NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM MŰVÉSZETI, NEVELÉS – ÉS SPORTTUDOMÁNYI KAR SPORTTUDOMÁNYI INTÉZET
Az atlétika gyakorlata és módszertana SMDLTE 2202
Kislabdahajítás 2012.
dr. Koltai Miklós
Készítette: Oreoveczné Pócza Tímea O98C73
[email protected]
1. A kislabdahajítás jellemzése 2. A kislabdahajítás technikája 3. A diákolimpiai versenyszabályok 4. A kislabdahajítás előkészítő gyakorlatai 5. A kislabdahajítás rávezető gyakorlatai
1. A kislabdahajítás jellemzése Az ember természetes mozgásai a gyaloglás, a futás, az ugrás és a dobás. A dobó versenyszámok közé tartozik a súlylökés, gerelyhajítás, kalapácsvetés és általános iskolában a kislabdahajítás, ami a gerelyhajítás „előiskolája”. Ezek alapján a dobások alapmozdulatai a következők lehetnek: hajítás, lökés, vetés. Ezek, mint ahogy az atlétika mozgásai, szintén az ember ősi mozgásaiból erednek. Ahogy azonban fejlődött az emberiség a dobások is különböző változásokon mentek át. Megváltozott az ilyen fajta mozgások célja. Kezdetben a létfenntartásért végezték ezeket a mozdulatokat az ősemberek, ma már a játék, a versengés eszközévé léptek elő. Az idő múlásával változtak a technikák, változtak a dobószerek. Az atlétikai dobások megjelennek a testnevelés órákon ill. a versenysportban. Napjainkban négyféle dobószám jelenik meg, ezek pedig a súlylökés, a gerelyhajítás, kalapácsvetés és a diszkoszvetés. Az ötödik az általános iskola diákolimpiai számaként jelenik meg, ez pedig a kislabdahajítás. Ennél fogva az iskolai testnevelés tananyagának, azon belül az atlétikai tananyagnak fő részét képezi. Már alsó tagozatban megjelenik az oktatása, és egyben a gerelyhajítás előiskolájának is tekintik, ami pedig a középiskolában jelenik meg. „A
kislabdahajítás
elsődleges
célja
a
hajítómozdulat
elsajátítása,
beidegzése.”(Koltai,2004) Mint a dobószámok mindegyikének, itt is az dobó célja, hogy az eszközt, jelen esetben a kislabdát minél messzebbre hajítsa el. Jelenleg a diákolimpián használt szer a plastoball labda, amelynek a súlya 12 dkg.
2. A kislabdahajítás technikája A kislabdahajítás oktatása előtt a tanulók törzs, váll és karizmait meg kell erősíteni, valamint
megfelelően fokozni kell a váll izületi hajlékonyságát.
Nagyon fontos a robbanékonyság és a jó ritmus érzék.
Az oktatásának felépítése a következő lépésekből áll: a) a helyes fogás oktatása b) helyből hajítás c) lendületből hajítás a) A labda fogása: Kétféle fogásmód alakult ki. o az egyik a kétujjas fogás, ahol is a mutató- és a középső ujjra kell a labdát helyezni, a többi ujj pedig támasztja a szert. (1. ábra) o a másik fogásmód az ún. sportfogás, amikor is a három középső ujjra helyezzük a labdát( mutató-, középső- és gyűrűsujj), a hüvelykujj és a kisujj oldalról támasztó szerepet kap. (2. ábra)
1. ábra
2. ábra
b) Hajítás helyből: A helyből történő kislabdahajításnál a végső cél a dobóterpeszből történő végrehajtás. Mielőtt eddig eljutunk lehet dobatni helyből, elfordulás nélkül, majd helyből, a felsőtest jobbra fordítása után (jobb kezesek). Ezután következik a
dobóterpesz tanítása. Ezalatt olyan felállást értünk, amikor a dobó úgy áll, hogy egy képzeletbeli dobásirányba meghúzott vonalhoz képest, a jobb láb sarka és a bal láb orra érinti ez a vonalat.(3. ábra) A lábak egymástól, testalkattól függően 2-4 lábfejre vannak. A helyből történő hajítás csak egy rávezető gyakorlata lendületből végrehajtott hajításnak.
3. ábra
c)
dobás lendületvételből A lendületszerzésből történő kislabdahajítás szakaszai
A kislabdahajítás folyamatát a következő szakaszokra lehet bontani: 1. Lendületszerzés, nekifutás; 2. a nekifutás összekapcsolása a hajítással; 3. a hajítás előkészítése, ívképzés; 4. hajítás; 5. a hajítás utáni helyzet.
A kislabdahajítás végrehajtható hármas, ötös vagy hetes lépésritmussal.
A hármas lépésritmust alsóbb évfolyamokon alkalmazzuk, az ötöst felsőbb osztályban. A hetes ritmust kevesen alkalmazzák. Ötös lépésritmus: előkészítés: „a nekifutás során a labdát felsőtartással, kb. homlok magasságban az arc előtt és könyökben hajlított karral kell vinni. ” Ezeket a lépéseket előkészítő lépéseknek hívjuk. Már eközben a dobó fordítsa jobbra a dobás irányába a váll vonalát (jobb kezes), s vigye hátra, kidobóhelyzetbe a labdát. Közben elkezdődik a dobóterpeszbe érkezés helyzetének kialakítása. „Az ötös lépésritmusú dobásnál a labda hátravitele után még a bal és a jobb lábbal is lép egyet a tanítvány s csak ezután kerül kidobóhelyzetbe.” Ez a kidobóhelyzet, a már fent leírt dobóterpeszből történik. A dobóterpeszbe történő megérkezést közvetlenül megelőzi egy bal lábról jobb lábra történő lépés, amely általában lapos ívű és szökkenésszerű.
