ETNIKUM NEMZETISÉG NEMZET

A NÉPESSÉG ETNIKAI ÖSSZETÉTELE

Alapfogalmak értelmezése I. ETNIKUM NEMZETISÉG NEMZET

„EVOLÚCIÓ”

Alapfogalmak értelmezése II. ET NE NI MZ KU NE ETI M MZ SÉ ET G

„HIERARCHIA”

„Etnikum”– Etnikum fogalom meghatározások I. Ø Etnikum (nép) I. Emberek történelmileg kialakult együttese, akik közös, viszonylag stabil kulturális (nyelvi, vallási stb.) vonásokkal rendelkeznek, tudatában vannak egységüknek, valamint más hasonló etnikumoktól való különbözõségüknek.

„Etnikum”– Etnikum fogalom meghatározások II. Ø Etnikum (nép) II. A személyes, közvetlen és folyamatos kommunikáció társadalmi keretein alapuló helyi nyelvközösség. (Egyéb identitásjegyek: vallás, „kultúra”) Ø hely Ø nyelv Ø személyes õ közvetlen õ folyamatos kommunikáció „közeg” ~ közösség

„Nemzet”–fogalom meghatározások I. Nemzet A nemzet (natio) a latin „natus” (született) szóból ered, s utal a közös származásra, a történelmileg kialakult összetartozásra Történelmileg változó tartalom – Államnemzet (francia) – Kultúrnemzet (német)

„Nemzet”–fogalom meghatározások II. Nemzet „A nemzet az emberek történelmileg kialakult közössége, mely a nyelvnek, a területnek, a gazdasági életnek és a kultúra közösségében megnyilvánuló lelki alkatnak közössége alapján keletkezett.” 1913 ‘Marxizmus és nemzetiségi kérdés’

JOSZIF VISSZARIONOVICS SZTÁLIN (In: Tóth Sándor: A nemzet európai modelljérõl. Kriterion, Bukarest, 1993, 181. o.)

„Nemzet”–fogalom meghatározások III. Nemzet „A nemzet modern kategóriarendszerünkben – függetlenül a szó etimológiájától és történelmi jelentéseitõl –, olyan képzetek, fogalmak és feltételezések összességét fogja át, amelyek ebben a formában csupán a 18. század vége óta léteznek…. …a modern nemzet és a tudományos történetírás a 18.-19. század fordulóján egymással nemcsak párhuzamosan, hanem egyszersmind genetikus kapcsolatban születtek meg….” SZÛCS JENÕ (Szûcs Jenõ: Nemzet és történelem. Budapest, 1984, 202., 192. o.)

„Nemzet”–fogalom meghatározások IV. Nemzet SZÛCS JENÕ: A nemzeti társadalom „gondolati modellje”. A nemzet a 18. század vége óta az adott csoport tagjai számára: - standartizált értékek hordozója, ja összegzõje; - a gazdasági, társadalmi-politikai, kulturális szféra („tényleges, vagy óhajtott”) elrendezési kerete; kerete - a csoportlojalitás (domináns) tárgya. rgya

Ø Nemzetiségi kérdés Különbözõ ön (azonosság)-tudatok (identitás) szembesülésében gyökerezõ és a hasonulás (asszimiláció) lehetõsége és mértéke köré fonódva kibontakozó bizalmi válság (lojalitás). Lojalitá Lojalitások konfliktusa Asszimilá Asszimiláció ció Különbö nbözõ identitá identitástudatok

Ø Nemzetiségi viszonyok - A különbözõ etnikumok helyi közösségeinek térbeli elterjedése. (Mértéke, jellege) - Az etnikumokat a politikailag megszervezett és kulturálisan integrált nemzetekhez fûzõ többszintû társadalmi kapcsolatrendszer.

Etnikai földrajz – definíciók I. „... a világ, egyes országok, régiók etnikumainak (múltbéli és jelenlegi) térbeli eloszlásának sajátosságait (etnikai határaikat, dinamikáját, népességszámát stb.) kutatja. Szoros a kapcsolata a történeti földrajzzal és az etnikai demográfiával. Az etnikai közösségek és a földrajzi környezet közötti kapcsolatokat történelmi távlatban vizsgálja, rámutatva a természeti faktorok jelentõs és a társadalmi-gazdasági viszonyok meghatározó szerepére.”

