Kis- és középvállalkozási ügyféllimitek meghatározása a K&H Banknál

Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet

Kis- és középvállalkozási ügyféllimitek meghatározása a K&H Banknál

Habi Károly 2013.

1

Tartalomjegyzék 1. Bevezetés ........................................................................................................................... 4 2. A bankkal kapcsolatos fogalmak, a bank szerepe ............................................................. 6 2.1. A bank fogalma ........................................................................................................... 6 2.2. A bank szerepe az országok gazdaságában: ............................................................... 6 2.3. A bankok szabályozása: .............................................................................................. 8 2.4. Banki kockázatok:....................................................................................................... 8 3. A bank termékei és szolgáltatásai, bankműveletek ......................................................... 11 3.1. Passzív bankműveletek ............................................................................................. 11 3.2. Aktív bankműveletek ................................................................................................ 13 3.3. Semleges bankműveletek .......................................................................................... 14 4. Hitelezés folyamata ......................................................................................................... 15 5. Az ügyféllimit meghatározása ......................................................................................... 18 5.1. Az ügyféllimitek szabályozása ................................................................................. 18 5.2. Az ügyféllimit számítása a gyakorlatban: ................................................................. 19 6. A hitelezés szerepe a magyar gazdaságban ..................................................................... 21 6.1. Általános makrogazdasági helyzet ............................................................................ 21 6.2. Hitelezési folyamatok alakulása Magyarországon.................................................... 24 6.3. Legnagyobb problémák a bankrendszer számára ..................................................... 27 6.4. Növekedési hitelprogram .......................................................................................... 28 7. A K&H Bank bemutatása és összehasonlítása az Erste Bankkal pénzügyi mutatók alapján.................................................................................................................................. 30 7.1. A K&H Bank és az Erste Bank bemutatása .............................................................. 30 7.2. Mérleg ....................................................................................................................... 31 7.3. Eredménykimutatás .................................................................................................. 33 8. Hitelnyújtás folyamata konkrét példán keresztül ............................................................ 35 8.1. Festék-ker. Kft. ......................................................................................................... 37 8.1.1. Iparági helyzet: ................................................................................................... 38 8.1.2. Számviteli jellemzők: ......................................................................................... 39 8.1.3. Üzleti terv: .......................................................................................................... 43 8.2. Gabona-ker. Kft. ....................................................................................................... 44 8.2.1. Iparág helyzete ................................................................................................... 45 8.2.2. Számviteli kimutatások elemzése....................................................................... 46 8.2.3. Üzleti terv: .......................................................................................................... 49 2

9. Összehasonlítás................................................................................................................ 51 9.1. Ügyféllimit-számítás ................................................................................................. 51 9.2. Egyéb tényezők a hitelbírálatnál ............................................................................... 55 10. Összefoglalás ................................................................................................................. 58 11. Irodalomjegyzék ............................................................................................................ 61 12. Táblázatok jegyzéke ...................................................................................................... 63 13. Ábrajegyzék ................................................................................................................... 64 14. Summary........................................................................................................................ 65 15. Mellékletek .................................................................................................................... 67

3

Bevezetés

Azért választottam témámnak az ügyféllimiteket, mert a banki kockázatkezelés egyik elengedhetetlen eszköze lett mára. A bankrendszer a maga egyedülálló és nélkülözhetetlen helyével a nemzeti- és világgazdaságban sokkal több szabályozást és állami felügyeletet igényel, mint a versenyszféra többi résztvevője. A vállalkozások számára működés és növekedés céljából nyújtott hitelek és egyéb pénzügyi termékek hozzájárulnak a nemzetgazdaság növekedéséhez is. A potenciális ügyfelek pénzügyi megfelelőségének vizsgálata elengedhetetlen a bank eszközeinek jó kezekbe allokálásához, erre minősítő és pontozó rendszerek alkalmazása jelenti a megoldást. A különböző limit (ezen belül az ügyféllimit) számítások és meghatározások a fent említett rendszereknek része kell, hogy legyen. Szerencsés témának érzem az ügyféllimitet, mint a dolgozatom tárgyát, hiszen egy nagyon gyakorlatias témáról van szó, amit a szakirodalom a pénzügyön belül meglehetősen kis mértékben tárgyal. Ennek oka többek között az, hogy a bankok hét pecséttel őrzik a limitszámítási módszereiket. Az első fejezetben tisztázom a bank fogalmát, mikro- és makroökonómiai funkcióit, alapvető tevékenységeit, a bankszakmában járatos szerzők műveire építkezve, kiegészítve aktuális példákkal. Végezetül bemutatom az ügyféllimit számítással kapcsolatos felügyeleti ajánlásokat, továbbá a leggyakoribb, Magyarországon alkalmazott limitszámítási módszereket. A második fejezetben bemutatom a bankrendszernek a magyar gazdaságban betöltött szerepét, a bankrendszer és a magyar gazdaság problémáit és kihívásait. A magyar gazdaság aktuális helyzete és a bankrendszer működése közötti kölcsönhatásokat mutatom be, különösképpen a hitelezési hajlandóságra és tendenciákra. Nagyrészt a Magyar Nemzeti Bank kimutatásaira, jelentéseire építkezem ebben a fejezetben. A harmadik fejezetben bemutatom a K&H Bankot, mint bázisvállalatot, annak történetét, tulajdonosi struktúráját, felépítését. Az Erste Bankot választottam benchmarknak, vele ugyanezt megteszem. A két hitelintézetet ezután a 2010-2011-2012 éves beszámolóikra építkezve elemzem pénzügyi, jövedelmezőségi és vagyoni mutatók alapján, összehasonlítom őket, rávilágítok a 2008-ban kitört pénzügyi válság rájuk gyakorolt hatásaira és az erre adott válaszaikra. 4