3. Versenyszabályok Kislabdahajításnál a gerelyhajításnál alkalmazott szabályok érvényesek. Gerelyhajító nekifutó: A gerelyhajításnál a nekifutónak minden esetben legalább 30 m hosszúnak kell lennie. Ha a körülmények engedik, a nekifutó legalább 33,5 m legyen. A nekifutót két egymástól 4 m-re levő, 5 cm széles párhuzamos vonallal kell megjelölni. A kidobást egy 8 m-es sugárral húzott 7 cm széles körív mögül kell végrehajtani. A körívet lehet festeni, készülhet fából vagy fémből, de minden esetben fehérszínűnek kell lennie, és a talajjal egy szintbe kell süllyeszteni. A körív mindkét végpontjából a nekifutót jelző párhuzamos vonalakra merőlegesen 7 cm széles, 75 cm hosszú vonalakat kell húzni. A nekifutó megengedett legnagyobb lejtése keresztirányban 1:100-hoz, a nekifutás irányában az utolsó 20 m-en 1:1000-hez.
4. ábra Dobószektor A dobószektor talaja salak, fű vagy más alkalmas anyag, amelyen a szer nyomot hagy. A dobószektor legnagyobb lejtése a dobás irányában nem lehet több, mint 1:1000hez.
A gerelyhajításnál a dobószektort 5 cm széles, egymással mintegy 29°-t bezáró fehér vonalak határolják (lásd 4. ábra). A vonalak belső éleinek meghosszabbításai haladjanak át a kidobóív és a nekifutót határoló vonalak belső éleinek metszéspontjain, és annak a körnek a központjába vezessenek, amelynek része a kidobóív.
Kísérletek: A kislabdahajítást nekifutóról végzik. Érvénytelen a kísérlet, ha a kislabdahajításnál a dobás megkezdése után testének bármely részével érinti a kidobóhelyet határoló vonalakat vagy ezeken kívül a talajt. A versenyző - ha a kísérlete közben nem sértette meg a dobószámára vonatkozó Szabályokat - félbeszakíthatja megkezdett kísérletét a nekifutón, akár azokon kívül leteheti a szert, és elhagyhatja a nekifutót. Újrakezdheti a kísérletet,ha a szabályok szerint hagyta el a nekifutót. Megjegyzés: Az előbbiekben részletezett mozgásokat a szabályokban előírt időn belül kell elvégezni. Nem érvényes a dobás, ha a kislabda a talajjal való első érintkezéskor érinti a szektorvonalat vagy azon kívül a talajt. A versenyző mindaddig nem hagyhatja el a nekifutót,amíg a szer talajt nem ért. A kislabdahajításnál a versenyző a nekifutót szabályosan úgy hagyhatja el, ha az első érintkezés a párhuzamos vonalakkal vagy a nekifutón kívüli területtel teljes mértékben a kidobóív fehér vonala, illetve az annak végpontjaiból a nekifutót jelző párhuzamos vonalakra merőlegesen húzott egyenesek mögött történik. Miután a szer talajt ért, a nekifutó helyes elhagyásának kell tekinteni azt is, ha a versenyző a kidobóív végpontjaitól 4 m-re lévő jelzésnél (tényleges vonal vagy jelzés a nekifutó mellett) vagy azon túl van a nekifutón. Ha a versenyző a szer talajt érésének pillanatában ezen vonal mögött van a nekifutón, úgy kell tekinteni, hogy már helyesen elhagyta a nekifutót. A dobások után a szereket vissza kell vinni a dobóhelyre. Visszadobni tilos! Mérések A dobószámoknál, ha a mérés eredménye nem egész centiméter, a jegyzőkönyvbe a legközelebbi egész centiméterre lefelé kerekített értéket kell feljegyezni. A dobás mérését rögtön a kísérlet után el kell végezni. (b) A gerelyhajításnál attól a ponttól, ahol a kislabda először érintette a talajt, a kidobóív belső éléig úgy, hogy a mérőszalag áthalad annak a körnek a központján, amelynek része a kidobóív. Jelzések A versenyzők legjobb eredményét a szektorvonalak mellett, azokon kívül elhelyezett zászlóval vagy táblával lehet jelölni.
Diákolimpián: A kislabdahajítás, mint versenyszám, már az I. korcsoporttól megjelenik, egészen a IV. korcsoportig. Rendeznek belőle egyéni versenyt is és az összetett verseny egyik versenyszáma is. Ezen kívül ügyességi csapatbajnokság is van kislabdahajításból. A kislabdahajítás plastoball (12 dkg) kislabdával történik. Egyéni versenyen: a gerelyhajítás általános szabályai szerint történik, valamennyi résztvevőnek 3 kísérlet, a 8 legjobb versenyző számára további három dobás a döntőben. Összetett versenyen: az atlétikai dobószámok szabálya szerint.
