ÁTFOGÓ ÉRTÉKELÉS A BUDAPEST FŐVÁROS XIX. KERÜLET KISPEST ÖNKORMÁNYZAT GYERMEKVÉDELMI ÉS GYERMEKJÓLÉTI FELADATAINAK 2009. ÉVI ELLÁTÁSÁRÓL
Több, mint tizenkét évvel ezelőtt, 1997-ben fogadta el az Országgyűlés a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényt. A gyermekvédelem elsődleges célja a gyermek családon belül történő nevelkedésének elősegítése, veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése, valamint a szülői és más hozzátartozói gondoskodásából kikerülő gyermek helyettesítő védelmének biztosítása. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló többször módosított 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 96. § (6) bekezdése értelmében a helyi önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról évente egyszer átfogó értékelést készít, amelyet a képviselő-testület megtárgyal. Az értékelést a Közép-magyarországi Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatalához is meg kell küldeni. A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló többször módosított 149/1997.(IX.10.) Kormányrendelet 10. számú melléklete részletesen rögzíti az átfogó értékelés szempontjait. A hivatkozott jogszabály alapján a települési önkormányzat által készítendő átfogó értékelés tartalmi követelményei a következők: 1. A település demográfiai mutatói, különös tekintettel a 0-18 éves korosztály adataira. 2. Az önkormányzat által nyújtott pénzbeli, természetbeni ellátások biztosítása: - a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők száma, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesültek száma, kérelmezőkre vonatkozó általánosítható adatok, elutasítások száma, főbb okai, önkormányzatot terhelő kiadás nagysága, - egyéb, a Gyvt.-ben nem szabályozott pénzbeli vagy természetbeni juttatásokra vonatkozó adatok, - gyermekétkeztetés megoldásának módjai, kedvezményben részesülőkre vonatkozó statisztikai adatok. 3. Az önkormányzat által biztosított személyes gondoskodást nyújtó ellátások bemutatása: - gyermekjóléti szolgáltatás biztosításának módja, működésének tapasztalata (alapellátásban részesülők száma, gyermekek veszélyeztetettségének okai, szociális válsághelyzetben levő várandós anyák gondozása, családjából kiemelt gyermek szüleinek gondozása, jelzőrendszer tagjaival való együttműködés tapasztalatai), - gyermekek napközbeni ellátásának, gyermekek átmeneti gondozásának biztosítása, ezen ellátások igénybevétele, s az ezzel összefüggő tapasztalatok. 4. Jegyzői hatáskörben tett gyámhatósági intézkedések: - védelembe vettek száma, a védelembe vétel okai, felülvizsgálatok eredménye, - ideiglenes hatályú elhelyezések száma, okai, gyámhivatali felülvizsgálat eredménye.
2 5. A gyámhivatal székhelye szerinti önkormányzat által készített átfogó értékelés tartalmazza a jegyzői gyámhatósági intézkedésekre vonatkozó adatokon kívül a városi gyámhivatal hatósági intézkedéseire, feladataira vonatkozó adatokat is. 6. A felügyeleti szervek által gyámhatósági, gyermekvédelmi területen végzett szakmai ellenőrzések tapasztalatainak, továbbá a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet végzők működését engedélyező hatóság ellenőrzésének alkalmával tett megállapítások bemutatása. 7. Jövőre vonatkozó javaslatok, célok meghatározása a Gyvt. előírásai alapján (milyen ellátásokra és intézményekre lenne szükség a problémák hatékonyabb kezelése érdekében, gyermekvédelmi prevenciós elképzelések). 8. A bűnmegelőzési program főbb pontjainak bemutatása (amennyiben a településen készült ilyen program), valamint a gyermekkorú és a fiatalkorú bűnelkövetők számának az általuk elkövetett bűncselekmények számának, a bűnelkövetés okainak bemutatása. 9. A települési önkormányzat és a civil szervezetek közötti együttműködés keretében milyen feladatok, szolgáltatások ellátásában vesznek részt civil szervezetek (alapellátás, szakellátás, szabadidős programok, drogprevenció stb).
1. A TELEPÜLÉS DEMOGRÁFIAI MUTATÓI, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A 0-18 ÉVES KOROSZTÁLY ADATAIRA A lakosság számának megoszlása korcsoport szerint: 2007. december 31-i adat Kor: 0-4 5-9 10-14 15-19 Összesen:
2008. december 31-i adat Összesen(fő) 2665 2378 2643 2350 10036
Kor: 0-4 5-9 10-14 15-19 Összesen:
Összesen(fő) 2712 2386 2614 2943 10655
Kispest összlakossága:
60799 fő
Kispest összlakossága:
60578 fő
Férfi: Nő: Összesen:
27980 fő 32819 fő 60799 fő
Férfi: Nő: Összesen:
27949 fő 32629 fő 60578 fő
3 2. AZ ÖNKORMÁNYZAT ÁLTAL NYÚJTOTT PÉNZBELI, TERMÉSZETBENI ELLÁTÁSOK BIZTOSÍTÁSA: 2.1. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló többször módosított 1997. évi XXXI. törvényben szabályozott pénzbeli és természetbeni ellátások: 2.1.1. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre havonta átlagosan 903 gyermek/fiatal felnőtt volt jogosult. A részükre az ezen ellátáshoz kötelezően kapcsolódó, az év folyamán két alkalommal kifizetendő, 5.800 Ft/fő összegű pénzbeli támogatás címén 11.016.100 Ft került folyósításra, melyet a központi költségvetés a Magyar Államkincstár útján önkormányzatunk részére 100%-ban visszatérített. Kiegészítő adatok: - a 2008. december 31-i adatot alapul véve a jogosult gyermekek számában 21,69%-os, míg a családok számában 27,87%-os növekedés volt tapasztalható, - a jogosult családok 82%-ában az egy főre jutó jövedelem meghaladta az öregségi nyugdíj legkisebb összegét., - az év folyamán 25 elutasító döntés született, melynek indoka az esetek 85%-ában az egy főre jutó jövedelmi-, 15%-ában az egy főre jutó vagyoni jogosultsági értékhatár túllépése volt. 2.1.2. Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás havonta átlagosan 6 gyermek (5 család) jogán került kiutalásra, 438.900 Ft összegben, melynek 90 %-át a központi költségvetés a Magyar Államkincstár útján önkormányzatunk részére visszatérítette. A támogatás gyermekenkénti havi összege 6.270 Ft volt. Az e támogatáshoz kötelezően kapcsolódó, gyermekenként 8.400 Ft összegű pótlék címén 100.800 Ft-ot utaltunk ki, melyet a központi költségvetés a Magyar Államkincstár útján önkormányzatunk részére szintén 100 %-ban visszatérített. Megjegyzés: a támogatásra jogosult hozzátartozók, illetőleg az érintett gyermekek számában 20%-os növekedés következett be a 2008. december 31-i adatokhoz viszonyítva. 2.1.3. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatást 756 család részére, 954 esetben állapítottunk meg és utaltunk ki 12.287.418 Ft összegben. Az egy esetre jutó támogatás átlagos összege 12.879 Ft volt. Elsősorban ezen támogatási forma alkalmazásával nyújtottunk segítséget az erdei iskolával, a nyári táboroztatással, illetőleg az iskolakezdéssel járó anyagi terheket nehezen viselő rászoruló családoknak. Megjegyzés: a támogatásra jogosultak családjában az egy főre jutó havi jövedelem az esetek 79 %-ában meghaladta az öregségi nyugdíj legkisebb összegét. Elutasító döntés ezen támogatási forma esetében az elmúlt év folyamán nem született. 2.1.4. Óvodáztatási támogatást egy alkalommal, 12 család 13 óvodás gyermeke ( négy 3 éves és kilenc 4 éves gyermek) jogán állapítottunk meg és utaltunk ki 190.000 Ft összegben, melyet a központi költségvetés a Magyar Államkincstár útján önkormányzatunk részére 100%-ban visszatérített. Egyéb adat: elutasító döntés meghozatalára 4 esetben került sor.
4 2.2. Egyéb, a Gyvt.-ben nem szabályozott, az önkormányzat által önként vállalt feladatként biztosított pénzbeli és természetbeni ellátások: 2.2.1. Egyszeri anyasági támogatást 416 kispesti újszülött jogán állapítottunk meg, 8.644.590 Ft összegben. A támogatás gyermekenkénti összege – az önkormányzati rendelet idevonatkozó szakaszának hatályba lépésétől, azaz 2009. április 24. napjától kezdődően – egy újszülött esetén 22.800 Ft, ikerszülés esetén pedig gyermekenként 25.650 Ft volt. A támogatás ezen időpontot megelőzően biztosított összege 17.100 Ft volt. A képviselő-testület a 2010. április 20-án tartandó ülésén várhatóan módosítja egyebek mellett az ezen támogatási formára vonatkozó helyi rendeleti szabályozást is, melynek eredményeként az egy gyermek születése esetén folyósítandó ellátás összege 12,5%-kal, ikergyermekek születése esetén 10%-kal emelkedne. Megjegyzés: tapasztalható, hogy azon újszülöttek száma, akik jogán az anyasági támogatás megállapításra kerül, évek óta folyamatosan emelkedik. A növekedés mértéke a 2008-as adatot alapul véve 8,3% volt. 2.2.2. A Szociális és Lakásügyi Bizottság által kiírt ösztöndíj-pályázaton a 2008/2009. tanévben két kategóriában (középiskolai, felsőfokú) együttesen 166, míg a 2009/2010. tanévben ugyancsak az említett két kategóriában 165 fő nyert el szociális tanulmányi ösztöndíjat. Részükre az elmúlt év folyamán összesen 11.514.000 Ft támogatást folyósítottunk. Az ösztöndíj havi összege középiskolai kategóriában 6.000 Ft, felsőfokú kategóriában 8.000 Ft volt. Megjegyzés: a 2009/2010. tanévre kiírt ösztöndíj-pályázatban jelentősebb tartalmi változás a megelőző tanévihez viszonyítva nem történt. 2.3. Gyámhivatal által megállapított és folyósított pénzbeli ellátások: - Gyermektartásdíj állam általi megelőlegezése. - Otthonteremtési támogatás. Mindkét támogatási formát teljes egészében az állami költségvetés biztosítja. 2.3.1. Otthonteremtési támogatásban az állami gondoskodásból kikerült, 1997. november 1. után nagykorúvá vált fiatal felnőttek, az intézetben eltöltött idő és a saját vagyonuk nagyságától függően részesülhetnek lakáshoz jutás, tartós lakhatás megoldásának elősegítőse céljából. Otthonteremtési támogatás iránt 2009-ben 1 kérelem érkezett, azonban illetékesség változás miatt másik gyámhivatalhoz került a fiatal felnőtt kérelme. 2.3.2. A gyermektartásdíj állam általi megelőlegezése 1998. január 1. óta került a gyámhivatal feladatkörébe. A jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén a gyermeket gondozó szülő vagy más törvényes képviselő igényelheti, amennyiben nem képes a gyermek részére a szükséges tartást nyújtani, feltéve, hogy az egy főre jutó havi átlagjövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegének kétszeresét. A gyermektartásdíj állam általi megelőlegezése ismételten elrendelhető illetve továbbfolyósítható a feltételek fennállása esetén, függetlenül az adók módjára történő behajtás eredményétől. 2009-ben megelőlegezett összeg: 3 400 300.- forint volt. A tárgyévben indult eljárások száma 19, amely összesen 25 gyermeket érintett. Elutasított kérelmek száma: 6 A folyósítás felfüggesztésére nem került sor.
5 3. AZ ÖNKORMÁNYZAT ÁLTAL BIZTOSÍTOTT SZEMÉLYES GONDOSKODÁST NYÚJTÓ ELLÁTÁSOK BEMUTATÁSA 3.1. A gyermekjóléti szolgáltatást az önkormányzat integrált intézmény keretén belül biztosítja, a Családsegítő Szolgálattal, a Családok Átmeneti Otthonával és a Gyermekek Átmeneti Otthonával egy intézményen belül. A Gyermekvédelmi törvény előírásának megfelelően a szolgálat 2009-ben gyermekjóléti központként működött, a megfelelő szolgáltatásokat nyújtva.
3.1.1. A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a gyermek testi, lelki egészségének, családban történő nevelésének elősegítése, melynek érdekében végzett prevenciós munkánk 2009-ben a következő módon valósult meg. Tankötelezettség teljesítésében a következő módon segítettük családjainkat: A szolgálat 1 fő fejlesztő pedagógust foglalkoztatott, aki a gyermekek fejlesztése mellett, a magántanuló diákok mentorálását, vizsgaidőpontjaik figyelemmel kísérését is elvégezte. Ennek következtében a tankötelezettség teljesítése az esetek többségében megvalósult. Központunk az Önkormányzat által pályázott TÁMOP 5.2.5. integrációs program megvalósítója volt 2009. márciusától kezdődően. A pályázat lehetőségei révén a kerületben 131 diák kapott segítséget az oktatási rendszerben történő bentmaradáshoz. A program komplexitását jellemzi, hogy a tanulási nehézséggel küzdő gyermekek a tantárgyi korrepetáláson kívül szükségleteiknek megfelelően részt vehettek részképesség zavar szűrésen, egyéni fejlesztésen, labdaterápián, alapozó terápián, egyéni pszichoterápián, családterápián, elsajátíthattak új tanulási technikákat. Az augusztusi program a pótvizsgára való felkészítés jegyében telt. A célcsoporttal foglalkozó szakemberek számára képzést szerveztünk, mely révén új módszereket sajátíthattak el a nehezen kezelhető gyermekekkel való foglalkozáshoz. Érdekesség, hogy a pályázatban foglalkoztatott kollégákon kívül ezen a tanfolyamon részt vettek a kerületből a téma iránt érdeklődő pedagógusok is. A szülők részére szintén a pályázat keretén belül a kamaszkor nehézségeire fókuszáló kommunikációs tréninget szerveztünk. Tapasztalataink szerint / és a bizonyítványok tanúsága szerint / a programon aktívan részt vevő kerületi gyermekeknek valós segítséget nyújtottunk, azonban hat gyermek – mivel nem jelent meg a foglalkozásokon – kiesett a programból. Anyagi gondokkal küzdő családjainknak nyújtottunk segítséget, annak érdekében, hogy az ott élő gyermekek megkapják a fejlődésükhöz szükséges támogatást: - Tájékoztatást adtunk az igénybe vehető támogatásokról, valamint az ügyfél kérésére segítettünk ennek igénylésében, ügyintézésében. - A Kispesti Rászorultak Megsegítésére Közalapítványon keresztül az egészségügyi segédeszközökhöz való hozzájutást segítettük. - Adományokat gyűjtöttünk cégektől, magánszemélyektől egyaránt, amelyeket ünnepek alkalmával osztottunk szét. Pl. az elmúlt évekhez hasonlóan több –az első osztályt kezdőgondozott gyermekünk kapott teljesen felszerelt iskolatáskát, testnevelés felszerelést . - 2009-ben – a családsegítővel közösen - három alkalommal szerveztünk adományokból ingyenes ruhabörzét. - A veszélyeztetett gyermekek családjában felmerülő eladósodás észlelésekor a családsegítő csoport családgondozói nyújtottak segítséget abban, hogy a szülők igénybe vegyék a Hálózat Alapítvány, ill. az adósságkezelő program segítségét. Jelentős segítséget nyújtott a Héra Alapítvány a villamos energia tartozás kiegyenlítésében.
6 A testi-lelki veszélyeztetettség megszüntetése érdekében 2009-ben új szolgáltatással bővültünk. Szabó Mária Mirtill felajánlotta szakmai segítségét családterápiára vonatkozóan, így- részben a fent említett pályázattal átfedésben- nyolc család vehetett részt családterápián. Nevelési hiányosságokkal küzdő , és mélyszegénységben élő kisgyermekes szülők számára az előző évhez hasonlóan működött a Biztos Kezdet Klubunk, melynek foglalkozásaiba 2009ben a már előző évben idejáró gyermekek mellet újak is bekapcsolódtak. A szabadidő hasznos eltöltésére több, ingyenesen látogatható programot szerveztünk Az intézmény szabadidős programjai mellékletként olvashatók. 3.1.2. A gyermekjóléti szolgálat törvényi kötelezettsége a veszélyeztetettséget észlelő jelzőrendszer kiépítése és működtetése. Az elmúlt év erre vonatkozó eseményei a következők: havonta egy alkalommal tartottunk közös esetmegbeszéléseket a jelzőrendszer tagjaival, amelyen a vezető védőnő, gyermekvédelmi koordinátor, Nevelési Tanácsadó családgondozója, rendőrség, hivatásos pártfogó, Egyesített Bölcsődék vezetője, valamint meghívottként a gyámhatóság, gyámhivatal, Humánszolgáltatási Iroda képviselője vett részt. A konkrét esetek megbeszélésén kívül a jelzőrendszer működésének jobbítására is tettünk javaslatot. 2009.03.24-én tartottuk a kerület éves jelzőrendszeri tanácskozását, ahol a végzett munkáról való beszámolás mellett megfogalmazódtak azok a hiányok, melyek a hatékonyabb gyermekvédelmet hátráltatják. A tanácskozáson a következő javaslatok fogalmazódtak meg, melyeket a szakemberek aláírásukkal jelezve elfogadtak. - A kerület oktatási intézményeiben olyan pedagógus végezzen gyermekvédelmi felelős munkát, aki rendelkezik a 60 órás szakirányú továbbképzést igazoló tanúsítvánnyal. Amennyiben ezzel nem rendelkezik, 1 éven belül kezdje el a képzést ! Ezt a tanfolyamot a gyermekjóléti központ költségvetésének terhére az iskolai gyermekvédelmi felelősök elvégezték 2009-es kezdéssel és 2010-es befejezéssel. - A fenti pontban megfogalmazottak lehetőség szerint a bölcsődében is valósuljanak meg! - Integrált adatbázis a kerület intézményeire vonatkozóan. - Családok Átmeneti Otthonában közösségi helyiség kialakítása. - A védelembe vételi tárgyalás előtt tartott esetkonferenciák számának növelése. - A törvénynek megfelelően javasoljuk a Gyermekek Átmeneti Otthonában egy négy órás családgondozó felvételét. - A gondozotti létszám túllépi a törvényben meghatározott 40 gyermek/ családgondozó számot, ezért szükséges lenne a gyermekjóléti szakmai egységben foglalkoztatottak létszámát 1 fővel bővíteni. - A KIABÁL társasjáték bővítése, pl.: a középiskolai korosztályra vonatkozóan. - Javasoljuk, hogy a kerület oktatási intézményei csatlakozzanak az „Erőszakmentes, egészségtudatos iskolai mozgalomhoz.” 3.1.3. iskolákkal, óvodákkal való kapcsolattartásunk a gyermekvédelmi koordinátoron keresztül történt, aki 2007. szeptemberétől, négy órás megbízás keretén belül látja el a koordinátori feladatokat. A koordinátor éves beszámolója szintén mellékletként található. Ezen kívül a családgondozók területi felosztás szerint végeznek iskolai szociális munkát, melynek keretén belül találkoznak az iskola gyermekvédelmi felelősével, s megbeszélik a gondozott gyermekek kapcsán felmerült problémákat. Ezen alkalmakkor lehetőségük van az iskola diákjainak arra, hogy problémáikkal a szociális munkáshoz forduljanak. A közoktatási intézmények jelentik a kerületben a legtöbb jelzést adó bázist, az általuk jelzett eset 128.
