JOGKLINIKA és STREET LAW ALAPÍTVÁNY ELTE Állam-és Jogtudományi Kar 1053 Budapest, Egyetem tér 1-3. 1461 Budapest Pf. 360. Tel/Fax: 411-6501 e-mail:
[email protected]
Felnőttképzési ny. sz.: 00944-2008 HEFOP 2.2.1.-06/1.-2007-01-0111/4.0 „Civil foglalkoztatás a szociális munkások bővülő eszköztárában”
Kísérlet a szociálpolitika és a foglalkoztatáspolitika összehangolására
ELTE Társadalomtudományi Kar 1117 Budapest Pázmány Péter sétány 1/a
2
Tartalom Kísérlet a szociálpolitika és a foglalkoztatáspolitika összehangolására..................................1 Tartalom..............................................................................................................................2 I. A Szociális törvény foglalkoztatási olvasata....................................................................3 II. A gazdasági és szociális jogok védelmének főbb nemzetközi jogi dokumentumai.....12
3
I. A Szociális törvény foglalkoztatási olvasata
1. Foglalkoztatás és szociális biztonsági rendszer A szociális és biztonsági rendszer kapcsán több szintről beszélhetünk, ezek:
Szociális biztonsági rendszer finanszírozhatósága
A szociális biztonsági rendszer és a foglalkoztatás szintje –Járulékok szintje és foglalkoztatási szint
–SZOCIÁLIS BIZTONSÁGI RENDSZER mennyire teszi lehetővé a
kivonulást a foglalkoztatásból Nyugdíjrendszer Családtámogatási rendszer (GYES, GYED, GYET, CSP) Személyes
szolgáltatások
idősgondozás) Szociális segélyezési rendszer
kiépültsége
(gyermekfelügyelet,
4
–Rendszeres
–Ápolási
szociális segély
díj
Amikor egy ország szociális és biztonsági rendszerét kívánjuk megvizsgálni, figyelemmel kell lennünk arra, hogy mennyire képes megvalósítani az alábbi pontokat: 1. Annak kapcsán, hogy mennyire ösztönöz a munkavállalásra, ki kell térni: •Nyugdíj
melletti munkavégzés
•Nyugdíjkorhatár
•Kevésbé
betöltése utáni továbbdolgozás
választhatóság elve
•Juttatások
természetben történő biztosítása (választási szabadság
korlátozása) 2. Tekintettel kell lenni arra, hogy a rendszer mennyire segíti a visszatérést a munka világába, így meg kell vizsgálni: •Rehabilitáció
•Szociális
foglalkoztatás
5
•Személyes
szolgáltatások (idősgondozás, gyermekek napközbeni
felügyelete stb.) 3. A munkahelyteremtő képessége kapcsán adatokkal kell rendelkezni: •Népesség
•Szociális
öregedéséről turizmus megjelenéséről
Foglalkoztatás
elkülönült
szervezetrendszer,
mely
független
a
társadalombiztosítástól és a szociáli igazgatástól is. A foglalkoztatás: centralizált dekoncentrált igazgatás, míg a szociális igazgatás eredetileg, decentraizált és dekoncentrált igazgatás. Jelenleg, az új ezredforduló kapcsán, megállapítható, hogy változások tapasztalhatóak a szociális igazgatásra tekintettel. Megfigyelhető, hogy a kistérségek bevezetésével, elindult egy koncentrációs folyamat. Azzal, hogy egyes ellátások megállapítása a jegyzői hatáskört bővíti, egyfajta centralizációs folyamatot is megfigyelhetünk. Ezen folyamatok figyelemmel kísérhetőek a pályázati rendszerben is, például a HEFOP 2.2.2 „B” komponens integrált munkaügyi és szociális szolgáltatóés ellátórendszer megalapozása; ügymenet modell kapcsán.
6
2. A szociális törvény ellátásai és a foglalkoztatás előmozdítása A témával kapcsolatosan több fórumon is, folyamatos vita zajlik, mind a téma elméleti, mind gyakorlati képviselő között. Az első és legfontosabb kérdés, hogy mi az, amit a jelenlegi törvényi szabályozás képes megoldani. Természetesen a gyakorlatban dolgozó szakemberek rögtön képesek beszámolni arról, amit a jelenlegi törvényi szabályozás képtelen megoldani. Ezek: a. Nyomott bérek problémáját Megfigyelhető a kevésbé választhatóság elve. Jelenleg a megoldást a megélhetést nem biztosító segélyekkel képzelik el, így az igénylőket rákényszerítik arra, hogy más forrásokból egészítsék ki a jövedelmüket. Közismert tény, hogy a szegények sokat dolgoznak, általában nehéz fizikai munkákat, csak ezt a láthatatlan gazdaságban teszik. (feketegazdaság) Így tehát, vizsgálni kell: –Fekete-
–Más
és szürkegazdaság kiterjedtségét
szervek működési fogyatékosságait (eltitkolt jövedelmek)
–Munkalehetőség-teremtés
(ne ínségdomb építés folyjon)
b. A rendszeres szociális segély kapcsán:
7
–Egészségkárosodott
–Aktív
korú nem foglalkoztatott
–Támogatott
álláskeresők számát, arányuk alakulását.