A gyakorlatok leírása közben nem részletezem az izmokat. A kislabdahajítás közben a következő legfőbb izmok vesznek részt, így az ezt előkészítő gyakorlatok is megmozgatják ezeket az izmokat. törzsizmok: -
trapéz izom – m. trapézius
-
delta izom – m. deltoideus
-
nagy mellizom – m. pectoralis major
-
egyenes hasizom – m. rectus abdominis
-
ferde hasizom – m. obliquus externus e internus
-
bordaközi izmok - musculus intercostalis
karizmok: -
kétfejű karizom – m. biceps brachii
-
háromfejű karizom – m. triceps brachii
-
hengeres borító izom – m. pronator teres
lábizmok: -
combközelítő (szabóizom) – m. sartorius
-
négyfejű combizom – m. quadriceps femoris
-
nagy-, közép és kis farizom - m. gluteus maximus, medius e minimus
-
csípőhorpasz izom – m. iliopsoas
4. A kislabdahajítás előkészítő gyakorlatai „Az előkészítő gyakorlatok végrehajthatók eszközzel és eszköz nélkül. Az eszköz nélküli előkészítő gyakorlatok a dobó felkészítésében elsősorban mint bemelegítő, átmozgató, lazító mozgások hasznosíthatók. Jelentősebb erősítő hatások – aránylag rövid idő alatt – csak az izmok kellő megterhelése, a különböző eszközökkel, kéziszerekkel nehezített gyakorlatok végeztetésével érhetők el.” (Dr. Koltai Jenő és dr Oros Ferenc, 2004. 201.o.)
1. gyakorlat A gyakorlat megnevezése: Halászfogó Forrás: Alkalmazási területe: általános iskola 5-8. évfolyam, a váll és kar izmainak előkészítésére Eszközök: nem igényel eszközt A résztvevők száma: az osztály tanulói A gyakorlat leírása: Az osztály tanulói közül kiválasztunk egyet, ő lesz a fogó. Sípszóra indul a játék. Ha a fogó megfog valakit, akkor kézfogással kergetik tovább társaikat. Ha ők is megfognak valakit, akkor a megfogott mindig csatlakozik hozzájuk kézfogással. Amikor már hárman, vagy annál többen vannak, akkor már csak a szélső emberek foghatnak meg valakit. Nem ér a megfogás, ha elszakad a „háló”. Az nyer, aki utoljára marad, akit nem tudtak megfogni. Izom: a kar-, a törzs- és a lábizmokat is megmozgatja Kritikus momentumok: szabályok betartása Változatok: Páros halászfogó, hármas halászfogó Megjegyzés: Rajz:
2. gyakorlat A gyakorlat megnevezése: Páros gyakorlatok Forrás: 1003 atlétikai játék és gyakorlat (dr. Kurt Murer Szerk.2000) Alkalmazási területe: általános iskola 5-8. évfolyam, a kar és törzs izmainak erősítésére Eszközök: nem igényel eszközt A résztvevők száma: 2 fő A gyakorlat leírása: 1. A tanulók egymással szemben állnak keresztezett kézfogás. Lábfejek összeérnek. Egyszerre végezzenek könyöknyújtást, majd hajlítást. 2. A tanulók egymással szemben, azonos oldali kézzel kézfogás, lábfejek összeérnek. Egyszerre végezzenek könyöknyújtást, majd hajlítást. Ugyanez kartartás cserével. 3. Tolóharc: A társak egymással szemben álnak, kezükkel egymás vállának támaszkodva. Próbálják egymást eltolni egy előre meghatározott vonalig. 4. Nyakpergető: A tanulók egymással szemben állnak, átkulcsolják kezüket egymás nyakán. Egyikük elkezd forogni és közben a levegőben pörgeti a társát.
Izom: Elsősorban a kar-, vállöv- és a törzs izmait mozgatja át Kritikus momentumok: felhívjuk a gyerekek figyelmét a balesetveszélyre. Figyeljenek, hogy a kézfogásnál ne csússzon ki a kezük, ill. pörgetésnél ugyanez. Megjegyzés: Lehetőleg azonos súlyú tanulók kerüljenek párokba Rajz:
1.
2.
3.
4.
3. gyakorlat A gyakorlat megnevezése: gyakorlatok párosával gumikötéllel Forrás: Alkalmazási területe: Általános iskola 5-8. évfolyam, a váll és kar izmainak erősítésére, valamint a vállöv lazítására Eszközök: mindenkinek egy gumikötél A résztvevők száma: az osztály tanulói A gyakorlat leírása: a) A párok egymással szemben állnak haránt terpeszállásban, a gumiköteleiket középen összefűzik, mélytartás. A párok közötti távolság akkora legyen,
hogy a köteleik egyenes vonalban feszüljenek ki. Vezényszóra páros karhúzás hátra és vissza. b) Párok
egymással
középtartásban
szemben összefűzve
haránt
terpeszállásban,
feszesen.
Vezényszóra
kötél
mellső
karemelés
magastartásba, és vissza. c) A b) feladat, csak karlendítés oldalsó középtartásba. d) Párok egymásnak háttal haránt terpeszállásban, bal kar mély, jobb kar magastartásban. Vezényszóra kartartás csere, nyújtott karral. Izom: a karizmokat, és a törzs izmait készíti elő Kritikus momentumok: a gumikötelet úgy fogják, hogy a hurokba beteszik a kézfejüket,és ráfognak a kötélre. Így elkerülhető, hogy kicsúszik a kezükből a kötél. Megjegyzés: a párok megfelelő távolságára figyelni. A párok hangolják össze a mozgásukat. Változatok: Ha páratlan az osztálylétszám, ő a bordásfalnál is végezheti a feladatot. Rajz:
4. gyakorlat A gyakorlat megnevezése: gyakorlatok csuklópánttal Forrás: Alkalmazási területe: általános iskola felső tagozat, a törzs és kar izmainak erősítésére Eszközök: gyerekenként két csuklósúly A résztvevők száma: az osztály tanulói A gyakorlat leírása: a) Terpeszállás, bal kar magas, jobb mélytartásban. Malomkörzés előre. b) Terpeszállás, karok magastartásban. Ellentétes karkörzés. c) Terpeszállás, középtartásba,
karok 2.