7 3.1.4. a Nevelési Tanácsadóval folyamatos szakmai párbeszédet tartunk fent. Az intézmény vezetője tájékoztatást ad intézményünknek az ott elérhető szolgáltatásokról. Ezen kívül szakembereik aktív részt vevői az általunk szervezett esetkonferenciáknak. A Nevelési Tanácsadó tájékoztatója a mellékletben megtalálható. 3.1.5. a védőnői hálózattal a vezető védőnőn keresztül van szoros kapcsolatunk, aki a havi jelzőrendszeri teamen mindig részt vesz. A védőnőktől és az egészségügyből 2009-ben 31 jelzés érkezett. Ebből az írásban / 11 / történtekre szolgálatunk a protokollnak megfelelően írásban válaszolt, s adott tájékoztatást a gondozás megkezdéséről, vagy folyamatáról. A védőnők család-, nő-, és gyermekvédelemmel kapcsolatos feladataikat családlátogatás, tanácsadás ( önállóan és gyermekorvossal közösen) közösségi egészségnevelés/fejlesztés során primer-, szekunder-, és tercier prevenciós tevékenységgel valósítják meg, együttműködve a házi gyermekorvosokkal, háziorvosokkal, szakorvosi ellátással. A Védőnői Szolgálat kapcsolatrendszere igen szerteágazó, szoros együttműködésben a szakmai intézetekkel, szociális ellátó hálózattal, egyéb társadalmi szervezetekkel. Védőnői Szolgálat gondozási adatai 2009 évben: területen: 0-11 hónaposok száma: 587 fő 12-35 hónaposok: 1089 fő 3-6/7 évesek: 1653 fő közösségbe nem jár: 3 fő várandós anyák száma: 602 fő Kiemelt gondozást igénylők száma: egészségügyi ok várandós 72 fő csecsemő 42 fő 12-35 hónaposok 27 fő 3-6 évesek 44 fő
nevelési/oktatási intézményekben: óvodás korúak száma: 1972 fő általános iskolások: 4338 fő közép és szakiskolások: 3213 fő
környezeti ok miatt: 36 fő 5 fő 10 fő 15 fő
Iskola-egészségügyi tevékenység: A védőnők önállóan végeznek alap szűrővizsgálatokat / testsúly, testi fejlettség, magasság, látásélesség, színlátás, hallás, golyvaszűrés, mozgásszervek, vérnyomásmérés, általános személyi hygiene, tetvességi vizsgálat/ Szűrővizsgálatok száma: Óvodában: 19575 fő, kiszűrt: 132 fő, Ált. és közép-iskolában: 75885 fő, kiszűrt: 21439 fő, Közreműködnek az orvosi vizsgálatok végzésénél, az iskolai kampányoltások szervezésében és végrehajtásában. Vizsgálatok száma: 8379, védőoltások száma: 2315. Oktatási intézmények higiénés ellenőrzése: 214 alkalommal történt az elmúlt évben. Az iskola védőnők 49 esetben intézkedtek a tanulók érdekében. Egyéni és közösségi egészségnevelés/fejlesztés: Tanácsadókban: -babamasszázs, -mozgásszűrés, -szülésre felkészítés, kismama-torna, csecsemő ápolási bemutató, - egészségnap 3 volt az év során Hittanteremben: Baba - Mama Kör Vöröskeresztes versenyek: elsősegélynyújtás, csecsemő- ápolás, Vöröskeresztes táboroztatás Kerületi Családi Egészségnap: 2009 november 7-én került megrendezésre a Csillagfény bölcsödében.
8 A területi védőnők jelzőrendszeri működése: A Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat felé a védőnők / mint a jelzőrendszer tagjai/ 31 esetben éltek a jelzőrendszeri kötelezettségükkel. 16 esetben szóban, 11 esetben írásban és 8 esetben személyes megbeszélés is történt A védőnők a területen 2 esetben észleltek gyermekelhanyagolást, bántalmazásról nincs tudomásuk. Rendszeresen részt veszünk a jelzőrendszeri team megbeszélésein, ahol oda-vissza információkkal, tájékoztatásokkal segítjük egymás munkáját. A területi védőnői intézkedések száma összesen: 40 ( környezettanulmányok-, karitatív és egyéb segítő tevékenység). Stolmárné Fitter Ilona részt vesz a Biztos kezdet program rendezvényein ( 6 alkalommal) 3.1.6. a rendőrséggel a kerületi ifjúsági összekötőn keresztül cserélünk információkat. A jelzések száma az elmúlt évben 45 volt. Kiemelt együttműködést jelent az ifjúsági klub működtetése mellett a KIABÁL társasjáték iskolákban való megjelenése, amely a múlt évben folytatódott. Új feladatot jelent mind a Rendőrség, mind a Gyermekjóléti Központ, mind a Gyámhivatal számára a megelőző távoltartáshoz tartozó szakmai feladatok ellátása. A központunk a bántalmazóval és a bántalmazottal történő 24 órán belüli kapcsolatfelvételt egy munkaszüneti napokon üzemelő mobil telefonnal oldotta meg. Ezt az ügyeleti telefont a kollégák viszik magukkal, így az adott munkaszüneti napon a szolgálat 24 órában elérhető. Az ügyelet szakmai tartalmára vonatkozó útmutatásokat a szakmai vezető dolgozta ki, annak megismerését a családgondozók aláírásukkal igazolták. A távoltartás kapcsán kezdtünk együttműködést a kispesti polgárőrökkel, mely szerint a bántalmazóval való kapcsolatfelvételnél segítségére lesznek az intézmény szakemberének. /Ezt együttműködési megállapodásban rögzítettük 2010-ben./ 3.1.7. A gyermekjóléti Szolgálat feladata a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése: A fenti intézményeken kívül a lakosság is tagja a jelzőrendszernek. 2009-ben a jelzőrendszer 252 jelzéssel élt szolgálatunk felé. Családgondozóink a családdal együtt tervet készítenek, melynek során felvázolják a veszélyeztetettség okát, s kidolgozzák annak megszűntetésének lépéseit. Az elmúlt évben összesen 583 veszélyeztetett gyermeket gondoztunk, ebből 520-t alapellátás keretén belül / a család önkéntes együttműködésére építve /, 63 kiskorút pedig védelembe vétel keretén belül. Amennyiben a fenti munka eredménytelen, s a gyermek bekerül a szakellátásba, úgy a családgondozó feladatai közé tartozik a kiskorú hazagondozása, a vér szerinti szülővel való munka annak érdekében, hogy a gyermek visszakerüljön családjába. A szakellátásban lévő kerületi illetékességű gyermekek száma 47. Ezt a munkát sokszor hátráltatja, hogy a bekerülő gyermekek szülei hajléktalanok, így nem tudjuk tartani velük a kapcsolatot, csak, ha ők jelentkeznek a szolgálatnál. A szakellátásból kikerült 1 gyermeknél végeztünk utógondozást. Kapcsolattartási ügyelet: Az intézmény munkatársai kapcsolattartási ügyeletet biztosítanak bírósági ill. gyámhivatali kirendelés alapján. 2009-ben 13 gyermek családja élt ezzel a szolgáltatással. Ezt minden esetben megelőzi egy mediátor által vezetett egyeztetés annak érdekében, hogy a kapcsolattartás zavartalan legyen. Utcai szociális munka: Prevenciós munkánk fejlesztésének, valamint gyermekjólét központtá válásunknak jelentős része az utcai szociális munka. Ebben a speciális szolgáltatásban, a terepmunka folyamán 4 kiskorú, a prevenciós célzatú szabadidős tevékenységben 208 kiskorú részesült 2009-ben.
9 Az Önkormányzat és a Rendőrség által aláírt együttműködési szerződés biztosítja a helyiséget, amely Ifjúsági Prevenciós Irodaként funkcionált 2009-ben. Így az utcai szociális munkásnak lehetősége van az utcán csellengő gyerekek felkutatására és a szabadidejük hasznos eltöltésének megszervezésére. A már fent említett korrepetálás is itt valósul meg. Az utcai szociális munkás feladata a szabadidős programok szervezése is. Intézményünknek problémát okoz, hogy a törvényben előírt két fő utcai szociális munkás helyett egy fővel működik a szolgáltatás. Mivel egy fővel sem az Ifjúsági Prevenciós Iroda nem üzemeltethető biztonságosan, sem a szabadidős tevékenységek levezetése – a magas gyermekszám miatt – nem megoldható, az intézmény családgondozói és asszisztensei segítik az utcai szociális munkás munkáját, előre megbeszélt időbeosztás szerint. Kórházi szociális munka: 2007. novemberében Együttműködési megállapodást kötött a Kispesti Családsegítő Szolgálat és Gyermekjóléti Központ és a Fővárosi Önkormányzat Heim Pál Gyermekkórháza. A megállapodás a kórházi szociális munka módszerét rögzíti: A Kispesti Családsegítő Szolgálat és Gyermekjóléti Központ kórházi szociális munkát végző munkatársa együttműködik a kórházat képviselő intézeti családgondozó védőnővel. Az intézeti családgondozó védőnő telefonon jelez a Kispesti Családsegítő Szolgálat és Gyermekjóléti Központ hatókörében élő bántalmazott, elhanyagolt gyermekekről. A telefonos jelzést írásos megerősítés követi. Amennyiben a gyermek családjának lakó-, vagy tartózkodási helye más gyermekjóléti szolgálat ellátási területén található, úgy felveszi a kapcsolatot az illetékes szolgálattal, tájékoztatja a problémáról, elősegíti a család és a szolgálat kapcsolatfelvételét. Az intézeti családgondozó védőnő írásbeli jelzéseit a kórházi szociális munkát végző munkatárs fogadja, intézkedéseiről visszajelez a jelzést tevőnek. Az intézeti családgondozó védőnő és a kórházi szociális munkát végző munkatárs indokolt eset kapcsán személyesen is konzultál, szükség szerint egyeztet a területi védőnővel, a gyermekorvossal, pszichológussal, pszichiáterrel. Az érintett gyermek ügyében szükség szerint a Kispesti Családsegítő Szolgálat és Gyermekjóléti Központ a kórházi családgondozó védőnőt meghívja szakmaközi és esetmegbeszélőkre. Készenléti ügyelet: A készenléti ügyeletet a Családok Átmeneti otthonának telefonszámán biztosítja szolgálatunk, mivel az otthon napi huszonnégy órában működik. Fontos említést tenni a szociális munkások szakmai munkájának segítéséről, melyet a minden hét péntekén tartott esetmegbeszélő team biztosít. A szakmai segítség mellett szükség van a kiégés elkerülésére is. Ennek megvalósulása az elmúlt évben a gyermekjóléti csoport számára szupervízió biztosításával történt. A szupervízió nyújt a csoportnak olyan szakmai és mentális segítséget, melynek segítségével a fent említett törvényi kötelezettségnek a szakemberek meg tudnak felelni, s szakmai munkájukat magas színvonalon meg tudják valósítani. 3.2. GYERMEKEK NAPKÖZBENI ELLÁTÁSA A 15/1998.(IV.30.) NM rendelet 34. §-a értelmében: „A családban nevelkedő, a szülők munkavégzése, betegsége vagy egyéb ok miatt ellátatlan gyermek nappali felügyeletét, gondozását, nevelését napközbeni ellátás keretében kell biztosítani.” A Gyvt. 42. § (1) bekezdése szerint: „A bölcsőde a családban nevelkedő 3 éven aluli gyermekek napközbeni ellátását, szakszerű gondozását és nevelését biztosító intézmény. Ha a gyermek a 3. évét betöltötte, de testi vagy szellemi fejlettségi szintje alapján még nem érett az óvodai nevelésre, a 4. évének betöltését követő augusztus 31.-ig nevelhető és gondozható a bölcsődében.
10 (2) A bölcsőde az (1) bekezdésben foglaltakon túl végezheti a fogyatékos gyermekek korai habilitációs és rehabilitációs célú nevelését és gondozását is. A bölcsődei ellátás keretében a Kt. szerinti szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján a fogyatékos gyermek legfeljebb hatéves koráig fejlődését biztosító korai fejlesztésben és gondozásban, vagy fejlesztő felkészítésben vehet részt. (3) A bölcsőde az alapellátáson túl szolgáltatásként speciális tanácsadással, időszakos gyermekfelügyelettel, gyermekhotel működtetésével, vagy más gyermeknevelést segítő szolgáltatásokkal segítheti a családokat.” A bölcsődei gondozás–nevelés a családi neveléssel együtt, azt kiegészítve szolgálja a gyermekek fejlődését. Szakembereink meleg, szeretetteljes odafordulással, a gyermekek életkori sajátosságait, fejlettségét, pillanatnyi fizikai és pszichés állapotát figyelembe véve gondozzák és nevelik a rájuk bízott gyermekeket. Gondozónőink feltétel nélküli szeretettel és elfogadással fordulnak minden gyermek felé etnikai hovatartozásukra való tekintet nélkül, így is biztosítva az esélyegyenlőség megteremtését. Budapest Főváros XIX. kerület Kispest Önkormányzata a 20 hetes kortól - 3 éves korú gyermekek napközbeni ellátására 6 bölcsődei egységgel rendelkező Egyesített Bölcsődét tart fenn. Az Egyesített Bölcsődék önálló jogi személy, részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv. Rendelkezik 1997. november 16-ától határozatlan időre szóló működési engedéllyel, Alapító Okirattal, Szervezeti és Működési Szabályzattal. 2009-ben a jogszabályváltozások miatt szükséges volt az Alapító Okirat és az SZMSZ módosítása. Az Alapító Okiratot a képviselő-testület a 407/2009. (VI.23.) számú határozatával fogadta el, míg az SZMSZ a 650/2009.(XI.17.) számú határozattal lépett életbe. Működési mutatók: A Budapest Kispest Önkormányzat Egyesített Bölcsődék tagintézményei 6 telephelyen 360 férőhellyel működnek. Bölcsődék neve: címe: férőhelyszáma: Csillagfény Bölcsőde 1191 Bp. Eötvös u. 11. 80 Eszterlánc Bölcsőde 1193 Bp. Csokonai u. 7. 80 Gyöngyszem Bölcsőde 1195 Bp. Zrínyi u. 4. 80 Bokréta Bölcsőde 1191 Bp. Berzsenyi u. 4. 50 Harangvirág Bölcsőde 1194 Bp. Zalaegerszeg u. 158. 40 Wekerlei Tipegők 1192 Bp. Huba u. 14. 30 A bölcsődék a feladat jellegétől függően alapellátás keretében: - Napos bölcsődei ellátást 340 férőhelyen, - sajátos nevelést igénylő gyermekek ellátását 10 férőhelyen biztosítanak. Alapellátáson túl nyújtott gyermeknevelést segítő szolgáltatások formái: -Játszócsoport szolgáltatás 10 férőhelyen -Időszakos gyermekfelügyelet hiányzó gyermekek helyén -Sóbarlang szolgáltatás Alapellátási formák: 1. A napos bölcsődei ellátás működési adatai: 2009. január 1-jén beírt gyermeklétszám: 2009. január 1-jétől december 31-éig felvett: A bölcsődét igénybe vevő gyermekek száma az év folyamán: Óvodába ment: Elköltözött/kimaradt, stb: Naponta átlag beírt létszám:
372 217 589 189 20 380
11 Az év folyamán naponta átlag beírt gyermekek száma: 380 fő Az év folyamán naponta átlag jelenlévő gyerm. száma: 295 fő
105 % 82 %
Az utóbbi években folyamatosan emelkedett a bölcsődét igénybe vevő gyermekek száma. A GYES idejének két évre való csökkenése várhatóan 2012 –re férőhelyhiányt fog eredményezni. Ennek az intézkedésnek az előszele kis mértékben már most is érezhető. A jelenlegi gazdasági helyzet, a munkanélküliség növekedése, az ezzel járó feszültség, nagymértékben terheli a családokat. A kisgyermekes családok körében fellépő létbizonytalanság indokolja a bölcsődei ellátás létjogosultságát. 2.
Speciális csoport működése:
A Csokonai u. 7. sz. alatti Eszterlánc Bölcsőde 10 férőhelyére, 6 fő sajátos nevelési igényű gyermek vehető fel. A bölcsőde rendelkezik az Oktatási Minisztérium engedélyével, OM azonosítóval és a fejlesztéshez szükséges tárgyi és személyi feltételekkel. Egy fő részmunkaidős gyógypedagógust és 1 fő részmunkaidős szomatopedagógust foglalkoztatunk, akik a legfontosabb szakembernek számítanak a sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztésében. Ők a gyermekek egyéni és csoportos fejlesztését végzik a fejlesztési programok alapján, valamint a gondozónők felkészítését és betanítását. Természetesen a munka oroszlánrészét naponta a gondozónők végzik. 2009-ben az ellátott gyermekek száma 5 fő volt. Alapellátáson túl nyújtott szolgáltatások statisztikai adatai: 1. Játszócsoport szolgáltatás: A szülési szabadságon, GYED-en, GYES-en lévő szülőknek és gyermekeiknek nyújtott szolgáltatási forma. A Csokonai u. 7. sz. alatti Eszterlánc Bölcsőde egy csoportjának jól felszerelt tárgyi környezetében működik a játszócsoport, ahol a szülők együtt játszhatnak gyermekeikkel, nevelési kérdésekben tanácsot kérhetnek, hasonló korú gyermekeket nevelő szülőkkel beszélgethetnek. Igény esetén étkezést is tud biztosítani a bölcsőde. Játszócsoport vendégszáma az év folyamán 1184 fő volt. A szolgáltatás díja: 250,- Ft./óra. Az étkezésért 315,- Ft-ot kell fizetni. A játszócsoport 2002-ben indult a lecsökkent gyermeklétszám pótlása érdekében. A szolgáltatás nagyon népszerű, nagy az igény a működésére. A játszócsoport az alapellátásban jelentkező zsúfoltság miatt nem működtethető tovább a bölcsődei férőhely rovására, ezért külön helységet és szakembert kell biztosítani számára. Ennek lehetőségét jelenleg vizsgáljuk. 2. Időszakos gyermekfelügyelet: Az Eötvös u. 11 sz. alatti Csillagfény Bölcsődében 1994 óta folyamatosan működő szolgáltatást 6 hónapos kortól 6 éves korig igényelhetik a szülők. Kezdetben a gyermeküket otthon nevelő szülők vették igénybe ezt az ellátási formát, de ma már a munkát vállaló és a felsőfokú képzésben résztvevő szülőknek is szüksége van ilyen fajta segítségre. A szolgáltatás óradíja 250.- Ft. Az étkezésért külön kell fizetni. Az időszakos gyermekfelügyelet vendégszáma az év folyamán 40 fő volt. Az időszakos gyermekfelügyeletre az igény sokkal nagyobb, mint amit a vendégszám mutat. Sokszor el kell utasítani a szülők kérését, mert nem tudunk eleget tenni annak a kívánalomnak, hogy az alapellátási létszámok mellett ellássunk egész napra, felügyeletre jelentkező gyermekeket.
