bátor és e;õs és kezdj hozzá, semmit ne félj és ne rettegj: mert az Ur lsten, az én Istenem veled lészen,téged el nem hagy, tóled el nem távozik, míg elvégzed az Úr háza szolgálatának minden mûvét." (1 Krón 28:20) Januárban a lelkész apósáékhoz költözik. Kiss Em6 a választással megbízott lelkész. Egyhangúlag lelkészéül választja a gyülekezet Ablonczy Dánielt, akit 1947. február 27-én iktat be tisztébe Benk6István, a pestkörnyéki egyházmegye esperese. Pár mondat a bemutatkozó beszédbõl (Lk 9:57-62): "Krisztus az én Uram, Királyom. Fontos örökségnek vagyunk mi a birtokosai. Krisztus megbízottai vagyunk a családban, munkahelyen és az életben. Nem azt akarja, hogy lépjünk ki a világból, hanem, hogy szavunkkal, cselekedeteinkkelszolgáljunk életünkben, alázatosan,de határozottan és bár én Uramnak legkisebb szolgája vagyok, tudom, hogy az én Uram gyõzelmes Király, aki a halált is legyõzte. "
bontásból vásároltuk meg a hatalmas vasgerendákat.A sarok lakója is jelentkezett, szívesen elköltözik a lakásból, ha fizetünk neki költözködési hozzájárulásként500 Ft-ot! Ez az, amirõl az ének szól: "Zápbrként hull majd az áldás..." Most már azért imádkoztunk, hogy az építés ideje alatt adjon az Úr Isten naponként 50 Ft-ot. Nagy volt a kérés? Isten kétannyit adott. Folyt az építkezés,átalakítás a nyár folyamán..Augusztus közepénúgy tûnt, a továbbiakhoz már nem lesz pénzünk. Isten azonban nem hagyott minket megszégyenülni. Azt ígérte, nem hagy el, míg el nem végezzük az Úr házánakteljes mûvét! Az utolsó pillanatban érkezett meg 16 hatalmas ruhacsomag. 1945 végén írtunk 'a Mckeesport-i amerikai magyar református gyülekezethez: segítsenek tervezett templomépítésünkben. Válasz nem érkezett akkor. Isten tudja, mikor leszünk a legnagyobb szükségben. És 1947 augusztusábanjött meg a válasz: pénzt nem tudnak adni, de bocsássuk áruba a küldött ruhaféleségeket. Könnyes szemmel emlékezünk még most is ezekre. A ruhacsomagok biztosították a további átalakítást, 7.000 Ft mellett, még a villanyszere16 is
Már az év kezdetén nagy és fontos döntést kellett hoznunk. Építünk-e, vagy csak átalakítunk? Sok keresgélés után találtunk egy eladó házat, amelyik 7 szobakonyhás lakásból és egy nagy saroküzletbõl állt. A ház ugyan kopott, Rózsa u. 103. sz. alatt áll, s mivel tele van lakóval, viszonylag olcsón megvásárolható. Nekünk azonban sem a megvásárlásra, sem az átalakításra nem volt pénzünk. Még kölcsönt sem kaptunk. A Konventhez mentünk. Kölcsönt ugyan nem kaptunk, de ~ kaptunk egy jótanácsot! Kiss József konven ti f6ta:: nácsos mondotta: a pénz szerzésének legjobb módja, ha a kispest-központi egyház kisebb házait, amivel csak baja, gondja van, eladjuk és ha nem lesz meg ebb6l az egész költség, vagy sokáig tartana az eladásuk, átmeneti kölcsönt adnak. A központi pre;sbitérium hozzájárult az eladáshoz. Lombár László központi és dr. Fekete Lajos rózsatéri gondnok rendkívül sokat tettek asikerért. Megkötöttük az adásvételi szerz6dést és kifizettük a vételárat, 26.000 Ft-ot. Jöttek a további kérdések. Átalakítási tervet készítettünk és kerestükakivitelez6t. Engedélyt is kellett kérni és kapni. Kispest és az Egyházmegye hozzájárult. Újabb kérdés, kiköltöznek-e a lakók? Két lakást maguk az eladók bocsátottak rendelkezésre,de ott volt még a saroklakóésaz üzlet. Mire sor kerülhetett az átalakításmegkezdésére,megoldódott a kivitelez6 és a vele való megállapodás kérdése is. Építési anyagot nehéz volt szerezni. Egy Margit-szigeti
elfogadott a munkájáért használt ruhákat. Kitúztük a templomszentelés id6pontját és meghívtuk a felszentelés elvégzésére dr. RavaszLászló püspök urat. Akkor kezdtünk el gondolkodni azon, mire is ültetjük le a vendégeinket? Annyira elfoglalta mindennapok ügye, hogy erre nem is gondoltunk. Lélegzetállító volt átélni, hogy Isten mindenrõl el6re gondoskodott. Egyik októberi vasárnapon dugtuk össze a fejünket, mi is legyen. Üres kasszávaI mire mentünk volna? Decsy Kálmánnak jutott eszébe, hogy neki van régrõl egy bútorkeresked6 ismer6se,de azt se tudja, hogy él-e? Már hétközben jött a híradás, hogy él, van 200 széke. Menjünk be hozzá és nézzük meg. Megnéztük és örömmel láttuk, hogy a kétszáz szék a Népszínház utcai raktárban átvészelte a háborús id6ket, senki hozzájuk nem nyúlt, a pince fölött álló házat nem érte sérülés. Ki akartuk bérelni, de a keresked6 azt mondotta: vegyük meg az egészet. Mennyi pénzünk van? 500 Ft. Decsy Kálmán kezességéremegszületett az üzlet tízezer Ft értékrõl 500 Ft elõleggel. A székeket megvásároltuk és kiszállítottuk! Azzal a kikötéssel, hogy a 9.500 Ft-ot 1948 január végéig törleszteni fogjuk. Fel se merült akkor, hogy mibõl. A templomban már állt a szószék,a székek szépenelfértek és igen jól beillettek a templomba. Valakinek azjutott eszébe,hogy székjegyeket kell nyomtatni, és ki-ki egy, vagy több széket vásárolhat részletfizetésre. A gyülekezet a székeket csaknem mind
7
elõjegyezte és az elõjegyzett székek ára a következõ év közepéig be is folyt. A székek árát pedig a felszentelési és a karácsonyi perselypénzekbõll947 év végéig kifizettük. 1947. október 26-án búcsúztunk az iskolától, amelyik az elsõ nehéz idõkben otthont adott, de ezért hálából megõriztük a gyülekezet nevében a Rózsa-teret! Azóta beépült a tér, eltúnt a térképrõl is, de a gyülekezet neve õrzi hálás köszönet gyanánt.
Sikerült megoldani az üzlet elköltözésének kérdésétis. Azonfelül két lakó vállalta a Zrínyi u. ISO/A-ban való cserelakásta lelkész családdal. Megjelent a lekész"Lélekmentés" c. prédikációs kötete az építésjavára, és megjelent a negyedik lelkészi körlevél is, amelyben a gyülekezetettájékoztattuk dolgainkról. 1948-49-ben megy végbe a gyülekezet életének, missziói szerkezeténekkialakulása. Az 1947-ik év eseményeire és a következõkre nézve kaptuk az új esztendõbenJer 32: 1-15 próféciáját magyarázatul a Rózsatér és a Református Egyház sorskérdésében Isten szeretetének ígéreteként! Jeremiás földvásárlása az ijesztõ események távlatában. Az események pontos ismeretében miért vásárolt telket, templom számára alkalmas helyet és alakított ki templomot a gyülekezet az akkori Rózsa u. 103-ban? Amiért Jeremiás telket vásárolt Anatótban a bekövetkezõ ítélet reménytelennek tûnõ idején. "Fognak még házat, szántóföldet és szõlõt venni ebben az országban." (Jer 32: 15!) Szabad volt úgy tekintenünk a gyülekezet vásárlására,mint Isten ígéreténekelõre küldött jelére! Isten népe felhatalmazást arra, hogy az Úr maga vette el népe elõl az élet reménytelenségét, de ugyanakkor újabb ígérettel erõsítette meg számára a jövendõt. Úgy láttuk ezután a templomunkat, mint Isten ígéretének ajelét! Ma már ezt, utólag -miután mindez megtörtént -, könnyû megérteni, de akkor, 1948 január elsõ vasárnapján, -amikor elõször a Rózsatéri szószékenelhangzottnem lehetett csak hit által megérteni és befogadni! Történt még 1948-ban egy akkor még nemjelentõsnek tûnõ esemény.Az espereskiküldte a lelkészt egy egyházkerületi konferenciára. Maga a konferencia a püspökválasztás elõkészülete volt valójában. A lelkész azonban ennek a konferenciának hatása alatt úgy döntött, hogy neki a továbbiakban a sokféle irányzat közül a Bethániában van és lesz a helye! Valójában a gyülekezet megújulása már 1948januárjában elindul. A kibocsátott lelkészi körlevél januárban meghirdeti: "Ne félj, mert megváltottalak, neveden hívtalak téged, enyém vagy!" (És 43:1) Meghirdeti január 25-február 2 között az evangélizációs hetet és a gyülekezeti napokat! Február 2-án istentisztelet és úrvacsoraosztás után közösen mondjuk el közel 200-an az egyháztagságinyilatkozatot! A gyülekezetben szolgáló lelkészek egész sora áll az atyafiak elé: Morvay István, Dobó László, Orgoványi György, dr. Gyökössy Endre, Ágai László, Nagy Gyula, Pócs Lajos, Hézser Zoltán, Takaró Károly, Kiss Ernõ, dr. Bertha Barna, Hegyaljai
-kapott 1947-ben munka és építés közben folyt a gyülekezet minden tevékenysége! Ide még két névsor tartozik. Egyik õrzi 1946-47-bõl a házi istentiszteletek háziasszonyainak neveit, a másik azokra emlékezik, akik részt vettek a templomépítés különféle munkáiban. I. Aháziasszonyok: Fajkos Béláné, Malárik Gáspárné, Patsch Gyõzõné, Nagy Károlyné, Kiss Gáborné, Farkas Pálné, Nagy Ferencné, Gáspár Sándorné,Fejes Jánosné, Horváth Jánosné,özv. Varga Lajosné, Polc sik Lajosné, Pehán Ferencné, Szabó Lajosné, Szilos Lajosné, özv. Czeglédy Sándorné, özv. Rusz Tivadarné, Lombár Lászlóné, Nyári Ferencné, Kun Györgyné, özv. Székely Zoltánné, Szatmáry Ágostonné! 2. Akik segítettek az építkezésben: Benedek István, Szilos Lajos, Farkas Pálné, Fodor Lajosné, Takács Péterné, Török József, Bereczky Lajos, dr. Fekete Lajos, Nagy Benõ, Nagy Sándor, Kun György, Kiss Gábor, Kemény András, Mészáros Sámuel, Kertész Mihály, id. Farkas Pál, ifj. Farkas Pál, Malárik Gáspárné, Tóth Istvánné, Kovács Gyuláné, Hegyi Vencelné, Bánhidi Bernátné, Nagy Ferenc, Gácsi Gyula, Halász Mihály, Gáspár József, Kovács Károly, Vigh Pál, dr. Toor János. Október 26-ra özv. Tóth Jánosné ezüst úrvacsorai boroskancsót ajándékozott. 8
büntetést szab ki ránk a rendõrség és hiába fellebbezünk ellene. A kommunista és a szocialista demokrata párt egyesülése folytán erõsen csökken a templomlátogatottság. Azok, akik valamikor a Rózsa-téri iskolába jártak és tagjai voltak a szocialista demokrata pártnak, elmaradtak a gyülekezetbõl! Ha látogatni és hívogatni mentünk hozzájuk, ajtót sem nyitottak, meg sem hallgattak minket.
ket "az egy szükségesdologra, amit nem lehet elvenni tõlünk." (Lk 10:42!) Isten különösképpen való kegyelmét kell látnunk abban, hogy idejében érthettük meg Krisztus kegyelmének rejét! Ez döntõ fontosságú dolog, meghatározó erõ Rózsatér további életében. Ekkor kezdjük tanulni: "Aki közületek elsõ akar lenni, legyen mindenek között utolsó, mindenki szolgája. " (Mk
Jellemzõen kiemelkedik a gyermekszolgálat sikere és hogy többen jönnek a fiúk, mint a lányok! Nagy örömme] jegyezzük fe], hogy közel] 00 gyermekjár több-kevesebb következetességgel a vasárnapi gyermekistentiszteletre. Nyáron sokan mennek a gyülekezetbõl az alcsúti konferenciákra. Erõsödõ ellenszél ben haladunk tovább. De Isten velünk és kicsoda szakaszthat el minket az Õ szerelmétõl!? (Róm 8,39) ]951 újesztendei üzenete így hangzik felénk az Énekek Éneke 1,4-bõl: "Vonj engemet utánad, hadd fussunk!" Milyen csodálatos ez: fogni az Úr Jézus kezét és szerelmétõl hajtva futni, futni! Igen, ha Isten velünk, ki lehet ellenünk? Belsõ tûz éget minket, erõsít és megbátorít Jézus Krisztus keresztjének az ereje. A hitünket Isten ereje, a Lélek bizonyító ereje motiválja. (1 Kor 2:4,5) Nagy és
9:35) Azt, hogy Isten kiválasztásának nagy és örök titka: azokat választja ki magának, akik a világ szemében bolondok, hogy megszégyenítse a bölcseket, azokat választotta ki, akik a világ szemében erõsek, hogy az erõseketmegszégyenítse! (] Kor 1:26 kk) Az embernek nem' lehet önmagábandicsekvése Isten elõtt! Isten gondolata is a "minõ.\.égi ember", de nem azok ezek, akiket Ablonczy Dániel-ek nevelnek fel, hanem akiknek Õ ad a Krisztus Jézusbanúj, felülrõl való életet! Idejébenjöttek evangélisták Rózsatérre, így sok-sok ember, közöttük sok fiatal élet születhetett újjá. Így kezdõdött el a Rózsatéri egyházközség életében az, ami Isten szerin; való. Isten semmit sem tud kezdeni azzal, aki valaki, O azzal tud valamit kezdeni, aki egés~ valójában rájött arra: "milyen nagy az õ bûne és nyomorúsága,mimódon szabadíttatik ki minden bûnébõl és nyomorúságából, és milyen hálával tartozik Istennek e szabadítás ért. "
fájdalmas tapasztalatunk, hogy azok, akik abelmissziói
(Heid.K.2) Azaz mindenestõl, mind testestõl, mind lelkestõl, családostól, gyülekezetestõl meg kellett tanulnunk, hogy kegyelembõl, ISTENNEK JÉZUS KRISZTUSBAN HOZOTT ÁLDOZATÁBÓL ÉLVE lehetünk Isten gondolata szerint való gyülekezet. Ez lett az alap, a kõszikla-fundamentum, ha a vizsgánk csak alig elégségesre sikerült is. "Ömölhetett a zápor; jöhettek az árvizek, feltámadhattak szelek, nekidõlhettek a háznak, de nem omlott össze,mert kõsziklára volt alapozva. " (Mt. 7,25) Azt is meg kell vallanunk, hogy ez az idõ nemdiadalmenet a gyülekezet életében,hanem csupa válság. Isten ereje csak a mi erõtlenségünkön ragyoghat fel. Másképpen: a hitrejutás csak elsõ lépés, az újszülöttnek rendkívül sok mindenre van szüksége.Az, ami elkezdõdik valaki életében, nevelést, gondozást igényel, ami tart az egész földi életenát. Meg kellett ismernünk, hogy az újjászületésnem tökéletesség.Rész szerint van meg bennünk az ismeret, a készség,a hálaadásésa bölcsesség.(1 Kor 13:9)Ez nagyon lényegesés fontos felismerésvolt! Három fontos munkaág születettmeg ebbõl a felismerésbõl:a bibliaiskola, a közösség gyakorlásaés a lelki beszélgetés. 1950 õszénkerül sor a presbitérium megújítására.Az új presbiterek: Szamosközi Zoltán, Palóczy Károly, Czégel
A fiú bibliaóra tagjai (1950) mozgalmak zászlóvivõi voltak, kiállnak a sorból. Foko.zatosan és határozottan meg akarják szüntetni az evangélizációt, a közösségi munkát. (Testvéri izenet) A Református Híradó 1950-ben utoljára jelenik meg. Megszûnik a Bethánia Szövetség. Azt kell mégis örömmel megértenünk, hogy Isten kegyelme éppen az utolsó pillanatban tanított meg min10
J
Sándor, Benedek István, Vándor Gyula, Elek Endre, Cserna András,Horogh László, Szabó Dániel. Köszönjük Istennek,hogy hivõ atyafiakat küldött közénk.Fontos,hogyPéntek Bálint, aki akadályoztatása miatt eddig is helyettesítette dr. Fekete Lajost, kerül a gondnokiszékbe! Október 29-én csendesnapunkvan. Közöttünk van SzikszaiBéni. Ez módotad arra, hogy vele beszéljükmeg közösségiéletünkproblémáit éslehetõségeit! 1951 legmél.yrehatóbb üzeneteaz egyik vasárnapreggeli istentiszteletünkön hangzik el (Józs.3,17). Isten választottnépénekaz áradóJordánon kellett átmennie.A papokkaptáka parancsot,hogy lépjenekbelea Jordánvizébe,majd álljanaka frigyládával a meder közepén az emelkedõ ár ellenében,míg átvonula nép. A víz megállt,ésaz üresséváló mederben kellettátkelnieaz egésznépnek.A papoknaka frigy 1ádával a kezükbenott kellett állniok, csakazutánléphettek ki a partra, mikor már mindenki a tulsó oldalonvolt. A ládáttartó kezekneklehetettremegni,óriási tehernehezedettrájuk és nagy felelõsség.Isten parancsaaz volt: álljanakott, gyõzzékle a szívükfélelmeit. És,ha kiérnek majd a tulsó parton,akár összeis eshetnekmár! Isten csodáttesza népéért,de azövéinekremegvebár,állaniuk kell hitbenengedelmesen! Megtanultuk ebbõl, hogy Isten csodájasegít át bennünket a nagy veszélyenát. "Hinni annyit tesz,mint Istent számításunk legnagyobb tényezõjévétenni." (Spurgeon)Az igazi hit Jézusratekint, engedelmeskedik, ha közbenkeze,lába remegis. Idejébenadottjó szóvolt ezis. Istenszeretetenemaztjelenti, hogy megóvminket a kockázatoktól,megóva félelmektõl. Mivel a "Testvéri izenet" következtébenmegszûntforma szerinta közösségialkalom,Istenarrakíván megtanítani., hogy keretek nélkülis tudunkegyüttmaradniésIstendicsõségére élni! 11
Eddig felváltva végeztüka takarítást,most Várszegi Istvánné lép be a gyülekezet szolgálatába.Másokat bátorít a hitre, miközbenegyre inkább elhatalmasodik rajta a rák. Nyáron közel ötvenen voltak Alcsúton, s köszönjük az ott nyert békességet,Isten Igéjével való gyarapodást.Próbatételkéntvesszük,hogy 1951tavaszán szamárköhögéslép fel a lelkészcsaládban.Hat gyermekköhög éjjel-nappal. Levegõváltozástjavasol a doktor néni. Egy hétre Alcsútra megy a család. A levegõváltozásvagy még inkább a szeretetmegajándékozotta gyógyulással. Kellemesmeglepetésaz, hogy vasárnapreggel7 órakor is vannak istentiszteleteink.És hogy sokaknakez jobban megfelela délelõtti alkalomnál.Azt, hogya lelkészkoránkelõ,javunkra adjaIsten.Kora reggelmégaz Ige befogadására is készebbekvagyunk. Felkell jegyezni,hogygyermekszolgálatunk iránt széles körbenérdeklõdésvan. A lelkészneje 1951-benFasorbanszolgál,május 2-án a Külsõ-budapestilelkészértekezletelõtt a lelkészismertetia gyermekistentiszteletekfontosságát!Sõt, nyáron,B~latonszárszón, országosvezetõségelõtt szólhatunka gyermekszolgálat mód-
Konfirmáció(1951) szereirõl.Bábuink,gyermekanyagunk irántszámoshelyrõl érdeklõdnek. Nekünk arra is figyelnünk kellett, hogya gyermekszolgálatakkor lesz igazánhasznos,ha a szülõk felé is teszünklépéseket!1950-benmegtartjukaz elsõ családi bibliaórai sorozatot,amit évenkéntújabbak követnek. Egyre inkább kiderül, hogy mikor a gyermekekkonfirmálnak,el is búcsúzunktõlük. Abbana nagyûrben,ami ebbena kérdésbena gyermekszolgálatutánországosan támadtésegyre erõsödik,méga mi kicsi világosságunk is eligazításulszolgál.Ezenfelülvannakcsaládiistentisz-
(
teletek is, amelyeken a gyermekek a szüleikkel együtt vesznek részt. Aki az Ígét szívébe fogadta, azt is megértette Jézus szavából és példájából, hogy õ szívesenáldotta meg a gyermekeket. Nincsenek a gyermekek eltiltva Isten országától. Sõt! A gyermekeké az Isten országa. Jézus elvárja a felnõttektõl, hogy õk vigyék hozzá a gyermeket és akiket hozzá visznek, azokat megáldja! (Mk 10:13-16) Az a legszebb istentisztelet, amelyikben a gyermeket kezén fogva vezeti Isten házába a szülõ! Az Úrral való közösségünk egyik legszebb, legmaradandóbb példája a gyülekezeti énekkar. Ezzel elóbb Zele Judit foglalkozik, aztán átveszi az énekkar vezetését Bódis Géza, aki 35 éven át ellátja ezt a fontos gyülekezeti munkát. Azt tartva szem elõtt: "Dicsérjétek az Urat! Milyen jó Istenünkrõl énekelni, milyen gyönyörûséges a szépdicséret!" (Zsolt 147: 1) Nem pénzért, nem valami jutalomért szolgálni az Urat, hanem egészéletünkkel róla tenni bizonyságot. Aligha volt gyülekezetünknek értékesebb szolgálata ennél. Hálából az 6 szent szerelméért éneklésben tenni bizonyságot! "Ó, mi nagy dicsõség, Jézus a mi éltünk, Ó csudálja föld s ég: Isten szenved értünk! " Az énekkarban való részvétel nem a hangunk
Isten tanított minket az ellenszélben az 6 dicsõségére élni. Életünkkel szolgálni a dicsõségét. Errõl József története gyõzött meg minket. (I.Móz. 39,5tb,21/a) Isten áldássá teheti életünket a legnehezebb körülmények között is. Az egyházi vezetõk között egyre inkább az volt a vád a hivõk ellen, hogy nem áldássá,hanem átokká lettek a munkahelyükön. Isten József példáján mutatta be, hogy a hit a mindennapi életben valóságos érték! 6 még a rabszolga Józsefet is áldássá teheti Egyiptomban, akire fel lehet és fel kell figyelni! A hivõ atyafiak életére a munkahelyükön valóban figyelnek, sõt fel is figyelnek. Takács Péter két ízben kap sztahanovistajelvényt, Szamosközi Zoltán, Méreg Katica 1952-bensztahanovisták. Az asztalos, a vegyészmérnök és a rajzoló után Vándor Gyula kapja meg katonai, Warczeka Éva ápolónõi minõségben az ilyen jelvényt. Egyébként nem a feletteseink kedvéért, hanem az Úr iránti engedelmeségértkívántunk mindnyájan minden körülmények között áldássálenni! 1952 nevezetesalkalma Kántás Ferenc rákosligeti lelkész májusi evangélizációja. Az összefoglaló tanítás: Csak egy szótszólj! És az Ige szólt, szíveket megragadóan. Az utolsó estén már nem tudtunk mindenkinek helyet
mutogatása, hanem a Jézusról szóló drága evangélium hirdetése. Az istentiszteleten az énekkar szolgálata, énekei is evangéliumot hirdetnek! Ezeket az alkalmakat énekes
biztosítani. Az evangélizációt végigkísérte a hivõk fáradhatatlan imádsága. Szívekben, agyakban tovább dolgozott a hallott Ige. Várszeginé már fél karral jár közöttünk, de vigasztaltan mások megerõsítésére használja fel Urunk. Elóbb Bartha Sándor, majd bátyja Bartha József térnek vissza gyógyultan a gyülekezetbe. Szép napokat töltünk Fóton és aVadaskertben. Új szolgálati forma a karácsonyi igék kézbeadásaés szétküldése. Az elsõ: "Az Úr Istennek nagy tetteivel járok!" (Zsolt 71 : 16) A lelkész úgy érzi, hogy kötelessége valamivel a gyülekezet tagjainak, barátainak örömet szerezni. Az Ige felett égõ gyertya fénye ragyog. A boldog Isten evangéliumának reánk derült szerelmes fénye. Ezt a kellemes tapasztalatot ezután minden karácsonyon meg kellett ismételni! 1952 kiváltságos ajándéka: Zele Judit és Füle Lajos házasságkötése.A megtelt templom és az udvar a bizonysága,hogy ez az alkalom nemcsak egymással, de a gyülekezettel is eljegyezte õket! A 118. zsoltárt kapják útravalóul. Az Úr kísérte lépteiket és áldotta meg életüket a gyülekezet javára. Szép emlékként õrzi albumunk Hatvani Károlyné munkatársi jelentkezését. "Megparancsoltam néked, hogy légy erõs és bátot; ne ijedj meg, ne rettegj, mert veled van Istened, az Út; amerrejársz." (Jós 1 :8)
Az énekkar-Bódis Gézavezetésével(1969) istentiszteletnek neveztük! Az elsõ ilyen alkalom 1952. március 23-án van az Mt 22: 1-14 alapján, Ágai László csepeli lelkész igehirdetésével. Ez az elsõ kísérlet az énekkar és az igehirdetõ közös szolgálatára és a kísérlet fényesen sikerül. Boldogok vagyunk, hogy igent mond rá Urunk!
