Nyugat-magyarországi Egyetem Művészeti, Nevelés – és Sporttudományi Kar Sporttudományi Intézet
Az atlétika gyakorlata és módszertana SMDLTE 2202
Kislabdahajítás
Készítette: Fábiánné Réti Anett Neptun kód: 5ZURNZ e-mail:
[email protected] 1
Kislabdahajítás
„A kislabdahajítás jellemzése A kislabdahajítás elsődleges célja a hajító mozdulat elsajátítása, beidegzése. A gyerekek játé-kos, szabad dobálgatása, a technikailag helyes váll feletti hajító mozgástól legtöbbször eltérő, hibás mozdulatok beidegzését eredményezi. Függ ez elsősorban attól, mi a dobások célja (pl. lapos kővel a vízen „kacsáztatás”, vagy célba dobás stb.). A célokból adódóan sokan hajlított karhelyzetből indítják a hajítást s nem a váll felett, hanem nagyrészt oldalt dobják ki a szert. Mint minden dobószámnál a kislabdahajításnál is a közvetlen feladat: minél messzebbre hajítani a labdát, s ennek érdekében a képességek fejlesztése. Technikai végrehajtása megegyezik a gerelyhajításéval, csak könnyebb feltételek mellett, ugyanis itt nem kell külön gondot fordítani a szer vonalban tartására és elsajátítása is sokkal rövidebb időt igényel. Nem véletlen tehát, hogy a kislabdahajítást a gerelyhajítás előiskolájának nevezzük.” (Koltay,1975., 266.o.).
A kislabdahajítás technikája A labda fogása: Kétujj-fogás: a labda a mutató- és középső ujjon, a többi oldalról támaszt. Sportfogás: a labdát három ujjra helyezzük, a hüvelyk- és kisujj oldalt támaszt (Az iskolai oktatásban ez utóbbi az elterjedt.) A hajító mozdulat-helyből és nekifutásból egyaránt csípőbefordítással kell kezdeni a mozgást, -második fázis: a törzs és a fej dobásirányba fordulása, -harmadik fázis: a hátranyújtott kar ostorszerűen csapódik a fejmagasság fölött.
2
A hajítás felépítése: 1. A helyes fogás ellenőrzése 2. Helyből hajítás 3. Lendületből hajításjárásból, lendületből hajítás futásból
Főbb versenyszabályok: Gerelyhajító nekifutó:(Ez használatos kislabdahajításnál is) A gerelyhajításnál a nekifutónak minden esetben legalább 30 m hosszúnak kell lennie. Ha a körülmények engedik, a nekifutó legalább 33,5 m legyen. A nekifutót két egymástól 4 m-re levő_, 5 cm széles párhuzamos vonallal kell megjelölni. A kidobást egy 8 m-es sugárral húzott 7 cm széles körív mögül kell végrehajtani. A körívet lehet festeni, készülhet fából vagy fémből, de minden esetben fehérszínűnek kell lennie, és a talajjal egy szintbe kell süllyeszteni. A körív mindkét végpontjából a nekifutót jelző_ párhuzamos vonalakra merőlegesen 7 cm széles, 75 cm hosszú vonalakat kell húzni. A nekifutó megengedett legnagyobb lejtése keresztirányban 1:100-hoz, a nekifutás irányában az utolsó 20 m-en 1:1000-hez. Dobószektor: 10. A dobószektor talaja salak, fű vagy más alkalmas anyag, amelyen a szer nyomot hagy. 11. A dobószektor legnagyobb lejtése a dobás irányában nem lehet több, mint 1:1000-hez. 3
12.a) A gerelyhajítás kivételével a dobószektor 5 cm széles, fehérszínű, egymással 34,92°-ot bezáró két egyenes vonal belső éleivel határolt terület, amelynek meghosszabbítása a dobókör középpontjában metszené egymást. Megjegyzés: A 34,92°-os szöget bezáró szektort úgy lehet pontosan kitűzni, ha a dobókör középpontjától a szektorvonalakon 20 m-re lévő két pont közötti távolság 12 m (20 x 0,60). Így a kör közép-pontjától távolodva minden méter 60 cm-rel növeli a két szektorvonal közötti távolságot. (b) A gerelyhajításnál a dobószektort 5 cm széles, egymással mintegy 29°-t bezáró fehér vonalak határolják (lásd ábra). A vonalak belső éleinek meghosszabbításai haladjanak át a kidobóív és a nekifutót határoló vonalak belső éleinek metszéspontjain, és annak a körnek a központjába vezessenek, amelynek része a kidobóív. 