12 3. Sóbarlang szolgáltatás: Az Eötvös u. 11 sz. alatti Csillagfény és a Berzsenyi u. 4 sz. alatti Bokréta bölcsődében működik ez a szolgáltatás melynek igénybevétele ingyenes. Elsősorban a bölcsődébe járó gyermekek számára alakítottuk ki, de igénybe vehetik testvérek és más, kerületünkben élő gyermekek is. Nem bölcsődés gyermekek esetén telefonos egyeztetés után tudjuk biztosítani a szolgáltatást. Étkeztetés: Minden bölcsőde saját konyhával rendelkezik, a főzés helyben történik, így a különböző anyagcsere-zavarral küszködő gyermekek speciális étkeztetését is vállalni tudjuk. A gyermekek négyszeri étkezésben részesülnek. Az étkezési térítési díj 380.- Ft / nap. 2009. decembertől a Micimackó Magánbölcsőde részére a Csillagfény Bölcsőde főzőkonyhája vendégebédet biztosít. A magánbölcsőde 10 gyermek részére az előírásoknak megfelelően elszállítja az ételt. A vendégebéd térítési díja: 360,- Ft. Ezt az étkeztetési formát a felnőtt étkeztetés helyett tudjuk biztosítani. A felnőtt étkezést 2008-ban a dolgozók kérésére szüntette meg az akkori intézményvezető. Gondozottak étkezési támogatásáról 100%-os állami támogatás 55 gyermeket érintett az év folyamán 5711 gondozási napon ez – 2.102.280,- Ft 50%-os állami támogatás 81 gyermeket érintett az év folyamán 6526 gondozási napon ez – 1.201.760,- Ft Ebből: 3 v. több gyermek jogcímén 67 gyermeket érintett 4866 gondozási napon ez – 898.710,- Ft tartós betegség jogcímén 14 gyermeket érintett 1660 gondozási napon ez – 303.050,- Ft Önkormányzati szociális étkezési támogatásban 42 gyermek részesült. (ez 75% - os mértékű támogatást jelent) 3408 gondozási napon ez – 1.008.200,- Ft A normatívákhoz viszonyított adatok tükrében (251 osztószámmal) Tényleges jelenlévő gyermeklétszám:
67264 – napi átlag: 268 fő
Normatív kedvezmény: – rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény 5711gond.napon – napi átlag
23 fő
– 3 v. több gyermek:
4866 gond.napon – napi átlag
19 fő
– tartósan beteg:
1660 gond.napon – napi átlag
7 fő
Az év folyamán szakértői vélemények alapján 5 (SNI) gyermeket részesítettünk korai fejlesztő gondozásban. (napi átlag 3 fő) Kerületi szociális segély: 3408 gondozási napon – napi átlag: 14 fő
13 A gyermekek felvételi rendje: A bölcsődébe felvehető minden olyan kisgyermek, akinek szülei, törvényes képviselői munkavállalás, vagy más ok miatt nem tudják biztosítani a napközbeni gondozást, nevelést. A gyermekvédelmi törvény kiemeli az olyan kisgyermekek felvételi lehetőségét, akiknek szociális vagy egyéb ok miatt, egészséges fejlődésük érdekében szükséges a bölcsődei gondozás-nevelés. A gyermekek bölcsődébe történő felvételének kérelme önkéntes, a gyermek szülője, törvényes képviselője autonóm döntése alapján történik. A gyermek bölcsődei felvételét a szülő hozzájárulásával kérheti a védőnő, családgondozó, háziorvos, gyámhatóság stb. 2009-ben 11 esetben kért a Gyermekjóléti Szolgálat családgondozója gyermekelhelyezést. Minden esetben sikerült a kérésnek eleget tenni. A gyerekek egy kivételével ma is bölcsődébe járnak. Sajnos a kimaradó gyermek nagyon hátrányos helyzetű családból származik, elhelyezését a jegyző is kérte, de a szülőt nem sikerült meggyőzni arról, hogy a bölcsődei ellátást igénybe vegye. A gyermekek felvétele a nyári szünet idejét kivéve egész évben folyamatos. A gyermekek beszoktatása a szülőkkel egyeztetve, tervszerűen történik. A kicsik édesanyjukkal, vagy valamelyik családtagjukkal együtt ismerkednek a bölcsődei élettel, ami megkönnyíti az új közösségbe való beilleszkedésüket. Személyi feltételek: A 15/1998.(IV.30.) NM rendelet szabályozza a bölcsődei ellátás szakmai létszámminimum követelményét. A rendeletben előírt létszámmal 2003 novembere óta a 962/2003. Ökt. határozat alapján rendelkezünk. Engedélyezett álláshelyek száma: 150,5 - szakdolgozó: 89 fő - működési állomány: 61,5 fő Átlagbérek alakulása (bruttó bér): pótlék nélkül: pótlékkal: - Szakdolgozók: 118.695.- Ft 123.863.- Ft - Működési állomány: 99.723.- Ft 100.243.- Ft Munkaerő mozgás: - Kilépő dolgozók száma: 22 fő (ebből) - Nyugdíjazott dolgozók: 8 fő - Belépő dolgozók száma: 23 fő Szakdolgozók képzettsége: 89 szakdolgozóból: 1 fő főiskolai diplomával + szakvizsgával - 2% 4 fő főiskolai diplomával - 3% 52 fő felsőfokú szakképesítéssel (E-kategóriás) - 62% 24 fő középfokú szakképesítéssel rendelkezik - 30% 4 fő képesítés nélküli - 3% (jelenleg OKJ-s szakképzésen vesznek részt) Képzés továbbképzés alakulása: 2009-ben a képzés, továbbképzés 42 főt érintett – ez a szakdolgozók 47 %-a. Főiskolára jár 8 fő 7% OKJ- képzésen vesz részt 9 fő 8% Tereptanári tanfolyamot végzett 2 fő 2% Továbbképzésen vett részt 23 fő 20% Élelmezésvezetőink szakmai konferencián vettek részt, így is biztosítva annak lehetőségét, hogy a legkorszerűbb ellátást tudjuk nyújtani a korosztály számára.
14 Kapcsolattartás: A bölcsődébe járó gyermekek szüleivel őszinte, partneri kapcsolata van a bölcsődének. A bölcsődei gondozás-nevelés a családi neveléssel együtt, azt kiegészítve szolgálja a gyermekek kiegyensúlyozott fejlődését. A bölcsődében a gyermekek ellátását a vonatkozó gyermeki és szülői jogok és kötelességek figyelembe vételével végzik a szakemberek. A bölcsőde nyitott. Rugalmas a gyermekek átvétele, mert alkalmazkodik a szülők igényeihez. A bölcsődék egyre több olyan programot szerveznek, amelybe bevonják a szülőket is. Ilyen program pld. Bölcsőde kóstolgató, gyermekszínházi előadások a KMO-ban, húsvét, gyermeknap, karácsony, farsang, föld napja stb. A bölcsődébe felvett gyermekek fejlődését, családi hátterét ismerő szakdolgozók azonnal jelzést tesznek a gyermekvédelmi felelősök felé, ha úgy látják, hogy a gyermek életkörülményei megváltoztak. A gyermekvédelmi felelős szükség szerint tájékoztatja vezetőjét a felmerülő problémáról, aki továbbítja azt az Egyesített Bölcsődék vezetője felé. Az intézményvezető megteszi a szükséges lépéseket a Gyermekjóléti Szolgálat jelzőrendszere felé. A családgondozó javaslatára bölcsődébe került gyermekek miatt is folyamatos kapcsolatot tartunk a családgondozókkal. Az óvodával való kapcsolat nagyon jó. A gyermekek óvodába történő átadását nagy szakértelemmel, körültekintéssel, az óvónőkkel együttműködve szervezik a gondozónők. Az óvónőket meghívjuk a bölcsődébe, hogy megismerkedjenek az óvodába menő gyermekekkel. Az óvónők is viszonozzák a meghívást, így a kicsik óvodába kerülésük előtt megismerhetik leendő csoportjukat. A védőnőkkel személyesen és telefonon is tartjuk a kapcsolatot. 2009 novemberében a Csillagfény Bölcsőde adott otthont a kerületi védőnők által szervezett egészségnapnak. A rendezvénynek nagy sikere volt a lakosság körében. Tárgyi feltételek: Felújítás, karbantartás: Kerületünkben működő hat bölcsőde és a hozzá tartozó kert karbantartása, felújítása a VAMÜSZ hatáskörébe tartozik. Sajnos a nehéz gazdasági helyzet miatt 2009 – ben sem történt nagy változás az épületeink állagának megőrzése, illetve javítása terén. A házakhoz kapcsolódó játszókertek is felújításra szorulnak. Két bölcsőde udvarát az Európai Unió előírásai szerint részben már felújították, de ott is vannak hibák, amire figyelmet kell fordítani. A játszóudvarok közül a Csillagfény és az Eszterlánc Bölcsőde szorul a legsürgősebb rendbetételre. A balesetveszélyes, rögzített árnyékolókat el kellene bontani és helyette korszerű árnyékolást kell biztosítani. A Csillagfény Bölcsődében egy vállalkozó apuka vállalta a bontást és a lebontott anyag elszállítását is. Valószínűleg ez a munka 2010 nyarán megvalósul. A kertekben a fák gyökerei kilátszanak a földből, ami a termőföld utántöltésére hívja fel a figyelmet. A gyerekek elesnek a kiálló gyökerekben. A kerítések nincsenek betonlábazatba ágyazva, a parkoló autók rendszeresen megrongálják azt, a szemetet behordja a szél a kertekbe. Ezek a hibák csak tájékoztató jelleggel lettek felsorolva, ennél sokkal több probléma van az udvarokon. 2002-ben testületi döntés született arra vonatkozóan, hogy évente két bölcsőde játszóudvara felújításra kerül, de ezek abbamaradtak a pénzhiány miatt. 2009-ben is folytatódtak a karbantartási munkák, kisebb javítások. A hat bölcsődében megtörtént a főzőkonyhák és a hozzá kapcsolódó helységek tisztasági festése. Ez ÁNTSZ előírás, minden évben kötelező feladat. Sajnos a Bokréta Bölcsődében nem sikerült a beázások miatti hibákat kijavítani, de a megoldáson folyamatosan dolgozik a VAMÜSZ. A teljes tető felújításra szorul. Ebben a bölcsődében várható 10 férőhely kialakítása is, ami enyhítheti a kerületi családok gondjait. A csoport megnyitása magával hozza az egység teljes felújítását. Folyamatosan keressük azokat a forrásokat, amik lehetővé tennék, hogy épületeink állaga ne romoljon tovább, és megoldást jelenthetnének a fejlődésre. A házakban a világítás korszerűtlen az elektromos hálózat felújításra szorul. A gyermek fürdőszobák és a csőhálózatok szintén felújításra szorulnak.
15 Pozitívumként kell megjegyezni, hogy a bölcsődei alapítványok a VAMÜSZ-el összefogva kisebb felújítási munkálatokat elvégeztek. Pld: Csillagfény Bölcsődében 4 db gyermeköltöző aljzata kapott csúszásmentes padlólap burkolatot. A Wekerlei Tipegőknél a folyosók oldalfalai lemosható csempe burkolattal lettek befedve. A Gyöngyszem Bölcsőde létrehozta gyermekei részére a tornaszobát. A bölcsődén végig futó nagy folyosót a dolgozók kifestették, az anyagot a VAMÜSZ biztosította. A folyosón lévő bútorzatot, a szülői várakozót az alapítvány finanszírozta. A bölcsőde egy új folyosói gardrób szekrénnyel is gazdagodott, ami lehetővé teszi a használaton kívüli játékok tárolását. A Harangvirág Bölcsőde kazánját és a csoportszobák világítását a VAMÜSZ felújította. A kerület bölcsődéinek Alapítványai, igen nagy segítséget nyújtanak a bölcsődék játékkészletének pótlásában, a családoknak szóló programok megvalósításában is. 3.3. GYERMEKEK ÁTMENETI GONDOZÁSA 3.3.1. Családok Átmeneti Otthona Az intézmény adottságai, a gondozotti létszám alakulása a megnyitástól 2009 december 31-ig Az intézmény 2002 október 1-én kezdte meg működését, eredetileg 12 férőhellyel. 2005 óta a Budapest Főváros Közigazgatási Hivatal Fővárosi Gyámhivatala 01-2192/2003 határozata alapján 16 fő részére biztosítja a gyermekjóléti alapellátás keretein belül a kerület krízis helyzetbe került családjainak átmeneti ellátását. A férőhely módosítás iránti kérelmet egy hét tagú család befogadása tette szükségessé. A három különálló lakrész lakószobáinak méretét tekintve a Családok Átmeneti Otthona ténylegesen 12 férőhelyes. Az 1. számú lakás lakószobája 14,6 m2, a 3. számú lakás lakószobája 13, 5 m2. Ezt a két adatot azért tartom fontosnak megemlíteni, mert a a kérelmek elbírálásánál azt a szempontot is figyelembe kell vennünk, hogy fizikailag elférjen a befogadásra váró család. A megnyitástól 2009 december 31-ig 17 család vette igénybe a Családok Átmeneti Otthona által nyújtott szolgáltatást, összesen 27 felnőtt és 45 gyerek. Az ellátásban részesülők átlag létszáma 12 fő. A nyilvántartási napok száma alapján az egész éves normatív létszám csak két nagycsalád befogadásakor érte el, illetve haladta meg a 12 főt. Évek óta visszatérő probléma, hogy az állami normatívát az előző év nyilvántartási napok alapján kiszámolt létszám alapján kapják meg az intézmények és nem a férőhely alapján. Ez mindenképpen kontraszelekciót eredményez, egy igen súlyos krízis helyzetben lévő egyedülálló anya egy gyermekkel szinte teljesen esélytelen a bekerülésre. A Közép-magyarországi Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatal Gyermekvédelmi Intézmények Felügyeleti Osztálya minden évben felhívja a fenntartó Önkormányzat figyelmét a 15/1998 (IV.30.) NM rendelet 70. § (4) bekezdés d) pontjára, miszerint a családok átmeneti otthonában biztosítani kell közösségi együttlétre szolgáló helyiségeket. Ez idáig megfelelő financiális háttér hiányában nem valósult meg a tetőtér beépítése. Megfontolásra érdemesnek tartom, a tetőtér valamikori beépítése esetén, nemcsak közösségi szoba, hanem egy krízis lakrész kialakítását is, amely 30 napra biztosítana ellátást a súlyos krízis helyzetbe került családoknak. Ellátást igénybe vevő családok létszáma, jellemzői: 2009-ben a Családok Átmeneti Otthona által nyújtott ellátási formát öt család, vette igénybe, összesen 13 kiskorú és 7 törvényes képviselő szülő. 2009 július 14-ig 11 fő ( négy felnőtt és hét gyermek), 2009 július 15-től 12 fő részesült átmeneti ellátásban ( négy felnőtt és nyolc gyermek). Az egész évre vetített átlagos normatív létszám 9,98 fő, ebből felnőtt 3,74 átlagosan, gyermek 6,23 fő. Az év során két család kigondozására és két család befogadására került sor. Mindkét családot önkormányzati bérlakásba gondoztuk ki.
16 Kigondozott családok között volt: ● ●
három iskolás korú gyermekét egyedül nevelő apa élettársi kapcsolatban élő pár két óvodás korú gyermekkel
Befogadott családok között volt: ● ●
egyedülálló anya három gyermekkel ( kettő iskolás, egy óvodás) élettársi kapcsolatban élő pár három gyerekkel ( kettő iskolás, egy óvodás)
Változás az előző évek gyakorlatához képest, hogy mindkét kiköltöző család rövidebb időt töltött az otthonban, mint másfél év. A Vagyongazdálkodási és Hasznosítási Iroda vezetőjével évek óta kialakult jó szakmai kapcsolatnak köszönhető, hogy az egyik család 16 hónap, a másik család 12 hónap bent tartózkodást követően jutott önkormányzati bérlakáshoz. Az irodavezető egyetértett velem abban, hogy lehetőség szerint a bekerülő családok ne töltsenek több időt az átmeneti otthonban, mint egy év, abban az esetben, ha kigondozásuk önkormányzati bérlakásba történik ( természetesen ez függ a rendelkezésre álló üres, megürült lakások számától ). Egy év alatt a bekerült családok jó része hospitalizálódik, infantilizálódik. Tapasztalataim szerint másfél éves ellátás esetén az utolsó hat hónapban a kigondozásra váró családok teljesen frusztrálttá válnak, ambivalens érzéseik abból fakadnak, hogy, nem tudunk pontos dátumot mondani, hogy mikor kapnak lakást, ez a folyamatos bizonytalanság felőrli az idegeiket, s kezdenek mindennapossá válni a konfliktusok a kiköltözésre váró lakó és a többi lakó között, úgyszintén gyakorivá válnak az agresszív megnyilvánulások a dolgozók felé. 2008-tól felerősödött az a tendencia, hogy a bekerülő családok súlyosan el vannak adósodva, vagy bankok vagy magánemberek felé, s előtakarékossági kötelezettségeiknek nem tesznek eleget. A térítési díjat minden család pontosan fizeti. Az elmúlt év során 836 500 Ft térítési díjat fizettek be a családok. 2009-ben csak nagyon indokolt esetben adtunk a családoknak krízis élelmiszert, alkalmanként 10 000 Ft értékben. A bent lakó hét felnőtt közül ketten feketén dolgoztak ( építőipar, vendéglátás), hárman rendelkeztek bejelentett munkaviszonnyal, egy anya méltányossági GYES-n volt, egy másik anya GYET-ben részesült. 2009-ben három főnek sikerült a „Van Esély Alapítvány” pályázatán nyernünk, így lehetőségük nyílt ingyenes OKJ-s képzésen való részvételre, egy anya ABC eladó OKJ-s képzésen vett részt, egy másik szülő tavasszal sikeresen elvégezte a dajkaképzőt, egy főállású anya most jár a dajkaképzőbe. Kiemelten fontosnak tartom a szülők munkaerő-piaci esélyeinek javítását, szakképzettség megszerzését. Együttműködés a társintézményekkel: 2009-ben is jó volt az együttműködésünk a Gyermekjóléti Központtal és a Családsegítő Szolgálattal. Egy anya két óvodás korú gyermekével rendszeresen részt vett a „Biztos Kezdet” programban, a tíz éven felüli iskolások bekerültek a Gyermekjóléti Központ által szervezett korrepetálási programba, a szülő csoport iránt is mutatkozott érdeklődés két szülő részéről, csak a kezdési időpont nem volt megfelelő. A Gyermekjóléti Központ által szervezett szabadidős programokon mindig részt vettek a bent lakó gyerekek. Két szülőnél láttam indokoltnak pszichológus segítségét, egy szülő esetén felmerült bennem a gyanú, hogy a két kisgyerek állandó megbetegedéseinek hátterében esetleg az anya „ münchausen by proxy” szindrómája lehet, ez ügyben konzultáltam Kunsay Gyula pszichológussal. A másik szülőt, a három gyermekes anyát tavaly még nem sikerült meggyőzni arról, hogy gyermekei és a saját érdekében is vegye igénybe pszichológus segítségét.
17 3.3.2. Gyermekek Átmeneti Otthona Intézményünk 2009.01.01.-2009.12.31. közötti időszakban 30 gyermek átmeneti gondozását látta el , ebből 2 gyermek állt az átmeneti gondozás idején védelembe vétel alatt. Az intézmény kihasználtsága átlagosan 50% volt. A normatív létszám 1 és 16 között mozgott. Az egész évre vetített normatív létszámunk 8 fő volt átlagosan. A gyermekek átmeneti gondozásának oka: 4 esetben a szülők életvezetési problémái, 22 esetben a szülő átmeneti lakhatási problémája – ezek közül 5 esetben hajléktalanná vált a család, 17 esetben pedig elégtelenek voltak a lakáskörülmények. Családi konfliktus miatt 1 esetben került be gyermek az otthonba, a szülő indokolt távolléte miatt pedig 2 gyermeknek biztosítottunk ellátást. Bántalmazás valamely formája – fizikai,lelki, szexuális- miatt 1 gyermek került az otthonba, ebben az esetben igénybe vettük pszichológus vagy pszichiáter segítségét. 26 gyermek esetében még 2009-ben megszűnt az ellátás, a többi gyermek esetében áthúzódott a 2010-es évre. 3 esetben került gyermek átmeneti nevelésbe, ketten nevelőszülőhöz, egy lány pedig gyermekotthonba került. Mindhárom esetben az átmeneti gondozás ideje alatt kezdeményeztük a családgondozóval közösen a gyermekvédelmi intézkedést. 1 esetben jelentkezett a gyermek önállóan az átmeneti otthonban, hogy nem szeretne bántalmazás miatt hazamenni, így őt krízis elhelyezés keretében vettük fel intézményünkbe, de a törvényes képviselők tájékoztatásuk után kérték az ideiglenes hatályú elhelyezést a gyermek számára, és nem kérték az otthon szolgáltatásait. 1 esetben a gyermek egy éven belül kétszer kérte felvételét az otthonba, ezzel jelezve, hogy az otthoni problémák még nem oldódtak meg és szükség van a mindennapi ellátásukban nyújtott segítségre. A gyermekek összetételét tekintve a nemek aránya a fiúk javára tolódott el ( 12 lány és 18 fiú ). A 30 gyermek kor szerinti megoszlása a következőképpen alakult, legtöbben – 19 gyermek – a 6-13 év közötti korosztályból kerültek ki, emellett 8 kamasz gyermeket láttunk el. 3 gyermek volt 3 és 6 év közötti. Az átmeneti gondozás ideje alatt a szülő felügyeleti joga érintetlen maradt, de az otthon biztosította a gyermekek részére a jogszabályban meghatározott teljes körű ellátást. A szülő és gyermek kapcsolattartása legtöbb esetben rendszeres volt hét közben is. Néhány esetben gyermeket nem látogatták meg a szülők a bent töltött időszakban. Az ellátást kérelmező szülő/törvényes képviselő az ellátásért térítési díjat fizetett, de 2009-ben sok térítési díj tartozás halmozódott fel. Az átmeneti gondozásban részesült gyermekek között leggyakoribb volt, hogy maximum 3 hónapig vették igénybe az ellátást, – 11 gyermek- 10 esetben 4-6 hónap között, 7esetben 7-10 hónap közötti időt töltöttek bent a gyermekek az otthonban. A GYÁO munkatársai napi szinten kapcsolatot tartottak a gyermekek oktatási intézményeivel, a gyermekjóléti szolgálattal és a szülőkkel. A téli megbetegedések miatt a gyermekek háziorvosával való kapcsolattartásra, és a gyermek GYÁO-ban történő ápolására is sor került. Rendszeresen szerveztünk a gyermekeknek szabadidős programokat, valamint kézműves foglalkozást. Nyári időszakban 1 hetes tábort szerveztünk a gyerekeknek amelyet egy gyógyszergyártó cég adományából, az önkormányzati pályázati támogatásból, valamint intézményi költségvetésből a Balaton mellett valósítottunk meg. Az otthonban tartózkodó gyermekek születésnapját, valamint a karácsonyt is közösen ünnepeltük. Emellett megemlékezünk a hagyományos ünnepi alkalmakról (húsvét, farsang, mikulás, karácsony) és a nemzeti ünnepekről. Az ünnepek alkalmából több helyről kapott intézményünk tárgyi adományt, amit ezúton is köszönünk.
