BUDAPEST FİVÁROS XIX. KERÜLET KISPEST
SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 2009. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA
KISPEST 2009. Készítették a Szolgáltatástervezési Koncepció felülvizsgálatát végzı munkacsoport tagjai: Vinczek György Alpolgármester – a munkacsoport vezetıje Balázs Piroska Bán Zoltán Faller Lenke Nagy Péter Szeifert Ferencné Vadon Etelka Vighné Vincze Erzsébet
Segítı Kéz Kispesti Gondozó Szolgálat intézményvezetıje Közpark Non-Profit Kft. ügyvezetıje Vagyongazdálkodási és Hasznosítási Iroda vezetıje Humánszolgáltatási Iroda igazgatója Szociális és Gyermekvédelmi Iroda vezetıje Társadalmi Kapcsolatok Irodájának vezetıje Kispesti Családsegítı Szolgálat és Gyermekjóléti Központ
dr. Zádori Magdolna
intézményvezetıje ÁNTSZ XVIII-XIX. ker. Intézet vezetıje
Szerkesztette: Szalai-Komka Norbert, Budapest Esély Nonprofit Kft.
Tartalomjegyzék 1 Bevezetés................................................................................................................................. 5 1.1 Alapvetések ...................................................................................................................... 6 1.2 Az SZTK felülvizsgálati dokumentációjának célrendszere ............................................. 7 2 Társadalmi mutatók, folyamatok elemzése............................................................................. 9 2.1 Demográfiai folyamatok .................................................................................................. 9 2.2 Iskolai végzettség, oktatásügy........................................................................................ 11 2.3 Lakáshelyzet................................................................................................................... 13 2.4 Infrastrukturális ellátottság............................................................................................. 16 2.5 Egészségi állapot, egészségügy...................................................................................... 17 2.6 Gazdasági aktivitás, munkanélküliség ........................................................................... 20 2.7 Roma népesség helyzete a kerületben ............................................................................ 24 3 Szociális- és gyermekvédelmi ellátások kerületi rendszerének elemzése............................. 25 3.1 Szociális és gyermekvédelmi ellátások fı kerületi mutatói ......................................... 28 3.2 A 2007. évi felülvizsgálatkor meghatározott feladatok és azok végrehajtása ............... 29 3.3 Felmerülı problémák, középtávú feladatok meghatározása .......................................... 31 4 Szociális- és gyermekjóléti szolgáltatások mőködése a kerületben ...................................... 31 4.1 Szociális- és gyermekjóléti szolgáltatások biztosítása a kerületben .............................. 32 4.2 Szociális szolgáltatásokat- és gyermekjóléti alapellátásokat biztosító önkormányzati intézmények mőködése ........................................................................................................ 33 4.2.1 Segítı Kéz Kispesti Gondozó Szolgálat.......................................................................... 33 4.2.2 Egyesített Bölcsıdék ....................................................................................................... 39 4.2.3 Kispesti Családsegítı Szolgálat és Gyermekjóléti Központ ........................................... 41 5 Foglalkoztatási szolgáltatások............................................................................................... 56 5.1 Az „Út a munkához” programmal kapcsolatos eddigi kerületi tapasztalatok összefoglalása ...................................................................................................................... 60 5.2 Középtávú fejlesztési feladatok meghatározása ............................................................. 61 6 Nem önkormányzati fenntartású szervezetek által biztosított kerületi szolgáltatások .......... 62 6.1 Nem önkormányzati fenntartású kerületi szolgáltató szervezetek bemutatása .............. 62 6.1.1 Vöröskereszt Kispesti Szervezete ................................................................................... 62 6.1.2 Misszió Alapítvány ......................................................................................................... 63 6.1.3 Myrai Szent Miklós Keresztény Egyház ......................................................................... 63 6.1.4 Fıkefe Nonprofit Kft. ..................................................................................................... 64 6.1.5 Nevelési Tanácsadó......................................................................................................... 64 6.1.6 Kispesti Rászorultak Megsegítésére Közalapítvány ....................................................... 65 6.1.7 Kispesti Jóléti Egyesület ( KIJE) .................................................................................... 65 6.1.8 „Mondj Nemet!” drog-prevenciós program .................................................................. 66 6.2 Társadalmi szervezetekkel való kapcsolattartás............................................................. 67 6.2.1 Kispesti Szociálpolitikai Kerekasztal.............................................................................. 68 6.2.2 Non-profit szervezetek aktivitásainak kerületi támogatása............................................. 68 6.3 Középtávú fejlesztési feladatok meghatározása ............................................................. 68 Intézményes együttmőködési rendszerek kerületi mőködése .................................................. 69 7.1 Kerületközi együttmőködés - Öt Muskétás Foglalkoztatási Paktum ............................. 69 7.2 Kerületi önkormányzati intézmények szakmai együttmőködési hálójának sajátosságai69 7.3 A Kerületi Cigány Kisebbségi Önkormányzattal való együttmőködés rendszere ......... 70 7.4 Szervezeti szintő kerületi együttmőködések rendszere az Anti-szegregációs Terv kapcsán ................................................................................................................................. 72 7.5 Középtávú fejlesztési feladatok meghatározása ............................................................. 73 3
8 Feladatok összefoglalása ...................................................................................................... 73 9 Mellékletek............................................................................................................................ 75
4
1
BEVEZETÉS
A fıvárosi kerületi önkormányzatok, a kerületükben élı élı szociálisan rászorult személyek részére biztosítandó szolgáltatási feladatok meghatározása érdekében szolgáltatástervezési koncepció készítésére kötelezettek. A szolgáltatástervezési koncepció tartalmát kétévente felülvizsgálni és aktualizálni szükséges - az 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról 92. § (3) bekezdés. Budapest
Fıváros
XIX.
Kerület
Kispest
2005.
évben
elıször
elfogadott
Szolgáltatástervezési Koncepciójának alapvetı célja volt, hogy a kerületben élı szociálisan rászorult személyek részére biztosítandó szolgáltatási feladatokat és a biztosított ellátási formák megszervezésének módját meghatározza. Felülvizsgálati kötelezettségének ismételten eleget téve Budapest Fıváros XIX. Kerület Kispest
Önkormányzata
végrehajtotta
Szolgáltatástervezési
Koncepciójának
felülvizsgálatát, melynek keretében korábbi ágazati stratégiai és szolgáltatás-szervezési célkitőzéseit
a
társadalmi-gazdasági
folyamatok
hatására
bekövetkezı
változó
feltételekhez igazodva aktualizálta, elemezte a korábban meghatározott feladatok idıarányos végrehajtását, a jelentkezı szükségletek kapcsán új feladatokat határozott meg. A Szolgáltatástervezési Koncepció felülvizsgálata kapcsán sor került az elmúlt két év kerületi társadalmi-gazdasági folyamatainak elemzésére, különös tekintettel a kispesti polgárok szociális és foglalkoztatási helyzetének alakulására, szükségleteik azonosítására. A koncepció felülvizsgálatának elsıdleges célkitőzése volt, hogy meghatározzuk a jelentkezı szükségletekre adható leghatásosabb és leghatékonyabb ellátási és szolgáltatási válaszokat, melyek révén az önkormányzat a lehetı leghatásosabb és leghatékonyabb módon segítheti elı a rászoruló kerületi polgárok helyzetének javítását. A felülvizsgálat során, ennek érdekében a jogszabályokból
következı
ellátási
kötelezettség
keretébe
tartozó
ellátásokon
és
szolgáltatások biztosításával kapcsolatos feladatokon túl, az önként vállalt, hiánypótló kerületi ellátások
és
szolgáltatások
nyújtásával,
fejlesztésével
kapcsolatos
feladatokat
is
meghatároztuk. A szolgáltatástervezési koncepció elkészítésénél fontos követelménynek tartottuk a realitáson alapuló közvetlen adatokból származó információk feldolgozását. A szolgáltatástervezési koncepció további fontos célkitőzése volt - szem elıtt tartva a szociális törvény önkormányzati feladatokra vonatkozó elıírásait - a szegénység okozta szociális jóléti problémák csökkentése és megelızése, valamint a társadalmi kirekesztıdés elleni küzdelem. 5
Különös gondot kívántunk fordítani a gyermek és anyavédelemre, valamint az idıskorúak gondozására. Lehetıséget kívántunk biztosítani, hogy az állampolgárok a közösség segítségével saját erejükbıl is javítani tudjanak életkörülményeiken, ill. életminıségükön. Munkánk során külön hangsúlyt helyeztünk az Európai Unióhoz történı csatlakozás után elıtérbe került partnerség elvére, elsısorban az állami-, magán-, illetve civil szektor szolgáltatói közötti komplex, sokoldalú együttmőködés kialakítására, ezért a dokumentumban meghatároztuk a szektor- és ágazatközi stratégiai és operatív együttmőködésekkel kapcsolatos (fenntartókkal és szolgáltatókkal történı partneri kapcsolattartás) feladatokat is. A kerületi szolgáltatástervezési koncepció felülvizsgálata széles körő szakmai együttmőködés keretében valósult meg, melyben kiemelt szerepet vállaltak a szociális és gyermekjóléti ellátásokat és szolgáltatásokat biztosító önkormányzati szervezeti egységek vezetıin, ágazati szakreferensein, az önkormányzati fenntartású szolgáltató intézmények vezetıin és szakemberein túl ágazati szakértık, a kerületi Cigány Kisebbségi Önkormányzat képviselıi és a kerületi Szociálpolitikai Kerekasztal ülésén részt vevı társadalmi- és civil szervezetek. A felülvizsgálattal kapcsolatos alapvetések és szakmai követelmények, valamint a feladatok meghatározása, az információgyőjtés és a szakmai konzultáció a Vinczek György alpolgármester vezette munkacsoportban valósult meg.
1.1 Alapvetések 1. A helyi szociálpolitika központjában a szociális segítségre szoruló polgár áll. 2. Minden ügyfélnek joga van személyes önállóságára erkölcsi méltóságának megtartására 3. A szociális ellátások célja a képességek elismerése és támogatása. 4. Az ellátások nyújtásában az ellátottak aktív részvételére kell törekedni. 5. A szociálpolitikai ellátásokhoz vallási, felekezeti, etnikai, nemi, fizikai és mentális helyzetétıl függetlenül mindenkinek joga van.
A szociális szolgáltatástervezési koncepció felülvizsgálati dokumentációjával kapcsolatosan meghatározott követelmények: •
integrált
•
szakmailag megalapozott
•
rugalmas
•
korszerő eszközrendszerrel támogatott
6
•
menedzserszemlélető
•
fenntartható
•
a társadalmi kohéziót erısítı
•
a lakosság / civil szervezetek / véleményére, kezdeményezésére támaszkodó
1.2 Az SZTK felülvizsgálati dokumentációjának célrendszere
Általános célok rendszere:
1. A lakosságszám és korösszetétel figyelembevételével a szolgáltatások iránti igények meghatározása. 2. A jogszabályokban meghatározott ellátási kötelezettségek teljesítésének áttekintése, a kötelezettségek végrehajtásának ütemezése. 3. A szolgáltatások mőködtetésével és fejlesztésével, az együttmőködés kereteivel kapcsolatos feladatok tisztázása. 4. A helyi sajátosságok figyelembevételével az egyes ellátási csoportok sajátosságaihoz kapcsolódó ellátási formák létrehozásának elıkészítése.
Közvetlen célok rendszere:
1. A szolgáltatástervezési koncepció közvetlen célja Kispest komplex (integrált) jóléti rendszerének,
sok
alrendszert
magába
foglaló
közös
érdekeltségő
partneri
együttmőködésének megvalósítása, különös hangsúlyt helyezve az állami és magán szektor vegyes gazdasági formáinak kialakítására és a civil, ill. önkéntes szervezetek bevonására.
2. A koncepció a helyi szükségletek, prioritások és erıforrások ismeretébıl indul ki. Ehhez folyamatosan vizsgálni kell az egészségügy, a szociális ellátások, az oktatás, a lakásügy helyzetét, összefüggéseit. Csakis ezek együttes elemzése után tehetünk lépéseket a település jóléti rendszerének módosítása érdekében.
7
3. A koncepció lényeges törekvése, hogy elısegítse a jóléti ágazatok közötti integrációt, hogy egyszerre és sokoldalúan lehessen kezelni és kielégíteni a családok és egyének egészségügyi, szociális, lakhatási és egyéb szükségleteit. Az ellátórendszer hatékonyan mőködése csak jól kiépített info-kommunikációs hálózattal valósítható meg.
4. Nélkülözhetetlen a jóléti ágazatban dolgozó szakemberek folyamatos képzése, a lakosság
széles
körő
tájékoztatására,
információs
iroda
mőködtetésére.
A
szolgáltatástervezési koncepció alapvetı feladata ezért, hogy olyan kapcsolatrendszert hozzon létre, amely a szolgáltatók közötti átfedéseket megszünteti és biztosítja, hogy az állampolgárok szükségleteik kielégítéséhez széleskörő és a részletekre is kiterjedı hatékony támogatást kapjanak.
5. A Kispesti Önkormányzat aktív szerepet kívánt vállalni a „Dél-pesti Kerületek Társulásában” a jóléti szolgáltatások fejlesztése érdekében.
6. A sikeres pályázataink forrás-kiegészítést jelentettek a szociális ellátó rendszer mőködésében, és hosszú távú szociálpolitikai perspektívát nyújtanak a valós szükségletek kielégítéséhez.
8
2
TÁRSADALMI MUTATÓK, FOLYAMATOK ELEMZÉSE
2.1 Demográfiai folyamatok Kispest népességszáma a rendszerváltozás óta, a fıváros többi kerületéhez hasonlóan csökkenı tendenciát mutat. Ez egyrészt a demográfiai folyamatokkal, másrészt az agglomerációba irányuló migrációval magyarázható.
Kispest állandó népessége, fı (1997-2008) 1997. év
66 392
1998. év
65 676
1999. év
65 191
2000. év
64 006
2001. év
63 339
2002. év
62 722
2003. év
61 838
2004. év
61 311
2005. év
61 499
2006. év
60 814
2007. év
60 799
2008. év
60 578 Forrás: KSH, 2009
A csökkenés mértéke az utóbbi néhány évben jelentısen lassult, ugyanakkor az állandó kerületi népesség száma alig haladja meg a 60 000 fıt. A legtöbb kerületi lakos (a teljes lakónépesség közel fele) a Lakótelep városrész tízemeletes panelépületeiben él, a kerület népsőrősége ezen a területen a legmagasabb. A Kertváros területi kiterjedése jóval nagyobb, azonban az alacsonyabb népsőrőség miatt a városrész lélekszáma közel hétezer fıvel elmarad a Lakótelepétıl. A Wekerletelep közel 11 ezer embernek ad otthont. A Városkapukereskedelmi központ alig több mint ezer lakosával kerületi viszonylatban nagyon ritkán lakott, elsısorban nem lakófunkciójú városrész. A lakható terület nagyságát ezen a területen jelentıs mértékben csökkenti még a határán található véderdı. A vándorlási egyenleg az elmúlt években mindig negatív volt, mert többen költöztek el a kerületbıl, mint ahányan lakhelyül választották. A kerület népességszám csökkenésének minden bizonnyal ez az egyik oka. A másik ok, hogy a halálozás magasabb, mint az élveszületés, mely szintén évek óta tartó tendencia. 9
Kispest állandó népességének korcsoportos megoszlása Korcsoportok
2006. (fı)
0-14 éves 15-59 éves 60 év feletti Össznépesség
7.689 40.393 13.299 61.381
Össznépesség 2008. (fı) arányában 2006. (%) 12,53 7.712 65,81 38.902 21,67 13.964 100 60.578 Forrás: KSH, 2009
Össznépesség arányában 2008. (%) 12,73 64,22 23,05 100
Kispest népessége a korábbi tendenciákat követve 2006 óta is öregedett. A korcsoportok közti megoszlást vizsgálva megállapítható, hogy az közelítıleg megfelel a budapesti átlagnak. Az idısek aránya némileg alacsonyabb, míg a munkaképes korúaké kissé magasabb. 2006 óta a korábbi tendenciákat követve a 15-59 éves népesség lakónépességen belüli aránya tovább csökkent, a gyermekkorúak aránya gyakorlatilag stagnált, míg az idısek aránya növekedett. A népesség körében a nık vannak többségben, a lakosság közelítıleg 54%-a nı, 46%-a férfi. A lakónépesség életkori megoszlását tekintve megállapítható, hogy a városrészek közül a Lakótelepen a legmagasabb az aktív korú népesség aránya, míg a Wekerletelepen lakik a legtöbb idıs ember. A gyermekek aránya a városrészekben hasonló, 12-15% között mozog. Kispest állandó népességének korcsoportos megoszlása (elırebecslés) Korosztály
2010.
2020.
0 - 5 éves
3236
2662
6 – 18 éves
6695
6638
19 – 35 éves
14 666
8835
36 – 55 éves
15 862
17 720
56 éves
18 387
19 281
Összesen
58 846
55 136 Forrás: KSH, elırebecslés
A KSH elırebecslése szerint már 2010-ben 60 ezer fı alá csökkenhet Kispest népessége és ez a tendencia 2020-ig is kitart, amikor a kerület lakónépessége már az 55 ezer fı alatti tartományhoz közelíthet. Ugyanakkor az idısebb korosztályok népességen belüli súlya várhatóan jelentıs mértékben tovább növekszik, a legdrasztikusabb visszaesés a 19-35 éves kohorszban következhet be.
10
2.2 Iskolai végzettség, oktatásügy 24 évesnél idısebb kerületi népesség iskolai végzettség szerinti megoszlása (fı) életkori 8 általános 8 csoport alatti általánost szakiskolát felsıfokú népességszáma végzettségő végzett végzett érettségizett végzettségő 45.615
2.866
12.213
6.204 16.428 Forrás: KSH, 2004
7.994
A kerület 24 évesnél idısebb népességének tekintve megállapíthatjuk, hogy 6%-uk az általános iskolát sem végezte el, 27%-a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezik, 13%-nak szakiskolai végzettsége van, 36%-uk érettségizett. A 15-59 éves népességet tekintve a lakosság 18 %-a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezik. A budapesti átlagértékeket kissé meghaladó kerületi átlaghoz hasonló a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık aránya a lakótelepeken, arányuk a Wekerletelepen alacsonyabb, a Kertváros városrészen kicsivel magasabb. A Városkapu városészen élık között ez az arány a legmagasabb, közel 10 százalékponttal haladja meg a kerületi átlagot. A 25 évesnél idısebb népesség körében a kerületi lakosság valamivel több, mint 17 %-a rendelkezik felsıfokú végzettséggel. A Lakótelep és a Kertváros e tekintetben a kerületi átlaghoz közelítı mutatóval rendelkezik, míg a Wekerle népessége meghaladja, a Városkapué pedig alulmúlja azt. Összességében megállapíthatjuk, hogy az iskolai végzettség tekintetében a városrészek közül a Wekerletelep lakossága a legmagasabb státuszú, a Városkapué pedig a legalacsonyabb. A Lakótelep és a Kertváros népességének iskolai végzettség szerinti státusza hasonló. A lakónépesség iskolai végzettség szerinti megoszlása városrészenként
Mutató megnevezése Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık aránya a 15-59 éves népességen belül (%) Felsıfokú végzettségőek a 25 éves és idısebb népesség arányában (%)
Kispest összesen
Wekerletelep
Lakótelep
Kertváros
18,4
15,5
18,5
28,5
19,2
17,3
19,8
16,8
12,2
17,0
Forrás: IVS, 2008
11
Városkapu
A halmozottan hátrányos helyzető és sajátos nevelési igényő gyermekek kerületi iskoláztatásával kapcsolatban elmondható, hogy tizenhárom kerületi általános iskolából mindössze háromban nem tanul halmozottan hátrányos helyzető, kettıben pedig sajátos nevelési igényő gyermek. A HHH-s gyermekek aránya négy, az SNI-s gyermekek aránya két kerületi általános iskolában haladja meg az összes tanulói létszám 5%-át. A szakvélemény alapján integráltan oktatható SNI-s gyermekek számára az integrált oktatás lehetısége
mindegyik
önkormányzati
fenntartású
intézményben
biztosított.
A
gyógypedagógia tagozaton oktatható gyermekeket a Puskás Ferenc Általános Iskola gyógypedagógiai tagozata, illetve a Móra Ferenc Általános Iskola fogadja a kerület egészébıl.
A Puskás Ferenc Általános Iskola beiskolázási területe nagyrészt a Lakótelepre és a Városkapu városrészre terjed ki, mely területen (különösen a Városkapu városrészén) magas a HHH-s gyermekek aránya, így az iskolában a relatíve magasabb HHH-s beiskolázási arány a beiskolázási területet leképezi.
A Gábor Áron Általános Iskola és a Vass Lajos Általános Iskola beiskolázási területe nagyrészt a Kertváros sőrőbben lakott területeire terjed ki, ezen a területen a kerületi átlagnál magasabb a HHH-s gyermekek aránya, így az iskolában a relatíve magasabb HHH-s beiskolázási arány a beiskolázási területet leképezi.
A nem önkormányzati fenntartású Reménység Két Tannyelvő Általános Iskola tanulói között találhatunk a legnagyobb arányban HHH-s gyermekeket (arányuk az összes tanulón belül 20%-os). Az iskola a kerület középpontjában található, közel esik hozzá a kerület legtöbb része, s beiskolázási területe a kerület egészére terjed ki, valószínőleg ez, illetve az iskola pedagógiai alapelvei magyarázzák, hogy a kerületi HHH-s gyermekek családjai ezt az iskolát választják elıszeretettel. Összességében az elfogadott Kerületi Közoktatási Esélyegyenlıségi program és a feltárt adatok alapján megállapítható, hogy a kerület önkormányzati fenntartású iskolái nem folytatnak szegregált oktatásszervezési gyakorlatot. A kerületi HHH-s és SNI-s gyermekek számára az óvodáztatás és az iskoláztatás a kerületben megfelelı színvonalon, megfelelı szakos ellátottság mellett biztosított. Elmondható, hogy az önkormányzati fenntartású iskolák HHH-s gyermekek beiskolázásra vonatkozó mutatói leképezik beiskolázási területük jellemzıit.
12
2.3 Lakáshelyzet A lakáshelyzetet elsı körben vizsgálva megállapíthatjuk, hogy városrészenként a lakások száma a lakónépesség számával korrelálva emelkedik, azonban az egy lakásban élık átlagos számának tekintetében a kerületi átlagnál kevesebben laknak egy lakásban a Wekerlén és a Városkapu városrészben, míg többen a Kertvárosban. Nyilván ennek egyik fı magyarázó tényezıje, hogy a Kertvárosban a Lakótelephez és a Wekerléhez képest nagyobb a lakások alapterületi nagyság szerinti szórása, s magasabb a nagyobb alapterülető lakások száma. Az alacsony komfortfokozatú lakások arányának tekintetében megállapíthatjuk, hogy a Lakótelep a kerület viszonylatában kiemelkedın jó, míg a Kertváros, de sokkal inkább a Városkapu kiemelkedıen rossz helyzetben van. A Kertvárosban az alacsony komfortfokozatú lakások aránya a kerületi arányszámnak közel duplája, míg a Városkapu városrészben a majdnem minden harmadik lakás alacsony komfortfokozatú. A jelenség fı magyarázó tényezıjeként említhetjük, hogy a lakótelepi lakások szinte mindegyike összkomfortos, míg a hagyományos építéső lakások komfortfokozat tekintetében rendkívül heterogének lehetnek. A Wekerletelep egységes építészeti stílusában (korai „lakótelepként”) már a komfortfokozat egységesítésre való törekvés is megjelenik. A kertvárosi érték mögött feltételezhetünk heterogén szerkezetben elhelyezkedı, akár egyes helyeken telepszerően tömörülı alacsony komfortfokozatú lakásokat. A Városkapu városrész esetében az alacsony lakásszámhoz társuló nagymértékő komforthiány mindenképpen figyelemfelhívó. Összességében megállapíthatjuk, hogy a négy kerületi városrész közül a lakások komfortfokozta és az infrastrukturális ellátottság tekintetében a Lakótelep kiemelkedik. A lakótelepi városrészben jelentıs mértékben reprezentált önkormányzati lakások az önkormányzati lakásállomány magasabb komfortfokozatú csoportjába tartoznak. A Városkapu városrészben a kevés számú lakás közül kiugróan nagy arányban találhatunk alacsony komfortokozatúakat, magas az önkormányzati tulajdonú szociális és szükséglakások reprezentáltsága, illetve különösen a véderdı és a kerület határa felé közeledve a járda kiépítettség is hiányos. A Wekerletelep az alacsony komfortfokozatú lakások arányának tekintetében a kerületi mutatónak felel meg. A városrész szennyvízcsatorna hálózat hiányosságaival a Kertváros határa felé déli irányba haladva több egymáshoz közel esı utcában találkozunk. A járda kiépítettségének hiánya a városrészben a kis közökben jelenik meg.
