BUDAPEST FŐVÁROS XIX. KERÜLET KISPEST SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 2009. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA
KISPEST 2009. Készítették a Szolgáltatástervezési Koncepció felülvizsgálatát végző munkacsoport tagjai: Vinczek György Alpolgármester – a munkacsoport vezetője Balázs Piroska Bán Zoltán Faller Lenke Nagy Péter Szeifert Ferencné Vadon Etelka Vighné Vincze Erzsébet dr. Zádori Magdolna
Segítő Kéz Kispesti Gondozó Szolgálat intézményvezetője Közpark Non-Profit Kft. ügyvezetője Vagyongazdálkodási és Hasznosítási Iroda vezetője Humánszolgáltatási Iroda igazgatója Szociális és Gyermekvédelmi Iroda vezetője Társadalmi Kapcsolatok Irodájának vezetője Kispesti Családsegítő Szolgálat és Gyermekjóléti Központ intézményvezetője ÁNTSZ XVIII-XIX. ker. Intézet vezetője
Szerkesztette: Szalai-Komka Norbert, Budapest Esély Nonprofit Kft.
Tartalomjegyzék 1 Bevezetés.................................................................................................................................4 1.1 Alapvetések.......................................................................................................................5 1.2 Az SZTK felülvizsgálati dokumentációjának célrendszere..............................................6 2 Társadalmi mutatók, folyamatok elemzése..............................................................................8 2.1 Demográfiai folyamatok...................................................................................................8 2.2 Iskolai végzettség, oktatásügy........................................................................................10 2.3 Lakáshelyzet...................................................................................................................12 2.4 Infrastrukturális ellátottság.............................................................................................15 2.5 Egészségi állapot, egészségügy......................................................................................16 2.6 Gazdasági aktivitás, munkanélküliség............................................................................19 2.7 Roma népesség helyzete a kerületben.............................................................................23 3 Szociális- és gyermekvédelmi ellátások kerületi rendszerének elemzése.............................24 3.1 Szociális és gyermekvédelmi ellátások fő kerületi mutatói ..........................................26 3.2 A 2007. évi felülvizsgálatkor meghatározott feladatok és azok végrehajtása ................28 3.3 Felmerülő problémák, középtávú feladatok meghatározása...........................................29 4 Szociális- és gyermekjóléti szolgáltatások működése a kerületben.......................................30 4.1 Szociális- és gyermekjóléti szolgáltatások biztosítása a kerületben...............................30 4.2 Szociális szolgáltatásokat- és gyermekjóléti alapellátásokat biztosító önkormányzati intézmények működése.........................................................................................................32 4.2.1 Segítő Kéz Kispesti Gondozó Szolgálat..................................................................32 4.2.2 Egyesített Bölcsődék................................................................................................38 4.2.3 Kispesti Családsegítő Szolgálat és Gyermekjóléti Központ....................................40 5 Foglalkoztatási szolgáltatások................................................................................................54 5.1 Az „Út a munkához” programmal kapcsolatos eddigi kerületi tapasztalatok összefoglalása ......................................................................................................................58 5.2 Középtávú fejlesztési feladatok meghatározása..............................................................59 6 Nem önkormányzati fenntartású szervezetek által biztosított kerületi szolgáltatások...........60 6.1 Nem önkormányzati fenntartású kerületi szolgáltató szervezetek bemutatása...............60 6.1.1 Vöröskereszt Kispesti Szervezete............................................................................60 6.1.2 Misszió Alapítvány..................................................................................................61 6.1.3 Myrai Szent Miklós Keresztény Egyház..................................................................61 6.1.4 Főkefe Nonprofit Kft. .............................................................................................62 6.1.5 Nevelési Tanácsadó..................................................................................................62 6.1.6 Kispesti Rászorultak Megsegítésére Közalapítvány................................................63 6.1.7 Kispesti Jóléti Egyesület ( KIJE).............................................................................63 6.1.8 „Mondj Nemet!” drog-prevenciós program ...........................................................64 6.2 Társadalmi szervezetekkel való kapcsolattartás.............................................................65 6.2.1 Kispesti Szociálpolitikai Kerekasztal.......................................................................66 6.2.2 Non-profit szervezetek aktivitásainak kerületi támogatása.....................................66 6.3 Középtávú fejlesztési feladatok meghatározása..............................................................66 Intézményes együttműködési rendszerek kerületi működése...................................................67 7.1 Kerületközi együttműködés - Öt Muskétás Foglalkoztatási Paktum..............................67 7.2 Kerületi önkormányzati intézmények szakmai együttműködési hálójának sajátosságai 67 7.3 A Kerületi Cigány Kisebbségi Önkormányzattal való együttműködés rendszere..........68 7.4 Szervezeti szintű kerületi együttműködések rendszere az Anti-szegregációs Terv kapcsán..................................................................................................................................70 7.5 Középtávú fejlesztési feladatok meghatározása..............................................................71 2
8 Feladatok összefoglalása .......................................................................................................72 9 Mellékletek.............................................................................................................................74
3
1
BEVEZETÉS
A fővárosi kerületi önkormányzatok, a kerületükben élő élő szociálisan rászorult személyek részére biztosítandó szolgáltatási feladatok meghatározása érdekében szolgáltatástervezési koncepció készítésére kötelezettek. A szolgáltatástervezési koncepció tartalmát kétévente felülvizsgálni és aktualizálni szükséges - az 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról 92. § (3) bekezdés. Budapest
Főváros
XIX.
Kerület
Kispest
2005.
évben
először
elfogadott
Szolgáltatástervezési Koncepciójának alapvető célja volt, hogy a kerületben élő szociálisan rászorult személyek részére biztosítandó szolgáltatási feladatokat és a biztosított ellátási formák megszervezésének módját meghatározza. Felülvizsgálati kötelezettségének ismételten eleget téve Budapest Főváros XIX. Kerület Kispest
Önkormányzata
végrehajtotta
Szolgáltatástervezési
Koncepciójának
felülvizsgálatát, melynek keretében korábbi ágazati stratégiai és szolgáltatás-szervezési célkitűzéseit
a
társadalmi-gazdasági
folyamatok
hatására
bekövetkező
változó
feltételekhez igazodva aktualizálta, elemezte a korábban meghatározott feladatok időarányos végrehajtását, a jelentkező szükségletek kapcsán új feladatokat határozott meg. A Szolgáltatástervezési Koncepció felülvizsgálata kapcsán sor került az elmúlt két év kerületi társadalmi-gazdasági folyamatainak elemzésére, különös tekintettel a kispesti polgárok szociális és foglalkoztatási helyzetének alakulására, szükségleteik azonosítására. A koncepció felülvizsgálatának elsődleges célkitűzése volt, hogy meghatározzuk a jelentkező szükségletekre adható leghatásosabb és leghatékonyabb ellátási és szolgáltatási válaszokat, melyek révén az önkormányzat a lehető leghatásosabb és leghatékonyabb módon segítheti elő a rászoruló kerületi polgárok helyzetének javítását. A felülvizsgálat során, ennek érdekében a jogszabályokból
következő
ellátási
kötelezettség
keretébe
tartozó
ellátásokon
és
szolgáltatások biztosításával kapcsolatos feladatokon túl, az önként vállalt, hiánypótló kerületi ellátások
és
szolgáltatások
nyújtásával,
fejlesztésével
kapcsolatos
feladatokat
is
meghatároztuk. A szolgáltatástervezési koncepció elkészítésénél fontos követelménynek tartottuk a realitáson alapuló közvetlen adatokból származó információk feldolgozását. A szolgáltatástervezési koncepció további fontos célkitűzése volt - szem előtt tartva a szociális törvény önkormányzati feladatokra vonatkozó előírásait - a szegénység okozta szociális jóléti problémák csökkentése és megelőzése, valamint a társadalmi kirekesztődés elleni küzdelem. 4
Különös gondot kívántunk fordítani a gyermek és anyavédelemre, valamint az időskorúak gondozására. Lehetőséget kívántunk biztosítani, hogy az állampolgárok a közösség segítségével saját erejükből is javítani tudjanak életkörülményeiken, ill. életminőségükön. Munkánk során külön hangsúlyt helyeztünk az Európai Unióhoz történő csatlakozás után előtérbe került partnerség elvére, elsősorban az állami-, magán-, illetve civil szektor szolgáltatói közötti komplex, sokoldalú együttműködés kialakítására, ezért a dokumentumban meghatároztuk a szektor- és ágazatközi stratégiai és operatív együttműködésekkel kapcsolatos (fenntartókkal és szolgáltatókkal történő partneri kapcsolattartás) feladatokat is. A kerületi szolgáltatástervezési koncepció felülvizsgálata széles körű szakmai együttműködés keretében valósult meg, melyben kiemelt szerepet vállaltak a szociális és gyermekjóléti ellátásokat és szolgáltatásokat biztosító önkormányzati szervezeti egységek vezetőin, ágazati szakreferensein, az önkormányzati fenntartású szolgáltató intézmények vezetőin és szakemberein túl ágazati szakértők, a kerületi Cigány Kisebbségi Önkormányzat képviselői és a kerületi Szociálpolitikai Kerekasztal ülésén részt vevő társadalmi- és civil szervezetek. A felülvizsgálattal kapcsolatos alapvetések és szakmai követelmények, valamint a feladatok meghatározása, az információgyűjtés és a szakmai konzultáció a Vinczek György alpolgármester vezette munkacsoportban valósult meg.
1.1 Alapvetések 1. A helyi szociálpolitika központjában a szociális segítségre szoruló polgár áll. 2. Minden ügyfélnek joga van személyes önállóságára erkölcsi méltóságának megtartására 3. A szociális ellátások célja a képességek elismerése és támogatása. 4. Az ellátások nyújtásában az ellátottak aktív részvételére kell törekedni. 5. A szociálpolitikai ellátásokhoz vallási, felekezeti, etnikai, nemi, fizikai és mentális helyzetétől függetlenül mindenkinek joga van. A szociális szolgáltatástervezési koncepció felülvizsgálati dokumentációjával kapcsolatosan meghatározott követelmények: •
integrált
•
szakmailag megalapozott
•
rugalmas
•
korszerű eszközrendszerrel támogatott
5
•
menedzserszemléletű
•
fenntartható
•
a társadalmi kohéziót erősítő
•
a lakosság / civil szervezetek / véleményére, kezdeményezésére támaszkodó
1.2 Az SZTK felülvizsgálati dokumentációjának célrendszere
Általános célok rendszere: 1. A lakosságszám és korösszetétel figyelembevételével a szolgáltatások iránti igények meghatározása. 2. A jogszabályokban meghatározott ellátási kötelezettségek teljesítésének áttekintése, a kötelezettségek végrehajtásának ütemezése. 3. A szolgáltatások működtetésével és fejlesztésével, az együttműködés kereteivel kapcsolatos feladatok tisztázása. 4. A helyi sajátosságok figyelembevételével az egyes ellátási csoportok sajátosságaihoz kapcsolódó ellátási formák létrehozásának előkészítése. Közvetlen célok rendszere: 1. A szolgáltatástervezési koncepció közvetlen célja Kispest komplex (integrált) jóléti rendszerének,
sok
alrendszert
magába
foglaló
közös
érdekeltségű
partneri
együttműködésének megvalósítása, különös hangsúlyt helyezve az állami és magán szektor vegyes gazdasági formáinak kialakítására és a civil, ill. önkéntes szervezetek bevonására. 2. A koncepció a helyi szükségletek, prioritások és erőforrások ismeretéből indul ki. Ehhez folyamatosan vizsgálni kell az egészségügy, a szociális ellátások, az oktatás, a lakásügy helyzetét, összefüggéseit. Csakis ezek együttes elemzése után tehetünk lépéseket a település jóléti rendszerének módosítása érdekében.
6
3. A koncepció lényeges törekvése, hogy elősegítse a jóléti ágazatok közötti integrációt, hogy egyszerre és sokoldalúan lehessen kezelni és kielégíteni a családok és egyének egészségügyi, szociális, lakhatási és egyéb szükségleteit. Az ellátórendszer hatékonyan működése csak jól kiépített info-kommunikációs hálózattal valósítható meg. 4. Nélkülözhetetlen a jóléti ágazatban dolgozó szakemberek folyamatos képzése, a lakosság
széles
körű
tájékoztatására,
információs
iroda
működtetésére. A
szolgáltatástervezési koncepció alapvető feladata ezért, hogy olyan kapcsolatrendszert hozzon létre, amely a szolgáltatók közötti átfedéseket megszünteti és biztosítja, hogy az állampolgárok szükségleteik kielégítéséhez széleskörű és a részletekre is kiterjedő hatékony támogatást kapjanak. 5. A Kispesti Önkormányzat aktív szerepet kívánt vállalni a „Dél-pesti Kerületek Társulásában” a jóléti szolgáltatások fejlesztése érdekében. 6. A sikeres pályázataink forrás-kiegészítést jelentettek a szociális ellátó rendszer működésében, és hosszú távú szociálpolitikai perspektívát nyújtanak a valós szükségletek kielégítéséhez.
7
2
TÁRSADALMI MUTATÓK, FOLYAMATOK ELEMZÉSE
2.1 Demográfiai folyamatok Kispest népességszáma a rendszerváltozás óta, a főváros többi kerületéhez hasonlóan csökkenő tendenciát mutat. Ez egyrészt a demográfiai folyamatokkal, másrészt az agglomerációba irányuló migrációval magyarázható. Kispest állandó népessége, fő (1997-2008) 1997. év 1998. év 1999. év 2000. év 2001. év 2002. év 2003. év 2004. év 2005. év 2006. év 2007. év 2008. év
66 392 65 676 65 191 64 006 63 339 62 722 61 838 61 311 61 499 60 814 60 799 60 578 Forrás: KSH, 2009
A csökkenés mértéke az utóbbi néhány évben jelentősen lassult, ugyanakkor az állandó kerületi népesség száma alig haladja meg a 60 000 főt. A legtöbb kerületi lakos (a teljes lakónépesség közel fele) a Lakótelep városrész tízemeletes panelépületeiben él, a kerület népsűrűsége ezen a területen a legmagasabb. A Kertváros területi kiterjedése jóval nagyobb, azonban az alacsonyabb népsűrűség miatt a városrész lélekszáma közel hétezer fővel elmarad a Lakótelepétől. A Wekerletelep közel 11 ezer embernek ad otthont. A Városkapukereskedelmi központ alig több mint ezer lakosával kerületi viszonylatban nagyon ritkán lakott, elsősorban nem lakófunkciójú városrész. A lakható terület nagyságát ezen a területen jelentős mértékben csökkenti még a határán található véderdő és több sportlétesítmény. A vándorlási egyenleg az elmúlt években mindig negatív volt, mert többen költöztek el a kerületből, mint ahányan lakhelyül választották. A kerület népességszám csökkenésének minden bizonnyal ez az egyik oka. A másik ok, hogy a halálozás magasabb, mint az élveszületés, mely szintén évek óta tartó tendencia. 8
Kispest állandó népességének korcsoportos megoszlása Korcsoportok
2006. (fő)
0-14 éves 15-59 éves 60 év feletti Össznépesség
7.689 40.393 13.299 61.381
Össznépesség arányában 2006. (%) 12,53 65,81 21,67 100 Forrás: KSH, 2009
2008. (fő) 7.712 38.902 13.964 60.578
Össznépesség arányában 2008. (%) 12,73 64,22 23,05 100
Kispest népessége a korábbi tendenciákat követve 2006 óta is öregedett. A korcsoportok közti megoszlást vizsgálva megállapítható, hogy az közelítőleg megfelel a budapesti átlagnak. Az idősek aránya némileg alacsonyabb, míg a munkaképes korúaké kissé magasabb. 2006 óta a korábbi tendenciákat követve a 15-59 éves népesség lakónépességen belüli aránya tovább csökkent, a gyermekkorúak aránya gyakorlatilag stagnált, míg az idősek aránya növekedett. A népesség körében a nők vannak többségben, a lakosság közelítőleg 54%-a nő, 46%-a férfi. A lakónépesség életkori megoszlását tekintve megállapítható, hogy a városrészek közül a Lakótelepen a legmagasabb az aktív korú népesség aránya, míg a Wekerletelepen lakik a legtöbb idős ember. A gyermekek aránya a városrészekben hasonló, 12-15% között mozog. Kispest állandó népességének korcsoportos megoszlása (előrebecslés) Korosztály
2010.
2020.
0 - 5 éves
3236
2662
6 – 18 éves
6695
6638
19 – 35 éves
14 666
8835
36 – 55 éves
15 862
17 720
56 éves
18 387
19 281
Összesen
58 846
55 136
Forrás: KSH, előrebecslés
A KSH előrebecslése szerint már 2010-ben 60 ezer fő alá csökkenhet Kispest népessége és ez a tendencia 2020-ig is kitart, amikor a kerület lakónépessége már az 55 ezer fő alatti tartományhoz közelíthet. Ugyanakkor az idősebb korosztályok népességen belüli súlya várhatóan jelentős mértékben tovább növekszik, a legdrasztikusabb visszaesés a 19-35 éves kohorszban következhet be.
9
2.2 Iskolai végzettség, oktatásügy 24 évesnél idősebb kerületi népesség iskolai végzettség szerinti megoszlása (fő) életkori 8 általános 8 csoport alatti általánost szakiskolát felsőfokú népességszáma végzettségű végzett végzett érettségizett végzettségű 45.615 2.866 12.213 6.204 16.428 7.994 Forrás: KSH, 2004
A kerület 24 évesnél idősebb népességének tekintve megállapíthatjuk, hogy 6%-uk az általános iskolát sem végezte el, 27 %-a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezik, 13 %-nak szakiskolai végzettsége van, 36 %-uk érettségizett. A 15-59 éves népességet tekintve a lakosság 18 %-a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezik. A budapesti átlagértékeket kissé meghaladó kerületi átlaghoz hasonló a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya a lakótelepeken, arányuk a Wekerletelepen alacsonyabb, a Kertváros városrészen kicsivel magasabb. A Városkapu városészen élők között ez az arány a legmagasabb, közel 10 százalékponttal haladja meg a kerületi átlagot. A 25 évesnél idősebb népesség körében a kerületi lakosság valamivel több, mint 17 %-a rendelkezik felsőfokú végzettséggel. A Lakótelep és a Kertváros e tekintetben a kerületi átlaghoz közelítő mutatóval rendelkezik, míg a Wekerle népessége meghaladja, a Városkapué pedig alulmúlja azt. Összességében megállapíthatjuk, hogy az iskolai végzettség tekintetében a városrészek közül a Wekerletelep lakossága a legmagasabb státuszú, a Városkapué pedig a legalacsonyabb. A Lakótelep és a Kertváros népességének iskolai végzettség szerinti státusza hasonló. A lakónépesség iskolai végzettség szerinti megoszlása városrészenként
Mutató megnevezése Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya a 15-59 éves népességen belül (%) Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában (%)
Kispest összesen
Wekerletelep
Lakótelep
Kertváros
18,4
15,5
18,5
28,5
19,2
17,3
19,8
16,8
12,2
17,0
Forrás: IVS, 2008
10
Városkapu
A halmozottan hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű gyermekek kerületi iskoláztatásával kapcsolatban elmondható, hogy tizenhárom kerületi általános iskolából mindössze háromban nem tanul halmozottan hátrányos helyzetű, kettőben pedig sajátos nevelési igényű gyermek. A HHH-s gyermekek aránya négy, az SNI-s gyermekek aránya két kerületi általános iskolában haladja meg az összes tanulói létszám 5 %-át. A szakvélemény alapján integráltan oktatható SNI-s gyermekek számára az integrált oktatás lehetősége mindegyik önkormányzati fenntartású intézményben biztosított. A gyógypedagógia tagozaton oktatható gyermekeket a Puskás Ferenc Általános Iskola gyógypedagógiai tagozata, illetve a Móra Ferenc Általános Iskola fogadja a kerület egészéből. A Puskás Ferenc Általános Iskola beiskolázási területe nagyrészt a Lakótelepre és a Városkapu városrészre terjed ki, mely területen (különösen a Városkapu városrészén) magas a HHH-s gyermekek aránya, így az iskolában a relatíve magasabb HHH-s beiskolázási arány a beiskolázási területet leképezi. A Gábor Áron Általános Iskola és a Vass Lajos Általános Iskola beiskolázási területe nagyrészt a Kertváros sűrűbben lakott területeire terjed ki, ezen a területen a kerületi átlagnál magasabb a HHH-s gyermekek aránya, így az iskolában a relatíve magasabb HHH-s beiskolázási arány a beiskolázási területet leképezi. A nem önkormányzati fenntartású Reménység Két Tannyelvű Általános Iskola tanulói között találhatunk a legnagyobb arányban HHH-s gyermekeket (arányuk az összes tanulón belül 20 %-os). Az iskola a kerület középpontjában található, közel esik hozzá a kerület legtöbb része, s beiskolázási területe a kerület egészére terjed ki, valószínűleg ez, illetve az iskola pedagógiai alapelvei magyarázzák, hogy a kerületi HHH-s gyermekek családjai ezt az iskolát választják előszeretettel. Összességében elmondható, hogy az elfogadott Kerületi Közoktatási Esélyegyenlőségi program és a feltárt adatok alapján megállapítható, hogy a kerület önkormányzati fenntartású iskolái nem folytatnak szegregált oktatásszervezési gyakorlatot. A kerületi HHH-s és SNI-s gyermekek számára az óvodáztatás és az iskoláztatás a kerületben megfelelő színvonalon, megfelelő szakos ellátottság mellett biztosított. Elmondható, hogy az önkormányzati fenntartású iskolák HHH-s gyermekek beiskolázásra vonatkozó mutatói leképezik beiskolázási területük jellemzőit.