18 Összegzésként elmondható, hogy a 30 gyermek esetében 30 féle problémát kellett megoldani. Egyre több esetben párosul a családi konfliktus és a szülő életvezetési problémája az elégtelen lakáskörülményekkel, albérlet elvesztésével, amelyet a jelenlegi gazdasági körülmények között nem lehet egy éven belül megoldani, főleg, ha egyszülős családról van szó, vagy a szülők egyike nem tud, vagy nem képes munkát vállalni. 3.3.3. Helyettes szülőnél 2009-ben egyetlen egy gyermeket sem helyeztünk el. 4. JEGYZŐI HATÁSKÖRBEN TETT GYÁMHATÓSÁGI GYERMEKVÉDELMI INTÉZKEDÉSEK A Szociális és Gyermekvédelmi Irodán belül a gyámhatósági feladatokat három felsőfokú végzettséggel rendelkező, függetlenített, önálló kiadmányozási jogkörrel rendelkező ügyintéző látja el. Személyükben, a munkakörülményekben változás nem történt. Az év során 259 határozatot és 162 végzést hoztak. Döntéseik ellen fellebbezés nem érkezett. Az ügyintézők a Scriptor programot használják. A program gyámhatósági moduljának statisztikai része teljes körűen sajnos még mindig nem működik. A gyámhatóságon az ügyfélfogadás változatlanul ügyfél és gyermekbarát körülmények között történt. A gyermekek rajzolhatnak, színezhetnek, a kisebbek játszhatnak, amíg szüleik ügyeiket intézik. Az apróságok örömmel fogadják, ha egy-egy játékot hazavihetnek. Szükség esetén a szülőket, gyermekeket, illetőleg egyéb ügyfeleket ügyfélfogadási időn kívül is azonnal fogadták. Számos alkalommal az ügyintézés a munkaidő lejárta után fejeződött be. A Kispesti Családsegítő Szolgálat és Gyermekjóléti Központ által havonta tartott megbeszélésen a kollégák a lehetőséghez képest igyekeztek részt venni. Az év során esetszinten rendszeres volt a kapcsolattartás a családgondozókkal, szükség szerint a védőnőkkel, gyermekorvosokkal, rendőrséggel, oktatási intézményekkel, gyámhivatalokkal, gyámhatóságokkal. Az elmúlt évben jogszabályváltozások sorozata érintette ezt a területet is, melyek következtében az adminisztrációs feladatok jelentősen növekedtek. A jegyzői gyámhatóságok részére nem volt szakmai továbbképzés, ezért nagyon fontos volt, hogy egy munkatárs részt vehetett egy szakmai konferencián, valamint két munkatárs pedig a XX. kerület által szervezett konzultáción, ahol több kerület ügyintézői megbeszélhették, megvitathatták szakmai problémáikat. Az év során 400 gyermekvédelmi ügyben jártak el. A gyámhatóság feladatai közül a gyermekek védelembe vétele ügyében indult eljárások teszik ki a munka legnagyobb részét. Az eljárások megindításának vezető okai az előző évhez hasonlóan az alábbiak voltak: - a gyermek iskolai igazolatlan hiányzása - a gyermek magatartási problémái - a szülők életviteléből adódó veszélyeztető körülmények, melyekhez több esetben társult a család lakhatásának bizonytalanná válása A védelembe vételi eljárások egy része a gyermekek igazolatlan iskolai hiányzása miatt indult. Sajnos még mindig előfordult – különösen a középiskoláknál –, hogy a gyermekek igazolatlan hiányzásait az iskola nem a jogszabálynak megfelelő időben jelezte, hanem sokkal később, amikor a helyzet már nehezen volt kezelhető, mivel látható volt, hogy nem sok remény van a tanév (félév) eredményes befejezésére, így a gyermek is nehezen volt motiválható.
19 Emelkedett azon esetek száma, amikor az ügyintézőknek súlyos gyermeki magatartási problémákkal, családi konfliktusokkal kellett foglalkozniuk – agresszív viselkedés, csavargás, gyermek-szülő, szülő-szülő közötti konfliktusok, szülő életvitele – amikor a családban egyszerre több veszélyeztető tényező van jelen, melyek nehezen deríthetők ki. Az ilyen esetek komoly szakmai kihívást jelentettek az ügyintézők számára. Szintén nem volt könnyű az ügyintézés a költözködő – a tartózkodási helyüket gyakran változtató – családoknál sem. Az esetek többségében nem került sor a gyermek védelembe vételének elrendelésére, hanem a körülmények tisztázása, a Gyermekjóléti Központ javaslata alapján az eljárást megszüntették és a Gyermekjóléti Központot felhívták az alapellátás keretében történő családgondozásra. Minden ügyben tartottak tárgyalást, amikor a Gyermekjóléti Központ a kiskorú védelembe vételére tett javaslatot, valamint a védelembe vétel felülvizsgálatkor. Többször volt tárgyalás akkor is, amikor a Gyermekjóléti Központ „csak” az alapellátás keretében történő családgondozást javasolta, azonban az előzmények, illetve az ügy tisztázása érdekében elengedhetetlennek látszott a szülők és a gyermekek meghallgatása. A védelembe vételi eljárásokat tekintve megállapítható, hogy a szabálysértést, bűncselekményt elkövető gyermekek, fiatalkorúak száma évek óta folyamatos emelkedést mutat.. A fenti okok miatt 2006-ban 10, 2007-ben 28, 2008-ban 33, 2009-ben pedig már 65 gyermekkel foglalkoztak. A gyermekek által elkövetett cselekmények: - igazolatlan hiányzás - lopás - rongálás - kisebb értékre elkövetett csalás - rablás - kábítószerrel való visszaélés - becsületsértés - pornográf felvétellel való visszaélés Az elkövetési okok között elsődlegesen a baráti társaság hatása, a meggondolatlanság, az agresszió, továbbá a felügyelet hiánya szerepelt. A gyámhatóság a gyermekek által elkövetett cselekményről elsősorban az iskolától, a rendőrségtől és a Szabálysértési Irodától értesült. A védelembe vételi eljárásoknál változatlanul problémát jelentett, hogy a gyámhatóság felhívására a Gyermekjóléti Központ 15 napon belül nem tudta megtenni javaslatát. Az év során a gyámhatóság 72 védelembe vett gyermekkel foglalkozott ( az előző évben 56 gyermekkel ) és 30 gyermek védelembe vételét rendelték el. A védelembe vétel elrendelésének okai az alábbiak voltak: Kiskorú magatartása: - iskolai igazolatlan hiányzások - deviáns magatartás (csavargás, erőszakos magatartás, garázdaság, lopás)
7 fő 2 fő
Szülők életvitele: - kaotikus életvitel, szülők között megromlott kapcsolat, szenvedélybetegség, nem megfelelő nevelési módszer alkalmazása, lakhatási problémák 21 fő
20 Gyermekek védelembe vétele ügyében 49 felülvizsgálatot tartottak. A felülvizsgálat során 27 gyermek védelembe vételét tartották fent. Az év folyamán 12 gyermek védelembe vétele szűnt meg. A megszüntetés okai az alábbiak voltak: Átmeneti nevelésbe vétel: A védelembe vétel oka megszűnt: Nagykorúvá vált: Illetékesség változása:
2 4 3 3
A védelembe vett gyermekek száma 2009. december 31-én 60 fő volt (2008-ban 42 fő). Ezen gyermekek korcsoport szerinti megoszlása az alábbiak szerint alakult: 0-3 év 4-6 év 7-14 év 15-18
4 gyermek 27 gyermek 29 gyermek
2009-ben a jegyzői gyámhatóság 10 gyermek ideiglenes hatályú elhelyezéséről gondoskodott. Egy gyermeket a különélő szülőnél, egy gyermeket harmadik személynél, nyolc gyermeket pedig gyermekotthonba helyeztek el. Az ideiglenes hatályú elhelyezés okai az alábbiak voltak: - szülői felügyelet nélkül maradt - lakhatási-életviteli probléma - a gyermek nem akart hazamenni - a szülő a gyermek nevelését nem vállalta tovább
1 fő 1 fő 1 fő 7 fő
Az ideiglenes hatályú elhelyezett gyermekek közül 5 betöltötte a 17. életévét, két 15 éves, egy 13 éves, és két csecsemő volt. Három gyermeknél nem volt semmi előzmény, két gyermeknek a gyámhatóság korábban a védelembe vételét már elrendelte. A Gyermekek Átmeneti Otthonának köszönhetően az elmúlt évben is több gyermek kerülte el gyermekotthonban történő ideiglenes elhelyezését, mivel a krízishelyzet az Otthon által nyújtott segítséggel kezelhető volt. Gyermekek családi jogállásával kapcsolatos feladataikban változás nem történt. A nyilvántartás adatai szerint a kerületben 2009-ban 36 gyermeknek nem volt rendezve a családi jogállása. Az átmeneti nevelt és tartós nevelt gyermekek gondozási díjával, valamint a jogszabályban meghatározott egyéb feladatokkal kapcsolatos ügyintézés folyamatos feladatot jelentett a gyámhatósági ügyintézők számára. Javaslatok: 1. Védelembe vételi javaslat esetén a tárgyalások előtt a Gyermekjóléti Központ minden esetben tartson estemegbeszéléseket, szükség esetén esetkonferenciát, melyek még a tárgyalás előtt lehetővé tennék a különböző álláspontok ütköztetését, a tényállás pontosabb tisztázását, ezáltal a védelembe vétel ügyében tartott tárgyalások rövidebbek, összefogottabbak lehetnének.
21 2. A védelembe vett gyermekek esetében fokozná a családgondozás eredményességét, ha a családgondozók egyéb leterheltsége csökkenne, melynek eredményeként több időt tudnának fordítani a gyermekkel, a család tagjaival illetve a gyermekkel kapcsolatban lévő szakemberekkel való közvetlen kapcsolattartásra, a család otthonában történő családlátogatásra. 3. Tekintettel arra, hogy Kispesten is egyre több a súlyos magatartási problémával küzdő gyermek, a pedagógusokat munkájuk megkönnyítése érdekében olyan speciális módszerek megismertetéséhez kellene hozzájuttatni, mellyel eszköztárukat kiszélesíthetnék ezen esetek kezelésében. 4. Szükséges lenne, hogy a jegyzői gyámhatóságok dolgozói szakmai továbbképzéseken vehessenek részt, egymással szakmai fórumokon találkozhassanak, így lehetőség lenne a szakmai konzultációkra, eszmecserékre, valamint az egyes eljárások egységes értelmezésére. 5. A gyámügyi ügyintézők folyamatos stressz-helyzetben dolgoznak, ami kihat egészségi állapotukra, munkán kívüli életükre, ezért szükségük lenne időnként szupervízióra, vagy stresszoldó tréningre. 5. A KISPESTI GYÁMHIVATAL HATÓSÁGI INTÉZKEDÉSEI, FELADATAI
5.1. Családbafogadás A szülői felügyeletet gyakorló mindkét szülő vagy a szülői felügyeletet egyedül gyakorló szülő kérelmére – a különélő szülő meghallgatásával – a gyámhivatal hozzájárulhat ahhoz, hogy a szülő egészségi állapota, indokolt távolléte, vagy más, általa megnevezett ok miatt a gyermeket a szükséges ideig más gondozza és nevelje, feltéve, hogy a családba fogadás a gyermek érdekében áll. A családba fogadó szülőt – szülőket a gyámhivatal gyámul rendeli. A családba fogadást évente felül kell vizsgálni. Ezen ellátási forma megoldást jelent arra a helyzetre, ha egy család valamilyen okból arra kényszerül, hogy átmenetileg más gondjaira kell bíznia a gyermekét. Általában nagyszülő a családba fogadó szülő. A családba fogadás egyezségen alapul, kérelemre indul az eljárás. Ha nincs a szülők és a családba fogadó között egyetértés, nem engedélyezhető a családbafogadás. 2009 évtől a jogszabály lehetőséget ad az átmeneti nevelés megszüntetésére a családbafogadáshoz való hozzájárulás megadásával. Ebben az esetben az átmeneti nevelésbe vétel előtt szülői felügyeletet gyakorló szülő kérelmére, a gyermek gyámjának meghallgatásával folytatja le az eljárást a gyámhivatal. 2009 évben 22 gyermek esetében családba fogadó gyám látja el a gyámságot. 5.2. Ideiglenes hatályú elhelyezés Ha a gyermek felügyelet nélkül marad, vagy testi, érzelmi és erkölcsi fejlődését családi környezete súlyosan veszélyezteti és emiatt a gyermek azonnali elhelyezése szükséges a települési önkormányzat jegyzője, a gyámhivatal, valamint a bíróság, a rendőrség, az ügyészség, a büntetés-végrehajtási intézet parancsnoksága a szakellátás keretében a gyermeket a különélő szülőnél, nevelőszülőnél, gyermekotthonban, vagy más bentlakásos intézményben helyezi el, és erről haladéktalanul értesíti az illetékes gyámhivatalt. Ideiglenes hatályú elhelyezés: 7 Más szerv által elrendelt: 5 Gyámhivatal által elrendelt: 2. Ebből harmadik személynél elhelyeztünk és a gyermekelhelyezés iránt pert indítottunk 1 gyermek esetében.
22 5.3. Átmeneti nevelésbe vétel (ÁT) A gyámhivatal a gyermeket átmeneti nevelésbe veszi, ha a gyermek fejlődését a családi környezete veszélyezteti, és a veszélyeztetettségét az alapellátás keretében biztosított szolgáltatásokkal valamint a védelembe vétellel nem lehetett megszűntetni, illetve attól eredmény nem várható, továbbá a gyermek megfelelő gondozása a családján belül nem biztosítható. Az átmeneti nevelésbe vétellel egyidejűleg a gyámhivatal a gyermeket nevelőszülőnél, vagy ha ez nem lehetséges gyermekotthonban, illetve más bentlakásos intézményben helyezi el és gyámot (hivatásos gyámot) rendel. Az átmeneti nevelésbe vétel addig tart, amíg a család képessé válik a gyermek nevelésére. Az átmeneti nevelés időtartama alatt a szülő szülői felügyeleti joga szünetel. Átmeneti nevelésben levő kiskorúak száma: 31 2009-ben elrendelt átmeneti nevelésbe vétel: 5 5.4. Tartós nevelésbe vétel (TN) A gyámhivatal a gyermeket tartós nevelésbe veszi, ha a szülők szülői felügyeleti jogának megszűntetése miatt vagy más okból a gyermeknek nincs felügyeletet gyakorló szülője, feltéve, ha a gyermek neveléséről nem lehet a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. Tv. (Csjt). 95-97 §-a alapján kirendelt gyám útján gondoskodni, vagy a szülő a gyermeke örökbefogadásához az örökbefogadó szülő személyének és adatainak ismerete nélkül tett hozzájáruló nyilatkozatot, feltéve, hogy a gyermek ideiglenes hatállyal nem helyezhető el a leendő örökbe fogadó szülőnél. A gyermek 3 éves korági félévente, utána pedig évente felül kell vizsgálni a tartós nevelésbe vételt. Tartós neveltek száma: 5. 2009-ben elrendelt tartós nevelésbe vétel nem volt. 5.5. Nevelési Felügyelet 2006. július 1-től hatályba lépett, a gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedésre kizárólag a speciális gyermekotthonban elhelyezett átmeneti vagy tartós nevelésbe vétel alatt kerülhet sor. A nevelési felügyelet elrendelésének feltétele, hogy az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek egészségi vagy pszichés állapota következtében saját vagy mások életét, egészségét közvetlenül veszélyeztető magatartást tanúsít és ez csak teljes körű ellátásának azonnali, zárt körülmények közötti felügyeletével hárítható el, a speciális gyermekotthon vezetője a gyermeket személyes szabadságában korlátozhatja. A nevelési felügyelet elrendelésére hivatalból is sor kerülhet. A gyámhivatal döntését bíróság vizsgálja felül. 2009-ben nevelési felügyelet elrendelésére nem került sor. 5.6. Utógondozás elrendelése Az utógondozás elrendelésére az átmeneti vagy tartós nevelés megszüntetése után kerül sor. A gyámhivatal legalább egy év időtartamra rendeli el az utógondozást, melynek keretében elősegíti a gyermek, a fiatal felnőtt családi környezetébe való visszailleszkedését, illetve önálló életének megkezdését. Nagykorú fiatal felnőtt esetében az utógondozás elrendelése kérelemre történik. 2009-ben 2 esetben rendeltünk el utógondozást. Megszűnt utógondozások száma: 3
23 5.7. Utógondozói ellátás elrendelése A gyámhivatal az utógondozói ellátást a gyám javaslatára és a fiatal felnőtt kérelmére rendeli el, amennyiben a fiatal felnőtt a létfenntartását önállóan biztosítani nem tudja, nappali tagozaton tanulmányokat folytat, illetve bentlakásos szociális intézménybe felvételét várja. Az utógondozói ellátás megszűnik, ha az utógondozott 24. életévét betölti, vagy az utógondozói ellátás előírt ideje letelik. Utógondozói ellátás elrendelése 7 esetben történt. Megszűnt utógondozói ellátás: 1. 5.8. Örökbefogadás: az örökbefogadás célja az, hogy az örökbefogadó, valamit annak rokonai és az örökbefogadott között családi kapcsolatot létesítsen és elsősorban az olyan kiskorúak családi nevelését biztosítsa, akiknek szülei nem élnek, vagy akiket szüleik megfelelően nevelni nem képesek Az örökbefogadást a gyámhivatal engedélyezi. Elsőfokú hatáskört a városi (fővárosi, kerületi) polgármesteri hivatal ügyintézője, másodfokon a regionális gyámhivatal lát el. Az örökbefogadás felbontása csak közös kérelem esetében tartozik a gyámhivatal hatáskörébe. Egyező kérelem hiányában az örökbefogadás felbontásáról a bíróság dönt. 2009-ben engedélyeztünk 2 örökbefogadást. Örökbefogadásra alkalmassá nyilvánított házaspárok száma a tárgyévben 23. Örökbefogadásra alkalmasnak nyilvánított egyedülállók száma: 4. 2009 évben a Közép-magyarországi Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala a 9 év alatti átmeneti neveltek kapcsolattartásának szabályozása valamint örökbefogadhatóvá nyilvánítása tárgyában indított célvizsgálatot, mely még jelenleg is folyamatban van. Összegzés: 2009 évben új hatáskörök telepítése történt az első fokon eljáró gyámhivatalokhoz: ügygondnok kirendelése azon személynek, akinek ügyében más eljáró szerv, személy megkeresi; a jegyzői gyámhatóság által elrendelt védelembe vétel amennyiben 2 éve fennáll, és a védelembe vétellel a gyermek veszélyeztetettségét nem sikerült megszüntetni, a gyámhivatal jár el; a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. törvény alapján a városi gyámhivatal látja el a családvédelmi koordinációért felelős szerv feladatait. Ezek mellett a továbbiakban is elsősorban a kiskorúak törvényben foglalt jogainak és érdekeinek érvényesítése érdekében végezzük a hatósági munkát. 6. A FELÜGYELETI SZERVEK ÁLTAL GYÁMHATÓSÁGI, GYERMEKVÉDELMI TERÜLETEN VÉGZETT SZAKMAI ELLENŐRZÉSEK TAPASZTALATAINAK, TOVÁBBÁ A GYERMEKJÓLÉTI ÉS GYERMEKVÉDELMI SZOLGÁLTATÓ TEVÉKENYSÉGET VÉGZŐK MŰKÖDÉSÉT ENGEDÉLYEZŐ HATÓSÁG ELLENŐRZÉSÉNEK ALKALMÁVAL TETT MEGÁLLAPÍTÁSOK BEMUTATÁSA. 6.1. A kerület bölcsődéiben végzett külső szervek ellenőrzései: Fenntartó: Gajda Péter polgármester úr, Alpolgármesterek, Humánszolgáltatási igazgató,VAMÜSZ igazgató ismerkedő látogatást tett a bölcsődéknél. Megnézték a hat tagintézmény épületeinek és hozzátartozó játszókertjeinek állapotát. Tűz és munkavédelmi bejárás. Az ellenőrzés során minden bölcsődében vizsgáltuk az épület és a berendezési tárgyak rendeltetésszerű használatát, a balesetmentesség biztosítását. Megnéztük a poroltó készülékek elhelyezését és állapotát, a tűzriadó terveket.
