KISAGYI NEUROANATÓMIA
2012. okt. 25.
Cisterna quadrigeminalis
Cisterna cerebellomedullaris
Cisterna quadrigeminalis
AGYTÖRZS ÉS KISAGY SAGITTALIS METSZETE (Weigert-féle myelin festés)
ARBOR VITAE thalamus
BASIS PONTIS Oliva inferior
A KISAGY VENTRALIS FELSZÍNE ÉS AZ AGYTÖRZS AZ AGYIDEGEKKEL
A KISAGY DORSALIS FELSZÍNE
Ábramagyarázat a jegyzetben
KÖZÉPSŐ- ÉS ALSÓ KISAGYKAROK (PCM, PCI)
Rövidítéseket lásd a jegyzetben
Fissura posterolateralis
Anatómiai alapfogalmak • • • • • •
Hemispherium cerebelli Vermis cerebelli (arbor vitae) Lobus, lobulus, folium, fissurae prima et posterolateralis Cortex cerebelli, medulla cerebelli Pedunculi cerebellares (superior, medius, inferior) Tonsilla cerebelli mint gyakorlati szempontból legfontosabb lobulus (összenyomhatja a nyúltvelőt, ha nő az intracranialis nyomás)
Vermis lobuli (nyilak: fissurae prima et horizontalis) VII. Folium, Tuber
VI. Declive
IV,V. Culmen
VIII. Pyramis II,III. L. centralis
IX. Uvula I. Lingula
X. Nodulus
Anatómiai és funkcionális felosztás • Lobus anterior, lobus posterior, lobus flocculonodularis (fissura prima, fissura posterolateralis) • Paleocerebellum: lobus anterior + pyramis et uvula vermis • Archicerebellum: lobus flocculonodularis • Neocerebellum: lobus posterior (kiv. pyramis et uvula vermis) • Spinocerebellum: nagyjából a lobus anterior (még a lobulus quadrangularis posterior egy kis része és a pyramis) • Vestibulocerebellum: lobus flocculonodularis • Pontocerebellum: a lobus posterior (vagyis a cerebellum legnagyobb része)
Kisagyi kapcsolatok, afferensek I. tractus spinocerebellaris dorsalis et ventralis, tractus cuneocerebellaris
Kisagyi kapcsolatok, afferensek II. (pontocerebellaris, reticulocerebellaris, vestibulocerebellaris és olivocerebellaris pályák)
Kisagyi kapcsolatok, efferensek (cerebellorubralis, cerebellothalamicus, cerebellovestibularis)
SPINOCEREBELLARIS PÁ PÁLYÁ LYÁK
KISAGYKÉ KISAGYKÉREG
NUCLEUS DENTATUS, INTERPOSITUS
NUCLEUS RUBER
TRACTUS RUBROSPINALIS
A spinocerebellaris információ visszakerül a gerincvelőbe, ahol motoneuronfunkciók regulációjában vesz részt (flexor tónus szabályozása)
PONTOCEBELLARIS PÁ PÁLYA NUCLEI PONTIS
NEOCORTEX MINDEN LEBENYE
KISAGYKÉ KISAGYKÉREG
NUCLEUS DENTATUS
THALAMUS VA, VL
A kisagy részt vesz az akaratlagos mozgások tervezésében, indításában és időzítésében a mellékelt kapcsolatrendszerek révén.
NEOCORTEX MOTOROS AREÁ AREÁK
TRACTUS CORTICOBULBARIS TRACTUS CORTICOSPINALIS
A corticopontinus pályák erősen feldolgozott polysensoros információt szállítanak – tudósítva a kisagyat a neocortex állapotáról. A motoros cortex így a kisagyi információkat is figyelembe véve, hajtja végre az akaratlagos mozgástervet.
VESTIBULARIS INFORMÁCIÓ KISAGYI FELDOLGOZÁSA
BELSŐ BELSŐ FÜL MACULÁ MACULÁK, CRISTÁ CRISTÁK
GANGLION
VESTIBULARIS KISAGYKÉREG
VESTIBULARE
MAGOK
TRACTUS VESTIBULOSPINALIS FASCICULUS LONGITUDIONALIS MEDIALIS
A vestibularis információ útja: a belsőfülben lévő primer szenzoros neuronok (ganglion vestibulare) centrális nyúlványai az agytörzsi vestibularis magokon végződnek. A második neuron a pedunculus cerebellaris inferioron át a kisagykéregbe kerül. A feldolgozott vestibularis információ visszakerül a vestibularis magrendszerbe (részben direkt Purkinje-axonok, részben a nucleus fastigii neuronjai révén). A vestibularis magokból (elsősorban a lateralis magból) két pálya indul, amelyek motoros funkciókat tudnak befolyásolni: a tractus vestibulospinalis a gerincvelőbe, a fasciculus longitudinalis medialis a szemmozgató agyidegek magjaihoz.