18. A dobások után a szereket vissza kell vinni a dobóhelyre. Visszadobni tilos! Mérések 19. A dobószámoknál, ha a mérés eredménye nem egész centiméter, a jegyzőkönyvbe a leg-közelebbi egész centiméterre lefelé kerekített értéket kell feljegyezni. Jelzések 21. A versenyzők legjobb eredményét a szektorvonalak mellett, azokon kívül elhelyezett zászlóval vagy táblával lehet jelölni. Az érvényes világcsúcsot, és szükség szerint az érvényes területi, nemzeti vagy verseny csúcsot, zászlóval vagy táblával szintén jelölni lehet. Egyéni versenyen: a gerelyhajítás általános szabályai szerint történik, valamennyi résztvevőnek 3 kísérlet, egyenként végrehajtva, a 8 legjobb versenyző számára további három dobás a döntőben. Összetett versenyen: egy próba, és folyamatosan végrehajtott három kísérlet. A verseny részletes tudnivalóit a forgatókönyv tartalmazza, melyeket a megyei/budapesti diáksport szervek juttatnak el az iskolákhoz. Az országos döntő forgatókönyve az MDSZ hon-lapjáról is letölthető. A holtversenyeket a megyei/budapesti és az országos döntő versenyeken el kell dönteni. A részletes leírás, szabályozás, és egyéb feltételek a Magyar Diáksport Szövetség honlapján érhető el: www.mdsz.hu
4
A Kislabdahajítás előkészítő gyakorlatai
Az iskolai tantervekben szereplő kislabdahajításhoz és tömött labdával végzett súlylökéshez, mint minden dobáshoz, megfelelő testi erő, ügyesség és robbanékonyság szükséges. Erőkifejtés szempontjából nagyon fontos a karváll-és törzsizomzat mellett az erős és ruganyos láb, melynek minden dobás fajtánál jelentősége van. Az ügyesség szintén rendkívül fontos a dobás technikai elsajátítása. A labdaiskola feladataival kell azokat az elemeket megtanítanunk, amelyek később változatos feladathelyzetekben a biztos labdakezelés alapfeltételei lesznek. A labdaiskola feladatait (labda helyes fogása, gurítás, dobás – elkapás ) eredményesen használhatjuk a különböző méretű és anyagú labdák segítségével a kislabdahajítás oktatásánál is.
1.gyakorlat A gyakorlat megnevezése: Labdagurítások Alkalmazási terület: általános iskola alsó és felső évfolyamainak egyaránt. Koordinációs képesség és ügyesség fejlesztő gyakorlat. 5
Résztvevők: A tanulók párokban helyezkednek el egymással szemben. Eszközök: páronként egy db kislabda A gyakorlat leírása:- kétkezes gurítást végeznek a tanulók oldalterpeszállásból - kétkezes gurítást végeznek harántterpeszállásból ellenkező felállásokkal a test mindkét oldaláról. - félkezes gurítás harántterpeszállásból az ügyesebbik kézzel, ellentétes kilépéssel és mérsékelt térdhajlítással. Kritikus momentum: a szembejövő guruló labda elfogásakor a labda elé térdhajlítással és kifordított tenyerekkel kialakított kosárral kell lehajolni. Változatok: labdahajszolás járás vagy futás közben. A hajszolásnak mindig alkalmazkodnia kell a labda nagyságához és méretéhez. Gumilabdánál csak a kéz ujjaival, tömött labdáknál már az ujjak es a tenyér segítsége is szükséges. Változat lehet még a labdák anyagának, méretének és számának variálásai. (teniszlabda, szivacslabdák, röplabdák stb.) Forrás: Odonits István: A testnevelés tanítása 1-8.osztályig,1985
6
2. Gyakorlat A gyakorlat megnevezése: Oldalazó futás keresztlépéssel Alkalmazási terület: Általános iskola alsó és felső osztályaiban egyaránt. koordinációs képességet fejlesztő feladat. Résztvevők: Az egész osztály, frontális munka. Eszközök:A feladat leírása: Minden tanuló a kézilabda pálya oldalvonalánál helyezkedik el terpeszállásban, arciránnyal az alapvonal felé. Jelre oldalazó futást végeznek a tanulók a szemben lévő oldalvonalig, visszafelé már keresztlépéssel kell végrehajtani a feladatot. Kritikus momentum: Törzsfordítás nem megfelelő a keresztlépések közben. Karok legyenek oldalsó középtartásban a feladat végrehajtása alatt, az egyensúlyozást segítik. Változatok: Végeztethetjük a feladatot párokban egymással szemben haladással, közben alsó kétkezes átadásokat végezhetnek. Ez fejleszti a térérzékelést is mivel egyszerre több dologra kell figyelni. Forrás: egyéni tervezés
3.gyakorlat Gyakorlat megnevezése: Dobó játék, „féllábas” Alkalmazási terület: Általános iskola alsó és felső tagozataiban egyaránt kedvelt játékos feladat, koordinációs képességet fejlesztő gyakorlat. Eszközök: Körönként 1db kislabda Résztvevők száma: Körönként 8-10 fő
7
