KISKŐRÖSI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS részére. III. kötet STRATÉGIAI PROGRAM

Fejlesztési Program

KISKŐRÖSI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS részére

III. kötet

STRATÉGIAI PROGRAM

Egyeztetési anyag A Társulás önkormányzataival együttműködve készítette: NOS SZEGED KFT. HAZAI TÉRSÉGFEJLESZTŐ RT. DUNA-TISZA RF. RT. 2005. május

Kiskőrösi Többcélú Kistérségi Társulás III. kötet: Stratégiai Program

NOS SZEGED KFT. 2005.május

MEGRENDELŐ Kiskőrösi Többcélú Kistérségi Társulás TÉMAVEZETŐ Dr. Kapás Ferenc (NOS Szeged Kft.) PROGRAMFELELŐS Mari Miklós (NOS Szeged Kft.)

Tiszteletbeli Egyetemi Docens Jogi doktor, Bírói-ügyészi szakvizsga DHV Magyarország: PHARE szakértő Okleveles Közgazdász Okleveles Programozó matematikus

TERVEZŐ

Kósa Beatrix (Hazai Térségfejlesztő Rt.) SZAKÉRTŐK Burján Zsuzsanna (Duna-Tisza RF Rt.)

Okleveles terület- és településfejlesztő, tájvédő szakgeográfus Okleveles geológus, okleveles környezetgazdálkodási agrármérnök

Györbiró -Szabó András NOS Szeged Kft.

Okleveles geográfus, terület- és településfejlesztő

Keserű Imre (Hazai Térségfejlesztő Rt.)

Okleveles geográfus, terület- és településfejlesztő, közlekedési szakértő

Kiss Anita (Duna-Tisza RF Rt.)

Okleveles külkereskedelmi közgazdász

Németh Mária (Duna-Tisza RF Rt.)

Okleveles közgazdász vállalati könyvelés szakon, képesített könyvelő, tervező, statisztikus

Rakonczai Hermina (Társulás) Sándor Anita (Hazai Térségfejlesztő Rt.)

Okleveles tájépítészmérnök

Sudár Anna (Hazai Térségfejlesztő Rt.)

Okleveles közgazdász, terület- és településfejlesztő, idegenforgalmi menedzser

Székely Lajos NOS Szeged Kft.

Okleveles közgazdász, vállalkozásfejlesztő, pályázati szakértő

ASSZISZTENS Molnárné Tamás Anita Nos Szeged Kft.

Pedagógusi diploma, kiegészítő romológiai szak Európai uniós pályázatíró

A MEGBÍZÓ RÉSZÉRŐL KAPCSOLATTARTÓ Bodor Jenő Kistérségi menedzser KÉSZÍTETTE

Stratégiai Program

2


Stratégiai Program


3



Kiskőrösi Többcélú Kistérségi Társulás III. KÖTET: STRATÉGIAI PROGRAM

TARTALOMJEGYZÉK

1. BEVEZETÉS.......................................................................................................................................................5 2. A STRATÉGIAI TERVEZÉS ALKALMAZÁSÁNAK ELMÉLETE...........................................................7 2.1. A STRATÉGIAI TERVEZÉS FELADATA.......................................................................................................................7 2.2. A STRATÉGIÁK TÍPUSAI.......................................................................................................................................8 3. A CÉLOKTÓL A PROGRAMOKIG.............................................................................................................10 3.1. CÉLOK RENDSZEREI..........................................................................................................................................10 3.2. A PROGRAMOZÁS.............................................................................................................................................11 3.3. STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV PROGRAMOK KÉSZÍTÉSE..................................................................................................13 4. A KISKŐRÖSI KISTÉRSÉG JÖVŐKÉPE...................................................................................................14 5. PRIORITÁSOK................................................................................................................................................15 6. STRATÉGIAI CÉLCSOPORTOK ÉS STRATÉGIAI PROGRAMOK.....................................................16 I. VERSENYKÉPES GAZDASÁGI SZERKEZET KIALAKÍTÁSA................................................................................................21 I.1. Innovatív agrárgazdaság kialakítása.................................................................................................................21 I.2. A versenyképes KKV-k fejlődési lehetőségeinek biztosítása...........................................................................26 I.3. A természeti adottságokra alapozott turizmus fejlesztése................................................................................30 I.4. Az agrárgazdaság és a turizmus igényeit szolgáló ipar és logisztikai szolgáltatások megtelepedésének elősegítése...............................................................................................................................................................36 II. HUMÁNERŐFORRÁS-FEJLESZTÉS ÉS A FOGLALKOZTATÁSI HELYZET JAVÍTÁSA.................................................................41 II.1. A modern munkaerőpiac kihívásainak való megfeleléshez szükséges szemléletváltás elősegítése, a vállalkozói kultúra fejlesztése.................................................................................................................................41 II.2. A képzési struktúrának a versenyképességet szolgáló igényekhez igazítása..................................................44 II.3. Foglalkoztatási program..................................................................................................................................49 III. LAKOSSÁGMEGTARTÓ KÉPESSÉG ERŐSÍTÉSE, A LAKOSSÁG ÉLETMINŐSÉGÉNEK JAVÍTÁSA................................................54 III.1. Társadalmi konfliktusok, roma kérdés kezelése, társadalmi befogadás elősegítése......................................54 III.2. A lakosság kistérséghez való kötődésének, identitástudatának erősítése......................................................59 III.3. Alapszolgáltatások fejlesztése, „komfortos” kistérség kialakítása................................................................63 IV. AZ INFRASTRUKTURÁLIS ELLÁTÁS FEJLESZTÉSE ÉS A KÖRNYEZETMINŐSÉG JAVÍTÁSA.....................................................68 IV.1. Út, vasút és közmű-fejlesztések, korszerűsítések programja.........................................................................68 IV.2. Informatikai fejlesztések programja...............................................................................................................73 IV.3. KKV-k fejlődéséhez szükséges alapinfrastruktúra biztosítása......................................................................76 IV.4. A települési megjelenések javítása, település-szépítések..............................................................................80 IV.5. A hatékony környezet- és természetvédelmet megalapozó intézkedések......................................................85 V. A TÁRSULÁS INTÉZMÉNYI ÉS MŰKÖDÉSI FELTÉTELEINEK FEJLESZTÉSE.........................................................................91 V.1. A Társulás kommunikációs tevékenységének javítása, a kommunikációs csatornák kiépítése és működtetése .................................................................................................................................................................................91 V.2. Partnerségi kapcsolatok fejlesztése a kistérségben.........................................................................................95 V.3. A működéshez és fejlesztésekhez szükséges intézményrendszer kialakítása.................................................99 7. PRIORITÁSOK ÉS PROGRAMOK RENDSZERE (ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZAT).......................103 8. AZ OPERATÍV PROGRAMOK ÜTEMEZÉSE, GANTT-DIAGRAM...................................................111 9. AZ OPERATÍV PROGRAMOK ÖSSZESÍTŐ FINANSZÍROZÁSI TERVE 2005-2011.......................119

Stratégiai Program

4



1. BEVEZETÉS 2004. május 1.-én hazánk csatlakozott az Európai Unióhoz. Ez rendkívüli jelentőséggel bír a hazai regionális politika változásában, így a kistérségek fejlesztési politikájának változásában is. Az eddigi kutatások, és tanulmányok már a felkészülés szakaszában megalapozták az ezzel kapcsolatos elképzeléseket, illetve elindultak az egyeztetések, törvényjavaslatok, módosítások fogalmazódtak meg, így a csatlakozás természetesen nem azt jelenti, hogy teljesen új irányt kell szabni a kistérségi fejlődésnek. Ugyanakkor azt mindenképpen magával hozza, hogy az elfogadásra került változtatásokra nagyon gyorsan kell reagálni, gyorsan kell „lépni”, ahhoz, hogy a kistérségek versenyében a Kiskőrösi Többcélú Kistérségi Társulás megállja a helyét, illetve semmilyen tekintetben ne kerüljön hátrányos helyzetbe. 2004. június 21-én az Országgyűlés elfogadta a 2004.-évi LXXV. törvényt a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról, amelyben foglaltakat a jelen munkánál is már a legmesszebb menőkig figyelembe kell venni. Ezen törvény 10. § (1) értelmében „A települési önkormányzatok képviselőtestületei a közös területfejlesztési célok kidolgozására és megvalósítására jogi személyiséggel rendelkező területfejlesztési társulást hoznak létre.” A Tftv. A 10. §-t követően a következő címmel és a 10/A-10/G. §-okkal egészül ki: „A kistérségi fejlesztési tanács” 10/A. § (1) A kistérségben a területfejlesztési feladatok összehangolására, a kistérségi területfejlesztési koncepció elfogadására, közös területfejlesztési programok kialakítására kistérségi fejlesztési tanács működik. 10/C. § (2) A kistérségi fejlesztési tanács a kistérség területén a kistérség társadalmi, gazdasági és környezeti fejlesztése érdekében a régió fejlesztési terveivel összhangban összehangolja a helyi önkormányzatok, azok területfejlesztési társulásai és a kistérség területén működő gazdasági szervezetek fejlesztési elképzeléseit. Ennek keretében: a) vizsgálja és értékeli a kistérség társadalmi, gazdasági és környezeti helyzetét, adottságait; b) kidolgozza és elfogadja a kistérség területfejlesztési koncepcióját, illetve ennek figyelembevételével készített területfejlesztési programját, ellenőrzi azok megvalósítását; c) pénzügyi tervet készít a területfejlesztési programok megvalósítása érdekében; d) a kistérségi területfejlesztési program figyelembevételével előzetesen véleményt nyilvánít a meghirdetett központi és regionális pályázatokra az illetékességi területéről benyújtott támogatási kérelmekkel kapcsolatban, feltéve ha ez a jogkör a pályázati felhívásban is szerepel; e) megállapodást köthet a helyi önkormányzatokkal, az önkormányzati társulásokkal, a megyei területfejlesztési tanáccsal a saját kistérségi fejlesztési programjai finanszírozására és megvalósítására, f) véleményt nyilvánít a megyei, illetve regionális fejlesztési koncepciókról, programokról, különösen azoknak a kistérség területét érintő intézkedéseket illetően; g) közreműködik a kistérségben kialakult társadalmi, gazdasági és foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésében; h) forrásokat gyűjthet a tanács működtetéséhez és a fejlesztési programok megvalósításához;

Stratégiai Program

5


i) j) k) l) m) n) o) p)


képviseli a kistérséget területfejlesztési ügyekben; koordinálja a kistérségben működő társulások és más – a területfejlesztésben érdekelt szervezetek együttműködését, együttműködik az állami és civil szervezetekkel; megválasztja az elnökséget azokban a kistérségekben, ahol e törvény előírása szerint elnökséget kell létrehozni; pályázatot nyújthat be a kistérség fejlesztéséhez kapcsolódó források igényléséhez; megállapítja költségvetését, gondoskodik annak végrehajtásáról, valamint figyelemmel kíséri és elősegíti a fejlesztési források hatékony, a települések szoros együttműködését erősítő felhasználását; véleményt nyilvánít a kistérségi megbízott kiválasztásával kapcsolatban; szakmai munkaszervezetet működtet; a h) és l) pontokban és a külön jogszabályban meghatározott források felett rendelkezik.

A fent említett változásokra reagálva a Kiskőrösi Többcélú Kistérségi Társulás képviselőtestülete a kistérség közép és hosszú távú fejlődésének elősegítése érdekében Komplex Fejlesztési Koncepció és Program készítéséről döntött. Ezen hosszú tervezési munka első lépésének eredménye volt az I. kötet, vagyis a Helyzetfeltárás, amellyel tervezők és az egyes önkormányzatok közös célja az volt, hogy „tükröt” tartsunk a kistérség egésze elé. A tervezési szempontok, és az időközben változó jogszabályi környezet, illetve az új fejlesztési források figyelembe vételével minél pontosabb, objektívebb leírást próbáltunk adni a térségről, amely a tényleges tervezői munka alapját, kiindulópontját képezi. A Helyzetfeltárás szerepe a tervezés során meghatározó egyrészt abból a szempontból, hogy segítségével, illetve a kistérség településeire vonatkozó tényleges helyzetek leírásával, és annak elfogadásával kiszűrjük azokat a gyakran irreális, valóságtól elszakadt jövőképeket, amelyeket – tapasztalataink szerint – gyakran dédelgetnek a településüket szerető, lokálpatrióta lakosok. A Helyzetfeltárás meghatározza másrészt a tervezést abból a szempontból is, hogy benne ténylegesen feltárásra kerül a térség minden fontos, meghatározó erőssége – amelyekre később építeni lehet -, valamint minden előtte nyitva álló lehetőség is – amelyeket feltétlenül ki kell használni -, és amellyel talán a települések közössége önmagától nem számolna. A Helyzetfeltárást követően elkészült a II. kötet is a Kistérségi Fejlesztési Koncepció. Ezzel a kötettel a tervezők célja az volt, hogy megfogalmazásra kerüljenek a koherens fejlesztési elképzelések, lehetőségek, amelyek a célmeghatározás tekintetében érdekegyeztetési, koordinációs feladatokat is betöltenek. Az elfogadott koncepció értékválasztást és közös fejlesztési szándékot fejez ki. Az elfogadásával a döntéshozók deklarálják a szereplők többségének a véleményazonosságát az elfogadott célok és prioritások tekintetében, és ezzel meghatározzák a stratégiaépítés fő kereteit is. A koncepcióalkotás során meghatározásra kerülnek azok a fő, minősítendő tényezők, amelyek változásai alapján felrajzolható magának a kistérségnek is a fejlődési iránya. Ezen tényezők vizsgálata, a valószínűsíthető változási irányuk és változási nagyságuk függvényében felrajzolhatók azok a forgatókönyvek, amelyek megmutatják a kistérség lakói számára, hogy milyen irányú változások, milyen jellegű fejlődést hozhatnak a térség életében.

Stratégiai Program

6



Ezen forgatókönyvek is segítséget nyújtanak ahhoz, hogy fel tudjuk rajzolni a kistérség óhajtott, és a körülmények, minősítendő tényezők várható változásának ismeretében ténylegesen valószínűsíthető jövőképét, amelynek elérése hosszú távon megvalósítandó célként szerepel, irányítja a kistérség vezetőinek döntéseit, határozatait. Ennek a jövőképnek az elérése, mint hosszú távú cél, alakítja a kistérség koncepcióját, az ennek eléréséhez vezető út szabja meg a célpiramis felépítését, illetve határozza meg a célcsoportokat, illetve az azon belüli célok rendszerét. A szakértők a kistérség vezetőivel együttműködve egy olyan koncepciót próbáltak átadni, amely ténylegesen képes a feladatát betölteni, vagyis meghatározza a térség jövőképét, a közösség érdekeinek jobban megfelelő megoldást mutat a forgatókönyvek között a társadalmi, gazdasági, műszaki, intézményi és környezeti problémák megoldására, valamint megmutatja az alkalmazkodás lehetőségét is a hazai és nemzetközi fejlődés trendekhez igazodva. Remélhetőleg a fejlesztési koncepció hozzásegíti majd a döntéshozókat ahhoz, hogy megtalálják a legcélszerűbb megoldásokat az erőforrások legjobb felhasználásához. Szándékunk szerint útmutatásul szolgál a döntési mechanizmus működtetéséhez, a tervezéshez és végrehajtáshoz, illetve az ellenőrzéshez, a lakossági, a vállalkozói és egyéb csoportok, valamint a helyi politikai döntéshozók érdekeinek harmonizálásához. A Fejlesztési Koncepció után elkészült a III. kötet, vagyis a Stratégia Program. Ebben a kötetben szeretnénk a döntéshozók és a lakosság véleményeit is figyelembe véve a Fejlesztési Koncepcióban megfogalmazott célok eléréséhez komplex programokat megfogalmazni. Ez egy feladatorientáció szerint strukturált, átfogó program, amelyben már felvázoljuk a megvalósítás lehetséges szereplőit, a pénzügyi forrásokat, az ütemezést, az érintettek körét, a várható eredményeket, a monitoring végzését, az eredmények mérésének lehetőségeit. Ez az a programozási dokumentum, amely már mérhető közelségbe hozza az Európai Unióhoz történt csatlakozással megjelent, illetve a jövőben még várható források lehívásának lehetőségeit is.

2. A STRATÉGIAI TERVEZÉS ALKALMAZÁSÁNAK ELMÉLETE1 2.1. A stratégiai tervezés feladata A terv a jövőbeni cselekvés megjelenítése a tudatban, a tervezés pedig az a folyamat, amely ezt a képet előállítja. A terv tehát a kistérség jövőképe, és meg kell terveznünk az ennek eléréséhez szükséges utat, lépéseket. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a tervezésnek kell megadni a választ a tágabban értelmezett környezetváltozás fenyegetéseire és a kínálkozó lehetőségekre is. A válasz a belső erőforrások kreatív felhasználásával születik meg. A környezeti változásokra való reagálás döntésekben ölt teret, amelyek egy megjelölt cél érdekében a pozíciók megváltoztatását kívánják elérni. A leginkább elterjedt „Design School”, vagy más néven a SWOT modell szerint a stratégia, a fejlesztési koncepció a külső és a belső tényezők, a sikertényezők és a kompetenciák 1

Dr. Veres Lajos: Stratégiaalkotás a területfejlesztésben, 2000.

Stratégiai Program

7



metszéspontjában áll elő. Az erősségek felhasználásával a lehetőségek kiaknázásában, illetve a gyengeségek megváltoztatásával, és a veszélyek elkerülésével alakul ki. Elkülönül tehát az elemzés két vonulata, a külső értékelés és a belső értékelés. Nem hagyható figyelmen kívül két további összetevő sem: • Társadalmi, morális követelmények, amelyek részben megfogalmazódnak különböző dokumentumokban, részben íratlanul léteznek a hétköznapi tudatban. • Vezetői értékrend, amely a térség irányító testületeinek vezetői részéről személyesen is vállalt értéket jelent. Ebből következően a testületek összetételével ez az értékrend is változik. A továbbiakban egy olyan eljárást alkalmazunk a stratégia megfogalmazására, felépítésére, amely a regionális gazdaságtan oldaláról elméletileg megalapozott, áttekinthető és ezzel együtt mégis kellő szabadságfokot nyújt a stratégiaalkotásban részt vevők számára sajátos elgondolásaik, szempontjaik érvényesítésére. Az eljárás, miközben igényli a minél szélesebb körű helyzetelemzést (I. kötet Helyzetfeltárás), megköveteli a szakértői tapasztalatok meglétét, széleskörű ismereteket, és az azokra épülő bátor minősítéseket (II. kötet Fejlesztési Koncepció). Vannak olyan tényezők, amelyeket minden stratégia kialakítása során figyelembe kell venni, függetlenül attól, hogy milyen tervezési területi szintről van szó, vagy milyen földrajzi elhelyezkedésű, vagy éppen milyen gazdasági fejlettségű területről van szó.

2.2. A stratégiák típusai A piacgazdaság kiépülésével hazánkban a települések és a térségek is versenyhelyzetbe kerültek. E verseny elsősorban a külső erőforrások megszerzéséért folyik. A verseny másik dimenziója központi funkciók megszerzése, címek elnyerése, kísérleti vagy mintaterületek kijelölése. Verseny folyik a befektetők megnyeréséért, együttműködő partneri kapcsolatok kiépítéséért. A sikeres településeket növekedés, fejlődő innovációs potenciál és tudatosan irányított stratégia jellemzi. A növekedés hagyományos összetevői A növekedés régebbi motorjai elvesztették jelentőségüket. • A pénztőke azért vesztette el fontosságát, mert – adott áron – a nemzetközi piacokon korlátlan mennyiségben beszerezhető. • A természeti kincsek ezidáig is csak a törpe államok egy kis csoportjában szolgáltak a gazdasági növekedés motorjául. A kvantitatív vagyon ezen formái, amelyek a nemzeti gazdaság hagyományos eredetét képezték, most átadják helyüket egy sor minőségi erőforrásnak, amelyek alapvetően a lakosság képzettségével, szervezettségével, motiváltságával, és önfegyelmével mérhetők. Azok a társadalmak, amelyek jól működnek, nem csak azért válnak majd gazdagabbá, mert a dolgozók hatékonyabban végzik munkájukat, hanem azért is, mert az emberek egész életvitelét a hatékonyság jellemzi.

Stratégiai Program

8



Az innovációra és információra épülő fejlődés Az információs társadalomban kialakult új paradigma lényege, hogy a tömegtermelés utáni időszak gazdaságában a versenyelőny alapja a tudás, az információ, valamint az innováció felhalmozásának és alkalmazásának képessége. Az informatika és a korszerű szállítási rendszerek fejlődése és kiépítése elvileg megszabadítja az EU periférikus régióit a távolságból származó hátrányok egy részétől. Ez azonban nem elég. A tudás, az információ és az innováció összekapcsolása sokkal többet jelent a fizikai és technikai infrastruktúra kiépítésénél. A kevésbé fejlett területeken még hiányzik a tudás és az intézményi háttér is, amit meg kell szerezni a fejlesztés érdekében. A kínálatorientált stratégia A fejlesztési koncepció (stratégia) a térség komparatív előnyeit kívánja bővíteni úgy, hogy a külső feltételek, lehetőségek, korlátok felöl közelítve egyre több belső folyamatra hat: • Termelői és fogyasztói infrastrukturális fejlesztések; • Az elérhetőség javítása (közlekedési és kommunikációs kapcsolatok); • Gazdasági egységek letelepedését ösztönző kedvezmények; A keresletorientált stratégia • A tervezési területet egységes egészként kezeli; • A terület belső (endogén) adottságaiból indul ki; • A területen belülről kiindulva mind több külső (exogén) tényezőt vesz figyelembe; • Előtérbe helyezi a térségi együttműködéseket, a hálózatokat, a klasztereket; A keresletorientált fejlesztési megközelítés felértékeli a tervezési terület belső (vagy endogén, illetve újabban „puha”) tényezőit: mint pl. a földrajzi adottságok, kulturális értékek, közösségi rendszerek, identitás, gazdasági és politikai vezetés, partnerség, fejlesztési stratégia, szinergiák. Mindezek együttesen meghatározzák a tervezési terület két fontos érték tulajdonságát, az alkalmazkodó és az abszorpciós készséget. Hazánkban még a termelői és fogyasztói infrastruktúra kiépítettsége rendkívül hiányos, ezért a hiányzó infrastruktúra kiépítése a területfejlesztés egyik feladata. Javasolt stratégia A különböző megközelítéseket egybevetve a javasolt stratégia-alkotási eljárás a következőképpen épül fel: • A minősítendő belső tényezőket elsősorban a keresletorientált stratégiai megközelítés határozza meg. • Kiegészítő jelleggel megjelennek a kínálati elemek is. • A külső környezet oldaláról számba vett tényezők változásai, különböző forgatókönyveket alapoznak meg, a különböző forgatókönyvek pedig eltérő stratégiákat eredményeznek (scenárió). Ezek a vizsgálati szempontok az Európában kialakult fejlődési tendenciák és az új regionális politika szellemében kerültek összeállításra. Miközben a stratégiai tervezés a jövőt alapozza meg, kellő figyelmet szükséges fordítani az adott tervezési terület illeszkedésére a magyar társadalmi-gazdasági viszonyok által meghatározott valóságba. Mivel az egyes területek közötti egyenlőtlenségek jelentősek, az alkalmazandó stratégiák is lényegesen eltérhetnek egymástól, illetve keveredhetnek.

Stratégiai Program

9



3. A CÉLOKTÓL A PROGRAMOKIG2 Ebben a fejezetben szeretnénk bemutatni azt a módszert, amelynek segítségével a térség jövőképének elérését lehetővé tévő stratégiai cél-csoportokat komplex, összefüggő fejlesztési programcsomagokká fordítjuk le, illetve bemutatjuk azokat a fő operatív programokat, amelyeken megvalósításán keresztül az egyes célok elérhetők. 3.1. Célok rendszerei A stratégia kialakítása során konkréten megfogalmazódik a térség belső tényezői (X) értékeinek megváltoztatási igénye, illetve ennek a szükségessége. Az igény minden egyes tényező esetében valamely új, egy jobb állapot elérését jelenti.

III.

IV.

I.

II. Az új állapotok elvárt irányai Forrás: Hazai Térségfejlesztő Rt., Dr. Veres Lajos

A célok tehát részleteiben és a tervezési terület egészében is a kívánatosnak tartott valamely jövőbeni állapotot fogalmazzák meg, vetítik elénk. Az Európai Unióban – és most már Magyarországon is – használatos Közösségi Támogatási Keret (KTK) dokumentum előírásai szerint a célokat lehetőség szerint, illetve az egyes tényezők természete szerint számszerűsíteni kell, amely a jól kiválasztott mutatók alapján történik, vagy pedig meg kell fogalmazni azokat a mutatókat, amelyeken keresztül az eredmények a végén számszerűsíthetők lesznek. A mutatókat a következők szerint lehet csoportosítani: • Fizikai mutatók, mint például a szakmai képzésben igénybe vehető helyek száma, vagy az idegenforgalom ágyszáma, az 1000 főre jutó telefonállomások száma, a hulladékkezelő és szennyvíztisztító üzemek kapacitása, stb.; • Hatásmutatók, amelyek a támogatás várt hatásait jelzik, mint például a fentiek, azon kívül az új állomások száma, a képzésben résztvevők száma, stb.; 2

Dr. Veres Lajos: Stratégaalkotás a területfejlesztésben, 2000.

Stratégiai Program

10

Kiskőrösi Többcélú Kistérségi Társulás III. kötet: Stratégiai Program • •


Teljesítmény-mutatók, amelyek a célban megfogalmazottak szerint mérik az elért eredményeket és a támogatásnak köszönhető teljesítmény-javulást; Pénzügyi mutatók, amelyek a beruházott tőkét mérik: az egyes prioritások aránya az össztőkén belül, az Európai Unió és/vagy a tagállam hozzájárulásának aránya, stb.;

A célok időtávlatokban történő megjelenítése Ebben az esetben az ún. célpiramis csúcsán a jövőkép szerepel, ami a nagytávlatú előrejelzések és tervek figyelembe vételével fogalmazódik meg. Összességében a jövőkép a tervezési terület olyan új állapotát fogalmazza meg, amely az előző ábra szerinti elmozdulás irányában magasabb szintű és pozitív értékkel jellemezhető. Hosszabb távon célcsoportok fogalmazhatók meg, amelyek a fejlesztési prioritásokat támasztják alá (Lásd. Fejlesztési Koncepció). A célcsoportok stratégiai célokból állnak, amelyek tovább részletezhetők szakmaspecifikusan és időbeni ütemezés szerint is.

CÉLRENDSZER ÉS PROGRAMRENDSZER PIRAMISAI

NAGY TÁVLAT Jövőkép

Jövőkép

HOSSZÚTÁV

Prioritások

Célcsoportok

Stratégiai célok

KÖZÉPTÁV

STRATÉGIAI SZINT

OPERATÍV SZINT

RÖVIDTÁV

Stratégiai progra mok Operatív progra mok

Forrás: Dr. Veres Lajos: Stratégiaalkotás a területfejlesztésben, 2000. 3.2. A programozás A nyolcvanas évek végétől az Európai Unió területfejlesztéssel kapcsolatos alapjai egymástól függetlenül pojekteket/programokat értékeltek és támogattak. A hatásvizsgálatok azonban kimutatták, hogy a források felhasználásának hatékonysága elmaradt a várakozásoktól, mert a támogatott projektek nem alkottak egy konzisztens rendszert. Ezért a programozást 1989-től a Strukturális Alapok működésének egyik alapelvévé tették.

Stratégiai Program

11



Ahhoz, hogy 2004. tavaszától, vagyis a csatlakozást követően hozzá tudjunk jutni a Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap forrásaihoz, világosan meg kell fogalmazni, hogy milyen célokra akarjuk felhasználni a forrásokat és a célok eléréséhez milyen feladatokat, akciókat (Operatív Programok kidolgozása!) akarunk megvalósítani. Ezen feladatok egységes leírását hívják programnak, az Európai Unión belül a támogatási formák felhasználását pedig program alapú finanszírozásnak (Wachter B. 1999.). Magyarországon a programozás újszerű gondolkodást, stratégiai szemléletet és a decentralizációból fakadó előnyök kiaknázását igényli (Kovács K. 1998.). A programozás védelmet nyújt a területfejlesztési folyamatok ad hoc politikai vagy gazdasági befolyásolása ellen, továbbá a hatékonyság érvényesítésével és a forráskoordináció eszközeivel segíti a folyamatokat. A programozás lényegi elemei (Szabó P. 1998.): • Stratégiai megközelítés: csak a stratégiai programba illeszkedő projekt támogatható. • Integrált és decentralizált forráselosztás: hatékonyság növelése a különböző források felhasználásával. • Koherencia követelménye (célpiramis): az országos makro célok és a helyi szintű fejlesztési szándékok egymásra építése. • Vertikális és horizontális koordináció: együttműködés a központi és térségi szereplők között. • Transzparencia: a finanszírozás és megvalósítás folyamatának ellenőrizhetősége és átláthatósága. A programozás (Faragó L. 1999.) magába foglalja: • Az egymást erősítő komplex programok kidolgozását; • Az előzetes hatástanulmányok készítését; • A tervdokumentumok egyeztetését és elfogadását; • A megvalósítást; • A hatások nyomon követését; • Az ellenőrzést. Az adott területi szinten olyan programokat érdemes kidolgozni, amelyek: • Nem tartoznak a felsőbb szint kizárólagos kompetenciájába; • A területi egységen belül lehetővé teszik a hatáskörrel és eszközökkel rendelkező potenciális programgazda megjelölését; • Alsóbb szinthez tartoznak ugyan, de modellértékük miatt támogatandók; • Megvalósítását a döntéshozók a 3-7 éves tervezési időszakra kiterjedően felvállalják. A célrendszer és programrendszer logikai kapcsolatrendszere a következő táblázatban mutatható be: Célok/Prioritások Programok C1………………………………….C4……………………….…………Cn P1 . P4 P5 . . Pm Az egyes programokhoz tartozó vízszintes sorokban lehet megjelölni, hogy azok mely célok, prioritások elérését támogatják. Egy program támogathat egy, vagy akár több célt is egyidejűleg. A célokat és programokat természetesen nagyon sokféle módon és logika szerint lehet megfogalmazni.