12
Az évt6l igével, szeretetvendégséggel, énekeket énekelve búcsúzunk. A gyülekezet imádságos búcsúja ezután is megismétlõdik minden Szilveszteren. Az 1953-ik évbe bizalomerõsítõ igékkel érünk. A 91-ik zsoltár ezt .mondja: Isten oltalom. O a mi hajlékunk. Angyalainak parancsolt felõlünk. Ez lesz az az év, mikor a reggeli istentiszteletek látogatottsága nyár és õsz idején vetekszik al/2 11-esévei. Isten Igéjét tanulmányozni kezdtük. Három éven át volt bibliaiskola. Fontos kiegészítõ része ez a közösségi munkának. Nem feledve, hogy Isten szolgálatának fé-
meghallgasson!" Megdöbbentett mikor azt olvastuk: "És látta, hogy nincs senki és álmélkodott, hogy nincs közbenjáró!" (És 59: 16) Bizony számonkéri majd, ott voltunk-e az imádság helyén! Idézem az 1953-ról szóló esperesi, közgyûlési jelentést: "Kispest-Rózsatéren az a jellemzÖ; hogya lelki ébredés a Lélek mûve, a bizonyosságra jutottak száma folyton szaporodik. 50 tagú közösségi csoportjuk most már annyira feladta régi zártságát, hogy szószékrõl hirdetik összejöveteleiket; tagjai RGYM munkások, pénzei az egyházpénztárábafolynak, vezetõjük a lelkész.Emellett van külön 20-20 tagúfiú- és leánycsoportjuk is, tehát a csipkebokornak azok az ágai is élnek és virágoznak, amelyek több gyülekezetünkben jóformán elszáradtak. Példát mutat az is, hogyacsaládmisszió gyermekmunkája 70 %-ot befogott a diaszpórások közül és mind ezek, mind. az egész ifjúság kifejezetten szereti és kívánja a számukra rendezett alkalmakat. Pedig amit kapnak nem más, mint tiszta evangélium. A presbitérium és az RGYM munkások majdnem teljes számbanje.ten voltak a kánoni vizsgálaton: ebben az a tény tükrö3Õdik,amit egyébjelek is mutatnak, hogy Rózsatér már nemcsak missziói tevékenységek bizonyos komplexuma és színtere,hanem valóban egyház; mindjobban kialakuló egyházközösségi tudattal. "
nyei elõre, elõttünk világítanak. Vagy aJközmondással élve: "Jobb egy lámpa elõl, mint kettõ hátul!" Nagy szükségünk volt Isten Igéjének világosságára és akik részt vettek a Biblia tanulmányozásában, páratlan nyereséget könyvelhettek el. Hálás szívvel köszönte meg ezt elsõsorban maga a lelkész! A bibliaiskola 1952-54 éveken át tartott! Az énekkar továbbra is ott áll a helyén az evangélium szolgálatában. A második énekes alkalom 1953. március 22-e. Az igehirdetés szolgálatát dr. Gyökössy Endre látja el a Ján. 4 alapján. Az énekkar énekei: Hozzám siess!, Jövel az élet vizéhez, Vándor áll ajtód elõtt, Dicsõ személyed, mely velem jár. Isten Igéje ellenszélben is gyõzelmes utat tesz közöttünk. Nyáron ismét kirándulunk a Vadaskertbe. Egy egész héten át beszélgetünk az imádságról. Sok mindent el kell hagynunk, de Isten imádságainkon át beszélgethet velünk. Az imádság hatalmas ajándék, hiszen aki rábízza magát Istenére, mindent megnyerhet! Isten méltán várja el tõlünk, hogy kitárjuk elõtte a szívünket, rábízzuk a gondjainkat, hogy harcoljunk elõtte állva emberek hitrejutásáért. Micsoda bátorítás volt: "Nem rövidült meg az Úr keze, hogy megsegítsen,füle nem süket ahhoz, hogy
Nyáron két cserépkályhakerül a templomba.Decemberben elkészül a templombejáratszélfogója. Az Úrasztalakét gyönyörû új terítõvel gazdagodik. A templomtakarításra Pehán Ferencné és Hatvani Károlyné jelentkeznek. Az I.Kor. 12-t magyarázva értettem meg valamikor, liogy a Szentlélekajándékainak nincs rangsora,de azért,ha rangsorolni kellene, mégis az ilyen jeltelen és jutalom nélkül hordozottszolgálatotkelleneelsõhelyretenni! És itt vannak a kulcsók, zárak, csatornák gyógyítói.. És a többiek, akik a harang megszólaltatásában,fútésben, virágszolgálatban, utcatakarításban,perselypénzekmegszárnlálásábansegítenek. Ki fizet ezértkinek-kinek?! Az, akinek számot adunk majd (Róm 14:12)! 1953 volt a gyülekezetelso tíz évének a zárása.Akarácsonyi igén ez állt: ISTEN SZÉRETET... (1 Ján 4:14) Méltónak látszott elõttünk, hogy meghajtsuk térdeinket és hálát adjunk mindenért, ami testi, lelki ajándékot kaptunk Istent6l.. Az elsõ tíz évért 1954. február 7-én adtunk hálát. De. Jer 3:15,16-tal. Úrvacsorai vendégség várta az éhezõket és szomjazókat. Majd presbiteri ülésen emlékeztünk Isten ajándékaink bõségérõl. Azután csendesnapi délután következett. A jelenléti ív bizonysága szerint 121-en voltunk együtt. Bemutatásra került az elsõ 13
I
A gyülekezettagjainakegyrésze(1953) tíz évrõl készült gyülekezeti album! Bizonyságot tettek: Simon Zoltánné, Füle Lajos és neje, Szamosközi Zoltán és neje, Tódor András, Erdélyi János, Ablonczy Dánielné, Péntek Bálint, Schmidt Béláné, Kiss Ernõné, Pálóczy Károly, WarczekaÉva, Incze Gyula, Török József, Farkas Pálné és László Gábor. Örömmel köszöntöttük albumunk utolsó képét és a rajta lévõ ifjúsági csoportot! Ez a fénykép a tanúság arról, hogy az akkor még ifjúsági csoport, valamint feleségeik voltak további gyülekezeti éveink oszlopai! Bennük volt Isten ígéreteinek gazdag kincsesháza! Következik egyházi életünk negyedik szakasza:a beiskolázás! Elsõ tíz évünkért hálával van tele a szívünk. Tele volt ez az idõ áldásokkal. Most folytatni kellene: hogyan tovább? "Ó. Uram segíts most; ó Uram, adj most jó elõmeneteit!" Ez harcot jelent az 1954-62 közötti években a hitrejutottakért. Azt gondolja sok ember, hogy elég az,ha valaki újjászületett. Bizony, aki elindult Krisztus útján, még nem beérkezett ember. Az igazi felkészülés most kezdõdik el. Annak, aki újjászületett, növekednie kell. Elkezdõdik a megszenteltetésünk ideje -nem vagyunk még készen, sokat kell még tanulnunk. "Isten félelmében vigyétek végbe a ti megszenteltetéseteket!" (2.Ko!.7,1) Már az maga is megtévesztõ, hogy ezt az idõszakot megszentelõdésnek és nem megszenteltetésnek szokták mondani. A Heid.Káté, a Biblia megszenteltetésrõl és nem megszentelõdésrõl ír. Nagy csapda ez, aki megszentelõdik, az maga lesz a szentelõ, a megszentelõdés alanya. Aki megszenteltetik, az maga a megszenteltetés tárgya. Ezt nagyon sokan tévesztik és tévesztették össze. Isten az, aki megszentel minket! A megszenteltetés folyamat, amiben az újjászületett ember kegyelembõl Tészese lehet Isten erejének, aki mindennel megajándékoz minket, ami az életre és a kegyességre való.
Pál mondja: megsanyargato~ testemet és szolgává teszem! (I.Kor.9,24-27). A növekedés nem tõlünk van, hanem Isten adhatja azt meg! (Mk.4,28, I.Kor.3,6). Aki nem kap növekedést, az testi, kiskorú (I.Kor.3, 1). Aki kiskorú, az verseng, lökdösõdik, kritizál, mást hibáztat. Pál levelei bizonyítják, hogya megszenteltetés folyamat, ami valójában egész életen át tart. Az embernek a tegnapját maga mögött kell hagynia és a célre nézve futnia (Fil.3,12). Meg kell tanulni bizalommal lenni Isten és emberek iránt. Meg kell tanulni megelégedettnek lenni! (Fil.4,11) Meg kell tanulni alázatosnak lenni (Fil. 1,5). Mindenki mást magánál különbnek tartani (Fil.2,3). Be kell iratkozni Isten iskolájába és tanulni türelemmel. A közösségértfelelõs valakinek pedig be kell állania a tanácsadásra,a többiek segítésére.Ez a tanácsadószolgálat a lelki beszélgetésbenfolyik. Ezekben az években 180-200 közé esik a beszélgetésrejelentkezõk száma. Esperesijelentés is szól errõl: "újabb, ígéretesjelenség a lelkész tanácsadó. eligazító szolgálata. Hetenként legalább 3-4-en keresik fel este af: összejövetelek után és néha késõ éjszakáig tartanak ezek az egészenszemélyes és konkrét ügyekro1 való tanácskozások. A tanácsadásnak a lelkésztapasztalata szerint nagyon sok haszna van. Elképzelhetá:hogya sajátos lelki kérdésekmellett milyen súllyal és számmal merülhetnek fel ilyen alkalmakon a mindennapi élet, az itt és most reális kérdései. És hogy magára a lelkészre is micsoda nevelá: szûk szívet tágító, régi elfogultságokat megítélá: új igei látást és világi tájékozottságot követelõ hatása lehet ezeknek az óráknak." (Benkõ István). Sõt magának a lelkésznek is tanulnia kell. Kicsinek és szolgálatkésznek, türelmesnek és bizakodónak lennie. És l.egfõként családapánaklennie. Akkor még csak három hónapból állt a szülési szabadság,54-ben már közeledett a nyolcadik gyermek. A feleségénekpedig állásba kellett mennie, a fõzés, a kicsik gondja, különösen a legkisebbeké rámaradt délutánig. Meg kellett tanulnia fõzni és ez sehogy sem lelkesítette õt. Akkor volt a Bibliaolvasó Kalauzban Timótheus 1 levele. Az I.Tim. 3,5: "ha valaki tulajon házát nem tudja igazgatni, mi módon visel gondot Isten egyházára?!" Már ez is rendkívül elgondolkoztató volt. De pár nap múlva az I.Tim. 5 került sorra a 8.v.: "ha pedig valaki azövéiro1 ésfõképpen a házanépérõl gondot nem visel, a hitet megtagadta és gonoszabb a hitetlennél. "Ezt már nem lehetett félreérteni. Át kellett alakítani mindennapjait ésminden szabadidejéta család és a gyermekek szolgálatába kellett állítani! 14
Az alázatosságés szolgálatkészség példája vol~ egy testvérpár.A Barthák..Oket Isten kegyelmehalálosbetegségekbõlgyógyította ki, tennészetesnektûnt, hogy életük, szabadidejükfelett nemõk rendelkeznek.Bizonyála betegeket,elesettekethordozniigenjó, de nagyon nehéz.Evangélizációkra,istentiszteletekre felváltva to-: lókocsibanhordták,akik sajátlápukonnemtudtakvolna jönni. 1954.május24-30 között Hegyaljai Györgyötkértem evangélizációra.Már az elsõ esténott voltak azellenõrök. Május 31-énjött a beidézés,hogy a lelkészjúnius 1-jénjelenjék mega Kerületi Missziói Felügyelõbizottságelõtt. Két dolgot firtattak, hogyanjutott a meghívóa gyülekezetbeés hogy mertünkevangélizációsalkalmakat engedélyhíján tartani?Mindkét kérdésrepróbáltam felelni: 1) a meghívókki voltak téve a perselytálcáraés ki-ki onnanvihetette el azokat.A templomfalai között történt. 2) Igenis volt engedélyünk,amit mind a püspök úr,mind azesperesúr aláírt.Az engedélyttartalmaztaaz 1954-rekészültmissziói terv, amit az esperesiés a püspöki hivatal is aláírt. A kihallgatásnem volt kellemesés fenyegetéseknélkül való. Július 12-i keltezéssel,13-án kaptamfelhívást,hogy a következõnapGúlius 14)8-10 prédikációtadjak bea megelõzõvasárnapokról.Egyet is kockázatosvolt ilyen rövid idõ alatt megírni és nem nyolcat. A büntetésa palásttólvaló megfosztatásvagy vidéki számûzetéslett volna. Miért, miért nem, ettõl megõrzöttaz Örökkévaló. 1954a félelmekjegyébentelt el. Emlékezetesajúnius 6-án megszólalóIge: (Csel. 16,13-34).Szabadvolt erõt meríteniPálésSilás példájából,akik a filippii börtönben megkorbácsoltháttal és megbéklyózvaéjféltájbanhálaadó énekkel magasztaljákaz Urat! Ime, így is lehet Jézusértszenvedni! 1954-benállja körül azúraszta1át a legnépesebb konfirmációscsoport.És a karácsonyiüzenet: " Tepedigõt. azazazén szívemetfogadd magadhoz."
Lajos szolgál.GulyásSándornéjelentkezik a gyennekszolgálatra.Már 1955 elejénarra kapunkfigyelmeztetést, hogy vessük az Igét, a többit bízzuk Istenre. Bekapcsolódunkaz ökumenikuskispestiegyüttlétekbe. Felébreda szívünkbenJézusfõpapiimádságának kérése: ...hogyegyeklegyenek!" Fontosnakkell látnunk1955.május2-i csendesnapunkat. Ezena számbavétel ésazelõrelépésgondjátvizs~tuk meg. Kik vagyunkés maradtunkegyütt? Testvérek lettünk-ecsakugyan?Mi legyenaz egymáshozésa gyülekezethezvaló viszonyunkrendje?Ki lesz az, aki szerepetvállal a gyülekezetben?Kalauzunka Fil 3:14volt! De csakvalamennyireértettünkegyet.Volt, akikevese11te a kérdéseknégyszemköztimegbeszélését, másokhiányolták az igehirdetés gyakorlati útmutatását.Megértettük,hogya "másik" hibáztatásanem elegendõa megoldásraés hogy vannak olyanokis közöttünk,akik nem vállalják még az alkalmak látogatásátsem! Az itt felvetett kérdésekvalójábancsaka növembericsendesnapunkonoldódnakmeg. Jól fogalmaztameg eztBódis Géza:ezeka tünetekjól ismert emberigyengeségek. A sírásésszemrehányás lényegébenIstenellenvaló vétek. Ki-ki keresse'meg a helyét, egymástpedig próbáljuk elviselni! Igény a Csel. 11,18-20volt: .,azIge nõtt és hatalmatvett rajtunk." Szép és örvendetesesemények:április 9-én Vándor GyulaésKukoveczMargit,október29-énCzégelSándor és Iszlay Erzsébetkötöttekházasságot.Júliusbankirándulásttettünka Vadaskertierdõkbe. Júniusbanfájdalmas eseménykéntéltük meg, hogy megszûnta Budapestiés a Budapest-környékiegyházmegyei beosztás,Budapest-Észak és Budapest-Déllett az újbeosztásunk. LemondottBenkõIstvánésa közgyûlés után többekközött az alábbi körleveletteUeközzé: "A budapestikülsõ egyházmegyegyümölcsözÓ;áldott szolgálatotteljesítettIsten dicsõségére.És ez a nehéz,
(Filemon 12) 1955utánegyre inkább mellünknekszegzettkérdes: miért nem folytatódik az ébredés?A közösségben ezaz egyik fõkérdés.Nehezentalálunkvisszaa helyesmegoldásra.Az ébredésIsten ajándékaés most nem adja,de elõbba munkájábankívánja látni kiválasztottait.Most az a lényegesdolog, hogy csendbenlegyünk,elõbbrejussunka hitben.És abból,amit kaptunk,adjonki-ki a maga bölcsességébõl Istenországajavára! Egyre inkább az a fontos, hogy ne kívülrõl, hanem belülrõl keressüka szolgálatújlehetõségeit.1955-bena voltkonfinnáltaktalálkozóján56-an vesznekrészt!Füle
válságosidõkben,sokmegpróbáltatásközöttjelentékeny mértékbena Te munkádnakeredménye.Lelked, hited, életed egy részemár bele van építve,amit rövidesen eltakar a feledés.Egyszermajd megszólalnakazelfeledett emlékekis. Fogaddeljutalmul a közgyú1és köszönetét ésazén melegbaráti kézszorításomat. " Az 1956-ik év ígérettelkezdõdik: Leszút! (És 35:8) Ez azígéretünk,ebbefogódzkodunk!Az évnagyleckéje: megtanulni,hogy hitben járunk és nem látásban.Az ébredésdöntõ feltétele:életváltozás!Erre kell igyekeznünk, feltételeketnem mi szabunk,hanemIsten! A reménység küszöbén állunk-e, vagy a hanyatlás 15
árnyékában?Az ébredéstIsten adja, elsõ dolog, hogy higyjünk Õbenne,bûnbánatottartsunkéselõrenézzünk! Istenigénye ebbenaz évben,hogy térjenmega pénztárcánkis. Ebbenelõttünk áll a tázlári templomjavára teljesített 1000 tégla. Nagy meglepetésrea diakóniai gazdálkodásunk értékben18.185Ft volt. Meggondolkoztatóvolt a karácsonyikészülõdésünk: "Temondád!" Az 1.Kor. 13-ról van szó.Ebbõl.a hétbõl. épül fel a gyógyulásunktovábbitanulsága.Ránk három dologtartozik: embertársainkat szeretni,az Úrértszolgálatot vállalni és másokértfelelõs életetélni szeretetben! A karácsonyiIge ezt hirdeti meg: "Imé hirdeteknéktek nagyörömet!" (Lk. 2,10) 1957-benis úgy folytatja Isten, ahogyan 1956-ban befejeztük.Az 1.Kor. 14,1-gyelfordul a gyülekezethez: " Válasszátok a szeretetetéskívánjátoka lelki ajándékokat!" Keressüka szeretetetésa lelki ajándékokatbuzgósággal! A gyülekezetértékéta lelki ajándékokbanés a szeretetbenvaló bõvölködés adja,és nemegymásszámonkéréseésaversengés!Istenszeretminket,nekünkis ez a feladatunkegymásfelé. Ennek a jegyébentartjuk meg a konfirmáltak találkozójátés a házasokalkalmait. Füle Lajos és neje, Morvay István, Kiss Lajos, dr. Joó Sándorés Hegyaljai György szolgálnakközöttünk. Lehetõség nyílik a lelkész szolgálataira:Vecsésen, GyáIon,Újpest-újvárosban,Kelenföldön,Nagyvárad-téren, Rákospalota-újvárosban, Csepel-Királyerdõn, Abonyban. Szigethalom,Újpest belváros,Ócsa,Erzsébet központnyitja meg a szívétaz evangéliumelõtt! 1957kiemelkedõ szolgálataa májusi evangélizáció. NagyFerencés Gál Gyõzõ szolgálataival.Énekesistentisztelet vezeti be (Nagy Gyula) és énekesistentisztelet
Az ifjúságibibliakör(1963)
zárja(Mk. 10,46-52),május 26-án,NagyFerencszolgálatával. Közöttünkjárt a gyõzedelmesKrisztus,a záró alkalmat, a morzsaszedést alig lehet lezárni. Mi volt ebbena hangulat,mi volt az Úrtól való, nema mi dolgunk eldönteni! Mi áldjuk érteIstent. 1957krónikája:jelentõs kezdeményezések történnek templomunkcsinosítására. Az úrasztalárakerül két ezüst tálca,megújula templomés a tanácsterem.Felszabadul az egyik lakás.Költségeink:közel húszezerFt, az egyházmegyeisegélyis jelentõs: kilencezerFt. Sõtfoglalkozunka kertvárosirészenimaházépítésével.Ez lekerül a napirendrõl.és felmerülaz orgonaépítés ügye. Közben megemlékezünk a templomfelszentelésének tízévesévfordulójáról! Október 31-énCsapliczkyAlbert orgonaalapra 20.000 Ft-ot ajánl fel. Karácsonyi Igénk: "A szeretetsohael nemfogy!" (1 Kor 13:8) Kiemelkedõ esemény, hogy Fodor Lajosné közénk áll és az õ hûségestámogatásávalközösségünk ziláltsága megszûnik. A lelki ajándékokat és a szeretetet kezdjük követni. A presbitérium megbízza Gyülvészy Barnabás nagyk&ösi lelkészt, orgonamûvészt,hogy orgonánk tervét készítseel. Felvettük a kapcsolatot az orgonagyárral, az ott kapott tájékoztatás szerint a költségek elérik, sõt meg is haladják majd a százezerFt-ot. Mikor ez kiderült és mert az építési alapnakcsak tizennyolcezerFt-ja volt, és a gyülekezetimegajánlásis csakhuszonhatezer Ft volt, a különbségolyanóriásinak látszott,ho,gya presbitériumnemtette magáéváa megrendelést.Es be kellettjelentenia gyülekezetneka határozatot. Ekkor történt eddigi életünk legnagyobb meglepetése.A gyülekezetleszavaztaa presbitériumot. Mindezazonbannemvált a presbitériumésa gyülekezet harcává. Mikor a lelkész feltette a gyülekezetfelé a kérdést:vállalja-ea döntésekövetkezményeit,a gyülekezetazzalválaszolt,hogya következõhúsvétiünnepek végéignegyvenötezer Ft megajánlásttett. Így az orgonát megrendeltük,Az orgonaoktóber31-éreelkészült,de az átvételekörül bizonyosvita kerekedett.Az átvétel1959re maradt és kifizette a gyülekezetaz orgonáját,ami százötezerFt-ot tett ki. Semmiadósságnemmaradt! Az énekkarszerepeegyre hatásosabb.Az itthoni két énekesistentiszteletentúl, énekel: Kispest-központban, Lõrinc-Erzsébet telepen, Szabadság-téren,Külsõ-Józsefvárosban,Újpest-újvárosban,Dunaharasztinés Pasaréten. Nagyonszépszámú a konfirmáltaktábora:25-enkonfi rmálnak.