11
2.3 Lakáshelyzet A lakáshelyzetet első körben vizsgálva megállapíthatjuk, hogy városrészenként a lakások száma a lakónépesség számával korrelálva emelkedik, azonban az egy lakásban élők átlagos számának tekintetében a kerületi átlagnál kevesebben laknak egy lakásban a Wekerlén és a Városkapu városrészben, míg többen a Kertvárosban. Nyilván ennek egyik fő magyarázó tényezője, hogy a Kertvárosban a Lakótelephez és a Wekerléhez képest nagyobb a lakások alapterületi nagyság szerinti szórása, s magasabb a nagyobb alapterületű lakások száma. Az alacsony komfortfokozatú lakások arányának tekintetében megállapíthatjuk, hogy a Lakótelep a kerület viszonylatában kiemelkedőn jó, míg a Kertváros, de sokkal inkább a Városkapu kiemelkedően rossz helyzetben van. A Kertvárosban az alacsony komfortfokozatú lakások aránya a kerületi arányszámnak közel duplája, míg a Városkapu városrészben a majdnem minden harmadik lakás alacsony komfortfokozatú. A jelenség fő magyarázó tényezőjeként említhetjük, hogy a lakótelepi lakások szinte mindegyike összkomfortos, míg a hagyományos építésű lakások komfortfokozat tekintetében rendkívül heterogének lehetnek. A Wekerletelep egységes építészeti stílusában (korai „lakótelepként”) már a komfortfokozat egységesítésre való törekvés is megjelenik. A kertvárosi érték mögött feltételezhetünk heterogén szerkezetben elhelyezkedő, akár egyes helyeken telepszerűen tömörülő alacsony komfortfokozatú lakásokat. A Városkapu városrész esetében az alacsony lakásszámhoz társuló nagymértékű komforthiány mindenképpen figyelemfelhívó. Összességében megállapíthatjuk, hogy a négy kerületi városrész közül a lakások komfortfokozta és az infrastrukturális ellátottság tekintetében a Lakótelep kiemelkedik. A lakótelepi városrészben jelentős mértékben reprezentált önkormányzati lakások az önkormányzati lakásállomány magasabb komfortfokozatú csoportjába tartoznak. A Városkapu városrészben a kevés számú lakás közül kiugróan nagy arányban találhatunk alacsony komfortokozatúakat, magas az önkormányzati tulajdonú szociális és szükséglakások reprezentáltsága, illetve különösen a véderdő és a kerület határa felé közeledve a járda kiépítettség is hiányos. A Wekerletelep az alacsony komfortfokozatú lakások arányának tekintetében a kerületi mutatónak felel meg. A városrész szennyvízcsatorna hálózat hiányosságaival a Kertváros határa felé déli irányba haladva több egymáshoz közel eső utcában találkozunk. A járda kiépítettségének hiánya a városrészben a kis közökben jelenik meg.
12
A Kertváros városrészben az önkormányzati tulajdonú lakásállomány kisfokú reprezentáltsága mellett,
nagy
arányban
találkozhatunk
alacsony
komfortfokozatú
lakásokkal.
A
szennyvízcsatorna-ellátottság hiányosságaival nagyrészt a városrész Vas Gereben utcától délre eső, sűrűben beépített részén illetve az Üllői út és a Ferihegyi repülőtérre vezető út közötti területen találkozhatunk. A járdák kiépítési hiányosságaival a városrész Vas Gereben utcától délre eső területein találkozhatunk. A kerület egyetlen nem pormentes utcája, a Vasút utca, a városrész délnyugati határutcája, lakott és ipari felhasználású terület határán helyezkedik el. Alacsony komfort fokozatú lakások aránya városrészenként
Kispest összesen Alacsony komfort fokozatú lakások aránya (%)
8,4
Wekerletelep Lakótelep Városkapu
8,3
1,0
Kertváros
31,6
15,9
Forrás: IVS, 2008
Az
Önkormányzat
lakáspolitikai-ágazati
feladatait
a
XIX.
kerület
Kispest
Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának Vagyongazdálkodási és Hasznosítási Irodája koordinálja. Az önkormányzati fenntartású bérlakások száma az elmúlt években folyamatosan csökkent, 2008 végén 1003 lakás volt önkormányzati tulajdonban, a hosszabb távon megmaradó lakásállomány 700-800 lakás körül került meghatározásra. A 2008. év végén önkormányzati tulajdonban lévő lakások 44 %-a volt összkomfortos, 27 %-a komfortos, 6 %-a félkomfortos és 21 %-a komfort nélküli. A szükséglakások aránya a lakásállományon belül 2008 végén 3 %-os volt. Szobaszám szerinti megoszlást tekintve a lakásállományon belül 4 % alatti a három vagy több szobás lakások aránya, ugyanakkor a kis alapterületű 1, illetve 1+1/2 szobás lakások aránya 59 %-os. Az önkormányzati lakásállomány legnagyobb része (több mint háromnegyede) a Lakótelep és a Kertváros városrészen koncentrálódik. A lakásállomány fennmaradó része nagyobb mértékben a Wekerlén, kisebb mértékben a Városkapu városrészben található. Az alacsony komfortfokozatú önkormányzati lakások, illetve szükséglakások mindegyike a Kertvárosban és a Városkapu városrészben található. 2008 végén az üres lakások száma 92 volt. 45 lakás állapota miatt bontásra volt kijelölve, életveszélyes állapotú lakás nem volt. A bontandó lakásokban 21 család élt.
13
Lakáspályázat útján Kispesten a 2006 és 2009 közötti időszakban összesen 27 lakás került meghirdetésre, ebből 13 szociális alapon, 14 költségalapú hasznosítás céljából került pályázatásra. Az időszakban összesen 6 pályázat került kiírásra, ebből 2 pályázat szociális hasznosítás, 4 pedig költségalapú hasznosítás céljából került kiírásra. A költségalapú pályázatok esetében, közelítőleg 5-szörös, a szociális alapú pályázatok esetében 10-szeres volt a pályázói túljelentkezés. A pályázati lehetőségen kívül a kerületben szociális okból, rendkívüli méltányosságból a polgármester adhat bérbe önkormányzat bérlakást. Ilyen módon az elmúlt 3 évben 13 igénylő jutott bérleti lehetőséghez. Az Önkormányzat, rendeletében meghatározott feltételek mellett az idős kerületi lakosok számára biztosítja a Nyugdíjasházi elhelyezés lehetőségét is. Az önkormányzati lakásállományt terhelő lakbértartozás mértéke 2006-ban 83 millió 507 ezer, 2007-ben 70 millió 256 ezer, 2008-ban 66 millió 245 ezer forintot tett ki. Különösen a Lakótelepen élőket érintette kiemelten a távfűtés jelentős költségigénye. A lakásállományt terhelő távhődíj-tartozás 2006-2008-ig 40 Millió forintot, 2008-tól- 2009 elejéig 25,5 Millió forintot tett ki. Az önkormányzat a lakhatáshoz kapcsolódó hátralékok kezelésének érdekében adósságkezelési szolgáltatást és önként vállalt feladatként, hátralék-kiegyenlítő támogatást is biztosít a rászoruló kerületi polgárok számára. (Lásd még: szociális ellátások elemzése és szociális szolgáltatások biztosítása a kerületben dokumentumrészek.) 2006-ban nem volt a kerületben kilakoltatás, 2007-ben bírósági eljárást követően hét családot lakoltattak ki, mindegyiket hátralékok miatt 2008-ban bírósági eljárást követően öt családot lakoltattak ki, közülük négyet hátralékok, egyet önkényes lakásfoglalás miatt. A lakhatásukban veszélyeztetett családok számára az önkormányzat biztosítja az magasabb szintű jogszabályokban előírt szolgáltatások körét, ezen felül a kerületi Családok Átmeneti Otthona ügyfelei számára kiemelten biztosítja a lakásbérleti lehetőséghez jutás lehetőségét. A XIX. kerületi Önkormányzat 2004 májusától pályázaton kívül évi három lakást biztosít a Családok Átmeneti Otthona részére. A 17/2006.(IV.19.) Önkormányzati rendelet 10.§ (1) d.) pontja értelmében a bérbeadás egy évre történik, amely a Családsegítő Szolgálat és Gyermekjóléti Központ javaslatára egy esetben egy évvel hosszabbítható. Ez alatt az egy év alatt a család köteles együttműködni a Gyermekjóléti Szolgálat
családgondozójával,
valamint
a
lakásfenntartással
kapcsolatos
fizetési
kötelezettségeinek eleget tenni. A második év leteltével az önkormányzat megvételre felajánlja a lakást. A piaci érték 70%-a a teljes vételár, ennek 20%-át kell készpénzben az önkormányzat felé kifizetni. A kiköltözött családok közül egy család tudta megvásárolni a lakását. 14
Az Önkormányzat kiemelten támogatni igyekszik a panellakások modernizációját, felújítását, pályázat keretében 2006-2008 között e célra 86 Millió forintot biztosított, amely összesen 12 panelház 771 lakását érintette. 2009-ben a pályázatra minden korábbinál jelentősebb mértékű, 114 Millió forintos forrás lett biztosítva, amely 1600 lakás megújítását teszi lehetővé. A 2007. és 2008. években a kerületi társasházak felújítási pályázatára az Önkormányzat 2525 Millió forintos keretösszeget biztosított. Fűtéskorszerűsítésre 2006-2008 között az Önkormányzat további közelítőleg 2 Millió forintot kitevő forrást rendelt. Kispest Önkormányzata a 2008. évben Integrált Városfejlesztési Stratégiájának készítéséhez kapcsolódóan Kerületi Anti-szegregációs Tervet fogadott el. A Tervben azonosításra kerültek azon területek, melyek az összevont szegregációs mutatók alapján szegregátumként, vagy szegregáció által kiemelten veszélyeztetett területként azonosíthatóak. A kerületben négy ilyen terület került azonosításra, melyek estében az Önkormányzat szegregátum-oldásra irányuló feladatok elvégzése mellett döntött. A szegregátumok oldásának kapcsán jelentkező feladatok elvégzésében kiemelt szerepet kapnak a kerületi, önkormányzati, illetve civil fenntartású segítő szervezetek is.
2.4 Infrastrukturális ellátottság Kispest infrastrukturális ellátottságát tekintve megállapíthatjuk, hogy csaknem 100 %os. A vezetékes vízzel, árammal, vezetékes gázzal illetve közvilágítással való ellátottság kapcsán egyik városrészben sem tapasztalhatóak hiányosságok. A szennyvízelvezetéssel kapcsolatos ellátottság tekintetében a Városkapu és a Lakótelep városrészek esetében nem találkozhatunk hiányossággal, azonban a Kertváros tizenöt utcájában, illetve a Wekerle négy utcájában a szennyvíz gerincvezeték nincs kiépítve a közút alatt, de az érintett ingatlanok egy része szolgalmi joggal itt is be van kötve a közcsatornába. Összességében a hiányzó gerincvezeték-szakaszok hossza 4 km, a teljes meglévő hálózat 1,9%-a. Egy kertvárosi utca kivételével a kerület összes útja pormentes. A járda kiépítettség 100%-os. Városkapu városrészben öt, a Wekerlén nyolc (közülük hét köz), a Kertvárosban tíz utca, illetve tér esetében egyoldali járda biztosított a gyalogos forgalom számára.
15
2.5 Egészségi állapot, egészségügy A kispesti lakosság mortalitási mutatóit tekintve megállapíthatjuk, hogy a vezető halálokok tekintetében a budapesti mintát leképezi. A halálozási okok terén a keringési rendszer
megbetegedései
a
legmarkánsabbak,
melyet
a
rosszindulatú
daganatos
megbetegedések követnek. E két vezető haláloki betegségcsoport mellett a légzőrendszer és az emésztőrendszer specifikus megbetegedései játszanak jelentős szerepet, a betegségekből eredő halálozásban. Standardizált Halálozási Hányados (%) (zárójelben a halálesetek száma) 0-X éves
BUDAPEST
Keringési rendszer betegségei Összes rosszindulatú daganat Légzőrendszer betegségei Emésztőrendszer betegségei Morbiditás, mortalitás külső okai
XIX. kerület
FÉRFIAK
NŐK
FÉRFIAK
NŐK
80,95***
83,22***
81,26***
80,04***
(25132) 92,95***
(33975) 113,95***
(809) 94,39
(1013) 110,96*
(15879) 64,21***
(16412) 79,65***
(540) 96,58
(520)
(1899) 89,41***
(1852) 110,19***
(92) 81,88*
(4517) 74,39***
(3736) 103,66*
(146) 66,16***
99,29
(73)
123,62* (140)
96,92 (104) (3795) (3401) (119) Forrás: Dr. Zádori Magdolna Kispest megbetegedési dokumentációja 1996-2007.
A megbetegedéseket vizsgálva összességében, az gyermekek korcsoportján belül az alábbiak állapíthatók meg: •
A
gyermekek
közel
egyharmada
valamilyen
betegségben
szenved.
(27,94%)
A fiú és a leány gyermekek arányában a megbetegedések előfordulása közel azonos, kiegyenlített / 27,10%, ill. 28,80% /. Az összes gyermek létszámához viszonyítva a beteg gyermekek nemenkénti megoszlása is közel 1:1 arányban állapítható meg / 28,80%: 27,06% /. •
A kiemelt morbiditási adatok elemzése során egyértelműen megállapítható, hogy kifejezett emelkedés van a vérképző rendszeri megbetegedések, és az allergiás, nem fertőző bőrbetegségek tekintetében.
16
Forrás: Dr. Zádori Magdolna Kispest megbetegedési dokumentációja 1996-2007.
A felnőttek kapcsán az alábbi, fő összefüggések határozhatóak meg: •
A demográfiai és morbiditási számadatok tanulmányozása során megállapítható, hogy a nők mérsékelten emelkedett arányban betegebbek /az összesített számhoz viszonyítva 67,99 ill. 47,79%-ban/. A betegeket nemenként vizsgálva a nők arányszáma magasabb 20,20%-kal. Furcsa ellentmondásnak tűnik, hogy bár a nők „betegebbek”, mégis a férfiak halandóbbak. Ennek magyarázata lehet, hogy nehezebben viselik a stressz szituációit. Sajnálatos tény, és megdöbbentő, első ránézésre értelmetlen adatnak tűnik, hogy a felnőtt lakosság 115,79%-a szenved valamilyen megbetegedésben. A számadat két dologgal magyarázható: - Az alapellátásban leadott kártyák száma, illetve a páciensek egy része területen kívüli, mely a megküldött statisztikai jelentésekből pontos, tényszerű adatként nem határozható meg. - A megbetegedettek között több olyan személy is van, aki nem csupán egy, hanem esetleg két, három megbetegedés miatt is gondozásra szorul.
•
A betegségcsoportok adatait vizsgálva megállapítható, hogy közel valamennyi típusnál közel azonosak az előző év adataihoz viszonyítva. A vizsgált kórképek közül jelentős emelkedés az alábbiakban fordult elő:
17
- diabetes mellitus - lipoprotein anyagcsere rendellenességek - mozgásszervi betegségek - pajzsmirigy rendellenességek •
A daganatos megbetegedések előfordulása mind a férfiak, mind a nők esetében emelkedett. Így, - abszolút esetszámot tekintve - kismértékű emelkedés történt.
Forrás: Dr. Zádori Magdolna Kispest megbetegedési dokumentációja 1996-2007.
Az Önkormányzat feladata az alapellátás biztosítása a kerület lakosai részére, azaz a háziorvosi, a házi gyermekorvosi, a gyermekfogászati, az iskola- és ifjúság-egészségügyi ellátás megszervezése. A Kispesti Egészségügyi Intézet, önként vállalt Önkormányzati feladatellátás keretében, a kerület lakosai részére az egészségügyi szakellátást biztosítja. Az intézet működése a törvényi változások ellenére gazdaságilag stabil. Az Önkormányzat vállalt feladata, hogy anyagilag is támogatja az intézetet, elsősorban eszköz-beszerzésekhez, fejlesztésekhez, beruházásokhoz. Ezen kívül működési támogatást nyújt a hatáskörébe tartozó, az Egészségügyi Intézet feladatkörébe szervezett alapellátási feladatok elégtelen OEP-finanszírozása miatt jelentkező veszteség kompenzálása céljából.
18
2.6 Gazdasági aktivitás, munkanélküliség Gazdasági aktivitás1 tekintetében a kerület mutatói a fővárosi átlag-mutatókhoz hasonló értékeket vesznek fel. A népességszám kisebb, a foglalkoztatott szám nagyobb csökkenése miatt csökkent a foglalkoztatottak aránya a lakosság körében. 2001-ben a kerület lakosainak 45%-a, a 2005 évi „kis népszámlálás” (mikrocenzus) idején csak 43%-a dolgozott. A fővárosban fordított a tendencia. 2001-ben a lakosok 42%-a, a mikrocenzus idején pedig 45%-a dolgozott. A foglalkoztatottak aránya Kispesten csaknem azonos a Közép-magyarországival (43,2%), de magasabb az országos értéknél (38,1%). Kispest lakosainak közelítőleg 30%-a inaktív kereső és minden negyedik lakos eltartott. Gazdasági aktivitás szerinti összetétel szempontjából a kerület nagyon hasonlít a fővárosra: az inaktív keresők és a munkanélküliek aránya megegyezik, az eltartottaké valamivel magasabb, a foglalkoztatottaké pedig egy kicsit alacsonyabb, mint Budapesten. 100 dolgozóra Kispesten 8 munkanélküli, 70 inaktív kereső és 57 eltartott, míg Budapesten 6 munkanélküli, 68 inaktív kereső és 51 eltartott jut. Feltűnően magas a 100 foglalkoztatottra jutó eltartottak száma, különösen a férfiak között. A kerület férfilakosságának 45%-a foglalkoztatott, negyedük inaktív kereső, 26% eltartott. 100 dolgozó férfira 8 munkanélküli, 56 inaktív kereső és 59 eltartott férfi jut, miközben 100 fővárosi férfi lakosra csak 6 munkanélküli, 45 inaktív kereső és 49 eltartott férfi esik. A nők 41 %-a foglalkoztatott, 34% inaktív kereső és 22% eltartott, 100 foglalkoztatott nőre 7 munkanélküli, 83 inaktív kereső és 55 eltartott nő jut. Kispesti sajátosság, hogy a 100 foglalkoztatottra jutó eltartottak aránya magasabb a férfiaknál, mint a nőknél. Kispesten 10 foglalkoztatottból három vezető értelmiségi további három egyéb szellemi foglalkozási főcsoportba tartozik. Minden ötödik dolgozó az ipar, építőipar, 14% a szolgáltatási főcsoportba tartozik, és egyetlen Kispesti sincs a mezőgazdasági főcsoportban. A dolgozók 80%-a alkalmazásban áll, 10% egyéni vállalkozó és 10% esik az egyéb kategóriába, ahová például a társas vállalkozások, szövetkezetek dolgozó tagjait, és az egyéb segítő családtagokat sorolják. A foglalkoztatottak között a 40-49 évesek aránya a legmagasabb, őket a 15-29 éves korosztály követi, majd a 30-39-esek korcsoportja következik. A foglalkoztatottak 22 %-a 50 év felett van. Mintegy fél ezer 59 évnél idősebb. A kerület foglalkoztatottjainak 44 %-a érettségizett, és 21 % felsőfokú végzettségű. Nagy részük (77,2 %) szolgáltatás jellegű ágazatokban dolgozik, 1
ILO definíció szerinti meghatározásokat alkalmazva
19
22,4 % pedig az iparban, építőiparban. A budapestinél kisebb a vezető értelmiségi foglalkozásúak aránya (a kerületben 25 %, Budapesten 31 %) viszont magasabb az iparban, építőiparban dolgozóké: a kerületben 22 %, Budapesten 19 %. A kerületben a munkaképes korúak, és ezen belül a foglalkoztatottak magas aránya miatt 100 családra 134 foglalkoztatott jut. A budapesti kerületek közül csak a IV. kerületben magasabb ez az arány. Kispesten 100 foglalkoztatottra mindössze 104 inaktív kereső és eltartott jut. A budapesti kerületek rangsorában ez az arány itt a legkisebb. A lakónépesség gazdasági aktivitás szerinti megoszlása városrészenként Kispest összesen Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül (%) Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül (%) Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya (%) Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül (%)
Wekerletelep
Lakótelep
Városkapu
Kertváros
34,8
34,1
33,6
38,9
36,9
61,5
61,0
63,6
57,3
58,7
33,2
41,4
24,7
42,3
39,1
9,9
8,7
9,3
16,8
11,1
Forrás: IVS, 2008
A munkaerő-piaci szempontból hátrányos státuszú (rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkező) lakosság aránya az aktív korú népességen belül a Városkapu városrészen a legmagasabb, közel 40%-os. E tekintetben a legjobb, a kerületi átlag alatti (34 %) körüli mutatóval a Wekerletelep és a Lakótelep városrészek rendelkeznek. A foglalkoztatottak aktív korú lakosságon belüli arányát tekintve szintén a Lakótelep van a legjobb helyzetben, a Wekerle e tekintetben a kerületi átlagnak megfelelő mutatót ér el, a Kertváros és a Városkapu mutatói több százalékponttal elmaradnak a kerületi átlagtól. A foglalkoztatott személy nélküli háztartások aránya a Lakótelepen a kerületi aránynál közel tíz százalékponttal alacsonyabb, míg a másik három városrésben 6-9 százalékponttal magasabb. 20
A foglalkoztatott nélküli háztartások kiemelkedően alacsony arányára a Lakótelep városrészen magyarázatott ad, hogy az ott élők körében a kerületi viszonylatban legjobb aktív korú munkaerő-piaci státusz mellett jóval magasabb az aktív korú népesség aránya, míg például a Wekerlén a 60 %-os aktív korú foglalkoztatott arányhoz jóval alacsonyabb aktív korú népességarány társul. Ez valószínűsíti, hogy a Wekerlén a kerületi átlagnál jelentősen több a kizárólag idős, inaktív korban lévő emberek által alkotott önálló háztartások száma. A maradék két városrészben ez az összefüggés az idős népesség alacsonyabb aránya miatt kevésbé igaz. Esetükben a foglalkoztatott nélküli háztartások kerületi átlagot jóval meghaladó voltát inkább magyarázza az aktív korú foglalkoztatott népesség kerületi átlagtól elmaradó aránya. Ha a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és e mellett rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők összevont státuszcsoportját vizsgáljuk, akkor egyértelműen kitűnik, hogy a Lakótelep és a Wekerle lakossága e tekintetben a kerületi átlagnál kicsit jobb helyzetben van, míg e negatív státusz-meghatározási csoport a Kertvárosban a kerületi átlagnál kissé, a Városkapu városrészben jóval magasabb mértékben reprezentált. A 2008 végén bekövetkező globális pénzügyi gazdasági válság kerületi foglalkoztatási hatásaira csak a budapesti szintű aktivitási adatok változásából következtethetünk, mivel a KSH mintavételen alapuló munkaerőmérleg vizsgálatainál a mintanagyság nem teszi lehetővé kerületi szintű következtetések levonását. A KSH által a 15–74 éves korú népesség körében végzett – a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) kritériumait alkalmazó – reprezentatív munkaerő-felmérés adatai szerint 2009. II. negyed-évében Budapesten 790,2 ezer fő volt jelen a munkaerőpiacon, a megfelelő korú népesség 59,6%-a. A foglalkoztatottak száma 744,6 ezer, a munkanélkülieké 45,6 ezer fő volt. Az előbbiek száma 2100 fővel (0,3%-kal), az utóbbiaké 13 ezer fővel (40%-kal) több mint egy évvel korábban. Vagyis a foglalkoztattak száma Budapesten a válságot megelőző utolsó negyedévhez képest egy év alatt, ha kis mértékben is, de nőni tudott. Ugyanakkor a munkanélküliek száma is nőtt, gyakorlatilag változatlan aktivitási ráta mellett, vagyis alapvetően az inaktív népesség, nem pedig a foglalkoztatottak számának csökkenése vezetett a munkanélküliek számának növekedéséhez. A foglalkoztatási arány (56,2%) a fővárosban változatlanul jóval nagyobb, a munkanélküliségi ráta (5,8%) pedig kisebb volt, mint országosan (49,4, illetve 9,6%).