A rendszer sohasem szorítkozott csupán a foglalkoztatási rendszerből kiszorulók puszta segélyezésére, feltételként valamiféle együttműködést szabnak meg, a munkanélküliek jövedelempótló támogatásának letelte után, felváltotta azt. (ott is volt együttműködési kötelezettség a munkaügyi központtal, a felajánlott munkát el kellett vállalni) Új elem 1997. óta a társadalmi integrációs célú együttműködési kötelezettség, aminek tartalma mára beilleszkedési programmá vált (egyik eleme a munkavégzésre történő felkészítési programban való részvétel) Rendszeres szociális segély: Aki nem a Foglalkoztatási törvény pénzbeli ellátásaiból szorul ki, annak előzetes együttműködési kötelezettsége van a foglalkoztatási szervvel vagy az önkormányzat által kijelölt szervvel, ami minimum három hónap, de lehet egy és két év közötti időszak is. Az Önkormányzat foglalkoztatási kötelezettségének előírása, mely alapján min. 30 napig kell együtműködnie, kivéve, ha alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatják.
8
Az együttműködési kötelezettség nem teljesítését szankcionálják, ez lehet a maximum hat hónapig terjedő, 75%-os mértékben történő folyósítás, mely megszüntethető, amennyiben a kötelezettség nem teljesítése súlyos, ismételten jelentkező. Súlyos kötelezettség szegésnek számít – a törvényben kifejezetten nevesítve
van
–
a
megfelelő
munka
visszautasítása,
valamint
a
közfoglalkoztatotti jogviszony rendkívüli felmondása. Célként megjelenik a munkavégzés ellenösztönzőinek kiiktatása is. Amennyiben az ügyfél közfoglalkoztatásban vesz részt, a rendszeres szociális segély folyósítása szünetel. Azonban a közfoglalkoztatásból származó keresetet kiegészítik, legalább a rendszeres szociális segély szintjére. Amennyiben az ügyfél nem a közfoglalkoztatásban és nem alkalmi munkavállalói könyvvel helyezkedik el, a rendszeres szociális segély mértékének először 50%-át, majd 25%-át továbbfolyósítják. Ilyen eset lehet például a közös tanulás. Új elemként, 2007-ben jelent meg a családi segély összegének, előírt és meghatározott mértékű korlátozása. Szintén új folyamatként jelentkezik azaz egyre elterjedtebb fogalom, mely kapcsán a segélyezést munkához kötnék, mely már egyes országokban bevett szokásnak számít és workfare néven vált ismerté.
9
Ápolási díj, átmeneti segély
•Ápolási díj –Keresőtevékenység folytatásának lehetővé tétele napi 4 órában, ehhez
igazodóan az ápolt, óvodába, oktatási intézménybe, nappali ellátást nyújtó intézménybe járhat 5 órát meg nem haladó időtartamban
•Átmeneti segély Csak bizonyos jövedelemhatárhoz köthető, azonban kamatmentes kölcsönként is nyújtható. A munkavégzők sincsenek kiszorítva belőle; felhasználható, a segélyezett létbe való lecsúszást megelőző támogatásaként is. Személyes szolgáltatások A
személyes
szolgáltatások
rendszere
és
a
szolgáltatások
hozzáférhetővé tétele tehermentesíti az aktív korú családtagokat gondozási kötelezettségeik tekintetében –Alapellátás kiépítésének jelentősége, különösen házi gondozás tekintetében
10
–Szakosított ellátások, de korlátozott, az igényeknek nem megfelelő befogadási képesség. (sorban állás) Az ellátottak szociális intézményen belüli foglalkoztatása Ennek több formája is ismert, ilyenek: 1. Munka-rehabilitációs foglalkoztatás •Célja a munkakészség megőrzése, fejlesztő-felkészítő foglalkoztatásra való
felkészítés 2. Fejlesztő-felkészítő foglalkoztatás •Célja
önálló
munkavégzési
képesség
kialakítása;
felkészítés
védett
munkakörben, ill. a nyílt munkaerőpiacon történő munkavégzésre Ezek igénybevételéhez elkerülhetetlen a részvétel egy vizsgálaton, amit jelenleg a módszertani intézmények által működtetett szakértői bizottságok, 2009. július 1-től az ORSZI (Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet) végez. (Megjegyzendő, hogy ha komolyan vesszük a Szociális törvény rendelkezéseit, akkor össze kell kapcsolódnia az Állami Foglalkoztatási Szolgálathoz tartozó területtel.)
