Kísérleti tankönyv. Erkölcstan. párbeszéd. valóság. együttműködés. nemzet. hit. ösztön boldogság. függés. elfogadás. előítélet

Kísérleti tankönyv

Raktári szám: FI-504020801 978-963-682-920-9

829209

„A természet hatalmas, az ember parányi – írja Szent-Györgyi Albert, Nobel-díjas magyar tudós. – Ezért aztán az ember léte attól függ, milyen kapcsolatot tud teremteni a természettel, men�nyire érti meg, és hogyan használja fel erőit saját hasznára.” Ezek a gondolatok jól megragadják az élet lényegét, de megragadják annak lényegét is, hogy mire kell törekednünk az iskolában. Megérteni a világot és helyünket a világban, s azután képessé válni arra, hogy harmóniában élhessünk a környezetünkkel, és harmóniában élhessünk önmagunkkal. Az erkölcstan kérdései is ebben az eligazodásban segítenek. Egy-egy író, költő, egy-egy jelentős gondolkodó eszméi, történetei segíthetnek abban, hogy jobban átlássuk: mit kell tennünk, hogy közelebb jussunk a boldogsághoz, mit érdemes tennünk, hogy jobban otthon legyünk a közösségünkben.

8

TANKÖNYV

789636

Erkölcstan

9

A teljes tankönyv interneten keresztül is megtekinthető az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet honlapján (ofi.hu).

Erkölcstan párbeszéd

nemzet függés 8

együttműködés ösztön

boldogság

elfogadás

előítélet

valóság hit

Erkölcstan 8.

Erkölcstan Tankönyv

8.

Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet

A tankönyv megfelel az Ember és társadalom műveltségterülete előírásainak: 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet (NAT 2012), az 51/2012. (XII. 21.) EMMI-rendelet 2. melléklet: Kerettanterv az általános iskola 5–8. évfolyamára 2.2.06 Erkölcstan megnevezésű kerettanterv előírásainak, valamint 5. melléklet: Kerettanterv a gimnáziumok 5–12. évfolyama 5.2.07 Erkölcstan megnevezésű kerettanterv előírásainak. Tananyagfejlesztő: Alexandrov Andrea, Dobszay Ambrus, Fenyődi Andrea, Jakab György, Szecsődi Tamás Alkotószerkesztő: Fenyődi Andrea Vezetőszerkesztő: Borhegyi Péter Tudományos szakmai szakértő: Gloviczki Zoltán Pedagógiai szakértő: Kelemenné Farkas Márta Fedélterv: Slezák Ilona Látvány- és tipográfiai terv: Vámos Norbert Fotók: 123RF, Thinkstock A tankönyv szerkesztői ezúton is köszönetet mondanak mindazoknak a tudós és tanár szerzőknek, akik az elmúlt évtizedek során olyan módszertani kultúrát teremtettek, amely a kísérleti tankönyvek készítőinek is ösztönzést és példát adott. Ugyancsak köszönetet mondunk azoknak az íróknak, költőknek, képzőművészeknek, akiknek alkotásai tankönyveinket gazdagítják. ISBN 978-963-682-920-9 © Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet A kiadásért felel: dr. Kaposi József főigazgató Raktári szám: FI-504020801 Műszaki szerkesztő: Grafikai szerkesztő: Nyomdai előkészítés: Terjedelem: 12,36 (A/5 ív), tömeg: 252 gramm 1. kiadás, 2016 A kísérleti tankönyv az Új Széchenyi Terv Társadalmi Megújulás Operatív Program 3.1.2.-B/13-2013-0001 számú, „A Nemzeti alaptantervhez illeszkedő tankönyv, taneszköz és Nemzeti Köznevelési Portál fejlesztése” című projektje keretében készült. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.

Nyomta és kötötte Felelős vezető: A nyomdai megrendelés törzsszáma:

Európai Szociális Alap

Bevezető Már negyedik éve foglalkozunk a felső tagozatos erkölcstanórákon különböző kérdések megvitatásával. Idén újabb témák megbeszélésére nyílik lehetőség, részben tovább bővíthetjük tudásunkat, részben pedig rendszerezzük ismereteinket, végiggondoljuk formálódó véleményünket.

Miről is lesz szó? A korábbi évekhez hasonlóan három nagy témát dolgozunk fel. Az első fejezet az emberről szól, aki megpróbálja értelmezni céljait, vágyait, felméri lehetőségeit, kötelességeit, felelősségét. A második téma tágabb közösségeink felé fordul: beszélni fogunk a társadalmi együttélés kihívásairól, a közösség szabályairól, valamint a hazánkhoz és tágabb környezetünkhöz, Európához való viszonyunkról. Végül pedig az ember természetfölötti világról alkotott nézeteivel és a vallásokkal foglalkozunk. Mivel a nyolcadik osztállyal lezárul egy fontos korszak az életben, „ráadásként” átgondolhatjátok, hogyan gyarapodott tudásotok, alakult jellemetek az erkölcsi kérdésekben, és mit kaptatok egymástól. Lapozz előre a tartalomjegyzékhez! Ceruzával tegyél  jelet azok mellé a leckecímek mellé, amelyek érdekesnek ígérkeznek! Ketten-ketten hasonlítsátok össze választásotokat! Ezután jelöljétek  jellel, amelyekről úgy gondoljátok, hogy semmi újat vagy semmi érdekeset nem ígérnek! A későbbiekben lapozzatok újra ide, és állapítsátok meg, hogy bevált-e a jóslatotok!

Az erkölcs belsőnkből fakadó, cselekedeteinket irányító norma, amely értékrendre épül. Az alapvető értékeket az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, valamint hazánk Alaptörvénye tételesen tartalmazza. Egyes értékekről, emberi megnyilatkozásokról vagy azok fontosságáról azonban nem mindig gondolkozunk egyformán. Ezért vitára is módunk lesz, hogy az alapvető értékekről egyetértésre jussunk. „Esik az eső.”

Írj öt-hat megjegyzést vagy véleményt, amelyet a beszélők e ténnyel kapcsolatban megfogalmazhatnak. Például: „Az jó a vetésnek…”

5

Erkölcstan könyvünk témái a való életből valók, így mi, szerzők szeretnénk, ha a témák megbeszélése során saját tudásotokat, tapasztalataitokat „magatokkal hoznátok” az órára. Ezért a leckék első oldalán gondolatébresztő feladatokat találtok, a leckék végén pedig az összefoglaló kérdések segítségével összevethetitek, másként gondolkodtok-e a témáról, vagy éppen megerősödött korábbi véleményetek. Tankönyvünkben a képek nem csupán illusztrációk. A szövegekhez kapcsolódva továbbgondolásra késztetnek, legtöbbször feladat is tartozik hozzájuk. Ezek gyakran a képi kifejezésmód „olvasására”, értelmezésére tanítanak, időnként pedig azt mutatják meg, hogy mindig van más, szélesebb látószög. Mielőtt valamiről vagy valakiről véleményt alkotnánk tehát, próbáljuk meg átlátni a helyzet egészét! Megtervezett munkafolyamat, a projekt

A tankönyvben olyan feladatokat is találtok, amelyekhez tanórán kívüli munka szükséges. Ezek egy része megtervezett munkafolyamatot igényel. Mi is az úgynevezett projekt? • Az ilyen munkafolyamatnak világos célja van: egy „alkotás”, valamilyen új dolog létrehozása. • A munkafolyamatban több részfeladatot kell megoldani, ezeket meg kell tervezni, időben el kell osztani, és ésszerű munkamegosztást kell hozzá kialakítani. • A munka lezárásakor az eredményt és az ahhoz vezető folyamatot értékeljük. Tankönyvünk kilenc ilyen munkafeladatot, projekttémát közöl, amelyek tartalmilag kapcsolódnak a fejezetekhez. Tanári útmutatás szerint lehet belőlük választani. Javasoljuk, hogy 3-5 fős csapatok vállalkozzanak feldolgozásukra. A kilenc ötletből négy egy elképzelt kerettörténetbe illeszkedik. Ennek kiindulópontja egy hír a világhálóról: „Embereket keresnek a Mars-expedícióhoz”. A munka folyamán ennek a kolóniának az életét tervezhetitek meg. Ha ezt a feladatot választod, szükség lesz képzelőerődre, kreativitásodra, de egyben az emberre, az emberi közösségekre vonatkozó tudásodra is. A következő oldalon indul a Mars-projekt.

6

Munkafeladatok (Projekttémák) A Mars-kolónia

ARS!

AM IRÁNY

ETET! KEZDJ ÚJ ÉL

TEREM

R

TS EGY

övidesen megkezdi az űrhajósjelöltek kiválasztását a Mars Társaság, amelynek célja, hogy 2025-re eljuttassa az első telepeseket a Marsra. Bármely földlakó jelentkezhet a programba, ha elmúlt 12 éves. A jelentkezőknek tudniuk kell, lehet, hogy örökre elhagyják a Földet. A leendő marslakók nyolc éves kiképzés után indulnak útnak. Először hat négyfős csapat érkezik a Marsra az alapvető felszerelésekkel: eleinte csak oxigént és vizet fognak előállítani, de már az első csoport visz magával egy hordozható üvegházat, amelyben növényeket termesztenek majd. Évenként újabb telepesek érkeznek, és a tábor néhány év alatt önellátóvá válik.

ÚJ VILÁ

GOT!

A JEGY EGY ÚTRA SZÓL

ÉLETED N AGY LEHE TŐSÉ

GE

Feladatok A csoport – Az emberiség utazása Mi készteti az embert arra, hogy felfedezéseket tegyen? Hasonlítsátok össze a Mars-expedíció tervezőinek céljait a 15-18. századi földrajzi felfedezők (Kolumbusz, Magellán, Cook) céljaival! Gyűjtsétek össze az emberiségnek azokat a problémáit, amelyeket szerintetek nem kellene „magunkkal vinni” egy másik bolygóra! Keressetek ötleteket a megvalósításra!

B csoport – A Mars felfedezése Mit tudtok a Marsról? Vajon a bolygók közül miért a Marsot választották a kutatók az első bolygóközi űrutazás céljául? Milyen űrhajózási programok indultak az elmúlt évtizedben a Mars meghódítására? Gyűjtsetek ezekről információt, és készítsetek rövid előadást vagy posztert! Gondoljátok végig, milyen technikai vagy egyéb akadályokat kell legyőzni a Mars-utazáshoz!

C csoport – Ha téged választanának első űrtelepesnek… Mindenki gondoljon ki három-három érvet az űrutazáson való részvétel mellett és ellen! Összegezzétek és beszéljétek meg az egyéni véleményeket! Milyen szakmai és emberi tulajdonságokkal rendelkező embereket szeretnél magad körül látni a Marson? Milyen felkészítésen kellene részt vennetek? Mi lenne az a hat személyes tárgy, amelyet magaddal vinnél az expedícióra?

7

Tartalomjegyzék BEVEZETŐ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5 I. FEJEZET: MI DOLGUNK A VILÁGBAN? 1. Tanévkezdő – Ismétlés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10 2. Jólét és jóllét . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14 3. Boldogulás, boldogság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18 4. Stressz, stresszoldás, függés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22 5. Együtt dolgozunk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26 6. A média és társadalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 30 7. A valóság médiaképe . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 34 8. Sztereotípiák és előítéletek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 38 9. Behálózott világ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 42 10. NETika: jog és felelősség az információs társadalomban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 46 Munkafeladatok (Projekttémák) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 50 II. FEJEZET: HELYEM A VILÁGBAN 11. A mi Európánk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 54 12. Magyarok határon innen és túl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 58 13. Együttélés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 62 14. Egyéni és közösségi érdek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 66 15. Társadalmi szabálytalanságok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 70 Munkafeladatok (Projekttémák) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 74 III. FEJEZET: HIT, VILÁGKÉP, VILÁGNÉZET 16. Az ember mint értékelő, erkölcsi lény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 78 17. Értékítéletünk és világképünk viszonya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 82 18. A judaizmusról, a kereszténységről, az iszlámról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 86 19. A távol-keleti vallásokról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 90 20. Európa vallási arculata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 94 21. A nagy világvallások erkölcsi tanításai… az embertársainkhoz való viszonyulásról . . . . . . . . . 98 22. A nagy világvallások erkölcsi tanításai… az élet védelméről és tiszteletéről . . . . . . . . . . . . . . 102 23. Párbeszéd és együttműködés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 106 24. Az egyházak társadalmi szerepvállalása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 110 Munkafeladatok (Projekttémák) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 114 IV. FEJEZET: EGY KORSZAK LEZÁRUL 25. Amit most már tudok… . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 118 26. Amivé váltam… . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 120 27. Amit tőletek kaptam… . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 122 28. „Megcsináltuk” – Projektzáró rendezvény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 124 Fogalmak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 126 Játékleírás, képes feladatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 127 Irodalomjegyzék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 128

8

I. rész MI DOLGUNK A VILÁGBAN?

9

1.  Tanévkezdő —

Ismétlés

Rájöttem, minden önelégültség nélkül, hogy van bennem ellenállás ‒ van erőm ‒ van akaratom. • Albert Camus, francia író

• Milyen várakozásaid vannak a nyolcadik év kezdetén? • Milyen feladatokra, esetleg nehézségekre számítasz? Aggódsz-e valamiért? • Képzeld magad jövő év júliusába! Mit gondolsz, miben leszel más, mint most?

Játékok

Játsszatok együtt olyan játékokat, amelyekben két vagy több ember együttműködésére van szükség! Utána beszéljétek meg, mitől működik jól a játék! Például: 1. Figyelj a társadra!

3-6 fős csoportok versenyeznek. A játékvezető megad egy utasítást, amelyet nem a teljes csoport hajt végre. Pl.: A csoportból négyen álljanak fel! 2. Irányítótorony

Egy játékosnak bekötjük a szemét, majd eldugunk egy tárgyat. Ezután a többiek szóbeli utasításokkal elvezetik a tárgyhoz. Változat: egy egyszerű rajzot bekötött szemmel kell megrajzolni a társ utasítására. 3. Csak rám figyelj!

Két játékos beszélget, miközben a harmadik két percig megpróbálja magára vonni a figyelmüket. Nem szabad hozzájuk érnie, túl közel menni hozzájuk vagy hangosan kiabálni. Hasonlatok

Önállóan egészítsétek ki, majd hasonlítsátok össze az alábbi mondatokat! Az iskola olyan, mint …, mert … Az osztályom olyan, mint …, mert … A közösség olyan, mint …, mert … A családom olyan, mint …, mert … A barátság olyan, mint …, mert … A szerelem olyan, mint …, mert …

10

Nyolcadik tanévedet kezded meg az általános iskolában, és a negyedik évet a felső tagozatos erkölcstan tanulásában. Mostanra már láthattad a nagy témaköröket, amelyeket ismétlődően megbeszélünk: Én magam, Én és a társaim, Én és közvetlen közösségeim, Én és tágabb közösségeim, Én és a környezetem, végül Én és a mindenség. Ezekbe szinte minden esemény beletartozhat, amely veled megtörténhet, de kitekintünk mások életére is. A legfontosabb azonban az, hogy te mit gondolsz a felmerülő kérdésekről, hogyan ítéled meg önmagadat és a körülvevő világot. Ezek a vélemények nem állandóak, még a saját ítéleteid is változhatnak, másoké pedig sok mindenben különbözhet a tiédtől. Ezért olyan fontos az önismeret, a mások megértésére törekvés, az elfogadás és a párbeszéd. Hetedik osztályban a fenti témakörökből az első hármat vettük át, idén a második hármat fogjuk. A következő feladatokkal felidézzük a tavalyi anyagot.

A hetedik tanév témái Nagy papírra írt gondolattérképen gyűjtsétek össze azokat a résztémákat, amelyek a tavalyi három nagy témakörhöz tartoznak és amelyeket hetedikben megbeszéltetek, feldolgoztatok! Használhatjátok a hetedikes füzeteteket segítségként. Olyanokat is írjatok be, amelyek a tananyagon kívül szóba kerültek, akkor is, ha nem kapcsolhatók ezekhez a témakörökhöz! A résztémákat tovább bonthatjátok. Például: Én magam



nyelv





Én és közvetlen közösségeim

Én és a társaim

önkéntesség

együttjárás

Értékek Az érték szónak több jelentése lehet. Általánosságban azokat a dolgokat – tárgyakat, viselkedéseket, gondolatokat, eszméket – nevezzük így, amelyek valamilyen okból különösen fontosak egy embernek vagy egy csoportnak. Az erkölcstanban leggyakrabban a legtöbb ember által jónak tartott emberi viselkedéseket, tulajdonságokat, viszonyulásokat jelöljük az érték szóval. Úgy gondoljuk, hogy ha ezek a viselkedések megvalósulnak, tulajdonságok kialakulnak, akkor az emberi közösség jobban működik, és az egyes emberek is elégedettebbek lesznek. • • • •

Gyűjtsetek emberi értékeket! Például: segítőkészség, együttérzés, becsületesség… Egy-egy példával magyarázzátok meg, mit jelent számotokra a szó! Beszéljétek meg, miért válhatnak mindnyájunk hasznára ezek a tulajdonságok! Az értékeket társítsátok a fent összegyűjtött témakörökhöz! Például: önkéntesség – segítség, adakozás, együttérzés. A témákról eszetekbe juthatnak újabb értékek. Egy érték több helyre is kerülhet.

11

Az ember azonban nem csupán önmaga, hanem egy olyan egyszeri, egészen különös, minden esetben fontos és figyelemre méltó pont, melyben a világ jelenségei keresztezik egymást. Hermann Hesse, író

Kicsit mindig megváltozhatunk, anélkül, hogy elveszítenénk önmagunkat. John Gray, író

Az ember előtt két út áll: az egyik az, hogy megvalósítja saját magát, azt, akinek ő született; a másik az, hogy mindent megtegyen azért, hogy szeressék, mert ez a vágy is vele született. És a szeretetnek mindig ára van. Carl Rogers, pszichológus

Nem az vagyok, ami megtörtént velem. Az vagyok, amivé válni akarok. Carl Gustav Jung, pszichológus

Mindenki ki akar válni a többiek közül, mert attól fél, hogy elveszti, hogy nem látja meg önmagát a tömegben. Makszim Gorkij, író

Vagyok, mint minden ember: fenség, Észak-fok, titok, idegenség, Lidérces, messze fény, Lidérces, messze fény. De, jaj, nem tudok így maradni, Szeretném magam megmutatni, Hogy látva lássanak, Hogy látva lássanak. Ady Endre

Csak hadd higgye inkább, hogy különb ember vagyok, mint amilyen vagyok és akkor különb is leszek. Ernest Hemingway, író Magamból vagyok, ez a lehető legtöbb ami lehetek. Fecske Csaba, költő

Állandóan keresem a módját, hogyan lehetnék olyan, amilyen lenni szeretnék, és lennék is, ha... nem volnának mások is a világon. Anne Frank, a holokauszt áldozata

Párbeszéd Olvasd el az idézeteket! Melyik tetszik legjobban? Melyikkel értesz egyet? Melyikkel nem? Az idézetek gondolatai alapján vitassátok meg a következő kérdéseket: • Miért mondhatjuk, hogy minden ember különleges? • Mennyiben befolyásolják az életünket a körülményeink, képességeink, szerencsénk, céljaink vagy akaratunk? • Hogyan hat életünkre és személyiségünkre a többi ember? • Ha minden ember egyedi, mi köthet minket össze másokkal? • Hogyan tudjuk „megmutatni magunkat” másoknak? • Jobb, ha az ember belesimul a közösségbe, vagy inkább emelkedjen ki belőle? • Fel kell-e adnunk önmagunkból valamit, hogy mások elfogadjanak? Ha igen, mit kaphatunk cserébe? • Miért fontos az embernek, hogy mások elfogadják, szeressék? • El kell-e fogadnunk, hogy nem tudunk mindenkinek megfelelni?

12

Az emberi kapcsolatok

Válassz ki egy képet! Milyen gondolatok jutnak róla eszedbe, amelyek az emberekkel vagy az emberi viszonyokkal kapcsolatosak? Készülj fel, és tarts a többieknek egy perces „előadást” a képről! Elmondhatod a gondolataidat, vagy történetet találhatsz ki hozzá!

3

4

1

5

2

6

Összegző kérdések

Idézd fel az erkölcstan hetedik évfolyamos tananyagát, és válaszolj a kérdésekre! • Melyik volt a legérdekesebb téma? • Volt-e olyan téma, amelyről úgy érzed, keveset beszéltetek? Mi hiányzott volna még? • Volt-e olyan kérdés, amelyben nagyon eltérő volt a véleményed a többiekétől? • Emlékszel-e olyan, veled történt eseményre, amely kapcsolható valamelyik témához?

Nézz utána!

• Tekintsd át a nyolcadikos könyv tartalomjegyzékét! Válassz ki három leckét! Ismered-e a címekben szereplő szavak jelentését? • Anélkül, hogy tovább lapoznál, találgass, miről fognak szólni ezek a leckék! Milyen fogalmak, értékek jelenhetnek meg? Előkerültek-e már korábban ezek a témák? • Írj le két-két kérdést mindhárom lecke feltételezett témájával kapcsolatban! • Lapozz a kiválasztott leckékhez! Ha úgy látod, nem esik szó arról, ami érdekel, javasolhatod a csoportodnak és a tanárodnak, hogy egészítsétek ki.

Könyvek , filmek , internetes bejegyzések

Ágai Ágnes verseskötetei: Kamaszságok, NEMzedék. Válassz ki a versek közül hármat, amely tetszik neked! Janikovszky Éva: Az úgy volt... Miben hasonlítanak az 1980-as évek fiataljainak mindennapjai, kapcsolatai a tiédhez?

13

2. Jólét és jóllét

• Mutasd be magad egy hasonló vers segítségével! • A versedben említett dolgok közül melyikhez hogyan jutottál hozzá? • Mit gondolsz, a birtokunkban lévő tárgyak kifejezik-e a személyiségünket?

Volt: kutyám, macskám, békám, aranyhörcsögöm és gilisztám. Gyűjtöttem: címkét, szalvétát, bélyeget, sztárfotót és cipőfűzőt. Kaptam: intőt, rovót, dicsérő oklevelet, bronzérmet, pofont és influenzát. Van: igazolványom, szemüvegem, zsebpénzem és magamhoz való eszem. Nincs: részvénypapírom, ballisztikus rakétám, keménykalapom és rendérzékem. • Ágai Ágnes: Kamaszságok

Öröm - bánat

• Idézzetek fel olyan helyzeteket, amelyekben valamire… ingerülten – megértően jókedvűen – bosszúsan bizakodva – borúlátón készségesen – elutasítóan reagáltatok. • Beszéljétek meg, miért lettetek ingerültek, bosszúsak stb!

Életfeltételek

Alkossatok 3-5 fős csoportokat! Minden csoport vitasson meg egyet az alábbi kérdések közül! Gyűjtsetek össze 8-10 ötletet! • Milyen feltételek szükségesek ahhoz, hogy az ember életben maradhasson? • Milyen feltételek szükségesek ahhoz, hogy fizikailag és lelkileg egészségesek maradjunk? • Mi biztosíthatja az ember boldogságát? Ezután a táblán összegezzétek, amit gyűjtöttetek! Találtatok-e hasonlóságot? Volt-e vita a csoportban? Ha igen, miből fakadt?

14

Jól élünk-e? Jólétben élünk-e? Jól érezzük-e magunkat? Megvan-e mindenünk, ami egészségünkhöz és boldogságunkhoz kell? Találkoztál-e már olyan emberekkel, akik szerény körülményeik ellenére boldogok? Ismersz-e olyan embert, aki anyagi biztonságban él, mégsem elégedett az életével? A jólét szó hétköznapi értelemben anyagi biztonságot, viszonylagos gazdagságot jelent. Mégis, ha fel akarjuk sorolni, mi szükséges a jóléthez, nem tudunk egyértelmű listát készíteni. Közgazdászok és kutatók próbálják meghatározni, melyek lehetnek azok az alapvető javak, amelyek eszközök ahhoz, hogy az egyén teljes életet élhessen. Létünk és egészségünk fenntartásához szükség van megfelelő táplálkozásra, lakhatási lehetőségre, biztonságra és melegre, ruházkodásra, egészségügyi gondozásra. Magyarországon minden évben kiszámolják a közgazdászok, mennyi pénz szükséges ahhoz, hogy egy ember szerény körülmények között biztosítani tudja a folyamatos életvitelt. Ezt nevezik létminimumnak. Az embernek azonban igénye lehet tanulásra, művelődésre, szórakozásra is. Mindezeknél fontosabbak azonban az örömet adó emberi kapcsolatok, amelyek önbecsülésünket is erősítik és lelki támaszt is adnak. Az alapvető javakhoz tartozhat a választás és cselekvés szabadsága, a társadalom által biztosított jogok és lehetőségek, a megbecsülés. Azt, hogy az ember hogyan érzi magát, mennyire elégedett az életével, jóllétnek is nevezik. Kutatások azt mutatják, hogy ez nem kizárólag az anyagi lehetőségeinktől függ. Az évente az egész világon elvégzett boldogságérzet-mérések szerint néhány szegény ország lakói boldogabbnak érzik magukat, mint sok fejlett ország polgárai.

■ A szöveg alapján gondoljátok tovább a következőket: • Szerintetek melyek azok az anyagi javak, amelyek minden állampolgárnak járnának? • Milyen jogokról tudtok, amelyek megilletik a gyermekeket? • Milyen területeken érvényes a társadalomban a választás szabadsága? Mitől függ, valóban választhatsz-e? • Gyűjtsetek példákat az alapvető javakra, majd döntsétek el róluk, hogy vajon csak pénzen lehet-e megszerezni őket! Melyek nem vehetők meg? Hogyan lehet hozzájuk jutni? • Mit gondoltok a fenti képről? Mi lehet ennek az úrnak a birtokában? Mi teheti őt elégedetté?

15

Tíz év a Gulágon – beszélgetés Placid atyával Olofsson Károly bencés szerzetes, sokak Placid atyája tíz esztendőt töltött a Gulágon. A harminckétezer magyar politikai elítélt közül egyike volt azoknak, akik hazatértek. Hogyan szólt a túlélés első szabálya a Gulágon? A szenvedést nem szabad dramatizálni, mert egyre gyengébbek leszünk. A második szabály: a szenvedés elkerülhetetlen, de az élet apró örömeit észre kell vennünk! Tavasszal például marharépát egyeltünk, a picikéket pedig nekünk adták. Ha a káposztalevesbe két kis répa került, micsoda örömöt jelentett! Vagy más példa. Örökké motoztak bennünket. De ha a katona elfelejtette levenni a fejemről a vattasapkát, nem fáztam meg. Minden apró örömöt észrevettünk, hogy túléljük valahogy a borzalmakat. Placid atya hazahozott a lágerből egy keresztet. Egy Kecskemét melletti tanyáról származó analfabéta fiatalember faragta négy

hónapig. Egyszer talált egy darabka vaslemezt, amit három hónapig csiszolt, hogy kése legyen. Közben örökké elásta, nehogy észrevegyék. A lágerban nekem az volt a feladatom, hogy tartsam a lelket a fogolytársaimban. Boldog lehettem, mert rámtalált az életfeladatom. Frigyesy Ágnes nyomán

Egy lottómilliárdos élete 2013-ban több mint 46 millió eurót nyert egy fiatalember az Eurojackpoton. Még leírni is nehéz a számot, nemhogy felfogni. Szakértők szerint a milliárdos nyereményt rövid ideig boldogságérzet követi, de ezt egyhamar depresszió és üresség érzése válthatja fel. A nyertesek nincsenek hozzászokva ahhoz, hogy ekkora pénzhalmon üljenek, és az ezzel járó stresszhez sem. Ha a környezet tudomást szerez a pénzről, a nyertest elárasztják a kérések, adjon pénzt műtétre, lakásra, tanulásra,

mondván: neki van elég, és ha jó ember, ad másnak is. Ez hatalmas nyomás, mert a nyertesek jók akarnak lenni. A nagy nyeremény csak azok életébe hoz boldogító változást, akik tudják a választ a legalapvetőbb kérdésekre: Ki vagyok én? Mi tesz engem maradéktalanul boldoggá? Miben hiszek? Az ölébe pottyant gazdagság hatalmas feladat elé állítja az embert: kiderülhet, kicsoda is ő, milyen ember valójában. www.nlcafe.hu

Párbeszéd • • • •

Mi mindenben különbözik a szövegekben bemutatott két élethelyzet? Milyen örömök segíthetnek túljutni egy nehéz helyzeten? Miért tehet boldogtalanná a gazdagság? Mennyiben tudsz egyetérteni a következő idézettel: „A boldog emberek titkára mindig a biztonságérzetben, a kis dolgok fölötti spontán örömben és a nagy egyszerűségben találtam.” Phil Bosmans, keresztény író • Mit tehetünk azért, hogy szebb színben lássuk magunkat és a világot?

16

Hogyan látjuk az eseményeket?

• Mi történhetett? Gondoljatok ki kétféle történetet a képhez kapcsolódóan! Egyik legyen pozitív, örömteli eseménysor, a másik végződjön rosszul! Játsszátok el egymásnak! Melyiket volt kön�nyebb kitalálni? Milyen érzéseket keltettek a nézőkben? • Játsszatok időjárásjelentést! Válasszatok a piktogramok közül, és mondjátok el, milyen lesz másnap az idő! Az egyik „rádióadó” a közelgő időjárás lehetséges előnyeit emelje ki, a másik a kellemetlenségeit! Milyen érzés az egyik és a másik „adást” hallgatni?

Játék ● Sajnos… szerencsére… Egy játékos elkezd egy történetet, majd a következő foly-

tatja, úgy, hogy a sajnos szóval kezdi a mondatot. A harmadik játékos a szerencsére szóval folytatja a történetet, és így tovább.

Összegző kérdések

• Válassz ki kettőt az alábbi fogalmak közül, és írj gondolattérképet hozzájuk: elégedettség, siker, boldogság, előrejutás, anyagi javak, egészség, harmónia! Hasonlítsátok össze az azonos szavakhoz írt gondolattérképeket! • Készíts listát azokról a dolgokról, amelyeket eddig megkaptál vagy elértél, és fontosak neked! Miben érzed gazdagnak magad?

Nézz utána!

• Mindenki készítsen egy fotót az őt körülvevő szépségekről, mindennapi örömökről, és állítsatok össze közös fényképalbumot! • Kövesd a híreket néhány napig! Inkább pozitív, inkább negatív vagy semleges tartalmúak? Figyeld meg a felnőtteket, hogyan reagálnak a hírekre! Készíts 3-5 perces előadást megfigyeléseidről! Az előadást vitassátok meg!

Könyvek , filmek , internetes bejegyzések

Nézd meg a Valódi Szépség Rajzok című rövid videót az interneten! Mit gondolsz arról a jelenségről, amelyet bemutat? Jellemző-e rád ez a gondolkodás? Szabó Magda: Abigél. Mit hagy maga mögött a főszereplő, Gina, amikor vidékre kerül iskolába? Milyen örömet talál helyette az új helyen végül? Minek a hiányával nem tud megbirkózni?

17

3. Boldogulás, boldogság

• Miért tarthatja az író ezeket a célokat fontosnak a boldogulás felé vezető úton? Egyetértetek-e vele? • Találtok-e különbséget a boldogság, boldogulás, siker fogalmai között? Keressetek mindegyikre példákat!

Sokszor és sokat nevetni; elnyerni az intelligens emberek megbecsülését, a gyermekek ragaszkodását; kivívni az őszinte kritikusok elismerését és elviselni a hamis barátok árulásait; örülni a szépnek, megtalálni másokban a jót; jobbítani egy kicsit a világon [...] tudni, hogy legalább egyvalaki könnyebben lélegzik, mert te voltál. Ez a boldogulás, ez a siker. • Ralph Waldo Emerson, amerikai író

Írd meg az önéletrajzodat!

A latin eredetű c.v. (curriculum vitae) elnevezés olyan típusú önéletrajzra utal, amely a rád jellemző legfontosabb adatokat sorolja fel. Másold le a füzetedbe és egészítsd ki az alábbi adatlapot!

Nevem: Életkorom: Családi helyzetem: Tanulmányaim: Tudásterület, amelyben legerősebb vagyok: Erősségeim: • a feladatok elvégzésében: • személyes kapcsolataimban: • csoportos együttműködésben: • testi ügyességben: • egyéb (pl. művészeti): Fejlődni szeretnék: „Rémülten néztem körül a szobában, hogy hol az a felnőtt, aki a segítségemre siet. Majd döbbenten rájöttem, hogy az a felnőtt én vagyok, és senki másra sem számíthatok.” Francesca Newby Az idézet kapcsán 3-4 fős csoportokban beszéljétek meg az alábbi kérdéseket! • Az írónő szerint a felnőtt már egyedül marad a problémái megoldásával. Ti is így látjátok ezt? • Válasszatok ki három területet az életetekben, amelyről úgy gondoljátok, meg fog változni felnőttkorotokra! Hogyan és miért változhat meg? • Melyek azok a feladatok, amelyekért már most te vagy a felelős? • Mit gondoltok, mi teszi az embert felnőtté? Készítsetek közösen gondolattérképet!

18

Mindnyájan a nekünk jó dolgok felé szeretnénk közeledni és a rosszakat elkerülni. Önismeretünk segítségével megtalálhatjuk, mi jelenti nekünk a jót, minek örülünk, mi tesz elégedetté. A jó és rossz azonban nem mindig válik külön. Előfordul, hogy egy távolabbi célért lemondunk pillanatnyi kényelmünkről. Konfliktust okozhat, ha a viselkedésünk másnak gondot okoz, ilyenkor kompromisszumot köthetünk. Ragaszkodunk saját javainkhoz, mégis sokszor adunk másoknak belőle örömmel. Társainkért vállalunk kényelmetlenségeket is. A boldogulást nevezhetjük az életben való előrejutásnak, a jólét és jóllét eléréséhez szükséges feltételek megszerzésének. A siker egyszerre jelentheti a környezetünk elismerését, megbecsülését és azt az elégedettségérzetet, amikor elérünk egy kitűzött célt. Nehéz azonban megfogalmazni, mi is a boldogság. Ez elsősorban attól függ, milyen képet alkotok saját életemről: jónak tartom-e, megfelel-e – sokszor előttem is rejtett – igényeimnek, vágyaimnak, értékeimnek. A mesehősök sok viszontagság után érik el a boldogságot. Mit tehetünk mi a saját boldogságunkért? Néhány körülményt az életünkben nem tudunk megváltoztatni. Mégis többféleképpen törekedhetünk a boldogságra: önmagunk megismerésével, lehetőségeink felmérésével, tudomásul véve azt, hogy nehézségek mindig vannak, és a célok elérése áldozattal is járhat. Ezenkívül a derűlátó életszemlélet is segít ebben. ■ Válassz ki egy célt, amelyet a közeli vagy a távolabbi jövőben el szeretnél érni! Gondold végig vele kapcsolatban a következőket: milyen külső feltételek szükségesek hozzá, milyen akadályokba ütközhetsz a megvalósítás során, neked mit kell tenned érte, és miért fontos neked ez a cél, vagyis milyen értéket képvisel! Az alábbi ábra segíthet. Fontos nekem, mert: ne unatkozzam nyáron Fontos nekem, mert: Bogi is megy Kell hozzá: pénz Amit tehetek: spórolok a zsebpénzemből

Fontos nekem, mert: fejlődnék még kéziben

Cél: nyáron kézilabdatáborba menni

Kicsit félek, mert: nehezen ismerkedem Amit tehetek: igyekszem barátságos lenni

Kell hozzá: szülői engedély Amit tehetek: segítek anyunak

Kicsit félek, mert: a többiek jobbak lesznek nálam Amit tehetek: nyárig edzek még

19

■ A következő szövegekben elképzelt személyekről olvashattok, ám a valósággal egyezés nem feltétlenül a véletlen műve. Ismertek-e hasonló életutat bejáró embereket? Tódor 15 éves korában már fent volt a közös- Imola először négyéves korában vett részt ségi oldalakon, ahol poénos, sokszor provo- egy balettórán, ahová édesanyjával Imola nőkatív megjegyzéseivel és szelfijeivel hamaro- vérét kísérték el. A kislányt annyira elbűvölte san sok követőt szerzett. Ők is két csoportra a tánc, hogy megengedték neki, hogy beállváltak szét: egyik a feltétlen rajongók, lájkoló jon a nagyobbak közé. Az iskolában alsó tacsapata, a többiek viszont Tódor – és egy- gozatos korában heti négy-öt tréningen vett más – online szidalmazásában találták meg részt, tízéves korától már napi kettőn. Amíg a szórakozást. Tódor néhány év alatt celebbé legtöbb osztálytársa tanítás után szórakozni vált a neten, de nem tűnt el a feltörekvő ifjak ment vagy a neten élték az életüket, Imola a között, hanem sikerült bekerülnie egy való- balett-teremben dolgozott azon, hogy egyságshow-ba, amely immár a tévénézők köré- re tökéletesebb mozdulatokra legyen képes. ben tette őt ismertté. Rendszeres szereplője Amikor megkérdezik tőle, nem bánja-e azt, a bulvársajtónak, és továbbra is napi online hogy nem a kamaszok szokásos életét éli, így kapcsolatban áll rajongóival a különböző kö- felel: „Tényleg nincs túl sok szabadidőm, de zösségi oldalakon. Immár felnőttként életve- éppen ezért sokkal tudatosabban kell élnem zetési tanácsokat ad, rendszeresen posztolja és terveznem a jövőmet – még ha csak a hétmagánélete eseményeit, amelyeket lelkes végéről van is szó. De ami a legfontosabb, kommentek kísérnek. Jelszava: "Senki sem imádom a táncot, úgy érzem, hogy megtalállehet tökéletes. Belőlem is hiányzik a hiba!" tam, ami örömöt és sikerélményt ad.” A magyar celebek listáján a 18-dik helyet Imola a világban is sikert arat. Először foglalja el, és tavaly ő lett a harmadik legné- Magyarországon lépett fel több híres társuzettebb a kamaszok között az Instagramon. latban, majd a legfiatalabb meghívott táncosIdőközben televíziós karrierje is folytatódott, ként szerepelt Olaszországban, Nagy-Britanegy magazinműsor riportere lett. Az állandó niában és Oroszországban, Moszkvában is. figyelemfelkeltéshez azonban sokszor van Itthon a tánc mellett társadalmi ügyekért is szükség már-már botrányos megnyilvánu- kiáll: kampányarca volt egy jótékonysági aklásokra. Ezért hatalmas ellentábora alakult ciónak, amely az éhező gyermekek megsegíki, ám még ez is őt segíti abban, hogy minél tését támogatja. Nagy álma, hogy valamikor többen ismerjék, beszéljenek róla. Az utóbbi „utazó tánciskolát” hozzon létre, mert küldeidőben népszerűségét arra is használja, hogy tésének érzi, hogy szegény sorsú gyerekeket felhívja a figyelmet hátrányos helyzetű em- ismertessen meg a tánc örömével szerte az berek segítésére. országban.