Mindezek mellett a Foglalkoztatási
Hivataltól származó adatok alapján a 2009. júniusi záró napon 36 611 álláskeresőt tartottak
21
nyilván, 53,3%-kal többet, mint az előző év azonos időpontjában, vagyis a regisztrált álláskeresők száma egy év alatt kiugró mértékben növekedett a fővárosban. Kispesti regisztrált álláskeresők megoszlása (fő) (fő)
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2009 10. hó
2008
Regisztrált munkanélküliek száma:
680
601
551
589
660
621
567
624
631
1247
Pályakezdő munkanélküliek:
38
36
31
39
41
38
26
30
28
24
Tartós munkanélküliek:
138
78
48
51
81
68
70
65
74
87
Férfi
296
289
246
258
292
270
257
274
278
629
Nő
384
312
305
331
368
351
310
350
353
618
2
0
0
1
0
0
0
0
0
0
18-20
21
15
14
11
15
12
14
13
6
9
21-25
89
86
88
77
63
60
48
43
59
103
26-35
162
163
136
173
178
177
167
180
179
429
36-45
139
100
98
90
133
111
107
133
132
275
46-50
113
96
89
85
89
77
59
67
63
113
51-55
87
81
68
90
109
114
105
116
116
184
56-60
67
58
56
62
72
70
66
69
72
133
0
2
2
0
1
0
1
3
4
1
<18
60> 8 ált.-nál kevesebb Általános iskola Speciális szakiskola Szakiskola
11
2
6
9
12
9
6
6
13
14
161
150
112
129
137
129
119
148
199
298
0
1
1
0
1
2
0
1
0
0
23
19
11
19
20
17
9
19
18
29
Szakmunkásképzô
167
177
119
134
131
138
118
121
116
258
Szakközépiskola
138
100
124
116
121
118
112
108
102
269
Technikum
31
44
44
30
36
20
21
25
23
51
Gimnázium
99
74
84
90
114
100
97
91
76
179
Főiskola
24
20
30
40
59
55
52
59
53
102
Egyetem
26
14
20
22
29
33
33
40
31
47
Forrás: ÁFSZ, 2009
Kispesten a regisztrált álláskeresők száma az ezredfordulótól 2008. év végéig az 550-680 fős sávban mozgott. 2006-ban a regisztrált álláskeresők száma 567 fő volt, mely 2007-ben és 2008-ban is kismértékben, 624, majd 631 főre növekedett. A globális gazdasági válság felfutását követő, 2009 év első felében már az első félévben elérte a 900 főt a kispesti regisztrált álláskeresők száma, majd a 10. hó végére 1247 fős csúcsértékig jutott, amely a 2008 év végi értéknek majdnem duplája. A kerületi regisztrált álláskeresők számának változásának nagyságrendje gyakorlatilag megegyezik a fővárosi szintű tendenciákkal. A kispesti regisztrált álláskeresők körében különösen a 26-35 éves korosztályba tartozók 22
száma ugrott meg 2008 végéhez képest, közel 2,4-szeresére nőtt. Az álláskeresők nemek szerinti megoszlását vizsgálva megállapíthatjuk, hogy férfiak száma körükben nagyobb mértékben emelkedett, mint a nőké. A tartósan munka nélküliek száma csak kis mértékben növekedett, a regisztrációba 2008 vége után nagyrészt új álláskeresők áramlottak be. Az iskolai végzettség szerinti megoszlást vizsgálva azt tapasztalhatjuk, hogy bár mindegyik csoport reprezentáltsága jelentősen emelkedett, a felsőfokú végzettségűek többi csoporthoz viszonyított beáramlása relatíve kisebb volt, míg a szakközépiskolát, szakmunkásképzőt végzettek körében találkozhatunk a legnagyobb növekménnyel.
2.7 Roma népesség helyzete a kerületben A kerületi roma népesség számát a kerületi Cigány Kisebbségi Önkormányzat 3000 főt meghaladóra becsüli, ugyanakkor jelezni kell, hogy más kutató források és becslések a kerületi roma népesség számát jóval ez alatt határozzák meg (400-1500 főben). A Kisebbségi Önkormányzat tapasztalatai szerint a kispesti romák döntő részben a Kertváros Hoffher utcától északra fekvő részein élnek. A Kisebbségi Önkormányzat beszámolójában jelzi, hogy kerületi romákat érő diszkriminációról és egybefüggő szegregátumról nincsen tudomása. A Kerületi Cigány Kisebbségi Önkormányzat a kerületi általános iskolákban tanuló roma gyermekek arányát átlagosan 5-8% közé teszi, szegregációt a kerületi oktatási rendszer vonatkozásában nem tapasztalt. Az Önkormányzat 2008. évben elfogadott Anti-szegregációs Tervében különös figyelmet fordított a romák által sűrűbben lakott, szegregáció által kiemelten veszélyeztetett területek azonosításra, az ott élő családoknak segítő szolgáltatásokkal való elérésének megtervezésére. Az Önkormányzat a roma családok élethelyzetének javítását célzó tevékenységekbe, egész Budapest vonatkozásában modellértékű módon, a Kerületi Cigány Kisebbségi Önkormányzatot és szakembereit közvetlenül bevonta. (lásd még: Kerületi Cigány Kisebbségi Önkormányzattal való együttműködés). A roma gyermekek oktatási esélyegyenlőségének segítése érdekében kiírt Cigány Kisebbségi Tanulmányi Ösztöndíj-pályázatra az Önkormányzat 2006 óta évente 2 millió forintot biztosított, melyből összesen 216 kiváló képességű alap-, közép,- és felsőfokú oktatásban részt vevő roma tanuló részesült. A roma gyermekek táboroztatására az Önkormányzat évente, több mint 1 millió forintot fordított. A Kispesti Romákért Egyesület közösségi házának kialakítása és üzemeltetetése szintén önkormányzati forrásból valósult meg.
23
3
SZOCIÁLIS- ÉS GYERMEKVÉDELMI ELLÁTÁSOK KERÜLETI RENDSZERÉNEK ELEMZÉSE
A kerület lakosságának szociális helyzetére vonatkozó első átfogó szükségletfelmérés a 2004. évben készült. A legfrissebb, 2008. évi önkormányzati szükségletfelmérés szerint a válaszadó kerületi polgárok 32 %-a alacsony, vagy az átlagosnál valamivel alacsonyabb életszínvonalon élőnek tartja magát. A családok 73%-ának nincs megtakarított pénze, 39 %-uk kisebb-nagyobb mértékben eladósodott. Komolyabb egészségügyi panaszok miatt orvosi kezelésre a lakosok 34%-a szorul. A családok 20,5 %-ban található krónikus, hosszan tartó betegségben szenvedő családtag. Szociális problémáival a rászoruló lakosság több mint 50%-a fordul évente a helyi önkormányzathoz. A kerület szociális és gyermekvédelmi ellátórendszerének működtetésével kapcsolatos hivatalos feladatokat Budapest Főváros XIX. ker. Kispest Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának Szociális és Gyermekvédelmi Irodája látja el. A kerület
szociális
és
gyermekvédelmi
ellátórendszerének
vizsgálata
alapján
megállapítható, hogy a magasabb szintű jogszabályokban előírt kötelező szociális és gyermekvédelmi ellátásokat a kerületi önkormányzat az előírásoknak megfelelően a kerület lakossága száma a 2006-2009 közötti időszakban is biztosította. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) szabályozása az 2007 óta is többször módosult. A változások leginkább a rendszeres szociális segélyezés rendszerét érintették. Megmaradt a családi típusú rendszeres szociális segélyezés az egészségkárosodottak és az 55. életévüket betöltött aktív korú személyek esetében: a segély havi összege a család fogyasztási szerkezetéhez igazodik és meghatározott jövedelemhatárig egészíti ki a család jövedelmét. Az Szt. 2009. január 1jével hatályba lépő szabályozása szerint az aktív korú állástalan személyek a rendszeres szociális segély helyett úgynevezett aktív korúak ellátására szerezhetnek jogosultságot, amelynek keretében részükre rendelkezésre állási támogatást kell folyósítani arra az időtartamra, míg nem vesznek részt a közfoglalkoztatásban. E támogatás minden jogosult esetén havi 28.500 Ft, függetlenül a család jövedelmétől és összetételétől. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosítása kapcsán az elmúlt évben egy új pénzbeli ellátási forma, az óvodáztatási támogatás került bevezetésre, melynek célja az alacsony iskolai végzettségű szülők ösztönzése arra, hogy a gyermek lehetőség szerint már hároméves korában óvodába járjon. 24
E vonatkozásban adatok még nincsenek, mert az első kifizetésre 2009. decemberének második felében kerülhet sor legkorábban.
Fontos tény, hogy a korábbi évek gyakorlatától
eltérő módon a Kormány 2009. január 1-jétől már nem módosította (emelte) az öregségi nyugdíj legkisebb összegét, melynek összege 2008. január 1-jétől kezdődően 28.500 Ft és várhatóan 2010-ben is ennyi marad. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben, illetőleg a kerületi polgárok szociális és gyermekvédelmi ellátásáról szóló 20/2008.(VI.20.) rendeletben meghatározott jogosultsági értékhatárok összehasonlítása A szociális ellátás megnevezése
Lakásfenntartási támogatás Ápolási díj Átmeneti segély Temetési segély
Törvényi jogosultsági értékhatár az ÖNYM %-ában*
Helyi rendeleti jogosultsági értékhatár az ÖNYM %-ában*
200 %
240 %
Egyedülálló 150 % Családban élő 100 % Egyedülálló 150 % Családban élő 100 % Egyedülálló 150 % Családban élő 100 % Egyedülálló 150 % Családban élő 200 %
Egyedülálló 150 % Családban élő 130 % Egyedülálló 220 % Családban élő 180 % Egyedülálló 300 % Családban élő 260 % Egyedülálló 290 % Családban élő 230 % 80 év feletti egyedülálló 350 % 80 év feletti családban élő 300 % Egyedülálló 290 % Több fős háztartás 230 %
Méltányossági közgyógyógyellátás
Adósságkezelési szolgáltatás Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás
Egyedülálló 200 % Több fős háztartás 150 %
Egyedülálló szülő esetén 220 % Egyéb esetben 180 % Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás
Nincs törvényi kötöttség
Megjegyzés Min. havi összege az Szt. szerint 2.500 Ft, a helyi rendelet szerint 10.000 Ft A jogosultak 57 %-a részesül méltányossági ápolási díjban.
A gyógyító ellátások mértéke az Szt. szerint max. az ÖNYM 25 %-a, a helyi rendelet szerint 10 %, max. 15 %.
Az 1997. évi XXXI. törvényben szabályozott ellátás
A kötelezően biztosítandó ellátásokra való jogosultságához kapcsolódó előírásokat a törvényi rendelkezések normatív módon meghatározzák, melyből a helyi önkormányzat a meghatározott értékektől kibővítő jelleggel eltérhet, azonban az eltérésből fakadó többletterheket az önkormányzat költségvetésének kell biztosítania. Mint a fenti táblázatból is látható Kispest Önkormányzatának a kerületi polgárok szociális és gyermekvédelmi ellátásáról szóló 20/2008.(VI.20.) rendeletében meghatározott jogosultsági értékhatárok kibővítő jellegűek, vagyis az Önkormányzat a törvényi kötelezettségét jelentős mértékben felülteljesítve teszi elérhetővé a rászoruló kispesti polgárok számára a szociális és gyermekvédelmi ellátásokat. 25
A kötelezően biztosítandó ellátásokon felül, az Önkormányzat a kerületi lakosság részére önként vállalt szociális ellátásokat is biztosít, melyek fedezetét költségvetésében biztosítja. A kerületi gyermekvállalás ösztönzése érdekében egyszeri anyasági támogatást folyósít, a hátralék-kiegyenlítő támogatás célja a közüzemi díjhátralékokkal rendelkező, rászoruló polgárok kiemelt támogatása, míg a szociális tanulmányi ösztöndíjban a rászoruló családok, jól tanuló gyermekei részesülhetnek.
3.1 Szociális és gyermekvédelmi ellátások fő kerületi mutatói (2007-2009. 09.30.)
Átmeneti segély Temetési segély Köztemetés Lakásfenntartási támogatás Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás Rendszeres szociális segély Ápolási díj Méltányossági közgyógyellátás Adósságkezelési szolgáltatás Időskorúak járadéka
2007. összesített A kifizetett Az ellátásban támogatás részesülők összege száma (fő) / e Ft-ban / 992 18 078 391 12 146 32 2 181
2008. összesített Az A kifizetett ellátásban támogatás részesülők összege száma (fő) / e Ft-ban / 1249 19 546 239 6 545 36 2 384
2009. 01.01-jétől 09.30-áig összesített A kifizetett Az ellátásban támogatás részesülők összege száma (fő) / e Ft-ban / 1054 11 554 176 8 951 30 2 253
720
53 638
742
51 857
872
45 592
7
479
4
282
6
326
731 család
12 276
756 család
12 287
658 család
10 987
131 223
38 536 83 531
177 229
49 755 93 513
188 244
34 770 72 375
912
28 398
647
17 469
593
15 730
52 9
9 365 2 624
103 10
12 574 3 096
32 11
8 411 2 582
Önként vállalt feladatként biztosított ellátások Egyszeri anyasági támogatás 379 6 130 384 6 573 324 Hátralék-kiegyenlítő támogatás 197 család 8 965 187 család 11 001 243 család Szociális tanulmányi ösztöndíj 173 10 756 171 11 308 165 *Ezen összeg 2009. június 30-ig folyósított támogatás. Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás
6 632 11 695 * 6 856
A törvényi előírás alapján kötelezően biztosítandó szociális és gyermekvédelmi ellátások vonatkozásában megállapítható, hogy az elmúlt három évben folyamatosan nőtt az átmeneti segélyt igénylők száma, azonban a kifizetett segély összege közel azonos szinten maradt. Szintén emelkedett a rendszeres szociális segélyre (jelenleg hatályos elnevezéssel aktív korúak ellátására) jogosultságot szerző személyek száma is. 26
Jelentősen növekedett a lakásfenntartási támogatás megállapítása iránti igény is. A szociális rendelet idevonatkozó szakaszainak szigorítása ellenére az ezen ellátásra jogosultságot szerző rászorulók száma havonta átlagosan 30 fővel emelkedett ez év márciusától kezdődően. A növekedés mértéke 35,34 %-os. Ez évtől egyre több ügyfél kereste meg a Szociális és Gyermekvédelmi Irodát vezetékes gázdíjhátralék rendezésével kapcsolatban. Ezen igények hatékony és költségvetési szempontból is előnyösebb kezelése érdekében módosításra, illetőleg kiegészítésre került a szociális rendelet, mely 2009. májusától a lakbér-, a közösköltség-, és a távhőszolgáltatási díjtartozás mellett már lehetővé teszi a vezetékes gázdíj-tartozás adósságkezelési szolgáltatás keretében történő rendezését is. Csökkenés volt megfigyelhető az elmúlt évtől kezdődően a temetési segély megállapítására irányuló beadványok számában. Tekintettel azonban a temetési szolgáltatásokat érintő áremelésekre, meg kellett emelni a jogosultak részére megállapított temetési segély összegét. A méltányossági közgyógyellátásra jogosultságot szerzők száma a 2008-ban bekövetkezett igen jelentős csökkenést követően ez év közepétől kezdődően fokozatos emelkedést mutat, melynek alapvető indoka és oka lehet, hogy az ügyfelek számára pozitív változás következett be a szociális rendelet szabályozásában, ugyanis a jövedelmi jogosultsági értékhatár 2009. májusától emelésre került. Az önként vállalt ellátások tekintetében megállapítható, hogy az egyszeri anyasági támogatás vonatkozásában pozitív előrelépés történt, mivel a szociális rendelet 2009. április 24-én hatályba lépett rendelkezéseivel 33,3 %-kal megemelte a támogatás gyermekenkénti összegét, egyidejűleg ikergyermekek születése esetén 50 %-kal magasabb összegű támogatás megállapítását írta elő. Negatív tendencia tapasztalható sajnos a hátralék-kiegyenlítő támogatás esetében. Az elmúlt évhez viszonyítva 36,4 %-kal több segélykérelem érkezett idén a nehéz szociális és anyagi körülmények között élő, a különböző szolgáltatók felé díjhátralékkal rendelkező családok, illetőleg személyek részéről.
27
3.2 A 2007. évi felülvizsgálatkor meghatározott feladatok és azok végrehajtása 1. számú feladat-meghatározás: Elsődlegesen meghatározott feladat volt az egységesített szociális tárgyú önkormányzati rendelet megalkotása, mely három külön rendelet / 15/2003.(VI.16.); 16/2003.(VI.16.); 34/2003.(XII.12.) / szabályrendszerét tartalmazná. Az egységesített rendelet átláthatóvá tenné a szabályozást és lényegesen megkönnyítené annak alkalmazását. Az Országgyűlés a 2007. október 15-i ülésnapján fogadta el az egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló 2007. évi CXXI. törvényt. E jogszabály szükségessé teszi a jelenleg hatályos szociális rendeletek szabályrendszerének alapos és teljes körű átvizsgálását, majd egy átgondolt rendelet megalkotását, különös figyelemmel az adósságkezelési szolgáltatásra. A 1. számú feladat időarányos teljesítése: Elkészült és 2008. június 20-án hatályba lépett a kerületi polgárok szociális és gyermekvédelmi ellátásáról szóló új önkormányzati rendelet, mely három korábbi rendelet szabályrendszerét tartalmazza. Az egységesített rendelet átláthatóvá tette a szabályozást és lényegesen megkönnyítette annak alkalmazását. A
szociális
rendelet
módosításával
az
adósságkezelési
szolgáltatásba
bevonható
adósságtípusok körét 2009. április 24-ei hatállyal kibővítettük, lehetőséget biztosítva ezzel a közösköltség-, a lakbér-, valamint a távhő-szolgáltatási díjhátralék mellett a vezetékes gázdíjtartozás kezelésére is. A
Szociális
és
Lakásügyi
Bizottság
a
szociális
tanulmányi
ösztöndíj-pályázat
feltételrendszerét úgy módosította, hogy megemelte az egyes kategóriákban folyósítandó ösztöndíj havi összegét, továbbá az ösztöndíjra jogosultak együttes keretszámát is még több lehetőséget biztosítva ezzel a kiemelkedő tanulmányi eredményt elérő, de nehéz anyagi körülmények között élő kispesti fiatalok számára. 2. számú feladat-meghatározás: Az ún. méltányossági közgyógyellátás jogosultsági feltételeinek áttekintése az elutasítás indokainak, okainak elemzésével annak érdekében, hogy minél több, a 2006. július 1-jén hatályba lépett törvénymódosítás következtében kiszoruló, 75 év feletti idős kispesti állampolgár részére biztosítani tudjuk ezen természetbeni ellátást.
28
A 2. számú feladat időarányos teljesítése: Ügyfeleink számára pozitív változás következett be a szociális rendelet szabályozásában, ugyanis a jövedelmi jogosultsági értékhatár 2009. májusától emelésre került. 3. számú feladat-meghatározás: A következő évben magasabb összegű költségvetési előirányzat biztosítása a szociálisan rászorultak lakásfenntartással kapcsolatos rendszeres kiadásainak enyhítésére. A 3. számú feladat időarányos teljesítése: Megállapítható, hogy a 2007-2009-ig terjedő időszakban évről-évre több rászoruló család részesült lakásfenntartási támogatásban (2007-ben 720, 2008-ban 742, 2009-ben már 872 család részesült az ellátásban.
Ugyanakkor megállapítható, hogy a magasabb összegű
költségvetési előirányzat biztosítása továbbra is indokolt volna.