A negyedik fejezetben két fiktív, a kis- és középvállalkozási ügyfélkörbe (2 milliárd Ft éves árbevételt meg nem haladó) tartozó ügyfél hitelkérelmét mutatom be, és sorra veszem azokat a tényezőket, melyek a hitelbírálatnál mérvadóak. Bemutatom a K&H Bank KKV hitelezési folyamatát, bemutatom a vállalkozások gazdasági szektorának teljesítményét, elemzem a vállalkozások jövedelem- és pénzáram-termelő képességét, a vagyoni helyzetét, az ügyfél jelenlegi termékeit. Kitérek olyan nem számszerű, a hitelbírálatnál figyelembe veendő tényezőkre, mint a vállalkozás tulajdonosi struktúrája vagy korábbi „viselkedése” a bankkal kapcsolatban. Bemutatom a hitelezhetőséggel kapcsolatos kizáró okokat is. Rátérek arra, milyen szerepet játszik a limitszámítás a Bank hitelbírálatában. Végezetül a vállalkozásoknak a második fejezetben bemutatott limitszámítási módszerei segítségével bemutatom a vállalkozások limitjeit, azoknak való megfelelőségét, továbbá sorra veszem azokat a tényezőket, melyek a vállalkozások hitelezhetősége ellen és mellette szólnak. A végén javaslatot teszek a hitelbírálati döntésre, továbbá a limitek szükségességére, a limitek szerepére és súlyára az egyéni döntéshozatalban.

5

A bankkal kapcsolatos fogalmak, a bank szerepe

A bank fogalma Elsősorban azt a fogalmat definiálom, hogy pontosan mi is a hitelintézet? Kicsit hétköznapibb szóval, mi is a bank? A gazdasági szereplők között számos olyan szervezetet, gazdasági szereplőt találni, amelynek nevében szerepel a bank szó (Magyar Nemzeti Bank különböző befektetési bankok, stb.), de ezek nem tekinthetők hitelintézetnek. A hitelintézet definíciója megtalálható hatályos törvényekben, de a jogi megközelítés gyakran nem esik egybe a közgazdaságtani, pénzügyi megközelítéssel, amely egyébként folyamatosan változik. „Hitelintézet az a pénzügyi intézmény, mely a pénzügyi szolgáltatási tevékenységek közül legalább betétet gyűjt, valamint hitelt és pénzkölcsönt nyújt” (dr. Sági Judit, Banktan, 2007, 35. o.). „Banknak a továbbiakban az olyan gazdasági vállalkozásokat tekintjük, melyek betéteket fogadnak el és pénzt kölcsönöznek. Még pontosabban a bank olyan intézmény, amely saját számlára hivatásszerűen vesz igénybe illetve nyújt hitelt, valamint sajátos szervezete pénz teremtésére

is

képessé

teszi.”

(Dr.

Bozsik

S.,

1999,

11.

o.)

„Bank alatt első megközelítésben a pénzügyi rendszer olyan szereplőjét értjük, amely monetáris pénzügyi közvetítő” (Gál E., 2009, 12. o). A bank az a hitelintézet, amely nem csak a klasszikus banki tevékenységeket (hitelnyújtás és betétgyűjtés, számlavezetés) szolgáltatja, de integrált pénzügyi szolgáltatókként, gyakran leányvállalatok alapításával a pénzügyi szolgáltatások teljes körét (lízing, követeléskezelés, biztosítás, befektetések, stb.) lefedi.

A bank szerepe az országok gazdaságában: A bank olyan pénzügyi közvetítő, amely összegyűjti a megtakarítani, befektetni kívánók pénzeit, illetve ezekből finanszírozza a forrásra igényt tartókat. Lejárati-, volumen, és kockázat-transzformációkat hajt végre, és lebonyolítja a fizetési forgalom nagy részét, és magára szóló követeléseket „teremt”, ami pénzként képes funkcionálni (Gál E., 2009).

6

A banknak azért érdemes ezt megtenni, mert számos olyan előnnyel jár ez a közvetítés, amely közvetlenül (ahol a megtakarítók és finanszírozást igénylők találkoznának) nem lenne elérhető. Ezeket most sorra veszem: 

A bank először is az ügyleteket kisebb tranzakciós költségekkel képes elvégezni, másrészt az információs problémákat is megoldja. Ez a méretgazdaságosságból származó előny.



Másrészt, közvetlen találkozásnál csak a legritkább esetben tudnának megegyezni a finanszírozók és a finanszírozottak a lejárati határidőről és a volumenről. A bank ezeket viszont összehangolja, a kihelyezett eszközeit jobban tudja strukturálni lejáratban az idegen forrásai lejáratához, és a kihelyezett eszközei (hitelei) összesen megegyeznek az idegen forrásai értékével. Ezt nevezzük lejárati-, illetve volumentranszformációnak. A lakáshitelek 20-30 éves futamidejűek is lehetnek, ilyen hosszú időre pedig nem szokták lekötni az ügyfelek a betéteiket.



