A KISKÖZÖSSÉG ÓVODA Intézményi Minőségbiztosítási Programja
2010 - 2015
Készítette: Ocskó Zoltánné óvodavezető Elfogadta: az intézmény alkalmazotti közössége, 2010. 08. 31-én Jóváhagyta: az intézmény fenntartójának képviselője (Barabás Hunorné) Hatályba lépésének időpontja: 2010. 09. 01.
2
TARTALOMJEGYZÉK
1. Bevezetés 2. 2. Az intézmény bemutatása 3. Fenntartói elvárások 4. Minőségpolitika 5. Minőségirányítási rendszer •
Helyi pedagógiai program
•
Éves munkaterv
•
Vezetői ellenőrzés
6. Éves értékelés 7. Továbbképzési rend működtetése 8. Partneri igény- és elégedettségmérés 9. Záradék
3
1. Bevezetés A Kisközösség Óvoda a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény 40§ (10) bekezdése szerint minőségfejlesztési rendszert épít ki és működtet. Az intézményi minőségirányítási program meghatározza az intézmény működésének hosszú távú elveit, és a megvalósítását szolgáló elképzeléseket. Ennek teljesítésére intézményünk Comenius I. 2000 modellt működtet.
2. Az intézmény bemutatása Az intézmény részletes bemutatását a Helyi Nevelési Program tartalmazza
3. Fenntartói elvárások Minőségirányítási program intézményünkre vonatkozó elemei: • Az Önkormányzat és kerületi intézményünk közötti rendezett, nyitott, kétoldalú kommunikációt követel meg. • Erősíti az ellenőrzést a tanügyigazgatás területén. • A működés során biztosítani kell a gyermekek, pedagógusok, szülők jogainak érvényesülését, az érdekek kölcsönös beszámítását.
4. Minőségpolitika Minőségpolitikai nyilatkozat Intézményünkben a 3-7 éves gyermekek nevelését látjuk el életkori és egyéni sajátosságainak szem előtt tartásával, fejlesztjük a gyermek személyiségét. Az „Egészséges környezet, egészséges gyermek” címmel fogalmaztuk meg helyi programunkat, melyben az alapellátáson túl keresztény szellemű nevelésben részesítjük az ide járó gyermekeket. A gyermekek Budapesten, a III. kerületben és vonzáskörzetében laknak. Többcélú feladatellátásunk lefedi az óvodai nevelés területét. Alapelvünk: a gyermekközpontúság, döntéseknél, intézkedéseknél a gyermekek mindenek felett álló érdekét érvényesítjük. Alapértékeink: • Sokoldalú személyiség- és képességfejlesztés • Egyéni értékek kibontakoztatása • Egyéni bánásmód • Családias, szeretetteljes légkör • Értékközpontú pedagógia
4 •
Gyermekvédelem
Intézményi minőségi célok A gyermekek minél teljesebb önálló életvezetésre való felkészítése a sokoldalú személyiségfejlesztés révén. A keresztény világnézeti alapok lerakása a keresztény szellemi értékek, erkölcsi tulajdonságok érzékeltetése: • hit, bizalom, öröm, jókedv, Istenre hagyatkozó félelemmentesség megalapozása. • Harmonikus személyiségfejlesztésre törekszünk. • Családias óvodai légkör. • Az egészséges életmódra nevelés kiemelt kezelése a nevelési értékek rendszerében. • A sikeres iskolakezdéshez szükséges, testi, szociális és értelmi érettség kialakítása. További célok A partnerlista folyamatos frissítése, a partnereink igényeinek, elégedettségének folyamatos mérése. A felmérés eredményeinek alapján az intézmény működésének folyamatos javítása, az intézményi célkitűzések folyamatos ellenőrzése. Intézményi sikerkritériumok: elégedettségmérés, az alkalmazottak és a szülők (partnerek) elégedettségi mutatója legalább 4 legyen.