3.3 Felmerülő problémák, középtávú feladatok meghatározása 1. Változatlanul problémát jelent az egészségi problémákkal küzdő, önmaguk ellátására már egyáltalán nem, vagy csak részben képes idős, főként egyedül élő emberek tartós bentlakásos intézményi ellátásának hiánya. Tekintettel arra, hogy számukra a házi segítségnyújtás nem jelent kielégítő megoldást, folyamatos gondozásuk, ápolásuk csak idősek otthonában lenne biztosított. 2. A tartósan
állástalan
aktív
korú
személyek
mellett
az
előzőekben
említett
lakosságcsoportot érinti leginkább a lakásfenntartás egyre emelkedő költségeinek viselése. Ugyancsak egyre fokozottabb terhet ró a lakáskiadások megfizetése főleg a lakótelepeken, egyszemélyes háztartásban élőkre is. Ezen ok miatt a szociális előirányzatok elkövetkezendő években történő tervezésekor magasabb összegű költségvetési előirányzat biztosítása szükséges. 3. A hátralék-kiegyenlítő támogatás ellátási forma fenntartása a jövőben is indokolt és fontos lenne, mert a jelenleg hatályos jogszabályok értelmében kizárólag ezen önként vállalt támogatás biztosítja, hogy a viszonylag kisebb összegű tartozások rendezése a lehető legrövidebb idő alatt megtörténhessen. Sajnálatos tény, hogy az elmúlt két évben nőtt azon családok száma, akiknek az ELMŰ Nyrt., vagy a Fővárosi Gázművek Zrt. felé keletkezett adóssága. Az elmúlt évben az átutalási esetek 40,4%-a az ELMŰ Nyrt.-t, míg 30,4%-a a Fővárosi Gázművek Zrt.-t érintette. Ezen mértékek 2009. október 31-i állapot szerinti alakulása 37 %, illetve 30,4%. 29
4
SZOCIÁLIS- ÉS GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLTATÁSOK MŰKÖDÉSE A KERÜLETBEN
4.1 Szociális- és gyermekjóléti szolgáltatások biztosítása a kerületben Az 1993. évi III. – a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló – törvényben meghatározott kötelező szociális szolgáltatások körében Kispest Önkormányzata a kerület lakosságszáma alapján köteles biztosítani az étkeztetést, a házi segítségnyújtást, a családsegítést, az idősek nappali ellátását, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást, az idősek nappali ellátásán kívüli további nappali ellátást, átmeneti elhelyezést nyújtó ellátást, utcai szociális munkát. A korábbi kötelezően biztosítandó szolgáltatási körből a szociális törvény módosításai következtében 2007-től kikerült a szociális információs szolgáltatás, 2009. január 1-től pedig kikerültek a közösségi szolgáltatások és a támogató szolgáltatás. A 1997. évi XXXI. – a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló – törvényben meghatározott kötelező gyermekjóléti alapellátások körében Kispest Önkormányzata a kerület lakosságszáma alapján köteles biztosítani a bölcsődét, gyermekek átmeneti otthonát, családok átmeneti otthonát, gyermekjóléti központot. A vonatkozó törvényi szabályozás lehetőséget ad arra, mind a szociális szolgáltatások, mind a gyermekjóléti alapellátások biztosításnak vonatkozásában, hogy azok integrált intézményi formában is megszervezhetők legyenek. A magasabb szintű jogszabályok lehetővé teszik az önkormányzatok számára azt is, hogy a kötelező szociális szolgáltatásokat, illetve a gyermekjóléti alapellátásokat más intézményi fenntartóval való – közszolgáltatási szerződésen alapuló – kiszerződésen keresztül biztosítsák.
30
Szociális szolgáltatások- és gyermekjóléti alapellátások biztosítása Kispesten
Szociális szolgáltatások Étkeztetés
Szolgáltatást biztosító intézmény Segítő Kéz Kispesti Gondozó Szolgálat
Házi segítségnyújtás
Segítő Kéz Kispesti Gondozó Szolgálat
Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás
Segítő Kéz Kispesti Gondozó Szolgálat
Idősek Nappali Intézménye Értelmi Fogyatékosok Nappali Intézménye Időskorúak Átmeneti Gondozóháza Utcai szociális munka Családsegítés
Segítő Kéz Kispesti Gondozó Szolgálat Segítő Kéz Kispesti Gondozó Szolgálat
Gyermekjóléti alapellátások Gyermekek napközbeni ellátása bölcsőde
Segítő Kéz Kispesti Gondozó Szolgálat Vöröskereszt Kispesti Szervezete - kiszerződéssel Kispesti Családsegítő Szolgálat és Gyermekjóléti Központ Alapellátást biztosító intézmény
Gyermekjóléti Központ
Egyesített Bölcsődék Kispesti Családsegítő Szolgálat és Gyermekjóléti Központ Kispesti Családsegítő Szolgálat és Gyermekjóléti Központ Kispesti Családsegítő Szolgálat és Gyermekjóléti Központ
Önként vállalt szociális szolgáltatások Szociális információs szolgáltatás Nappali melegedő
Szolgáltatást biztosító intézmény Segítő Kéz Kispesti Gondozó Szolgálat Vöröskereszt Kispesti Szervezete - kiszerződéssel
Családok Átmeneti Otthona Gyermekek Átmeneti Otthona
Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás
A fenti táblázatból is megállapítható, hogy Kispest Önkormányzata mind a szociális szolgáltatások, mind a gyermekjóléti alapellátások terén eleget tesz a hatályos törvényi szabályozások szerinti szolgáltatási kötelezettségének. A kötelező szolgáltatásokon felül továbbra is biztosítja a szociális információs szolgáltatást, mely 2007-ben kikerült a kötelezően biztosítandó szociális szolgáltatások köréből. A hajléktalan emberek segítése érdekében kiszerződés révén Nappali Melegedő működését is támogatja, amellett, hogy törvényi kötelezettségének két nappali ellátás saját intézményrendszeren belüli biztosításával (Idősek Nappali Intézménye, Értelmi Fogyatékosok Nappali Intézménye) eleget tesz.
31
4.2 Szociális szolgáltatásokat- és gyermekjóléti alapellátásokat biztosító önkormányzati intézmények működése 4.2.1
Segítő Kéz Kispesti Gondozó Szolgálat
A Segítő Kéz Kispesti Gondozó Szolgálat önállóan működő, szociális intézmény, illetve személyes gondoskodást nyújtó szervezet, mely az 1993. évi III. törvény alapján szociális alapszolgáltatásokat és szakosított szociális ellátást biztosít az arra rászorulóknak. Az intézmény közreműködik a Budapest Főváros XIX. ker. Kispest Önkormányzata szociális feladatainak végrehajtásában a kerületi polgárok szociális és gyermekvédelmi ellátásáról szóló rendeletben meghatározott keretek és lehetőségek figyelembe vételével. A Szolgálat által biztosított ellátási formák telephelyek szerint Ellátási forma
Telephelyek elnevezése
Házi segítségnyújtás
Wekerlei Gondozási Központ, Kertvárosi Gondozási Központ, Lila Akác Gondozási Központ, Őszirózsa Gondozási Központ Wekerlei Gondozási Központ, Kertvárosi Gondozási
Nappali ellátás
Központ, Lila Akác Gondozási Központ, Őszirózsa Gondozási Központ, Zöld Diófa Gondozási Központ, Csillagok Napközi Otthona Wekerlei Gondozási Központ, Kertvárosi Gondozási
Étkeztetés
Központ, Lila Akác Gondozási Központ, Őszirózsa Gondozási Központ + Zöld Diófa Gondozási Központ, Csillagok Napközi Otthona házi Zöld Diófa Gondozási Központ
Jelzőrendszeres segítségnyújtás Átmeneti elhelyezést ellátások Egyéb szociális
ellátás
biztosító Zöld Diófa Gondozási Központ (nővér Zöld Diófa Gondozási Központ
ügyelet) Szociális Információs szolgáltatás
Tudásház
Forrás: Intézmény Szakmai Programja
A Szolgálat a Gondozási Központok keretében biztosítja a szociális étkeztetést, házi segítségnyújtást, időskorúak nappali ellátását, szükség szerinti étkeztetéssel valamint szakosított ellátások közül az időskorúak gondozóházát.
32
A Szolgálat a Zöld Diófa Gondozási Központban működteti jelzőrendszeres házisegítségnyújtást. A Szolgálat a Csillagok Napközi Otthonában az értelmi fogyatékosok nappali ellátását és étkeztetését biztosítja. Egyéb ellátási feladatai keretben 24 órás nővérszolgálatot működtet a kerületi Nyugdíjasház, valamint szociális információs szolgáltatást szerdánként a Tudásházban szakképzett munkatársak biztosítják, összekötve a lakosság részéről felajánlott ruhák, egyéb eszközök szétosztásával. Havonta egy alkalommal munkaidő után az Csillagok Napközi Otthona épületrészében közösségi együttlét szervezésében 2-3 szociális munkatárs segíti a halláskárosodott ügyfeleket a szabadidő hasznos eltöltésében Siketeket és Hallássérülteket Segítő Klub keretében. A Klub működtetési forrását adományokból és a klubtagok felajánlásaiból biztosítják. A szolgálat tevékenységéről a kerületi lakosok tájékozódhatnak a Kispesti Önkormányzat honlapján, a helyi újságokból, Tv Kispest útján valamint a Szolgálat által készített szórólapokból. A Segítő Kéz Kispesti Gondozó Szolgálat fő működési mutatói, 2009 Szakfeladat megnevezése
Feladatmutató megnevezése
Házi segítségnyújtás Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás
Kihelyezett készülékek száma 75 (db) 2010. január 1-től 100 db
Étkeztetés
Nappali ellátás (Idősek Klubja, Fogyatékos szem. nappali int. ellátása)
Átmeneti elhelyezést biztosító ellátások (Időskorúak Gondozóháza)
Engedélyezett férőhelyek száma: Wekerlei G.Kp.: 35 fő Kertvárosi G.Kp.:35 fő Lila Akác G.Kp.: 35 fő Őszirózsa G.Kp.: 20 fő Zöld Diófa G.Kp.:90 fő Csillagok N.O. : 25 fő Zöld Diófa Átmeneti Gondozóház Férőhelyek száma 10 fő
Teljesítménymutató megnevezése (szocionet program) Ellátottak száma : 167 (fő) Ellátottak száma 75 (fő) Ellátottak száma 248 (fő) Ellátottak száma 164 (fő) Idősek Klubjai 25 (fő) Csillagok Napközi Otthona
Ellátottak száma : 10 (fő)
Egyéb szociális ellátás (nővér ügyelet) Forrás: Intézményi SZMSZ
Az igénybevevői létszámokat tekintve megállapítható, hogy a 2006. évtől fokozatosan a 80-89 éves korú férfiak és nők száma emelkedett lényegesen, a többi korcsoportú igénybevevőhöz képest, míg 70-79 éves korig mindkét nemnél visszaesés mutatkozik. 33
A Segítő Kéz Kispesti Gondozó Szolgálat szolgáltatásait igénybe vevők korcsoportos megoszlása (fő)
18-39 40-59 60-64 65-69 70-74 75-79 80-89 90Összesen
2006. év 2007. év 2008. év 9 14 6 8 5 2 29 33 35 21 49 36 24 21 19 38 30 25 25 26 30 35 48 53 30 16 16 65 48 62 27 21 26 80 98 69 45 67 48 168 229 194 28 23 14 53 67 61 685 795 696 Forrás: Intézményi adatszolgáltatás férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő
2007. évben a 2006. évihez képest minden ellátási formánál emelkedés tapasztalható, leginkább a házi segítségnyújtás terén (17,9 %) A 2007. évi ellátotti emelkedés fő okai a relatíve alacsony térítési díjakban és a lakosság szórólapok útján történő sikeres tájékoztatása. 2008. évben viszont jelentős csökkenést tapasztalható a 2007. évi adatokhoz képest. A legnagyobb visszaesés a házi segítségnyújtásnál (22,1 %) és az időskorúak nappali ellátásánál látható (10,6 %). A 2008. évre bekövetkezett csökkenés oka leginkább halálesetekre, megváltozott jövedelmi viszonyok miatti lemondásra, lakcímváltozásra és szociális otthoni elhelyezésre vezethető vissza. A fogyatékosok nappali ellátásának kihasználtsága gyakorlatilag változatlan volt.
A Segítő Kéz Kispesti Gondozó Szolgálat szolgáltatásait igénybevevők száma ellátási formánként 34
ellátottak száma
Ellátási forma Időskorúak nappali ellátása Házi segítségnyújtás Jelző rendszer Szociális étkeztetés Gondozóház
változás változás változás 2006. év 2007.év 2006.évhez 2006.évhez 2008. év 2007.évhez /fő/ /fő/ képest /fő/ képest /%/ /fő/ képest /fő/ 199 208 9 4,50% 186 -22 196 231 35 17,90% 180 -51 74 75 1 1,40% 73 -2 217 10
Fogyatékos szem. nappali ellátása
20
változás 2007.évhez képest /%/ -10,60% -22,10% -2,70%
281 10
64 0
29,50% 0
257 8
-24 -2
-8,50% -20%
20
0
0
20
0
0
Forrás: Intézményi adatszolgáltatás
A ráfordításokat tekintve megállapítható, hogy a működési költségek a Gondozóház kivételével csökkentek az elmúlt években. Ennek egyrészt magyarázata a takarékos gazdálkodás, illetve a működés biztonságának folyamatos fenntartása mellett, a fejlesztések külső forrásokból megvalósuló biztosítására való törekvés.
A Segítő Kéz Kispesti Gondozó Szolgálat szolgáltatásaira fordított források ellátásonként Az ellátásokra felhasznált összegek 2006.év
Ellátási forma Időskorúak nappali ellátása Házi segítségnyújtás Jelző rendszer Szociális étkeztetés Gondozóház Fogyatékos szem. nappali ellátása
Működési ktg. E Ft 88 936 137 864 2 182 56 391 17 821
21 277
2007.év
Ebből bér+ járulék E Ft
Működési ktg. E Ft
2008.év
Ebből bér+ járulék E Ft
Ebből bér+ járulék E Ft
70 874 133 412 1 888 24 622 14 550
80 793 127 720 1 626 59 399 19 151
65 556 124 117 1 374 25 787 15 344
72 979 129 825 250 48 435 24 830
62 539 126 528 4 25 264 21 642
16 627
23 626
17 895
22 350
18 319
Forrás: Intézményi adatszolgáltatás
35
Működési ktg. E Ft
4.2.1.1 Pályázati források felhasználása A fejlesztésekre, a kötelező szolgáltatásokon felül biztosítandó kiegészítő szolgáltatásokra az intézmény sikeresen pályázott és kisebb-nagyobb pályázati forrásokból közelítőleg 30 Millió forinttal egészítette ki működési forrásait. A Segítő Kéz Kispesti Gondozó Szolgálat intézményénél 2006-2008 években megvalósított pályázati projektek
Pályázat kiírója
Pályázat neve
Bp.Főv. ÖnkormSzociálpo.és Lakásügyi Biz. Bp.Főv. ÖnkormSzociálpo.és Lakásügyi Biz. Közművelődési és Oktatási Bizottság Közművelődési és Oktatási Bizottság Közm.Okt.Sport, Ifj.Eü.Biz. Közm.Okt.Sport, Ifj.Eü.Biz. Likvid Unió Nemzetk. Követeléskez. Kft. Közm.Okt.Sport, Ifj.Eü.Biz. Közm.Okt.Sport, Ifj.Eü.Biz. Közm.Okt.Sport, Ifj.Eü.Biz.
Szociális étkeztetés fejlesztéseSKKGSZ Időskorúak számítógépes képzése, eszközbiztosítás
Elnyert összeg (Ft)
205 000 480 000
Kézműves hagyományőrző programok
50 000
Szolnok-Tiszaliget táborozás Idősek számára kézműves foglalkozások megtartására
30 000
Tatai tábor Fejlesztő játékok és szakmai anyagok vásárlására Idősek számára kézműves foglalkozások megtartására Egészségügyi előadások megrendezésére
40 000
Csetényi nyári tábor Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás
50 000
60 000 40 000 40 000 45 000
Önkormányzat által a Segítő Kéz Kispesti Gondozó Szolgálat intézményénél 2006-2009. években sikeresen pályázott, megvalósítás/előkészítés alatt lévő projektek Pályázat kiírója
Pályázat neve
Elnyert összeg (Ft)
Szociális és Munkaügyi Minisztérium
ÉNO szennyvízcsatorna problémáinak rendezése
3 900 000
"Egyenlő esélyű hozzáférés a közszolgáltatásokhoz (akadálymentesítés)" Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás
Nemzeti Fejlesztési Ügynökség
36
25 000 000
Ugyanakkor a minőségi szolgáltatok további biztosítása érdekében elengedhetetlen a fejlesztési javaslatok megfogalmazása, melyek elvégzése a kerületi idősek ellátási szükségleteire adott hatékony szolgáltatási válaszok kialakítását szolgálná.
4.2.1.2 •
A Szolgálat fejlesztéshez kapcsolódó középtávú (1-5 éves távlatban megvalósítandó) fejlesztési feladatok
Jogsegély
Szolgálat
működtetése
az
ellátottjaink
részére,
a
jogok
és
kötelezettségek közötti eligazodás érdekében •
Otthonápolási szolgálat működtetése által a szakápolási feladatok /gyógytorna, stb./ az ellátott lakásába vitelével
•
Szolgáltatásokról a lakosság széleskörű tájékoztatása prospektus, virtuális honlap és referencia film által
•
Jelnyelvi képzésbe egy munkatárs bevonása, hogy a halláskárosodott ügyfelek szolgáltatásokhoz való hozzáférését elősegítsük.
•
Idősek, nyugdíjasok szociális üdültetésének biztosítása, szezon előtt és szezon után az Önkormányzat Ifjúsági Üdülőjében. (A következő évre van tervbe véve a Szolgálatnál- térítésmentes - utószezon jellegű üdülés biztosítása /20 fő részére ~ 500e Ft forrásból a költségvetési terv elfogadása esetén)
•
Időskorúak gondozóházi férőhelyének bővítése 10 főről legalább 30 főre
•
Demensek napközi otthonának kialakítása
•
Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás 75 készülékről 100 készülékre bővítése, valamint működtetésének korszerűsítése
•
Ápolási és gondozási bentlakásos intézményi kapacitások felkutatása, azonosítása
•
A szociális alapszolgáltatások iránti igények kutatással való felmérése, melynek keretében indokolt a helyi idősellátás rendszerének elemzése, felülvizsgálata, különös
figyelemmel
a
házi
segítségnyújtásra,
a
jelzőrendszeres
házi
segítségnyújtásra és az étkezésre •
Halmozottan sérültek nappali gondozóházának kialakítása, megvizsgálva a Délpesti szintű együttműködési lehetőségeket
•
A területi gondozási központok felújítása, akadálymentesítése (sikeres pályázat – jelenleg megvalósítás előtt).
37
4.2.2
Egyesített Bölcsődék
A bölcsőde, mint gyermekjóléti intézmény, a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátás intézménye, amely a 0-3 éves kisgyermekek napközbeni ellátását, nevelését-gondozását biztosítja. A kerületi bölcsődei ellátást biztosító Egyesített Bölcsődék 6 bölcsődei feladat-ellátási helyen összesen 360 férőhellyel működik. Minden bölcsőde saját konyhával rendelkezik, a főzés helyben történik, így a különböző anyagcsere-zavarral küszködő gyermekek speciális étkeztetését is vállalni tudjuk. A gyermekek négyszeri étkezésben részesülnek. Az Egyesített Bölcsődék telephelyei Szervezeti egység megnevezése Csillagfény Bölcsőde
Eszterlánc Bölcsőde
Gyöngyszem Bölcsőde Bokréta Bölcsőde Harangvirág Bölcsőde Wekerlei Tipegők Bölcsőde
Feladatai napos bölcsőde időszakos gyermekfelügyelet EB központja napos bölcsőde speciális csoport játszócsoport módszertant segítő napos bölcsőde napos bölcsőde napos bölcsőde napos bölcsőde
Forrás: Intézményi SZMSZ
Az elmúlt években mindig a 360 férőhelyes kapacitás fölötti létszámot írattak be a bölcsődékbe. Míg 2007-ben 371 fő volt a napi átlag beíratott gyerekek száma, a 2008-ban a beíratott gyermekszám már 410-re növekedett. A bölcsődei várólistán 2009-es évre 35 gyermeket tartottak nyilván, akiket végül el kellett utasítani. A 2010-es évre vonatkozó várólistán jelenleg már 185 gyermeket tartanak számon. Az elmúlt évek tendenciái egyértelműen arra utalnak, hogy a bölcsődei elhelyezésre a kerületi igény növekszik, kapacitásnövelés szükséges. A bölcsődei férőhelyszámok megfelelő szintű biztosítása azért is fontos, mert nagymértékben segítheti a kerületi kisgyermekes családok munkaerő-piaci esélyeinek javítását, a GYES-en, GYED-en lévő nők munkaerő-piacra való visszatérését. Az Önkormányzat, érzékelve a bölcsődei férőhelyek iránti jelentős kerületi igényeket, 2010-től a Bokréta Bölcsődében induló újabb 10 fős csoport kialakítása mellett döntött.
38
Speciális csoport működése: A Csokonai u. 7.sz. alatti Eszterlánc Bölcsőde 10 férőhelyére, 6 fő sajátos nevelési igényű gyermek vehető fel. A bölcsőde rendelkezik az Oktatási Minisztérium engedélyével, OM azonosítóval és a fejlesztéshez szükséges tárgyi és személyi feltételekkel. Egy fő részmunkaidős gyógypedagógust és 1 fő részmunkaidős szomatopedagógust foglalkoztatunk, akik a legfontosabb szakembernek számítanak a sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztésében. Ők a gyermekek egyéni és csoportos fejlesztését végzik a fejlesztési programok alapján, valamint a gondozónők felkészítését és betanítását. Természetesen a munka oroszlánrészét naponta a gondozónők végzik. 2008 végéig az ellátott gyermekek száma 7 fő volt. Alapellátáson túl nyújtott szolgáltatások statisztikai adatai: 1.
Játszócsoport szolgáltatás:
A szülési szabadságon, GYED-en, GYES-en lévő szülőknek és gyermekeiknek nyújtott szolgáltatási forma. A Csokonai u. 7. sz. alatti Eszterlánc Bölcsőde egy csoportjának jól felszerelt tárgyi környezetében a szülők együtt játszhatnak gyermekeikkel, nevelési kérdésekben tanácsot kérhetnek, hasonló korú gyermekeket nevelő szülőkkel beszélgethetnek. Játszócsoport vendégszáma a 2008. év folyamán 991 fő volt. 2.