Stratégiai Program

12



3.3. Stratégiai és operatív programok készítése A stratégiai programok általában 7 évre készülnek és a döntéshozók által meghatározott sorrendben kerülnek megfogalmazásra. Stratégiai programok

Évek 2005.

2006.

2007.

2008.

2009.

2010.

2011.

OP1 . OP4 OP5 . . OPm

Stratégiai időtáv Operatív időtáv Stratégia program GANTT-diagramja Forrás: Dr. Veres Lajos: Stratégiaalkotás a területfejlesztésben, 2000. A stratégiai programon belül operatív programok időtávja már csak 2-3 év. Az operatív program is még összetett programozási egység, azonban ez az a szint, amely már a fejlesztések mellett a konkrét akciókat, intézkedéseket is tartalmazza.

Stratégiai Program

13



4. A KISKŐRÖSI KISTÉRSÉG JÖVŐKÉPE A Kiskőrösi kistérség hosszú távon képes lesz sikeresen bekapcsolódni a kistérségek közötti fejlesztési versenybe, és ott megállni a helyét. Versenyképességét a rendkívül jó természeti adottságainak hasznosítására alapozza. Sikerül megtalálnia mindazokat az egyedi tevékenységi, hasznosítási módokat (turizmus, agrárgazdaság, és ezeket kiszolgáló ipar, logisztika), és az azokhoz kapcsolódó szolgáltatásokat, amelyek révén megőrzi és a gazdasági életben „tudatosítja” ezt a „kincsét”, miközben mégsem hagyja kihasználatlanul. Ez a természeti adottságok hasznosítására alapozott versenyképesség képezi majd lakossága jólétének, a jelenleginél jóval magasabb életszínvonalának is alapját. Ennek részét képezi az innovatív agrárgazdaság megteremtése, amely a termelők, vállalkozók összefogásával, valamint a rendelkezésre álló támogatások kihasználásával lesz versenyképes. A természeti adottságokra alapozott, átgondolt, jól megszervezett turisztikai programok megvalósításával, a turistákat kiszolgáló szállás- és vendéglátóhelyek mennyiségi és minőségi kibővítésével az idegenforgalom meghatározó gazdasági szegmenssé növi ki magát. A pozitív gazdasági változások elképzelhetetlenek a lakosság aktív részvétele nélkül, ezért a kistérség olyan fejlesztési politikát folytat, amely által lakosságát aktivizálni tudja, amely révén kialakul az erős térséghez való kötődés, lokálpatriotizmus. Ennek részét képezi az a „gondoskodó” térségi fejlesztési tevékenység, amely egyrészt lehetőséget biztosít a térségi humánerőforrás számára, hogy magát a munkaerőpiacon hátrányosabb helyzetű rétegből, értékes munkaerővé formálja, miközben számos tevékenységen keresztül ösztönzi is arra, hogy ne csak kihasználja ezeket a felkínált lehetőségeket, de ki is fejezze igényeit, elképzeléseit, kommunikáljon a fejlesztéspolitika szereplőivel, és maga is részévé váljon a megvalósításnak. Hosszú távon a kistérség fel tud mutatni egy a munkaerőpiac kihívásainak megfelelő, korszerű oktatási-képzési struktúrát, amely kiegészülve a magasabb szintre emelt egészségügyi ellátással, és az idegenforgalmi fejlesztéseknek is köszönhető társadalmikulturális élet gazdagságával, a növekvő munkalehetőségekkel, már elegendő lesz ahhoz, hogy lakosságát nem csak megtartsa, de összetételét is kedvező módon változtassa. A gazdasági változásokat nem csak a humánerőforrás fejlesztése alapozza meg, de a megcélzott tevékenységek végzését alátámasztó infrastruktúra minél magasabb szinten való biztosítása. A térség először pótolja azokat a közműhiányokat, amelyek gyors beavatkozást kívánnak, miközben hozzáfog a lakosság igényeinek kiszolgálásán túlmutató befektetői környezet, vállalkozási igények kielégítéséhez. Hosszú távon megjelennek az innovatívnak számító, az információs társadalom, e-gazdaság alapjait megteremtő infrastruktúrák, szolgáltatók, melyek nagyot lendítenek a térség (Dél-Alföldön túlmutató) versenyképességén. A kistérség települései egyediségükben jól elkülönülnek, minden település megtalálja a kistérségen belüli helyét. Ezek a szerepkörök kiegészítik egymást, ezáltal biztosított, hogy minden településről minden szolgáltatás könnyen elérhető. A lakosság igényeinek magas színvonalon történő kielégítését a települések közötti és egyéb partnerségi kapcsolatok teszik lehetővé, amely költség-hatékony megoldásokat, és közösen megfogalmazott, hatásában és volumenében nagyobb közös projekteket eredményez. Ezek megvalósítását segíti a települések és a lakosság közötti párbeszéd fejlődése, a folyamatos kapcsolattartás kiépülése az egyes települési, és az új térségi kommunikációs csatornákon keresztül. Ezzel egy újabb lakossági igényt is sikerül kielégíteni. A társulás munkaszervezetének kiépítése nélkülözhetetlen a vállalt területfejlesztési, oktatási, szociális, egészségügyi feladatok ellátásához. A közös tulajdonosi szemléletű gazdálkodási tevékenység hozzájárul a társulás bevételeinek növeléséhez, megteremti a hitelképességet, és a pályázatokhoz szükséges önerőt. A kialakuló regionális-kistérségi központú államigazgatási rendszer biztosítja a kistérség érdekeinek érvényesítését, és új alapokra helyezi a települések közötti együttműködést. Stratégiai Program

14



5. PRIORITÁSOK A Kiskőrösi kistérség hosszú távon képes lesz sikeresen bekapcsolódni a kistérségek közötti fejlesztési versenybe, és ott megállni a helyét. Versenyképességét a rendkívül jó természeti adottságainak hasznosítására alapozza. Sikerül megtalálnia mindazokat az egyedi tevékenységi, hasznosítási módokat (turizmus, agrárgazdaság, és ezeket kiszolgáló ipar, logisztika), és az azokhoz kapcsolódó szolgáltatásokat, amelyek révén megőrzi és a gazdasági életben „tudatosítja” ezt a „kincsét”, miközben mégsem hagyja kihasználatlanul. Ez a természeti adottságok hasznosítására alapozott versenyképesség képezi majd lakossága jólétének, a jelenleginél jóval magasabb életszínvonalának is alapját.

I. Versenyképes gazdaság I. Versenyképes gazdaság

II.II.Versenyképes Versenyképeshumánerőforrás humánerőforrás

III. III.Környezeti Környezetijavak javakmegőrzése megőrzése

IV. IV.AAversenyképességet versenyképességetszolgáló szolgálóinfrastrukturális infrastrukturálisrendszer rendszer

V.V.Térségi Térségiegyüttműködés együttműködés

A Fejlesztési Koncepcióban megfogalmazott stratégiai célcsoportok az itt felsorolt főbb prioritások megvalósítását szolgálják, illetve ezek azok a fő fejlesztési célok, amelyek elérését az egyes programok megvalósításukkal elérni kívánják (egy program akár több prioritást is szolgálhat). Stratégiai Program

15



6. STRATÉGIAI CÉLCSOPORTOK ÉS STRATÉGIAI PROGRAMOK A Fejlesztési Koncepcióban megfogalmazott és elfogadott stratégiai célcsoportok a következő stratégia programokra, illetve azon belüli operatív programokra bonthatók biztosítva a kitűzött jövőkép elérését:

I. VERSENYKÉPES GAZDASÁGI SZERKEZET KIALAKÍTÁSA I.1. Innovatív agrárgazdaság kialakítása I.1.1. I.1.2. I.1.3. I.1.4. I.1.5.

Biotermesztés, ökogazdálkodás meghonosításának elősegítése A feldolgozottsági szint növelése, piaci lehetőségek felmérése Alternatív mezőgazdasági termelés elterjesztésének támogatása A hagyományos, ún. tanya-gazdálkodás tevékenységeinek a turizmushoz kapcsolása Gazdálkodók kapcsolatépítésének elősegítése, mezőgazdasági fórumok működtetése agrárpályázati tanácsadó részvételével

I.2. A versenyképes KKV-k fejlődési lehetőségeinek biztosítása I.2.1. I.2.2. I.2.3. I.2.4. I.2.5.

A kistérség vállalkozásbarát gazdaságpolitikájának kidolgozása Inkubátorház(ak) működtetési feltételeinek megteremtése Hatékony vállalkozói fórumok szervezése Vállalkozó fejlesztés és pályázati ügyek kistérségi segítése A kis- és középvállalkozásokat segítő információs pont létrehozása és működtetése

I.3. A természeti adottságokra alapozott turizmus fejlesztése I.3.1. I.3.2. I.3.3. I.3.4. I.3.5. I.3.6. I.3.7. I.3.8.

Az egész térséget érintő programok megvalósításának elősegítése Természethez, vad- és halgazdálkodáshoz kötődő turizmus formáinak fejlesztése és összehangolása Hagyományőrzéshez kapcsolódó turizmus formáinak fejlesztése és összehangolása (bor- és gasztronómiai turizmus, kézművesség) „Tanyasi” turizmus és különböző formáinak fejlesztése Gyógyturizmus fejlesztési lehetőségeinek felmérése A nemzetközi kapcsolatokra alapozott turizmus („csere-üdültetés”) Turisztikai fejlesztési fórumok szervezése a települések bevonásával Kistérségi turisztikai kiadványok készítése

I.4. Az agrárgazdaság és a turizmus igényeit szolgáló ipar és logisztikai szolgáltatások megtelepedésének elősegítése I.4.1. I.4.2. I.4.3. I.4.4.

Stratégiai Program

A meglévő ipari telephelyek/területek „megtöltésének” programja Potenciális befektetőkkel való kapcsolatfelvétel A kistérség logisztikai és feldolgozóipari szerepkialakításának felülvizsgálata A kistérség turisztikai programjához illeszkedő szolgáltató ipar programja

16



II. HUMÁNERŐFORRÁS-FEJLESZTÉS ÉS A FOGLALKOZTATÁSI HELYZET JAVÍTÁSA II.1. A modern munkaerőpiac kihívásainak való megfeleléshez szükséges szemléletváltás elősegítése, a vállalkozói kultúra fejlesztése II.1.1. Tanácsadói szolgálat kialakítása (az I. pontban megfogalmazott információs pont másik fő feladataként) II.1.2. Vállalkozói ismeretek fejlesztésének programja

II.2. A képzési struktúrának a versenyképességet szolgáló igényekhez igazítása II.2.1. Az új vállalkozások munkaigényét követő, versenyképes oktatási fejlesztési stratégia kidolgozása kistérségi szinten II.2.2. Új vállalkozások munkaigényét követő átképzési rendszer kialakítása II.2.3. Oktatási fórum az alap- és középfokú oktatási képzés struktúrájának összehangolására II.2.4. Oktatási fórum a középfokú oktatási intézmények és a munkaadók között

II.3. Foglalkoztatási program II.3.1. Foglalkoztatást elősegítő tevékenységek koordinációja II.3.2. Helyi foglalkoztatási kezdeményezések támogatása II.3.3. Hátrányos helyzetű emberek képzése és foglalkoztatása, foglalkoztatásának javítása II.3.4. Mezőgazdasági munkanélküliek átképzésének programja

III. LAKOSSÁGMEGTARTÓ KÉPESSÉG ERŐSÍTÉSE, A LAKOSSÁG ÉLETMINŐSÉGÉNEK JAVÍTÁSA III.1. Társadalmi konfliktusok, roma kérdés kezelése, társadalmi befogadás elősegítése III.1.1. III.1.2. III.1.3. III.1.4. III.1.5.

Kistérségi szociális térkép elkészítése Romák problémáit kezelő program kidolgozása Társadalmi befogadás elősegítésének programja Szociális területen dolgozó szakemberek képzési és foglalkoztatási programja A hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének megteremtése

III.2. A lakosság kistérséghez való kötődésének, identitástudatának erősítése III.2.1. Lakossági rendezvények kezdeményezése és támogatása III.2.2. Rendszeres vállalkozói, lakossági fórumok III.2.3. A civil szervezetek fejlesztésekbe való bevonása a támogatási rendszeren keresztül III.2.4. Belső marketing kialakítása III.2.5. Helyi média-program

III.3. Alapszolgáltatások fejlesztése, „komfortos” kistérség kialakítása III.3.1. III.3.2. III.3.3. III.3.4.

Tanyavédelmi program beindítása a kistérségben Egészségügyi ellátás fejlesztése Szociális ellátás fejlesztése Közbiztonság helyzetének javítása

IV. AZ INFRASTRUKTURÁLIS ELLÁTÁS FEJLESZTÉSE ÉS A KÖRNYEZETMINŐSÉG JAVÍTÁSA IV.1. Út, vasút és közmű-fejlesztések, korszerűsítések programja IV.1.1. Szakértői előkészítő tevékenység a térséget érintő főutakon települési elkerülő szakaszok kiépítése érdekében IV.1.2. A hiányzó településközi összekötő utak kiépítése IV.1.3. Kistérségi együttműködés a bel- és külterületi utak kiépítésében, üzemeltetésében, fenntartásban és felújításában IV.1.4. A kerékpárút-hálózat fejlesztése IV.1.5. Vasútfejlesztés (Budapest-Kelebia vonal felújítása, Kiskőrös – Kecskemét keskeny nyomközű vasút jövőjének rendezése)

Stratégiai Program

17



IV.2. Informatikai fejlesztések IV.2.1. ADSL Internet hálózat kiépítésének programja IV.2.2. Kistérségi Teleház fejlesztési és bővítési program IV.2.3. E-közigazgatás fejlesztési lehetőségei

IV.3. KKV-k fejlődéséhez szükséges alapinfrastruktúra biztosítása IV.3.1. IV.3.2. IV.3.3. IV.3.4. IV.3.5.

Kistérségi ivóvízminőség javító program KKV szektor infrastrukturális igényeinek felmérése Komplex külterületi alap-infrastruktúra fejlesztési program készítése Villamosenergia-hálózat fejlesztési program készítése Vezetékes gázellátás növelését elősegítő program

IV.4. A települési megjelenések javítása, település-szépítések IV.4.1. A tanyás térségeknek, mint kultúrtájak fejlesztésének elősegítése tájépítészeti módszerekkel IV.4.2. Fautánpótlások megvalósítása, és egyéb zöldfelületi állapot javítását szolgáló tevékenységek IV.4.3. Játszóterek, további parkok és rekreációs célú területek kialakításának programja IV.4.4. Műemlék és egyéb védendő épületek, régészeti lelőhelyek rendbehozatalának és az egyedi tájértékek kataszterezésének programja IV.4.5. A környezeti nevelés, tudatformálás programja

IV.5. A hatékony környezet- és természetvédelmet megalapozó intézkedések IV.5.1. IV.5.2. IV.5.3. IV.5.4.

Kistérségi környezetvédelmi program készítése Kistérségi környezetvédelmi információs rendszer létrehozása A potenciális szennyezőforrások részletes felmérése A Duna-Tisza közi homokhátság vízvisszatartása és vízpótlása régiós programban való részvétel, együttműködés IV.5.5. Erdőtelepítés, az őshonos fafajokkal borított erdőterület növelésének programja IV.5.6. A természeti területek fenntartásában, bemutatásában való közreműködés IV.5.7. A környezetkímélő mezőgazdasági tevékenységek elősegítése, kistérségi agrár-környezetgazdálkodási program készítése

V. A TÁRSULÁS INTÉZMÉNYI ÉS MŰKÖDÉSI FELTÉTELEINEK FEJLESZTÉSE V.1. A Társulás kommunikációs tevékenységének javítása, a kommunikációs csatornák kiépítése és működtetése V.1.1. A térségmarketing stratégia kidolgozása V.1.2. A működést biztosító személyi feltételek biztosítása, a térségmenedzserek továbbképzése V.1.3. A működést biztosító tárgyi feltételrendszer továbbfejlesztése

V.2. Partnerségi kapcsolatok fejlesztése a kistérségben V.2.1. A Társulás tagjai közötti hatékony koordináció elősegítése térségi és mikrotérségi szinten (Kistérségi szolgáltató típusú tevékenységek kialakítása) V.2.2. Több települést érintő projektek generálásának programja V.2.3. Külföldi testvértelepülésekkel való meglévő kapcsolat ápolása, gazdasági útra való terelése térségi szinten V.2.4. Partnerségi kapcsolatok erősítése a kistérség köz- és magánszereplői között

V.3. A működéshez és fejlesztésekhez szükséges intézményrendszer kialakítása V.3.1

A kistérség intézményi hátterének megerősítése egy területfejlesztési és szolgáltató kistérségi iroda létrehozásával a hosszú távú, hatékony működés követelményeinek figyelembe vétele mellett V.3.2. Hosszú távú összefogás és koordináció a forrásszerzésben – közös adóbehajtás, közös pályázati alap létrehozása, közös gazdasági vállalkozások. V.3.3. Az önkormányzatok által egyeztetett, tulajdonosi szemléletű vagyongazdálkodás megvalósítása, az intézményrendszer racionalizálása (az egyes települések gazdasági teljesítőképessége, valamint az ellátandó funkciók alapján).

Stratégiai Program

18



A Kiskőrösi kistérség jövőképe elérésének útját öt stratégiai célcsoporton keresztül lehet meghatározni. Ezen stratégiai célcsoportok mindegyike több stratégiai célra osztható tovább. Összesen tizennyolc stratégiai cél került meghatározásra, amelyek tovább bonthatók operatív programokra. A stratégiai programok felépítése egységes, a Területfejlesztési koncepciók, programok és területrendezési tervek tartalmi követelményeiről szóló 18/1998. (VI.25.) KTM rendelet előírásait követi. Minden stratégiai program elemzése tartalmazza a program rövid leírását, szükségességének indoklását. Ezután kerülnek leírásra a megvalósulástól várt hatások és eredmények: mely kitűzött prioritások megvalósulását segíti elő, illetve támasztja alá a program, illetve milyen közvetlen hatásokkal lehet számolni megvalósulása esetén. Itt kerülnek meghatározásra azok az eredményindikátorok is, amelyeken keresztül folyamatosan nyomon követhetővé válik a program megvalósulása, amely indikátorokon keresztül a lehetőségek szerint számszerűsíthetővé válnak az eredmények. Ez egyúttal megalapozza a további tervezéseket is. Ezt követően kerül sor az egyes operatív programok ütemezésére, illetve a megvalósításhoz felhasználható lehetséges források áttekintésére, és a költségek becslésére. A programok leírásának igen fontos részét képezi a felelős szervezetek, vagyis a programgazda megnevezése, illetve a közreműködők körének behatárolása, továbbá feladataik körvonalazása. A leírást a megvalósulás kedvezményezettjeinek meghatározása, és a program területi hatókörének behatárolása zárja. Legvégül meghatározásra kerül a monitoring végzésének felelőse, illetve a tevékenység mikéntje. (Ebben természetesen nagy segítséget nyújt az eredményindikátorok felsorolása, és folyamatos nyomon-követése is.) A program megvalósításának monitoringja ma már mindenhol kötelező feladatként fog szerepelni a közlejövőben, és nem csupán az elnyert támogatásokkal kapcsolatos beszámolási kötelezettségként fog megjelenni.

Stratégiai Program

19



I. VERSENYKÉPES GAZDASÁGI SZERKEZET KIALAKÍTÁSA

I.1. Innovatív agrárgazdaság kialakítása I.1.1. I.1.2. I.1.3. I.1.4. I.1.5.

Biotermesztés, ökogazdálkodás meghonosításának elősegítése A feldolgozottsági szint növelése, piaci lehetőségek felmérése Alternatív mezőgazdasági termelés elterjesztésének támogatása A hagyományos, ún. tanya-gazdálkodás tevékenységeinek a turizmushoz kapcsolása Gazdálkodók kapcsolatépítésének elősegítése, mezőgazdasági fórumok működtetése agrárpályázati tanácsadó részvételével

I.2. A versenyképes KKV-k fejlődési lehetőségeinek biztosítása I.2.1. I.2.2. I.2.3. I.2.4. I.2.5.

A kistérség vállalkozásbarát gazdaságpolitikájának kidolgozása Inkubátorház(ak) működtetési feltételeinek megteremtése Hatékony vállalkozói fórumok szervezése Vállalkozó fejlesztés és pályázati ügyek kistérségi segítése A kis- és középvállalkozásokat segítő információs pont létrehozása és működtetése

I.3. A természeti adottságokra alapozott turizmus fejlesztése I.3.1. I.3.2. I.3.3. I.3.4. I.3.5. I.3.6. I.3.7. I.3.8.

Az egész térséget érintő programok megvalósításának elősegítése Természethez, vad- és halgazdálkodáshoz kötődő turizmus formáinak fejlesztése és összehangolása Hagyományőrzéshez kapcsolódó turizmus formáinak fejlesztése és összehangolása (bor- és gasztronómiai turizmus, kézművesség) „Tanyasi” turizmus és különböző formáinak fejlesztése Gyógyturizmus fejlesztési lehetőségeinek felmérése A nemzetközi kapcsolatokra alapozott turizmus („csere-üdültetés”) Turisztikai fejlesztési fórumok szervezése a települések bevonásával Kistérségi turisztikai kiadványok készítése

I.4. Az agrárgazdaság és a turizmus igényeit szolgáló ipar és logisztikai szolgáltatások megtelepedésének elősegítése I.4.1. I.4.2. I.4.3. I.4.4.

Stratégiai Program

A meglévő ipari telephelyek/területek „megtöltésének” programja Potenciális befektetőkkel való kapcsolatfelvétel A kistérség logisztikai és feldolgozóipari szerepkialakításának felülvizsgálata A kistérség turisztikai programjához illeszkedő szolgáltató ipar programja

20



I. VERSENYKÉPES GAZDASÁGI SZERKEZET KIALAKÍTÁSA I. Versenyképes gazdasági szerkezet kialakítása I.1. Innovatív agrárgazdaság kialakítása A stratégiai program rövid leírása: A mezőgazdaság a kistérség minden települése esetén hagyományosan meghatározó ágazat, viszont a jövedelemtermelő képessége az elmúlt években számottevően romlott. Ahhoz, hogy a mezőgazdaság ismét a gazdaság húzóágazatává váljon, új, jobban értékesíthető termékek előállítására kell áttérni. A Társulás feladata ebben elsősorban az innováció-ösztönzés lehet. A modern, versenyképes gazdaságban egyre jelentősebb szerep jut az innovációnak, az innováció terjedésének, átvételének. Az innovatív agrárgazdaság kialakításában a Társulás feladatként azt tudja felvállalni, hogy, hogy a rendelkezésre álló eszközeivel elősegíti a feldolgozottsági szint növelését. El kell érni, hogy a térségben megtermelt különböző agrár-termények, és állati termékek a térségen belül minél magasabb feldolgozottsági formába kerüljenek, és csak ezután kerüljenek értékesítésre, már minél magasabb hozzáadott értékkel. A Társulás feladata a helyi vállalkozások gazdasági életének élénkítése, valamint a gazdák pályázási hajlandóságának ösztönzése, illetve ismeretekkel való segítése. Meg kell velük ismertetni a lehetőségeket, és segítséget kell nyújtani nekik a pályázatok elkészítésében. Ebben komoly szerepet kaphat a falugazdász, illetve a pályázati rendszereket ismerő kistérségi munkatárs. A gazdák közötti együttműködés jelenleg csak néhány településen figyelhető meg. A mezőgazdasági szféra szereplői összefogással, közös beruházással vagy például kollektív géphasználattal sokat javíthatnak versenyhelyzetükön. Ezért kiemelt fontosságú előtérbe helyezni az együttműködés erejét és szükségességét, és megismertetni az ebből származó előnyöket a kistérségi agrár-vállalkozókkal. Szükségességének indoklása: A kistérségben meg kell találni azokat a helyi adottságokra épülő kitörési pontokat, amelyek a mezőgazdaság hosszú távú életben maradását hordozzák. Ilyen lehetőség mutatkozik a biotermesztés, az ökogazdálkodás bevezetésében, az alternatív mezőgazdaság vagy az ún. tanya-turizmus fejlesztésében. A Társulás feladata, hogy ezen új agrár termékek bevezetését támogassa, a gazdákat tájékoztassa ezek lényegéről, előnyeiről. Szükséges lenne egy gyümölcsfeldolgozó üzem létesítése, amely a kistérségben lévő gazdáktól felvásárolja a megtermelt gyümölcsöket további feldolgozásra. Készülhetne például gyümölcslé, aszalt gyümölcs, stb., amely termékek a nemzetközi piacon is érdeklődésre tartanak számot, versenyképes terméket jelentenek. Ezzel az első lépéssel elindulhat a magasabb hozzáadott értékek előállítása a térségben, amelyet további lépések követnének. A gazdáknak többek között az értékesítés bizonytalansága, a magas termelési költségek, a szigorú EU-s előírások miatt fel kell ismerniük a közös összefogás szükségességét. Az együttes fellépéssel, a közös géphasználattal, vagy a közös értékesítéssel jobban tudják érdekeiket érvényesíteni, költséghatékonyabban dolgozhatnak, csökkenthetik a termelési, értékesítési kockázatot, illetve a kockázat is jobban megoszlik. Ezért szükséges a TÉSZ és egyéb integrátori együttműködési kapcsolatok kialakítása.

Stratégiai Program

21



A megvalósulástól várt hatások és eredmények: Közvetett hatások:

Közvetlen hatások: • Termelési szerkezet módosul a helyi lehetőségekhez I. Versenyképes gazdaság igazodva II. Versenyképes humánerőforrás • A termékek helyi feldolgozottsági szintje emelkedik III. Környezeti javak megőrzése • Biotermékekkel sikeres piacra-jutás IV. A versenyképességet szolgáló • A gazdálkodók közötti összefogás erősödik infrastrukturális rendszer • Mezőgazdasági fórumok kerülnek megrendezésre V. Térségi együttműködés • A mezőgazdasági vállalkozók körében nő a pályázási kedv • A helyi agrárszféra által beadott pályázatok száma és azok eredményessége • Mezőgazdaságban dolgozók száma • Mezőgazdasági fórumok száma és az ott résztvevők nagysága Eredmény indikátorok: • Összefogásban megvalósított mezőgazdasági programok száma • A gazdálkodás jövedelmezőségének növekedése • A termékek helyi feldolgozottsági szintje

A megvalósítást biztosító operatív programok: Ssz.

Operatív programok

I.1.1. Biotermesztés, ökogazdálkodás meghonosításának elősegítése A feldolgozottsági szint növelése, piaci lehetőségek I.1.2. felmérése Alternatív mezőgazdasági termelés elterjesztésének I.1.3. támogatása A hagyományos, ún. tanya-gazdálkodás I.1.4. tevékenységeinek a turizmushoz kapcsolása Gazdálkodók kapcsolatépítésének elősegítése, I.1.5. mezőgazdasági fórumok működtetése agrárpályázati tanácsadó részvételével

Stratégiai Program

Ütemezés

Becsült költség (millió Ft)

2008-2011

0,5/év

2005-2007

0,2/év

2005-2011

0,3/év

2008-2011

0,3/év

2005-2011

0,3/év

22



Saját erő (millió Ft)

(millió Ft)Hitel

(millió Ft)Decentralizált keret

(millió Ft)NFT Programjain keresztül

(millió Ft)Külön EU támogatás -

(millió Ft)Egyéb forrás

(millió Ft)Összesen

Pénzügyi összefoglaló:

I.1.1. Biotermesztés, ökogazdálkodás meghonosításának elősegítése A feldolgozottsági szint I.1.2. növelése, piaci lehetőségek felmérése Alternatív mezőgazdasági I.1.3. termelés elterjesztésének támogatása A hagyományos, ún. tanyaI.1.4. gazdálkodás tevékenységeinek a turizmushoz kapcsolása Gazdálkodók kapcsolatépítésének elősegítése, I.1.5. mezőgazdasági fórumok működtetése agrárpályázati tanácsadó részvételével

0,5/év

-

-

-

-

-

0,5/év

0,2/év

-

-

*

-

-

0,2/év

0,3/év

-

-

**

-

-

0,3/év

0,3/év

-

-

-

-

-

0,3/év

0,3/év

-

-

-

-

-

0,3/év

Mindösszesen

1,6/év

-

-

-

-

-

1,6/év

Ssz.