Trjosnyikov, A. F., (szerk.), 1988 (Idézi: Kocsis Károly, 1998. Etnikai földrajz. In: Tóth – Vuics (szerk.): Általános társadalomföldrajz I., Dialóg Campus Kiadó, Budapest – Pécs, 279. o.)

Etnikai földrajz – definíciók II. Ø Etnikai földrajzi kutatás „Általános” cél: Különbözõ etnikumok elterjedését meghatározó ok-okozati viszonyok feltárása, az elterjedés jellegének leírása. „Közvetlen” cél: Megjeleníteni az etnikumot (népcsoportot) a földrajzi térben (térképen). è A nemzetiségi megoszlás térszerkezetének feltárása. Tárgy: è Egy adott területegység népességének nemzetiségek, (bizonyos népszámlálási-statisztikai kategóriák) szerinti megoszlása. è Bármiféle, a nemzetiségi megoszlással összefüggõ, társadalmi – térbeli probléma.

AFRIKA NÉPEI

Kisebbségek etnikai területe

A nemzet(ek) etnikai területe Állam és nemzet kapcsolatá kapcsolatának té térbeli modellezé modellezése forrás: Kocsis Károly, 1998 (In: Tóth – Vuics (szerk.): Általános társadalomföldrajz), 290. o., 15. ábra.

Államterület

államhatá llamhatár

„Portugál modell” (Izland, Csehország, Dánia, Írország)

1. modell

„Magyar modell” (Albánia, Macedónia, Mongólia)

2. modell

„Orosz modell” (Lengyelország, Svédország)

3. modell

4/a modell

„Spanyol – francia modell” (Grúzia, Szlovákia, Románia)

4/b modell

„Ex-jugoszláv modell”

A kisebbségek etnikai földrajzi osztályozása forrás: Kocsis Károly, 1998, In: Tóth – Vuics [szerk.]: Általános társadalomföldrajz, 294. o., 16. ábra.

• etnikai területük jellege (kompaktság, szórtság); • anyaország megléte és fekvése; • államhatárhoz való viszonyuk;

A kisebbségek etnikai földrajzi osztályozása forrás: Kocsis Károly, 1998, In: Tóth – Vuics [szerk.]: Általános társadalomföldrajz, 294. o., 16. ábra. 1. tí típus

4. tí típus

2. tí típus

5. tí típus

3. tí típus

6. tí típus

A kisebbségek etnikai földrajzi osztályozása forrás: Kocsis Károly, 1998, In: Tóth – Vuics [szerk.]: Általános társadalomföldrajz, 294. o., 16. ábra.

Eredetük szerint: • Autochton („õshonos”) • Allochton („jövevény”)

Kisebbségben élõ nemzetek Európában (~1990) 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16

Nemzeti kisebbségek orosz magyar török olasz német albán ír lengyel ukrán portugál szerb spanyol fehérorosz francia görög román, moldáv,

fõ 15 120 000 3 157 000 3 000 000 2 600 000 2 445 000 2 390 000 2 300 000 1 669 000 1 528 000 1 030 000 983 000 953 000 860 000 670 000 564 000 540 000

A nemzeti kisebbségek részesedése a nemzetiség össznépességébõl 1990

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15

Nemzeti kisebbségek albán ír macedón magyar muzulmán szlovén szerb orosz szlovák horvát fehérorosz portugál finn török bolgár

% 42,0 30,3 25,2 20,3 18,7 13,6 10,7 10,3 9,4 8,7 8,4 7,6 6,4 5,7 5,0

A MAGYAR KISEBBSÉG A HATÁRAINKON TÚL

A magyar kisebbség számának és arányának változása a Kárpát-medence országaiban. Év

SZLOVÁ SZLOVÁKIA (Felvidék) abs.

%

UKRAJNA (Kárpátalja) abs.

%

ROMÁ ROMÁNIA (Erdély) abs.

JUGOSZLÁ JUGOSZLÁVIA (Vajdaság)

%

abs.

