Csótó Mihály Óbudai Egyetem Digitális Kultúra és Humán Technológia Tudásközpont
„Kisgazdaságok és az információtechnológiák” Jövő Internet NTP Agrár- és Élelmiszeripari Tagozat és a MAGISZ - műhelymunka-
Budapest, 2016. Május 19.
Témafelvetés: az információs technológiák fontossága • „A számítástechnikában és a módszertanban történt fejlődés hatására lehetővé vált meghatározni a kapcsolatot a termés, a vetésidő és a klimatikus tényezők között a tenyészidőszakban. A különbség a tervezett és a valós termés, valamint a változó árak között kimutatható. Ennek az információnak a tudatában a gazdálkodó olyan helyzetbe kerül, mellyel magas biztonsági szinten tud döntéseket hozni.” (Ackerman, 1963) • „Ez az eszközrendszer olyan általánossá vált, hogy ma már Magyarországon is gyakorlatilag minden munkahely egy-egy számítógép, hiszen a klasszikusnak tekintett fizikai munkát végző, bonyolult gépeket is számítógépek irányítják. Az ember e mögött a számítógép mögött, illetőleg inkább előtt áll, sőt ül, azaz világával, tehát munkavilágával és társadalmi világával is ilyen számítástechnikai, híradás-technikai eszközökön keresztül érintkezik.” (Vámos, 1999)
2
Kicsik és nagyok Gazdasági szervezetek
Egyéni gazdaságok
növény Mezőgazdasági állattart terület vegyes ó termes állattartó nagyságkategóriája, gazdas összesen gazdas ztő gazdaságok hektár ágok ágok gazdas ágok < 0,10 515 1 215 135 1 865 107 858 0,10 – 0,14 − 21 2 23 16 773 0,15 – 0,19 − 11 2 13 − 0,20 – 0,49 − 80 8 88 − 0,50 – 0,99 1,00 – 1,99 2,00 – 2,99 3,00 – 3,99 4,00 – 4,99 5,00 – 9,99 10,00 – 19,99 20,00 – 49,99 50,00 – 99,99 100,00 – 199,99 200,00 – 299,99 300,00 – 499,99 500,00 – 999,99 1000,00 –2 499,99 2500 ≤ Összesen
− − − − − − − − − − − − − − − 515
77 173 145 135 127 432 497 594 372 331 163 117 100 62 2 4 654
12 46 43 33 31 129 207 370 330 414 305 354 462 427 127 3 437
89 219 188 168 158 561 704 964 702 745 468 471 562 489 129 8 606
− − − − − − − − − − − − − − − 124 631
növénytermesztő gazdaságok
vegyes gazdaságok
összesen
28 757 17 679 52 200 81 176
6 885 4 131 19 714 36 186
143 500 38 583 71 914 117 362
24 978 20 407 10 361 6 507 4 374 11 515 8 383 6 399 2 337 1 175 399 85 16 − − 276 748
16 804 18 959 11 403 7 585 5 309 14 466 10 344 8 025 3 364 1 829 782 223 53 5 − 166 067
41 782 39 366 21 764 14 092 9 683 25 981 18 727 14 424 5 701 3 004 1 181 308 69 5 − 567 446
A gazdálkodó munkakörnyezete és interakciói: intenzív információs környezet: személy információs tér? Személyes információs tér: “egyedileg összeválogatott tartalmak, személyre szabott információszolgáltatások illetve speciális információkezelő eszközök folyamatosan alakuló ill. fejlődő, gazdagodó „felhője”. (Z. Karvalics, 2012)
Sörensen és munkatársai (2010) nyomán
4
Az IKT-alapú innovációk előnyei Nuthall (2004) és Harkin (2006) nyomán az IKT eszközök által elérhető szolgáltatások legfontosabb előnyei: • frissebb, átfogóbb információk, melyek egyrészt a jobb árválasztásban, illetve az információ időben történő megszerzésében jelentkeznek; • az előbbi előny megvalósulását segítik az újabb típusú, egymással versenyző és akár újfajta információkat nyújtó források; • a környezettel való jobb interakció és együttműködés, beleértve az ötletek cseréjét a közvetlen kollégákkal, de a piacokkal, beszállítókkal történő kapcsolattartást is; • az egyablakos hozzáférés megjelenése, a menedzsmenttel, adminisztrációval töltött idő csökkentésének lehetősége.