Soroksár Önkormányzatának Szociális és Családvédelmi Osztálya:
24 A működési engedélynek megfelelő működés ellenőrzése. Az ellenőrzés során minden megfelelt az előírásoknak. ÁNTSZ XVIII. - XIX. kerületi Intézete: Csillagfény Bölcsőde: Az ÁNTSZ kifogást emelt két fürdőszoba állapotára és a csoportszobák elavult világítása ellen. Szóbeli ígéret van a többi bölcsőde látogatására is. Az ellenőrzés jegyzőkönyvét a fenntartó is megkapta. Szociális és Gyermekvédelmi Iroda: Szakmai munka ellenőrzése, gyermekfelvétel menete, működés általános feltételei – tárgyi és személyi –, bölcsődék állapota. Az ellenőrzésről jegyzőkönyv készült. A kispesti bölcsődék működése megfelel a jogszabályi előírásoknak. 6.2. A Gyermekek Átmeneti Otthonában végzett ellenőrzés: ● 2009. VIII: 27. Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi szolgálat ellenőrzése ● 2009. XI. 17. Közép-magyarországi Regionális Államigazgatási Hivatal ellenőrzése ● 2009. XI. XIX. ker. Önkormányzat ellenőrzése ● 2009. XI. Tűzoltó Parancsnokság ellenőrzése 6.3. A Családok Átmeneti Otthonában végzett ellenőrzés: ● 2009. VIII: 27. Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi szolgálat ellenőrzése ● 2009. XI. 17. Közép-magyarországi Regionális Államigazgatási Hivatal ellenőrzése ● 2009. XI. XIX. ker. Önkormányzat ellenőrzése ● 2009.XI. Tűzoltó Parancsnokság ellenőrzése 6.4. Gyermekjóléti Központban végzett ellenőrzés: ● 2009. X. XIX. ker. Önkormányzat ellenőrzése ● 2009. XI. Közép-magyarországi Regionális Államigazgatási Hivatal ellenőrzése
7. JÖVŐRE VONATKOZÓ JAVASLATOK, CÉLOK MEGHATÁROZÁSA A GYVT. ELŐÍRÁSAI ALAPJÁN (MILYEN ELLÁTÁSOKRA ÉS INTÉZMÉNYEKRE LENNE SZÜKSÉG A PROBLÉMÁK HATÉKONYABB KEZELÉSE ÉRDEKÉBEN, GYERMEKVÉDELMI PREVENCIÓS ELKÉPZELÉSEK) 7.1. A 2009. éves tanácskozáson a gyermekvédelemmel foglalkozó szakemberek részéről megfogalmazódott javaslatok: 1. Óvodai és bölcsődei gyermekvédelmi felelősök bevonása a Mérei Ferenc Főv. Ped. és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet akkreditált gyermekvédelmi 60 órás továbbképzésébe. 2. Családok Átmeneti Otthonában közösségi helyiség létrehozása. 3. Védelembe vételt megelőző esetmegbeszélések megvalósítása.
4. A Gyermekek Átmeneti Otthona részére egy fő négy órás családgondozói státusz létesítése.
25 5. A Gyermekjóléti Központ részére egy fő státuszbővítés. 6. KIABÁL társasjáték tovább fejlesztése óvodások és középiskolások számára és ehhez a pályázat elkészítése. 7. Újabb EU-s pályázat elkészítése gyermekesély egyenlőség (korrepetálási lehetőség) témában. 8. A jelzőrendszeri tagok tegyenek eleget jelzőrendszeri kötelezettségüknek a gyámhatóság felé is. 9. A József Attila Gyermekotthonban élő gyermekek, de a kerület szakembereit érintő ügyekben szakmai tanácskozás összehívása, az Önkormányzat kezdeményezésére. 10.Civil szervezetek meghívása a havonta megrendezett jelzőrendszeri értekezletekre, pl. Vöröskereszt, Karitász, stb. 11. Megvizsgálni annak lehetőségét, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyerekek számára miként juttatható étkezési lehetőség, betegség esetén is. 12. Pedagógusok részére „Erőszakmentes konfliktuskezelés, alternatív vitarendezés” témájú akkreditált továbbképzés, pályázatból történő finanszírozással.
8. A BŰNMEGELŐZÉSI PROGRAM FŐBB PONTJAINAK BEMUTATÁSA Bűnmegelőzési tevékenységi területek: 8.1. KIABÁL (Kispesti Bűn - és Áldozattá válás Megelőzési Program): A komplex bűnmegelőzési program (KIABÁL nevű társasjáték) célja az áldozattá válás és bűnelkövetés megelőzése, a kerületi szakemberek összefogásával. A program kidolgozásában és megvalósításában együttműködő felek: a Kispesti Gyermekjóléti Központ, a Kispesti Rendőrkapitányság bűnmegelőzési részlege, és a Kispesti Munkásotthon és Művelődési Ház „Mondj nemet!” programjának szakemberei. A játék négy témát ölel fel: bűnügy, drog, áldozattá válás és iskola / szabadidő. A bűnügyi kérdések főbb témái: rongálás, lopás, garázdaság, testi sértés. Az áldozattá válás kérdések főbb témái: áldozattá válás elkerülésének módjai, helyes viselkedési módok, teendő áldozattá válás esetén. Az iskola / szabadidő kérdések főbb témái: iskolai hiányzások, magántanulóság, segítő szervezetek munkái, gyermekvédelem, hasznos szabadidő eltöltés. A drog kérdések főbb témái: drogfogyasztás veszélyei, legális drogok káros hatásai, hogyan ismerjük fel a drogfogyasztót, segítség formái. Az adott témakör kérdéseit és az ahhoz kapcsolódó élményeket és észrevételeket minden esetben megbeszélik a szakemberek a gyermekekkel. A társasjáték levezetését két szakember végzi (1 fő rendőr, 1 fő szociális munkás). A program helyszíne a kerületi általános iskolák. Célcsoport, a tanulók életkori sajátosságainak figyelembevételével a 7-8. évfolyamos diákok. A megelőzési program 2 egymást követő tanítási órát vesz igénybe. A program ingyenes. A gyermekek minden alkalommal kérdőívet töltenek ki, amin visszajelzik észrevételeiket a játékkal kapcsolatban (új ötleteket adnak, mik azok a témák, amikről szívesen hallanának, kifejtik milyen új információkkal lettek gazdagabbak).
Tapasztalataink: a gyermekek nyitottak az új programra, a társasjáték nagyon tetszik nekik, jobban érzik magukat ilyen formában, mint egy prevenciós frontális előadáson. A fiatalok
26 szinte minden kérdéshez tudnak saját élményt csatolni, ezért szerencsés, hogy meg tudják beszélni a szakemberekkel sérelmeiket. 2009 évben pályázati forrásból 40 fő szakembert képeztünk ki a társasjáték szakszerű levezetéséhez. A képzés ingyenes volt ez évben, a játékot adomány formájában kapták meg a sikeresen vizsgázó szakemberek. 2009 évben közvetlen kb. 300, közvetve kb. 1500 gyermekkel találkoztunk a foglalkozások során. A komplex bűnmegelőzési program eredményeként várjuk, hogy a kerületi gyermek és ifjúság korcsoport körében csökken az áldozattá válás, illetve bűnelkövetés száma. 8.2. A bűnmegelőzési munka fontos bázis intézménye az „Ifjúsági prevenciós Iroda”, amit a rendőrséggel közösen üzemeltetünk. Itt a hátrányos helyzetű, veszélyeztetett gyermekek részére tartalmas szabadidős programokat szerveztünk. KMO „Mondj nemet!” programjának kreatív műhelye 2009- ben az Ifjúsági Prevenciós Irodában működik, ez heti egy kézműves foglalkozást foglal magába. 8.3. Jó munkatársi kapcsolatot tartunk a Fővárosi Gyámhivatal Pártfogó Felügyelői csoportjával (Jóvá tett hely),a kerületi Rendőrkapitánysággal, valamint a „Mondj nemet!” programot működtető KMO szakembereivel. 8.4. Az Ifjúsági Prevenciós Iroda fiataljai 2009- ben részt vettek a KMO „Mondj nemet” program drogprevenciós előadásain, minden csütörtökön egyéni ,illetve csoportos formában. A hátrányos helyzetű fiatalok a következő témákat dolgozták fel szakember segítségével az előadásokon: drogok fajtái, függőség, drogkarrier, jogi ismeretek, pszichológiai ismeretek, segítő szakemberek és szervezete. 8.5. A Kispesti Gyermekjóléti Központ fontosnak tartja bűnmegelőzési szempontból a hátrányos helyzetű gyermekek, és fiatalok életében a sport szerepét. Heti egy alkalommal Tai Chi oktatáson vettek részt az ügyfélkörünkbe tartozó agresszív magatartást mutató fiatalok. Az interaktív tevékenységek által lehetővé válik, hogy a fiatalok önértékelése, önbecsülése, mások értékeinek megbecsülése emelkedjen, agresszió szintjük csökkenjen, önbizalmuk erősödjön, konfliktuskezelő ismereteik által magatartásuk tudatos cselekvéssé váljon. Fontosnak hogy a gyermekek/fiatalok olyan egészségmegőrző mozgásformára tegyenek szert, amit a későbbiekben önállóan is alkalmazhatnak. 9. A TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZAT ÉS A CIVIL SZERVEZETEK KÖZÖTTI EGYÜTTMŰKÖDÉS KERETÉBEN MILYEN FELADATOK, SZOLGÁLTATÁSOK ELLÁTÁSÁBAN VESZNEK RÉSZT CIVIL SZERVEZETEK (ALAPELLÁTÁS, SZAKELLÁTÁS, SZABADIDŐS PROGRAMOK, DROGPREVENCIÓ STB.) 9.1. A Vöröskereszt a kerület gyermekvédelmében ingyenes programlehetőségekkel( tenisztábor), élelmiszeradományokkal vesz részt. Jelentősen segítették a Gyermekek Átmeneti Otthonának karácsonyát. A szervezet felajánlása volt a nyáron megvalósított tenisz tábor. A Gyermekjóléti Szolgálat és a Vöröskereszt szakmai együttműködését jellemzi, hogy az utcai szociális munka során kölcsönös jelzéssel élnek egymás felé.
9.2. A Caritas nyári táborában a részt vevő gyerekek jelentős számát a gyermekjóléti szolgálat által gondozott gyermekek közül választották ki. A tábort vezető pedagógus a
27 családgondozók által javasolt gyermekek közül választotta ki az igazán rászoruló kerületi gyermekeket. 9.3. A Gyermekzsivaj Alapítvány segítette a Biztos Kezdet Klub működését. 9.4. A kerületben 1 éve működő civil kezdeményezés a Talentum cigány, s nem cigány vallási, nevelési és kulturális klub, mely havonta egy alkalommal tartja összejöveteleit. Ezeken az eseményeken a gyermekjóléti központból mindig képviseli valaki, hiszen a cigány kultúra megismerése és megértése napi családgondozói munkánkat segíti. Összefoglalásként megállapítható, hogy Budapest Főváros XIX. kerület Kispest Önkormányzata a gyermekvédelem területén előírt ellátásokat 2009-ben is biztosította, eleget téve törvényi kötelezettségeinek. Budapest, 2010. május 5.
Vighné Vincze Erzsébet intézményvezető
A beszámolót a Kispesti Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat intézményvezetője az alábbi anyagok felhasználásával állította össze: 1. Egyesített Bölcsődék beszámolója ( Brinza Istvánné) 2. Szociális és Gyermekvédelmi Iroda beszámolója ( Szeifert Ferencné) 3. Kispesti Gyámhivatal beszámolója ( Dr. Király Beatrix ) 4. Gyermekjóléti Központ beszámolója ( Lukács Balázsné) 5. Gyermekek Átmeneti Otthona ( Tóthné Szebenyi Szilvia ) 6. Családok Átmeneti Otthona ( Bán Valéria ) 7. Védőnői Szolgálat beszámolója ( Horváth Lajosné) 8. Bp. XIX. ker. Rendőrkapitányság beszámolója ( Dr. Mittó Gábor ) 9. Gyermekvédelmi koordinátor beszámolója ( Dubovszky Katalin) Mellékletek: 1. Szabadidős programok 2. Kerületi gyermekvédelmi beszámoló 3. A Nevelési Tanácsadó tájékoztatója
1. melléklet
28
Program Cirkusz
Helyszín Fővárosi Cirkusz
Dátum 2009. 06. 11.
Létszám 28fő
Tábor
Zánka
2009. 06. 13.-17.
12fő
Tenisz oktatás
ELMŰ pálya
2009. 06. 17. – 08. 26.
30fő
6fő Kung fu oktatás
Eötvös Ált.Isk.
2009. 09.27. – 12. 20.
Leszállás Párizsban c.
KMO
2009. 10.25.
14fő
Dzsungel könyve c.
KMO
2009. 11.08.
25fő
előadás Egyiptom titkai c.
KMO
2009. 10. 29.
10fő
kiállítás Tábortalálkozó
GYMK/IPI
2009. 11. 04.
12fő
előadás Drogprevenciós
KMO GYMK/IPI
2009. 11.15. 2009. 03. – 08.
14fő 15fő
előadás Kézműves
GYMK/IPI
2009. 03. – 12.
40fő
foglalkozás Mikulás ünnepség
KMO
2009. 12. 13.
150fő
előadás
Charley nénje c.
2. melléklet Budapest XIX. kerület gyermek- és ifjúságvédelmi munkaközösségének beszámolója 2009/2010. tanév I. félévéről Kerületünkben, a nevelési-oktatási intézményekben a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök fogják össze, koordinálják intézményükben a gyermekvédelmi feladatok körébe
29 tartozó tevékenységeket, az oktatási törvényben foglaltaknak megfelelően az intézményvezetővel egyeztetett formában. A gyermekvédelmi munkaközösség, és a benne dolgozó pedagógusok mindennapi tevékenységei bővültek, megnehezedtek, nemcsak az új törvények, rendeletek értelmezése, alkalmazása tekintetében volt nehezebb az előző éveknél, hanem a megnövekedett iskolai agresszió kezelésével kapcsolatosan is. Az elmúlt tanévhez képest a nevelési-oktatási intézmények számában változás nem történt, csak a gyermekvédelmi feladatokat ellátó kollégák személyében. Személyi változások: A Vass Lajos Általános Iskola gyermekvédelmi felelős tanára, Tidrenczel Béláné nyugállományba vonult. A Gábor Áron Ált. Iskolából Németvölgyiné Farkas Andreának gyermeke született, szülési szabadságra ment. Újonnan megbízott gyermekvédelmi felelősök a Bolyai János, Gábor Áron, Karácsony Sándor és a Vass Lajos Általános Iskolában vannak. Az óvodai csoportban is személyi változások voltak a Mézeskalács (Kelet u.), a Napraforgó és a Tarka-Barka (Dobó Katica u. 73.) óvodában. A Karácsony Sándor Általános Iskola és Óvodából ebben a tanévben jelentkezett az óvodai csoportba új gyermekvédelmi felelős. Általa bővült az óvodai munkacsoportunk 19-ről 20 főre. A bölcsődei csoportban, a Gyöngyszem bölcsődében látja el új gondozónő a gyermekvédelmi feladatokat. A foglalkoztatott kollégák megoszlása: hat bölcsődében 6 kolléga, 18 óvodában 20 kolléga (az „Arany”, és a „Bóbita” óvodában 2-2 fő), a 10 állami általános iskolában 12 kolléga, (a Puskás Ferenc Iskolában 2 fő és a Gábor Áron Iskolában szintén 2 fő) egy egyházi iskolában 1 kolléganő, és a kerületi fenntartású gimnáziumban 1 kolléganő látja el a hátrányos és veszélyeztetett gyermekekkel kapcsolatos gyermekvédelmi feladatokat. A gyermekvédelmi munkaközösség összetétele Az alábbi táblázatból jól látható az intézményekben alkalmazott gyermekvédelmi felelősök létszáma és alkalmazási státusza. Intézmény
1. Bölcsőde 2. 3. 4. 5.
Óvoda Ált. Iskola Egyházi Ált.Isk. Gimnázium Összesen
Int. Sz. 6 19 10 1 1 36
Gyermekvédelmi felelősök megbízott ¼ állás 6 20 26
2 2
Összesen
½ állás -
főállás -
10 1 1 12
-
fő 6 21 12 1 1 40 fő
A 36 intézményben összesen 40 gyermekvédelmi felelőst (továbbiakban: gyv.f.) foglalkoztatnak, közülük kilencen az idei tanévben kezdték meg a gyv.f. feladatok ellátását. Munkaközösségünk munkarendje igazodik az oktatatási-nevelési intézmények tanévi rendjéhez. Munkatervünk ennek megfelelően két félévre szól és a kollégákkal egyeztetett programot tartalmazza Havonta egy-egy szakmai értekezletet, továbbképzést tartunk, külön az iskolai, és összevontan az óvodai és bölcsődei felelősök részére. Minden értekezleten jelenléti íven igazoljuk a kollégák részvételét. A hiányzó kollégáknak az előző években még
30 megküldtük a hivatalos dokumentumokat, rendeleteket, amit a jelenlévő kollégák megkaptak. Sajnos ebben az évben már erre nem volt kapacitásunk. Az iskolai munkaértekezletekről emlékeztető is készült, amit iktatunk. Mind a két félév végén a kollégák előre megadott szempontok alapján számolnak be az intézményükben végzett gyermekvédelmi tevékenységükről. Ezek a dokumentumok képezik az alapját a munkaközösség fél éves és éves munkáját bemutató beszámolónak. A gyermek-és ifjúságvédelmi felelősök munkájukat kellő körültekintéssel, empatikusan, egyegy esetben a szakmai segítők, szakemberek segítségét is igénybe véve lelkiismeretesen végzik. Az összesített beszámoló a munkaközösség egész évi (2009) tevékenységét fogja össze, míg a statisztikai adatok az intézmények 2009/2010-es tanév I. félévi beszámolói alapján készült. Szakmai továbbképzések szervezése Össztársadalmi szinten érzékelhető, hogy a mélyszegénységbe kerülő családok mentális állapota fokozatosan romlik, és ennek hatására nő körükben az agresszív magatartás, ami mint viselkedési minta, mint probléma megoldási mód „átöröklődhet”, mintául szolgálhat a gyermekeik magatartásának motiválásában is. Ezekkel a negatív szocio-kulturális, társadalmi jelenségekkel számolva határoztuk meg a 2009-es év gyermekvédelmi munkánk fő célkitűzéseit, feladatát és tartalmát. Egyik legfontosabb feladatunk volt, hogy a gyermekek problémáját észlelő pedagógusok, nevelők jelzéssel éljenek a gyermekjóléti szolgálat felé. A jelzőrendszeri tagok jelzési kötelezettségének fontosságát, elmulasztásának szankcionálását a gyermekvédelmi törvény módosításában kiemelt szerepet kapott. A nevelési-oktatási intézményekben dolgozó pedagógusokat erre a fokozott jelzési kötelezettségére kötelezi az oktatási törvény ide vonatkozó paragrafusa is, mely szerint a „pedagógus közreműködik a gyermek- és ifjúsági feladatok ellátásában, a gyermek, a tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában” 19. § (7) bekezdés d) pontja értelmében. További céljaink között szerepelt, hogy a gyermekek körében növekvő negatív jelenségekre (mint például az agresszív cselekmények) és a velük kapcsolatos teendőkre felkészítsük a kollégákat. Munkatervünk és feladataink meghatározásánál az előbb ismertetetteken kívül figyelembe vettük az Európai Bizottság 2007-2013-ig tartó Európa a polgárokért programjának célkitűzéseit. Ebben a tanévben is kiemelt feladatnak tekintettük a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök preventív gyermekvédelmi tevékenységét is tartalmazó, az alábbiakban felsorolt dokumentumokban foglaltakat: - A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosításait - A Kormány 173/2009.(VII.29.) Korm. rendelete egyes gyermekvédelmi tárgyú kormányrendeletek módosításait - A nevelési-oktatási intézményekről szóló 11/1994.(VI.8.) MKM. rendelet módosítása – az egységes óvoda-bölcsőde működéséről - A tehetséggondozással kapcsolatos előírások -
A fogyatékosságról szóló rendeletek Az iskolai erőszak kapcsán tett intézkedések Az iskolai tankönyvellátás és a kedvezményes gyermekétkeztetés Az óvodai, az iskolakezdési támogatás a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, a kiegészítő gyermekvédelmi támogatás, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás A Magyar Internetes Gyermekvédelmi Stratégia útmutatásait
31 -
Nemzeti Ifjúsági Stratégia 2010-re vonatkozó passzusait.