Időszakos gyermekfelügyelet:
Az Eötvös u. 11 sz. alatti Csillagfény Bölcsődében 1994 óta folyamatosan működő szolgáltatást 6 hónapos kortól 6 éves korig igényelhetik a szülők. Kezdetben a gyermeküket otthon nevelő szülők vették igénybe ezt a ellátási formát, de az eltelt 15 év tapasztalatai bizonyítják, hogy a munkát vállaló és a felsőfokú képzésben résztvevő szülőknek is szüksége van ilyen fajta segítségre, melynek óradíja 250.- Ft. Az időszakos gyermekfelügyelet vendégszáma a 2008. év folyamán 106 fő volt. 3.
Sóbarlang szolgáltatás:
Az Eötvös u. 11 sz. alatti Csillagfény és a Berzsenyi u. 4 sz. alatti Bokréta bölcsődében működik, elsősorban a bölcsődébe járó gyermekek számára kialakított szolgáltatási forma, melynek igénybevétele ingyenes.
39
4.2.2.1 A Bölcsőde fejlesztéséhez kapcsolódó középtávú fejlesztési feladatok •
A bölcsődei férőhelyekkel kapcsolatos kerületi lakossági igények pontos azonosítása, területi fókuszú igényfelmérés megvalósításával
•
A bölcsődei férőhelybővítéshez kapcsolódó pályázati lehetőségek megvizsgálása.
4.2.3 Kispesti Családsegítő Szolgálat és Gyermekjóléti Központ A Kispesti Családsegítő Szolgálat és Gyermekjóléti Központ integrált intézményi formában működteti a kerületi lakosságszám alapján kötelezően nyújtandó szociális alapszolgáltatások körében a Családsegítő Szolgálatot, a kötelezően nyújtandó gyermekjóléti alapellátások körében a Gyermekjóléti Központot, a Családok Átmeneti Otthonát, valamint a Gyermekjóléti Központot.
4.2.3.1 Családsegítő Szolgálat A családsegítés az életvezetési problémákkal, szociális gondokkal küzdő családok illetve személyek szociális és mentálhigiénés ellátása, segítése. A komplex családgondozás során az ügyfél és a családgondozó a probléma feltárására, megoldására tervet dolgoz ki. Az együttműködést írásos formában, ún. együttműködési szerződésben rögzítik. A családsegítés önként és térítésmentesen vehető igénybe. A családok számára helyzetüknek leginkább megfelelő szolgáltatásokat biztosít az intézmény: családterápiát, mediációt, adósságkezelést, munka- és pályaválasztási tanácsadást, álláskereső klubot, jogi tanácsadást, gyermek és felnőtt pszichológiai tanácsadást. A Családsegítő Szolgálat az alábbi szolgáltatásokat nyújtja a kispesti polgárok számára: •
Adósságkezelési tanácsadás (helyi szociális és gyermekvédelmi rendelet alapján)
•
Rendszeres szociális segélyezettekkel kapcsolatos beilleszkedési program szervezése, teljes körű adminisztrációja;
•
Ügyintézésben való segítségnyújtás;
•
Krízishelyzetekben való segítségnyújtás;
•
Adományok (elsősorban ruha) gyűjtése és szétosztása;
•
Szabadidős programok szervezése hátrányos helyzetű gyermekek számára;
•
Pszichológiai, jogi tanácsadás;
40
•
A Hálózat Alapítvánnyal kapcsolatos ügyintézés
•
Álláskereső Klub biztosítása rendszeres szociális segélyben részesülő kispesti lakosok számára;
•
Pályaorientációs tanácsadás fiataloknak és fiatal felnőtteknek;
•
Álláskeresést támogató tréningek szervezése;
•
Mediációs tanácsadás;
•
Biztos Kezdet Klub működtetése hátrányos helyzetű családok részére;
•
A Kispesti Rászorultak Megsegítésére Közalapítvány számára az intézményünkön keresztül beadott kérelmek adminisztrációja, nyomon követése, környezettanulmányok elkészítése;
•
a Főkefe Kft., a helyi önkormányzat, valamint a családsegítő szolgálat megállapodása alapján a megváltozott munkaképességű kliensek munkába helyezését segítjük, a telephelyen dolgozókat mentoráljuk.
A forgalmi napló adatai szerint, míg a Szolgálat 2006-ban 6542 esetben nyújtott segítséget, 2007-ben közel 10 ezer, 2008-ban pedig közel 9 ezer fős ügyfélforgalmat bonyolított. 2009 októberéig az ügyfélforgalom már a 8 ezer főt is meghaladta. A Szolgálat ügyfélszámának alakulását tekintve 2006-hoz képest az utóbbi években szintén dinamikus emelkedést tapasztalhatunk. Míg 2006-ban a gondozott családok száma nem érte el az ezret, addig 2007-ben több mint 1100, 2008-ban pedig közelítőleg 1300 kerületi családdal tartottak fenn segítői kapcsolatot. A növekvő tendencia 2009. évi folytatódásáról árulkodik, hogy már 2009 októberére a Szolgálattal kapcsolatban lévő családok száma meghaladta az 1300-at, a beáramló új ügyfelek száma ez évben kiugróan magasnak mondható. Az álláskereső szolgáltatások közül az Álláskereső Klub iránt folyamatosan nő az érdeklődés. Az Álláskereső Klub ügyfélforgalma 2006-hoz képest többszörösére növekedve, 2009-re meghaladta az 1200-at. A pályaorientációs tanácsadáson részt vevő fiatalok száma az utóbbi években tartósan 35 fő körül mozgott. A Családsegítő 2005 novemberétől a helyi szociális rendelet alapján szervezi a rendszeres szociális
segélyben
részesülők
beilleszkedési
programját,
melynek
kapcsán
megállapíthatjuk, hogy míg 2006-ban 182 fő aktív korú nem foglalkoztatottal tartottunk kapcsolatot, 2007-ben 220, 2008-ban már 250 ügyféllel dolgoztunk. Az együttműködésre kötelezett RSZS ügyfelek száma 2009 októberéig elérte a 220 főt. 41
Általános
tapasztalatunk
az,
hogy
az
egy
éven
túl
munka
nélkül
lévők
alkalmazkodóképessége, munkához való viszonyulása, mentális állapota problémás, kb. 80 %-nak vannak szociális és mentális problémái, és nincsenek munkára kész állapotban. Sokan közülük bizalmatlanok, és nehezen működnek együtt. Az „Út a munkához” program keretében a Szolgálat egyéni és csoportos tanácsadások keretében segíti a kerületi álláskeresőket, munkanélkülieket a munkához jutásban. Legtöbben közülük pszichiátriai betegek, ill. pszichés problémával küzdenek. A közös munka során van, akiknél a szinten tartás a legtöbb, amit elérhetünk. Cél, hogy ne veszítse el a támogatást, ami az egyetlen anyagi forrást jelenti számukra. A rezsihez, étkezéséhez, lakása megtartásához, kiegészítő anyagi forrásokhoz, támogatásokhoz (segély, alapítványi támogatás, adomány) való hozzájutását is segíthetjük. Az ügyfél foglalkoztathatósága érdekében egyéni, ill. csoportos formában szervezett álláskeresési,
munkavállalási
tanácsadásokon
tájékozódhatnak
a
munkaerő-piac
követelményeiről. Lehetőségeinkhez mérten biztosítjuk az aktív korú ügyfeleknek az aktuális pályázati programokban való részvétel lehetőségét. A Tudásháza Alapítvánnyal közösen szerveztünk alapfokú számítógépes ismeretek elsajátítását biztosító tanfolyamot az aktív korú nem foglalkoztatottak részére, amely jelenleg folyamatban van. Egyéb életvezetési és mentális problémáik kezelése egyéni beszélgetések formájában történik. Szükség esetén adósságkezelő munkatárs, illetve pszichológus, vagy más szakember bevonását is javasoljuk. A hozzánk kerülő ügyfelek (RSZS-es és RÁT-os) kb. 2/3 része nincs munkaképes állapotban. Akár más ellátáshoz való jutását segítjük elő, akár egészségi állapota javítása érdekében dolgozunk, fel kell ismerni, hogy élete más területein legégetőbb problémáit hogyan enyhíthetjük.
Célunk,
hogy
aki
munkára
kész
állapotba
kerülhet,
azt
közfoglalkoztatásba, védett munkahelyre, vagy esetleg a nyílt munkaerő-piacra kihelyezzük. Az aktív korú ellátásban részesülők egy része motiválatlanabb, úgy érzi, ő már „védve” van, kora, egészségi állapota miatt nem kötelező a közfoglalkoztatásba bevonni, a beilleszkedési program minimumát teljesíti, mást azonban nem tesz helyzete jobbítása érdekében.
42
Az ellátottak másik része súlyos pszichés, alkalmazkodási, beilleszkedési problémái miatt helyezhető el nehezen még a közfoglalkoztatásban is: mentorálásuk, pszichés karbantartásuk, megerősítésük nagyon nehéz, a szakember számára is nagyfokú pszichés leterheltséggel járó feladat. Az ő esetükben lépésről-lépésre haladva, kis, pozitív irányba mutató változásokkal lehet eredményt elérni, sokszor nem látványos módon. A harmadik csoport motivált az elhelyezkedésre, minden új lehetőségnek örül, szívesen vesz (venne) részt továbbképzésben, rugalmas, kész a változásokra, munkavállalásra. 2009-ben a szolgáltatásokat igénybe vevő ügyfelek közül az elsődleges munkaerő piacon 38 fő elhelyezkedett el, többségük az Álláskereső Klubot is látogatta, illetve a munkavállalási tanácsadó segítségét kérte. A Családsegítővel kapcsolatba került ügyfelek közül 74 fő került közfoglalkoztatásba. A megváltozott munkaképességű ellátottjaink közül 3 fő került a Főkefe Kft. alkalmazásába, védett foglalkoztatásba. Minden egészségkárosodott ügyfelünknek felajánljuk a kerületi védett munkahelyen való elhelyezkedés lehetőségét, amennyiben üres státusz adódik. „Várólistán” 2009 novemberében 14 fő volt. 2009-ben Álláskeresési tréningen 22 fő, egyéni álláskeresési tanácsadáson 78 fő vett részt. Számítógépes alapfokú tanfolyamra jelenleg 9 fő jár. (A Tudásháza Alapítvány és a Családsegítő Szolgálat közös szervezésében biztosítjuk – a képzést közcélú munkavállaló tartja). A TÁMOP 1.1.2. és a TÁMOP 5.3.1. foglalkoztatással összefüggő pályázati programokba 25 főt irányítottunk. Pszichiátriai beteg klienseink számára pszichológusi szakszolgáltatást biztosítunk. Pszichés problémával küzdő klienseink, és pszichiátriai beteg ügyfeleink száma évek óta fokozatosan nő. Míg a szakszolgáltatást igénybe vevő ügyfelek száma 2007-ben 30 fő volt, addig 2008-ban számuk már 67 főre emelkedett. A
Családsegítő
Szolgálat
által
biztosított
adósságkezelési
tanácsadás
komplex
családgondozás keretén belül zajlik, az adósságkezelési tanácsadó és a családgondozó közötti együttműködés és munkamegosztás előtérbe helyezésével. Az adósságkezelési tanácsadás keretében az adósságkezelési szolgáltatásba bevont közüzemi díjtartozásokkal (azon belül is lakbér, közös költség, gáz és távhő hátralékkal) rendelkező ügyfelek kapnak segítséget egyrészt tanácsadással, másrészt a tényleges hátralék megszüntetésével kapcsolatos ügyintézéssel. Az idevonatkozó helyi rendelet alapján biztosított adósságkezelési tanácsadás mellett végzik a munkatársak a Hálózat és a Héra Alapítvánnyal kapcsolatos ügyintézést is. A szolgáltatás 2004. március 1-jével került bevezetésre, melyet a korábbi években évente közelítőleg 100 család vett igénybe.
43
E területen is növekedést tapasztalhattunk, adósság kezelésben 2008-ban már 132 kliens vett részt, (ebből 68 ügyfél esetében született az adósságkezelési támogatásról határozat, ami azt jelenti, hogy ennyien feleltek meg a jogszabályi feltételeknek és jutottak önkormányzati segítséghez adósságaik rendezése érdekében). 2009 novemberéig az adósságkezelési szolgáltatásra már 247 új jelentkező volt, 118 esetben volt lehetőség az adósságkezelési támogatás igénybevételére.
4.2.3.2 Gyermekjóléti Központ Az intézmény a Gyermekjóléti Központ keretében biztosítja: •
Gyermekjóléti szolgáltatást
•
Utcai szociális munkát
•
Kórházi szociális munkát
•
Készenléti szolgálatot
•
Kapcsolattartási ügyeletet
•
Helyettes szülői hálózat szervezését
A gyermekjóléti szolgáltatás a gyermek érdekeit védő speciális személyes szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi és lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését. A gyermekjóléti szolgálat törvényi kötelezettsége a veszélyeztetettséget észlelő jelzőrendszer működtetése, mely kapcsán az intézmény: •
havonta egy alkalommal tart közös teamet a jelzőrendszer tagjaival
•
minden év március 31-éig megrendezi az éves tanácskozást a jelzőrendszeri tagok részvételével, melynek célja a kerület gyermekvédelmi helyzetének áttekintése, javaslatok megfogalmazása, elfogadása a felmerülő hiányosságok figyelembe vételével
•
a gyermekvédelmi koordinátor útján biztosítja az iskolákkal, óvodákkal való kapcsolattartást
•
44
írásos megállapodás alapján együttműködik a Nevelési Tanácsadóval
•
háromoldalú együttműködési megállapodás (Önkormányzat, Rendőrkapitányság és az Intézmény) alapján részt vesz az Ifjúsági Prevenciós Iroda működtetésében
A gyermekvédelmi jelzőrendszer 2006-ban 122 jelzéssel élt a szolgálat felé. A gondozott veszélyeztetett gyermekek száma 2006-ban 540 volt. 2007-ben a rendszer már 139 jelzéssel élt szolgálatunk felé. 2007-ben összesen 543 veszélyeztetett gyermeket gondoztunk, ebből 489-t alapellátás keretén belül / a család önkéntes együttműködésére építve / 49 kiskorút pedig védelembevétel keretén belül. 2008-ban a rendszer a korábbi éveknél jelentősen magasabb számú, 232 jelzéssel élt szolgálatunk felé. Családgondozóink a családdal együtt tervet készítenek, melynek során felvázolják a veszélyeztetettség okát, s kidolgozzák megszűntetésének lépéseit. A 2008. évben összesen 542 veszélyeztetett gyermeket gondoztunk, ebből 492-t alapellátás keretén belül / a család önkéntes együttműködésére építve /, 47 kiskorút pedig védelembe vétel keretén belül. Amennyiben a fenti munka eredménytelen, s a gyermek bekerül a szakellátásba, úgy a családgondozó feladatai közé tartozik a kiskorú hazagondozása, a vér szerinti szülővel való munka annak érdekében, hogy a gyermek visszakerüljön családjába. E munka során a szakellátásban kerületi illetékességű gyermekek száma 52 volt. Ezt a munkát sokszor hátráltatja, hogy a bekerülő gyermekek szülei hajléktalanok, így nem tudjuk tartani velük a kapcsolatot, csak, ha ők jelentkeznek a szolgálatnál. A 2008. évben a szakellátásból kikerült 3 gyermeknél végeztünk utógondozást. A Gyermekjóléti Központ a gyermek családban nevelkedésének elősegítése, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében a gyermek igényeinek és szükségleteinek megfelelő egyéni és csoportos speciális szolgáltatásokat, programokat nyújt, melynek keretében biztosítja az utcai és lakótelepi szociális munkát, a kapcsolattartási ügyeletet, a kórházi szociális munkát és a készenléti szolgálatot. Az utcai szociális munka a Gyermekjóléti Központ kötelező speciális szolgáltatása, melynek keretében a költségvetési szerv által alkalmazott utcai szociális munkás felkutatja a kerületben csellengő, ellátás és/vagy felügyelet nélkül maradt gyermekeket, megszervezi lakóhelyükre, családjukhoz történő visszajutásukat, szükség esetén gyermekvédelmi gondoskodást, illetve hatósági
intézkedést
kezdeményez.
Az
intézmény
nyitvatartási
idejétől
eltérően,
szerződésükben meghatározott munkaidőben és területen dolgozik. Működteti az Ifjúsági Prevenciós Iroda prevenciós szabadidős programjait. Prevenciós munkánk fejlesztésének, valamint gyermekjólét központtá válásunknak jelentős része az utcai szociális munka. Ebben a speciális szolgáltatásban, a terepmunka folyamán 2007-ben 23, 2008-ban további 8 kiskorú fiatalt értünk el, a prevenciós célzatú szabadidős tevékenységben 2007-ben 140, 2008-ban már 287 kiskorú részesült. Az Önkormányzat és a 45
Rendőrség által aláírt együttműködési Szerződés biztosítja a helyiséget, amely Ifjúsági Prevenciós Irodaként funkcionált 2007-ben ás 2008-ban is. Így az utcai szociális munkásnak lehetősége van az utcán csellengő gyerekek felkutatására és a szabadidejük hasznos eltöltésének megszervezésére. A korrepetálás is itt valósul meg. Az utcai szociális munkás feladata a szabadidős programok szervezése is. Az intézményünknek problémát okoz, hogy a törvényben előírt két fő utcai szociális munkás helyett egy fővel működik a szolgáltatás. Mivel egy fővel sem az Ifjúsági Prevenciós Iroda nem üzemeltethető biztonságosan és a szabadidős tevékenységek levezetése – a magas gyermekszám miatt – nem megoldható, az intézmény családgondozói és asszisztensei segítik az utcai szociális munkás munkáját, előre megbeszélt időbeosztás szerint. A kapcsolattartási ügyelet az intézmény nyitvatartási idején kívül szerződésben előre meghatározott időben, képzett külső illetve belső szakemberrel (mediátor) nyújtott szolgáltatás. Több lépcsős, amely minden esetben a gyermek és külön élő, kapcsolattartásra jogosult szülője, nagyszülője közötti biztonságos találkozás, kapcsolattartás biztosítását szolgálja. Az intézmény képzett mediátoraival, illetve a kapcsolattartást biztosító kollégával, munkaidőn túl végzendő munka miatt megbízási szerződést köt, és ennek útján nyújtja a kerületben élő lakosoknak ezt a szolgáltatást, amelyet térítésmentesen vehetnek igénybe, önkéntes írásbeli kérelem, illetve gyámhivatali vagy bírósági kijelölő határozat útján. 2007-ben 12, 2008-ban már 19 család élt ezzel a szolgáltatással. Ezt minden esetben megelőzte egy mediátor által vezetett egyeztetés annak érdekében, hogy a kapcsolattartás zavartalan legyen. A kórházi szociális munkát az intézmény jelenleg a Heim Pál Gyermekkórházzal 2007-ben kötött együttműködési megállapodás alapján, mint koordinációs tevékenységet látja el. Ellátása az NCSSZI szakmai munkacsoportja által az ESZCSM felkérésére kidolgozott protokoll alapján történik, melynek keretében biztosítjuk az információáramlást a Heim Pál Gyermekkórház, illetve az István Kórház szociális munkása, és a kórházi ellátásra szoruló veszélyeztetett gyermek lakóhelye szerint illetékes gyermekjóléti szolgálat között, valamint szükség esetén gondozását is ellátja. A Kispesti Családsegítő Szolgálat és Gyermekjóléti Központ kórházi szociális munkát végző munkatársa együttműködik a kórházat képviselő intézeti családgondozó védőnővel. A készenléti szolgálat célja a gyermekjóléti központ nyitvatartási idején túl felmerülő krízishelyzetekben történő azonnali segítségnyújtás, tanácsadás vagy tájékoztatás útján. A szolgálatot egy állandóan hívható telefonszám biztosításával kell megszervezni. A készenléti szolgálatot a Gyermekek Átmeneti Otthonába kihelyezett, 16 óra után hívható 46
mobiltelefonszámon elérhető olyan szociális szakember lát el, aki rendelkezik az esetleges krízishelyzet megoldásához szükséges szociális képzettséggel és információs háttérrel. Az Intézményünk által szervezett és működtetett helyettes szülői ellátás célja a gyermekek átmeneti gondozásának biztosítása / a szülő kérelmére / a helyettes szülő saját háztartásában. Az átmeneti gondoskodás a kérelem okának fennállásáig, de legfeljebb tizenkét hónapig biztosítható. Helyettes szülői tanácsadó alkalmazásával folyamatosan segítjük a helyettes szülőt feladatainak ellátásában, illetve ellenőrzi tevékenységét. Jelenleg a kerületben egy helyettes szülő áll rendelkezésre, azonban az ellátás iránt az elmúlt évben nem mutatkozott igény.
4.2.3.3 Családok Átmeneti Otthona (a továbbiakban: CSÁO) A CSÁO alapvető feladata szerint – a fenntartó és működtető által szabályozott felvételi előírások alapján – befogadja és elhelyezi az otthontalanná vált családok gyermekeit, szüleit, részükre éjszakai, nappali tartózkodásra, személyi tisztálkodásra, étkezésre, közös családi
együttlétre
szolgáló
helyiségeket
(önálló
lakrészt)
biztosít.