Operatív programok

* A mezőgazdasági gazdálkodók az AVOP 2.1. pályázati kiírás keretében pályázhatnak konkrét a mezőgazdasági termékek feldolgozásának és értékesítésének fejlesztésére irányuló beruházás megvalósítása érdekében. Az általános támogatási mérték 40 %. ** Konkrét beruházások esetén az AVOP 3.1. pályázati kiírás keretében lehet pályázni, a támogatás általános mértéke 45 %. Közreműködők: Ssz.

I.1.1.

Felelős szervezet, programgazda

Kiskőrösi Többcélú Kistérségi Társulás

I.1.2. Kiskőrösi Többcélú Kistérségi Társulás

Stratégiai Program

Közreműködő szervezet Szervezet neve Feladata Bács-Kiskun Megyei Agrárkamara Szakmai segítségnyújtás FVM Vidékfejlesztési Irodák MVH Bács-Kiskun Megyei Kirendeltsége Mezőgazdasági vállalkozók, szövetkezetek, őstermelők Falugazdász Mezőgazdasági vállalkozók, szövetkezetek, őstermelők Befektetők

Szakmai segítségnyújtás Szakmai segítségnyújtás Részvétel, együttműködés Kapcsolattartás, tanácsadás Együttműködés Feldolgozóipari egységek létesítése 23



Bács-Kiskun Megyei Agrárkamara Szakmai segítségnyújtás FVM Vidékfejlesztési Irodák Szakmai segítségnyújtás Falugazdász Kapcsolattartás és tanácsadás

Stratégiai Program

24


Ssz.


Kiskőrösi Többcélú I.1.3. Kistérségi Társulás

I.1.4.


I.1.5.



Közreműködő szervezet Szervezet neve Feladata Bács-Kiskun Megyei Agrárkamara Szakmai segítségnyújtás FVM Vidékfejlesztési Irodák MVH Bács-Kiskun Megyei Kirendeltsége Mezőgazdasági vállalkozók,

Szakmai segítségnyújtás

Szakmai segítségnyújtás Részvétel, együttműködés szövetkezetek, őstermelők Falugazdász Kapcsolattartás, tanácsadás Bács-Kiskun Megyei Agrárkamara Szakmai segítségnyújtás Mezőgazdasági vállalkozók Együttműködés Tourinform Iroda Kiskőrös Szakmai segítségnyújtás Falugazdász Tanácsadás, kapcsolattartás Bács-Kiskun Megyei Agrárkamara Szakmai segítségnyújtás FVM Vidékfejlesztési Irodák Szakmai segítségnyújtás MVH Bács-Kiskun Megyei Szakmai segítségnyújtás kirendeltsége vállalkozók, Mezőgazdasági Részvétel, együttműködés szövetkezetek, őstermelők Gazdálkodók tájékoztatása, összefogás Falugazdász menedzselése

Végső kedvezményezett: Mezőgazdasági tevékenységgel foglalkozó vállalkozások, kistermelők és háztáji gazdaságok, illetve a kistérség lakossága. A program területi hatóköre: Mezőgazdasági területek, illetve a mezőgazdasági művelésre alkalmas területek. Monitoring: Az ellenőrzés a Társulás és a falugazdász feladata. Az ütemterv végrehajtását ők felügyelik, és a mutatók révén folyamatosan értékelik.

Stratégiai Program

25



I.2. A versenyképes KKV-k fejlődési lehetőségeinek biztosítása A stratégiai program rövid leírása: A versenyképes vállalkozások számának növelését egyrészt újabb vállalkozói tőke kistérségbe történő vonzásával, másrészt a helyi vállalkozások támogatásával lehet megoldani. A Társulás feladata a kistérség vállalkozásbarát gazdaságpolitikájának kidolgozása a vállalkozókkal közösen, majd ismertetése minél szélesebb beruházói körben. Meg kell találni azokat az egyedi előnyöket, amelyek alapján a kistérség „eladható” a befektetői piacon. A kistérségben jelenleg működő vállalkozások is fontos, potenciális további befektetők lehetnek a térség számára, így szükséges az ő munkájuk segítése, fejlődési lehetőségeiknek biztosítása. Ennek érdekében hatékony vállalkozói fórumok rendszeres megtartása szükséges. hogy a kisvállalkozások is fel tudják mérni saját lehetőségeiket, és információkat szerezzenek egymástól, egymásról, a piaci lehetőségekről, támogatási, pályázati forrásokról, felmérjék egymással kapcsolatos érdekeiket. A kistérségi pályázati ügyekkel foglalkozó munkatárs segítheti őket a pályázatok elkészítésében. Mindennek megvalósítása csak úgy lehetséges, ha a Társulás munkaszervezete folyamatos kapcsolatot tart a térség vállalkozóival, ismeri igényeiket, ismeri együttműködési szándékukat, hajlandóságukat. Így válik lehetővé az is, hogy a kistérség is számíthat majd a térségi fejlesztési programok megvalósítása során a vállalkozók, beruházók részvételére – akár anyagi értelemben is. Szükségességének indoklása: Jelenleg a kistérségben az 1000 lakosra jutó vállalkozások száma alatta marad mind a megyei, mind az országos átlagnak. Ahhoz, hogy a térség versenyképes legyen, növelni kell a sikeres, jól működő vállalkozások számát, segítve ezzel a gazdasági élet fellendülését. „A kis – és középvállalatok megerősítése több egyszerű gazdaságpolitikánál: ezek a hazai magánvállalkozások a társadalom egészének stabilizálásában játszanak döntő szerepet.” (Európa Terv) A meglévő, illetve a betelepülő vállalkozásoknak szükségük van szakmai támogatásra, amely érdekében létre kell hozni egy információs pontot (szobát), ahol a pályázati ügyekkel foglalkozó munkatárs dolgozna (akár együttműködve a vállalkozásfejlesztési alapítvánnyal). A minimális eszközszükséglet: egy számítógép (Internet-elérhetőséggel), fénymásoló, fax. A Társulás a vállalkozókkal közösen (ezáltal segítve) készíthetne honlapot vagy promóciós CDt, hogy a saját tevékenységüket tudják népszerűsíteni. A versenyképes KKV-k fejlődési lehetőségeinek biztosításához az egyik legkézenfekvőbb eszköz az inkubátorház(ak) létrehozása. A kistérség feladata, hogy felmérje az ezt megalapozó igényeket, előkészítse a szükséges terveket, forrást szerezzen a megvalósításhoz és megkezdje a működtetést. Kiskőrös Város Önkormányzata tervezi megvásárolni a volt laktanya épületét egy inkubátorház létesítése céljából. Amennyiben sikerül rendezni a tulajdonviszonyokat, annak inkubátorházzá alakításának megvalósítása érdekében az INTERREG III. 2.1. intézkedés keretében lehet pályázni támogatás elnyerésére. A pályázatban a Társulás partnerként részt tud venni a kistérség településeinek önkormányzataival együtt.

Stratégiai Program

26




Közvetlen hatások:

I. Versenyképes gazdaság II. Versenyképes humánerőforrás IV. A versenyképességet szolgáló infrastrukturális rendszer V. Térségi együttműködés

• • • • • • •

Vállalkozásbarát gazdaságpolitika jellemzi a területet A vállalkozói kedv a térségben növekszik Új befektetők jelennek meg A meglévő vállalkozások új beruházásai válnak lehetővé Vállalkozók informáltsága és pályázati hajlandósága nő A vállalkozók gazdasági eredményessége növekszik A kistérség ismertebbé válik befektetői körökben

• Eredmény indikátorok:

Kidolgozott kistérségi vállalkozásbarát gazdaságpolitika • Vállalkozói fórumok száma és az ott résztvevők nagysága • Vállalkozói fejlesztési és pályázati ügyekben jártas, pályázatírásban segítséget nyújtó munkatárs • „Információs pont” megléte • Inkubátorház megléte • Új befektetők száma és beruházásaik nagysága • Meglévő vállalkozások új beruházásainak nagysága


Operatív programok

I.2.1. A kistérség vállalkozásbarát gazdaságpolitikájának kidolgozása Inkubátorház(ak) működtetési feltételeinek I.2.2. megteremtése I.2.3. Hatékony vállalkozói fórumok szervezése Vállalkozó fejlesztés és pályázati ügyek kistérségi segítése A kis- és középvállalkozásokat segítő információs I.2.5. pont létrehozása és működtetése I.2.4.

Ütemezés


2005

4

2008-2009

n.a.*

2008-2011 folyamatosan

0,3/év

2008-2011

1,2/év

2008-2011 folyamatosan

0,5** 0,5/év***

*az ingatlan megvásárlását és a kiviteli tervek elkészítését követően kerül sor a költségkalkulációra ** az információs pont létrehozása (eszközbeszerzések) *** az információs pont működtetése

Stratégiai Program

27



I.2.3.

Hatékony vállalkozói fórumok szervezése

Vállalkozó fejlesztési és pályázati ügyekkel I.2.4. foglalkozó személy kijelölése a kistérségnél A kis- és középvállalkozásokat I.2.5. segítő információs pont létrehozása és működtetése Mindösszesen

(millió Ft)NFT Operatív Programjain keresztül

(millió Ft)Külön EU támogatás

(millió Ft)Egyéb – Vállalkozók hozzájárulása

(millió Ft)Egyéb forrás –Munkaügyi Központ


A kistérség I.2.1. vállalkozásbarát gazdaságpolitikájának kidolgozása Inkubátorház(ak) I.2.2. működtetési feltételeinek megteremtése


Operatív programok

(millió Ft)Hitel

Ssz.



4

-

-

-

-

-

-

4

n.a.

-

-

-

-

-

n.a.*

0,2/év

-

-

-

-

0,1/év

-

0,3/év

0,6/év

-

-

-

-

-

0,6/év **

1,2/év

0,5 0,5/év

-

-

-

-

-

-

0,5 0,5/év

4,5 – 1,3

-

-

-

-

0,1/év

0,6/év

4,5 – 2/év

Az INTERREG III 2.1. intézkedése keretében lehet pályázni új üzleti inkubátorházak létrehozására (a meglévő, használaton kívüli, vagy egyéb célra használt épületek átépítése, a számítástechnikai infrastruktúra fejlesztése és a szükséges berendezések biztosítása). A pályázás feltétele: a pályázónak legalább egy projekt partnerrel kell rendelkeznie a szomszédos ország (Szerbia és Montenegró) támogatásra jogosult programterületéről. A támogatás összege: 50.000-2.000.000 euró, maximális aránya 95 %. ** Amennyiben legalább 6 hónapja, pályakezdő munkanélküli esetén 3 hónapja a munkaügyi központ nyilvántartásában szereplő munkanélkülit alkalmaznak, akkor legfeljebb 1 évig, legfeljebb a bruttó bér 50-100 %-áig támogatást nyújt a munkaügyi központ.

Stratégiai Program

28



Közreműködők: Ssz.


Kiskőrösi Többcélú I.2.1. Kistérségi Társulás

I.2.2.

I.2.3.



I.2.4.


I.2.5.


Közreműködő szervezet Szervezet neve

Feladata

Befektetési tanácsadó cégek

Szakmai segítség, az anyag elkészítése

Helyi vállalkozók

Információszolgáltatás

Bács-Kiskun Megyei Szakmai segítség Vállalkozásfejlesztési Alapítvány ITDH Magyar Befektetési és Szakmai tanácsadás Kereskedelemfejlesztési Kht. Pályázatíró cég

A pályázat megírása

Kiskőrös Város Önkormányzata

Az ingatlan tulajdonosaként partnerként részvétel a megvalósításban

A kistérség településeinek Partnerként részvétel önkormányzatai Kistérségi megbízott, kistérségi Részvétel, szervezési feladatok menedzser A Társulás településeinek Helyszín biztosítása, szervezési feladatok önkormányzatai Szakmai, civil szervezetek

Előadók biztosítása

Helyi vállalkozók

Részvétel, együttműködés

Pályázatírást oktató cég

Szakmai felkészítés

Bács-Kiskun Megyei Szakmai segítség Vállalkozásfejlesztési Alapítvány Magyar Vállalkozásfejlesztési Szakmai segítség Alapítvány Bács-Kiskun Megyei Szakmai segítség Vállalkozásfejlesztési Alapítvány Magyar Vállalkozásfejlesztési Szakmai segítség Alapítvány Nyomdaipari vállalkozás

Szóróanyagok elkészítése

Végső kedvezményezett: A kistérség lakossága, valamint a helyi vállalkozók. A program területi hatóköre: A kistérség településeinek teljes bel- és külterülete, valamint a vállalkozások székhelyei és telephelyei. Monitoring: Az ellenőrzés a Társulás feladata. Az ütemterv tervszerű végrehajtását ő felügyeli, és a mutatók révén folyamatosan értékeli.

Stratégiai Program

29



I.3. A természeti adottságokra alapozott turizmus fejlesztése

A stratégiai program rövid leírása: A turizmusfejlesztés alapja, hogy meghatározzuk azokat a konkrét fejlődési irányvonalakat, illetve azokat a célcsoportokat, amelyek mentén elindulhat a tervszerű megvalósítás, hogy a térség számára a jövőben a turizmus jövedelmező üzletággá váljon. A fejlesztés elindításában meghatározó az egész térséget érintő turisztikai program-csomagok (meglévő turisztikai program) megvalósításának elősegítése, amellyel megteremtődnek az együttműködési lehetőségek, azon felül, hogy az egyes települések az adottságuknak megfelelő turizmus-ágakban – egymást is támogatva, kiegészítve - sikeressé válhatnának. A helyzetfeltárás alapján elmondható, hogy a kistérség gazdag természeti adottságokban, valamint a hagyományőrzés különböző formái is megfigyelhetők minden településen. Ezekre építve kell megteremteni a turizmus új szegmenseit. Kihasználásra várnak a települések meglévő testvérvárosi kapcsolatai is ún. csereüdültetés elindításával, megszervezésével. A kistérség településeinek együttműködési keretét szolgálja a turisztikai fejlesztési fórumok megszervezése és megtartása, ahol az érintett önkormányzatok képviselői, a potenciális befektetők, szervezetek és turisztikai szakértők vesznek részt. Ahhoz, hogy a térség több vendéget is fogadni tudjon, minél több turistát csábítson a térségbe, és azok minél több időt töltsenek helyben, a fejlesztések mellett mindenképpen fontos a kistérség „reklámozása”, turisztikai kiadványok készítése, erőteljes marketing-tevékenység folytatása. Mindez kapcsolódik az V. stratégiai célcsoportban megfogalmazott kommunikációs tevékenységek javítása stratégiai cél feladataihoz is.

Szükségességének indoklása: A kistérségben a turizmus területén jelenleg nem mutatkozik megfelelő fejlesztés, miközben az idegenforgalomban jól értékesíthető adottságokkal rendelkeznek az egyes települések. Olyan vonzerőkkel, értékekkel bír a térség, amelyet a turizmusban felhasználva emelhetők a lakosság jövedelmi viszonyai, illetve a turizmus jelentősen hozzájárulhat az általános gazdasági fejlődéshez. A fejlesztés révén a kistérségbe egyre több fizetőképes turista látogat majd el, így az ebből befolyt összegeknek köszönhetően a kistérség települései és a helyi vállalkozók többletbevételekhez juthatnak, új munkahelyek jönnek létre, így növekedhet a települések népességmegtartó képessége is. Általában véve érvényesül az idegenforgalom sokat emlegetett, és adatokkal is alátámasztott szinergikus hatásmechanizmusa. Mindenképpen fontos a térség megfelelő színvonalú reklámozása, továbbá a minél szorosabb együttműködés kialakítása a települések között. Indokolt a turisztikai fórumok szervezése és turisztikai kiadvány készítése. Az egyes települések önmagukban nem képesek olyan turisztikai erőt felmutatni, amely megfelelő vonzerőt képviselve, akár több napra is ott tartaná a vendégeket, de megfelelő összefogással, program-csomagok közös összeállításával, a szolgáltatói körök bevonásával, ezeknek a célcsoportok felé való közvetítésével sikeressé válhatnak.

Stratégiai Program

30




Közvetlen hatások: • • •

A térség széles körben ismertté válik A turisztikai fejlesztési irányok megfogalmazásra kerülnek I. Versenyképes gazdaság A térséget érintő közös projektek megfogalmazódnak III. Környezeti javak megőrzése • A fizetőképes turisták tartózkodási ideje és költése növekszik V. Térségi együttműködés • Turisztikai fórum általi információáramlás • Turisztikai programok megvalósulása • Kidolgozott térségi turisztikai program megvalósult projektjei • Turisztikai fórumokon résztvevők száma • Kistérségi turisztikai kiadványok Eredmény • Idegenforgalmi beruházásokra, fejlesztésekre beadott indikátorok: pályázatok száma és azok eredményessége • A térséget felkeresők száma • Vendégéjszakák száma • A lakosság jövedelmi színvonala


Operatív programok

Ütemezés


I.3.1.

Az egész térséget érintő programok megvalósításának elősegítése

2005

2,5

I.3.2.

Természethez, vad- és halgazdálkodáshoz kötődő turizmus formáinak fejlesztése és összehangolása

2008

1,8*

Hagyományőrzéshez kapcsolódó turizmus formáinak I.3.3. fejlesztése és összehangolása (bor- és gasztronómiai turizmus, kézművesség)

2005-2006

0,3/év

I.3.4.

„Tanyasi” turizmus és különböző formáinak fejlesztése

2008-2010

0,3/év

I.3.5.

Gyógyturizmus fejlesztési lehetőségeinek felmérése

2008

1,5

I.3.6.

A nemzetközi kapcsolatokra alapozott turizmus („csere-üdültetés”)

2008-2011

0,2/év

I.3.7.

Turisztikai fejlesztési fórumok szervezése a települések bevonásával

2008-2011

0,3/év

I.3.8.

Kistérségi turisztikai kiadványok készítése

2008

3,5

* tájház létrehozása egy arra alkalmas épületben

Stratégiai Program

31



I.3.7.

I.3.8.


A nemzetközi kapcsolatokra alapozott turizmus („csereüdültetés”) Turisztikai fejlesztési fórumok szervezése a települések bevonásával


I.3.6.

Gyógyturizmus fejlesztési lehetőségeinek felmérése


I.3.5.


Az egész térséget érintő I.3.1. programok megvalósításának elősegítése Természethez, vad- és halgazdálkodáshoz kötődő I.3.2. turizmus formáinak fejlesztése és összehangolása Hagyományőrzéshez kapcsolódó turizmus formáinak fejlesztése és I.3.3. összehangolása (bor- és gasztronómiai turizmus, kézművesség) „Tanyasi” turizmus és I.3.4. különböző formáinak fejlesztése


Operatív programok

(millió Ft)Hitel

Ssz.



0,25

-

-

-

-

2,25*

2,5

1,3

-

-

-

-

0,5**

1,8

0,3/év

-

-

-

-

-

0,3/év

0,3/év

-

-

-

-

-

0,3/év

1,5

-

-

-

-

-

1,5

-

-

-

-

0,2/év* **

0,2/év

0,3/év

-

-

-

-

-

0,3/év

Kistérségi turisztikai kiadványok készítése

3,5

-

-

-

-

-

3,5

Mindösszesen

6,55 1,1/év

--

--

-

-

2,75

9,3 – 1,1/év

Stratégiai Program

32



* Az MTRFH által a 2004. évi országos jelentőségű területfejlesztési programok célelőirányzat terhére meghirdetett „Területi feszültségekkel veszélyeztetett kistérségek kiválasztása” című pályázaton elnyert összeg ** A lakosság hozzájárulásai. ***az összegben a kapcsolatfelvétel és kapcsolatfenntartás költsége szerepel, az elszállásolást és az ellátást a település lakossága vállalja

Stratégiai Program

33




I.3.1.

I.3.2.

I.3.3.

I.3.4.

I.3.5.

I.3.6.

I.3.7.

I.3.8.










Stratégiai Program

Közreműködő szervezet Szervezet neve Beruházó cégek

Feladata Beruházás anyagi megvalósítása

Turisztikai vállakozások

Részvétel a megvalósításban

Térségi települések

Információnyújtás

Tourinform Iroda Kiskőrös

Információnyújtás, tanácsadás

Hal- és vadgazdaságok

Szakmai részvétel, tanácsadás, megvalósítása

Lakosság

Hozzájárulások Szakmai tanácsadás, részvétel a megvalósításban

Civil szervezetek Turisztikai vállalkozások


Helyi vállalkozók


Térségi települések Együttműködés, helyszín biztosítása Hagyományőrző egyesületek, Részvétel, figyelemfelkeltés csoportok Tourinform Iroda Kiskőrös

Tájékoztatás

Térségi turisztikai irodák

Fejlesztési javaslatok

Helyi vállalkozók

Információnyújtás, részvétel a megvalósításban



„Tanyai” gazdák


Falusi vendéglátók


Külső vállalkozás

Felmérés elkészítése

Civil szervezetek



Szakmai segítségnyújtás, információnyújtás

Civil szervezetek

Lakosság

Programban való aktív részvétel Együttműködés, programban való aktív részvétel Szállás, ellátás biztosítása


Szervezés, helyszín biztosítása

Civil szervezetek

Előadó(k ) biztosítása


Előadó(k ) biztosítása





Vállalkozás(ok)

Kiadvány elkészítése

Térségi turisztikai irodák

Kiadvány terjesztése

Partner önkormányzatok

34



Végső kedvezményezett: A térség lakossága, valamint a turisztikai vállalkozások. A program területi hatóköre: A kistérség településeinek teljes bel- és külterülete, illetve a turisztikai beruházások területe. Monitoring: Az ellenőrzés a Társulás feladata. Az ütemterv végrehajtását ő felügyeli, és a mutatók révén folyamatosan értékeli. A Tourinform irodákkal, Falusi Vendéglátók Szövetségével kialakított jó kapcsolat segítheti a monitoringot.

Stratégiai Program

35



I.4. Az agrárgazdaság és a turizmus igényeit szolgáló ipar és logisztikai szolgáltatások megtelepedésének elősegítése A stratégiai program rövid leírása: Az ipar jelenléte a kistérségben jelenleg nem meghatározó. A meglévő ipari tevékenység döntő részben a városokban (Izsák, Kecel, Kiskőrös, Soltvadkert) koncentrálódik. A jövőben az agrárgazdaság és a turizmus igényeit szolgáló, ún. csendes ipar idevonzásában van lehetőség, amely nem befolyásolja károsan a települések idegenforgalmi adottságait, vonzerejét, idegenforgalmi értékeit, és azok további kihasználását, amely nem működne környezetet romboló tevékenységek mellett. A Kiskőrösi kistérség földrajzi fekvéséből és mezőgazdasági szerepéből kifolyólag megfelelő területe lehet a logisztikai és élelmiszerfeldolgozási beruházásoknak. A mezőgazdasági feldolgozóipar megteremtése komoly előrelépést jelentene a helyi mezőgazdaság fejlesztésében, a helyben előállított jövedelmekben és foglalkoztatásban egyaránt. A logisztikai ágazat megtelepedését indokolja többek között, hogy a legközelebbi logisztikai központ Baján található. A mezőgazdasági termelésre és a helyi élelmiszeriparra alapozó helyi vagy térségi jelentőségű logisztikai központ kialakításához kedvező lehetőségeket kínál Kiskőrös és Soltvadkert térsége, mivel ez a térség forgalmi csomópontja. A Társulásnak meg kell vizsgálnia a Kiskőrösi kistérség logisztikai és feldolgozóipari szerepkialakításának lehetőségét. Mivel a turizmus lehetne a legjobban felfuttatható ágazat a kistérségben, az abban rejlő tartalékok kiaknázására nagy hangsúlyt kell fektetni. Ezért fontos a turizmus igényeit szolgáló ipar (pl. kézművesipar, hagyományőrző ipari mesterségek) megteremtésének elősegítése. Szükségességének indoklása: Az ipari területeknek műszakilag és technológiailag fejlettnek kell lennie, ezek hiánya taszítja a potenciális ipari beruházókat. Éppen ezért mindenképpen szükséges az ez irányú fejlesztések véghezvitele. A jövőbeli beruházók térségbe való csábításához szükséges a meglévő ipari területek infrastrukturális fejlesztése. Ez az egyes települések önkormányzataitól igényel összehangolt munkát, de térségi szinten lehetőséget kínál költséghatékonyabb megoldások alkalmazására. A magyar települések között verseny folyik a beruházókért, ezért a kistérség településeinek, illetve a Társulásnak is minden lehetséges eszközt meg kell ragadnia a potenciális beruházók felkutatására és informálására. Előtte azonban kiemelt figyelmet kell fordítani a szakképzett munkaerő és a kiépített infrastruktúra biztosítására. A megvalósulástól várt hatások és eredmények: Közvetett hatások:


I. Versenyképes gazdaság IV. A versenyképességet szolgáló infrastratrukturális rendszer V. Térségi együttműködés

A meglévő ipari területek megtelnek A kistérség ismertté válik befektetői körökben Nő a foglalkoztatás További beruházások megjelenése lehetséges • Az önkormányzatok bevételei növekszenek az adókon keresztül • Szinergikus hatás érvényesül az egyes ágazatok fejlesztése között

Stratégiai Program

36


Eredmény indikátorok:

• •


• Az ipari területekre újonnan betelepült vállalkozások száma • Új befektetők száma és a befektetés nagysága • Foglalkoztatottak száma A települések bevételeinek növekedése A turizmushoz kapcsolódó szolgáltatások sokfélesége

A megvalósítást biztosító operatív programok: Ütemezés


I.4.1. A meglévő ipari telephelyek/területek „megtöltésének” programja

2008-2010

0,4/év

I.4.2. Potenciális befektetőkkel való kapcsolatfelvétel

2005-2011

0,3/év

I.4.3. A kistérség logisztikai és feldolgozóipari szerepkialakításának felülvizsgálata A kistérség turisztikai programjához illeszkedő I.4.4. szolgáltató ipar megteremtésének elősegítése

2008

3

2008-2011

0,4/év

Ssz.

Operatív programok

Stratégiai Program

(millió Ft)Egyéb forrás – Testvértelepülések/ Partnerek


Potenciális befektetőkkel való kapcsolatfelvétel


I.4.2.


A meglévő ipari I.4.1. telephelyek/területek „megtöltésének” programja


Operatív programok

(millió Ft)Hitel

Ssz.



0,4

-

-

-

-

-

0,4/év

0,3

-

-

-

-

-

0,3/év

37


A kistérség logisztikai és I.4.3. feldolgozóipari szerepkialakításának felülvizsgálata A kistérség turisztikai programjához illeszkedő I.4.4. szolgáltató ipar megteremtésének elősegítése


3

-

-

*

-

-

3

0,4

-

-

-

-

-

0,4/év

3– 3– 1,1/év 1,1/év * Amennyiben konkrét logisztikai központ és szolgáltatás fejlesztésére kerülne sor – a felülvizsgálatot követően -, akkor a GVOP 1.2.2. pályázati kiírás keretében lehet pályázni, amelyen 35-40 % támogatás nyerhető, maximum 120 millió Ft összegben.

Mindösszesen

Stratégiai Program

38




I.4.1.



Közreműködő szervezet Szervezet neve Feladata Gazdaságfejlesztést támogató A területek népszerűsítése non-profit szervezetek ITDH Magyar Befektetési és Szakmai segítségnyújtás Kereskedelemfejlesztési Kht. Bács-Kiskun Megyei A betelepedési lehetőség terjesztése Kereskedelmi és Iparkamara Befektetési tanácsadók

I.4.2.


Tanácsadás

Bács-Kiskun Megyei Információ a potenciális munkaerőMunkaügyi Központ kapacitásról Magyar Vállalkozásfejlesztési Potenciális befektetői partnerkapcsolatok Alapítvány kialakítása Gazdaságfejlesztést támogató Potenciális befektetői partnerkapcsolatok non-profit szervezetek kialakítása ITDH Magyar Befektetési és Potenciális befektetői partnerkapcsolatok Kereskedelemfejlesztési Kht. kialakítása Bács-Kiskun Megyei Potenciális befektetői partnerkapcsolatok Kereskedelmi és Iparkamara kialakítása Településfejlesztési szakértők Tanácsadás

I.4.3.


I.4.4.


Helyi vállalkozók Információszolgáltatás, anyag elkészítése Bács-Kiskun Megyei Szakmai segítségnyújtás Kereskedelmi és Iparkamara Kézműves Kamara Szakmai továbbképzés Kecskemét Vállalkozók

Részvétel, együttműködés

Tourinform iroda Kiskőrös


Végső kedvezményezett: A kistérség lakossága, valamint az ipari, logisztikai, szolgáltató tevékenységet folytató vállalkozások. A program területi hatóköre: A kijelölt iparterületek, illetve a kistérség településeinek teljes bel- és külterülete. Monitoring: Az ellenőrzés a Kistérségi Társulás feladata. Az ütemterv tervszerű végrehajtását ő felügyeli, és a mutatók révén folyamatosan értékeli.