A gyermekvédelmi jelzőrendszerben működő szakemberek együttműködését továbbra is kiemelt feladatnak tekintjük, munkatervünkben is ez tükröződik. Minden értekezletünkre meghívtuk a Gyermekjóléti Központ családgondozó kollégáit, hogy kölcsönösen tájékozódjunk az intézményekben történt változásokról, valamint az aktuális gyermekvédelmi problémák megbeszélésére is sort kerítsünk. Továbbképzési feladatok A kerületi Jelzőrendszeri tanácskozás 2009. márciusi határozata értelmében megszerveztük 15 gyermekvédelmi felelős ingyenes gyermekvédelmi továbbképzését, ami a Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet akkreditált 6o órás továbbképzését jelentette. A továbbképzés december 1-jén kezdődött, és 2010. március 9-ig tart, záróvizsgával végződik. A foglalkozásokat keddi napokon, a kerületi EGYMI hivatalos helyiségében tartottuk. A továbbképzésen 13 iskolai és 3 óvodai gyermekvédelmi felelős vett részt. A tanfolyamot 15 kolléga részére a kerületi Családsegítő és Gyermekjóléti Központ támogatta, költségeket fedezte. A Zöld Ágacska Óvoda átvállalta a gyermekvédelmi felelőse tanfolyami költségeit, ezért lett a résztvevők száma 16 fő. Az Eötvös József Ált. Iskola gyermekvédelmi felelőse pár évvel ezelőtt elvégezte a továbbképzést, ezért számára nem volt kötelező a továbbképzéseken való részvétel. Nagyon régi szakmai elképzelésünk valósult meg a képzés által. Kevés fővárosi kerületi gyermekvédelmi munkaközösség mondhatja el, hogy minden iskolai gyermekvédelmi felelőse elvégezte az akkreditált gyermekvédelmi továbbképzést. A kollégák nevében szeretném köszönetüket tolmácsolni Intézményünk vezetősége felé. Köszönjük a jelzőrendszeri tanácskozásnak is javaslattevő kezdeményezését. A továbbképzések témáit úgy választottuk meg, hogy tájékoztató legyen az intézmények életét érintő jogszabályi változásokról és segítse a mindennapi gyermekvédelmi munkát. Az értekezleteket a Gyermekjóléti Központban szoktuk megtartani, azonban az idei tanévben az értekezletek többségét a kerületi EGYMI-ben tartottunk, azért, mert, az általános iskolás diákok korrepetálása az intézményünkben történt. Köszönjük az EGYMI vezetőségének és személy szerint, hogy biztosították a képzések és az értekezletek előadói számára a technikai eszközöket és az előadótermet. A munkaközösségi értekezletek témái: 1. Bölcsődei-óvodai munkacsoport 2009. januári, februári és a márciusi értekezleteken Oláh Anna a XVIII. kerületi Esélyegyenlőségi referens tartott a roma gyermekek helyzetéről, a romák történetéről, szokásairól szóló előadássorozatot. Nagyon sok értékes információt közölt a roma népességről. Előadását videofilmmel is színesítette. A kollégák nagyon hálásak voltak, nagyon örültek, hogy megismerhették Oláh Annát és az általa képviselt roma értékeket és a roma értelmiség helyzetét. Napirendi témáink között szerepeltek az aktuális feladatokhoz kapcsolódó törvényi változások megbeszélése és a napi problémák megbeszélése, mint pl.: iskolaérettségi vizsgálatokkal kapcsolatos teendők, a halmozottan hátrányos helyzetű gyermek a bölcsődében, az óvodában. 2009. áprilisi értekezleten a gyermekkori agresszióról folytattunk beszélgetést. 2009. májusában a Zöld Ágacska Óvoda óvónője Mata Gabriella számolt be az autista gyermekkel kapcsolatos nevelő munkájáról. Ismertetését színesítette az óvodai
32 foglalkozásokon készített videofilmje. Nagyon értékes, elkötelezett pedagógust ismerhettünk meg az elmondott és bemutatott munkából. Az autista csoportba tartozó gyermekek elfogadó magatartása jelezte, hogy igen tudatos pedagógiai munka folyik az óvodában a gyermekek előítélet-mentes nevelése terén is. Tanév végén az intézményvezetőnek küldött köszönőlevélben méltattuk a kolléganő munkaközösségi értekezletünkön tartott beszámolójának fogadtatását, munkájának elismerését és gratulálunk az óvodában folyó értékes pedagógiai munkához. 2009. június 20.-ig a kollégák elkészítették és beküldték a tanév II. félévi gyermekvédelmi beszámolóikat. 2009. szeptemberében nem tartottunk értekezletet, mert határozott idejű kinevezésem 2009. június 30-án lejárt, munkaviszonyom megszűnt. Határozatlan idejű gyermekvédelmi koordinátori státuszba csak 2009. október 1-vel neveztek ki, félállású munkakörbe. Ez a késői kezdés - az iskolai év szeptemberben indul - megnehezítette egész évi szervező munkámat. 2009. október Közös értekezletünk volt az iskolai csoporttal. A gyermekvédelmi feladatok változásáról tartott tájékoztatót Lukács Balázsné a Gyermekjóléti Csoport szakmai vezetője. Majd a 2009/2010-es tanév munkatervi feladatait beszéltük meg. 2009. november értekezletet a Százszorszép Óvodában tartottuk. A gyermekvédelmi törvény 2009. évi változásairól Lukács Balázsné a Gyermekjóléti Csoport szakmai vezetője tájékoztatta a kollégákat. Az oktatást érintő törvényi változásokat a (2009/2010-es tanévben) Sivók Zoltán Humánszolgáltatási Iroda tanügyig.vez. főtanácsos ismertette. A kerületi Gyermek Menthálhygiéné működésével kapcsolatban hangzott el egy tájékoztató előadás. 2. Iskolai munkacsoport 2009. február 10.-én az Erkel Ferenc Általános Iskola gyermekvédelmi felelőse Weipert Vilmosné tanárnő az „Agresszió ellenes kísérleti program” című bemutató óráját néztük meg. A programot a tanárnő állította össze és több éve eredményesen alkalmazza. 2009. március 10.-én a Kós Károly Általános Iskola tanára és gyermekvédelmi felelőse Schulcz Zsuzsa „A tanítási órákon alkalmazható drámapedagógiai módszereket” mutatta be, amely módszerek a gyermekvédelemi munka során is eredményesen alkalmazhatóak a különböző tanulási és magatartási problémával küzdő gyermekeknél. 2009. április 21.-én „Családi nevelés a romáknál” címmel tartott előadást Oláh Anna, Budapest XVIII. kerületi Esélyegyenlőségi referense. Az előadást és munkaközösségünket megtisztelte Winczek György, a Kispesti Önkormányzat Alpolgármestere. Az előadásról a Kispest TV is beszámolt. Ekkor ajánlotta fel Vinczek György alpolgármester úr, hogy a 2008 évben végzett lakossági szükségletfelmérésről tart egy tájékoztató előadást munkaközösségünknek.
2009. május 12-én tartott értekezletünkön meg is történt ez az előadás. A felmérés adatait szemléletessé tette Vinczek úr a kivetített statisztikai adatokkal. Magyarázó, értékelő ismertetése közelebb hozta a kerület gondjait és eredményeit a gyermekvédelmi felelősök számára. Az ismertetett kerületi adatok jobb megismerését és adott esetben pályázatokhoz való felhasználása érdekében megígérte Vinczek úr, hogy DVD-n minden kolléga megkapja az előadás anyagát. Így is történt, amit ezúton is szeretnénk megköszönni az Alpolgármester úrnak.
33 2009. május 26. Intézménylátogatás keretében a kerületi József Attila Nevelőotthonban folyó neveléssel, és az intézménnyel ismerkedtünk meg. Ezen a látogatáson részt vett Pleyerné Lobogós Judit szakmai tanácsadónk is. 2009. október Közös értekezletünk volt az óvodai csoporttal. (Óvodai értekezletek között ismertettem.) 2009. november 10.-én Gyermekvédelmi törvény 2009. évi változásairól Lukács Balázsné a Gyermekjóléti Csoport szakmai vezetője tájékoztatta a kollégákat. Az oktatást érintő törvényi változásokat a (2009/2010-es tanévben) Sivók Zoltán Humánszolgáltatási Iroda tanügyig.vez. főtanácsos ismertette. A kerületi Gyermek Menthálhygiéné működésével kapcsolatban hangzott el egy tájékoztató előadás. 2009. december 1. - 2010. március 9.-ig tartott az „Óvodai és iskolai gyermekvédelmi felelősök” 60 órás továbbképzése. Egy-egy előadást megelőzően az aktuális feladatokról tájékoztattuk a kollégákat. A továbbiakban intézménytípusonként ismertetettjük az összesített beszámolókat, a felvetett problémákat és esetenként azok megoldására tett intézkedéseket, majd táblázatban foglaljuk össze a főbb gyermekvédelmi statisztikai adatokat. Összesített beszámoló a bölcsődei gyermekvédelmi felelős tevékenységéről (a 2009/2010. tanév I. félévi adatok alapján) A bölcsődés korú gyermekek általában még szerető, emberi melegséget sugárzó, kiegyensúlyozott családokban élnek. Az ő szüleik között is megtalálható a negatív magatartású, problémákat hordozó, vagy csak a szegénységben felnőtt és most is szegénységben élő szülők. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben 19 gyermek részesül. A bölcsődei gondozónők általában jó kapcsolatot alakítanak ki a szülőkkel és a jelzőrendszer tagjaival is. A munkaközösségi értekezletekre rendszeresen eljárnak, aktívan részt vesznek a témák feldolgozásában. A bölcsődei fél éves beszámolók az előre magadott szempontsor alapján kerültek feldolgozásra, a következőkben az összesített adatokat ismertetem. Zárójelbe tettem összehasonlítás szempontjából az előző évi statisztikai adatokat. 2. A bölcsődébe járó gyermekek száma: 363 fő. 3. Hátrányos helyzetű gyermekek száma (az Okt. törvény alapján) összesen: 21 fő. (előző évben 36 fő volt) 3. 1. A jegyző védelembe vette: 2 fő 3. 2. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt kap: 19 fő. 3. 3. Halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma: 0
4. Veszélyeztetett gyermekek száma: 9 fő. (előző évben 14 fő volt) (a kerületi meghatározások alapján) 5. Sajátos nevelési igényű gyermekek száma, összesen: 12 fő (emelkedett, a múlt évben 5 fő volt) 5. 1. Fejlesztő pedagógushoz járó gyermek: 12 fő (emelkedett, elmúlt évben: 8 fő volt) 5. 1. 2. Korai Fejlesztő Központba járó gyermek: 4 fő (emelkedett: 3 fő volt) 5. 1. 3. Bölcsődei fejlesztő pedagógushoz járó gyermek: 7 fő (emelkedett: 5 fő volt.)
34 5. 1. 4. Nevelési Tanácsadóba járó gyermek: 1 fő (emelkedett: 0 fő volt.) 5 5. 1. 5. Magánrendelésre járó: 0. 5. 2. Logopédiai foglalkozásra járó gyermekek száma: 4 fő (csökkent: 5 fő volt.) 5.2.1. Bölcsődébe: 0 5. 2. 2. Nevelési Tanácsadóba: 0. 5. 2. 3. Korai Fejlesztő Központba: 4 fő (emelkedett: 0 volt) 5. 3. Pszichológushoz járó gyermekek száma: 2 fő (emelkedett: 0 fő volt) 5. 3. 1. Nevelési Tanácsadóba: 1 fő (0 volt) 5. 3. 2. Gyermekjóléti szolgálatba: 1 fő (0 fő volt). 6. Az összes gyermekre vonatkozó kedvezmények 7. Étkezési támogatást kapnak: 50 %-= 28 fő (kevesebb, mint előző évben 52 fő) 100 % = 17 fő (kevesebb, mint előző évben 36 fő) Helyi önk.szoc. 75 % = 7 fő (kevesebb, mint előző évben 14 fő.) Nem részletezték a %-os megoszlást = 29 fő ( két bölcsődéből) Összesen = 81 fő (kevesebb, mint az előző évben 102 fő volt.) 8. Családlátogatások száma: 210 volt (152 előző évben). Ez hány családot érintett: 152. 9. Kapcsolattartás a szülőkkel, tapasztalatok: Napi kapcsolat, szülői értekezlet, családlátogatás. 10. Hány esetben jeleztek a gyermekjóléti szolgálat felé és milyen módon: 10. 1. Jelzőrendszeri esetmegbeszélésen: 0 6 10. 2. Esetészlelő lapon: 0 11. Hányszor vett részt észlelő és jelzőrendszeri megbeszélésen: Jelzést nem jelöltek.(4 alkalmat jelöltek meg előző évben.) 12. Mi a véleménye a gyermekvédelmi feladatokat ellátók együttműködésről? Jó, megfelelő, jól működik, jónak mondható. 13. Milyen gyermekvédelemmel kapcsolatos továbbképzésen és mikor vett részt? Havi kerületi értekezletek. Más továbbképzési alkalmakon nem vettek részt. 14. Javaslatok a gyermekek helyzetének javítása érdekében: - „Személyes kapcsolattartást a segítő szakemberek között, pl.: Nevelési Tanácsadó, fejlesztő pedagógus”. - „Az orvosok és védőnők hassanak oda, hogy a beteg gyermekeket a szülők ne hozzák a bölcsődébe”. (Visszatérő probléma.) 15. Kérjük, írja le, mely gyermekvédelmi kérdések okoztak leggyakrabban problémát Önnek és munkatársainak? - „Kompetencia határok értelmezése” 2010.-i januári értekezleten tisztáztuk, és választ adtunk a probléma felvetésre.
16. Milyen kérdésekben várnak módszertani segítséget? - Módszertani segítséget várnak több kérdésben és részletes tájékoztatást a veszélyeztetett gyermekek bölcsődei felvételéről. - A nehezen kezelhető szülővel való együttműködés lehetséges módjai. 17. Milyen témájú továbbképzésen szeretne részt venni?
35 -
Konfliktuskezelés. Bölcsődés korú gyermekek korai fejlesztése.
18. Sikerek, eredmények: - A Bokréta Bölcsőde örömmel számolt be arról, hogy egy hallássérült kislányhoz hetente egy alkalommal szurdopedagógus jár. Leggyakrabban előforduló problémának érzik, hogy a szülők betegen viszik gyermeküket a bölcsődébe. Ez nemcsak itt, hanem az óvodákban is visszatérő probléma. Ugyanakkor ehhez a problémához kapcsolódik jelzésük, hogy az orvosok a beteg gyermekek szüleinek kiadják az igazolást, hogy 3-5 nap múlva mehet a gyermekük a közösségbe. E tényekkel kapcsolatban az orvosok felelősségét is felvetették. A kollégák nyitottak az új ismeretek iránt, így például: a gyermekek korai fejlesztése, a szülők meggyőzésével kapcsolatos módszerek, a konfliktuskezelési eljárások. A felsorolt témákkal kapcsolatos továbbképzéseken szívesen vennének részt. Összesített beszámoló az óvodai gyermekvédelmi felelős tevékenységéről (a 2009/2010. tanév I. félévi adatok alapján) Az előző évek gyakorlatához hasonlóan az idén is igen részletes, átfogó szöveges értékelést készítettek az óvodában folyó gyermekvédelmi munkáról az Arany, az Árnyas (Esze Tamás u.7.) a Bóbita, a Hársfa, a Mese Vár, a Napraforgó, a Százszorszép és a Tarka-Barka Óvoda gyermekvédelmi felelősei. Az óvodák gyermekvédelmi munkájukat éves munkaterv alapján végzik. Az óvodai fél éves beszámolók az előre magadott szempontsor alapján kerültek feldolgozásra, a következőkben ismertetem az összesített kerületi adatokat. A statisztikai számok mellett zárójelben, feltüntettem az előző évi adatokat is. 1. Az óvodákba járó gyermekek száma: 1866 fő (elmúlt évben: 1914 fő volt) 2. Hátrányos helyzetű gyermekek száma (az Okt. törvény alapján) összesen: 199 fő. 2. 1. Ebből, a jegyző védelembe vette: 5 fő (elmúlt évben: 14 fővolt) 2. 2. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt kap: 199 fő (elmúlt évben: 155 fő volt). 2. 3. Halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma: 58 fő (elmúlt évben: 31 fővolt) 3. Veszélyeztetett gyermekek száma (a kerületi meghatározásunk alapján) Összesen: 272 fő (kisebb csökkenés, 298 fő.) 4 3. 1. Több okból kifolyólag veszélyeztetett: 68 fő. 4. Sajátos nevelési igényű gyermekek száma, összesen: 75 fő (nagyarányú növekedés az elmúlt év 35 fővel szemben) 5. Fejlesztésre szoruló gyermekek száma: 5. 1. Fejlesztő pedagógushoz járó gyermekek száma: 118 fő (előző évben:107 fő.) 5. 1. 2. SNI-s gyermekek száma: 50 fő. 5. 1. 3. Óvodai fejlesztő pedagógushoz járó gyermekek: 78 fő (előző évben: 105 fő.) 5. 1. 4. Nevelési Tanácsadóba járó gyermekek: 31 fő (előző évben: 47 fő.) 5. 1. 5. Magánrendelésre járó gyermekek száma: 9 fő (előző évben: 11 fő.) 5. 2. Logopédiai foglalkozásra járó gyermekek száma (összesen): 297 fő (267 fő volt). 5. 3. Pszichológushoz járó gyermekek száma (összesen): 46 fő (előző évben: 21 gyermek) Kerületi Mentálhigiénés szakrendelésre 1 gyermek jár. Autisztikus tüneteket mutató gyermekek száma: 7 fő. 6. Az összes gyermekre vonatkozó kedvezmények, összesen: 567 fő. Ékezési támogatást kapnak,
36 100%-os kedvezményt = 200 fő (előző évben: 206 fő.) 50%-os kedvezményt = 276 fő (előző évben: 260 fő.) Int. Szoc. kedvezményt = 91 fő (előző évben: 82 fő.) 7. Étkezésre vonatkozó egyéb adatok: 7. 1. Nem veszik igénybe az érkezést: 7 fő (előző évben is) 5 7. 2. Élelmiszer allergiások, vagy egyéb ok miatt nem étkeznek az óvodában: 15 fő (7 fő) 8. Hány esetben jeleztek a gyermekjóléti szolgálat felé és milyen módon: 6 esetben. 8. 1. Jelzőrendszeri esetmegbeszélésen: 3 esetben.(8 esetben) 6 8. 2. Esetészlelő lapon: 2 esetben (6 esetben) 8. 3. Telefonon: 2 alkalommal (3 alkalommal) (Sajnos a gyvf. által megadott adatok nem tükrözik a tényleges jelzési számot.) 9. Hányszor vett részt észlelő és jelzőrendszeri megbeszélésen: 9 esetben (2 alkalommal) 10. Mi a véleménye a gyermekvédelmi feladatokat ellátók együttműködésről? 10. 1. Intézményen belül: jó, megfelelő, (Árnyas), Folyamatosan tájékoztatják a kollégákat a gyermekvédelmi értekezleten elhangzottakról. 10. 2. Jelzőrendszeri tagok között: - A problémákat közösen megbeszélik, Nyitott, segítőkész (Gyöngykagyló óvoda). - A jelzőrendszeri tagok között az együttműködés jó, nagyon jó, „Pozitív, szerencsére nincs sok teendő” –írja Mézeskalács Óvoda gyv. felelőse. - Megbízhatóan jól működik, stb. - A védőnővel és a logopédusokkal jó kapcsolatot alakítottak ki a Százszorszép Óvoda munkatársai. - A jelzőrendszeri tagok között az együttműködést szükségesnek tartják és a tapasztalatok azt mutatták, hogy problémás esetekben számíthatnak a segítségükre. 11. Milyen szabadidős gyermekprogramokat szerveztek? Nagyon sokféle, érdekes a gyermekek személyiségfejlődését elősegítő, érzelmi életére is ható szabadidős programokat szerveztek. Színházlátogatás (több óvodában), úszásoktatás, könyvtárlátogatás, Mikulásház, sportversenyek. Kirándulást minden óvodában szerveztek. Továbbá Múzeumlátogatást (mezőgazdasági, repülőtéri), továbbá a KMO óvodás előadásait látogatták. A nemzeti, a családi és az egyházi ünnepeket is megtartották. Szelektív hulladékgyűjtő akciókról több óvodai gyvf. is beszámolt. Úszásoktatás, gyermektorna, tánc és sakkoktatásról történtek még beszámolók. Az óvónők a szülőket rendszeresen tájékoztatják a kerületi gyermekrendezvényekről. 12. Gyermekvédelemmel, kapcsolatos témákkal foglalkoztak: 12. 1. Nevelési értekezleten: igen, a témák: - gyermekvédelmi munkaterv ismertetése, - a gyermekvédelmi továbbképzésen hallottak átadása, - a HHH. gyermekekkel kapcsolatos feladatok, - esetmegbeszélések, inkluzív pedagógiai módszerek, kompetencia alapú óvodai nevelés, (Százszorszép Óvoda) - az SNI-s gyermekek integrálásának gyakorlati megvalósítása (Százszorszép Óvoda). 12. 2. Szülői értekezleten: - beszoktatás nehézségei, - házirend ismertetése, mulasztások igazolása, aktuális problémák, -
37 - halmozottan hátrányos helyzet kritériumai, a regisztrálás módja, lehetőségei, - kerületi segítő intézményekben, hol, mikor kérhetnek segítséget. 13. Milyen gyermekvédelemmel kapcsolatos továbbképzésen és mikor vett részt? - FPI Szervezésében: Gyermekvédelmi továbbképzés (1980, Arany Óvoda), - Drámajáték műhely (2003-2004) - Sérült gyermekek intézete 2001.(Arany Óvoda), - FPI Gyermekvédelmi továbbképzésén részt vett (2000-ben Mese - Vár Óvoda gyv. felelőse), - Integráció Bárczy G. Gyógypedagógiai Főiskola (2003. Arany Óvoda), - Az Árnyas Óvoda (Vonás u.) gyermekvédelmi felelőse 2009. januárjában fejezte be tanulmányait az Apor Vilmos Katolikus Főiskolán szociálpedagógia szakon, családgyermek és ifjúságvédelmi szakiránnyal. - Három óvoda gyermekvédelmi felelőse vett részt a Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Intézet által szervezett akkreditált gyermekvédelmi 60 órás továbbképzésén. Két kolléganő képzését a Kispesti Gyermekjóléti Központ fedezte (Bóbita és a Napraforgó Óvoda) a Zöld Ágacska Óvoda saját továbbképzési keretéből támogatta Mata Gabriella gyvf. óvónő képzését. 14. Javaslatok a gyermekek helyzetének javítása érdekében: - Igazságosabb elosztást javasoltak a támogatások odaítélésénél (Mese Vár Óvoda) „a szülők aktív bevonása az óvodai életbe.” - Átgondoltabb csoportlétszám megadását javasolják, mert a jelenleg megemelt csoportlétszám mellett nem tudnak megfelelő módon minden gyermek szükségleteinek megfelelő fejlesztést, foglalkoztatást megoldani. „Minőségi, személyre szabott fejlesztés-nevelés minden gyermek érdeke és joga, de 29-30 fős óvodai csoportban ez lehetetlen.”(Bóbita Óvoda) - A 3-4 éves gyermekek gyógypedagógusi vizsgálatát javasolják, a korai fejlesztésük érdekében. - Szociális támogatások igazságosabb elosztása. A gyermekvédelmi kedvezményt sok esetben nem azok kapják, akik leginkább rászorultak. - Az önkormányzati, állami segélyezések összegének emelése. 15. Kérjük, írja le, mely gyermekvédelmi kérdések okoztak leggyakrabban problémát Önnek és munkatársainak: - „A szülő nem mond igazat, sőt, a gyermekét is erre tanítja.” (Nevelési probléma, erre majd munkaértekezleten visszatérünk.) - Módszertani segítséget várnak a szülők meggyőzése érdekében. - Tanköteles korú roma gyermekek szüleinek meggyőzése okoz problémát, hogy gyermeküket rendszeresen járassák óvodába.((Mese-Vár Óvoda) - A szakértői vizsgálatok igen időigényesek.
