A székelyföldi Háromszék c. napilapban jelent meg az alábbi tudósítás, úti beszámoló Mezőtúrról. Vendégeink voltak testvértelepülésünk Sepsikőröspatak polgármestere Kisgyörgy Sándor, alpolgármestere Karácsony László, valamint Kisgyörgy Zoltán a Háromszék napilap főmunkatársa. A napilap a közelmúltban kapta meg a rangos Kós Károly díjat. „Azokat a közéleti személyiségeket tüntetik ki, akik az elmúlt években kiemelkedően hozzájárultak az erdélyi magyarság autonómiaharcához”. Az itt közölt cikk a mezőtúriakról szól úgy, hogy megmutatja a közös történelmi szálakat is Székelyfölddel.
Kisgyörgy Zoltán: Mezőturisták voltunk 2016. január 14., csütörtök, Riport
Fotó: Patkós Éva
Ne m maga m vol t am a z ötl e tes k i f ejezés mest ere, h an em Á rk os, S ep si k őrösp atak és Kál n ok n egyed század a k özös magyaro rszági testvé rtel ep ü l ésén ek jel en l egi p ol gármeste re, H e rcz eg Zsol t. M ezőtú r város f el ú jí tott h on l ap ján f ik arcn yi t sem tú l ozva í r ja: Fél tv e őrzö tt véd jegyü n k , az év század os gyök erek k el ren d el k ező T ú ri f azek asság – ami t mű vészi szi n t re e mel v e B ad ár B al ázs és k öve tői t et tek vi l ágh í ressé – 20 09-b en k erü l t f el a S zel l e mi Ku l tu rál i s Ö rök ség Ne m zeti L i stájá ra. De n i n csen k orsó ví z n él k ü l . Mi , m ez őt úri ak ebb en kül önösen sz er en csésnek m ondh at j uk m a gunkat , m e rt a „ kerám i a fővá rosa” e g yút t al a ven dégv áró vi z ek vár osa i s. Erről a t erm ész et i gen bő kez űen rendel kez et t . A Mez őt úron át í vel ő, Hárm as Körösbe t orkol l ó H ort obág y - B er et t yó é s a város sz í vében ál l ó Li ge t i -t ó m el l et t gi gant i kus hossz úságával kan yaro g körül öt t ünk a Kárpát -m edenc e harm adi k l e ghossz abb hol t ág -r endsz ere , am i az Al föl d Vel encéj évé t esz m i nket . Vi z ei nk éri nt et l en, háborí t at l a n t erm ész et i ki ncse kben bővel kedő sz épsége ol yan vonz erőt varáz sol a h el ynek, am i i dőről i dőre vi ssz acsábí t j a az t , aki i t t eg ysz e r m egfo rdul t . „L en n az al f öld ten gersí k vi d ék i n ...” Mi ndi g hí vt ak a m ez őt úri ak hí res vásárukba, sohasem si kerül t el m ennem . A Fennval ó ú g y rend e l kez et t , hog y t av al y n yá ron s em l ehet t e m a t úri vás á r rész ese, m i nt pót ut as eg y t est vér t el epül ési m e gbesz é l és al kal m ával i sm erhet t em m eg az t a hel yet , am el yne k P et őfi Nag ysz al o nt áról j övet két al kal om m al i s vendége vol t . Akárcs ak S epsi sz ent gyö r gyö n, Túron i s el t öl t öt t a köl t ő eg y - e g y éj sz akát . Nál unk a r é gi rendsz er i dej én m eggondol at l anul é s sebt ében l ebont ot t Bogdán -udvarh áz vendé ge vol t . Túron e g yi k al kal om m al éppen f el esé gével , J úl i ával i dőz öt t . It t sz ül et et t m eg a városhoz köt ődő verse, az Ut az ás az Al föl dön cí m ű, S epsi sz ent gyö r g yről t al án ut ol só l e vel ét kül dt e Tordára a rá ot t várakoz ó fel esé gének és Zol t án fi ának. Marékn yi i sm erős, kedves bar át fo gadot t , ol ya nok, ak i kkel nem e g y al kal om m al koccant m ár a sz ékel y kö