13
A
Kertváros
városrészben
az
önkormányzati
tulajdonú
lakásállomány
kisfokú
reprezentáltsága mellett, nagy arányban találkozhatunk alacsony komfortfokozatú lakásokkal. A szennyvízcsatorna-ellátottság hiányosságaival nagyrészt a városrész Vas Gereben utcától délre esı, sőrőben beépített részén illetve az Üllıi út és a Ferihegyi repülıtérre vezetı út közötti területen találkozhatunk. A járdák kiépítési hiányosságaival a városrész Vas Gereben utcától délre esı területein találkozhatunk. A kerület egyetlen nem pormentes utcája, a Vasút utca, a városrész délnyugati határutcája, lakott és ipari felhasználású terület határán helyezkedik el. Alacsony komfort fokozatú lakások aránya városrészenként
Kispest összesen Alacsony komfort fokozatú lakások aránya (%)
8,4
Wekerletelep Lakótelep Városkapu
8,3
1,0
Kertváros
31,6
15,9
Forrás: IVS, 2008
Az
Önkormányzat
lakáspolitikai-ágazati
feladatait
a
XIX.
kerület
Kispest
Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának Vagyongazdálkodási és Hasznosítási Irodája koordinálja. Az önkormányzati fenntartású bérlakások száma az elmúlt években folyamatosan csökkent, 2008 végén 1003 lakás volt önkormányzati tulajdonban, a hosszabb távon megmaradó lakásállomány 700-800 lakás körül került meghatározásra. A 2008. év végén önkormányzati tulajdonban lévı lakások 44 %-a volt összkomfortos, 27 %-a komfortos, 6 %-a félkomfortos és 21 %-a komfort nélküli. A szükséglakások aránya a lakásállományon belül 2008 végén 3 %-os volt. Szobaszám szerinti megoszlást tekintve a lakásállományon belül 4 % alatti a három vagy több szobás lakások aránya, ugyanakkor a kis alapterülető 1, illetve 1+1/2 szobás lakások aránya 59 %-os. Az önkormányzati lakásállomány legnagyobb része (több mint háromnegyede) a Lakótelep és a Kertváros városrészen koncentrálódik. A lakásállomány fennmaradó része nagyobb mértékben a Wekerlén, kisebb mértékben a Városkapu városrészben található. Az alacsony komfortfokozatú önkormányzati lakások, illetve szükséglakások mindegyike a Kertvárosban és a Városkapu városrészben található. 2008 végén az üres lakások száma 92 volt. 45 lakás állapota miatt bontásra volt kijelölve, életveszélyes állapotú lakás nem volt. A bontandó lakásokban 21 család élt. 14
Lakáspályázat útján Kispesten a 2006 és 2009 közötti idıszakban összesen 27 lakás került meghirdetésre, ebbıl 13 szociális alapon, 14 költségalapú hasznosítás céljából került pályázatásra. Az idıszakban összesen 6 pályázat került kiírásra, ebbıl 2 pályázat szociális hasznosítás, 4 pedig költségalapú hasznosítás céljából került kiírásra. A költségalapú pályázatok esetében, közelítıleg 5-szörös, a szociális alapú pályázatok esetében 10-szeres volt a pályázói túljelentkezés. A pályázati lehetıségen kívül a kerületben szociális okból, rendkívüli méltányosságból a polgármester adhat bérbe önkormányzat bérlakást. Ilyen módon az elmúlt 3 évben 13 igénylı jutott bérleti lehetıséghez. Az Önkormányzat, rendeletében meghatározott feltételek mellett az idıs kerületi lakosok számára biztosítja a Nyugdíjasházi elhelyezés lehetıségét is. Az önkormányzati lakásállományt terhelı lakbértartozás mértéke 2006-ban 83 millió 507 ezer, 2007-ben 70 millió 256 ezer, 2008-ban 66 millió 245 ezer forintot tett ki. Különösen a Lakótelepen élıket érintette kiemelten a távfőtés jelentıs költségigénye. A lakásállományt terhelı távhıdíj-tartozás 2006-2008-ig 40 Millió forintot, 2008-tól 2009 elejéig 25,5 Millió forintot tett ki. Az
önkormányzat
a
lakhatáshoz
kapcsolódó
hátralékok
kezelésének
érdekében
adósságkezelési szolgáltatást és önként vállalt feladatként, hátralék-kiegyenlítı támogatást is biztosít a rászoruló kerületi polgárok számára. (Lásd még: szociális ellátások elemzése és szociális szolgáltatások biztosítása a kerületben dokumentumrészek.) 2006-ban nem volt a kerületben kilakoltatás, 2007-ben bírósági eljárást követıen hét családot lakoltattak ki, mindegyiket hátralékok miatt 2008-ban bírósági eljárást követıen öt családot lakoltattak ki, közülük négyet hátralékok, egyet önkényes lakásfoglalás miatt. A lakhatásukban veszélyeztetett családok számára az önkormányzat biztosítja az magasabb szintő jogszabályokban elıírt szolgáltatások körét, ezen felül a kerületi Családok Átmeneti Otthona ügyfelei számára kiemelten biztosítja a lakásbérleti lehetıséghez jutás lehetıségét. A XIX. kerületi Önkormányzat 2004 májusától pályázaton kívül évi három lakást biztosít a Családok Átmeneti Otthona részére. A 17/2006.(IV.19.) Önkormányzati rendelet 10.§ (1) d.) pontja értelmében a bérbeadás egy évre történik, amely a Családsegítı Szolgálat és Gyermekjóléti Központ javaslatára egy esetben egy évvel hosszabbítható. Ez alatt az egy év alatt a család köteles együttmőködni a Gyermekjóléti Szolgálat
családgondozójával,
kötelezettségeinek eleget tenni.
15
valamint
a
lakásfenntartással
kapcsolatos
fizetési
A második év leteltével az önkormányzat megvételre felajánlja a lakást. A piaci érték 70%-a a teljes vételár, ennek 20%-át kell készpénzben az önkormányzat felé kifizetni. A kiköltözött családok közül egy család tudta megvásárolni a lakását. Az Önkormányzat kiemelten támogatni igyekszik a panellakások modernizációját, felújítását, pályázat keretében 2006-2008 között e célra 86 Millió forintot biztosított, amely összesen 12 panelház 771 lakását érintette. 2009-ben a pályázatra minden korábbinál jelentısebb mértékő, 114 Millió forintos forrás lett biztosítva, amely 1600 lakás megújítását teszi lehetıvé. A 2007. és 2008. években a kerületi társasházak felújítási pályázatára
az Önkormányzat
25- 25 Millió forintos keretösszeget biztosított. Főtéskorszerősítésre 2006-2008 között az Önkormányzat további közelítıleg 2 Millió forintot kitevı forrást rendelt. Kispest Önkormányzata a 2008. évben Integrált Városfejlesztési Stratégiájának készítéséhez kapcsolódóan Kerületi Anti-szegregációs Tervet fogadott el. A Tervben azonosításra kerültek azon területek, melyek az összevont szegregációs mutatók alapján szegregátumként, vagy szegregáció által kiemelten veszélyeztetett területként azonosíthatóak. A kerületben négy ilyen terület került azonosításra, melyek estében az Önkormányzat szegregátum-oldásra irányuló feladatok elvégzése mellett döntött. A szegregátumok oldásának kapcsán jelentkezı feladatok elvégzésében kiemelt szerepet kapnak a kerületi, önkormányzati, illetve civil fenntartású segítı szervezetek is.
2.4 Infrastrukturális ellátottság Kispest infrastrukturális ellátottságát tekintve megállapíthatjuk, hogy csaknem 100 %os. A vezetékes vízzel, árammal, vezetékes gázzal illetve közvilágítással való ellátottság kapcsán egyik városrészben sem tapasztalhatóak hiányosságok. A szennyvízelvezetéssel kapcsolatos ellátottság tekintetében a Városkapu és a Lakótelep városrészek esetében nem találkozhatunk hiányossággal, azonban a Kertváros tizenöt utcájában, illetve a Wekerle négy utcájában a szennyvíz gerincvezeték nincs kiépítve a közút alatt, de az érintett ingatlanok egy része szolgalmi joggal itt is be van kötve a közcsatornába. Összességében a hiányzó gerincvezeték-szakaszok hossza 4 km, a teljes meglévı hálózat 1,9%-a. Egy kertvárosi utca kivételével a kerület összes útja pormentes. A járda kiépítettség 100%-os. Városkapu városrészben öt, a Wekerlén nyolc (közülük hét köz), a Kertvárosban tíz utca, illetve tér esetében egyoldali járda biztosított a gyalogos forgalom számára.
16
2.5 Egészségi állapot, egészségügy A kispesti lakosság mortalitási mutatóit tekintve megállapíthatjuk, hogy a vezetı halálokok tekintetében a budapesti mintát leképezi. A halálozási okok terén a keringési rendszer
megbetegedései
a
legmarkánsabbak,
melyet
a
rosszindulatú
daganatos
megbetegedések követnek. E két vezetı haláloki betegségcsoport mellett a légzırendszer és az emésztırendszer specifikus megbetegedései játszanak jelentıs szerepet, a betegségekbıl eredı halálozásban. Standardizált Halálozási Hányados (%) (zárójelben a halálesetek száma) 0-X éves
BUDAPEST
Keringési rendszer betegségei
Összes rosszindulatú daganat
Légzırendszer betegségei
Emésztırendszer betegségei
Morbiditás, mortalitás külsı okai
XIX. kerület
FÉRFIAK
NİK
FÉRFIAK
NİK
80,95***
83,22***
81,26***
80,04***
(25132)
(33975)
(809)
(1013)
92,95***
113,95***
94,39
110,96*
(15879)
(16412)
(540)
(520)
64,21***
79,65***
96,58
(1899)
(1852)
(92)
89,41***
110,19***
81,88*
123,62*
(4517)
(3736)
(146)
(140)
74,39***
103,66*
66,16***
(3795)
(3401)
(119)
99,29
(73)
96,92 (104)
Forrás: Dr. Zádori Magdolna Kispest megbetegedési dokumentációja 1996-2007.
A megbetegedéseket vizsgálva összességében, az gyermekek korcsoportján belül az alábbiak állapíthatók meg: •
A
gyermekek
közel
egyharmada
valamilyen
betegségben
szenved.
(27,94%)
A fiú és a leány gyermekek arányában a megbetegedések elıfordulása közel azonos, kiegyenlített / 27,10%, ill. 28,80% /. Az összes gyermek létszámához viszonyítva a beteg gyermekek nemenkénti megoszlása is közel 1:1 arányban állapítható meg / 28,80%: 27,06% /. •
A kiemelt morbiditási adatok elemzése során egyértelmően megállapítható, hogy kifejezett emelkedés van a vérképzı rendszeri megbetegedések, és az allergiás, nem fertızı bırbetegségek tekintetében.
17
Forrás: Dr. Zádori Magdolna Kispest megbetegedési dokumentációja 1996-2007.
A felnıttek kapcsán az alábbi, fı összefüggések határozhatóak meg: • A demográfiai és morbiditási számadatok tanulmányozása során megállapítható, hogy a nık mérsékelten emelkedett arányban betegebbek /az összesített számhoz viszonyítva 67,99 ill. 47,79%-ban/. A betegeket nemenként vizsgálva a nık arányszáma magasabb 20,20%-kal. Furcsa ellentmondásnak tőnik, hogy bár a nık „betegebbek”, mégis a férfiak halandóbbak. Ennek magyarázata lehet, hogy nehezebben viselik a stressz szituációit. Sajnálatos tény, és megdöbbentı, elsı ránézésre értelmetlen adatnak tőnik, hogy a felnıtt lakosság 115,79%-a szenved valamilyen megbetegedésben. A számadat két dologgal magyarázható: - Az alapellátásban leadott kártyák száma, illetve a páciensek egy része területen kívüli, mely a megküldött statisztikai jelentésekbıl pontos, tényszerő adatként nem határozható meg. - A megbetegedettek között több olyan személy is van, aki nem csupán egy, hanem esetleg két, három megbetegedés miatt is gondozásra szorul.
18
• A betegségcsoportok adatait vizsgálva megállapítható, hogy közel valamennyi típusnál közel azonosak az elızı év adataihoz viszonyítva. A vizsgált kórképek közül jelentıs emelkedés az alábbiakban fordult elı: - diabetes mellitus - lipoprotein anyagcsere rendellenességek - mozgásszervi betegségek - pajzsmirigy rendellenességek • A daganatos megbetegedések elıfordulása mind a férfiak, mind a nık esetében emelkedett. Így, - abszolút esetszámot tekintve - kismértékő emelkedés történt.
Forrás: Dr. Zádori Magdolna Kispest megbetegedési dokumentációja 1996-2007.
Az Önkormányzat feladata az alapellátás biztosítása a kerület lakosai részére, azaz a háziorvosi, a házi gyermekorvosi, a gyermekfogászati, az iskola- és ifjúság-egészségügyi ellátás megszervezése. A Kispesti Egészségügyi Intézet, önként vállalt Önkormányzati feladatellátás keretében, a kerület lakosai részére az egészségügyi szakellátást biztosítja. Az intézet mőködése a törvényi változások ellenére gazdaságilag stabil. Az Önkormányzat vállalt feladata, hogy anyagilag is támogatja az intézetet, elsısorban eszköz-beszerzésekhez, fejlesztésekhez, beruházásokhoz. 19
Ezen kívül mőködési támogatást nyújt a hatáskörébe tartozó, az Egészségügyi Intézet feladatkörébe szervezett alapellátási feladatok elégtelen OEP-finanszírozása miatt jelentkezı veszteség kompenzálása céljából.
2.6 Gazdasági aktivitás, munkanélküliség Gazdasági aktivitás1 tekintetében a kerület mutatói a fıvárosi átlag-mutatókhoz hasonló értékeket vesznek fel. A népességszám kisebb, a foglalkoztatott szám nagyobb csökkenése miatt csökkent a foglalkoztatottak aránya a lakosság körében. 2001-ben a kerület lakosainak 45%-a, a 2005 évi „kis népszámlálás” (mikrocenzus) idején csak 43%-a dolgozott. A fıvárosban fordított a tendencia. 2001-ben a lakosok 42%-a, a mikrocenzus idején pedig 45%-a dolgozott. A foglalkoztatottak aránya Kispesten csaknem azonos a Közép-magyarországival (43,2%), de magasabb az országos értéknél (38,1%). Kispest lakosainak közelítıleg 30%-a inaktív keresı és minden negyedik lakos eltartott. Gazdasági aktivitás szerinti összetétel szempontjából a kerület nagyon hasonlít a fıvárosra: az inaktív keresık és a munkanélküliek aránya megegyezik, az eltartottaké valamivel magasabb, a foglalkoztatottaké pedig egy kicsit alacsonyabb, mint Budapesten. 100 dolgozóra Kispesten 8 munkanélküli, 70 inaktív keresı és 57 eltartott, míg Budapesten 6 munkanélküli, 68 inaktív keresı és 51 eltartott jut. Feltőnıen magas a 100 foglalkoztatottra jutó eltartottak száma, különösen a férfiak között. A kerület férfilakosságának 45%-a foglalkoztatott, negyedük inaktív keresı, 26% eltartott. 100 dolgozó férfira 8 munkanélküli, 56 inaktív keresı és 59 eltartott férfi jut, miközben 100 fıvárosi férfi lakosra csak 6 munkanélküli, 45 inaktív keresı és 49 eltartott férfi esik. A nık 41 %-a foglalkoztatott, 34% inaktív keresı és 22% eltartott, 100 foglalkoztatott nıre 7 munkanélküli, 83 inaktív keresı és 55 eltartott nı jut. Kispesti sajátosság, hogy a 100 foglalkoztatottra jutó eltartottak aránya magasabb a férfiaknál, mint a nıknél. Kispesten 10 foglalkoztatottból három vezetı értelmiségi további három egyéb szellemi foglalkozási fıcsoportba tartozik. Minden ötödik dolgozó az ipar, építıipar, 14% a szolgáltatási fıcsoportba tartozik, és egyetlen Kispesti sincs a mezıgazdasági fıcsoportban.
1
20
ILO definíció szerinti meghatározásokat alkalmazva
A dolgozók 80%-a alkalmazásban áll, 10% egyéni vállalkozó és 10% esik az egyéb kategóriába, ahová például a társas vállalkozások, szövetkezetek dolgozó tagjait, és az egyéb segítı családtagokat sorolják. A foglalkoztatottak között a 40-49 évesek aránya a legmagasabb, ıket a 15-29 éves korosztály követi, majd a 30-39-esek korcsoportja következik. A foglalkoztatottak 22 %-a 50 év felett van. Mintegy fél ezer 59 évnél idısebb. A kerület foglalkoztatottjainak 44 %-a érettségizett, és 21 % felsıfokú végzettségő. Nagy részük (77,2 %) szolgáltatás jellegő ágazatokban dolgozik, 22,4 % pedig az iparban, építıiparban. A budapestinél kisebb a vezetı értelmiségi foglalkozásúak aránya (a kerületben 25 %, Budapesten 31 %) viszont magasabb az iparban, építıiparban dolgozóké: a kerületben 22 %, Budapesten 19 %. A kerületben a munkaképes korúak, és ezen belül a foglalkoztatottak magas aránya miatt 100 családra 134 foglalkoztatott jut. A budapesti kerületek közül csak a IV. kerületben magasabb ez az arány. Kispesten 100 foglalkoztatottra mindössze 104 inaktív keresı és eltartott jut. A budapesti kerületek rangsorában ez az arány itt a legkisebb. A lakónépesség gazdasági aktivitás szerinti megoszlása városrészenként Kispest összesen Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül (%) Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül (%) Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya (%) Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya az aktív korúakon belül (%)
Wekerletelep
Lakótelep
Városkapu
Kertváros
34,8
34,1
33,6
38,9
36,9
61,5
61,0
63,6
57,3
58,7
33,2
41,4
24,7
42,3
39,1
9,9
8,7
9,3
16,8
11,1
Forrás: IVS, 2008
A munkaerı-piaci szempontból hátrányos státuszú (rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezı) lakosság aránya az aktív korú népességen belül a Városkapu városrészen a legmagasabb, közel 40%-os.
21
E tekintetben a legjobb, a kerületi átlag alatti (34 %) körüli mutatóval a Wekerletelep és a Lakótelep városrészek rendelkeznek. A foglalkoztatottak aktív korú lakosságon belüli arányát tekintve szintén a Lakótelep van a legjobb helyzetben, a Wekerle e tekintetben a kerületi átlagnak megfelelı mutatót ér el, a Kertváros és a Városkapu mutatói több százalékponttal elmaradnak a kerületi átlagtól. A foglalkoztatott személy nélküli háztartások aránya a Lakótelepen a kerületi aránynál közel tíz százalékponttal alacsonyabb, míg a másik három városrésben 6-9 százalékponttal magasabb. A foglalkoztatott nélküli háztartások kiemelkedıen alacsony arányára a Lakótelep városrészen magyarázatott ad, hogy az ott élık körében a kerületi viszonylatban legjobb aktív korú munkaerı-piaci státusz mellett jóval magasabb az aktív korú népesség aránya, míg például a Wekerlén a 60 %-os aktív korú foglalkoztatott arányhoz jóval alacsonyabb aktív korú népességarány társul. Ez valószínősíti, hogy a Wekerlén a kerületi átlagnál jelentısen több a kizárólag idıs, inaktív korban lévı emberek által alkotott önálló háztartások száma. A maradék két városrészben ez az összefüggés az idıs népesség alacsonyabb aránya miatt kevésbé igaz. Esetükben a foglalkoztatott nélküli háztartások kerületi átlagot jóval meghaladó voltát inkább magyarázza az aktív korú foglalkoztatott népesség kerületi átlagtól elmaradó aránya. Ha a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık és e mellett rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık összevont státuszcsoportját vizsgáljuk, akkor egyértelmően kitőnik, hogy a Lakótelep és a Wekerle lakossága e tekintetben a kerületi átlagnál kicsit jobb helyzetben van, míg e negatív státusz-meghatározási csoport a Kertvárosban a kerületi átlagnál kissé, a Városkapu városrészben jóval magasabb mértékben reprezentált. A 2008 végén bekövetkezı globális pénzügyi gazdasági válság kerületi foglalkoztatási hatásaira csak a budapesti szintő aktivitási adatok változásából következtethetünk, mivel a KSH mintavételen alapuló munkaerımérleg vizsgálatainál a mintanagyság nem teszi lehetıvé kerületi szintő következtetések levonását. A KSH által a 15–74 éves korú népesség körében végzett – a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) kritériumait alkalmazó – reprezentatív munkaerı-felmérés adatai szerint 2009. II. negyed-évében Budapesten 790,2 ezer fı volt jelen a munkaerıpiacon, a megfelelı korú népesség 59,6%-a. A foglalkoztatottak száma 744,6 ezer, a munkanélkülieké 45,6 ezer fı volt. Az elıbbiek száma 2100 fıvel (0,3%-kal), az utóbbiaké 13 ezer fıvel (40%-kal) több mint egy évvel korábban. Vagyis a foglalkoztattak száma Budapesten a válságot megelızı utolsó negyedévhez képest egy év alatt, ha kis mértékben is, de nıni tudott. 22
Ugyanakkor a munkanélküliek száma is nıtt, gyakorlatilag változatlan aktivitási ráta mellett, vagyis alapvetıen az inaktív népesség, nem pedig a foglalkoztatottak számának csökkenése vezetett a munkanélküliek számának növekedéséhez. A foglalkoztatási arány (56,2%) a fıvárosban változatlanul jóval nagyobb, a munkanélküliségi ráta (5,8%) pedig kisebb volt, mint országosan (49,4, illetve 9,6%).