Stratégiai Program

39



II. HUMÁNERŐFORRÁS-FEJLESZTÉS ÉS A FOGLALKOZTATÁSI HELYZET JAVÍTÁSA

II.1. A modern munkaerőpiac kihívásainak való megfeleléshez szükséges szemléletváltás elősegítése, a vállalkozói kultúra fejlesztése II.1.1. Tanácsadói szolgálat kialakítása (az I. pontban megfogalmazott információs pont másik fő feladataként) II.1.2. Vállalkozói ismeretek fejlesztésének programja

II.2. A képzési struktúrának a versenyképességet szolgáló igényekhez igazítása II.2.1. Az új vállalkozások munkaigényét követő, versenyképes oktatási fejlesztési stratégia kidolgozása kistérségi szinten II.2.2. Új vállalkozások munkaigényét követő átképzési rendszer kialakítása II.2.3. Oktatási fórum az alap- és középfokú oktatási képzés struktúrájának összehangolására II.2.4. Oktatási fórum a középfokú oktatási intézmények és a munkaadók között


Stratégiai Program

40



II. HUMÁNERŐFORRÁS -FEJLESZTÉS ÉS A FOGLALKOZTATÁS II. Humánerőforrás-fejlesztés és a foglalkoztatási helyzet javításaJAVÍTÁSA II.1. A modern munkaerőpiac kihívásainak való megfeleléshez szükséges szemléletváltás elősegítése, a vállalkozói kultúra fejlesztése A stratégiai program rövid leírása: A modern munkaerőpiac kihívásainak való megfeleléshez szükséges szemléletváltást leginkább azzal tudja a Társulás segíteni, hogy kialakít egy olyan tanácsadói, információs szolgálatot, ahol a térség vállalkozói, vagy vállalkozáshoz kedvet érző, vagy arra valamilyen okból rákényszerülő lakosság megfelelő információhoz jut a részére rendelkezésre álló lehetőségekről, forrásokról, tennivalókról. A vállalkozások fejlődése érdekében ennek a tanácsadói szolgálatnak lehet a feladata a belföldi és uniós pénzügyi források feltérképezése, feldolgozása és terjesztése. Feladata továbbá, hogy tájékoztatást nyújtson az uniós csatlakozás gazdasági vonatkozásairól, az európai vállalkozásfejlesztési lehetőségekről, az eu-s követelményrendszerről csakúgy, mint a piackutatással, üzleti tervekkel, megvalósíthatósági tanulmányok készítésével kapcsolatos első lépésekről. Szükségességének indoklása: A gazdasági versenyképességhez, a vállalkozások sikeréhez kiemelten fontos a korszerű, szakmához kötődő ismeretek megszerzése, az üzletmenethez fontos ismeretek széleskörű elsajátítása, ezáltal a vállalkozói kultúra fejlesztése. A térség felnőtt lakossága számára indítandó átképző programok segítségével a jelentkező munkanélküliség megelőzhető, illetve orvosolható. Ezáltal erősíteni lehet, hogy a lakosság a munkahelyi ingázás helyett egyre inkább helyben vállaljon munkát, vagy saját vállalkozást indítson. A megvalósulástól várt hatások és eredmények: Közvetett hatások:


I. Versenyképes gazdaság II. Versenyképes humánerőforrás IV. A versenyképességet szolgáló infrastrukturális rendszer


• •

• • •

• Vállalkozói aktivitás nő, vállalkozói struktúra átalakul • A vállalkozói tájékozottság növekszik • Az információk gyorsabban áramlanak • Magasabb színvonalú pályázatok készülnek, illetve nagyobb a pályázati sikeresség az előkészítettség miatt • A vállalkozói általános kultúra színvonala emelkedik

Tanácsadói szolgálat létrejötte A szolgáltatásokat igénybevevő vállalkozók száma A kistérségből beadott vállalkozói pályázatok száma és sikerességi aránya Vállalkozások számának változása a kistérségben Jövedelmezőség

A megvalósítást biztosító operatív programok: Ssz. II.1.1. II.1.2.

Operatív programok Tanácsadói szolgálat kialakítása Vállalkozói ismeretek fejlesztésének programja

Stratégiai Program

Ütemezés 2009-2011 2008-2011

Becsült költség (millió Ft) 3-5 1,2-22,5

41



NFT HEFOP Programjain keresztül (millió Ft)




II.1.2.

Tanácsadói szolgálat kialakítása Vállalkozói ismeretek fejlesztésének programja

TRFC (millió Ft)Decentralizált keret

II.1.1.

Operatív programok

(millió Ft)Hitel

Ssz.



0,9-1,5

-

2,13,5*

-

-

-

3-5

0,124,5**

-

-

1,08-18**

-

-

1,2-22,5

2,11,08-18 4,2-27,5 3,5 * A Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács pályázati kiírása a terület- és régiófejlesztési célelőirányzat támogatásának elnyerésére. Támogatás adható a régió fejlesztési céljait szolgáló célok, programok illetve projektek megvalósítására. Támogatás minimális értéke 2 millió forint. ** HEFOP 3.4.2. pályázat keretében lehet forráshoz hozzájutni. A támogatás mértéke általános képzés esetén 90%, speciális képzés esetén 55%. Támogatás minimuma: 1.050.000 Ft, maximuma 18.000.000 Ft. Mindösszesen

1,02-6

-


II.1.1.

II.1.2.




Közreműködő szervezet Szervezet neve Munkaügyi Központ Társult önkormányzatok Kistérségi menedzser Vállalkozásfejlesztési Alapítvány Oktatási intézmények Vállalkozásfejlesztési Alapítvány Kistérségi menedzser Meghívott szakértők Képzési intézetek Munkaügyi Központ

Feladata Tanácsadás Részvétel a megvalósításban Információgyűjtés Információk átadása, tanácsadás, egyéb szolgáltatások nyújtása Tanácsadás Ismeretek átadása Információk gyűjtése, továbbadása, szervezés Ismeretek átadása Ismeretek átadása, oktatás Képzések szervezése

Végső kedvezményezett: A program közvetlen kedvezményezettei a térség vállalkozásai, közvetve a települések lakosai. A program területi hatóköre: A program hatását a települések/kistérség területén fejti ki.

Stratégiai Program

42



Monitoring: Ellenőrzés az önkormányzatok és a Kistérségi Társulás feladata.

Stratégiai Program

43



II.2. A képzési struktúrának a versenyképességet szolgáló igényekhez igazítása A stratégiai program rövid leírása: A térség fejlődésének egyik fontos eleme a térség humánkapacitásának fejlesztése, a fiatal, szakképzett lakosság megtartása. Várhatóan a gazdasági verseny miatt minőségi változás következik be a szakképzésben. Már az alapfokú oktatás speciális képzési rendszerében meg kell jelennie azoknak az oktatott tárgyaknak, amelyek vagy a térség jelenlegi adottságainak felhasználására, vagy a jövőbeni fejlesztések kiaknázására készítik fel a tanulókat. Előtérbe kell kerülnie a számítógépes oktatásnak, az idegen nyelv oktatásnak. A középfokú oktatás feladata kell, hogy legyen az alapfokú oktatásban elindított képzések folytatási lehetőségének felkínálása, továbbá a térség adottságaira épülő új képzések bevezetése. A képzési struktúra versenyképessé tétele a leendő munkáltatóknak ugyanúgy érdeke, mint a tanulóké, vagyis a leendő munkavállalóké. Az iskolák számára fontos a gyakorlati, szakmai képzések kihelyezése, mert ezzel csökkentik az oktatási infrastruktúra költségét. A munkaadók oldaláról fontos a közös képzési programok megvalósítása, ezáltal saját igényeik szerint alakíthatják a leendő munkaerő szaktudását. Későbbiekben további előny lehet számukra, hogy a szükséges munkaerő biztosítása helyben megoldhatóvá válik, ami költség-megtakarítást jelent, a tanulók számára pedig biztosabbá válik az elhelyezkedés az adott szakmában. A szakmai ismeretek megszerzése révén nagyobb eséllyel állhatnak munkába az emberek, a már foglalkoztatottak továbbképzése pedig hozzájárul ahhoz, hogy aki akar, megszerezhesse azt a tudást, aminek birtokában „több pénzért jobb munkát” végezhet. Mindez alapvető feltétele a tudásalapú gazdaság és társadalom létrehozásának, és összhangban van az EU foglalkoztatási céljaival. A kistérség települései pályázat útján juthatnak támogatáshoz a foglalkoztatást és a munkaerő-színvonal emelését, a fogyatékkal élő polgárok elhelyezkedését elősegítő felnőttképzési programok és a képző intézmények fenntartásához, fejlesztéséhez. Ehhez fel kell mérni az településeken az igényeket, össze kell hangolni a jelenlegi oktatási kapacitással mind infrastrukturális, mind pedig humán erőforrás oldalról, meg kell vizsgálni a beavatkozási pontokat, és mindezeket kistérségi szinten kell átgondolni, és továbbtervezni. Szükségességének indoklása: A szakmai ismeretek elsajátításával a lakosság munkába állásának esélye nő. A munkaadók számára lényeges szempont, hogy a fiatal, iskolából kikerült munkavállalók könnyen, gyorsan képesek legyenek beilleszkedni a munka világába, ne kelljen hónapokig tovább képezni a fiatalokat. Az iskolák és diákjaik számára szintén fontos, hogy a megfelelő elméleti képzés mellett, olyan gyakorlati képzésben is részesüljenek, mely a legkorszerűbb technológiákat, gyakorlati ismereteket biztosítja számukra, hogy ezáltal ők is versenyképesek legyenek a munkaerőpiacon, elhelyezkedési esélyeik növekedjenek.

Stratégiai Program

44




I. Versenyképes gazdaság II. Versenyképes humánerőforrás V. Térségi együttműködés

Közvetlen hatások: • A képzési rendszer versenyképessége nő • A vállalkozások munkaerőigénye helyben kielégíthetővé válik • Az alap- és középfokú oktatás egymásraépülése segíti a magasabb és versenyképesebb képzettség elérését • Pályakezdő munkanélküliek száma csökken • Képzési programokon való résztvevők száma nő • Munkavállalók képzettségi szintje emelkedik • Oktatási intézmények struktúrájának javulása • Fiatal, szakképzett lakosság térségen belül tartásának lehetősége nő

• Eredmény indikátorok:

Kidolgozott közös képzési programok • Az átképzőrendszerből kikerülő munkavállalók száma, és elhelyezkedésének sikeressége • A megtartott oktatási fórumok száma • Az oktatási fórumon résztvettek száma • A képzési rendszer sikerességének mérőszámai: munkaerőpiacon elhelyezkedők száma

A megvalósítást biztosító operatív programok: Ssz. II.2.1. II.2.2. II.2.3. II.2.4.

Operatív programok Az új vállalkozások munkaigényét követő, versenyképes oktatási fejlesztési stratégia kidolgozása kistérségi szinten Új vállalkozások munkaigényét követő átképzési rendszer kialakítása Oktatási fórum az alap- és középfokú oktatási képzés struktúrájának összehangolására Oktatási fórum a középfokú oktatási intézmények és a munkaadók között

Stratégiai Program

Ütemezés


2006-2008

12

2006-2008

9

2008

0,3

2008

0,3

45




Mindösszesen

Egyéb forrás - (millió Ft)

II.2.4.


II.2.3.

(millió Ft)NFT AVOP Programjain keresztül

II.2.2.

Az új vállalkozások munkaigényét követő, versenyképes oktatási fejlesztési stratégia kidolgozása kistérségi szinten Új vállalkozások munkaigényét követő átképzési rendszer kialakítása Oktatási fórum az alap- és középfokú oktatási képzés struktúrájának összehangolására Oktatási fórum a középfokú oktatási intézmények és a munkaadók között


II.2.1.

Operatív programok

(millió Ft)Hitel

Ssz.



3,6

-

8,4*

-

-

-

12

0,9

-

-

8,1**

-

-

9

0,3

-

-

-

-

-

0,3

0,3

-

-

-

-

-

0,3

5,1

-

8,4

8,1

-

-

21,6

* A Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács pályázati kiírása a terület- és régiófejlesztési célelőirányzat támogatásának elnyerésére. A régió fejlesztési céljait szolgáló célok, programok, illetve projektek megvalósulása esetén a támogatási intenzitás 70%, projektenként a legkisebb adható támogatás 2 millió forint. A humáninfrastruktúra-fejlesztésre a támogatási intenzitás 70%, illetve 10 millió forint. ** AVOP 1.5 pályázat keretén belül lehet támogatást szerezni az átképzés támogatására. A támogatás mértéke speciális képzés esetén 90%, roma agrár képzés esetén 100%. Önrész mértéke 10% (roma képzés esetén nincs önrész)

Közreműködők: Ssz. II.2.1.

Felelős szervezet, programgazda Kiskőrösi Többcélú Kistérségi Társulás

Stratégiai Program

Közreműködő szervezet Szervezet neve Oktatási intézmények Munkaügyi Központ Oktatási Minisztérium Vállalkozók, munkaadók Szakmai tanácsadó csapat

Feladata Szakmai közreműködés Szakmai közreműködés Egyeztetés, véleményezés Egyeztetés Programkidolgozás

46


II.2.2.


Stratégiai Program

Civil szervezetek Oktatási intézmények Munkaügyi Központ Oktatási Minisztérium Vállalkozók, munkaadók Szakmai tanácsadó csapat Civil szervezetek


Érdekérvényesítés, szakmai közreműködés Szakmai közreműködés Szakmai közreműködés Egyeztetés, véleményezés Egyeztetés Programkidolgozás Érdekérvényesítés, szakmai közreműködés

47


Ssz.

II.2.3.

II.2.4.





Közreműködő szervezet Szervezet neve Oktatási intézmények Oktatási Minisztérium Képzési szakmai felügyeletek, pl.: Alsófokú Oktatási és Közművelődési Intézmények Ellátó Szervezete Civil szervezetek Lakosság Szülői Munkaközösségek Oktatási intézmények Vállalkozók, munkaadók Oktatási Minisztérium Civil szervezetek

Feladata Szakmai közreműködés Szakmai közreműködés Szakmai közreműködés Szakmai közreműködés, érdekérvényesítés Érdekérvényesítés, tájékoztatás Szakmai monitoring, érdekérvényesítés Egyeztetés, szakmai közreműködés Egyeztetés, szakmai közreműködés Egyeztetés, véleményezés Érdekérvényesítés, szakmai közreműködés

Végső kedvezményezett: A programok kedvezményezettjei a kistérségben tanuló diákok, oktatási intézmények, rajtuk keresztül a munkaadók, vállalkozók, hosszú távon a teljes térség.

A program területi hatóköre: A program célterülete közvetlenül a kistérség, de közvetett hatásában regionális is lehet.

Monitoring: A monitoring végzése a Társulás feladata, de segítik ebben a társult önkormányzatok, illetve a térség szakmai szervezetei is.

Stratégiai Program

48



II.3. Foglalkoztatási program A stratégiai program rövid leírása: A foglalkoztatási és foglalkozási lehetőségek fejlesztése magába foglalja a gazdaság igényeihez alkalmazkodó oktatási, képzési rendszerek működését, a gazdaság által igényelt szaktudások megteremtésének minél teljesebben megfelelő képzési technikák alkalmazását. Ezen túlmenően fontos feladat, hogy megakadályozzák a fiatal pályakezdők munkából való kirekesztődését, fejlesszék a térség humánkapacitásait és elősegítsék a fiatal, szakképzett lakosság megtartását. Fokozott figyelmet kell fordítani a munkaerőpiacon hátrányos helyzetű rétegek elhelyezkedési esélyeinek növelésére. Több és hatékonyabb beruházás szükséges az emberi tőkébe, az egész életen át tartó tanulásba. Fontos lenne minél több embert ösztönözni arra, hogy belépjen újra a munkaerőpiacra és ott is maradjon. Az Európai Foglalkoztatási Stratégia megvalósításában – amelyben Magyarországnak is aktívan részt kell vennie - egyre nagyobb hangsúlyt kap a foglalkoztatáspolitika területi dimenziója, és kiemelt célként fogalmazódik meg a helyi szereplők (pl. munkaadók, vállalkozók, munkavállalók, önkormányzatok, civil szervezetek, kamarák stb.) mobilizálása. Az Európai Foglalkoztatási Stratégia keretében megfogalmazott foglalkoztatási irányelvek három fő célt jelölnek meg a tagállamok számára: 1. a teljes foglalkoztatást, 2. a munkahely minőségének és a munka hatékonyságának növelését, valamint 3. a társadalmi kohézió és beilleszkedés erősítését. A foglalkoztatási irányelvek prioritásai között szerepel többek között a munkanélküliek, valamint az inaktívak számára • az aktív és megelőző munkaerő-piaci eszközök alkalmazása, • munkahelyek teremtése • a vállalkozó szellem erősítése, • a munkaerő-piaci mobilitás és alkalmazkodóképesség növelése, • az élethosszig tartó tanulás ösztönzése, • a munkaerő-piaci kínálat bővítése • az idősebb munkavállalók foglalkoztatásban való megtartása, • a nők esélyegyenlőségének megteremtése, • a munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetű csoportok diszkriminációja elleni küzdelem, valamint munkaerő-piaci integrációjuk elősegítése, • a munka vonzóvá tétele különböző ösztönzőkön keresztül, • az illegális foglalkoztatás visszaszorítása, és • a foglalkoztatás regionális eltéréseinek megszüntetése. Szükségességének indoklása: A regisztrált munkanélküliek arányát tekintve jó helyzetben van a kistérség az ország többi térségéhez viszonyítva, azonban torzítja a munkanélküliek tényleges számának megbecsülhetőségét, hogy a lakosság köréből sokan a mezőgazdaságban alkalmi munkavállalásból élnek. Kedvezőtlen továbbá, hogy a munkaképes korú népesség arányát tekintve a kistérség az egyik legrosszabb helyzetű volt 2002.-ben, vagyis több főt kellett volna eltartani az adott népességből, mint az ország más térségeiben. Mindezen okok miatt a településeknek figyelmet kell fordítaniuk a tartósan munka nélkül maradottak munka világába történő visszavezetésére, illetve a fiatal, pályakezdő munkanélküliségre, a nem megfelelő képzettséggel rendelkező fiatal munkavállalók átképzésére a munkaadók igényei szerint. Enélkül nem lehet versenyképes gazdaságot kialakítani.

Stratégiai Program

49




Közvetlen hatások: • Tartósan munkanélküliek száma csökken • Munkavállalói struktúra átalakul • Gazdasági igényeknek megfelelő átképző rendszer működtetése I. Versenyképes gazdaság • Munkaerő-piaci kínálat fejlődése II. Versenyképes humánerőforrás • Versenyképesebb agrárszféra V. Térségi együttműködés • Növekszik a munkahelyek száma • Csökken az elvándorlás a térség településeiről, a fiatal, produktív népesség a térségben marad • Hatékony együttműködés alakul ki a munkaadók és az érdekvédelmi, szolgáltató szervezetek között • Kidolgozott foglalkoztatási stratégia • A térség gazdasági szereplői által létrehozott és aláírt Foglalkoztatási Paktum • Létrehozott foglalkoztatási adatbázis • Foglalkoztatási programokban részt vettek száma Eredmény • Foglalkoztatási programokban részt vett szervezetek, vállalkozások száma indikátorok: • Foglalkoztatási pályázatok, sikeres projektek • Benyújtott programok, képzési pályázatok száma • Programokon, képzéseken részt vettek száma • Versenyképes szakmák számának bővülése

A megvalósítást biztosító operatív programok: Ssz. II.3.1. II.3.2. II.3.3. II.3.4.

Operatív programok Foglalkoztatást elősegítő tevékenységek koordinációja Helyi foglalkoztatási kezdeményezések támogatása Hátrányos helyzetű emberek képzése és foglalkoztatása, foglalkoztatásának javítása Mezőgazdasági munkanélküliek átképzésének programja

Stratégiai Program

Ütemezés


2008

26

2008-2011

40

2009-2010

20

2009-2011

5

50






NFT ROP, HEFOP AVOP Ft) Progtramjain keresztül (millió


Operatív programok

(millió Ft)Hitel

Ssz.



Foglalkoztatást elősegítő 26* 26 tevékenységek koordinációja Helyi foglalkoztatási II.3.2. 40** 40 kezdeményezések támogatása Hátrányos helyzetű emberek II.3.3. képzése és foglalkoztatása, 20*** 20 foglalkoztatásának javítása Mezőgazdasági II.3.4. munkanélküliek 0,5 4,5**** 5 átképzésének programja Mindösszesen 0,5 110,5 111 * ROP 3.2.1 pályázat keretében lehet pályázni, önrészt nem szükséges. ** ROP 3.2.2 pályázat keretében lehet pályázni, önrészt nem szükséges. A pályázatokat a Regionális Fejlesztési Ügynökségekhez lehet folyamatosan benyújtani. Támogatás minimális összege 5 millió Ft, maximális összege 150 millió Ft. *** HEFOP 2.3.2. és HEFOP 2.3.1 kiírás keretében lehet pályázni, amely önrészt nem igényel, 20-80 millió Ft, illetve 2,55-255 millió Ft összegek között lehet pályázni ****Mezőgazdasági jellegű szakképzésre az AVOP 1.5 pályázat keretén belül lehet pályázni. A támogatás mértéke a pályázat elszámolható költségének 90%-a, (speciális roma agrár képzések esetében 100%). II.3.1.



Közreműködő szervezet Szervezet neve Munkaügyi Központ

II.3.1.

II.3.2.



Stratégiai Program

Feladata A programban való aktív részvétel

Civil szervezetek, érdekvédelmi A programban való aktív részvétel csoportok Munkaadók képviselete, kamarák A programban való aktív részvétel Szolgáltatók, képző szervek Munkaügyi Központ Civil szervezetek, érdekvédelmi csoportok Munkaadók képviselete, kamarák

A programban való aktív részvétel A programban való aktív részvétel

Szolgáltatók, képző szervek

A programban való aktív részvétel

A programban való aktív részvétel A programban való aktív részvétel

51


Ssz.

II.3.3.




Közreműködő szervezet Szervezet neve Ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi minisztérium

Feladata Szakmai közreműködés, véleményezés

Munkaügyi Központ


Civil szervezetek, érdekvédelmi csoportok


Munkaadók képviselete, kamarák A programban való aktív részvétel

II.3.4.




Munkaügyi Központ


Civil szervezetek, érdekvédelmi csoportok


Agrárkamara




Végső kedvezményezett: A programok végső kedvezményezettjei a térségben élő munkavállalók, gazdasági szereplők, munkaadók. A program területi hatóköre: A program elsődleges hatóköre a kistérség területe, de közvetett hatása túlnyúlik ezen a területen. Monitoring: A projektek monitoringját szakmai szervezetek (Munkaügyi Központ, foglalkoztató szervezetek) bevonása mellett a Társulás és az önkormányzatok illetékes bizottságai végzik.

Stratégiai Program

52



III. LAKOSSÁGMEGTARTÓ KÉPESSÉG ERŐSÍTÉSE, A LAKOSSÁG ÉLETMINŐSÉGÉNEK JAVÍTÁSA

III.1. Társadalmi konfliktusok, roma kérdés kezelése, társadalmi befogadás elősegítése III.1.1. III.1.2. III.1.3. III.1.4. III.1.5.

Kistérségi szociális térkép elkészítése Romák problémáit kezelő program kidolgozása Társadalmi befogadás elősegítésének programja Szociális területen dolgozó szakemberek képzési és foglalkoztatási programja A hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének megteremtése


III.3. Alapszolgáltatások fejlesztése, „komfortos” kistérség kialakítása III.3.1. III.3.2. III.3.3. III.3.4.

Stratégiai Program


53



III. LAKOSSÁGMEGTARTÓ KÉPESSÉG ERŐSÍTÉSE , A LAKOSSÁG ÉLETMINŐSÉGÉNEK JAVÍTÁSA III. Lakosságmegtartó képesség erősítése, a lakosság életminőségének javítása III.1. Társadalmi konfliktusok, roma kérdés kezelése, társadalmi befogadás elősegítése

A stratégiai program rövid leírása: A kistérség társadalmi konfliktusainak kezelésében, a társadalmi problémák megoldásának elindításában alapvető, hogy először pontos információkat kapjunk a tényleges helyzetről a kistérségben élő emberek szociális helyzetére, anyagi körülményeire, lakhatására, egészségügyi állapotára vonatkozóan. Ezt szolgálhatja egy ún. szociális térkép elkészítése. Az elkészült szociális térkép adatai alapján a társulás szociális teendői, feladatai is körvonalazódni fognak. A kistérség összlakosságát alapul véve a roma lakosság száma jelenleg még nem túl jelentős, de növekvő tendenciát mutat, előre jelezve az ezzel kapcsolatban később fellépő problémákat, mivel a térségben jelentkező konfliktusoknak gyakran ők állnak a középpontjában. Éppen ezért szükség a romák problémáit (deviancia, elszigetelődés, munkanélküliség, szocializálódás, stb.) kezelő program kidolgozására, amely komplexen foglalkozna az oktatási, nevelési, átképzési, mentális problémákkal. A hátrányos helyzetű rétegek foglalkoztatási esélyei igen rosszak. Ennek javítása érdekében fontos, hogy képessé váljanak a munkaerő-piaci beilleszkedésre, részvételre. A hátrányos helyzetű emberek foglalkoztathatóságának javítása, munkaerő-piaci és társadalmi beilleszkedésének elősegítése képzési projektekben való részvételükkel is elősegíthető lenne. A lakosság életminőségének javításához hozzájárul a társadalmi befogadás elősegítése. Ez megvalósulhat a szociális területen dolgozó szakemberek és önkéntesek ismereteinek bővítésével, együttműködési hálózatok fejlesztésével. A kistérségen belül szükség a szociális terület erősítésére, a korábbiaknál jobban hozzá kellene illeszteni a foglalkoztatás- és képzési politikához, a segítő munkához. A szociális szakemberek képzése és alkalmazása természetesen a kistérségen belüli önkormányzatok feladata, de a társulási szintű együttműködés költség-hatékony és eredményesebb megvalósításra kínál lehetőséget, mint az egyéni, települési kezdeményezések.

Szükségességének indoklása: A hátrányos élethelyzetű fiatalok és általában lakosok száma előreláthatóan a közeljövőben emelkedni fog a térségben. A lakosság életminőségének fejlesztéshez szükséges a társadalmi beilleszkedés elősegítése az egyéni adottságoknak és szükségleteknek megfelelő oktatásba, képzésbe juttatással. A térség szociális állapotának felmérése segítségével körvonalazódik a megvalósítandó célok, intézkedések köre. A szociális területen dolgozó szakemberek képzési és foglalkoztatási programja segítheti a helyi sajátosságoknak megfelelő működést. A cigány etnikum beilleszkedését szükséges segíteni, illetve a jelenleg is zajló, sikeres programokat közös programcsoporttá, és hatékonyabbá kell tenni.

Stratégiai Program

54





• • II. Versenyképes humánerőforrás • V. Térségi együttműködés • •


• • • • • • • •

A lakosság életminőségének javulása. Hátrányos helyzetű rétegek beilleszkedésének elősegítése. Szociális terület erősítése. Foglalkoztatási esélyek növelése. Társadalmi konfliktusok csökkenése.

Szociális térkép elkészülte. Roma program elkészülte. Hátrányos helyzetű fiatalok képzését segítő programok száma. Programokon, képzéseken részt vettek száma. A társadalmi befogadás elősegítése érdekében megvalósult rendezvények száma. A programokba bekapcsolódott szervezetek, személyek száma. Szociális területen dolgozó szakemberek számának növekedése. Hátrányos helyzetű tanulókkal kapcsolatos sérelmek, bejelentések számának csökkenése.


Operatív programok

III.1.1. Kistérségi szociális térkép elkészítése III.1.2. Romák problémáit kezelő program kidolgozása III.1.3. Társadalmi befogadás elősegítésére program Szociális területen dolgozó szakemberek képzési és III.1.4. foglalkoztatási programja A hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének III.1.5. megteremtése

Stratégiai Program

2005-2006 2009-2011 2009-2011

Becsült költség (millió Ft) 4,5 3 3

2009-2011

15-20

2009-2011

12-15

Ütemezés

55




III.1.5.


III.1.4.


III.1.3.

(millió Ft)Programjain keresztülNFT HEFOP

III.1.2.

Kistérségi szociális térkép elkészítése Romák problémáit kezelő program kidolgozása Társadalmi befogadás elősegítésére program Szociális területen dolgozó szakemberek képzési és foglalkoztatási programja A hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének megteremtése


III.1.1.

Operatív programok

(millió Ft)Hitel

Ssz.