m én yess el t el e pohár. Annál t öbb vi rággal senki s em várhat t a hárm as k ül döt t ségünket , a m e nn yi vel H erb ál y Kál m án ré gi bar át unk, eg yko ri t est ül et i képvi sel ő, ug yani s saj át vi rágüz l et éb en fo gadot t . A vá ros be m ut at ását P at kós Éva képvi sel őr e bí z t ák, az az Évi kére, aki l e gal ább ann yi ra sz eret i vá rosát , m i nt Ki sg yör g y S ándor és Kar ácso n y Lá sz l ó kő röspat aki el öl j árók fal uj u kat va g y éppen j óm agam sz ül őfal um at , Árkost és Három sz éket . T úl a ra g yo gó vi rágköp en ybe öl t öz öt t városköz pont em l ékei n -néz ni val ói n, m i el őt t m agunk k eres ésébe kez dt ünk vol na, az eg ykori H árom s z ék és a ré gi Mez őt úr kapcsol at a i nak bo ncol gat ás áb a, ba rát ai nk i nkáb b az ál t al uk i s éppen n e g yedsz áz ad a i sm ert t est v ért el e pül ések j el en éről ak art ak h al l ani , s arra éb redt ünk, ho g y He rbál y Kál m á n rádi óri port erként a hel yi adó
st údi ój ába i nvi t ál t , hog y a köz sé gk öz pont pol gárm est ere az i kerf al u h el yz et éről -ki l át ásai ról , j óm agam pedi g Há rom sz ékről besz él j ek a város rádi óhal l gat ói nak. A t i kkasz t ó n yá ri káni kul ában t al án érez het t ék, ho g y m i ként csurrannak - csobogn ak a há ro m sz éki borvi z ek, s t et em es rész ük m i ként vesz i út j át ki hasz nál hat at l anul az Ol t f ol yó, a Duna és a t en ge r fel é.
Régi és ú j k ötések Mez őt úr t ört énet éve l csak l épésekben i sm erkedhet t ünk. J ó vol t m egt udni , hog y m ár a vá ros cí m ere i s m a ga a t ört énel em , u g ya n i s m ez ővárossá n yi l vání t ó okl evel e 1378 -ból , Na g y Laj os ki rál yt ól sz ár m az i k, ak i t öbb í z ben i s m egfordul t Túron, és az Anj ou -ural kodóra ut al a v áros cí m eréb en az Anj ou -l i l i om . A sz obrok -em l ékt ábl á k t anúi a v árost ört é net nek. S z ékel y Dóz sa G yör g yöt nál unk Dál nokon harcb a i ndul ás el őt t , Túron ki végz ésének pi l l anat ában áb ráz ol j a e g y m on um ent ál i s em l ékm ű. Túr rész t vet t az al föl di kurucfel k el ésben, m i ként Három sz ék i s. Az 1848 -as sz abadságh ar cban Kossut h Laj os sz em él yes en ker est e fel a várost al föl di t oborz ói al kal m ával , és em l ékt ábl a j el z i a C z ebe -ház at , am el yn ek k ét al kal om m a l vol t vend ége. Mel l sz obra a Kossu t h -t éren ál l . Mi nál unk ug ya n nem j á rt sz em él yesen – m ondt uk –, de S epsi sz ent gyö r g y v áros kül döt t sége f el ker e st e Turi nban és át adt ák n eki város unk dí sz pol gári ok l evel ét . Mel l sz obra a n evét vi sel ő ut cában ál l , s a dí sz pol gári kül döt t s ég csoport k épe é s e g y d edi kál t Kossut h -port ré csal ádi öröksé gként sz obám fal án fü gg, ug yani s an yai nag ya pám t est v ére – S i kó Lász l ó váro si rendőrkapi t án y – i s t a gj a vol t a sepsi sz ent g yör g yi kül döt t ségnek. Mondanunk sem kel l , hog y a kőröspat a ki ak , kál noki ak, de az árkosi ak i s, t öbb al kal om m al ré sz t vevői vol t ak a t úri vásárn ak. Fén yké pek és em l ékek t ol akodnak, ha a m ez őt úri kapcsol at okról