Mindezek mellett a Foglalkoztatási
Hivataltól származó adatok alapján a 2009. júniusi záró napon 36 611 álláskeresıt tartottak nyilván, 53,3%-kal többet, mint az elızı év azonos idıpontjában, vagyis a regisztrált álláskeresık száma egy év alatt kiugró mértékben növekedett a fıvárosban. Kispesti regisztrált álláskeresık megoszlása (fı) (fı)
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2009 10. hó
2008
Regisztrált munkanélküliek száma:
680
601
551
589
660
621
567
624
631
1247
Pályakezdı munkanélküliek:
38
36
31
39
41
38
26
30
28
24
Tartós munkanélküliek:
138
78
48
51
81
68
70
65
74
87
Férfi
296
289
246
258
292
270
257
274
278
629
Nı
384
312
305
331
368
351
310
350
353
618
2
0
0
1
0
0
0
0
0
0
18-20
21
15
14
11
15
12
14
13
6
9
21-25
89
86
88
77
63
60
48
43
59
103
26-35
162
163
136
173
178
177
167
180
179
429
36-45
139
100
98
90
133
111
107
133
132
275
46-50
113
96
89
85
89
77
59
67
63
113
51-55
87
81
68
90
109
114
105
116
116
184
56-60
67
58
56
62
72
70
66
69
72
133
0
2
2
0
1
0
1
3
4
1
<18
60> 8 ált.-nál kevesebb
11
2
6
9
12
9
6
6
13
14
161
150
112
129
137
129
119
148
199
298
Speciális szakiskola
0
1
1
0
1
2
0
1
0
0
Szakiskola
23
19
11
19
20
17
9
19
18
29
Szakmunkásképzô
167
177
119
134
131
138
118
121
116
258
Szakközépiskola
138
100
124
116
121
118
112
108
102
269
Technikum
31
44
44
30
36
20
21
25
23
51
Gimnázium
99
74
84
90
114
100
97
91
76
179
Fıiskola
24
20
30
40
59
55
52
59
53
102
Egyetem
26
14
20
22
29
33
33
40
31
47
Általános iskola
Forrás: ÁFSZ, 2009
Kispesten a regisztrált álláskeresık száma az ezredfordulótól 2008. év végéig az 550-680 fıs sávban mozgott.
23
2006-ban a regisztrált álláskeresık száma 567 fı volt, mely 2007-ben és 2008-ban is kismértékben, 624, majd 631 fıre növekedett. A globális gazdasági válság felfutását követı, 2009 év elsı felében már az elsı félévben elérte a 900 fıt a kispesti regisztrált álláskeresık száma, majd a 10. hó végére 1247 fıs csúcsértékig jutott, amely a 2008 év végi értéknek majdnem duplája. A kerületi regisztrált álláskeresık számának változásának nagyságrendje gyakorlatilag megegyezik a fıvárosi szintő tendenciákkal. A kispesti regisztrált álláskeresık körében különösen a 26-35 éves korosztályba tartozók száma ugrott meg 2008 végéhez képest, közel 2,4-szeresére nıtt. Az álláskeresık nemek szerinti megoszlását vizsgálva megállapíthatjuk, hogy férfiak száma körükben nagyobb mértékben emelkedett, mint a nıké. A tartósan munka nélküliek száma csak kis mértékben növekedett, a regisztrációba 2008 vége után nagyrészt új álláskeresık áramlottak be. Az iskolai végzettség szerinti megoszlást vizsgálva azt tapasztalhatjuk, hogy bár mindegyik csoport reprezentáltsága jelentısen emelkedett, a felsıfokú végzettségőek többi csoporthoz viszonyított beáramlása relatíve kisebb volt, míg a szakközépiskolát, szakmunkásképzıt végzettek körében találkozhatunk a legnagyobb növekménnyel.
2.7 Roma népesség helyzete a kerületben A kerületi roma népesség számát a kerületi Cigány Kisebbségi Önkormányzat 3000 fıt meghaladóra becsüli, ugyanakkor jelezni kell, hogy más kutató források és becslések a kerületi roma népesség számát jóval ez alatt határozzák meg (400-1500 fıben). A Kisebbségi Önkormányzat tapasztalatai szerint a kispesti romák döntı részben a Kertváros Hoffher utcától északra fekvı részein élnek. A Kisebbségi Önkormányzat beszámolójában jelzi, hogy kerületi romákat érı diszkriminációról és egybefüggı szegregátumról nincsen tudomása. A Kerületi Cigány Kisebbségi Önkormányzat a kerületi általános iskolákban tanuló roma gyermekek arányát átlagosan 5-8% közé teszi, szegregációt a kerületi oktatási rendszer vonatkozásában nem tapasztalt. Az Önkormányzat 2008. évben elfogadott Anti-szegregációs Tervében különös figyelmet fordított a romák által sőrőbben lakott, szegregáció által kiemelten veszélyeztetett területek azonosításra, az ott élı családoknak segítı szolgáltatásokkal való elérésének megtervezésére.
24
Az Önkormányzat a roma családok élethelyzetének javítását célzó tevékenységekbe, egész Budapest vonatkozásában modellértékő módon, a Kerületi Cigány Kisebbségi Önkormányzatot és szakembereit közvetlenül bevonta. (lásd még: Kerületi Cigány Kisebbségi Önkormányzattal való együttmőködés). A roma gyermekek oktatási esélyegyenlıségének segítése érdekében kiírt Cigány Kisebbségi Tanulmányi Ösztöndíj-pályázatra az Önkormányzat 2006 óta évente 2 millió forintot biztosított, melybıl összesen 216 kiváló képességő alap-, közép,- és felsıfokú oktatásban részt vevı roma tanuló részesült. A roma gyermekek táboroztatására az Önkormányzat évente, több mint 1 millió forintot fordított. A Kispesti Romákért Egyesület közösségi házának kialakítása és üzemeltetetése szintén önkormányzati forrásból valósult meg.
25
3
SZOCIÁLIS- ÉS GYERMEKVÉDELMI ELLÁTÁSOK KERÜLETI RENDSZERÉNEK ELEMZÉSE
A kerület lakosságának szociális helyzetére vonatkozó elsı átfogó szükségletfelmérés a 2004. évben készült. A legfrissebb, 2008. évi önkormányzati szükségletfelmérés szerint a válaszadó kerületi polgárok 32 %-a alacsony, vagy az átlagosnál valamivel alacsonyabb életszínvonalon élınek tartja magát. A családok 73%-ának nincs megtakarított pénze, 39 %-uk kisebb-nagyobb mértékben eladósodott. Komolyabb egészségügyi panaszok miatt orvosi kezelésre a lakosok 34%-a szorul. A családok 20,5 %-ban található krónikus, hosszan tartó betegségben szenvedı családtag. Szociális problémáival a rászoruló lakosság több mint 50%-a fordul évente a helyi önkormányzathoz. A kerület szociális és gyermekvédelmi ellátórendszerének mőködtetésével kapcsolatos hivatalos feladatokat Budapest Fıváros XIX. ker. Kispest Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának Szociális és Gyermekvédelmi Irodája látja el. A
kerület
szociális
és
gyermekvédelmi
ellátórendszerének
vizsgálata
alapján
megállapítható, hogy a magasabb szintő jogszabályokban elıírt kötelezı szociális és gyermekvédelmi ellátásokat a kerületi önkormányzat az elıírásoknak megfelelıen a kerület lakossága száma a 2006-2009 közötti idıszakban is biztosította. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) szabályozása az 2007 óta is többször módosult. A változások leginkább a rendszeres szociális segélyezés rendszerét érintették. Megmaradt a családi típusú rendszeres szociális segélyezés az egészségkárosodottak és az 55. életévüket betöltött aktív korú személyek esetében: a segély havi összege a család fogyasztási szerkezetéhez igazodik és meghatározott jövedelemhatárig egészíti ki a család jövedelmét. Az Szt. 2009. január 1jével hatályba lépı szabályozása szerint az aktív korú állástalan személyek a rendszeres szociális segély helyett úgynevezett aktív korúak ellátására szerezhetnek jogosultságot, amelynek keretében részükre rendelkezésre állási támogatást kell folyósítani arra az idıtartamra, míg nem vesznek részt a közfoglalkoztatásban. E támogatás minden jogosult esetén havi 28.500 Ft, függetlenül a család jövedelmétıl és összetételétıl. A gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosítása kapcsán az elmúlt évben egy új pénzbeli ellátási forma, az óvodáztatási támogatás került bevezetésre, melynek célja az alacsony iskolai végzettségő szülık ösztönzése arra, hogy a gyermek lehetıség szerint már hároméves korában óvodába járjon.
26
E vonatkozásban adatok még nincsenek, mert az elsı kifizetésre 2009. decemberének második felében kerülhet sor legkorábban.
Fontos tény, hogy a korábbi évek gyakorlatától
eltérı módon a Kormány 2009. január 1-jétıl már nem módosította (emelte) az öregségi nyugdíj legkisebb összegét, melynek összege 2008. január 1-jétıl kezdıdıen 28.500 Ft és várhatóan 2010-ben is ennyi marad. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben, illetıleg a kerületi polgárok szociális és gyermekvédelmi ellátásáról szóló 20/2008.(VI.20.) rendeletben meghatározott jogosultsági értékhatárok összehasonlítása A szociális ellátás megnevezése
Lakásfenntartási támogatás Ápolási díj Átmeneti segély Temetési segély
Törvényi jogosultsági értékhatár az ÖNYM %-ában*
Helyi rendeleti jogosultsági értékhatár az ÖNYM %-ában*
200 %
240 %
Egyedülálló 150 % Családban élı 100 % Egyedülálló 150 % Családban élı 100 % Egyedülálló 150 % Családban élı 100 % Egyedülálló 150 % Családban élı 200 %
Egyedülálló 150 % Családban élı 130 % Egyedülálló 220 % Családban élı 180 % Egyedülálló 300 % Családban élı 260 % Egyedülálló 290 % Családban élı 230 % 80 év feletti egyedülálló 350 % 80 év feletti családban élı 300 % Egyedülálló 290 % Több fıs háztartás 230 %
Méltányossági közgyógyógyellátás
Adósságkezelési szolgáltatás Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás
Egyedülálló 200 % Több fıs háztartás 150 %
Egyedülálló szülı esetén 220 % Egyéb esetben 180 % Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás
Nincs törvényi kötöttség
Megjegyzés
Min. havi összege az Szt. szerint 2.500 Ft, a helyi rendelet szerint 10.000 Ft A jogosultak 57 %-a részesül méltányossági ápolási díjban.
A gyógyító ellátások mértéke az Szt. szerint max. az ÖNYM 25 %-a, a helyi rendelet szerint 10 %, max. 15 %.
Az 1997. évi XXXI. törvényben szabályozott ellátás
A kötelezıen biztosítandó ellátásokra való jogosultságához kapcsolódó elıírásokat a törvényi rendelkezések normatív módon meghatározzák, melybıl a helyi önkormányzat a meghatározott értékektıl kibıvítı jelleggel eltérhet, azonban az eltérésbıl fakadó többletterheket az önkormányzat költségvetésének kell biztosítania. Mint a fenti táblázatból is látható Kispest Önkormányzatának a kerületi polgárok szociális és gyermekvédelmi ellátásáról szóló 20/2008.(VI.20.) rendeletében meghatározott jogosultsági értékhatárok kibıvítı jellegőek, vagyis az Önkormányzat a törvényi kötelezettségét jelentıs mértékben felülteljesítve teszi elérhetıvé a rászoruló kispesti polgárok számára a szociális és gyermekvédelmi ellátásokat. 27
A kötelezıen biztosítandó ellátásokon felül, az Önkormányzat a kerületi lakosság részére önként vállalt szociális ellátásokat is biztosít, melyek fedezetét költségvetésében biztosítja. A kerületi gyermekvállalás ösztönzése érdekében egyszeri anyasági támogatást folyósít, a hátralék-kiegyenlítı támogatás célja a közüzemi díjhátralékokkal rendelkezı, rászoruló polgárok kiemelt támogatása, míg a szociális tanulmányi ösztöndíjban a rászoruló családok, jól tanuló gyermekei részesülhetnek.
3.1 Szociális és gyermekvédelmi ellátások fı kerületi mutatói (2007-2009. 09.30.)
Átmeneti segély Temetési segély Köztemetés Lakásfenntartási támogatás Kiegészítı gyermekvédelmi támogatás Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás Rendszeres szociális segély Ápolási díj Méltányossági közgyógyellátás Adósságkezelési szolgáltatás Idıskorúak járadéka
2007. összesített A kifizetett Az ellátásban támogatás összege részesülık száma (fı) / e Ft-ban / 992 18 078 391 12 146 32 2 181
2008. összesített Az A kifizetett ellátásban támogatás részesülık összege száma (fı) / e Ft-ban / 1249 19 546 239 6 545 36 2 384
2009. 01.01-jétıl 09.30-áig összesített A kifizetett Az ellátásban támogatás összege részesülık száma (fı) / e Ft-ban / 1054 11 554 176 8 951 30 2 253
720
53 638
742
51 857
872
45 592
7
479
4
282
6
326
731 család
12 276
756 család
12 287
658 család
10 987
131 223
38 536 83 531
177 229
49 755 93 513
188 244
34 770 72 375
912
28 398
647
17 469
593
15 730
52 9
9 365 2 624
103 10
12 574 3 096
32 11
8 411 2 582
Önként vállalt feladatként biztosított ellátások Egyszeri anyasági támogatás 379 6 130 384 6 573 324 Hátralék-kiegyenlítı támogatás 197 család 8 965 187 család 11 001 243 család Szociális tanulmányi ösztöndíj 173 10 756 171 11 308 165 *Ezen összeg 2009. június 30-ig folyósított támogatás. Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás
6 632 11 695 * 6 856
A törvényi elıírás alapján kötelezıen biztosítandó szociális és gyermekvédelmi ellátások vonatkozásában megállapítható, hogy az elmúlt három évben folyamatosan nıtt az átmeneti segélyt igénylık száma, azonban a kifizetett segély összege közel azonos szinten maradt. Szintén emelkedett a rendszeres szociális segélyre (jelenleg hatályos elnevezéssel aktív korúak ellátására) jogosultságot szerzı személyek száma is. 28
Jelentısen növekedett a lakásfenntartási támogatás megállapítása iránti igény is. A szociális rendelet idevonatkozó szakaszainak szigorítása ellenére az ezen ellátásra jogosultságot szerzı rászorulók száma havonta átlagosan 30 fıvel emelkedett ez év márciusától kezdıdıen. A növekedés mértéke 35,34 %-os.
Ez évtıl egyre több ügyfél kereste meg a Szociális és Gyermekvédelmi Irodát vezetékes gázdíjhátralék rendezésével kapcsolatban. Ezen igények hatékony és költségvetési szempontból is elınyösebb kezelése érdekében módosításra, illetıleg kiegészítésre került a szociális rendelet, mely 2009. májusától a lakbér-, a közösköltség-, és a távhıszolgáltatási díjtartozás mellett már lehetıvé teszi a vezetékes gázdíj-tartozás adósságkezelési szolgáltatás keretében történı rendezését is.
Csökkenés volt megfigyelhetı az elmúlt évtıl kezdıdıen a temetési segély megállapítására irányuló beadványok számában. Tekintettel azonban a temetési szolgáltatásokat érintı áremelésekre, meg kellett emelni a jogosultak részére megállapított temetési segély összegét.
A méltányossági közgyógyellátásra jogosultságot szerzık száma a 2008-ban bekövetkezett igen jelentıs csökkenést követıen ez év közepétıl kezdıdıen fokozatos emelkedést mutat, melynek alapvetı indoka és oka lehet, hogy az ügyfelek számára pozitív változás következett be a szociális rendelet szabályozásában, ugyanis a jövedelmi jogosultsági értékhatár 2009. májusától emelésre került.
Az önként vállalt ellátások tekintetében megállapítható, hogy az egyszeri anyasági támogatás vonatkozásában pozitív elırelépés történt, mivel a szociális rendelet 2009. április 24-én hatályba lépett rendelkezéseivel 33,3 %-kal megemelte a támogatás gyermekenkénti összegét, egyidejőleg ikergyermekek születése esetén 50 %-kal magasabb összegő támogatás megállapítását írta elı.
Negatív tendencia tapasztalható sajnos a hátralék-kiegyenlítı támogatás esetében. Az elmúlt évhez viszonyítva 36,4 %-kal több segélykérelem érkezett idén a nehéz szociális és anyagi körülmények között élı, a különbözı szolgáltatók felé díjhátralékkal rendelkezı családok, illetıleg személyek részérıl.
29
3.2 A 2007. évi felülvizsgálatkor meghatározott feladatok és azok végrehajtása 1. számú feladat-meghatározás: Elsıdlegesen meghatározott feladat volt az egységesített szociális tárgyú önkormányzati rendelet megalkotása, mely három külön rendelet / 15/2003.(VI.16.); 16/2003.(VI.16.); 34/2003.(XII.12.) / szabályrendszerét tartalmazná. Az egységesített rendelet átláthatóvá tenné a szabályozást és lényegesen megkönnyítené annak alkalmazását. Az Országgyőlés a 2007. október 15-i ülésnapján fogadta el az egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló 2007. évi CXXI. törvényt. E jogszabály szükségessé teszi a jelenleg hatályos szociális rendeletek szabályrendszerének alapos és teljes körő átvizsgálását, majd egy átgondolt rendelet megalkotását, különös figyelemmel az adósságkezelési szolgáltatásra. A 1. számú feladat idıarányos teljesítése: Elkészült és 2008. június 20-án hatályba lépett a kerületi polgárok szociális és gyermekvédelmi ellátásáról szóló új önkormányzati rendelet, mely három korábbi rendelet szabályrendszerét tartalmazza. Az egységesített rendelet átláthatóvá tette a szabályozást és lényegesen megkönnyítette annak alkalmazását. A
szociális
rendelet
módosításával
az
adósságkezelési
szolgáltatásba
bevonható
adósságtípusok körét 2009. április 24-ei hatállyal kibıvítettük, lehetıséget biztosítva ezzel a közösköltség-, a lakbér-, valamint a távhı-szolgáltatási díjhátralék mellett a vezetékes gázdíjtartozás kezelésére is. A
Szociális
és
Lakásügyi
Bizottság
a
szociális
tanulmányi
ösztöndíj-pályázat
feltételrendszerét úgy módosította, hogy megemelte az egyes kategóriákban folyósítandó ösztöndíj havi összegét, továbbá az ösztöndíjra jogosultak együttes keretszámát is még több lehetıséget biztosítva ezzel a kiemelkedı tanulmányi eredményt elérı, de nehéz anyagi körülmények között élı kispesti fiatalok számára. 2. számú feladat-meghatározás: Az ún. méltányossági közgyógyellátás jogosultsági feltételeinek áttekintése az elutasítás indokainak, okainak elemzésével annak érdekében, hogy minél több, a 2006. július 1-jén hatályba lépett törvénymódosítás következtében kiszoruló, 75 év feletti idıs kispesti állampolgár részére biztosítani tudjuk ezen természetbeni ellátást.
30
A 2. számú feladat idıarányos teljesítése: Ügyfeleink számára pozitív változás következett be a szociális rendelet szabályozásában, ugyanis a jövedelmi jogosultsági értékhatár 2009. májusától emelésre került. 3. számú feladat-meghatározás: A következı évben magasabb összegő költségvetési elıirányzat biztosítása a szociálisan rászorultak lakásfenntartással kapcsolatos rendszeres kiadásainak enyhítésére. A 3. számú feladat idıarányos teljesítése: Megállapítható, hogy a 2007-2009-ig terjedı idıszakban évrıl-évre több rászoruló család részesült lakásfenntartási támogatásban (2007-ben 720, 2008-ban 742, 2009-ben már 872 család részesült az ellátásban.
Ugyanakkor megállapítható, hogy a magasabb összegő
költségvetési elıirányzat biztosítása továbbra is indokolt volna.
3.3 Felmerülı problémák, középtávú feladatok meghatározása 1. Változatlanul problémát jelent az egészségi problémákkal küzdı, önmaguk ellátására már egyáltalán nem, vagy csak részben képes idıs, fıként egyedül élı emberek tartós bentlakásos intézményi ellátásának hiánya. Tekintettel arra, hogy számukra a házi segítségnyújtás nem jelent kielégítı megoldást, folyamatos gondozásuk, ápolásuk csak idısek otthonában lenne biztosított. 2. A
tartósan
állástalan
aktív
korú
személyek
mellett
az
elızıekben
említett
lakosságcsoportot érinti leginkább a lakásfenntartás egyre emelkedı költségeinek viselése. Ugyancsak egyre fokozottabb terhet ró a lakáskiadások megfizetése fıleg a lakótelepeken, egyszemélyes háztartásban élıkre is. Ezen ok miatt a szociális elıirányzatok elkövetkezendı években történı tervezésekor magasabb összegő költségvetési elıirányzat biztosítása szükséges. 3. A hátralék-kiegyenlítı támogatás ellátási forma fenntartása a jövıben is indokolt és fontos lenne, mert a jelenleg hatályos jogszabályok értelmében kizárólag ezen önként vállalt támogatás biztosítja, hogy a viszonylag kisebb összegő tartozások rendezése a lehetı legrövidebb idı alatt megtörténhessen. Sajnálatos tény, hogy az elmúlt két évben nıtt azon családok száma, akiknek az ELMŐ Nyrt., vagy a Fıvárosi Gázmővek Zrt. felé keletkezett adóssága. Az elmúlt évben az átutalási esetek 40,4%-a az ELMŐ Nyrt.-t, míg 30,4%-a a Fıvárosi Gázmővek Zrt.-t érintette. Ezen mértékek 2009. október 31-i állapot szerinti alakulása 37 %, illetve 30,4%.
31
4
SZOCIÁLIS- ÉS GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLTATÁSOK MŐKÖDÉSE A KERÜLETBEN
4.1 Szociális- és gyermekjóléti szolgáltatások biztosítása a kerületben A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben meghatározott kötelezı szociális szolgáltatások körében Kispest Önkormányzata a kerület lakosságszáma alapján köteles biztosítani az étkeztetést, a házi segítségnyújtást, a családsegítést, az idısek nappali ellátását, a jelzırendszeres házi segítségnyújtást, az idısek nappali ellátásán kívüli további nappali ellátást, átmeneti elhelyezést nyújtó ellátást, utcai szociális munkát.
A korábbi kötelezıen biztosítandó szolgáltatási körbıl a szociális törvény módosításai következtében 2007-tıl kikerült a szociális információs szolgáltatás, 2009. január 1-jétıl pedig kikerültek a közösségi szolgáltatások és a támogató szolgáltatás.
A gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben meghatározott kötelezı gyermekjóléti alapellátások körében Kispest Önkormányzata a kerület lakosságszáma alapján köteles biztosítani a bölcsıdét, gyermekek átmeneti otthonát, családok átmeneti otthonát, gyermekjóléti központot.
A vonatkozó törvényi szabályozás lehetıséget ad arra, mind a szociális szolgáltatások, mind a gyermekjóléti alapellátások biztosításnak vonatkozásában, hogy azok integrált intézményi formában is megszervezhetık legyenek. A magasabb szintő jogszabályok lehetıvé teszik az önkormányzatok számára azt is, hogy a kötelezı szociális szolgáltatásokat, illetve a gyermekjóléti alapellátásokat más intézményi fenntartóval való – közszolgáltatási szerzıdésen alapuló – kiszerzıdésen keresztül biztosítsák.