Párbeszéd Olvasd el az idézeteket! Melyik tetszik legjobban? Melyikkel értesz egyet? Melyikkel nem? Az idézetek gondolatai alapján vitassátok meg a következő kérdéseket: • • • • • • •

20

A sikeressé válásnak milyen két útját mutatja be a két szöveg? Melyek a fő különbségek közöttük? Milyen hasonlóságokat találtok? Mit jelent a siker az egyik, illetve a másik esetben? Kit neveznétek híres embernek, sztárnak, celebnek? Gyűjtsetek példákat! Hogyan befolyásolhatja a média és az internet a sikert? És a boldogságot? Mikor és mitől érezheti valaki magát sikeresnek? Mit gondoltok, mennyiben van szükség a sikerre a boldoguláshoz és a boldogsághoz? Miért fontos az embernek, hogy mások elfogadják, szeressék?

Boldog pillanatok

A családi fényképek gyakran örökítenek meg boldog, emlékezetes pillanatokat. Nézzétek meg az alábbi fotókat, majd csoportokban beszélgessetek a következő kérdésekről: • Mi okozhatja ennek a pillanatnak az örömét a képen látható embereknek? • Milyen előzményei lehettek ennek a pillanatnak? Lehetett-e bennük valamilyen nehézség? • Milyen lehet általában ezeknek az embereknek az élete? Tükrözheti-e ez a pillanat azt, hogy az egész életük boldog?

1

4

2

5

3

6

Összegző kérdések

• Válaszd ki a családi fotóalbumból azokat a képeket, amelyek számodra örömteli eseményeket idéznek fel! • Hogyan képzeled az életedet húsz év múlva? Írj fogalmazást, vagy készíts fotómontázst!

Nézz utána!

• Kérdezd meg felnőtt ismerőseidet, milyen céljaik, álmaik, terveik voltak gyermekkorukban! Mit sikerült megvalósítani ezekből? • Írj listát olyan emberekről, akiket csodálsz vagy tisztelsz valamiért! Nézz utána, hogyan jutottak el oda, ahol most tartanak! Mi vagy ki segített nekik? Milyen nehézségekkel kellett megküzdeniük? Le kellett-e mondani valamiről a céljukért?

Könyvek , filmek , internetes bejegyzések

Karinthy Frigyes: Találkozás egy fiatalemberrel. Ki volt a fiatalember? Miben különbözött az írótól? Mi lehetett az oka, hogy nem valósultak meg az álmai? Gyűjts adatokat napjaink sikeres versenyzőiről! Milyen út vezetett a sporteredményeikhez? Mikor kezdtek el komolyan foglalkozni a sporttal?

21

4. Stressz, stressz­ oldás, függés

Ne akkor szedjél fel, amikor már padlón vagyok, akkor kapjál el, amikor éppen lefelé zuhanok! • Graffiti

• Milyen esetben lehet szükség a családod vagy a barátaid segítségére? • Mit gondolsz, milyen gyengeségek miatt kerülhet egy fiatal veszélybe?

A magasban

• Nézzétek meg a képet! Mondjátok ki azokat a szavakat, amelyek először eszetekbe jutnak róla! • Találjatok ki rövid történetet a képpel kapcsolatban! Ki lehet a férfi? Hogy kerülhetett oda? Mi történik vele ezután? • Mit gondoltok, a kép a szabadságot vagy a felelőtlenséget fejezi ki inkább? Vitassátok meg! • Játsszátok el, hogy egy társatok tervbe vesz valami hasonlót! Milyen érvek hangozhatnak el ellene és mellette?

Ami nyomaszthat…

Olvasd el a következő mondatokat! Hogyan érezhetik magukat ezek a gyerekek?

• A suliban sokszor belém kötnek a nagyobbak. • Otthon megbüntetnek, ha tíz perccel később érek haza a megbeszéltnél. • A bátyám használja a holmimat úgy, hogy nem kéri el. • Minden feleléskor annyira izgulok, hogy nem tudok megszólalni. • Én lettem a fiúk közül az utolsó a kézi szorítóerő felmérésén. • Nagymamám nagyon beteg. • Félek hazamenni, amikor sötét van. • Utálom, ha fényképeznek, szörnyen nézek ki. • Egyik ismerősöm folyton kigúnyol a neten. A szövegből kiindulva gyűjtsétek össze, mi okozhat stresszt egy gyereknek! Mit mondanátok, javasolnátok neki, ami segíthet megoldani a problémáját?

22

A stressz természetes velejárója életünknek, sok esetben nagyobb teljesítményre sarkall. Ha azonban tartósan és nagy mértékben van jelen, feszültséget, idegességet okozhat. Az, aki meg akar küzdeni a stresszel, többféle utat választhat. Törekedhet a probléma megoldására, helyzetének vagy saját viselkedésének, magatartásának megváltoztatására. Kérhet segítséget vagy lelki támogatást szüleitől, társaitól vagy szakembertől. A feszültség oldásának sok útja van. Te is végiggondolhatod, hogy mi segít neked ellazulni egy iskolai nap után: például sport, baráti programok, filmek, játék, netezés, vagy éppen alszol egy jót. Ezek – ha egyik sem túlzottan hangsúlyos – segíthetnek visszanyerni energiádat. Ugyanakkor, ha nem törekszünk az igazi nehézségek megoldására, a feszültség károsíthatja mind testi, mind mentális egészségünket. Hosszú távon nem megoldás a probléma elkerülése. Sajnos azonban sok olyan mesterséges feszültségoldó módszer van, ami szinte észrevétlenül fordul át függőségbe. A függő ember már nem tud meglenni a függés tárgya nélkül, legyen az alkohol, drog, nikotin, energiaital, játék, közösségi oldal, és egyre inkább a függés befolyásolja a viselkedését. Ezt gyakran észre sem veszi magán a függő ember, és ha végül elszánja magát a leszokásra, ahhoz nagy akaraterő kell. A fiatalok körében az alkohol, a nikotin és a drog kipróbálására és használatára nem feltétlenül a feszültségoldás miatt kerül sor. A társaságba tartozás, a felnőttekre hasonlítás igénye sokszor erősebb még akkor is, ha a fiatal ismeri ezeknek az anyagoknak a veszélyes hatását. Erős önismeret és akaraterő kell ahhoz, hogy valaki „kilógjon a sorból”. Ha körülnézel vagy utánajársz, kiderül, hogy a felnőtteket szintén veszélyeztetik ezeknek a szereknek az ártalmai. Örömök és veszélyek

Alkossatok csoportokat! A következő kulcsszavak közül válasszátok ki azokat, amelyek hatása feltétlenül káros! Melyek azok a kulcsszavak, amelyek egészséges életet, elégedettséget, boldogságot adnak? Melyek azok, amelyek túlzásba víve betegséget vagy függőséget okozhatnak?

sport vásárlás

filmek

közösségi oldalak

online játék

szelfi

szerencsejáték

házibuli

chatelés

cigaretta

munka

evés

szerelem

23

Nemrég jöttem haza a gólyatáborból, ahová a leendő iskolatársaimmal mentünk. Teljesen megdöbbentem azon, ahogy néhány felsőbb éves viselkedett. A megnyitón elmondták, hogy a táborban tilos az ital, ők viszont takarodó után kiültek sörözni a teraszra. Nem tudtunk tőlük elaludni, olyan hangosak voltak. Egyik közülünk a szomszédunk, és nagyon jó fej srácnak ismertem. Az ital miatt viszont úgy tűnt, mintha nem is önmaga lett volna. Azóta valahogy másként nézek rá. Tamás, 15 éves Tizennégy éves vagyok, és a nővérem, Reni már egy ideje hív, hogy menjek vele a barátaival a hétvégi partiba. Anyu talán már el is engedne, persze úgy, hogy Reni figyel rám. Ismerem a barátokat, jóban vagyunk és szívesen mennék velük. Csakhogy nemrég véletlenül megtudtam, hogy most már a bulikon rendszeresen isznak alkoholt. Amikor erre rákérdeztem Reninél, csak a vállát vonogatta: „Na és, mindenki iszik, úgy nem is buli.” De anyu biztosan nem engedne el, ha ezt megtudná, én pedig abba a helyzetbe kerülnék, hogy vagy anyunak hazudok, vagy Reniéket mártom be. Edit, 14 éves Árpi a legjobb barátom annak ellenére, hogy elég különbözőek vagyunk. Én sportolok, jól tanulok és inkább otthon szeretek lenni, ő viszont „éli az életet” – tanulás helyett inkább bandázik vagy lóg a neten. De mindig meghallgat, jó humora van, és mindenben segítjük, támogatjuk egymást. Most úgy érzem, hogy nekem kellene tenni valamit érte, de nem tudom, mit. Árpi egy ideje olyan fiúkkal jár szórakozni, akik szerintem veszélyes dolgokba viszik bele. Tudom, hogy nem igazi barátai, és csak azért van velük, mert nem szeret otthon lenni a családja miatt. Elmesélte, hogy milyen bulikban vett részt, elkezdett cigarettázni és inni. Azt mondta, enélkül nem fogadnák el a többiek. Alex, 13 éves Angélával, az ikertestvéremmel nagyon jó a kapcsolatunk. Mindent megbeszélünk egymással. Ezért is volt fura, mikor két napja, amikor hazajött, bezárkózott a szobájába, és hiába kérdezgettem, mi a baj, nem mondta el. Aztán csak azt vettem észre, hogy mikor szokás szerint beléptem az iskolai netes csoportba, rengeteg gúnyos üzenetet kaptam. Kiderült az is, hogy egy fotó miatt, amin Angi van, csak persze sokan összekevertek vele. Nagy nehezen megtudtam, hogy a múltkori osztálybuli után – amin én nem voltam ott – megkínálták itallal, és bár nem sokat ivott, rosszul lett tőle. Alig tudott hazajönni. Kedves osztálytársaink segítség helyett lefotózták, és feltették a netre. Korina, 15 éves

Párbeszéd Milyen eseteket írnak le a beszámolók? Válaszd ki az egyik szöveget, és fogalmazd meg a véleményedet az esettel kapcsolatban néhány mondatban! Milyen dilemmákkal szembesülnek a levélírók és milyenekkel az esetek többi szereplője? Párokban írjatok tanácsot a beszámolók írójának! Párban vagy csoportokban vitassátok meg a következőket: • Elmondanád-e a szüleidnek, mi történik egy házibulin? Mitől függ ez? • Miben kell alkalmazkodni egy csoporthoz és miben nem? • Nem nagy baj, ha kipróbálja valaki az alkoholt, vagy mindenképpen kerülni kell? • Milyen esetekben kell mindenképpen segítséget kérni és kitől lehet?

24

Bulizzunk!

• Szoktál-e házibuliba járni? Ha igen, mitől lesznek jók a bulik? Ha nem jársz, miért nem? • Rendeztél-e már bulit nálatok? Min múlt a sikere? • Gyűjtsétek össze, mi kell a jó házibulihoz! • Állítsátok össze a házibuli tíz szabályát! A csoport fele gyerek legyen, a másik fele felnőtt. Játsszátok el a következő helyzetet!

ABÁLYA GFŐBB SZ E L IK L U a buli! A HÁZIB ok legyen t la á n e n Soha

GYEREKEK: Házibulit szeretnétek szervezni egyikőtök otthonában. Beszéljétek meg a programot, és azt is, mire számítotok a szülők részéről! FELNŐTTEK: Szülőként gondoljátok végig, mit engednétek meg a gyerekeknek és mit nem! A két csoport egyezzen meg a buli szervezéséről! Lezajlott a buli. Meséljétek el, mi történt, és a gyerekek meséljenek róla a szülőknek!

Összegző kérdések

• Gondold végig és írd le, mitől lesz jókedved! • Indokold meg, miért káros az alkoholfogyasztás és a dohányzás! Miért pusztítók a drogok?

Nézz utána!

• … a következő szavak jelentésének: bulimia, anorexia, játékszenvedély, pszichoaktív szerek, anonim alkoholisták. • … a drogok egészségkárosító hatásainak: http://tudasbazis.sulinet.hu. Keresés: Kábítószerek, serkentők, hallucinogének. KIHÍVÁS • Készíts kérdőívet, majd ennek alapján kiselőadást arról, mit gondolnak társaid a dohányzásról! Megkérdezhetsz dohányzó felnőtteket is. Kérdések például: Mi jut eszükbe a dohányzásról? Mennyire ismerik a dohányzás következményeit? Miért kezd el valaki dohányozni? Mit jelent a rászokás? Miért dohányzik valaki, ha tisztában van a káros következményekkel? Hogyan lehet leszokni a cigarettáról? Mit gondolnak mások a dohányzókról?

Könyvek , filmek , internetes bejegyzések

Nézd meg a Mindig választhatsz! című kisfilmet! Miről szól? Keressél további olyan filmeket, amelyek őszintén feltárják szerinted őszintén beszélnek a problémákról!

25

5. Együtt dolgozunk • • • •

A tehetség nyeri a meccset, de a csapatmunka nyeri a bajnokságot. • Michael Jordan, amerikai kosárlabdázó

Hogyan értelmezhetők Michael Jordan szavai? A csapatsportokat vagy az egyéni sportokat kedveled jobban? Miért? Hogyan jelennek meg az egyéni képességek a csapatsportokban? Kiknek az együttműködésére van szükség a sikeres sporteredmények eléréséhez?

Játék

Előfordult-e, hogy együtt dolgoztál másokkal, s ennek eredményeként létrehoztatok valamit? Ha sikerült ilyet felidézned, rajzold le a padtársadnak – mintha csak activityt játszanátok –, s neki ki kell találnia, mi is történt voltaképpen. Elég, ha jelzésszerűen vázolod a jelenetet, mert eközben a társad kérdezgethet a részletekről, amelyekre igennel vagy nemmel válaszolhatsz. Te magad is szerepelj a rajzon, s társadnak azt is ki kell találnia, mi volt a te feladatod. Ezután cseréljetek szerepet! Összefogás

Válassz egyet a három kép közül! Mesélj róla egy történetet! Történetedet képzeld el képregényként! Mondd el, mi lenne a válaszott kép előzménye, és mi következne utána!

2

1

26

3

Két embernek egy 100 kilós terhet kell felemelnie és elvinnie valahova. Mindketten képesek egy 50 kilós csomag felemelésére, de súlyosabbra nem. Mi a helyes megoldás számukra? Ha a teher valamiféleképpen megosztható, akkor valószínűleg az a legjobb, ha szépen elosztva mindketten külön-külön bánnak el a maguk részével. Fél meg fél az egy egész. Ha viszont a teher mondjuk egy pianínó, akkor csak együtt oldhatják meg a feladatot. A csapatmunka lényege tehát, hogy amire külön-külön képtelenek volnánk, az együttműködve lehetséges. A csapatmunka okos munkamegosztást feltételez. Mindenki azzal járul hozzá a közös eredményhez, amit rajta kívül más nem tudna elvégezni, mivel feladata sajátos képességet feltételez. Milyen szerepet kapjon például a focicsapatban az, aki a leggyorsabb, aki a legtermetesebb, aki a legötletesebb, aki a legjobban kitalálja mások szándékait, aki a legbátrabb, aki a legszemtelenebb, aki a legtapasztaltabb, aki a leglelkesebb? E tulajdonságok mentén dönt az edző arról, hogy ki lesz a csatár, a védő, a kapus; ki kap szerepet vezetésnél és hátránynál, a meccs elején és a meccs végén. Vannak olyan emberek is, akik bármilyen szerepre alkalmasak, viszont őket sem szabad túlterhelni, szükség van mellettük olyanokra is, akik tehermentesítik a kiemelt szerepű játékosokat. A munka világában sokan az egyik legfontosabb személyes tulajdonságnak tekintik a együttműködésre (idegen szóval kooperációra) való készséget, akár a szakmai tudással, tapasztalattal vagy elhivatottsággal szemben is. A cégek tréningeken képezik munkatársaikat arra, hogy minél jobban együtt tudjanak működni másokkal, hogy ezáltal hatékonyabban dolgozzanak. E gyakorlati szempont mellett azonban azt se felejtsük el, hogy a közösen elért siker – a „Megcsináltuk!” – sokak számára nagyobb élmény, mint amit a jól végzett egyéni munka nyújthat. Remélhetőleg ezt adja majd az etika tanulása során az előre kitűzött feladat érdekében végzett munka is. ■ Idézz fel a korábbi iskolai pályafutásotokból egy-két közösen megoldott feladatot! Tölts ki róla egy értékelőlapot! (Ha más szempontjaid is vannak, módosíts rajta!) mában vettem · Mikor és milyen té részt a projektben? .............. ................. együtt? · Kikkel dolgoztam .............. . . ............... tom? · Mi volt az én felada .............. ................. a csapatnak? · Milyen sikere volt .............. ................. agam benne? · Hogyan éreztem m .............. .................

Milyen szerepek adódnak különböző projektek megvalósítása során? Készítsetek feladatlistát néhány tipikusan nyolcadikos tervezethez!

Példák: A ballagás megszervezése; Búcsúzóemlékkönyv készítése valaki számára; A jövőbeni kapcsolattartás megszervezése. Kitalálhattok más feladatot is!

27

La Fontaine: Az Oroszlán háborúba indul Az Oroszlán hadat forgat király-eszében: komoly tanácsot ül s szétküldi tisztjeit, sok állatot így értesít. Pártolja mind, maga módján segítni készen: az Elefánt háton vihet szükséges szert a hadmenetben, de küzd is majd az ütközetben, a Medve támadást vezet, a huncut Róka majd csellel segít a hadnak, ellenséget derít a mókázó Majom. Az egyik szól: „Szamár nem kell, lassú nagyon, és Nyulakat se hozz, mindentől megriadnak.”

„Nem – szólt a nagy Király –, én hasznukat veszem: hadnépünk nélkülük teljes nem volna mégse, kürtös lesz majd a Füles, rettent a kürtölése, a nyulakat pedig futárokká teszem.” Okos király, példája bölcsességnek, ésszel hasznát veszi minden kicsiny hivének, mert látja képességüket. Bölcsnek haszontalan itt semmi sem lehet. Fordította: Áprily Lajos

■ Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer négy ember, név szerint: Mindenki, Valaki, Bárki és Senki. Egy szép napon szóltak Mindenkinek, hogy fontos munka akadt, amit sürgősen meg kell csinálni. Mindenki biztos volt benne, hogy Valaki megcsinálja. Bárki megcsinálhatta volna, de Senki nem csinálta meg. Valaki nagyon megdühödött emiatt, mivel ez Mindenki dolga lett volna. Mindenki úgy gondolta, hogy Bárki megcsinálhatná, és Senki nem vette észre, hogy Mindenki kerüli a munkát. Végül Valaki lett az, akit Mindenki okolt, amiért Senki sem csinálta meg azt, amit Bárki megtehetett volna.

Párbeszéd Dolgozzatok csoportokban! Válasszatok a feladatok közül! • Keressetek további tanmeséket és hasonlatokat arra, hogy hogyan tud összehangoltan működni egy nagyobb közösség több tagja, vagy épp arra, hogyan tud meghiúsulni a jó együttműködés! Képes/filmes példákat is hozhattok. Vagy volna egy saját történetetek? • Hogyan tud egy csapat eredményesen működni? Alkossátok meg a sikeres csapatmunka öt aranyszabályát! • Másoljátok ki az alábbi kérdőívet egy lapra és a válaszadók tegyék fontossági sorrendbe az állításokat (1- legfontosabb, 5 - kevésbé fontos). Értékeljétek a kapott eredményt! Azt szeretném, ha a mi munkánknak lenne a legnagyobb sikere. Meg akarom úszni a lehető legkevesebb munkával. Én kizárólag egyedül szeretek tanulni/dolgozni. Szeretném jól érezni magam a csapatmunka során. Szeretném, ha a munka eredményképpen többet tudnék az adott témáról, mint előtte.

28

„Segíts a másikon, hátha majd megsegít!”

Társasjáték 5 játékossal

Rajzoljátok fel az alábbi pályát egy legalább A3-as méretű papírra! Színezzétek az itt látható módon a „csapdamezőket”! Szerezzetek be megfelelő számú figurát, amelyeket bábuként használhattok! (Sem a színük, sem a formájuk nem fontos.) Kockadobással döntsétek el, ki fogja kezdeni a játékot! Helyezzétek el bábutokat az első sorban! A kezdő játékos indul a piros pályán, a második a sárgán, a harmadik a zöldön stb. A játék nagyon egyszerű: annyit léphetsz bábuddal a saját pályádon, ahányast dobtál a kockával. Csakhogy pályádon csapdák vannak: a színezett mezők. Ha ilyenbe léptél, akkor nem dobhatsz. A csapdának az a gazdája, akinek a színével megegyezik a mező színe. Ő megteheti, hogy miután dobott, a saját bábuja helyett a tiéddel lép, s ezzel kiment téged a csapdából. (Higgyétek el: lesz olyan, hogy ez „megéri neki”! Hogy miért, arra magatok is rá fogtok jönni.) Az nyer, aki elsőként ér célba. No de mi van, ha mindenki csapdában ragadt? Nos, ilyenkor az nyert, aki a legtávolabb maradt a céltól… A játék gyorsan pörög, ezért érdemes több kört játszanotok. Elemezzétek az eredményeket, és fogalmazzátok meg a legjobb stratégiát!

Összegző kérdések

• Tankönyvünk minden nagy fejezetének végén található projekttéma. Lapozz az 52., 80. és a 122. oldalakra! Gondolkodj el a következőkön: Melyik témát találom a legrokonszenvesebbnek? Kikkel dolgoznék együtt legszívesebben? Milyen szerepet vállaljak majd én a csapatmunkában?

Nézz utána!

• Az interneten a böngészőbe a „csapatmunka” vagy „teamwork” szót beírva számtalan tanulságos vagy mulatságos 1-2 perces videót találhattok összehangoltan dolgozó emberekről. Gondolkozzatok el azon, milyen képességekkel kell rendelkezniük ahhoz, hogy együtt hatékonyak legyenek! • Miről lehetne még hasonló kisfilmet forgatni? Tervezzétek meg, sőt le is forgathatjátok!

Könyvek , filmek , internetes bejegyzések

Irodalmi és filmes emlékeid alapján állíts össze ajánlót a jól vagy a rosszul működő csapatmunka illusztrálására! Ezt aztán mutassátok be egymásnak, és alakítsátok ki a közös listát!

29

6. Média és társadalom • Foglald össze a saját szavaiddal Király Jenő gondolatának lényegét! • Egyetértesz-e a szerzővel? Álláspontodat igazold egy saját vagy ismerőseid életéből származó megtörtént esettel!

A mozi visszavisz a nagy programokhoz, amelyeket mi már nem tudunk lejátszani, (…) a kiélt szenvedélyekhez, melyeket még ha szabadna és lehetne is, úgyis szégyellnénk szabadon engedni. • Király Jenő, filmesztéta

A következő metaforákat gyakran alkalmazzák a médiára. Melyiket tartod találónak közülük, és miért? Szerinted a média…

… kapuőr, aki arról dönt, hogy egy információ hozzáférhető legyen?

… tükör, amellyel magunkra nézünk?

… a világra nyitott ablak?

… az életben eligazító kalauz?

Médiahasználati szokásaink

• Hány percet töltesz naponta tévénézéssel? És internethasználattal? • Mit gondolsz, egy átlagos magyar gyerek naponta mennyi időt tölt ezekkel a tevékenységekkel? televíziózás: 3 és ¼ óra (4−17 éves gyerekek)

internet: 1 óra 46 perc (15−17 éves gyerekek) • Jelöld be az alábbi grafikonon, milyen mértékű a te média­fogyasztásod a magyar átlaghoz képest! televíziózás: óra 0 ● ➊ ➋ ➌ ➍ ➎ ➏ internet: óra

• Szerinted az alábbiak közül melyik növeli és melyik csökkenti a tévénézéssel töltött időt? Ha a családban … nincs otthon internet / … van autó / … alacsonyabb a szülők iskolai végzettsége / … rendszeresen járnak koncertre, színházba / … rosszabb az anyagi helyzet.

30

Bármerre nézünk, médiaüzenetek vesznek körül bennünket, a modern társadalom nem létezne a média és intézményei nélkül. Információhoz jutunk általuk, hatással vannak gondolatainkra és véleményünkre, módosítják a világról és önmagunkról alkotott képünket. Az ipari országok nagy részében a gyerekek ma már több időt töltenek a képernyő előtt, mint bármilyen más tevékenységgel, az alvást leszámítva. Egyes elképzelések szerint a média napjainkban hasonló, vagy még erőteljesebb hatást tud gyakorolni a fiatalok többségére, mint a család, az iskola vagy az egyház. A média irányában megfogalmazott reményeink és félelmeink is hasonlóképpen jelentősek. Tőle várjuk, hogy tudást hozzon az otthonokba, fejlessze a nézők ízlését, erkölcsét, és ebből az elgondolásból kiindulva tartjuk fenn közpénzekből a közszolgálati médiát. Ugyanakkor félünk attól, hogy egyes médiumok üzenetei közül több is káros hatást gyakorol ránk, szítja az emberek közötti gyűlölködést (gyűlöletbeszéd, politikai propaganda), fellazítja a családi kapcsolatokat (pornográf tartalmak), növeli a világban tapasztalható erőszakot az ilyen cselekedetek rendszeres bemutatása révén. Éppen ezért fontos a médiát szabályozni. Az azonban, hogy pontosan mit és hogyan szabályozzunk, éles társadalmi viták tárgya, hiszen minden törvényi tilalom, amellett, hogy korlátoz bizonyos károsnak ítélt megszólalási módokat, egyúttal határok közé szorítja a szabad véleménynyilvánításhoz való jogunkat is. ■ Készítsd el a füzetedben az alábbi táblázatot, majd a szöveg alapján sorold fel, milyen pozitív hatásokat várunk el a médiától, illetve milyen negatív hatásaitól tartunk! Ezután dolgozzatok párban, és folytassátok a sort saját példákkal!

a média pozitív hatásai

a média negatív hatásai

A felsorolt példák alapján 4-5 fős csoportokban vitassátok meg, hogyan lehetne erősíteni a pozitív társadalmi hatásokat, illetve csökkenteni vagy kiküszöbölni a negatívokat!

31

Vigyázat, mozi! Meg kell emlékeznünk a fiatal lányok egy nagyon divatos, káros szórakozásáról s ez a – mozi. Egész irodalma van már annak, hogy a mozi lelkileg, erkölcsileg sőt anyagilag milyen veszedelmes lehet. Néhány külföldi államban meg sem engedik, hogy 18 éven aluli lányok moziba járjanak. (…) a gyermekbíróságok vezetői megállapították, hogy a fiatalkorú bűnösök 80%-a mozidarabok hatására vétkezik. Ott válik kalandvágyóvá, ott tanulja el a betörő fogásokat s csal, pénzt lop azért, hogy moziba mehessen. A legborzasztóbb

hatás azonban, amit a mozi a fiatal lányok amúgy is érzékeny lelki világára gyakorol. Ezer és ezer fiatal lánynak tette már tönkre a lelki egyensúlyát, sokakat kergetett erkölcstelen életmódba, sőt vannak olyanok is, akik bele őrültek. A mozi (…) erős, de pillanatnyi benyomásokat hagy (...) Részben ez az oka, hogy még ismeretterjesztésre sem alkalmas. De nem alkalmas erre azért sem, mert gyorsan lepereg s tartós benyomást nem hagy. Gonda Béla: A fiatal lány otthon (részlet)

Párbeszéd A fenti szöveg 1917-ben íródott, és jól példázza a média erős, de még ismeretlen hatásától való félelmet. Ha ma már nem gondolkodunk is így a moziról, hasonló félelmeink lehetnek a digitális világgal kapcsolatban. Fontosnak tartjuk azt is, hogy szabályozással védjük a kiskorúakat a számukra ártalmas médiatartalmak hatásától. Olvassátok el az alábbi részleteket, majd válasszatok egy szerintetek fontos témát, és készítsetek plakátot egy gyermekeket védő kampányhoz! Használjátok a következő oldalon bemutatott vizuális kifejezőeszközöket is! 1. A 12-16 éves korosztály esetében még kerülendők a különlegesen félelemkeltő jeleneteket tartalmazó alkotások, ahol (…) az áldozatok szenvedésének megrázó ábrázolása részletezett, esetleg a (…) folyamatos fenyegetettség-érzet a film végéig nem oldódik fel. 2. …a szexualitás direkt ábrázolása (…) ennek a korosztálynak még semmiképpen nem ajánlott. (…) különösen kerülendők többek között az olyan műsorszámok, amelyek (…) a partnerkapcsolatban nem az egyenrangúságot hirdetik, illetve társadalmilag elfogadottnak állítják be a csak szexuális célra létrejövő, érzelemmentes kapcsolatokat. 3. A közönséges, durva nyelvezetet illetően ebben a korhatár-kategóriában a sértő kifejezések hatványozott előfordulása, valamint a nemi szervek említése, a szexuális töltetű káromkodások nem megengedettek. 4. A droghasználat direkt vizuális ábrázolása kapcsán az útmutató részletek bemutatása a 16-18 éves korosztálynak nem javasolt, amennyiben a fogyasztás veszélyeit elnézően kezelik, esetleg pártolják vagy fogyasztásra ösztönöznek. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) ajánlása

32

Mitől hatásos?

• Figyeld meg a képet! Milyen a kép szerkezete? Milyen kiemelt elemek vezetik a tekintetünket egyik pontról a másikra? Melyek a lényegesebb, illetve melyek a kevésbé lényeges elemek? • A kép mintha történetet mesélne. Mit gondolsz, kik a szereplők? Mi történt velük eddig? Mi fog történni ezután? • Milyen, a médiával kapcsolatos félelmeket jelenít meg a kép? Te mit gondolsz erről a kérdésről? Állításaidat érvekkel támaszd alá! • Adj címet a képnek, amely szerinted legjobban kifejezi a lényegét!

Összegző kérdések

• Mit gondoltok, összefügg-e a média időgazdálkodásunkra gyakorolt hatása és meg­ győ­ző ereje? • Ha visszalapozol a lecke elejére, melyik médiára vonatkoztatott metaforát tartod most a legkifejezőbbnek?

Nézz utána!

• Készítsetek családtagjaitok körében rövid felmérést! Kérdezzétek meg őket, – naponta hány percet/órát töltenek a médiával, – milyen médiumot részesítenek előnyben, és miért, – használnak-e egyidőben többféle médiumot, – melyik médiumot milyen tevékenységhez veszik igénybe, – mit gondolnak a média társadalmi hatásairól! • A gyűjtött adatokat beszéljétek meg! Figyeljétek meg, láttok-e összefüggést a médiahasználati szokások és a megkérdezettek neme, kora, iskolai végzettsége között!

Könyvek , filmek , internetes bejegyzések

A média különlegesen erős hatása a valóságban: Tarján M. Tamás: 1938. október 30. | Marslakók támadják meg az Egyesült Államokat (Orson Welles Világok harca című rádiójátékáról) http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1938_oktober_30_marslakok_tamadjak_meg_az_egyesult_allamokat/ …és egy regény lapjain: George Orwell: 1984

33

7. A valóság

médiaképe

… nem az számít, igaz-e egy történet, hanem az, hogy érdekes-e. • Tari Annamária, pszichológus

• Igaz-e a kijelentés napjaink médiaüzeneteire vonatkoztatva? Könnyebben válik-e hírré egy információ, ha érdekes? Hallottál-e olyan esetről, amikor fontos információ nem tudott hírré válni, mert nem volt elég érdekes?

Az a legfontosabb dolog (a gyerekre gondolok), Hogy SOHA, SOHA nem szabad,

Hogy tévéműsort lássanak Sőt, legjobb, ha a bárgyú láda Már be sem kerül a szobába.

Roald Dahl: Tanács a televíziózással kapcsolatban (részlet)

A televízió hatása

Csináljatok ötletbörzét Roald Dahl versének ismert részlete alapján! Mindenki mondja ki azt az egy-két szót, ami először eszébe jut! Utána próbáljatok „rendet teremteni” a képzettársítások között! Ki merre indult el? Fogalmak, jelzők, hangzás mentén? Készítsetek a talált ötletek alapján pókhálóábrát, amelynek kiinduló fogalma a „tévé”!