mélytartásban. leengedés
1.Páros
mélytartásba.
karlendítés 3.
páros
oldalsó
karlendítés
magastartásba 4. leengedés mélytartásba. d) Zárt állás, karok mélytartásba. 1. Kilépés bal támadóállásba karlendítéssel magastartásba, 2. Visszalépés kiinduló helyzetbe karleengedéssel. e) Terpeszállás, oldalsó középtartás. Törzsfordítások jobbra és balra. f) Hasonfekvés, karok magastartásban. 1.Törzsemelés, 2.karlendítés oldalsó középtartásba, 3. karlendítés magastartásba, 4. törzsleengedés. Izom: a karizmokat, a vállöv izmait és a törzs izomzatát melegíti be Kritikus momentumok: A gyakorlatokat nyújtott könyökkel hajtsák végre. Változatok: Rajz:
5. gyakorlat A gyakorlat megnevezése: gyakorlatok bordásfalnál Forrás: Alkalmazási területe: általános iskola felső tagozat, a törzs izmainak erősítésére Eszközök: bordásfal, ktk, zsámoly(ok) A résztvevők száma: az osztály tanulói A gyakorlat leírása: a) Hanyattfekvés a fordásfal előtt, fej a bordásfal felé, karok a ktk-n, lábak a zsámolyon. A törzs egyenesen tartásával karhajlítás függőállásba, majd vissza a talajra. b) Magas fekvőtámasz a ktk-n, lábak a zsámolyon. Karhajlítás-nyújtás egyenes törzzsel.
c) Mellső függőállás a bordásfalon. Azonos oldali kar és láb egyidejű elengedésével oldalsó függőállás, majd vissza kiindulóhelyzetbe. A gyakorlat végrehajtása a másik irányba is. d) zászló Izom: a kar izmait, a váll izmait, valamint a törzs izomzatát mozgatja meg Kritikus momentumok: minden gyakorlatnál felhívni a figyelmet a törzs helyes tartására. Változatok: Megjegyzés: Rajz:
6. gyakorlat A gyakorlat megnevezése: vándormászás kötélen Forrás: Alkalmazási területe: Általános iskola 5-8. évfolyam, a törzs és kar izmainak erősítésére
Eszközök: legalább 5 db mászókötél egymás mellett A résztvevők száma: egyéni feladat A gyakorlat leírása: a tanuló felmászik az első kötélre, kb. 2 méter magasságig, majd átmászik a mellette lévő kötélre a következőképp: Először átfog egyik karral, majd átkulcsol lábbal is a másik kötélre, és végül a másik karral is átfog. Izom: a kar-, váll-, törzsizomzatot mozgósítja Kritikus momentumok: Megjegyzés: Változatok: nehezíteni lehet csuklópánttal, vagy/és bokapánttal. Rajz:
7. gyakorlat A gyakorlat megnevezése: padgyakorlatok csoportokban Forrás: Alkalmazási területe: általános iskola felső tagozat, a törzs és kar izmainak erősítésére Eszközök: 4 gyerekenként 1 hosszúpad, bordásfal. A résztvevők száma: padonként 4-5 tanuló A gyakorlat leírása:
1. Álljanak fel a tanulók a pad azonos oldalára. A padhoz közelebbi kézzel alsófogással fogják meg a pad hozzájuk közelebb eső szélét, a másik kezükkel a pad másik szélét felső fogással. Vezényszóra emeljék fel a padot csípőmagasságig, majd vissza a talajra. Ugyan ez a feladat a másik oldalra. 2. Elhelyezkedés és a pad fogása u.a. mint az előző feladatban. Vezényszóra emeljék fel a padot a fejük fölé magas tartásba, majd a következő vezényszóra rakják le a másik oldalon. Vissza ugyanez. 3. Kiindulóhelyzet
ua.
mint
az
előző
feladatokban.