32
Szociális szolgáltatások- és gyermekjóléti alapellátások biztosítása Kispesten
Szociális szolgáltatások Étkeztetés
Szolgáltatást biztosító intézmény Segítı Kéz Kispesti Gondozó Szolgálat
Házi segítségnyújtás
Segítı Kéz Kispesti Gondozó Szolgálat
Jelzırendszeres házi segítségnyújtás
Segítı Kéz Kispesti Gondozó Szolgálat
Idısek Nappali Intézménye
Segítı Kéz Kispesti Gondozó Szolgálat
Értelmi Fogyatékosok Nappali Intézménye Idıskorúak Átmeneti Gondozóháza Utcai szociális munka Családsegítés
Segítı Kéz Kispesti Gondozó Szolgálat
Gyermekjóléti alapellátások Gyermekek napközbeni ellátása bölcsıde
Segítı Kéz Kispesti Gondozó Szolgálat Vöröskereszt Kispesti Szervezete - kiszerzıdéssel Kispesti Családsegítı Szolgálat és Gyermekjóléti Központ Alapellátást biztosító intézmény
Gyermekjóléti Központ
Egyesített Bölcsıdék Kispesti Családsegítı Szolgálat és Gyermekjóléti Központ Kispesti Családsegítı Szolgálat és Gyermekjóléti Központ Kispesti Családsegítı Szolgálat és Gyermekjóléti Központ
Önként vállalt szociális szolgáltatások Szociális információs szolgáltatás Nappali melegedı
Szolgáltatást biztosító intézmény Segítı Kéz Kispesti Gondozó Szolgálat Vöröskereszt Kispesti Szervezete - kiszerzıdéssel
Családok Átmeneti Otthona Gyermekek Átmeneti Otthona
Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás
A fenti táblázatból is megállapítható, hogy Kispest Önkormányzata mind a szociális szolgáltatások, mind a gyermekjóléti alapellátások terén eleget tesz a hatályos törvényi szabályozások szerinti szolgáltatási kötelezettségének. A kötelezı szolgáltatásokon felül továbbra is biztosítja a szociális információs szolgáltatást, mely 2007-ben kikerült a kötelezıen biztosítandó szociális szolgáltatások körébıl.
A hajléktalan emberek segítése érdekében kiszerzıdés révén Nappali Melegedı mőködését is támogatja,
amellett,
hogy
törvényi
kötelezettségének
két
nappali
ellátás
saját
intézményrendszeren belüli biztosításával (Idısek Nappali Intézménye, Értelmi Fogyatékosok Nappali Intézménye) eleget tesz. 33
4.2 Szociális szolgáltatásokat- és gyermekjóléti alapellátásokat biztosító önkormányzati intézmények mőködése 4.2.1 Segítı Kéz Kispesti Gondozó Szolgálat A Segítı Kéz Kispesti Gondozó Szolgálat önállóan mőködı, szociális intézmény, illetve személyes gondoskodást nyújtó szervezet, mely az 1993. évi III. törvény alapján szociális alapszolgáltatásokat és szakosított szociális ellátást biztosít az arra rászorulóknak. Az intézmény közremőködik a Budapest Fıváros XIX. ker. Kispest Önkormányzata szociális feladatainak végrehajtásában a kerületi polgárok szociális és gyermekvédelmi ellátásáról szóló rendeletben meghatározott keretek és lehetıségek figyelembe vételével. A Szolgálat által biztosított ellátási formák telephelyek szerint Ellátási forma Házi segítségnyújtás
Telephelyek elnevezése Wekerlei Gondozási Központ, Kertvárosi Gondozási Központ, Lila Akác Gondozási Központ, İszirózsa Gondozási Központ Wekerlei Gondozási Központ, Kertvárosi Gondozási
Nappali ellátás
Központ, Lila Akác Gondozási Központ, İszirózsa Gondozási Központ, Zöld Diófa Gondozási Központ, Csillagok Napközi Otthona Wekerlei Gondozási Központ, Kertvárosi Gondozási
Étkeztetés
Központ, Lila Akác Gondozási Központ, İszirózsa Gondozási Központ + Zöld Diófa Gondozási Központ, Csillagok Napközi Otthona
Jelzırendszeres házi segítségnyújtás
Zöld Diófa Gondozási Központ
Átmeneti elhelyezést biztosító ellátások
Zöld Diófa Gondozási Központ
Egyéb szociális ellátás (nıvér ügyelet)
Zöld Diófa Gondozási Központ
Szociális Információs szolgáltatás
Tudásház
Forrás: Intézmény Szakmai Programja
A Szolgálat a Gondozási Központok keretében biztosítja a szociális étkeztetést, házi segítségnyújtást, idıskorúak nappali ellátását, szükség szerinti étkeztetéssel valamint szakosított ellátások közül az idıskorúak gondozóházát.
34
A Szolgálat a Zöld Diófa Gondozási Központban mőködteti jelzırendszeres házisegítségnyújtást. A Szolgálat a Csillagok Napközi Otthonában az értelmi fogyatékosok nappali ellátását és étkeztetését biztosítja. Egyéb ellátási feladatai keretben 24 órás nıvérszolgálatot mőködtet a kerületi Nyugdíjasház, valamint szociális információs szolgáltatást szerdánként a Tudásházban szakképzett munkatársak biztosítják, összekötve a lakosság részérıl felajánlott ruhák, egyéb eszközök szétosztásával. Havonta egy alkalommal munkaidı után az Csillagok Napközi Otthona épületrészében közösségi együttlét szervezésében 2-3 szociális munkatárs segít a halláskárosodott ügyfeleket a szabadidı hasznos eltöltésében Siketeket és Hallássérülteket Segítı Klub keretében. A Klub mőködtetési forrását adományokból és a klubtagok felajánlásaiból biztosítják. A szolgálat tevékenységérıl a kerületi lakosok tájékozódhatnak a Kispesti Önkormányzat honlapján, a helyi újságokból, Tv Kispest útján valamint a Szolgálat által készített szórólapokból.
A Segítı Kéz Kispesti Gondozó Szolgálat fı mőködési mutatói, 2009 Szakfeladat megnevezése
Feladatmutató megnevezése
Házi segítségnyújtás Jelzırendszeres házi segítségnyújtás
Kihelyezett készülékek száma 75 (db) 2010. január 1-tıl 100 db
Étkeztetés
Nappali ellátás (Idısek Klubja, Fogyatékos szem. nappali int. ellátása)
Átmeneti elhelyezést biztosító ellátások (Idıskorúak Gondozóháza)
Engedélyezett férıhelyek száma: 240 fı Wekerlei G.Kp.: 35 fı Kertvárosi G.Kp.:35 fı Lila Akác G.Kp.: 35 fı İszirózsa G.Kp.: 20 fı Zöld Diófa G.Kp.:90 fı Csillagok N.O. : 25 fı Zöld Diófa Átmeneti Gondozóház Férıhelyek száma 10 fı
Teljesítménymutató megnevezése * (szocionet program) Ellátottak száma : 167 (fı) Ellátottak száma 75 (fı)
Teljesítménymutató megnevezése **(szocionet program) Ellátottak száma : 173 (fı) Ellátottak száma 75 (fı)
Ellátottak száma 248 (fı) Ellátottak száma: 189 fı
Ellátottak száma 275 (fı) Ellátottak száma:229
164 (fı) Idısek Klubjai 25 (fı) Csillagok Napközi Otthona
204 (fı) Idısek Klubjai 25 (fı) Csillagok Napközi Otthona
Ellátottak száma : 10 (fı)
Ellátottak száma : 10 (fı)
689 fı
762 fı
Összes ellátott Egyéb szociális ellátás: Nyugd.Ház lakók (nıvér ügyelet)
Batthyány utcai Nyugdíjasház lakó 32 fı +József Attila utcai Nyugdíjasház lakó 27 fı * 2009. június 30-i állapotnak megfelelı adatok ** 2009. október 1-i állapotnak megfelelı adatok Forrás: Intézményi SZMSZ, Szocio.Net szoftver
35
Az igénybevevıi létszámokat tekintve megállapítható, hogy a 2006. évtıl fokozatosan a 80-89 éves korú férfiak és nık száma emelkedett lényegesen, a többi korcsoportú igénybevevıhöz képest, míg 70-79 éves korig mindkét nemnél visszaesés mutatkozik. A Segítı Kéz Kispesti Gondozó Szolgálat szolgáltatásait igénybe vevık korcsoportos megoszlása (fı)
18-39 40-59 60-64 65-69 70-74 75-79 80-89 90Összesen
férfi nı férfi nı férfi nı férfi nı férfi nı férfi nı férfi nı férfi nı
2006. év 9 8 29 21 24 38 25 35 30 65 27 80 45 168 28 53 685
2007. év 14 5 33 49 21 30 26 48 16 48 21 98 67 229 23 67 795
2008. év 6 2 35 36 19 25 30 53 16 62 26 69 48 194 14 61 696
2009. 10. 01. 24 7 45 36 21 29 33 53 20 61 26 67 56 212 20 52 762
25 0 20 06. év 20 07. év
20 0
20 08. év 15 0
20 09.10. 01
10 0
50
0 fé rfi nı fé rfi nı férfi nı férfi nı fé rfi nı férfi nı férfi nı férfi nı 1 8-3 9
4 0-5 9
60 -64
65 -69
7 0-7 4
7 5-7 9
80 -89
9 0-
Forrás: Intézményi adatszolgáltatás
2007. évben a 2006. évihez képest minden ellátási formánál emelkedés tapasztalható, leginkább a házi segítségnyújtás terén (17,9 %) A 2007. évi ellátotti emelkedés fı okai a relatíve alacsony térítési díjakban és a lakosság szórólapok útján történı sikeres tájékoztatása. 2008. évben viszont jelentıs csökkenést tapasztalható a 2007. évi adatokhoz képest. A legnagyobb visszaesés a házi segítségnyújtásnál (22,1 %) és az idıskorúak nappali ellátásánál látható (10,6 %).
36
A 2008. évre bekövetkezett csökkenést leginkább a halálesetek, a megváltozott jövedelmi viszonyok, a családi jövedelemvizsgálat és a gondozási szükséglet vizsgálatának bevezetése okozta. A fogyatékos fiatalok nappali ellátása 100%-os kihasználtságot tükröz. 2009. évben az idıskorúak nappali ellátása szolgáltatás terén a kínált programok egyre szélesedı skálája jelentett vonzóerıt az ellátásba kerülıknek (24,4%-os emelkedés). Étkeztetés terén is emelkedés mutatkozik a 2009. év második félévében (10,9%-os növekedés). A házi segítségnyújtás szolgáltatásnál az ellátotti létszám emelkedése 3,6%-os. A Segítı Kéz Kispesti Gondozó Szolgálat szolgáltatásait igénybevevık száma ellátási formánként
ellátottak száma
Ellátási forma Idıskorúak nappali ellátása
változás változás változás 2006. év 2007.év 2006.évhez 2006.évhez 2008. év 2007.évhez /fı/ /fı/ képest /fı/ képest /%/ /fı/ képest /fı/ 199 208 9 4,50% 186 -22
változás 2007.évhez képest /%/ -10,60%
Házi segítségnyújtás Jelzı rendszer
196 74
231 75
35 1
17,90% 1,40%
180 73
-51 -2
-22,10% -2,70%
Szociális étkeztetés Gondozóház
217 10
281 10
64 0
29,50% 0
257 8
-24 -2
-8,50% -20%
20
0
0
20
0
0
Fogyatékos szem. nappali ellátása
20
Forrás: Intézményi adatszolgáltatás
A ráfordításokat tekintve megállapítható, hogy a mőködési költségek a Gondozóház kivételével csökkentek az elmúlt években. Ennek egyrészt magyarázata a takarékos gazdálkodás, illetve a mőködés biztonságának folyamatos fenntartása mellett, a fejlesztések külsı forrásokból megvalósuló biztosítására való törekvés. A Segítı Kéz Kispesti Gondozó Szolgálat szolgáltatásaira fordított források ellátásonként Az ellátásokra felhasznált összegek 2006.év
Ellátási forma Idıskorúak nappali ellátása Házi segítségnyújtás Jelzı rendszer Szociális étkeztetés Gondozóház Fogyatékos szem. nappali ellátása
Mőködési ktg. E Ft 88 936 137 864 2 182 56 391 17 821
21 277
2007.év
Ebbıl bér+ járulék E Ft
Mőködési ktg. E Ft
2008.év
Ebbıl bér+ járulék E Ft
Ebbıl bér+ járulék E Ft
70 874 133 412 1 888 24 622 14 550
80 793 127 720 1 626 59 399 19 151
65 556 124 117 1 374 25 787 15 344
72 979 129 825 250 48 435 24 830
62 539 126 528 4 25 264 21 642
16 627
23 626
17 895
22 350
18 319
Forrás: Intézményi adatszolgáltatás
37
Mőködési ktg. E Ft
4.2.1.1 Pályázati források felhasználása A fejlesztésekre, a kötelezı szolgáltatásokon felül biztosítandó kiegészítı szolgáltatásokra az intézmény sikeresen pályázott és kisebb-nagyobb pályázati forrásokból közelítıleg 30 Millió forinttal egészítette ki mőködési forrásait. A Segítı Kéz Kispesti Gondozó Szolgálat intézményénél 2006-2008 években megvalósított pályázati projektek
Pályázat kiírója Bp.Fıv. ÖnkormSzociálpo.és Lakásügyi Biz. Bp.Fıv. ÖnkormSzociálpo.és Lakásügyi Biz. Közmővelıdési és Oktatási Bizottság Közmővelıdési és Oktatási Bizottság
Pályázat neve Szociális étkeztetés fejlesztéseSKKGSZ Idıskorúak számítógépes képzése, eszközbiztosítás
Elnyert összeg (Ft)
205 000
480 000
Kézmőves hagyományırzı programok
50 000
Szolnok-Tiszaliget táborozás Idısek számára kézmőves foglalkozások megtartására
30 000
Közm.Okt.Sport, Ifj.Eü.Biz. Közm.Okt.Sport, Ifj.Eü.Biz. Likvid Unió Nemzetk. Követeléskez. Kft.
Tatai tábor Fejlesztı játékok és szakmai anyagok vásárlására
60 000
Közm.Okt.Sport, Ifj.Eü.Biz.
Idısek számára kézmőves foglalkozások megtartására
40 000
Közm.Okt.Sport, Ifj.Eü.Biz. Közm.Okt.Sport, Ifj.Eü.Biz.
Egészségügyi elıadások megrendezésére
40 000
50 000 40 000
Csetényi nyári tábor 45 000 Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás
Önkormányzat által a Segítı Kéz Kispesti Gondozó Szolgálat intézményénél 2006-2009. években sikeresen pályázott, megvalósítás/elıkészítés alatt lévı projektek Pályázat kiírója
Pályázat neve
Elnyert összeg (Ft)
Szociális és Munkaügyi Minisztérium
ÉNO szennyvízcsatorna problémáinak rendezése
3 900 000
Nemzeti Fejlesztési Ügynökség
38
"Egyenlı esélyő hozzáférés a 25 000 000 közszolgáltatásokhoz (akadálymentesítés)" Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás
Ugyanakkor a minıségi szolgáltatok további biztosítása érdekében elengedhetetlen a fejlesztési javaslatok megfogalmazása, melyek elvégzése a kerületi idısek ellátási szükségleteire adott hatékony szolgáltatási válaszok kialakítását szolgálná. 4.2.1.2 A Szolgálat fejlesztéshez kapcsolódó középtávú (1-5 éves távlatban megvalósítandó) fejlesztési feladatok • Jogsegély
Szolgálat
mőködtetése
az
ellátottjaink
részére,
a
jogok
és
kötelezettségek közötti eligazodás érdekében • Otthonápolási szolgálat mőködtetése által a szakápolási feladatok /gyógytorna, stb./ az ellátott lakásába vitelével • Szolgáltatásokról a lakosság széleskörő tájékoztatása prospektus, virtuális honlap és referencia film által • Jelnyelvi képzésbe egy munkatárs bevonása, hogy a halláskárosodott ügyfelek szolgáltatásokhoz való hozzáférését elısegítsük. • Idısek, nyugdíjasok szociális üdültetésének biztosítása, szezon elıtt és szezon után az Önkormányzat Ifjúsági Üdülıjében. (A következı évre van tervbe véve a Szolgálatnál- térítésmentes - utószezon jellegő üdülés biztosítása /20 fı részére ~ 500e Ft forrásból a költségvetési terv elfogadása esetén) • Idıskorúak gondozóházi férıhelyének bıvítése 10 fırıl legalább 30 fıre • Demensek napközi otthonának kialakítása • Jelzırendszeres házi segítségnyújtás 75 készülékrıl 100 készülékre bıvítése, valamint mőködtetésének korszerősítése • Ápolási és gondozási bentlakásos intézményi kapacitások felkutatása, azonosítása • A szociális alapszolgáltatások iránti igények kutatással való felmérése, melynek keretében indokolt a helyi idısellátás rendszerének elemzése, felülvizsgálata, különös
figyelemmel
a
házi
segítségnyújtásra,
a
jelzırendszeres
házi
segítségnyújtásra és az étkezésre • Halmozottan sérültek nappali gondozóházának kialakítása, megvizsgálva a Délpesti szintő együttmőködési lehetıségeket • A területi gondozási központok felújítása, akadálymentesítése (sikeres pályázat – jelenleg megvalósítás elıtt).
39
4.2.2 Egyesített Bölcsıdék A bölcsıde, mint gyermekjóléti intézmény, a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátás intézménye, amely a 0-3 éves kisgyermekek napközbeni ellátását, nevelését-gondozását biztosítja. A kerületi bölcsıdei ellátást biztosító Egyesített Bölcsıdék 6 bölcsıdei feladat-ellátási helyen összesen 360 férıhellyel mőködik. Minden bölcsıde saját konyhával rendelkezik, a fızés helyben történik, így a különbözı anyagcsere-zavarral küszködı gyermekek speciális étkeztetését is vállalni tudjuk. A gyermekek négyszeri étkezésben részesülnek. Az Egyesített Bölcsıdék telephelyei Szervezeti egység megnevezése Csillagfény Bölcsıde
Eszterlánc Bölcsıde
Gyöngyszem Bölcsıde Bokréta Bölcsıde Harangvirág Bölcsıde Wekerlei Tipegık Bölcsıde
Feladatai napos bölcsıde idıszakos gyermekfelügyelet EB központja napos bölcsıde speciális csoport játszócsoport módszertant segítı napos bölcsıde napos bölcsıde napos bölcsıde napos bölcsıde Forrás: Intézményi SZMSZ
Az elmúlt években mindig a 360 férıhelyes kapacitás fölötti létszámot írattak be a bölcsıdékbe. Míg 2007-ben 371 fı volt a napi átlag beíratott gyerekek száma, a 2008-ban a beíratott gyermekszám már 410-re növekedett. A bölcsıdei várólistán 2009-es évre 35 gyermeket tartottak nyilván, akiket végül el kellett utasítani. A 2010-es évre vonatkozó várólistán jelenleg már 185 gyermeket tartanak számon. Az elmúlt évek tendenciái egyértelmően arra utalnak, hogy a bölcsıdei elhelyezésre a kerületi igény növekszik, kapacitásnövelés szükséges. A bölcsıdei férıhelyszámok megfelelı szintő biztosítása azért is fontos, mert nagymértékben segítheti a kerületi kisgyermekes családok munkaerı-piaci esélyeinek javítását, a GYES-en, GYED-en lévı nık munkaerı-piacra való visszatérését. Az Önkormányzat, érzékelve a bölcsıdei férıhelyek iránti jelentıs kerületi igényeket, 2010-tıl a Bokréta Bölcsıdében induló újabb 10 fıs csoport kialakítása mellett döntött. 40
Speciális csoport mőködése: A Csokonai u. 7.sz. alatti Eszterlánc Bölcsıde 10 férıhelyére, 6 fı sajátos nevelési igényő gyermek vehetı fel. A bölcsıde rendelkezik az Oktatási Minisztérium engedélyével, OM azonosítóval és a fejlesztéshez szükséges tárgyi és személyi feltételekkel. Egy fı részmunkaidıs gyógypedagógust és 1 fı részmunkaidıs szomatopedagógust foglalkoztatunk, akik a legfontosabb szakembernek számítanak a sajátos nevelési igényő gyermekek fejlesztésében. İk a gyermekek egyéni és csoportos fejlesztését végzik a fejlesztési programok alapján, valamint a gondozónık felkészítését és betanítását. Természetesen a munka oroszlánrészét naponta a gondozónık végzik. 2008 végéig az ellátott gyermekek száma 7 fı volt.
Alapellátáson túl nyújtott szolgáltatások statisztikai adatai: 1.
Játszócsoport szolgáltatás:
A szülési szabadságon, GYED-en, GYES-en lévı szülıknek és gyermekeiknek nyújtott szolgáltatási forma. A Csokonai u. 7. sz. alatti Eszterlánc Bölcsıde egy csoportjának jól felszerelt tárgyi környezetében a szülık együtt játszhatnak gyermekeikkel, nevelési kérdésekben tanácsot kérhetnek, hasonló korú gyermekeket nevelı szülıkkel beszélgethetnek. Játszócsoport vendégszáma a 2008. év folyamán 991 fı volt. 2.
Idıszakos gyermekfelügyelet:
Az Eötvös u. 11 sz. alatti Csillagfény Bölcsıdében 1994 óta folyamatosan mőködı szolgáltatást 6 hónapos kortól 6 éves korig igényelhetik a szülık. Kezdetben a gyermeküket otthon nevelı szülık vették igénybe ezt a ellátási formát, de az eltelt 15 év tapasztalatai bizonyítják, hogy a munkát vállaló és a felsıfokú képzésben résztvevı szülıknek is szüksége van ilyen fajta segítségre, melynek óradíja 250.- Ft. Az idıszakos gyermekfelügyelet vendégszáma a 2008. év folyamán 106 fı volt. 3.
Sóbarlang szolgáltatás:
Az Eötvös u. 11 sz. alatti Csillagfény és a Berzsenyi u. 4 sz. alatti Bokréta bölcsıdében mőködik, elsısorban a bölcsıdébe járó gyermekek számára kialakított szolgáltatási forma, melynek igénybevétele ingyenes.
41
4.2.2.1 A Bölcsıde fejlesztéséhez kapcsolódó középtávú fejlesztési feladatok •
A bölcsıdei férıhelyekkel kapcsolatos kerületi lakossági igények pontos azonosítása, területi fókuszú igényfelmérés megvalósításával
•
A bölcsıdei férıhelybıvítéshez kapcsolódó pályázati lehetıségek megvizsgálása.
4.2.3 Kispesti Családsegítı Szolgálat és Gyermekjóléti Központ A Kispesti Családsegítı Szolgálat és Gyermekjóléti Központ integrált intézményi formában mőködteti a kerületi lakosságszám alapján kötelezıen nyújtandó szociális alapszolgáltatások körében a Családsegítı Szolgálatot, a kötelezıen nyújtandó gyermekjóléti alapellátások körében a Gyermekjóléti Központot, a Családok Átmeneti Otthonát, valamint a Gyermekjóléti Központot. 4.2.3.1 Családsegítı Szolgálat A családsegítés az életvezetési problémákkal, szociális gondokkal küzdı családok illetve személyek szociális és mentálhigiénés ellátása, segítése. A komplex családgondozás során az ügyfél és a családgondozó a probléma feltárására, megoldására tervet dolgoz ki. Az együttmőködést írásos formában, ún. együttmőködési szerzıdésben rögzítik. A családsegítés önként és térítésmentesen vehetı igénybe. A családok számára helyzetüknek leginkább megfelelı szolgáltatásokat biztosít az intézmény: családterápiát, mediációt, adósságkezelést, munka- és pályaválasztási tanácsadást, álláskeresı klubot, jogi tanácsadást, gyermek és felnıtt pszichológiai tanácsadást.