Halász Géza karikatúrájának fókuszában szintén a televíziónak a nézőkre gyakorolt hatása áll. A rajz egyik lehetséges értelmezése szerint, amikor a tévé köti le a figyelmünket, a valóságra való érzékenységünk csökken. Talán még azt se vennénk észre, ha Degas gyönyörű táncosnője a saját nappalinkban lépne fel. Egyetértesz-e ezzel az üzenettel? Fikció vagy valóság

Ha a televízió távkapcsolóját nyomogatva megállsz egy csatornánál, és kb. 30 másodpercig nézed a filmet, kialakul benned a benyomás, hogy fikciós („kitalált”, „játékfilmszerű”) filmet látsz, vagy inkább dokumentumfilmet. Milyen jegyek alapján alakítod ki a véleményedet? Először egyénileg, majd párban gyűjtsetek ötleteket. Az alábbi táblázatot rajzoljátok le a füzetetekbe, töltsétek ki a szempontjaitokkal, végül beszéljétek meg közösen őket. játékfilm

34

dokumentumfilm

Az előző fejezetben a média leginkább szembetűnő, nyilvánvalóan befolyásoló hatásáról volt szó. Vannak azonban ennél finomabb, kevésbé feltűnő hatások is. Minden, amit a médiában látsz vagy hallasz, kezdve a legegyszerűbb fényképpel, kettős természetű. Megörökíti, reprodukálja azt a valóságos pillanatot, amelyben készült, ám ez a bemutatás egyúttal értelmezés is. A kép készítője, amikor dönt a képkivágás nagyságáról, a világításról, a színkezelésről vagy a fókusz megválasztásáról, ábrázolja is az adott tárgyat, kiemeli a szerinte legfontosabb elemeket, értékel, hangulatot teremt. A néző aztán saját kultúrájától – korától, nemétől, társadalmi és etnikai hovatartozásától – függően értelmezi a látottakat, értéket rendel hozzá, olvasatokat hoz létre. Még a legnagyobb hitelesség igényével fellépő médiaszövegek, a dokumentumfilmek, hírek és sajtófotók is ugyanígy kettős természetűek: bemutatják az adott eseményt vagy helyzetet, ugyanakkor értelmeznek és értékelnek is, ezzel befolyásolva azt, ahogy mi, nézők viszonyulunk majd az épp most megismert eseményhez vagy helyzethez. Vagyis a média nem egyszerűen semleges információkat közöl, hanem sajátos szemlélettel és értelmezéssel együtt mutatja be a társadalmi jelenségeket. Ezt nevezzük reprezentációnak. Saját olvasataink a szöveg készítőjének kultúráját és értékrendjét éppúgy megjelenítik, mint a miénket. ■ Magyarázd meg saját szavaiddal a szöveg központi fogalmait! hitelesség

reprodukció / ábrázolás

reprezentáció

olvasat

Magyarázataitokat hasonlítsátok össze, és hozzátok létre a csoport közös értelmezését! Gondoljátok át, hogyan módosulnak ezek a fogalmak egy hír, egy tehetségkutató műsor vagy egy szappanopera esetében! Kapcsoljátok a szöveg jelentéséhez a képet is! A hölgy éppen egy tűzvészről tudósít. A szövegben olvasottak fényében értelmezd a következő gondolatot! „Az újság akkor jó, ha hangjában meghalljuk a magunkét is…” Esterházy Péter

35

A dokumentumfilm valóságáról Nanukról, az eszkimóról készült film az egyik első igazi kultúrantropológiai dokumentumfilm a 20. században. Flaherty 16 hónapon keresztül élt az inuitok között, együtt vadászott velük jegesmedvére, osztozott hétköznapjaik minden percében, a kunyhójukban hívta elő, és a tüzüknél szárította negatívjait. A film azonban szinte teljes egészében megrendezett. […] Nanuk igazi neve Allariallak volt, s a két eszkimó nő közül csak az egyik volt igazából is a felesége. Amatőr színészként alkalmazta őket. Mai terminológiával élve, kreatív dokumentumfilmet készített. „Flaherty […] a film kedvéért az eszkimókat egyébként már rég nem használt hagyományos viseletbe öltöztette. Flaherty naiv és primitív bennszülötteknek állítja be

az eszkimókat, akiket egy egyszerű lemezjátszó is ámulatba ejt, holott valójában ezek a „naiv és primitív bennszülöttek” kezelték a kameráját, hívták elő filmjeit, és aktívan rész vállaltak a filmkészítés folyamatában. […] Flaherty idealizált inuit családot teremt és sztárt állít elénk […], ráadásul drámát is konstruál az Ember és a Természet harcából” – írja Charles Musser az Új Oxford Film Enciklopédiában. Hogy talán Flaherty mégsem túlzott akkorát, amikor a kegyetlen életkörülményeket bemutatta, arra szomorú bizonyíték, hogy a film főhőse, Nanuk (azaz Allariallak) nem sokkal a film bemutatója után éhenhalt. Dér András: Szemelvények a dokumentumfilm történetéből (részlet)

Párbeszéd Szerintetek elfogadható a valóságos körülmények ilyen szintű módosítása egy dokumentumfilmben? Álláspontotokat érvekkel támasszátok alá, és ha a csoportban megoszlanak a vélemények, tartsatok rövid vitát a témában! Segítségül még néhány szempont: A Flaherty célja részben az is volt, hogy az inuitok nehéz életkörülményeire felhívja a figyelmet. Változtat-e ez a szándék munkamódszerének megítélésén? B Előzőleg hosszú ideig volt közöttük, megismerte az életüket, és, amennyire lehet, hűségesen adta vissza – igaz, megrendezett – filmjében. C Michael Duffield dokumentumfilm-rendező mondta alkotótársának: „Ha Baalbekbe mész, az én 82 éves anyám azt akarja látni, hogy valóban odamész. Nem engedhetem meg magamnak, hogy nyolc filmes stáb sorakozzon végig az úton (…) abban a reményben, hogy valamelyiknek majd csak sikerül egy jó felvételt készítenie arról, ha Lord Fisk arra veszi az útját. Ezért meg kell kérnünk téged, hogy a kamera előtt menj arra, és akkor indulj el, amikor forog a gép.”

36

Hősök és áldozatok

A következő fotók reprodukálják az adott háborús pillanatot. Ezek a képek különböző atmoszférát sugároznak, a háborúhoz, a harctéri léthez különböző értékeket rendelnek. Képzeljük el, hogy minden kép alá ugyanazt az egy mondatot illesztjük: Hősök és áldozatok. Írjatok három rövid hírt ezzel a címmel, amelyek kifejezik az egyes képek hangulatát és a háborúhoz való eltérő viszonyulást! 1

2

3

Összegző kérdések

• Foglald össze, mit jelent az, hogy minden médiaszöveg megalkotott, és mint ilyen, magán hordozza alkotójának az ábrázolt tárgyról adott értelmezését és értékelését is! • Hogyan értelmezhető egy médiaszöveg esetében a valósághűség fogalma? És a valószerűség? • Készítsetek most valósághű de fiktív riportot egy kitalált eseményről, mondjuk Csipkerózsika látogatásáról a bálban!

Nézz utána!

Készítsetek riportot egy iskolai eseményről! Törekedjetek az objektivitásra, azaz • bizonyítható tényeken alapuljon a szöveg, • válasszátok külön a tényeket és a véleményeket, • vonjátok be az ellentétes állásponton lévő feleket is, • használjatok dokumentumértékű, a helyszínen készült fényképeket!

Könyvek , filmek , internetes bejegyzések

A valóság és annak médiaképe különleges viszonyban áll egymással a következő filmekben: Peter Weir: Truman Show (1998), Flaherty: Nanook, az eszkimó (1921). Áldokumentumfilmek: Jan Sverák: Az olajfalók (1988), Siklósi Szilveszter: Az igazi Mao (1994).

37

8. S ztereotípiák,

…könnyebb egy atomot szétrombolni, mint egy előítéletet!

előítéletek

• Albert Einstein, tudós

• Mi jut eszetekbe az idézetről? Mi az az előítélet? Miért kellene szétrombolni? És ha már Einstein szerint erre volna szükség – miért olyan nehéz megtenni?

Kit választanál?

• Gondold végig, kit választanál szomszédodnak az itt látható emberek közül, és miért őt! • Hasonlítsátok össze, ki hogyan döntött! Milyen előzetes tudás vagy feltevés irányíthatta döntéseiteket? • Írjátok össze ezeket az előfeltevéseket! Az óra végén újra nézzétek át a listát!

1

2

3

4 Ösmertem valaha egy öreg cincárt* (görögöt), a Dugali bácsit, aki mikor a török-görög harcok epizódjait mesélték előtte, hogyan döfi le a török könyörtelenül a görögöt, ahol találja, elszörnyűködve pattant fel: – Oh, a gaz pogány, a gaz pogány! De mikor aztán az elbeszélő egy kanyarodással arra tért rá, hogy ha meg a görög fogja el a törököt, felkoncolja, olajba süti, szelíden morogta: – Mit tudja tenni szegény! Mikszáth Kálmán: Beszterce ostroma (részlet)

38

*A

5

• Miért ítéli meg másképp Dugali bácsi ugyanazt a tettet, ha görög teszi, mint ha török? Te is találkoztál már hasonló jelenséggel? Meséld el!

cincár eredetileg a Balkán-félszigeten élő makedorománok elnevezése.

„Igaz, lány, de egész jó fej...”

„Mit vársz? Ilyenek a fiatalok...”

„...a hipsterek / a nagycsaládosok / a pestiek!”

Ismerősen hangzó kijelentések. Azt hihetnénk, az ilyen általánosításoknak vajmi kevés köze van a valósághoz, pedig a sztereotipizálás az emberi gondolkodás fontos sajátossága, amely az információ egyszerűsítésére és rendszerezésére szolgál. Olyan könnyen megragadható jellegzetességeket nevezünk sztereotípiáknak, amelyekről feltételezzük, hogy egy egész csoportra igazak. „A skótok fukarok, az olaszok szenvedélyesek” – mondjuk, és ezek a kijelentések a minősítésen és kategorizáláson kívül már az értékelést is magukba foglalják. A sztereotípiák tehát nem mindig negatívak, nem mindig szólnak kisebbségi csoportról és nem is mindig hamisak. Fontos jellemzőjük viszont, hogy a változással szemben ellenálló, rögzült látásmódot jelenítenek meg. Fennmaradásukat elősegíti az is, hogy gyakran önbeteljesítő jóslatként működnek, hiszen viselkedésünket akaratlanul is a bennünk élő sztereotípiáknak megfelelően alakítjuk, ezáltal beszélgetőtársunkból ehhez illeszkedő választ váltunk ki. E folyamat azután könnyen vezethet előítélet megjelenéséhez, ami nem más, mint hibás vagy merev általánosításokon alapuló, előre kialakított vélemény. Az előítélet része egy adott személlyel szemben érzett idegenkedés vagy ellenségesség, „amelynek alapja pusztán annyi, hogy az illető egy adott csoporthoz tartozik, és ezért feltételezik róla, hogy a csoportnak tulajdonított negatív tulajdonságokkal ő is rendelkezik.” (Gordon Allport: Az előítélet) • A tanári szerepnek milyen két – adott esetben pozitív – sztereotípiáját jeleníti meg a fenti két kép? Vannak-e / voltak-e olyan tanáraitok, akik valóban így viselkedtek veletek? • Helyezd el a szövegben bemutatott két fogalom jellemzőit egy hasonló halmazábrában a füzetedben!

Sztereotípia

Közös vonások

Előítélet

39

■ Tavaly már beszéltetek erkölcstanórán a férfi és női szerepekről. Most az ezek mögött álló sztereotípiákat vesszük szemügyre. Olvassátok el a következő szövegeket, döntsétek el, szerintetek is ezekkel a személyiségjegyekkel írható-e le egy „igazi férfi”! És milyen az „igazi nő”? y, légy

Petőfi Sándor: Ha férfi vag férfi…

„Így legy

él igazi fé

rfi!”

Mit gondolsz azokról a férfiakról, akik nyíltan kimutatják érzelmeiket? Elfogadható-e például, ha egy férfi sír? Ha igen, milyen esetben? Rendezzetek rövid vitát a kérdésről! A mai kulturális beidegződéseink szerint a sírás a gyengeség, az ügyefogyottság jele. Lányoktól elfogadható, de egy igazi férfi nem sír. Ugyanakkor az ókori görögök idején ez még nem így volt: Odüsszeusz, a tipikus hős többször is sírva fakad – van, hogy csupán azért, mert egy érzelmes dallamot hall. Más kultúrákban akkor kell sírni, amikor egy rég nem látott rokonnal találkozunk. Az ókori görögöknél esetenként el is várták, hogy egy férfi sírjon – például ha családjuk becsülete volt veszélyben. Ez a szokás nem is veszett ki, megmaradt az ókori Rómában és a középkorban is. Még a 19. században is az őszinteség és az erő jeleként értékelték a férfikönnyeket – és nem azért, mert valaki elég bátor ahhoz, hogy megmutassa gyengeségét. www.nyest.hu

Párbeszéd Billy Elliot, az azonos című film főszereplője, fiú létére balett-táncos szeretne lenni. Szerinted lakóhelyén, az angol bányászvárosban ezt a törekvését mennyire fogadják el? És mi a te véleményed? Az ilyen célok ellentétesek az „igazi” férfiakról nálunk vallott nézetekkel? S ez a női harcos? Ő mennyire illeszthető bele a nálunk hagyományos nőképbe? Hogy jellemeznéd őt testtartása, arckifejezése, testfelépítése és tárgyai alapján?

40

Rész — egész

• Ki ez a nő, és éppen mit csinál? Találjatok ki róla egy rövid történetet és ahhoz címet! Mi történt vele, mielőtt a fotó elkészült, és mi zajlik majd a következő percekben? • Most pedig nézzétek meg a tankönyv 126. oldalán a teljes fotót, aminek az itt látható kép csak az egyik részlete. Változott-e az értelmezésetek most, hogy már láttátok az egész képet?

Összegző kérdések

• Nézzétek át újra az óra elején a 38. oldal képei kapcsán felírt szempontokat, előfeltevéseket! Beszéljétek meg, milyen sztereotípiák, esetleg előítéletek befolyásolták döntéseteket!

Nézz utána!

Az előítéletek lebontásában segít, ha személyes ismeretségbe kerülünk az adott csoport tagjaival, és így a feltételezések helyét valós benyomások vehetik át. Ilyen esetet ír le a Fedél Nélkül című lap szerzője, Lázadó is, Punk történet című írásában. – Csá fiúk. (…) vesztek Fedél Nélkült? – Testvér, bennünket teljesen más foglalkoztat, de ha belegondolok… Mire kéne a zsé? – Kaja, pia, cigaretta. – Megtanácskozom a testvéreimmel, nyugi, nem fog bántani senki. Leülök, várok, a csapat tanácskozik, mutogatnak rám. Mondom magamnak, gyerek, itt balhé lesz. Tipli nem tipli? Jön a főnök. – Várj egy félórát, jövünk vissza. Mást nem mond, de határozott. Csapat lelép.  Várok, várok, várok. Arra gondolok, nem rossz srácok. Biztos visszajönnek. Mit ad Isten, már ott is voltak. – Na, testvér, jó csávó vagy. Hoztak mindent, jó bőven. Ruha, kaja, pia. – Kösz, fiúk! – Ne köszönd! Ha valaki balhézik, szóljál, megoldjuk. (…) Adjál két újságot, tudod, (…), nem vagyunk bunkók. (…) melegszívű, jó csávók vagyunk. Ismerjük az embereket, ha kell, segítünk, ha kell, kemények vagyunk. Elfogadjuk a másságot, és a többi... Na csá, testvér, jó csávó maradj!  – Köszönet, előítélet nélkül! Na, hanyas az a kabát? • Mutassatok be három élőképet, amelyen a szereplők találkozása, beszélgetése, búcsúzása látható! A többiek mondják el, milyen viszonyulásról, érzelmekről tanúskodik a szereplők testtartása, egymástól való távolsága, arcjátéka, gesztusai! • Írjátok meg a történetet a punk csapat egyik tagjának szemszögéből! Milyen sztereotip vagy előítéletes vélekedése lehetett a hajléktalan irányában? Változtak-e ezek? Hogyan mesélhette volna el ezt a találkozást egy járókelő?

Könyvek , filmek , internetes bejegyzések Dennis Gansel: A hullám (2008), Stephen Daldry: Billy Elliot (2000)

41

9. Behálózott világ

Az ember alapvetően közösségi lény. Én semmi jót nem látok abban, hogy elzárkóznak, és magányos tevékenységeket folytatnak. Márpedig az internetes aktivitás pontosan ilyen.. • Linda Jackson, pszichológus

• Mi a véleményed a fenti gondolatról? Változtat-e egy magányos ember életén, ha sok virtuális ismerőse van közösségi oldalakon?

Sokszoros identitás

A képéből kiindulva mondjatok véleményt arról, mit jelent napjainkban a következő fogalmak valamelyike: • személyiség, • egyéniség, • önállóság, • egyediség, • önazonosság. Arról is ejtsetek szót, miért pont ezt a fogalmat választottátok, miért volt éppen ez érdekes!

A zsiráf kérdezi a dínótól: – Figyelj, téged bejelölt Noé a Face­bookon? – Nem, miért kérdezed? – Á, semmi…

Közösségi oldalak

Alkossatok csoportokat! Válasszatok a feladatok közül! 1. Gondoljátok végig a következőket, majd válaszaitokat gyors körkérdések formájában os�szátok meg egymással! • Regisztráltál-e valamelyik közösségi oldalon? Milyen információkat osztasz meg magadról? Milyen téged ábrázoló fotókat teszel ki? Milyen típusú információ megosztását nem javasolnád? Miért? 2. Készítsetek fürtábrát a következő két szempont alapján: • internetes közösségek, ha valamelyiknek tagja vagy, • tevékenységek, amelyeket ott végzel. 3. Rövid személyes történettel válaszoljatok a következő kérdésekre! • Mások-e a „virtuális” barátaid, mint akikkel a való életben együtt töltöd az idődet? • Előfordult-e már, hogy választanod kellett, kikkel töltöd inkább az idődet? Melyik mellett döntöttél? Miért?

42

A XIX. század közepéig közvetlen és helyi kultúrában éltünk. Napi szokásaink, szertartásaink a szóbeli és személyes közlések révén szabályozták életünket a lakóhelyünkön éppúgy, mint munkánk során. Ezután jelent meg a sajtó, a film, a rádió, később pedig a televízió közvetített kultúrája, s ettől kezdve vesz részt a média a nyilvánosság gyártásában és irányításában is. Eleinte a közvélemény nyilvános helyeken, pubokban, kávéházakban formálódott, ám később a köz- és magánszféra határai egyre inkább elmosódtak. Végül a magánélet, ha nem vigyázunk, fokozatosan átjárhatóvá válhat a média számára. A XX. század végére létrejött a „globális falu”, amely az új technológia, elsősorban a világháló révén összeköti a helyi kultúrák sokaságát. A helyi ügyeket ma éppúgy az internet fórumain vitatjuk meg, mint a nemzeti szintű kérdéseket, de nemzetek feletti témákban, globális ügyekben is véleményt nyilváníthatunk. A közösségi oldalak révén soha nem látott tömegekhez juttathatjuk el üzeneteinket pillanatok alatt, ezáltal idő- és térérzékelésünk is változóban van. Magánemberként bárhol akadálytalanul mondhatjuk el, amit gondolunk. Így véleményünk olyan kiterjedt hatást gyakorolhat, amilyen régebben csak újságíróként, tömegkommunikációs szereplőként lett volna elképzelhető. Ebből azonban az is következik, hogy napjainkban a nyilvános megszólalás felelőssége már a magánszemélyekre is vonatkozik. Ugyanilyen fontos, hogy magánjellegű információinkat is meg kell védenünk az illetéktelen felhasználástól. Első lépésként tehát gondoljuk át, valóban azt szeretnénk-e, ha az adott kép, szöveg, személyes adat, amelyet egy közösségi oldalon megosztani szándékozunk, tényleg minden ismerősünk számára elérhetővé válna! ■ Foglald össze a bekezdések tartalmát a táblázat segítségével a füzetedben! 1. A közvetített kultúra megjelenésének hatásai 2. A „globális falu” új típusú nyilvánossága 3. A nyilvános megszólalás felelőssége 4. Magánjellegű információink védelme

43

Virtuális (látszólagos, nem valódi) közösségeink 1942-ben, a rádiózás aranykorában egy kivégzés előtt álló amerikai nő utolsó kívánsága az volt, hogy megtudja, mi fog történni kedvenc szappanoperájának a hőseivel az elkövetkező szezonban. Ahogyan a családtagoktól elbúcsúznak az elítéltek, és akkor nyugodnak meg, ha biztonságban tudják őket haláluk után is, úgy akart tudni a börtön magányában családtaggá vált szappanopera-figurák jövőjéről az elítélt. Figyelemreméltó, hogy a börtön vezetése és a rádiótársaság is természetesnek találta és teljesítette a kérést. Császi Lajos A média rítusai (részlet)

Mit gondoltok az elítélt nő furcsa kívánságáról? Írjatok rövid kommenteket az eset kapcsán! Egy nagy papírlap közepére ragasszátok fel a kinyomtatott szöveget, és öt percen át a csoport minden tagja írhat a papírra. Kommentárjaitok egyaránt vonatkozhatnak az eredeti szövegre, de valamelyik társatok véleményére is.

Párbeszéd A fenti szövegben leírt esetet – ha első megütközésünkön túllépünk – többféleképpen is megítélhetjük. Álljon itt most két jelentősen különböző értékelés. A Ez a történet az úgynevezett „nem kölcsönös távolsági intimitás” megjelenése csupán. Ilyenkor a befogadó úgy érzi, elég közel áll a média hőseihez és sztárjaihoz, hogy privát életükről bennfentes információkkal rendelkezzen. Látható, hogy a média még akkor is virtuális közösségként szolgált hallgatójának, amikor a halálra ítélt személy mindenféle valós közösségből fizikailag és társadalmilag egyaránt ki volt rekesztve. Császi Lajos A média rítusai című könyve nyomán B Az információs társadalom egyik jellemzője, hogy az információhoz való hozzáférés, a tájékozottság a vagyonihoz hasonló különbségeket, társadalmi eltéréseket produkál. Hogy ki milyen értékes információhoz jut, azt az is meghatározza, hogy milyen médiumokból tájékozódik. Minél inkább a bulvár a tájékozódás forrása, az egyén annál torzabb képet kap a valóságról, s így társadalmi pozícióját is rosszabb eséllyel képes kedvezően befolyásolni. Minél magasabb társadalmi réteghez tartozik valaki, annál megbízhatóbb információforrásokhoz juthat, azaz nő az ellentét az információgazdag kisebbség és a szórakozásgazdag többség között. Bugovics Zoltán – Szakál Gyula: Szociológia (részlet)

44

Hogy az internet biztonságosabb hely legyen…

Alkossatok 4-5 fős csoportokat, és hajtsátok végre az alábbi akciók egyikét! 1. Készítsetek alsósoknak szóló plakátsorozatot a biztonságos internethasználat 3-4 fontos szempontjáról! Ötleteket meríthettek a következő, kicsiknek szóló, magyarul beszélő rajzfilmekből: • A YouTube-on az OVCE.sk filmjei: – Ne táncolj a farkassal! – Gyapjú nélkül Jelenet a Ne táncolj a farkassal című – Eltitkolt barát rajzfilmből – A fehér juh • A mese.tv-n a gyermekeink internetes biztonsága cím alatt láthatókból: Chat élmény és csatolmány – Sosem vagy egyedül – Netre fel! – Bigyoo ’Bot színre lép 2. Vizsgáljátok át a közösségi oldalakon profiljaitokat biztonság szemszögéből! Az előbb említett rajzfilmeken kívül lényeges gondolatokat találhattok még az eetikett.hu-n is, ahol szakértői javaslatokat olvashattok, illetve a upc.hu oldalon az Adatvédelem a közösségi oldalakon a Személyes adatok és az Online ismerősök című letölthető dokumentumokban. 3. Hozzatok létre kedvenc regényhősötök számára egy „mintaprofilt” valamelyik népszerű közösségi oldalon, amely minden tekintetben megfelel az internetes biztonsági javaslatoknak! Állítsatok mellé egy „sok sebből vérző”, de ugyancsak kitalált hős számára létrehozott „óvatlan profilt” is, ahol minden lehetséges hibát elkövettek, ami csak a biztonságos internethasználat szempontjából elkövethető! Miután bemutattátok a csoportnak, végül ne felejtsétek el törölni ezeket az „álprofilokat”!

Összegző kérdések

• Miután számos különböző szempontból átgondoltátok a kérdést, gyűjtsétek össze a táblán vagy egy nagyobb méretű lapon az információs társadalom előnyeit és hátrányait az egyén, illetve a közösség(ek) számára!

Nézz utána!

• Mit jelent a meme (mém) kifejezés a mai internethasználók körében? Találkoztál-e valamilyen mémmel? • A Science Photo Library weboldalán –http://www.sciencephoto.com/ – a Memetic Fauna részben digitális műalkotásokat találsz. Válaszd ki az egyiket, és vizsgáld meg, hogyan jeleníti meg a témát! Példaképp álljon itt a sorozat Félelem címet viselő darabja!

Könyvek , filmek , internetes bejegyzések

David Fincher: A közösségi háló (2010) A Hogy az internet biztonságosabb hely legyen… című feladat rajzfilmjeit és tájékoztató anyagait itt is megtekintésre ajánljuk!

45

10. NETika: jog és

felelősség az információs társadalomban

A mérnökök adták nekünk az internetet és a web műszaki infrastruktúráját (...), de mi voltunk azok, akik kitaláltuk, hogy mihez kezdjünk vele. • Chris Anderson, újságíró

Soroljatok fel egymás után minél több – változatos szófajú – szót, amelyben a „net” / „internet” vagy a „háló” szavak fellelhetők! Menjen körbe egy tárgy, és akihez ér, az mondjon egy szót, majd adja tovább a következőnek! Addig gyűjtsétek a szavakat, amíg mindenki nem pas�szol! Milyen alap- illetve metaforikus jelentése, milyen hangulata van a felsorolt szavaknak?

Milyen az internet?

Nézzétek meg figyelmesen a képet, majd beszélgessetek a következőkről: • Milyen asszociációkat kelt bennetek az internet képe? • Milyen szín, érzés, hang, tárgy, testrész, személy jut eszetekbe róla? • Mennyiben más ez, mint ami az internet szóról eszetekbe jut?

• Becsüljétek meg, melyik családtagotok hány percet tölt naponta internetezéssel! • Otthon ellenőrizzétek feltételezéseiteket! Mérjétek egy héten át a netezéssel töltött időt, és átlagoljátok a kapott értékeket! Az adatokat jegyezzétek le a füzetetekbe! • Mit gondoltok, sok ez, vagy kevés?

családtag

feltételezett idő

mért / számított idő

te magad testvéred* édesanyád édesapád nagymamád* nagypapád* * Toldj be sorokat, ha többen vagytok testvérek, vagy ha édesanyád és édesapád szülei is élnek!

46

Mekkora változást hoz majd életünkben, erkölcsi rendszerünkben az internet megjelenése? Bár erre a kérdésre még nincs határozott válasz, néhány fontos szemponton már most érdemes elgondolkodnunk. A világháló virtuális világa olyan számítógépek által létrehozott digitális közeg, amely az információ hatékony kezelését teszi lehetővé, nem központosított, interaktív. Azonnal és közvetlenül hozzáférhető rendszer, rugalmas, folyamatosan bővíthető. Mindez lehetőséget ad a soha nem látott sebességű információáramlásra, a tudás gyarapítására, a kulturális sokszínűség megtapasztalására. Ugyanakkor hálózatszerű felépítése miatt pillanatnyilag a maga teljességében nem is ellenőrizhető, ráadásul az interneten hagyományosnak tekinthető névtelenség is okot adhat aggodalomra. Mégis, mivel a világhálón is emberek közötti kapcsolattartás folyik, érvényesnek tekinthetjük rá ugyanazokat az erkölcsi elveket, amelyeket a mindennapok során alkalmazunk, s amelyek betartását másoktól is elvárjuk. Ebből a feltevésből indultak ki a washingtoni Számítógépes Etikai Intézet munkatársai is, amikor összeállították a „Számítógépetika tízparancsolatát”: 1. Ne használd arra a számítógépedet, hogy másoknak kárt okozz! 2. Ne akadályozd mások számítógépes munkáját! 3. Ne szaglássz mások számítógépes anyagai körül 4. Ne lopj a számítógép segítségével! 5. Ne használd arra a számítógépet, hogy hamis tanúságot tegyél! 6. Ne másolj le és ne használj olyan védett szoftvert, amelyért nem fizettél! 7.

Ne használd mások számítógépes anyagait, forrásait engedély vagy megfelelő fizetség nélkül!

8. Ne tulajdonítsd el mások szellemi termékét! 9.

Gondolj az általad írt program vagy az általad tervezett rendszer társadalmi következményeire!

10. Mindig embertársaidat tisztelve, őket tekintetbe véve használd a számítógépet! http://computerethicsinstitute.org • A szöveg alapján írj három olyan okot, amely az ábrán megadott következményhez vezet! Dolgozz a füzetedben!

az internet köze­gében nehezebben érvényesíthetők a társadalmi szabályok • Válassz ki három „parancsolatot”, és találj ki egy olyan döntéshelyzetet, amelyet ezek segítségével oldanál meg!

47

Kérdések az internetről – keresztény szemmel ◗ A mi Istenünk kapcsolattartó Isten. (…) Keresztény közösségeink számára a kezdetek óta fontos volt a kapcsolattartás. (…) A kapcsolattartás által valósult meg, hogy a helyi viszonyaiban élő közösség nem esett ki a nagy egészből. Keresztény Kommunikáció Világszövetsége ◗ Számos nehéz, az internettel kapcsolatos kérdésben nemzetközi megállapodásra van szükség, például: hogyan védhető meg a törvénytisztelő emberek és csoportok magánszférája anélkül, hogy a közbiztonságért és a törvények betartatásáért felelős személyeket akadályoznánk bűnözők és terroristák ellenőrzésében? Hogyan védhetők meg a szerzői jogok és a szellemi tulajdon anélkül,

hogy a köztulajdonban lévő anyagokhoz való hozzáférést nehezítenénk, és miképpen határozható meg egyáltalán a „köztulajdon” fogalma? Hogyan lehet széles alapon üzemeltetni internetes, soknyelvű információtárolókat, melyekhez az internet minden alkalmazója ingyenesen hozzáférhet? Hogyan védhetjük a nők jogait az internethez való hozzáférés és a korszerű információs technológia egyéb területei szempontjából? A legégetőbb kérdés, hogyan számolható fel a digitális szakadék az információkban „gazdagok” és „szegények” között? Az internet etikája. Kiadja a Tömegkommunikáció Pápai Tanácsa. 2002

Párbeszéd Dolgozzatok 4-5 fős csoportokban! Válasszatok ki a fenti szövegekből egy kérdést vagy állítást! Fogalmazzatok meg vele kapcsolatban 2-3 lehetséges, akár egymásnak ellentmondó véleményt, majd adjátok is elő őket! Végül vitassátok meg, kinek a gondolatával értetek egyet! Segítségül egy kérdés kapcsán bemutatunk néhány álláspontot. Hogyan védhetők meg a szerzői jogok és a szellemi tulajdon? KRISZTI: A digitális média korában a dokumentumok eredetisége már nem ugyanazt jelenti. Ahogy a múzeumban lefényképezhetjük egy nevezetes festő alkotását, ugyanígy jogunk van másolatot készíteni egy fotóművész vagy számítógépes grafikus művéről is. Ez nem lopás, csak másolás. GERGŐ: Azért ez mégsem ilyen egyszerű. Bár lehet másolatot készíteni a digitális filmekről is, ez mégis a szerzői jogok megsértése. Hiszen valaki dolgozott vele, pénzt és időt fektetett a létrehozásába, jogos lenne hát, hogy hasznot is szerezhessen belőle. A megosztásért büntetést is kaphatunk, és torrenteléskor a letöltés és a megosztás egyszerre történik. Úgyhogy óvatosan! Amúgy, sok múzeumban nem engedik a fényképezést a vaku miatt. DOMINIKA: Á, az eredtiségnek ma már tényleg nincs akkora jelentősége! Vegyünk példaként egy dolgozatot. Az interneten mindenről találunk jól megfogalmazott, pontos leírásokat. Miért kellene nekünk feltalálnunk a spanyolviaszt?! Elég, ha átlátjuk a témát, és egyszerűen bemásoljuk a saját dolgozatunkba azokat a részeket, amelyeket már mások kikutattak. MATYI: Az igaz, hogy nem kell mindent nekünk kitalálni, és a téma ismerete nagyon fontos, de ha más szövegéből idézel, pontosan kell rá hivatkoznod. Ha nem teszed, az a szellemi termék ellopása, azaz plágium.

48

„…ne bánts mást!"”

Ez a kép egy sajnos igen elterjedt jelenségre, az internetes bántalmazásra hívja fel a figyelmet. Amikor az iskola udvarán „beszólunk” egymásnak, azzal is fájdalmat okozunk, de mindez nem összemérhető azzal a keserűséggel, ha az ilyen becsmérlést esetleg több száz „lájk” kíséri. A közösségi oldalak nyilvánossága soha nem látott mértékben erősíti fel a bántó megnyilvánulások hatását. Ezért aki ezeken az oldalakon megnyilatkozik, ennek a hatásnak a felelősségét is vállalnia kell. Figyeld meg a képet! • Milyen a kép kompozíciója, mi került a kép középpontjába? • Milyen érzelmeket kelt benned ez a fotó? Találj ki egy történetet a kép alapján! • Ki a képen látható fiú? • Mi történt vele? • Hogy folytatnád a cselekményt? Mit tegyen zaklatás esetén? Egyetértesz-e azzal, hogy • beszéljen szüleivel vagy tanárával, • dokumentálja a sértéseket,  • ne válaszoljon az ilyen levelekre,  • tiltsa le a zaklató címét,  • jelentse a közösségi oldalon a sértő hozzászólásokat?

Összegző kérdések

• Az internetre alkalmazott metaforák közül melyik honnan ered, melyik milyen sajátosságot emel ki? A leckében megbeszéltek alapján melyiket tartod a legtalálóbbnak? Választásodat befolyásolja-e az, hogy a kifejezés magyarul van vagy félig-meddig magyarított?

világháló

infosztráda

digitális könyvtár

digitális világ

Nézz utána!

• Sevillai Szent Izidor, az informatika és az internet védőszentje VI. századi tudós. Miért pont őt választhatták védőszentül az informatikusi szakma képviselői?

Könyvek , filmek , internetes bejegyzések

Oktatók, kutatók, művészek és újságírók részvételével kerekasztal-beszélgetés zajlott, amelynek célja a digitális együttélés hazai szabályainak, ajánlásainak, azaz az e-Etikettnek a megalkotása volt. http://www.eetikett.hu/ Mi a véleményed javaslataikról? Hungler Tímea: E-VILÁGOK. Cyberterek, cyberfilmek. Filmtett. Erdélyi Filmes Portál, 2001. http://www.filmtett.ro/cikk/1338/e-vilagok-cyberterek-cyberfilmek

49

Munkafeladatok (Projekttémák) A holokauszt Biztosan tanultál már történelemből a holokausztról. A görög kifejezés egészen elégő áldozatot jelent, és az európai zsidóság 1933 és 1945 között lezajló üldözését és megsemmisítését értjük ezen, amelyet a nemzetiszocialista Németország és a vele együttműködő hatalmak követtek el. A cigány holokauszt kifejezést értelemszerűen arra az eseménysorra értjük, amelynek eredményeképpen több százezer roma áldozatot semmisítettek meg ezekben a táborokban. Fejezetünkhöz a téma az előítéletek jelenségén keresztül kapcsolódik. Két ötletet is ajánlunk ezzel kapcsolatosan: az elsőt azok végezzék, akik szeretnek személyes beszélgetéseket, interjúkat készteni, és szívesen be is mutatják azokat az osztálynak! A második téma azoknak a csoportoknak javasolt, akikhez a szakmaibb, kevésbé személyes feldolgozási mód áll közelebb. 1. feladat

• Kérdezzétek meg szüleiteket, érintett-e valakit ismerőseik, rokonaik közül a holokauszt! Ha igen, készítsetek az illető személyről, helyzetről és eseményekről rövid bemutatót, és osszátok meg osztálytársaitokkal! • Hozzatok a korszakból egy fényképet, és elemezzétek azt a második projektfeladatban bemutatott IWitness portálon javasolt szempontok szerint! – Honnan származik a fotó, ki készítette, és milyen célból? – Mikor, milyen történelmi korszakban? – Ki vagy mi látható a képen? – Hol készült a fotó, és mi történhet rajta? – Ha a képek embereket ábrázolnak, felfedezhetünk-e rajtuk érzelmeket? Ha igen, melyeket? – Milyen kérdések merülnek fel benned a kép alapján? 2. feladat

Az IWitness oktatási portálon érdekes multimédiás tananyagokat találsz a témával kapcsolatban. Javasoljuk, hogy végezzétek el a magyar nyelvű Érkezés Auschwitzba című feladatot! http://iwitness.usc.edu/SFI/Activity/Detail.aspx?activityID=760 • A tananyag elsődleges források – fotók és videóinterjúk – elemzésével foglalkozik, az Auschwitz-Birkenauba deportált túlélők személyes történeteit értelmezhetitek a segítségével. • Az Auschwitz Album (az egyetlen náci katonák által a táborban készített fotógyűjtemény) képeinek tanulmányozásában és a túlélők visszaemlékezéseinek elemzésében nektek szóló feladatlap is segít, azt töltsétek le, ha tehetitek, és annak segítségével haladjatok végig a feladatokon! • A jobb oldalról előugró Tool Kit szekcióban a diákoknak szóló feladatlap mellett tanári útmutató is található, háttérinformációkkal és óratervvel.