A
lábak
harántterpeszállásban. A tanulók felemelik a padot a fejük fölé, és vezényszóra előremozdítják mellső rézsútos magastartás helyzetébe,majd hátra hátsó rézsútos magastartásba úgy, hogy helyben maradnak. Ismétlésszám kb 8-10. 4. Bordásfalnál feküdjenek le egymás mellé, lábuk az utolsó fokba beakasztva. Társaik helyezzék a mellkasuk fölé a padot, ahol ők a pad széleit fogva azt tartják. 10-szer végezzenek könyöknyújtást és hajlítást. Izom: minden nagyobb izomcsoportot átmozgat (láb-, hát-, kar- és vállizmok) Kritikus momentumok: Balesetveszély, megmutatni a pad helyes, célszerű fogását. Megjegyzés: Alsóbb évfolyamokban egy padhoz több gyereket lehet állítani. Rajz:
8. gyakorlat A gyakorlat megnevezése: társtovábbítás Forrás: Alkalmazási területe: általános iskola felső tagozat, a törzs izomzatának erősítésére Eszközök: nem igényel eszközt A résztvevők száma: az egész osztály A gyakorlat leírása: Az osztály tagjai egy kivételével egymás mögé felállnak oszlopba, kissé elfordulva jobbra, bal harántterpeszállásba. A kimaradt tanuló lefekszik hasra az oszlop utolsó 3-4 emberének lábánál. Jelre ezek a tanulók felemelik csípőmagasságig a fekvő társukat, majd előre adják az előttük
lévőnek. Így „úsztatják” végig a tanulót egészen az első emberekig. Ezután az oszlop utolsó tagja következik, és így tovább. Akit úsztattak ő mindig beáll az oszlop elejére. Majd a másik oldalon is végeztessük el a „rönkúsztatást”! Izom: elsősorban a kar és a törzs izmait igényli, de a tartás miatt lábizmott is erősít Kritikus momentumok: Balesetveszélyre felhívni a figyelmet. Ne ejtsék el a társukat. Megjegyzés: Rajz:
9. gyakorlat A gyakorlat megnevezése: sorverseny padokkal Forrás: Alkalmazási területe: Általános iskola felső tagozat,
törzs izomzatának
erősítésére, ritmusérzék fejlesztésére Eszközök: csapatonként egy-egy pad A résztvevők száma: az osztály tanulói, csapatonként kb. 6 ember A gyakorlat leírása:
a) A pad vége a rajtvonal mögött. A csapatok elhelyezkednek a padok felett terpeszállásba. A pad megemelésével elkezdik előre továbbítani a padot. Ha az utolsó ember alatt már nincs pad, akkor ő előre szalad a sor elejére, és onnan folytatja tovább..stb. Az a csapat nyer akinek a padjának az eleje előbb éri el a célt. A padot csak emeléssel lehet továbbítani menni nem lehet vele. b) Ugyanaz a feladat kiinduló helyzete mint az előbb, csak most rajtjel után a csapat megemeli a padot, és így mennek vele a rajtvonalig. c) A csapat felsorakozik a rajtvonal mögött oszlopba, kezükben a pad a fejük felett. Elkezdik továbbítani előre a padot az a) feladathoz hasonlóan. Az utolsó ember mindig előre szalad. Menni a paddal nem lehet. Az a csapat nyer akinek az utolsó embere is áthaladt a célvonalon. Izom: általánosan átmozgatja az izmokat Kritikus momentumok: A pad helyes fogására felhívni a figyelmet. Nem a lapját fogjuk, hanem a pad két szélét. Változatok: Megjegyzés: A csapatok létszámát lehet variálni. Alsóbb évfolyamokon több főből álljon egy-egy csapat. Rajz:
10.
gyakorlat
A gyakorlat megnevezése: kötélhúzás Forrás: Alkalmazási területe: Általános iskola 5-8. osztály, a törzs és kar izomzatának erősítésére Eszközök: kötél, közepén egy jelzőszalag A résztvevők száma: az osztály tanulói A gyakorlat leírása: Két csapatot alakítunk ki, akik egymás mögött a kötél két végén helyezkednek el. A kötél a földön fekszik. Sípszóra felkapják a kötelet és a kötél közepén lévő szalagot megpróbálják elmozdítani a saját térfelük irányába egy meghatározott vonalig. Az nyer amelyik csapatnak ez előbb sikerül Izom: a törzs- és a kar izmai mellett a lábizmok is részt vesznek a mozgásban Kritikus momentumok: Olyan talajon végeztessük, amely nem balesetveszélyes, nem csúszós. Megjegyzés: Figyeljünk,hogy a csapatelosztás a lehető legigazságosabb legyen. Változatok: A csapatok létszáma tetszőlegesen változtatható. Lehet 1 : 1 ellen, 2 : 2 ellen, stb. Rajz:
5. A kislabdahajítás rávezető gyakorlatai „Olyan gyakorlatok, amelyek egyrészt külső formájukban, másrészt belső dinamikájukban hasonlítanak az atlétikai dobásokhoz vagy azok egyes részmozzanataihoz. Képességfejlesztő hatásuk mellett ezek a gyakorlatok elősegítik a dobómozgás könnyebb megtanulását, mintegy rávezetik a tanítványt a helyes dobómozgásra.” (Dr. Koltai Jenő és dr Oros Ferenc, 2004. 212.o.)
1. gyakorlat A gyakorlat megnevezése:terpeszfogó 2 csapattal, meghatározott terpesszel és kiváltó feladattal Forrás: Alkalmazási területe: Általános iskola 5-8. osztály, a szer
fogásának
kialakítására Eszközök: nem igényel eszközt A résztvevők száma: az osztály tanulói A gyakorlat leírása: Kijelölünk az osztályból két embert, ők lesznek a fogók. Az osztály többi tagjait két csapatra osztjuk. Az egyik csapat kezébe kislabdát adunk. A játék egy percig tart. A cél hogy ez alatt az egy perc alatt minél több embert megfogjanak, és megakadályozzák az ő kiváltásukat. Akit megfogtak a fogók, harántterpeszállásba kell állniuk. Ha olyan embert fogtak meg aki labdás, akkor őt csak labda nélküli válthatja ki, és fordítva. A kiváltás módja úgy történik, hogy hátulról átbújnak a lábuk között, majd a kiváltónak és a kiváltottnak át kell adni a kislabdát egy ellentétes lábbal való előrelépés közben kicsivel a fej fölötti magasságban. Nem ér a kiváltás, ha a fogó megérinti bármelyik felet a kiváltó feladat végrehajtása közben. Az a fogópáros nyer, aki a legtöbb embert megfogta egy perc alatt. Ha egy percen belül megfogtak mindenkit, akkor a legjobb időeredményt elérő páros nyer.