1,35

-

3,15*

-

-

-

4,5

0,9

-

2,1*

-

-

-

3

-

-

-

3**

-

-

3

-

-

-

1520**

-

-

15-20

-

-

-

1215***

-

-

12-15

37,545,5 * A Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács pályázati kiírása a terület- és régiófejlesztési célelőirányzat támogatásának elnyerésére. A régió fejlesztési céljait szolgáló célok, programok, illetve projektek megvalósulása esetén a támogatási intenzitás 70%, projektenként a legkisebb adható támogatás 2 millió forint. ** Pályázni a HEFOP 2.2. pályázatok keretén belül lehet, 2,55-255 millió forint közötti összegre. *** HEFOP 2.1.3 pályázat keretein belül lehetséges, támogatás a projekt költségének 100 százaléka. Támogatás összege 12 és 15 millió forint között lehet. További pályázási lehetőség van HEFOP 1.3.1 pályázat keretein belül a Nők munkaerőpiacra való visszatérésének ösztönzésére. A támogatás mértéke 100%. Támogatás minimuma, maximuma: 10.200.000-30.600.000 Ft. Mindösszesen

2,25

-

5,25

30-38

-

-


III.1.1.



Stratégiai Program

Közreműködő szervezet Szervezet neve Gondozási Központ, Idősek Otthona, Kiskőrös Város Önkormányzatának Egyesített Szociális Intézménye, egyéb szociális intézmények Társult önkormányzatok Civil szervezetek Szakmai tanácsadó cég

Feladata Szakmai közreműködés, adatszolgáltatás Adatszolgáltatás, felmérés végzése Szakmai közreműködés, felmérés A szociális térkép kidolgozása

56


III.1.2.


Stratégiai Program


Társult önkormányzatok megfelelő bizottságai Kisebbségi önkormányzatok Civil szervezetek

Szakmai közreműködés, adatszolgáltatás Szakmai közreműködés, adatszolgáltatás Érdekvédelem, felmérések

Ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi minisztérium

Szakmai közreműködés, véleményezés

57


Ssz.

III.1.3.

III.1.4.





Közreműködő szervezet Szervezet neve Társult önkormányzatok megfelelő bizottságai

Feladata Szakmai közreműködés, adatszolgáltatás

Lakosság

Adatszolgáltatás, érdekegyeztetés

Civil szervezetek Ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi minisztérium Munkaügyi Központ A térség szociális intézményei, pl. Gondozási Központ, Idősek Otthona, Kiskőrös Város Önkormányzatának Egyesített Szociális Intézménye Társult önkormányzatok megfelelő bizottságai Oktatási intézmények

Érdekvédelem, felmérések

Civil szervezetek

III.1.5


Szakmai közreműködés, véleményezés Szakmai közreműködés, megvalósítás

Szakmai közreműködés

Szakmai közreműködés, adatszolgáltatás Képzés Érdekvédelem, felmérések, adatszolgáltatás

Ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi minisztérium

Szakmai közreműködés, véleményezés

Oktatási intézmények

Szakmai közreműködés, megvalósítás

Társult önkormányzatok megfelelő bizottságai Lakosság Civil szervezetek Ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi minisztérium

Szakmai közreműködés, adatszolgáltatás Adatszolgáltatás, érdekegyeztetés Érdekvédelem, felmérések Szakmai közreműködés, véleményezés

Végső kedvezményezett: A program közvetlen kedvezményezettjei a térségben élő hátrányos helyzetű emberek, tanulók és romák, valamint a szociális területen dolgozó munkavállalók. Közvetetten az egész térséget kedvezően érinti a társadalmi konfliktusok feloldása, a társadalmi befogadás, és esélyegyenlőség biztosítása. A program területi hatóköre: A program elsődleges hatóköre a kistérség, de kiterjedhet a régió településeire is. Monitoring: A programok ellenőrzését a Társulás végzi az önkormányzatok szociális ügyekért felelős bizottságainak segítségével.

Stratégiai Program

58



III.2. A lakosság kistérséghez való kötődésének, identitástudatának erősítése A stratégiai program rövid leírása: A kistérség gazdasági fellendülése, az életminőség növelése a térségi élet többi területén is fejlesztéseket indít el, aminek következtében a lakosság kötődése a kistérséghez növekszik, és ez a kötődés visszahat a térség fejlődésére, fejlesztésére. A kistérségi tudat kialakítása és fejlesztése mindenképpen a kistérség alapvető érdeke. A tudatformálást a kistérségben lakók döntésekbe, helyi folyamatokba, fejlesztésekbe való minél aktívabb bevonásával lehet megvalósítani. A színes, változatos programok, rendezvények megtartása, a vállalkozások, civil szervezetek és a lakosság bevonása a szervezésbe tovább erősíti a kistérséghez való kötődést. Ki kell alakítani a térséghez való ragaszkodást, az érzelmi kötődést. Ennek módja a régebbi hagyományok felélesztése, a helyi médiák működésének támogatása, és természetesen fontos szerepet játszhatnak ebben a civil kezdeményezések is. A kellemes környezet, a minőségi életet szolgáló infrastruktúra megvalósítása, valamint a szolgáltatások színvonalának emelése a térség lakosságának megelégedettségét is szolgálják, ez pedig erősíti a lakosság lokálpatriotizmusát, ami motiválja a közösségért, a térségért a környezetünkért való tenni akarást is. Szükségességének indoklása: A térség fejlődésének egyik meghatározó eleme a térség településeinek összefogása, identitástudatának erősítése, melynek egyik legfontosabb eszköze a belsőmarketing, a külső és belső kommunikáció javítása fórumok, rendezvények megtartása. A megvalósulástól várt hatások és eredmények: Közvetett hatások:

Közvetlen hatások: • A lakosság bekapcsolódik a fejlesztési folyamatokba • A későbbi kistérségi programok kidolgozása szélesebb érdekegyeztetési folyamatok mellett történik. II. Versenyképes humánerőforrás • Javul a vezetés, és a Társulás munkájának megítélése. V. Térségi együttműködés • Javul a települések közötti információáramlás • Civil szervezetek fokozottabb feladatvállalása. • Lakossági tájékozottsági szint javul. • Lakossági, vállalkozói rendezvények száma, azokon megjelent érdeklődők száma. Eredmény • Civil szervezetek által felvállalt feladatok száma és nagysága. indikátorok: • A civil szervezeteken keresztül a fejlesztési munkába bevont személyek száma. • Belső marketing kiadványok száma • Helyi média program keretében tájékoztatottak száma

Stratégiai Program

59




Operatív programok


Ütemezés

Lakossági rendezvények kezdeményezése és 2009-2011 0,2/év támogatása Rendszeres vállalkozói, lakossági fórumok III.2.2. 2008-2011 0,2/év megtartása A civil szervezetek fejlesztésekben való bevonása a III.2.3. 2008-2011 * támogatási rendszeren keresztül III.2.4. Belső marketing kialakítása 2009-2010 0,5-1,5 III.2.5. Helyi média-program 2008-2011 2,5-3,5 * A civil szervezeteknek szánt támogatási összeg nagysága nem változik, csak azok feladathoz való rendelése. III.2.1.





Lakossági rendezvények III.2.1. kezdeményezése és támogatása Rendszeres vállalkozói, III.2.2. lakossági fórumok A civil szervezetek fejlesztésekben való III.2.3. bevonása a támogatási rendszeren keresztül III.2.4. Belső marketing kialakítása III.2.5. Helyi média-program


Operatív programok

(millió Ft)Hitel

Ssz.



0,2/év

-

-

-

-

-

0,2/év

0,2/év

-

-

-

-

-

0,2/év

*

-

-

-

-

-

*

0,25-1 0,5** 0,25-1,5 1,5-2 1-1,5** 2,5-3,5 0,4/év 0,750,4/év Mindösszesen 1,75-3,25 1,75 4-9 * A civil szervezeteknek szánt támogatási összeg nagysága nem változik, csak azok feladathoz való rendelése. ** Helyi szervezetek, vállalkozások és települései önkormányzatok hozzájárulásai

Stratégiai Program

60


Stratégiai Program


61





Kiskőrösi Többcélú III.2.1. Kistérségi Társulás

III.2.2.


III.2.3.


III.2.4.


III.2.5


Közreműködő szervezet Szervezet neve Lakosság Civil szervezetek Önkormányzati intézmények Meghívott vendégek Társult önkormányzatok Vállalkozásfejlesztési Alapítvány Kamarák Vállalkozók Lakosság Civil szervezetek Önkormányzati intézmények Meghívott vendégek Társult önkormányzatok Civil szervezetek Önkormányzati intézmények Szakmai tanácsadó cég Lakosság Civil szervezetek Szolgáltatók Szolgáltatók, vállalkozók Lakosság Civil szervezetek Társult önkormányzatok

Feladata Aktív részvétel Részvétel a megvalósításban, érdekérvényesítés Helyszín biztosítása Program, téma biztosítása Megvalósítás Szakmai közreműködés Szakmai közreműködés Aktív részvétel Aktív részvétel Részvétel a megvalósításban, érdekérvényesítés Helyszín biztosítása Program, téma biztosítása Szakmai részvétel Érdekegyeztetés, feladatvállalás Infrastruktúra biztosítása Megvalósítás Aktív részvétel Aktív részvétel Részvétel a megvalósításban Részvétel a megvalósításban Aktív részvétel Részvétel a megvalósításban Infrastruktúra biztosítása

Végső kedvezményezett: A program kedvezményezettjei elsődlegesen a kistérségben élő emberek. A program területi hatóköre: A programok elsődleges hatóköre a kistérség. Monitoring: A programok megvalósításának felügyelete a Társulás feladata az önkormányzatok illetékes bizottságai és civil szervezetek segítsége mellett.

Stratégiai Program

62



III.3. Alapszolgáltatások fejlesztése, „komfortos” kistérség kialakítása A stratégiai program rövid leírása: A kistérségi lakosság jelentős részének a sajátos dél-alföldi települési forma, vagyis a tanya nyújt lakóhelyet. Ezen települési forma választása miatt hátrányos helyzetbe kerülnek, miközben megőrzik ezt a sajátos, és igen értékes települési, életmód-formát, amelyből a gazdasági életben akár előnyt is lehet kovácsolni. Mindenképpen szükséges ezért a tanyán élő népesség érdekében a tanyavédelmi program beindítása, illetve a meglévő tanyavédelmi programhoz való csatlakozás. Nagyobb hangsúlyt kell fektetni a tanyavilágban élőkkel való rendszeres kapcsolattartásra, veszély esetén azonnali intézkedésre. A program eredményeként növekszik a lakosság személy-, és vagyon-, valamint egészségügyi és szociális biztonsága. Az egészségügy és a szociális rendszernek egyre nagyobb szerepe van a kistérség lakosságának korösszetétele (öregedő) miatt. Ennek bővítése komoly feladatot jelent az önkormányzatok esetében. Alapvető célként kell kitűzni a jelenlegi ellátórendszer minőségének megőrzését és lehetőségek szerint a helyzet javítását. A rossz egészségi állapot okozta teljesítményveszteségek okai az egészségügyi ellátórendszer egyenetlenségei, és általában hozzáférésének hiánya. Számos olyan programot kell elindítani, amely javítja mind a lakosság szociális helyzetét, mind a térség együttműködését, miközben munkahelyet is teremt. A komfortos érzéshez hozzájárul az infrastrukturális hátrányok felszámolása, amely a beruházási kedvet is növeli. A térségben gondot jelent az egyre öregedő lakosság, ezt ellensúlyozva a fiatalokat támogató, letelepedésüket segítő koncepció kidolgozása lenne szükséges. Ez magába foglalná az itt élő fiatalok házvásárlásának segítését, bérlakás-program kidolgozását, a szociális lakásépítéseket. A közbiztonság javítása a kistérségen élők életében alapvető fontosságú. Az elkövetett bűncselekmények csökkentik a lakosok biztonságérzetét, hátráltatja az idegenforgalom fellendülését. A közbiztonság javítása a minőségi élet feltételeinek javulásához vezet, és elősegíti a gazdasági versenyképesség kialakítását is. Szükségességének indoklása: Az egészségügyi és szociális ellátás minőségi és mennyiségi feltételeinek fejlesztése szükséges feladat jelenleg is, és várhatóan a lakosság oldaláról is növekvő igények fognak jelentkezni. Ebben az esetben a jelenlegi rendszer nem lesz képes feladatainak megfelelő ellátására. Szükséges tehát az egészségügyi és szociális rendszer javítása, ez azonban szükségessé teszi a térség részéről a jövőben valamely országos, vagy regionális mintaprogramhoz való csatlakozást, melynek keretében lehetőség nyílik eszközök, infrastruktúra és humán erőforrások fejlesztésére, források nagyobb arányú felhasználására. A közbiztonság javításának indoka a bűncselekmények számának folyamatos emelkedése, a lakosság komfortérzetének romlása.

Stratégiai Program

63




Közvetlen hatások: • Az önkormányzatok szociális és egészségügyi munkájának eredményessége nő. • A lakosság biztonságérzete erősödik. II. Versenyképes humánerőforrás • A kistérség megítélése javul, vonzereje nő. IV. A versenyképességet szolgáló • A tanyavilág megőrződik. infrastrukturális rendszer • A tanyákon az életminőség növekszik. V. Térségi együttműködés • A térségben a szociális ellátottság színvonala emelkedik. • Magasabb színvonalú egészségügyi ellátás érhető el a térség valamennyi településéről. • Az egészségügyi és szociális ellátást igénybe vevők szám. • Benyújtott és sikeres szociális pályázatok száma Eredmény • Szociális és egészségügyi ellátó kapacitás bővülése, struktúrájának módosulása indikátorok: • A bűncselekmények számának csökkenése • A tanyavédelmi programba bekapcsolódott tanyák száma.

A megvalósítást biztosító operatív programok: Ssz. III.3.1. III.3.2. III.3.3. III.3.4.

Operatív programok

Becsült költség (millió Ft) 10 1,5/év 1,5/év 1-2

Ütemezés


2008 2009-2011 2009-2011 2006-2008

Stratégiai Program



Közbiztonság helyzetének javítása


III.3.4.


Tanyavédelmi program beindítása a kistérségben Egészségügyi ellátás III.3.2. fejlesztése Szociális ellátás fejlesztése III.3.3. III.3.1.


Operatív programok

(millió Ft)Hitel

Ssz.



10

-

-

-

-

-

10

1,5*/év

-

-

-

-

1,5/év

1,5** /év

-

-

-

-

1,5/év

1-2***

-

-

-

-

-

1-2

64


3/év 11-12 * A program megvalósításához jelenleg nem áll rendelkezésre pályázati forrás. ** A program megvalósításához jelenleg nem áll rendelkezésre pályázati forrás. *** Az összeg tartalmazza a településeken lévő polgárőrségek támogatását is. Mindösszesen

Stratégiai Program


-

-

3/év 11-12

65




III.3.1.



III.3.2.


III.3.3.


III.3.4.


Közreműködő szervezet Szervezet neve Rendőr-főkapitányság

Feladata Szakmai segítségnyújtás

Civil szervezetek

Megvalósításban való részvétel

Települési önkormányzatok Szakmai szervezetek Egészségügyi intézmények Egyesületek Szakmai szervezetek Szakmai szervezetek Szociális intézmények Egyesületek Települések rendőrőrsei Civil szervezetek (Polgárőrség) Települési önkormányzatok

Megvalósítás Megvalósításban való részvétel Szakmai közreműködés, megvalósítás Szakmai közreműködés, megvalósítás Szakmai közreműködés Szakmai közreműködés Szakmai közreműködés, megvalósítás Szakmai közreműködés, megvalósítás Megvalósításban való részvétel Megvalósításban való részvétel Megvalósításban való részvétel

Végső kedvezményezett: A térség teljes kül- és belterületi lakossága, kiemelten az egészségügyi, szociális ellátást igénybe vevők, illetve a rossz közbiztonság által fenyegetettek. A program területi hatóköre: A kistérség teljes területe, de kiemelten a települések külterülete, valamint a rossz közbiztonsági helyzettel jellemezhető településrészek. Monitoring: A monitoring tevékenységét a Társulás koordinálja és ő végzi a végső kiértékelést is.

Stratégiai Program

66



IV. AZ INFRASTRUKTURÁLIS ELLÁTÁS FEJLESZTÉSE ÉS A KÖRNYEZETMINŐSÉG JAVÍTÁSA IV.1. Út, vasút és közmű-fejlesztések, korszerűsítések programja IV.1.1. Szakértői előkészítő tevékenység a térséget érintő főutakon települési elkerülő szakaszok kiépítése érdekében IV.1.2. A hiányzó településközi összekötő utak kiépítése IV.1.3. Kistérségi együttműködés a bel- és külterületi utak kiépítésében, üzemeltetésében, fenntartásban és felújításában IV.1.4. A kerékpárút-hálózat fejlesztése IV.1.5. Vasútfejlesztés (Budapest-Kelebia vonal felújítása, Kiskőrös – Kecskemét keskeny nyomközű vasút jövőjének rendezése)


IV.3. KKV-k fejlődéséhez szükséges alapinfrastruktúra biztosítása IV.3.1. IV.3.2. IV.3.3. IV.3.4. IV.3.5.

Kistérségi ivóvízminőség javító program KKV szektor infrastrukturális igényeinek felmérése Komplex külterületi alap-infrastruktúra fejlesztési program készítése Villamosenergia-hálózat fejlesztési program készítése Vezetékes gázellátás növelését elősegítő program

IV.4. A települési megjelenések javítása, település-szépítések IV.4.1. A tanyás térségeknek, mint kultúrtájak fejlesztésének elősegítése tájépítészeti módszerekkel IV.4.2. Fautánpótlások megvalósítása, és egyéb zöldfelületi állapot javítását szolgáló tevékenységek IV.4.3. Játszóterek, további parkok és rekreációs célú területek kialakításának programja IV.4.4. Műemlék és egyéb védendő épületek, régészeti lelőhelyek rendbehozatalának és az egyedi tájértékek kataszterezésének programja IV.4.5. A környezeti nevelés, tudatformálás programja

IV.5. A hatékony környezet- és természetvédelmet megalapozó intézkedések IV.5.1. IV.5.2. IV.5.3. IV.5.4.

Kistérségi környezetvédelmi program készítése Kistérségi környezetvédelmi információs rendszer létrehozása A potenciális szennyezőforrások részletes felmérése A Duna-Tisza közi homokhátság vízvisszatartása és vízpótlása régiós programban való részvétel, együttműködés IV.5.5. Erdőtelepítés, az őshonos fafajokkal borított erdőterület növelésének programja IV.5.6. A természeti területek fenntartásában, bemutatásában való közreműködés IV.5.7. A környezetkímélő mezőgazdasági tevékenységek elősegítése, kistérségi agrár-környezetgazdálkodási program készítése

Stratégiai Program

67



AZ INFRASTRUKTURÁLIS FEJLESZTÉSE ÉS A KÖRNYEZETMINŐSÉG IV. AzIV. infrastrukturális ellátás ELLÁTÁS fejlesztése és a környezetminőség javításaJAVÍTÁSA IV.1. Út, vasút és közmű-fejlesztések, korszerűsítések programja A stratégiai program rövid leírása: A versenyképes gazdaság kialakításának alapvető feltétele a megfelelő közlekedési infrastruktúra kiépítése. Ez magába foglalja a térség elérhetőségének javítását, a közlekedési infrastruktúra (közút, vasút) fejlesztését, a közlekedési fejlesztések hálózati szemléletű megvalósítását, a települések bel- és külterületi közlekedési infrastruktúrájának, valamint a kerékpárutak hálózatának fejlesztését. A programnak kiemelt szerepe van a lakosság életfeltételeinek javításában (környezetszennyezés és balesetveszély csökkentése a elkerülő utak megépítésével, mobilitás növelése, települési összekötő utak megépítése, tömegközlekedés fejlesztése), az innovatív agrárgazdaság megteremtésében és mezőgazdasági termelők versenyképességének növelésében (a külterületi úthálózat felújítása és rendszeres karbantartása csökkenti a költségeket), az ipar fejlesztésében (a vasúti és közúti szállítási lehetőségek fejlesztése révén, amelyek a sokoldalú logisztikai szolgáltatások nyújtását is lehetővé teszik), a térség idegenforgalmi potenciáljának növelésében (elérhetőség javítása, kerékpárút-hálózat kiépítése, illetve kijelölése). A program tartalmazza a kistérségi közlekedési együttműködés kialakítását is (közös útkezelő szervezet, fejlesztések összehangolása), ami nagyobb fejlesztési források elérését tenné lehetővé, illetve csökkenti a közúthálózat üzemeltetésével, fenntartásával és fejlesztésével kapcsolatos költségeket. Szükségességének indoklása: Az elérhetőséget dominánsan meghatározó gyorsforgalmi út nem érinti a térséget, s ez a későbbi tervek között sem szerepel, ezért a legközelebbi gyorsforgalmi utak elérését lehetővé tevő közutak – mindenekelőtt az 52., 53. és 54. sz. főutak – fejlesztése fontos feladat. Az utak burkolatminőségének és vonalvezetésének javítása mellett a legfontosabb feladat a településeket elkerülő szakaszok megépítése, ami csökkenti a menetidőt, a balesetveszélyt és a települések belterületén a környezetszennyezést. A kistérségen belül számos olyan településeket összekötő közút hiányzik, amelyeknek a településközi kapcsolatokban, a külterületi lakott helyek és a mezőgazdasági területek megközelítésében fontos szerepe lenne. A települések kezelésében lévő bel- és külterületi utak üzemeltetésére, fenntartására és felújítására az önkormányzatok nem rendelkeznek elegendő forrással. A kezelői feladatok ellátása és a pályázati lehetőségek kihasználása társulási formában hatékonyabb és költségtakarékosabb. A régióban az eddig elkészült kerékpárutak elsősorban a nagy forgalmú átkelési szakaszok mellett épültek ki, a balesetveszélyes szakaszok mentén (Kiskőrös, Soltvadkert, Akasztó, Bócsa, Imrehegy). Ez ezt jelenti, hogy a turisztikai célt szolgáló, illetve a településeket összekötő hálózat még nem alakult ki.

Stratégiai Program

68



A térséget a 150. sz. Budapest-Kelebia nemzetközi vasúti fővonal, két normál nyomtávú, kisforgalmú mellékvonal és egy keskeny nyomközű vonal érinti. A vasútvonalak állapota rossz. Felújításuk fontos, ebben a térség önkormányzatai együtt tudnak működni a MÁV Rt.vel. A 148. sz. Kecskemét – Törökfái – Kiskőrös keskeny nyomközű vasútvonal igen rossz állapotú, forgalma csekély, turisztikai célú hasznosítása az érintett települések összefogásával javasolt. A megvalósulástól várt hatások és eredmények: Közvetett hatások:

Közvetlen hatások: • A kistérség elérhetőségének javulása I. Versenyképes gazdaság • A térség közúthálózatának állapota javul III. Környezeti javak megőrzése • A térség vasútvonalán nő az engedélyezett sebesség IV. A versenyképességet szolgáló • A térség hiányzó közúthálózati elemei megépülnek infrastrukturális rendszer • A kerékpárút-hálózat bővülése V. Térségi együttműködés • A települések úthálózatán az üzemeltetési, fenntartási, felújítási feladatok rendszeres ellátása • A kistérség elérhetőségének javulása Budapestről és a megyeszékhelyről és a régióközpontból (perc) • Megépült, településeket elkerülő szakaszok hossza a térséget érintő főutakon (km) Eredmény • Útsűrűség növekedése (km/km2) indikátorok: • A kerékpárút-hálózat hossza (km) • Felújított vasútvonalak hossza (km) • Az utasok száma a keskeny nyomközű vasúton (fő/év) • Útkezelői társulásban résztvevő települések száma (db) • Utazási idő csökkenése az úthálózat minőségének javulása miatt (perc)

A megvalósítást biztosító operatív programok: Ssz. IV.1.1. IV.1.2. IV.1.3. IV.1.4. IV.1.5.

Operatív programok Szakértői előkészítő tevékenység a térséget érintő főutakon települési elkerülő szakaszok kiépítése érdekében A hiányzó településközi összekötő utak kiépítése Kistérségi együttműködés a bel- és külterületi utak kiépítésében, üzemeltetésében, fenntartásban és felújításában A kerékpárút-hálózat fejlesztése Vasútfejlesztés (Budapest-Kelebia vonal felújítása, Kiskőrös – Kecskemét keskeny nyomközű vasút jövőjének rendezése)

Stratégiai Program

Ütemezés


2009-2011

20

2009-2011

4000

2006-2007

15

2006-2011

1000

2009-2011

500

69



IV.1.5.

Mindösszesen

6

-

-

-

-

14

20

600

400

800

1600

-

600

4000

8

-

-

-

-

7

15

100

200

100

500

-

100

1000

50

-

100

200

-

150

500

764

600

1000

2300

-

871

5535

(millió Ft)


(millió Ft)Külön EU támogatás -

IV.1.4.

(millió Ft)ROP 2.1.NFT ROP 1.1,

IV.1.3.

ÚFCE-DARFT, (millió Ft) TEKI, TRFC, CÉDE

IV.1.2.

Szakértői előkészítő tevékenység a térséget érintő főutakon települési elkerülő szakaszok kiépítése érdekében A hiányzó településközi összekötő utak kiépítése Kistérségi együttműködés a bel- és külterületi utak kiépítésében, üzemeltetésében, fenntartásban és felújításában A kerékpárút-hálózat fejlesztése Vasútfejlesztés (Részvétel a Budapest-Kelebia vonal felújításában, Kiskőrös – Kecskemét keskeny nyomközű vasút jövőjének rendezése)

(millió Ft)Hitel

IV.1.1.

Operatív programok


Ssz.

Egyéb forrás (GKM, FVM, MEH, BM pályázatok, céltámogatás, vállalkozói források)



IV.1.1.

IV.1.2.



Települési önkormányzatok Bács-Kiskun Megyei Állami Közútkezelő Kht. Bács-Kiskun Megyei Kiskőrösi Többcélú Közlekedési Felügyelet Kistérségi Társulás A térség országgyűlési képviselője Szakértők Lakosság Kiskőrösi Többcélú Bács-Kiskun Megyei Állami Kistérségi Társulás Közútkezelő Kht.

Stratégiai Program

Feladata Véleményezés, területbiztosítás A beruházás megvalósítója, szakmai közreműködés Szakmai közreműködés Lobbytevékenység Tervek, megvalósítás Véleményezés Szakmai közreműködés

70


Bács-Kiskun Megyei Megyei Közlekedési Felügyelet Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Települési önkormányzatok Lakosság Vállalkozók

Stratégiai Program


Szakmai közreműködés Szakmai közreműködés Véleményezés Véleményezés Tervek, kivitelezés

71


Ssz.

IV.1.3.

IV.1.4.


Közreműködő szervezet


Szervezet neve

Bács-Kiskun Megyei Közlekedési Felügyelet Bács-Kiskun Megyei Állami Közútkezelő Kht. Kiskőrösi Többcélú ÁKMI Kht. Önkormányzati Kistérségi Társulás Útügyi Műszaki és Információs Szolgáltatás Szakértők Lakosság Települési önkormányzatok Bács-Kiskun Megyei Megyei Közlekedési Felügyelet Bács-Kiskun Megyei Állami Közútkezelő Kht Kiskőrösi Többcélú Vállalkozók Kistérségi Társulás Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Települési önkormányzatok Lakosság Kerékpárral Közlekedők Országos Szövetsége MÁV Rt.

IV.1.5.

Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Bács-Kiskun Megyei Kiskőrösi Többcélú Közlekedési Felügyelet Kistérségi Társulás Települési önkormányzatok Vállalkozók Dél-Alföldi Regionális Idegenforgalmi Bizottság A kistérség országgyűlési képviselője

Feladata Szakmai közreműködés Szakmai közreműködés Szakmai közreműködés Szakértői munka Véleményezés Véleményezés Szakmai közreműködés Szakmai közreműködés Tervek, kivitelezés Szakmai közreműködés, segítségnyújtás Véleményezés Véleményezés Szakmai közreműködés Jelenlegi üzemeltető, szakmai közreműködés Jogi keretek meghatározása, szakmai közreműködés Szakmai közreműködés Véleményezés Megvalósítás Szakmai közreműködés Lobbytevékenység

Végső kedvezményezett: A kistérség települései és lakossága. A program területi hatóköre: A Kiskőrösi Többcélú Kistérségi Társulás területe. Monitoring: Az ellenőrzés a Kiskőrösi Többcélú Kistérségi Társulás feladata. Az ütemterv tervszerű végrehajtását ő felügyeli, és a mutatók révén folyamatosan értékeli.