50

A siker útjai 1. feladat

A képeken olyan embereket látsz, akiket sikeresnek mondhatunk a munkájukban, de nem könnyű út vezetett ide. • Próbáld meg párosítani a képeket a szövegrészletekkel! • Válaszd ki az egyik embert közülük, és keress információt róla az interneten! Készíts bemutató előadást vagy képekkel illusztrált írást! • Fogalmazd meg érzéseidet, véleményedet a választott személy életútjáról! Mit gondolsz, mi kellett a boldoguláshoz? Milyen célokat tűzhetett ki maga elé? Mivel kellett megküzdenie? Mit kellett feláldoznia? • Vajon mi jelenti számára a sikert?

◗ Bogdán Lász ló a mindössze két utcás, többsé es g év éb m en ro há ro m on ák lakta falu, Cse sz ◗ Illés Fanni hu rd i lelkes vezenő tője a helyi cigán ista, szépségkirály m ys te ág ye eg p , ro nő b lé zó m ús áinak rendezéem sét vállalta mag ujjal született. „N ára. Polgármeste lábak nélkül, hét rré választása to után azonnal n lönlegesnek, spor ek kü ilá am to ag tt m C se om rd rt ta i megújításának kben a munkanélkü : ős fejben és léle liséghez szoko ló vagyok, aki er tt k, em re b vi be er ss em ek za z ve et „A zette a munka áról. – világába, a falu is” – mondja mag ás- ságát pedig ym lakoseg is k ne öz kö nb lö zö kü ss ég ire g ny é szervezte. bármen tól, egyenlők.” nces szerzetes ◗ Böjte Csaba fere a foára került, oltalmáb ◗ K. Nagy Emese igazgatónő a hejő keresztúri álta- amikor Dév , és az lános iskolában, ahol az átlagosnál jóva hány utcagyereket l magasabb gadott né kölarányban tanítanak hátrányos helyzetű ferences kolostorba gyerekeket, elhagyott szercigány gyerekeket, állami gondozotta ár vákat befogadó kat. Vezetése töztek . Az Déván. alatt a tanári kar új módszereket vezetet hamar híre ment t be a taní- zetesnek ozza, taníttatja tásba, és a családokat is bevonták az A gyerekeket gond iskolai életbe. vékenységét elMa már minden gyerek középiskolá és neveli is. Mára te ban tanul tolyben és Magyarvább, és sokan versenyeket nyernek ismerik egész Erdé táblajátékban. országon. 2. feladat

Készíts interjút egyik családtagoddal életéről, céljairól, sikereiről! Mutasd be sorsát – név nélkül – csoporttársaidnak! 51

A Mars-kolónia Az űrkutató programban meghirdették a Mars expedíció elindítását. Megkezdődött a jelöltek kiválasztása. Alakítsatok csoportokat! Az egyik csoport (A) tagjai lesznek a szervezők, a másik csoportba (B) kerülnek a közvetítők, a harmadikba (C) a jelentkezők.

A csoport

A szervezők feladata a jelentkezők kiválasztása. • Milyen tudást vártok el a jelentkezőktől? Készítsetek táblázatot arról, hogy milyen ismeretek és készségek fontosak a leendő kolónia számára! • Milyen emberek vegyenek részt a Marsra való utazáson? Készítsetek listát a kiválasztás főbb szempontjairól! Például: Milyen életkorú és nemű embereket választanátok ki? Milyen tulajdonságokkal rendelkezzenek a kiválasztottak? Melyek azok a személyiségjegyek, amelyek alapján nem javasolnátok a jelentkezőnek az utazást? Miben hasonlítsanak, és miben különbözzenek a részvevők? • Tervezzétek meg a felvételi beszélgetés főbb kérdéseit!

B csoport

A közvetítők feladata a kapcsolattartás lesz. • Első lépésként tervezzétek meg a kampányt a jelentkezéshez! Hogyan hirdetnétek meg a Mars-kolóniában való részvételi lehetőséget? Egyeztessetek az A csoporttal arról, milyen kiválasztási szempontokat jelenítsetek meg a hirdetésekben! Készítsétek el a vázlatos tervet, megnevezve a médiumokat, látványelemeket és a fő szövegelemeket!

C csoport

1. feladat

A közvetítőktől kapott hirdetések alapján készítsetek bemutatkozó anyagot, amelyben kiemelitek személyiségetek jellemzőit, hasznosnak gondolt tudásotokat, és hasznos tudásaitokat, és elmondjátok az expedícióval kapcsolatos személyes céljaitokat is! Előzetesen állapodjatok meg arról, milyen anyagot készítsetek – kisfilm, profil, önéletrajz, fotók stb.

2. feladat

• Játsszátok el a felvételi beszélgetést az A és C csoport tagjai között! Utána közös beszélgetésben egyeztessetek arról, kik utazzanak a Marsra! • Ezután a C csoport készítsen sajtóközleményt a döntésről!

52

II. rész HELYEM A VILÁGBAN

53

11. A mi Európánk

Egység a sokféleségben • Az Európai Unió jelmondata

• Értelmezzétek a mottó szövegét! • Mit jelent az egység? Mit jelent a sokféleség?

Jellegzetesen európai

Párokban dolgozva gyűjtsetek legalább három fontos és jellegzetes európai • ételt vagy italt, • természeti képződményt, • tudományos eredményt, • történelmi eseményt, • sportsikert, • képzőművészeti alkotást, • könnyű- vagy komolyzenei művet! Összegezzétek a gyűjtött válaszokat, és minden kategóriából válasszátok ki a három legnépszerűbbet! Utazások Európában

Dolgozzatok csoportokban! Válasszatok az alábbi feladatok közül! 1. Tervezzétek meg, hogyan mutatnátok be négy nap alatt Magyarországot külföldi barátotoknak! • Európa melyik országába, melyik régiójába utaznátok? Indokoljátok meg választásotokat! • Mit néznétek meg elsősorban? • Kikkel találkoznátok legszívesebben?

2. Állítsatok össze négynapos utazási tervet, amelynek során megismertetnétek európai ismerősötöket Magyarországgal! • Milyen magyarországi nevezetességeket, látnivalókat mutatnátok meg neki? • Milyen programokat szerveznétek? • Milyen jellegzetes ételeket és italokat kóstoltatnátok meg? • Mit mondanátok neki, ha megkérdezné, hogy milyenek a magyarok? • Kiket mutatnátok be neki, ha mindenkit ismernétek Magyarországon?

54

Európa nemcsak földrajzi egység. Sokkal inkább kulturális, szellemi közösség, amelynek alapja az, hogy az Európában élő emberek többsége hasonló módon gondolkodik, hasonló értékrendet képvisel. Ennek gyökerei az ókori Keletre nyúlnak vissza. Innen ered írásbeliségünk, amelynek forrása az ugariti, illetve főníciai ábécé volt. Az európai kultúra az Ószövetség révén táplálkozik az ókori a zsidóság értékrendjéből: erkölcsi alaptörvényeket tartalmazó Tízparancsolat ma is az európai közgondolkodás szerves része. Mai műveltségünk másik ókori gyökere az antik–görög-római kultúra. Az ókori görögség körében fogalmazódott meg számos olyan gondolat – az emberközpontúság, a szabadság és a demokrácia eszménye –, amelyet később az európai civilizáció bontakoztatott ki. Az ókori görög kultúrához köthető számtalan művészeti ág és műfaj megjelenése, valamint a logika alapjain álló tudományos gondolkodás megalapozása. A gyakorlatias rómaiak pedig ezeket az eszméket továbbfejlesztve olyan írásbeliséget, jogrendszert, illetve államszervezeti formákat teremtettek, amelyek példaértékűek ma is. Az európai értékrend alapjának tekinthető az eurázsiai nomád népek „pogány” kultúrája is, amely minden európai nép öntudatában – mint hősi múlt és mint ősi közösség – megtalálható. Különösen fontos szerepet játszik a nomád hagyomány a magyarság önazonosságában. Az európai kultúra mai arculatának kiformálásában meghatározó szerepe volt a kereszténységnek, amely hirdette és folyamatosan képviselte az Isten- és emberszeretetet, a gyengék védelmét, a szolidaritás parancsát, az Isten előtti egyenlőség eszméjét, bár az egyházak az évszázadok folyamán sokszor letértek az evangéliumi útról, és maguk is megsértették ezeket az elveket. Végső soron a kereszténység volt az a szervező és összetartó erő, amely ezt a sokféle kulturális hatást egységes rendszerbe foglalta, megteremtve ezzel az önálló európai kultúra és értékrend alapját. A szöveg alapján gondoljátok tovább a következőket: • Értelmezzétek a szövegben vastag betűvel szedett fogalmakat! • Mit jelentenek számotokra a mindennapi életre vonatkoztatva? • Véleményetek szerint mennyiben érvényesültek ezek az értékek a történelemben? • Mit jelent az a kifejezés, hogy „kulturális örökség”? „Az igazi választóvonal Európa és Ázsia között nem holmi hegylánc, nem holmi természetes határ, hanem az a hit- és eszmerendszer, amelyet Nyugati Civilizációnak nevezünk.” Winston Churchill

• Gyűjtsetek legalább három érvet, amelyben véleményetek szerint különböznek Európa lakói más kontinensek lakóitól! • Gyűjtsetek legalább három érvet, amelyben véleményetek szerint nem különböznek Európa lakói más kontinensek lakóitól!

55

Magyarország és az Európai Unió 2004-ben Magyarország az Európai Unió teljes jogú tagjává vált. Mindez számtalan előnyt – biztonságot, gazdasági felzárkózást, demokratizálódást – és lehetőséget kínált. Ugyanakkor azonban önállóságunk korlátozását is jelenti. Az Európai Unió – a tagállamok jogrendszerének összehangolásával – egységes piacot hozott létre. Ezzel kialakult a személyek, az áruk, a szolgáltatások és a tőke szabad áramlásának lehetősége az Unión belül. Az EU közös politikát folytat a kereskedelem, a mezőgazdaság, a halászat és a régiók fejlesztése területén. A tagállamok egy részében a közös fizetőeszközt, az eurót is bevezették. Az Unió nagyobb részében megszűnt a belső határőrizet. Részlet Magyarország társulási szerződéséből: „A szerződő felek elismerik, hogy Magyarországnak az Unióba történő integrációjához elengedhetetlen feltétel az, hogy az ország jelenlegi és jövőbeni jogszabályait közelítsék az Unió szabályaihoz. Magyarország vállalta, hogy amen�nyire lehetséges, jövőbeni szabályai összeegyeztethetők lesznek az Unió szabályai­val.”

• Gyűjtsétek össze a szövegből, hogy milyen területeken alakult ki egységes szabályozás az Európai Unió országaiban! • Példák segítségével értelmezzétek, hogy mit jelent ez a megfogalmazás: „kialakult a személyek, az áruk, a szolgáltatások és a tőke szabad áramlásának lehetősége az Unión belül!”

Párbeszéd Vélemények Magyarország Európai Uniós tagságáról: IDA: Bár őseink Keletről érkeztek, de az államalapítás óta a magyarok az európai értékrendet vallják és képviselik. A keleti birodalmak – tatárok, törökök, oroszok – időnként befolyást szereztek országunk fölött, és ezek az időszakok történelmünk sötét időszakai. A rendszerváltozás után tehát csak visszatértünk Európába. Lehet, hogy ez a visszatérés nehézségekkel is fog járni, de hamarosan föl fogunk zárkózni a fejlettebb európai országokhoz. BORI: Magyarország csak nyert azzal, hogy belépett az Európai Unióba. Szabaddá váltak a határok, egy erős közösség védelme alatt állunk. Nagyon sok anyagi támogatást kapunk ahhoz, hogy felzárkózzunk. Nézzünk csak körül, ma szinte minden Uniós forrásból épül. Igaz, hogy ez annak az ellentételezése, hogy megszüntettük a vámokat, és megnyitottuk a nemzeti piacot a nyugati áruk előtt. SZABOLCS: Nekünk, magyaroknak óvatosnak kell lennünk az európai népekkel, amelyek sokszor elárultak, magunkra hagytak bennünket. Bár sok lehetőséget kínál az Európai Unió, sokféle támogatást is kapunk, de egy sor iparágunk tönkrement, és „szegény rokonként” vettek fel bennünket, és úgy is bánnak velünk. A nagy szabadság után sem élünk sokkal jobban. Csak nemrég nyertük vissza nemzeti függetlenségünket. Nem volna szabad anyagi előnyökért hagyni, hogy beleszóljanak Magyarország belügyeibe. Csoportokban gyűjtsetek érveket, példákat Magyarország csatlakozásának előnyeiről és hátrányairól, majd közösen beszéljétek meg a gyűjtött szempontokat!

56

Az euro sokfélesége

Az Európai Unió országainak nagyobb része egységes pénzt – eurót – használ. Az érmék első oldala általában egyforma, a hátoldalára viszont minden csatlakozó ország a saját jelképét teheti. A képek segítségével válaszoljatok a következő kérdésekre: • Szerinted mely országok eurói láthatók a képeken? • Milyen szimbólumok, „ország-jellemzők” jelennek meg ezeken a pénzeken? • Véleményed szerint mit akartak önmagukról mondani ezek az országok Európa és a világ más népei számára? • Milyen „országjellemzőket” javasolnátok Magyarországnak? Találjatok ki és rajzoljatok le a leendő magyar euro számára nemzeti szimbólumokat!

1

2

3

4

5

6

7

8

Összegző kérdések

• Mi jut eszedbe, ha azt olvasod vagy hallod: Európa? • Milyen ember az, akire azt mondják, hogy „európai polgár”? • „Európa nem arra kíváncsi, hogy hogyan utánozzuk őket, hanem arra, hogy mit adunk magunkból.” Értelmezzétek közösen, majd vitassátok meg Kodály Zoltán gondolatát!

Nézz utána! • • • •

Honnan származik Európa elnevezése? Mikor van Európa Napja? Mi az Európai Unió himnusza? Az Európai Unió magyar nyelvű honlapja: http://europa.eu/index_hu.htm

Könyvek , filmek , internetes bejegyzések

Nagy utazás vonattal Európában – Great Railway Journeys of Europe. Amerikai dokumentumfilm-sorozat. http://www.origo.hu/utazas/europa/index.html Válassz ki egy helyet, amelyet szívesen meglátogatnál, és olvasd el róla a személyes útibeszámolót! Mi volt a legérdekesebb?

57

12. M agyarok határon innen és túl

• Hogyan értelmezi Babits Mihály a magyar kultúra és az egyetemes emberi kultúra viszonyát? • „Magyar vagyok.” Hogyan fogalmaznátok meg a magatok számára? Kovács Lili közösségei

• Babits Mihály

Egy lány a szomszéd városból

A lányom

A legjobb barátnőm

A gazdám

Egy nőnemű európai

Egy tanítvány Ő az iskolatársam

Egy földlakó

Dunántúli az illető

Ő az unokám

• • • •

Magyar vagyok: lelkem, érzésem örökséget kapott, melyet nem dobok el: a világot nem szegényíteni kell, hanem gazdagítani. Hogy szolgálhatom az emberiséget, ha meg nem őrzök magamban minden színt, minden kincset, ami az emberiséget gazdagíthatja? A magyarság színét, a magyarság kincsét! De mily balga volnék, ha ugyanakkor más színt, más kincset el akarnék venni vagy meggyengíteni!

Egy keresztény ember Egy lány a házból

Egy magyar ember

Ki mondhatja a képen látható lányról a körülötte lévő szövegeket? Milyen közösségekhez tartozik Kovács Lili? Gyűjtsétek össze, hogy milyen közösségekhez tartoztok! Mit jelent számotokra az, hogy a magyarok közösségéhez tartoztok? Széchenyi István gróf Író, politikus, az első felelős magyar minisztérium közlekedési és közmunkaminisztere volt. Nevéhez fűződik a Magyar Tudományos Akadémia megalapítása, a Duna és a Tisza szabályozása, a Lánchíd építése, a balatoni gőzhajózás létrehozása.

Szabó János és felesége, Kovács Mária isko­láik elvégzése után hamarosan összeházasodtak. Munkájukat szeretettel és odaadással végezték. Nemsokára megszülettek a gyermekeik, akiket gondosan neveltek. Rokonaik és barátaik szerették őket. Tudtak örülni az élet ajándékainak, és becsülettel megbirkóztak a nehézségekkel is. A törvényeket betartották, jó hazafiak, jó emberek voltak, amíg meg nem haltak.

• Olvassátok el az életrajzokat, és hasonlítsátok össze a leírt személyeket! • Beszélgessetek arról, hogy mitől „nagy ember” valaki! Mitől válik valaki jó emberré? • Mit jelent a „jó hazafi” kifejezés? Szerintetek mit jelent ma hazafinak és honleánynak lenni?

58

Egy közösség működését az egyének és a csoportok versengése és együttműködése biztosítja. Életünk során ugyan gyakran törekszünk egyéni sikerre, egyéni érdekeink érvényesítésére, mindennapi biztonságunkat mégis a közösségekhez tartozás, a társadalmi együttműködés biztosítja. A közösséghez tartozás utal egyrészt arra, hogy a közös múlt, a közös örökség révén alkotunk egy csoportot. Másrészt utalhat arra is, hogy az együtt élő emberek és közösségek felismerik közös érdekeiket, és együttműködnek egy közösen kialakított jövőkép megvalósításában. Mindez azt jelenti, hogy – felelősséget tudok vállalni másokért – családtagjaimért, barátaimért, településem és hazám lakóiért –, a közös célokért és értékekért, – nemcsak kapni akarok valamit ezektől a közösségektől, hanem áldozatot is tudok hozni értük. Nekünk, magyaroknak a nemzeti közösséghez való tartozás jelenti azt a tágabb teret, amelyben megfogalmazhatjuk, önazonosságunkat. Ez egyrészt politikai közösséget jelent. Magyarországon élek, magyar állampolgár vagyok. Másrészt kulturális közösséget mindazokkal, akik magyar nyelven beszélnek, akik hasonló hagyományokkal és érzelmi – szokásokkal, ünnepekkel és öntudattal – rendelkeznek. Ez a két szempont többnyire egybeesik: aki Magyarországon születik, anyanyelve, kultúrája, állampolgársága magyar, az természetes módon részesül mind a politikai, mind pedig a kulturális nemzethez való tartozás élményében. Vannak azonban olyan magyarok is, akiknek ugyan az anyanyelve, kultúrája magyar, de közben más állam polgárai. Természetesen mindez lehet fordítva is: Magyarországon élnek, magyar állampolgárok, miközben anyanyelvük, kultúrájuk más nemzeti közösséghez is kapcsolja őket. Nemzeti jelképeink

Magyarország zászlaja három, egyenlő szélességű, sorrendben felülről lefelé piros, fehér és zöld színű, vízszintes sávból áll, amelyben a piros szín az erő, a fehér szín a hűség, a zöld szín a remény jelképe. Magyarország címere hegyes talpú, hasított pajzs. Első mezője vörössel és ezüsttel hétszer vágott. Második, vörös mezejében zöld hármas halomnak arany koronás kiemelkedő középső részén ezüst kettős kereszt. A pajzson a magyar Szent Korona nyugszik. Magyarország himnusza Kölcsey Ferenc Himnusz című költeménye Erkel Ferenc zenéjével. • Hol találkozhatunk ezekkel a nemzeti összetartozásunkat jelképező szimbólumainkkal? Kisebb csoportokban gyűjtsetek olyan alkalmakat, helyszíneket, időpontokat, amelyekben megjelenik a zászló és a címer, illetve elhangzik a himnusz! • Ismertek-e még más nemzeti szimbólumokat? • Mit jelent az, hogy valaki politikai és kulturális értelemben is csak egy nemzethez tartozik? • Mondjatok példát arra, hogy valaki politikai értelemben más nemzethez tartozik, mint kulturális értelemben!

59

Sokféle magyarok ✒ Káló József (Joka) roma rendőr: A múltkor mentem haza vonattal civilben, erre két rendőr igazoltatott. Rendőrigazolványom láttán alaposan megnyúlt a képük. Egyikük száján ki is csúszott: „Ezt honnan szerezted?” Mondtam neki, hogy ahonnan te: elvégeztem az iskolát. Aztán jól összehaverkodtunk. ✒ A Szíriai Raqqa-ból menekültünk el a családommal a keresztényüldözés és a polgárháború elől. Itt mindent újra kell kezdenünk. Egy kicsit már beszélek magyarul, gyerekeim magyar iskolába járnak, van egy vállalkozásunk, remélem, hamarosan megkapjuk a

magyar állampolgárságot. Szeretnénk hazamenni, de nem tudhatjuk, meddig tart még a háború – valószínűleg itt fogunk majd élni. ✒ Zsigovics Milánné: Boldogan élünk itt Magyarországon horvát származású férjemmel. Amikor azonban magyar és horvát focicsapatok játszanak egymás ellen, akkor mindig furcsán érezzük magunkat. Ő gyerekkorától fogva focirajongó, és a horvátoknak szurkol. Engem a foci nem igazán érdekel, de hát én meg természetesen a magyaroknak drukkolok. Szerencsére nincsen nagyon sok nemzetközi focimeccs.

• Milyen népek érkeztek Magyarországra az elmúlt ezer esztendő során? • Kik érkeznek ma „jövevényként” Magyarországra? Honnan, milyen okokból érkeznek hazánkba? • Milyen együttélési nehézségek figyelhetőek meg a történetekben? Hogyan oldhatóak föl ezek a kulturális különbségekből, előítéletekből adódó problémák?

Párbeszéd „Magyar vagyok, amerikás foriner söröm, viszkim hordószámra lenn hever nem parancsol nékem a bász, de nem ám ha kicsászol akad majd dzsáb más tanyán, ó anyám! Nagy úr vagyok, enyém ez a fri kontri minden angol úgy tisztel, hogy „Ju hanki…”

foriner (foreigner): külföldi bász (boss): főnök kicsászol (chase off ): elkerget dzsáb (job): állás fri kontri (free country): szabad ország ju (you): te hanki (hunkie): szakképzetlen

A hunglish egy sajátos keveréknyelv, amelyet a 19. században Amerikába (USA) kivándorolt magyarok használtak, akik egymás között többnyire magyarul beszéltek, de az ottani más kapcsolataikban angol szavakat is megtanultak. Ezeket azonban a magyar nyelv szabályai és írásmódja alapján használták. • Miért akarnak egyes emberek máshol tanulni vagy dolgozni, mint ahol megszülettek? • Példák segítségével mutassátok be, milyen nyelvi és kulturális nehézségekkel kell megküzdenie egy idegen országba bevándorló embernek! • Milyen előnyei származhatnak a külföldiek befogadásából egy országnak, és milyen problémák forrása lehet ez?

60

Magyarország különleges helyei

• Nézd meg az alábbi képeket! Felismered-e közülük valamelyik helyet? • Járt-e valaki közületek ezeken a helyszíneken? Mesélje el élményeit! • Találjátok ki, mi a közös ezekben a helyszínekben! Segítségképpen keressetek rá a helyszínekre a wikipédián! 1

2

3

4

5

6

7

8

9

Összegző kérdések

• Számomra azért fontos, hogy magyar vagyok, mert… • Örülök, hogy itt élek Magyarországon, mert…. • A magyar szóról az jut eszembe, hogy…

Nézz utána!

• Alakítsatok három-négy fős csoportokat! Keressétek meg a térképen a magyarországi világörökségek helyszíneit! Melyek tartoznak több országhoz? • Minden csoport válasszon egy helyszínt Magyarország világörökségei közül! Készítsetek képes beszámolót a választott kulturális értékről az internet segítségével!

Könyvek , filmek , internetes bejegyzések

A hungarikum olyan értéket jelöl, amely különlegességével és minőségével a magyarság csúcsteljesítménye. Ismerd meg a hungarikumokat! Melyikről mit tudsz? Egyetértesz-e a listával? Mit tennél hozzá? http://www.hungarikum.hu/

61

13. Együttélés

a társadalomban

Légiutas-kísérő: Mr. Celeb, kérem, kapcsolja be a biztonsági övet! Mr. Celeb: Szupermennek nem kell öv. Légiutas-kísérő: Szupermennek nem kell repülő se.

• Milyen közlekedésbiztonsági szabályokat ismertek? • Mentesülhet-e valaki ezek betartása alól? Ha igen, miért? • Mit gondolsz, van-e olyan ember, akire nem vonatkoznak a szabályok?

A szabályok

• Milyen szabályok betartására figyelmeztetnek ezek a képek és felszólítások?

Étkezés előtt moss kezet!

Az ünnepségre vedd föl az öltönyödet!

Csak diákigazolvánnyal lehet bemenni! Ne vedd el a tollamat!

Mindenki rád vár!

Dolgozatírás közben ne puskázzatok!

Lépj vissza három mezőt!

Kérlek, ne vágj a szavamba!

• Milyen céllal jöttek létre ezek a szabályok? • Milyen előnyei és hátrányai vannak, ha betartjuk ezeket a szabályokat? Mi történhet, ha nem tartjuk be őket? • Vannak a felsoroltak között olyan figyelmeztetések, amelyeket neked is szoktak mondani? Kik és hol? Mit érzel, mit gondolsz, mikor ezeket hallod? • Szoktál-e te hasonlóképpen figyelmeztetni másokat bizonyos szabályok betartására? Mondj példákat! A korlát

A magyar nyelv pontosan érzékelteti a szabályokhoz való kettős, ellentmondásos viszonyunkat: a szabályok egyszerre védenek és akadályoznak bennünket. Alkossatok olyan mondatokat, amelyekben a korlát vagy az ebből képzett szavak védő, segítő értelemben szerepelnek, illetve olyanokat, amelyekben akadályt jelentenek!

62

Minden erkölcsi rendszerben fontos szerepet játszik az úgynevezett „aranyszabály”, a kölcsönösség elve. Ez azt mondja ki, hogy ne tegyük azt másokkal, amit magunknak sem kívánunk. Ne késsünk el egy találkozóról, mert nekünk sem jó, ha megvárakoztatnak bennünket. Mondjunk igazat, mert nem szeretjük, ha hazudnak nekünk. Tiszteljük szüleinket, mert ha majd szülők leszünk, akkor azt szeretnénk, ha minket is tisztelnének a gyermekeink. A kölcsönösségre épül a társadalmi szerződés elve, mely szerint az emberek fölismerik, hogy – ha nem akarnak örökös harcban élni egymással – érdemes mindenkire vonatkozó együttélési szabályokat létrehozniuk. Ezek a szabályok ugyan bizonyos mértékben korlátozzák az egyes ember szabadságát, de betartásuk összességében mindenki számára előnyös. A demokratikus társadalmakban az emberek együttélése a kölcsönös bizalomra épül. Bízhatom abban, hogy ha én betartom a szabályokat, akkor majd mások is betartják őket. Akkor tudunk például biztonságosan közlekedni az utakon, ha mi is és a szembejövők is betartják a közlekedési szabályokat. Az iskolai házirend szabályai is kölcsönösségre épülnek, egyszerre szabályozzák a diákok jogait és kötelességeit. ■ Alkossatok csoportokat! Értelmezzétek tovább az aranyszabályt a mindennapi életre vonatkoztatva! 1. Gyűjtsetek ötleteket az aranyszabályra a mindennapi életből! Például: Mondjunk igazat, mert nem szeretjük, ha hazudnak nekünk! Szavazással döntsétek el, melyek betartására lenne a leginkább szükség a társadalomban! 2. Válasszatok ki hármat! Folytassátok a gondolatmenetet a következő példa alapján! Ne késsünk el, mert nekünk sem jó, ha megvárakoztatnak bennünket! Ha megvárakoztatnak bennünket, akkor… – aggódunk, feszültek leszünk, nem jutunk el a közös programra, nem tudjuk tervezni a napunkat stb. Ha sokszor elkésünk, akkor mások… – nem számíthatnak ránk, feleslegesen várnak ránk, megbízhatatlannak tartanak stb. Bizalom

• Mi jut eszetekbe a bizalom szóról? Példák segítségével mutassatok be olyan helyzeteket, amikor valaki megbízható, illetve megbízhatatlan! • Mit jelent számotokra az, hogy megbízhattok a társaitokban? • Miért fontos a bizalom a társadalomban? Játék

Hátradőlök és elkapnak-e? Álljatok körbe és kapjátok el középen álló társatokat, aki eldől valamerre! Bizalomjáték. Bekötött szemmel, társad segítségével kell végighaladnod tárgyak között.

63

A középkori és a mai utazó figyelme A középkor göröngyös útjain többnyire csoportosan, fegyveres kísérőkkel utaztak az emberek. Az úton lévők mindig ki voltak téve annak a veszélynek, hogy kirabolják vagy megölik őket. Ezért állandó harckészültségben kellett élniük, ha útra keltek. A mai világban a közlekedés egészen másféle magatartást és gondolkodásmódot igényel. Az utakon özönlenek a járművek és a gyalogosok. Az útkereszteződésekben jelzőlámpák

vagy rendőrök állnak, hogy szabályozzák a forgalmat. Ez akkor működik jól, ha mindenki megtanulta és be is tartja a közlekedési szabályokat. A fő veszély már nem a rablótámadás (bár ez sincs kizárva), hanem az, ha valaki – én vagy a szembejövő – nem tartja be a közlekedési szabályokat. Elegendő csak egy pillanatnyi figyelmetlenség, és az illető máris halálos veszélybe sodorta magát is és másokat is. Norbert Elias nyomán

• Mire kellett figyelnie az utazónak a középkorban, és mire kell figyelnie napjainkban a szöveg szerint? • Hogyan lehetett biztonságosan utazni a múltban, és hogyan lehet ma? • Értelmezzétek az emberiség első törvénygyűjteményének – Hammurapi törvénykönyvének – bevezető szavait: „Hogy az erős ne árthasson a gyengének…” • Mit jelent az ököljog? • Miért kell korlátozni az erőszakot?

Párbeszéd Dolgozatírás közben a tanár két diáknak egyest adott, mert a figyelmeztetések ellenére folyamatosan sugdolóztak. Az osztálytársak véleménye a történtekről: ANTI: Mindenkivel előfordulhat, hogy egyszer nem tud fölkészülni. Egy dolgozaton semmi sem múlik, csak segíteni akartak egymásnak. BRIGI: Ez azért veszélyes is. Mit szólnál ahhoz, ha olyan sebész készülne megoperálni, aki nem tanulással, hanem mások segítségével, vagy csalással végezte el az egyetemet? CSANÁD: Nekünk az a dolgunk, hogy jó jegyeket szerezzünk, s ha szükséges, akkor csalással próbálkozunk. A tanárnak meg az a dolga, hogy akadályozza meg. Most ő nyert. DORKA: Nem értek egyet. Ha én nem csalok, más meg csalással kap jó jegyet, akkor én hátrányba kerülök a felvételin. Itt nem csak a tanárt akarták becsapni, hanem egy kicsit engem is. • Melyik véleménnyel értesz egyet? Indokold álláspontodat! • Mi a véleményed a tanár büntetéséről? • Hogyan érvényesül itt a kölcsönösség elve?

64

Miért van szükség bíróra? Miért van szükség büntetésre?

Nézzétek meg az alábbi képpárokat, majd vitassátok meg a kérdéseket! • Milyen helyzetben milyen konfliktus történhetett? Ki dönti el, hogy ki szegett szabályt? Vajon mi alapján születhet döntés? • Milyen döntést hozhat vagy büntetést szabhat ki a „bíró”? Mi alapján? Honnan van erre felhatalmazása? • Mit jelent ezekben az esetekben a büntetés? Milyen büntetési formákat ismertek? • Milyen helyzetekben kell büntetni? Milyen esetekben nem? Lehetséges-e más megoldás? • Mit tehetünk, ha nem értünk egyet a bíróval? • Hogyan folytatódnának ezek a helyzetek bírói beavatkozás nélkül?

1a

2a

3a

1b

2b

3b

Összegző kérdések

• Fejezd be a következő hiányos mondatokat! Könnyen elfogadom azokat a szabályokat, amelyek… Nem tartom jónak azokat a szabályokat, amelyek… Ha nem tartom be az iskolai szabályokat, akkor…

Nézz utána!

• Történelmi tanulmányaidból keress példákat arra, milyen szabályok megszegését és hogyan büntették régebben! Keress példát olyan szabályokra, amelyek megszegését most bünteti a jog, de régen nem büntette! • Gyűjts olyan helyzeteket a történelemből, amikor a szabály megszegését ítéljük helyes és erkölcsös viselkedésnek!

Könyvek , filmek , internetes bejegyzések

A legyek ura. Amerikai film. Milyen szabályok szerint kezdték szervezni az életüket a gyerekek? Miért nem jártak sikerrel?

65

14. Egyéni és közösségi érdek

• Értelmezzétek a szöveget! Fogalmazzátok meg más szavakkal! • Idézd fel, téged mi tenne boldoggá! Hogyan érnéd el? Ártanál-e ezzel valaki másnak?

 „Vegyél kabátot, hideg lesz ma!” – mondja egy apa a lányának.  „Azért hagyjál valami kaját a hűtőben!” – mondja a kisebb testvér a nagyobbnak.  „Ha most nem tanulsz, nem fogsz átmenni a vizsgán” – mondja egy tanárnő a diáknak.  „Ha késve jössz az órára, megzavarod többiek munkáját” – mondja a tanár egy diáknak.  „Sok a munka, maradjatok itt túlórázni!” – mondja az építésvezető a munkásoknak.  „Ha nem fizetik be a helyi adót a vállalkozók, akkor nem tudjuk megjavítani az utakat” – mondja a polgármester a közgyűlésen.  „Irodaházat építünk a játszótér helyére” – mondja a beruházó egy anyukának.  „Valahol el kell helyezni a városi hulladékot” – mondja egy önkormányzati vezető a szemétlerakónak kijelölt hely mellett lakó embernek. Családi konfliktus

Találjatok ki rövid történetet a kép alapján! • • • • •

66

Kik lehetnek a képen látható személyek? Milyen érzelmek tükröződnek az arcukon? Mit szeretnének a szülők? És mit a lány? Milyen párbeszéd zajlik közöttük? Alakítsátok úgy a párbeszédet, hogy megegyezzenek egymással!

Az emberi társadalom egésze erre az általános és egyszerű alapelvre épül: boldog akarok lenni. Minthogy olyan emberek között élek, akik hozzám hasonlóan mind boldogok akarnak lenni, boldogságomnak azt az útját-módját kell keresnem, mely az övéké is lesz, vagy legalább is nem árt egyiküknek sem… • Nagy Francia Enciklopédia

• Párokban dolgozva válasszatok ki egy szöveget, és foglaljátok össze, hogy a történet szereplői – mit szeretnének elérni – mitől félnek! • Tartsatok vitát az egyes történetek alapján! Gyűjtsetek legalább három-három meggyőző érvet mindkét félnek!