Befogadja
a
válsághelyzetben lévő, bántalmazott vagy várandós anyákat és gyermekeiket, illetve a szülészetről kikerült anyát és gyermekét. A CSÁO segítséget nyújt a szülőnek gyermeke teljes körű ellátásához, gondozásához, neveléséhez, számára térítésmentesen pszichológiai, mentálhigiénés, pedagógiai, jogi tanácsadáson való részvételt biztosít. Segítséget nyújt a szülő munkavállalása terén, ezzel együtt biztosítva a gyermeke óvodai, iskolai ellátását, (lehetőleg intézményváltás nélkül), valamint a szükséges gondozói felügyeletet. Az átmeneti ellátásban részesülő családokat megfelelően felszerelt összkomfortos önálló, elkülönített lakrészekben tudjuk elhelyezni. Az elhelyezett gyermekek és szüleik (törvényes képviselőik) számára az Otthon szabályozott működése elfogadott, néhány esettől eltekintve a családok együttműködése a szakmai személyzettel jó. Az utóbbi évek tapasztalatai azt mutatják, hogy az Otthonba kerülő családok egyre összetettebb és súlyosabb krízishelyzetből érkeznek, számtalan akut problémával családjaink, amelyek feltárása is, de főként kezelése rendkívül időigényes és bonyolult. A foglakoztatási krízis igen problematikus területe
szakmai
munkánknak,
ugyanis
a
munkaerő-piaci
feltételek,
a
kliensek
alulképzett/képzetlen adottságai a gazdasági törvényszerűségek alapján működő – általunk
47
aligha befolyásolható – rendszerek (természetesen adott időpontban) beavatkozásra kevés esélyt biztosítanak. A korábbi éveket összehasonlítva a 2009-es évről megállapítható, hogy míg az elmúlt években az Otthont kerületen kívüli rászorult családok egy hónapban csak egy-két alkalommal keresték meg, erre az évre jellemzően szinte minden napra van legalább egy hívás és nem a rászorult érdeklődik, hanem más kerületekben dolgozó szociális munkás kollégák. A CSÁÓ munkájában kiemelt jelentőségű a gondozott családok tartós lakásmegoldáshoz juttatása.
Ennek
érdekében
kötelező
előtakarékossággal
a
kalkulatív
szemlélet
érvényesítésétét, gyermekeik maradéktalan gondozását illetve a problémáik megoldásában való aktív együttműködést várja el ügyfeleitől. Az együttműködő családok jelentős része alkalmassá válik az önálló életvitelre, ezért a CSÁO-ból stabil lakhatásba való kimeneti út biztosítása, valamint a családok kigondozása is fontos feladata az Otthonnak. A sikeres kigondozások érdekében az intézmény és a Vagyongazdálkodási és Hasznosítási Iroda között jól szabályozott, operatív az együttműködés. A kigondozást megelőző eljárás részeként az ellátás időtartamának lejárta előtt másfél hónappal a Családok Átmeneti Otthonának Szakmai Fóruma tesz javaslatot egy adott család önkormányzati bérlakáshoz juttatására, figyelembe véve a család nagyságát és fizetőképességét. A Szakmai Fórum döntése alapján az otthonvezető teszi meg javaslatát az Iroda vezetőjének. Az otthonvezető tárgyév elején, januárban írásban tájékoztatja az Iroda vezetőjét, hogy hány család kigondozása várható, s a kigondozásra váró családok milyen minőségű és nagyságú lakások fenntartására képesek. A kigondozást segítő jelentős tényező, hogy az Önkormányzat 2004 májusától pályázaton kívül évi három bérlakást biztosít a Családok Átmeneti Otthona részére. A 17/2006.(IV.19.) Önkormányzati rendelet 10. § (1) d.) pontja értelmében a bérbeadás egy évre történik, amely a Családsegítő Szolgálat és Gyermekjóléti Központ javaslatára egy esetben egy évvel hosszabbítható. Ez alatt az egy év alatt a család köteles együttműködni a Gyermekjóléti Szolgálat családgondozójával, valamint a lakásfenntartással kapcsolatos fizetési kötelezettségeinek eleget tenni. A második év leteltével az önkormányzat megvételre felajánlja a lakást. A piaci érték 70%-a a teljes vételár, ennek 20%-át kell készpénzben az önkormányzat felé kifizetni. A kiköltözött családok közül egy család tudta megvásárolni a lakását.
48
A 2007. évben egy kétgyermekes családot gondoztunk ki sikeresen, helyükre ugyanilyen összetételű családot fogadtunk be. A 2008. évben jelentősen nőtt a sikeresen kigondozott családok száma, ez évben a kigondozás hét kiskorú gyermeket és négy felnőttet érintett.
A 2008-as évben a kigondozott családok között volt: •
Négy kiskorú gyermekét átmenetileg egyedül nevelő anya
•
Egy csecsemőkorú gyermeket nevelő apa (a feleséget, aki férjét és gyermekét elhagyva önkényesen kiköltözött krízishelyzetben lévő várandós anyaként fogadott be az Otthon)
•
Két kiskorú gyermeket (a kisebbik az otthonba történő befogadáskor született) nevelő élettársi kapcsolatban élő fiatal pár.
A kigondozott családok helyére befogadott családok közel hasonló összetételűek voltak, mint elődeik.
4.2.3.4 Gyermekek Átmeneti Otthona (a továbbiakban: GYÁO) A Családok Átmeneti Otthona működtetése mellett 2006. október 1-jétől új intézményként hozta létre az Önkormányzat a Gyermekek Átmeneti Otthonát, mely azoknak a 3-18 év közötti gyermekeknek biztosít átmeneti gondozást, akiknek ellátása valamilyen ok miatt átmeneti időre családon belül nem biztosítható. Az átmeneti gondozást a GYÁO minden esetben a szülő/törvényes képviselő kérelmére illetve beleegyezésével biztosítja a gyermek(ek) számára. A GYÁO megszakítás nélküli munkarendben működő, 16 férőhelyes, folyamatosan nyitva tartó gyermekjóléti alapellátás keretében személyes gondoskodást biztosító intézmény, melynek feladata teljes körű ellátás, gondozás, nevelés biztosítása a szolgáltatást igénybe vevő gyermekek számára. Ennek keretében biztosítja a gyermekek számára a megfelelő elhelyezést, a nevelési – oktatási intézményekbe való eljutást, a felkészülést az iskolai követelményeknek megfelelően, a gyermekek korának megfelelő étkezést, tisztálkodási lehetőséget,
zsebpénzt,
szabadidős
programokat,
kapcsolattartást
a
szülőkkel
és
családtagokkal, szükség esetén évszaknak megfelelő ruházatot és taneszközöket. A GYÁO-ban a gyermeknek nyújtott teljes körű ellátás, gondozás mellett az otthon családgondozója kapcsolatot tart a gyermek lakóhelye szerinti gyermekjóléti szolgálat 49
családgondozójával, és az átmeneti gondozás alatt a közösen elkészített egyéni gondozásinevelési terv alapján részt vesz a család problémájának megoldásában, a veszélyeztetés megszűntetésében, hogy a gyermek minél hamarabb visszatérhessen saját környezetébe. A GYÁO személyi és tárgyi feltételei megfelelnek a jogszabályi követelményeknek, azonban az intézmény jelenlegi humán-erőforrása csak nehezen teszi lehetővé a 24 órás állandó felügyelet biztosítását. Problémát okoz, hogy az intézmény nem rendelkezik sem gyermekpszichológussal, sem családgondozóval. A bekerülés okai igen sokfélék, azonban a tendenciák azt mutatják, hogy egyre több esetben párosul a családi konfliktus és a szülő életvezetési problémája az elégtelen lakáskörülményekkel, albérlet elvesztésével, amelyet a jelenlegi gazdasági körülmények között nem lehet egy éven belül megoldani, főleg, ha egyszülős családról van szó, vagy a szülők egyike nem tud, vagy nem képes munkát vállalni. Azokban az esetekben nem bizonyult jó megoldásnak az átmeneti gondozás, amikor a szülő a gyermek magatartási problémái miatt kérte az ellátást, és nem együttműködött a nevelő kollégákkal, hanem mintegy büntetésként, fenyegetésként alkalmazta az ellátást és megpróbálta érzelmileg és a hazaköltözéssel zsarolni a gyermeket. 2007-ben az Otthon 43 gyermek átmeneti gondozását látta el, ebből 5 gyermek állt az átmeneti gondozás idején védelembe vétel alatt. Az intézmény kihasználtsága átlagosan 54%-os volt. A második félévtől kezdve a normatív létszám 9 és 12 között mozgott. Az egész évre vetített normatív létszámunk 8,67 fő volt átlagosan. 2008-ban az Otthon 44 gyermek átmeneti gondozását látta el, ebből 3 gyermek állt az átmeneti gondozás idején védelembe vétel alatt. Az intézmény kihasználtsága átlagosan 66,73% volt. A normatív létszám 7 és 15 között mozgott. Az egész évre vetített normatív létszámunk 10,67 fő volt átlagosan. Ez 2007hez képest 23 %-os emelkedést mutat. Kihívást jelentett, hogy a 2007-es és 2008-as években egyaránt, hogy több olyan gyermek részesült átmeneti gondozásban, aki tartós betegségben szenvedett – pl. anorexia, Alportszindróma – és emiatt állandó egészségügyi ellátás biztosítása, valamint a folyamatos gyógyszerezése plusz feladatot és felelősséget rótt a gyermekfelügyelőkre. Négy enyhe értelmi fogyatékos gyermek is igénybe vette szolgáltatásunkat, a speciális nevelési szükségleteik nagyon kimerítették erőtartalékainkat a beszoktatás időszakában. Rendszeresen szervezünk a gyermekeknek szabadidős programokat, valamint kézműves foglalkozást. Nyári időszakban 1 hetes tábort szerveztünk a gyerekeknek, napközis jelleggel pedig 2 napos „lovas tábort” szerveztünk. Az otthonban tartózkodó gyermekek születésnapját, 50
valamint a karácsonyt is közösen ünnepeltük. Az ünnepek alkalmából több helyről kapott intézményünk tárgyi adományt.
4.2.3.5 Pályázati aktivitások Az Intézmény több munkatársa vesz részt pályázatok elkészítésében, hiszen a külső források biztosításával tudunk szabadidős programokat, foglalkoztatási programokat szervezni. A pályázati projektek lebonyolításában a családsegítő csoport tagjai aktívan vesznek részt. A fejlesztésekre, a kötelező szolgáltatásokon felül biztosítandó kiegészítő szolgáltatásokra az intézmény sikeresen pályázott az elmúlt években, pályázati forrásokból több mint 566 Millió forinttal egészítette ki forrásait, melyből modellértékű programokat tudott megvalósítani. Az intézmény minden lehetőséget megragad a pályázatok adta anyagi lehetőségek kihasználásával, modellértékű gyakorlatok bevezetésével kapcsolatosan: •
az Ifjúsági Klub, egy közös pályázat a rendőrséggel, és a csellengő fiatalok kulturált körülmények között hasznos szabadidő eltöltési lehetőséget kapva tudtak fejlődni, a segítő figyelem, ami kiterjedt a tanulási problémától a továbbtanulási lehetőségeken át az élet dolgaira egyaránt.
•
a Biztos Kezdet Program hiánypótló szolgáltatás, ami a 0-5 éves korú hátrányos helyzetű gyermekeknek és szüleinek adhat nagyon sokat. Az itt megforduló gyermek és édesanyja együtt játszik. Itt nem lehet a gyereket „lepasszolni”, a szülők egymás közt beszélgetve a szakember vezetésével sok fontos dolgot tanulnak a gyermekükről és a vele való törődésről. A gyermekek boldogok, mert olyan játékokkal játszhatnak és ismerhetnek meg, amire otthon nincs mód. A játékok beszerzésénél pedig nagy hangsúlyt fektettünk arra, hogy ezek lehetőleg a babák testi, értelmi és érzelmi fejlődését szolgálják.
•
a Családterápia, a szétesett vagy széteső családoknak nyújthat segítséget. A terapeuta, mint kívülálló szakszerűen feltett kérdéseivel, segítő mondatokkal rávezeti a feleket a közös egyetértő pontokra. Jelenléte, magatartása garancia arra, hogy mindkét fél elmondhassa véleményét és meghallgassák.
51
A Kispesti Családsegítő Szolgálat és Gyermekjóléti Központ által 2005 óta megvalósított pályázati projektek Pályázat neve Gyermekek Átmeneti Otthon tetőtér beépítése Segítséggel előnyben
Megnyert összeg 7 500 000 3 025 000
Egészségmegőrző és betegségmegelőző program
35 000
Színházlátogatások Táborok
80 000 40 000
Módszertani intézet támogatás
3 500 000
Nyári Szünidős napok A Gyermekjóléti alapellátások fejlesztése
68 000 4 000 000
Dolgos Hétköznapok
719 376
Női Vállalkozások megerősítése dél Pesten 10 444 576 Tanulj,hogy segíthess
17 236 534
Színházlátogatások tábor Vasvár tábor Pilis
80 000 50 000 53 000
Egészségmegőrző és betegségmegelőző program
40 000
Módszertani intézet támogatás
3 500 000
Színházlátogatások
50 000
Egészségmegőrző és Betegségmegelőző
50 000
Jeles napok Csetényi tábor
40 000 45 000
budapesti napközis tábor
80 000
Általános iskolások esély egyenlőségére
19 000 000
Lépésről-lépésre Munkanélküliek részére Forrásház Központ Bűnmegelőzés "kiabálj" társasjáték
44 820 350 450 000 000 1 900 000
Egészségmegőrző és betegségmegelőző program
40 000
Színház látogatások Táborozás Pálkövén
80 000 84 000
Kimenet, eredmény létre jött a 16 férő helyes átmeneti otthon, és a gyermekjóléti szolgálat új, tágasabb helyre költözött átalakításra, felújításra kerültek a családsegítő helységei hátrányos helyzetű gyerekek részére rendszeres küzdő sport oktatása hátrányos helyzetű kliens gyerekeknek színházi programok biztosítása nehéz helyzetben élő klienseink gyermekeinek táboroztatása gyermekjóléti módszertani intézmény lévén működési költségekhez hozzájárulás a nyár utolsó hetében, napközis tábor minden féle mulatságokkal (strand, kézműves, bográcsozás, stb.) a megépült Gyermekek Átmeneti Otthonának berendezése. a XVIII. Kerülettel együtt a munkába való visszavezetésen dolgoztak a kollégák Kommunikációs és Önismereti tréningek megtartásával, illetve a vállalkozáshoz szükséges tudás anyag átadásával segítettük a dél-pesti nőket az újra munkába állásban. szociális szférában dolgozók továbbképzése a jelen elvárásoknak megfelelően hátrányos helyzetű kliens gyerekeknek színházi programok biztosítása Gyermekek Átmeneti Otthonában élő gyermekek táboroztatása Gyermekek Átmeneti Otthonában élő gyermekek táboroztatása hátrányos helyzetű gyerekek részére rendszeres küzdő sport oktatása gyermekjóléti módszertani intézmény lévén működési költségekhez hozzájárulás hátrányos helyzetű kliens gyerekeknek színházi programok biztosítása hátrányos helyzetű gyerekek részére rendszeres küzdő sport oktatása történelmi áttekintése és méltó ünneplése a jeles napoknak (márc.15;Aug.20;szüret, karácsony,stb.) Gyermekek Átmeneti Otthonában élő gyermekek táboroztatása a nyár utolsó hetében, napközis tábor minden féle mulatságokkal (strand, kézműves, bográcsozás,stb.) nehezen tanuló, részképesség zavaros gyerekek segítése a tanulásban (mozgás terápia, korrepetálás, tanulás technika, stb.) a munkába visszakerülésre legesélytelenebbek felkutatása, az önbizalom megerősítése, tanulási lehetőség biztosítása, orvos, pszichológus, gyógytornász, zeneterápia. Segítségnyújtással munkaerőpiacra juttatásuk. még nincs megvalósítási szakaszban társasjáték kitalálása: bűn megelőzés, az áldozattá válás, és a drog veszélyeinek megtanulására hátrányos helyzetű gyerekek részére rendszeres küzdő sport oktatása hátrányos helyzetű kliens gyerekeknek színházi programok biztosítása Gyermekek Átmeneti Otthonában élő gyermekek táboroztatása
Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás
52
4.2.3.6 Az intézmény fejlesztéséhez kapcsolódó középtávú fejlesztési feladatok •
Gyermekjóléti Központban 1 fő utcai szociális munkással szükséges a létszámot bővíteni.
•
Családsegítő Szolgálatnak minimum 1 fő családgondozóra, vagy adósságkezelő munkatársra van szüksége.
•
A számítógépes park bővítése, javítása.
•
A GYÁO-nál plusz 1 fő gyermekfelügyelő alkalmazása, a 24 órás állandó felügyelet stabil biztosítása érdekében.
•
A GYÁO számára gyermekpszichológusi szolgáltatás biztosítása
•
A CSÁO-nál közösségi helyiség nincsen, a működési ellenőrzésekben több ízben szerepel ennek a hiányosságnak a leírása.
•
Forrásház - Közösségi Szolgáltató Központ létesítése, célzottan pszichiátriai betegek számára (sikeres pályázat – megvalósítás előtt).
53
5
FOGLALKOZTATÁSI SZOLGÁLTATÁSOK
A foglalkoztatási célú szolgáltatásokat érintő legjelentősebb változást az „Út a munkához” program végrehajtását lehetővé tevő 2008. évi CVII. törvény elfogadása jelentette, mely számos szociális és foglalkoztatási tárgyú törvényt módosított. Jelentősen megváltoztatja az aktív korú, inaktív személyek segélyezési és foglalkoztatási rendszerét, ezzel párhuzamosan javítja a közfoglalkoztatás támogatási kondícióit, erősen beszűkíti a rendszeres szociális segélyhez jutás lehetőségeit. A program egyik célja, hogy a munkára képes, tartósan munkanélküli személyek a korábbiaknál fokozottabb mértékben vegyenek részt közfoglalkoztatásban, hogy rendszeres munkajövedelemhez jussanak, ezzel is közelebb kerüljenek a munka világához. Az is kimondott célja a programnak, hogy szigorúbban szűrje a segélyezetteket, a munkavállalási szándékuk alapján. Ennek érdekében minden rendszeres szociális segélyben részesülő személy jogosultságát 2009. március 31-ig felül kellett vizsgálni. A korábbi feltételeken túl (fennállnak a szociális feltételek, és a munkaügyi központtal való legalább egy éves együttműködés), csak az kaphat rendszeres szociális segélyt (továbbiakban: RSZS), akinek igen alacsonyak az esélyei a munkavállalásra. Ők az egészségkárosodott személyek, az 55 év felettiek, vagy azon kérelmezők, akiknek 14 éven aluli gyermeke számára nem biztosított a napközbeni ellátás. Azok az aktív korúak ellátására jogosultak, akik nem tartoznak a fenti csoportok közé, csak rendelkezésre állási támogatásra (továbbiakban: RÁT) jogosultak. A támogatásuk mértéke 2009-ben 28.500 Ft/hó, s az Állami Foglalkoztatási Szolgálattal (továbbiakban: ÁFSZ) álláskeresési megállapodást, és azzal járó szigorú együttműködési kötelezettséget ír elő a jogszabály. A munkavállalási szándék szűrésének eszköze ezen együttműködés számonkérése. Ennek egyik formája, hogy az önkormányzatuk által szervezett közcélú munkát el kell fogadják. A foglalkoztatást a munka törvénykönyvében rögzített feltételek keretein belül kell szervezni. Amennyiben a végzettsége, vagy annál egyel alacsonyabb munkakört a személy nem fogadja el, úgy kiesik a támogatottak köréből. A program e részének legfontosabb feladata, hogy aki képes dolgozni, az munkával járuljon hozzá a közteherviseléshez. Eközben a minimum szintű ellátást továbbra is biztosítja az arra rászorulóknak.
54
A program másik kiemelt célja, a segélyezettek munkaerő-piaci helyzetének, reintegrációs esélyeiknek a javítása. Elsősorban ezt kell segítenie a közcélú foglalkoztatásnak és a mellette szervezett munkaerő-piaci szolgáltatásoknak. Ezért is kiemelt jelentőségű a közfoglalkoztatás szervezése. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 37/A. § (1) bekezdése előírja a települési önkormányzat, illetve a közfoglalkoztatási feladatok ellátását magára vállaló önkormányzati társulás számára, egyéves időtartamra közfoglalkoztatási terv készítését. A terv jogszabályban rögzített célja a közfoglalkoztatás hatékony megvalósítása és az álláskeresési megállapodásban foglaltakkal való összhang biztosítása. Az állami foglalkoztatási szerv és a szociálpolitikai kerekasztal véleményének ismeretében a közfoglalkoztatási tervet évente február 15-éig, a 2009. évben április 15-éig kellett elfogadni. A közfoglalkoztatási terv elsősorban közös átgondolása a közös helyi foglalkoztatási feladatoknak, kapcsolódóan a foglalkoztatási szolgáltatásoknak, melyben az Önkormányzat, a Közpark Non-profit Kft. és a Családsegítő Szolgálat összehangoltan vette ki a maga részét. A terv keretében hozzávetőlegesen meg kellett becsülni, hogy hány fő vehet részt 2009-ben a kerületben közfoglalkoztatásban, és számukra milyen módon biztosítható elégséges számú és megfelelő foglalkoztató hely. A közfoglalkoztatási terv egyéves időtartamra szól. Fontos, hogy a munkakörök képzettségi szintje közelítsen a munkaerő-kínálatéhoz, azaz a potenciális munkára kész támogatottakéhoz. A közfoglalkoztatás finanszírozása is jelentősen változott. A korábbi években korlátozott keretösszeg volt lehívható, 2009-től a támogatás felülről nyitott. Minden foglalkoztatott bér és járulékainak 95%-a havonta visszaigényelhető az Államkincstártól. Ez jelentős mozgásteret nyit a foglalkoztatotti létszám növelésére. A XIX. kerület 2009. évi Közfoglalkoztatási Terve a közfoglalkoztatásba bevonható személyek várható létszámára vonatkozó előzetes kalkulációk alapján, a közfoglalkoztatás kapacitását 150 főre tervezte. A meghatározott létszámra tervezett költség 115 621 520 forint volt, amelyből az Önkormányzat önrésze 12.716.076 forintra lett kalkulálva. A XIX. kerület Közfoglalkoztatási Tervével kapcsolatos 2009 X. havi adatszolgáltatás időpontjában a RÁT-ban részesülők száma 90 fő, az RSZS-ben részesülőké 60 fő volt. A közcélú foglalkoztatásban részt vevők létszáma 106 fő volt, a foglalkoztatás átlagos időtartama 7,2 hónap volt. A közcélú foglalkoztatásra novemberig felhasznált forrás 43.308.000 Ft volt.