-
A szülők nem akarják igénybe venni a felajánlott segítséget. (Árnyas Óvoda) Beteg gyermeket továbbra is beviszik a szülők a közösségbe. Alkohol problémával küzdő szülőkkel való együttműködés. A szülők megnyerése, ha a gyermek fejlődéséhez külső szakember segítségére van szükség. (Mese-Vár Óvoda) E probléma jogi megoldására adott lehetőséget a 2008.
38 évi XXXI. törvény, mely módosította a közoktatási törvény egyes előírásait, többek között a 13.§.(6.- 8.) bekezdését, ami röviden a következőket tartalmazta. Hogyha a pedagógusok, a nevelőtestület javaslatot tesz, hogy a szülő, a gyermeke érdekében a pedagógiai szakmai szolgálatot igénybe vegye, és ezt nem teszi meg, akkor, „A jegyző kötelezheti a szülőt, hogy az e bekezdésben meghatározott kötelezettségének tegyen eleget.” (Magyar Közlöny 2008/89. szám, 5369. p.) 16. Milyen kérdésekben várnak szakmai segítséget: - „Folyamatos tájékoztatást a törvényi változásokról.” – írja az Arany Óvoda gyermekvédelmi felelőse. Nagyon sajnálatosnak tartom a kolléganő megjegyzését, mert az oktatást és a gyermekvédelmet érintő törvényi változásokról nemcsak tájékoztatom a kollégákat, hanem a törvények fénymásolatát meg is kapták, ha az értekezleteken megjelentek. Régebben (míg 8 órás munkaviszonyban dolgoztam) volt rá időm, hogy azoknak a kollégáknak, akik hiányoztak az értekezletekről, kipostáztam azokat a szakmai anyagokat, amit a többség megkapott. Szeretnék visszautalni az előbbiekben ismertetett értekezletekre. Novemberi értekezletek témája volt a gyermekvédelmi törvény és távoltartási törvény előírásaiban történt változás ismertetése. A téma előadója Lukács Balázsné a Gyermekjóléti Központ szakmai vezetője volt. Ugyanezen a fórumon a 2009/2010. tanév törvényi változásait Sívók Zoltán a Humánpolitikai Osztály főtanácsosa ismertette a gyermekvédelmi felelős kollégákkal. - Évek óta visszatérő problémát nem sikerült megoldani, hogy a beteg gyermekeket ne vigyék a szülők az óvodába. - Gyermekorvosi és védőnői hálózattal szorosabb együttműködés kialakításában várnak segítséget az óvónők. - Az előző években az óvoda orvosa végezte a tanköteles korú gyermekek egészségügyi vizsgálatának keretében a hallás, látás vizsgálatokat is. Jelenleg nem végezheti a vizsgálatokat, hanem a gyermekeket szakorvoshoz kell vinni a szülőknek, ami az elfoglalt szülőknek igen nagy gondot jelent. - Az egységes nevelés, a gyermekek célzott fejlesztése érdekében kérik az óvónők, hogy Nevelési Tanácsadóból kapjanak módszertani segítséget a fejlődési lemaradást mutató gyermekek esetében, hogy milyen módszerekkel tudják megerősíteni a Nevelési Tanácsadóban megkezdett fejlesztő munkát. 17. Milyen javaslatai vannak, a jövő tanévben megoldandó gyermekvédelmi feladatokkal kapcsolatban: - Látogatás szervezése a Családsegítő és Gyermekjóléti Központban - írja egy új gyermekvédelmi felelős. - A gyógy-testnevelő kollégák az óvodába is járjanak ki, úgy mint az iskolákba,javasolja a Hársfa óvoda gyv.felelőse. - Gyermek-szülő kapcsolat erősítése. - Konfliktuskezelő technikák elsajátítása, tanfolyam szervezése. (Bóbita Óvoda) - A gyermekvédelmi felelősök szeretnének betekintést kapni a Nevelési Tanácsadó új, vagy csak számukra újszerű fejlesztési munkájába. - Szakmai tudásuk fejlesztése érdekében szeretnék elvégezni az „Óvodai és iskolai gyermekvédelmi felelősök I. 60 órás képzését, önkormányzati finanszírozás keretében.” 18. Milyen sikerekről tud beszámolni: - Százszorszép Óvoda gyermekvédelmi felelőse az alábbi sikerekről számolt be: „A gyermekvédelmi értekezleten kapott tájékoztató alapján több szülőnek javasoltuk a Gyermek Mentálhigiénés rendelés lehetőségét. Azóta 1 gyermek kezelését megkezdték az ottani szakemberek, és 2 szülő jelezte, hogy elfogadja az óvónők javaslatát.”
39 -„A gyermekek szociális veszélyeztetettségére utaló jeleket folyamatosan figyelemmel kísérjük, a szülőket tájékoztatjuk a támogatási lehetőségekről.” - Mese Vár Óvoda: „Szülői felajánlással” valósult meg a kiscsoportos óvodások termének kifestése. - A felmerült problémákat sikerült saját erőből megoldani- írja az Árnyas Óvoda (Esze Tamás u.) munkatársa. - Az Arany óvoda pedagógiai munkáját dicséri a szülői elégedettséget kifejező válasza: „Az SNI gyermekek integrációja intézményünkben évek óta nagyon sikeres, a családok nagy megelégedettségére.” Beszámoló az általános iskolai gyermekvédelmi felelős munkájáról (a 2009/2010. tanév I. félévéről) Mint ahogy a bevezetőben írtuk 10 állami általános iskola, 1 egyházi iskola és egy gimnázium gyermekvédelmi felelőse tartozik munkaközösségünkhöz. A gyermekvédelmi felelősök éves munkaterv alapján végzik munkájukat, az osztályfőnökökkel szoros együttműködésben. A tanév elején felmérték a veszélyeztetett, hátrányos helyzetű, magatartási, beilleszkedési problémákkal küzdő tanulókat, és nyilvántartásba vették őket. A gyermekvédelmi felelősök elmondása szerint egyre nő a gyermekek közötti agresszív viselkedés, ami az iskola épületén belül sok esetben csak durva beszédben nyilvánul meg. Mint ismeretes ez nem kerületi sajátosság, hanem általános társadalmi jelenség. A gyermekvédelmi munkaközösség felvállalta, hogy a kerület oktatási intézményeit átfogó „stratégiai tervet” készít, a 2009/2010-es tanévben. Sajnos ez nem valósult meg. E rövid bevezetés után ismertetem a gyermekvédelmi felelősök beszámolója alapján készült összesített gyermekvédelmi adatokat, az iskolák gyermekvédelmi problémáit tükröző észrevételeket. (A zárójelbe tett statisztikai számok az előző évi adatokat jelzik.) 1. Iskolába járó gyermekek száma: 3557 +176 Karácsony S. + 413 Deák G. = 4. 146 fő. 2. Hátrányos helyzetű tanulók száma (okt. törvény szerint) összesen: 532 (396)+ 9 (9) Karácsony + 21(9) Deák = 562 fő (414 fő.) Emelkedés. 2. 1. Ebből rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt kap: 532+9+21= 562 fő. 2.2. A jegyző védelembe vette: 32 fő (12 fő.) 2.3.Halmozottan hátrányos helyzetű (az okt. törvény 2005. januári módosítása értelmében) 158 fő+1 Karácsony= Ált. isk. 159 fő (145 fő.) 3. Veszélyeztetett gyermekekre vonatkozó statisztikai adatok 3. 1. A veszélyeztetett kategóriák szerint összesen: 1227 fő (1028) + 31 fő(61) Karácsony + 14 fő(60) Deák = 1272 fő (1149 fő) 3. 1. Szociális okok szerint: 1272 fő 3. 1. 2. A Gyermekjóléti Szolgálat által gondozott gyermekek száma: 134 fő (előző évben: 112 fő.) 4. Bűncselekménybe került 4. 1. Aktívan részt vett (fő): 3 fő (8 fő). 4.2.Bevonódott, bűnrészes: 2 fő (előző évben nem volt.) 4.3.Áldozattá vált diák: 4+ 3 Deák G. = 7 fő (előző évben: 4 fő).
40 5. Sajátos nevelési igényű tanulók összesen:(előző évi adatok154 fő 146 + 55 Móra) = 201 fő. -
-
2009/2010 tanév-SNI (a) = 62 fő 2009/2010. tanév -SNI (b) = 154 fő Összesen = 216 fő
6. Fejlesztő pedagógushoz járó gyermekek száma összesen: 310 fő (előző év: 307) 7. Logopédiai foglalkozásra járó gyermekek száma összesen: 251 fő (előző év: 273 + 18 Móra = 291 fő.)
8. Pszichológushoz járó gyermek száma összesen: 46 fő (előző év: 37 fő.) 9. Az iskola összes tanulójára vonatkozó kedvezmények: 9. 1. Tankönyvtámogatást kapnak összesen: 1442 fő (alsó és felső tagozat) 9. 2. Étkezési támogatást kapnak (összesen): 1003 fő. 10. Tanulási sikertelenségek: 9. 1. Egy - két tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott tanulók száma: 115 fő 9. 2. Több tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott tanulók száma: 52 fő 9. 3. Másik iskolába helyezett, vagy utalt tanulók száma: Áthelyezéssel: 1 fő (Vass Lajos Ált. Isk. tanulója)
11. Magántanulói jogviszonyba helyezett tanulók száma ebben a tanévben összesen: 25 fő (előző évi: 21 fő.)
12.Családlátogatások száma: 53, ez 47 családot érintett (előző évben 48, családot érintett.) 13.Kapcsolattartás a szülőkkel, tapasztalatok: változó.
14.Hány esetben jeleztek a gyermekjóléti szolgálatok felé, és milyen módon: 14.1.Személyesen: 64 esetben (előző évben: 34 esetben) 14. 2. Telefonon: 130 esetben (előző évben: 139 esetben.) 14. 3. Esetészlelő lapon, írásban: 82 esetben (előző évben: 48 alkalommal.) 14. 4. Jelzőrendszeri esetmegbeszélésen: 14 esetben (előző évben: 9) Intézkedések: 14 1. Szülői felszólító levél (igazolatlan mulasztás esetén): 33 esetben (25 esetben) 14. 2. Pedagógiai vélemény adása: - rendőrség felé: 10 alkalommal (5 alkalommal.) - gyámhivatal, gyámhatóság, felé: 32 esetben (előző évben: 9 esetben.) -gyermekjóléti szolgálatok felé: 49 alkalommal (előző évben: 30 alkalommal.) - más szociális, gyermekvédelmi intézmények felé: 8 esetben (előző év: 7 gyermek) - más iskola felé: 1 gyermekkel kapcsolatban. Bíróság felé: 1 esetben adtak pedagógiai véleményt 15. Fegyelmi tárgyalások száma: 0 15. 1. Milyen döntés született, milyen intézkedés történt, milyen pozitív eredményekről tud beszámolni? 16. Hány esetben vett részt védelembe vételi tárgyaláson: 7 esetben.
41 Egy iskolából jelezte a gyermekvédelmi felelős, hogy 2 alkalommal nem kaptak meghívást tanulójuk védelembe vételi tárgyalására. (Puskás Ferenc Ált. Isk.) Az iskolák gyermekvédelmi felelősei nem ismerik, és munkájukhoz nincs is szükségük a gyermekvédelmi törvény azon előírásainak az ismeretére, ami a gyermekjóléti szolgálatok, központok tevékenységét, iratkezelését érinti. Ebből adódik, hogy az sem volt számukra ismert, hogy a gyermekjóléti központ tesz javaslatot a gyámhatóságnak, hogy a védelembeli tárgyalásra kiket, mely intézmények képviselőit hívják meg, a védőnőt, vagy a gyermekvédelmi felelőst. A következő munkaértekezletünkön ismertettem a kerület összesített gyermekvédelmi beszámolóját és az éves gyermekvédelmi tanácskozáson született észrevételeket, javaslatokat. 17. Mi a véleménye a gyermekvédelmi feladatokat ellátók együttműködéséről? 17. 1. Iskoláján belül.(pedagógusok és az iskolán belüli jelzőrendszer tagjai között- az iskolaorvos, a védőnő, a szülők, a szülői szervezetek): megfelelő, kiváló, folyamatos, hatékony jelzőket írtak a kollégák. 17.2.Kerületi jelzőrendszeri tagok között: Visszajelzés működik, a gyermekvédelmi felelősöknek a családgondozókkal jó a kapcsolatuk, akik mindig segítik a munkájukat, ha elakadnak egy-egy problémás helyzetben. Minden iskolának külön-külön családgondozója van, akik havi egy alakommal végeznek iskolai szociális munkát. Tanév elején minden iskola megkapta a családgondozó nevét és elérhetőségét. Általában előre megbeszélt időpontokban látogatják az iskolákat. 18. A tanév folyamán szervezett programok rendezvények. Ennél a kérdésnél nagyon sok választ kaptunk, ami az iskolai rendezvények sokszínűségét tükrözte. 19. Gyermekvédelmi témákkal foglalkoztak-e? 19. 1. Nevelési értekezleten: aktuális oktatási és gyermekvédelmi témákat soroltak fel. 20. Ebben a tanévben voltak-e a gyermekvédelemmel összefüggő nyertes pályázatai az iskolának? A Móra Ferenc Ált. Iskola a ”Biztonságos iskola” mozgalomban már harmadik tanéve részt vesz. A Deák Gimnázium sikeresen szerepelt az ESZA Kht. Drogprevenciós pályázatán. Ebben a tanévben ünnepelte a Deák Ferenc Gimnázium fennállásának 90. évfordulóját. Egész évben nagyon változatos és igényes programokkal öregbítették Alma Máterük hírét. 21. Gyermekvédelem körébe tartozó továbbképzéseken részt vett? A bevezetőben említést tettem a pedagógusok 60 órás gyermekvédelmi továbbképzéséről, amit a Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet akkreditált továbbképzése volt. Itt szeretnék visszautalni az első félévben megtartott tanár-továbbképzésre, amely a TÁMOP –5.2.5/08/1/A pályázat keretében valósult meg és a pedagógusok kompetencia fejlesztését szolgálta, címe: „A játék (a közös játék) szerepe az idegrendszer fejlődésében és a szocializációban pedagógus-továbbképző program” 30 órás képzése volt. Szeretnénk a tanár-továbbképzésben tett kezdeményezéseinket folytatni, hogy az iskolákban fellépő agresszió kezelésében a kollégák hatékonyabban tudjanak fellépni és kezelni. Kerületi bűnmegelőzési, drogprevenciós „Kiabál” programot négy iskolai gyermekvédelmi felelős végezte el. A tanfolyamon résztvevők gyakorlati
42 vizsgáját a Puskás Ferenc és az Eötvös József Általános Iskolában tartották meg. Ezúton is köszönjük az iskolák együttműködését. Bűnmegelőzéssel kapcsolatos értekezleten 3-an vettek részt. „Biztonságos iskola” Konferencián 6 fő. 22. Kérjük, írja le, hogy napi gyermekvédelmi munkájában mely témák, témakörök okoztak leggyakrabban problémát Önnek és munkatársainak? -„Nő a problémás családok száma, lazul a szakszolgálatok közötti kapcsolat, nem minden intézmény tartja be a megállapodásokat. - Nő a felelősség áthárítás a különböző intézmények között. - Növekszik az agresszió és a szakellátásra szoruló gyermekek száma. - Túl soknak tartják némely gyermekorvos által kiadott igazolásokat.”- előzőekben felsorolt észrevételeket a Puskás Ferenc Általános Iskola gyermekvédelmi felelőse írta. - A bandázás, félelemkeltés, az agresszió elharapózása. - A szülők érdektelensége, és az igazolatlan hiányzások számának növekedése esetén. -A mulasztások okainak felderítése, igazolatlan mulasztás, órai késések megszüntetése. - Tanulási, magatartási zavarokkal küzdő tanulók. (Bólyai János Ált. Isk.) - SNI-s tanulókkal való foglalkozás (Gábor Áron és az Erkel Ferenc Ált. Isk.) - Sok az érzelmileg elhanyagolt gyermek. - Sok a széthulló család, probléma a pénztelenség. - Megnőtt az utóbbi évben a szociális problémákkal küzdő családok száma. 23. Kérjük, sorolja fel, mely gyermekvédelmi kérdésekben vár szakmai segítséget tőlünk: - Öt iskolából erre a kérdésre nem adtak választ. A többiek nagyon értékes javaslatokat tettek, ezeket ismertetem. - Több iskolából is jelezték, hogy a magántanuló gyermekek nem tanulnak rendszeresen, a szülők nem figyelnek rájuk, a vizsgára felkészületlenül érkeznek. - Bukott tanulók hatékonyabb megsegítésére, korrepetálására várnak segítséget. - Több esetmegbeszélésre lenne szükségük a kollégáknak. Ennek megoldására a következő tanévben nagyobb figyelmet fordítunk az éves munkaterv összeállításánál. - Az agresszivitás-kezelési lehetőségeire hatékony felkészítést igényelnének a kollégák. - A fiatalok dohányzásával kapcsolatos problémáinak kezelésére a Dák Ferenc Gimnázium vár segítséget. - Egy kolléga jelezte, hogy minden segítséget megkap a szakmai szervezetektől. (Kós Károly Ált. Isk.)