Az információs technológia hatékonyan alkalmazható a tranzakciós költségek csökkentésére (pl. Fertő, 1996; Szabó G. 2002), különösen a potenciális tranzakció összegyűjtésével kapcsolatos költségek, az információ feldolgozásának, illetve a döntéshozatalnak a költségeinek csökkentése tekintetében 5
Kutatási módszerek • Kérdőíves adatfelvétel
– A kérdőívben témakörei: informatikai eszközök és az internet használata, az internetet és számítógépet használók sajátosságai, a használat módja és gyakorisága, a gazdálkodáshoz szükséges információforrások értékelése, az innovációt befolyásoló tényezők (az egyén innovációhoz való viszonya, elvárt haszon, informatikai készségek és önbizalom, megfigyelhetőség, kompatibilitás), a gazdálkodó szocio-demográfiai és gazdálkodáshoz kapcsolódó tulajdonságai, a gazdaság jellemzői – A kérdőív kitöltési módja és ideje: 2015 május-június, Hajdú-Bihar megye, falugazdászok segítségével (N=148) • A kérdőív adatainak kiértékelése során használt módszerek: leíró statisztika, főkomponens-elemzés, klaszterelemzés, útelemzés 6
Eredmények – informatikai eszközök elterjedtsége és használata (N=148) 100%
5% 80%
80% 49% 60%
59%
46% 44%
40% 20% 20% 10%
Használ okostelefont
Hagyományos mobiltelefont használ
Nincs saját mobiltelefonja
0% Van az otthonában Van az otthonában valamilyen számítógép asztali számítógép
Van az otthonában laptop, notebook
Van az otthonában Semmilyen kézi számítógép nincs az számítógép/táblagép otthonában
20%
KSH országos ellátottsági adatai: • • • • •
asztali számítógépekkel ellátott háztartások: 53% laptoppal rendelkező háztartások: 45% internetkapcsolattal rendelkező háztartások: 73% mobiltelefonnal rendelkező háztartások: 95% az utóbbi egy évben internetezők: 78%, az utóbbi három hónapban internetezők: 76%
8%
50%
3% 19%
Napi internetező
Hetente többször internetező
Hetente egyszer internetező
Havonta, vagy ritkábban internetező
Egyáltalán nem internetező
7
Eredmények – mezőgazdasági szoftverek, megoldások használata (N=118)
80%
60%
40% 60% 52% 20% 25% 7%
7%
Döntéstámogató szoftver
Elektronikus számlázás, könyvelés
0% Gazdálkodási Napló
Nyilvántartások elektronikus Használ valamilyen alkalmazást vezetése
8
Eredmények – az internethasználat jellemzői (N=118) Szakmai információk keresése (3,22) Tájékozódás képzésekről (3,58) Információkeresés nagyobb beruházásokról (3,27)
Naponta, majdnem minden nap
Piaci árak keresése (2,83)
Hetente, majdnem minden héten
Kormányzati weboldalak látogatása (2,73)
Havonta, majdnem minden hónapban
Időjárási információk (1,70)
Párhavonta, évente párszor
Információkeresés termékekről, szolgáltatásokról (2,53) Mezőgazdasági hírek olvasása (2,53) Mezőgazdasági fórumok, hírlevélek (2,92)
Soha
0%
20%
40%
60%
80% 100%
Saját webes jelenlétgondozása (4,51) Mezőgazdasági program letöltés, telepítés (3,65) Űrlapok letöltése (3,07) Internetes értékesítés (3,99) Vásárlás interneten (3,69) Internetes bank (3,02)
0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90%100%
9
Eredmények – információforrások fontossága
Helyi klub, szervezet (2,74) Konferencia, termékbemutató (2,97) Könyvek (3,14) Internetes oldalak (3,23) Napilapok (3,34) Vevők (3,53) Felvásárlók (3,58) Rádió (3,61) Kereskedő, beszállító (3,64) Mezőgazdasági folyóiratok (3,69)
Szaktanácsadó (3,78) Televízió (3,84) Más gazdálkodók (3,96) Családtag, barát (4,09) Falugazdász (4,55) 0%
10%
20%
30% 5
4
40% 3
2
50%
60%
70%
80%
90%
100%
1
10
Eredmények – a főkomponensek kor és mezőgazdasági szoftverhasználat szerint 1. komponens: „Személyes szakmai források”, amelyben a személyes, szemtől szemben párbeszéd a leginkább fontos,szakmai szereplőkkel 2. komponens: „Hétköznapi források”, ahol a hagyományos, tömegmédia (TV, rádió, napilapok (kis mértékben mezőgazdasági lapok) és a hétköznapi családi-baráti kapcsolatok a jellemzők); 3. komponens: „Analitikus források”, ahol a szakmai tömegmédia (mezőgazdasági folyóiratok és könyvek) és a csoportos tevékenységek (helyi klubok, konferenciák, termékbemutatók) szerepelnek.
Az iskolai végzettség szemszögéből nézve az általános források fontossága fokozatosan visszaszorul a magasabb végzettségűek irányába, míg a szakmai személyes kapcsolatok a gimnáziumi érettségivel és a felsőfokú végzettséggel rendelkezők körében játszanak inkább szerepet, míg az analitikus faktor kiemelkedően jellemző a felsőfokú végzettséggel rendelkezőkre. 11
Eredmények – klaszterelemzés az információforrások alapján • 1. csoport („információhalmozók”, 26%): ők a legtöbb esetben átlagos használói az infokommunikációs technológiáknak, mezőgazdasági végzettsége a csoport mintegy felének van. A faktorok közül jelentős a hétköznapi források és az analitikus információk aránya is, ez a csoport egy sok forrásból információgyűjtő csoport. • 2. csoport („analitikusok”, 38%): a legaktívabb használó csoport, a középkorúak aránya (41-50 évesek) markáns köreikben, és szignifikánsan magasabb a mezőgazdasági szakirányú végzettség megléte (a csoport ¾-e rendelkezik ilyennel). A faktorok közül egyedül az analitikus információk hatása jellemző, míg egyáltalán nem jellemző köreikben az általános források használata. • 3. csoport („izoláltak”, 36%): az ide kerültek közül szignifikánsan kevesebben vettek részt számítógépes képzésen, az előző csoporttal ellentétben közel szignifikáns módon nem tagjai gazdaszervezeteknek, mintegy 15-20 százalékkal magasabb közöttük az idősebbek aránya, és szinte alig akad közöttük (10%), akik felsőfokú végzettséggel rendelkezik, míg mezőgazdasági végzettséggel kevesebb, mint felüknek van (45%). Szinte kizárólagos körükben az általános információforrások használata, de az sem túlzottan erős mértékben. 12
Eredmények – útelemzés modellje
13
Eredmények – útelemzés
14
Köszönöm a figyelmet!
A kép forrása: http://www.canadianinquirer.net
15