Kisagyi efferentáció (nucleus dentatus, interpositus) konkrét hatásai a mozgásszabályozásban (példák)
• Pedunculus cerebellaris superior → nucleus ruber → tractus rubrospinalis → flexor tónus erősítése • Pedunculus cerebellaris superior → motoros thalamus → motoros neocortex → piramispálya • Direkt Purkinje-axon efferensek (PCI) a vestibularis magokhoz → tractus vestibulospinalis → extensor tónus erősítése
Nuclei cerebellares • Nucleus dentatus: a kisagy fő efferensei innen erednek (dentatorubralis és dentatothalamikus pályák). • Nucleus fastigii: izomtónus- és vestibularis reguláció (a vestibularis magokhoz és formatio reticularishoz vetül). • Nucleus globosus + nucleus emboliformis: nucleus interpositus. • A magok excitatorikus neuronokat és GABAerg neuronokat tartalmaznak. • A Purkinje-sejtek axonjai ezeken a magokon végződnek. • A magok efferens projekciói még: vestibularis magok, formatio reticularis, oliva inferior. • A kisagy afferensei (moharostok és kúszórostok) kollaterálisokat adnak a kisagyi magokba, mielőtt a kisagykéregben végződnek.
A KISAGYI FOLIUM: CORTEX NEURONJAI CAJAL EREDETI RAJZÁN
a: Purkinje-sejt b: kosársejt f: Golgi-sejt g: szemcsesejt n: kúszórostok h: moharostok A: molekuláris réteg B: granuláris réteg C: fehérállomány i: paralel rostok m: asztrocita j: Bergmann-féle glia
PERICELLULAR BASKET-LIKE SYNAPSES OF THE BASKET CELLS
PURKINJE-CELL
PURKINJE-CELL
GOLGI-CELL
GRANULE CELL
PARALLEL FIBER
PURKINJE SEJT (transzmitter: GABA)
Mindkét rajzon az axont „a” jelöli (Cajal rajzai)
GOLGI SEJT (transzmitter: GABA)
SZEMCSESEJT DENDRIT
GOLGI AXON
GOLGI DENDRIT
SZEMCSESEJT DENDRIT
Kisagyi glomerulus fantáziaképe (Szentágothai) MOHAROST
Kisagyi transzmitterek • Gátlósejtek fő transzmittere a gammaaminovajsav (GABA): Purkinje-sejt, kosársejt, Golgi-sejt. • Szemcsesejtek excitatorikus hatásúak glutaminsavval működnek. • Moharostok: glutaminsav és acetilkolin • Kúszórostok: glutaminsav
Kisagykéreg számokban (1 mm3 szövetben) • • • • • •
500 Purkinje-sejt (GABA) 600 kosársejt (GABA) 50 Golgi-sejt (GABA) 3 000 000 szemcsesejt (glutamát) 600 000 kisagyi glomerulus A kisagykéreg területe kb. 2000 cm2
Egy moharost mintegy 800 szemcesesejtet ingerel Egy kúszórost 1 Purkinje sejtet ingerel
CLIMBING
MOSSY FIBER
Olivocerebellaris modul: 1 kúszórost - 1 Purkinje sejt arány. Ebben a modulban nincs kosársejt gátlás.
Moharost modul: Purkinje sejtek csoportjait ingerlik közvetve moharostok - Ezt az aktivitást paralel rostok formálják át, itt működik kosársejt gátlás.
A kisagy funkciói I. • Izommozgások és izomtónus szabályozása. • Vestibuláris információk beépítése a mozgás szabályozásába. • A kisagyba érkező perifériás szomatoszenzoros információ és az agykéregből érkező feldolgozott szenzoros és motoros információk összehasonlítása, és beépítésük a mozgás szabályozásába.
A kisagy funkciói II. • Neocerebellum: mozgás tervezés, indítás, időzítés. • Vestibulocerebellum: egyensúly kontrollja, vestibularis reflexek (pl.: optokinetikus nystagmus). • Spinocerebellum: a törzs és a végtagok mozgáskontrollja és izomtónus szabályozás.
Kisagyi tünetek • Ataxia: a mozgás koordinációjának hiánya • Intenciós tremor • Izomgyengeség (hypotonia) • Járászavar • Egyensúlyzavar • Kóros szemmozgások • Beszédzavar (skandáló beszéd, dadogás)
Kisagy vérellátása • Arteria inferior posterior cerebelli (uvula, tonsilla, flocculonodularis lebeny) • Arteria inferior anterior cerebelli (lobus posterior alsó felszíne, mély kisagyi struktúrák – nucleus dentatus) • Arteria superior cerebelli (lobus anterior és lobus posterior felső felszíne, mély kisagyi struktúrák) • Vénái a vena magna cerebri-be, a sinus transversusba és a sinus rectusba ömlenek.