55
A kerületi közfoglalkoztatás megszervezésben vezető szerepet játszik a Közpark Nonprofit Kft. a Kispesti Önkormányzat által alapított gazdasági társaság, amelynek feladata Kispest közterületeinek, parkjainak, játszótereinek kezelése, karbantartása. A társaság közcélú, valamint közhasznú foglalkoztatást szervez. Együttműködve a Szociális és Gyermekvédelmi Irodával munkát ajánl azon aktív korú nem foglalkoztatottak részére is, akik az álláskeresési támogatás folyósítási időtartamát már kimerítették és rendszeres szociális segélyre lennének jogosultak. Megemlítendő még a Roma Közfoglalkoztatási Program, melynek keretében jelenleg 15 fő közhasznú munkás dolgozik a Kft-nél. Az „Út a munkához” programban a Családsegítő Szolgálat vállal vezető szolgáltatói szerepet a kerületben. A rendszeres szociális segélyezettek beilleszkedési programját szervezi, komplex foglalkoztatási szolgáltatásokat biztosít sikeresen, több éves speciális szolgáltatói tapasztalatokkal.
(lásd még: Családsegítő Szolgálat elhelyezkedést segítő
szolgáltatásainak elemzése.) Az „Út a munkához” program tapasztalatai azt mutatják, hogy a közcélú munkalehetőségek száma bővült, és szerencsés, hogy a munkakörök palettája is szélesebb lett. A kerületben már a civil szervezetek is igényt nyújtanak be közcélú munkára, tapasztalataink szerint szívesen élnek a lehetőséggel. Az intézményeknél a tervezésnél lefolytatott előzetes szükséglet-felmérésnél a vezetőknek pontosan végig kell gondolniuk, hogy milyen adott munkában van szükségük segítségre. Velük azt is tisztázni kell, hogy az adott munkakörben mit várnak/várhatnak el a közcélú munkát végzőtől. A közcélú munka mellett viszont nagyon kevés a közhasznú munkába bevonhatók létszáma. Az ellátás nélküli álláskeresők magas számát figyelembe véve erre sokkal nagyobb lenne az igény. Nehezíti a közfoglalkoztatás létszámának kialakítását a válság következtében megnövekedett számú álláskereső. Egyre többen végeznének közmunkát, más álláslehetőség hiányában. Erre nem lehetett egyik szerv sem felkészülve. Azok is, akik ún. megelőző együttműködést teljesítenek a Munkaügyi Központtal, és az Önkormányzattal is megállapodást írnak alá – részükre közfoglalkoztatásban való részvétel lehetőségét kell(ene) felajánlani. (Azokra vonatkozik, akik elviekben az aktív korúak ellátására jogosultak lehetnek.) A közfoglalkoztatásban való részvétel egyes emberek számára az egyedüli lehetőség arra, hogy visszakerüljenek a munka világába. A legnagyobb hangsúly a munkába állítás előtt a kiválasztás folyamatára tevődik.
56
Ahhoz, hogy a megfelelő ember a megfelelő helyre kerülhessen, mindenképp tisztában kell lenni a munkavállaló tapasztalatával, jelenlegi képességeivel, készségeivel. Így kevesebb ember marad/kerül ki alkalmatlansága miatt a munkából. Néhány ügyfelünk részére sikerült az elmúlt időben lehetőséget biztosítani, hogy közösen, személyére szabottan találjunk a közfoglalkoztatásban munkalehetőséget. Igaz, hogy ez a közfoglalkoztatóval, a leendő munkahellyel, a Szociális és Gyermekvédelmi Irodával, ügyféllel többszöri egyeztetéseket, nagyobb időráfordítást jelentett, mégis ez bizonyul optimális megoldásnak. Sajnos minden ügyfél esetében azonban erre nincs módunk. Az RSZS ügyfelek kisebbik hányada képes rövid időn belül elhelyezkedési lehetőséggel élni. Aki közülük akar és képes is dolgozni, nem tud más helyen munkát vállalni, csak a közfoglalkoztatásban. A program keretében munkát vállalók általában korábban hosszabb időre kiestek a munka világából. Emiatt – és egyéb egyéni problémáikból adódóan, tovább tart a betanulási, „beszoktatási” időszak. A munkavégzés során több odafigyelést, türelmet igényelnek. Mindenképp igény lenne a munkaviszony ideje alatt is a folyamatos mentorálásra, utánkövetésre. A Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ a XIX. kerületi álláskereső ügyfeleket a XVIII. kerület Darus utcai kirendeltségén fogadja. A „Út a munkához” program következtében a korábban RSZS-ben részesülő, de álláskeresőként nem regisztrált ügyfelek bekerültek a regisztrációba (kötelező regisztráció).
Ugyanakkor a Munkaügyi Központ
reintegrációs jellegű szolgáltatásait nagyon kevés ügyfél veszi igénybe, ezért azon ügyfelek, akik átmenetileg vagy egyáltalán nem tudnak munkát vállalni, újból visszakerülnek a Családsegítő Szolgálat ügyfélkörébe. A XIX. kerületi diplomás és pályakezdő álláskereső ügyfeleket a Regionális Munkaügyi Központ Pályakezdők és Diplomások Irodája fogadja, azonban a kerületi szolgáltatók gyakorlatilag csak minimális szinten állnak kapcsolatban az Irodával. A kerületi szociális foglalkoztatásban vezető szerepet játszó Főkefe Nonprofit Kft. 3 kispesti telephelyén jelenleg 65-70 kispesti, megváltozott munkaképességű munkavállaló dolgozik. A szociális foglalkoztató dogozói létszámát a Kispesti Családsegítő Szolgálat kliensei adják, a felvételükhöz szükséges valamennyi okmányt, papírt a Családsegítő Szolgálat állítja össze.
57
5.1 Az „Út a munkához” programmal kapcsolatos eddigi kerületi tapasztalatok összefoglalása Pozitívumok: •
több munkalehetőség, többféle munkakör a közcélú munkában
•
egyéb szervezetek igényének kielégítése a közcélú munkára
•
személyre szabottan munkakörök kialakításának lehetősége a Családsegítő Szolgálat, a Közpark Non-profit Kft. és a Szociális és Gyermekvédelmi Iroda között.
Hátrányok, fejlesztendő területek: •
egy ügyfélnek több szervezettel kell kapcsolatot tartania, nem mindig átlátható, hogy az ügyfél hol tart, célszerű lenne az „egykapus” ügyintézési rendszer bevezetése
•
nagyon kevés a közhasznú munka
•
a 35 év alattiak felzárkóztató képzése nem működik
•
egyéb képzésben résztvevők száma is elenyésző (akikről tudunk)
•
az orvosi alkalmassági vizsgálat: o csak egy munkakörre szól (melyet esetenként szakorvos véleménye „felülírhat”) o az „átmenetileg nem alkalmas” minősítésnél az ismételt alkalmassági vizsgálatot a Munkaügyi Központ nem kéri o nem követhető, hogy a Munkaügyi Központ nyilvántartásában hogyan szerepelnek
azok,
akik
egészségügyi
ok
miatt
nem
alkalmasak
a
munkavégzésre (van, akit törölnek, van, akit fel sem szólítanak, ha pl. mulaszt) •
az ügyfelek közül olyanok is kikerülnek, akiknek szükségük lehetne további támogatásunkra
•
több ügyfél „eltűnik” a közfoglalkoztató látóköréből: o a Pályakezdők és Diplomások Munkaügyi Központja nem küldi az aktív korú ellátottakat a közfoglalkoztatóhoz o nem írják elő a jelentkezését (akár először véletlenül, aztán később is elmarad) o ha nem vállalja el a közcélú munkát, mégis „büntetlen” marad, stb.
58
•
a Munkaügyi Központban a reintegrációt érdemben elősegítő szolgáltatások helyett a hivatalos ügyintézés a hangsúlyos – az ügyfél sokszor nem érzi értelmét a velük való kapcsolattartásnak
•
megvizsgálandó a kerület közintézményeinek karbantartására közcélú munkásokból álló csoport létrehozása
•
megvizsgálandó a meglévő bérlakás állomány állagának megóvásába a közcélú munkavállalók bevonásának lehetősége
5.2 Középtávú fejlesztési feladatok meghatározása •
A Közpark Non-profit Kft. által biztosított nyílt munkaerőpiacra való visszatérést segítő szolgáltatások mentori és koordinációs hátterének erősítése, mely a szinten tartáson kívül a munkába irányítást, állásfeltárást, a már munkában lévő közfoglalkoztatottak utógondozását is jelenti.
•
A kerületi közfoglalkoztatási terv pontos évközi monitorozási rendszerének kidolgozása, informatív teljesülési indikátorok meghatározása.
•
Megvizsgálandó a kerület közintézményeinek karbantartására közcélú munkásokból álló csoport létrehozásának lehetősége.
•
Megvizsgálandó a meglévő bérlakásállomány állagának megóvásába a közcélú munkavállalók bevonásának lehetősége.
•
A XIX. kerületi álláskereső ügyfeleket fogadó Munkaügyi Kirendeltség és a kerületi szolgáltató szervezetek közötti együttműködés javítása.
59
6
NEM ÖNKORMÁNYZATI FENNTARTÁSÚ SZERVEZETEK ÁLTAL BIZTOSÍTOTT KERÜLETI SZOLGÁLTATÁSOK
6.1 Nem önkormányzati bemutatása
6.1.1
fenntartású
kerületi
szolgáltató
szervezetek
Vöröskereszt Kispesti Szervezete
A Vöröskereszt a Kispesti Önkormányzattal kötött együttműködési megállapodás alapján a hajléktalanok ellátására Nappali Melegedőt üzemeltet (60 fő részére) és utcai szociális munkát is ellát. Emellett: •
Rendszeresen
tart
ruhaosztást,
továbbá
étkezési
lehetőséget,
csomagmegőrzést,
postacímet, pihenési-, tisztálkodási-, és mosási lehetőséget biztosít. •
Munkalehetőség keresését havi 3 alkalommal érkező listából telefonálási használattal tesszük lehetővé.
•
Évente 2 alkalommal (ünnepek) 100-150 fő részére meleg vacsorát osztunk.
•
Folyamatos könyvtárhasználat, TV-, videofilm-nézés, zenehallgatás áll rendelkezésre.
•
2007 második félévétől naponta meleg ebédet (60 fő ) osztunk.
•
Tüdőszűrő programokat szervezünk évente 2 alkalommal, a Máltai Szeretetszolgálattal közösen.
•
2007-ben nyert pályázat útján 38 hajléktalant juttattunk szálláshoz és egy éven át támogatjuk lakhatásukat.
•
A szociális munkát ellátó 5 fő folyamatosan intézi az iratok pótlását.
További tervek: Munkalehetőségek felkutatása főleg kerületi cégek, vállalkozók bevonásával. Pályázat segítségével képzés és munka biztosítása hajléktalan és kerületben lakó szociálisan rászorult családok eltartói számára. Csoportfoglalkozás addiktológiai asszisztens vezetésével.
60
A Vöröskereszt egyéb tevékenysége: •2008-tól Önkormányzati segítséggel üzemel a Vöröskereszt Szolgáltatóház, amely 7 főnek nyújt munkalehetőséget •A szűkös anyagiak között élők segítése ruhaneművel (ingyenes ruhaosztás) •Esetenként
élelmiszer-segély
kerületi
lakosoknak
a
vöröskeresztes
titkárok,
az
Önkormányzat, a Családsegítő Szolgálat, a Védőnői Szolgálat, valamint a Segítő Kéz Kispesti Gondozó Szolgálat ajánlása alapján •Információ nyújtása ( a kerületi segítő szervezetek működése és a támogatási lehetőségek ismertetése ) •Ifjúsági programok szervezése – a tanév folyamán iskolai egészségnapok, kirándulások, klubfoglalkozások, nyári szünetben táborok szervezése általános és középiskolások részére. A programokon résztvevők hátrányos helyzetű fiatalok és gyermekek, ill. vöröskeresztes feladatot vállaló fiatal önkéntesek •Véradás szervezése •Munkahelyi elsősegélynyújtó tanfolyamok szervezése •Adományok fogadása és kiközvetítése (bútor, háztartási gépek, stb. ) •Önkéntesek képzése 6.1.2
Misszió Alapítvány
2004. június 21-étől kezdődően tevékenykedik ez a magánalapítvány Kispest közigazgatási területén. Hajléktalanok nappali melegedőjét működtet 30 fős engedélyezett létszámmal, valamint 56 fő (kizárólag férfiak ) részére éjjeli menedékhelyet is biztosít. Ennek egy része átmeneti szállásként működik, melyet 12 keresőtevékenységet folytató hajléktalan vehet igénybe. Az önkormányzat együttműködik a szervezettel. Klienseik köréből 12 fő állandó foglalkoztatásuk alatt áll. Ez évben a Havanna lakótelepen egy 60 négyzetméteres helyiségben szabadidős tevékenységet és
rehabilitációs foglalkozásokat szerveznek
hajléktalanoknak. 6.1.3
Myrai Szent Miklós Keresztény Egyház
2006. január 17-étől együttműködési megállapodás alapján a hajléktalanok utcai gondozását látják el két utcai szociális munkás közreműködésével, heti két alkalommal. A hajléktalan ellátásban résztvevő szervezetek (Vöröskereszt, Misszió Alapítvány, Myrai Egyház) 2007. 61
novemberétől háromoldalú együttműködési megállapodásban koordinálják az ellátást.
6.1.4 Főkefe Nonprofit Kft. 2004 novemberétől együttműködési szerződés alapján a volt Rehabit Komplex Kft, névváltozás után Főkefe Nonprofit Kft. biztosítja a kerületünkben élő megváltozott munkaképességű - elsősorban 50-79 %-os munkaképesség-csökkenéssel rendelkező személyek foglalkoztatását. 2004-től 2006-ig a foglalkoztatás a Templom téri telephelyen zajlott, kb. 20-25 munkavállaló bevonásával. 2006-tól új telephellyel ( Bercsényi u. 18. ) bővült a vállalkozás, így a két telephelyen már 40-45 kispesti polgárt foglalkoztattak. Örömünkre szolgált, hogy 2009 júliusában nyílt meg a harmadik telephely, szintén a Bercsényi utcában. Ily módon jelenleg 70 kispesti lakos juthat stabil munkahelyhez és jövedelemhez. A Családsegítő Szolgálat adatbázisában jelenleg 20 fő várakozólistán van. A háromoldalú megállapodásban a harmadik fél a Családsegítő Szolgálat, amely a kerületben élő, megváltozott munkaképességű személyek toborzásában, és a kiválasztási folyamatban vesz részt. A munkába lépéshez szükséges dokumentáció beszerzésében, összeállításában is segítenek. A felvételt nyert munkavállalók tevékenységét folyamatosan
figyelemmel
kísérik,
az
együttműködésnek
megfelelően
életvezetési
tanácsadást, munkában tartó tanácsadást, ügyintézésben való segítségnyújtást, jogi és pszichológiai tanácsadást nyújtanak. A munkahelyi konfliktusok megoldásában segítenek. A telephely vezetői, a régióvezető és a Családsegítő Csoport munkatársai között napi szintű, kiváló munkakapcsolat van. Az Önkormányzat a szervezet működéséhez szükséges telephelyeket ingyenesen biztosítja a Kft. részére. 6.1.5
Nevelési Tanácsadó
Az intézményi ellátási forma 1968 óta működik Kispesten és a 3-18 éves korosztályhoz tartozó, pedagógiai és pszichés problémákkal küzdő gyermekek mentálhigiénés gondozását látja el (tanulási zavarok, gyermekneurotikus tünetek, magatartásproblémák, stb.). Szakpszichológusok,
pszichoterapeuták,
gyógypedagógusok,
mozgásterapeuták,
fejlesztőpedagógusok team munkában dolgoznak. A szolgáltatás igénybevétele történhet önkéntes alapon, amikor a szülő jelentkezik a gyermek vagy a család problémájával, és történhet beutalással is. Legtöbb esetben az oktatási intézmények ( iskolák/óvodák ) beutalását fogadja, de a Családsegítő Szolgálat és Gyermekjóléti Központ, a Kispesti Gyámhivatal, a gyermekorvosok szintén gyakran kérik a segítséget. 62
A sajátos nevelésű igényű gyermekek bizonyos körének (a nem organikus hátterűek) ellátása az oktatási törvény 2007-es változásával szintén visszakerült a Nevelési Tanácsadó hatáskörébe, így szinte az összes részképesség zavarral küzdő tanuló ellátása is a feladata. Minden szolgáltatás térítésmentes. Az iskolákban/óvodákban dolgozó fejlesztőpedagógusok azon kívül, hogy helyben biztosítják a tanulók/óvodások korrekciós foglalkozásait, a pedagógusokkal való kapcsolatot is szorosabbá fűzik. A folyamatos létszámnövekedés alapvető oka már nem a családok nehéz szociális helyzete, hanem az iskolák fokozott teljesítményorientáltsága, a gyermekek túlterheltsége, a jól működő osztályközösségek hiánya, a gyermekek társas kapcsolatainak
elsivárosodása.
Mindezek következtében kevés teret kapnak a személyiségfejlődésük során átélt kisebbnagyobb érzelmi traumák és megpróbáltatások megfelelő feldolgozására. 6.1.6
Kispesti Rászorultak Megsegítésére Közalapítvány
Az alapítványt a Kispesti Önkormányzat alapította 1991-ben. Alapvető célja a meglévő támogatási rendszerek kiegészítése, a rászorulók gyógykezelésének költségeihez történő hozzájárulás, gyógyászati segédeszközök beszerzésének támogatása.
Éves szinten a
támogatottak száma 150 fő, a támogatások összértéke megközelíti a 4 Millió forintot. 6.1.7
Kispesti Jóléti Egyesület ( KIJE)
2004 nyarán bejegyzett egyesület, mely alapítói között vannak önkormányzati képviselők, intézményvezetők, civil- és karitatív szervezetek aktivistái. Az egyesület tulajdonképpen egy “civilszervezeti konzorcium”. Feladata pályázatok előkészítése, önálló pályázatok benyújtása. Az elmúlt két évben két önálló pályázatuk volt sikeres (HEFOP 1.3.1. „Dél-pesti női vállalkozások létrehozásának elősegítése”, NCA civilszervezetek képzése) pályázatok írása, több más pályázaton partnerként is részt vettek. Az egyesület célja: az integrált helyi jóléti rendszer, sok alrendszert magába foglaló közös érdekeltségű partneri együttműködésének megvalósítása Kispesten, különös hangsúlyt helyezve az állami és magán szektor vegyes gazdasági rendszereinek kialakítására és a civil ill. önkéntes szervezetek bevonására. Az egyesület egy olyan lokalitásra alapozott jóléti rendszer megvalósítására törekszik, amely elősegíti és ösztönzi az emberi képességek kibontakozódását, az esélyegyenlőség
63
megvalósulását és az életminőség javulását egy biztonságot nyújtó szociális és egészségügyi környezetben. Demokratikus fórum biztosítása az egészségügyi és szociális ellátás területén tevékenykedő intézményeknek, valamint a hozzájuk kapcsolódó társintézményeknek, személyeknek és szervezeteknek a partneri együttműködés, a kölcsönös előnyök elérése és Kispest lakosságának jobb egészségügyi és szociális ellátása érdekében. A minőségi jóléti szolgáltatások nyújtásának elősegítése a kerület minden tagja részére, figyelemmel azokra, akik szegénységben élnek, időskorúak, hátrányos helyzetűek és könnyen sebezhetők, és akiknek különleges (sajátos) szükségletei vannak.
6.1.8
„Mondj Nemet!” drog-prevenciós program
( Kispesti Munkásotthon Művelődési Ház) A Kispesti Munkásotthon Művelődési Ház 10 éve indította el drog-prevenciós programját a Kispesti Önkormányzat támogatásával, „Mondj nemet!” elnevezéssel. A program három lépcsőből áll: •
iskolai felvilágosító előadások (Dr. Kovács Erika iskolaorvos, addiktológus és Gazdag Pál szenvedélybeteg-segítő)
•
drámapedagógiai foglalkozások ( 21. Színház a Nevelésért Egyesület)
•
Önismereti Kreatív Műhely – művészetterápiás prevenciós, - illetve rehabilitációs foglalkozások (Nyitrai Erzsébet)
A program beépült a XIX. kerületi iskolák egészségnevelési programjába. Évente mintegy másfélezer gyermek vesz részt a programok valamelyikén, egyre többen veszik igénybe a szülői értekezleteken nyújtott prevenciós előadásokat, illetve a tantestületek részére tartott előadásokat. Nagyon jó a kapcsolat a XIX. kerületi Rendőrkapitánysággal, hisz bűnmegelőzési óráikkal nagyban tudják segíteni a program eredményességét. A Kispesti Családsegítő Szolgálat és Gyermekjóléti Központ munkatársaival pedig közös pályázaton dolgozik a „Mondj Nemet!” program, valamint az Ifjúsági Prevenciós Iroda működését is segítik a program szakemberei. Az Önismereti Kreatív Műhely és Gazdag Pál szenvedélybeteg-segítő csoportja igazi közösségi színtér, az odajárók második otthonuknak tekintik azokat. A program évről évre teljesebb, sokrétűbb, az igények változását követőbb lesz. A program hosszú távú működtetése a prevenciós munka sikerességének alapvető záloga,
64
ugyanakkor a prevenciót nem lehet elég korán kezdeni, és nem lehet egy alkalommal eredményt elérni. A „Mondj Nemet!” drog-prevenciós program 1997-es indulása óta mind infrastrukturálisan, mind szakember gárdáját tekintve sokat fejlődött. Mintegy hat éve alakult ki a mai struktúra, amely lehetővé teszi az adekvát prevenciós munkát. A program résztvevői folyamatos képzéssel, újabb ismeretek megszerzésével teszik magukat képessé a változó igényekhez való alkalmazkodásra. A drog-prevención kívül a program helyet biztosít egy felnőtteknek szóló önsegítő csoportnak, a Gamma GT-nek is, melyet főleg alkoholbetegek látogatnak. Félévente pedig, 10 alkalmas Szociálterápiás Szerepjáték kurzus kerül megrendezésre. Az említett programok mind ingyenesek.