16
Az ifjúsági alkalmakat ezentúl közösen tartjuk. Be-
Az új pres9itériurnnak már könnyebb a feladata. Az
kapcsolódiis:az ifjúsági munkáb~ Vándor Gyula és neje. A pénteki ifjúsági óra mellett havonta egyszer ifjúsági délutánokvannak Füle Lajos vezetésével. Ezen a nyáron búcsúzunk Vadaskerttõl, ked;yeskirán-
elsõ tizenkét év volt az alapozás,a rnindennapokbanvaló eligazodás. Kialakult a missziói szolgálat életrendje. Már vannak értékes hagyományaink, amikhez tarthatjuk magunkat. Meg kell tanulni jól gazdálkodni azzal, amivel
dulóhelyünktõl. A lelkész vallomása 1958-ban: hatalmas erõtartalék
Isten megajándékozott, tovább kell tanulni élni az Úrban, élni Igéjével.
számun~, hogy" megjelent az Isten idvezítõ kegyelme minden embemek." (Tit. 2,11.)Valamikor azt hittem: az boldog, aki gazdag, majd olyasmit: a boldogság forrása: az ismeret. Volt olyan idõ is, mikor az emberi erényekre esküdtem. Most már egy egészen új megvilágításban látom az életet. Isten elém jött, sok mindenféle útjáról visszatért fia elé. Rádöbbentem, hogy milyen gazdaggá tett Isten a megtérésben,a megkapott bocsánatban,a rám, családomra áradó szeretetében! Isten az, aki kiformálta bennünk a tervét, a nagy családban és a még nagyobb családban,a gyülekezetben! Valóban: "Az 6 isteni ereje mindazzal megajándékozott minket, ami az életre és a kegyességrevaló!" (2.Pét. 1,3) Ez év 'május 28-án áll az úrasztala elõtt Bartha Sándor és Varga Klára. Együtt örülünk velük. Októberben könnyes szemekbúcsúznak az orgonaépítés miatt lebontott régi szószékünktõl.. A dunamelléki püspök és a konventi tanác&oskezdeményezésére új munkatárs Papp Gábor lelkész. Rendkívüli lépés volt, mikor Vándor Gyula megvásárolta a szabadságforrásitelket, amelyet már 1958-banmeglátogatott a gyülekezet, megkezdõdött a kialakítás és a következõ évtõl egészenmáig ott üdülhetett a gyülekezet gyermekserege,ifjúsága és a felnõttek korosztálya. Ez a telek, átalakítva, Isten hatalmas ajándékának bizonyult mind a mai napig. Az áldott Forrás adta vizét, megáldotta és megszenteltea nyarakon ott töltött alkalmainkat. 1959: soraink újrarendezése. Lejárt a tizenkétéves ciklus. Az egyházközségi közgyûlés újraválasztjapresbitériumát. Gondnok: Péntek Bálint, presbiterek: Bartha József, Bartha Sándor, Benedek István, Bereczky Lajos, Bódis Géza, Cserna András, Czégel Sándor, Filótás János, Füle Lajos, Gáspár Sándor, Józsa Árpád, Kovács Károly, Kovács Zsigmond, Kun László, László Gábor, Mezõ Imre, Pálóczy Károly, Papp Gábor, Török József, Szabó Dániel, Szabó Lajos, Szabó János, Szamosközi Zoltán, Szilos Lajos, Varga Gábor és Vándor Gyula. A presbitérium ünnepélyes beiktatására 1959. január ll-én keiült sor a 2.Tim. 2,15. A ránk jutó munka terhét Jézus Krisztus jó vitézeként, becsületben megállva kell hordoznunk.
Jó segítséga konfirmációban az egyházmegye lelkészi munkaközösségébenelkészített anyag. A gyermekszolgálat új munkatársakkal gyarapodik. Gulyás Sándorné mellett, Balázs Éva, Kovács Erzsébet és Ablonczy Emõke végzik. Van, aki fogadja õket és vigyáz rájuk, van aki a gyermekbibliórát vezeti, van aki a nyilvántartást végzi, van aki látogatja az elmaradozókat. És van aki a gyermekkarácsonyt elõkészíti, levezeti. Van aki a gyermekfüzetek gondozásábansegít. Kialakult a gyermekistentiszteletekhatéves rendje. A hatévesprogramban ott van a teljes Szentír~ anyaga és még az egyháztörténet szemelvényes bemutatása is. Szeptembertõl júniusig tartanak a gyermekistentiszteletek.Minden hónaphoz tartozik egy-egy ~ibliai kép és négy arany mondás, attól függõen, hogy mennyi volta kimaradás. Aki szorgalmas volt, hat év alatt kap a füzetébe 60 képet és 240 aranymondást, egy-egy kicsi képes Bibliát. Ajárulékgyûjtésben Hegedûs Pálné, Verebélyi Gyuláné és László János segítenek.
S/ámbavételt csinálunk. Kid~rül,hogya nyilvántartá,;han 1178 megkeresztel~ refQfI!látus szerep~l. Járu.lék"t. 1959-ben 530-an fizetnek. Ezeknek jelentõs rés'!c koldusfillér, ami megerõsít~ be~nünk ~zt a dö~té,;t hogy nem szabad olyan szeker utan futnI, amelYIk 17
I
I
szaladelõlünk. Aki pénzétIstendicsõségéreodaszánja, befogja hozni aztszemélyesensajátmaga. 1956-60közötta jászapátigyülekezet,]e]készerévén, testvér-gyülekezetünk!Gyülekezetünköntudatán,öszszetartásánsokateme]az a tudat, hogy más gyü]ekezetekért felelõsséget hordozunk. Mód van egymás kölcsönös meglátogatására,anyagi segítségnyújtásra, egymásértvaló imádságra.VándornéMargitkamondotta: szeretetetkívánnak tõlünk és nem csupánbeszédet! Isten felszabadítottminket a szeretetre,a szolgálatjótéteményeire,lelki ajándékokkeresésére éstovábbadására. Ehheztartozik,hogya lelkésza Budapest-dé]iegyházmegyemissziói e16adója, ésmaradebbena tisztségében 1966-ig. Húzó ágazattálett a gyülekezetbena konfirmációi alkalom,1957-ben11 fiú és 9 leánykonfirmá]. A konfirmáció ünnepélyességét jelzi a sokvirág is. Nem mulasztjuk e] a diakónia gyakorlását,kiépül helyi és országosviszonylatban.Visszagondolvamindezekre,hálával borulunk le Isten színe elõtt, 6 tudta mindig, mire van szükségünk.Gondja volt ránk, terveit valósítottameg egyéniés közösségiéletünkben.Szívig érõ gondolatkéntkísért: "minden gondunkatReávethetjük, mert Neki gondja vanránk." Felejthetetlenemlékeennekazévnekaz1958.február 2-i "Bartimeus evangélizáció." Füle Lajos, CzégelSán-
eddig nemmentek.Így példáula prédikációkban: az idõk gazdája:Isten! Istenparancsaez: Szeress!Akkor, most, mindig. Á]dásu]volt nekemmindenkeserûség. IstenLe]kétõl vezetve! Náómi, mint a magaviseletprédikációja! Ekkor lesznyilvánvalóa Hóseáspróféciájáró]szóló Ige ereje.Mire készítminket Isten?Hétköznapokra, arniken felragyogaz6 dicsõsége!El tehátmindencsodavárással! ]960 egyik ajándéka:lelkésznoszvajievangélizációja. Egész hetet tö]thettem ott, volt professzorom,dr. SzabóZoltán gyülekezetében,családjában,gyermekek, felnõttek között végzettszolgálatban.Láthattam,mint öntöttegyakorlatbamindazt,amit valamikora Teológián tanított. Adni mentemés megajándékozva jöttem. Éveken át tartottuk a levelezõ kapcsolatot,1965. február 26-án tartotttemetéséig.Ez a hét volt elsõ találkozásom a helyi baptistagyülekezettelis. Május 7-énkötnek házasságot Kiss Erzsébetés Bódis Géza. Három templomosházaspártáldunkmeg: Kádár Józsefetés GöncziZsuzsannát, BarthaJózsefetésBoldizs Lenkét,valamintBáthoryZsigmondotésFajkosMargitot Örömökmellett ]átogatunkbetegeketis. Skiba Gyulánét, JónácsikJózsefnét,Biri Sándortés együttsíratjukDénes Gyu]ánéédesanyját ésBereczkyLajospresbitert. Meg kell állapítani,hogy egyre nyilvánvalóbbszentendreiegyütttöltött heteinkértéke!Testi-]e]kifelüdülést hoza fiatalok és felnõttekjavára egyaránt.
dor, PappGábor,Bódis Gézaésaz énekkarszolgálnak. Április 12-én" Tisztaélet" címmel ifjúsági napunk van.HatolkayÁrpád,SzentePéter,TóthBé]aszolgálnak. Fontosnaktartjuk, hogy HatolkayÁrpád szíve Rózsatér és az Ablonczy gyermekekfelé fordult! 1959 nyarán kezd6dnekmeg a Szentendrei hetek! És közbenmozdulnaka kövek,növekszika terasz,egybeszerkeszt6dika ház. Fiatalok és öregekegyüttdolgoznaka jöv6ért! Istenmunkájakéntcsattanmindencsákányvágás, abebetonozottcsõvasak,a beépítettkövek. Sok-sokévtizednyikínálatotjelent a friss erdeilevegõ,azörökkéfolyó forrás.Lelki gyógyulásunk meg-megújulóajándékIstentõl. "Ó hálaaz Úrnak,zengjünknekihát..." És mindeztmegpecsételikarácsonyiigénk: "DicsõségIstennek!" 1960elsõ üzeneteígy bíztat: "Jertek,járjunk az Úr világosságában."Valamifélehozsannázásra vanokunk? Nem, inkább a tanu]ásunkúj szakaszakezdõdik. Nem élményekszínes káprázatanyílik meg ezze] elõttünk, haneminkább a hétköznapokmunkás örömeirõl, apró engedelmességek sodró ritmusáró]az Isten iránti engedelmességben,a kegyességnaponkénti gyakorlásáró] vanszó! Sikerül kimondani olyan mondatokatis, amik
Három csoportvan együtt.Endrén,fiúk hetén,lányok hetén,felnõttekhetén.A külsõnktalánnemvonzó,azalvás olykor kényelmetlen.A mondanivalókülönleges?Nem, nem.Visszaemlékezve, gyakranrontottameg valamiaprósága kint lévõk békességét Ám áldásaz együttlét,a csend, a hely szentsége. Az a boldog tapasztalat, hogy "angyalt bocsátokelõtted" (2 Móz 23:20), "szentséges öltözetet veszünkmagunkra." (Zso]t 110:3)meghozzaajándékait. Megte]ünkjó hírre],amire szükséglesza munkánkban, családunk körében.Az evangéliuma szívünkigér. Karácsonykét gondolatotis bíz ránk. Egyik a gyermekkarácsonyoknépszerûsége. A szülõ boldoganlátja gyermekétaz angyalok,pásztorokje]mezébenés eljön közénkkarácsonyiénekeketénekelni. Karácsonyi Igénkkel vallomást teszünk Isten el6tt: "Van hely a szívemben Jézus.gyerehát ide bé,ójöjj!" Gondnokunknak.PéntekBá]intnak ez az utolsó velünk töltött karácsonya.6 mondottavalakinek: "Örülök és nagyonköszönöm,hogyeztmegérhettem!"Bizony soksokjó dolgot és áldástkaptunkegyütt Istentõl.6 igazi gondnokvolt, Istenteremtetteannak;eltávozásahirtelen és csendbenmentvégbe.
18
Mi gyakranelvétettüka szót,keményebbekvoltunk a van. Afõnök atyánkfiátemeliki: rá vanszüksége.Másik kelleténél;õ mindig hívogatott,tereIgetett.Mégis fejlõatyánkfiaa Vörös Keresztmunkábanemelkedikki, ahol dött Istennekközöttünklevõ nyája.Bizony akadtakolyabetegek,iszákosok,megromlottcsaládokéletevanrábíznok,akiktõl akárel is árverezhettékvolnaa gyülekezetet, va. Van-ehelyünk?Ime van,Õ emel szótmagukramatemplomát.Ki-ki, aki hozzánktartozónakvallottamagát, radt gyermekekés öregekérdekében.December26-án megértette,hogy neki küldetésevan. Vállaljuk ésvégez- Mt. 25,31-46 az igénk. Elhangzott: ünnepled-evagy zük a küldetésünket.Munkánk, végeznivalónkmindig szeretedJézust?!Ha szereted,ne a karácsonyihangulatvan bõven,de aztis egyrenyilvánvalóbbanlátjuk: "nem ban keresd,ne is a szeretteidajándékozásában. Jézust erõvel,nemhatalommal,hanemlsten Lelkével." Megérnemcsaládiebédnélfedezhetedfel, talánnemis a temptettük Istenígéretét,hogy Õ a szerelmesének álmábanis ádeleget.Egyre inkábbmegtanuljuk,hogyIstenszerény, kevésselmegelégedõ,alázatosgyermekeikéntvezet,tanácsolés kíván boldogítanibennünket! 1961-benidejébenközölte velünk, miben és mivel kívánminketmegáldani.Január1-énígy fogalmaztameg helyettünkis: "Járj velünk ésleljünk kedvetelõtted." (2 Móz 33: 11-17) Nagyveszteségvolt gondnokunkhalála.Mindenkinek hiányzott.Õ volt mindig az istentiszteletekvendégfogadója. Ott állt a bejáratnálés köszöntötte,aki belépett! Legtöbbszörõ szólaltattamega harangotis. Nagyrészvét mellett temettük el, eljöttek utolsó útjára elkísérni a presbitertársakmind. Családjahelyett mi voltunk a családja.Utolsó hónapjaibanLászló Jánosékvoltak mellette! A temetésiIge ez volt "Áll mindenma is... Törvényed volta gyönyörûségem...Tiédvagyok."(Zsolt.119,91-94) Helyére három ember kerül. BenedekIstván lesz a gondnok,aki a szelídségmintaképe.A missziói ügyek éléreFüle Lajost választjaa gyülekezet,CzégelSándor lesza pénztárgondnok. A templom,a tanácsteremúj festéstkap. A festésután közösnagytakarítástvégzünk.Székeink,berendezésünk ragyogótiszták! Két szellõzõberendezéskerül a falakra. Szépkovácsoltvasfalikarok, a bejárathozkovácsolt-vas szimbólumok.Istenneve legyenáldott ezérta továbblépésértis! A terheink nehezednek.Mégis, más.gyülekezetek 12.840Ft-ot kapnaktõlünk. November 4-én Hajdú Péter esperesa vendégünk, igehirdetésében a templom 15évesfordulójárólemléke:zik meg! László Gáborékrólcikk jelenik mega PestiHirlapban. KarácsonyiIgénk: "Annak nevét Immánuélnekhívják, ami aztjelenti: Velünkazlsten!" Ime ilyen is lehetséges. Akkor, mikor az a kérdés, helyet kaphat-e keresztyén embera társadalomban.Másik példa.Egyik atyánkfiáta fõnökehívja betegfia kórháziágyához,imádkozzékérte! Valaholegy fontos állás betöltésérõlvan szó.Többjelölt
lomban: Isten ígérete szerint megtaláloda kórházban, vagy ahol találsz egy vígasztalan,bajbanlévõ embert! Valaki a kijáratnál azzalbúcsúzotttõlem: útnakindulok most valahova,nemoda,ahovaterveztem.Nem tehetek mást: engedelmeskednem kell! 1963-1968egyháziéletünk ötödik szakasza:Hajnalhasadás, mennydörgés! 1963januárjábana Móricz Zsigmondkörtérenálltam, villamosravártam.Közbentûnödtem,szemléltemateret. Felfigyeltemafényreklámokrais. Azt vettemészre,hogy a reklámokszövegébõlhol itt, holott hiányzikegy-egy betû.És ez a hiányosságértelmetlennéteszia reklámozást,nemazt hirdeti, amit akar.Kérdéstámadtbennem: nemígy vagyunk-eezzel~i is? Azt hirdetnéa nevünk: JézusKrisztus gyülekezete,ehelyett ilyesmit olvashat, aki olvassa:ézusülekezete.Ugye milyen torzó?Vagy: azt szeretnénkmondani: Kispest Rózsatérigyülekezet. Ehelyett: K pe ózsatériülekezet! Hazáig töprengtema dolgon.Elhatározásszületettbennem.A tévedéstminél elõbbki kell javítani! Azaz,merjünkazoklenni, akiknek nevezzükmagunkat!Semagunkat,semástne vezessünk félre.Eddig az volt mindentörekvésünktárgya:ébredjen fel a gyülekezet,majd hogy erõsödjékmega felébredtek tábora,a közösség!Merjünk azok lenni, aminekmagunkat nevézzük.Kispest-Rózsatéri gyülekezet!t.re csaljuk megsemagunkat,semást.A hitünknek,magatartásunknakjavításravanszüksége.Akik megjelennekistentiszteleteinken, bibliaóráinkon, akik áldozatot hoznak a gyülekezetért,legyenekteljes névenés egyértelmûen: Kispest-Rózsatérigyülekezet! A lelkészt szabadsága alatt PándiJánospesthidegkútibeosztottlelkészhelyettésíti. A gyülekezetszívébezárja õt. Nagyon alá kellett húznom a Bibliámban a Zsolt. 56,16-ot. S benneezt a szót:tartozom! Én tartozom,én adósodtamel Istennél és nem más, mások tartoznak nekem!Míg Istengyermekearravár,hogymásokvegyék észreõt, hogy Wásoktartoznakneki kedvességgel, köszöntéssel,jóakarattal, barátsággal,egy-egyjó szóval, addig tévedésbenvan. Isten gyermekéneknem szabad
19
I
így járnia a világban. Mert Õ éppen az, aki tartozik Istennek, Jézus Krisztusnak és körülötte minden embernek, különösen a testvéreinek! Senki sincs úgy elkötelezve, mint éppen Isten gyermeke, akinek Õ minden adósságátelengedte! (Mt 18) Ki a gazdagabb, aki tartozik vagy akinek tartoznak? A derüs keresztyén élet varázsszava ez: tartozom! Így is mondhatnánk, ez az év Füle Lajosé. A PestiHírlap hozza a hírt Festetlen festmény c. kiállításáról. Egyik alkotása: virágbaborult tavaszi gyümölcsöskert,mindössze hat elembõl. Kiküldetése Kubába és az ott született versek, Vizaknai Tamáscikke: .,Ahol a csend is lábujjhegyenjár" a ReformátusokLapjában. Gratulálunk! Bartha Sanyiék építkezésén ott van a Rózsatéri építõbrigád is! Nagy ajándék a diakóniai hónap. Életre szólóan értjük meg a Zsolt. 41,2-t. "Boldog az. aki az elesettregondol!"
eredményének ez a titka. Isten az, aki erõs, aki a mi erõsségünk! Kezdettõl arra törekedtünk, hogy ami hagyományok nélküli gyülekezetünkben jó hagyományokat gyökereztessünk meg. 1965-69 azt bizonyítja, hogy gyülekezetépítõ hagyományokat alakítottunk ki. Ilyen hagyomány az, hogy kialakult a lelkibeszélgetések rendje. Megbátorodnak az atyafiak arra, hogy kérdéseiket, lelki és más problémáikat elsõsorban a lelkésszel való beszélgetésekben osszák meg! A hetes sorozatok mindig hétnaposak legyenek. Ki-ki akkor juthasson el a gyülekezetbe, amikor dolgai ezt megengedik. Mikor hetes sorozat van, bátran jöhet, bármelyik estén, mert biztos, hogy együtt vagyunk! Központba kerül az úrvacsorával való élés fontossága! Az úrvacsora Jézussal való közösségünk jele, pecsétje; az úrvacsora Jézus örömlakomája! Ismételten lelki erõforrás! Egyre inkább arra törekedtünk, hogy a keddi bibliaóráinkon, a vasárnapi istentiszteleteinken folyamatosan olvassuk azIgét! Egy-egy bibliai könyvet így ismerhetett meg mindenki, aki rendszeresenjárt az alkalmainkra! Nem válogatott versekben, ha~m lectió kontinua-ként került asztalunkra minden bibliai könyv, amit kézbevettünk. Az éneklés, az énekkel való igehirdetés rendszeres-
ségét szolgálta, hogy havonta egyszer énekes istentisztelet volt, amikor az énekkar és az igehirdetõ együtt hirdették az Igét. Fontos hagyomány lett, hogy ki-ki saját maga hozza be a gyülekezetnek Isten dicsõségére vagy bármi más célként befizetett adományát, hogy az ne.1egyenragadomány még külsõ formájában sem. Ki-ki maga tartotta számon, mit áldozott a gyülekezetért, nem tartottuk számon, ki mennyivel tartozik. Kialakult az a fontos hagyomány is, hogy minden gyülekezeti alkalomnak gazdája legyen. Ezekbõl a munkatársakból alakult ki a gyülekezeti misszió felelõseinek a rendje. Minden januárban és minden szeptemberben tartottunk gondnoki megbeszéléstés missziói munkások összejövetelét. Minden anyagi ügy lelki ügy is! Lelki ajándékainkkal együtt nõtt a gyülekezetért érzett anyagi felelõsség is, sõt az idõnk Istennek odaszánt része is. Három alkalmat kell kiemelni az 1965 évi események közül. Az egyik a március 7-i teológus-nap. Miért? Azért, mert nehezen ment a gyülekezet éneklése, különösen a Zsoltárok ritmikus éneklése. CsomaszTóth Kálmán professzor volt az egyik elõadó és amit õ a ritmikus zsoltárokról mondott, a vele jött teológusok (l'{agy Katalin, Cseri Gyula, Szabó Péter, Szûcs Ferenc) be is mutatták.