Izom: lábizom Kritikus momentumok: Meg kell követelni a kiváltás szabályosságát. A labda fogása csakis a kislabdahajítás fogásának megfelelően. Megjegyzés:
Figyelmeztetni
a
tanulókat,
hogy
csak
az
állhat
harántterpeszállásban, akit tényleg megfogtak. Változatok: Rajz:
2. gyakorlat A gyakorlat megnevezése: üldöző labda Forrás: Alkalmazási területe: Általános iskola 5-8. osztály, a szer fogásának kialakítására Eszközök: 1 - 3 kislabda (osztály létszámától függően) A résztvevők száma: Az osztály tanulói A gyakorlat leírása: A tanulók felállnak egymás mögé oszlopba.. Egy oszlopba kb. 10 fő álljon. Az oszlop tagjai olyan messze álljanak egymástól bal haránt terpeszállásban (bal kezesek jobb), hogy a váll fölött hátranyújtott kezük elérje a mögöttük álló előrenyújtott kezét. Kb. 2 méterre .Egy kislabda van az oszlop utolsó emberénél. A feladat, hogy a kislabdát előre adjuk jobb kézzel az előttünk lévőnek egy jobb lábas előrelépéssel, aki nem néz hátra, csak a jobb kezét a váll fölött, a fej mellett hátranyújtja. Az utolsó ember mindig előrefut az oszlop
elejére. A feladatot addig hajtják végre, amíg el nem érnek a kijelölt szakasz végéig. A hatékonyabb begyakorlás végett több labdát is elindíthatunk hátulról. Azonban ez ne menjen a technikai végrehajtás rovására.
Izom: főleg a karizmok vesznek részt a mozgásban Kritikus momentumok: nagyon figyelni kell a labda átadásának és átvételének a módjára. Megjegyzés: Háromnál több labdát ne vigyünk be a játékba Változatok: lehet nehezíteni, hogy sípszóra hátraarc, és az ügyetlenebb kézzel csinálják meg ugyanezt a feladatot. Ha ez már jól megy, akkor növeljük a tanulók közötti távolságot, és feladatot úgy hajtsák végre, hogy amikor jön hátulról a labda, akkor jobb lábbal és törzsfordítással hátralépnek, megkapják a labdát, és a megfelelő magasságba előrehozva, előrelépéssel helyezik el a szert az előttük lévő kezébe. Mielőtt hátralépnek a szerért, akkor a kezüket a váll fölött, kicsit fejmagasság felett tartják. Rajz:
3. gyakorlat A gyakorlat megnevezése: Fogyasztó töröküléssel Forrás: Alkalmazási területe: Általános iskola 5-8. évfolyam, ívképzés, kidobási ív előkészítése Eszközök: 1-3 gumilabda. A résztvevők száma: az osztály tanulói A
gyakorlat
leírása:
Mindenki
mindenki ellen
játszik.
A
labdát
csak
harántterpeszből és egy kézzel lehet eldobni fejmagasságban a váll fölött. Akit eltaláltak, felvesz egy kislabdát és leül törökülésbe. A terem különböző falain, nagyjából 2 m magasságba karikákat helyezünk ki. Ha ülés közben beletalál valamelyik
karikába
a
kislabdahajításnak
megfelelő
hajító
mozgással
(lekészítés,dobás), akkor visszaállhat a játékba.. A labdával lépni nem lehet. Az nyer aki utoljára marad állva. Izom: lábizmok, váll- és kar izmai Kritikus momentumok: Figyelni a megkötésekre: dobás állásban és ülésben Megjegyzés: Felhívni a figyelmet az ülőknek az összjátékra Változatok: Rajz:
4. gyakorlat A gyakorlat megnevezése: Pók-kézilabda kislabdával Forrás: Sport és játékmix 29.oldal Alkalmazási területe: Általános iskola felső tagozat, kidobási ív előkészítésére Eszközök: kislabda, két kapu (vagy zsámolyok, vagy két-két szekrényre felrakott pad) A résztvevők száma: Az osztály tanulói A gyakorlat leírása: Alakítunk két csapatot. A játék a pókfocihoz hasonlít. A játéktér kb. egy röplabda mérető pálya. Az alapvonalon egy-egy kapu. A kapus térdelő helyzetben kézzel és testtel is védhet. A csapat tagjai pók- és rákjárással mozognak, a labdát az ölükben vihetik. Akadályoztatás esetén a labdás játékos köteles lepasszolni társai közül valakinek a labdát. Gól csak egy meghatározott területen kívülről érhető el, amelyet szigetelőszalaggal tudunk jelölni. Szándékos szabálytalanság esetén a büntető 4 m-ről történik. A mezőnyjátékosok a góldobó területen belülre nem mehetnek. Gól után a kapus hozza játékba a labdát. A labda továbbításának módja egykezes felső dobás. Izom: minden nagyobb izomcsoport (láb-, kar-, hát-, has- és vállizmok) Kritikus momentumok: A játék egy-egy csapatnak ne tartson tovább 10-12 percnél.