%

SZLOVÉNIA AUSZTRIA HORVÁ HORVÁT- SZLOVÉ ORSZÁ ORSZÁG (Muraköz) (Õrvidék) abs.

%

abs.

%

abs.

%

1880

574 862 23,1 105 343 25,7 1 045 098

26,1

265 287

22,6

49 560 1,9 13 221 17,7 11 162 4,2

1910

881 326 30,2 185 433 30,6 1 658 045

31,7

425 672

28,1

119 874 3,5 20 737 23,0 26 225 9,0

1930

585 434 17,6 116 584 15,9 1 480 712

25,8

376 176

23,2

66 040 1,7 15 050

1941

761 434 21,5 233 840 27,3 1 711 851

28,9

456 770

28,5

64 431

1950

354 532 10,3 139 700 17,3 1 481 903

25,7

418 180

25,8

1961

518 782 12,4 146 247 15,9 1 616 199

25,9

442 560

1970

552 006 12,2 151 122 14,5 1 625 702

24,2

1980

559 801 11,2 158 446 13,7 1 691 048

1991

567 296 10,8 155 711 12,5 1 604 266

2001

520 528

9,7

151 516 12,1 1 416 844

-

-

-

51 399 1,4 10 246 10,8

5 251

1,9

23,9

42 347 1,0

9 899

11,0

5 642

2,1

423 866

21,7

35 488 0,8

9 064

10,0

5 673

2,1

22,5

385 356

18,9

25 439 0,6

8 617

9,5

4 147

1,5

20,8

339 491

16,9

22 355 0,5

7 636

8,5

6 763

1,8

290 207

14,3

16 595 0,4

5 445

4,5

6 641

-

16 510 20,1

10 442 3,5

(forrás: Kocsis Károly, 1998: Ethnic Geography of the Hungarian Minorities in the Carpathian Basin, p. 22 & Gyurgyík László – Sebõk László [szerk.], 2003: Népszámlálási körkép Közép-Európából, 1989 – 2002., TLA, Budapest.)

A magyar nemzetiségûek aránya a Kárpát-medencében (2001)

forrás: www.mtaki.hu

Jelmagyarázat: 0-1 1 - 10 10 - 20 20 - 35 35 - 50 50 - 65 65 - 75 75 - 85 85 - 100 nincs adat

A magyar nemzetiségûek aránya Szlovákiában (2001)



A magyar nemzetiségûek aránya Ukrajnában (2001) Jelmagyarázat: 0-1 1 - 10 10 - 20 20 - 35 35 - 50 50 - 65 65 - 75 75 - 85 85 - 100 nincs adat


A magyar nemzetiségûek aránya Romániában (2001)



A magyar nemzetiségûek aránya Szerbia-Montenegro-ban (2001)



A magyar nemzetiségûek aránya Horvátországban (2001)



A magyar nemzetiségûek aránya Szlovéniában (2001)



A magyar nemzetiségûek aránya Burgenland területén (2001)



KISEBBSÉGEK MAGYARORSZÁGON

„Hivatalos kisebbségek” 1990 elõtt • Németek – 1990: 31,000; 2001: 62,200 [kb. 200 ezer] • Szlovákok – 1990: 10,500; 2001: 17,700 [kb. 80 ezer] • Délszlávok – 1990: 18,500; 2001: 24,000 (többségében horvát) [kb. 42 ezer] • Románok – 1990: 10,700; 2001:8,000 [kb. 15 ezer]

• 1990 elõtt nem-hivatalos kisebbség: a romák; • 2001-es népszámlálás: 190 ezer; • valós számuk: ~500-600 ezer;

A roma nemzetiségû népesség száma Magyarországon (2001)

Jelmagyarázat: [fõ]

0 - 50 50 - 100 100 - 250 250 - 500 500 - 1000 1000 2500 2500 5000 5000 10000 10000 -

nincs adat


A romák Magyarországon

A németek aránya Magyarország településein (2001)



A románok aránya Magyarország településein (2002)



A szlovák nemzetiségû népesség aránya [%] Magyarország településein, 2002.



A horvát nemzetiségû népesség aránya [%] Magyarország településein, 2002.



ETNIKUM NEMZETISÉG NEMZET

Recommend Documents