Harmadrészt a bank megfelelő szakértelemmel kezeli ezt az igen kockázatos tevékenységet, a birtokában lévő információk, illetve a szakképzett munkatársak segítségével csökkenti az ebből származó kockázatokat. 2013-ban 179,2 milliárd dollárra, 3,4%-kal nőhet a bankok információ technika (IT) fejlesztésre fordított költségei (Celent.com, 2013.01.22)

Természetesen a banknak, mint pénzügyi közvetítőnek, hátrányai is vannak: 

Az egyre nagyobb volumenű pénzügyi közvetítés terjedése következtében természetesen itt is megjelentek a csalók, akik a hitelért folyamodáskor eleve tisztában vannak azzal, hogy nem tudják/akarják visszafizetni a hitelt. Ez ellen igen sok erőfeszítést tesznek a bankok, például az ügyfél szigorúbb átvizsgálásával és azzal, hogy nem fedezet alapon hiteleznek. A 2008-ban kitört pénzügyi válságot javarészt a gyenge jövedelemtermelő hitelfelvevők nagy száma okozta, és az abba vetett hit, hogy nem baj, ha az ügyfelek nem tudnak törleszteni, mert a jelzáloggal terhelt lakás a megszerzésekor már olyan áron adható el, hogy visszahozza az esetlegesen felmerülő veszteséget. Ez hajtotta fel a lakások árát, majd 2008-ban kidurrant a buborék (Surányi György, 2008)



További hátrány, hogy alkalmas a pénzügyi közvetítés az illegális eredetű pénzek „tisztára mosására”. Ez az egyik legújabb keletű, de az egyik legnagyobb

7

súlyosságú probléma is, a terrorizmus támogatásának eszköze is a pénzmosás (Gál E. 2009, 12. o.). A bank az őt ért hátrányok következtében veszíthet jövedelmezőségéből, és ezzel szemben a hiteladagolás jelenségével védekezik. A hiteladagolás azt jelenti, hogy a piacon olyan kamatláb mellett áll be az egyensúly, amikor a kereslet meghaladja a kínálatot (Gál E., 2009, 12. o.).

A bankok szabályozása: A bankok speciális típust jelentenek a vállalatok körében: speciális működési törvényszerűségek és szabályok jellemzőek rájuk. A piacra történő belépés korlátai elég magasak. Döntően szabályozási okokra (tulajdonosokkal szembeni elvárások, munkaerő szakképzettsége) vezethetőek ezek vissza, de vannak gazdasági (magas tőkeigény) és technológiai (magas színvonalú, zárt informatikai rendszer) korlátai is. A bankok legnagyobb nemzetközi szabályozója a Bázeli Bizottság (Basel Committee on Banking Supervision – BCBS), amely irányelveket és szabályokat ír elő a bankok működésére nemzetközi szinten. A bank számára az általa bevont külső forrás drágább annak piaci áránál, és ez a költségtöbbletet szabályozni szokták. Ennek a legáltalánosabb formája a kötelező tartalékráta, melynek lényege, hogy a banknak az ügyfelei betéteinek egy részét a jegybanknál el kell helyeznie, ennek mértéke jelenleg Magyarországon ez 2, 3, 4 és 5% lehet a bankok döntése alapján, és ezt félévente módosíthatják (MNB.hu).

Banki kockázatok: Fontos tényező még az úgynevezett mágikus háromszög. Ennek a jelenségnek a lényege a bankkal szembeni elvárások és a bank céljai között feszülő ellentétek. A bankkal szembeni állami és ügyfél szintű elvárások a likviditás és a szolvencia. A likviditás jelentése, hogy a banknak mindig rendelkeznie kell elég pénzeszközzel ahhoz, hogy az ügyfelei pénzügyi igényeit ki tudja elégíteni adott pillanatban. Ez azonban többletköltséggel jár, mert a készpénzként fenntartott pénzeken nem lehet hozamot elérni (vagy csak sokkal kisebbet). A szolvencia a hosszú távú fizetőképességet jelenti, vagyis, hogy a bank eszközeinek piaci értéke meghaladja a forrásai piaci értékét.(Gál E., 2009, 15. oldal). A jövedelmezőséget a 8