11
OOSZI, ORSZI véleménye alapján munkaképesség csökkenésnek mértéke el kell, hogy érje a 40%-ot. Megfigyelhető egyfajta kapcsolódás a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásának támogatásához is. 3. Rehabilitációs foglalkoztatást elősegítő bértámogatások 4. Költségkompenzációs támogatás 5. Rehabilitációs költségtámogatás
12
II. A gazdasági és szociális jogok védelmének főbb nemzetközi jogi dokumentumai A munkavállalók érdekeinek védelméről az iparosodás káros hatásainak felismerése után beszélhetünk. E védelem jelentős változáson ment át az idők folyamán. Az első időkben a gyermekek és a nők védelmét emelték ki. Törvényi szabályozások jelentek meg a kérdés kapcsán, eleinte az elvégzendő munka mennyiségét, később minőségét is megszabták. Az a szabályozás, hogy egyes munkahelyeken és állásokba (például vájárként), nőket és gyermekeket nem lehet alkalmazni, már a szabályozás fejlődésének újabb szintjét jelentette. A későbbiek folyamán egyre több tanulmány jelent meg, mely alapján felismerték, hogy egészen fiatal, kiskorúak, embertelen körülmények között, igen hosszú munkaidőben kénytelenek dolgozni, ennek köszönhető a szabályozás újabb lépcsőfoka, mely már tartalmazta az életkori korlátozást is. A munkavállalók védelmének jelentős eszköze, a munkaszerződés, szintén fejlődési folyamaton esett keresztül, melynek elején csak egyes, speciális munkakörökre volt jellemző elkészítése, később – felismerve védelmi jelentőségét- vált általánossá használata. Az idő múlása, a technikai változások és természetesen a visszaélések növekedése bebizonyította, hogy a védelemnek ez a típusa sem biztosít kellő garanciát. Így megnövekedtek a munkavállalók által indított keresetek, létrehozták a munkaügyi bíróságokat és végezetül nemzetközi szervezet alakult.
13
Az ILO-t, 1919-ben alapították, az alapító okirat az I. vh-t lezáró békeszerződések részét képezte. Az alapítás okai között felfedezhetők gazdasági megfontolások, hiszen a szociális fejlesztésekkel nagyobb hatékonyságú termelés érhető el, hosszú távon, de versenyhátrányt okozhat rövidtávon, ezért a szociális standardok összehangolt fejlesztése szükséges. A humanitárius foglalkoztatás
indítékokat
körülményei
sok
nem ember
kell
magyarázni,
számára
hiszen
„a
igazságtalanságokat,
nélkülözést és nyomort hoznak magukkal”. Egyértelműek a politikai indítékok is, mivel a szociális nyugtalanság és az ezzel összefüggő forrongások megelőzését szolgálják. ILO fejlődésének szakaszai: •Két
világháború közti időszak –Csak
a munkavállalók bizonyos kategóriáinak a védelmét célozza (más
társadalmi
csoportok
védelmére
a
szervezetnek
nem
volt
kompetenciája), a szabályozási megoldások a biztosítási logikára épültek •1944-tól
az 1960-as évekig
–1944.
•
május 10.: Philadelphiai Nyilatkozat
Hatáskör kibővítése: minden emberre kiterjedő szociális védelem nyújtása;
14
•
Védelem tárgyi körének kiterjesztése (biztosítási alapúról a szélesebb
értelemben vett szociális biztonság megteremtése)
•
Minimum standard: minden szükséget szenvedőnek alapjövedelem és
egészségügyi ellátás biztosítása Második
generációs
normák:
választási
lehetőségeket
kínáló
szabályozás (védendő társadalmi csoportok, védelem alá tartozó kockázatok, alkalmazni kívánt finanszírozási módszerek) •1960-as
évektől napjainkig (harmadik generációs normák)
–Revideált
egyezmények (egy-egy kockázatterületen külön normák
kialakítása; a védelem szintjével kapcsolatos követelmények emelése) A szociális biztonság minimális normáiról szóló 102. számú ILO egyezmény •Kockázatok
széles körét átfogó szabályozás, mely kiterjed az alábbiakra:
1. Egészségügyi szolgáltatások 2. Keresőképtelenség esetén nyújtandó megélhetési források 3. Anyasági ellátások
15
4. Időskorúaknak nyújtandó ellátások 5. Családfenntartó halála esetén nyújtandó ellátások 6. Rokkantság esetén nyújtandó ellátások 7. Munkahelyi baleset és foglalkozási megbetegedés esetén 8. Munkanélküliség esetén nyújtandó ellátások 9. Családi támogatások •Ellátási
minimumok meghatározása (de lehetővé teszi, hogy azokat a kevésbé
fejlett országok csak fokozatosan érvényesítsék) •Ellátási
szintek meghatározása nemzeti kompetenciába tartozik, de lefelé nem
korrigálhatóak •Ratifikáció
rugalmassága (három területre vonatkozó minimumszabályok
ratifikálása úgy, hogy legalább egyet a kemény magba tartozók közül is)