Egyéni érdeknek nevezzük azokat az igényeket és szükségleteket, amelyek meghatározzák gondolkodásmódunkat és cselekedeteinket. Alapvető érdekünk például létünk fenntartása, de az is, hogy jó kapcsolatokat építsünk ki a társainkkal, hogy elismerjenek bennünket, hogy megvalósíthassuk, amit szeretnénk. Közérdeknek nevezzük azokat a dolgokat, amelyek megvalósítása az emberek többségének érdekében áll. A közérdek persze egyéni érdekekből áll össze, de mindig valamilyen közösséghez is köthető: család, iskola, település, nemzet, földlakók. Például mindenkinek egyéni érdeke az, hogy ne szennyeződjék el a levegő vagy az ivóvíz, nyugodtan lehessen élni és gyarapodni, de mindez nyilvánvalóan az egész közösség érdeke is. A közérdek egyik legfontosabb eleme a közrend. Akkor tudunk rendezetten élni a társadalomban, ha az emberek többsége elfogadja az alapvető együttélési normákat. Sokfélék vagyunk, sokfélét szeretnénk. Mindenkinek más az igénye, más az érdeke. A demokratikus társadalom szervezésének alapvető kérdése az, hogyan lehet összehangolni, egyeztetni az emberek különböző – sokszor egymásnak is ellentmondó – érdekeit. Ennek egyik módszere az érdekegyeztetés. Mindenki ismerje és képviselje a saját érdekeit, ugyanakkor próbáljuk meg tiszteletben tartani és elfogadni mások érdekeit is. Mindezt a filozófusok a következőképpen fogalmazzák meg: Élni és élni hagyni; Az én szabadságom a mások szabadságáig terjed. Ebből a felfogásból ered a társadalomban a jogok és kötelességek rendszere. Az együttélési szabályok megismerése és elfogadása abban segít, hogy tudjuk, mit tehetünk – mihez van jogunk – és miben kell alkalmazkodnunk a többiekhez – milyen kötelességeink vannak. Amennyiben valaki nem tartja be a társadalmi normákat, vagy nem sikerül megoldani a különböző érdekek egyeztetését, akkor az együttélési szabályok betartatásáról az adott közösségnek vagy államhatalomnak kell gondoskodnia. Egyéni szükségletek

Biológiai szükségletek: Biztonság: Kapcsolatok:

levegő, … lakás, zsebpénz, … barátok, …

Mások elismerése: Önmegvalósítás:

jó jegyek, … saját célok elérése, …

Közösségi szükségletek

Kultúra:

minden faluba jussanak el a vándor Egészségügy: színtársulatok, … Oktatás: mindenki jó iskolába járhasson, … Munkaügy: Szolgáltatások: legyen megfizethető a villany, a gáz, … Lakás:

a beteget akkor is lássa el az orvos, ha nincs társadalombiztosítása, … aki dolgozni akar, találjon munkát, … akinek kevés a pénze, az olcsó lakást bérelhessen, …

• Gyűjtsetek további hasonló egyéni és közösségi szükségleteket a füzetetekben! • Gyűjtsetek olyan tevékenységeket, amelyek azt a célt szolgálják, hogy ezek a szükségletek kielégüljenek! • Keressetek példát arra, amikor valamit egyéni érdekből, illetve közérdekből tettetek!

67

Egyéni érdekérvényesítés Aki gyakran utazik vonaton vagy metrón, érdekes dolgokat figyelhet meg. Például azt, hogyan ülnek le az utasok egy üres helyre. Az egyik ember például a pad egyik végére ül le. Bár nem ül mellette senki, összehúzza magát, mintha már minden hely foglalt lenne, és szorítottak volna neki még egy fél helyet, amiért természetesen hálásnak kell lennie. A másik leül, nyugodtan hátradől, és megnézi a szomszédait. Ha úgy ítéli meg, hogy igazodnia kell, elnézést kér és megteszi. Aztán van olyan is, aki ferdén félreül, azonnal két ember helyét foglalva el. Lábát kinyújtja, vagy keresztbe téve elnyúlik, szétterül. Ha valaki leül mellé, ő akkor sem mozdul, ha láthatóan kényelmetlenséget okoz szomszédjának. A következtetés nyilvánvaló. Az első utas nem használta ki azt a teret, amely megilleti. A második utas kihasználta, de megvizsgálta, nem zavar-e másokat abban, hogy ők is megkapják, ami megilleti őket. A harmadik utas természetesnek veszi, hogy nagyobb helyet foglal el, mint amekkora jár neki.

• • • • •

Foglaljátok össze röviden, miről szól a leírás! Milyen hasonló jeleneteket figyeltetek már meg? Játsszátok el őket szavak nélkül! Mit jelent az érdekérvényesítés? Milyen fajtái vannak az érdekérvényesítésnek? Tudtok-e hasonló példát mondani saját tapasztalataitokból?

Párbeszéd 3-4 fős csoportokban vitassátok meg, hogy az alábbi esetekben kiknek az érdekei érvényesültek, és kiknek az érdekei sérültek! Játsszátok el a történetek szereplői közötti párbeszédeket: a vitát, majd pedig az érdekegyeztetést!  Az osztálykiránduláson Döme nem ért oda a megbeszélt időpontra, mert tovább fürdött a Balatonban.  Géza bácsi rágyújtott egy cigarettára az étteremben.  Jóska a tiltótábla ellenére egyedül ment kirándulni egy veszélyes barlangba, és komoly balesetet szenvedett. A barlangi mentés nagyon sok pénzbe került az államnak.  Egy divatos zenés szórakozóhely éjjel háromig hosszabbította meg nyitva tartását. A környék lakói feljelentették a szórakozóhelyet, mert nem tudtak aludni.  Elfogták azokat a vasúti kábeltolvajokat, akik miatt baleset történt, és több mint fél napig nem közlekedtek a vonatok.

68

Milyen a jó iskola?

 Alkossatok három csoportot! Egyik a szülőket, másik a tanulókat, a harmadik a tanárokat képviselje!  Fogalmazzatok meg a választott érdekcsoport szemszögéből legalább hat olyan dolgot, jellemzőt, amelyet szerettek, illetve amelyet nem szerettek az iskolátokban!  Minden csoport dolgozzon ki új iskolai programot kizárólag a választott szereplők érdekeinek megfelelően! Minden iskolai programban fogalmazódjanak meg a következők: Mi az iskola célja és feladata? Milyen iskolaépületet képzeltek el? Milyen az időbeosztása? Mi a tananyag? Milyen tudást ad? Milyen a diákok, szülők és tanárok kapcsolata? Milyen értékelési rendszere van? Milyen jutalmazási vagy büntetési formákat használ?  Minden csoport képviselője válasszon egy szóvivőt, akik az osztály előtt az adott témákban „érdekegyeztetést folytatnak”, azaz próbálják közös nevezőre hozni a különböző érdekeket az új iskolai program közös megvalósítása érdekében.

Összegző kérdések

• Gyűjts példákat arra, hogy milyen jogaid és kötelességeid vannak a családban, az iskolában, a barátaitok között, az utcán, internetezés közben! Hogyan érzed, jogod vagy kötelességed van több? • Véleményed szerint mi tekinthető minden ember közös érdekének? Hogyan érhetné el az emberiség ezek megvalósulását? Írj rövid fogalmazást!

Nézz utána!

• Keresd meg iskolád pedagógiai programjában a diákjogokról szóló részt! Hogyan működik a gyakorlatban a tanulók érdekérvényesítése? KIHÍVÁS • Diákjogok. http://www.nefmi.gov.hu/letolt/kozokt/diakjogi_tudor_100413.pdf Olvasd el a kiadványt! Emelj ki példákat arra, mely szabályokkal, elvekkel értesz egyet, melyek megvalósulását tartod a legfontosabbnak, mivel nem értesz egyet. Tegyél javaslatot arra, hogyan lehetne elérni ezeknek az elveknek a megvalósulását!

Könyvek , filmek , internetes bejegyzések

Bálint Ágnes: Koránkelő Darázs. Milyen lépésekben érték el a fiatalok, amit célul tűztek ki?

69

15. Társadalmi

szabálytalanságok

• Miért akarja a kacsákat elküldeni az ügyfél a bírónak? • Mitől fél az ügyvéd? • Mi adja a vicc csattanóját?

A per előtt az ügyvéd megnyugtatja ügyfelét, hogy nyerni fog. – Nem segítene a dolgon, ha küldenék a bírónak egy-két kacsát? – kérdezi az ügyfél. – Eszébe ne jusson – feleli az ügyvéd. – Ezzel csak ártana magának. A bíró megvesztegetésnek tekintené. A tárgyalás után az ügyvéd gratulál ügyfelének, amiért felmentették. – Köszönöm a segítségét – mondja az ügyfél –, de azért én elküldtem azt a két kacsát. Igaz, hogy az ellenfelem nevében.

Szabályszegések

Párosával dolgozva döntsétek el az alábbi helyzetekről azt, hogy a szereplők milyen együttélési szabályokat (akár többet is) szegtek meg: szokás, illem, erkölcs, jog! Indokoljátok meg véleményeteket! Mi lehetett az oka viselkedésüknek?  1. Pál Petra kibámult a busz ablakán, hogy ne kelljen átadnia a helyét egy öreg néninek.  2. Szaniszló Géza a szünetben ellopta egy osztálytársa pénzét a táskájából.  3. Tudor József a vasárnapi ebédet befejezve hatalmasat böffentett.  4. Iván Gyula kocsmáros vizezett bort árult.  5. Jakab Éva az ebédlőben leves előtt ette meg a süteményt.  6. Dénes Irma átszaladt a piros lámpánál az úttesten, mert nagyon sietett.  7. Kemény Ödön féltékenységből megölte a feleségét.  8. László Klára azt hazudta, hogy a barátnőjével megy moziba, pedig a barátjával ment.  9. Albert Lajos megkötözte és két napra bezárta a fiát a gyerekszobába. 10. Benő Péter szidta Kolos Ottó anyját, aki úgy szájon vágta őt, hogy két foga kiesett. Hazugság, dopping, puskázás

• Emlékeztek még Pinokkióra? Mitől nőtt meg az orra? • Mit jelent a doppingol szó? Miért vállalja néhány sportoló az ezzel járó veszélyeket? • Milyen egyéni és közösségi hátrányai vannak a puskázásnak?

70

Ahhoz, hogy nyugodtan együtt tudjunk élni egymással, tudnunk kell, hogy mikor mire számíthatunk. Milyen teljesítményért milyen ellenszolgáltatás, milyen magatartásért milyen viselkedést várhatunk el. Mert ha nem alakul ki ez a rend, akkor az emberek állandó bizonytalanságban élnek. Nem tudják, mire számíthatnak, és többnyire úgy érzik, hogy kevesebbet kapnak, mint ami jár nekik. Ezt a sajátos adok-kapok viszonyt neveztük korábban társadalmi szerződésnek. Minden társadalomban előfordul azonban, hogy az emberek egy része úgy gondolja, hogy neki sokkal több jár, mint másoknak, rájuk más szabályok vonatkoznak, mint embertársaikra. Nem mindegy azonban, hogy az emberek többsége vagy kisebbsége gondolkodik így. Ahol ugyanis túlsúlyba kerülnek az egyéni érdekek, ahol a szabálytalankodást, csalást természetes módon elfogadja a közösség, ott a hivatalos társadalmi normák mellett kialakul egy másik viszonyrendszer, amelyet negatív társadalmi szerződésnek nevezünk. Ebben a rendszerben az egyéni érdekek mindig fontosabbak, mint a mások, mint a közösség érdekei. Mindez azonban azzal jár, hogy a társadalmi együttműködés helyett az egyének vagy érdekcsoportok egyre félelmetesebb harca válik meghatározóvá, hogy hosszabb távon a közösség minden egyes tagjának már több kára, mint haszna származik ebből az állandósult „háborús állapotból”. Az egyéni érdekek érvényesítéséből fakadó normaszegéseknek, kisebb-nagyobb csalásoknak nagyon sok formája létezik a magyar társadalomban is. Az iskolai puskázást vagy a bliccelést sokan „bocsánatos bűnnek” tartják, és nem mindig háborodunk fel a különböző „csúszópénzek”, a korrupció vagy a hatalommal való visszaélések hallatán. Hogyan működik a negatív társadalmi szerződés?

U LI AK L A N E V 18 É T NEM L A T I S E S Z ES Z N AK ! T A H L O VÁ S Á R

A vállalati büfében hatalmas tábla hirdeti, hogy tilos alkoholt árusítani és fogyasztani. A büfésnő azonban titokban alkoholt ad el az alkalmazottaknak. Megtudja ezt a vállalat igazgatója, aki ahelyett, hogy megbüntetné a büfésnőt, a következőt ajánlja: a büfésnő továbbra is árulhatja titokban az alkoholt, de besúgja az igazgatónak azok nevét, akik nála alkoholt vásárolnak – miközben a hatalmas tiltó tábla továbbra is a falon marad. Furcsa módon látszólag minden egyes résztvevő akkor jár jól, amikor megszegte a szabályokat. Az alkalmazottak, mert alkoholt fogyaszthatnak. A büfésnő, mert több pénzt keres. Az igazgató, mert olyan információkhoz jut hozzá, amelyek növelik a beosztottai fölött a hatalmát. Az egyéni hasznok mögött azonban komoly társadalmi károk vannak. A társadalomnak nem jó az, ha az emberek munkaidő alatt isznak, ha törvénytelen és adómentes haszonhoz jutnak hozzá, ha az emberek kiszolgáltatottá válnak a főnökeik hatalmának. • Mit jelentenek a következő kifejezések? Hol hallottatok róluk?

hűtlen kezelés

mutyizás

megvesztegetés

ügyeskedés

simliskedés

hálapénz 71

A hiányzó hős Vasárnap este autók ezrei haladnak egy keskeny kétsávos úton hazafelé. Az egyikről leesik egy kempingágy az úttestre; ezek után az autók csak úgy tudnak továbbjutni, ha megkerülik a kempingágyat, ám ez a szembejövő forgalom miatt meglehetősen körülményes dolog. Percek alatt óriási torlódás, sok kilométeres dugó alakul ki az országúton. Az emberek türelmetlenek, bosszankodnak. Ki vagy mi segíthetne? Azok, akik már szerencsésen túljutottak a kempingágyon, örülnek, hogy rákapcsolhatnak, sietnek haza. Akik még valahol hátul

vannak a torlódásban, nem tudják, miért halad ilyen lassan a sor, nem segíthetnek. S mikor valaki végre, félórás, órás bosszankodás után hirtelen odaér a kempingágyhoz, mit csinál? Egy pillanatra átvillan talán az agyán, hogy kiszáll és félrehúzza az útról ezt a nevetséges akadályt. Ámde: mögötte idegesen tülkölnek, már a lökhárítójához koccannak, már előzni készülnek, meg hát ő is sok időt vesztett már… – gyorsan kikerüli az akadályt és elszáguld. Hankiss Elemér: Diagnózisok (részlet)

• • • •

Miről szól a történet? Mit jelent a cím? Kiknek lett volna módja segíteni? Hogyan lehetne segíteni ezen a helyzeten? Megsértettek-e bármilyen jogszabályt azok, akik nem távolították el az akadályt? • Mi tartotta vissza az embereket a beavatkozástól?

A

korrupció vagy  megvesztegetés  olyan törvénybe és közerkölcsbe ütköző cselekedet, amelynek során valaki pénzért, vagy más előnyökért cserébe jogosulatlan előnyhöz juttat másokat. Attól függően, hogy milyen területen és milyen pozícióban van az előnyhöz juttató, beszélhetünk például gazdasági, politikai, vagy közigazgatási korrupcióról. „Az a hivatalos személy, aki működésével kapcsolatban előnyt kér, avagy a jogtalan előnyt vagy ígéretét elfogadja [...] bűntettet követ el, és 1 évtől 5 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.” A Büntető Törvénykönyvből

• Mit jelent a korrupció és a megvesztegetés fogalma? • Milyen példákat tudtok felhozni a korrupcióra? • Kinek és hogyan okoz kárt? • Hogyan lehet elkerülni a korrupciót a hétköznapokban? Milyen következményei lehetnek ennek? • Mit gondoltok, mitől változhat meg a helyzet?

Párbeszéd Az egyik osztálytársad már hónapok óta jegy, illetve bérlet nélkül utazik a különböző tömegközlekedési eszközökön. Arra hivatkozik, hogy nincs pénze bérletre, meg egyébként is koszosak és elhanyagoltak a járművek. „Ilyen alacsony szolgáltatásért nem vagyok hajlandó fizetni" – mondja. – „Majd ha tisztábbak lesznek a buszok és nem késnek annyit, akkor veszek jegyet. Addig hagyjanak békén.” • Rendezzetek vitát a bliccelés kérdéséről! Ki ért egyet ezekkel az érvekkel? Ki nem? Alkossatok párokat, és próbáljátok meggyőzni egymást!

72

„Csak egy olcsó CD…”

• Olvassátok el a hiányos párbeszédet, és egészítsétek ki a szöveget! Péter: Te is tudod, hogy nem szabad lopni. Miért nem ismered el? Liza: Csak egy olcsó CD. Észre sem fogja venni senki, hogy eltűnt. Péter: …. Liza: Hát ha így van is, akkor sem fogják tudni, hogy hová lett, igaz? Péter: Lehet, hogy nem, de valakinek akkor is ki kell majd fizetnie. Liza: … Péter: Mi lenne, ha mindig mindenki elvinne valamit, valahányszor bemegy egy üzletbe? Liza: … Péter: Jó, jó, de mi van az eladókkal? Tuti, hogy őket rúgnák ki, ha túl sok minden eltűnne. Liza: Elvégre az a dolguk, hogy megakadályozzák. Ezért fizetik őket. Péter: … Liza: Ugyan már. Soha sem kapnak el. Péter: De mi van, ha mégis? Liza: … • Olvassátok el a teljes párbeszédet, és foglaljátok össze röviden Péter és Liza álláspontját a bolti lopással kapcsolatban! • Mi a véleményetek a kétféle álláspontról? • Mivel próbálja Liza igazolni, hogy ő nem tett semmi rosszat?

Összegző kérdések • Mit jelent a normaszegés és a negatív társadalmi szerződés fogalma? • Mit lehet tenni a társadalmi szabálytalanságok csökkentése érdekében? • Általában úgy hallunk ezekről a kifejezésről, hogy „mások”, „ők” követték el őket. Gyűjts példákat saját életedből arra, amikor a saját érdekedben megszegtél valamilyen szabályt! Milyen konfliktust okozott ez neked?

Nézz utána! • Mi történik, ha valaki „lebukik” a bolti lopáson? http://www.kamaszpanasz.hu/hirek/lelek/3252/lopas • Kik voltak a középkori vandálok? És kiket nevezünk annak ma? Keress példákat – akár környezetedben – a vandálok „tevékenységére”! Próbáld megbecsülni példáidban az okozott kárt! Mi lehet az oka vagy a célja a vandalizmusnak?

Könyvek , filmek , internetes bejegyzések

Cornelia Funke: A tolvajok ura. Mi az oka annak, hogy így élnek a gyerekek? Valahol Európában. Magyar film (1947), musical. Hogyan viszonyulnak a felnőttek a gyerekekhez? Egyetértesz-e büntetésükkel?

73

Munkafeladatok (projekttémák) A magyar társadalom sokszínűsége A mai Magyarországon a magyar anyanyelvű lakosság mellett 13 jogilag elismert kisebbségi népcsoport él. Közös vonásuk az, hogy magyar állampolgárok, de magyarságtudatuk mellett egy másik nyelvi közösséget is magukénak éreznek. Kisebbségek cigány német szlovák horvát román szerb szlovén, vend örmény görög bolgár lengyel ukrán, ruszin* ruszin ukrán egyéb** Összesen

Kisebbségi identitás 142 683 30 824 10 459 3 570 10 740 2 905 1 930

Anyanyelv 48 072 37 511 12 745 17 577 8 730 2 953 2 627 37 1 640 1 370 3 788 674

Anyanyelven kívül beszélt nyelv 22 933 416 182 56 107 18 297 40 625 13 646 1 566 48 1 260 1 665 5 948 1 192

Becsült létszám 400 000–600 000 200 000–220 000 100 000–110 000 80 000–90 000 25 000 5 000 5 000 3 500–10 000 4 000–4 500 5 000 10 000 6 000 2 000

19640 232 751

137 724

579 469

* A két nyelv a népszámlálási kérdőíven közös kérdésben szerepelt. ** A kérdőíven fel nem sorolt kisebbségi hovatartozást vallók száma.

1. feladat

A táblázat a népszámlálási adatok alapján készült. A népszámlálás során mindenki önként elmondhatta, hogy mi az anyanyelve és, hogy melyik nemzeti kisebbség tagjának érzi magát. Elemezzétek a táblázatot! • Milyen kisebbségi csoportok élnek Magyarországon? • Ismertek-e más kisebbségeket? Ők vajon miért nem szerepelnek a táblázatban? • Véleményetek szerint mit jelent a „kisebbségi identitás”? Lehet-e valakinek kettős identitása? • Mit jelent az, hogy „becsült létszám”? Véleményetek szerint miért lehet ekkora különbség a népszámlálási adatok és a „becsült létszám” között? 2. feladat

Minden csoport válasszon ki egy magyarországi nemzetiséget, és kiselőadás vagy poszter formájában mutassa be a választott közösséget! Munkátokhoz használjátok az internetet vagy személyes forrásokat! • Ismertessétek rövid történetét, területi elhelyezkedését Magyarországon, kulturális életét, hagyományait!

74

A népesedési változások problémái Magyarország lakossága

Magyarország lakossága az alacsony születésszám miatt az elmúlt évtizedekben egyenletesen csökkent. A népesség „újratermelődéséhez” arra volna szükség, hogy családonként három gyermek szülessen. Mivel a családok többsége nem vállal ennyi gyermeket, ezért hosszú távon mindez sokféle veszélyt jelent a magyar társadalom egészére. Sokan vélik úgy, hogy terjed az egoizmus, az öncélú fogyasztás, fenyeget az elmagányosodás. Fölgyorsul a társadalom elöregedése, nem lesz elég munkaerő a gazdaság működtetéséhez, megnőnek az egészségügy kiadásai. 1. feladat

• Nézzetek utána, milyen anyagi és egyéb eszközökkel támogatja a magyar állam a családok gyermekvállalást! • Nézzétek meg a világhálón a Három iker, hat gyerek – egy valódi nagycsalád története című videót! • Mekkora Magyarország lakossága? Milyen a városi és falusi lakosság aránya? • Mi az a korfa? Keressétek ki az interneten egy ázsiai ország és két másik európai ország korfáját! Hasonlítsátok össze Magyarországéval! Milyen különbségeket találtatok? Milyen változások figyelhetők meg az elmúlt ötven évben? • Milyen erkölcsi problémák vetődtek fel számotokra a korfák adatainak összehasonlításakor? • Nézzetek utána, mivel magyarázzák a kutatások a népesség csökkenését! Vitassátok meg, mivel lehetne elkerülni a lakosság fogyását! A Föld népessége 1900 és 2100 között 2. feladat

• Gyűjtsetek statisztikai adatokat, hogyan változott a Föld népessége az elmúlt száz évben! • Hány százalékát adja a világ népességének Európa, illetve Magyarország? • Vizsgáljátok meg a következő előrejelzést: https://www.ksh.hu/interaktiv/grafikonok/vilag_ nepessege.html! Milyen erkölcsi problémákat vetnek fel ezek a statisztikai adatok? • Nézzétek meg a http://www.worldometers.info/hu/ honlapot! Mit jelentenek a változó számok? Milyen erkölcsi kérdések vagy megoldandó problémák jutnak eszetekbe? • Keressetek rá az interneten a „the world as 100 people” kifejezésre. A talált diagramról milyen fontos adatokat tudtok leolvasni?

75

A Mars-kolónia A kiválasztott telepesek útnak indultak. Az utazás ideje alatt elő kell készíteni a közös életet a Marson, megtervezni, megvitatni az együttélés alapjait. Csoportokat alakítva válasszatok témát, és dolgozzátok ki javaslataitokat! 1. feladat

A csoport

A döntéshozó rendszer működtetése

• Milyen várható feszültségek, konfliktusok megelőzését kell segíteniük az együttélési szabályoknak? • Kik vagy milyen intézmények alkossák a törvényeket? • Milyen elvek alapján választanátok ki a vezetőket? • Mi legyen azokkal, akik nem tartják be a szabályokat? • Mit tennétek a közösség rendje ellen lázadókkal, illetve az erőszakoskodókkal? • Lennének-e valamely csoport tagjaniak előjogaik? Indokoljátok meg válaszotokat!

B csoport

A munka és a tanulás

• • • • •

Milyen szellemi és fizikai munkákra lesz szükség a Marson? Mennyit kell dolgozni? Mitől függne ez? Lennének-e főnökök és beosztottak? Ha igen, milyen lenne a viszonyuk? Mi történjék azokkal, akik nem tartják be a munkavégzési szabályokat? Mit tanulnának a Marson a fiatalok? Milyen lenne a Marson egy iskola?

C csoport

A nők és férfiak viszonyának, valamint a családi életnek a szervezése

• Milyen előzetes felkészítést tartsanak a fiatalok, illetve a gyermeket vállaló párok számára? (Kezdetben nincsenek nagyszülők.) • Hány gyermeket tervezzenek? • Milyen központi segítséget adjanak a családok jólétéhez és harmonikus működéséhez? • Milyen esetekben és hogyan avatkozhat be a közösség a tagok magánéletébe?

2. feladat

A csoportok mutassák be javaslataikat, majd vitassátok meg őket! Emeljetek ki 5-5 fő szabályt, amelyet a többség elfogad!

76

III. rész HIT, VILÁGKÉP, VILÁGNÉZET

77

16. Az ember mint értékelő, erkölcsi lény

• Both Benedek szerint az, hogy véleményt nyilvánítunk az általunk tapasztalt jelenségekről, eseményekről, általunk ismert emberekről, magabiztos butaságra vall. Egyetértesz vele? Vagy szerinted az ember értékelőképessége és tevékenysége inkább bölcsességre utal? Véleményedet indokold!

A magabiztos butaságnak az a korszaka, amikor véleményeket formál az ember, csak később kezdődött. • Both Benedek, Ottlik Géza Iskola a határon című regényének főszereplője

A jó és a rossz a mesékben…

Alkossatok két csoportot! Az egyik csoport írjon olyan mondatokat, melyekben a „jó” kifejezés szerepel, a másik pedig olyanokat, melyekben a „rossz”! Ezután cseréljétek ki a papírokat, és csoportosítsátok egymás mondatait aszerint, hogy a megadott kifejezések melyikben szerepelnek erkölcsi értelemben, illetve melyikben van másféle jelentésük! – Én azt hiszem, láttam egy fehéren csillogó alakot, amely nem homályosult el, mint a többi. Akkor az Glorfindel volt? – Igen, őt láttad olyannak egy pillanatra a túlparton; ő az Ősszülöttek nagyjainak egyike. Hercegi házból való tünde-úr. Igen, Völgy­ zugolyban van olyan hatalom, mely Mordor erejének legalább egy darabig még képes ellenállni; és másutt is vannak még ilyen hatalmak. A Megyében is. De ezek, ha minden úgy megy tovább, mint eddig, hamarosan mind ostromlott szigetekké válnak. A Fekete Úr összeszedi minden erejét. J. R. R. Tolkien: A Gyűrűk Ura (részlet)

Szerinted a két szereplő közül – Glorfindel, a fehéren csillogó alak és a Fekete Úr – melyik gonosz és melyik jó? Ha esetleg nem ismernéd a történetet, akkor is kitalálnád? Miből?

…és a valóságban

Vissza tudsz emlékezni arra, • mikor és miért mondták neked először egy emberről, hogy ő jó vagy hogy ő rossz? Kiről mondták: kitalált személyről vagy valóságos emberről? Te mit gondoltál róla? • amikor te mondtál ki először hasonló erkölcsi ítéletet valakiről? És ő ki volt? Kitalált személy vagy valóságos ember? Mi volt az oka annak, hogy így ítéltél?

78

Mindannyiunk erkölcsi látásmódjának alapfogalma a jó és a rossz. Az emberi közösségek minden korszakban és valamennyi kultúrában hangsúlyt fektettek arra, hogy tagjaikban a jó és a rossz tudása minél fiatalabb korban kialakuljon. Kisgyerekként ezért is mesélnek nekünk olyan történeteket, mint a magyar népmesék vagy a Grimm-mesék. S az a tapasztalat, hogy négy-öt esztendősen ezeket addig akarjuk újra meg újra hallani, amíg üzenetük be nem épül a személyiségünkbe. Ebben az életkorban nagyon erősen szeretnénk megérteni, hogy mi a jó és mi a rossz. Csakhogy az élet a klasszikus mesék szereplőivel ellentétben nem fekete-fehér. A csupán néhány vonással felruházott mesealakokkal szemben a hús-vér ember sohasem angyalian jó vagy ördögien gonosz, hanem a két véglet közt álló, összetett lény. Ezért lehet, hogy azokat az idősebb korosztálynak szóló műveket, amelyek megtartják a gyerekmesék leegyszerűsített jellemábrázolását (pl. a ráhangolóban idézett Tolkien-regény), bármennyire izgalmasak is egyébként, lélektanilag nem helyezzük azonos szintre az árnyalt, összetett jellemeket bemutató könyvekkel, filmekkel. A meséket viszont nem tartjuk kevésbé fontos műveknek azért, mert fekete-fehér jellemeket mutatnak be. Ahhoz ugyanis, hogy felnővén erkölcsileg egyre árnyaltabban ítélhessük meg a minket körülvevő világot, először szükségünk van arra, hogy egyértelműen tisztázódjék bennünk a jó és a rossz fogalma.

■ Válassz ki egy általad jól ismert könyvszereplőt! Írd föl a nevét egy papírra és alá a legmeghatározóbb tetteit! Írd a tettek alá, hogy az adott szereplő milyen tulajdonságából fakadtak! Kideríthető a műből, miért fejlődtek ki ezek a tulajdonságok? Ha igen, fogalmazd meg az okot! Segítségként megadjuk A Gyűrűk Ura egyik szereplőjének karakterábráját: SZARUMÁN

bebörtönözte Gandalfot

befolyásolta Théoden királyt

benépesítette orkokkal Vasudvardot

pusztította Fangorn erdejét

többször is belenézett a palantírba

hatalomvágy

hatalomvágy

hatalomvágy

érzéketlenség

kevélység

Miért lett ilyenné? Összehasonlításként kiválaszthatsz egy általad jól ismert élő személyt. Róla részletgazdagabb karakterábrát tudnál készíteni?

79

T

e tudós ember vagy, Gergely. Én is papnak készültem, de elcsaptak. Negyven törököt vertem le ma evvel az egy kezemmel. Közöttük volt egy, amelyik kétszer rám csapott. Hát nem mondhatod azt, hogy nincs bennem bátorság. […] Mégis sokszor eltűnődöm, hogy az ember csak ember, akár le van borotválva a feje, akár nincs. És hát mink tulajdonképpen gyilkolunk. […] Ha egy olyan okos ember volna közöttünk, akinek annyi esze volna Eger ostroma 1552-ben. Vizkelety Béla műve […] mint minden embernek egy- Franz Kollarž litográfiája alapján befogva a világon, azt hiszem, az nem volna bátor. […] Jobban meg tudná becsülni az életnek az értékét. Mert hogy mink itt vagyunk ezen a földön, az bizonyos, de hogyha fejünket veszi a török, nem bizonyos, hogy élünk-e tovább. Ami megvan, azt az olyan nagyeszű ember nem veti el olyan könnyen magától csak azért, hogy azt mondják: derék ember volt! […] Ennek a földi életnek bizonyára van értéke, s nem arra való, hogy egy-egy gyöttment pogánynak legyen kit levágnia. Hegedűs hadnagy gondolatai Gárdonyi Géza Egri csillagok című regényéből

Párbeszéd ÁGI: Azt hiszem, megértem ezt a hadnagyot. Neki más véleménye volt arról, hogy föl kell-e áldoznia magát Eger váráért, az országért, mint a többieknek. MÁTÉ: És azt nem tartod furcsának, hogy egyedül ő gondolkodott így? Bornemissza Gergely, Dobó István és a többi várvédő számára egy pillanatig sem volt kétséges, hogy az adott helyzetben az ember nem mérlegelhet, nem lehet önző, hanem, ha szükséges, föl kell áldoznia magát a hazáért. ÁGI: Hát, abban én nem lennék annyira biztos, hogy csak őt furdalták ezek a kétségek. De ha így volna is, nem lehet, hogy neki volt igaza? Jó, helyesbítek: hogy neki is igaza volt? MÁTÉ: És abban is igaza volt, hogy elárulta a társait? Feladta volna a várat, csak azért, hogy gyáván, alattomosan a bőrét mentse? ÁGI: Nem... az árulására valóban nincs mentség. MÁTÉ: Ezért veszélyes az, ha valaki azt hiszi, hogy az ő elképzelései jobbak a közösség értékrendjénél! ÁGI: De akkor nézzük Adyt! A háborúellenes versei nem azt mutatják, hogy ő volt az egyetlen épeszű ember a háborús lelkesedésbe hajszolt tömegben? Az ő esetében nem arról van szó, hogy az egyén néha világosabban látja az értékeket, mint a közösség? MÁTÉ: Lehet, hogy Ady sokakkal ellentétben felismerte, hogy öngyilkos háborúba viszik a nemzetet. Egy honvédő háborúról biztosan más lett volna a véleménye. Te kinek adnál igazat? Mit gondolsz, a jó és a rossz erkölcsi megítélésében az egyén vagy a közösség lát világosabban?

80

Játék törvényjavaslatokkal

1. Olvassátok el az alábbi három törvényjavaslatot! a) Aki egy osztálykiránduláson alkoholfogyasztás miatt lebukott, soha többé ne vehessen részt szervezett osztályprogramon. b) Vezessük be a kötelező köpenyviselést, hogy ne tűnjön fel, kiknek nincs pénze drága és márkás ruhákat vásárolni! c) Alakítsák át úgy az oktatást, hogy mindenki csak abból a 3 tantárgyból kapjon évközi és év végi osztályzatot, amelyet ő maga választ ki. 2. Mindenki egyéni munkaként írja le a javaslatokhoz fűződő gondolatait, észrevételeit, majd, körbemenvén, ossza meg véleményét a többiekkel! 3. Mindenki egy cédulára írja föl annak a társának a nevét, aki szerinte a leginkább elgondolkodtató észrevételt tette az elhangzott törvényjavaslatokkal kapcsolatban. Összesítsétek a szavazatokat, majd a győztest küldjétek ki a teremből! 4. Nyílt, többségi szavazással döntsetek arról, hogy a javaslatokat törvényerőre emelitek-e vagy sem! 5. Hívjátok be a legtöbb szavazatot kapott társatokat, s hatalmazzátok föl, hogy szabadon döntsön, melyik javaslatot teszi meg törvénnyé és melyiket nem! 6. Azonos lett a végeredmény? Ha különböző, vitassátok meg, ki dönthetett helyesebben: a kiválasztott egyén vagy a közösség? Hogyan alakulna a „törvényhozó játék”, ha sorshúzással döntenétek el, ki legyen a kiválasztott, aki egyszemélyben dönthet a javaslatokról?

Összegző kérdések

• Az órai beszélgetés során előfordult-e olyan eset, hogy valakinek sikerült meggyőznie a többieket véleménye helyességéről? Történt-e olyan, hogy a csoport győzött meg valakit az illető véleményének helytelen voltáról? Kinek melyik gondolata hatott rád? Volt-e olyan gondolatod, amely szerinted hatással volt a többiekre? • A 7. osztályos tankönyv 3. leckéjében az alábbi Szókratész-idézetet olvashattad mottóként: „Aki tisztában van azzal, hogy mi a jó, jót is fog cselekedni.” Most, hogy újból elgondolkodhattál jóról és rosszról, mit gondolsz, igaz ez az állítás? Véleményedet indokold!

Nézz utána!

• Az említett tavalyi tankönyvfejezet egy hosszabb történetet is elmond Szókratészről. A jó és a rossz fogalma kapcsán nem véletlenül időzünk ennyit az ő személyénél. A görög filozófusok közül ő foglalkozott először rendszerszerűen az erkölcs fő kérdéseivel. Legnagyobb ellenfeleinek a szofistákat tartják. Kik voltak ők? Mit tanítottak? Miért támadta őket Szókratész? • Miért és hogyan halt meg Szókratész? Tudod-e, miről szól az ő híres védőbeszéde?

Könyvek , filmek , internetes bejegyzések

Nézd meg Sergio Leone klasszikus westernjét, A Jó, a Rossz és a Csúf című filmet! Szerinted illenek a megnevezések az egyes szereplőkre? Fekete-fehéren mutatja be a rendező az egyes jellemeket vagy árnyaltabban?

81

17. Értékítéletünk

és világképünk viszonya

Mert nincs a világon se jó se rossz. Gondolkodás teszi azzá. • Shakespeare: Hamlet

• Hamlet állításában a „gondolkodás” szó helyébe illeszthetnénk azt is, hogy „világkép” vagy „világnézet”. Mi jut eszedbe ezekről a fogalmakról? Próbálj meghatározást találni rájuk!