A gyakorlat leírása: A tanulók körben helyezkednek el, egymástól 1-2 m távolságra. A játékosok a kislabdát ívelt átadással dobálgatják egymásnak. Aki a hozzá dobott labdát elejti, a következő büntetési fokozatokban részesül: • • • • • •
1. elejtés után – két lábát keresztbe kell tennie 2. elejtés után – fél lábra áll 3. elejtés után – fél térdre áll 4. elejtés után – páros térdelésben játszik tovább 5. elejtés után – törökülésben helyezkedik el 6. elejtés után – kiáll a játékból
Ha egy játékos egymást követően kétszer szabályosan elkapja a labdát, egy- egy büntetési fokozatot el lehet neki engedni. A labdát pontosan, ívelten kell a társhoz juttatni. Aki szándékosan rosszul dobja a labdát, ugyanolyan büntetést kap, mintha elejtette volna. Azok a legügyesebbek, akik egyszer sem hibáztak a játék során. Változat: a büntetéseket változtathatjuk illetve gumilabdával, röplabdával, kosárlabdával, kézilabdával is játszható valamint körönként 2 labdával is. Kritikus momentum: A szabályok pontos betartatása. Megjegyzés:Forrás: Nádasdi Lajos: Motoros cselekvéses játékok az iskolai testnevelésben,2001
4.Gyakorlat Gyakorlat megnevezése: Ide- oda dobás papírkosárba Alkalmazási terület: 1-4.évfolyam és 5 -8. évfolyam is szívesen játssza. Eszközök: csoportonként 1 db kislabda és 1 db papírkosár Résztvevők: az osztály 3 csapatra osztva
8
A játék leírása: az osztályt három csapatra osztjuk, minden csapat elhelyezkedik a padoszlopoknál cikk-cakk alakzatban. Minden padoszlop elé 2m távolságra 1 papírkosarat teszünk. A kislabdák a baloldali sorok utolsó játékosainál vannak. „ Elkészülni!” Vezényszóra a tanulók a pad mellett, a pad felé fordulva egymással szemben állnak fel. Az indítójel után a tanulók cikk- cakk vonalon, kézből kézbe adogatják a labdát végig a, ha odaér az első tanulóhoz, aki kifut a papírkosárhoz és beledobja a labdát. „kész!” Kiáltással jelzi, hogy csapata befejezte a versenyt. A csapatok teljesítményét az elért eredmények alapján pontozzuk. Szabályok: a versenyző csapatok egyenlő létszámúak legyenek, labdát kézből kézbe kell adogatni, senkit nem szabad kihagyni. Változatok: kislabda helyett lehet babzsákot használni, tanulók felállásának a megváltoztatásával. Kritikus momentum: Felhívni a figyelmet a pontos végrehajtásra. Célszerű az egyik csapatnak bemutatni a helyes végrehajtást. Megjegyzés:Forrás: Pásztory Attila – Rákos Etelka: Iskolai és népi játékok, 1992
5. gyakorlat A gyakorlat megnevezése: Zsámolyfoglaló labdával a kézben Alkalmazási terület: Általános iskola 4- 8. osztályig, erősítő hatású összetett gyakorlatok, tér és helyzetérzékelést fejleszt. Résztvevők száma: A zsámolyok számával, azonos létszámmal játszassuk. Eszközök: Zsámolyok, minden tanulónál 1db kislabda 9
A gyakorlat leírása: A tanulók a körbehelyezett zsámolyok körül futnak, kezükben kislabdával, amivel kicsi feldobásokat és elkapásokat végeznek. A zsámolyok közötti távolság 2 -3 m-nél ne legyen több. Sípszóra vagy a „zsámolyra” vezényszóra mindenki leteszi a kislabdáját a földre és feláll egy zsámolyra (ketten egyre nem állhatnak) Az utolsó rossz pontot kap vagy kiáll. A győztest megtapsoljuk. Kritikus momentum: A zsámoly kis felülete miatt a fokozott figyelem szükséges a fellépéseknél. Változatok: a zsámolyfoglalás helyzeteinek módosításával (hason fekvés, lebegő ülés, helyben futással, szökdeléssel, hanyatt fekvéssel, tarkótámasszal stb.) Forrás: Szentgyörgyi Zoltán és Weglárz Bálint: Tér és helyzetérzékelést fejlesztő gyakorlatok,2002
6.gyakorlat A gyakorlat megnevezése: Hason fekvésben, oldalazó középtartásban kézfogás, törzsemelés után törzsfordítás jobbra és balra. Alkalmazási terület: általános iskola alsó és felsős osztályai, tözsizomzat erősítő és nyújtó hatású gyakorlat. Résztvevők: párosával végezhető feladat. Eszközök:A gyakorlat leírása:kh: hason fekvés egymással szemben,oldalsó középtartásban kézfogással. 1ütem: törzsemelés , 2.ütem:jobbra fordítás,3.ütem. balra fordítás, 4.ütem: kh. Kritikus momentum: ha nem egyszerre végzik a párok a feladatot. Megjegyzés: a párok hasonló felépítésűek legyenek.