Stratégiai Program

72



IV.2. Informatikai fejlesztések programja A stratégiai program rövid leírása: A program célja a térség informatikai ellátottságának javítása. Ezáltal javul a Kiskőrösi kistérség tőkevonzó képessége, a népesség könnyebben bekapcsolódhat az információs társadalom világába, javul az életminőség és a kistérség népességmegtartó képessége, növekszik a KKV-k versenyképessége. A fejlesztési programok megvalósulásával az előbb említett területeken minőségi javulás következik be, mely más fejlesztési területekre is pozitív hatással lesz. Az ADSL hálózat kiépítése mellett szükséges egy Kistérségi Teleház fejlesztési és bővítési program elindítása is. Ez a program nem csupán az interhet-elérhetőséget segíti, de fel tud vállalni olyan feladatokat is, amelyek révén a lakosság körében növekszik az informatikaitudás, ismeret. A Teleházak tevékenysége révén a lakosság minél nagyobb része tud megismerkedni az internet és a számítástechnika által nyújtott lehetőségekkel, az abból származó előnyökkel. Egyfajta informatikai „felvilágosító” tevékenység végzését is fel tudja vállalni, a népszerűsítést, oktatási helyszínt tud biztosítani, illetve közvetlen segítséget is tud nyújtani a próbálkozóknak. Ezen kívül a magyarországi teleházak sajátosságaként egyéb társadalomformáló, közösségformáló szerepet is betölt, amely az egész világ teleházhálózatában kiemelt helyet biztosít számára. Az e-közigazgatás fejlesztése révén korszerű, gyors ügyintézés és hozzá kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások jönnek létre, amelyre a társadalom körében igen nagy igény van. Az Európai Unióban már alapszolgáltatásnak számít az elektronikus közigazgatási rendszer, illetve az ezen keresztüli gyors, és jól követhető ügyintézés. Szükségességének indoklása: Kiskőrősi istérség területén ADSL Internet hálózat kiépítése még nem történt meg, ugyanakkor a helyi társadalom és a vállalkozók körében is egyre nagyobb az igény a hagyományos modemes (56 Mbit/sec) hálózatnál 10-20-szor gyorsabb (1024Mbit/sec) adatátvitelre. A ma már az alapinfrastrukturális ellátottsághoz tartozó elem nélkül egy kistérség innováció-átvevő szerepe mininális. Az ADSL Internet hálózat alternatívájaként lehet megemlíteni a kábeltévés, vagy a mikrohullámos Internet ellátottságot. Az utóbbi elsősorban a kisebb településeken lehetséges. A teleházak kiépítését, fejlesztését indokolja, hogy sok településen a lakosság szociális helyzete miatt csak ezzel biztosítható a társadalom minden rétege számára elérhető komplett informatikai szolgáltatás-csomag. A kistérségen belül jelenleg csak két településen: Császártöltésen és Tázláron működik teleház, melyek tagjai a Magyar Teleház Szövetségnek. Az előbbi magasszintű, míg az utóbbi alapszintű szolgáltatással látja el feladatát. A teleházak kiépítésével egy kisebb településen is elérhetőek lesznek azok a minőségi informatikai és egyéb szolgáltatások, melyek egy nagyobb településen hétköznapinak számítanak. A kistérségnek szorgalmaznia kell egy teleházfejlesztési programot, melyre kistérségi szintű programokkal is lehetne pályázni. Az e-közigazgatás fejlesztése kiemelt feladat az önkormányzatok körében, mely elsősorban a nagyobb településeket érinti. A kistérségben hosszabb távú célként fogalmazódik meg az elektronikus közigazgatási rendszer kiépítése. Ez nagy mértékben csökkentené a bürokráciát és egyben növelné az önkormányzati munka, és a lakossággal való kapcsolattartás hatékonyságát. Ehhez a kistérségnek komplett e-közigazgatáshoz köthető fejlesztési programot kell kidolgoznia.

Stratégiai Program

73




Közvetlen hatások: • Internetelérhetőség javulása I. Versenyképes gazdaság • A vállalkozások versenyképessége növekszik II. Versenyképes humánerőforrás • Gyorsabb az információáramlás IV. A versenyképességet szolgáló • A kistérség be tud kapcsolódni az ország, sőt akár a világ infrastrukturális rendszer „vérkeringésébe” V. Térségi együttműködés • Növekszik az informatikai „intelligencia” • Hatékonyabb közigazgatási ellátás • Internet-eléréssel rendelkező háztartások és vállalkozások száma • Internet használat ideje Eredmény • Teleház infrastruktúrája indikátorok: • Teleház szolgáltatásait igénybe vevők száma • Az e-közigazgatás szolgáltatásait igénybe vevők száma, elintézett ügyek száma


Operatív programok

Becsült költség (millió Ft) 500 50 700

Ütemezés

IV.2.1. ADSL Internet hálózat kiépítésének programja IV.2.2. Kistérségi Teleház fejlesztési és bővítési program IV.2.3 E-közigazgatás fejlesztési lehetőségei

2009-2011 2008-2009 2009-2011

Stratégiai Program

(millió Ft)NFT ROP, GVOP Programjain keresztül




ADSL Internet hálózat kiépítésének programja Kistérségi Teleház fejlesztési IV.2.2. és bővítési program E-közigazgatás fejlesztési IV.2.3. lehetőségei Mindösszesen: IV.2.1.

(millió DARFT Ft) TRFC, TEKI, CÉDEDecentralizált keret

Operatív programok

(millió Ft)Hitel

Ssz.



25

−

100

375

−

−

500

10

−

40

-

−

−

50

88

−

-

612

−

−

700

123

−

140

987

-

−

1250

74





Közreműködő szervezet Szervezet neve Telekommunikációs szolgáltató

IV.2.1.


Kiskőrösi Többcélú IV.2.2. Kistérségi Társulás

Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Területileg illetékes intézmények, szolgáltatók A kistérségben működő vállalkozások A kistérség lakossága, civil szervezetek Szomszédos kistérségek Szakhatóságok Kistérségben működő vállalkozások A kistérség lakossága, civil szervezetek Magyar Teleház Szövetség Szakértő tanácsadó cég


Feladata Adatszolgáltatás, szakhatósági felügyelet, véleményezés Véleményezés Adatszolgáltatás Fejlesztési igények meghatározása Véleményezés, közreműködés Véleményezés Engedélyezés, felügyelet Működtetés Véleményezés Adatszolgáltatás, véleményezés Rendszer tervezése, egyéni igényekhez igazítása, betanítás

Illetékes hatóságok

Adatszolgáltatás, véleményezés

A kistérség lakossága, civil szervezetek

Véleményezés

Vállalkozások

Rendszer kiépítése, működtetése

Végső kedvezményezett: A Kiskőrösi kistérség lakossága. A program területi hatóköre: A Kiskőrösi kistérség teljes területe Monitoring: A programok végrehajtását a Társulás koordinálja a települések bevonásával, és szükség szerint a szakhatóságok felügyelete, jóváhagyása mellett, így a monotirongot is a Társulás végzi.

Stratégiai Program

75



IV.3. KKV-k fejlődéséhez szükséges alapinfrastruktúra biztosítása A stratégiai program rövid leírása: A program célja a térség a kis és középvállalkozásai számára megfelelő alapinfrastrukturális ellátottság kiépítettsége. Ezáltal javul a Kiskőrösi kistérség tőkevonzó képessége, növekszik vállalkozások versenyképessége és a foglalkoztatottság, javul az életminőség és a kistérség népességmegtartó képessége. Az infrastrukturális fejlesztések folytatása előtt szükséges a vállalkozói szektor, valamint a külterületi lakosság igényeinek felmérése, mely által a szűkösen rendelkezésre álló forrásokat a leghatékonyabban lehetne felhasználni. Az infrastruktúra fejlesztések közül a villamosenergia-hálózat fejlesztése, a vezetékes gázellátás növelése, valamint az ivóvízminőség javítása kiemelt prioritást élveznek, hiszen ezeken a területeken vannak a legnagyobb infrastrukturális lemaradások. A program megvalósulása során megfogalmazódó problémák megvalósításával nagymértékben növekszik a népesség komfortérzete, javulnak életkörülményei. Szükségességének indoklása: A kistérség ivóvízminősége több településen nem felel meg az új jogszabályi és eu-s követelményeknek. Az ivóvízminőség-javító programmal kapcsolatos kérdésekről a Kormány 2060/2001. (IV. 2.) számú határozata rendelkezik. A dél-alföldi régióban a felszín alatti vízkészletek természetes elemdúsulásai teszik szükségessé az ivóvíz minőségének javítását. Az Ivóvízminőség-javító Program alapján 2009 végéig a kistérség településeinek ivóvizeinek minőségének javítását el kell végezni. A több éve folyó Ivóvízbázis-védelmi Program a vízkészletek minőségi állapotának megőrzését, javítását, az ivóvízellátás biztonságának növelését szolgálja. Kiskőrősi kistérség területén az országos átlaghoz képest alacsonyabb szintű az alapinfrastrukturális kiépítettség. A térség versenyképességének javítása érdekében elengedhetetlen ennek pótlása. Hatékonyság és eredményesség szempontjából ezt meg kell, hogy előzze a KKV szektor igényeinek és jövőbeni elvárásainak felmérése, hiszen a valós igények felmérése nélkül a fejlesztési irányok rossz irányba terelődhetnek. A kistérségben a nagy számú külterületi népesség infrastrukturális ellátottsága hiányos. A nem EU konform szinten élő lakosok régóta igénylik az alapinfrastruktúra kiépítését. Ennek elmaradása az építészeti, kulturális értékekben gazdag külterületi népesség elsorvadásához vezethet, ezáltal visszafordíthatatlan változásokat indít. Hazánkban az utóbbi időben több tanyafejlesztési program is elindult, amelyhez a kistérségi szintű kapcsolódás indokolt és szükségszerű. A villamosenergia ellátás a külterületeken hiányos, de a legnagyobb problémát az ellátás színvonala eredményezi. A már korábban kiépített és azóta elavult elektromos rendszerben gyakori áramkimaradások okoznak fennakadásokat. A rendszer felújítása és bővítése aktuális, hozzá köthető fejlesztési program elkészítése szükségszerű. A vezetékes gázellátás kiépítése országos szinten átlagosnak mondható. A „hagyományos” gázpalackos ellátáshoz képest sokkal biztonságosabb és költséghatékonyabb. Az évek óta tartó fejlesztési folyamatokat a társadalom nem minden köre fogadja el, ezért szükséges előnyeinek megismertetése és a további igények felmérése.

Stratégiai Program

76




Közvetlen hatások: • Minőségi életkörülmények kialakulása I. Versenyképes gazdaság • Vonzóbb befektetői környezet jön létre III. Környezeti javak megőrzése • Élhetőbb körülmények a külterületi népesség számára IV. A versenyképességet szolgáló • Periférikus életterek csökkenése infrastrukturális rendszer • Vállalkozói, lakossági igények megismerése, és fejlesztésekkel V. Térségi együttműködés való összehangolása • Komplex külterületi alap-infrastruktúra fejlesztési program • Villamosenergia-hálózat fejlesztési program készítése Eredmény • Vezetékes gázellátás növelését elősegítő program indikátorok: • Kistérségi ivóvízminőség javító program • KKV szektor infrastrukturális igényeinek megismerése


Operatív programok

2008-2009 2009-2010

Becsült költség (millió Ft) 20 15

2005-2006

15

2010-2011 2010-2011

15 15

Ütemezés

IV.3.1. Kistérségi ivóvízminőség javító program IV.3.2. KKV szektor infrastrukturális igényeinek felmérése Komplex külterületi alap-infrastruktúra fejlesztési IV.3.3. program IV.3.4. Villamosenergia-hálózat fejlesztési program IV.3.5 Vezetékes gázellátás növelését elősegítő program

Stratégiai Program





Kistérségi ivóvízminőség javító program

DARFT TRFC, TEKI, CÉDE (millió Ft)Decentralizált keret

IV.3.1.

Operatív programok

(millió Ft)Hitel

Ssz.



5

−

15

-

-

−

20

77


KKV szektor infrastrukturális igényeinek felmérése Komplex külterületi alapIV.3.3. infrastruktúra fejlesztési program Villamosenergia-hálózat IV.3.4. fejlesztési program Vezetékes gázellátás IV.3.5 növelését elősegítő program Mindösszesen: IV.3.2.

Stratégiai Program


5

−

10

-

−

−

15

5

−

10

-

-

−

15

5

−

10

-

−

−

15

5

−

10

-

−

−

15

25

−

55

-

-

−

80

78




IV.3.1.

IV.3.2.







Közreműködő szervezet Szervezet neve Alsó-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség A kistérség lakossága, civil szervezetek Területileg illetékes intézmények, szolgáltatók Területileg illetékes intézmények, szolgáltatók A kistérségben működő vállalkozások A kistérség lakossága, civil szervezetek Szomszédos kistérségek Szakértő cég

Feladata Szakhatósági közreműködés Véleményezés Adatszolgáltatás Adatszolgáltatás Adatszolgáltatás, véleményezés Véleményezés, közreműködés Véleményezés Felmérés vezetése és értékelése

Területileg illetékes szolgáltatók (DÉMÁSZ, DÉGÁZ)



Véleményezés

MTA RKK Dél-Alföldi Intézete

Adatszolgáltatás, véleményezés, közreműködés

Területileg illetékes szolgáltatók (DÉMÁSZ)



Véleményezés

Vállalkozók

Megvalósítás

Vállalkozók

Megvalósítás


Véleményezés

Területileg illetékes intézmények, Adatszolgáltatás szolgáltatók (DÉGÁZ)

Végső kedvezményezett: A Kiskőrösi kistérség lakosai. A program területi hatóköre: A Kiskőrösi kistérség teljes területe, bizonyos programoknál a települések külterületei. Monitoring: A monitoring a Társulás feladata, amelyben segítik a megvalósításba bevont szolgáltatók.

Stratégiai Program

79



IV.4. A települési megjelenések javítása, település-szépítések A stratégiai program rövid leírása: A program célja, hogy a kistérség településeinek tervszerű rendezésével létrejöhessen egy egészséges, élhető lakókörnyezet, és egy ezt körülvevő természetközeli „kultúrtáj-szövet”, mely együtt alkotja a kistérség természetes ökológiai rendszerét. A tanyás településszerkezetet a fejlesztésekben erősségként kell kezelni, ezért szükséges a tanyás térségek rehabilitációja, megőrzése, fejlesztése, és funkcióinak átalakítása, részben új funkciókkal való megtöltése. Ebben a feladatban a gazdasági szempontok mellett a tájépítészeti lehetőségek is jelentősen közrejátszanak. A terület meghatározó régészeti múltja miatt nagy gondot kell fordítani a régészeti lelőhelyek, és a különböző műemlékek, egyedi tájértékek megőrzésére, jelentőségük feltárására, rehabilitációjára. Az igényesen kialakított településkép kedvezően befolyásolja a település megítélését és az ott lakók elégedettségét. A településről a lakosság és a látogatók által alkotott képet alapvetően meghatározzák a zöldfelületek, az utcakép és településközpont megjelenése. A lakóutcák fásításával, az igényesen kialakított közterületekkel, a lakosság számára átadott rekreációs területekkel és játszóterekkel nem csak a településkép szépül, hanem nő a lakosság elégedettsége, melyhez közérzetjavító hatás is társul. A helyesen kialakított lakókörnyezet környezeti igényességre ösztönzi a települések lakóit is, melynek nagy jelentősége van a környezeti tudatformálásban és környezeti nevelésben. A zöldterület-gazdálkodás racionális összehangolása révén, valamint a történelmi, kulturális, népi és természeti értékek fokozott védelmével a térség vonzereje nő, megítélése javul. Szükségességének indoklása: A kistérség településeinek többségében a hagyományos tanyás településszerkezet fennmaradt, ennek megőrzése és fejlesztése igen fontos egyrészt mert a térség fejlesztésének egyik egyedisége, bizonyos értelemben erőssége lehet, másrészt azért, mert még mindig igen jelentős külterületi népességgel rendelkezik a terület, amelyről az önkormányzatoknak gondoskodni szükséges. A kistérségi településeken a meglévő zöldfelületek fautánpótlásra, karbantartásra szorulnak, a településeken játszóterek kialakítása indokolt. A már meglévő zöldfelületeken el kell végezni a fenntartási, és növény-utánpótlási munkálatokat, illetve új zöldfelületeket kellene közparki művelés alá vonni. A vizuális-esztétikai követelményeknek megfelelő, egészséges települési környezet kialakítása szükséges. Az egyedi tájértékek kataszterezésére, a régészeti lelőhelyek megőrzésére irányuló törekvések az EU-ban különös jelentőséggel bírnak, ezért mindenképpen elvégzendő feladatok. A települési lakókörnyezet szépítésébe, a környezeti károk enyhítésébe a lakosságot is sikeresen be lehet vonni.

Stratégiai Program

80




Közvetlen hatások: • A hagyományos tanyás településszerkezetek megőrzése • A térségben kiemelt figyelem fordítása a régészeti lelőhelyekre és egyedi tájértékekre • A kistérség településein az utcaképek javítása (fásítás, zöld II. Versenyképes humánerőforrás sávok rendbetétele) III. Környezeti javak megőrzése • Közparkok (rekreációs területek, játszóterek) kialakítása IV. A versenyképességet szolgáló • Vizuális-esztétikai és ökológiai szempontok megjelenése a infrastrukturális rendszer településrendezésben • A hagyományos településkép megőrződése • A településképre való figyelem következtében a romboló tájképi hatások csökkenése • A környezeti tudatosság növekedése • Lakott vagy hasznosított tanyák számának stagnálása vagy növekedése • Védett, nyilvántartásba vett régészeti lelőhelyek, egyedi tájértékek számának növekedése • Egy lakosra jutó zöldfelület nagyságának növekedése Eredmény • Egy főre jutó fák száma, illetve a fásított utcák száma indikátorok: • Játszóterek számának növekedése a kistérségben • Közösségi terek megjelenése és használata • Települési hulladék mértéke, illegális lerakások száma a környezeti tudatosság következtében csökken, a köztisztaság nő.

A megvalósítást biztosító operatív programok: Ssz. IV.4.1. IV.4.2. IV.4.3. IV.4.4. IV.4.5.

Operatív programok A tanyás térségeknek, mint kultúrtájak fejlesztésének elősegítése tájépítészeti módszerekkel Fautánpótlások megvalósítása, és egyéb zöldfelületi állapot javítását szolgáló tevékenységek Játszóterek, további parkok és rekreációs célú területek kialakításának programja Műemlék és egyéb védendő épületek, régészeti lelőhelyek rendbehozatalának és az egyedi tájértékek kataszterezésének programja A környezeti nevelés, tudatformálás programja

Stratégiai Program

Ütemezés


2008-2011

150

2008-2009

15

2009-2011

75

2009-2010

30

2008-2011

15

81




IV.4.5.

(millió Ft)Egyéb forrás OM, KVVM, NKÖM

IV.4.4.


IV.4.3.

(millió Ft)NFT AVOP Programjain keresztül

IV.4.2.

A tanyás térségeknek, mint kultúrtájak fejlesztésének elősegítése tájépítészeti módszerekkel Fautánpótlások megvalósítása, és egyéb zöldfelületi állapot javítását szolgáló tevékenységek Játszóterek, további parkok és rekreációs célú területek kialakításának programja Műemlék és egyéb védendő épületek, régészeti lelőhelyek rendbehozatalának és az egyedi tájértékek kataszterezésének programja A környezeti nevelés, tudatformálás programja Mindösszesen


IV.4.1.

Operatív programok

(millió Ft)Hitel

Ssz.



8

-

-

142

-

-

150

1,5

-

-

13,5

-

-

15

7,5

-

-

67,5

-

-

75

3

-

-

-

-

27

30

1,5

-

-

-

-

13,5

15

21,5

-

-

223

-

40,5

285

Közreműködők: Ssz. IV.4.1.

Felelős szervezet, programgazda Kiskőrösi Többcélú Kistérségi Társulás települési önkormányzatok

Stratégiai Program

Közreműködő szervezet Szervezet neve Alsó-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség A kistérségben működő vállalkozások A kistérség lakossága Helyileg illetékes civil szervezetek

Feladata Adatszolgáltatás, szakhatósági felügyelet, engedélyezés, véleményezés Tervezés, kivitelezés Véleményezés, aktív részvétel Szervezés, véleményezés, szakmai segítségnyújtás

82


Szomszédos kistérségek Falugazdászok

Stratégiai Program


Véleményezés, „good practice”, ha van Véleményezés

83


Ssz.

IV.4.2.


Kiskőrösi Többcélú Kistérségi Társulás települési önkormányzatok



Alsó-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Adatszolgáltatás, szakhatósági felügyelet, Természetvédelmi és Vízügyi engedélyezés, véleményezés Felügyelőség A kistérség településeinek Véleményezés, aktív részvétel lakossága Helyileg illetékes civil szervezetek

IV.4.3.


Vállalkozások Alsó-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség A kistérség településeinek lakossága Helyileg illetékes civil szervezetek

IV.4.4.


Helyileg illetékes civil szervezetek

IV.4.5.

Szervezés, véleményezés, szakmai segítségnyújtás tervezés, kivitelezés Adatszolgáltatás, szakhatósági felügyelet, engedélyezés, véleményezés Véleményezés, aktív részvétel Szervezés, véleményezés, szakmai segítségnyújtás tervezés, kivitelezés

Vállalkozások Alsó-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Adatszolgáltatás, szakhatósági felügyelet, Természetvédelmi és Vízügyi engedélyezés, véleményezés Felügyelőség Kulturális Örökségvédelmi szakmai véleményezés, engedélyezés Hivatal Szervezés, véleményezés, szakmai Helyileg illetékes civil szervezetek segítségnyújtás Szomszédos kistérségek


Feladata

véleményezés, „good practice”, ha van Szervezés, véleményezés, szakmai segítségnyújtás Aktív szakmai részvétel

Oktatási Intézmények Alsó-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Adatszolgáltatás, szakhatósági felügyelet, Természetvédelmi és Vízügyi engedélyezés, véleményezés Felügyelőség Lakosság Véleményezés, aktív részvétel

Végső kedvezményezett: A Kiskőrösi kistérség lakosai. A program területi hatóköre: A Kiskőrösi kistérség területe. Monitoring: Az ellenőrzés a Társulás és a társult önkormányzatok együttes feladata, a monitoring során a hivatalok a szakhatóságoktól kérhetnek segítséget. Az ütemterv tervszerű végrehajtását a Társulás felügyeli, és a mutatók révén folyamatosan értékeli.

Stratégiai Program

84



IV.5. A hatékony környezet- és természetvédelmet megalapozó intézkedések A stratégiai program rövid leírása: A program célja a környezeti állapot javítása, a természeti értékek megóvása. E két fő cél hosszú távon egy egészségesebb környezet létrejöttéhez vezet, ami az életminőség javulását hozza, növeli a kistérség vonzerejét mind az ide látogatók, mind az itt letelepedni szándékozók körében és növeli a térség lakosságmegtartó képességét. Az egyes programok megteremtik azt a hátteret, amire támaszkodva hatékony tevékenységet lehet folytatni, megalapozott döntéseket lehet hozni a környezet- és természetvédelem területén. Szükségességének indoklása: A Kiskőrösi kistérség területére eddig még nem készült átfogó környezetvédelmi program. Egy ilyen program azonban nagyban elősegíti a környezeti problémák kezelését, hiszen a környezetszennyezésnek nem szab térbeli határt az egyes települések közigazgatási határa, az ilyen jellegű problémák megoldása mindenképpen összefogást igényel, és ehhez nagy segítség, ha átfogó képpel rendelkezik a kistérség területének környezeti állapotáról, problémáiról. Emellett a forrásszerzésnél előnyt jelent az összefogás. A hosszú távú tervezést, a felelős döntéshozást megkönnyíti egy környezetvédelmi vonatkozású információkat tartalmazó adatbázissal. Egy ilyen információs rendszer a lakosság tájékoztatásához is hasznos. A kistérségi környezetvédelmi programok állapotfelmérő része általában foglalkozik az ismert és ismeretlen szennyezőforrásokkal, de nem terjed ki azok részletes vizsgálatára. Ezen szennyezőforrások részletes megismerése, felkutatása, hatásuk mértékének és az ez ellen való védekezés módjának meghatározása a kistérség további környezetvédelmi intézkedéseihez, terveihez alapvető információtartalommal bír. A Kiskőrösi kistérség jelentős része a Duna-Tisza közi hátságon található, ahol alapvető gondot jelent a talajvízszintsüllyedés, a terület vízhiányossá válása. A térségi vízvisszatartás és vízpótlás megoldását célzó program programban való részvétel, a program mielőbbi megvalósulása alapvető érdeke a kistérségnek. A tervezési terület kb. 26%-át borítja erdő, azonban az erdőtelepítésekkor nagy arányban telepítettek nem őshonos fafajokat (feketefenyő, akác, nemesnyár). Emellett a térségben igen jelentős a talajokat érő szélerózió, amely megállításának hatékony módja az erdősítés. Amennyiben sikerül az erdőterületek nagyságát növelni, az a talajvédelem mellett a levegőminőség javítását is szolgálja a levegő portartalmának csökkentésével. Emellett a zöldfelület növelése a mikroklimatikus viszonyok javulását is eredményezi. Bács-Kiskun megye területfejlesztési koncepciója viszonylag nagy területet szán erdősítésre a kistérségben. A Társulás az erdősítésre szánt területek kijelölésének összehangolásában, az érintett gazdák részére a művelési ág változtatás, hitelfelvétel, pályázatírás koordinálásában játszhat szerepet. A kistérség igen jelentős a védett és nem védett természeti értékek aránya. Ezek megóvása, fenntartása csak a helyi természetvédelmi szervezetek, a Társulás és a Kiskunsági Nemzeti Park együttműködésével lehetséges. Ez az együttműködés teszi lehetővé azt is, hogy a kistérség érdekei összehangolásra kerüljenek a természetvédelmi intézkedésekkel. A Társulás emellett koordináló szerepet vállalhat a természeti területek, értékek bemutatását szolgáló fejlesztésekben, kiadványok megjelentetésében.

Stratégiai Program

85



A kistérség területén működő mezőgazdasági tevékenységeket végzőket jogszabályok kötelezik különféle környezet-, természet- és tájvédelmi előírások betartására. A Társulás segítséget nyújthat a szükséges források megszerzésében, a hatósági eljárások ügyintézésében, a tájékoztatásban és a kommunikációban a környezetkímélő mezőgazdasági tevékenységek elősegítése érdekében. Ennek a tevékenységnek jó alapot szolgáltathat egy, a kistérség területére kidolgozott agrár-környezetgazdálkodási program. A megvalósulástól várt hatások és eredmények: Közvetett hatások:

Közvetlen hatások: • a környezetszennyezés csökken • a természeti területek állapota javul • a térség vízgazdálkodása javul, nő a visszatartott víz mennyisége I. Versenyképes gazdaság • csökken a szélerózió III. Környezeti javak megőrzése • javul a levegőminőség V. Térségi együttműködés • javul az életminőség • nő a térség vonzereje, lakosságmegtartó képessége • nő a környezetkímélő módon hasznosított mezőgazdasági területek aránya • kistérségi környezetvédelmi program elkészülése • kistérségi környezetvédelmi információs rendszer létrejötte • a visszatartott víz mennyisége • erdővel borított területek nagysága Eredmény indikátorok: • őshonos fafajok arányának növekedése • természeti területek bemutatását szolgáló kiadványok száma • környezetkímélő gazdálkodást folytató gazdálkodók aránya •

környezetkímélő módon hasznosított területek aránya

A megvalósítást biztosító operatív programok: Operatív programok

Ütemezés

Kistérségi környezetvédelmi program készítése Kistérségi környezetvédelmi információs rendszer létrehozása A potenciális szennyezőforrások részletes felmérése A Duna-Tisza közi homokhátság vízvisszatartása és vízpótlása régiós programban való részvétel, együttműködés Erdőtelepítés, az őshonos fafajokkal borított erdőterület növelésének programja A természeti területek fenntartásában, bemutatásában való közreműködés A környezetkímélő mezőgazdasági tevékenységek elősegítése, kistérségi agrár-környezetgazdálkodási program készítése

2006-2007

Becsült költség (millió Ft) 15

2008-2009

30

2009-2010

60

2005-2011

*

2005-2006

−

2005-2011

30

2006-2008

15

Ssz. IV.5.1. IV.5.2. IV.5.3. IV.5.4.

IV.5.5. IV.5.6. IV.5.7.

*

A program forrásigénye a térségi programból a kistérségre jutó hányad függvénye.

Stratégiai Program

86



IV.5.6.

IV.5.7.

Stratégiai Program


IV.5.5.


IV.5.4.

LIFE (millió Ft)Külön EU támogatás

IV.5.3.

(millió Ft)NFT AVOP, KIOP Programjain keresztül

IV.5.2.

Kistérségi környezetvédelmi program készítése Kistérségi környezetvédelmi információs rendszer létrehozása A potenciális szennyezőforrások részletes felmérése A Duna-Tisza közi homokhátság vízvisszatartása és vízpótlása régiós programban való részvétel, együttműködés Erdőtelepítés, az őshonos fafajokkal borított erdőterület növelésének programja A természeti területek fenntartásában, bemutatásában való közreműködés A környezetkímélő mezőgazdasági tevékenységek elősegítése, kistérségi agrárkörnyezetgazdálkodási program készítése Mindösszesen


IV.5.1.

Operatív programok

(millió Ft)Hitel

Ssz.