A jó és a rossz eredetéről

Az előző lecke elején A Gyűrűk Ura idézet kapcsán azon töprengtünk, vajon mikor tudatosult bennünk passzívan (úgy, hogy mástól hallottuk) illetve aktí­ van (úgy, hogy mi magunk használtuk) a jó és a rossz fogalma. Ez a saját életidőnkben történő vis�szafelé nyomozás fölvethet más, további kérdéseket: Hogyan vezetett az emberiség útja a jó és rossz fogalmának kialakulásához? Felismerte a világban levő jót és rosszat, vagy megalkotta? Egyszerre történt mindez, vagy fokozatosan? A bibliai történet szerint egyszeri esemény volt: Ádám és Éva evett a Jó és a Rossz tudásának fájáról, és megnyílt a szemük, és észrevették, hogy mezítelenek. Ez azt jelenti, hogy először érezték úgy, hogy egy, az állatvilágban még teljesen természetes jelenségnek – a ruhátlanságnak – számukra már erkölcsi vonatkozása van. Id. Lucas Cranach: Ádám és Éva, De hogyan értsük ezt a történetet, ha Ádám és Éva 1510 (Varsói Nemzeti Galéria) nem is létezett? Úgy is van értelme, ha a szereplők létezését a tudomány megcáfolta? Tanít valami olyat a jó és a rossz fogalmának keletkezéséről, amit ma is érvényesnek fogadhatunk el? S ha igen, mit?

Túlmutat rajtunk?

Ha van Isten, honnan van a rossz? De ha nincs Isten, honnan van a jó? A jó és rossz fogalmának eredetéről való töprengést többen összekapcsolják Isten létének vagy nemlétének kérdésével, ezért érdemes ezt a problémát is kicsit körüljárnunk. • Isten léte vagy nemléte bizonyítható vagy cáfolható? • Lesz olyan kor, amelyben a tudomány egyértelmű választ ad majd erre a kérdésre? • Mi lehet a magyarázata, hogy nagy természettudósok hívő emberek?

82

A középkorban a teológusok úgy gondolták, hogy Isten léte bizonyítható. Aquinói Szent Tamás ötféle istenbizonyítékot nevezett meg. Ezek egyike, hogy a világban tapasztalható mozgások feltételeznek egy végső, mozdulatlan mozgatót. Ma azonban a filozófia mint az emberi élet és a minket körülvevő világ alapkérdéseivel foglalkozó tudomány nagyjából egységesen azt mondja, hogy Isten létét sem bizonyítani, sem cáfolni nem lehet. Ezért sokak szerint maga a kérdésfeltevés is értelmetlen. Ugyanakkor azok, akik az emberi élet értelméről, a kimeríthetetlen világmindenségről, az örökkévalóságról tépelődnek, hamar eljutnak a megtapasztalható dolgok határáig. A tapasztalaton túli, idegen szóval transzcendens világot nem lehet szavakban vagy képekben megjeleníteni. Az emberi közösségekben azonban elevenen él a transzcendens világgal való kapcsolat igénye. Az ókortól napjainkig, a természeti népektől az újkori társadalmakig ezt bizonyítják a mindenütt létező vallások, ezt mutatja a természetfölötti hatalommal bíró istenekben vagy egy teremtő Istenbe vetett hit is. A közösségek egyénekből állnak, akik mind más és más módon gondolkodnak. Nemcsak a vallási tanításokban, egyházak és felekezetek között vannak különbségek, hanem sokan vannak, akik egyetlen egyházhoz sem tartoznak, nem hívők (bár meglehet, volt, van valamilyen transzcendens élményük). Napjainkban – legalábbis Európában – már régen nincsenek vallásháborúk, nem tartanak nyilvános hitvitákat sem, az ilyet mindenki elutasítaná. A hívők és nem hívők közötti világnézeti összecsapás sem kívánatos, de világképünkről, mellette vagy ellene olykor nyilatkozunk. Ilyenkor akarva-akaratlan antropomorf módon érvelünk, azaz emberi viszonylatokat, agyunkban elraktározott képeket, emlékeket használunk olyan kérdésben, amely kívül esik a megtapasztalható világon, mint föntebb láttuk, nem bizonyítható, nem cáfolható. ■ Hallottál már korábban a klinikai halálból visszatért emberek halálközeli élményeiről? Mit gondolsz erről a jelenségről? Megmagyarázható-e a tapasztalati világ ismereteivel vagy túlmutat rajtuk? Sokan felteszik a kérdést gyermekek szenvedése láttán: ha létezik Isten, hogy engedheti ezt meg? A kérdés az antropomorf gondolkodás jellegzetes példája, hiszen a felfoghatatlant emberi tulajdonságokkal ruházza fel. ■ Milyen további témafelvetések vezethetnek hasonló megállapításokhoz?

83

A vadász és a misszionárius Ha Csingacsgukban és Unkaszban nem lobog annyira a harci vágy, inkább ők is felkaptak volna egy-egy puskát, s akkor egy helyett mindjárt három irokézt küldhettünk volna a másvilágra – szólt Sólyomszem. – De hát nem így volt megírva a sors könyvében. – Jól beszélsz, barátom – felete David –, az isteni gondviselés meghatározta mindannyiunk sorsát. Akinek el kell pusztulnia, elpusztul, akinek meg kell menekülnie, megmenekül. Hiába szegülünk szembe a sors akaratával. Ezt tanítja a vallás, és a hívő vigaszt találhat ebben a tanításban. Sólyomszem megcsóválta a fejét. – Akárki hirdeti ezt a tanítást, szerintem csak gyáváknak való, és a bátrak megvetik. – Hát nem a sors könyvéről beszéltél magad is? – kérdezte David.

– Ez csak afféle szólásmondás. A sorsunkat mi magunk irányítjuk, és nem hiszek abban, hogy a túlvilágon jutalom vagy büntetés vár ránk tetteinkért. – Semmit sem tudsz felhozni e kárhozatos nézetek alátámasztására – kiáltotta David. – Mondd csak, a szent könyveknek melyik fejezetéből és szakaszából meríted ezt az okoskodást? – Szent könyvek! – felelte Sólyomszem megvetően. […] – Mi közöm a könyvekhez énnekem, aki harcos vagyok és vadász? Én csak egy könyvet olvasok. […] Ez a könyv a természet: sorai az erdők, a dombok, a patakok. Tanulmányozd, barátom, s több bölcsességet meríthetsz belőle, mint a sápadtarcúak kegyes irkafirkáiból. J. F. Cooper: Az utolsó mohikán (részlet)

Párbeszéd A helyszín egy kiskocsma valahol Óbudán. Az egyik asztalnál két ötven év körüli férfi borozgat. PISTA: A mi időnkben még voltak igazi jó ifjúsági regények! Ott volt például Az utolsó mohikán! Volt abban is kaland, izgalom, de el is gondolkodtatott. Sólyomszem értelmes ember volt, önálló világképpel, nem úgy, mint a mai kigyúrt, agyatlan akcióhősök. JÓSKA: Azért elég kis egyszerű ez a Sólyomszem-féle világkép. A Bibliát és azokat, akik hisznek benne, jól lejáratja a híres hős a maga egészséges, materialista felfogásával. A szocializmus idején persze nem késlekedtek több tízezer példányban kiadni, hadd okuljon a fiatalság! PISTA: Mit jössz már megint ezzel a szocializmussal? 25 éve vége van, lépjünk túl rajta! JÓSKA: Bizonyos gyerekkori emlékekkel nem olyan egyszerű túllépni rajta. Sosem felejtem el, amikor általánosban a történelemtanár kihívott a táblához, és gúnyosan megkérdezte: „Mondd meg, Jóska, ha van Isten, akkor miért nem írja meg a leckédet?” PISTA: Hát gyerekkori emlékeim nekem is vannak. Nagyanyám, aki mélyen vallásos volt, ragaszkodott hozzá, hogy eljárjak hittanra. A lelkész nem annyira a hit adományáról beszélt, inkább a hitetleneket ostorozta. „Nem élhettek úgy, ahogy a pogányok élnek hiábavaló gondolkodásuk szerint! Az ő elméjükre sötétség borult, és elidegenedtek az Istennek tetsző élettől, mert megmaradtak tévelygésükben, és megkeményedett a szívük.” Mindig ezt idézgette a Bibliából. Ennél azért Sólyomszem valamivel megengedőbb.

A középkori Európában Isten létezése megkérdőjelezhetetlen volt. Történelmi tanulmányaitok alapján idézzétek fel, milyen helyet foglalt el a vallás a középkori ember életében!

84

Keressük azt, ami közös!

Játsszátok el az előző dialógus folytatását! Új szereplőként megjelenik András, aki Jóska és Pista régi közös barátja. Ő megpróbálja a másik két ember gondolkodását közelíteni egymáshoz azáltal, hogy olyan példákat, erkölcsi törvényeket említ, amelyeket a másik kettő, különböző világnézetük ellenére egyformán érvényesnek gondol. Például: A nem hívő és a hívő ember egyaránt értéknek tartja az igazmondást. Jóska és Pista hallgatja András példáit, s ha úgy látják, hogy valóban közös értéket mondott, rábólintanak. Ha úgy látják, hogy olyan példa hangzott el, amelyben hívő és nem hívő ember nem ért egyet, vitába szállnak Andrással. Helyezzetek el a terem közepén egy asztalt három székkel! Ez lesz az óbudai kiskocsma. Alkossatok három csoportot: Jóskák, Pisták és Andrások csoportja! Mindhárom csoport jelöljön ki egy embert, aki elsőként képviseli az adott szereplő látásmódját! A kijelölt szereplők foglalják el helyüket az asztalnál, és kezdjék el a beszélgetést! A csoportok többi tagja kísérje figyelemmel a történteket, s ha úgy érzik: képviselőjük kifogyott az érvekből, vagy rosszul reagált egy gondolatra, állítsák meg a társalgást, és adjanak tanácsot a bennülőnek, vagy ültessenek új embert a helyére! A játék addig tart, amíg az „András-csoport” tagjai új, érvényes témákkal tudnak előállni. Figyelem! A játék célja nem az, hogy bármelyik csoport nyerjen, lesöpörve a többiek érveit. A cél az, hogy, ha tudtok, egyezségre jussatok! Ha bármelyik résztvevő érve igaz, helyes, témafelvetése jó, mindenki nyer azzal, ha ezt a másik kettő elismeri.

Összegző kérdések

• Segített ez az óra abban, hogy jobban megértsd a különböző világnézetű emberek gondolkodását? Ha igen, mit látsz most világosabban, mibe látsz bele mélyebben? • Megerősített vagy elbizonytalanított a témákról való beszélgetés saját világnézetedben? Ha úgy érzed, hogy igen, ezt a hatást jónak vagy rossznak ítéled?

Nézz utána!

• Az az elképzelés, hogy Isten csupán az emberek félelmeinek vagy vágyainak a kivetülése, eredetileg egy Feuerbach nevű filozófustól származik, amelyet aztán a kommunista ideológia magáévá tett. Polányi Mihály, a világhírű magyar természettudós és filozófus viszont bírálta azokat a természettudósokat, akik megállnak azon dolgok határánál, amelyeket meg lehet mérni, ki lehet számítani. Szerinte helyre kell állítani a tudományról és a társadalomról alkotott ítéletekben a hitnek és józan észnek a keresztény hagyományban megszokott kapcsolatát. „Valószínűleg több reményünk lesz akkor, ha a vallásos hitet kiszabadítjuk az univerzum […] nyomása alól, s helyében megnyílik egy olyan, értelemmel teli világ, amelyben a vallás visszhangra lel.” – írta. Értelmezzétek Polányi Mihály szavait! • A dialógusban Jóska érveire Pista egy bibliai idézettel válaszol Pál apostolnak az efezusiakhoz írt leveléből (Ef 4, 17–19). Mit tudsz e levél szerzőjének az életéről?

Könyvek , filmek , internetes bejegyzések

Rob Reiner A bakancslista (2007) c. filmjének két főszereplője egy világ körüli utazást tesz. A piramisokhoz érve az Egyiptomi halottaskönyvről esik szó. Te mit válaszolnál az abban elhangzó két kérdésre?

85

18. A judaizmusról,

Hirdess! A te Urad a legnagylelkűbb, aki írótollal tanított, megtanította az embert arra, amit nem tudott.

a kereszténységről, az iszlámról

• Korán 96. szúra 3–5

• Hallottál már arról, hogy több vallás is a maga szent könyvét, „kinyilatkoztatottnak” nevezi? Mit mondanak el ezek a jelzők e szövegek létrejöttéről, jellegéről?

Vallások, könyvek, emberek

Kapcsoljátok össze az egyes vallásokat azok meghatározó személyiségeivel, illetve szent könyveivel! Elevenítsétek fel, mit hallottatok már ezekről a vallásokról! Jézus Krisztus Mohamed próféta

JUDAIZMUS

Korán

KERESZTÉNYSÉG

Tóra

ISZLÁM

Mózes

Ó- és Újszövetség

Megszentelt terek

• Melyik képen látható mecset, melyiken templom, illetve zsinagóga? Az egyes szent helyek megnevezését kapcsold a megfelelő valláshoz! • Tudod-e, mire kell ügyelned az ötlözködésedben, ha belépsz valamelyikbe, és miben hasonlítanak vagy miben különböznek az itt zajló szertartások?

1

86

2

3

A judaizmus (zsidó vallás), a kereszténység és az iszlám egyaránt a Közel-Keleten született. E három vallást egy közösnek vallott bibliai ősatyáról ábrahámi vallásoknak is nevezték. Ábrahám a Biblia első könyvének, a Teremtés könyvének meghatározó szereplője. Vele mint a zsidó nép ősatyjával kötött szövetséget Jahve, Izrael istene. Személyét a kereszténység is tiszteli. A Mohamed próféta által lejegyzett Koránban Ábrahám és az a fia, Ismáel, akit nem a zsidóság, hanem az arab népek vallanak ősüknek, alapítják meg a mekkai szentélyt, az iszlámhívők legszentebb zarándokhelyét. Kialakulását tekintve a zsidó vallás a legrégibb. A többistenhívő ókori népek, társadalmak közül a zsidóság volt az első, amely szakítva a többi nép világképével, következetesen egyistenhitet vallott. Izrael istenét teremtőként, szabadítóként és törvényadóként tisztelték. A zsidó népbe és vallásba született a názáreti Jézus. Az ő élete és tanítása indította útjára a kereszténységet, amely őt Isten Fiaként és Megváltóként tiszteli, kereszthalálát az ember bűneiért bemutatott engesztelő áldozatként értelmezve. A három egyistenhívő (monoteista) vallás legfiatalabbika az iszlám. Létrejötte az Kr. u. 7. században élt Mohamed próféta alakjához és tevékenységéhez köthető. Az egyistenhívő vallások mindegyikére igaz, hogy a távol-keleti világvallásoktól eltérően a „történelmi istenkinyilatkoztatás” vallásai. Tanításuk szerint az anyagi világ egy rajta kívül álló, annál végtelenül hatalmasabb, személyes Isten teremtése, aki a történelem során különböző küldötteken keresztül ismertette meg magát, tanította a kiválasztott személyeket, népeket, az emberiséget. Az egyistenhívő vallások szerint a világ egy meghatározott időpontban véget fog érni, a történelem pedig egyszeri és megismételhetetlen folyamatként zajlik a teremtés és a világvége között. A történelem lezárulásakor végleges isteni ítélethozatal történik, ami az igazak számára örök élet, boldogság, a bűnösöknek pedig örök büntetés kezdetét jelenti.

■ Rendszerezd a lecke eddigi ismereteit a füzetedben! A kifejezések sorszámát helyezd el a megfelelő halmazban, azok metszetében, vagy azokon kívül!

1. Ábrahám, 2. Allah, 3. Biblia, 4. Ismáel, 5. Jahve, 6. Jézus Krisztus, 7. Korán, 8. távolkeleti eredet, 9. mecset, 10. Mohamed próféta, 11. Ószövetség, 12. templom, 13. közel-keleti eredet 14. teremtett világ, 15. Újszövetség, 16. végítélet, 17. zsinagóga

judaizmus

kereszténység

iszlám

87

A bölcs Náthán Szaladin: Ha olyan bölcs vagy, hát mondd meg nekem, melyik hitet, melyik törvényt tudod a legjobbnak, legigazabbnak. Náthán: Szultán, előbb, hogysem felelnék, megengednéd, hogy egy történetet elmondjak? Szaladin: Miért ne? Hisz barátja voltam a jól elmondott kis történeteknek mindig. […] Náthán: Élt hajdanán egy ember Keleten. Volt annak egy páratlanul becses, kedves kéz adta ritka gyűrűje. Száz színben tündökölt csodás opálja. A gyűrűnek varázshatalma volt, S ki bízott titkos erejében, Isten s ember előtt kedvessé tette azt. Nem csoda hát, ha sose húzta le az ujjáról, és úgy rendelkezett, hogy mindörökre házában maradjon. Mégpedig így: mind közt legkedvesebb fiára hagyta a csodás gyűrűt, s meghagyta, hogy majd aztán annak is legkedvesebb fiára szálljon át. S a gyűrű jogán, bármilyen korú, mindig csak a legkedvesebb fiú legyen a ház feje és fejedelme. […] Így szállt apáról fiúra a gyűrű, s került egy apához végül, kinek egyként kedves volt mindhárom fia, nem tudta hát nem egyformán szeretni mindhármukat. Csak olykor tűnt neki majd ez, majd az, majd megint amaz – ha egyikük volt éppen csak vele, s nem kellett hármuk közt megosztani túláradó szívét – a gyűrűre méltóbbnak, s ő eléggé gyenge volt odaígérni mindnek jámborul. Nem is volt semmi baj. Hanem mikor halála elközelgett, az apa szorult helyzetbe jutott. Megbánthat-e három fia közül kettőt, akik bíznak szavában? Most már mit tegyen? Izen titokban egy aranymívesnek, csinálná meg két mását gyűrűjének, költségét, fáradságot nem kímélve, csakhogy hajszálra éppolyan legyen, mint az a gyűrű. Íme, sikerül a mesternek. Mikor meghozza őket, a mintagyűrűt meg nem ismeri az apa maga sem. Szólítja vígan, örvendve fiait – mindet külön, mindet megáldja, mindnek odaad egy gyűrűt, s meghal. […] Alighogy meghal apjuk, mindenik jön gyűrűjével, mind a ház feje akarna lenni. Van per, osztozás, vádaskodás – de csak nem tudni, melyik az igazi. – Éppúgy, ahogy mi sem tudjuk, melyik vallás az igazi. Szaladin: Az említett három vallás között, úgy vélem, van különbség, még ruhára, ételre és italra nézve is. Náthán: Csak épp alapjaikra nézve nincs. Részlet Gotthold Ephraim Lessing A bölcs Náthán című drámájából. Fordította: Lator László.

Párbeszéd JÓZSEF: A bölcs Náthán találó történetével példázza a zsidó, a keresztény és az iszlám egymáshoz való viszonyát. Mindegyik egyistenhívő vallás, s mindegyik magát állítja az egyetlen igaz hitnek. De lényegi különbség nincs közöttük. ZALÁN: Nagyon jól tudjuk, hogy számtalan különbség van közöttük. Például az, hogy mit gondolnak arról, mire jogosítja fel őket az a hitük, hogy ők az igazság birtokosai. ANNA: A történet mégsem annyira találó, hiszen ott a fiúk közül valóban csak eggyé lehet az igazi örökség. Ám egy vallásnak nem kell uralkodóknak lennie más vallások fölött. ZALÁN: De logikailag nem lehetséges, hogy mindhárom egyszerre igaz legyen. ANNA: Én viszont tényleg el tudom képzelni, hogy a vallások mégis csak egyszerre igazak lehessenek, jobban mondva, hogy mindegyik igaz legyen a maga módján, és éppen ezért, minden vallás megmutasson az ember számára egy utat, amelyen eljuthat Istenhez. • Melyik véleménnyel tudsz leginkább azonosulni? • Gyűjtsetek érveket arra az állításra, hogy a három monoteista vallás lényégében azonos, és arra is, hogy lényegi különbségek vannak köztük!

88

Jeruzsálem térképét tanulmányozva láthatod, hogy három világvallás képviselői élnek egymás mellett az egyes városrészekben. Mindhárom vallás szent városnak tartja Jeruzsálemet, ezért sok zarándok keresi fel a szent helyeket.

Képzeld el, hogy zarándok vagy, aki végre elért hosszú útjának céljához, itt állsz Jeruzsálemben. Az utcanév mely jeleit olvasod? Keresztény vagy, és a Szent Sír bazilikához tartasz; zsidó vallású vagy, aki a Siratófalhoz jöttél; iszlámhívő, aki vallásod harmadik legszentebb helyére, az al-Aksza mecsetbe zarándokolsz esetleg? Írj valamelyikőjük nevében naplórészletet a megérkezésedről Jeruzsálembe!

Összegző kérdések

• Milyen hasonlóságokat és milyen különbségeket tudsz megnevezni a judaizmus, a kereszténység, illetve az iszlám Isten-, világ- és emberképében? • Melyik vallás világképe a legelterjedtebb Európában?

Nézz utána!

• Hol és mikor találkozott egymással e három vallás az emberiség történetében? Békések vagy küzdelmesek voltak ezek a találkozások? • Jeruzsálemen kívül melyek még azok a területek, ahol a múltban vagy a jelenben tartósan egymás mellett éltek/élnek e vallásokhoz tartozó emberek csoportjai? Milyen jó, illetve káros hatásai voltak/vannak ennek az együttlétnek?

Könyvek , filmek , internetes bejegyzések

Nézd meg Majid Majidi iráni filmrendező A mennyország gyermekei (1997) című filmjét, mely egy szegény teheráni család hétköznapjaiba enged betekintést egy pár elveszített gyerekcipő kapcsán. Miután végignézted, gondolkozz el azon, hogy mennyiben erősítette vagy mennyiben változtatta meg a film az iszlámhívőkről alkotott előzetes elképzeléseidet!

89

19. Korunk új vallá­si jelenségei

• Egyetértesz a fenti gondolattal? Ismersz olyan, az ész számára megközelíthetelen jelenségeket, tartalmakat, amelyeket csak úgy érthetünk meg és úgy tanulhatunk meg, ha átéljük őket?

Gyerekes dolog volna azt hinni, hogy a buddhizmus jógagyakorlatait „megérthetjük”. Szerkezetüket és funkciójukat egyedül a gyakorlásuk képes feltárni egy mester ellenőrzése alatt. • Mircea Eliade, román vallástörténész

Mit üzen a szobor?

Két ember áll egymás mellett a római Szent Péter bazilikában Michelangelo Pietà elnevezésű szobra előtt, mely Máriát ábrázolja, ölében a keresztről levett, halott Jézussal. Az egyik ember nemhívő, aki a város művészettörténeti kincseit jött megnézni. A másikuk keresztény, aki a templomokat látogatja végig. Szóba elegyednek egymással. Hogyan alakul kettejük beszélgetése? Gondoljátok ki, írjátok le dialógusként! Michelangelo: Pieta, kb.1499 (Róma,Szent Péter Bazilika)

A világ fekete-fehérben A képen a kínai vallási világkép szimbólumát láthatod, mely a két kozmikus őselem: a jin és a jang egymáshoz való viszonyát mutatja.

• Milyen világszemléletre utalhat ez az ábrázolás? Mit jelenthet a fekete és a fehér szín, miért éppen így helyezkednek el a körben? • Mennyire tűnik neked dinamikusnak az ábra? Mire utalhat a dinamizmus? • Mennyire értesz egyet azzal a mondással, hogy minden jelenségben megtalálható annak ellentéte is? Véleményedet indokold! • Hogyan vonatkozhat ez a gondolat az ember személyiségére?

90

Minden ember legalább egyszer életében felteszi magának a kérdést, van-e a világmindenségnek teremtő istene. Aki ateistának vallja magát, az nem hisz Istenben, istenekben, természetfölötti erők, lények létezésében. Úgy gondolja, a világon minden tisztán anyagi, fizikai természetű. Az ember minden „lelki" jelensége visszavezethető idegrendszeri, vagyis anyagi összetevők együtthatására. Az ember élete a halállal véget ér, a személyiség megszűnik létezni. Sokan elhárítják maguktól, hogy az Isten létére vonatkozó kérdéssel foglalkozzanak. Vannak olyanok, akik ha családjuk, lakóhelyük eseményei úgy hozzák, nem maradnak távol a templomoktól, de nem tartják magukat vallásosnak. Megint mások úgy vélik, van ugyan Isten, de a vele való kapcsolatot nem az egyházak közösségeiben keresik. „A magam módján vagyok vallásos” – mondhatják magukról. Korunkban az európai emberek világnézetére már a távol-keleti vallások is hatást gyakorolhatnak. Ezek a vallások nagy múlttal, tiszteletre méltó hagyományokkal rendelkeznek, és több milliárd követőjük van. Világképük viszont különbözik a korábbi európai gondolkodásmódtól. A hinduizmus az úgynevezett „örök világtörvény” vallása, ami azt jelenti, hogy az időnek nincs meghatározott kezdete és vége: a világ folyamatos változás és újjászületés. A hinduizmusnak nincs olyan központi tanításrendszere, mint példul a kereszténységnek: tanításai és istenei sokfélék. Kiemelkedik Brahma, Visnu és Siva mint a legkiterjedtebb kultusszal övezett istenek. Ez a vallás szigorú társadalmi rendet határoz meg. Ez a kasztrendszer, melynek csúcsán a brahmanák, a legalján pedig az ún. „érinthetetleneknek” vagy páriák állnak. A kasztrendszer határai a földi létben átjárhatatlanok, de a hinduizmus lélekvándorláshite szerint a hívő előző életében elkövetett jó és rossz tettei alapján magasabb, illetve alacsonyabb létállapotban fog újjászületni, sőt a lélek akár állati testbe is költözhet. Ez is magyarázza, hogy a hindu embert mély tisztelettel és felelősséggel viseltetik a természeti környezet iránt. A buddhizmus alapítója, a Kr. e. 560 es 480 között élt Gautama Buddha, aki az újjászületések örök körforgásából való megszabadulás lehetőségét és annak módozatait tanította követőinek. Eszerint a léleknek nem kell örökké a külső világ sokféleségében léteznie. Megvilágosodva eljuthat a nirvánába, az örök állandóság állapotába. ■ A 87. és a 91. oldal szövegeit összehasonlítva döntsétek el, hogy az alábbi állítások igazak-e vagy hamisak! Az egyistenhívő vallásoknak van egy alapítójuk, aki ismert történelmi személy, a távol-keletieknek nincs. A buddhizmus régebbi vallás, mint a kereszténység. Mindegyik említett vallás egyistenhitre épül. Mindegyik említett vallás szerint létezik másfajta létállapot, mint a földi élet. Ahogy a közel-keleti gyökerű vallások hatottak egymásra, úgy a távol-keletiek is. A távol-keleti vallások másként képzelik a történelem kezdetét és a vé

91

Két magzat beszélgetése – Te hiszel a születés utáni életben? – Természetesen. A születés után valaminek következnie kell. Talán itt is azért vagyunk, hogy felkészüljünk arra, ami ezután következik. – Butaság! Semmiféle élet nem létezik a születés után. Egyébként is, hogyan nézne ki? – Azt pontosan nem tudom, de biztosan több fény lesz ott, mint itt. Talán a saját lábunkon fogunk járni, és majd a szánkkal eszünk. – Hát ez ostobaság! Járni nem lehet. És szájjal enni… ez meg végképp nevetséges! Hiszen mi a köldökzsinóron keresztül táplálkozunk. De mondok én neked valamit: a születés utáni életet kizárhatjuk, mert a köldökzsinór már most túlságosan rövid. – De, de, valami biztosan lesz. Csak valószínűleg kicsit másképp, mint amihez itt hozzászoktunk. – De hát onnan még soha senki nem tért vissza. A születéssel az élet egyszerűen véget ér. Különben is, az élet nem más, mint örökös zsúfoltság a sötétben. – Én nem tudom pontosan, milyen lesz, ha megszületünk, mindenesetre meglátjuk a mamát és ő majd gondoskodik rólunk. – A mamát? Te hiszel a mamában? És szerinted ő mégis hol van? – Hát mindenütt körülöttünk! Benne, és neki köszönhetően élünk. Nélküle egyáltalán nem lennénk. – Ezt nem hiszem! Én soha, semmilyen mamát nem láttam, tehát nyilvánvaló, hogy nincs is. – No de néha, mikor csendben vagyunk, halljuk, ahogy énekel és azt is érezzük, ahogy simogatja körülöttünk a világot. Tudod, én tényleg azt hiszem, hogy az igazi élet még csak ezután vár ránk. A. J. Christian: A teljesség hangja (részlet)

• Milyen vitára emlékeztetheti az olvasót a „születés utáni életről” való beszélgetés? Húzd alá azokat a kifejezéseket, amelyekben hasonlít a két kérdésfeltevés! • Adj nevet a két babának! Készíts listát egy kettéosztott naplóban, amely világossá teszi, melyikük miben hisz és miben nem!

Párbeszéd • Alakítsatok négy csoportot, és mindegyik csoport válasszon egyet az alábbi vélemények közül! Képzeljétek magatokat egy így gondolkodó ember helyébe, és beszéljétek meg, vajon hogyan, milyen érvekkel igazolná a világlátását! • Ezután minden csoportból egy tanuló alkosson egy-egy csapatot, és rendezzenek vitát a témáról! Állapodjatok meg ennek a szabályaiban! Végül számoljatok be arról, hogyan zajlottak le a viták, hogyan éreztétek magatokat! Nem állítom, hogy Isten nem létezik, de én nem hiszek benne. Csak az anyagi valóság létezik, természetfölötti lények nincsenek. Nem lehet biztosan állítani, sem azt, hogy Isten létezik, sem azt, hogy nem. Nem tudom eldönteni, hogy létezik-e Isten, ezért nincs erről határozott véleményem.

92

A távol-keleti vallások nagyjai

Az itt látható képeken a 20. századi távol-keleti történelem két kiemelkedő alakját láthatod. Kapcsold össze az egyes állításokat a megfelelő személlyel! Neve: Mohandasz Karamcsand (Mahatma) Gandhi Neve: Tendzin Gyaco, a 14. dalai láma 1935-ben született. 1869-től 1948-ig élt. A tibeti buddhizmus szellemében nevelkedett. A buddhizmus által áthatott hindu világnézetű családban nevelkedett. Élete összefonódik hazája függetlenné válásával. Élete összefonódik hazája függetlenségének elvesztésével. Kétéves kora óta jövendőbeli vallási és politikai vezetőként tekintettek rá. Felnőttkori tettei által vált népe vallási és politikai vezetőjévé. 1989-ben Nobel-békedíjat kapott. Születésnapját az ENSZ 2007-ben az erőszakmentesség világnapjává nyilvánította. Nevének egy része azt jelenti: nagy lélek. Nevének egy része azt jelenti: a bölcsesség óceánja.

Tedzin Gyaco

Gandhi

Összegző kérdések

• Az utóbbi két lecke vallásait, megismerve melyek azok a tanítások, amelyek mindenki számára elfogadhatók? Melyiktől idegenkedsz leginkább? Választásaidat indokold is! • Van-e olyan közöttük, amelyet most jobban megismerve meglepődtél, mert korábban egészen mást gondoltál róla? Mi volt a régebbi elképzelésed, és hogyan változott meg?

Nézz utána!

• Gyűjts idézeteket a 14. dalai lámától és Mahatma Gandhitól! • A buddhista vallásnak Magyarországon is több irányzata jelen van. Közösségeik hét sztúpát (szentély és emlékhely) emeltek. Van már főiskolájuk és több iskolájuk is. Nézz utána mindezeknek az interneten! Oszd meg társaiddal a legérdekesebb eredményeket!

Könyvek , filmek , internetes bejegyzések

Bernardo Bertolucci A kis Buddha című filmjében egy tibeti pap keresi mestere reinkarnációját, azaz új életre támadt személyiségét az Egyesült Államokban. Válassz ki néhány olyan rövid jelenetet, amelyben különösen szembetűnő a két kultúra eltérése! Ha értesz a filmvágáshoz, ezeket a részleteket vetítsd le társaidnak!

93

20. Európa vallási

Az egyesült Európa vagy keresztény lesz, vagy nem is lesz.

arculata

• Robert Schuman, francia politikus

• Vajon hogyan értette ezt Robert Schuman német-francia származású politikus, az Európai Unió eszméjének hirdetője, az „alapító atyák” egyike?

●

Genf/Bern, 2009. november 29., vasárnap (MTI/AFP)

A hivatalos eredmények szerint a svájciak több mint 57 százaléka támogatásáról biztosította a vasárnap tartott népszavazáson azt a kezdeményezést, hogy tiltsák meg az új minaretek építését az országban. A svájci kormány és a parlament ellenezte és bírálta a népszavazási kezdeményezést mint amely sérti a svájci alkotmányt, a vallásszabadságot és az ország féltve őrzött türelmi hagyományait. Az ENSZ genfi székhelyű Emberi Jogi Tanácsa is elítélte a referendumot. Hasonlóan

nyilatkozott a katolikus és a protestáns egyház, a zsidó és a muzulmán közösség is. A 7,5 millió lakosú Svájcban mintegy 400 ezer muzulmán él, közülük 50 ezer gyakorolja hitét, s ezzel az iszlám a második legelterjedtebb vallás az országban a kereszténység után. Mindeddig csupán négy minaret épült mecsetek mellé Svájcban. Egy ötödik városban júliusban engedélyezte az önkormányzat, hogy minaretet és mecsetet építsenek, de a döntést megfellebbezték.

Svájcban sok bevándorló ember él, akiknek templomaik is vannak. Értelmezzétek az érveket, amelyeket a minaretépítést engedélyezni akarók hoztak fel! Miért hivatkoztak vallásszabadságra, türelmi hagyományra, emberi jogokra? Vajon mivel érveltek az ellenzők? A megszálló törökök az 1540es években dzsámit (nagymecsetet) építettek Pécsen. A város visszafoglalása után az épületet némi átalakítás után keresztény templomként használták. Keress képeket a dzsámiról, és figyeld meg a keresztény, illetve iszlám vallás jellegzetességeit! Milyen megpróbáltatásokkal járt az iszlám uralom a keresztény magyarok számára?