érdekl ődünk b ár m el yi k f al uban. Dr. Kri z sánné J óz sa P i roska m ez őt úri peda gó gus ne g yed sz áz ada kedves vendé ge f al unapi rendez v én yei nknek é s a körn yez et véd el em apost ol áról , Kaán Kál m ánról el nevez et t orsz ágos eg ye sül et ba rát j aké nt gondoskodi k m ég m i ndi g arról , h og y Kál nokon, Á rko son és Kőröspat ako n em l ékj el ekkel , port ré -dom borm űve kkel ékesí t et t em l ék t ábl ákkal pecs ét el j e m eg M ez őt úr és az em l í t et t t el epülései nk nem es, sok ol dal ú és m aradan dó kapcsol at ai t . Árkosi Benkő G yul a (1888 –1958) néhá n y évi g vol t a m ez őt úri R eform át us Gi m náz i um t anára. Az ő nevét vet t e fel a Mez őt úri Körn yez et - és Term ész et védel m i Okt at óköz pont Egyesül et , a gi m n áz i u m ban sz em él yér e em l ékez t et a nevét vi sel ő Benkő G yu l a -em l ékt er em . B en kő haz aérkez et t , ug yani s a t úri ak Benkő - em l ékt ábl át hel yez t ek az ár kosi köz ségház a hom l okfal ára i s. Bar át i kapcsol at fűz t e Benkőt a köl t ő Ápri l y Laj oshoz , aki verset i s aj ánl ot t neki . Term ész et búvár, g yal o gt úr áz ó vol t , ért ékes t árg ya kkal gaz da gí t ot t a a gi m náz i um ok sz ert árai t . 1939 – 4 1 köz öt t fel el ős
sz erkesz t őj e vol t a Mez őt úron m egj el en ő Eg yet ért és l apn ak, t agj a a Ma g ya r Term ész et t udom án yi Társasá g nak. Kri z sánné m oz gat óru gój a vol t a m a g ya r erdőt örvén ye k at yj á nak, Kál noki Bedő Al bert nek (1839 – 1 918) sz ervez et t em l ékál l í t ásoknak, a kál noki i skol a névadó ünnepsé gén e k és az épül et hom l okfal án el hel ye z et t Bedő Al be rt -em l ékt ábl a ál l í t ásának. Tenni ak arás a révén sz ül et et t m eg az árkosi i skol a névadój a, a z ool ógus és akadém i kus Árkosi Gel ei J óz sef (1885 –1952) dom borm űves em l ékt ábl á j a. Kőröspat ak sem m arad ki a so rból – j el ez t e l egut ol só besz él get ésünk al kal m ával – , em l ékt ábl át sz ándékoz unk ál l í t ani dr. Asz t al os G yö r gy (1895 –1975) m ez őt úri j ogász nak i s kőröspat aki sz ül őház án. Mi ndket t en örvendez t ünk az on, hogy a po m ol ógusként i sm ert Budai J óz sef (1851 –1939), az erdővi déki Bodos j el es fi a i s t anára vol t a m ez őt úri R eform át us Gi m náz i um nak, ahol két évi g t aní t ot t . Fol yam at b an van – m ondt a P i roska – a neves skól ában e gy Bud ai -em l ékt e rem l ét rehoz ása. De ne m csak enn yi a sz ál , am i m i nket össz eköt az al föl di várossal . Gen eal ó gus l eg ye n, aki ki kut at j a, m i l yen r okonsági kap csol at van a bodoki Fodor csal ádok és Mez őt úr három néh ai t udós em bere, a Bodokon sz ü l et et t Bodoki Fodo r Zsi gm ond (1885 – 1 962) peda gó gus, Bodoki Fod or Zol t án (1913 – 1974) m ez őt úri hel yt ört én ész és kut at ó -l evél t áros, val am i nt i fj . Bodoki Fodor Zsi gm ond (1919 –19 81) köz öt t . Nevüket vi sel i a m ez őt úri Bodoki Fodo r Hel yt ört énet i E g yes ül et . Ma gunka t k ere sve az on m osol yo gt unk, hog y m i i s, barát ai nk i s m agu nkénak/ m a gukén ak t art j ák a t ől ünk odag yöke rez et t csal ádot .