3,75

−

−

11,25

−

−

15

3

−

13,5

13,5

−

−

30

15

−

−

45

−

−

60

*

−

−

*

−

−

*

−

−

−

−

−

−

−

7,5

−

−

11,25

11,25

−

30

3,75

−

−

11,25

−

−

15

33

−

13,5

92,25

11,25

−

150

87




IV.4.1.



Közreműködő szervezet Szervezet neve Alsó-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Illetékes hatóságok Illetékes szakhatóságok Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Területileg illetékes intézmények, szolgáltatók A kistérségben működő vállalkozások A kistérség lakossága, civil szervezetek kistérségek Szomszédos Vállalkozások Illetékes szakhatóságok



Kiskőrösi Többcélú Kistérségi Társulás, IV.4.4. települési önkormányzatok

Kiskőrösi Többcélú Kistérségi Társulás, IV.4.5. települési önkormányzatok Kiskőrösi Többcélú IV.4.6. Kistérségi Társulás IV.4.7. Kiskőrösi Többcélú Kistérségi Társulás

Stratégiai Program

Vállalkozások A kistérség lakossága, civil szervezetek Illetékes hatóságok Alsó-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség A területek tulajdonosai Vállalkozások Illetékes hatóságok Illetékes szakhatóságok Alsó-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Homokhátsági Vízgazdálkodási Társulat Kecel-Imrehegy-Császártöltés Vízgazdálkodási Társulat Kiskunmajsa és Környéke Vízgazdálkodási Társulat Illetékes hatóságok Illetékes szakhatóságok Gazdálkodók / a területek tulajdonosai Vállalkozások, külső szakértők

Feladata Adatszolgáltatás, szakhatósági felügyelet, véleményezés Véleményezés Adatszolgáltatás Véleményezés Adatszolgáltatás Adatszolgáltatás Véleményezés, közreműködés Véleményezés Tervezés, szakértés Szakhatósági közreműködés, adatszolgáltatás Kivitelezés, szakértés Véleményezés Engedélyezés Szakhatósági közreműködés Végrehajtás Tervezés, szakértés Engedélyezés Szakhatósági közreműködés Kezelésében levő belvízcsatornák fenntartása Kezelésében levő belvízcsatornák fenntartása Kezelésében levő belvízcsatornák fenntartása Kezelésében levő belvízcsatornák fenntartása Engedélyezés Szakhatósági közreműködés Végrehajtás Szakértés

Nemzeti Park Igazgatóság

Feladatok irányítása, végrehajtása

Civil szervezetek Illetékes hatóságok Illetékes szakhatóságok Falugazdászok Gazdálkodók

Közreműködés Engedélyezés, ellenőrzés Szakhatósági közreműködés Közreműködés, véleményezés Véleményezés, végrehajtás 88


Ssz.



Közreműködő szervezet Vállalkozások

Tervezés, szakértés

Végső kedvezményezett: A Kiskőrösi kistérség és lakosai A program területi hatóköre: A Kiskőrösi kistérség területe Monitoring: A programok végrehajtását a Kiskőrösi Többcélú Kistérségi Társulás koordinálja a települések bevonásával és szükség szerint a szakhatóságok felügyelete, jóváhagyása mellett.

Stratégiai Program

89



V. A TÁRSULÁS INTÉZMÉNYI ÉS MŰKÖDÉSI FELTÉTELEINEK FEJLESZTÉSE

V.1. A Társulás kommunikációs tevékenységének javítása, a kommunikációs csatornák kiépítése és működtetése V.1.1. A térségmarketing stratégia kidolgozása V.1.2. A működést biztosító személyi feltételek biztosítása, a térségmenedzserek továbbképzése V.1.3. A működést biztosító tárgyi feltételrendszer továbbfejlesztése

V.2. Partnerségi kapcsolatok fejlesztése a kistérségben V.2.1. A Társulás tagjai közötti hatékony koordináció elősegítése térségi és mikrotérségi szinten (Kistérségi szolgáltató típusú tevékenységek kialakítása) V.2.2. Több települést érintő projektek generálásának programja V.2.3. Külföldi testvértelepülésekkel való meglévő kapcsolat ápolása, gazdasági útra való terelése térségi szinten V.2.4. Partnerségi kapcsolatok erősítése a kistérség köz- és magánszereplői között

V.3. A működéshez és fejlesztésekhez szükséges intézményrendszer kialakítása V.3.1

A kistérség intézményi hátterének megerősítése egy területfejlesztési és szolgáltató kistérségi iroda létrehozásával a hosszú távú, hatékony működés követelményeinek figyelembe vétele mellett. V.3.2. Hosszú távú összefogás és koordináció a forrásszerzésben – közös adóbehajtás, közös pályázati alap létrehozása, közös gazdasági vállalkozások. V.3.3. Az önkormányzatok által egyeztetett, tulajdonosi szemléletű vagyongazdálkodás megvalósítása, az intézményrendszer racionalizálása (az egyes települések gazdasági teljesítőképessége, valamint az ellátandó funkciók alapján).

Stratégiai Program

90



V. A TÁRSULÁS INTÉZMÉNYI ÉS MŰKÖDÉSI FELTÉTELEINEK FEJLESZTÉSE V. A Társulás intézményi és működési feltételeinek fejlesztése V.1. A Társulás kommunikációs tevékenységének javítása, a kommunikációs csatornák kiépítése és működtetése A stratégiai program rövid leírása: A demokrácia biztosításának feltétele a folyamatos kommunikáció a lakossággal, akik érdekében a fejlesztések történnek. A belső kommunikáció fejlesztése révén tudják a térség vezetői közvetíteni a fejlesztési elképzeléseiket, megmutatni a munkájuk menetét, illetve bizalmat ébreszteni a lakosságban, a helyi vállalkozókban. Ez a belső kommunikáció alkalmas arra a folyamatos érdekegyeztető munkára, illetve konszenzusteremtésre, amely által biztosított a fejlesztések lakossági támogatottsága, illetve a fejlesztésekben való aktív részvétel is. A kommunikáció révén kapnak a vezetők folyamatos visszajelzést a munka eredményességéről, arról, hogy a lakosság hogyan értékeli a változásokat, illetve milyen elvárásaik, további igényeik vannak. Amennyiben ez a kommunikáció nem működik megfelelően, a fejlesztés már nem a lakosság érdekeit szolgálja. A külső kommunikáció a térségen kívüli területekkel folytatott kommunikációt jelenti, azt, hogyan „jeleníti meg magát” a térség, milyen képet tud kialakítani magáról a „kívülállók” szemében. A megfelelő színvonalú, megfelelő célcsoportra irányuló kommunikáció, marketing-tevékenység segíti a gazdaság minden ágazatának érvényesülését, és természetesen visszahat a térség lakosságának saját térségéhez való viszonyulására is. A külső kommunikáció fejlesztésébe is beletartozik a kommunikációs csatornák bővítése, a kommunikáció formáinak szélesítése, illetve mindezen eszközök térségi, közös felhasználása. A külső kommunikáció fejlesztése feltételezi a térség vezetőinek aktív tevékenységét, amely során térségüket képviselik, népszerűsítik, illetve amely során felvállalják a lobbytevékenységet, vagy személyes kapcsolatrendszerük felhasználását is egy-egy konkrét fejlesztési program megvalósítása érdekében. Az egységes kistérségi image kialakításához fontos egy átfogó marketing stratégia kidolgozása, amelynek jelen programban elfogadott célok megvalósítását kell szolgálnia. A térség belső és külső kommunikációjának tervszerű végzését, összehangolt módját és ezzel együtt eredményességét biztosítja egy térségi szintű marketing stratégia kidolgozása és megvalósítása. A Társulás kommunikációs tevékenységének kiépítése, fejlesztése elindításával, a marketing terv végrehajtásával egyre több feladat fogalmazódik meg, ezért idővel szükségessé válik erre a feladatra új munkaerő alkalmazása. Célszerű lenne tehát legalább egy a marketing feladatokkal foglalkozó menedzsert alkalmazni a marketing tevékenységet leginkább igénylő térségi szerepkőkkel akár közös költségvetésből megoldva. Műszaki feltételek fejlesztése egy iroda megfelelő infrastruktúrával való felszerelését jelenti. Olyan munkafeltétel biztosítását, ahol a kiváló körülmények között, hatékonyan végezhető a munka. Ebbe beletartozik szerver, számítógépes hálózat megteremtése, további kommunikációs, információáramlást segítő eszközök beszerzése.

Stratégiai Program

91



Szükségességének indoklása: Hatékony marketing-tevékenység végzésére van szükség, amelynek révén a térség ismertsége és elfogadottsága jelentősen növekedni fog. A rendelkezésre álló objektív tényezők maximálisan kihasználásra kerülnek a térség és települései fejlődése érdekében. A marketingtevékenység elősegíti az egyes gazdasági területek, érdekkörök szerveződését, együttes fellépését, közös érdekképviseletét, ez pedig jelentős tényező a gazdasági versenyképesség tekintetében, segíti, hogy a térség kiemelkedjen versenytársai közül. A térségmarketing nélkül ma már nehezen lehet a meglévő jó adottságokat is megfelelően kiaknázni, szükséges ehhez ilyen értelemben a térség „értékesítése”. A megfelelő színvonalú marketing tevékenység viszont nem képzelhető el a térségi humánerőforrás biztosítása nélkül, illetve a munkához szükséges eszközigény (a kor igényeinek megfelelő technikai felszereltség) kielégítése nélkül. A megvalósulástól várt hatások és eredmények: Közvetett hatások:

Közvetlen hatások: • Települések közti kommunikáció fejlődik • A lakosság informáltabb lesz térségi ügyekben, könnyebben bevonható a fejlesztésekbe • Javul a részvételi demokrácia • A vállalkozókkal való kapcsolattartás javul, amelynek eredményeként újabb fejlesztések indulnak a térségben • Javul a térségi vezetők munkavégzésének megítélése a I. Versenyképes gazdaság tájékozottság révén II. Versenyképes humánerőforrás • Kistérség belső és külső megítélése javul IV. A versenyképességet szolgáló • A sikeres marketing tevékenység révén újabb befektetők, infrastrukturális rendszer érdeklődők, turisták jelennek meg a térségben V. Térségi együttműködés • A hatékony kommunikáció révén javul a fejlesztési munka minősége és eredményessége • A korszerű technológia alkalmazása javítja az infrastrukturális ellátás színvonalát, és a kornak megfelelő színvonalú munkát tesz lehetővé • A marketing tevékenységet koordináló munkatárs révén a térségi humánkapacitás javul • Kidolgozott marketing stratégia • Egyedi imázs a kistérség „azonosításához” • Újabb szakképzett, korszerű ismeretekkel rendelkező munkatárs a társulás Eredmény alkalmazásában indikátorok: • Infrastrukturális, műszaki elemek bővülése • Marketing kiadványok száma • Befektetők, érdeklődők, turisták számának növekedése • A kommunikációs csatornák száma


Operatív programok

V.1.1. A térségmarketing stratégia kidolgozása V.1.2. V.1.3.

A működést biztosító személyi feltételek biztosítása, a térségmenedzserek továbbképzése A működést biztosító tárgyi feltételrendszer továbbfejlesztése

Stratégiai Program

Ütemezés


2005-2006

5,6

2008

1,7

2008

2

92




Munkaügyi Központ (millió Ft)Egyéb forrás


PEA II.(millió NFT Operatív Ft) Programjain keresztül


Operatív programok

(millió Ft)Hitel

Ssz.



A térségmarketing stratégia 5,6 5,6 kidolgozása A működést biztosító személyi feltételek biztosítása, a V.1.2. 1 0,7* 1,7** térségmenedzserek továbbképzése A működést biztosító tárgyi V.1.3. feltételrendszer 2 2 továbbfejlesztése Mindösszesen 8,6 0,7 9,3 * A munkaügyi központ legfeljebb 1 évig, legfeljebb a bruttó bér 50-100 %-áig támogatást nyújt, ha legalább 6 hónapja, pályakezdő munkanélküli esetén 3 hónapja a munkaügyi központ nyilvántartásában szereplő munkanélkülit alkalmaz a Társulás. ** Az összeg egy térségmenedzser éves bérét, valamint továbbképzését tartalmazza. V.1.1.



Közreműködő szervezet Szervezet neve Civil szervezetek

Kiskőrösi Többcélú V.1.1. Kistérségi Társulás

Vállalkozások Intézmények Érdekképviseleti szervek

V.1.2.

V.1.3.

Kiskőrösi Többcélú Kistérségi Társulás Kiskőrösi Többcélú Kistérségi Társulás

Stratégiai Program

Megyei Munkaügyi Központ Vállalkozások, oktatási intézmények Civil fórumok Szakmai tanácsadó cég Vállalkozások

Feladata Kidolgozásban való részvétel, szakmai monitoring Kidolgozásban való részvétel, szakmai monitoring Kidolgozásban való részvétel, szakmai monitoring Kidolgozásban való részvétel, szakmai monitoring Munkaerő ajánlás, esetleg képzés biztosítása Képzés, betanítás Szakmai monitoring Eszköz-igény meghatározása Eszközök beszállítása

93



Végső kedvezményezett: A program kedvezményezettje a teljes kistérség, valamennyi gazdasági tevékenységet végző vállalkozó, vállalat, a turizmusból élők, de a kulturális élet iránti érdeklődést, a kulturális rendezvények kifizetődővé tételét is segíti. A program területi hatóköre: A programok elsődleges hatóköre a kistérség, de a külső kommunikáció hatásterülete ennél sokkal nagyobb. Monitoring: A monitoringot a Társulás végzi.

Stratégiai Program

94



V.2. Partnerségi kapcsolatok fejlesztése a kistérségben A stratégiai program rövid leírása: Mivel a települések teljes térségi szinten eddig nem működtek együtt (mikro-térségi összefogások tekintetében viszont nagyon sikeres összefogásokról kell beszámolni!), most fontos, hogy felismerjék: „együtt könnyebb”, együtt többre képesek, a közös célok megvalósulása érdekében közösen kell cselekedni. Ebben a Társulás feladata az, hogy megfelelően koordinálja a partnerek közötti kontaktust és munkát, segítse a közös pályázásukat, együttesen megvalósuló beruházásaik létrejöttét, továbbá megfelelő szinten tudatosítsa, hogy a partnerség mennyire elvárt tényező az Európai Unióban, és milyen fontos szerepet kap a különböző fejlesztések, projektek megvalósításában, támogatottságában. A Társulás tevékenységével a következő szinteken támogathatja a partnerségi kapcsolatok kiépítését: • a kistérség közszereplői (önkormányzatai) és magánszereplői között megvalósuló partnerség (erre például a LEADER +-on keresztül lehet pályázni), • a kistérség magánszereplői között megvalósuló partnerség (GVOP-os pályázatokkal lehet segíteni létrejöttét), • valamint a külföldi testvértelepülések és testvértérségek között megvalósuló partnerség (különféle EU támogatásokon keresztül). Ezen partnerségek létrejöttét a Társulás különféle fórumokkal, pályázásra való ösztönzéssel, kiadványkészítéssel, információáramlással tudja segíteni amellett, hogy koordináló és pályázó szerepet is betölt. Szükségességének indoklása: A kistérség egyes településeinek fel kell ismernie, hogy a kapcsolatokban mekkora lehetőségek rejlenek. Az együttműködések révén új tapasztalatok és bevételek szerezhetők. A szomszédos települések, azok vállalkozói, civil szervezetei, intézményei gyakran hasonló, vagy közös célokkal, lehetőségekkel, problémákkal rendelkeznek, amelyek megvalósításában az összefogás segíthet. Az Európai Unió egyik fontos alapelve a partnerség, így kiemelten támogatja a több együttműködő partner összefogásával megvalósuló projekteket, s különösen a nemzetközi együttműködéseket is, például a testvértelepülési kapcsolatokat, vagy az olyan összefogásokat, amely szerint az egy területi egységként értelmezhető több országból álló terület országai közösen keresnek megoldásokat a térséget érintő problémákra. A megvalósulástól várt hatások és eredmények: Közvetett hatások:

I. Versenyképes gazdaság V. Térségi együttműködés

Stratégiai Program

Közvetlen hatások: • A Társulás tagjai közötti összefogás és a köztük lévő munkakapcsolat sikeresebbé válik • Közös pályázási tevékenység folytatása • Közös projektek valósulnak meg térségi és mikro-térségi szinteken • Jobb érdekérvényesítő szerep válik valóra • Új kapcsolatok kiépülése • A külföldi testvértelepülésekkel a kontaktusok gazdasági területen is megjelennek, így a kistérség gazdasági élete fellendül

95



• • • • • • • •


Potenciálisan megpályázható pályázatok száma A közösen benyújtott pályázatok száma és azok eredményessége Az önkormányzatok közös projektjeinek száma Beruházások száma Befektetések nagysága Új kapcsolatok száma Testvér-települési kapcsolatok száma A köz- és magánszereplőkkel való együttműködések száma


Operatív programok

A Társulás tagjai közötti hatékony koordináció elősegítése térségi és mikro-térségi szinten (Kistérségi szolgáltató típusú tevékenységek kialakítása) V.2.2. Több települést érintő projektek generálásának programja V.2.3. Külföldi testvértelepülésekkel való meglévő kapcsolat ápolása, gazdasági útra való terelése térségi szinten V.2.4. Partnerségi kapcsolatok erősítése a kistérség köz- és magánszereplői között * A kistérséget és a partnereit együtt érintő közös költség V.2.1.

Ütemezés


2008-2011

1

2005-2011

3

2009-2011 (folyamatos) 2008-2011 (folyamatos)

5* 60

Stratégiai Program

NFT GVOP / LEADER + -on keresztül .(millió Ft)

(millió Ft)Külön EU támogatás - Interreg IIIB

Ft)Egyéb forrás Testvértelepülések, partnerek (millió


A Társulás tagjai közötti hatékony koordináció elősegítése térségi és mikroV.2.1. térségi szinten (Kistérségi szolgáltató típusú tevékenységek kialakítása) Több települést érintő V.2.2. projektek generálásának programja


Operatív programok

(millió Ft)Hitel

Ssz.



1

-

-

-

-

-

1

3

-

-

-

-

-

3

96


V.2.3.

V.2.4.

Külföldi testvértelepülésekkel való meglévő kapcsolat ápolása, gazdasági útra való terelése térségi szinten Partnerségi kapcsolatok erősítése a kistérség köz- és magánszereplői között Mindösszesen

Stratégiai Program


0,35

-

-

-

4,3

0,35

5

5

-

-

55

-

-

60

9,35

-

-

55

4,3

0,35

69

97





Közreműködő szervezet Szervezet neve Társulás munkaszervezete

V.2.1.


V.2.2.


Koordináció, kapcsolattartás az önkormányzatokkal Együttműködés a program megvalósulás Társulási önkormányzatok érdekében Pályázatfigyelő cég Pályázatok figyelése Kistérségi menedzser/megbízott

Testvértelepülések

V.2.3.

Társulás munkaszervezete Helyi vállalkozók Testvértelepülések vállalkozói Társulási önkormányzatok

V.2.4.


Együttműködések biztosítása

Kistérségi menedzser/megbízott

Társulási önkormányzatok


Feladata

Civil szervezetek, alapítványok Helyi vállalkozók Kiadványkészítő cég Kistérségi menedzser/megbízott

Koordináció, kapcsolattartás az önkormányzatokkal, fórumok szervezése Helyszín biztosítása a rendezvényekhez, együttműködés Közreműködés a program megvalósulásában Kapcsolattartás a testvértelepülésekkel, testvértérséggel, társulási önkormányzatokkal Részvétel a program megvalósításában Részvétel a program megvalósításában Helyszín biztosítása a rendezvényekhez, együttműködés Részvétel a program megvalósításában Részvétel a program megvalósításában Kiadvány készítése Koordináció, kapcsolattartás a köz- és magánszereplők között

Végső kedvezményezett: A kistérség településeinek lakosai, illetve a testvértelepülések/testvértérség lakosai. A program területi hatóköre: A kistérség településeinek teljes bel- és külterülete, valamint a testvértelepülések/testvértérség teljes területe. Monitoring: Az ellenőrzés a Kistérségi Társulás feladata. Az ütemterv tervszerű végrehajtását ő felügyeli, és a mutatók révén folyamatosan értékeli azt.

Stratégiai Program

98



V.3. A működéshez és fejlesztésekhez szükséges intézményrendszer kialakítása A stratégiai program rövid leírása: A kistérségi rendszer szervezeti felépítését a jogszabályok által kijelölt és a társulás által önként vállalt funkciók tartalma határozza meg. Az igazgatási- és közfeladatok megfelelő elvégzéséhez a Társulás tagjainak hosszú távú együttműködése, hatékony közös intézményrendszer kialakítása és a pénzügyi források biztosítása szükséges. A települések által ellátott önkéntes feladatok racionalizálása és összehangolása a Társulás intézményrendszerével, a közfeladatok ellátásában történő hatékonyságnövelés, továbbá a tulajdonosi szemlélet alkalmazása a vagyongazdálkodásban megteremti az alapot a kistérség összehangolt, felelős gazdálkodásához. A sikeres és fejlesztés-orientált gazdálkodás javítja a települések és a kistérség jövedelmi helyzetét, növeli az uniós és hazai pályázati forrásokból megvalósított közös projektek számát. A vagyongazdálkodási és a pályázati tevékenység részeként a térség fejlődése szempontjából kiemelkedő jelentőségű, hogy a kistérségben olyan koordinált fejlesztések valósuljanak meg (óvoda, általános iskola, idősek otthona felújítása), amelyek nem eredményeznek párhuzamos és pénzügyileg fenntarthatatlan struktúrákat. A társulás által felállított munkaszervezet ellátja a társulás térségmarketinggel összefüggő feladatait, munkája során elősegíti a területfejlesztési célok megvalósulását, előkészíti a stratégiai döntéseket, javaslatot tesz a stratégia módosítására és kistérségi adatbázist üzemeltet. A kistérségi irodát célszerű olyan jogi formában kialakítani, ami lehetővé teszi vállalkozási típusú tevékenység végzését, mivel így a társaság hosszú távon képessé válhat pályázatkészítési, projektkoordinálási, illetve szaktanácsadási szolgáltatások nyújtására a térségi vállalkozások számára, és növeli a társulás bevételeit. A társulás bevételeinek növeléséhez szükség van egy közös adóbehajtási szervezet felállítására, valamint közös önkormányzati vagy társulási tulajdonú gazdasági társaságok alapítására. Egy közös pénzügyi alap létrehozása megfelelő eszköz lehet a hatékony forrásszerzés megvalósításához, amely elengedhetetlen a pályázatokhoz kapcsolódó önerő előteremtéséhez. A létrehozandó pályázati pénzügyi alap számára a Társulás tagjain kívül a helyi szervezetek, alapítványok, illetve vállalkozások is biztosíthatnak forrásokat. Szükségességének indoklása: A jelenlegi jogszabályi környezetet kialakítása során települési szintre kerültek olyan igazgatási és közfeladatok, amelyek ellátását az egyes önkormányzatok önmagukban hosszú távon nem képesek fenntartani. A többlet feladatok azonban elkerülhetetlenné teszik a források növelését, amelynek csak egy részét biztosítja az állami támogatások várható növekedése. A társulás professzionális munkaszervezetének kiépítésével rövidtávon lehetővé válik a felvállalt területfejlesztési, térségmarketing, oktatási, szociális és egészségügyi feladatok hatékony ellátása. A közös gazdálkodási tevékenység megszervezése hozzájárul a társulás bevételeinek növeléséhez, a tulajdonosi szemléletű vagyongazdálkodás megteremti finanszírozási hitelforrások igénybevételéhez szükséges hitelképességet.

Stratégiai Program

99



A következő Nemzeti Fejlesztési Terv célkitűzéseinek megvalósításában való részvétel egyben hatalmas kihívást is jelent, a pályázati pénzügyi alap létrehozása biztosítja a pályázati források felhasználásához szükséges önerőt. Tapasztalatok szerint a közös adóiroda hatékonyabban és kevesebb költséggel képes a kinnlevőségek behajtására, és így képes biztosítani a társulás tagjainak likviditását is. A gazdasági társaságok alapítása a bevételek növelésén túl a gazdaság élénkítésében is szerepet játszik. Az önkormányzati tulajdonú vállalkozások számára például az informatikai és a környezetgazdálkodási szolgáltatások területén nyílnak - az üzleti szférában is kihasználható lehetőségek. A kistérség települései közötti aktív együttműködés, meghatározott stratégiát követő egységes fellépés növeli a kistérség súlyát a megyén belül, a kialakuló regionális-kistérségi központú államigazgatási rendszer pedig lehetőséget biztosít a kistérség érdekeinek érvényesítésére. Mindezek pozitív hatást gyakorolnak a települések életére, fejlődési lehetőségeire, élénkítik a helyi gazdaságot, növelik a foglalkoztatást és a lakosság életszínvonalát, lehetővé teszik a társulás tagjai számára a szociális szolgáltatások bővítését. A megvalósulástól várt hatások és eredmények: Közvetett hatások:

Közvetlen hatások: • A Társulás képes ellátni vállalt és kötelező feladatait, szolgáltatásainak körét bővíti. • Javul a szolgáltatások minősége. • A párhuzamos struktúrák megszűnnek. I. Versenyképes gazdaság II. Versenyképes humánerőforrás • Az összehangolt vagyongazdálkodás növeli a javak értékét, és III. Környezeti javak megőrzése alapot biztosít a további fejlesztésekhez. IV. A versenyképességet szolgáló • A bevételek több oldalú növelésével lehetővé válik fejlesztési infrastrukturális rendszer célok megvalósítása. V. Térségi együttműködés • A társulás eredményesen vesz részt a pályázati források megszerzésében. • A Társulás megtalálja a gazdasági fejlődést és a foglalkoztatás növelését lehetővé tevő kitörési pontokat. • Professzionális munkaszervezet létrehozása és működtetése. • Pénzügyi alap létrejötte. • Megalakuló és működő közös gazdasági társaságok száma és eredményessége. • Közös adóbehajtási rendszer bevezetése. • Társulás és települési bevételek növekedése. • Elnyert pályázati források értéke. Eredmény • Települések vagyona és a folyamatban lévő beruházások száma. indikátorok: • Élénkül a gazdaság (statisztikai mutatók: vállalkozások száma, a termelt hozzáadott érték, az éves árbevétel, üzemi eredmény, együttműködés a vállalkozások között, igénybe vett fejlesztési adókedvezmények, stb.). • Foglalkoztatottság és aktivitási ráta mutatói. • A lakosság életszínvonalának mutatói (statisztikai mutatók: átlagbér, háztartások jövedelme, megtakarítások nagysága, a lakókörnyezet minősége, stb.).

Stratégiai Program

100




Operatív programok


Ütemezés

A kistérség intézményi hátterének megerősítése egy területfejlesztési és szolgáltató kistérségi iroda V.3.1. 2005-2011 15, majd 7/év* létrehozásával a hosszú távú, hatékony működés követelményeinek figyelembe vétele mellett. Hosszú távú összefogás és koordináció a V.3.2. forrásszerzésben – közös adóbehajtás, közös pályázati 2008-2011 15** alap létrehozása, közös gazdasági vállalkozások. Az önkormányzatok által egyeztetett, tulajdonosi V.3.3. szemléletű vagyongazdálkodás megvalósítása, az 2008-2011 0,5/év*** intézményrendszer racionalizálása. *Az irodahelyiséget Kiskőrös önkormányzata biztosítja, az informatikai és kommunikációs infrastruktúra kialakítása jelent nagyobb beruházást. 2006 után a költség nagyrészt a kistérségi iroda alkalmazottainak számától és az iroda bérleti díjától függ. **Nem becsülhető adat, mivel a program igen összetett. A közös adóiroda felállítása az alkalmazottak bérével 15 millió forintba kerül, azonban a vállalkozás-alapítás költségének megállapítása részletes elemzést igényelne (és az üzleti tervek kidolgozását), a pénzügyi alaphoz való hozzájárulás az önkormányzatok döntésétől, illetve a külső szervezetek hozzájárulásától függ. ***Az összeg az egyeztetésekkel járó költségeket tartalmazza, az egyes racionalizálási feladatok (pl. intézmény megszüntetése, ingatlan más célú felhasználása) költsége részletes egyedi elemzést igényel.

V.3.1.

V.3.2.

V.3.3.

A kistérség intézményi hátterének megerősítése egy területfejlesztési és szolgáltató kistérségi iroda létrehozásával Hosszú távú összefogás és koordináció a forrásszerzésben Tulajdonosi szemléletű vagyongazdálkodás megvalósítása, az intézményrendszer racionalizálása. Mindösszesen

Stratégiai Program

4,5

15

10,5*

**

15*

**

**

0,5

20




(millió NFT Operatív Ft) Programjain keresztül


Operatív programok

(millió Ft)Hitel

Ssz.