5. Minőségirányítási rendszer A vezetés felelőssége A pedagógusok és a szülők kapcsolatában az őszinteség, nyíltság domináljon. A gyermekek érdeke határozza meg a tevékenységek tartalmát. Tudatosan át kell gondolni, hogy az óvoda célkitűzései, kialakított gyakorlata mennyire felel meg a környezet elvárásainak. Az óvodavezetés gondoskodik arról, hogy az óvoda működését szabályozó jogi dokumentumok, törvények, rendeletek, valamint az intézmény belső szabályozói a fenntartó és az önkormányzat számára hozzáférhetőek legyenek, illetve az intézmény alkalmazottjai azokat ismerjék és betartsák. Az óvodavezető vállalja, hogy a kiépített és működtetett rendszert fenntartja és folyamatosan tökéletesíti a partneri elégedettség megtartása, javítása és újabb partnerek megnyerése céljából. Az óvoda alkalmazottai felelősséget viselnek e program megvalósításáért, a célok eléréséért, a minőséget befolyásoló folyamatok előírásszerű végrehajtásáért.
5 Tartalmi leírás Célunk olyan tervezési struktúra kialakítása, mely eszköz lehet a kiszámítható, ellenőrizhető egyenletes feladatellátásban. Az intézmény szervezeti céljait az óvodavezető és a munkatársak egyetértésben határozzák meg. A célokat a jogi környezet elvárásai és a fenntartó mérhető, konkrét követelményei, elvárásai alapján stratégiai, operatív szinten és a napi működés szintjén tervezzük. A feladatok hatékony megoldása érdekében az óvodavezető megfelelő hatáskörrel és döntési joggal ruházza fel az egyes munkatársakat (ők a minőségügyi csoport tagjai). Erőforrások biztosítása: az óvodavezető az éves munkatervben dokumentáltan meghatározza, és időben biztosítja a szükséges erőforrásokat a minőségügyi folyamatok fenntartásához Az óvoda csak olyan szolgáltatásokat tervez, amelyekhez rendelkezik a szükséges személyi feltételekkel. Az egyes munkakörök, beosztások ellátásához szükséges végzettségek, képzettségek a jogszabályokban, munkaköri leírásokban vannak szabályozva. A követelményeknek való megfelelést a vezetőség rendszeresen felülvizsgálja, figyelembe véve a változó körülményeket, a partneri igény módosulásait. Szükség esetén újrafogalmazza és dokumentálja a munkakör betöltésének feltételeit. Tervezés A folyamatok hosszú távú, meghatározó jelentőségű tervezése, a tervek megfogalmazása és dokumentálása az intézményi nevelési programban történik. A tervezés folyamatában a nevelők közösen vesznek részt. A stratégiai tervezéshez kapcsolódó feladatokat az óvodavezető koordinálja. A tervezés folyamatában a minőségügyi csoport egyetértő közreműködésére van szükség. Figyelembe kell venni • • • • •
A Közoktatási törvényt. Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramját. Fenntartói elvárásokat (pl. alapító okirat). Egyéb jogi előírásokat (Mt., Kjt., az államháztartás működési rendjéről, az adott év költségvetéséről szóló törvényeket stb.). Partneri elvárásokat.
Helyi nevelési program A helyi nevelési program célja, hogy az óvoda olyan nevelési programmal rendelkezzen, amely tartalmazza az óvoda küldetésnyilatkozatát, jövőképét, pedagógiai alapelveit, legfontosabb értékeit, céljait, és megfelel a törvényi előírásoknak. A nevelési program módosítása a partneri igényeknek, az önértékelés eredményeinek és az óvoda értékeinek figyelembevételével történik. Ennek elfogadásához a nevelőtestületi létszám 2/3-os támogatása szükséges. A módosítás során be kell szerezni a törvényben meghatározott szervezetek (szak)véleményét.