94

A 11. leckében tanultunk arról, hogy Európa olyan értékközösséget jelent számunkra, amely meghatározza, mit tartunk etikusnak. Arról is olvashattunk, hogy az európai értékrend kialakításában meghatározó szerepe volt a keresztény vallásnak. Ez a világlátás egységbe foglalta a sokféle korábbi hatást, megteremtve az európai kultúra és értékrend alapját. A legtöbb keresztény ma már nem Európában él. A világ demográfiai súlypontjai más földrészekre helyeződtek át, Európa részesedése a világ népességében jelentősen csökkent. Ezzel összefüggésben valamennyi keresztény felekezetet számba véve (katolikusokat, protestánsokat, görögkeletieket) az európai keresztények aránya a világ egészéhez képest a 20. század eleji kétharmadról kb. egynegyedre csökkent. Például a legtöbb római katolikus ma Brazíliában, Mexikóban és a Fülöp-szigeteken él, e sorban Olaszország csak a negyedik (majd Franciaország a hetedik). Nigériában pedig kétszer annyi protestáns él, mint Németországban, a reformáció szülőhazájában. A keresztény felekezetekkel természetesen az európai civilizáció alapjai is „kitelepültek” például az amerikai kontinensre. A keresztény egyházak súlya Európán belül is csökkent. Jelentősen nőtt azok száma, akik nem hívők, egyetlen vallási közösségnek sem tagjai, vagy ahogy mondják, a „maguk módján” istenhívők. Sok bevándorló is érkezett, többségük muszlim vallású, és vallásukat az európai szabadságjogok jegyében szabadon gyakorolják. Mindez természetesen nem változtat azon, hogy az európai kultúra és jogrend (például az emberi élet tisztelete – nincs halálbüntetés –, a gyermekek és a nők védelme) keresztény alapokon nyugszik. Ilyen értelemben Európa ma is keresztény. A többségi társadalmak elvárják a bevándorlóktól, hogy integrálódjanak az európai társadalmakba. ■ Olvassátok le a térképről, melyik vallás van túlsúlyban a többihez képest Magyarországon! A színezés magyarázata ■ – katolikus többség (75% felett) ■ – katolikus többség (50-75% között) ■ – a legnagyobb vallás a katolicizmus, de 50% alatt ■ – protestáns többség (75% felett) ■ – protestáns többség (50-75% közötti) ■ – ortodox többség (75% felett) ■ – ortodox többség (50-75% között) ■ – iszlám többség (75% feletti) ■ – iszlám többség (50-75% közötti) ■ – felekezeteken kívüli többség (50-75% közötti)

95

N

em lehet kétségbe vonni, hogy a keresztény hit meghatározó és mellőzhetetlen módon hozzátartozik az európai kultúra alapjaihoz. Európának ugyanis a kereszténység adott formát, beleoltva néhány alapvető értéket. A modern Európa, mely megajándékozta a világot a demokratikus eszmével és az emberi jogokkal, sajátos értékeit keresztény örökségéből meríti. A mai Európa azonban abban az órában, amikor erősíti és bővíti a maga gazdasági és politikai egységét, úgy tűnik, az értékek komoly válságát éli át. Hogy saját történelme új lendületet nyerjen, kreatív hűséggel kell fölismernie és újra visszaszereznie azokat az alapvető értékeket, melyek megszerzésében a kereszténységnek meghatározó része volt. Ezek: az emberi személy transzcendens méltóságának elismerése; az értelem, a szabadság, a demokrácia; a jogállam s a politika és a vallás

közötti különbség értéke. A földrész integrációs folyamatában alapvetően fontos tudni, hogy az egység nem lesz maradandó, ha csak földrajzi és gazdasági természetű marad, hanem a jogban és az életben megvalósuló értékek egyetértő elismerésében kell megmutatkoznia. Ahhoz, hogy Európa épülete szilárd legyen, igazi értékekre kell támaszkodnia, melyeknek alapja a minden emberi szívbe beleírt egyetemes erkölcsi törvény. A katolikus Egyház a maga részéről meg van győződve arról, hogy folytatván a maga hagyományát, és összhangban szociális tanításának elemeivel, egyedülálló módon képes hozzájárulni az egységesülés folyamatához, fölkínálva az európai intézményeknek a társadalmat az evangéliumi remény megélésével egyre emberibbé tevő hívő közösségek hozományát. II. János Pál pápa: Az egyház Európában című apostoli buzdítása (2003. június 28.)

Keressétek ki a szövegből, hogy a pápa szerint milyen alapvető értékeket alakított ki Európa a kereszténység révén! Értelmezzétek a kigyűjtött kifejezéseket!

Párbeszéd Edith Stein egy zsidó család tizenegyedik gyermekeként született 1891-ben a németországi Breslauban (ma Wroclaw–Lengyelország). Kitűnő érettségi után filozófia szakon elvégezte az egyetemet, és doktori fokozatot szerzett. Ez idő tájt harcos ateista volt. Az első világháborúban önkéntes nővérként dolgozott. Ekkoriban nyerte vissza istenhitét, majd Avilai Nagy Szent Teréz önéletrajzi könyve hatására megkeresztelkedett. 1933-ban felvették a karmelita rendbe, ahol a Szent Keresztről nevezett Terézia Benedicta nevet kapta. A második világháború alatt a zsidóüldözések elől Svájcba akarták menekíteni, de ő ezt nem akarta. Testvérével együtt hurcolták el, és Auschwitzban küldték a halálba őket. Szenvedéseit „népéért ajánlotta fel”. II. János Pál pápa 1998-ban szentté avatta, majd 1999-ben Európa társvédőszentjévé nyilvánította. Így beszélt róla: „Edith Stein az egység példaképe, amely a minden ember szívében ott lévő egyetemes erkölcsi törvényen alapszik...“ Vitassátok meg az alábbi diákfelvetéseket! LACI: Nem értem, hogy ha Edith Stein katolikus apáca volt, hogyan hurcolhatták el mégis Auschwitzba. BOTOND: Nem értem, hogy ha lehetősége volt biztonságos országba menekülni, miért vállalt mégis sorsközösséget a zsidókkal. ILI: Nemes dolog volt vállalni a zsidók sorsát, de ez miért ok arra, hogy szentté avassák? ELZA: Nem értem, mit jelent, hogy a pápa Európa védőszentjévé nyilvánította Edith Steint. És mi volt a célja ezzel?

96

Hogy a különböző vallású...

Ferenc pápa 2016 januárjában arra hívta fel Twitter-üzenetének nézőit, hogy „a különböző vallású férfiak és nők közötti őszinte párbeszéd az igazságosság és béke gyümölcseit teremje.” Videóüzenetét az alábbi képpel zárták:

• Fejtsd meg a kép jelentését, értelmezd a közlés vizuális eszközeit!

• Nézd meg a teljes videót (1’31’’), és fogalmazd meg véleményedet róla! http://www.magyarkurir.hu/ferenc-papa/ferenc-papa-imaszandeka-januarban

Összegző kérdések • Szerinted hogyan jelennek meg a legfőbb keresztény értékek a mindennapokban, a törvénykezésben és az erkölcsi normákban?

Nézz utána! • Edith Stein mellett a holokausztnak még számos más keresztény áldozata is volt. Nézz utána Salkaházi Sára, vagy Maximilien Kolbe vagy más mártír sorsának! • A leckében olvashattad, hogy ma a keresztények többsége Európán kívül él. Nézz utána, hogyan terjedt el a kereszténység más kontinenseken, készíts előadást a mis�sziók történetéről! Az egyik leghíresebb a jezsuita szerzetesek Argentína és Paraguay indiánjai közötti hittérítő tevékenysége volt, amelyet 1985-ben A misszió című angol filmdráma is megörökített.

Könyvek , filmek , internetes bejegyzések

Edith Stein életéről a magyar Mészáros Márta rendezett játékfilmet A hetedik szoba címmel. Mire utal a film címe! Milyen személyiség bontakozik ki a filmben? Milyen vonzó és milyen elidegenítő tulajdonságai vannak?

97

21. A nagy világvallások erkölcsi tanításai… 1. Az embertársainkhoz való viszonyulásról

Kit törvény véd, felebarátnak még jó lehet; törvényen kívül, mint az állat, olyan légy, hogy szeresselek. Mint lámpa, ha lecsavarom, ne élj, mikor nem akarom; • S zabó Lőrinc: Semmiért Egészen – részlet

• Milyen ember lehet, aki ebben a versben beszél? Jellemezzétek! • Mit válaszolnátok neki, ha veletek szemben fogalmazná meg ezeket az elvárásokat?

A szeretet

• • • •

Másoljátok le a táblázatot a füzetetekbe! Gyűjtsetek négy-öt rokon értelmű szót a szeret igére vagy a szeretet főnévre! Nézzetek utána, melyiknek mi felel meg az általatok tanult idegen nyelven! Ezután a szótár idegen nyelvű részében keressétek meg, hogy valóban azzal a magyar szóval adják-e vissza a szavak értelmét! Vonjátok le a kutatás tanulságát! a „szeret/szeretet” szinonimái

Fejtsétek meg a rajz jelentéseit!

98

a szavak idegen nyelven

• Milyen szólás jut eszedbe a képről? • Kikre szoktuk használni? • Hogyan viselkednek az ilyen emberek másokkal?

ennek magyar szótári jelentése

A történelmünk során leggyakrabban megfogalmazott erkölcsi kérdéseink így hangzanak: Hogyan viselkedjem a másik emberrel? Döntéseimben, tetteimben mennyire vegyem számításba az ő érdekeit? Próbáljak meg fölébe kerekedni, vagy együttműködjem vele? Minden világvallás – más-más megfogalmazással ugyan, de – hasonló tartalmú választ ad ezekre a kérdésekre. Ezek a válaszok az emberek egyenértékűségét hangsúlyozzák, azt, hogy nincs a világon fontosabb és kevésbé fontos ember. A személyes Isten – vagy a személytelen, örök világtörvény – nem ismeri el a VIP (very important person, azaz különösen fontos személy) létjogosultságát, és határozottan kinyilvánítja, hogy ez erkölcstani szempontból elfogadhatatlan besorolás. Ezért a másik ember iránti magatartás követelménye is erre épül: „Amit akartok, hogy veletek tegyenek az emberek, ti is tegyétek velük!” (Máté evangéliuma 7,12) Ez a hagyományosan „aranyszabálynak” nevezett alapelv szerepelt már a 14. fejezetben, mint a társadalmi együttélés demokratikus alapjaként megnevezett „kölcsönösség elve”. Azt az erényt, amelyből ez a másik ember érdekeit is figyelembe vevő viselkedésmód fakad, az újszövetségi Szentírás szeretetnek nevezi, és a legfontosabb parancsként határozza meg: „Szeresd felebarátodat, mint önmagadat!” (Máté evangéliuma 22, 37–40) Ez az egyszerre mélyen emberi és mértékét tekintve józan, ésszerű alapelv egyaránt megóvja az embert az önzés és a túlzott önfeladás személyiségtorzító hatásaitól. A szeretet kifejezés ebben a törvényben nem érzést, érzelmet jelent, hanem tudatos elhatározásra épülő viszonyulási módot. Nem azt, hogy minden ember iránt ugyanúgy kell érezni, hiszen ez megvalósíthatatlan, inkább azt, hogy a bennünk élő rokon- és ellenszenvek ne befolyásoljanak a másik ember érdekeinek tiszteletben tartásában. De ki az én felebarátom? – tehetjük fel a kérdést. A család, a barátok, a tágabb ismeretségi kör, a nemzet vagy az egész emberiség? Az irgalmas szamaritánusról szóló jézusi példabeszédből, mely erre a kérdésre felel, az olvasható ki, hogy valamennyi ember. ■ Az alábbiakban különböző kapcsolattípusokat találsz. Fogalmazd meg, hogy a szeretet milyen konkrét cselekedetben fejeződhet ki az egyes viszonyfajtákban! A táblázatot másold le a füzetedbe, és bővítheted is! Szüleink iránti szeretet Testvéreink iránti szeretet Barátaink iránti szeretet Idegenek iránti szeretet

99

Ú

gy vélem, hogy új, hasznos eszmék terjedtek el és néhány új, hasznos könyv a régi, álmodozó, regényes művek helyett. [...] Eddig arra tanítottak, hogy „szeresd felebarátodat”, és ha szerettem, mi következett ebből? Hogy széthasítottam a köntösömet, és megosztottam a felebarátommal, így aztán mind a ketten félmeztelenen maradtunk. Ma viszont a tudomány azt hirdeti: szeresd mindenekelőtt önmagadat, mivel a világon mindennek alapja a magánérdek, ha magadat szereted, dolgaidat is úgy intézed, ahogyan kell, és köntösöd ép marad. A gazdaságtudomány pedig még hozzáteszi, hogy mennél

több a jól intézett magánügy, az ép köntös a közösségben, annál szilárdabb a társadalom alapja, és annál jobban fejlődhet benne a köz­ ügy. Egyszóval: ha kizárólag és csupán csak magamnak szerzek, azzal szerzem a legtöbbet mindenki számára, elérem, hogy felebarátomnak is valamivel több jusson egy rongyos köntösnél, és azt ne egyes magánszemélyek nagylelkűségének köszönhesse, hanem a közös jólétnek... A gondolat egyszerű, de sajnos, későn fedeztük fel, sokáig eltakarta előlünk a fellengzős álmodozás... Luzsin gondolatai Dosztojevszkij Bűn és bűnhődés című regényében

Párbeszéd MILTON: Luzsin barátom jól összefoglalta a modern gazdaságfilozófiát. Eszerint a gazdaság és az erkölcs két, egymástól élesen elkülönülő terület. Az üzleti életben a döntéshozóknak csak a tulajdonos érdekeit kell szem előtt tartaniuk. Racionális döntéseket kell hozniuk, melyek során nem szükséges és nem is szabad figyelembe venniük az erkölcsi szempontokat. A vallásetika az egy egészen más dolog. MEIR: A zsidó gazdasági etika fontos tanítása, hogy semmilyen vállalkozás nem okozhat kárt másoknak vagy a környezetnek sem közvetlenül, sem közvetve, sem pedig véletlenül. Ezt úgy fejezi ki a rabbinikus tanítás, hogy „csak úgy szerezhetsz hasznot, ha ezzel másoknak nem okozol veszteséget”. Ez az elv kemény korlátokat állít a vállalkozásokkal szemben. Gyakran oda vezet az alkalmazása, hogy a vállalkozónak meg kell elégednie profitszerzési szempontból a második vagy a harmadik legjobb megoldással. TENDZIN: Mi, buddhisták nem a javak megsokszorozásában, hanem az emberek felszabadításában vagyunk érdekeltek. Gazdasági alapeszménk az egyszerűség és az erőszakmentesség. Az egyszerű életmód mentesíti az embereket a javak utáni örökös hajszától és az ezzel járó feszültségtől. Az erőszakmentességet pedig nemcsak az ember-ember kapcsolatban tartjuk követendőnek, hanem a természet vonatkozásában is. LI-TEH: A kínai vallás, a taoizmus a vállalkozók között a jin és a jang erők, vagyis az együttműködés és a verseny egyensúlyára törekszik, hiszen a korlátlan verseny káoszt eredményezne és társadalmi konfliktusokkal járna. A profitszerzés nem lehet a vállalkozás egyedüli vezérelve. A vállalkozóknak társadalmilag felelősen kell viselkedniük. Meir, Tendzin és Li-Teh gondolatait Zsolnai László Gazdasági etika című tanulmányából idéztük. • Szerintetek az erkölcsi megfontolásokat – elsősorban az aranyszabályt – érvényesíteni kell az üzleti életben is? • A dialógus szereplői közül kivel, kikkel értetek egyet, s kivel, kikkel nem? Miért?

100

A két szamár

Ez a képsorozat egy történet hat fázisát ábrázolja, azonban az egyes képek sorrendje helytelen. Állítsátok helyre, majd beszéljétek meg, mi lehet a mondanivalója!

1

2

3

4

5

6

Összegző kérdések

• A szeretet egy sajátos meghatározásával ismerkedtünk meg a leckében. Mennyiben más ez, mint a köznapi használata? • Jelenthet-e valakinek megoldhatatlan feladatot a szeretet törvénye? • „Nincs a világon fontosabb és kevésbé fontos ember” – olvastuk. Neked elfogadható ez az állítás?

Nézz utána!

• Mely világvallás gondolkodója volt Meir, Tendzin és Li-Teh? Milyen nemzet fia volt Milton, illetve Dosztojevszkij?

Könyvek , filmek , internetes bejegyzések

Olvassátok el Lázár Ervin: A hétfejű tündér című könyvéből A kislány, aki mindenkit szeretett című mesét! Mi a véleményetek a címszereplőről és a viselkedéséről?

101

22. A nagy világvallások erkölcsi tanításai…



2. Az élet védelméről és tiszteletéről

...vagy vedd példának a piciny füszálat: miért nő a fü, hogyha majd leszárad? miért szárad le, hogyha újra nő? • Babits Mihály: Esti kérdés (részlet)

• Miért születtünk meg, és miért élünk, ha egyszer meg kell halnunk? Gyűjtsetek ti is válaszokat az emberiség egyik legrégebbi, s minden korban újra feltett filozófiai kérdésére!

H

a szarvas a zsákmány, a vadászok úgy fektetik, hogy feje Key-wey-keen, az északnyugati szél felé forduljon, szája elé pedig ételt állítanak tálban, s megkezdődik a tánc: a vadászok utánozzák a szarvas futását, szökkenéseit, majd a vadászok lépteit, a menekülés, a támadás és a halál jelenetét. Végül az elejtett állathoz lépnek, megsimogatják, és megköszönik, hogy hagyta magát megölni. − Nyugodj, bátyánk − éneklik. A szarvasbőrbe öltözött, fején agancsot viselő varázsló így szónokol: − Elhoztad nekünk agancsodat, és ezt köszönjük. Nekünk adtad bőrödet, és mi köszönjük. Húsoddal megtöltötted gyomrunkat, véreddel ereinket, légy ezért boldog az örök Nyugalom Honában, ahol találkozunk halálunk után. Ó, nagy, bölcs bátyánk, bocsásd meg, hogy meg kellett ölnünk. − Bocsáss meg, bátyánk − ismétlik a harcosok. Hosszú Toll: A Sós Sziklák völgye (részlet)

Értelmezzétek az indiánok cselekedetét! Miért járnak el így? Vajon minden élőlény esetében így tesznek? Nektek ez rokonszenves vagy nevetséges?

Régi hősök

A kalandozások korának egy híres mondája szerint az elfogott Lehel vezér csellel és testi erővel megöli a német-római császárt. Miért teszi ezt? Olvassátok el a történetet a Régi magyar mondák című könyvből! Hősnek tekinthetjük-e ma Lehel vezért hajdani tettéért? És hősnek tekintenénk-e azt, aki manapság cselekedne hasonlóképpen? Képes Krónika: Lehel kürtje

102

Az embertársunkhoz való viszonnyal – amiről az előző leckében esett szó – szorosan összetartozik az a kérdés, hogy mit gondolunk magáról az életről. Hiszen alapvető tapasztalatunk, hogy amiként az élet bennünk egyszer működni kezdett, a jelenben ott munkál, s egykor majd kialszik, a másik emberben, sőt, a növény- és állatfajokban is éppúgy megtalálható. Bár az idők során sokat megtudtunk a természetéről, gyökereiben mégis titokzatos maradt. Élőlényt élettelenből előállítani még jelenlegi tudományos-technikai szintünkön sem tudunk. Ez a tény viszont fölveti a kérdést: van-e jogunk elvenni a másik ember életét vagy nincs? És bármelyik élőlényét? A nagy világvallások válasza ebben a kérdésben is szinte azonos. Legtöbbjük az életet isteni eredetűnek tekinti, s ezért kioltását bűnnek tartja. Ez a szemlélet fogalmazódik meg a tízparancsolat Ne ölj! törvényében. Az azonos elvi alapok mögött azonban a téma egyes részterületein korszakonként és kultúránként számottevő a különbözőség. Vannak-e kivételek a „Ne ölj!” parancs alól, s ha igen, melyek ezek? Az önvédelemből, egy bűn megtorlásaként vagy háborúban katonaként elkövetett ölés, a halálbüntetés, az öngyilkosság, az eutanázia (halálos betegségben szenvedők halni segítése, hazánkban tilos), az abortusz, az állatok életének kioltása korunkban olyan erkölcsi kérdéseket vetnek fel, amelyek az életről való gondolkodásunkban gyökereznek, s melyekre a minket körülvevő világ sokféle, sokszor egymásnak ellentmondó választ ad. (Példának okáért az eutanázia hazánkban törvényben tiltott, és az abortusz is csak bizonyos körülmények esetén engedélyezhető.) ■ Másold le a táblázatot a füzetedbe! A középső oszlopban négy, a fenti szövegben is szereplő fogalmat találsz, melyek mindegyike a Ne ölj! parancs egyik – napjainkban sokat vitatott – részterülete. A fogalmaktól balra írj olyan érveket, amelyek amellett szólnak, hogy az adott cselekedet megengedhető, jobbra pedig olyanokat, amelyek ellene szólnak! mellette szól

fogalom

ellene szól

halálbüntetés

megtorlás

abortusz

eutanázia

103

A

nyugati világban „szent háborúként” elhíresült „dzsihád” elsődleges értelemben azt a buzgó hívő magatartást jelenti, amivel a muszlim férfi vagy nő éli az életét, gyakorolja a vallását, s minden energiájával arra törekszik, hogy egész napját betöltse ez az elkötelezett, tudatos, istenfélő élet. Buzgólkodás, serénykedés a hit útján: magát a szót talán így fordíthatnánk. Történetileg viszont a muszlimok számára előírt kötelességnek is tekintik, mégpedig a hatodik oszlopnak, ami a hitvallás, az istentisztelet, a böjt, a közösségi adó és a zarándoklat után következik. A történelmi tapasztalatok szerint az iszlám terjeszkedő törekvéseiben való részvételt írja elő minden muszlim számára, s elvileg mindaddig, amíg az egész világot meg nem hódítják. A dzsihádot az iszlám elismert vezetője hirdetheti meg,

de előbb egy ultimátumban fel kell szólítania az ellenfeleket, hogy térjenek át az egy igaz hitre. Ha ez elmarad, és háború tör ki, akkor a muszlim hívők Isten útján elesve azonnal a Paradicsomba juthatnak. A dzsihád mindkét értelemben [...] a társadalom vallásos életének a része, és ezért számunkra nem lenne szabad pusztán a politikával összekapcsolni. Tüske László gondolatai a Tízparancsolat ma című könyvből

Párbeszéd NIKI: Teljesen elfogadhatatlannak tartom, hogy bármelyik vallás a maga istenére hivatkozva háborút hirdessen meg, és azt igazságosnak, sőt „szentnek” kiáltsa ki... BALÁZS: És itt következne a keresztes háborúk kárhoztatására való áttérés, igaz, Niki? Azt azért csak nem bánod, hogy a keresztény hadak annak idején véget vetettek a 150 éves török uralomnak Magyarországon! NIKI: Elfogadom, bár minden háború sok szenvedéssel jár. A 20. században Gandhi megmutatta, hogy erőszak nélkül is kivívhatja egy nemzet a szabadságát. BALÁZS: Ezt akkor hinném el, ha az indiaiak önállósodása nem esett volna egybe az ös�szes egykori angol és francia gyarmat felszabadulásával. Gandhi a passzív ellenállásával semmit sem tudott volna elérni 50 évvel korábban. A zsarnokság ellen fegyverrel kell föllépni. Én sem vagyok háborúpárti, de ha küzdeni kell a hazáért, akkor azt bátor, hősies tettnek tartom. NIKI: Én pedig azokat a fiatalokat tartom bátraknak, akik a kötelező sorkatonai szolgálat idején vallási vagy lelkiismereti okokból megtagadták, hogy bevonuljanak, s inkább a börtönbüntetést választották. BALÁZS: És ha emiatt a szüleiket kirúgták a munkahelyükről, a testvérük nem tanulhatott tovább? A lelkiismeret szava olykor elég korlátolt, önző tettekbe torkollik. • Melyik hozzászólóval értetek egyet? • Szerintetek katonaként egy háborúban ölni felmentést jelent a Ne ölj! parancs alól? • Megvalósítható a teljes erőszakmentesség egyéni, illetve közösségi szinten, vagy az csupán naiv idealizmus?

104

Boci, boci, tarka…

Mit ábrázol a kép? Láttál-e már hasonlót? A kép az állatok elpusztításának erkölcsi kérdését is felvetheti. Beszéljétek meg a következő kérdéseket: • B iológiai adottságai szerint az ember mindenevő. Feljogosítja-e ez őt arra, hogy kioltsa állatok életét? • Tudna-e az emberiség tartósan áttérni a növényi táplálkozásra? • Szabad-e állatot ölni a táplálkozás céljain kívül (pl. tudományos kísérletek esetén)? • Mit mondanak erről a kérdésről a különböző világvallások?

Összegző kérdések

• Mit tanítanak a különböző vallások az élet értékéről és védelméről? Milyen sajátos körülmények árnyalhatják a Ne ölj! parancsát? Milyen álláspontot képviselsz ebben az erkölcsi kérdésben?

Nézz utána!

• Mikor szűnt meg Magyarországon a halálbüntetés? Milyen szempontok érvényesültek e döntésben? • Hogyan jelenik meg az állatok védelme a törvényekben? Milyen esetben büntetendő az állat életének kioltása?

Könyvek , filmek , internetes bejegyzések

Olvasd el Fukadzava Hicsiro Zarándokének című kisregényét! Hogyan vélekedsz a történetben bemutatott íratlan közösségi törvényről?

105

23. Párbeszéd

Keressük azt, ami összeköt, és tegyük félre, ami elválaszt.

és együttműködés

• XXIII. János pápa

• Idézz fel életedből vagy irodalmi művekből olyan konfliktust, amelyet a mottóban leírt elv segítségével sikerült megoldani.

Próbáld megfejteni a szimbólumot! Mit jelképezhetnek az egyes jel-elemek? Olvasd ki a hajó fölé írt szót! Vajon milyen nyelven van? Utal-e erre a betűk formája? Álltatok égve az Úr igazától; állt szemközt épp oly tűzzel teli tábor; aztán dönteni kezdett ezredegyszer az ész helyett a fegyver s a láng. Hogy várja örök üdv a lelket: rángtak milliószám kínban a testek csatamezőn, bitófán, vérpadon, karón, keréken, meg a fájdalomszerzés új mestergépein; növesztett egymással szemben erdőnyi keresztet Jézus példája, végig Európán; égtek, hogy égjen itt a kép s a „bálvány”, ott a „csalárd könyv” – városok és falvak, hol újra emberhúst faltak a félvad zsoldosok, eladdig míg tűz a tűzzel, nem állt egymással szemben bűn a bűnnel, eladdig, míg nem jött – a győzelem? Az idő. Okosan, türelmesen s némi humorral. Illyés Gyula: A reformáció genfi emlékműve előtt (részlet)

• A költő a reformáció hőseit szólítja meg, és számon kéri rajtuk tanúságtételük értelmét és célját. Idézzétek fel, mit tanultatok történelemből a reformációról! • „Itt állok, másként nem tehetek. Isten segítsen meg. Ámen.” Luther Márton 1521-ben e szavakkal fejezte ki ragaszkodását korábban megfogalmazott elveihez , habár a pápa kizárta őt a katolikus egyházból. Foglaljátok össze saját szavaitokkal, mit jelképez ez a mondat! • Vajon hogyan tekintenek ma a keresztények az egyházszakadásra? Mit gondolhat róla a társadalom tudósa és egyáltalán a mai ember? Lehetnek-e pozitív következményei az akkor kialakult szembenállásnak?

Az idő teremt békét…

Melyik véleménnyel értesz egyet inkább? • Úgy gondolom, hogy az idő múlása kevés ahhoz, hogy kibéküljek a haragosommal. Ha nem rendezzük egymással a vitánkat, akkor idővel még jobban elidegenedünk egymástól. • Úgy gondolom, az idő megtisztítja a gondolkodásunkat a rárakódott indulatoktól. Ha le tudunk nyugodni, tisztábban láthatjuk a dolgok természetét és önmagunkat is.

106

A történelem során az egyes társadalmak, közösségek kialakulásában és megerősödésében fontos szerepet játszott, hogy a közösség tagjai ugyanúgy gondolkodtak a világról. A közös hit intézményesült formája a vallás, amely nemcsak az egyes személyek gondolkodásmódját, hanem az egész közösség kultúráját, életmódját meghatározza. A különböző társadalmak találkozásával a gondolkodásmódjuk is hatott egymásra. Ezért található sok közös elem a különböző vallásokban. De ahogy a közösségek között sem csak békés kapcsolat szövődhetett, úgy sokszor a vallások között is felütötte fejét az ellenségeskedés. A békétlenség legtöbbször úgy jelentkezett, hogy egy-egy vallás kizárólagosságra törekedett, elnyomva, üldözve a többit. Ilyenkor részben a gazdasági és politikai hatalomért folytatott harc nyilvánult meg a vallási viták és küzdelmek köntösében. Az emberi társadalmakban időszakosan fel-felbukkanó vallási békétlenséget vallási intoleranciának, magyarul türelmetlenségnek nevezzük. A történelem során sajnos nagyon sok példát találunk erre, elég, ha a Római Birodalom keresztényüldözéseire, a középkori inkvizícióra vagy a XVI. század európai vallásháborúira gondolunk. Napjainkban az általánosan elfogadott álláspont szerint a vallások közötti kapcsolatot a vallási türelem, a tolerancia kell, hogy jellemezze. A lelkiismereti szabadság elve szerint ugyanis mindenkinek joga van eldönteni, hogy melyik vallási közösséghez akar tartozni, illetve, hogy egyáltalán akar-e bármilyen világnézeti közösséghez kapcsolódni. A vallások közötti béke érdekében felélénkült a vallások közötti párbeszéd és együttműködés. A történelem során felekezetekre szakadt keresztények között egyre élénkebb a párbeszéd annak érdekében, hogy Krisztus követői ismét egy egyházhoz tartozzanak. A keresztények közötti egységtörekvést ökumenizmusnak nevezzük. (A szó görög eredetű, és az együttlakásra utal. Ebben a jelképrendszerben az ég alatt mint egy fedél alatt lakó család, él együtt az egész emberiség.) A keresztények és a zsidók közti párbeszéd a holokauszt borzalmai után elsősorban az egyistenhit és az emberi élet közösen vallott értékének hangsúlyozásával indult újra. A vallások közötti párbeszéd egyik emlékezetes eseménye 1986-ban, Assisiben történt, amikor a különböző világvallások vezetői együtt imádkoztak a világbékéért. ■ A szöveg a vallások viszonyával kapcsolatos eseményeket időrendbe sorolva közölte. Másold át az alábbi ábrát a füzetedbe, és írd be a kifejezéseket a megfelelő dobozokba, helyre állítva az időrendet! lelkiismereti szabadság elvének megfogalmazódás

világvallások képviselőinek közös imádsága

➡

➡ ➡

➡

zsidó-keresztény párbeszéd

vallások létrejötte

➡

vallási intolerancia

ökumenizmus

107

II. János Pál pápa 1986. október 27-én Assisi városába hívta a keresztény egyházak és a nagy világvallások számos tekintélyes képviselőjét. Később így írt erről: ,,A történelemben először különböző vallású és hitű emberek voltak együtt velem Assisi szent helyén azért, hogy közösen kérjék a béke ajándékát az egész világ számára. Nagyon vágytam arra a találkozásra, hogy egy megosztott, a háború irtózatos veszélyeinek kitett világban minden hívő szívéből közös kiáltás törjön fel ahhoz az Istenhez, aki az ember lépteit a béke ösvényeire vezeti.” Majd így idézte fel az eléje táruló képet: ,,Izajás próféta hatalmas látomása tárult szemem elé: a világ valamen�nyi népe útra kel a Föld minden tájáról, hogy egyetlen, nagy, sokszínű családként Isten köré gyűljön.” Az Assisi világtalálkozó 1986 után megismétlődött 2002-ben, majd 2011-ben is, s ezek mindannyiszor alkalmat adtak arra, hogy a világ vallási vezetői együtt imádkozzanak közös

a békéért. A legutolsó alkalomra a „nem hívők képviselőit” is meghívták. Ilyen volt Remo Bodei olasz ateista filozófus, aki utóbb nyilatkozott az eseményről. Szerinte az egyháznak nem könnyű a modern világgal való kapcsolat, de ha az egyházi tanítások kilépnek zárt világukból és kapcsolatba lépnek a világi elképzelésekkel, az pozitív hatással van a nem hívőkre is. Hívők és nem hívők közös feladata, hogy felfedezzék a szentség dimenzióját ebben a válságos történelmi korszakban, amikor a gazdaság és a fiatalok jövője bizonytalanná vált. Valahol itt keresendő az is, hogy az egyháznak a nyilvánosság elé kell állnia, anélkül, hogy törvényeket diktálna. Ez a fajta együttműködés mindenképpen jót tesz a társadalomnak. Az assisi találkozó üzenete nagyon fontos. Szükség van arra, hogy felhívást tegyenek közzé a békéért, és minden embert keresésre hívjanak az emberiség megmentése érdekében. Assisi jelentős állomás az összetartás felé, az egyetemes értékek közös keresése felé, amelyek egyesítenek

Párbeszéd ANNA: Éppen ideje volt, hogy a vallások vezetői párbeszédbe kezdjenek egymással, sőt ebbe a nem hívőket is bevonják, hiszen a tanításuk mindig testvériségről, szeretetről, békéről szólt. JÓZSEF: Meg az igazság győzelméről, és persze ki-ki a saját igazságát értette ez alatt, és azt gondolta, hogy ez jogot ad neki a másik legyőzésére, elpusztítására. ZALÁN: Az ilyen összeborulás szerintem színjáték. Valójában egyik vallás sem adta föl, hogy egyedül ő az üdvözítő, s aki nem neki hisz, aki nem neki szolgál, az elkárhozik. ANNA: Szerintem nem színjáték, csak az a baj, hogy a vallások követői már amúgy is a kisebbséget képviselik a világban. A legnagyobb egyháza a pénz Istenének van, és a fogyasztói társadalom az ő nyája. Ők pedig nem hivatalosak a közös imádságra. JÓZSEF: Nekem úgy tűnik, hogy az emberiség képtelen harag és háborúskodás nélkül élni. A háború alighanem történelmi szükségszerűség. ANNA: Engem reménykedéssel töltenek el a pápa szavai a nemzetek egyesüléséről. Hátha az emberiség rettenetes kilátásai, a szenvedők jajkiáltásai kijózanítják azokat, akik a világ sorsáról döntenek. De ehhez szükség van az egyházak intő szavára is. • Kinek a véleménye áll legközelebb a tiédhez? • Vitassátok meg, szerintetek képes-e az emberiség békében élni, és hogy ebben milyen szerepe lehet a vallásoknak, egyházaknak!

108

Nátán próféta…

Az ábrázolt bibliai jelenetben a próféta egy tanmesén keresztül figyelmezteti a királyt annak vétkére. Ez a kép tehát nem Lessing olvasott írásának illusztrációja. Bizonyos jellegzetességeikben azonban hasonlítanak egymáshoz. • Milyen külső jelek alapján azonosíthatjuk a szereplőket? • Fessétek le szavakkal a jelenetet, az eseményeket és a körülméRembrandt: Nátán próféta megrója Dávid királyt, kb. 1650 nyeket! • Mi jellemzi a szereplők közötti vi- (magántulajdon) szonyt? Mi a különbség e tekintetben Rembrandt és Lessing története között? • A kép sok tekintetben kidolgozatlan. Mi a véleményed így a kifejező erejéről?

Összegző kérdések

• Az alábbi összegző táblázat mindegyik oszlopába írj legalább egy-egy mondatot! Dolgozz a füzetedben! már korábban is tanultam róla

új ismeret volt számomra

kíváncsi volnék még arra is

Nézz utána!

• Milyen jelenségekben nyilvánul meg, hogy a vallási türelmetlenség még ma is létezik a világban? Állíts össze internetes linkgyűjteményt korunk vallásháborúiról! • Néhány európai országban korlátozzák az iskolákban az iszlámhívő nők számára vallási kötelezettségből hordott fejkendő viselését. Mivel érvelnek emellett, és mivel érvelnek mások a tiltás ellen? Gyűjts össze minél több információt erről a konfliktusról! Fogalmazd meg álláspontodat!

Könyvek , filmek , internetes bejegyzések

Nézd meg Kim Ki Duk dél-koreai rendező Tavasz, nyár, ősz, tél… és tavasz című filmjének első részét! Egyetértesz-e a mester nevelési módjával? Véleményedet indokold!

109

24. Az egyházak

társadalmi szerep­ vállalása

Bármerre visz életed, csak egy célod legyen: Segíteni mindig, mindenütt a többi emberen! • az Eszlári Református Idősek Otthonának jelmondata

• Milyen indokok alapján választ valaki egyházi iskolát? Beszélgessetek olyanokkal, akik számára ez valós kérdés volt, vagy épp most az! Egyetértetek-e a magyarázatával?

Pannonhalmi bencés gimnázium Sárospataki református gimnázium Schreiber zsidó iskola

Harangvita

2006-ban dunaújvárosi lakók eljárást kezdeményeztek amiatt, hogy a Krisztus Király templom egyes harangjai túl hangosan szólnak. Az önkormányzat és más intézmények ennek nyomán zajszint-méréseket végzett, és korlátozó intézkedéseket rendelt el. A plébánia ugyan csökkentette a harangozás hosszát, a legkorábbit (reggel hatórásit) pedig meg is szüntette, ugyanakkor bíróságon támadta meg az eljárást, mivel megkérdőjelezte, hogy ezek az intézmények joghatósággal bírnak az egyház fölött. Az ügy a Legfelsőbb Bíróságig jutott, amely szerint a lelkiismereti és vallásszabadság jogából levezethető, hogy a harangozás nem korlátozható. A felperes lakók képviselője elmondta: számukra ez a döntés azt bizonyítja, hogy Magyarországon az egyházra nem vonatkoznak a jogszabályok, amelyek a normális egymás mellett élést szabályozzák. • Melyik fél tanúsított több megértést a vitában? Az egyház javai

„Franciaországban X. Pius idejében (azaz a 20. század elején) fölkínáltak az Egyháznak egy formulát, mely szerint bizonyos állami felügyelet fejében megtarthatta volna vagyonát. Erre X. Pius úgy nyilatkozott, hogy »az Egyház java fontosabb, mint a javai. Megválunk javainktól, mert a jót meg kell védenünk.« Azt hiszem ez egy nagy mondat, melyet állandóan szemünk előtt kell tartanunk.” Joseph Ratzinger, a későbbi XVI. Benedek pápa • Vajon milyen javakról kellett lemondania a század elején a francia katolikus egyháznak? • Mit értett a pápa a többes számú „javakkal” szembeállított „jón”? • Mi indokolhatta a döntését?