Nyáron megtört a jég Endrén. Sok fiatal szíve elevenedett meg. Ez volt a vetés, Szilveszterkor már ez hangzik: "Mióta szivem Jézusé, azóta én boldog vagyok!" A lelkész pályázatai (Hóseás,Mikeás ) díjakat nyernek a Zsinat pályázatán. Családjában nagy öröm: legidõsebb gyermekük, Emõke és Bosch Julius házasságkötésekarácsony másodnapján van, 26-án, kár hogy a templom befogadóképességevéges. Sokan együtt örülnek velünk! A tölgy sem a csúcsnál kezdi a növekedést. Valahol lenn, a fekete földben hasad meg a mag s csak lassan nõ, éveken, évtizedeken át tör felfelé, a magasba. Kár, hogy ezt sokan elfelejtették. A növekedésnek is megvan a maga rendje. Néhányan "bezzegezve" elhagyják a helyüket, hogy másutt elsõk legyenek. Mit tehet a gyülekezet? Imádkozik belátásért és a visszavezetõ kegyelemért. Egyre nyilvánvalóbb, hogy Isten ereje ami erõtlenségünkön ragyoghat fel. (2 Kor 12:9) Rózsatér minden 20
Így a teológus-napnemcsaka Teológiahasznára,hanem a gyülekezetbenis kamatozott. A másik a májusi evangélizáció volt. Nemcsak a mondanivalójában volt rendkívüli (Készítsétekel az Úrnak útját, Fussatokúgy, hogyelvegyétek, Csendesedjetekel, Készülj Istened elé), hanem az érte való könyörgés állhatatosságábanis. Számottevõ volt a részvételis, és a zárónapkérdéseireegy emberkéntállt fel az egés~gyülekezet! A mennyeiGazdaelszámolásáratartozik, ki tért haza gazdagon,ki üresen.Köszönjük a szolgálattevõket: Hatolkay Árpádot, Hegyaljai Györgyöt, Füle Lajost. A harmadikdr. Bánó Istvánnéáltal tartottelõadásvolt szíriaiútjáról.Beszámolójamindenrészletemegkapóvolt, de kiemelkedettezekközül is az élõ vízrõl, az élõ kútról szólóüzenet.Kiderülta csapadékból gyûjtöttvíz (Ciszterna)ésazélõ forrásközöttióriásikülönbség!Jézusélõ vizet kínál. Az evangéliumokélõ víz forrásaiés nemciszternák összegyûjtött esõvize!Éljünk megbátorodott szívvelazélõ víz élõ forrásábólJézusKrisztusból! Az 1965-ik esztend6a "mindeddig" és a "mégis" esztendejevolt. Veszteségeinkellenére (Mezõ Imre, AdametzBéla, a sorainkbóleltávozók,lelkészlábtörése stb.) ellenére mindeddig (Ébenhaézer),mégis (aolt. 139,18)megáldott minket az Úr. Jézusranéztünk fel, "aki gazdaglévénszegénnyélett érettünk!" (2.Kor. 8,9) A" harmat" értékeéppenabbanvan,hogy nemmagáról gondoskodik, nem magát élteti, hanem miközben felüdíti a fákat, fúszálakat, virágokat, õmagaelvész! (Mik. 5,6) Az 1967-68. évekbenméltánmondhatjuk: Istenölelésébentanyázunk, vagy ahogyanVándornéMargitka fogalmazzameg: az ember, bárhol is van, mindenünnen vágyódik ide, haza,mert" itt a kegyelemszigete" van. Túlzás ez? Biztosan az,de azok, akik így éreznek, akár üdülóbõl, akár kórházból írtak is, jogosanéreznek valami döntõ különbségetabban,hogy másuttvannak, vagy idehaza élnek a testvérek közösségében.A kegyelem szigetén vagyunk, Isten ölelésében,ha este szomorúságkeres is meg, reggelre megjöna vigasztalás, az öröm. Sok betegettart számona rendszeresimádkozóknaptára. Beteg gondnokunkat,BenedekIstvánt elkísérjük utolsóútjára. Tulajdonképpenelaludt. Október9-énmég a templombakészült,de aztánvisszahanyatlott ágyáraés nemtudott felkelni többé.Õ a "szív elrejtettemberevolt, a szelídés csendeslélek romolhatatlanságával, ami igen becsesIstenelõtt. " Mikor 14-énelaludt,csendesmosoly
volt az arcán,ami eztüzente:Ne sírjatok,megérkeztem! Elvesztettüka gondnokunkat,de Istenújat állítotthelyette: LászlóGábort! És azutód méltó lett elõdeihez. Kiemelkedõelõrelépés,hogy tanulgatjuk ritmikusan énekelnia zsoltárokatés hogy keddenkéntegyik zsoltár a másikután kerül a bibliaóra asztalára.Izelítõt kapunk az egyháztörténet ún. nagyalakjaitól, hogypéldájukban milyen igei forrásbólmerítettek.Mi volt az életük"vezérigéje". Miközben ezt hallgatja a gyülekezet,sokak szívébenelhangzikII hangtalanimádság:Tégy velemis ilyen jót, énIstenem! Fel kell említeni,hogy az épületünketmostmár egészébenbírjuk, eltávozottaz utolsó lakó is. Az elõszoba alászigetelése a lelkészlakásban megtörténikésaz épület teljesegészekülsõ tatarozástnyer. Jelentõselõrelépésnekkell tartanunk,hogya feleségekbibliaórájabiztatásáramegindula férjek bibliaórája is! ElõbbinekFüleLajosnéJudita vezetõje,összetartója, a férjek bibliaórájánakgazdájaKovácsaigmond. Mindez összefüggazzalaz érdeklõdéssel,hogy is lehetnea családbanjó feleségnekésjó férjnek lenni. Ezt szeretnénkmegtanulniIstenIgéjébõlésegymáspéldájából! Ifjúsági hétentéma:házasságra készülõdöm.A készülõdésismeretekszerzésébõl áll. Arra kell odafigyelni,aki egyedül képes helyesen tájékoztatni. Dobos Károly, NagyGyula vezetésealatt alapvetõfelkészítéstörténik. Arra kell rájönni,hogy milyen felkészületlenekvagyunk. A lelkészeltökéli, hogy mindent,ami tõle telik megtesz: a házasságokért, a vasárnapiistentiszteletekértés a vigasztalásra szorulókvigasztalásáért. Kezdjükfelfedezni, hogy milyen fontos a mosoly,a kitartás,az ügy és az emberekszeretete, azegymásirántifelelõsség!Az, hogy a házassági eskübõlazegymásutánkövetkez6évekalatt ne alkudjunk Ie, hol ezt, hol amazt,hanemaz legyena lelkületünk, amit Filemonnak írt Pál: kérésénélszabad "többet is" teljesíteni! Legyenszemünkelõtta minõségi keresztyénemberpéldaképe! 1967-bena ainat két pályázatotírt ki. A szenvedõk vigasztalásáraés a házasulandóktanítására.A lelkész mindkétpályamúbenleírta rózsatéritapasztalatait;1968ban azelbíráláskora vigasztalóízenetrõlkészüitpályázat másodikdíjat, a házasulandókdolgábanírt mûve elsõ díjat nyert. A fiúk és leányoküdülõ hete,a családi hét nagyon sikeres.Lelki gyarapodással, örömmeljár együtt.A gyülekezetinduló tagjaielmenõbenvannak,vagy akik még élnek,készül6dnekmár haza.Sokantöltik kórházakban az idejüket. Most igazán idõszerûaz Igét vinni a bete-
21
-i811-
"
gágyhoz,segíteni,egymásvigasztalásában tölteni minami ámulattaltölthettevolna el az Úr iránt, akijó volt a denszabadidõt. gyermekeihez! A 25 éves jubileumra készülõdünk. A készülõdést Ezért hívtuk püspökünket,SzamosköziIstvántés esátszövi a hála motívuma. "Köszönömezt a jó reggelt, peresünket,Komjáthy Aladártésa szomszédos gyülekeköszönökmindenúj napot.Köszönöm,hogymindengon- zeteket.És mindenki,aki velünkegyüttimádtaIstent,jól dom,nékedátadnomszabad.Köszönökmindenjó barátette,nekünkés önmagánakis. tot, köszön tök, Uram, mindenkit. Köszönöm, ha legnagyobbellenségemnek megbocsáthatok. Köszönöm 1969-1978ADTAM ELÕDBE NYITOTT AJTÓT! a munkahelyemet,köszönökminden kis boldogságot, (Jel 3:8) köszönökminden vidámságot,világosságotés a zenét. "Akkor megtelt a szánk nevetésselés örömkiáltás Köszönömnéha a szomorúságot,köszönökmindenjó volt nyelvünkön." (Zsolt. 126,2)Egyháziéletünkhatoszót. Köszönöm,hogy a Te kezedvezetnikészminden dik szakaszaa jubileumi ünnepségekbõlindultki. Annak helyre. Köszönöm,hogy megértem szavad,köszönöm, örömébõlés bizonyságából,hogy ebbenaz eltelt idõben hogyLelkedetadod, köszönöm,hogyazembereket közel nemcsakmegõrzõtt minket az Úr, de Lelkével, Lelke éstávol szereted.Köszönöm,hogyazüdvösséget határok ajándékaivalmegáldott. Kiderült, hogy értjük Igéjét, nélkal adod, köszönöm,hogy erre mindig gondolhatok. hogy munkánk nem volt hiábavalóazÚrban! Örömöt, Köszönöm,Uram,köszönniakarom Neked,hogy én köéneketadottszánkbaazÚr! Életünkkiteljesedett,hitünkszönhetek. " benmegerõsödtünk.Az a sokféleszolgálat,amihezIsten Valaki aztmondta,hogya Bibliábanismerika negyven évet,ismerikaz ötvenévet.Mi aza huszonötévf?Másnak talánsemmitsemjelent. Mi mindenúj határkõnélmegálltunk, meghajtottuktérdeinketa mi Urunk,JézusKrisztus elõtt, magunknak,másoknakszerettükvolna megmutatni az utat,amelyenhordozottminketazÚr. Igyekeztünkhálánkés örömünkmindenjelét felmutatni Istenkivételesjóságáért.És összehordtunk mindent,ami emlékkõvévélett a megtettútnak.Két tanácsterem semlett volnaelég,hogymindentbemutassunk. Munkatársak egész seregevolt együtt,késõ estéig tartottmíg helyérekerült minden.A tanácsterem asztalainés falain ott voltakmegajándékozottgyülekezetiéletünkjelei. Egy külön asztalon szerepeltek azoka kitüntetések,emléklapok,amiketa magátellenségünknek mondókormányosztogatottakü1önbözõ munkahelyeken.Efölött a hozzánklátogató egyházi vezetõkis fejüket csóválták.És aztmondták:lehetetlen, hogy mindez Ablonczy Dániel igehirdetéseinek lenne a gyümölcse!Biztosanigazukis volt! Mi értettükazt,hogy, aki dolgozik,eztúgy teszi,mint aki Istennekszolgál,azÕ dicsõségére cselekszik. Elõttünk Józsefútja szerepelt,akit Isten tett áldássá Potifár, Egyiptom,a Fáraóésnépeszámára.Csodaezés ha embertnemis,de Istentdicsõítenikell érte.Izsákútja,
bíztatásaivalhozzáláttunk,eredményesvolt. A huszönöt év gyermekmunkájaeredményesvolt. Hálásakvagyunk érte,hogyellenszélbenis végezAettükazifjúságiszolgálatot, hogygyülekezetünkértelmesmódonmegerõsödött a presbiterekszolgálatával,hogy az evangélizációjó gyümölcsökettermettés a közösség,ha megtépázvais, együttmaradtés élt, hogy istentiszteleteink,férj, feleségek közötti munkánk állta az idõk próbáit. Az, hogy hitünk gyümölcseimunkánkbanbeértek,Istendicsõségét szolgálták,jelezte, hogy nem fáradtunkhiába. Az énekkarszolgálatanemcsakátvészeltea nehézidõket,de hatásában, bizonyságtétele in átegyházkerületszerte elismeréstszerzett,aztjelentette,hogy megáldottminket a mi Istenünk! Is,tenvelünk volt. Azt fejezte ki az egyházmegyei kiküldött az egyik vizitáción: "Szüntelen hálával tartozik az Istennek érettetek,testvéreim,amint ezméltó is, hiszenhitetek nõttön nõ és azegymásiránti szeretet gazdagodikmindnyájatokban,úgyhogymi magunkdicsekedünklsten gyülekezeteibenveletek,állhatatosságotokkal és hitetekkel,amellyel minden üldöztetéstés nyomorúságotelviseltetek.Ez annak ajele, hogy lsten igazságosanfog ítélni, amikor titeket méltóknaknyilvánít az õ országára..." (1.Thess. 1,3-5)
vezettetésevolt ez Rebekáig.Olyan út volt ez, amiért Eliézer ismételten " meghajtotta magát és imádta az Urat!" (l.Móz. 39,5,21 és 1.Móz. 24,26,48!)Nem azt kértüka látogatóinktól,hogy minket tiszteljenek,hanem hogy velünk együttadjanakdicsõségeta hatalmasIstennek.Aki ezttette,jól járt, aki nem,kimaradtvalamijóbó.l,
A püspöklátogatásakornyilvánvalóvá vált, hogy Jézus n;Iegdicsõü1ésének hegyénjártunk (Mt. 17,1 kk), mint Péter,Jánosés Jakab,ha kevesetértettünkis abból, amit ezjelentett. És le kellett onnanszállnunka hétköznapok világába,hogy továbbszolgáljunkIstendicsõségérea világban. Felhatalmazástkaptunk arra, amit ez a
22
kifejezés erõsítettmeg: ADTAM ELÕDBE NYITOTT AJTÓT, AMIT SENKI BE NEM ZÁRHAT! (Jel. 3,8) Ebben a felhatalmazásbanjártuk végig az 1969-1978közöttiidõt! Ezt húzták alá püspökünkszavaiis aközgyûlésen: "Legyetek mértékletesekésjózanok!" (l.Pét. 4,7);"Ki-ki, amint kegyelmiajándékot kapott, sáfárkodjatok azzal egymásnak! Ha valaki szól, mintegy lsten Igéjét szDlja!" (1.Pét.4,10-11)Arrahaladjunk, amerre zöldet mutata lámpa! Ezek a gondolatok 25évesa gyülekezet -Ünnepi'" vezettekel arra a megistentisztelet (1969) gondolásra,hogya fiSzamosközi István,püspök gye.lmünka gyülekezet istentiszteleteire irányuljon! Úgy, ahogyanezt az akkor feljegyzettgondolatokban megértettük.Meg kell találni a módját annak, hogy istentiszteleteinkrövidebbek, színesebbek legyenek és a lényeget, egymondatbatömörítve elvihessék magukkal az istentiszteletenjelenlévõk! Ige-élményt keltsünk,ami odakötaz Igéhez.Az igehirdetõnekmagába kellett szállnia! A prédikációbankiemelten benne legyenaz,amire rá akar venni Isten.(Jer.20,7) Nagyon is meg kell gondolni,mi kedvesazÚrnak! (Ef. 5,10)Az igehirdetõnekmeg kell aláznia magát,félre kell tennie sajátbölcsességét!Engednikell, hogy elõszörõt gyõzze le a kegyelem.Aki tanítvány,az mögötte áll az Úrnak. Népét nem elmarasztalni,hanemvigasztalnikell. Úgy kell szólnia, hogy rövid legyen, aki hatalommal szól, annak egy szót is elég mondania.(Lk. 7,7) Kazinczy Ferenc figyelmeztetésétis meg kell fontolni: ;, Tûzbe felét! Vetem.Újra felét. Lángol azis. Harmadikatmég! -Jel; mostvár az olimposzikar!" Fel kell jegyezni, hogya gyülekezetrea kiállítás megerõsítõ hatássalvolt. Igen sokan nézték és látták az eredményeket!Példáulaz énekkar1952-tõlkialakult és következetesen kiépítetttizennyolcénekesistentiszteleti 23
programja!Ebbena nagyszerûmondatbantömörítve:,,0 crux ave,spexunicam!" Üdvözlégykereszt,én egyetlen reményem! Központi és céltudatosankitûzött program lett 1969 ótaa ;,család"! A család-héta februárokrendszeresalkalma. 1979lekció-kontinuájamenetébenZakariáspróféciája (januártól~nyárig) ésa Kolosséilevél(nyártól-karácsonyig!). 1979-tõlkezdõdõen máig kellettfigyelniarra:"Ha ajót, amit teszel,vagytervezel,megrágalmazzák, ha kívánságaidat keresztezik, ha ízlésedellen cselekszenek, tanácsodat megvetik,véleményedet kicsúfoljákés te mindeztcsendes szeretettel türelmesen elfogadod;ezgyõzelem!" A gyermekeknéltartott évzáróistentiszteletjelentése jelzi, hogy gyermekistentiszteleteinken 79-enfordultak megés a gyermekkarácsony résztvevõibetöltik a templomot. Ünnepelta család,ifj. FodorLajos és TóthGyörgyi július 14-én,ifj. Ablonczy Dánielés Bartha Katalin július 2-án,BothFerencésSutusIrénkeaugusztus19-én kértékházasságukra nagy gyülekezetbenIstenáldását. 1969egészenúj ajándékavolt: a magánosokés özvegyekszámbavétel~ ésaz,hogyõk közelhetvenenvannak a gyülekezetben.Igy került sor az özvegyekésmagánosok hetére és a hozzájuk intézett lelkészi körlevélre! Mindenkit meglátogattaka fiatalok és vitték december 14-éna nekik szólókörlevelet! Az 1970-ik évet úgy tartjuk nyilván a gyülekezet krónikájában,mint a~" Úr jókedvénekazévét!" Miért? Azért, mert Istenjókedvérõl van szó,ami nemakadozik, mertIstenderûsentekintajövóbeésminketis arrabíztat, hogyezttegyükVeleegyütt.A keresztmegváltóerejével néza világba! Amikor velünk vanaz Úr, ez olyan,mint a hajnalhasadás, nem elfogyóbanvan,hanemnövekedõbena teljes délig. (Péld. 4,18) Azt, ami velünk történt, nem 1970 szempontjábólkell nézni, hanemaz utána következõbõl,oda átvittmaradványaiból! 1970a nagyárvízéve is. Szatmár,a Szamos,a Kraszna, a Tur áradásafolytán egyszerrecsak víz alatt van. Községekparókiástóléstemplomostól! Meghallottuka "nyíltparancsot": "Mostadni, tennikell!" 1970-benbúcsúztunk a gyülekezet régi barátjától Morvay Istvántól. " Futását elvégezte, a hitet megtartotta." A küszködõegyházszinterérõláthelyezéstnyert a megdicsõültegyházbékességébe. Õ mondotta,mikor az egyik konfirmanduscsoportunkatmegpillantotta:"Lám Rózsatérenis teremnekrózsák!" Ki volt õ R6zsatérnek? Atyánk, ügyeinkértizguló jóbarát,segítõtárs.
Soka panasz:több fény kell a templomba, mert az idõsek nem látják énekeskönyvük verseit. Fénycsöves világítást vezettünk be a templomba. 1970-ben kapott kirendelést Rózsatérreifj. PappGáborné. Az orgonánkis szebbenszólt így, miután avatott kezekbe került. Elõrelépés az is, hogya templom bejáratáhozaz udvar felõl is szélfogó került. Meg kell még említeni a 264. ének egyik sorát: "El ne feledd, napfényed Õ teneked!" És azt a figyelmeztetést: "Aki másokat felüdít, maga is üdül!" (Péld. 11,25) Mikor 1971-re fordul az idõ és az új év elsõ perceiben megszólal a harang, arra figyelünk: "Éjfélkor kiáltás hangzott: Ime a võlegény, készüljetek a fogadására!" Milyenjó annak, aki Jézus társaságábanutazik át az idõn, idõkön (Mt. 25,6)! Isten Igéje fényénél ismerjük fel, hogy Isten ajtót nyitott. Elõször a gyarapodásra, aztán a szolgálatra és az üdvösségre! Most derül ki, mit jelentett PehánFerencné szolgálata, aki önként vállalta a takarítás szolgálatát! Fáradt, beteg. Ki vállalja át? László Gáborék ideiglenesen, Czégel Sándorék évtizedekig magukra vállalták! Egyre sürgetõbb a felelõsség a családért. 1971. III. 14-i csendes délután témája a család. Már elõtte, február 21-én tartjuk együtt Bartha Józsefék otthonában a férjek és feleségek bibliaóráinak közös alkalmát! Kinevezzük ezt a Családkönyv szerkesztõbizottságának. Bármennyire nagyképûnek tûnik is, kiderül a késõbbiekben, hogya férjek és feleségek komolyan vették az ott elhangzottakat, nagy elhatározás született a késõbbi közös vállalkozásra. A június 20-i endrei kirándulás témája:"A tökéletlen házasság dicsérete." (Bovet nyomán) Most (1994-ben: a család évében) derül ki, hogy milyen alapvetõ dologra vállalkoztunk. Beomlott a kerítésünk egy része. Újra ~ell építeni, a lelkészlakás csatornáját is rendbe tesszük, s ráadásul járda készül az udvaron. A presbitérium köszönetetmond a résztvevõknek: László János, László Gábor, Kaiber Henrik, Pálóczy Károly, Kovács Zsigmond, Bartha Sándor, Bartha József, Kádár József, Tóth Zsigmond; az ifjúságból: ifj. László János, László István, ifj. László Gábor, Dalmady Ákos, Ablonczy László, Gábor, Pál és Kálmán segítettek. Sokan panaszkodtak: nem tudnak aludni éjjel! Milyen jó recept erre: imádkozni valamiért, vagy valakiért! Végül is még ez is lehet Isten ajándéka! A vele való beszélgetés lecsillapít, megnyugtat, álomba ringat. Úgyszolván egész évben tanácskoztak az Úr tisztelõi. Az épületünk tetõzete behajlott, tenni kell vele
valamit, hogy rendbe jöjjön. A határozatot végül is a presbitérium mondja ki, október 24-i ülésén. Le kell az egésztetõtcserélni, agerendázatotkijavítani, új lécezést készíteni és palával fedni. Ennek költségeire, elkészítésére levél megy a gyülekezet tagjaihoz. Ez a nyílt levél így hangzik: "Szükségessé vált a gyülekezeti ház tetõzetének teljes felújítása. Ez komoly próbára teszi gyülekezetünket. Elõre látható ugyan, hogy az év végén jelentõs maradványra számíthatunk, de ezenkívül még legalább harmincezer Ft-ra lesz szükség. Apresbitérium bizalommal fordul a gyülekezet tagjaihoz, hogy álljanak mellé és segítsenek. A segítés módja: Tegyen ki-ki anyagi erejéhez képest megajánlást a felújítás költségeire. Öt számozott megajánlási ívet teszünk ki a kijárathoz október 31 és december 31 között. A megajánlást akár egy összegben, akár havi részletekben 1972 januárjától lehet befizetni." A kérést a gyülekezet méltányolta. A megajánlás összege57.580 Ft, a túl fizetés 4.090 Ft volt. Így, ezzel a bíztató felelettel léptünk át az 1972. évbe! Ezt az évet az ötnapos- istentisztelet évének hívjuk. Hosszan töprengtem azon: szabad-e errõl az évrõl valamit is írnom, hiszen az, amit az ember sza-
'
vakba foglal errõl, meg sem közelíti a valóságot. A hitvány emlékezet édeskevés ahhoz, amit tett értünk és velünk Isten kegyelme. A lelkészi naplót nézegetve újra meg újra meg kell állapítanom, hogy ez a 366 nap (február 29-es) annyi eseményt, ügyet, tennivalót hozott magával, hogy ezt csak úgy bírtuk ki, hogy sohase voltunk egyedül. Az év elejei üzenet: " Ha az Úr akarja..." és az év végi hálaadó zsoltár: az Úr volt az, aki velünk volt! Ebben a lelki keretben éltünk, mozogtunk és maradtunk meg. Meggondolkoztató, hogy a nyári hetek, elõtte és utána mindig esõsek voltak, ezen a héten meg csak egy kis permet esett és az sem okozott veszteséget. Kitûnõen sikerült összhangba hozni a kémény, csatornázás, gerendázat, lécezés, bontás és palázás munkáját, pénteken már végeztünk is vele. Péntek este elindult útjára a szemétfuvar is. Tudtunk enni és inni adni idejében mindenkinek. Mi az ilyen közmunka értéke? Az, hogy igazi, lelki közösségbehöz. Akik ebben a munkában egyek voltak, egyek is maradtak Isten dicsõségére. Minden léc megmozdítása, minden része a munkának istentisztelet volt. A presbitérium október 29-i ülésén nyílt levélben mondott köszönetet mindenért: imádsagokért, adományokért, idõ, erõ oda:áldozásáért. 24
j
Az ökumené hetében ének~ltünk: "mint egy Atyának gyermekei, éljünk csak Szeretetben." Isten tudatosan épít bele különféle köZösségekbe. Ezt nem azért cselekszi, hogy leterheljen minket, hanem, hogy találjuk meg összetartozásunkat. De jó annak, akinek testvére van, van kit m~gszólítani, van akihez tartozzék. Egymásra minden tekintetben nagy szükségünk van. Új presbitereiilk: dr. Elek Béla, dr. Makó János, ifj. Fodor Lajos, ifj. Michna Ferenc, Páli Lukács, Asztalos Ferenc, I{okavecz Tibor, Ablonczy László, Siklósi József, dr. Dalmady Ákos. Köszöntöttük a 25 éves presbiteri szolgálatukat betöltötteket; Gáspár Sándort, Szilos Lajost, Józsa Árpádot, Kovács Károlyt és Soós Ferencet. Kettejüket: Kovács Károlyt és Gáspár Sándort otthonukban köszöntöttük! Volt két presbiteri délután, amikor presbiterek és családtagjaik voltak együtt. Kedves ismerkedési alkalom volt mindkettõ. Megjelent a "Nem jó az embernek egyedül" c. könyv (könyv a házasságrakészülõdõknek). Szerzõhártnasa:dr. Gyökössy Endre, Adorján József és Ablonczy Dániel. Elkapkodták, már a kilencedik kiadásán is túl van. Vendégül láttuk a két budapesti egyházmegye lelkészözvegyeit. Szentendrén a bejáratnál ez a felirat várt: Jõjj énhozzám minden dolgodban! Az volt az érzésünk,hogy heteinket a mennyei krónikában is feljegyezték. Örök barátságok szövõdnek itt Jézussal, egymással a forrással és a tertnészettel. Gu\yás Sándorné a gyermekistentisztelet záró alkalmára egy kedves jelenetet rendezett, s fájó szívvel búcsúzott el a gyermekmunkától. Áldott szolgálata szívünkben marad. Vándor Hajnalkáék vállalták az utódlást. Ki tud az idõvel jól gazdálkodni? Az, aki ideje és élete központjául Jézust választotta, aki a feltámadt Úr Jézushoz szabja a napjait. A vasárnappiros betûvel van naptárainkban feljegyezve, ez arra figyelmeztet, hogy hétköznapjaink központjában az Úr feltámadásának a napja álLAz igazodik el jól a hétköznapjaiban, aki idejét erejét, szemléletét Jézus Krisztushoz igazítja. 1973. Minden évnek saját arculata van. 1973 sajátossága az, hogy a család körül forog. Február 26-március 4 között volt a család-hét, de meghatározta egész évi érdeklõdésünket, felkészülésünket. 1971. február 21-én alakult meg a Családkönyv szerkesztõbizottsága. Az érdeklõdés óriási, még az utolsó nap zárónapján is tele a templom, pedig nem nagynevû elõadók szólnak hozzánk. A gyülekezet családjai szólalnak meg, beszámolás-
képpen: hogyan is van mindez nálunk, a mi családunkban. Ennek a hétnek anyaga szolgál a Családkönyv alapanyagául. Nagy kár, hogy ez a felgyûlt anyag látszólag hiába került feldolgozásra. (1993-ban kiadták!) Már az is különlegessé tette ezt az írást, hogy 12család gyûjtötte egybe tapasztalatait ugyanabból a gyülekezetbó1! Utólag hiába állapíthatjuk meg, hogy mi volt mindennek az oka? Ma már kár ezen vizsgálódni, hiszen a történelem buktatóiban sok minden egyéb is megbukott.. A család ott van, ahol van. Nyilván szabad azt mondani, hogy nem Rózsatérre tartozott a magyar családok gyógyulásának a kérdése. Mi a magunk részéró1,mint gyülekezet, megtettük a magunkét, a magunk háza táján. Sokan figyeltek erre és aki tanult beló1e, hasznát vette. Mi tudjuk, hogy megérte, hogy sok család gyógyulást nyert Krisztus által. Tehát azt mondjuk, köszönjük Istennek, már csak a magunk épülésére is, hogy meghallgathattuk egymást! És amit Istentó1, Igéjébó1 tanultunk a családról, elmondhattuk a nagy gyülekezetben.