6 SZMSZ: a dokumentumot jellemezze a szervezeti kapcsolatrendszer minden érintett alkalmazottra, az alá- és fölérendeltségi viszonyok átláthatósága, a működés paramétereinek leírása, a szervezeti feladatok leosztása, a munkaköri feladatok megfogalmazása. A minőségirányítási programban megfogalmazásra kerül a stratégiai „hogyan” kérdésekre a válasz. Cél a minőségirányítási program létrehozása annak érdekében, hogy az óvoda képes legyen a nevelési programban megfogalmazott értékek alapján eredményesen és hatékonyan együttműködni. A MIP elkészítéséért az óvodavezető a felelős. A feladat elvégzését a minőségirányítási csoport segíti. Munkájukat elfogadott ütemterv alapján végzik, a nevelőtestület bevonásával. A minőségirányítási program, illetve módosításának elfogadásához az alkalmazotti létszám 2/3-os támogatása szükséges.
Éves munkaterv Cél az óvoda rövid távú tervezett működésének biztosítása. A munkaterv elkészítéséhez a javaslattevők köre: • nevelőtestület, • minőségbiztosítási csoport, • szülői szervezet. Kialakításánál a főbb szempontok a korábbi munkaterv figyelembe vétele (beválásvizsgálat, stb.), mérési, értékelési eredmények elemzése, számbavétele. Az éves munkaterv ismérvei: A főbb tartalmi elemek megfogalmazása, fő tevékenységi területek meghatározása, prioritások megállapítása. Feladatok meghatározása sikerkritériumokkal, felelősökkel, határidőkkel. Feladatok delegálása, megbízások. A tartalmi területek közötti egyeztetés. A munkaterv elfogadásához a nevelőtestület 2/3-os támogatása szükséges.
Vezetői ellenőrzés Célja az intézmény jogszerű működésének, a belső szabályozók által meghatározott munkarendjének vezetői ellenőrzése. A rendszeres és szakszerű vezetői ellenőrzés célja: • segítse a folyamatos működést, • motiváló legyen a beosztottak számára, • ismerje el az eredményeket, • mutasson rá a hibákra, rosszul választott módszerekre. Minőségügyi ellenőrzés: Az intézmény vezetése a minőségirányítási rendszert évente legalább egyszer, szükség esetén többször is felülvizsgálja. A felülvizsgálat kiterjed a partneri elégedettség és kifogások (panaszok), belső helyzetelemzés eredménye, erőforrások helyzete, szolgáltatások hatékonysága, megfelelősége, megelőző tevékenységek, erőforrások fejlesztése, szolgáltatások fejlesztése.
7 A vezetőségi ellenőrzés megállapításait és a hozott intézkedéseket a vezető feljegyzésben dokumentálja. Ellenőrzési táblázatot készít, melynek tartalma: tevékenység, ellenőrzést végző, érintett, módszer, idő, dokumentáció, tájékoztatás, felhasználás. A vezetői ellenőrzés formái: • dokumentumok elemzése, kérdőívek, felmérések, foglalkozások látogatása, munkavégzés (takarítás, karbantartás stb.) közbeni ellenőrző látogatás; • személyes feljegyzések készítése, beszámolók stb. A vezetői ellenőrzés dokumentálása: • ellenőrzési napló, • jegyzőkönyv, • beszámoló. A minőségirányítási rendszer feltételeinek biztosítása Az óvoda vezetője a minőségirányítási program elkészítésére, működtetésére minőségirányítási csoportot hoz létre. A csoport tagjait és vezetőjét az intézmény vezetője bízza meg. A csoport munkáját közvetlenül az óvodavezető vagy az általa megbízott személy irányítja, ellenőrzi. A minőségirányítási rendszer működése A minőségfejlesztő csoport működésének hatékonysága alapozza meg, melynek célja, hogy az intézményi minőségpolitika megvalósuljon. A csoport tagjainak az intézmény vezetője ad megbízást a feladatra. A minőségi csoport létszáma: 3 fő, tagjai (beosztás szerint) az óvoda vezetője és két óvodapedagógus. Működési jellemzők Az intézmény vezetője garantálja a jogszerű működés feltételeit: kedvezmények, rendszeres kommunikáció stb., továbbá koordinálja a minőségirányítási rendszer működtetését.