bank viszont nagyobb kockázatvállalással tudja elérni. Ez rontja a szolvencia vagy a likviditás teljesülésének esélyeit. A bankot úgy is fel lehet fogni, mint egyfajta kockázatokkal kereskedő üzemet. A bank által vállalt kockázatok legegyszerűbb jelentése a várható veszteség. (Gál E., Bankok, bankügyletek, 2009, 16. oldal) A bank kockázatainak típusai (dr. Sági Judit, 2007, 24-25.o.): 1) Ügylettípushoz köthető banki kockázatok: a) Hitelkockázat: A hitelek nemfizetésének valószínűsége és a kitettség mértéke. b) Befektetési kockázat: a bank által, saját kockázatra végrehajtott befektetések kockázata c) Mérlegen kívüli tételek kockázata: olyan ügyletek kockázata, amelyek nem jelennek meg a banki mérlegben (garancia lehívásának a kockázata, opciós és határidős ügyletek kockázata) 2) Ár- és árazási kockázat: a) Likviditási kockázat: Annak a kockázata, hogy a banknak egy adott pillanatban nem áll rendelkezésére elegendő likvid eszköz a kötelezettségei teljesítésére b) Kamatláb-kockázat: A bank eszközeinek és forrásainak eltérő lejárata miatt esetlegesen bekövetkező, nem egyforma kamatláb változás az eszközök és források oldalán (pl. a több évtizedes lejáratú bankhitel) c) Árfolyam kockázat: A külföldi devizában nyilvántartott eszközök és források, illetve mérlegen kívüli tételek árfolyamának változása miatti kockázat. A bankok swap ügyletekkel védekeznek ellene.1 3) Banki működés: a) Szabályozási kockázat: A nem megfelelő nemzeti és nemzetközi szintű szabályozások miatt bekövetkező károknak az esélye, továbbá annak, hogy a bank nem (megfelelően) tartja be a szabályozásokat. b) Működési

kockázat:

A

banki

munkatársak

esetlegesen

nem

megfelelő

teljesítményéből fakadó károk esélye.

1

Banki swap-ügyletek: Bankok közötti kockázatcsökkentő csereügylet, melyek során két bank a betétei és hitelei kamatát „cseréli ki”. Ezt két esetben gyakorolják: eltérő kamatozású, illetve eltérő devizanemű hitelés betétállomány esetén. Ez az ügylet futamidejének függvényében hosszabb távú (több éves) elköteleződést is okozhat. A magas swap-állomány magas kockázatú kitettséget jelez.

9

c) Operációs kockázat: A banki informatikai rendszerek hibájának kockázata. d) Reputációs kockázat: A bank jó híre elvesztésének a veszélye, mely történhet a beosztottak

vagy vezetőség

etikátlan

viselkedésének

a

hatására.

Ennek

következtében ügyfeleket veszíthet a bank.

10

A bank termékei és szolgáltatásai, bankműveletek Passzív bankműveletek A szolgáltatások e része azért kapta a passzív jelzőt, mert a bank mérlegének a forrás oldalán helyezkednek el. A passzív bankügyletekkel a bankoknak nemcsak forrása és transzformációs nyeresége, de egyben tartozása is keletkezik.(Dr. Huszti E., 2002, 121. oldal).

1. ábra: A pénzügyi közvetítés, saját szerkesztés

A passzív bankműveletekkel a bank célja, hogy olyan mértékű és szerkezetű forrást gyűjtsön, amellyel kielégítheti ügyfelei hitel- vagy pénzigényét. A következő néhány oldalon bemutatom ezeket. 1.

Számlanyitás, betétgyűjtés: Ez a leginkább használt módszer a forrásgyűjtésre,

volumenét és gyakoriságát tekintve is. Tulajdonképpen a számlanyitás is egyfajta betétgyűjtés, hiszen ez sokszor feltétele annak, hogy az ügyfél betétet tudjon elhelyezni annál a hitelintézetnél, továbbá (ami fontosabb), a folyószámlán elhelyezett pénzösszeg, mint látra szóló betét, is a bank rendelkezésére áll. A betét futamidejét, kamatának mértékét rögzítik a betét elhelyezésekor. Alapvetően a lekötött betéthez lejárat előtti feltöréskor csak kamatveszteség mellett férhet hozzá az ügyfél, míg a folyószámlájához bármikor, a lehető leggyorsabban, ezért a látra szóló betétek kamata jóval alacsonyabb. Nagyon fontos, hogy a lekötött betét bizonyos százalékát a jegybanknál el kell helyeznie a kereskedelmi banknak, ez a már említett kötelező tartalékráta, amit a jegybank szabályoz. 2.

Banki értékpapír kibocsátás

A tőzsdére bevezetett értékpapírokat bárki szabadon megveheti (kötvények, részvények). Ebben az esetben könnyen és gyorsan jut forráshoz a bank, viszont van számos hátránya, mint például az ügyfeleit nem köti magához (csak a hozammal „hódíthat”, így viszont megdrágulhat ez a fajta finanszírozás), illetve ez csak már ismert bankoknál megoldás, 11

akikben a befektetők megbíznak annyira, hogy megvegyék a papírjaikat. Magyarországon az OTP, az Erste, az MKB, és a Raiffeisen bocsát ki rendszeresen rövid- és hosszú lejáratra is, forintban és euróban denominált kötvényeket. 3.

Más bankoktól felvett hitelek

A bankok egymás között is hitelezhetnek, akár néhány napos futamidővel is. Ez a pénzügyi válság kezdetén befagyott, és ez olyan bankokat is nehéz helyzetbe hozott, amelyek amúgy prudens módon működtek (Surányi, 2008/6 Hitelintézeti Szemle). 4.

Jegybanki refinanszírozási hitelek.

A kétszintű bankrendszerrel rendelkező országokra jellemző. A jegybank egy viszonylag alacsony kamatlábbal hitelez a kereskedelmi banknak, aki azt a pénzt hitelként kihelyezi a gazdaságban, nyilván egy kamatréssel. Itt a kockázatvállaló a kereskedelmi bank. A jegybank

új

programja,

a

Növekedési

Hitelprogram

(később

részletezem)

is

refinanszírozási hitel. 5.