A Családsegítı Szolgálat az alábbi szolgáltatásokat nyújtja a kispesti polgárok számára: •
Adósságkezelési tanácsadás (helyi szociális és gyermekvédelmi rendelet alapján)
•
Rendszeres szociális segélyezettekkel kapcsolatos beilleszkedési program szervezése, teljes körő adminisztrációja;
•
Ügyintézésben való segítségnyújtás;
•
Krízishelyzetekben való segítségnyújtás;
•
Adományok (elsısorban ruha) győjtése és szétosztása;
•
Szabadidıs programok szervezése hátrányos helyzető gyermekek számára;
•
Pszichológiai, jogi tanácsadás;
42
•
A Hálózat Alapítvánnyal kapcsolatos ügyintézés
•
Álláskeresı Klub biztosítása rendszeres szociális segélyben részesülı kispesti lakosok számára;
•
Pályaorientációs tanácsadás fiataloknak és fiatal felnıtteknek;
•
Álláskeresést támogató tréningek szervezése;
•
Mediációs tanácsadás;
•
Biztos Kezdet Klub mőködtetése hátrányos helyzető családok részére;
•
A Kispesti Rászorultak Megsegítésére Közalapítvány számára az intézményünkön keresztül beadott kérelmek adminisztrációja, nyomon követése, környezettanulmányok elkészítése;
•
a Fıkefe Kft., a helyi önkormányzat, valamint a családsegítı szolgálat megállapodása alapján a megváltozott munkaképességő kliensek munkába helyezését segítjük, a telephelyen dolgozókat mentoráljuk.
A forgalmi napló adatai szerint, míg a Szolgálat 2006-ban 6542 esetben nyújtott segítséget, 2007-ben közel 10 ezer, 2008-ban pedig közel 9 ezer fıs ügyfélforgalmat bonyolított. 2009 októberéig az ügyfélforgalom már a 8 ezer fıt is meghaladta. A Szolgálat ügyfélszámának alakulását tekintve 2006-hoz képest az utóbbi években szintén dinamikus emelkedést tapasztalhatunk. Míg 2006-ban a gondozott családok száma nem érte el az ezret, addig 2007-ben több mint 1100, 2008-ban pedig közelítıleg 1300 kerületi családdal tartottak fenn segítıi kapcsolatot. A növekvı tendencia 2009. évi folytatódásáról árulkodik, hogy már 2009 októberére a Szolgálattal kapcsolatban lévı családok száma meghaladta az 1300-at, a beáramló új ügyfelek száma ez évben kiugróan magasnak mondható. Az álláskeresı szolgáltatások közül az Álláskeresı Klub iránt folyamatosan nı az érdeklıdés. Az Álláskeresı Klub ügyfélforgalma 2006-hoz képest többszörösére növekedve, 2009-re meghaladta az 1200-at. A pályaorientációs tanácsadáson részt vevı fiatalok száma az utóbbi években tartósan 35 fı körül mozgott. A Családsegítı 2005 novemberétıl a helyi szociális rendelet alapján szervezi a rendszeres szociális
segélyben
részesülık
beilleszkedési
programját,
melynek
kapcsán
megállapíthatjuk, hogy míg 2006-ban 182 fı aktív korú nem foglalkoztatottal tartottunk kapcsolatot, 2007-ben 220, 2008-ban már 250 ügyféllel dolgoztunk. Az együttmőködésre kötelezett RSZS ügyfelek száma 2009 októberéig elérte a 220 fıt. 43
Általános
tapasztalatunk
az,
hogy
az
egy
éven
túl
munka
nélkül
lévık
alkalmazkodóképessége, munkához való viszonyulása, mentális állapota problémás, kb. 80 %-nak vannak szociális és mentális problémái, és nincsenek munkára kész állapotban. Sokan közülük bizalmatlanok, és nehezen mőködnek együtt. Az „Út a munkához” program keretében a Szolgálat egyéni és csoportos tanácsadások keretében segíti a kerületi álláskeresıket, munkanélkülieket a munkához jutásban. Legtöbben közülük pszichiátriai betegek, ill. pszichés problémával küzdenek. A közös munka során van, akiknél a szinten tartás a legtöbb, amit elérhetünk. Cél, hogy ne veszítse el a támogatást, ami az egyetlen anyagi forrást jelenti számukra. A rezsihez, étkezéséhez, lakása megtartásához, kiegészítı anyagi forrásokhoz, támogatásokhoz (segély, alapítványi támogatás, adomány) való hozzájutását is segíthetjük.
Az ügyfél foglalkoztathatósága érdekében egyéni, ill. csoportos formában szervezett álláskeresési,
munkavállalási
tanácsadásokon
tájékozódhatnak
a
munkaerı-piac
követelményeirıl. Lehetıségeinkhez mérten biztosítjuk az aktív korú ügyfeleknek az aktuális pályázati programokban való részvétel lehetıségét. A Tudásháza Alapítvánnyal közösen szerveztünk alapfokú számítógépes ismeretek elsajátítását biztosító tanfolyamot az aktív korú nem foglalkoztatottak részére, amely jelenleg folyamatban van. Egyéb életvezetési és mentális problémáik kezelése egyéni beszélgetések formájában történik. Szükség esetén adósságkezelı munkatárs, illetve pszichológus, vagy más szakember bevonását is javasoljuk.
A hozzánk kerülı ügyfelek (RSZS-es és RÁT-os) kb. 2/3 része nincs munkaképes állapotban. Akár más ellátáshoz való jutását segítjük elı, akár egészségi állapota javítása érdekében dolgozunk, fel kell ismerni, hogy élete más területein legégetıbb problémáit hogyan enyhíthetjük.
Célunk,
hogy
aki
munkára
kész
állapotba
kerülhet,
azt
közfoglalkoztatásba, védett munkahelyre, vagy esetleg a nyílt munkaerı-piacra kihelyezzük. Az aktív korú ellátásban részesülık egy része motiválatlanabb, úgy érzi, ı már „védve” van, kora, egészségi állapota miatt nem kötelezı a közfoglalkoztatásba bevonni, a beilleszkedési program minimumát teljesíti, mást azonban nem tesz helyzete jobbítása érdekében.
44
Az ellátottak másik része súlyos pszichés, alkalmazkodási, beilleszkedési problémái miatt helyezhetı el nehezen még a közfoglalkoztatásban is: mentorálásuk, pszichés karbantartásuk, megerısítésük nagyon nehéz, a szakember számára is nagyfokú pszichés leterheltséggel járó feladat. Az ı esetükben lépésrıl-lépésre haladva, kis, pozitív irányba mutató változásokkal lehet eredményt elérni, sokszor nem látványos módon. A harmadik csoport motivált az elhelyezkedésre, minden új lehetıségnek örül, szívesen vesz (venne) részt továbbképzésben, rugalmas, kész a változásokra, munkavállalásra. 2009-ben a szolgáltatásokat igénybe vevı ügyfelek közül az elsıdleges munkaerı piacon 38 fı elhelyezkedett el, többségük az Álláskeresı Klubot is látogatta, illetve a munkavállalási tanácsadó segítségét kérte. A Családsegítıvel kapcsolatba került ügyfelek közül 74 fı került közfoglalkoztatásba. A megváltozott munkaképességő ellátottjaink közül 3 fı került a Fıkefe Kft. alkalmazásába, védett foglalkoztatásba. Minden egészségkárosodott ügyfelünknek felajánljuk a kerületi védett munkahelyen való elhelyezkedés lehetıségét, amennyiben üres státusz adódik. „Várólistán” 2009 novemberében 14 fı volt. 2009-ben Álláskeresési tréningen 22 fı, egyéni álláskeresési tanácsadáson 78 fı vett részt. Számítógépes alapfokú tanfolyamra jelenleg 9 fı jár. (A Tudásháza Alapítvány és a Családsegítı Szolgálat közös szervezésében biztosítjuk – a képzést közcélú munkavállaló tartja). A TÁMOP 1.1.2. és a TÁMOP 5.3.1. foglalkoztatással összefüggı pályázati programokba 25 fıt irányítottunk. Pszichiátriai beteg klienseink számára pszichológusi szakszolgáltatást biztosítunk. Pszichés problémával küzdı klienseink, és pszichiátriai beteg ügyfeleink száma évek óta fokozatosan nı. Míg a szakszolgáltatást igénybe vevı ügyfelek száma 2007-ben 30 fı volt, addig 2008-ban számuk már 67 fıre emelkedett. A
Családsegítı
Szolgálat
által
biztosított
adósságkezelési
tanácsadás
komplex
családgondozás keretén belül zajlik, az adósságkezelési tanácsadó és a családgondozó közötti együttmőködés és munkamegosztás elıtérbe helyezésével. Az adósságkezelési tanácsadás keretében az adósságkezelési szolgáltatásba bevont közüzemi díjtartozásokkal (azon belül is lakbér, közös költség, gáz és távhı hátralékkal) rendelkezı ügyfelek kapnak segítséget egyrészt tanácsadással, másrészt a tényleges hátralék megszüntetésével kapcsolatos ügyintézéssel. Az idevonatkozó helyi rendelet alapján biztosított adósságkezelési tanácsadás mellett végzik a munkatársak a Hálózat és a Héra Alapítvánnyal kapcsolatos ügyintézést is. A szolgáltatás 2004. március 1-jével került bevezetésre, melyet a korábbi években évente közelítıleg 100 család vett igénybe.
45
E területen is növekedést tapasztalhattunk, adósság kezelésben 2008-ban már 132 kliens vett részt, (ebbıl 68 ügyfél esetében született az adósságkezelési támogatásról határozat, ami azt jelenti, hogy ennyien feleltek meg a jogszabályi feltételeknek és jutottak önkormányzati segítséghez adósságaik rendezése érdekében). 2009 novemberéig az adósságkezelési szolgáltatásra már 247 új jelentkezı volt, 118 esetben volt lehetıség az adósságkezelési támogatás igénybevételére. 4.2.3.2 Gyermekjóléti Központ Az intézmény a Gyermekjóléti Központ keretében biztosítja: •
Gyermekjóléti szolgáltatást
•
Utcai szociális munkát
•
Kórházi szociális munkát
•
Készenléti szolgálatot
•
Kapcsolattartási ügyeletet
•
Helyettes szülıi hálózat szervezését
A gyermekjóléti szolgáltatás a gyermek érdekeit védı speciális személyes szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi és lelki egészségének, családban történı nevelkedésének elısegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelızését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését. A gyermekjóléti szolgálat törvényi kötelezettsége a veszélyeztetettséget észlelı jelzırendszer mőködtetése, mely kapcsán az intézmény: • havonta egy alkalommal tart közös teamet a jelzırendszer tagjaival • minden év március 31-éig megrendezi az éves tanácskozást a jelzırendszeri tagok részvételével, melynek célja a kerület gyermekvédelmi helyzetének áttekintése, javaslatok megfogalmazása, elfogadása a felmerülı hiányosságok figyelembe vételével • a gyermekvédelmi koordinátor útján biztosítja az iskolákkal, óvodákkal való kapcsolattartást • írásos megállapodás alapján együttmőködik a Nevelési Tanácsadóval • háromoldalú együttmőködési megállapodás (Önkormányzat, Rendırkapitányság és az Intézmény) alapján részt vesz az Ifjúsági Prevenciós Iroda mőködtetésében
46
A gyermekvédelmi jelzırendszer 2006-ban 122 jelzéssel élt a szolgálat felé. A gondozott veszélyeztetett gyermekek száma 2006-ban 540 volt. 2007-ben a rendszer már 139 jelzéssel élt szolgálatunk felé. 2007-ben összesen 543 veszélyeztetett gyermeket gondoztunk, ebbıl 489-t alapellátás keretén belül / a család önkéntes együttmőködésére építve / 49 kiskorút pedig védelembevétel keretén belül. 2008-ban a rendszer a korábbi éveknél jelentısen magasabb számú, 232 jelzéssel élt szolgálatunk felé. Családgondozóink a családdal együtt tervet készítenek, melynek során felvázolják a veszélyeztetettség okát, s kidolgozzák megszőntetésének lépéseit. A 2008. évben összesen 542 veszélyeztetett gyermeket gondoztunk, ebbıl 492-t alapellátás keretén belül / a család önkéntes együttmőködésére építve /, 47 kiskorút pedig védelembe vétel keretén belül. Amennyiben a fenti munka eredménytelen, s a gyermek bekerül a szakellátásba, úgy a családgondozó feladatai közé tartozik a kiskorú hazagondozása, a vér szerinti szülıvel való munka annak érdekében, hogy a gyermek visszakerüljön családjába. E munka során a szakellátásban kerületi illetékességő gyermekek száma 52 volt. Ezt a munkát sokszor hátráltatja, hogy a bekerülı gyermekek szülei hajléktalanok, így nem tudjuk tartani velük a kapcsolatot, csak, ha ık jelentkeznek a szolgálatnál. A 2008. évben a szakellátásból kikerült 3 gyermeknél végeztünk utógondozást. A Gyermekjóléti Központ a gyermek családban nevelkedésének elısegítése, a gyermek veszélyeztetettségének megelızése érdekében a gyermek igényeinek és szükségleteinek megfelelı egyéni és csoportos speciális szolgáltatásokat, programokat nyújt, melynek keretében biztosítja az utcai és lakótelepi szociális munkát, a kapcsolattartási ügyeletet, a kórházi szociális munkát és a készenléti szolgálatot. Az utcai szociális munka a Gyermekjóléti Központ kötelezı speciális szolgáltatása, melynek keretében a költségvetési szerv által alkalmazott utcai szociális munkás felkutatja a kerületben csellengı, ellátás és/vagy felügyelet nélkül maradt gyermekeket, megszervezi lakóhelyükre, családjukhoz történı visszajutásukat, szükség esetén gyermekvédelmi gondoskodást, illetve hatósági
intézkedést
kezdeményez.
Az
intézmény
nyitvatartási
idejétıl
eltérıen,
szerzıdésükben meghatározott munkaidıben és területen dolgozik. Mőködteti az Ifjúsági Prevenciós Iroda prevenciós szabadidıs programjait. Prevenciós munkánk fejlesztésének, valamint gyermekjólét központtá válásunknak jelentıs része az utcai szociális munka. Ebben a speciális szolgáltatásban, a terepmunka folyamán 2007-ben 23, 2008-ban további 8 kiskorú fiatalt értünk el, a prevenciós célzatú szabadidıs tevékenységben 2007-ben 140, 2008-ban már 287 kiskorú részesült. Az Önkormányzat és a Rendırség által aláírt együttmőködési Szerzıdés biztosítja a helyiséget, amely Ifjúsági Prevenciós Irodaként funkcionált 2007-ben ás 2008-ban is. 47
Így az utcai szociális munkásnak lehetısége van az utcán csellengı gyerekek felkutatására és a szabadidejük hasznos eltöltésének megszervezésére. A korrepetálás is itt valósul meg. Az utcai szociális munkás feladata a szabadidıs programok szervezése is. Az intézményünknek problémát okoz, hogy a törvényben elıírt két fı utcai szociális munkás helyett egy fıvel mőködik a szolgáltatás. Mivel egy fıvel sem az Ifjúsági Prevenciós Iroda nem üzemeltethetı biztonságosan és a szabadidıs tevékenységek levezetése – a magas gyermekszám miatt – nem megoldható, az intézmény családgondozói és asszisztensei segítik az utcai szociális munkás munkáját, elıre megbeszélt idıbeosztás szerint. A kapcsolattartási ügyelet az intézmény nyitvatartási idején kívül szerzıdésben elıre meghatározott idıben, képzett külsı illetve belsı szakemberrel (mediátor) nyújtott szolgáltatás. Több lépcsıs, amely minden esetben a gyermek és külön élı, kapcsolattartásra jogosult szülıje, nagyszülıje közötti biztonságos találkozás, kapcsolattartás biztosítását szolgálja. Az intézmény képzett mediátoraival, illetve a kapcsolattartást biztosító kollégával, munkaidın túl végzendı munka miatt megbízási szerzıdést köt, és ennek útján nyújtja a kerületben élı lakosoknak ezt a szolgáltatást, amelyet térítésmentesen vehetnek igénybe, önkéntes írásbeli kérelem, illetve gyámhivatali vagy bírósági kijelölı határozat útján. 2007-ben 12, 2008-ban már 19 család élt ezzel a szolgáltatással. Ezt minden esetben megelızte egy mediátor által vezetett egyeztetés annak érdekében, hogy a kapcsolattartás zavartalan legyen. A kórházi szociális munkát az intézmény jelenleg a Heim Pál Gyermekkórházzal 2007-ben kötött együttmőködési megállapodás alapján, mint koordinációs tevékenységet látja el. Ellátása az NCSSZI szakmai munkacsoportja által az ESZCSM felkérésére kidolgozott protokoll alapján történik, melynek keretében biztosítjuk az információáramlást a Heim Pál Gyermekkórház, illetve az István Kórház szociális munkása, és a kórházi ellátásra szoruló veszélyeztetett gyermek lakóhelye szerint illetékes gyermekjóléti szolgálat között, valamint szükség esetén gondozását is ellátja. A Kispesti Családsegítı Szolgálat és Gyermekjóléti Központ kórházi szociális munkát végzı munkatársa együttmőködik a kórházat képviselı intézeti családgondozó védınıvel. A készenléti szolgálat célja a gyermekjóléti központ nyitvatartási idején túl felmerülı krízishelyzetekben történı azonnali segítségnyújtás, tanácsadás vagy tájékoztatás útján. A szolgálatot egy állandóan hívható telefonszám biztosításával kell megszervezni. A készenléti szolgálatot a Gyermekek Átmeneti Otthonába kihelyezett, 16 óra után hívható mobiltelefonszámon elérhetı olyan szociális szakember lát el, aki rendelkezik az esetleges krízishelyzet megoldásához szükséges szociális képzettséggel és információs háttérrel. 48
Az Intézményünk által szervezett és mőködtetett helyettes szülıi ellátás célja a gyermekek átmeneti gondozásának biztosítása / a szülı kérelmére / a helyettes szülı saját háztartásában. Az átmeneti gondoskodás a kérelem okának fennállásáig, de legfeljebb tizenkét hónapig biztosítható. Helyettes szülıi tanácsadó alkalmazásával folyamatosan segítjük a helyettes szülıt feladatainak ellátásában, illetve ellenırzi tevékenységét. Jelenleg a kerületben egy helyettes szülı áll rendelkezésre, azonban az ellátás iránt az elmúlt évben nem mutatkozott igény. 4.2.3.3 Családok Átmeneti Otthona (a továbbiakban: CSÁO) A CSÁO alapvetı feladata szerint – a fenntartó és mőködtetı által szabályozott felvételi elıírások alapján – befogadja és elhelyezi az otthontalanná vált családok gyermekeit, szüleit, részükre éjszakai, nappali tartózkodásra, személyi tisztálkodásra, étkezésre, közös családi
együttlétre
szolgáló
helyiségeket
(önálló
lakrészt)
biztosít.
Befogadja
a
válsághelyzetben lévı, bántalmazott vagy várandós anyákat és gyermekeiket, illetve a szülészetrıl kikerült anyát és gyermekét. A CSÁO segítséget nyújt a szülınek gyermeke teljes körő ellátásához, gondozásához, neveléséhez, számára térítésmentesen pszichológiai, mentálhigiénés, pedagógiai, jogi tanácsadáson való részvételt biztosít. Segítséget nyújt a szülı munkavállalása terén, ezzel együtt biztosítva a gyermeke óvodai, iskolai ellátását, (lehetıleg intézményváltás nélkül), valamint a szükséges gondozói felügyeletet. Az átmeneti ellátásban részesülı családokat megfelelıen felszerelt összkomfortos önálló, elkülönített lakrészekben tudjuk elhelyezni. Az elhelyezett gyermekek és szüleik (törvényes képviselıik) számára az Otthon szabályozott mőködése elfogadott, néhány esettıl eltekintve a családok együttmőködése a szakmai személyzettel jó. Az utóbbi évek tapasztalatai azt mutatják, hogy az Otthonba kerülı családok egyre összetettebb és súlyosabb krízishelyzetbıl érkeznek, számtalan akut problémával családjaink, amelyek feltárása is, de fıként kezelése rendkívül idıigényes és bonyolult. A foglakoztatási krízis igen problematikus területe
szakmai
munkánknak,
ugyanis
a
munkaerı-piaci
feltételek,
a
kliensek
alulképzett/képzetlen adottságai a gazdasági törvényszerőségek alapján mőködı – általunk aligha befolyásolható – rendszerek (természetesen adott idıpontban) beavatkozásra kevés esélyt biztosítanak.
49
A korábbi éveket összehasonlítva a 2009-es évrıl megállapítható, hogy míg az elmúlt években az Otthont kerületen kívüli rászorult családok egy hónapban csak egy-két alkalommal keresték meg, erre az évre jellemzıen szinte minden napra van legalább egy hívás és nem a rászorult érdeklıdik, hanem más kerületekben dolgozó szociális munkás kollégák. A
CSÁÓ
munkájában
kiemelt
jelentıségő
a
gondozott
családok
tartós
lakásmegoldáshoz juttatása. Ennek érdekében kötelezı elıtakarékossággal a kalkulatív szemlélet érvényesítésétét, gyermekeik maradéktalan gondozását illetve a problémáik megoldásában való aktív együttmőködést várja el ügyfeleitıl. Az együttmőködı családok jelentıs része alkalmassá válik az önálló életvitelre, ezért a CSÁO-ból stabil lakhatásba való kimeneti út biztosítása, valamint a családok kigondozása is fontos feladata az Otthonnak. A sikeres kigondozások érdekében az intézmény és a Vagyongazdálkodási és Hasznosítási Iroda között jól szabályozott, operatív az együttmőködés. A kigondozást megelızı eljárás részeként az ellátás idıtartamának lejárta elıtt másfél hónappal a Családok Átmeneti Otthonának Szakmai Fóruma tesz javaslatot egy adott család önkormányzati bérlakáshoz juttatására, figyelembe véve a család nagyságát és fizetıképességét. A Szakmai Fórum döntése alapján az otthonvezetı teszi meg javaslatát az Iroda vezetıjének. Az otthonvezetı tárgyév elején, januárban írásban tájékoztatja az Iroda vezetıjét, hogy hány család kigondozása várható, s a kigondozásra váró családok milyen minıségő és nagyságú lakások fenntartására képesek. A kigondozást segítı jelentıs tényezı, hogy az Önkormányzat 2004 májusától pályázaton kívül évi három bérlakást biztosít a Családok Átmeneti Otthona részére. A 17/2006.(IV.19.) Önkormányzati rendelet 10. § (1) d.) pontja értelmében a bérbeadás egy évre történik, amely a Családsegítı Szolgálat és Gyermekjóléti Központ javaslatára egy esetben egy évvel hosszabbítható. Ez alatt az egy év alatt a család köteles együttmőködni a Gyermekjóléti Szolgálat családgondozójával, valamint a lakásfenntartással kapcsolatos fizetési kötelezettségeinek eleget tenni. A második év leteltével az önkormányzat megvételre felajánlja a lakást. A piaci érték 70%-a a teljes vételár, ennek 20%-át kell készpénzben az önkormányzat felé kifizetni. A kiköltözött családok közül egy család tudta megvásárolni a lakását. A 2007. évben egy kétgyermekes családot gondoztunk ki sikeresen, helyükre ugyanilyen összetételő családot fogadtunk be. A 2008. évben jelentısen nıtt a sikeresen kigondozott családok száma, ez évben a kigondozás hét kiskorú gyermeket és négy felnıttet érintett.
50
A 2008-as évben a kigondozott családok között volt: •
Négy kiskorú gyermekét átmenetileg egyedül nevelı anya
•
Egy csecsemıkorú gyermeket nevelı apa (a feleséget, aki férjét és gyermekét elhagyva önkényesen kiköltözött krízishelyzetben lévı várandós anyaként fogadott be az Otthon)
•
Két kiskorú gyermeket (a kisebbik az otthonba történı befogadáskor született) nevelı élettársi kapcsolatban élı fiatal pár.
A kigondozott családok helyére befogadott családok közel hasonló összetételőek voltak, mint elıdeik.