15**

0,5

-

10,5

-

-

-

30,5

101



* A Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács pályázati kiírása a terület- és régiófejlesztési célelőirányzat 2005. évi támogatásának elnyerésére a következő kapcsolódó célokra használható (minimális támogatás 2 millió forint, támogatási intenzitás 70%): I.2.1. A kistérség vállalkozásbarát gazdaságpolitikájának kidolgozása II.1.1. Tanácsadói szolgálat kialakítása (az I. pontban megfogalmazott információs pont másik fő feladataként) III.2.2. Rendszeres vállalkozói, lakossági fórumok III.2.3. A civil szervezetek fejlesztésekbe való bevonása a támogatási rendszeren keresztül V.1.1. A térségmarketing stratégia kidolgozása ** A pályázati pénzügyi alap létrehozásához vállalkozásoktól, egyéb szervezetektől is bevonható forrás. A gazdasági vállalkozások alapítása esetén bármilyen tőkeszerkezet elképzelhető, de javasolt fenntartani a többségi irányítást a tag önkormányzatok, illetve a társulás részéről. Továbbá hitelfinanszírozás is igénybe vehető.


V.3.1.

V.3.2.




Közreműködő szervezet Szervezet neve Önkormányzatok Háttérintézmények, Tourinform Iroda Szakmai szervezetek (kamarák, vidék- és vállalkozásfejlesztési irodák, alapítványok) Önkormányzatok Szakmai szervezetek (kamarák, vidék- és vállalkozásfejlesztési irodák, alapítványok) Helyi vállalkozások

V.3.3.


Civil szervezetek, alapítványok Önkormányzatok Háttérintézmények Szakmai szervezetek (kamarák, vidék- és vállalkozásfejlesztési irodák, alapítványok)

Feladata Megvalósítás Részvétel, együttműködés Szakmai segítségnyújtás, kapcsolattartás Megvalósítás Együttműködés, szakmai segítségnyújtás, kapcsolattartás. Hozzájárulás a pályázati alaphoz. Együttműködés, kapcsolattartás. Hozzájárulás a pályázati alaphoz. Hozzájárulás a pályázati alaphoz. Megvalósítás. Részvétel, együttműködés. Szakmai segítségnyújtás.

Végső kedvezményezett: A Kistérségi Társulás lakosai, valamennyi intézmény, profitorientált és non-profit szervezet. A program területi hatóköre: A Kistérségi Társulás teljes területe. Monitoring: A folyamatos monitoring tevékenység a Társulás feladata. Az elképzelések megvalósítását az indikátorok révén folyamatosan ellenőrizni és értékelni kell.

Stratégiai Program

102



7. PRIORITÁSOK ÉS PROGRAMOK RENDSZERE (ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZAT) PRIORITÁSOK STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV PROGRAMOK

I. Versenyképes gazdaság

II. Versenyképes humánerőforrás

III. Környezeti javak megőrzése

IV. A versenyképességet V. Térségi szolgáló együttműködés infrastrukturális rendszer

I.1. Innovatív agrárgazdaság kialakítása I.1.1. Biotermesztés, ökogazdálkodás meghonosításának elősegítése I.1.2. A feldolgozottsági szint növelése, piaci lehetőségek felmérése I.1.3. Alternatív mezőgazdasági termelés elterjesztésének támogatása I.1.4. A hagyományos, ún. tanya-gazdálkodás tevékenységeinek a turizmushoz kapcsolása I.1.5. Gazdálkodók kapcsolatépítése, mezőgazdasági fórumok, agrárpályázati tanácsadó részvételével

I.2. A versenyképes KKV-k fejlődési lehetőségeinek biztosítása I.2.1. A kistérség vállalkozásbarát gazdaságpolitikájának kidolgozása I.2.2. Inkubátorház(ak) működtetési feltételeinek megteremtése I.2.3. Hatékony vállalkozói fórumok szervezése I.2.4. Vállalkozó fejlesztés és pályázati ügyekkel foglalkozó személy kijelölése I.2.5. A kis- és középvállalkozásokat segítő információs pont létrehozása és működtetése

Stratégiai Program

103



PRIORITÁSOK STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV PROGRAMOK





I.3. A természeti adottságokra alapozott turizmus fejlesztése I.3.1. Az egész térséget érintő programok megvalósításának elősegítése I.3.2. Természethez, vad- és halgazdálkodáshoz kötődő turizmus formáinak fejlesztése I.3.3. Hagyományőrzéshez kapcsolódó turizmus formáinak fejlesztése (bor, gasztronómia, kézművesség) I.3.4. „Tanyasi” turizmus és különböző formáinak fejlesztése I.3.5. Gyógyturizmus fejlesztési lehetőségeinek felmérése I.3.6. A nemzetközi kapcsolatokra alapozott turizmus („csere-üdültetés”) I.3.7. Turisztikai fejlesztési fórumok szervezése a települések bevonásával I.3.8. Kistérségi turisztikai kiadványok készítése

I.4. Az agrárgazdaság és a turizmus igényeit szolgáló ipar és logisztikai szolgáltatások megtelepedésének elősegítése I.4.1. A meglévő ipari telephelyek/területek „megtöltésének” programja I.4.2. Potenciális befektetőkkel való kapcsolatfelvétel I.4.3. A kistérség logisztikai és feldolgozóipari szerepkialakításának felülvizsgálata I.4.4. A kistérség turisztikai programjához illeszkedő szolgáltató ipar elősegítése

Stratégiai Program

104








II.1. A modern munkaerőpiac kihívásainak való megfeleléshez szükséges szemléletváltás elősegítése, a vállalkozói kultúra fejlesztése II.1.1. Tanácsadói szolgálat kialakítása II.1.2. Vállalkozói ismeretek fejlesztésének programja

II.2. A képzési struktúra új igényekhez igazítása II.2.1. Az új vállalkozások munkaigényét követő, versenyképes oktatási stratégia kidolgozás II.2.2. Új vállalkozások munkaigényét követő átképzési rendszer kialakítása II.2.3. Oktatási fórum az alap- és középfokú oktatási képzés struktúrájának összehangolására II.2.4. Oktatási fórum a középfokú oktatási intézmények és a munkaadók között


Stratégiai Program

105








III.1. Társadalmi konfliktusok, roma kérdés kezelése, társadalmi befogadás elősegítése III.1.1. Kistérségi szociális térkép elkészítése III.1.2. Romák problémáit kezelő program kidolgozása III.1.3. Társadalmi befogadás elősegítésére program III.1.4. Szociális területen dolgozó szakemberek képzési és foglalkoztatási programja III.1.5. A hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének megteremtése


Stratégiai Program

106








III.3. Alapszolgáltatások fejlesztése, „komfortos” kistérség kialakítása III.3.1. Tanyavédelmi program beindítása a kistérségben III.3.2. Egészségügyi ellátás fejlesztése III.3.3. Szociális ellátás fejlesztése III.3.4. Közbiztonság helyzetének javítása

IV.1. Út, vasút és közmű-fejlesztések, korszerűsítések programja IV.1.1. Szakértői tevékenység a térséget érintő főutakon települési elkerülő szakaszok kiépítéséért IV.1.2. A hiányzó településközi összekötő utak kiépítése IV.1.3. Kistérségi együttműködés a bel- és külterületi utak kiépítésében, üzemeltetésében IV.1.4. A kerékpárút-hálózat fejlesztése IV.1.5. Vasútfejlesztés (Budapest-Kelebia, Kiskőrös – Kecskemét keskeny nyomközű)


Stratégiai Program

107








IV.3. KKV-k fejlődéséhez szükséges alapinfrastruktúra biztosítása IV.3.1. Kistérségi ivóvízminőség javító program IV.3.2. KKV szektor infrastrukturális igényeinek felmérése IV.3.3. Komplex külterületi alap-infrastruktúra fejlesztési program IV.3.4. Villamosenergia-hálózat fejlesztési program IV.3.5. Vezetékes gázellátás növelését elősegítő program

IV.4. A települési megjelenések javítása, település-szépítések IV.4.1. A tanyás térségeknek, mint kultúrtájak fejlesztésének elősegítése tájépítészeti módszerekkel IV.4.2. Fautánpótlások megvalósítása, és egyéb zöldfelületi állapot javítását szolgáló tevékenységek IV.4.3. Játszóterek, további parkok és rekreációs célú területek kialakításának programja IV.4.4. Műemlék, régészeti lelőhelyek rendbehozatala, az egyedi tájértékek kataszterezése IV.4.5. A környezeti nevelés, tudatformálás programja

Stratégiai Program

108








IV.5. A hatékony környezet- és természetvédelmet megalapozó intézkedések IV.5.1. Kistérségi környezetvédelmi program készítése IV.5.2. Kistérségi környezetvédelmi információs rendszer létrehozása IV.5.3. A potenciális szennyezőforrások részletes felmérése IV.5.4. A Duna-Tisza közi homokhátság vízvisszatartása és vízpótlása programban részvétel IV.5.5. Erdőtelepítés, az őshonos fafajokkal borított erdőterület növelésének programja IV.5.6. A természeti területek fenntartásában, bemutatásában való közreműködés IV.5.7. A környezetkímélő mezőgazdasági tevékenységek, kistérségi agrár-környezetgazdálkodási program


Stratégiai Program

109








V.2. Partnerségi kapcsolatok fejlesztése a kistérségben V.2.1. A Társulás tagjai közötti hatékony koordináció elősegítése térségi, mikrotérségi szinten V.2.2. Több települést érintő projektek generálásának programja V.2.3. Külföldi testvértelepülésekkel való kapcsolat ápolása, gazdasági útra való terelése V.2.4. Partnerségi kapcsolatok erősítése a kistérség köz- és magánszereplői között

V.3. A működéshez és fejlesztésekhez szükséges intézményrendszer kialakítása V.3.1 A kistérség intézményi hátterének megerősítése, kistérségi iroda létrehozása V.3.2. Hosszú távú összefogás és koordináció a forrásszerzésben V.3.3. Tulajdonosi szemléletű vagyongazdálkodás megvalósítása

Stratégiai Program

110



8. AZ OPERATÍV PROGRAMOK ÜTEMEZÉSE, GANTT-DIAGRAM

OPERATÍV PROGRAMOK

2005.

2006.

2007.

2008.

2009.

2010.

2011.

I.1. Innovatív agrárgazdaság kialakítása I.1.1. Biotermesztés, ökogazdálkodás meghonosításának elősegítése I.1.2. A feldolgozottsági szint növelése, piaci lehetőségek felmérése I.1.3. Alternatív mezőgazdasági termelés elterjesztésének támogatása I.1.4. A hagyományos, ún. tanya-gazdálkodás tevékenységeinek a turizmushoz kapcsolása I.1.5. Gazdálkodók kapcsolatépítése, mezőgazdasági fórumok, agrárpályázati tanácsadó

I.2. A versenyképes KKV-k fejlődési lehetőségeinek biztosítása I.2.1. A kistérség vállalkozásbarát gazdaságpolitikájának kidolgozása I.2.2. Inkubátorház(ak) működtetési feltételeinek megteremtése I.2.3. Hatékony vállalkozói fórumok szervezése I.2.4. Vállalkozó fejlesztési és pályázati ügyekkel foglalkozó személy kijelölése I.2.5. A kis- és középvállalkozásokat segítő információs pont létrehozása és működtetése

Stratégiai Program

111


OPERATÍV PROGRAMOK


2005.

2006.

2007.

2008.

2009.

2010.

2011.

I.3. A természeti adottságokra alapozott turizmus fejlesztése I.3.1. Az egész térséget érintő programok megvalósításának elősegítése I.3.2. Természethez, vad- és halgazdálkodáshoz kötődő turizmus formáinak fejlesztése I.3.3. Hagyományőrzéshez kapcsolódó turizmus formáinak fejlesztése (bor, gasztronómia, kézművesség) I.3.4. „Tanyasi” turizmus és különböző formáinak fejlesztése I.3.5. Gyógyturizmus fejlesztési lehetőségeinek felmérése I.3.6. A nemzetközi kapcsolatokra alapozott turizmus („csere-üdültetés”) I.3.7. Turisztikai fejlesztési fórumok szervezése a települések bevonásával I.3.8. Kistérségi turisztikai kiadványok készítése

I.4. Az agrárgazdaság és a turizmus igényeit szolgáló ipar és logisztikai szolgáltatások megtelepedésének elősegítése I.4.1. A meglévő ipari telephelyek/területek „megtöltésének” programja I.4.2. Potenciális befektetőkkel való kapcsolatfelvétel I.4.3. A kistérség logisztikai és feldolgozóipari szerepkialakításának felülvizsgálata I.4.4. A kistérség turisztikai programjához illeszkedő szolgáltató ipar elősegítése

Stratégiai Program

112


OPERATÍV PROGRAMOK


2005.

2006.

2007.

2008.

2009.

2010.

2011.

II.1. A modern munkaerőpiac kihívásainak való megfeleléshez szükséges szemléletváltás elősegítése, a vállalkozói kultúra fejlesztése II.1.1. Tanácsadói szolgálat kialakítása II.1.2. Vállalkozói ismeretek fejlesztésének programja

II.2. A képzési struktúra új igényekhez igazítása II.2.1. Az új vállalkozások munkaigényét követő, versenyképes oktatási stratégia kidolgozás II.2.2. Új vállalkozások munkaigényét követő átképzési rendszer kialakítása II.2.3. Oktatási fórum az alap- és középfokú oktatási képzés struktúrájának összehangolására II.2.4. Oktatási fórum a középfokú oktatási intézmények és a munkaadók között


Stratégiai Program

113


OPERATÍV PROGRAMOK


2005.

2006.

2007.

2008.

2009.

2010.

2011.

III.1. Társadalmi konfliktusok, roma kérdés kezelése, társadalmi befogadás elősegítése III.1.1. Kistérségi szociális térkép elkészítése III.1.2. Romák problémáit kezelő program kidolgozása III.1.3. Társadalmi befogadás elősegítésére program III.1.4. Szociális területen dolgozó szakemberek képzési és foglalkoztatási programja III.1.5. A hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének megteremtése


III.3. Alapszolgáltatások fejlesztése, „komfortos” kistérség kialakítása III.3.1. Tanyavédelmi program beindítása a kistérségben III.3.2. Egészségügyi ellátás fejlesztése III.3.3. Szociális ellátás fejlesztése III.3.4. Közbiztonság helyzetének javítása

Stratégiai Program

114


Stratégiai Program


115


OPERATÍV PROGRAMOK


2005.

2006.

2007.

2008.

2009.

2010.

2011.

IV.1. Út, vasút és közmű-fejlesztések, korszerűsítések programja IV.1.1. Szakértői tevékenység a térséget érintő főutakon települési elkerülő szakaszok kiépítéséért IV.1.2. A hiányzó településközi összekötő utak kiépítése IV.1.3. Kistérségi együttműködés a bel- és külterületi utak kiépítésében, üzemeltetésében IV.1.4. A kerékpárút-hálózat fejlesztése IV.1.5. Vasútfejlesztés (Budapest-Kelebia, Kiskőrös – Kecskemét keskeny nyomközű)


IV.3. KKV-k fejlődéséhez szükséges alapinfrastruktúra biztosítása IV.3.1. Kistérségi ivóvízminőség javító program IV.3.2. KKV szektor infrastrukturális igényeinek felmérése IV.3.3. Komplex külterületi alap-infrastruktúra fejlesztési program IV.3.4. Villamosenergia-hálózat fejlesztési program IV.3.5. Vezetékes gázellátás növelését elősegítő program

Stratégiai Program

116


OPERATÍV PROGRAMOK


2005.

2006.

2007.

2008.

2009.

2010.

2011.

IV.4. A települési megjelenések javítása, település-szépítések IV.4.1. A tanyás térségeknek, mint kultúrtájak fejlesztésének elősegítése tájépítészeti módszerekkel IV.4.2. Fautánpótlások megvalósítása, és egyéb zöldfelületi állapot javítását szolgáló tevékenységek IV.4.3. Játszóterek, további parkok és rekreációs célú területek kialakításának programja IV.4.4. Műemlék, régészeti lelőhelyek rendbehozatala, az egyedi tájértékek kataszterezése IV.4.5. A környezeti nevelés, tudatformálás programja

IV.5. A hatékony környezet- és természetvédelmet megalapozó intézkedések IV.5.1. Kistérségi környezetvédelmi program készítése IV.5.2. Kistérségi környezetvédelmi információs rendszer létrehozása IV.5.3. A potenciális szennyezőforrások részletes felmérése IV.5.4. A Duna-Tisza közi homokhátság vízvisszatartása és vízpótlása IV.5.5. Erdőtelepítés, az őshonos fafajokkal borított erdőterület növelésének programja IV.5.6. A természeti területek fenntartásában, bemutatásában való közreműködés IV.5.7. A környezetkímélő mezőgazdasági tevékenységek, kistérségi agrár-környezetgazdálkodási program

Stratégiai Program

117


OPERATÍV PROGRAMOK


2005.

2006.

2007.

2008.

2009.

2010.

2011.


V.2. Partnerségi kapcsolatok fejlesztése a kistérségben V.2.1. A Társulás tagjai közötti hatékony koordináció elősegítése térségi, mikrotérségi szinten V.2.2. Több települést érintő projektek generálásának programja V.2.3. Külföldi testvértelepülésekkel való kapcsolat ápolása, gazdasági útra való terelése V.2.4. Partnerségi kapcsolatok erősítése a kistérség köz- és magánszereplői között

V.3. A működéshez és fejlesztésekhez szükséges intézményrendszer kialakítása V.3.1 A kistérség intézményi hátterének megerősítése, kistérségi iroda létrehozása V.3.2. Hosszú távú összefogás és koordináció a forrásszerzésben V.3.3. Tulajdonosi szemléletű vagyongazdálkodás megvalósítása

Stratégiai Program

118



9. AZ OPERATÍV PROGRAMOK ÖSSZESÍTŐ FINANSZÍROZÁSI TERVE 2005-2011

Operatív program I. VERSENYKÉPES GAZDASÁGI SZERKEZET KIALAKÍTÁSA I.1. Innovatív agrárgazdaság kialakítása I.1.1. Biotermesztés, ökogazdálkodás meghonosításának elősegítése I.1.2. A feldolgozottsági szint növelése, piaci lehetőségek felmérése I.1.3. Alternatív mezőgazdasági termelés elterjesztésének támogatása I.1.4. A hagyományos, ún. tanya-gazdálkodás tevékenységeinek a turizmushoz kapcsolása I.1.5. Gazdálkodók kapcsolatépítésének elősegítése, mezőgazdasági fórumok működtetése agrárpályázati tanácsadó részvételével I.2. A versenyképes KKV-k fejlődési lehetőségeinek biztosítása I.2.1. A kistérség vállalkozásbarát gazdaságpolitikájának kidolgozása I.2.2. Inkubátorház(ak) működtetési feltételeinek megteremtése I.2.3. Hatékony vállalkozói fórumok szervezése I.2.4. Vállalkozó fejlesztés és pályázati ügyek kistérségi segítése I.2.5. A kis- és középvállalkozásokat segítő információs pont létrehozása és működtetése I.3. A természeti adottságokra alapozott turizmus fejlesztése I.3.1. Az egész térséget érintő programok megvalósításának elősegítése I.3.2. Természethez, vad- és halgazdálkodáshoz kötődő turizmus formáinak fejlesztése és összehangolása I.3.3. Hagyományőrzéshez kapcsolódó turizmus formáinak fejlesztése és összehangolása (bor- és gasztronómiai turizmus, kézművesség) I.3.4. „Tanyasi” turizmus és különböző formáinak fejlesztése I.3.5. Gyógyturizmus fejlesztési lehetőségeinek felmérése I.3.6. A nemzetközi kapcsolatokra alapozott turizmus („csereüdültetés”) I.3.7. Turisztikai fejlesztési fórumok szervezése a települések bevonásával I.3.8. Kistérségi turisztikai kiadványok készítése I.4. Az agrárgazdaság és a turizmus igényeit szolgáló ipar és logisztikai szolgáltatások megtelepedésének elősegítése I.4.1. A meglévő ipari telephelyek/területek „megtöltésének” programja I.4.2. Potenciális befektetőkkel való kapcsolatfelvétel I.4.3. A kistérség logisztikai és feldolgozóipari szerepkialakításának felülvizsgálata I.4.4. A kistérség turisztikai programjához illeszkedő szolgáltató ipar programja

Stratégiai Program

2005-2011 között tervezett összeg (millió Ft) ÖNERŐ

TÁMOGATÁS

36,25 8,9 2 0,6 2,1 2,1

42,1 8,9 2 0,6 2,1 2,1

2,1

2,1

9,4 4 1 2,4 2

12,5 4 1,2 4,8 2,5

10,05 0,25 1,3

12,8 2,5 1,8

0,6

0,6

0,9 1,5 0,8

0,9 1,5 0,8

1,2

1,2

3,5 7,9

3,5 7,9

1,2

1,2

2,1 3

2,1 3

1,6

1,6

119


Operatív program II. HUMÁNERŐFORRÁS-FEJLESZTÉS ÉS A FOGLALKOZTATÁSI HELYZET JAVÍTÁSA II.1. A modern munkaerőpiac kihívásainak való megfeleléshez szükséges szemléletváltás elősegítése, a vállalkozói kultúra fejlesztése II.1.1. Tanácsadói szolgálat kialakítása (az I. pontban megfogalmazott információs pont másik fő feladataként) II.1.2. Vállalkozói ismeretek fejlesztésének programja II.2. A képzési struktúrának a versenyképességet szolgáló igényekhez igazítása II.2.1. Az új vállalkozások munkaigényét követő, versenyképes oktatási fejlesztési stratégia kidolgozása kistérségi szinten II.2.2. Új vállalkozások munkaigényét követő átképzési rendszer kialakítása II.2.3. Oktatási fórum az alap- és középfokú oktatási képzés struktúrájának összehangolására II.2.4. Oktatási fórum a középfokú oktatási intézmények és a munkaadók között II.3. Foglalkoztatási program II.3.1. Foglalkoztatást elősegítő tevékenységek koordinációja II.3.2. Helyi foglalkoztatási kezdeményezések támogatása II.3.3. Hátrányos helyzetű emberek képzése és foglalkoztatása, foglalkoztatásának javítása II.3.4. Mezőgazdasági munkanélküliek átképzésének programja III. LAKOSSÁGMEGTARTÓ KÉPESSÉG ERŐSÍTÉSE, A LAKOSSÁG ÉLETMINŐSÉGÉNEK



TÁMOGATÁS

11,6 6

160,1 27,5

1,5

5

4,5 5,1

22,5 21,6

3,6

12

0,9

9

0,3

0,3

0,3

0,3

0,5 -

111 26 40 20

0,5 27,65

5 72,9

2,25

45,5

1,35 0,9 -

4,5 3 3 20

4,4

15 6,4

0,6 0,8 -

0,6 0,8 -

1 2 21

1,5 3,5 21

10 4,5 4,5 2

10 4,5 4,5 2

JAVÍTÁSA

III.1. Társadalmi konfliktusok, roma kérdés kezelése, társadalmi befogadás elősegítése III.1.1. Kistérségi szociális térkép elkészítése III.1.2. Romák problémáit kezelő program kidolgozása III.1.3. Társadalmi befogadás elősegítésének programja III.1.4. Szociális területen dolgozó szakemberek képzési és foglalkoztatási programja III.1.5. A hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének megteremtése III.2. A lakosság kistérséghez való kötődésének, identitástudatának erősítése III.2.1. Lakossági rendezvények kezdeményezése és támogatása III.2.2. Rendszeres vállalkozói, lakossági fórumok III.2.3. A civil szervezetek fejlesztésekbe való bevonása a támogatási rendszeren keresztül III.2.4. Belső marketing kialakítása III.2.5. Helyi média-program III.3. Alapszolgáltatások fejlesztése, „komfortos” kistérség kialakítása III.3.1. Tanyavédelmi program beindítása a kistérségben III.3.2. Egészségügyi ellátás fejlesztése III.3.3. Szociális ellátás fejlesztése III.3.4. Közbiztonság helyzetének javítása

Stratégiai Program

120


Operatív program IV. AZ INFRASTRUKTURÁLIS ELLÁTÁS FEJLESZTÉSE ÉS A KÖRNYEZETMINŐSÉG



TÁMOGATÁS

895

6465

764 6

5535 20

600 8

4000 15

100 50

1000 500

51,5 2,5 5 44 25 5 5 5

415 50 15 350 80 20 15 15

5 5 21,5 8

15 15 285 150

1,5

15

7,5

75

3

30

1,5 33

15 150

3,75 3 15 -

15 30 60 -

-

-

7,5

30

3,75

15

JAVÍTÁSA

IV.1. Út, vasút és közmű-fejlesztések, korszerűsítések programja IV.1.1. Szakértői előkészítő tevékenység a térséget érintő főutakon települési elkerülő szakaszok kiépítése érdekében IV.1.2. A hiányzó településközi összekötő utak kiépítése IV.1.3. Kistérségi együttműködés a bel- és külterületi utak kiépítésében, üzemeltetésében, fenntartásban és felújításában IV.1.4. A kerékpárút-hálózat fejlesztése IV.1.5. Vasútfejlesztés (Budapest-Kelebia vonal felújítása, Kiskőrös – Kecskemét keskeny nyomközű vasút jövőjének rendezése) IV.2. Informatikai fejlesztések IV.2.1. ADSL Internet hálózat kiépítésének programja IV.2.2. Kistérségi Teleház fejlesztési és bővítési program IV.2.3. E-közigazgatás fejlesztési lehetőségei IV.3. KKV-k fejlődéséhez szükséges alapinfrastruktúra biztosítása IV.3.1. Kistérségi ivóvízminőség javító program IV.3.2. KKV szektor infrastrukturális igényeinek felmérése IV.3.3. Komplex külterületi alap-infrastruktúra fejlesztési program készítése IV.3.4. Villamosenergia-hálózat fejlesztési program készítése IV.3.5. Vezetékes gázellátás növelését elősegítő program IV.4. A települési megjelenések javítása, település-szépítések IV.4.1. A tanyás térségeknek, mint kultúrtájak fejlesztésének elősegítése tájépítészeti módszerekkel IV.4.2. Fautánpótlások megvalósítása, és egyéb zöldfelületi állapot javítását szolgáló tevékenységek IV.4.3. Játszóterek, további parkok és rekreációs célú területek kialakításának programja IV.4.4. Műemlék és egyéb védendő épületek, régészeti lelőhelyek rendbehozatalának és az egyedi tájértékek kataszterezésének programja IV.4.5. A környezeti nevelés, tudatformálás programja IV.5. A hatékony környezet- és természetvédelmet megalapozó intézkedések IV.5.1. Kistérségi környezetvédelmi program készítése IV.5.2. Kistérségi környezetvédelmi információs rendszer létrehozása IV.5.3. A potenciális szennyezőforrások részletes felmérése IV.5.4. A Duna-Tisza közi homokhátság vízvisszatartása és vízpótlása régiós programban való részvétel, együttműködés IV.5.5. Erdőtelepítés, az őshonos fafajokkal borított erdőterület növelésének programja IV.5.6. A természeti területek fenntartásában, bemutatásában való közreműködés IV.5.7. A környezetkímélő mezőgazdasági tevékenységek elősegítése, kistérségi agrár-környezetgazdálkodási program készítése

Stratégiai Program

121


Operatív program V. A TÁRSULÁS INTÉZMÉNYI ÉS MŰKÖDÉSI FELTÉTELEINEK FEJLESZTÉSE V.1. A Társulás kommunikációs tevékenységének javítása, a kommunikációs csatornák kiépítése és működtetése V.1.1. A térségmarketing stratégia kidolgozása V.1.2. A működést biztosító személyi feltételek biztosítása, a térségmenedzserek továbbképzése V.1.3. A működést biztosító tárgyi feltételrendszer továbbfejlesztése V.2. Partnerségi kapcsolatok fejlesztése a kistérségben V.2.1. A Társulás tagjai közötti hatékony koordináció elősegítése térségi és mikro-térségi szinten (Kistérségi szolgáltató típusú tevékenységek kialakítása) V.2.2. Több települést érintő projektek generálásának programja V.2.3. Külföldi testvértelepülésekkel való meglévő kapcsolat ápolása, gazdasági útra való terelése térségi szinten V.2.4. Partnerségi kapcsolatok erősítése a kistérség köz- és magánszereplői között V.3. A működéshez és fejlesztésekhez szükséges intézményrendszer kialakítása V.3.1 A kistérség intézményi hátterének megerősítése egy területfejlesztési és szolgáltató kistérségi iroda létrehozásával a hosszú távú, hatékony működés követelményeinek figyelembe vétele mellett V.3.2. Hosszú távú összefogás és koordináció a forrásszerzésben – közös adóbehajtás, közös pályázati alap létrehozása, közös gazdasági vállalkozások. V.3.3. Az önkormányzatok által egyeztetett, tulajdonosi szemléletű vagyongazdálkodás megvalósítása, az intézményrendszer racionalizálása (az egyes települések gazdasági teljesítőképessége, valamint az ellátandó funkciók alapján).

Összesen:

Stratégiai Program



TÁMOGATÁS

79,95 8,6

152,3 9,3

5,6 1

5,6 1,7

2 9,35 1

2 69 1

3 0,35

3 5

5

60

62

74

46,5

57

15

15

0,5

2

1050,45

6892,4

122

KISKŐRÖSI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS részére. III. kötet STRATÉGIAI PROGRAM

Recommend Documents