'
on lrmaClo
,
1973 másik jelentõs élménye ehhez a szóhoz fûzõdik: VÁLLVETVE! Ennek a szónak a jegyében élte végig gyülekezetünk az 1973 évet. Ezt célozta a család hetétó1 kezdve minden munkánk, istentiszteleteink üzenetei, a gyertnekek-ifjak közötti munka, a szentendrei hetek, a gyülkezeti közmunka, nevelésben, gyógyulásban. Garai Gábor sorai irányítanak: "élni, hogy egymás ügyéhez egész életünkkel van közünk." Isten házanépe belsõ életét kívánja építeni a gyülekezetben, azaz "Együtt épüljünk lsten hajlékává a Lélek által." (Ef. 2,19-22) Isten munkájának, munkája ismeretének döntõ hangsúlya van a Szentírásban, éreztük ezt ígéretben is: "tele lesz az egészföld az Úr ismeretével, ahogyan a tengert a víz beborítja." (És. 1.1,9/b). Az ismeret ugyan nem pótolja a hitet.. de kell, hogy kövesse! Úgy is irányított
25
ez a gondolat, hogy a keddi bibliaórái flknaka Jelenések könyve volt. a vezérfonala! Megértettük, hogy sokkal kevéssé titokzatos könyv ez, mint gondoltuk. Övéiért,
lás, gõg, esztelenség." (Mk. 7,21,22) Micsoda jótéteményez! Akkor derül ki, mikor azt olvassuk:"ha valaki nem születik újonnan (anóthen = felülrõl), nem láthatja
gyülekezeteiértjáralámpásokközöttazÚr!Hogylegeltesseéséletvizénekforrásaihozveze~seõket! (Jel. 7,17) Új nyelvet tanít nekünk Isten, az alázatét..A szeretet nem mást számoltat el, hanemönmagát! Aztán a megelégedését, mert vállalnunk kell a másik terhét, hisz Jézus is ezt teszi. És a teherhordozásét..A tehérhordozásmessze könnyebb, ha segít egyik a másiknak. Tavasszal olvashattuk: "Örök csoda e zuhanó fény. Testem, lelkem megittasulva tár most ki ajtót, ablakot, s mint aki mindent megkapott, hálát virágzik mindenért... Itthon van bennem most e fény. " (Füle Laj os)
meg.[sten országát!" (Jn. 3,3) Ezt kérdezte meg tõlünk ismételten az Úr az eltelt harminc évbenis! És felelni kellett rá ismételten. Például a baptista ifjúsággal tartott közös héten, mikor a Füle Lajos vezette alkalmon elhangzott: az élet legfontosabb követelménye, hogy iránya az örökkévalóság legyen. Vagy: "Istenem, adj békességet abban, amin nem lehet változtatni, adjbátorságot,hogyváltoztassakazon, amin változtatni kell! Ésadjbölcsességet, hogya kettõt mindig meg tudjam egymástól különböztetni. " Errõl kellett számot adni, mikor visszaemlékeztünka
A" vállvetve" jegyében folyt az endrei hetek sorozata. Az endrei könyvbe került beírásra: " köszönöm neki erejét, derûjét, örömét." "Ha szomorít, oka van rá!" Vagy: Áldozatból épül ajövõ! " Ismét: "Az elcsendesedésIsten elõszobája. " Vagy: "Mindenben Õ legyen az elsõ!"
mögöttünk álló harminc évre. Emlékezni kellett rá, hogy kezdettõl mindig kérdésesvolt, megmaradunk-e?És most, mikor már harminc eredményesév áll mögöttünk, az foglalkoztathat, hogyan következettbe a pünkösd a mi nemzedékünkben!? Bizony pünkösd volt ez a javából. Ha nem is
Vagy: "Olyan napokra vágyon Istennel, hogy életemben a békességeuralkodjék!" Vagy: "Köszönöm a gazdag áldást, igét, erõt, békességet,a szívemheznõtt ifjúságot, örömet, még a próbát is. "
hirtelenséggeltörtek reánk a lángnyelvek,ha nemis beszéltünk nyelveken, ha nem is tömegek azonnali térdre kényszerítésébenállott is, de bekövetkezett az, hogy mi is részesei lehettünk a magyarországi ébredésnek. Rózsatér
Sokan, sokfelé utaznak. Fodor Lajosné Makóra. Vándor Gyuláék Siófokra, Leidenfrost Gyuláné Balatoniellére. Ifj. Harkai Ferencéka házasságboldog révébe. A lekészék36 naposszabadságra.Állomásaik: Bécs, Salzburg,München, Köln, Amszterdarn, Antwerpen, Brüsszel, London, Windsor, Bergen, Osló, Koppenhága,Berlin. Megkapott egy kifejezés: "a hazatérés szenzációja!" Lám, még mindig van ilyen. Ha az elõbb hazaérõ szerzi ezt a csodát a késõbb érkezõknek. A "mivellephetném meg?!" Virággal? Tiszta és rendbe rakott lakással? A hazatérés szenzációja ma tágabb, mint valaha is volt a világon, mikor a szeretet, tisztelet, megbecsülés van valahol a hitvestársak között még a világon! Örvendetes tényként szabad megemlíteni, hogy mind az egyházfenntartási adományok, mind a perselypénz emelkedést mutatnak anélkül, hogy a résztvevõk száma emelkedett volna. 1974-ben az a kérdés foglalkoztat elsõsorban: "Értitek-é, mit tettemveletek?" (Jn. 13,12) Atanítványok lábát mossa meg Jézus, akkor. Nekünk nem a lábunkat kellett megmosnia, hanem a szívünket..És a szívünk megtisztítása rendkívül fontos! Miért? "Mert belülrõl, az ember szívébó1jönnek elõ a gonosz gondolatok, paráznaságok, lopások, gyilkosságok, házasságtörések, kapzsiságok,
titka nem hõsies küzdelemben, nem a hivei különlegességében van, hanem abban, hogy újonnan születtünk Lélek által..A szél fújt, ahová akCtrt,mi is hallottuk a zúgását! (Jn 3:7,8) Rózsatérkezdettõl fogva gyülekezet volt, nem szervezés nyomán, nem emberi erõfeszítéskövetkeztében,hanem mert tetszettIstennek,hogy legyen! Errõl beszél épületünk új bejárata. A sivár bejárat megszépült, a tanácsterem és az iroda is innen kapott ajtót.. Sok port nyeltünk, de nagyon hasznos munka volt.. Aki belépett, ámulhatott! A megemlékezés délutánján hangzott el: nem sírni kell, hanem dolgozni! Nem kapkodni, hanem önmagunkat kell legyõzni! Ámulni kellett a kiállításon, ahol 10 asztalon derült ki, hogy a kiállítás a gyülekezet ünnepi ruhája! Elsõ asztal a kegyszereke, a második a diakóniáé, a negyedik, ötödik, hatodik asztal a családé. A középsõ rész két karként öleli körül az ifjúsági és a gyermekszolgálatot..A hetedik asztaljelzõkkel van teli. Megszólító Igéket hirdetnek mindenkinek. A nyolcadik asztal a presbitereké, a kilencedik asztal az albumoké, a tizedik asztal az énekkaré. Ámultunk és ámulattal emlékeztünk. "Ámulni csak, ameddig még lehet, Amíg a szívünkjó ütemre dobban megõrzi a bámuló szemet."
gonoszságok, csalás, kicsapongás, irigység, istenkárom-
(Áprily) 26
Ámulva emlékeztünk,mert az emlékezésablaknyitás a napsugárnak!Emlékezniannyi, mint óráinkatazörökkévalósághozigazítani. Emlékezni annyi, mint tudatában lenni annak,"nem erõvel,nem hatalommal,hanem azén lelkemmel!" (Zak. 4,6) Szentendrénis emlékeztünk.Kikerülni mindazt,amit Jézuskikerült: a vitatkozást,a kapzsiságot,a túlbuzgóságot,elõre menni abban,hogy mindig szívesensegíta bajbakerülteken,mindig kész bizonyságottenni, hogy szívesenhoz áldozatot,magátis egészenáldozatuladja. Az emlékezésnapjánnagy gyülekezetelõtt tesznekbizonyságot:Füle Lajos, László Gábor, Fodor Lajosné, Füle Lajosné,VándorGyula és neje. Asszonyokés anyák,1964-74. Együtt imádkoznaka gyermekeikért,"mert azértükvaló aggódásuknak át kell változniaértükmondottimádsággá." (Bonhoeffer)Igye-
tott, hogya 'közös-test'tagjának vallja magát,amikor közegyháziterhek vállalásáról,szórványgyülekezetek és szeretetintézmények megsegítésérõl van szó! A bizottságköszönetetmondajubileumi kiállítás ízléses és színvonalasmegrendezéséért. Köszönet azért, hogya kiállítást a Bp-Déli egyházmegyeiekészei, nyugdíjasai,az egyházimunkásokésaz érdeklõdõgyülekezetekmegtekinthették. Továbbá,hogya gyülekezetnemcsak a magyar reformátusegyháznak,hanem egy nagyobb közösségnek: népünknekis tagja. Szociáletikaivonatkozásbanjó példa a lelkészmagatartása,aki tízgyermeket nevel. Továbbátanulmányávalegyházi téren jelentõs segítségetnyújtotta házasságproblémáinakmegoldására irányuló szolgálatunkban.A bizottságörömmel tapasztaIta, hogy a gyülekezetbena pasztorációsmunka homloktérbekerült és a családgondozásban elért ered-
keznek egymás örömén örülni. Ismerkedneka Biblia nõalakjaival,mert példájukbólerõt lehetmerítenia mindennapiharchoz. Még háromfontos dolgot emIítenékaz 1974-ikévbõl. A templompadlóteljes felújítása,az 1974.évi októberi határozat,aminekérdekébena presbitériumlevéllel fordul a gyülekezethez.Nem az elnökségdönt így, valójában nem is a presbitérium. A fáradt olajjal kezelt hajópadlóésennekkifejezettenfelkopottrészei.Mi azok miatt az áldozatokmiatt, amiket a gyülekezetegymást követõ évekbenhozott, nem mertünkvolna ilyen felhívásttenni. Olyan volt ez a követelés,aminekutat kellett engedni.Széleskörû tudakozáselõztemeg a javaslatot. Kiderült, hogy gyülekezetiközmunkávalmegoldható,s közbenaz istentiszteleteinkis tarthatókés a kiadás 50 ezer Ft. Mivel a pénztárban30 ezer Ft maradvánnyal számoltunk,ehhezmég további 20 ezret kellett kérni. Szorongássalvártuka következményeket? Istenbebizonyította,hogyÓ hatalmasarra,hogyránkárasszaminden jótéteményétés minket, akik bátortalanokvoltunk,megszégyenített. Amásikazesperesi vizitációértékelése volt. "A bizottság örvendezõszívveltájékozódotta gyülekezetben folyó szolgálatokrólésa legnagyobbmegelégedéssel állapítottameg annakgyümölcseit.A misszióimunkatervben megjelölt19ére, mint alaphangraépített...(Róm 12:2)Az igehirdetés elõszörbiblikus...azutánhitvallásos.Tekintettel arra, hogy szolgálatasorána lekciókontinuátalkalmazta,kálvinista, idõszerûésszínvonalas. "
ményekreés tapasztalatokrafelhívjuk az egyházmegye közösségének afigyelmét..." (Matos János) Végül nagy öröm, hogy derûs,tanulságos,szórakoztató ésépítõ szilvesztereinket a felnõtt gyülekezetitagok ésazifjúság azegésztemplomotbetöltõelevenséggel éli meg. Éjféli harangzúgással és úrvacsoraiközösségben immárévek óta. 1976 két bíztató Igével kezdõdik: "Minden földet, amelyeta talpatok érint, néktekadok." "Jóllehet nagy bátorságomvan megparancsolni mindazt,ami illendõ (anékon = emire al kell jutni), a szeretetértinkább kérlek..." (Jós. 1,3, Filemon 8) Ennek a bíztatásai mellett a presbitériumúgy határozott,hogyegyike lesz azoknak a gyüleke~eteknek,amelyek 50 ezer Ft-ot fognak adni a Schweitzer Albert otthonra. Jóllehet teljesíteni a gyülekezetnekkellett. A gyülekezetolyannyira a presbitérium mellé állt, hogy nemcsaka vállalt 50 ezer Ft-ot, hanem ennél jóval többet, több mint 70 ezer Ft-ot fizettünk be a SchweitzerA. otthonra. Ezzelmintegy bizonyságottett Rózsatérarról, hogy nemcsakhelyi célokra készaz erejénfelüli áldozathozatalra, hanema közegyházügyei iránti készségis ott él a szívekben. Az elõterjesztettkéréshez:járuljon hozzá a presbitérium, hogy meghirdethessema kérést a gyülekezet felé, sokan szóltak hozzá. Egy kivételével mindenki támogattaa felajánlás meghirdetését.Egyik felszólalást (László János) idézem. "Nem azt nézem,hogy mennyit áldozott a gyülekezet,vagyhogy kifáradt az
"A gyülekezethiténekfolytontermõjó gyümölcsea áldozathozatalban.Valahányszormódom van a pénzdiakónia. A vizitáció bizonyságátlátja annak, hogyatárkönyvbe betekinteni,könnyekgyûlneka szemembe. Kispest-Rózsatéri gyülekezetékesbizonyságotszolgálta- Sokatadott nekünklsten és mi, mint az õ ajándékának
27
részesei, méltányos, hogy jót tegyünk másokkal. Adjunk hálával ésszívesen." A feltett kérdésre mindeQpresbiter "igen"-nel szavazott. Az 1976-ik év meggondolások, önmagunk felé tett kérdésekéve is volt. Alelkész így fogalmazott: "Sokat töprengtem rola, hogyan legyentovább? Jó lesz-eaz, hogy megint, az én javaslatomra folytatódik a keddi bibliaóra?" Talán legtöbbrésztvevõ számárahosszúés kimerítõ út volt végigjárni Jeremiás,Márk, Jelenésekkönyvét, majd a Zsoltárok sorát? Valaki, akit megkérdeztem, nyugdíjazásom esetén vállalná-e az utódlást, így válaszolt: -"Szó se lehet rola. Túl sok itt a Bibliában jál1as, bölcs ember: Terád is csak tiszteletbõlhallgatnak, így semitzdig.Mit kezdenékén akkor velük?" Voltak olyan gondolatok: engedjek többször szóhozjutni embereketaz atyafiak közül! Felvetettema kérdést kedden és írásbeli választ kértem. Volt, aki így válaszolt: "semmi semjóelég úgy, ahogy van, valahol megfeneklettünk. Nem vagyunk elevenek. 6szinteségben kellene megbe-
Megrendítõ búcsút vettünk: Simon Zoltántól, Matos Jánostól és Kokavetz Tibortól! Kilenc házasságkötést áldottunk meg!
széini a dolgainkat egymás között, a bûnt meg kellene vallani és letenni. Ima6ra legyen a féiflaknak a bibliaóra elõtt. Visszakell állítani a havonkénti csendesdélutánokat. Presbiterek alszanak, mikor a lelkészszól. Az ember megszokjavalakinekahangját, ezértmásoknakkellenemegszólalni!" Voltak ezzel ellenkezõ vélemények is. A feleletek mérlegelése közben az alábbiakrajutottam. Mivel bibliaóráinkon kedden közel százan fordulnak meg, maradjunk meg a bibliai könyvek folyamatos olvasásában,ne legyen hosszúa lelkészi bevezetõ, akik szólni kívánnak, sz61hassanak. Azért van férj-óra, feleség-óra, asszonyok órája, ifjúsági, sõt gyermekbibliaóra, hogy ott mindenki szólhat, sõt ahol egyébbõl se állanak az alkalmak, mint beszélgetésekbõl: ezt az utat fogjuk követni. Így lesz ezjól. Fontos alkalommá lett a továbbra is gyakorolt Családhét. Február 23-28. Téma: ESKÜSZÖM AZ ÉLd ISTENRE! Esténként jegyesek, házasok, családtagok hozzászólásai szélesítették a skálát: tehetünk-e valamit egymás boldogításáért? 1976. október 24-én emlékeztünk meg ünnepi istentiszteleten a mögöttünk álló idõrõl. "Mi így látjuk, így éltük át": Füle L., Bartha S. és J., László G. számolt be az Isten szolgálatában eltöltött évekrõl. Megemlékeztünk az énekkar 25 éves szolgálatáról is. Ige: a 126. zsoltár. Magasztalás könnyek között! Együtt volt a missziói bizottság is az elmúlt és elkövetkezõ év dolgainak áttekintésére! December 12-én "Túrmezei Erzsébet est" volt. Meghívtuk õt és õ eljött szívesen, gazdagon. Emlékezetes, derûs adventi délután volt.
Az 1977. évet ezzel kezdtük: "Tanulni kell, de megtanulni könnyebb bármit, semmint megélni, elviselni. Az évek többek tudnak, mint a könyvek." (F.L) "A boldog élet titka nem abban van, hogy azt teszed, amit amúgy is szívesen teszel, hanem, hogy megtanulod azt tenni, amit tenned kell!" 1977 értékes kaput nyitott meg elõttünk a Zsid. 11,812 alapján. 1. Tanulhattuk a hit által való engedelmesség vidám leckéjét. 2. A gyülekezet úgy lakhatott itt, mint a reménység földjén. 3. Naponta kaphatta napi feladataihoz az erõt, ami mindig elég volt. 4. A hit által várhatjuk reménységben mindazt, amit Isten ígért! Tehát az 1977. évet úgy köszqnjük meg, mint a hit által való engedelmesség vidám leckéjét. Azt, hogy figyelhettünk Isten Igéjére! Az Ige pedig elkísért a családba, a munkahelyre, ránk talált a bánat völgyében. Megszólított, mint férjet, mint feleséget, mint gyermeket.. Intett, bûnbánatra kényszerített, vigasztalt, feloldott! Kipróbálta az odaszánt életet. Igényelte az idõt és a készséget, hogy az énekkar énekelhessen, évi mérlegben 4000 óra idõáldozatot jelentett ez, amihez hozzátartozik a kották készítése, ...a megfelelõ énekek kiválasztása. A misszió: a gyülekezet mozgás közben! Egyek vagyunk, egynek kell lennünk Krisztusra nézve minden-
28
'
ben! Senkit sem a másik bírálatára rendelt Isten! Az a fontos, hogy benne legyünk mindnyájan a gyülekezet közös döntéseiben. Ami fejünk Jézus. Ez aztjelenti, hogy Ó rendelkezik felõlünk és nem mi egymás felõl. Ó küld, Ó bíz meg. Neki számolunk el. Az idõbeosztásunk Istentõl van! Így van és csak így lehet rend! Mindenkinek van valami feladata, dolga, tennivalója, de egymásra támaszkodva hajtjuk azt végre! A tanítvány: aki tanul, megismer, elfogad. Arraigyekszik, hogy elõbbre jusson Jézus ismeretében! 1977 sáfársági idõ. Mi az, hogy sáfár? Megbízott valamire. Amivel megbízták. Barát az, aki testvér a nyomorúság idején! Vannak, akik jól megtanulták a leckét, mégis megbuknak az élet vizsgáján, mint az a fiú, aki azt felelte az apának: megyek, de nem ment el! Ezt tanuljuk az ifjúsági és gyülekezeti héten, a konfirmandusok szeretetvendégségén. Az asszonyórákon. Olyan vagyok, mint a fák rügye, nem tudok napsugár nélkül kihajtani, élni. Az a boldog, aki megtanulja építeni a másikat. Olykor elfogadni is tudni kell! Ne az Igét akarjuk magunkhoz igazítani, hanem fordítva, magunkat igazítsuk az Igéhez! Táboroztunk Szentendrén a forrásnál. És nálunk táboroztak május 8-án a vakok! Megtanultuk tõlük, hogy náluk a szemüveg a kéz! Ki él jól? Az, aki tud uralkodni leterhelt állapotán, aki legyõzi hátrányait. Lám Homérosz vak ember volt és mégis látott, sõt láttatott. Szem és fül nem pótolhatatlan ok, pótolhatatlan Jézus, amikor hallgat! Idéztek elénk egy megvakult professzort: "Amíg láttam és tanárkodtam. a tudománnyal, a könyvekkel voltak elfoglalva. mióta vak vagyok, az Úr dolgaival foglalkozom és boldog va-
Füle Lajos, misszióigondnok (1994)
gyok.Senkitsemkellirigyeinem, aki lát, sõt a látók irigyelhetnek engem. " Az asszonyok, férfiak, feleségek és férjek találkozója volt október 22-én. Ezt az alkalmat az tette emlékezetessé, hogy ezen ünnepeltük meg Füle Lajos és felesége házasságának huszonöt éves jubileumát. Köszöntük, hogy megtartotta õket hûségben! Emlékeztünk esketési Igéjükre: a 118. zsoltárból: "Adjatok hálát az Úrnak, mert jó. mert .örökké tart szeretete." Elhangzott a négysorosakból:
Apárom "Naponta jött, ha havazott. ha fújt, szélcsípte arcán virágot hozott s kezében is. Szép volt, vadonatúj örömmel tárt ki ajtót, ablakot. " Második halászat "Mi csak halászunk szánnivaló igyekezettel és éjszakáról éjszakára... Üres hálónkat széteszia tenger, s -a parton ott áll JÉZUS!" Azaz örültünk az örüló'kkel,de sírtunka sírókkal is. Hálát adtunk hét megesketettpárért,21 megkereszteltért,10konfirmandus bizonyságtételéért.Örültünk Gara-Vaskút új lelkipásztorának: Ablonczy Gábornak. Elbúcsúztunk 21 eltemetettegyháztagunktól,közöttük is özv. PehánFerencnétõl, aki annyi éven át, ha fújt a szél, ha esettaz esõ,ha tikkasztó nyár volt, ha rekkenõ hideg, mindig idejében itt volt, hogytiszta legyen a.templomazalkalmakra! Hû szolga volt közöttünk. Isten áldja meg hûségéért! 1977-ben köszönni kell az anyagiakat. A gyülekezet áldozatkészsége felülmúlta reményeinket és sodró erejû volt. Mindenre elég volt. Telt az orgona bõvítésére,temp-
Fiúk hete,Szabadságtorrás (1977) 29
lomi fûtésjavítására,a SchweitzerA. O.-ra,azországos diakóniára. Köszönjük, hogy vannak vigasztalók a gyülekezetben, hogy az autóink -nehezen járókat a templomba hoznak és visznek, köszönjük a névtelen hazakísérõket,az atyafiaknak utánajárókat. Köszönjük, hogy vannak, akik emlékeztetik az Urat (És. 62,6).
Felejthetetlennapa forrásnál. Szentendrénvagyunk a feleség-,férjórák látogatói gyermekeikkel,családtagokkal, június ll-én. Jó a légkör, süt a nap. A Csel. 10-bõl szólít meg Isten gyermeket,felnõttet, mint valamikoI Pétert. Péter,aki nem akarzsidó létére belépni a pogány századosházába,hiszen az tilalmas dolog. Megtanulta felnõtt és gyermek,hogy mikor Istenküld valahova, akkor nem szabad kifogásokatkeresnünk! Ez volt a keresztyénségsorsánaknagy fordulópontja! MEGLEPETÉSEKÉVE: 1978 "Amit Isten megtisztított,azt te ne mondd tisztátalanElsõ meglepetés,hogy megértük a 35-ik évet! Azt, nak!" (10,15)Megjelentelõttünk Ábrahámmegáldásáhogy láthattukaz Urat magasfelemelt trónon,látjuk Ót nak nagyszerûpillanata:megáldalak,hogyáldásullégy! dicsõsége teljességében!(És.6,1). 1978jelképeaz együtt (I.Móz. 12,1 kk) Benned,leszármazottaidban készítem éneklõ öt lelkész, mint Isten szereteténekegybeötvözõ el az egészföld, minden, nép és nemzetmegáldását! valósága. Péter,mikor visszakérdezik,hogy mert belépniegypoJanuár31-énDobosKároly vanközöttünk.Ó ismerteti gányházába,így válaszolt: "Ha tehát ugyanaztaz ajána lepramisszióügyét, ami ezzela gyülekezetszámárais dékotadta nekik Isten,mint nekünk,akik hittünk az Úr üggyélett, Ahol a szívmozdul,ott rendszerintmozgásba Jézus Krisztusban,ki vagyok én, hogy akadályozzam jönnek a kezek és a lábak is. 15J60 Ft folyik be kész- Istent?" (Csel. 11,17) pénzben,172sebkötözõpólyát készítettel a munkában Megértettük,hogy Istennemismerevangéliumaszolrésztvevõasszonyok,lepedók,kézimunkákindulnakútgálatábansemmikülönbségtételt!Az evangéliumIsten nak Lambareneés Burma leprásaijavára. ajándékamindenembernek! Ifjúsági hét van február 20-25 között. Végh Tamás, KétjúniusihétvégénlebontottukazendreiépületnádfaErdélyi János,Nagy Béla, Nagy Béláné,BarthaFerenc lajt és téglafalat, csinostetõt szerkesztettünk össze.Közszólnakaz ifjúsághoz.Az ifjúság egészhétenénekli: munkábanmegújultés mostmár alkalmassá lett azépület. Asszonyok,lányok, férfiak és fiúk dolgoztak,ki-ki azt "Én nemtudoknélküled élni, csinálta,amiheza legjobbanértett. Áldott legyenIsten, Oly képtelen,semmivagyok,mert nincs erõ hogymegkaphattuk tõle ezt.azújabbajándékot is! bennema jóra, bár mindig csakjót akarok. A "krónika" úgy tartja nyilván a lányokés fiúk szenAforrásaim Bennedvannak, tendrei hetét, mint a lányok és fiúk "boldog heteit." Tesötétbenfénylõ sugár "Boldog, akinekhûtlenségemegbocsáttatott, vétkeeltöTeMegváltó, megtartóJézus, röltetett,akinek a bûnétnem rója fel Isten és nincsen Te imádott,drágaKirály!" lelkébenálnokság." (Zsolt. 32,1-2) Arcok kivirultak, szívekfelszabadultak:köszönöm,Uram,neked! Január12-énaz asszonyokbibliaórájáragyûlünk egyLegnagyobbés legkedvesebbmeglepetésaz október be. 8-15 közötti eyangélizációvolt, melyen Szikszai Béni Március 5-én az ifjúsági zenekarzenei mûsora lepi szolgált! Öröm,öröm,öröm. 1948-bannagyajándékokat meg a hallgatókat! adottnekünkIsten,s lám a javát a végéretartogatta.Így Március 13-17-iga lelkészMátraházánszolgállelkévall róla az evangélistánk."Nem akartam,de megjötta szeknek.Egy mondataz ott elhangzottakból:a diakónia behívó,jönni kellett.Az ajándékozómindig nagyreménynemadományozás, jótékonykodás,hanema magamrenséggelvárja,hogya megajándékozott örül majd azajándelkezésrebocsátása! dékának...A bûnt nem lehet kitérdelni, a bûnért meg A férjóránMk. 16,7,Jn. 21,15,.a "jobban"-ról ésaz kelletthalni." Az EmberFia, azemberekkezébeadatott. "ezek"-rõl. Mi a "jobban" és mi az "ezek"? Az "ezek" olykor a barátaim.Jézuskérdéseszól egy életenát. A legfontosabb,hogy Jézus mindig elsõ helyen legyen. Mindent, amit csak cselekesztek,Istendicsõségéremûveljetek!