6.2 Társadalmi szervezetekkel való kapcsolattartás A társadalmi szervezeteknek a kispesti jóléti rendszerben betöltött szerepe jelentős. Az együttműködésnek a kapcsolattartásnak régi hagyományai vannak Kispesten. A Kerületi Szociálpolitikai Kerekasztal törvényi szabályozását megelőzően rendszeresen évente tartottunk ún. CIVIL FÓRUMOT a szociális-jóléti szolgáltatások fejlesztése érdekében. 2007 októberében a képviselő-testület Civil Koncepciót fogadott el, amely a kapcsolattartás formáit az együttműködés lehetőségeit és a támogatások rendszerét határozza meg. A kerületi civil szervezeteket a Társadalmi Kapcsolatok Irodája folyamatosan tájékoztatja a meghirdetett hazai és uniós pályázatokról e-mailben, illetve levélben. Az önkormányzat honlapján is megtalálhatók a kerületi civil szervezetek főbb adatai. A Civil Kalendáriumot a Társadalmi Kapcsolatok Irodája koordinálásával a 2008. évben jelentette meg először az önkormányzat. A következő kiadványt 2009. év végén, 2010. év elején jelentetjük meg, eddig 37 szervezet jelezte igényét, hogy szeretnének bekerülni a Kalendáriumba. A Kispesti Civil Fórumot évente kétszer a polgármester hívja össze a Civil Koncepció alapján, melyet szintén a Társadalmi Kapcsolatok Irodája készít elő. Az Önkormányzat kiemelten törekszik arra, hogy a hazai és uniós pályázatoknál amennyiben lehetséges, konzorciumi vagy együttműködő partnerként bevonja a helyi civileket. A Polgármesteri Hivatalban civil referens dolgozik, aki a Polgármesteri Kabinet Iroda munkatársa. (A szociális, jóléti rendszerben együttműködő civil szervezetek listája mellékletben található.) 65
6.2.1 Kispesti Szociálpolitikai Kerekasztal Budapest Főváros XIX. ker. Kispest Önkormányzatának magasabb szintű jogszabályi kötelezettségének eleget téve 12/2004. (III. 16.) sz. rendeletében döntött a Kispesti Szociálpolitikai Kerekasztal létrehozásáról, melyet a 6/2007. (II.23.)és a 20/2009.(VI.25.) rendeleteivel módosított. A Kerekasztal feladata a Szolgáltatástervezési Koncepcióban meghatározott feladatok megvalósulásának, végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérése, illetve a Kerületi Közfoglalkoztatási Terv véleményezése. A Kerekasztal ülésein a rendeletben meghatározott szervezetek közel 40 delegáltja vesz részt. A Kerekasztal legutolsó ülését 2009 márciusában tartotta, amelyen a 2009. évi Kerületi Közfoglalkoztatási Tervet véleményezte.
6.2.2 Non-profit szervezetek aktivitásainak kerületi támogatása Az Önkormányzat Humánszolgáltatási Irodája koordinálásával működő önkormányzati támogatási, pályázati rendszer keretében a 2006. évben a civil pályázatok keretében 5 Millió forint támogatásban részesült 32 szervezet, 2007-ben ugyanekkora forrást fordított az Önkormányzat 37 szervezet támogatására, míg 2008-ban a civil pályázatok keretében 6 Millió forint került megítélésre 37 pályázónak. A 2009-re meghatározott civil pályázati keretösszeg szintén 6 Millió forint volt, melyben novemberig 32 szervezet részesült. Ezen felül az Önkormányzat egészségmegőrző prevenciós pályázat keretében civil szervezeteknek
2006
óta
évi
2
Millió
forintos
támogatást
biztosított.
Nyári táboroztatás támogatására kiírt pályázatokra az önkormányzat 2006-ban 8,5 Millió, 2007-ben 9 Millió, 2008 óta évente 9,5 Millió forintot fordított, melyből ezekben az években összesen 273 táboroztatási program részesült támogatásban.
6.3 Középtávú fejlesztési feladatok meghatározása
66
•
A Kispesti Vöröskereszt Szervezete által használt épület felújítása
•
A Kispesti Szociálpolitikai Kerekasztal működtetésének hatékonyabbá tétele
•
Kerületi non-profit szolgáltatói jó gyakorlatok kiadványba való összegyűjtése
7 INTÉZMÉNYES EGYÜTTMŰKÖDÉSI RENDSZEREK KERÜLETI MŰKÖDÉSE 7.1 Kerületközi együttműködés - Öt Muskétás Foglalkoztatási Paktum Az Öt Muskétás Foglalkoztatási Paktum fő célkitűzése a Dél-pesti Régió foglalkoztatási stratégiájának, aktivitásainak összehangolása, kerületközi szakmaközi kapcsolatok kialakítása, a szociális és foglalkoztatási szolgáltatások közötti kerületközi intézményes együttműködések erősítése. Kispest Önkormányzatának szakemberei és partnereik, a hasonló adottságokkal, igényekkel, szükségletekkel rendelkező XVIII., XX., XXI., XXIII. kerületi önkormányzatok munkatársai, a helyi munkaügyi központok munkatársaival, a civil és a kisebbségi szervezetek képviselőivel, vállalkozókkal és a nyilvános rendezvényeken résztvevő helyi lakosokkal közösen stratégiai irányelveket, koncepciót dolgoztak ki, hogy összehangolják célirányos foglalkoztatási
tevékenységüket.
A
projekt
folyamatában
helyzetfelmérést
és
foglalkoztatási stratégiát készítettek az öt kerület foglalkoztatási helyzetének összehangolt javítása érdekében. Kispest Önkormányzatának kijelölt szakemberei az elmúlt időszakban a Paktum Irányító Testület ülésein részt vettek, szerepet vállaltak a Paktum stratégiai dokumentumainak elkészítésében.
7.2 Kerületi önkormányzati intézmények szakmai együttműködési hálójának sajátosságai A kerületi szociális intézmények kerületen túli együttműködési hálója relatíve szegényes, ugyanakkor a lokális együttműködési hálója igen gazdag. A kapcsolódási szálak azonban a szociális- és foglalkoztatási ágazaton túl, a legtöbb esetben csak az egészségügyi ágazatban működő intézmények felé terjednek ki. Az oktatási intézmények és a gyermekjóléti intézmények között regisztrálhatók még erősebb együttműködési szálak. Az intézmények esetében a helyi szintű együttműködések alapvetően az ágazaton belüli, önkormányzat által fenntartott, vagy az önkormányzattal kiszerződött civil szervezeti hátterű intézményekre terjednek ki, ezek általában intenzívebb kapcsolatot tartanak fent az önkormányzati intézményekkel. 67
A kerületen túlnyúló, vagy helyben a nem önkormányzati kiszerződés alapján feladatot ellátó civil szervezetekkel az együttműködések legtöbbször az ügyfélkör, vagy a speciális feladat mentén jelennek meg az intézmények kapcsolati hálójában. Nagy intenzitású, rendszeres, kerületi szintet meghaladó együttműködéseket általában egy-egy speciális feladathoz kötődően alakítanak ki az intézmények, ezekben az esetekben is saját helyi ügyfélkörük mentén a nagyobb illetékességi körrel rendelkező szervezetek irányába konkrét munkafeladat részeként (pl. az adósságkezelésnél – Hálózat Alapítvány). Ezekben az estekben általában magasabb szintű jogszabály, vagy rendelkezés határozza meg az együttműködés módját, formáját, de a szakemberek közötti informális egyeztetéseknek jelentős hatása van az ügymenet gördülékenységére. A helyi intézmények közül az egészségügyi ágazatban működő intézményekkel leginkább az ápolási-gondozási feladatokat ellátó szolgáltatások mentén működnek együtt az intézmények, a Családsegítő Szolgálatnak pedig leginkább a pszichiátriai, mentálhigiénés egészségügyi szolgáltatásokkal van intenzívnek nevezhető kapcsolata. Az intézmények közötti együttműködési körben egyáltalán nem jellemző az írásbeli együttműködési megállapodások megkötése. Az intézmények sok esetben a formális együttműködés alapjának nem az írásbeli együttműködési megállapodást, hanem a magasabb szintű jogszabály, vagy rendelkezés által nevesített együttműködési kötelezettséget, vagy közös fenntartó alá való tartozást tekintik. Az együttműködések intenzitásnak tekintetében az ügyfélkör, illetve a feladatok mentén jelentkező átfedés mértéke a döntő, azonban az intenzitás
erőssége
nem
feltétlenül
esik
egybe
az
intézményközi
kapcsolatok
formalizáltságával.
7.3 A Kerületi Cigány Kisebbségi Önkormányzattal való együttműködés rendszere A Társadalmi Kapcsolatok Irodájának munkatársa a cigányügyi koordinátor. Az önkormányzat, a polgármesteri hivatal és a CKÖ közötti együttműködést az 5-41/2006. sz. alpolgármesteri-jegyzői közös intézkedés szabályozza. Az intézkedés és az együttműködés alapvető céljai a következők: •
a cigány kisebbség esetében megfelelő módon kezeljék a konfliktusokat
•
csökkenjen az ügyfelek részéről érzett előítélet és diszkrimináció
68
•
erősödjön az ügyfelek és a szociális szolgáltató rendszer közötti kapcsolat
•
tehermentesítsék az önkormányzat és a hivatalvezető tisztségviselőit
•
gyorsabb legyen az ügyintézés
•
növekedjék az ügyfél problémamegoldó képessége (több legyen a segítő beszélgetés, meghallgatás)
A feladatot Vinczek György alpolgármester irányítja, a CKÖ referensi feladatait Csonka Gábor CKÖ elnök, a polgármesteri hivatal részéről a koordinátori feladatokat a TKI munkatársa, Szántó Lászlóné látja el. Ügyfélfogadás minden hétfő délután és szerda délelőtt-délután van, a referens és a koordinátor közösen fogadja az ügyfeleket. A koordinátor tartja a kapcsolatot a hivatal többi irodájával, és a Családsegítő Szolgálattal. A koordinátor szükség szerint felveszi a kapcsolatot alapítványokkal, civil szervezetekkel, amelyek segítik a cigány kisebbséget. A referenst és a koordinátort meghívják azon bizottsági ülésekre, amely a szociális rendelet összeállításával foglalkozik, valamint dönt óvodai, iskolai felvételi ügyekben. A romaügyi referenshez és koordinátorhoz főleg szociális, lakásügyi és álláskeresési ügyekben fordulnak, de sokan jönnek álláskeresési tanácsért, segítségért, információkérésért is. Jogi és diszkriminációs ügyekben az IRM jogásza ad a hivatalban ingyenesen tanácsot. A CKÖ elnöke szoros kapcsolatot tart fenn a Magyarországi Cigányokért Közalapítvánnyal, az OM-mel és a Fővárosi Romano Kher intézettel, a tanulmányi ösztöndíjak kapcsán. Az önkormányzaton belül a cigány referens a Szociális és Gyermekvédelmi Irodával, a jegyzővel, az alpolgármesterrel és a Vagyongazdálkodási és Hasznosítási Irodával van szorosabb kapcsolatban. A CKÖ három tagja delegált egy-egy önkormányzati bizottságba is, melyet az ASZT megvalósítása tett lehetővé (ezek a bizottságok: KOSIE, Várospolitikai és Fejlesztési Bizottság, Szociális és Lakásügyi Bizottság).
69
7.4 Szervezeti szintű kerületi szegregációs Terv kapcsán
együttműködések
rendszere
az
Anti-
Önkormányzati és civil szociális szolgáltató szervezetek munkamegosztásra épülő szerepvállalása Kispest Anti-szegregációs Tervének megvalósításában: Partnerszervezet megnevezése: Budapest XIX. kerület Kispest Önkormányzata Kispesti Cigány Kisebbségi Önkormányzat Családsegítő Szolgálat és Gyermekjóléti Központ
Kispesti Romákért Egyesület Segítő Kéz Kispesti Gondozó Szolgálat Önkormányzati Oktatási Intézmények, kiemelten: Ady Endre Általános Iskola Kispesti Jóléti Egyesület Kispesti Közbiztonsági Egyesület Közös Sors Integrációs Egyesület
70
Fő feladatai: ASZT megvalósításának koordinálása, megvalósítás monitorozása, intézményein keresztül az ASZT-ben meghatározott integrációs feladatellátás működtetése, Koordinációs Fórum munkájának koordinálása Érintettek képviselete, roma családok Programba való bevonásának elősegítése, roma közfoglalkoztatási program szervezése, Koordinációs Fórum munkájában való részvétel Szociális és gyermekvédelmi Alprogram, valamint a Foglakoztatási és a Komplex Integrációs Alprogram koordinálása, az ASZT által delegált feladatok végrehajtása a rendszerszemléletű szociális munka teljes eszköztárának alkalmazásával, Álláskereső Klub és utcai szociális munka működtetése, Koordinációs Fórum munkájában való részvétel Érintettek képviselete, roma családok Programba való bevonásának elősegítése, kiemelten a romáknak szóló kulturális szolgáltatások biztosítása, Koordinációs Fórum munkájában való részvétel Rászoruló idős emberek ápolási-gondozási feladatainak ellátása, Koordinációs Fórum munkájában való részvétel Oktatási Alprogram koordinálása, delegált intézményi feladatok végrehajtása, pedagógus-segítő továbbképzési program szervezése, Koordinációs Fórum munkájában való részvétel Szociális integrációs feladatokban és jelzőrendszer működtetésében való részvéte, Koordinációs Fórum munkájában való részvétel Bűnmegelőzési Alprogramban való részvétel, továbbképzéseken bűnmegelőzési szakmai előadások tartása, Koordinációs Fórum munkájában való részvétel Hátrányos helyzetű, fogyatékos gyermeket nevelő családok felkutatásában, segítésében való részvétel, Koordinációs Fórum munkájában való részvétel
Vöröskereszt XIX. kerületi szervezete
Rászoruló családok szociális integrációjában, munkanélküliek foglalkoztatási integrációjában való részvétel, Koordinációs Fórum munkájában való részvétel Bűnmegelőzési Alprogramban való részvétel, továbbképzéseken bűnmegelőzési szakmai előadások tartása, áldozatvédelmi feladatok ellátása, Koordinációs Fórum munkájában való részvétel Rászoruló családok segítése, veszélyeztetett gyermekek számára programok szervezése, Koordinációs Fórum munkájában való részvétel
XIX. ker. Rendőrkapitányság Gyermekbarátok Kispesti Egyesülete – Magyarországi Gyermekbarátok Mozgalma Mozgássérültek Kispesti Szervezete
Mozgássérült és fogyatékos emberek segítése, akadálymentesítése tanácsadás, Koordinációs Fórum munkájában való részvétel Sokgyermekes családok támogatásában való részvétel, segélyprogramok szervezése, Koordinációs Fórum munkájában való részvétel Jóléti szolgáltatásokban és lelki gondozásban való szerepvállalás, Koordinációs Fórum munkájában való részvétel Munkanélküli lakosok számára álláslehetőségek feltárása, képzési programokba való bevonásuk, Koordinációs Fórum munkájában való részvétel Esélyegyenlőségi és anti-szegregációs módszertani tanácsadás az ASZT megvalósítása kapcsán, aktivizáló hatású foglalkoztatási programokban való módszertani közreműködés
Nagycsaládosok Kispesti Egyesülete Kispesti történelmi egyházak Regionális Munkaügyi Központ Budapest Esély Nonprofit Kft.
Forrás: IVS
7.5 Középtávú fejlesztési feladatok meghatározása •
Az Öt Muskétás Foglalkoztatási Paktumban való részvétel erősítése
•
A kerület jó gyakorlatait összefoglaló Roma Felzárkóztató és Reintegrációs Program kidolgozása a CKÖ bevonásával
•
A Szociális- és gyermekjóléti intézmények formális partnerségi rendszerének bővítése
•
Az
Anti-szegregációs
Terv
megvalósításához
koordinációs feladatok megvalósítása
71
kapcsolódó
szervezeti
és
8
FELADATOK ÖSSZEFOGLALÁSA (2011. dec. 31-ig)
Feladat-meghatározás Lakossági szükségletfelmérés készítése kétévente SZTK következő felülvizsgálata Kerületi Közfoglalkoztatási Tervek készítése
Határidő 2011 dec. 31. 2011. nov. 30. Évente folyamatosan Települési Esélyegyenlőségi Program készítése 2011 dec. 31. Települési Közoktatási Esélyegyenlőségi Program Évente felülvizsgálata folyamatosan Szociális- és gyermekjóléti intézmények fizikai és 2011 dec .31. audio-vizuális akadálymentességének felmérése Kispest jóléti info-kommunikációs hálózatának 2011 dec. 31. (adatbázis) kiépítése, a szolgáltatás-menedzsment felállítása Az önkormányzat és a kerületi gazdasági élet 2010 dec. 31. szereplőivel (kamarák, érdekképviseleti szervek) együttműködési megállapodások megkötése Szociális előirányzatok elkövetkezendő években 2011 dec. 31. történő tervezésekor magasabb összegű költségvetési előirányzat biztosítása A hátralék-kiegyenlítő támogatás ellátási forma Folyamatosan fenntartása Jogsegély Szolgálat biztosítása a Segítő Kéz Kispesti 2011 dec. 31. Gondozó Szolgálat ellátottjaink részére Otthonápolási szolgálat működtetése által a 2011 dec. 31. szakápolási feladatok /gyógytorna, stb./ az ellátott lakásába vitelével Kerületi gondozási szolgáltatásokról a lakosság 2011 dec. 31. széleskörű tájékoztatása prospektus, virtuális honlap és referencia film által Jelnyelvi képzésbe a Segítő Kéz Kispesti Gondozó 2011 dec. 31. Szolgálat egy munkatársának bevonása Idősek, nyugdíjasok szociális üdültetésének 2011 dec. 31. biztosítása, szezon előtt és szezon után az Önkormányzat Ifjúsági Üdülőjében. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás 75 készülékről 2011 dec. 31. 100 készülékre bővítése, valamint működtetésének korszerűsítése Ápolási és gondozási bentlakásos intézményi 2011 dec. 31. kapacitások felkutatása, azonosítása Forrásház létesítése, kialakítása 2010 dec. 31. A szociális alapszolgáltatások iránti kerületi igények Folyamatosan kutatással való felmérése A területi Gondozási Központok felújítása, 2011 dec. 31. akadálymentesítése A bölcsődei férőhelyekkel kapcsolatos kerületi 2011 dec. 31. lakossági igények pontos azonosítása, területi fókuszú
72
Felelős Polgármester Polgármester Polgármester Polgármester Polgármester Intézményvezetők Társadalmi Kapcsolatok Irodájának vezetője Polgármester Polgármester Polgármester Intézményvezető Intézményvezető Polgármester Intézményvezető Polgármester Intézményvezető Polgármester Intézményvezető Polgármester Intézményvezető Polgármester
igényfelmérés megvalósításával A bölcsődei férőhelybővítéshez kapcsolódó pályázati Folyamatosan lehetőségek kiemelt figyelemmel kísérése Gyermekjóléti Központ 1 fő utcai szociális munkással való létszámbővítése Családsegítő Szolgálat létszámának minimum 1 fő családgondozóval, vagy adósságkezelő munkatárssal való bővítése A Kispesti Családsegítő Szolgálat és Gyermekjóléti Központ számítógépes parkjának bővítése, javítása. A GYÁO-nál plusz 1 fő gyermekfelügyelő alkalmazása, a 24 órás állandó felügyelet stabil biztosítása érdekében. GYÁO számára gyermekpszichológusi szolgáltatás biztosítása A GYÁO-nál légkondicionáló berendezés beszerelése, kiemelten a hálókban A CSÁO-nál közösségi helyiség kialakítása A Közpark Non-profit Kft. által biztosított nyílt munkaerőpiacra való visszatérést segítő szolgáltatások mentori és koordinációs háttérének erősítése A kerületi közfoglalkoztatási terv pontos évközi monitorozási rendszerének kidolgozása, informatív teljesülési indikátorok meghatározása Megvizsgálandó a kerület közintézményeinek karbantartására közcélú munkásokból álló csoport létrehozásának lehetősége Megvizsgálandó a meglévő bérlakás állomány állagának megóvásába a közcélú munkavállalók bevonásának lehetősége A XIX. kerületi álláskereső ügyfeleket fogadó a Munkaügyi Kirendeltségek és a kerületi szolgáltató szervezetek közötti együttműködés javítása. A Szociálpolitikai Kerekasztal működtetésének hatékonyabbá tétele Kerületi non-profit szolgáltatói kiadványba való összegyűjtése
jó
2011 dec. 31.
Társadalmi Kapcsolatok Irodájának vezetője Intézményvezető
2011 dec. 31.
Intézményvezető
2011 dec. 31.
Intézményvezető
2011 dec. 31.
Intézményvezető
2011 dec. 31.
Intézményvezető
2011 dec. 31.
Intézményvezető
2011 dec. 31. 2011 dec. 31.
Intézményvezető Ügyvezető igazgató
2010 dec. 31.
Polgármester
2010 dec. 31.
Polgármester
2010 dec. 31.
Polgármester
2011 dec. 31.
Intézményvezetők
Folyamatosan
Folyamatosan
Társadalmi Kapcsolatok Irodájának vezetője Társadalmi Kapcsolatok Irodájának vezetője Polgármester
2011 dec. 31.
Roma referens
Folyamatosan
Intézményvezetők
Folyamatosan
Polgármester
2010. jún. 30.
Polgármester
gyakorlatok 2011 dec. 31.
Az Öt Muskétás Foglalkoztatási Paktumban való részvétel erősítése A kerület jó gyakorlatait összefoglaló Roma Felzárkóztató és Reintegrációs Program kidolgozása, a CKÖ bevonásával Szociális- és gyermekjóléti intézmények formális partnerségi rendszerének bővítése Anti-szegregációs Terv megvalósításához kapcsolódó szervezeti és koordinációs feladatok megvalósítása. Kispesti Szolidaritási Központ kialakítása
Budapest, 2009. november 30. A koncepció felülvizsgálatát végző munkacsoport nevében: 73
Vinczek György alpolgármester
9
MELLÉKLETEK
I. Kispest szociális-jóléti rendszerének jelenlegi felépítése II. Kispesti civil szervezetek listája III.
Kispesti egyházi szervezetek listája
IV. Hatályos jogszabályok gyűjteménye
74