Tőkeemelés

Ez a módszer a források gyűjtésére a pénzügyi válságok idején létfontosságú, úgyhogy ez az utóbbi években gyakran használatos. Magyarországon ezen felül a különadó és a tranzakciós illeték terhei miatt a bankok eredményessége tovább romlott, ezért igen nagymértékű tőkeemelésre került sor. A lenti táblázatban az látható, mely nagybankok melyik évben mennyi tőkét emeltek 2009 óta.

1. táblázat: Tőkeemelések évente a magyar nagybankoknál, milliárd forint

12

Aktív bankműveletek Az előbb említett módon történt források „hasznosítása” az aktív bankműveleteken keresztül történik. Az aktív bankműveletek során az üzleti bankok – forrásaikat felhasználva – fizetőképességük jelentős részét ügyfeleiknek, illetve partnereiknek engedik át (Dr. Huszti E., 2001-2002, 133. oldal). Így a banknak követelése keletkezik ezekkel az ügyfelekkel szemben. A következőkben leírom a gyakrabban előforduló fajtáit. 1.

Hitelek

A hitel pénzeszközök ideiglenes átengedése kamatfizetés ellenében (Dr. Bozsik S., 1999. 61. oldal). A hitelezés terén a vállalati üzletágra helyezem a hangsúlyt. A hitelek többféle módon csoportosíthatók (lejárat, fedezeti, technikai forma, kamatláb, ágazati jelleg, döntési hatáskör, devizanem, hitelcél szerint), ezek közül egyre térnék ki részletesebben. A hitelek képviselik a bank eszközei között a legnagyobb arányt „normál” esetben, azonban Magyarországon a kockázatmentesnek minősített állampapíroknak jelentősen megnövekedett az arányuk az utóbbi két évben. Technikai forma szerint létezik folyószámlahitel, rulírozó hitel és eseti hitel. A folyószámlahitel azt jelenti, hogy a vállalat (vagy magánszemély) az elszámolási betétszámlájáról több pénzt költ, mint amennyi a számla egyenlege, vagyis mínuszba megy. Ez a legkényelmesebb a hitelt igénybevevő számára, hiszen sok időt megspórol ez az „automata” rendszer. A bank az az éves forgalmának nagyságából (pl. az éves forgalom 1/12-e) és a vállalati vagyoni és jövedelmezőségi helyzetéből állapítja meg a folyószámlahitel keretét. A banknak is előnyt jelent a rendszer abból a szempontból, hogy nem kell a hitelfolyósítás körüli adminisztrációs és egyéb munkákat elvégezni. Hátránya, hogy a bank részéről ez kifinomult likviditáskezelést igényel, hiszen nem lehet tudni, hogy az ügyfél mennyit kíván felhasználni a hitelkeretéből. A rulírozó hitel olyan hitel, amikor a hitel folyósítása és/vagy törlesztése több részletben történik. Ez gyakori a beruházások finanszírozásánál. Ebben az esetben a bank ellenőrzi, hogy az ügyfél megfelelően teljesítette-e a beruházás adott részét, és miután mindent rendben talált pénzügyi szempontból, akkor folyósítja a következő részletet. A törlesztéskor felszabaduló keret összegéig a vállalkozás újra felvehet hitelt, így ez egy kényelmes módja a forrásszerzésnek. A vállalkozások készletvásárlás céljából is szeretik igénybe venni. 2.

Faktoring

13

A faktoring esetében a bank megvásárolja ügyfele egy rövid lejáratú követelését, diszkontált áron. A követelés tulajdonosa immár a bank, neki kell fizetnie a tartozónak, és a bank feladata a behajtás a követelés nemfizetésének bekövetkezése esetén. Faktorálást az ország legtöbb nagybankja vállal, és leánybankok által végzi azt (OTP Faktoring Követeléskezelő Zrt., K&H Faktor Zrt, stb.) 3.

Forfetírozás

A forfetírozás lényegében hosszú lejáratú követelés- vagy követeléssorozat-vásárlást jelent, melyben a követelésre fix kamatot is elszámolnak. 4.

Lízing

A lízing beruházási javak vagy tartós fogyasztási cikkek beszerzése és azok határozott időtartamra szóló használatba adása, rendszeresen fizetendő bérleti díj ellenében (Dr. Bozsik S., 1999, 78. oldal). Három formája ismeretes: a. Operatív lízing: Ebben az esetben rövidlejáratra adja bérbe a lízingbeadó a lízingbevevőnek az eszközt. Az időtartam alatt a gép nem amortizálódik le teljesen. b. Visszlízing esetében a vállalat egy saját gépét eladja a banknak, de az a vállalkozás birtokában marad. Ezek után lízingdíjat fizet, a lízingelés végén jelképes összegért visszavásárolja az eszközt. c. Pénzügyi lízingről akkor beszélünk, ha az igénybevevő az eszközt értékének teljes leírásáig veszi igénybe, a végén pedig kötelezettsége/lehetősége van megvásárolni az eszközt egy jelképes összegért. A lízingtárgyat a tulajdonos kimutatja a könyveiben és értékcsökkenést számolhat el rá.

Semleges bankműveletek Semleges bankműveletek az olyan banki műveletek, melyek bár módosítják a bank eszközés forrásoldalát, de közvetlenül nem teremtenek a bank számára követelést vagy kötelezettséget. A semleges bankműveletek zömében jutalék- és díjbevételt eredményeznek a banknak. A semleges bankműveletek közé tartozik: 1.