4.2.3.4 Gyermekek Átmeneti Otthona (a továbbiakban: GYÁO) A Családok Átmeneti Otthona mőködtetése mellett 2006. október 1-jétıl új intézményként hozta létre az Önkormányzat a Gyermekek Átmeneti Otthonát, mely azoknak a 3-18 év közötti gyermekeknek biztosít átmeneti gondozást, akiknek ellátása valamilyen ok miatt átmeneti idıre családon belül nem biztosítható. Az átmeneti gondozást a GYÁO minden esetben a szülı/törvényes képviselı kérelmére illetve beleegyezésével biztosítja a gyermek(ek) számára. A GYÁO megszakítás nélküli munkarendben mőködı, 16 férıhelyes, folyamatosan nyitva tartó gyermekjóléti alapellátás keretében személyes gondoskodást biztosító intézmény, melynek feladata teljes körő ellátás, gondozás, nevelés biztosítása a szolgáltatást igénybe vevı gyermekek számára. Ennek keretében biztosítja a gyermekek számára a megfelelı elhelyezést, a nevelési – oktatási intézményekbe való eljutást, a felkészülést az iskolai követelményeknek megfelelıen, a gyermekek korának megfelelı étkezést, tisztálkodási lehetıséget,
zsebpénzt,
szabadidıs
programokat,
kapcsolattartást
a
szülıkkel
és
családtagokkal, szükség esetén évszaknak megfelelı ruházatot és taneszközöket. A GYÁO-ban a gyermeknek nyújtott teljes körő ellátás, gondozás mellett az otthon családgondozója kapcsolatot tart a gyermek lakóhelye szerinti gyermekjóléti szolgálat családgondozójával, és az átmeneti gondozás alatt a közösen elkészített egyéni gondozásinevelési terv alapján részt vesz a család problémájának megoldásában, a veszélyeztetés megszőntetésében, hogy a gyermek minél hamarabb visszatérhessen saját környezetébe.
51
A GYÁO személyi és tárgyi feltételei megfelelnek a jogszabályi követelményeknek, azonban az intézmény jelenlegi humán-erıforrása csak nehezen teszi lehetıvé a 24 órás állandó felügyelet biztosítását. Problémát okoz, hogy az intézmény nem rendelkezik sem gyermekpszichológussal, sem családgondozóval. A bekerülés okai igen sokfélék, azonban a tendenciák azt mutatják, hogy egyre több esetben párosul a családi konfliktus és a szülı életvezetési problémája az elégtelen lakáskörülményekkel, albérlet elvesztésével, amelyet a jelenlegi gazdasági körülmények között nem lehet egy éven belül megoldani, fıleg, ha egyszülıs családról van szó, vagy a szülık egyike nem tud, vagy nem képes munkát vállalni. Azokban az esetekben nem bizonyult jó megoldásnak az átmeneti gondozás, amikor a szülı a gyermek magatartási problémái miatt kérte az ellátást, és nem együttmőködött a nevelı kollégákkal, hanem mintegy büntetésként, fenyegetésként alkalmazta az ellátást és megpróbálta érzelmileg és a hazaköltözéssel zsarolni a gyermeket. 2007-ben az Otthon 43 gyermek átmeneti gondozását látta el, ebbıl 5 gyermek állt az átmeneti gondozás idején védelembe vétel alatt. Az intézmény kihasználtsága átlagosan 54%-os volt. A második félévtıl kezdve a normatív létszám 9 és 12 között mozgott. Az egész évre vetített normatív létszámunk 8,67 fı volt átlagosan. 2008-ban az Otthon 44 gyermek átmeneti gondozását látta el, ebbıl 3 gyermek állt az átmeneti gondozás idején védelembe vétel alatt. Az intézmény kihasználtsága átlagosan 66,73% volt. A normatív létszám 7 és 15 között mozgott. Az egész évre vetített normatív létszámunk 10,67 fı volt átlagosan. Ez 2007hez képest 23 %-os emelkedést mutat. Kihívást jelentett, hogy a 2007-es és 2008-as években egyaránt, hogy több olyan gyermek részesült átmeneti gondozásban, aki tartós betegségben szenvedett – pl. anorexia, Alportszindróma – és emiatt állandó egészségügyi ellátás biztosítása, valamint a folyamatos gyógyszerezése plusz feladatot és felelısséget rótt a gyermekfelügyelıkre. Négy enyhe értelmi fogyatékos gyermek is igénybe vette szolgáltatásunkat, a speciális nevelési szükségleteik nagyon kimerítették erıtartalékainkat a beszoktatás idıszakában. Rendszeresen szervezünk a gyermekeknek szabadidıs programokat, valamint kézmőves foglalkozást. Nyári idıszakban 1 hetes tábort szerveztünk a gyerekeknek, napközis jelleggel pedig 2 napos „lovas tábort” szerveztünk. Az otthonban tartózkodó gyermekek születésnapját, valamint a karácsonyt is közösen ünnepeltük. Az ünnepek alkalmából több helyrıl kapott intézményünk tárgyi adományt.
52
4.2.3.5 Pályázati aktivitások Az Intézmény több munkatársa vesz részt pályázatok elkészítésében, hiszen a külsı források biztosításával tudunk szabadidıs programokat, foglalkoztatási programokat szervezni. A pályázati projektek lebonyolításában a családsegítı csoport tagjai aktívan vesznek részt. A fejlesztésekre, a kötelezı szolgáltatásokon felül biztosítandó kiegészítı szolgáltatásokra az intézmény sikeresen pályázott az elmúlt években, pályázati forrásokból több mint 566 Millió forinttal egészítette ki forrásait, melybıl modellértékő programokat tudott megvalósítani.
Az intézmény minden lehetıséget megragad a pályázatok adta anyagi lehetıségek kihasználásával, modellértékő gyakorlatok bevezetésével kapcsolatosan: •
az Ifjúsági Klub, egy közös pályázat a rendırséggel, és a csellengı fiatalok kulturált körülmények között hasznos szabadidı eltöltési lehetıséget kapva tudtak fejlıdni, a segítı figyelem, ami kiterjedt a tanulási problémától a továbbtanulási lehetıségeken át az élet dolgaira egyaránt.
•
a Biztos Kezdet Program hiánypótló szolgáltatás, ami a 0-5 éves korú hátrányos helyzető gyermekeknek és szüleinek adhat nagyon sokat. Az itt megforduló gyermek és édesanyja együtt játszik. Itt nem lehet a gyereket „lepasszolni”, a szülık egymás közt beszélgetve a szakember vezetésével sok fontos dolgot tanulnak a gyermekükrıl és a vele való törıdésrıl. A gyermekek boldogok, mert olyan játékokkal játszhatnak és ismerhetnek meg, amire otthon nincs mód. A játékok beszerzésénél pedig nagy hangsúlyt fektettünk arra, hogy ezek lehetıleg a babák testi, értelmi és érzelmi fejlıdését szolgálják.
•
a Családterápia, a szétesett vagy szétesı családoknak nyújthat segítséget. A terapeuta, mint kívülálló szakszerően feltett kérdéseivel, segítı mondatokkal rávezeti a feleket a közös egyetértı pontokra. Jelenléte, magatartása garancia arra, hogy mindkét fél elmondhassa véleményét és meghallgassák.
53
A Kispesti Családsegítı Szolgálat és Gyermekjóléti Központ által 2005 óta megvalósított pályázati projektek Pályázat neve
Megnyert összeg
Gyermekek Átmeneti Otthon tetıtér beépítése
7 500 000
Segítséggel elınyben Egészségmegırzı és betegségmegelızı program
3 025 000 35 000
Színházlátogatások
80 000
Táborok
40 000
Módszertani intézet támogatás Nyári Szünidıs napok A Gyermekjóléti alapellátások fejlesztése
3 500 000 68 000
létre jött a 16 férı helyes átmeneti otthon, és a gyermekjóléti szolgálat új, tágasabb helyre költözött átalakításra, felújításra kerültek a családsegítı helységei hátrányos helyzető gyerekek részére rendszeres küzdı sport oktatása hátrányos helyzető kliens gyerekeknek színházi programok biztosítása nehéz helyzetben élı klienseink gyermekeinek táboroztatása gyermekjóléti módszertani intézmény lévén mőködési költségekhez hozzájárulás a nyár utolsó hetében, napközis tábor minden féle mulatságokkal (strand, kézmőves, bográcsozás, stb.)
Színházlátogatások
80 000
a megépült Gyermekek Átmeneti Otthonának berendezése. a XVIII. Kerülettel együtt a munkába való visszavezetésen dolgoztak a kollégák Kommunikációs és Önismereti tréningek megtartásával, illetve a vállalkozáshoz szükséges tudás anyag átadásával segítettük a dél-pesti nıket az újra munkába állásban. szociális szférában dolgozók továbbképzése a jelen elvárásoknak megfelelıen hátrányos helyzető kliens gyerekeknek színházi programok biztosítása
tábor Vasvár
50 000
Gyermekek Átmeneti Otthonában élı gyermekek táboroztatása
tábor Pilis Egészségmegırzı és betegségmegelızı program
53 000
Gyermekek Átmeneti Otthonában élı gyermekek táboroztatása hátrányos helyzető gyerekek részére rendszeres küzdı sport oktatása gyermekjóléti módszertani intézmény lévén mőködési költségekhez hozzájárulás hátrányos helyzető kliens gyerekeknek színházi programok biztosítása hátrányos helyzető gyerekek részére rendszeres küzdı sport oktatása történelmi áttekintése és méltó ünneplése a jeles napoknak (márc.15;Aug.20;szüret, karácsony,stb.)
Dolgos Hétköznapok
4 000 000
Kimenet, eredmény
719 376
Nıi Vállalkozások megerısítése dél Pesten 10 444 576 Tanulj,hogy segíthess
Módszertani intézet támogatás
17 236 534
40 000 3 500 000
Színházlátogatások
50 000
Egészségmegırzı és Betegségmegelızı
50 000
Jeles napok
40 000
Csetényi tábor
45 000
budapesti napközis tábor
80 000
Általános iskolások esély egyenlıségére
19 000 000
Lépésrıl-lépésre Munkanélküliek részére 44 820 350 Forrásház Központ Bőnmegelızés "kiabálj" társasjáték Egészségmegırzı és betegségmegelızı program Színház látogatások Táborozás Pálkövén
450 000 000
Gyermekek Átmeneti Otthonában élı gyermekek táboroztatása a nyár utolsó hetében, napközis tábor minden féle mulatságokkal (strand, kézmőves, bográcsozás,stb.) nehezen tanuló, részképesség zavaros gyerekek segítése a tanulásban (mozgás terápia, korrepetálás, tanulás technika, stb.) a munkába visszakerülésre legesélytelenebbek felkutatása, az önbizalom megerısítése, tanulási lehetıség biztosítása, orvos, pszichológus, gyógytornász, zeneterápia. Segítségnyújtással munkaerıpiacra juttatásuk.
80 000
még nincs megvalósítási szakaszban társasjáték kitalálása: bőn megelızés, az áldozattá válás, és a drog veszélyeinek megtanulására hátrányos helyzető gyerekek részére rendszeres küzdı sport oktatása hátrányos helyzető kliens gyerekeknek színházi programok biztosítása
84 000
Gyermekek Átmeneti Otthonában élı gyermekek táboroztatása
1 900 000 40 000
Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás
54
4.2.3.6 Az intézmény fejlesztéséhez kapcsolódó középtávú fejlesztési feladatok
•
Gyermekjóléti Központban 1 fı utcai szociális munkással szükséges a létszámot bıvíteni.
•
Családsegítı Szolgálatnak minimum 1 fı családgondozóra, vagy adósságkezelı munkatársra van szüksége.
•
A számítógépes park bıvítése, javítása.
•
A GYÁO-nál plusz 1 fı gyermekfelügyelı alkalmazása, a 24 órás állandó felügyelet stabil biztosítása érdekében.
•
A GYÁO számára gyermekpszichológusi szolgáltatás biztosítása
•
A CSÁO-nál közösségi helyiség nincsen, a mőködési ellenırzésekben több ízben szerepel ennek a hiányosságnak a leírása.
•
Forrásház - Közösségi Szolgáltató Központ létesítése, célzottan pszichiátriai betegek számára (sikeres pályázat – megvalósítás elıtt).
55
5
FOGLALKOZTATÁSI SZOLGÁLTATÁSOK
A foglalkoztatási célú szolgáltatásokat érintı legjelentısebb változást az „Út a munkához” program végrehajtását lehetıvé tevı 2008. évi CVII. törvény elfogadása jelentette, mely számos szociális és foglalkoztatási tárgyú törvényt módosított. Jelentısen megváltoztatja az aktív korú, inaktív személyek segélyezési és foglalkoztatási rendszerét, ezzel párhuzamosan javítja a közfoglalkoztatás támogatási kondícióit, erısen beszőkíti a rendszeres szociális segélyhez jutás lehetıségeit. A program egyik célja, hogy a munkára képes, tartósan munkanélküli személyek a korábbiaknál fokozottabb mértékben vegyenek részt közfoglalkoztatásban, hogy rendszeres munkajövedelemhez jussanak, ezzel is közelebb kerüljenek a munka világához. Az is kimondott célja a programnak, hogy szigorúbban szőrje a segélyezetteket, a munkavállalási szándékuk alapján. Ennek érdekében minden rendszeres szociális segélyben részesülı személy jogosultságát 2009. március 31-ig felül kellett vizsgálni. A korábbi feltételeken túl (fennállnak a szociális feltételek, és a munkaügyi központtal való legalább egy éves együttmőködés), csak az kaphat rendszeres szociális segélyt (továbbiakban: RSZS), akinek igen alacsonyak az esélyei a munkavállalásra. İk az egészségkárosodott személyek, az 55 év felettiek, vagy azon kérelmezık, akiknek 14 éven aluli gyermeke számára nem biztosított a napközbeni ellátás. Azok az aktív korúak ellátására jogosultak, akik nem tartoznak a fenti csoportok közé, csak rendelkezésre állási támogatásra (továbbiakban: RÁT) jogosultak. A támogatásuk mértéke 2009-ben 28.500 Ft/hó, s az Állami Foglalkoztatási Szolgálattal (továbbiakban: ÁFSZ) álláskeresési megállapodást, és azzal járó szigorú együttmőködési kötelezettséget ír elı a jogszabály. A munkavállalási szándék szőrésének eszköze ezen együttmőködés számonkérése. Ennek egyik formája, hogy az önkormányzatuk által szervezett közcélú munkát el kell fogadják. A foglalkoztatást a munka törvénykönyvében rögzített feltételek keretein belül kell szervezni. Amennyiben a végzettsége, vagy annál egyel alacsonyabb munkakört a személy nem fogadja el, úgy kiesik a támogatottak körébıl. A program e részének legfontosabb feladata, hogy aki képes dolgozni, az munkával járuljon hozzá a közteherviseléshez. Eközben a minimum szintő ellátást továbbra is biztosítja az arra rászorulóknak.
56
A program másik kiemelt célja, a segélyezettek munkaerı-piaci helyzetének, reintegrációs esélyeiknek a javítása. Elsısorban ezt kell segítenie a közcélú foglalkoztatásnak és a mellette szervezett munkaerı-piaci szolgáltatásoknak. Ezért is kiemelt jelentıségő a közfoglalkoztatás szervezése. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 37/A. § (1) bekezdése elıírja a települési önkormányzat, illetve a közfoglalkoztatási feladatok ellátását magára vállaló önkormányzati társulás számára, egyéves idıtartamra közfoglalkoztatási terv készítését. A terv jogszabályban rögzített célja a közfoglalkoztatás hatékony megvalósítása és az álláskeresési megállapodásban foglaltakkal való összhang biztosítása. Az állami foglalkoztatási szerv és a szociálpolitikai kerekasztal véleményének ismeretében a közfoglalkoztatási tervet évente február 15-éig, a 2009. évben április 15-éig kellett elfogadni. A közfoglalkoztatási terv elsısorban közös átgondolása a közös helyi foglalkoztatási feladatoknak, kapcsolódóan a foglalkoztatási szolgáltatásoknak, melyben az Önkormányzat, a Közpark Non-profit Kft. és a Családsegítı Szolgálat összehangoltan vette ki a maga részét. A terv keretében hozzávetılegesen meg kellett becsülni, hogy hány fı vehet részt 2009-ben a kerületben közfoglalkoztatásban, és számukra milyen módon biztosítható elégséges számú és megfelelı foglalkoztató hely. A közfoglalkoztatási terv egyéves idıtartamra szól. Fontos, hogy a munkakörök képzettségi szintje közelítsen a munkaerı-kínálatéhoz, azaz a potenciális munkára kész támogatottakéhoz. A közfoglalkoztatás finanszírozása is jelentısen változott. A korábbi években korlátozott keretösszeg volt lehívható, 2009-tıl a támogatás felülrıl nyitott. Minden foglalkoztatott bér és járulékainak 95%-a havonta visszaigényelhetı az Államkincstártól. Ez jelentıs mozgásteret nyit a foglalkoztatotti létszám növelésére. A XIX. kerület 2009. évi Közfoglalkoztatási Terve a közfoglalkoztatásba bevonható személyek várható létszámára vonatkozó elızetes kalkulációk alapján, a közfoglalkoztatás kapacitását 150 fıre tervezte. A meghatározott létszámra tervezett költség 115 621 520 forint volt, amelybıl az Önkormányzat önrésze 12.716.076 forintra lett kalkulálva. A XIX. kerület Közfoglalkoztatási Tervével kapcsolatos 2009 X. havi adatszolgáltatás idıpontjában a RÁT-ban részesülık száma 90 fı, az RSZS-ben részesülıké 60 fı volt. A közcélú foglalkoztatásban részt vevık létszáma 106 fı volt, a foglalkoztatás átlagos idıtartama 7,2 hónap volt. A közcélú foglalkoztatásra novemberig felhasznált forrás 43.308.000 Ft volt.
57
A kerületi közfoglalkoztatás megszervezésben vezetı szerepet játszik a Közpark Nonprofit Kft. a Kispesti Önkormányzat által alapított gazdasági társaság, amelynek feladata Kispest közterületeinek, parkjainak, játszótereinek kezelése, karbantartása. A társaság közcélú, valamint közhasznú foglalkoztatást szervez. Együttmőködve a Szociális és Gyermekvédelmi Irodával munkát ajánl azon aktív korú nem foglalkoztatottak részére is, akik az álláskeresési támogatás folyósítási idıtartamát már kimerítették és rendszeres szociális segélyre lennének jogosultak. Megemlítendı még a Roma Közfoglalkoztatási Program, melynek keretében jelenleg 15 fı közhasznú munkás dolgozik a Kft-nél. Az „Út a munkához” programban a Családsegítı Szolgálat vállal vezetı szolgáltatói szerepet a kerületben. A rendszeres szociális segélyezettek beilleszkedési programját szervezi, komplex foglalkoztatási szolgáltatásokat biztosít sikeresen, több éves speciális szolgáltatói tapasztalatokkal.
(lásd még: Családsegítı Szolgálat elhelyezkedést segítı
szolgáltatásainak elemzése.) Az „Út a munkához” program tapasztalatai azt mutatják, hogy a közcélú munkalehetıségek száma bıvült, és szerencsés, hogy a munkakörök palettája is szélesebb lett. A kerületben már a civil szervezetek is igényt nyújtanak be közcélú munkára, tapasztalataink szerint szívesen élnek a lehetıséggel. Az intézményeknél a tervezésnél lefolytatott elızetes szükséglet-felmérésnél a vezetıknek pontosan végig kell gondolniuk, hogy milyen adott munkában van szükségük segítségre. Velük azt is tisztázni kell, hogy az adott munkakörben mit várnak/várhatnak el a közcélú munkát végzıtıl. A közcélú munka mellett viszont nagyon kevés a közhasznú munkába bevonhatók létszáma. Az ellátás nélküli álláskeresık magas számát figyelembe véve erre sokkal nagyobb lenne az igény. Nehezíti a közfoglalkoztatás létszámának kialakítását a válság következtében megnövekedett számú álláskeresı. Egyre többen végeznének közmunkát, más álláslehetıség hiányában. Erre nem lehetett egyik szerv sem felkészülve. Azok is, akik ún. megelızı együttmőködést teljesítenek a Munkaügyi Központtal, és az Önkormányzattal is megállapodást írnak alá – részükre közfoglalkoztatásban való részvétel lehetıségét kell(ene) felajánlani. (Azokra vonatkozik, akik elviekben az aktív korúak ellátására jogosultak lehetnek.) A közfoglalkoztatásban való részvétel egyes emberek számára az egyedüli lehetıség arra, hogy visszakerüljenek a munka világába. A legnagyobb hangsúly a munkába állítás elıtt a kiválasztás folyamatára tevıdik.
58
Ahhoz, hogy a megfelelı ember a megfelelı helyre kerülhessen, mindenképp tisztában kell lenni a munkavállaló tapasztalatával, jelenlegi képességeivel, készségeivel. Így kevesebb ember marad/kerül ki alkalmatlansága miatt a munkából. Néhány ügyfelünk részére sikerült az elmúlt idıben lehetıséget biztosítani, hogy közösen, személyére szabottan találjunk a közfoglalkoztatásban munkalehetıséget. Igaz, hogy ez a közfoglalkoztatóval, a leendı munkahellyel, a Szociális és Gyermekvédelmi Irodával, ügyféllel többszöri egyeztetéseket, nagyobb idıráfordítást jelentett, mégis ez bizonyul optimális megoldásnak. Sajnos minden ügyfél esetében azonban erre nincs módunk. Az RSZS ügyfelek kisebbik hányada képes rövid idın belül elhelyezkedési lehetıséggel élni. Aki közülük akar és képes is dolgozni, nem tud más helyen munkát vállalni, csak a közfoglalkoztatásban. A program keretében munkát vállalók általában korábban hosszabb idıre kiestek a munka világából. Emiatt – és egyéb egyéni problémáikból adódóan, tovább tart a betanulási, „beszoktatási” idıszak. A munkavégzés során több odafigyelést, türelmet igényelnek. Mindenképp igény lenne a munkaviszony ideje alatt is a folyamatos mentorálásra, utánkövetésre. A Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ a XIX. kerületi álláskeresı ügyfeleket a XVIII. kerület Darus utcai kirendeltségén fogadja. A „Út a munkához” program következtében a korábban RSZS-ben részesülı, de álláskeresıként nem regisztrált ügyfelek bekerültek a regisztrációba (kötelezı regisztráció).
Ugyanakkor a Munkaügyi Központ
reintegrációs jellegő szolgáltatásait nagyon kevés ügyfél veszi igénybe, ezért azon ügyfelek, akik átmenetileg vagy egyáltalán nem tudnak munkát vállalni, újból visszakerülnek a Családsegítı Szolgálat ügyfélkörébe. A XIX. kerületi diplomás és pályakezdı álláskeresı ügyfeleket a Regionális Munkaügyi Központ Pályakezdık és Diplomások Irodája fogadja, azonban a kerületi szolgáltatók gyakorlatilag csak minimális szinten állnak kapcsolatban az Irodával. A kerületi szociális foglalkoztatásban vezetı szerepet játszó Fıkefe Nonprofit Kft. 3 kispesti telephelyén jelenleg 65-70 kispesti, megváltozott munkaképességő munkavállaló dolgozik. A szociális foglalkoztató dogozói létszámát a Kispesti Családsegítı Szolgálat kliensei adják, a felvételükhöz szükséges valamennyi okmányt, papírt a Családsegítı Szolgálat állítja össze.