10
7. gyakorlat A gyakorlat megnevezése: Bordásfal gyakorlatok Alkalmazási terület: Általános iskola 3- 8.osztályig, törzsizomzatot fejlesztő és nyújtó hatású gyakorlatok, az ízületek mozgáshatárait is növeli. Résztvevők: az egész osztály Eszközök: Bordásfal A gyakorlat leírása: Minden tanuló a bordásfallal szemben helyezkedik el és vállmagasságban fogja a bordásfalat. Ha nincs elegendő bordásfal, akkor lehet párokban végeztetni a feladatokat. • helybenfutás sarokemeléssel • szökdelések • szökdeléssel terpesz- zár • szökdelésből felugrás az 1, 2, 3 fokra • párlépéses nekifutásból fellépések,felugrások • függésből sarokemeléssel és homorítással törzshajlítás hátra és vissza • függő állásban a 3. fokon, felnyúlva függés, tik-tak lengések. • hanyatt fekvés fogással, lendülettel lábemelés és vissza. • nyújtott ülés saroktámasszal, csípő emelése fekvőtámaszba és vissza. • Guggoló támaszból felmászni lábakkal és vissza. • Guggolásból bordásfalat fogva lábakkal felmászás tarkón állásba. Forrás: Szentgyörgyi Zoltán és Weglárz Bálint: Tér és helyzetérzékelést fejlesztő gyakorlatok, 2002
11
8. gyakorlat Gyakorlat megnevezése: medicinlabdával végezhető kar, váll és törzserősítő gyakorlatok Alkalmazási terület: általános iskola felső tagozat Résztvevők száma: az egész osztály, frontális osztálymunka Eszközök: páronként 1vagy 2 kg- os medicinlabda Gyakorlat leírása: A párok egymással szemben helyezkednek el, kb 2 -3 m távolságra. A pár egyik tagjánál van a medicinlabda. Átadásokat végeznek. 1. kétkezes mellsővel történő dobások 2. kétkezes alsóval történő dobások 3. Kétkezes alsóval történő dobások, egyszer jobb, egyszer baloldalról törzsfordítás közben 4. egykezes felsővel történő dobások, dobókézzel ellentétes láb van, elöl, 5. a pár egyik tagja ülésben helyezkedik el a másik állásban vele szemben 2m távolságra, az álló embernek kétkezes mellsővel kell a társa kezébe 12
dobni a labdát miközben ő hanyattfekvésbe helyezkedik el, ezután a medicinlabdát felülés közben kell visszadobni a társnak. 6. Végezhető a gyakorlat lábak közé szorított labdával is. A lábak lendítésével a fej fölött kell hátra „kidobni” a labdát 7. a pár mindkét tagja „Z” ülésben helyezkedik el egymással szemben, egykezes felsővel dobják a labdát egymásnak 8. dobás dobóterpeszből váll feletti hajító mozgással Kritikus momentum: Mivel medicinlabdával végeztetjük a feladatokat, hívjuk fel a figyelmet a balesetveszélyre. Fokozottan kell figyelni egymásra és egymás épségére. Forrás: Koltay Jenő és Takács László: Az atlétika oktatása, 1993
9.gyakorlat
A gyakorlat megnevezése: hajítás kislabdával nehezített kiindulóhelyzetekből Alkalmazási terület:3 -4. évfolyam, 5 -8. évfolyam, erősítő hatású kar, váll és törzsgyakorlatok. 13
Résztvevők száma: egész osztály, frontális osztálymunka Eszközök: páronként 1 db kislabda A gyakorlat leírása: párokban egymással szemben hajítás kilépőállásból, hajítás féltérdelésből, hajítástérdelésből fej fölött összekötve karhajlítással, hajítás féltérdelésből egy kézzel Kritikus momentum: könyöktávolság túl széles, törzs túlzott előredobása, hajlítása, labda lecsapása a késői elengedés miatt. Változatok: A labdák méretének változtatásával, röplabdával, kézilabdával is végrehajtható. Forrás: Dubecz József: Tanári kézikönyv általános iskola 7 -8. osztály, 1988