24
Gyermekvédelmi szempontból milyen javaslatokat tenne (ha lenne hozzá pénzügyi fedezetünk), hogy iskolájában a gyermekek helyzete javuljon? - Az anyagi problémák megoldására”forrás” teremtés lehetőségének biztosítása. Egy-egy helyzet, probléma gyors megoldására lehetne felhasználni. (Deák Ferenc Gimnázium)
43 - Szülői hozzájárulás nélkül a tanulót pszichológushoz vinni. (E problémára munkaértekezleten vissza kell majd térnem, a beszámolók értékelésénél.) - Egyéni fejlesztés, több korrepetálási lehetőséget biztosítani a tanulási nehézséggel küzdő tanulóknak. - Iskolai közösségi eseményekre (kirándulás, utazás, színházlátogatás, kulturális programokon való részvételre) több anyagi támogatást igényelnének a pedagógus kollégák, hogy a hátrányos helyzetű gyermekek ne kerüljenek még hátrányosabb helyzetbe az iskolai tanulmányaik során. - Elhanyagolt gyermekek számára hétvégi programlehetőségek, pl.: ingyenes műsorok megtekintése. - „Több anyagi támogatást kulturális programokhoz, tanulmányi kirándulásokhoz. Esetleg ruhautalvány, étkezési csomag.” (Puskás Ferenc Ált. Isk.) - „Megváltoztatnám a támogatási rendszert, nagyobb önállóságot adnék az iskolának”- írja Weipert Vilmosné az Erkel Ferenc Ált. Isk. gyermekvédelmi felelőse, aki ezzel a véleményével nincs egyedül, nemcsak az iskolai, de az óvodai gyv. felelősök is ezen a véleményen vannak. 25. Kérjük javaslatát a jövő félévben megoldandó gyermekvédelmi teendőkkel kapcsolatban: - Tanulmányi kirándulásokhoz, kulturális rendezvényeken való részvételhez a rászoruló tanulók részére anyagi támogatást biztosítson az önkormányzat. - Forrásteremtés biztosítása az előző probléma megoldására. - A 23-as pontnál ismertetett problémákra várják a választ. - Több fejlesztőpedagógusra lenne szükségük az iskolákban, mert nagyon sok gyerekkel kell1-1 fejlesztőpedagógusnak foglalkoznia. - Az iskolákban a diákoknak szükségük lenne pszichológusra és drámapedagógusra, több nevelési problémahelyzetet lehetne általuk eredményesen megoldani. – írja a Móra Ferenc Általános Iskola gyermekvédelmi felelőse. - „Növekszik a gyermekek között az agresszió, és a szakellátásra szoruló gyermekek száma is. Nő a felelősség áthárítása a különböző intézmények között.” (Puskás Ferenc Ált. Iskola gyv. felelősei) Felvetett problémák megoldására várnak megoldási javaslatokat. Sajnos a gyermekvédelmi felelősök által vázolt nyugtalanító tények, történések, események nemcsak a mi iskoláink specifikumai, hanem az egész magyar oktatást jellemző negatív sajátosság. Ettől függetlenül keresnünk kell a helyi sajátosságok figyelembevételével, a humán erőforrások felkutatásán keresztül, azokat a lehetőségeket, amelyek segítségével mérsékelhetők a felvetett problémák. Az elmúlt évben született egy kezdeményezésünk, ami sajnos csak tervezési szintig jutott el, igyekszünk ebben az évben a megvalósításig eljuttatni. 26. Megtisztelve éreznénk magunkat, ha gyermekvédelemben szerzett sikereit megosztaná velünk. Négy iskolából kaptunk erre a kérdésre választ. - Gábor Áron Ált. Iskola gyermekvédelmi felelőse Vincze Iván beszámolt egy diákjánál elért sikertörténetről, ami az egyéni segítő beszélgetések eredményének köszönhető. - A Vass Lajos Ált. Iskola új gyermekvédelmi felelőse a gyermekjóléti központ munkatársával közösen átélt sikerről számolt be. Szülők keresik meg a gyermekvédelmi felelőst, hogy segítséget kérjenek. (Vass Lajos Ált. Isk.)
44 - Az Erkel Ferenc Ált. Isk. gyermekvédelmi felelőse az alábbi sikerekről számolt be. „Decemberben jótékonysági ruhavásárt szerveztek, advent idején képeslapokat árultak, ezek bevételéből rászoruló családot ajándékoztak meg.” - Egy tanulónak a szemüvegéhez sikerült támogatást szerezniük a Puskás Ferenc Ált. Isk. gyermekvédelmi felelőseinek. - A Móra Ferenc Ált. Iskola gyermekvédelmi felelőse is sikeresnek érezte munkáját: A személyes beszélgetések, fogadóórák, esetmegbeszélések, családlátogatások eredményesebbé tették a munkáját. A szülők felelősségtudata is nőtt, mert többen éltek véleményezési jogukkal az iskolai dokumentumok elfogadása kapcsán. Az elmúlt évben is a törvényi változások, az oktatási törvény módosítása, a Gyermekvédelmi törvény, a Távoltartási rendelet értelmezése, a hátrányos helyzetű, és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulókkal és az SNI-s gyermekekkel kapcsolatos teendők a napi gyermekvédelmi feladatok ellátásában sok munkát és nehézséget jelentettek a kollégáknak. Ennek ellenére a havi értekezletekre és a továbbképzésre rendszeresen eljártak. Az értekezleteken elhangzottakról Kőváriné Szabadkai Zsuzsanna tanárnő a Puskás Ferenc Általános Iskola gyermekvédelmi felelőse rendszeresen készített emlékeztetőt. Ezúton is szeretném megköszönni áldozatos, precíz, lelkiismeretes munkáját. A gyermekvédelmi felelősök akkreditált továbbképzését sikeresen zárták (2010. március 9.). A hetente tartott foglalkozásokon nagyon jól összekovácsolódott a csoport, úgy aposztrofálták, hogy közösségé váltak, ebben nagy szerepe volt az előadók szakmai, módszertani felkészültségének, az együtt töltött időnek és nem utolsó sorban a kollégák közösségteremtő attitűdjének. A következő táblázatban összefoglalva ismertetjük a kerület nevelési-oktatási intézmények főbb gyermekvédelmi statisztikai adatait. Először az előző tanévi, majd az idei adatokat. Gyermekvédelmi statisztikai adatok 2008/2009. tanév Intézmény
1. 2. 3. 4. 5.
Bölcsőde Óvoda Ált.Isk. Egyházi Deák Gimnázium Összesen
Létszám Hátrányos h. Rgyk.
382 1914 2725 158 420 5599
Jegyzői védelem Oktatási törvény szerint 36 36 0 169 155 14 396 396 12 9 0 0 9 9 0 619
596
26
HHH
Veszélyeztettet
0 31 145 0 0
14 298 1028 61 60
176
1461
Gyermekvédelmi statisztikai adatok 2009/2010. tanév I. fél év
45 Intézmény 1. 2. 3. . 5.
Bölcsőde Óvoda Ált.Isk. Egyházi Deák Gimnázium Összesen
Létszám Hátrányos Rgyk. Jegyzői h. védelem Oktatási törvény szerint 363 21 19 2 1866 199 199 5 3557 532 532 32 176 9 09 0 413 21 21 0 6375
782
780
39
HHH
Veszélyeztettet
0 58 158 1 0
9 272 1227 31 14
217
1553
Előző évi adatokhoz képest az intézményekbe járó fiatalok száma 776 fővel, az oktatási törvény szerint hátrányos helyzetű gyermekek száma 163 fővel, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők száma 184 fővel, a jegyzői védelembe vett gyermekek száma: 13 fővel, a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma: 41 fővel és különböző okok miatt veszélyeztetett (szociális, egészségügyi, családi, a tanuló személyiségében lévő ok) gyermekek száma 92 fővel emelkedett. Ezek a statisztikai adatok igazolják a gyermekvédelmi felelősök tapasztalatát, hogy folyamatosan nő a családok elszegényesedése, romlanak a testi-lelki egészséges életvitel feltételei, úgy a felnőttek mind gyermekeik életében. A családokban meglévő feszültségek, indulatok a gyermekeken keresztül begyűrűznek az intézmények mindennapjaiba, megnehezítve a nevelő-oktató munkát, a tanár-diák viszonyt. Az iskolai agresszió úgy a diákot, mint a tanárt pszichésen megviseli. Éppen ezért nagyon fontos lenne a diákok és a tanárok mentálhigiénés védelméről is gondoskodni. Természetesen nem az egyetlen üdvözítő megoldás az agresszió kezelésére mert annak nagyon sokféle megoldási módja lehetséges, pl. Arizona program, stb, - csak lehetőség lenne annak feldolgozására. A gyermekvédelmi koordinátor tevékenysége A gyermekvédelmi koordinátori státuszba 2009. október elsejével neveztek ki félállásban a kerületi Gyermekjóléti Központba. Hetedik tanéve látom el ezt a feladatot, és minden évben leírtam tevékenységem területeit. Tekintettel arra, hogy munkaköri leírásomban változás nem történt, ezért ennek ismertetésével nem foglalkozom. Továbbra is azokat az intézményen belüli és kívüli feladatokat látom el. Kapcsolatot tartok szakmai feletteseimmel (Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet), továbbképzésein részt veszek, ugyanúgy, mint a gyermekvédelmi civil szervezettel a MPT Gyermekvédelmi Szakosztályával. A tanév elején felkerestem a kerületi Humánszolgáltatási Iroda vezetőjét és tájékoztattam elképzeléseimről – amit sajnos csak részben sikerült megvalósítanom. Nagy Péter Igazgató úr kérte, hogy a gyermekvédelmi értekezleteken elhangzottakról rendszeresen tájékoztassák a kollégák intézményük vezetőjét, mert több esetben ez nem történt meg, ami különböző konfliktusokat generált. Úgy érzem ennek a kérésnek eleget tettem, de a hiányzó kollégákat nem tájékoztattam az értekezleten elhangzottakról. Továbbra is rendszeresen részt veszek külső intézmények konferenciáin, továbbképzésein. A nyár folyamán az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet által szervezett akkreditált pedagógustovábbképzésen, „Az alternatív vitarendezés és értékalapú tárgyalás és resztoratív technikák bevezetése a szakképző intézmények működési és nevelési gyakorlatában” című, ötször 30 órás képzésen vettem részt. Célom az volt, hogy a gyermekvédelmi munkában is hasznosítható módszereket megismertessem gyermekvédelmi kollégáimmal. Erre ebben az évben kerül sor. Összegzés, javaslatok
46 Az elmúlt év kiemelkedő eredményének tartjuk, hogy a kerületi éves Jelzőrendszeri Tanácskozás gyermekvédelmi továbbképzésre vonatkozó határozatát sikerült a Családsegítő Szolgálat és Gyermekjóléti Központ anyagi támogatásának köszönhetően megvalósítani. Patronáló támogatásukért a kollégák nevében is köszönetemet fejezem ki. A továbbképzés sikeres lebonyolításhoz nagyban hozzájárult az EGYMI és a Pedagógiai Szolgáltató Intézet technikai segítsége, akiknek szintén ezúton is köszönöm, hogy befogadták nemcsak a továbbképzést, de az óvodai értekezleteket is, biztosították technikai ellátásunk mellett zavartalan működésünket is. A beszámolóból érzékelhető, hogy a gyermekvédelmi munkaközösség és az intézményekben dolgozó gyermekvédelmi felelősök összehangoltan tevékenykednek a kerületi Gyermekjóléti Központtal, hogy a nehéz sorsú gyermekek a jelzőrendszer látókörébe kerüljenek, és együtt keressék a gyermekek szempontjából a legjobb megoldási módokat, lehetőségeket. Sajnos az iskolai beszámolókból nem látszanak azok a tanév közben megtörtént negatív jelenségek (pl.: tanulók agresszív viselkedése, stb.), amiről egy-egy értekezleten a kollégák beszámoltak. Éppen ezért nagyon nagy jelentőséget tulajdonítunk a tanár továbbképzésnek. Szeretnénk a tanár-továbbképzésben tett kezdeményezéseinket folytatni, hogy az iskolákban fellépő agresszió kezelésében a kollégák hatékonyabban tudjanak fellépni és azt kezelni. Köszönjük a gyermekvédelmi felelősök lelkiismeretes, áldozatos munkáját. Külön köszönetet kívánunk mondai a Puskás Ferenc Ált. Iskola gyermekvédelmi felelősének, Kőváriné Szabadkai Zsuzsanna tanárnőnek, aki minden értekezletünkről feljegyzést készített. Végül, de nem utolsó sorban ezúton is megköszönjük a Százszorszép Óvoda vezetőjének, hogy novemberben helyt adott az óvodai értekezletünk megtartására, a Zöldágacska Óvodájának, hogy megismerhettük az autista gyermekek fejlesztésében elért eredményeiket. Továbbá, szintén köszönetünket fejezzük ki az Erkel Ferenc Általános Iskola Igazgatójának és gyermekvédelmi felelősének, hogy megismerhettük Weipert Vilmosné agresszió kezelési programját, valamint a Kós Károly Általános Iskola igazgatójának, hogy értekezletet tarthattunk náluk és megtapasztalhattuk Schulcz Zsuzsa tanárnő drámapedagógiai foglalkozásának légkörét. Remélem, hogy ebben az évben is lesz rá mód és lehetőség, hogy a megkezdett gyermekvédelmi akkreditált továbbképzést az óvodai gyermekvédelmi felelősök önkormányzati támogatásból elvégezhessék.
3. melléklet
47 Téma: jelzőrendszer működése A Nevelési Tanácsadó a jelzőrendszer tagjaként kapcsolatot tart a társintézményekkel, a gyermekorvosokkal és szükség esetén a Gyámhivatallal is. Egy gyógypedagógus kollégánk minden hónap első keddjén jelen van a Gyermekjóléti Szolgálatnál rendezett értekezleten, ahol az aktuális esetek megbeszélése folyik. Így szinte naprakészen tudjuk nyomon követni az esetleges közös gyermekeket, így a Szolgálattal munkakapcsolatunk továbbra is optimális. Az oktatási intézmények gyermekvédelmi felelőseivel szintén rendszeresen találkozunk az intézménylátogatásaink során, illetve ha tájékoztatásra, előadásra hívnak minket, szívesen állunk rendelkezésükre. Jelen vagyunk a kihelyezett fejlesztőpedagógusaink révén az összes általános iskolában, és öt óvodában, és ezeken a helyeken több száz gyermek fejlesztését végezzük. Természetesen továbbra is minden esetben a teljes család megsegítését végeztük, hisz a kiskorú gyermekeket csak a szülőkkel együtt fogadhatjuk. Minden kerületi gyermeket ellátunk, akik pedagógiai, pszichológiai megsegítésért fordulnak hozzánk, és a kivizsgálás után szakmailag indokolt a terápiájuk Szakmai kapacitásunk évek óta tartósan 1200-1300 gyermek közötti ellátást tesz lehetővé, így a tavalyi tanévben is 1231 fő statisztikai számot adtunk ki. Az áthelyező bizottság által SNI B kategóriába helyezett gyermekek foglalkoztatását is biztosítjuk. Sok esetben egy gyermek többféle segítséget és így több szakembert is igénybe vesz, így nem ritka, ha egy gyermekkel 2-3 szakember is foglalkozik (pl. az iskolában fejleszti a gyógypedagógusunk, a székhelyünkön foglalkozik vele pszichológus és emellett esetleg még mozgásterápiára is jár). E komplex megsegítés hatékonysága nem vitatható, de nagyon idő,- és szakember igényes. A következő táblázat ezt látványosan tükrözi, hisz az átfedések miatt a létszám már 1567 fő.
Az autista gyermekek is jelen vannak nálunk, akár pszichológiai megsegítést, akár mozgásterápiát igényelnek. Velük csak egyéni foglalkozások folynak, melyek időigényesek ugyan, de nagyon jóleső érzés, amikor látjuk a szülők megkönnyebbülését és reményét, hogy ezek a fejlesztések is segítik a gyermekük szocializációs folyamatát.
Továbbra is sok a tantárgyi értékelés alól felmentés kérése az iskolák és szülők részéről is, valamint a differenciált osztályozást, egyéni bánásmódot igénylők szakvéleményezése. A
48 törvényi rendelkezés szerint munkánk új feladattal bővült, minden tanévben ellenőrzést kell tartanunk. Ez a munka a szakvélemények tartalmának betartására vonatkozik. Tapasztalataink nem minden esetben pozitívak, érezhetően nehezen tudják a pedagógusok a sok adminisztrációs feladatukat ellátni, illetve emellett a nagy létszámú osztályokban a szükséges differenciált foglalkozást és az integrációt biztosítani. Ehhez megkapják a fejlesztőpedagógusok segítségét, akik mint említettem minden iskolában jelen vannak, azonban a tanítási órákon is szükséges velük az egyszerűbb differenciált oktatási mód. Egyre több intézményünkön belül a csoportfoglalkozás, a gyermekpszichodráma csoportjaink Budapesten a legnagyobb számban és változatos korosztállyal működnek. A különböző tematikájú csoportfoglalkozások ( művészetterápiás, zene, szorongásoldó, stb ) egyrészt a nagy létszám, másrészt a csoportos korrekciós élmény jótékony hatása, a csoportban megjeleníthető dinamika terápiás célja miatt vált egyre fontosabbá szakmai életünkben. Mivel az épületünk egyre szűkebbé válik sajnos a sok ellátandó gyermek, és az emiatt is szerveződő és párhuzamosan tartott csoportfoglalkozások következtében, ezért szükségessé vált a pincében egy helyiség kialakítása, mely nagy örömünkre a fenntartó segítségével megtörtént. Rendszeresen itt tartjuk a zeneterápiás foglalkozásokat. Az Alapozó terápiára az igény megnőtt, emiatt több munkatársunk kiképződött már, így öt mozgásterapeutával biztosítjuk e szolgáltatást bent a székhelyen, de kint az oktatási intézményekben is, ha arra megfelelő helyiséget biztosítanak számukra. Nagyon nagy lehetőség ez heti 4-6 óraszámban az idegrendszerileg fejletlen, emiatt részképességzavarral, magatartásproblémával küzdő óvodások/kisiskolások számára. Az iskolaérettségi vizsgálatokkal kapcsolatban továbbra is az a tapasztalat, hogy a beküldött, különböző problémákkal küzdő óvodások nagyobb részét további egy év óvodai fejlesztésre és ezzel párhuzamosan iskola-előkészítő csoportokba, egyéni fejlesztő foglalkozásokra, mozgásterápiára javasoljuk. Így biztosabb tudással, jobb szociális érettséggel kezdik majd el az iskolát. Szakmai véleményünk szerint el kellene gondolkodni az un. „0 osztály” bevezetésén, mivel sokan már közel 8 évesen kezdik el az iskolát, és az utolsó évüket jobb lenne iskolai rendszerben, beszoktatás-fejlesztés céllal ott tölteniük, mint az óvodákban megismételni a nagycsoportot. Családterapeutáink a tavalyi évhez hasonlóan már túlmunkában sem győzik a feladatok ellátását. Emiatt nagy segítség lenne, ha a kerület egyéb intézményei is biztosítanák a pár,- és családterápiás megsegítést (Családsegítő, Mentálhigiénés Rendelő). Bpest, 2010. május Juhász Katalin igazgató