6. Éves értékelés Az óvodavezető évente kétszer készít értékelést az intézmény egyes folyamatai működésének eredményességéről és hatékonyságáról. Az értékelendő területek: a vezetői ellenőrzés eredményei, partnerek visszajelzései, a javító, fejlesztő tevékenységek eredményei és a minőségfejlesztési munka eredményei. Az értékelés eredményeit nyilvánosságra kell hozni, a beszámolót megismerők köre: nevelőtestület, fenntartó.
8
7. Továbbképzési rend működtetése A humán erőforrás fejlesztésének célja az emberi erőforrások biztosítása és fejlesztése. Kiválasztási és betanulási rend működtetése által az intézmény nevelési programjával azonosulni tudó, annak végrehajtásához legjobb tudása szerint hozzájárulni képes munkatársak alkalmazása. Az alkalmazottak továbbképzésében célunk, hogy a helyi nevelési programban megfogalmazott feladatok megvalósításához szükséges kompetenciák kialakuljanak, fejlődjenek. A rendszer működésének mechanizmusai: • alkalmazott dokumentumok készítése (továbbképzési terv, beiskolázási terv), • a dolgozók bevonása a minőségfejlesztési programba (a minőségpolitika megvalósítása érdekében minél több kolléga vegyen részt a minőségfejlesztési programban).
8. Partneri igény és elégedettségmérés Partnereink érdekében folyamatosan vizsgáljuk elégedettségük mértékét, és ezt figyelembe véve formáljuk tevékenységünket. Cél a partnerközpontú működés kialakítása, fenntartása, fejlesztése. Legfontosabb partnereink: • a gyermek, • a pedagógus- és nevelőtestület, • a szülők (szülői munkaközösség), • illetve a fenntartó. Kommunikáció a partnerekkel: Cél, hogy megtervezzük a közvetlen partnerekkel (gyermekek, szülők, pedagógusok, külső munkatársak és a fenntartó) a napi működéshez szükséges információk belső áramlásának rendszerét, folyamatát. Partnereink tájékoztatására különböző csatornákat, fórumokat használunk (hirdetőtábla, kör email stb.). Partneri igény- és elégedettségmérés Az eljárás célja minden tanévben felmérni a partnerek igényeit, elégedettségét és panaszait, mérési eredmények alapján elvégezni a szükséges beavatkozásokat. Az eljárás magában foglalja a partnerazonosítás frissítését, a felmérés lebonyolítását, intézkedési terv elkészítését és a beavatkozás ellenőrzését. A partneri igényfelmérés kiterjed: • elvárásokra, igényekre, • elégedettségre, panaszra, • a nevelőmunka véleményezésére.
9 Kérdőíveket alkalmazunk igények, elégedettség felmérésére. A partneri igény felmérést első alkalommal 2004 októberében végeztük. Ezt követően rendszeresítjük, és dokumentációs rendszerben rögzítjük azokat a kérdőíveket, amelyeket önállóan használunk igényfelmérésre. A tervezés fázisában összevetjük a partneri igényeket és az intézmény által megállapított szakmai és minőségi követelményeket. A partneri igény felmérését, szakmai összevetését, a teljesítési feltételeket, azok átvizsgálását feljegyzések formájában dokumentáljuk. Az alkalmazott módszerek használatáért a minőségügyi vezető a felelős. A partnerek azonosításával igényeik és elégedettségük mérésével kapcsolatos követelményeket a Comenius I. modell tartalmazza, ezt követi intézményünk is. Az intézmény mérési és értékelési rendszere Az intézmény vezetése évente, meghatározott szempontok alapján megvizsgálja az intézmény működésének paramétereit a partneri elvárásoknak való megfelelés és a hatékonyság biztosítása érdekében. Az évente elvégzendő értékelések feladata annak vizsgálata, hogy