10.gyakorlat A gyakorlat megnevezése: Kétudvaros fogyasztó (tűzharc) Alkalmazási terület: Általános iskola alsós és felsős osztályai egyaránt. A dobás irányának kontrollálására szolgáló ügyességi feladat. Eszközök: tornapad a térelválasztáshoz, 2db gumilabda Résztvevők száma: az egész osztály 2 csapatban 14
Gyakorlat leírása: Két csapat röplabdapálya nagyságú területen két térfélre oszt ott pályán helyezkedik el. A két alapvonal előtt 2m-re egy – egy vonalat húznak. E vonal és az alapvonal közötti sávba kerülnek majd a foglyok. A csapatok egy – egy térfélen szétszórtan helyezkednek el. Az egyik csapat viseljen vállszalagot. A kezdő csapat egyik játékosától indul a labda, rádob az ellenfél játékosára. Az eltalált játékos fogoly lesz és átmegy az ellenfél alapvonali sávjába, a fogolyterületre. A továbbiakban az a csapat jogosult dobni, amelynek játékosai a saját térfelükön megszerzik a labdát. A foglyok is részt vesznek a játékban és az általuk eltalált játékos szintén menjen át a túlsó oldalon lévő fogolytanyára. A fogoly megszabadul és visszamehet a saját oldalára, ha a saját csapattársától kapott labdát röptében elkapja. Az a csapat győz, amelyik a játékidő alatt több foglyot szerez, vagy az egyik oldalon nem marad dobó ember. Változat: minél több labdának a használata, jobb helyezkedést, helyzetfelismerést igényli Kritikus momentum: Balesetveszély, felhívni a gyerekek figyelmét, hogy váll vonala alá célozzanak. Megjegyzés:Forrás: Nádasdi Lajos: Motoros cselekvéses játékok az iskolai testnevelésben, 2001
A kislabdahajítás cél és rávezető gyakorlatai Általános iskola felső tagozatos osztályaiban feladatunk a lendületből illetve keresztlépéssel végrehajtott kislabdahajítás oktatása és gyakoroltatása. Ezért aztán ne gyakoroltassuk túl sokat a helyből dobásokat ennél a korosztálynál. A nekifutással végrehajtott dobás sokkal eredményesebb így a tanítványoknak ezt 15
a dobásformát minél előbb el kell elsajátítaniuk. Futás közben a labdát tartó kéz mérsékelten mozogjon előre- hátra a ritmusnak megfelelően. A lendület összekapcsolását a kidobással az előkészítő lépések alatt végezze el a diák. Az előkészítő lépések alatt kell hátravinni a labdát és közben fordítsa jobbra a vállát a dobás irányába. A hármas lépésritmusnál bal lábról jobb lábra vigye dobóhelyzetbe a labdát és ezután jobb lábas támaszon át már kidobóterpeszbe érkezhet. Az ötös lépésritmusnál a dobónak a labda hátra vitele után még egy bal és jobb lábbal is léphet egyet és csak ezután kerül kidobó helyzetbe. Keresztlépés megkezdésének helyét vonallal jelöljük, melyre a jobbkezes dobónak bal lábra kell érkeznie. Utána jobb lábas lépés, amely alatt a váll és a törzs elfordul, a labda kidobó helyzetbe kerül a test mögött. A keresztlépést követő ballábas lépéssel és kitámasztással már kidobó terpeszbe érkezik, és megkezdi a hajító mozdulatot.