A szenvedésbõlnem lehet megõrizni senkit. Krisztus önkéntszálltIe a poklokraértünk.Ime a keresztért,most már mindnyájankérhetünkés kaphatunkbocsánatot.Fel kell néznia keresztre.Az irgalomnemkéretimagát,csak alázatotkeres.Engeddmagadfelcsókolnia napsugárnak. 30
A morzsaszedésnél 32-enszólaltakmegés mondtakköszönetetIstenjóhíréértés a hírközlõért,a postásért. Meglepetés volt az ifjúsági zenekari est november 19-én. Együtt örültünk Fodor Lajosékkal házasságkötésük 40-ik, László Gáborékkalés Pá1óczyKárolyékkalházas-
Megtanultuk, "hogy az alkalom nehezen jön és könnyen szökik el." Ez az év a gyermekek évelett. "A gyermekeké az Istenországa." SOS!
ságkötésük25 évesévfordulójánál! Meglepetésa november19-26közötti "Kiáltó Zsoltárok" sorozat!És hogya sorozatmegjelenhetetta bejárati tablókon. Szilveszterkoraz Ablonczy családapraja-nagyjatesz bizonyságotJézusról. Ne feledjük hát: "A bûnnekéjszakájavan. A bûnbánatnakhajnala. A kelõ nap: a bûnbocsánat,s azüdv: a teljesdél maga!"
Mentsétekmeg lelkeinket! Meg ne rontsate>k egyetis a kicsik közül! Mire jó a sokföldi jó, ha a lelkünkelvész!És feleletülIsten26kereszteItet bízott a gyülekezetre. A gyülekezet Isten családja.Építettük egymástazzalis, hogysegítettünk más gyülekezeteknek,javainkból adtunk. Énekkarunk szolgált: Kispest- Lás~16 Gábor,gondnok(1994) központban, Kispest Wekerle-telepen, Foktõn, Szeremlén,Igriciben, Tázláron, Szigetszentmik1óson és Szentendrén!A RádayKollégium kapta evangélizációnk perselypénzét,tízezer Ft-ot. Együtt örültünk VándorGyulávalés nejévelházasságukhuszonötéves évfordulóján."Örömöt találtakJézusban és szíves szeretettelszolgáltak." Jézus Krisztus orcájánakés áldozatánakfényébõl sok mindenráderengettrajtuk keresztülaz ifjúságra.Áldássátette õket Isten és mi Urunk bennükés általuk végzettszolgálatáraemlékeztünk! Közöttünkcsaládilelkület uralkodik,enneka boldog részeseiõk is. Istenaláhúztaaz idõs családtagokügyétis. Példáula Séraházaspár25-ik házasságiévfordulójánaz6 vendégeik voltunk. Az özvegyekés magánosokheténcserépedényéletünkreemlékeztünk.A cserépedénytörékeny, de bennetartogatjaIstenajavait. (Csel. 9,15)Hasznosa Gazdának azzal, hogy hasznosmindenkinek. Azáltal szentelimeg Isten,hogy az örök forráshozjár meríteni és az örök ételtés italt hordja széta világban. Isten megáldottamindennapikenyerünketa tíz Igében! (2.Móz. 20,1) A tíz Ige nemmás,mint az Atyaj6, kedves,tökéletesakarata.Jézusazértjött, hogy betöltse azt. A tíz Ige valójábannem tíz, hanemegyIge. Ha tíz, akkoris,ha két kõtáblánállt,akkoris. Nincseneka tízben fõ ésalparancsok.Aki a tízbõl megrontegyet,minta tízet
1979-1983 A számadás évei! Azzal kezdtükaz évet,hogyvisszanéztünk.Felragyogottelõttünkaza gondolat:Adj számot a te sáfárságokról!(Lk. 16,2) Megértettük,hogy ami gazdánkhatalmas Isten, Aki kegyelmébõl mindennel ellátott minket, amibõl éltünk. Testi, lelki erõt,javakat, ismeretet,nagyszerufelismeréseketközölt velünk,de azt is megkérdezi:adjszámot! Én ezt tettemveletek.Ti mit tettetek? Mit is? Éltünk, énekeltünk, Igéjét olvastuk, magunknak,egymásnak.Imádkoztunk,bizony legtöbbszörönmagunkért.De imádkoztunka betegatyánkfiaiért, hálát adtunkjóságáért.Nem feledkeztünkmeg arról, hogy a magyar református egyház gyülekezeteiközé tartozunk. Részt vettünk annakéletében.A Schweitzer Albert Otthonkért mégpótadományt.1979.február4-én elhangzottegy bátortalanigehirdetés:bajbanvana vezetõségésa gyülekezethezfordult -sokféle szóthallottam: van, aki hibáztat,van aki bezárkózik,mint Jerikó. Mi nyíljunk ki. Az is felelet volt, ahogya gyülekezettagjaimegmozdultak. És így, az eredetilegfelajánlott összeget90 ezer Ft-ra egészítettükki! Azt kell mondani, hogy Isten a kevesetis megáldhatjaés megis áldja. Húsvét fényében néztünk abba a tükörbe. amit Pál mutatott fel. Mindenkor jóra igyekezzetek! Ne gyûlölj -inkább szeress.Ne okozz kárt -hanem szolgálj! Ne irigykedj -hanem adj abból, amit kaptál. Milyen döbbenetes,hogy Pál, aki a Krisztussalvaló találkozásáig kész volt másokat,börtönbe vetni, erõszakotelkövetni, most magát halálra szánva, hirdeti a Krisztust. "Mint semmi nélkül való és mégis mindennelbíró." (2.Kor. 6,10) 31
Orcánkpirulása,hogy az Isten rendelkezésétáthárítjuk másokra.Nem kezdeményezünk, kezdeményezzen más. És ha elmarada jó, akkor jön a szemrehányás!Orcánk pirulása, mikor Istennek nálunk letett ajándékátnem adjuk tovább. Orcánkpirulásaaz is, hogy még mindig van bizalmatlanságbennünkegymásiránt. Pirul az orcánk,mertkevésés bátortalanimádságainkszûk körben mozognak!És az is, hogy gyakortasajnáljukmagunkat, , de nem figyelünk fel rá, hogy másokvigasztalásravár-nak! GyennekekkelaForrasnál(1991)
Bizony fõként rám "a tornác és oltár k k, vonatkozik U' kö... tt ,. '." (Jóél.,217) zo sIrJana a papo az r szolgal. Új szolgálati ág kezdõdik, amelybenaz erõtlenebb rontottameg. A tíz igéneka jelentéseJézuspéldájában gyülekezetgondjátegy erõsebbsegíthethordozni! A mi fogalmazódottmeg,Ó engedelmesvolt azAtyának,hogy patrónáltgyülekezetünk:Gara-Vaskút-Csátalja! mi a védelmealatt élhessükmeg ütött-kopottéletünket. Missziói gondnokunkírja: "Annyi az öröm, mint az KarácsonyromantikájátJézusadtil elénk: Rós. 2,18. égena csillag. Elég leszmindenéjszakára!" (Vóérasztik= eljegyezlektégedmagamnakörökre!)JelFelfedezõútonjártunk: Mikor kimondjuk, hogy Rómondatais van a karácsonynak:"Aki az Úré, ide hozzsatéra VAN-ok gyülekezete,aztis ki kell mégmondani, zárn!" (2.Móz. 32,26) hogy VANNAK könnyeinkis. Bizony sokanelhagytak Az esperesijelentés a gyülekezet 1980-ik évét így minket, éppena leghûségesebbek közül. László János, foglalta keretbe:"Arra igyekeztem, hogyagyülekezetek akire mindig, mindenbenszámítanilehetettés elmentek életét egy-egyszóbanfoglaljam Qssze.Rózsatérenez a Kovács István, Anders Frigyesné, Benedek Istvánné, szó a VANlett. Mert RózsatérenmindenVAN,mindena özv. SzabóLajosné,özv. VermesMihályné. Nõnek,elõhelyén VAN, rendben VAN. Semmi sem úgy hullt az állanak a fiatalok, van aki a helyükre lép, meg kell ölükbe,de VAN összetartás,VAN szolgálatkészség és tanulni,hogyazt,aki Istenfélelmébenélt, aztnemszabad ennekmindentéren VANeredménye.Lelkészükis olyan mártartóztatni!És VANtanulnivalónkis. Építeni,tovább VAN,aki fáradva is fáradhatatlan, mindig VAN ötlete, építeniacsaládszolgálatot! Ez az,amiremégmindig nem megvalósításukhoz VANügyessége, VANmondanivalója. lehetaztmondani:van.És ki tudja,mikor leszaz az idõ, VANlelkesszolgatársigárdája, VAN teológiai tudomá- mikor már aztmondhatjuk:van!? Nagy,nehézés mégis nya, VAN-nakteológiai mûvei,VAN cikksorozataa Rea legkeresztyénibb, legkrisztusibbtudományez. Istenaz formátusok Lapjában, jóra, haszonraVAN családjával embertközösségre, egymásterhehordozásárateremtetegyütt. VAN gondnoka: László Gábor világi tanácsbíte! "Egy élet sem elég ahhoz,hogy két emberbejárja ránk,aki sok terhehordozásaközbena gyülekezetértis, egymáslelkét." (Goda Gábor) a lelkészértis VAN. VAN missziói gondnok,VAN kitûnõ Nincs nagyobbtudomány,mint a "hazatérésszenzáénekkat;VAN mindigfélji a presbiterekpótlására, VAN ciója!" Ami valójábannemmás,mint az otthon,a várás alkalom minden rétegnek,VAN zeneka!:Rózsatérnek mûvészete.Ki, hogy várja a társát,aki fáradtan,netalán VANgyülekezete.Pénzeis mindig, mindenreVAN,mert elkeseredetten jön haza!?Várhatjaígy az embera gyerVAN áldozatkész,hivõ népe.Minden VAN az Ige és a mekétis. Valamimeglepetéssel!Jaj azoknak,akik nem Lélek munkájánakgyümölcseként.Legyenis!" akarják megtanulniegymásérta hálaadást!SzámonkéMindezértIstenéadicsõség!De VAN orcánkpirulása résselnemlehetelõbbrejutni, semszemrehányásokkal! Is! A lelkészerrõl így ír: Ne nézzetekrám csodálkozva, EgyedülIstentaníthatmeg az egymásértvaló figyelemmertha fel tudnámsorolni, több lenne,mint azelõbbiek. re. A magunkmegfékezésére!A gyöngédségre ésa tiszEzeketazonbanaz égbentartják nyilván. Belsõ szobánk teletadásra. A gyülekezet maga is család. Boldog titkai ezek. Bizony vannakle nem léplezett,megõrzött, családokbóláll. Isten a családfõ,Krisztusbantestvérek Istenelé bocsánatranemvitt bûneink.Istenjól tudja ezt, vagyunkmindnyájan.Bizonyígy vanez: "Jézusél,Jézus ha egymáselõtt sikerült volna is eltitkolnunk. Orcánk él, Jézusél! Velejárni és Velegyõznicél! Bárhováküld pirulása,hogy az esztendõrekapottparancsot:szeressé- az Út; megyekés hitem újul. Jézusél!" Így tanultuk tek egymást,ahogyén szerettelektiteket nemtöltjük be. SiklósJózsefmárcius9-16 közötti evangélizációján. 32
--
VAN ezis: Az endreinyár! Egyhetikikapcsolódásés egyhetifeltöltõdés! Kikapcsolódása mindennapokterheiból,napfényremenni, szívni romlatlanerdei levegõt, befogadniJézusvigasztalásait,eligazítását.Ezidáigmindenesztendõbenúgy búcsúztunkinnen,hogy talánmost voltunk itt utoljára. Ezena nyáronsenki semkérdezett, senkise állt utunkba. Rózsatértitka az, hogy övé Szentendre,a Forrás.Isteneddig is azérttartottameg nekünk, mert szeretminket. És ki lehetelleneannak,akivel Isten VAN!? Nagyélménye1980-nak:osztoznimásokterheibenés együttörülni az örülõkkel. Osztoztunka dunaalmásifogyatékosokgondozásában. Két õszi hónaponát mindenszombatonútnakindult egy-egyifjúsági csoportDunaalmásra,hogy segítsenaz ottani munkásoknaka mosdatásban,a takarításbans mindenben,amit rájuk bíztak! Erról írta az otthonvezetõje, SátoryGabriella: "merjük hinni, hogyazokszámára, akik ott voltak,afár(ldságontúl ajó szolgálatörömét isjelentette." Igaza volt SátoryGabriellának.A fiúk és leányok olyan lelkesedésseljöttek haza Dunaalmásról, hogylázbahozták az egészgyülekezetet! Osztoztunk SzamosköziÉva és Ablonczy Kálmán örömében, esküvõjük július 5-én történt alkalmán. UgyancsakgyönyörködtünkKovács Erzsébetés MaIler Bálint december13-ántörtént egybekelésében. És nem kevéssémájus22-énMolnár Sándorékkalházasságuk 25 évesévfordulóján,NoszkaiJánosésneje50évesházassági évfordulóján;népestáborvanegyüttnovember19-énGulyás Sándoréknál, házasságuk 50évesévfordulójánis. Az 1980. év krónikájához tartozik a két ifjúsági hét: család-szülõ-gyermek: "Én vagyokazút" (április 23-28, november10-16);az "Utaink" és az "Út" c. gyülekezeti sorozatútibeszámolója(szeptember8-13). És az özvegyek és magánosok(november24-29) "Én vagyok az Alfa és azOmega" címmel rendezetthét. Fel kellett 1981~ben figyelni arra, hogy ez már a gyülekezetéleténeka harmincnyolcadikéve! Megütötta Lukács evangéliumábólaz 5,5. Ki kellett mondanom: Mester,egészéjszakafáradtunkés semmitsemfogtunk. Péterkimondja ezt a szót: "mindazáltal a te szavadra, kivetema hálót." Pétermindazáltaljelzi, hogy õ most Jézuskezével, szívével veti a hálót! Jézusbíztatásában újul megaz öreg pásztora vetésre."Szállnak évezredek, s az Isten egyre vet, hibátlan életet Ige-magból,men szeretvetni, megáldani,szeretszeretni.Vetaz útfélre is, köves talajba is, meg a tövis felverte földbe, s termõ szívekbeis! Bõven vet,többszöris! A mag,a mag mind 33
csíraképes.Ki hát a vetkes,ha sok$zorsemmi lesz az áldott Ige-mag?" (Füle L;) A termés,a szakadozóháló tehátazÖvé! Az Úré! 1981eredményeiabbanfejezõdnek tehátki: Istenmagalett testvérünk,testvérünkJézusban,hogy embertársainkarcátazÕ fényébenláthassukésszemlélhessük!Így nézünktehátmindenre,ami 1981-benelénk tárul: 1. Akikkel megajándékozott minket az Úr. 2. Akiket hazahívottazÚr! 3. Akikben megerõsítettazÚr! 4. Akikkel szolgáltnekünkazÚr! 5. Akiknek minket ajándékozottazÚr! 6. Akiket a Lélek indítottútnak! 7. Amikkel megmértminket azÚr! Tehátaz 1981.év: "mindazáltal" Istenajándéka.Mi csak kihúztuk, felmértük, gyönyörködtünk minden ajándékában.Ígyadhattunk hálátmindenreés minden alkalomra egybesereglettekért.Az énekkarpróbáló és szolgálótagjaiért. Ime "mindazáltal" itt vannak,presbiterek, gondnokok, az örömhírt hozó és vivõ asszonyok csapata,az endrei hetek áldászáportnyerõ népe, ez a magyarázataannak,hogy egyre inkább érdeklõdnek a többi gyülkezetek a "titkaink, a munkatársak nevelése" felól. Bizonyahit nagy ajándék,csodálatos erõ lappanga kimondott imádságban,amit egyszerÍíen csakígy mondunk: Istenereje. Az, hogya hit erõ, fény ésgyõzelem! Ismételtentanulgatjuk:"A házasságnem véletlen,Isten rendelése. " Nem veríték,hanemajándékéshivatás. Akik Istent szeretik,azoknakmindenjavukra volt, bizonyvan és leszis. A "holtodiglan-holtáiglan'ból"37 év már letelt. Áldott legyenérte Isten,de azértis, ami még hátra van és lesz belóle. Volt idõ, mikor csak egy ember volt felelõs a misszióimunkáért.Az idõk soráneza felelõsségegyre jobban kiterjedt a gondnokra és a lelkészre. Majd egyre többen kértek helyet a munkábanés a felelõsségben. Egy kép lebegett elõttünk: "A missziónem egyéb,mint a gyülekezetmozgásközben." (Lóhe) Dr. Joó Sándorúgy mondotta: "A gyülekezetbenrésztvenni nem olyan,mint az utazás,mikor a vonatvezetó: fûtõ ésa kalauzokdolgoznak,a többi ül a helyénkényelmesen. De nem is olyan, mint egy kórház,ahol orvosok, ápolók szolgálnak a betegekkörül." Egyre inkább rádöbbentünk,hogy a gyülekezetegyetlenhadi tábor, ahol mindenki Jézusnakszolgál. (Jós. 7,3,8,1) Mikor
sos
oru gyerme
Isten népe harcban van, akkor mindenki felelõs mindenért, akkor mindenki harcban van. Mózes kezei sem pihenhetnek, míg Izráel csapatai harcban vannak! (2.Móz. 17) Ha Dávid elküldi seregét Ammon ellen, õ maga nem maradhat el, nem tarthatjamag!Ít távol harcosaitól, mert ha õ az idõt akkor pihenésre, szórakozásra, maga eleresztésére fordítja az neki és mindenki kárára van! (2.Sám. 11,1 kk) A legkisebb gyülekezet is gyõzelmes lehet, ha mindenki megteszi benne amagáét! Az egészgyülekezet lelkileg elkötelezett a gyülekezet elõrehaladásáért! Már az év elsõ napján megértettük, hogy Isten megkötötte velünk a békesség szövetségét (Ez. 34,25) és ez a szövetség munkára, fáradozásra, együttmunkálkodásra szól. Így lehet egyre inkább gyülekezetté a gyülekezet. A gyülekezetben nincsenek fontos és kevésbé fontos ügyek, minden ügy mindenki ügye! Jézus szolgái vagyunk mindenben és mindnyájan. Isten népe egy és szét nem osztható. ALélek által mindnyájan egy testté kereszteltettünk meg. Ne legyen tehát meghasonlás a testben, hanem ugyanarról gondoskodjanak egymásért a tagok! Jézus teste nemcsak egy, de nincs benne felesleg~s,hiábavaló. A gyülekezet JézusKrisztus testeés a test minden tagja osztozik a többiekért való felelõsségben! Mikor egybegyülekezetünk is, az a jó, ha mindenkinek van valamije a többiek számára. A tanítványok afeltámadás napján is egybegyûltek. Mert együtt jobb, mint külön, az ígéret alapján is, mert "ahol összejönnek az én nevemben, ott vagyok közöttük!" Így vagyunk itt, ha ketten, hárman s akárhányan is, EGGYEL többen! "A szolgálat alatt egy Lélekkel itattattunk meg!" Jézusban ránk ragyog a szeretet
világa. Neki mi ndenki nekismerõs, mindenkidrága! És aki kössze jön nekszé tism ennek, merta jóhírtmás oknak isszabadme gl átni .Le gfõkép penaszerette i nkn ek. A családhctünk az év nagy összefogása: együttmunkálkodni a gyermekeinkért! (Családhét 1982. március 1-6.) Molnár Miklós, dr. Nagy József, dr. Gyökössy Endre, Ablonczy Dánielné, ifj. Ablonczy Dániel és neje, Rózsahegyi Tamásné és Miklóssy Ervin gyújtogatják hitünk lámpásait, rakják a helyükre. Jóllehet a hit Isten ajándéka, azt nem lehet megtanítani, örökölni. De a család a szeretet melegében, fentartás nélküliségében, amiben 'fiincs soha vakáció, növekedhet fel a gyermek. Modellként élhetjük gyermekeink elé a hitet. "Géneknél" is fontosabb, mit élünk meg elõttük Jézusban,Jézusból! A nevelésünk ne gyermekcentrikus, hanem krisztocentrikus legyen! Óriási felelõssége van mindnyájunknak a jövõért! Jézus ünnepi szokás szerint (Lk. 2,41-52) megY.rel szüleivel Jeruzsálembe a templomba! A gyermekeinket nem küldeni kell Isten házába, hanem velük járjunk oda, kézenfogva. Az "egyszeri bohóc" példája szerint: "Én mindig, mindenkire csak fe lnézek!" Varázslatos egy szó ez: mindenki. Ahogyan az egész gyülekezet nevében rakják az úrasztala elé a szív szimbólumát, hogy átölelõ szeretetébe ajánl hassák magukat egymásnak az ifjú házaspárok. (Tánczos Tibor és Gáspár Mária, Szûcs László és Baranyi Erzsébet, Erdélyi László és Lakó Nagy Anna, Magyaródi József és Kokavecz ildikó, Füle Tamásés Miklóssy Hajnalka, ZajáczZsolt ésLászló Éva) Csodálatos két napot tölt a lelkész az énekkarral együtt az Õrségben (Õriszentpéter, Körmend, Magyarszecsõd). Egyautóbusznyi ember utazik együtt az ország jellegzetes nyugati tájai ra. Megtekint jük Pityerszert, bejárjuk környékét. Majd szombat este elsõ énekes-istentiszteletünketÕriszentpéteren tartjuk meg. Jn ll: A hit Isten hatalmas tetteire vár! Vasárnap délelõtt Körmenden vagyunk. .,Azért vagyunk itt, mert szeretjük Jézust! Õa mi egyetlenegy vigasztalásunk!" Magyarszecsõd következik délután: Isten arra teremtette az embert, hogy Õt dicsõítse! Õ elébe jön az embernek, segít megalázkodni. Az Õ megpróbáltatásai Isten épületkövei. Ehhez szükség nekünk újjászületni. Az gyógyul meg, aki beismeri magatehetetlenségét. És akkor, ami reménytelen, nem megoldhatatlan. A "jöjj ki" ugyanabból a forrásból fakad mint a "Jöjjetek énhozzám!" Aki Jézushoz megy és Jézusból él, az felnéz a Golgotára, megismeri, hogy nem önmagáé,
34
j
mert áron vásárolt élet. Sötétedik, mikor indulunk visszafelé, de ez a sötétség csak körülöttünk van, boldog beszélgetésben érkezünk haza. Fáradtak vagyunk, de az útfelüdített. Volt egy szép napunk novemberben. Ünnepeltük Bódis Gézát, aki harminc éve tartja kezében a karmesteri pálcát. "Imé hirdetek nektek nagy örömet! "-tel köszöntöttük egymást karácsonykor. Együtt szilveszterezett a gyülekezet.. Enekeltük: "Az évnek vége, vége. Menjünk az új elébe!" Mentünk és fogadtuk az Úr szavát: "Mindent, amit csak cselekesztek, szóval vagy tettel, mindent az ÚR JÉZUS NEVÉBEN cselekedjetek, hálát adván az ISTENNEK ÉS ATYÁNAK ÕÁLTALA: " (Kol. 3,17)
5. Enekkar, hetente próbál, havonta istentiszteleten énekel, évente két énekkaros istentiszteleten szolgál és ha meghívják, más gyülekezetekben is, 6. Lepramisszió (DunajcsikZoltánné) 7. Diakóniaimunkaág 8. Iratterjesztés (Bartha Sándorné) 9. Istentisztelet {reggel 7 ó, de. 1/211 ó) 10. Bibliaköri munka keddenként. ll. Imaóra vasárnapdélután. 12. Adventi héten verses délután.