110

A hívő embert és a hívők közösségét a hitbeli meggyőződése tettekre készteti. „Az embert a tettek teszik igazzá, nem a hit egymagában. (Újszövetség, Jakab apostol levele) A legelső hitből eredő tett, hogy a hívő mint jó hírt terjeszti reményét az üdvösségről. (Az evangélium szó eredeti jelentése is ez: „jó hír”.) Majdnem minden vallás parancsolja is a hit terjesztését. De tágabb értelemben az evangelizációhoz tartozik az is, hogy az egyházak igyekeznek a maguk értékrendjét képviselni és továbbadni. Az egyházak társadalmi szerepvállalásában tehát az elsők között áll a tanítás, valamint az általuk vallott értékek hirdetése minden jóakaratú ember felé. Ezért vállalnak szerepet a nevelés-oktatás társadalmi tevékenységéből: iskolákat, óvodákat, felsőoktatási intézményeket tartanak fenn. Úgyszintén az egyházak hitéből következik, hogy kötelességüknek érzik a szegények, szenvedők és védtelenek segítését. Az egyházak jótékonykodása nem csupán a természetes emberi szolidaritásból, hanem az Istenbe vetett hitből fakad. Ez az úgynevezett karitász (vagy caritas vagy diakónia), azaz szeretetszolgálat. Látványos példája, amikor a hívek ételt osztanak a rászorulóknak, de ez a tevékenység intézményesült formában folyamatosan is megvalósul az egyházak életében: ezért tartanak fenn szociális otthonokat, kórházakat. Természetesen ezt a szolgálatukat az állami ellátó rendszerbe illeszkedve, másokkal együttműködve és részben az állampolgárok adójából végzik.

■ Rendeld a fogalmakat a megfelelő képekhez! Dolgoz a füzetedben! 1

2

3

4

evangelizáció

hit nevelés

5

jótékonykodás szeretetszolgálat

közéleti részvétel

szociális intézmények

111

A katolikus egyház társadalmi szerepének megítélésénél sokan nem tudnak eltekinteni a korábban elkövetett „történelmi” bűneitől (pl. keresztes háborúk, inkvizíció, egyes egyházi vezetők méltatlansága, összefonódás az államhatalommal, a tudomány fejlődésének akadályozása, antiszemitizmus, részbeni együttműködés a nácizmussal, kommunizmussal). Sok évtizedes részben torz történelemtanítás hatására sokak tudatában még ma is kizárólag ezek a vádak élnek még azután is, hogy jó részüket cáfolta a történettudomány, vagy legalábbis árnyaltabb képet rajzolt meg róluk. Tomka Ferenc: Az egyház bűnei? című könyve nyomán A szekularizáció, azaz az egyházi és állami hatalom elválasztása a 20. század közepére Európában szinte mindenhol megvalósult. Az egyház jogi eszközökkel semmi egyébre nem kötelezheti az államot, mint hogy működésének zavartalanságát biztosítsa. Ugyanakkor meghatározó jelentőségű társadalmi szereplő, és emiatt még mindig vannak, akik gyanakodva figyelik, hogy túlterjeszkedik-e az evangelizáció és a szeretetszolgálat területén, és megnyilvánulásaival vagy az állami vezetőkön keresztül nem politikai befolyásra törekszik-e.

Nézzetek utána, mit tanultatok a katolikus egyház a szövegekben említett „történelmi bűneiről”, valamint annak, hogy az Egyház hogyan viszonyul ma hozzájuk! Sokakat megbotránkoztatnak a közelmúltban napvilágra került bűnök (például vagyon elleni bűnök vagy szexuális visszaélések). A kritikusok általában nem mérlegelik azt, hogy mivel az egyház is esendő emberekből áll, ezek megtörténtét éppúgy nem lehet teljes biztonsággal megelőzni, mint ahogyan a civil társadalomban sem. S mint ahogy a civil társadalom némely tagjai által elkövetett bűnöket nem vetíthetjük ki az egész társadalomra, úgy nem lehet az egész egyházra kivetíteni a némely tagja által elkövetett bűnöket sem.

Párbeszéd Azonosítsátok az alábbi véleményeket az előző szövegek egyes állításaival! BETTI: Nem tudom, milyen alapon hirdetik erkölcsi parancsaikat az egyházak. Nem bánom, imádkozzanak, ahogy akarnak, de ne mondják meg másoknak, hogyan is kellene élniük. TIBOR: Mivel az egyházaknak van bátorságuk ahhoz, hogy erkölcsi parancsolatokat hirdessenek, ezért joggal várható el, hogy a magukat vallásosnak mondók be is tartsák őket. Azzal, hogy annyian lebuktak közülük, jól lejáratták magukat és egyházukat is. CSANÁD: Az egyházak megítélését Magyarországon még ma is meghatározza a kommunista ideológián nevelkedett sajtó. Olyanok vádolják igaztalanul az egyházakat, akik számára nem is létezik erkölcs. IMOLA: Erkölcsileg elvárható, hogy a kívülálló ember ne ítéljen könnyelműen, válassza el egymástól a tényeket és a vélekedéseket, ne azonosítsa a hibázókat magukkal az egyházakkal, és vegye figyelembe az egyházak pótolhatatlan hozzájárulását Európa értékeihez, ne feledkezzen meg a kereszténység minden áldozatot vállaló hőseiről sem.

112

Segíts te is!

NNYAL KÉT SZÁR TESZ. EGÍ TÖBBET S mellett

Értelmezzétek a plakátok üzeneteit! (Ehhez szükséges lehet utánanézni a kétszer 1%-os rendelkezési jognak a Nemzeti Adóés Vámhivatal honlapján.) Ne elégedjetek meg az üzenet azonosításával, hanem a kép minden sajátosságát vonjátok be az értelmezésbe!

A civil 1% L IS ZI 1%-KA Y G AZ E HÁ A H TSZ TÁMOGAT t k is t, oláka anyaóvóka t. a k totthono és szerete

1/30/14

LEV_1004-16_504x238_E

kát.indd

gelikusok_Pla

420x297_Evan

LEV_1002-2_

1

vangelikusok_1%_Óriáspl

akát.indd 1

27/03/15 14:34

Összegző kérdések

• Milyen tapasztalatokkal rendelkezel egyházak vagy más hívő közösségek oktatási vagy szociális tevékenységéről? A leckében tanultak fényében másként látod-e ezeket?

Nézz utána!

• Nézzetek utána, van-e a lakóhelyetek közelében egyházi fenntartású iskola vagy szociális tevékenységet folytató intézmény! Ha lehetséges, látogassatok el hozzájuk, majd beszéljétek meg benyomásaitokat! Ha erre nincs mód, akkor honlapjukon, vagy a velük kapcsolatban álló személyeken keresztül tájékozódjatok!

Könyvek , filmek , internetes bejegyzések

Az 1983-ban forgatott Bíbor és fekete című amerikai film (rendezte Jerry London) egy vatikáni tisztviselőről, papról szól, aki a németek által megszállt városban zsidókat és antifasiszta ellenállókat mentett meg. Milyen emberi tulajdonságokkal kellett rendelkeznie ahhoz, hogy ez sikerüljön neki?

113

2:18 PM

Munkafeladatok (projekttémák) Egy etikai probléma körüljárása Számtalan olyan történetről hallhatunk, melyeknek a mélyén összetett erkölcsi problémák rejlenek. Az ilyen hírek kapcsán gyakran fejtjük ki a véleményünket. Érdemes egy-egy ilyen probléma mellett elidőzni, átgondolni, hogy milyen ismeretekre alapozzuk véleményünket, milyen erkölcsi elveket mérlegelünk, hogyan döntenénk hasonló helyzetben. Ebben a feladatban válasszatok ki egy tetszés szerinti etikai problémát, s járjátok körül! • Milyen erkölcsi kérdéseket vet fel az eset? Milyen pozitív vagy negatív értékek jelennek meg benne? • Hogyan vélekednek a szereplők? Dilemma esetén melyik mellett döntenek? Miért? • A történelemből megismert kultúrák hogyan gondolkodtak az adott kérdésről? • Dolgozzátok fel kreatívan az etikai problémát: írjatok meg és játsszatok el egy rövid jelenetet, amely az adott kérdést / dilemmát helyezi a középpontba! A szereplők fejtsék ki döntéseik okait! • Segítségként megadunk egy témát a feldolgozás lehetséges szempontjaival.

A fagyállóval mérgezett bor esete 2013 őszén országos visszhangja volt egy esetnek, mely az erkölcstan szerint az önbíráskodás problémakörébe tartozik. Egy gazda, megelégelve, hogy rendszeresen betörnek a pincéjébe és felélik megtermelt borát, néhány üvegbe fagyállóval kevert bort töltött, s látványos helyen hagyta, számítva arra, hogy az a visszatérő tolvajok prédájává válik. Így is történt. Az ellopott mérgezett bor egy részét maga a tolvaj itta meg, aki később, mikor a rosszullét tüneteit észlelte, a lebukástól félve nem fordult orvoshoz, s csak akkor került kórházba, amikor már nem tudtak rajta segíteni, s belehalt a mérgezésbe. Amikor a történet országosan ismertté vált, egy folyóirat felmérést készített, hogy az emberek megbüntetnék-e a gazdát, ha kiderül, hogy szándékosan tette a mérget a borba. Válasszátok ki ti is a hat válaszlehetőség közül azt, amelyikkel leginkább egyetértetek: 1. Nem büntetném meg, mert a saját házában mindenki azt tesz, amit akar. Nem kell bemenni. 2. Nem, mert biztosan senki nem akar ilyen következményt, csak tehetetlen. 3. Nem, jogos a védekezés: egy tolvaj bármilyen büntetést megérdemel! 4. Igen, mert az emberélet kioltása bűn, nincs rá mentség, legfeljebb a közvetlen életveszély. 5. Igen, mert ez felelőtlenség: ártatlanok is meghalhattak volna. 6. Igen, mert mindenkinek meg kell értenie, hogy nem önbíráskodhat. Hová vezetne ez? Melyik válaszra szavaztatok a legtöbben? Melyikre legkevesebben? Eltér-e a válaszaitok aránya az eredeti felmérés eredményétől? (1. 57%, 2. 19%, 3. 16%, 4. 3%, 5. 2%, 6. 2%) Rendezzetek vitát a szembenálló vélemények alapján, és jegyezzétek le a két tábor legfontosabb érveit! Miért nem védte meg a rendőrség a gazdát, ha már korábban is rendszeresen feltörték a pincéjét? Nézzetek utána, hogy mi az az összeghatár, ami alatt nem indul törvényi eljárás ilyen esetekben! Egyetértetek a törvénnyel? Mi indokolhatta a törvény megszületését?

114

A Mars-kolónia Az egész éven végighaladó munkafolyamat 3. szakaszához érkeztetek. Az eddigiek során eldöntöttétek, hogy a jelentkezők közül kikből állítjátok össze a telepesek csapatát, terveket kovácsoltatok és létrehoztátok az új bolygón induló élet szabályait. Megérkeztetek a Marsra. A központi terv szerint egymástól 150 kilométernyi távolságban kell három különböző települést létrehoznotok: Kereklapályt, Vöröshomokot, Vulkánmentét. Mindegyik kolónia személyi összetételét gondosan megtervezték: van közöttetek orvos, mérnök, informatikus, pszichiáter, földművesek, kőművesek stb., valamint egy kultúra­ felelős, aki a település krónikáját írja. A programnak azonban van egy titkos része, melyről nincs tudomásotok. A Mars-terv földi megtervezői mindhárom településre 2-2 olyan családot is küldtek, akik speciális feladatot kaptak. KEREKLAPÁLY „beépítettjeit” úgy készítették fel, hogy megérkezés után a minél hatékonyabb fejlődés érdekében igyekezzenek befolyást szerezni a többiek fölött, váljanak a közösség hangadóivá, vezetőivé, s amikor az életük abba a szakaszba lép, melyben a települések már egymással is mindennapi kapcsolatba kerülnek, törekedjenek arra, hogy Kereklapály legyen a legbefolyásosabb közülük, a másik kettő pedig váljék alárendeltté, nehogy egy esetlegesen elhúzódó pozícióharc meggyöngíthesse a kibontakozást. VÖRÖSHOMOK két kiválasztott családját az „Élni és élni hagyni” szellemében készítették fel. Eszerint rögtön a letelepedés után kezdjenek függetlenedni a többiektől, törekedjenek arra, hogy az egyéni szabadság legyen a meghatározó érték a kolóniában, melynek jegyében mindenki engedi a többieket a maga útján járni. Ugyanezt a szemléletet tartják kívánatosnak a későbbiek során a települések viszonylatában is. VULKÁNMENTE kiszemeltjeit az egymással való törődésre, a közös célok érdekében történő egyéni áldozatvállalásra biztatták, s arra, hogy a közösség később ezzel az attitűddel viszonyuljon a másik két folyó mentén létrejött település lakóihoz is.

115

A közös élet megkezdődött. Ti, akik a különböző településeken szétszórva éltek, belefogtok az életfeltételek kialakításába, a korábban kigondolt szabályokat megpróbáljátok átültetni a gyakorlatba. Közben azonban fokozatosan érzékelni kezditek, hogy a beépített családok is megkezdték működésüket, és a Földön kapott utasítás szellemében próbálják befolyásolni a közösség életét. 1. feladat

Ti lesztek az egyes települések krónikásai. A csoportok osszák föl egymás között, hogy kik melyik közösség történetéről tudósítanak. A megírandó krónikák 2x3 időpontot rögzítsenek: 1.

a kezdet után 3 nappal

2.

a kezdet után 3 héttel

3.

a kezdet után 3 hónappal

4.

a települések kapcsolatfelvételének első napjaiban

5.

a kapcsolatfelvétel után három hónappal

6.

a kapcsolatfelvétel után 3 évvel

Minden időpontról kellő részletességgel írjatok, és legalább két időpont krónikáját illusztrációval is díszítsétek! A krónikák szövege elsősorban arról szóljon, hogy az egyes beépített családok sikeresnek bizonyultak-e a Földön kapott küldetésük megvalósításában, vagy kudarcot vallottak. Igyekezzetek feltárni az esetleges siker vagy kudarc okait is! A krónikák megírására egy hét áll rendelkezésetekre. 2. feladat

• A krónikák elkészülte és meghallgatása után beszélgessetek el az alábbi kérdésekről: a) Megjósolható-e valamelyes biztonsággal, hogy az élet az egyes közösségeken belül, illetve azok kapcsolatfelvétele után miként fog alakulni? b) Ha ti lehetnétek egy ilyen kiválasztott család „ideológiai felkészítői”, melyik magatartásformát írnátok elő számukra? Miért? • A három krónikán kívül mindegyik csoport írja le fél oldalon a b) beszédtéma kapcsán saját álláspontját! Ebben érveljetek a legjobbnak vélt magatartásmódotok mellett, illetve a többiek ellenében! Az ebben a szakaszban elkészült munkákat (a három település krónikája, a választott magatartásforma melletti érvelés) a Mars-munkaterv korábbi szakaszainak produktumaival együtt őrizzétek meg a tanév végi projektzáró rendezvényre!

116

IV. rész EGY KORSZAK LEZÁRUL

117

25. Amit már tudok...

Most már mindent tudok, és mindent megértek, csak… • Bródy János és Szörényi Szabolcs dala, melyet Koncz Zsuzsa énekelt.

Neked van-e hiányérzeted az erkölcstanból eddig tanultak alapján?

A tanév elején a tartalomjegyzéket böngészve választottatok egy témát, amely akkor érdekesnek ígérkezett. Keressétek meg az akkori feljegyzéseteket! Mi volt az, amit már eleve tudtatok a témával kapcsolatban? Mi az az új ismeret, amit megtudtatok? Mi az, amit még szeretnétek megtudni a témáról? Mindezeket írjátok le füzetetekbe egy hasonló táblázatba! Ugyanezt tegyétek meg más, korábban meg nem jelölt témával kapcsolatban is! amit már tudtam

ami újat megtudtam

ami még tudni szeretnék

Lapozzatok a tankönyv 126. oldalára, a fogalmak felsorolásához! Ceruzával tegyetek jeleket a kifejezések mellé: pipáljátok ki, amire emlékeztek; mínuszjellel jelöljétek, amire nem; és kérdőjellel, aminek jobban utána akartok nézni! Ezután párokban hasonlítsátok össze a jeleket! Keressetek olyanokat, ahol legalább az egyikőtök pipált! Magyarázzátok el egymásnak az érintett fogalmakat! Közös erővel találjátok meg olyan fogalmak magyarázatát, akár e könyvben, akár másutt, amelyek kérdőjelet kaptak! Etika/Erkölcstan tanulmányaitok témái három nagy témakörbe rendezhetők. I. Az ember célja, boldogsága és boldogulása II. Az ember mint társas lény III. Az ember mint a végtelenségre nyitott lény • Válasszatok néhányat a tankönyvi fogalmak közül, és helyezzétek el egy hasonló halmazábrában! Milyen kifejezések kerültek a középpontba? • Melyek az etika/erkölcstan kulcsfogalmai? Alkossatok rövid párbeszédet, amelyben a szereplők a kulcsfogalmak egyikéről vitatkoznak!

118

II.

III.

Fele sem igaz — játék

Alkossatok 4-5 fős csoportokat, s tanári segítséggel játsszátok le a következő játékot! A feladatok a tananyagban közölt ismeretekre kérdeznek rá. A három megadott válasz közül kettő hamis. A kérdés elhangzása után a válaszoló csapat kéri, hogy az a/b/c mondat valamelyikét olvassák fel neki, majd dönt arról, hogy az elhangzott válasz igaz vagy hamis. Az alább bemutatott példa „nyílt játéknak” vehető, mivel itt még mindhárom válaszlehetőség ismert. Példa: Kicsoda Olofsson Placid, és mi által vált ismertté? a) Svéd genetikus, aki első ízben hívta fel a világ figyelmét a klónozás technikája által fölvetett erkölcsi problémákra. b) A Nobel-békedíj bizottság elnöke, aki a díj stockholmi átadásakor 2014-ben külön kiemelte a díjat megkapó akkor 17 esztendős pakisztáni lány, Malála Júszafzai bátorságát és példamutatását. c) Magyar bencés szerzetes, aki a II. világháborút követően több évig volt a Gulágon szovjet hadifogságban. Ennek mintájára a csoportok készüljenek fel a tankönyvi tartalom alapján a Fele sem igaz című játékra! A megadott kérdések mindegyikére írjanak egy igaz és két hamis választ! Az így elkészült feladatokkal fogják versenyeztetni a többi csoportot. Meghatározott sorrend szerint tegyék fel kérdéseket a csoportok egymásnak! Az igaz válasz eltalálásáért 3 pont jár, a hamis felismeréséért 2 pont. • • • • •

Mit nevezünk negatív társadalmi szerződésnek? Mit nevez Allport előítéletnek? Milyen témájú könyvet írt az 1970-es években R. A. Moody amerikai orvos? Mit jelent az „ökumenizmus” kifejezés? Mi a témája és ki a főszereplője a Flaherty által rendezett egyik legkorábbi kultúrantropológiai dokumentumfilmnek? • Miben áll az oroszlán bölcsessége La Fontaine idézett tanmeséjében? Az utolsó körökben már a kérdéseket is magatoknak kell kitalálni a tankönyv anyagából.

Erkölcsi kérdések

A képen látható jelenet többféle erkölcsi kérdést is eszetekbe juttathat. Alkossatok csoportokat, és válas�szatok az alábbi erkölcstani témák közül, majd az adott szempont középpontba állításával mondjatok vélemény a kép által bemutatott helyzetről! KÖZÖSSÉGEIM: többség – kisebbség HELYEM A VILÁGBAN: társadalmi konfliktusok ELHASZNÁLNI, MEGŐRIZNI, GYARAPÍTANI: természet – civilizáció

119

26. Amivé váltam…

Állatokhoz hasonlítunk, amikor ölünk. Emberekhez hasonlítunk, amikor ítélünk. Istenhez hasonlítunk, amikor megbocsátunk. • Bruno Ferrero: A jel

• Gondold végig, és naplójegyzet formájában írd le magadnak, miben változtál meg leginkább az elmúlt négy év során! Változott-e valamiben erkölcsi gondolkodásod? Milyen témákban? Mely kérdések foglalkoztatnak most?

Egy kép története

Írj történetet a kép alapján! A történetedben jelenjen meg egy a következő elemek közül: • egy erkölcsi dilemma és az arra a különböző szereplők által adott különféle megoldások! • a nemzedékek eltérő életmódja és az ebből származó konfliktus! • az ember és másokért vállalt felelőssége!

Egy kép hangulata

Írj történetet a mellékelt kép hangulatából kiindulva! • A történetben jelenjen meg egy éles, fájdalmas, áldozathozatalt kívánó élethelyzet, amelyben a szereplőknek nehéz döntést kell meghozniuk! • Írj a történethez két befejezést: egy olyat, amelyben sikerül erkölcsileg helyes döntést hozni, és egy olyat, amelyben nem, és az illető szereplő vagy szereplők a könnyebb (kevesebb konfliktussal, áldozattal, érzelmi azonosulással járó) megoldást választják!

120

E

gy fiatalember egymagában ült az autóbuszon. Kitekintett az ablakon. Alig múlt húsz éves, csinos, finom arcvonású fiú volt. Egy nő ült le a mellette lévő ülésre. Miután kicsit kedvesen elbeszélgettek a meleg tavaszias időről, a fiú váratlanul így szólt: – Két évig börtönben voltam. Ezen a héten szabadultam, éppen úton vagyok hazafelé. Áradt a szó belőle, miközben mesélte, hogy egy szegény, de becsületes családban nőtt fel, és az a bűntett, amit elkövetett, mekkora szégyent és fájdalmat okozott szeretteinek, akiktől a két év alatt semmi hírt nem kapott. Tudta, hogy szülei túl szegények ahhoz, hogy vállalják az utat, és meglátogassák őt a börtönben. És azt is tudta, hogy túl tudattalannak érzik magukat ahhoz, hogy levelet írjanak neki. Mivel választ nem kapott, nem írt nekik többet. Szabadulása előtt három héttel tett egy utolsó, reménytelen próbálkozást, hogy kapcsolatba lépjen velük. Bocsánatukért könyörgött, amiért csalódást okozott nekik. Miután kiengedték, felszállt az első buszra, ami éppen a házuk előtt haladt el… Ott, ahol felnevelkedett és ahol még most is élnek a szülei.

Szüleinek megírta, hogy ha megbocsátanak, egy jelet kér tőlük. Olyant, melyet jól lát az autóbuszból… Ha még visszafogadnák őt, kössenek egy fehér szalagot a kert almafájára. Ha nem látja ezt a jelet, nem száll le az autóbuszról, és örökre eltávozik életükből. Az úti célhoz közeledve a fiút egyre nagyobb nyugtalanság töltötte el. Nem mert kinézni az ablakon. Biztos volt benne, hogy az almafán nem fogja meglátni a szalagot. Útitársa végighallgatta történetét, majd udvariasan megkérte a fiút: – Cseréljünk helyet! Majd én figyelek az ablakból. Alig néhány ház előtt haladt el az autóbusz, amikor a nő meglátta az almafát. Könnyeivel küszködve kedvesen megérintette a fiatalember vállát: – Nézze! Nézze! Az egész fát szalagok borítják. Állatokhoz hasonlítunk, amikor ölünk. Emberekhez hasonlítunk, amikor ítélünk. Istenhez hasonlítunk, amikor megbocsátunk. Bruno Ferrero: A jel

Olvasd el a történetet! • Milyen címet adnál neki? • Értelmezd a szöveg végén található három rövid mondatot, majd írj saját történetet ebből a három mondatból kiindulva! ✒ Egy gyermekét egyedül nevelő anya sok-sok eredménytelen megbeszélés után megelégelte, hogy egyetemista lánya nagyon rosszul tanul, és nem veszi komolyan az egyetemet. Ezért úgy döntött, hogy nem támogatja tovább anyagilag, és megszakította vele a kapcsolatot – boldoguljon úgy, ahogy tud. A lány először nagyon kétségbeesett, majd fokozatosan föladta henyélő életmódját: sokkal jobban tanult, hogy ösztöndíjat kapjon, és így biztosítsa a megélhetését. ✒ Kati legjobb barátnője, Juli elmondott róla valamit az osztályfőnöknek, pedig megígérte, hogy titokban tartja. Kati apukájánál súlyos betegséget állapított meg az orvos úgy hat hónappal ezelőtt, és ő azóta szenved az aggodalomtól. Az iskolában rosszkedvű lett és a jegyei is romlottak. Nem akart másoknak beszélni róla, csak Julinak öntötte ki a szívét. Néhány nap múlva az osztályfőnökük félrehívta, hogy megkérdezze, hogy van az édesapja. Kati azóta nem bízik Juliban.

Elemezd a történeteket aszerint, milyen volt a szándék és milyen lett a következmény! Keress példát, vagy találj ki olyan esetet, ahol • jó volt a szándék és jó lett a következmény is! • jó volt a szándék, de rossz lett a következmény! • rossz volt a szándék és rossz lett a következmény is!

121

27. Amit tőletek kaptam…

(A katonaiskolai három év) …egyáltalán nem telt el, hanem van; minden pillanata áll egy helyben, kivetítve a mindenség ernyőjére. • Ottlik Géza: Iskola határon

• Milyen megállított pillanatokat őriztek emlékezetetekben az elmúlt négy évből? • Hogyan formálta személyeteket az osztályközösség? Beszélgessetek erről párokban!

Gondolj vissza! 1. Történt-e az osztályban valamikor az elmúlt évek során közösségi „szabályalkotás”? Írjatok egy rövid beszámolót baráti levél formájában arról, hogy hogyan történt ez, milyen tanulságai voltak számotokra! 2. Mely témák kapcsán volt szó az év során a közösségek létrejöttéről, arculatáról? Keressetek ezekben a leckékben olyan mondatokat, amelyek érdemesek arra, hogy megjegyezzétek őket! 3. Milyen tulajdonságokat ismertek, melyek az emberek társas viselkedését jellemzik? Például: visszahúzódó, rámenős, segítőkész stb. Helyezzétek el a gyűjtött szavakat a két végpont között befelé forduló

kifelé forduló

romboló

építő

felszínes

elmélyült

Nézzétek meg, hogy rátok jellemző (vagy rátok aggatott) tulajdonságok hol helyezkednek el! Ezt a megfigyelést nem kell másokkal megosztanotok! Miben tartunk a legjobbnak? – játék

A csoport minden tagja mondjon egy jó tulajdonságot! Például: szép, okos, megértő, erős, jól focizik. Alakítsátok át felsőfokba – legszebb, legokosabb, a leginkább megértő, a legjobban focizik – és ezt a listát írjátok le, majd sokszorosítsátok annyi példányban, ahányan vagytok! Mindenki vágja fel a saját példányát, és tegye bele egy borítékba, amelyen a neve szerepel! 

122

A JÁTÉK MENETE Üljetek az asztalokhoz, amelyeket körbe rendeztetek! Vegyétek elő a tulajdonságcímkéket, és gondoljátok ki, melyik tulajdonság kire illik legjobban a csoportból! A névvel ellátott üres borítékokat kezdjétek el körbeadni. Mindig egy tulajdonságot helyezzetek bele, olyat, amelyet a tulajdonosra leginkább jellemzőnek tartotok! Ha senki nem hibázik, az utolsó borítéknál elfogynak a címkéitek. Mindenki vigye haza a borítékját, majd vizsgálja meg, mely jó tulajdonságból kapott, s melyekből nem! Gondoljátok át, mit mondanak ezzel rólatok a társaitok! Így látjátok-e magatokat ti is? Célok és eszközök — játék

ELSŐ FORDULÓ Alkossatok 4-5 fős csoportokat. A csoport minden tagja vegyen elő egy papírt, és írja rá felül a nevét! Ezután válasszon egyet a következő befejezetlen mondatokból, írja a neve alá, majd fejezze be azt a következő módon: Azért szeretem a szünidőt, mert sokat lehet kirándulni. A választható mondatok:

Azért járok iskolába, mert…

Azért szeretnék felnőtt lenni hogy… Azért szeretnék sok pénzt keresni, mert…

Azért jó, hogy sok barátom van, mert…

Azért szeretnék sokat utazni, mert…

Azért szeretek buliba járni, mert… MÁSODIK FORDULÓ Ezután adjátok tovább a papírt a bal oldalon ülőnek! Mindenki az első mondat második felét használja fel az új mondat kezdeteként! Például: Azért szeretek sokat kirándulni, hogy (mert)…, és fejezzétek be például ilyen indoklással: … mert lehet madarakat fényképezni. HARMADIK FORDULÓ Amikor a második mondatot befejeztétek, hajtsátok be a papírt úgy, hogy az első mondat már ne látsszon, és ismét adjátok tovább a balra ülőnek! A játék így folytatódik tovább, amíg körbeérnek a lapok. NEGYEDIK FORDULÓ Mindenki kapja vissza a nevével ellátott papírt, majd olvassátok fel hangosan a papíron található teljes szöveget! Ezután érdemes közösen beszélgetni arról, hogy mi a különbség a célok és eszközök között, illetve megvitatni, hogy mi lehet az oka annak, ha teszünk valamit. A vita további iránya lehet az is, hogy kiderítsük, vajon van-e egy közös végső cél, melyre minden emberi cselekvés irányul: például a boldogság, a jó közérzet, szellemi megvilágosodás vagy erkölcsi tökéletesség.

123

28. „Megcsináltuk!”

Ez jó mulatság, férfi munka volt. • Vörösmarty Mihály: Gondolatok a könyvtárban (részlet)

• Ha az év folyamán elvégzett munkafeladatra gondolunk, elmondhatjuk-e róla azt a mondatot, amellyel Vörösmarty verse zárul?

Tankönyvünkben 9 munkafeladatot találhattatok, amelyek tartalmilag kapcsolódtak az egyes fejezetekhez. A kilenc ötletből négy egy elképzelt keretbe, a Mars-utazás történetébe illeszkedik. A Bevezetőben közölt munkafeladat • A Mars-utazás lehetősége, miértje, problémái Az első nagyfejezet (MI DOLGUNK A VILÁGBAN) témái • A holokauszt • A siker útjai • A Mars-utazók kiválasztása, egy közösség születése A második nagyfejezet (HELYEM A VILÁGBAN) témái • A magyar társadalom sokszínűsége • A népesedési változások problémái • A Mars-kolónia belső rendje A harmadik nagyfejezet (HIT, VILÁGKÉP, VILÁGNÉZET) témái • Egy etikai probléma körüljárása • A marsi élet krónikája, a közösségi élet fejlődésének lehetséges útjai Mostanra bizonyára sikerült a csapatoknak feldolgozniuk választott témáikat, és elkészültek a produktumok/produkciók. Néhányat talán már be is mutattatok egymásnak. Azt javasoljuk, hogy a tanév végén tartsatok „eredménybemutató rendezvényt”, amelyen azok a projektek is megtekinthetők, amelyeket még nem látott mindenki. Ennek célja egyrészt az eredmények megosztása mások okulására, másrészt, hogy értékelni lehessen a munkátokat. A rendezvényen szerepelhet kiselőadások sorozata, kiállítás, filmvetítés, drámajáték, illetve ezek ötvözete.

124

Ellenőrző lista

Javasoljuk, hogy az alábbi ellenőrző lista szerint gyűjtsétek össze mindazt, ami a rendezvény szervezéséhez kell. Engedély beszerzése a rendezvényhez, a helyszín használatához A műsor forgatókönyvének összeállítása Vendéglista, plakát, meghívó Közreműködők felkérése, gondoskodás a díjazásukról/jutalmazásukról Műsorvezetés Helyszín berendezése, képek, plakátok kihelyezése Hangosítás Eszközök biztosítása, szállítása, kipróbálása, prezentáció próbafuttatása Érkezők beléptetése, ügyelet biztosítása

4 4 4 4 4 4 4 4 4

Egy lehetséges forgatókönyv kiállítás-megnyitóra

Színpadi produkció (drámajáték, koncert, táncjáték, pantomim, filmvetítés) vagy kis előadásokból álló konferencia esetén hasonlóképpen lehet eljárni. • A műsorvezető köszönt, és felkéri a prominens vendéget köszöntőre • Hivatalos köszöntés • Megnyitó beszéd (az alkotók méltatása) • Zenés vagy más művészeti produkció • A kiállítás megtekintése, közben fogadás, szabad társalgás Ami még jó, ha van: vendégkönyv, szórólap vagy más ajándék a látogatóknak, vásárlási lehetőség. A munka nem ér véget a produkciók bemutatásával, mivel szorosan hozzá tartozik az értékelése is. Ehhez is közlünk egy szempontsort, amelynek alapján akár egy beszélgetést megtarthattok, akár egy írásos beszámolót elkészíthettek: 1. Hogyan értékelték az elvégzett munka eredményét az osztálytársaitok, valamint más olvasók, hallgatók, látogatók? 2. Mivel járult hozzá a munkafolyamat a tudásotok vagy a témával kapcsolatos véleményetek formálódásához? 3. Hogyan éreztétek magatok a megvalósítás során? Mi okozott problémát, illetve örömöt? Milyen eszközökkel sikerült a problémákat, konfliktusokat megoldani? 4. Hogyan értékelte tanárotok a projektben elvégzett munkátokat? Milyen iskolai következményei vannak az elvégzett etika-munkaterveknek? 5. Milyen tervek, elhatározások fogalmazódtak meg bennetek a jövőbeni munkafeladatokra nézve? Nézz utána!

Osszátok meg élményeiteket másokkal is a közösségi oldalak valamelyikén! Keressetek élménybeszámolókat a világhálón más iskolák, más közösségek sikeres munkaterveiről! Vessétek össze a sajátotokkal!

125

Fogalmak érték erkölcs aranyszabály boldogság jólét alapvető javak létminimum jóllét boldogulás siker pozitív életszemlélet harmónia stressz feszültségoldás testi és mentális egészség függőség leszokás alkohol nikotin drog bulimia anorexia játékszenvedély média médiaüzenet médiaszöveg reklám valóság médiaképe reprezentáció információ szabad véleménynyilvánítás gyűlöletbeszéd politikai propaganda pornográf tartalmak 126

média szabályozása sztereotípia előítélet közösségi oldalak nyilvános megszólalás illetéktelen felhasználás mém társadalom emberközpontúság szabadság demokrácia Isten- és emberszeretetet szolidaritás egyenlőség jogrendszer államszervezeti formák Európai Unió egységes piac közös fizetőeszköz belső határőrizet identitás nemzeti közösség politikai közösség kulturális közösség hősi múlt ősi közösség homogén társadalom különböző kultúrák nemzetiség bevándorlók társadalmi együttélés kölcsönösség elve társadalmi szerződés együttélési szabályok társadalmi normák társadalmi konfliktusok

egyéni érdek közérdek érdekegyeztetés jogok és a kötelességek államhatalom szabálytalanság csalás korrupció megvesztegetés  negatív társadalmi szerződés agresszió világnézet erkölcsi látásmód világvallások judaizmus kereszténység iszlám történelmi istenkinyilatkoztatás egyistenhit teremtés és a világvége isteni ítélethozatal ateizmus materialista felfogás hinduizmus buddhizmus örök világtörvény vallásai lélekvándorláshit karma szanszara nirvána katolikus ortodox protestáns reformáció

intolerancia vallási türelem ökumenizmus társadalmi szerepvállalás evangelizáció szeretetszolgálat

Ez a teljes kép a 41. oldal Rész-egész feladatának megoldásához