1.gyakorlat A gyakorlat megnevezése: Hármas kidobó Alkalmazási terület: általános iskola 4-8. osztály, kosárlabda vagy kézilabdapályán játszható, az oktatási folyamat első szakaszában, az óra első részében bemelegítés részeként. Eszközök: csoportonként egy labda Résztvevők száma: hármas csoportok, egyszerre több csoport is játszhatja. A gyakorlat leírása: Az osztályt hármas csoportokba osztjuk, minden csoportnál egy menekülő labda nélküli, és két üldöző labdás egyén legyen. A két labdás játékos adogatással halad a játéktéren, próbálják eltalálni a 16
menekülőt, pontos dobásokkal. Dobni csak állóhelyből szabad. A játéktéren több hármas csapat is játszik, tehát alkalmazkodni kell a többi csapat tagjaihoz is. A hármas csapatokon belül legyenek cserék, időre játszassuk. Kritikus momentum: Felhívni a figyelmet a pontos célzásra és a balesetveszélyre. Egymásnak nem ütközzenek. Változatok: Labdák méretének változtatásával. Forrás: Horváth Zoltán: Játék és szabadidősport,1999
2.gyakorlat A gyakorlat megnevezése: Kislabdával ügyeskedj! Alkalmazási terület: Általános iskola 3-8. osztályáig, dobások pontosítása, versengések, egymásért folyó küzdelem a verseny során. Résztvevők: Az egész osztály 3 vagy 4 csapatra osztva Eszközök: három csapat esetén,3db tornakarika, 3db állvány, amire karika van erősítve 150cm magasságban, 3 db tornapad, ami két székre van felhelyezve A játék leírása: Az induló játékos átdobja a függőlegesen tartott karika fölött a kislabdáját, és átbújik a karikán. Megfogja a labdát és futás közben átdobja a középen lévő állványra felerősített karikán is a labdáját. Elkapja és a labdával együtt átbújik a pálya végén lévő akadály alatt, azt megkerüli, és visszafelé ismétli a feladatot. Váltás a kislabda kézbeadásával történik.
17
Kritikus momentum: Figyelni kell, hogy az esetlegesen elguruló labdákra nehogy rálépjen valaki. Változat: Ha kevés az időnk, akkor az akadály alatti átbújás után csak a visszafutás legyen a feladat. Forrás: Horváth Zoltán: Játék és szabadidő, 1999
3.gyakorlat A gyakorlat megnevezése: Célba dobás függő állványba. Alkalmazási terület: Általános iskola 3-8.osztályig, dobás pontosítása, koncentráció képesség fejlesztés Résztvevők: Az állványoknak megfelelő számú csapatokkal Eszközök: Függő állványok a bordásfal legfelső fokára akasztva, minden tanulónál kislabda A feladat leírása: A tanulók felállnak a függő állványokkal szemben 3m távolságra. Jelre az első emberek eldobják a labdát, próbálnak betalálni az állvány belsejébe. A meredek ferde lappal kombinált állás azért érdekes, mert a bedobott labda vissza is gurulhat. Ha ez sikerül a kosár dupla pontot ér. Kritikus momentum: Fontos a lap állványba helyezett csatlakoztatása. Változatok: Ha nincs állvány akkor használhatunk kosárpalánkot is. A függő állványok alkalmasak a magasságok változtatására ezáltal nehezíthetjük vagy könnyíthetjük is a feladatot. Forrás: Szentgyörgyi Zoltán és Weglárz Bálint: Tér és helyzetérzékelést fejlesztő gyakorlatok, 2002
18
4. Gyakorlat A gyakorlat megnevezése: Dobd a kosárba! Alkalmazási terület: Általános iskola alsó és felső osztályaiban egyaránt végezhető. Dobások pontosítása. Eszközök: 3db magasugróállvány, 3db vödör, minden tanulónál kislabda vagy teniszlabda. Résztvevők: az egész osztály 3 csoportra bontva A játék leírása: A csoportok felállnak 3 oszlopban egymás mellé, minden oszloppal szemben min 4m távolságra teszünk egy magasugróállványra felakasztott vödröt, ebbe kell beletalálnia minden tanulónak. Ahány sikeres dobás, annyi pontot kapnak a csapatok. Célszerű a csapatoknak min 2m távolságra helyezkedni, hogy ne zavarják egymást a dobások közben. Kritikus momentum: felhívni a figyelmet, hogy csak a kijelölt vonalról szabad eldobni a labdát. Senki ne menjen a labdája után, csak amikor már mindenki dobott egyszer. Változatok: Ha minden csapatnál csak egy kislabda van és eldobás után érte is kell menni majd a következő társnak átadni, valamint a dobótávolság növelésével lehet nehezíteni még a feladatot. Forrás: Horváth Zoltán: Játék és szabadidő, 1999