Így derült fel ránk az 1983-ik ~sztendõ. Ez lett a "BfZZÁL!" éve. "Magasba tart utam, mélységfeszül alattam. Porszem vagyok, Uram. felfénylek sugaradban. Idõm kezedben van, pályám, tudod, kimérted. Minden tettem, szavam hála legyen s dicséret!" (F.L.)
Minden januárban gondnoki és csoportvezetõi értekezleten beszéljük meg a tapasztaltakat és az elkövetkezõ alkalmakat. Ugyanezt csináljuk szeptemberbenis! Az 1983-ikévet meghatározza a "bízzál!" üzenete. Ez a gyülekezet negyvenedik éve! Néhány jellegzetessége az évnek. 1983. február 27-én délután bemutatkozó látogatáson veszünk részt a Kálvintéri gyülekezetben. Elbûvölõen szépkézimunka-kiállítás a leprások napján. Megemlékezés orgonánk 25 éves évfordulóján (december 4). Felelevenítettük a gyermekek délutánját Ablonczy Dánielné, Ablonczy Anna és Ab-
Kialakult a gyülekezet missziói rendje. 1. Gyermekek közötti munka: gyermekistentisztelet
lonczy Margit felejthetetlen szolgálatával. Gyermekeink tátott szájjal, élénk fi'1 gyelemmel és átéléssel
vasárnaponként gyermekbibliaóra gyermekkarácsony évente gyermekhét, nyár, Szentendre konfirmáció 2. Ifjúsági munka: ifjúsági bibliaóra minden héten ifjúsági délután minden hónap elsõ vasárnapján ifjúsági hét tavaszon és õsszel fiúhét (Szentendre) leányhét (Szentendre) ifjúsági zenekar 3. Családmunka: asszonyóra havonként feleségek órája havonként férj óra, özvegyek, magánosok hete családhét tavaszo~ és õsszel családhét (Szentendre) ifjúháza.s~~biblia~rájahavonta , " 4. Presbrtenum, reszt vesz a munkacsoportok oram, tavasszal és õsszel presbiterek családi napja
A keddi bibliaóra lekció continua alapján veszi sorra az Igét. Vasárnaponként, mivel 80-an vásárolják meg a Bibliaolvasó Kalauzt, mindig az aznapi ó- vagy újszövetségi Ige az alapige.
figyeltek. Május 2-án délután búcsúzunk a Rákoskeresztúri temetõben a gyülekezet õszinte barátjától, Nagy Gyulától. Meghívtuk a püspök urat, dr. Tóth Károlyt, vegyen részt a gyülekezet 1984 februárjában, a 40-ik évfordulón tartandó ünnepi megemlékezésünkön. Õ igennel válaszolt. 1984-ben elkészült a gyülekezet életének két utolsó alb~~a: .A_z 1969-1978 kozottl Ido'szakot foglalja magá-
35
Dr. Tóth Káro1y,püspök A 40 évesjubi1eumiünnepen (1984)
Komjáthy Aladár esperes, a lelkész és a gondnokok. Bemegyünk a templomba és következik a presbiterek, s a lelkész munkatársi gárdájának névszerinti bemutatása, . üdvözlése. Rövid beszélgetés után a püspök úr vIsszavonul rövid pihenõre a lelkészlakásba. A vendégek gyülekezésea templomba, 4 órakor énekkari énekek és ünnepi istentisztelet, tartja dr. Tóth Károly püspök. 3/45 órakor kezdõdik az ünnepi közgyûlés, a lelkész jelentése az elmúlt 40 évrõl. Lényege: a gyülekezet családdá érett. Köszöntések következnek, majd szeretetvendégség. A gyülekezet lelkésze egészségi állapotára, fáradtságára tekintettel is egyre inkább érti a "szolgám, elég!" rávonatkozó jelentését. Kéri tehát nyugdíjaztatását. Ez a gyülekezet számára komoly leckét jelent. A presbitérium megvitatja lelkésze nyugdíjazásának kérésétés elfogadja azt. A lelkész kéri, hogy a presbitérium lakásmegváltás címén 400.000 Ft-tal járuljon hozzá az elköltözéséhez. A presbitérium bõkezû és a kért összeget 50.000 Ft-tal toldja meg. Ebbõl 150.000 Ft a gyülekezet adakozásából gyûlne össze; 300.000 Ft pedig egyházkerületi kölcsönbõl, amit öt éven át törleszthet a gyülekezet. Mind tavasszal, mind nyáron a megszokott rendben folyik a gyülekezet élete. Ismételten kimondhatjuk: Ó, mily csodálatos, hogy Isten szeret minket. Két bibliai , .könyvet Ablonczy Daniel, ny. lelkész (1994)
tanulmányozhatunk át, a Dániel könyvét és a János evangéliumát. Élnek a munkaágak- az énekkar
Dunaharasztin, Szabadság-téren, Kelenföldön szolgál a helybeli szolgálatokon kívül. Az ifjúsági zenekarnak is számos szolgálata van. A diakóniai munkaág Tündérhegyen végzett csoportmunkája, a lepramisszió is további ajándékokkal szolgál. Iratterjesztésünk megközelíti az 50.000 Ft-os forgalmat. A búcsú-istentiszteletre szeptember 2-án kerül sor a 2. Tim. 4,6-7-tel. Minden búcsúban van visszatekintés, helyzetfelmérés és elõretekintés. "Ha visszanézeka megtett útra ", a szívem hálás, magasztalja az Urat. Mindent köszön. Egyúttal felismerve bûneit, tévedéseit, bocsánatot kér. Eljött az "elköltözés ideje". Bírói szék elé kell állni. A lelkész bízalommal tekint utódjára, Ablonczy Kálmánra, 9. gyermekére, akit a presbitérium és a gyülekezet bízalma állít helyére. Minderre nézve: "Dicsõség Istennek és köszönöm nektek,Testvérek!"
ban, az 1979-1984 közötti eseményekkel. Meg kell állapítani, hogy ezek az albumok sok mindent elõhoznak, illusztrál nak a valóságtól. Teljes képet azonban nem adnak, nem is adhatnak. Az egyházközség, a gyülekezet rövid története is csak igen keveset tükröz abból a színes, mindennapi valóságból, mindabból, amit Isten tett értünk nap, mint nap, vagy éppen vasárnapokon, szolgálat közben és mialatt egyik nemzedék leváltotta a másikat. Negyven év hosszú idõ, s van a gyülekezetnek egy már eltávozott része és van egy még mindig testben maradó, itt élõ része. Elmélkedés helyett azonban próbáljuk meg az 1984. év eseményeit meghatározni. Ez az éva számadás éve volt. Errõl tanúskodik a püspöklátogatás utáni tíz, majd öt esztendõ albuma. Mi minden történt még az évben a lelkész búcsújáig 1984. szeptember 2-ig? A lelkész leköszönése, búcsúztatásaés új lakhelyének elfoglalása, Áchim A. u. 77. szám alá költözése. Dr. Tóth Károly püspök látogatásának(1984. február 5.) külön albuma van, ezért errõl csak röviden szólok. Pontban 3 órakor az autóból kiszálló püspököt köszöntik 36
J
Ablonczy Kálmán 1985 -1994 A GYÜLEKEZET 5. ÉVllZEDE "Én plántáltam, Apol/ós öntözött, de az Isten adja vala a növekedést." (Mt. 7,20)
Ablonczy Kálmánbeiktatása Az áld6lelkészMolnár Mikl6s (1984) átvétel nem egyszerû, nem könnyû, de mégis szükséges folyamata lassanvégbement. Azt lehet mondani, hogy az 1985.ös esztendõ az új lelkész és a gyülekezet egymáshoz csiszolódásának az ideje volt. Gyakorlatilag minden folytatódott tovább, lelki lendületben voltak a szolgálati ágak, de idõ kellett arra, hogy az új lelkész mindezt áttekintse, s valami 1jtfogó látásra' jusson a további gyülekezetépítés szent dolgában. Az "új seprû, jól seper" n~pi bölcselet alkal. mazására itt egyáltalán nem kellett sort keríteni, hiszen "sínen volt" minden. Tulajdonképpen csodálatos aratásban voltunk. Az idõs és az ifjú lelkész, apa és fia, jó szolgálati harmóniában munkálkodtak. Elõbbi vállalta, hogy rendszeresen,havonta, egy-egy vasárnapon istentiszteletet, illetve kedden bibliaórát tart.. Miután a tempIomépülettól feleségével együtt csak néhány száz méterre költözött, annak sem volt semmi akadálya, hogy az alkalmak rendszeres látogatója lehessen,sõt meglévõ lelkigondozói szolgálatait, beszélgetéseit folytassa. A Presbitérium is megválasztotta rendes taggá és tiszteletbeli elnökké. Ebben az esztendõben ünnepelte, meleg testvéri alkalom keretében ifjúsági zenekarunk 10 éves fennállását. Énekes istentiszteletet tarthattunk májusban. Elõször volt a Forrás mellett ún. ifjúsági hétvége, leányok-fiúk közös együttléte. Az ifjúsági szolgálat egyik sajátosszervezõdéseis megalakult, a gyülekezet felnõtt Presbitériuma nyomán, önmagát PRESBI-nek nevezõ kör, amelyen belül egy-egy fiatal testvérünk vállalta az ifjúsági szolgálat és élet valamely területe szervezését.Az öregedõ parókia épület már igen rászorult a fûtéskorszerusítésre, itt és a gyülekezeti teremben új fûtõtestek biztosították a meleget.
Ablonczy Kálmán, lelkész(1994)
1985-1987 NEMZEDÉKVÁLTÁS A GYÜLEKEZETBEN A gyülekezetet emberileg alapító és elsõ lelkész, Ablonczy Dániel nyugdíjbamenetele egyben azt is jelezte, hogy a vele együtt indulók, a valamikor fiatal munkatársak -akiket Isten még közöttünk tartott -4 évtized eltelte után ugyancsak meg kellett gondolják, hogy vállalt szolgálatukat gyõzik-e még, vagy pedig a fiatalabb nemzedékre kell már áthelyezni a szolgálatok felelõs hordozásának szép, de nehéz terhét. Olyan évek következtek a gyülekezet életében, amikor a stafétabot átadás-
37
Kialakult a felnótt- és a gyennekistentisztelet új rendje. A lelkipásztor korábbi hollandiai ösztöndíja alatt, többek között Kampenben, találkozott azzal a kedves gyakorlattal, hogy az istentiszteletre együtt érkezó családtagok, gyennekekés felnóttek közösen vesznek részt az istentisztelet kezdetén és végén, és csak a "köztes" id6ben válnak el egymástól. Ezt, a családi jellegû istentiszteleti rendet, magunk is fel vállaltuk, majd kés6bb úgy módosítottuk, hogy csak az elején voltunk együtt a gyermekekkel. Meg kellett szokni a gyülekezetnek, hogy az igehirdetés elótti ének alatt gyennekcsiviteléses kivonulás van, ugyanakkor kedves; meleg pillanatok Ís voltak ezek, arról nem is beszélve, hogy a családok együtt lehettek az éneklésben, imádságban, igeolvasásban. A gyennekszolgálatnak, illetve a családszolgálatnak egy sajátos gondja is jelentkezett Az ifjúságból kinótt, megházasodott testvéreink, a gyennekvállalás miatt és egészenkicsi gyennekeket nevelve nem tudtak résztvenni az istentiszteleteken, pedig szívesenjöttek volna. De hova tegyék a gyennekeiket, ki vigyázzon rájuk? Így alakult ki az esztendó végére, majd folyamatosan 1986ban az ún. gyennekistentiszteleti kiscsoport (Dedó). Elószór csak egyszerû gyennegmegörzó szolgálat mûködött (Bartha Klára), kés6bb pedig óvodáskorúaknak tartott, sajátos, sokfoglalkozásos istentiszteletté erósödött (Deményné Illés Ibolya, Labanczné Molnár Eszter, kés6bb Nagyné Eszter vezetésével). Ifjúsági szolgálatunk is átalakult Az 1985-ös esztendó legnagyobb tehertétele ebben adatott Egy darabig olyan fonnában mûködött, hogy az új lelkész együtt hordozta ennek felelósségét, a sok évtizeden keresztül hûséges, kedves házaspárral, Vándor Gyulával és feleségével,
Margitkával. Nem volt könnyû eza közös szolgálat. A fiatal lelkész és a tapasztalt házaspárnem mindenben volt összhangban,talán ennek köszönhetó, hogy 1986 kezdetét6I Vándor Gyula már nem vállalta a szolgálatot, majd október végét6I úgy kellett dönteni, hogy csak a lelkész viszi tovább az ifjúsági munkát. Ez komoly feszültségeket okozott, s csak nagyon nehezen -évek múlva gyógyultak be valamennyire a lelki sebek. Az ifjúság új szolgálatavolt az ún. ifjúsági istentisztelet A fiatalok nagy kedvvel, örömmel vállalták a bizonyságtételt Szívesen tartottak adventi, karácsonyi elõkészületi alkalmakat, illetye nagyheti, passiosszolgálatot 1986-ban gondnokai nkat is köszöntöttük. Missziói gondnokunk, Füle Lajos 25, rendes gondnokunk, László Gábor 20 éves szolgálatát köszöntük meg Istennek. ÁIdott legyen érte Isten, hogy alázatos, szelíd, hiúságtól szabad,hûséges segítõket adott személyükben. Amiként az 1985-ös esztendó az ifjúsági élet terén végbement nemzedékváltás miatt terhelódött meg, úgy az 1987-es esztendót az énekkari szolgálat átalakulása terhelte. Itt is a szükségesés kényszerû nemzedékváltás küszöbére érkezett a gyülekezet. A több mint 30 éven keresztül szolgáló "Sztárai" kórus, Bódis Géza vezetése alatt elfáradt, egyre kevesebben tudták vállalni a közös éneklést, az ifjúság pedig, sajnos, kevés hajlandóságot mutatott arra, hogy bekapcsolódjon az idósebbek közé. Úgy kellett hát dönteni, hogy egy hosszú szolgálati utat és idót betöltóközösség munkáját le kell zárni. Példaadó volt, ahogyan Bódis Géza ennek a szolgálati útnak a végén, hálaadással emlékezett meg arról,. hogy milyen áldásbanrészesítette Isten a Jézus Krisztusról, az evangéliumról mindig szívesen énekló közösséget. Fél év
Konfirmáci6(1986)
vajúdás következett, míg meghirdetésre került, már ..I988 tavaszán egy új énekkar elindításának szándéka. Ábrahám Katalin vezetésével, akkor már f6ként fiatalokból és fiatalházasokból megindul ismét, megújulva az énekkari szolgálat 1987-b6I még néhány eseményt emelek ki. Evangélizáció márciusban. Végh Tamás, fóti lelkipásztor -aki teológus korában rendszeres résztvevóje volt ifjúsági alkalmainknak -végezte, Isten gazdag áldásával, a szolgálatot Sokunk számára adott megújulást ezen keresztül Isten. Nagypéntek -síró presbiterrel a templomban. Áldott legyen érte az Úr, hogy újra megérintette és megtisztította életét, és rajta keresztül a közösség sok-sok tagját. Forrás -egy csodálatos gyennekhéttel, amikor nekünk, szolgálóknak is, nagy ámulatunkra és örömünkre
38
Isten sok újjászületett gyermekkel, rétegközösségi alkalom. Az egéfriss, eleven hittel ajándékozott szen kicsi gyermekektõl, a fiata10meg. Ezen a héten olyan sokan volkon és fiatalházasokon keresztül tunk a gyermekhéten, hogy el kelaz idõsekig, sajátos, természetes lett gondolkodnunk azon, nem kis körök éltek és szolgáltak, s ezekell-e két gyermekhetet tartanunk ken keresztül lüktetett Rózsatér a Forrásnál? lelki élete. S valóban lükte tett. A Elkészült a hangosításkorszeTÚgyülekezet 50 esztendején belül az sítés is. Lehetõvé vált, hogy gy enegyik leggazdagabb idõszak ez. gén halló testvéreink külön Örvendeztünk a sokoldalú gyerhangosító készülék mellé ülhessemekszolgálatnak, a hivatalosan, nek. Köszönjük két testvérünk (Füállamilag is engedélyezett iskolai le Tamás, Gödöllei Károly) és gyülekezeti hitoktatásnak, nemunkáját. velõotthoni gyermekek közötti Az 1985-87 közötti idõszakból rendszeres evangélium- hirdetésrnég két sajátos,és a késõbbiekben nek, az ifjúsági közösség olyanyis jellemzõ folyamatnak a meginnyira felszaporodik, hogy az dulását szeretném összefoglalva 50-60 fõt két csoportra kellett oszkiemelni. tani (Nagyifi, Kisifi), hogy beszélA lelkészi hivatás mellett sok getni is tudjunk, s már nem fiatal testvérünk döntött. Korábtarthattuk az alkalmakat a gyüleban is megajándékozta Isten a kezeti termünkben, mert kinõttük, gyülekezetet olyan fiatalokkal, a templomba kellett menni, megakikben az a döntés született, újult az ifjúsági zenekar,s Haranghogy lelkipásztorok szeretnének Felnõttkonfirrnáció(1992) szó névvel (Bartha Tibor, Ábralenni (azAblonczy gyermekek köhám Katalin, Varga László, Gödölzül négyen és Harkai Ferenc, Kiss Mihály, Pálóczy Kálei Gyöngyi, Gödöllei Csilla, Gödöllei Gábor) országos roly), ezekben az években és a továbbiakban is azonban szolgálati körutakat tett. Házasaink semmaradhattak egy olyanszámbanjelentkeztek,hogyazámulatraméltóvolt. csoportban, hiszen egyre többen kapcsolódtak be. LétreVolt olyan idõszakunk amikor nappali és levelezõ tagozaton egyszerre 9-en (Bartha Klára, Donát Jordánka, Gödöllei Károly, Viktor Ildikó, Pénzes Péter, Bakay László, Rácz Jenõ, Márkus Gábor, Márkus Gáborné) tanultak! A másik hálára indító folyamat a felnõtt konfirmáció megjelenése volt. Fiatal testvérek, akik semmilyen kegyességi nevelésben nem részesültek, bekap- csolódva a gyülekezet életébe, és hitre jutva, úgy döntöttek, hogy konfirmációi hitvallást elõkészítõ komoly tanulásra is elkötelezik magukat, s a végén még írásos bizonyságtételt is szívesen adnak hitükrõl! 1988 -1991 A BÓSÉG ZAV ARA, SOKSZÍNÛSÉG
ASZOLGÁLATOKBAN,ELÓKÉSZÜLET AHA T ALMAS ÉPÍTKEZÉSI FELADATOKRA A fentebbi címszavakkal jóllehet jellemezni a gyülekezet következõ négy esztendejét. Kialakul összesen22
Harangszózenekar(1993) 39
jön a Fiatalházasok (Füle Tamás és felesége, Hajni) és a Házasok (Nagy Béla és felesége, Eszter) külön-külön köre. Elkezdõdött egy sajátos, különbözõ nemzedékhez tartozókat egymás mellé ültetõ, a gyülekezet épületét, tárgyait megszépítõ kézimunka bibliakör (Dunajcsik Zoltánné). Szolgált az ifjúsági énekkar, megalakult a gyermekkórus (Gödöllei Gyöngyi) és megörvendeztette frissességével, egyszerû, szép énekeivel a gyülekezetet. Felszaporodtak a Forrás melletti heteink, már összesen5 héttel (2-2 gyermek és ifjúsági, s 1 felnõtt, család hét) és három hétvégével (konflrInandusok, fiatalok, házasok) ajándékozott meg Isten.lratterjesztésünk (Bartha Sándor és felesége, Klára) méretünkhöz képest évrõl évre hatalmas forgalmat bonyolított le. Nem utolsósorban megújult i Gyermekkarácsony (1993) Presbitériumunk is, sok-sok fiatal férfitestvérrel bõvül- : ve! 1989-ben, egy esztendõ alatt több mint 700 alkalom Hálaadó istentiszteleten a nyugdíjas lelkész szolgált, és volt a gyülekezetben. Ezekben az idõkben mindannyian köszönte meg a megteU lelki kosár ajándékát Istennek. éreztük, hogy Isten a közösségi élet nagy örömeivel, Néhány eseményt külön is jó kiemelni.
A presbitérium(1991)
1988 A parókia vasárnaponként túlterhelõdött. 4 szobája közül az egyikben lelkigondozói beszélgetésekvoltak, a másikban 1-3 éves gyermekekre való vigyázás, a harmadikban a 3-6 éves gyermekek istentisztelete zajlott. Nagy öröm volt ez, de mégis túl nagy teher. Ennek sem lehetett már sokáig így menni. A templom székeire székpárnák kerültek, asszonykezek gondoskodásával(Séra Sándorné). Énekeskönyveink gyönyörû, hímzett borítót nyertek a kézimunka bibliakör tagjainak munkája által. Verseszenés délutánt tarthattunk (VándornéMargitka). Elkezdõdött az istentiszteletek elõtti énektanítás szolgálata (Bartháné Ábrahám Katalin), hogy a gyülekezet nagyobb áhitattal készüljön az alkalomra, s ismerje meg
szolgálatokkal, gyarapodással ajándékozott meg, s bizony felvetõdött a nagy gondunk: épületünk szûk, nem férünk el benne, elhasználódott, alapos felújításra mindenképpen rászorul. Végül megszületik 1989. május 7-i presbiteri gyûlésünk határozata: el kell kezdenünk készülni arra, hogy új épületet építsünk! Ezt a készülõdést erõsítette, hogy a döntéssel egyidõben, nyugdíjas lelkészházaspárunktól, s valamivel késõbb missziói gondnokunktól és feleségétõl megkaptuk az elsõ nagy adományt, amelyeket már abban az évben újabbak és újabbak követtek. Ugyancsak 1989-ben ünnepelte, egyszerûen, a maga körében, a gyülekezet, fennállásának 45. esztendejét.
az énekeskönyv ismeretlen énekeit is. Fiatalok vállalkoztak arra, hogy felújítják a tanácstermet, új, sok férõhelyes polcrendszerrel (Schliszka Csaba, Dobráter Tibi). Gyönyörû úrasztali és szószéki hímzett terítõ készlettel gazdagodtunk (Jókainé Margitka). A gyülekezet kifizette összes tartozását az Egyházkerületnek, hála érte, hogyakamatterheket nem kellett megfizetnünk. 1989 Hatalmas társadalmi változás volt kibontakozóban, amit átélt egyházunk és gyülekezetünk is. Mindenki egy kicsit szabadabbnakérezte magát, talán egy kicsit elbizonytalanodottnak is. 40
nak, egyik presbiterünkbizalmatnyert világi, egyházkerületi tanácsbíróságra(Nagy Béla). Mindez mutatta, hogy változottminden,többekközött annaka szolgálatnak a megítéléseis, amely Rózsatérenévtizedekóta folyt. Még az esztendõelején az egészgyülekezetegyütt örvendezett,hogyIstenmegengedtemegérnia nyugdíjas lelkészneka75. esztendõtis. Köszöntésül,gyülekezeti gondozásban, kiadta "A keresztáltal gyógyula világ" c. igehirdetéskötetet, mely Ablonczy Dániel igehirdet6i szolgálatánakválogatottgyûjteménye. A gyülekezet nagyon bátor kiadói munkálkodásba kezdett,mertmegjelentettesajáterõbõlFüleLajos 1990ben írt verseit, azzal a céllal is, hogy eladásábólaz építkezésretámogatástnyer.