Pénzforgalmi szolgáltatások: az ügyfél számláján elhelyezett pénzből az ügyfél

utalhat el összegeket más bankszámlára és fogadhat is pénzeket, továbbá a számlán lévő elektronikus pénzhez készpénz formájában is hozzájuthat.

14

2.

Valuta- és devizaváltás: A bank a középárfolyamhoz képest kialakít egy számára

kedvezőbb árfolyamot a valuta- és devizaváltásra, és az ebből fakadó különbség a bank nyeresége az ügyleten. 3.

Banki tanácsadás, vagyonkezelés, széfszolgáltatások, brókeri- és minden egyéb

tevékenység, amelyet nem soroltam még fel.

Hitelezés folyamata A hitelezés a hitel igénylője szándékának jelzésétől a hitel visszafizetéséig tart, miközben a bank folyamatosan figyelemmel kíséri az ügyfél gazdasági helyzetét. A bank szempontjából a legfontosabb szempont az, hogy úgy elégítse ki a lehető legjobban az ügyfelei kérését, hogy a saját kockázatát minimálisra csökkentse. Ezért a legfontosabb tevékenység ilyenkor a kockázatkezelés. Lépései: 1. Az ügyfél jelzi hitel felvételének igényét 2. A bank előzetesen tájékozódik az ügyfél jelleméről, alapvető gazdasági helyzetéről, korábbi pénzügyi magatartásáról. 3. A hitelező benyújtja a kérelmét, és csatolja a szükséges dokumentumokat. 4. A bank értékeli ezt szubjektív és objektív szempontok alapján (Scoring- és Ratingrendszer) 5. Döntés a hitelfolyósításról, illetve a feltételek módosítása, amennyiben szükséges 6. Szerződéskötés, folyósítás 7. Monitoring Néhány pontot kifejtek bővebben. Előzetes tájékozódás: A bank alkalmazottja számos szempontot figyel már az első találkozáskor és beszélgetéskor is. Rendkívül fontos az igénylő vállalat vezetőjének jelleme, tanúsított magatartása, tájékozottsága a saját vállalata gazdasági helyzetével. Az első dolog például, amit minden bank megnéz, hogy az ügyvezető vitt-e már csődbe vállalkozást, továbbá hogy a vállalat, vagy annak vezetője, mint magánszemély volt-e (vagy még most is) BAR- listás (a mostani Központi Hitelinformációs Rendszerben [KHR] negatív adóslistán volt-e). További fontos tényező, hogy a vállalkozásnak van-e fizetési határidőt meghaladó köztartozása. A passzív KHR-státusz „csak” negatív tényező, a többi feltétel bármelyike önmagában kizáró ok a 15

hitelszerződés

létrejöttéhez.

Fontos

tényező

még

az

is,

hogy

a

vállalkozás

menedzsmentjében történt-e változás, és ennek mi volt az oka, továbbá a vezetőség és a tulajdonosok közötti kapcsolat is számít. Ez még az előzetes szűrés, a scoring rendszert még ilyenkor nem is veszi igénybe a bank. A bank értékelése, scoring/rating: Ekkor történik a hitelbírálat érdemi része. Ilyenkor nagyon fontos az ügyféllel kapcsolatot tartó, hitelügyi előadó véleménye az ügyfélről. Az angolszász szakirodalom a hitelképességet a nevezetes „5C”-vel méri, melyek a következők (Dr. Bozsik S., 1999, 174. oldal): 1. A pályázó jelleme (Character) 2. A vállalat hitel visszafizetési képessége (Capacity) 3. A vállalat saját vagyona (Capital) 4. A hitel fedezete (Collateral) 5. A vállalat gazdálkodásának körülményei (Conditions) A scoring (pontozás) rendszer egyfajta értékelési módszer, amely a fent megnevezett pontokba tartozó aspektusokat értékekkel látja el, és abból egy számítógépes rendszer megállapítja, a hitel nyújtható-e, és olyan keretek között, amit a vállalkozó kér. (Dr. Bozsik S., Banküzemtan, 1999, 174. oldal). A rating-modell minősítést jelent, azaz a scoringhoz képest nagyobb hangsúlyt kapnak az egyéni preferenciák, jellemzők. Az egész kevésbé sztenderdizált, a hitelbírálat hosszabb időt vesz igénybe. A kisebb vállalkozások és a lakossági ügyletek scoring-módszer szerint kerülnek értékelésre, a nagyobb súlyú ügyletek rating modellel. Az „5C” részletesebben: 

A pályázó jelleme pontot már nagyrészt kifejtettem az előzetes tájékozódás pontban.



A vállalat hitel-visszafizetési képessége: Itt az a fontos, hogy arra a megállapításra jusson a bank, a hitelt felvéve olyan gazdasági eredményt tud produkálni a vállalkozás, amiből vissza tudja fizetni a hiteleit, van-e a megfelelő piaca. Vagyis, hogy konkrétan megnézik a pénzáramait (ennek a meghatározott formában történő összeállítása a Cash Flow kimutatás, röviden CF), és ebből megállapítják, a törlesztő részleteket időben, megfelelő összegben tudja-e teljesíteni.