19
5.gyakorlat A gyakorlat megnevezése: Bombázás Alkalmazási terület: Általános iskola 3.-4. osztályától már alkalmazható. A dobás irányának pontosítása, kar gyorserejének fejlesztése,sikerélmény szerzése. Résztvevők: az osztály egésze 2 csapatra bontva. Eszközök: 1db kosárlabda vagy medicinlabda, 4-6 db tornapad és minden tanuló számára 1 kislabda A játék leírása: a játékot lehetőleg tornateremben tanítsuk, mert szabadtéren az eldobott labdák után sokat kell szaladgálni a labdaszedőknek. Miután elosztottuk a csapatokat ügyelve arra, hogy a jó dobók arányosan legyenek mindenhol és kijelöltünk csapatonként 2-2 labdaszedőt, akik a gólvonalak közötti területen lehetnek. A többiek csak a tornapadok mögött állhatnak egy – egy kislabdával a kézben. A kosárlabdát vagy medicinlabdát a terem középpontjára helyezzük. A sípszóra megkezdődhet a bombázás, mindkét csapat játékosai lapos ívű dobásokkal úgy igyekeznek eltalálni a középen elhelyezett labdát, hogy az átguruljon az ellenfél gólvonalán. A labdaszedők folyamatosan adogatják vissza a labdákat, sok múlik az ő ügyességükön, mert ezáltal lehet a dobó játékosoknál folyamatosan kislabda. Változat: Bombázás több labdára. Ehhez segédbírókra van szükség, akik az átgurult labdákat számolják és összegyűjtik, illetve bombázás hasonfekvésből, de itt célszerű több 4-5 labdára végeztetni a játékot. 20
Kritikus momentum: Mivel mindenkinél labda van, muszáj felhívni a figyelmet a lapos ívű dobásokra. Forrás: Pásztory Attila- Rákos Etelka: Iskolai és népi játékok, 1998
6.gyakorlat A gyakorlat megnevezése: Egykezes felsővel történő dobás röplabdaháló felett Alkalmazási terület: Általános iskola 4-8.oszály, az oktatás azon szakaszában ahol még a labda ívének helyes kidobása a feladat. Résztvevők: Az egész osztály csoportbontásban Eszközök: Minden tanulónál 1 db kislabda A gyakorlat leírása: A tanulók felállnak a röplabda pálya alapvonalához három oszlopba. Jelre megpróbálják átdobni a kislabdájukat a röplabdaháló felett egykezes felső dobással. Cél a túloldali hármas vonalon kívüli találat, illetve hogy ne akadjon el a hálóba a labda. Kritikus momentum: Változatok: Amikor több csapatot alakítunk ki és a háló mindkét oldalán egymásnak dobják Ívelten a kislabdájukat. Forrás: Egyéni tervezés
21
7.Gyakorlat A gyakorlat megnevezése: Futásgyakorlat és célba dobás Alkalmazási terület: Általános iskola alsós és felsős osztályai egyaránt, az oktatás azon szakaszában, amikor a nekifutást összekapcsoljuk a kidobással. Résztvevők: az egész osztály, frontális osztálymunka Eszközök: minden tanulónál 1 db kislabda A feladat leírása: Minden tanuló elhelyezkedik a kézilabda pálya oldalvonala mögött kezében a labdával. Sípszóra lassú futással indulnak a pálya feléig, a pályán megjelöljük a keresztlépés kezdetének helyét, amelyre jobb kezes dobónak bal lábra kell érkeznie. Ezután mindenki jobb lábas lépést végez, mely alatt a labda már kidobó helyzetbe kerül. A következő bal lábas lépés már a kidobó terpesz és az ebből történő hajítás lesz a feladat a szemben lévő bordásfalak fölé. Ez itt egy kényszerítő helyzet, mert a célba dobás csak a meghatározott területre történhet. Ezzel a kidobás lapos ívét tudjuk javítani. Ha mindenki eldobta a labdáját utána fut, felmászik a bordásfalra fokonként majd lefelé ugyanígy, összeszedi a labdáját és visszamegy az indulóvonalra. Kritikus momentum: A technika helyes végrehajtásának bemutatása célszerű a gyakorlás megkezdése előtt. Hangsúlyozzuk, hogy a feladat végrehajtása nem verseny inkább a pontos a kivitelezés a cél. Változatok: Kislabda helyett lehet babzsákkal is végezni a feladatot alsóbb osztályoknál.