"Szemináriuma szerelemrõl"(KádárJózsef)ifjúsági, házasságra elõkészítõsorozatunknagyonnépszerûvolt, másgyülekezetekbõlis sokanjöttek. 12 új presbitermondtael hitvallásátéseskûtételét. Néhányana fiatal pedagógusokéspedagóguspályára készülõ fiatalok közül elkezdtekmegálmodniegy iskolát, ekkor alapozódottmeg (DonátIstván,DonátJordánka, Soós Katalin, Bartha Anikó) a késõbbi iskola, a KarácsonySándor alapítványi (1990), illetve még ké~ sõbb,a KarácsonySándorRózsatériReformátusIskola élete(1993). Füle Lajos missziói gondnokunknak,hosszúévek, évtizedektürelmesvárakozásaután,végremegjelenhetett egyházikiadó gondozásában, válogatottverseibõl a "Hamu tanítása"c. kötet.
Ebbenaz évbena keresztelések szá!lla(28)m~ghaladta a temetések(22) számát,s így az örömünkfelettébb volt, mint a szomorúságu nk. 11 rendesés 10 felnõtt konfirmanduskészültkonfirmációihitvallástételre. Építkezésreegybegyûltadománymár 500ezerFt volt. Megszületetta lelkészcsaládban az 5. gyermek.
1990 Országunk új, demokratikus rendje mellett, kicsit megkésve,azegészegyházonbelül megindulta változás, a megújulás,többekközött a különbözõegyházitisztségetbetöltõk megválasztásában. Új püspökelett az Egyházkerületnek, dr. Hegedûs Lóránt személyében. 1991 Örömünk, hogy az egyházmegyeijelölõ gyûlés és a Evangélizációmárciusban-Mikó László, mérnökkülönbözõ egyházmegyénkheztartozó gyülekezetek presbiter(Újpest-Belsõváros)szolgálatával.Szolgálata presbitériumaelõtt Rózsatérnek,és az ott szolgálóknak annyiramélyenérintettea gyülekezetet,hogy hálábólés szépmegbecsülése volt. Egyházmegyeigondnoknakje- a továbbmondásfelelõs szolgálatávalkiadta,kötetforlölték Füle Lajost, aki azonbanalázattalelhárítottaezt, májábanazevangélizációanyagát. de elfogadta,a talán valamivel kevesebbleterheléssel A lelkipásztormegbetegedett.Márciustól egészenaz járó zsinatitagságraa jelölést. A gyülekezetlelkészétis esztendõvégéigfolyamatosanfájt a lába,dereka,járni is megválasztották egyházkerületitanácsbírónak, zsinatitagnehezentudott, de a szolgálatokatellátta. Nagy kérdés 41
támadtbenne,hogy ilyen egészségi állapottallehetségese hozzáfogni a tervezettépítkezéshez? De Istenúgy látta jónak, hogy egészenmeggyógyítsaõt, és az esztendõ végére,építkezésünkindulására nem volt már semmi fájdalma,pedig az orvosoknem sokkalbiztatták. A gyülekezetmintha egykicsit megfáradtvolna.Megemlékezetterrõl a lelkészi jelentés is, de biztatásuia Kánai menyegzõtörténetétkaptuk(Jn. 2,1-12),ésemlékeztünkazevangélizációigei ígéreteireis. A gyülekezetgondozásában kiadásrakerültFüleLajos újabbverseskötete. . Megható,megindító ünneppelzárjukaz évet: a nyugdíjas lelkésztés feleségétcsaládiés gyülekezetikörben is köszöntöttük50évesházasságiévfordulójukalkalmából! Micsoda 50 év, mennyi fáradsággal,mennyi szenvedéssel,mennyi áldozattal,és éppen ezért mennyire áldott 50év!
Március -Bontottuk kívülrõl a templomot. A lelkészcsalád elköltözik. Április -Megkezdõdött az új templomalapjáriakkiásása. -Egy idõs, özvegyasszonya gyülekezetbõl1 millió 250 ezerFt-ot adományoz(LeidenfrostGyuláné).
1992-1994 ÉPÍTKEZÜNK Temp1omépítkezésünk egy külön gyönyörû fejezeta gyüle,kezet50 évestörténetében.Érdemesaztmindenkinekátgondolni,aki megakar gyõzõdniarról, hogyIstennekma is vannakhatalmascsodái,hogykedvesnekima is az engedelmesnép, hogy felettébb,az irgalmassága szerintcselekszikjót! Nehémiáskönyve igéivel éltük átaz építkezésünk elsõ évét. Valljuk meg bûneinket,bocsássunkmeg egymásnak,mertaz építkezésterheönmagában is elég nehéz,ne kelljen azzalegyütt mástis cipelnünk! Az Úri imádságvégiggondolásávaltettükmegaz utat az építkezésmásodikévében,hogy még inkábbmegtanítsonIsten arra,hogy "...aki kér, kap, aki keres,talál,a zörgetõnekmegnyittatik." (Mt. 7,7) A "Boldogmondások"és a "Hegyi Beszéd"hatalmas igéi segítettekésvigasztaltakminket azépítkezésharmadik évében. Áldott legyenIstena lelki támogatásért. Az új templomalapjának kiásása(1992) Szeretnémelõszörfolyamatábanösszefoglalniépítkezésünket"majd néhánypontbanelmondom,mire tanított Június megminket Isten,miközbenépítkeztünk. -Bontottuk az öregparókiaépületét. 1992 Június5 Február9 -Alapkõletételi ünnepség, dr. HegedûsLórántpüspö-Utolsó istentiszteletaz öregtemplomban. künk szolgálatával. Február Szeptem:ber 3 -Átköltöztünk a KarácsonySándorIskola épületébe; -A templomépületföldszint mennyezetig,elkészült ahol nagyonkedvesenfogadtaka m:ieink,s bontjuk bevázszerkezetében boldoganmegtartottukaz istentiszte1ülrõla templomot. letünket. 42
késõbb még ugyanekkora összeggel támogat minket. Április -Június -Elkészült a templom torony szerkezete,és a parókia tetõszerkezete. Május -Kiderült, hogy a szomszédos telket megvásárolhatjuk, s ott alapítványi keretben öregotthon építésre kerülhet sor. Belefogtunk ebbe a munkába is, hivatalosan a Simeon Rózsatéri Öregotthon Alapítvány keretében. Június eleje -Második hollandiai segélykérõ utunk. Július -Szeptember -Elkészült az összesbádogos munka, folytak a belsõ térelválasztó kõmûves munkálatok. Augusztus záró hete -Gyülekezeti közmunkálkodás egy hétig, visszaköltöztünk a Karácsony Sándor Iskolából az új épület elkészült földszinti részébe, ahol lelkészi hivatal, és 3 terem állt rendelkezésre. Elsõ csodálatos "honfoglalásunk". -Toronydísz-beemelõ ünnepi alkalom, vendégünkdr. Hegedûs Lóránt, püspök.
Az új templom vázszerkezetének építése(1992)
Szeptember -Elsõ hollandiai segélykérõ utazásunk, Harkai Ferenc, érdligeti lelkész testvérünkkel. Október eleje -Ú gy tûnt, hogy teljesen elfogy a pénzünk, és mégis Isten megsegített minket, nagyobb adományok érkeztek. Október -December -Torony nélkül, de állt szerkezetkészen a templo-
munk. 1993 Január -Március -Építkezésünk téli pihenõ alatt volt, de rendkívüli támogatásokat kaptunk. Pályázati úton 4 millió Ft-ot a
~
~~ték
,
[
Onkormányzattól
cr
millió
Alaptól,
a
helyi
5
Ft-ot. Mind-
kettõ hitel, de kamatmentes, és r~ndelkezésre állt. Ez volt a
Az ácsolásimunkálatok(1993)
fon!os. Aprilis eleje -Értesítés a püspöki hivatalból: támogatást kaptunk: 1 millió Ft-ot. -Egy magát ismeretlenségben tartó házaspár, a pasaréti lelkész, Cseri Kálmán közvetítésével elõbb 700 ezer, majd
Templomdíszbeemelési ünnep Dr. HegedûsLóránt püspök,RáczJenõöregotthonigazgató LévayLeventeXIX. ker. polgármestere(1993)
Október -Pasaréten szolgált a lelkész a templomépítés támogatásáért,és 350 ezerFt-os persely adomány gyûlt egybe! November -A helyi Önkormányzat az öregotthon támogatására 5 millió Ft rendkívüli segélyt nyújtott, sezzel megváltott a maga számára a 13 féróhelybõl3-at.
43
November -December -A templombelsõ szerkezetének kialakítáSa, a parókián hasonló munkálatok folytak. December közepe -Megérkezett Hollandiából az EUROPA COMISSI 2,5 millió Ft-os adománya. Hivatalosan engedélyt kapunk arra, hogy elhalasztódjék a törlesztõ részletünk a helyi Önkormányzat, illetve a Játék Alap felé.
templomunk? Hatalmas megrendeléseink voltak, a pénz is rendkívüli mértékben fogyott. Április eleje -Megkötöttük a szerzõdésta templom belsõépítészeti famunkálataira, padokra, úrasztalára, szószékre stb. 3,6 millió Ft. A kivitelezõ (Horváth Gyula) minden támogatást megadott. Május -A Püspöki Hivatal rendkívüli támogatáSbanrészesített minket, összesenkétmillió Ft-ot adott, ebbõl a fele részt kölcsönként. Június -Július -Nagy erõvel folytatódott a munkálat, de sok volt a panasza munkavégzés tempója miatt, talán türelmetlenségünk miatt is. Erdélyi dolgoz6ink béremelést kértek, ha nem adunk, akkor hazamennek. Nehéz, szorító helyzet volt. Augusztus eleje -Kérelemre az Egyházkerület újabb ádományt biztosított, 2,25 millió Ft-ot, egy része ennek újabb hitelösszeg. Ha nem kaptuk volna meg, akkor már megállt volna az építkezésünk.
1994 Január -Egyeztetés püspök úrral: szeptember 25-én lenne jó neki a templomszentelési ünnepség. Reménységgel igent mondtunk. Február -Április -Folyamatosan készült a templombelsõ és a parókia. Láttuk, hogy rengeteg munkálat van még hátra. Elbizonytalanodtunk, hogy valóban el fog-e készülni idõre
Augusztus közepe -Két hét csodálatos közmunkálkodás, összesen58-an jöttek a gyülekezetbõl, hogy kétkezi munkával segítsenek, s a két hét alatt 700 munkaórát áldoztak~ Itt emlékezem meg arról, hogy az építkezés teljes ideje alatt minden szombaton jöttek a gyülekezetbõl testvérek dolgozni, s minden szombaton fõztek az asszonytestvérekebédet! A csaknem 3 éves közmun- kálkodáSnak az összértéke megközelíti a 3 millió Ft-ot! És ezen kívül a gyülekezet hatalmas anyagi támogatást is biztosított! Özvegyek, egyedül élõk, kisnyugdíjasok, agyonterhelt családok, évrõl évre milliókkal támogatták az építkezést! Honnan? Nagy csoda ez, de Isten megindította a lelkünket és jó volt adni, és felette áldozni! Augusztus 30 -A lelkészcsalád beköltözhetett az új parókiára. Szép és tágas. Áldott hellyé legyen. Szeptember -Hatalmas erõfeszítés a befejezésért. Az ünnepre szükséges legfontosabb munkálatokkal végeztünk, ami még hátramaradt, azzal már csak fokozatosan és hoszszabbidõ alatt foglalkozunk. Szeptember 25 -Templomszentelési ünnep, dr. Hegedûs Lóránt püspök szolgálatával. Amire építkezés közben megtanított bennünket Isten: 44
j
1. A kezdet kezdetén elrejtette elõlünk, hogy milyen hatalmas összeget kell elõteremteni, mert tudta, hogy ebben az esetben biztosan nem indulunk neki a munkának. 2. Most már pontosabban és személyesebben értjük, mit jelent a Prédikátor könyve egyik üzenete: mindennek rendelt ideje van. Meggyõzõdésünk, hogy sem az elõtte lévõ, sem a most következõ években ezt a munkát nem tudtuk volna elvégezni, nem találunk így támogatókat, segítõket, kormányzatot és egyházkormányzatot, barátokat és megértõket, törvényeket és rendelkezéseket. Isten csodálatosan tudja, hogy mit meddig tartson vissza, s minek mikor jö.üön el az ideje. 3. Bízzunk benne! Amiben Õ volt a kezdeményezõ, biztató, amiben Õ adott ígéreteket, azt -nem úgy, aho-
,.Az uJtemplombelsotere (1994)
gyan mi tervezzük, felettébb vagy másképpen -de véghez viszi. 4. Isten nekünk minden szükségestmegad, de van amit csak akkor ad meg, ha azt komolyan és kitartóan elkérjük tõle. Ebben is tanított minket. 5. Megmutatta, hogy nem csak azok vannak a hatalma alatt, akik szeretik Õt, hanem mindeneket a hatalma alá rekesztett, és nem mehet végbe semmi, csak amint Õ akarja. Igen sokan segítettek bennünket a nem hivõ emberek közül, akiknek ugyanakkor Isten hatalmat és állást adott. 6. Amint mi adakozunk, aszerint nyer meg adakozókat nekünk máshonnan. Különös tapasztalat volt, hogy amilyen mértékig meghozta az áldozatot a gyülekezet, úgy indította meg Isten a külsõ környezetet a támogatásra.Ha mi lankadtunk, akkor a külsõ támogatottság is alábbhagyott. 7. Megmutatta, hogy mi még ilyen szent vállalkozás alatt is egyszerû, megbántódó, megsértõdõ, bizalmatlan, morgó emberek vagyunk, és mégis segít nekünk. Mi nem vagyunk és nem leszünk különbek, de, hogy Õ mennyivel különb nálunk, azt még inkább látjuk. 8. Ez az építkezés Isten szent rostáló munkája is volt. Jobban kiderült, mint korábban, ki van vele, ki van ellene, hiszen néhányan szinte teljesen elfordultak az építkezéstõl és annak terhétõl, mások viszont egészszívvel odaadták magukat ennek. Kiderült, hogy nem a fizikai állapot dönt, ki mennyire tud ebben résztvenni, pl. a fiatalok, hanem az, hogy mennyire szereti a gyülekezetet. és ezt a templomot, legyen akár fizikailag erõtlen nyugdíjas: 9. Igaz az ígéret, Õ elõl és hátul körülzár minket és felettünk tartja a kezét. Így volt. Egészen veszélyes sza-
kaszai is voltak az építkezésnek,és csak ámul tunk, hogy minden balesettõl megóvott minket. 10. Legyünk hálásak. Mindent köszönjünk meg neki. S ne legyünk botránkoztatóan kicsinyesek. Ne akadjunk el a szálkánál, miközben Isten elnézi nekünk a gerendát is. Ez az építkezés arra való, hogy minden tekintetben Õt dicsérje. Ennél alább nem lehet adni. A fentebbi igaz szavak mellett azért le kell még írnom a gyülekezetrõl néhány mondatot, megjegyzést. Az építkezésben nagyon elfáradtunk, Tervezõnkre (Nagy Béla), sokatfaradó kivitelezõ mémökünkre (Schliszka Csaba)és a lelkészre is igaz ez. Már vártuk a befejezést. Különösen is megrostálta az ifjúságot minden, ami az építkezéssel kapcsolatos volt. A bontás, a költözködés, a visszaköltözés,a kevesebbtörõdés stb. Három oldalú közösséggé alakultunk, mi akik annyira egynek hittük és tudtuk magunkat, egyik oldalon olyanokkal, akik szívvellélekkel és~tartóan benne voltak az építkezésben,a másik oldalon olyanokkal. akik rejtetten vagy nyíltan végigbosszankodtákaz építkezést,és azt hiszem volt egy olyan szûkebbtábor is, amelyik csendesvisszahúzódásbankivárta, míg befejezõdik. Egyszóval, most a befejezéskor,mindannyian, különbözõ okok miatt, együtt mondjuk, Isten bennünketfelettébb már ne próbáljon. Hadd illesse köszönet mindazokat, egyházi és világi vezetõket, feletteseket, intézményvezetõket, támogatókat, barátokat, pártolókat, akik kívülrõl segítettek bennünket. Külön köszönetet mondunk a Dunamelléki Református Egyházkerület püspökének,dr. Hegedûs Lórántnak és kedves munkatársainak, akik megkülönböztetetten segítettek és támogattak.
45
Erdélyi dolgozói nk, akik a templomot építették: Mihálydeák Antal, Király János, Unguras Péter, Lukács János, Kerekes Ferenc, Boros Gyõzõ, Imre Ede, Ádám Gyula, Ádám György, Farkas János, ÁdámSzilveszter, Miklós Zoltán, Bakay Miklós, Gergely Attila. Köszönjük pontos, igényes és szépmunkájukat. A templomépítés közel három esztendeje alatt sokféleképpen megáldotta Isten gyülekezetünk tagjait. Újabb könyvek és kötetek láttak napvilágot, kiadásra került újabb verses kötet, énekgyûjtemény, több hangfelvételes kazetta, az idõközben megalakult Biblia Szövetség, a Bethánia Szövetség, a Presbiteri Szövetség útján-módján új lehetõségek adattak a szolgálatra, különösen is Füle Lajos missziói gondnokunknak és Vándor Gyula presbiterünknek, feleségeikkel együtt. Ablonczy Dánielt aBethánia Szövetség elnökévé választották, Ablonczy Zsolt, presbiterünk, a Zsinati Iroda missziói osztályának a vezetõje lett, s általa is szervezett és szerkesztetttelevíziós és rádiós mûsorokban -rajtunk keresztül is -sokféleképpen megszólalhatott az evangélium. Füle Lajos a zsinat sajtóügyi, Nagy Béla az építészeti bizottságnak lett az elnöke, Vándor Gyulát a Presbiteri Szövetség titkárává választották, s a gyülekezet lelkésze a zsinatjegyzõje lett, s számos alapítvány munkájában vett részt. A templomépítéses feladat végzéséért a testvérek áldozathozatala és kétkezi munkája példaadóangyönyörû. kb. 130 szombaton, többször egész hetes szolgálattal, ugyanannyi ebédkészítéssel, ahány alkalommal meghirdetésre került a munkavégzés, csodálatos ruhaszolgálat-
tal (Dunajcsik Zoltán és felesége), a gépészetimunkálatok irányításával (Ablonczy Pál), a hang és videotechnika elkészítésével (Füle Tamás), a famunkálatokkal (Szabó Dénes, Rózsahegyi Lukács és Barnabás),parókia vakolási munkálattal (Bartha József) kitartó imádsággal, és talán meg is bántom néhány testvéremet, hogynem sorolom tovább az áldozathozatalnak színesés sokoldalú munkáját. Közben közÖsségiéletünk is futott tovább. Mindenki vinni tudta vállalt körét, nem széledtszéjjel gyülekezetünk. 1993 szeptemberétõl a gyülekezetnek iskolája is lett, a Karácsony Sándor Rózsatéri Református Iskola, Nagy Gábor igazgatásával, melyet közösségünk nagy szeretettel segít és amely Istennek egy különös ajándéka, hogy ebben az irányban is növekedjék felelõssé,günk.
A Simeon Rózsatéri Öregotthon Alapítvány keretében gondozott 13 idõs testvér közötti ~zolgálat is új út, amit Isten szeretettel kijelölt nekünk, Rácz Jenõ testvérünk vezetésével. Márkus Gábor presbiter és felesége "Tiszta forrás" elnevezésû alapítvány keretében elkezdett sokoldalúan foglalkozni az alkohol betegekkel. S valóban felsorolni is nehéz, mennyi minden történt, változott, bõvült az életünkben. Hála legyen érte, és segítsenmeg bennünket az élõ Isten!
A KarácsonySándorRózstériReformátusIskola tanárikara (1994) 46
I
J
,
Hálát adunk a szolgáló életekért, akiket -szomorúságunkra -ezekben az években hívott haza tõlünk az élet
Ura: Gulyás Sándor (1984) ö. Ablonczy Dánielné, Lipták Erzsébet (1985) Szilos Lajos (1986) Gönczy Nagy Kálmán (1987) ö. Gáspár Sándorné, Kele Júlianna (1987) ö. Szentiványi Józsefné, Gremisperger Ilona (1988) Linek Károly (1988) Gél Fülöpné, Nádi Gizella (1988) Vass Dezsõ (1989) Schaffer Ernõ (1989) Szilos Zoltánné, Török Mária (1989) . S b' E . Smoros za o ml 1 (1989)
Gyermekhét, Sza a sag orr s
Gyülekezetünk
most
50
éves.
Új
Elek Endréné, Balassa Ladányi Sándor (1989)
templomépülettel,
Borbála
(1989)
iskolával, idõsek otthonával. Szolgálja minden az élõ Isten dicsõségét. Szolgáya minden Isten népe nagy közösségéneképülését. Szolgalja minden a Jézus Krisztus evangéliumát, amely az üd-
Michna Ferencné (1989) ö. Malárik Gáspárné, Pásztor Ida (1990) Hatvani Károly (1990) ö. Decsy Kálmánné, Nagy Piroska (1990}
vösségnek egyetlen útja. Segítse elõ a Hálaadás temploma, az Iskola és az Idõsek Otthona és minden ezekben folyó szolgálat, hogy egyre többen hordozzák hitben azt a csodálatos ígéretet, melyet Isten Jézus Krisztusban az örök életre nézve nekünk adott.
Molnár Sándorné, Schneider Éva (1990) ö. Kovács Gyuláné, Kiss Jú1ianna(1990) ö. Hatvani Károlyné, Kis Irén (1991) ö. Schaffer Ernõné, Kozma Etelka .(1991) ö. K. Szabó Béláné, Juhos Zsófia (1991) Michna Ferenc (1991) Soós Ferenc (1991) Czége1Sándorné, Iszlai Erzsébet (1991) Ö. Mezõ Imréné, Koroknai Róza (1992)
Hálát adunk a megkötött házasságokért, néhányat megemlítek: PetrilIa Attila -Bartha Enikõ (1985) Mezõ László -Varga Ildikó (1987) Dr. Kovács Attila -Skoda Katalin (1987) Donát István -J acseva Jordánka (1988) Bartha Tibor -Ábrahám Katalin (1989) Szabó Gyula -Gábor Anikó (1989) Schliszka Csaba -Nagy Eszter (1990) Bognár Zalán -Ferber lldikó (1990) Varga László -Juhász E~zsébet(1990) Gödöllei Károly -SéTa Eva (1990) Nagy Gábor- Bartha Anikó (1991) Bakay László -Sebestyén Lídia (1992) Dobráter Tibor -Gödöllei Csilla (1992) Scheuring Ferenc -Varényi Erika (1993) Marcisák Zoltán -Gödöllei Gyöngyi (1993)
.."
.
, C Vadasz
b sa
Abl a
-onczy
E
Sk mo
(1993)
A
e
47
P
resblténum
egy
resze,
Szabadsagforrás
(1993)
Kiss Ferenc (1992) Rácz Jenõné, Humor Izabella (1992) Vass Dezsõné, Varga Mária (1992) Fekete Lajos (1993) ö. Ladányi Sándorné, Marton Ilona (1993) Pap László (1993) Dr. Fekete Lajos (1993) Vankó Rudolfné, Bartha Margit (1994) Cze1derPiroska (1994)
Hálásak vagyunk Presbitériumunkért: 1. Ablonczy Kálmán lelkész, elnök 2. László Gábor gondnok, világi elnök 3. Füle Lajos missziói gondnok 4. Ablonczy Dániel ny. lelkész 5. Ab1onczy Pál 6. Ab1onczy Zsolt lelkész 7. Bartha József 8. Bartha Sándor,jegyzõ 9. Bartha Tibor 10. Báthory Zsigmond ll. Bódis Géza 12. Bogyó László 13. Czégel Sándor 14. Demény Ferenc
15. Dobó Kálmán 16. Dunajcsik Zoltán 17. Dr. Elek Béla 18. Füle Tamás 19. Kádár József 20. Dr. Kovács Attila 21. Kovács Zsigmond 22. Kun Elemér 23. Labancz Károly 24. Lakó Nagy József 25. Magyaródi József 26. Márkus Gábor 27. Mezõ László 28. Miklósi Zsolt 29. Molnár István 30. Molnár Sándor 31. Nagy Béla 32. Papp Gábor 33. Pásztor Lajos 34. Rácz Jenõ 35. Schliszka Csaba 3f1:Siklósi József 3-r. Szabó Dániel 38. Vargha Gábor 39. Varga László 40. Vándor Gyula
[~~~
j
Köszönetet mondunk mindazoknak akik új templomunk felépítésében támogattak bennünket.
Köszönjük az imádságot az anyagi támogatást a kétkezi munkálkodást.
Köszönjük, hogy határon innen és túl segító figyelemmel követték fáradozásunkat.
SOU DEO GLORIA