Megjegyzés: Ha több csapat van, akkor 5 percenként lehozzuk az egyik csapatot. Változatok: Rajz:
5. gyakorlat A gyakorlat megnevezése: labdaadogató büntető feladattal Forrás: Sport és játékmix 14. oldalán lévő játék átdolgozása Alkalmazási területe: Általános iskola 5-8. évfolyam, ívképzés, ill. a dobás ívének beállítására Eszközök: csapatonként 1 db kislabda A résztvevők száma: csapatonként 6 ember A gyakorlat leírása: A csapat 5 tagja oszlopba helyezkednek el egymás mögött, egymástól meghatározott távolságra. Velük szembe egy vonal mögött a csapat 6. tagja. Nála van a kislabda. Rajtjel után dobja az első embernek a labdát a kislabda hajítás technikájának megfelelően, aki miután elkapta visszadobja és elhelyezkedik mellső fekvőtámaszba. Ezután jön a következő stb. Ha valaki leejti a labdát, a fekvőtámaszban lévő csapattársaknak egy karhajlítás-nyújtást kell végezniük. A labda leesését a kinti dobó játékos hangos „Karhajlítás!” felkiáltással jelzi. Addig nem folytatódhat a kislabda adogatása, amíg minden csapattárs akinek kell, meg nem csinálta a karhajlítás. Ha az utolsó emberig
elért a labda, akkor ő a visszadobás után szintén végez egy karhajlítás-nyújtást mellső fekvőtámaszban, majd újra feláll. Megint kapja a labdát, és most jön visszafelé a kislabda passzolás. Feláll az utolsóelőtti kapja-adja a labdát. Ha újra az első emberhez ért a kislabda, akkor mindenki helyet változtat. Eggyel mindenki előbbre lép. Az első ember lesz a kinti dobó, a dobó pedig beáll az oszlop végére. Az a csapat nyer, akinél a leghamarabb újra kikerül a dobópozícióba a kezdő ember. Izom: minden izomcsoportot átmozgat Kritikus momentumok: A vonalakat, tehát a távolságokat tartsák be a tanulók. Megjegyzés: Minél magasabb évfolyamba játszatjuk, a gyerekek annál távolabb álljanak egymástól. Változatok: Rajz:
6. gyakorlat A gyakorlat megnevezése: bombázás magasba tett labdákra Forrás: Sport és játékmix, 17. oldalán a játék eredetije. Alkalmazási területe: Általános iskola 5-8. évfolyam, kidobó lépés és az dobás ívének előkészítésére Eszközök: 6 zsámoly, 3 hosszúpad, 6 db 1 kg-os medicinlabda, annyi kislabda ahány gyerek van az osztályban – 2.
A résztvevők száma: Az osztály tanulói A gyakorlat leírása: A rajz szerint berendezzük a termet. A tanulókat két csapatra osztjuk, akik a két szélső pad mögött helyezkednek el kezükben a kislabdával. Minden csapatból egy embert kijelölünk, akik kislabdát szednek a padok között. Feladat: a padok mögül kislabdával ledobni a medicinlabdákat. Az a csapat nyer akinek a térfelén kevesebb medicinlabda lesz. A labdaszedők feladat, hogy saját csapattársaiknak visszadobálják a padok között maradt kislabdákat. A kislabda fogásmódját meghatározzuk, illetve, hogy csak harántterpeszállásból lehet a kislabdát eldobni. Izom: váll-, kar- és törzsizmok Kritikus momentumok: Vigyázni kell a repülő kislabdákra. Megjegyzés: A padnak a fa része van a zsámolyokon, nem a lábai. Változatok: A padra tett labdákat lehet változtatni kosárlabdára, kislabdára stb. Illetve a pad magasságát is lehet változtatni. Kezdeni egy talajra tett padon lévő labdákkal, majd egy-egy
zsámolyra tett paddal, 2-2 zsámolyra tett
paddal…..stb. Rajz:
7. gyakorlat A gyakorlat megnevezése: kislabdahajítás karikán át hármasával.
Forrás: Alkalmazási területe:Általános iskola 5-8. évfolyam, a keresztlépés, a kidobó lépés és a dobás ívének beállítására Eszközök: 1 db kislabda és 1 db karika hármasával A résztvevők száma: 3 fő A gyakorlat leírása: A három főből kettő egymással szembe feláll, egymástól kb. 5-6 méterre. Középen áll a harmadik ember kezében a magastartásba emelt karikával. A két szélső ember dobálja egymásnak a kislabdát a karikán át. Ha valaki nem tudta átdobni a karikán a labdát, vagy nem tudta elkapni, akkor ő megy be középre karikát tartani. Ennél a feladatnál is kötött a labda dobásának módja, a kislabda hajítás technikájának megfelelően. Majd a párok eltávolodnak egymástól, és a dobás előtt keresztlépéseket tesznek meg. Figyelve, hogy az elhajítás pillanatában meglegyen a dobóterpesz és a dobást kövesse egy előrelépés. Izom: törzs- és karizmok elsősorban Kritikus momentumok: Megjegyzés: a középső ember, aki a karikát tartja, nem mozgathatja a karikát, mozdulatlanul kell állnia. Ha nincs elég magasan a karika akkor egy bevágott végű tornabotra rá lehet rögzíteni szigszalaggal vagy dróttal és a megfelelő magasságba emelni. Változatok: a középső ember állhat zsámolyon, két zsámolyon. A szélső két ember egymástól való távolságát lehet növelni. Rajz:
8. gyakorlat A gyakorlat megnevezése: Falra pattintás kislabdával „szálkázás”-szerűen Forrás: 1003 atlétikai játék és gyakorlat 106. oldal Alkalmazási területe: Általános iskola 5-8. évfolyam, a keresztlépés, a kidobó lépés, a szer lekészítésének előkészítésére és a dobás ívének beállítására Eszközök: fejenként egy kislabda A résztvevők száma: az egész osztály A gyakorlat leírása: Az osztály tanulói felállnak egy sorba a falhoz legközelebb húzott vonalnál. A labdát a falhoz dobják és megfogják. Akinek ez sikerült, mehet a következő „szálkához” (vonalhoz). És így tovább. Az nyer aki a leghamarabb jut a legtávolabbi vonalhoz. Aki nem tudta elkapni a labdát, az marad annál a vonalnál, és a következő sorozatban újra próbálkozhat. Addig nem lehet továbblépni, amíg el nem sikerül kapni a falhoz dobott labdát. Izom: elsősorban kar-, váll- és törzsizomzat dolgozik Kritikus momentumok: Követeljük meg a dobásnál a harántterpeszállást, lábfej a vonal mögött. Határozzunk meg a falon egy vonalat, ami fölött kell, hogy érintse a kislabda a falat. Ha a vonal már olyan messze van, hogy lendületszerzés elengedhetetlen, akkor keresztlépések megtételével szerezhető kellő lendület a vonal eléréséig, de nem lépheti át a vonalat. Ha már keresztlépéssel szerez lendületet, akkor a dobást előzze meg a labda lekészítése.