az intézmény, illetve annak egyes folyamatai milyen hatékonysággal működnek. Az értékelésnek tisztáznia kell a kölcsönös elvárásokat. Az értékelést közösen kialakított, mindenki által ismert szempontrendszer alapján végezzük. A szempontrendszer összhangban van az alapdokumentumokkal. a., Nevelőmunka értékelése b., Beszámolók értékelése c., A pedagógiai tevékenységgel összefüggő munkavégzés értékelése d., Elégedettségvizsgálat Az intézmény vezetése az érintettek bevonásával kialakítja és gyakorlatban működteti az intézményben foglalkoztatott pedagógus és nem pedagógus alkalmazottak munkájának fenti szempontokat is figyelembe vevő ellenőrzési, értékelési rendjét. Ezt éves ellenőrzési program formájában rögzíti, melyet nyilvánosságra hoz. A gyerekek értékelése, viszonyulásuk mérése Területei: év elei helyzetfelmérés, a félévi és év végi neveltségi eredmények összehasonlító elemzése, diagnosztikai mérés, az óvoda házirendjében megfogalmazott elvárásoktól eltérő magatartásformák okainak elemzése, majd értékelés. A vezetői tevékenység hatékonyságának mérése, értékelése Cél a vezető munkájának mérése, értékelése, ennek folyamatos visszajelzése, a vezetői munka hatékonyságának növelése. A kidolgozott, részletes kérdőívet (akárcsak a dolgozói kérdőívet) külön dokumentum, mint az IMIP melléklete tartalmazza). • • • •
Vezetői önértékelés Vezetői beszámoló a pedagógus közösségnek a tanév végén Fenntartói ellenőrzések tanulságainak elemzése, értékelése Partneri igény és elégedettség-vizsgálatok
10 Intézményi önértékelés • • • • • •
Az önértékelés területeinek azonosítása Az értékelés szintjének meghatározása Viszonyítási pontok meghatározása Az értékelést végzők köre Az értékelés eszközrendszere, alkalmazott módszerek Az információk feldolgozása, eredmények visszacsatolása
A dokumentumok kezelésének rendje Cél az intézményi céloknak megfelelő működtetés A nevelési program, a minőségirányítási program és az éves munkaterv megismertetése minden év szeptember 30-ig. Ez a nevelőtestülettel a tanévnyitó értekezleten, a szülőkkel az első szülői értekezleten valósul meg. Belső dokumentumok kezelése Cél az intézmény belső dokumentálási szabályainak kialakítása, a dokumentumok elkészítése. A hozzáférhetőségért, hitelességért és a szükséges aktualizálásért az óvodavezető felel. A működést szabályozó dokumentumok aktualizálása Cél az intézmény belső működési rendjének jogszerű biztosítása. • A szervezeten belül az egyes szereplők jogosítványainak és hatáskörének szabályozása. • Az együttműködés, a szervezeten belüli kétirányú kommunikáció fórumainak és működési rendjének szabályozása. • Belső dokumentálás szabályai. • Folyamatok eljárásrendjének megismertetése az alkalmazottakkal. • A szabályozó dokumentumok rendszeres felülvizsgálata.
11
9. ZÁRADÉK:
Az intézményi minőségirányítási programot készítette:
Ocskó Zoltánné Óvodavezető
Elfogadta: az intézmény alkalmazotti közössége. Az elfogadás dátuma: 2010. 08. 31. Jóváhagyta (az intézmény fenntartója): Barabás Hunorné Kuratóriumi elnök A jóváhagyás dátuma: 2010. október 15.
A minőségirányítási program
2010. szeptember 01-től lép hatályba.
A dokumentum érvényessége
2015. augusztus 31.
Tervezett felülvizsgálati időpont:
2011. december 31.
12
Jegyzőkönyv:
Alkalmazotti értekezlet az elfogadásról (részvételi névjegyzék és aláírások)
Tófalvi Erzsébet Ocskó Zoltán Csörgő Szilvia Salem Julio Samir
Budapest, 2010. augusztus 31.