16



A vállalat saját vagyona: Itt fontos a minél nagyobb saját tőke a hitel összegéhez képest mérve. Természetesen ez eltér az ágazati sajátosságok függvényében. Például egy kereskedelmi vállalatnál kevesebb saját tőke is elegendő, mint egy termelő vállalkozás esetében. Azért számít ez, mert ha a vállalkozás hozama a hitel kamatlába alá csökken, akkor a saját tőkéje kárára a vállalkozás továbbra is tud törleszteni. Továbbá, a magas saját tőke aránya, vagyis a tulajdonosok befektetése a cégben további pozitív tényező. Megerősíti a bankárban azt a tudatot, hogy a tulajdonosok komolyan gondolják a cég működtetését, és a céljuk nem a hitel összegének és a vállalkozás vagyonának felélése. Az, hogy a cég az elmúlt néhány évben a pozitív eredmény ellenére nem fizetett osztalékot (tehát a teljes bevételt visszaforgatták a cégbe), szintén pozitív elbírálást jelent.



A hitel fedezete: A bank számára fontos, hogy a legrosszabb forgatókönyv esetén (a vállalkozás a hitel törlesztése közben válik fizetésképtelenné, és megszakad a törlesztés még jelentős kintlévőség esetén) is valahogy mérsékelni tudja a veszteségét. Persze a fedezetek értékesítése a banknak se a legjobb megoldás, hiszen legtöbb esetben áron alul lehet eladni a fedezetet (és ekkor nem mindig fedezi a nemfizetésből származó veszteséget), másrészt az értékesítés hosszú időt vesz igénybe (különösen egy ingatlan esetén). Nyugat-Európában a rövid lejáratú hitelekre nem szoktak kérni fedezetet. Magyarországon a bizonytalan gazdasági környezet, az adóspártoló szabályozás és a kis múltra visszatekintő gazdálkodók miatt ez törvényi elvárás.



A vállalat gazdálkodásának körülményei: A bankárnak mindig a legrosszabb forgatókönyvvel kell számolnia a jövőben felmerülő bizonytalanságok esetén. Vagyis tudatosan meg kell keresni azokat a pontokat a vállalkozásban, amik jelenleg is, és/vagy a jövőben kockázatot hordoznak magukban (iparági sajátosságok, vállalati jellemzők, lehetséges törvényi szabályozások), és az ügyféllel közösen ezeket a tényezőket a minimálisra csökkenteni, illetve figyelembe venni a hitelbírálat folyamán.

Döntés a hitelfolyósításról: Ha a bank a részletes elemzése során arra a következtetésre jut, hogy hajlandó hitelt vagy egyéb szolgáltatást (pl. bankgarancia, faktoring) nyújtani a vállalkozásnak, meghatározza, hogy milyen struktúrában, milyen feltételek mellett teszi ezt meg. Meg kell említeni, hogy a kockázat és a termékek/szolgáltatások díja között egyenes

17

arányosságot tapasztalhatunk. A bank a kockázatosabb ügyletekért cserébe magasabb hozamot vár el. Monitoring: A bank rendkívül nagy energiát fektet az adósai pénzügyi helyzetének nyomon követésére. Ezt azért teszi, hogy időben értesüljön azokról az esetleges tényezőkről, amelyek a hitel visszafizetését veszélyeztethetik. Ezt úgy teszi meg, hogy a vállalkozás gazdasági eseményeiről minél részletesebb tájékoztatást kér, 1 éven belül akár többször is, vagy épp a konkrét beruházási projektet nyomon követi.

Az ügyféllimit meghatározása Ügyféllimit alatt a banknak az ügyfél felé maximálisan vállalható kitettségét értjük. Más szóval, azt a maximum összeget, amelyet a különböző termékein keresztül az ügyfél felé vállalhat. Ezek a termékek sokfélék lehetnek (például hitelek, különféle bankgaranciák, lízingügyletek, faktorálás, stb.), ezért különféle kockázatkezelési stratégia szükségeltetik a helyes használatukhoz. Ebben a részben áttekintem a leggyakoribb ügyféllimit meghatározási módszereket, majd néhány konkrét példán keresztül bemutatom ezeket. Az ügyféllimitek szabályozása Magyarországon a pénzügyi intézmények felügyeletét és szabályozását ellátó Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (amely október 1-től beolvadt a Magyar Nemzeti Bankba) ajánlásokat fogalmazott meg az ügyféllimitekkel kapcsolatban, melyek lényegi elemei a bankokra nézve a következők: 1. A banknak a hatékony kockázatkezelés érdekében meg kell határoznia az ügyféllimitet, mint a kockázatcsökkentés egyik eszközét, és az ügyféllimit számítás alkalmazásának küszöbértékét. 2. A különféle limiteken (pl. termék-, ország-, ágazatlimit, stb.) belül az ügyféllimit szervesen kapcsolódjon az adósminősítés rendszeréhez. 3. Az ügyféllimit számítás az adósminősítés szabályában kell, hogy rögzítve legyen, mégpedig ágazat, termék, méret alapján differenciáltan. 4. Az adós minősítésén kívül még az adós mérete is befolyásolja az ügyféllimit meghatározásában. 5. Lehetőség szerint nem csak a saját kihelyezéseket kell figyelembe venni a limitszámításnál, hanem a más intézmény által nyújtott hiteleket, garanciákat, stb.