59
5.1 Az „Út a munkához” programmal kapcsolatos eddigi kerületi tapasztalatok összefoglalása Pozitívumok: •
több munkalehetıség, többféle munkakör a közcélú munkában
•
egyéb szervezetek igényének kielégítése a közcélú munkára
•
személyre szabottan munkakörök kialakításának lehetısége a Családsegítı Szolgálat, a Közpark Non-profit Kft. és a Szociális és Gyermekvédelmi Iroda között.
Hátrányok, fejlesztendı területek: •
egy ügyfélnek több szervezettel kell kapcsolatot tartania, nem mindig átlátható, hogy az ügyfél hol tart, célszerő lenne az „egykapus” ügyintézési rendszer bevezetése
•
nagyon kevés a közhasznú munka
•
a 35 év alattiak felzárkóztató képzése nem mőködik
•
egyéb képzésben résztvevık száma is elenyészı (akikrıl tudunk)
•
az orvosi alkalmassági vizsgálat: o csak egy munkakörre szól (melyet esetenként szakorvos véleménye „felülírhat”) o az „átmenetileg nem alkalmas” minısítésnél az ismételt alkalmassági vizsgálatot a Munkaügyi Központ nem kéri o nem követhetı, hogy a Munkaügyi Központ nyilvántartásában hogyan szerepelnek
azok,
akik
egészségügyi
ok
miatt
nem
alkalmasak
a
munkavégzésre (van, akit törölnek, van, akit fel sem szólítanak, ha pl. mulaszt) •
az ügyfelek közül olyanok is kikerülnek, akiknek szükségük lehetne további támogatásunkra
•
több ügyfél „eltőnik” a közfoglalkoztató látókörébıl:
o a Pályakezdık és Diplomások Munkaügyi Központja nem küldi az aktív korú ellátottakat a közfoglalkoztatóhoz o nem írják elı a jelentkezését (akár elıször véletlenül, aztán késıbb is elmarad) o ha nem vállalja el a közcélú munkát, mégis „büntetlen” marad, stb.
60
•
a Munkaügyi Központban a reintegrációt érdemben elısegítı szolgáltatások helyett a hivatalos ügyintézés a hangsúlyos – az ügyfél sokszor nem érzi értelmét a velük való kapcsolattartásnak
•
megvizsgálandó a kerület közintézményeinek karbantartására közcélú munkásokból álló csoport létrehozása
•
megvizsgálandó a meglévı bérlakás állomány állagának megóvásába a közcélú munkavállalók bevonásának lehetısége
5.2 Középtávú fejlesztési feladatok meghatározása
•
A Közpark Non-profit Kft. által biztosított nyílt munkaerıpiacra való visszatérést segítı szolgáltatások mentori és koordinációs hátterének erısítése, mely a szinten tartáson kívül a munkába irányítást, állásfeltárást, a már munkában lévı közfoglalkoztatottak utógondozását is jelenti.
•
A kerületi közfoglalkoztatási terv pontos évközi monitorozási rendszerének kidolgozása, informatív teljesülési indikátorok meghatározása.
•
Megvizsgálandó a kerület közintézményeinek karbantartására közcélú munkásokból álló csoport létrehozásának lehetısége.
•
Megvizsgálandó a meglévı bérlakásállomány állagának megóvásába a közcélú munkavállalók bevonásának lehetısége.
•
A XIX. kerületi álláskeresı ügyfeleket fogadó Munkaügyi Kirendeltség és a kerületi szolgáltató szervezetek közötti együttmőködés javítása.
61
6
NEM ÖNKORMÁNYZATI FENNTARTÁSÚ SZERVEZETEK ÁLTAL BIZTOSÍTOTT KERÜLETI SZOLGÁLTATÁSOK
6.1 Nem önkormányzati bemutatása
fenntartású
kerületi
szolgáltató
szervezetek
6.1.1 Vöröskereszt Kispesti Szervezete A Vöröskereszt a Kispesti Önkormányzattal kötött együttmőködési megállapodás alapján a hajléktalanok ellátására Nappali Melegedıt üzemeltet (60 fı részére) és utcai szociális munkát is ellát. Emellett: •
Rendszeresen
tart
ruhaosztást,
továbbá
étkezési
lehetıséget,
csomagmegırzést,
postacímet, pihenési-, tisztálkodási-, és mosási lehetıséget biztosít. •
Munkalehetıség keresését havi 3 alkalommal érkezı listából telefonálási használattal tesszük lehetıvé.
•
Évente 2 alkalommal (ünnepek) 100-150 fı részére meleg vacsorát osztunk.
•
Folyamatos könyvtárhasználat, TV-, videofilm-nézés, zenehallgatás áll rendelkezésre.
•
2007 második félévétıl naponta meleg ebédet (60 fı ) osztunk.
•
Tüdıszőrı programokat szervezünk évente 2 alkalommal, a Máltai Szeretetszolgálattal közösen.
•
2007-ben nyert pályázat útján 38 hajléktalant juttattunk szálláshoz és egy éven át támogatjuk lakhatásukat.
•
A szociális munkát ellátó 5 fı folyamatosan intézi az iratok pótlását.
További tervek:
Munkalehetıségek felkutatása fıleg kerületi cégek, vállalkozók bevonásával. Pályázat segítségével képzés és munka biztosítása hajléktalan és kerületben lakó szociálisan rászorult családok eltartói számára. Csoportfoglalkozás addiktológiai asszisztens vezetésével.
A Vöröskereszt egyéb tevékenysége: •
2008-tól Önkormányzati segítséggel üzemel a Vöröskereszt Szolgáltatóház, amely 7 fınek nyújt munkalehetıséget
•
A szőkös anyagiak között élık segítése ruhanemővel (ingyenes ruhaosztás)
•
Esetenként élelmiszer-segély kerületi lakosoknak a vöröskeresztes titkárok, az Önkormányzat, a Családsegítı Szolgálat, a Védınıi Szolgálat, valamint a Segítı Kéz Kispesti Gondozó Szolgálat ajánlása alapján
•
Információ nyújtása
( a kerületi segítı szervezetek mőködése és a támogatási
lehetıségek ismertetése ) •
Ifjúsági programok szervezése – a tanév folyamán iskolai egészségnapok, kirándulások, klubfoglalkozások, nyári szünetben táborok szervezése általános és középiskolások részére. A programokon résztvevık hátrányos helyzető fiatalok és gyermekek, ill. vöröskeresztes feladatot vállaló fiatal önkéntesek
•
Véradás szervezése
•
Munkahelyi elsısegélynyújtó tanfolyamok szervezése
•
Adományok fogadása és kiközvetítése (bútor, háztartási gépek, stb. )
•
Önkéntesek képzése
6.1.2 Misszió Alapítvány 2004. június 21-étıl kezdıdıen tevékenykedik ez a magánalapítvány Kispest közigazgatási területén. Hajléktalanok nappali melegedıjét mőködtet 30 fıs engedélyezett létszámmal, valamint 56 fı (kizárólag férfiak ) részére éjjeli menedékhelyet is biztosít. Ennek egy része átmeneti szállásként mőködik, melyet 12 keresıtevékenységet folytató hajléktalan vehet igénybe. Az önkormányzat együttmőködik a szervezettel. Klienseik körébıl 12 fı állandó foglalkoztatásuk alatt áll. Ez évben a Havanna lakótelepen egy 60 négyzetméteres helyiségben
szabadidıs
tevékenységet
és
rehabilitációs
foglalkozásokat
szerveznek
hajléktalanoknak. 6.1.3 Myrai Szent Miklós Keresztény Egyház 2006. január 17-étıl együttmőködési megállapodás alapján a hajléktalanok utcai gondozását látják el két utcai szociális munkás közremőködésével, heti két alkalommal. A hajléktalan ellátásban résztvevı szervezetek (Vöröskereszt, Misszió Alapítvány, Myrai Egyház) 2007. novemberétıl háromoldalú együttmőködési megállapodásban koordinálják az ellátást.
6.1.4 Fıkefe Nonprofit Kft. 2004 novemberétıl együttmőködési szerzıdés alapján a volt Rehabit Komplex Kft, névváltozás után Fıkefe Nonprofit Kft. biztosítja a kerületünkben élı megváltozott munkaképességő - elsısorban 50-79 %-os munkaképesség-csökkenéssel rendelkezı személyek foglalkoztatását. 2004-tıl 2006-ig a foglalkoztatás a Templom téri telephelyen zajlott, kb. 20-25 munkavállaló bevonásával. 2006-tól új telephellyel ( Bercsényi u. 18. ) bıvült a vállalkozás, így a két telephelyen már 40-45 kispesti polgárt foglalkoztattak. Örömünkre szolgált, hogy 2009 júliusában nyílt meg a harmadik telephely, szintén a Bercsényi utcában. Ily módon jelenleg 70 kispesti lakos juthat stabil munkahelyhez és jövedelemhez. A Családsegítı Szolgálat adatbázisában jelenleg 20 fı várakozólistán van. A háromoldalú megállapodásban a harmadik fél a Családsegítı Szolgálat, amely a kerületben élı, megváltozott munkaképességő személyek toborzásában, és a kiválasztási folyamatban vesz részt. A munkába lépéshez szükséges dokumentáció beszerzésében, összeállításában is segítenek. A felvételt nyert munkavállalók tevékenységét folyamatosan
figyelemmel
kísérik,
az
együttmőködésnek
megfelelıen
életvezetési
tanácsadást, munkában tartó tanácsadást, ügyintézésben való segítségnyújtást, jogi és pszichológiai tanácsadást nyújtanak. A munkahelyi konfliktusok megoldásában segítenek. A telephely vezetıi, a régióvezetı és a Családsegítı Csoport munkatársai között napi szintő, kiváló munkakapcsolat van. Az Önkormányzat a szervezet mőködéséhez szükséges telephelyeket ingyenesen biztosítja a Kft. részére. 6.1.5 Nevelési Tanácsadó Az intézményi ellátási forma 1968 óta mőködik Kispesten és a 3-18 éves korosztályhoz tartozó, pedagógiai és pszichés problémákkal küzdı gyermekek mentálhigiénés gondozását látja el (tanulási zavarok, gyermekneurotikus tünetek, magatartásproblémák, stb.). Szakpszichológusok,
pszichoterapeuták,
gyógypedagógusok,
mozgásterapeuták,
fejlesztıpedagógusok team munkában dolgoznak. A szolgáltatás igénybevétele történhet önkéntes alapon, amikor a szülı jelentkezik a gyermek vagy a család problémájával, és történhet beutalással is. Legtöbb esetben az oktatási intézmények ( iskolák/óvodák ) beutalását fogadja, de a Családsegítı Szolgálat és Gyermekjóléti Központ, a Kispesti Gyámhivatal, a gyermekorvosok szintén gyakran kérik a segítséget.
A sajátos neveléső igényő gyermekek bizonyos körének (a nem organikus hátterőek) ellátása az oktatási törvény 2007-es változásával szintén visszakerült a Nevelési Tanácsadó hatáskörébe, így szinte az összes részképesség zavarral küzdı tanuló ellátása is a feladata. Minden szolgáltatás térítésmentes. Az iskolákban/óvodákban dolgozó fejlesztıpedagógusok azon kívül, hogy helyben biztosítják a tanulók/óvodások korrekciós foglalkozásait, a pedagógusokkal való kapcsolatot is szorosabbá főzik. A folyamatos létszámnövekedés alapvetı oka már nem a családok nehéz szociális helyzete, hanem az iskolák fokozott teljesítményorientáltsága, a gyermekek túlterheltsége, a jól mőködı osztályközösségek hiánya, a gyermekek társas kapcsolatainak
elsivárosodása.
Mindezek következtében kevés teret kapnak a személyiségfejlıdésük során átélt kisebbnagyobb érzelmi traumák és megpróbáltatások megfelelı feldolgozására. 6.1.6 Kispesti Rászorultak Megsegítésére Közalapítvány Az alapítványt a Kispesti Önkormányzat alapította 1991-ben. Alapvetı célja a meglévı támogatási rendszerek kiegészítése, a rászorulók gyógykezelésének költségeihez történı hozzájárulás, gyógyászati segédeszközök beszerzésének támogatása.
Éves szinten a
támogatottak száma 150 fı, a támogatások összértéke megközelíti a 4 Millió forintot. 6.1.7 Kispesti Jóléti Egyesület ( KIJE) 2004 nyarán bejegyzett egyesület, mely alapítói között vannak önkormányzati képviselık, intézményvezetık, civil- és karitatív szervezetek aktivistái. Az egyesület tulajdonképpen egy “civilszervezeti konzorcium”. Feladata pályázatok elıkészítése, önálló pályázatok benyújtása. Az elmúlt két évben két önálló pályázatuk volt sikeres (HEFOP 1.3.1. „Dél-pesti nıi vállalkozások létrehozásának elısegítése”, NCA civilszervezetek képzése) pályázatok írása, több más pályázaton partnerként is részt vettek. Az egyesület célja: az integrált helyi jóléti rendszer, sok alrendszert magába foglaló közös érdekeltségő partneri együttmőködésének megvalósítása Kispesten, különös hangsúlyt helyezve az állami és magán szektor vegyes gazdasági rendszereinek kialakítására és a civil ill. önkéntes szervezetek bevonására. Az egyesület egy olyan lokalitásra alapozott jóléti rendszer megvalósítására törekszik, amely elısegíti és ösztönzi az emberi képességek kibontakozódását, az esélyegyenlıség megvalósulását és az életminıség javulását egy biztonságot nyújtó szociális és egészségügyi környezetben.
Demokratikus fórum biztosítása az egészségügyi és szociális ellátás területén tevékenykedı intézményeknek, valamint a hozzájuk kapcsolódó társintézményeknek, személyeknek és szervezeteknek a partneri együttmőködés, a kölcsönös elınyök elérése és Kispest lakosságának jobb egészségügyi és szociális ellátása érdekében. A minıségi jóléti szolgáltatások nyújtásának elısegítése a kerület minden tagja részére, figyelemmel azokra, akik szegénységben élnek, idıskorúak, hátrányos helyzetőek és könnyen sebezhetık, és akiknek különleges (sajátos) szükségletei vannak. 6.1.8 „Mondj Nemet!” drog-prevenciós program ( Kispesti Munkásotthon Mővelıdési Ház)
A Kispesti Munkásotthon Mővelıdési Ház 10 éve indította el drog-prevenciós programját a Kispesti Önkormányzat támogatásával, „Mondj nemet!” elnevezéssel. A program három lépcsıbıl áll: • iskolai felvilágosító elıadások (Dr. Kovács Erika iskolaorvos, addiktológus és Gazdag Pál szenvedélybeteg-segítı) • drámapedagógiai foglalkozások ( 21. Színház a Nevelésért Egyesület) • Önismereti Kreatív Mőhely – mővészetterápiás prevenciós, - illetve rehabilitációs foglalkozások (Nyitrai Erzsébet)
A program beépült a XIX. kerületi iskolák egészségnevelési programjába. Évente mintegy másfélezer gyermek vesz részt a programok valamelyikén, egyre többen veszik igénybe a szülıi értekezleteken nyújtott prevenciós elıadásokat, illetve a tantestületek részére tartott elıadásokat. Nagyon jó a kapcsolat a XIX. kerületi Rendırkapitánysággal, hisz bőnmegelızési óráikkal nagyban tudják segíteni a program eredményességét. A Kispesti Családsegítı Szolgálat és Gyermekjóléti Központ munkatársaival pedig közös pályázaton dolgozik a „Mondj Nemet!” program, valamint az Ifjúsági Prevenciós Iroda mőködését is segítik a program szakemberei. Az Önismereti Kreatív Mőhely és Gazdag Pál szenvedélybeteg-segítı csoportja igazi közösségi színtér, az odajárók második otthonuknak tekintik azokat. A program évrıl évre teljesebb, sokrétőbb, az igények változását követıbb lesz. A program hosszú távú mőködtetése a prevenciós munka sikerességének alapvetı záloga, ugyanakkor a prevenciót nem lehet elég korán kezdeni, és nem lehet egy alkalommal eredményt elérni.
A „Mondj Nemet!” drog-prevenciós program 1997-es indulása óta mind infrastrukturálisan, mind szakember gárdáját tekintve sokat fejlıdött. Mintegy hat éve alakult ki a mai struktúra, amely lehetıvé teszi az adekvát prevenciós munkát. A program résztvevıi folyamatos képzéssel, újabb ismeretek megszerzésével teszik magukat képessé a változó igényekhez való alkalmazkodásra. A drog-prevención kívül a program helyet biztosít egy felnıtteknek szóló önsegítı csoportnak, a Gamma GT-nek is, melyet fıleg alkoholbetegek látogatnak. Félévente pedig, 10 alkalmas Szociálterápiás Szerepjáték kurzus kerül megrendezésre. Az említett programok mind ingyenesek.
6.2 Társadalmi szervezetekkel való kapcsolattartás A társadalmi szervezeteknek a kispesti jóléti rendszerben betöltött szerepe jelentıs. Az együttmőködésnek a kapcsolattartásnak régi hagyományai vannak Kispesten. A Kerületi Szociálpolitikai Kerekasztal törvényi szabályozását megelızıen rendszeresen évente tartottunk ún. CIVIL FÓRUMOT a szociális-jóléti szolgáltatások fejlesztése érdekében. 2007 októberében a képviselı-testület Civil Koncepciót fogadott el, amely a kapcsolattartás formáit az együttmőködés lehetıségeit és a támogatások rendszerét határozza meg. A kerületi civil szervezeteket a Társadalmi Kapcsolatok Irodája folyamatosan tájékoztatja a meghirdetett hazai és uniós pályázatokról e-mailben, illetve levélben. Az önkormányzat honlapján is megtalálhatók a kerületi civil szervezetek fıbb adatai. A Civil Kalendáriumot a Társadalmi Kapcsolatok Irodája koordinálásával a 2008. évben jelentette meg elıször az önkormányzat. A következı kiadványt 2009. év végén, 2010. év elején jelentetjük meg, eddig 37 szervezet jelezte igényét, hogy szeretnének bekerülni a Kalendáriumba. A Kispesti Civil Fórumot évente kétszer a polgármester hívja össze a Civil Koncepció alapján, melyet szintén a Társadalmi Kapcsolatok Irodája készít elı. Az Önkormányzat kiemelten törekszik arra, hogy a hazai és uniós pályázatoknál amennyiben lehetséges, konzorciumi vagy együttmőködı partnerként bevonja a helyi civileket. A Polgármesteri Hivatalban civil referens dolgozik, aki a Polgármesteri Kabinet Iroda munkatársa. (A szociális, jóléti rendszerben együttmőködı civil szervezetek listája mellékletben található.)
6.2.1 Kispesti Szociálpolitikai Kerekasztal Budapest Fıváros XIX. ker. Kispest Önkormányzatának magasabb szintő jogszabályi kötelezettségének eleget téve 12/2004. (III. 16.) sz. rendeletében döntött a Kispesti Szociálpolitikai Kerekasztal létrehozásáról, melyet a 6/2007. (II.23.)és a 20/2009.(VI.25.) rendeleteivel módosított. A Kerekasztal feladata a Szolgáltatástervezési Koncepcióban meghatározott feladatok megvalósulásának, végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérése, illetve a Kerületi Közfoglalkoztatási Terv véleményezése. A Kerekasztal ülésein a rendeletben meghatározott szervezetek közel 40 delegáltja vesz részt. A Kerekasztal legutolsó ülését 2009 márciusában tartotta, amelyen a 2009. évi Kerületi Közfoglalkoztatási Tervet véleményezte.
6.2.2 Non-profit szervezetek aktivitásainak kerületi támogatása Az Önkormányzat Humánszolgáltatási Irodája koordinálásával mőködı önkormányzati támogatási, pályázati rendszer keretében a 2006. évben a civil pályázatok keretében 5 Millió forint támogatásban részesült 32 szervezet, 2007-ben ugyanekkora forrást fordított az Önkormányzat 37 szervezet támogatására, míg 2008-ban a civil pályázatok keretében 6 Millió forint került megítélésre 37 pályázónak. A 2009-re meghatározott civil pályázati keretösszeg szintén 6 Millió forint volt, melyben novemberig 32 szervezet részesült. Ezen felül az Önkormányzat egészségmegırzı prevenciós pályázat keretében civil szervezeteknek
2006
óta
évi
2
Millió
forintos
támogatást
biztosított.
Nyári táboroztatás támogatására kiírt pályázatokra az önkormányzat 2006-ban 8,5 Millió, 2007-ben 9 Millió, 2008 óta évente 9,5 Millió forintot fordított, melybıl ezekben az években összesen 273 táboroztatási program részesült támogatásban.
6.3 Középtávú fejlesztési feladatok meghatározása • A Kispesti Vöröskereszt Szervezete által használt épület felújítása • A Kispesti Szociálpolitikai Kerekasztal mőködtetésének hatékonyabbá tétele • Kerületi non-profit szolgáltatói jó gyakorlatok kiadványba való összegyőjtése
7 INTÉZMÉNYES EGYÜTTMŐKÖDÉSI RENDSZEREK KERÜLETI MŐKÖDÉSE
7.1 Kerületközi együttmőködés - Öt Muskétás Foglalkoztatási Paktum Az Öt Muskétás Foglalkoztatási Paktum fı célkitőzése a Dél-pesti Régió foglalkoztatási stratégiájának, aktivitásainak összehangolása, kerületközi szakmaközi kapcsolatok kialakítása, a szociális és foglalkoztatási szolgáltatások közötti kerületközi intézményes együttmőködések erısítése. Kispest Önkormányzatának szakemberei és partnereik, a hasonló adottságokkal, igényekkel, szükségletekkel rendelkezı XVIII., XX., XXI., XXIII. kerületi önkormányzatok munkatársai, a helyi munkaügyi központok munkatársaival, a civil és a kisebbségi szervezetek képviselıivel, vállalkozókkal és a nyilvános rendezvényeken résztvevı helyi lakosokkal közösen stratégiai irányelveket, koncepciót dolgoztak ki, hogy összehangolják célirányos foglalkoztatási
tevékenységüket.
A
projekt
folyamatában
helyzetfelmérést
és
foglalkoztatási stratégiát készítettek az öt kerület foglalkoztatási helyzetének összehangolt javítása érdekében. Kispest Önkormányzatának kijelölt szakemberei az elmúlt idıszakban a Paktum Irányító Testület ülésein részt vettek, szerepet vállaltak a Paktum stratégiai dokumentumainak elkészítésében.
7.2 Kerületi önkormányzati intézmények szakmai együttmőködési hálójának sajátosságai A kerületi szociális intézmények kerületen túli együttmőködési hálója relatíve szegényes, ugyanakkor a lokális együttmőködési hálója igen gazdag. A kapcsolódási szálak azonban a szociális- és foglalkoztatási ágazaton túl, a legtöbb esetben csak az egészségügyi ágazatban mőködı intézmények felé terjednek ki. Az oktatási intézmények és a gyermekjóléti intézmények között regisztrálhatók még erısebb együttmőködési szálak. Az intézmények esetében a helyi szintő együttmőködések alapvetıen az ágazaton belüli, önkormányzat által fenntartott, vagy az önkormányzattal kiszerzıdött civil szervezeti hátterő intézményekre terjednek ki, ezek általában intenzívebb kapcsolatot tartanak fent az önkormányzati intézményekkel.