22
8.gyakorlat A gyakorlat megnevezése: egyéni kislabdahajítás helyből majd lendületből Alkalmazási terület: Általános iskola alsó osztályaiban helyből illetve felső tagozatában lendületből keresztlépéssel. Résztvevők: Az egész osztály három csoportot alakítva. Az oszlopok első emberei a kijelölt vonalon a többiek mögötte helyezkedik el. Eszközök: Minden diáknál 1 db kislabda legyen. A gyakorlat leírása: Meghatározzuk, a távolságot ahonnan célba kell találni a tanulóknak. Sípszóra a diákok, akik a dobóvonalon áll feldobja a kislabdáját a falra. Aki eltalálja a kijelölt területet az a legügyesebb.(A saját kaposvári iskolámba a tornaterem egyik fala direkt erre a célra van kialakítva, 1m* 1m-es négyzetek vannak felragasztva a falra különböző magasságokban) Minden tanulónak legalább legyen 5 kísérlete helyből. Ezután lehet lendületből dobatni, úgy hogy kijelöljük a keresztlépés megkezdésének helyét, melyre a jobbkezes dobónak bal lábra kell érkeznie. Kritikus momentum: A mozgás, a keresztlépés, a szökkenés, a dobási technika, a célzás, a dobóerő mozdulatainak összekapcsolása, és mozgás legeredményesebb végrehajtása. Megjegyzés: Fontos a pontos bemutatás helyből és a lendületből hajításnál is. Változatok: Annak a sornak, aki éppen nem dob, kiegészítő feladatokat határozunk meg. Pl., mellső fekvőtámaszban végezzenek karhajlítást nyújtást, guggolásból végezzenek karlendítéssel felugrásokat helyben és vissza. Változatos célterületek: pl. szekrényre helyezett zsámoly, falra akasztott karika, falra rajzol kör. Kb. távolságok, kiinduló helyzetek. Helyből vagy mozgásból. 23
Forrás: Egyénileg tervezett.
9.Gyakorlat A gyakorlat megnevezése: Célba dobó verseny különböző távolságokra Alkalmazási terület: általános iskola 4-8.osztály, az oktatás azon szakaszánál, amikor már elsajátították a helyes technikát. Résztvevők: Az egész osztály két sort alakítva a kézilabda pálya alapvonalán. Eszközök: Mindenkinél kislabda A gyakorlat leírása: A tanulók hajításokat végeznek helyes technikával a kijelölt vonalról, a cél a minél messzebbre történő dobás. Sávokat jelölünk ki a kézilabda pálya túloldalán, 15, 20 és 25 m-nél. Végeztethetjük egyéni gyakorlás formájában, vagy versenyszerűen. Ki tud messzebbre dobni. Kritikus momentum: Ha egyénileg gyakoroltatjuk és mindenki megnézi az előtte álló tanuló dobását, sok időt vesz igénybe. Viszont jobban észrevehetők az esetleges technikai hibák valamint a szépen bemutatott dobás esetén dicsérhetjük a tanulót az egész osztály előtt. Változatok:Forrás: Egyéni tervezés
24
10.gyakorlat A gyakorlat megnevezése: Távolba dobó verseny Alkalmazási terület: Általános iskola felső tagozatában az oktatási folyamat végén, amikor a minél messzebbre történő dobás, nem megy a helyes technikai végrehajtás rovására. Résztvevők: Az egész osztály három csoportra bontva. Eszközök: Minden tanulónál 1 db kislabda A feladat leírása: Minden tanulónál kislabda van, a kézilabda pálya egészét kihasználva az alapvonalnál helyezkednek el. Jelre minden oszlop első tanulója néhány lépéses nekifutásból keresztlépéses technikával hajítja el a labdáját. Ha a túloldalon a szőnyegre érkezik le a labda az egy pontot ér, ha a kézilabda kapuba, akkor kettőt. Minden gyereknek két kísérlete lehet, a végén összeadjuk a csapatok pontjait. Kritikus momentum: A nekifutás összekapcsolása a kidobással. Megjegyzés: Aki csak a kézilabda kapuba szeretne célozni, a hajítás idejére átmehet a másik oszlopba. Forrás: egyéni tervezés
25
Felhasznált irodalom • • • • •
Dubecz József: Tanári kézikönyv Általános iskola 7-8.osztály,1988. Horváth Zoltán: Játék és szabadidő, 1999 dr. Koltay Jenő és dr. Takács László: Az atlétika oktatása, 1993. Koltay Jenő: Az atlétika oktatása, 1975. Nádasdi Lajos: Motoros cselekvéses játékok az iskolai testnevelésben, 2001. • Pásztor Attila, Rákos Etelka: Iskolai és népi játékok, 1998. • Szentgyörgyi Zoltán: Tér és helyzetérzékelést fejlesztő gyakorlatok, 2002.
26
27