H ol f észk el a ven d égszere tet? Ha van sz ékel y ven dégsz er et et , at t ól a m ez őt úri m a g ya r v e ndégsz er et et sem m arad l e. S z erenc sére sz eret j ü k a hal as ét keket . A búcsúz ás el őt t a pol gárm est er és Bat t a At t i l a Vi kt or al pol gá rm est er t ársas á gá ban ül t ük körül a barát sá g m e gt erí t et t asz t al át , ism erkedt ünk a m ez őt úri hom oki t al aj borai val . Ut óbb a kőröspat aki fal un apon t al ál koz t unk. P at kós Évi ke Tri an o n-em l ékki ál l í t ást rendez et t Mez őt úron, am el yh ez ga z dag erd él yi és három sz éki em l éka n ya got i s g yűj t öt t . Népes köz önség j el enl ét ében n yi t ot t ák m e g a gaz da g dokum ent u m -ki ál l í t ást a t ava l yi kőrösp at aki fal unapon. Ol vasói nk ért esül t ek arró l , hogy a kál noki Bed ő Al bert em l ékház befej ez é se sz erves rész e az erdél yi és a m a g yaro rsz ági erdész t ársad al om t ervei nek. Mi ként az t m egt udt uk, Mez őt úr önkorm án yz at a i s í gér et et t et t , t ám ogat ni fo gj a az épí t kez ést . A reform át us gi m náz i um hum án i rán yul t sá ga m i at t Mez őt úrt be ret t yópart i At hénn ak i s nevez i k.
B ad ár B al ázs Mezőt úron szül et et t (1855 –1939 ), már gyerme kkorában f ogl al kozot t az agyag f ormázásával . 1868 -t ól Szappanos Ist ván korsós m est er kez e al at t t anul t a a szakmát . Az 1870 -es éve kt ől készí t et t e saj át os stí l usú kerámi ái t . 1 87 8-i g nyáron gazdasági munkában, t él en a korong mel l et t dol gozot t. 1 87 9-t ől l et t önál l ó mest er. K i ál l í t ásokra 1890 -t ől vi t t e munkái t . Az el ső a sorban Arad vol t , ahol okl ev él l el é s éremm el t ünt et t é k ki , 1897 -b en Brüsszel ben ál l í t ot t ki , i t t i s nagy si kerrel . Az 1896 - os mi l l enni umi ki ál l í t áson á l l ami ezüst érmet ny ert . Dí szt ál j át Erzsébet ki rál ynő i s megvásárol t a. Az 1 900 -as Pári zsi Vi l ágki ál l í t áson i s nagy si kert arat ot t . 1 92 8-ban a magyar kormány t anul mányf i l met készí t et t ve l e, megkapt a a Si gnumL audi s ki t ünt et ést . Az i dőközben országos és vi l ágh í rűvé l et t f azekashoz el j árt ak korának ne vezet es s zemél yi ség ei . Vendé ge vol t Al brecht f őherceg, Jászai M ari , Fedák Sári , M óri cz Z si gmond. Ut óbbi ra kül önösen nagy hat ást t et t , ri port ot , el beszél ést i s í rt ról a. 1932 -ben művei ne k vál ogat ot t anyagát a st ockho l mi múzeum szerezt e meg. 19 39 -t ől 1944 -i g, maj d új abban a Mez őt úr és Vi dé ke het i l ap az ál t al a raj zol t cí ml appal j el ent meg. A Magyar Él et raj zi L exi kon úgy e ml ékezi k meg ról a, hogy a nagy vi l ág ál t al a i smert e meg a magyar f azekass ágot . Él et éről Massányi Józs ef í rt karcol at okat 1941 -b en A m él yből a ma gasba cí mmel , m el y et a T úri Vásár 1 99 1-ben f ol yt at áso kban l eközöl t . Ebb e n j el ent m eg J enei J ános t ol l ából Az öreg reme kes cí mű, szi nt én ról a szól ó vers.