Megjegyzés: A dobási sorrend minden sorozatban azonos. Változatok: Lehet több csoportra osztva csináltatni. Ilyenkor időre megy a játék. A vonalak pontot érnek. A legtávolabbi vonal ér a legtöbbet. Az a csapat nyer, akinek az adott idő alatt a legtöbb az összpontszáma. Meghatározhatjuk, hogy az első 3-4 távolságot kötelező helyből hajítással végrehajtani, és ilyenkor egy társ a dobó mögé áll, kezében a labdával és az ő kezéből kell kivenni a labdát egy hátralépéssel törzsfordítással és elvégezni a dobást. Rajz:
9. gyakorlat A gyakorlat megnevezése: kislabdahajítás szoknyás kislabdával Forrás: Lengyák György Alkalmazási területe:Általános iskola 5-8. évfolyam, a keresztlépés, a szer lekészítésének és kidobásának előkészítésére. Eszközök: páronként 1 db szoknyás kislabda A résztvevők száma: 2 fő A gyakorlat leírása: A szoknyás kislabdát dobálgatják egymásnak a párok fokozatosan növekvő távolságba. Először féltérdelésből (ellentétes kar-láb), majd állásból, helyből, harántterpeszállásból hajtsák végre. Majd végül sasszézva. Az utolsó feladatnál pedig a teljes ötlépéses mozgássorral végrehajtva a kislabdahajítás. Ebben legyen benne a keresztlépés, a szer lekészítése a törzs oldalara fordításával, a dobóterpeszbe érkezés és a szer kidobása. Izom: láb-, kar-, váll-, törzsiizmok Kritikus momentumok: A helyes kidobásra figyelni. Akkor jó a hajítás, ha a „szoknya” feszes a hajítás alatt. Megjegyzés: Előtte meg kell mutatni, hogy kell megfogni a szoknyás labdát. Változatok: Rajz:
10.
gyakorlat
A gyakorlat megnevezése: kislabdahajítás felépítése Forrás: Alkalmazási területe:Általános iskola 5-8. évfolyam Eszközök: fejenként 1 db kislabda A résztvevők száma: az egész osztály A gyakorlat leírása: A pályán 4 állomást jelölünk ki. Az állomásokon való továbbhaladás feltétele, hogy az előző állomáson a feladatot jól kell végrehajtani, a megfelelő ismétlésszámmal.
1. állomás: lassú futás során a labdát felsőtartással, kb. homlok magasságban az arc előtt és könyökben hajlított karral kell vinni, és pár lépés után a dobó fordítsa jobbra a dobás irányába a váll vonalát (jobb kezes), s vigye hátra, kidobóhelyzetbe a labdát. Ismétlésszám 10. 2. állomás: 2-3 lépés futólépés után keresztező lépésbe váltás. Karmunka az előző,és a keresztlépés alatt a labda lekészítve hátul. Ismétlésszám 10. 3. állomás: a 2. állomás feladata, csak minden második keresztlépés szökkenés-szerű.
Karmunka
még
mindig
az
előzővel
megegyező.
Ismétlésszám 10. 4. állomás: a 3. állomás feladata a végén dobóterpeszbe érkezéssel. 5. állomás: a 4. állomás feladata után a hajítás végrehajtása Izom: láb-, kar-, váll-, törzsizmok Kritikus momentumok: Megjegyzés: figyelni a helyes technikai végrehajtást. Változatok: Rajz:
Felhasznált irodalom: 1. Horváth Zoltán (2010, szerk.):Sport és játékmix. Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ és a Szombathelyi Egyetemi Sportegyesület, Szombathely. 2. http://www.bdf.hu/tmk/spri/koltai/Dokumentumok/atl%C3%A9tika%20szabaly konyv-2010-2.pdf 3. dr. Koltai Jenő, dr. Eckschmiedt Sándor és dr. Kovács Etele (1990): Az atlétikai dobásokról. Hungária Sport, Budapest. 4. Koltai Jenő (1998): A dobásokról általában. In: dr. Koltai Jenő és dr. Szécsényi József (szerk.): Az atlétikai versenyszámok technikája, Dobások. Plantin-Print Bt, Budapest. 5. dr. Koltai Jenő és dr. Oros Ferenc (2004, szerk.): Az atlétika oktatása. Plantin-Print Bt, Budapest. 6. Kurt Murer (2000,szerk.): 1003 atlétikai játék és gyakorlat. Dialóg Campus Kiadó, Budapes-Pécs. 7. Polgár Tibor és Béres Sándor (2011): Az atlétika története, technikája, oktatása, szabályai. Dialog Campus Kiadó, Budapest-Pécs. 8. dr. Takács László (2004, szerk.): Atlétika (technika, oktatás, edzés).PlantinPrint Bt., Budapest.