A kerületen túlnyúló, vagy helyben a nem önkormányzati kiszerzıdés alapján feladatot ellátó civil szervezetekkel az együttmőködések legtöbbször az ügyfélkör, vagy a speciális feladat mentén jelennek meg az intézmények kapcsolati hálójában. Nagy intenzitású, rendszeres, kerületi szintet meghaladó együttmőködéseket általában egy-egy speciális feladathoz kötıdıen alakítanak ki az intézmények, ezekben az esetekben is saját helyi ügyfélkörük mentén a nagyobb illetékességi körrel rendelkezı szervezetek irányába konkrét munkafeladat részeként (pl. az adósságkezelésnél – Hálózat Alapítvány). Ezekben az estekben általában magasabb szintő jogszabály, vagy rendelkezés határozza meg az együttmőködés módját, formáját, de a szakemberek közötti informális egyeztetéseknek jelentıs hatása van az ügymenet gördülékenységére. A helyi intézmények közül az egészségügyi ágazatban mőködı intézményekkel leginkább az ápolási-gondozási feladatokat ellátó szolgáltatások mentén mőködnek együtt az intézmények, a Családsegítı Szolgálatnak pedig leginkább a pszichiátriai, mentálhigiénés egészségügyi szolgáltatásokkal van intenzívnek nevezhetı kapcsolata. Az intézmények közötti együttmőködési körben egyáltalán nem jellemzı az írásbeli együttmőködési megállapodások megkötése. Az intézmények sok esetben a formális együttmőködés alapjának nem az írásbeli együttmőködési megállapodást, hanem a magasabb szintő jogszabály, vagy rendelkezés által nevesített együttmőködési kötelezettséget, vagy közös fenntartó alá való tartozást tekintik. Az együttmőködések intenzitásnak tekintetében az ügyfélkör, illetve a feladatok mentén jelentkezı átfedés mértéke a döntı, azonban az intenzitás
erıssége
nem
feltétlenül
esik
egybe
az
intézményközi
kapcsolatok
formalizáltságával.
7.3 A Kerületi Cigány Kisebbségi Önkormányzattal való együttmőködés rendszere A Társadalmi Kapcsolatok Irodájának munkatársa a cigányügyi koordinátor. Az önkormányzat, a polgármesteri hivatal és a CKÖ közötti együttmőködést az 5-41/2006. sz. alpolgármesteri-jegyzıi közös intézkedés szabályozza. Az intézkedés és az együttmőködés alapvetı céljai a következık: •
a cigány kisebbség esetében megfelelı módon kezeljék a konfliktusokat
•
csökkenjen az ügyfelek részérıl érzett elıítélet és diszkrimináció
•
erısödjön az ügyfelek és a szociális szolgáltató rendszer közötti kapcsolat
•
tehermentesítsék az önkormányzat és a hivatalvezetı tisztségviselıit
•
gyorsabb legyen az ügyintézés
•
növekedjék az ügyfél problémamegoldó képessége (több legyen a segítı beszélgetés, meghallgatás)
A feladatot Vinczek György alpolgármester irányítja, a CKÖ referensi feladatait Csonka Gábor CKÖ elnök, a polgármesteri hivatal részérıl a koordinátori feladatokat a TKI munkatársa, Szántó Lászlóné látja el. Ügyfélfogadás minden hétfı délután és szerda délelıtt-délután van, a referens és a koordinátor közösen fogadja az ügyfeleket.
A koordinátor tartja a kapcsolatot a hivatal többi irodájával, és a Családsegítı Szolgálattal, továbbá szükség szerint felveszi a kapcsolatot alapítványokkal, civil szervezetekkel, amelyek segítik a cigány kisebbséget. A referenst és a koordinátort meghívják azon bizottsági ülésekre, amely a szociális rendelet összeállításával foglalkozik, valamint dönt óvodai, iskolai felvételi ügyekben. A romaügyi referenshez és koordinátorhoz fıleg szociális, lakásügyi és álláskeresési ügyekben fordulnak, de sokan jönnek álláskeresési tanácsért, segítségért, információkérésért is. Jogi és diszkriminációs ügyekben az IRM jogásza ad a hivatalban ingyenesen tanácsot. A CKÖ elnöke szoros kapcsolatot tart fenn a Magyarországi Cigányokért Közalapítvánnyal, az OM-mel és a Fıvárosi Romano Kher intézettel, a tanulmányi ösztöndíjak kapcsán.
Az önkormányzaton belül a cigány referens a Szociális és Gyermekvédelmi Irodával, a jegyzıvel, az alpolgármesterrel és a Vagyongazdálkodási és Hasznosítási Irodával van szorosabb kapcsolatban.
A CKÖ három tagja delegált egy-egy önkormányzati bizottságba is, melyet az ASZT megvalósítása tett lehetıvé ( ezek a bizottságok: KOSIE, Várospolitikai és Fejlesztési Bizottság, Szociális és Lakásügyi Bizottság ).
7.4 Szervezeti szintő kerületi szegregációs Terv kapcsán
együttmőködések
rendszere
az
Anti-
Önkormányzati és civil szociális szolgáltató szervezetek munkamegosztásra épülı szerepvállalása Kispest Anti-szegregációs Tervének megvalósításában: Partnerszervezet megnevezése: Budapest XIX. kerület Kispest Önkormányzata
Kispesti Cigány Kisebbségi Önkormányzat Családsegítı Szolgálat és Gyermekjóléti Központ
Kispesti Romákért Egyesület
Segítı Kéz Kispesti Gondozó Szolgálat Önkormányzati Oktatási Intézmények, kiemelten: Ady Endre Általános Iskola Kispesti Jóléti Egyesület Kispesti Közbiztonsági Egyesület Közös Sors Integrációs Egyesület Vöröskereszt XIX. kerületi szervezete
Fı feladatai: ASZT megvalósításának koordinálása, megvalósítás monitorozása, intézményein keresztül az ASZT-ben meghatározott integrációs feladatellátás mőködtetése, Koordinációs Fórum munkájának koordinálása Érintettek képviselete, roma családok Programba való bevonásának elısegítése, roma közfoglalkoztatási program szervezése, Koordinációs Fórum munkájában való részvétel Szociális és gyermekvédelmi Alprogram, valamint a Foglakoztatási és a Komplex Integrációs Alprogram koordinálása, az ASZT által delegált feladatok végrehajtása a rendszerszemlélető szociális munka teljes eszköztárának alkalmazásával, Álláskeresı Klub és utcai szociális munka mőködtetése, Koordinációs Fórum munkájában való részvétel Érintettek képviselete, roma családok Programba való bevonásának elısegítése, kiemelten a romáknak szóló kulturális szolgáltatások biztosítása, Koordinációs Fórum munkájában való részvétel Rászoruló idıs emberek ápolási-gondozási feladatainak ellátása, Koordinációs Fórum munkájában való részvétel Oktatási Alprogram koordinálása, delegált intézményi feladatok végrehajtása, pedagógus-segítı továbbképzési program szervezése, Koordinációs Fórum munkájában való részvétel Szociális integrációs feladatokban és jelzırendszer mőködtetésében való részvéte, Koordinációs Fórum munkájában való részvétel Bőnmegelızési Alprogramban való részvétel, továbbképzéseken bőnmegelızési szakmai elıadások tartása, Koordinációs Fórum munkájában való részvétel Hátrányos helyzető, fogyatékos gyermeket nevelı családok felkutatásában, segítésében való részvétel, Koordinációs Fórum munkájában való részvétel Rászoruló családok szociális integrációjában, munkanélküliek foglalkoztatási integrációjában való részvétel, Koordinációs Fórum munkájában való részvétel
XIX. ker. Rendırkapitányság
Gyermekbarátok Kispesti Egyesülete – Magyarországi Gyermekbarátok Mozgalma Mozgássérültek Kispesti Szervezete Nagycsaládosok Kispesti Egyesülete Kispesti történelmi egyházak Regionális Munkaügyi Központ Budapest Esély Nonprofit Kft.
Bőnmegelızési Alprogramban való részvétel, továbbképzéseken bőnmegelızési szakmai elıadások tartása, áldozatvédelmi feladatok ellátása, Koordinációs Fórum munkájában való részvétel Rászoruló családok segítése, veszélyeztetett gyermekek számára programok szervezése, Koordinációs Fórum munkájában való részvétel
Mozgássérült és fogyatékos emberek segítése, akadálymentesítése tanácsadás, Koordinációs Fórum munkájában való részvétel Sokgyermekes családok támogatásában való részvétel, segélyprogramok szervezése, Koordinációs Fórum munkájában való részvétel Jóléti szolgáltatásokban és lelki gondozásban való szerepvállalás, Koordinációs Fórum munkájában való részvétel Munkanélküli lakosok számára álláslehetıségek feltárása, képzési programokba való bevonásuk, Koordinációs Fórum munkájában való részvétel Esélyegyenlıségi és anti-szegregációs módszertani tanácsadás az ASZT megvalósítása kapcsán, aktivizáló hatású foglalkoztatási programokban való módszertani közremőködés Forrás: IVS
7.5 Középtávú fejlesztési feladatok meghatározása • Az Öt Muskétás Foglalkoztatási Paktumban való részvétel erısítése • A kerület jó gyakorlatait összefoglaló Roma Felzárkóztató és Reintegrációs Program kidolgozása a CKÖ bevonásával • A Szociális- és gyermekjóléti intézmények formális partnerségi rendszerének bıvítése • Az
Anti-szegregációs
Terv
megvalósításához
koordinációs feladatok megvalósítása
kapcsolódó
szervezeti
és
8
FELADATOK ÖSSZEFOGLALÁSA (2011. dec. 31-ig)
Feladat-meghatározás Lakossági szükségletfelmérés készítése kétévente SZTK következı felülvizsgálata Kerületi Közfoglalkoztatási Tervek készítése
Határidı 2011 dec. 31. 2011. nov. 30. Évente folyamatosan Települési Esélyegyenlıségi Program készítése 2011 dec. 31. Települési Közoktatási Esélyegyenlıségi Program Évente felülvizsgálata folyamatosan Szociális- és gyermekjóléti intézmények fizikai és 2011 dec .31. audio-vizuális akadálymentességének felmérése Kispest jóléti info-kommunikációs hálózatának (adatbázis) kiépítése, a szolgáltatás-menedzsment felállítása Az önkormányzat és a kerületi gazdasági élet szereplıivel (kamarák, érdekképviseleti szervek) együttmőködési megállapodások megkötése Szociális elıirányzatok elkövetkezendı években történı tervezésekor magasabb összegő költségvetési elıirányzat biztosítása A hátralék-kiegyenlítı támogatás ellátási forma fenntartása Jogsegély Szolgálat biztosítása a Segítı Kéz Kispesti Gondozó Szolgálat ellátottjaink részére Otthonápolási szolgálat mőködtetése által a szakápolási feladatok /gyógytorna, stb./ az ellátott lakásába vitelével Kerületi gondozási szolgáltatásokról a lakosság széleskörő tájékoztatása prospektus, virtuális honlap és referencia film által Jelnyelvi képzésbe a Segítı Kéz Kispesti Gondozó Szolgálat egy munkatársának bevonása Idısek, nyugdíjasok szociális üdültetésének biztosítása, szezon elıtt és szezon után az Önkormányzat Ifjúsági Üdülıjében. Jelzırendszeres házi segítségnyújtás 75 készülékrıl 100 készülékre bıvítése, valamint mőködtetésének korszerősítése Ápolási és gondozási bentlakásos intézményi kapacitások felkutatása, azonosítása Forrásház létesítése, kialakítása A szociális alapszolgáltatások iránti kerületi igények kutatással való felmérése A területi Gondozási Központok felújítása, akadálymentesítése A bölcsıdei férıhelyekkel kapcsolatos kerületi lakossági igények pontos azonosítása, területi fókuszú igényfelmérés megvalósításával A bölcsıdei férıhelybıvítéshez kapcsolódó pályázati lehetıségek kiemelt figyelemmel kísérése
2011 dec. 31.
Felelıs Polgármester Polgármester Polgármester Polgármester Polgármester Intézményvezetık
2010 dec. 31.
Társadalmi Kapcsolatok Irodájának vezetıje Polgármester
2011 dec. 31.
Polgármester
Folyamatosan
Polgármester
2011 dec. 31.
Intézményvezetı
2011 dec. 31.
Intézményvezetı
2011 dec. 31.
Polgármester
2011 dec. 31.
Intézményvezetı
2011 dec. 31.
Polgármester
2011 dec. 31.
Intézményvezetı
2011 dec. 31.
Polgármester
2010 dec. 31. Folyamatosan
Intézményvezetı Polgármester
2011 dec. 31.
Intézményvezetı
2011 dec. 31.
Polgármester
Folyamatosan
Társadalmi Kapcsolatok Irodájának vezetıje
Gyermekjóléti Központ 1 fı utcai szociális munkással való létszámbıvítése Családsegítı Szolgálat létszámának minimum 1 fı családgondozóval, vagy adósságkezelı munkatárssal való bıvítése A Kispesti Családsegítı Szolgálat és Gyermekjóléti Központ számítógépes parkjának bıvítése, javítása. A GYÁO-nál plusz 1 fı gyermekfelügyelı alkalmazása, a 24 órás állandó felügyelet stabil biztosítása érdekében. GYÁO számára gyermekpszichológusi szolgáltatás biztosítása A GYÁO-nál légkondicionáló berendezés beszerelése, kiemelten a hálókban A CSÁO-nál közösségi helyiség kialakítása A Közpark Non-profit Kft. által biztosított nyílt munkaerıpiacra való visszatérést segítı szolgáltatások mentori és koordinációs háttérének erısítése A kerületi közfoglalkoztatási terv pontos évközi monitorozási rendszerének kidolgozása, informatív teljesülési indikátorok meghatározása Megvizsgálandó a kerület közintézményeinek karbantartására közcélú munkásokból álló csoport létrehozásának lehetısége Megvizsgálandó a meglévı bérlakás állomány állagának megóvásába a közcélú munkavállalók bevonásának lehetısége A XIX. kerületi álláskeresı ügyfeleket fogadó a Munkaügyi Kirendeltségek és a kerületi szolgáltató szervezetek közötti együttmőködés javítása. A Szociálpolitikai Kerekasztal mőködtetésének hatékonyabbá tétele Kerületi non-profit szolgáltatói kiadványba való összegyőjtése
jó
2011 dec. 31.
Intézményvezetı
2011 dec. 31.
Intézményvezetı
2011 dec. 31.
Intézményvezetı
2011 dec. 31.
Intézményvezetı
2011 dec. 31.
Intézményvezetı
2011 dec. 31.
Intézményvezetı
2011 dec. 31. 2011 dec. 31.
Intézményvezetı Ügyvezetı igazgató
2010 dec. 31.
Polgármester
2010 dec. 31.
Polgármester
2010 dec. 31.
Polgármester
2011 dec. 31.
Intézményvezetık
Folyamatosan
Folyamatosan
Társadalmi Kapcsolatok Irodájának vezetıje Társadalmi Kapcsolatok Irodájának vezetıje Polgármester
2011 dec. 31.
Roma referens
Folyamatosan
Intézményvezetık
Folyamatosan
Polgármester
2010. jún. 30.
Polgármester
gyakorlatok 2011 dec. 31.
Az Öt Muskétás Foglalkoztatási Paktumban való részvétel erısítése A kerület jó gyakorlatait összefoglaló Roma Felzárkóztató és Reintegrációs Program kidolgozása, a CKÖ bevonásával Szociális- és gyermekjóléti intézmények formális partnerségi rendszerének bıvítése Anti-szegregációs Terv megvalósításához kapcsolódó szervezeti és koordinációs feladatok megvalósítása. Kispesti Szolidaritási Központ kialakítása
Budapest, 2009. november 30. A koncepció felülvizsgálatát végzı munkacsoport nevében: Vinczek György alpolgármester
9
MELLÉKLETEK
I. Kispest szociális-jóléti rendszerének jelenlegi felépítése II. Kispesti civil szervezetek listája III.
Kispesti egyházi szervezetek listája IV. Hatályos jogszabályok győjteménye
I. számú melléklet Kispest szociális- jóléti ellátórendszere
felsı vezetıi szint
Polgármester
Képviselı-testület
Jegyzı
Humánpolitikai alpolgármester
Fogl. pol. tanácsnok
alpolgármesteri szint
önkormányzati bizottságok
Közmőv. Okt. Eü. és Sport Bizottság
Szoc. és Lakásügyi Biz.
Humánszolgáltatatási igazgató
a polg.hivatal irodái
Vagyongazd. és Hasznosítási Iroda
Humánszolgáltatá si Iroda
Egészségügyi Intézmények - Rendelıintézet - háziorvosok - gyermekorvosok - védınıi hálózat - ÁNTSZ
Oktatási Intézmények - bölcsıdék - óvodák - iskolák - Nevelési Tanácsadó
az önkormányzat intézményei Egyházi karitatív szervezetek
külsı partnerek szintje
CIVIL SZERVEZETEK - KIJE - alapítványok - egyesületek - társaságok, társulások
Szociális és Gyermekvédelmi Iroda
GYÁMHIVATAL (önálló hivatal)
OKTATÁSI int. gyermekvédelmi felelısei
Kispesti Szociálpolitikai Kerekasztal
Kispesti Családsegítı Szolgálat és Gyermekjóléti Központ - Családok Átmeneti Otthona
Segítı Kéz Kispesti Gondozó Szolgálat - Gondozási központok - Nyugdíjasház - Idısek Átmeneti
Közpark Kft.
VÖRÖSKERESZT
Fıkefe Kft.
Kispesti Szervezete
Misszió Alapítvány
Humánsztráda Kft.
Miray Keresztény Egyház
Rászorultak Közalapítvány
II. számú melléklet Szervezet megnevezése:
KISPESTI CIVILSZERVEZETEK (szociális-jóléti terület) Címe: Telefonszáma: Tevékenységi köre:
Kéz a Kézben Alapítvány
Irányi D.u.2.
282-9800
Értelmi fogyatékosok szervezetei, támogatás
Kispesti Idısekért Alapítvány
Báthory u. 39.
357-9503
Idısek szervezetei, támogatás
Dixi Részképességzavarban Szenvedı Gyermekekért Alapítvány
Batthyány u. 162.
282-5355
Többcélú és egyéb egészségügy, támogatás
Jól-Lét Mentálhigiénés Alapítvány
Fecske u. 27.
282-4493
Mentálhigiéné
Kispesti Nyugdíjasok Szociális és Érdekvédelmi Egyesülete
Csokonai u.1-3.
280-7429
Nyugdíjas, szervezetek, klubok
Magyarországi Gyermekbarátok Mozgalma
Zrínyi u. 97.
282-3852
Többcélú és egyéb gyermek- és ifjúságvédelem
Kispesti Nyugdíjasok és Mozgássérültek Klubja
Fı u. 42.
282-9979
Nyugdíjas szervezetek, klubok
Nagycsaládosok Kispesti Egyesülete
Báthori u. 39.
282-9957
Nagycsaládos szervezetek
Közös Sors Integrációs Egyesület Ép- és Sérült Emberek Számára Kispesti Kolping Család Egyesület
Nagysándor J..u. 94.
282-4026
Egészségkárosultak egyéb és ált. támogatás
Templom tér 21.
282-9844
Kolping család mozgalom
Asztmás és Allergiás Gyermekek Budapesti Egyesülete
Hungária út 33/2.
30-200-2898
Krónikus betegséggel élık szervezetei, támogatás
Kispesti Véradók Egyesülete
Alpár u. 12.
282-8108
Többcélú és egyéb egészségügy, támogatás
Nagycsaládosok Országos Ifjúsági Egyesülete
Temesvár köz 6.
281-4695
Nagycsaládos szervezetek
Kispesti Jóléti Egyesület
Csokonai u. 1-3.
Kispesti Cukorbetegek Klubja
1191 Kisfaludy 15.
Hajnal Alkoholmentes Klub
1192 Mészáros u. 38. f.3.
Alapítvány az Egyedül Élı Idıs Emberekért
1195 Jáhn F. 46/a
MSZOSZ Nyugdíjas Alapszervezet
1191 Báthory u.39.
Nyugdíjas érdekvédelem, szabadidı
Vöröskereszt Kispesti Szervezete
1191 Báthory u.39.
Szociális segítségnyújtás, hajléktalan ellátás
Kispesti Romákért Egyesület
1196 Batthyány u.173.
Roma lakosság támogatása
Cigány Tudományos és Mővészeti Társaság
1192 Kós Károly tér 1.
Családır Egyesület
1194 Karton u.3
Bántalmazott családtagok védelme
Reform Régió Kht.
1185 Losonc. 37.
Egészség nevelés, Wekerlei Gyermekház
Integrált jóléti rendszer kialakítása 282-0053
Cukorbetegségben szenvedık támogatása Alkoholbetegségben szenvedık segítése
281-1901
Idısgondozás
III. számú melléklet KISPESTI EGYHÁZI SZERVEZETEK ( KARITÁSZOK) Megnevezés
Egyházi vezetı
•
Kispesti Nagyboldogasszony Fıplébánia
Hegedős László pápai káplán, protonotárius, kanonok, esperes, plébános
•
Kispest Wekerletelep Szent József Plébánia
•
Budapest-Kispest Jézus Szíve Plébánia
Hofher József S.J. plébános
•
Kispest Központi Református Egyházközség
Ablonczy Zsolt ref. lelkész
•
Budapest-Kispest Wekerle telep Református Egyházközség
Alföldy-Boruss Dezsı ref. lelkész
•
Kispest-Rózsatéri Református Egyházközség
Ablonczy Kálmán ref.lelkész
•
Budapest – Kispest - Görög Katolikus Egyházközség
Szántai Miklós OSBM paróchus
•
Kispesti Evangélikus Egyház
•
Magyarországi Baptista Egyház Kispest II. gyülekezet
•
Magyarországi Baptista egyház Kispest I. gyülekezet
Sinka Csaba lelkész
•
Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség
Iványi Miklós lelkész
•
Magyarországi Új Apostoli Egyház
•
Budapesti Zsidó Hitközség Kispest-Lırinc körzete
Majechrzak Rudolf egyházelnök (körzeti evangélista) Kalotai Gábor hitközség vezetı
Tercsi Zoltán esperes, plébános
Széll Bulcsú lelkész Kulcsár Albert lelkipásztor
IV.
számú melléklet
Az alkalmazott jogszabályok jegyzéke
2004. évi CXL. törvény 1991. évi IV. törvény 1993. évi III. törvény 63/2006.(III.27.) Korm. rend. 29/1993.(II.17.) Korm. rend. 1997. évi XXXI. törvény 149/1997.(IX.10.) Korm. rend. 1994. évi XLV. törvény 1997. évi CXXXIX. törvény 1993. évi LXVIII. törvény 12/2001.(I.31.) Korm. rend. 164/1995.(XII.27.) Korm. rend. 287/1997.(XII.27.) Korm. rend.
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól A foglalkoztatás elısegítésérıl és a munkanélküliek ellátásáról A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról A gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról A hadigondozásról A menedékjogról A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról A lakáscélú állami támogatásokról A súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeirıl A közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekrıl valamint
•
Budapest Fıváros XIX. kerület Kispest Önkormányzat Képviselı-testületének 20/2008.(VI.20.) rendelete a kerületi polgárok szociális és gyermekvédelmi ellátásáról
•
Budapest Fıváros XIX. kerület Kispest Önkormányzat Képviselı-testületének 13/2009.(V.22.) rendelete az önkormányzat tulajdonában álló bérlakások bérérıl
•
Budapest Fıváros XIX. kerület Kispest Önkormányzat Képviselı-testületének 14/2006.(IV.19.) rendelete a lakáscélú önkormányzati támogatásokról
•
Budapest Fıváros XIX. kerület Kispest Önkormányzat Képviselı-testületének 17/2006.(IV.19.) rendelete az önkormányzat tulajdonában lévı lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletérıl és elidegenítésérıl
•
Budapest Fıváros XIX. kerület Kispest Önkormányzat Képviselı-testületének 26/2005.(VIII.10.) rendelete a lakóközösségi tulajdonban lévı lakóépületek felújítási támogatásáról