18

6. A

bankoknak

a

limitszámítási

módszertanukat

a

leányvállalataikkal

(lízingtársaságok, faktorálás) javasolt összehangolniuk. Az ügyféllimit számítása a gyakorlatban2: Az ügyféllimit meghatározásához általánosan az ügyfél pénzügyi helyzetét szokták elemezni. Tipikus elemzési célpontok például a tőkeellátottság, működési cash-flow, likviditás, jövedelmezőség, üzleti profil, de ezeknek a keveréke is elképzelhető. Megközelítési szempontok: likviditás: Vizsgálható a vállalkozás eladósodottsága olyan szempontból is, hogy a

1.

likvid eszközei milyen mértékben fedezik a bank felé fennálló vagy függő kötelezettségeit. Küszöbértéknek tekinthető az 1,3-as érték (a forgóeszközök értéke 1,3-szorosa a rövid lejáratú bankhitelekének) Kiszámításának módja: ó ö

ö ö

≥ 1,3

á

(1)

Ebben az esetben az ügyféllimit a mutató egy alsó küszöbértékének a kijelölését jelenti. Jövedelmezőség: Másik megközelítés, hogy a vállalat az üzemi eredményének a

2.

feléből vissza tudja-e fizetni a banki hitelek kamatait. Képlete: ü

é

é

é

(2) Hitel-visszafizetési képesség: A bank vizsgálja, hogy az ügyfél kitermel-e elegendő

3.

pénzmennyiséget ahhoz, hogy a hitel tőke- és kamatrészét visszafizesse. A cikk szerzője itt a képlet értékének maximum 3-as értéket ír elő, én más értékkel fogok számolni, amit később fejtek ki. Képlete: á ó

4.

é

á é é

ö

é

(3)

Tőkekövetelmény: A források szerkezetének vizsgálata is segíthet az ügyféllimit

meghatározásában. Itt azonban nem lehet egy egzakt, abszolút értéket meghatározni optimális tőkeszerkezetként, figyelembe kell venni az ágazati sajátosságokat. 2

Horváth Lajos cikke alapján, mely a Hitelintézeti Szemle 2008/2. számában jelent meg.

19

L4= Mérlegfőösszeg * Hitelállomány arányának ágazati átlaga

(4)

A képlet számítható rövid- és hosszúlejáratú hitellimit meghatározása céljából is. 5.

Üzleti ciklus alapján: Az ügyfél annyi rövid lejáratú hitelállománnyal rendelkezhet,

amennyi az ágazati átlag. L5= 1 napi nettó árbevétel *

ö

á á

á

á óá

é

(5)

20

A hitelezés szerepe a magyar gazdaságban3 Általános makrogazdasági helyzet A hitelnyújtás gazdasági jelentőségét már bemutattam A bank szerepe az országok gazdaságában című pontban. Itt a hazai gazdaságban betöltött szerepét, a szerepének a változását mutatom be a válság tükrében. A bankok tevékenységének a hatása a nemzetgazdaságra prociklikus. Ez azt jelenti, hogy a gazdasági ciklusokat (recesszió, fellendülés, virágzás, visszaesés) felerősíti. 2. táblázat: Fontosabb hazai makrogazdasági mutatók éves változása (%) 2012 2013 Előrejelzés GDP

-1,7

0,4

Fogyasztási árindex (átlag)

5,7

2,3

Beruházások

-5,2

-2,5

Munkanélküliségi ráta

10,7

10,5

Államháztartási egyenleg (ESA egyenleg)

-1,9

-2,7

Folyó fizetési mérleg egyenlege (GDP százalékában) +1,7

+1,9

Forrás: KSH

Magyarország az elmúlt évekhez hasonlóan most is recesszióban van. A megszorító (és azokat kiigazító) intézkedések, a nemzetközi pénzügyi bizalmatlanság hazánkkal szemben mind-mind eredményezik ezt a helyzetet. Bár az államháztartási hiány elérte a kijelölt célt, a gazdaság nem növekedik. A beruházási kedv rendkívül alacsony (ami persze összefügg a hitelkínálat szűkösségével is). A hazai gazdaság motorja az export, azonban az euró zóna elhúzódó válsága miatt nem várható jelentős konjunkturális fellendülés az export célpiacain. Úgy tűnik, a magyar gazdaság lassan kiheveri a válság hatásait: a CDS-felár4 javulásának, az erősödő árfolyamnak, valamint a nettó swap-állomány csökkenésének és átlagos 3

A Magyar Nemzeti Bank 2012. novemberi és 2013. májusi stabilitási jelentései alapján, kivéve ahol külön mást jeleztem. 4

A CDS-felár (Credit Default Swap) az országkockázati felár. Bázispontban mérik. 100 bázispont 1 százalék.

Azt mutatja meg, hogy a Magyarországnak történő hitelezés mennyivel kockázatosabb (és ezért hány

21

hátralévő futamidejének növekedésének köszönhetően a bankrendszer likviditása javult. A mérlegalkalmazkodási törekvéseknek és a külföldi anyabanki segítségnek köszönhetően a bankok tőke-ellátottsága jelentősen javult.

2. ábra: Referencia hozamgörbék Magyarországon, Lengyelországban, Olaszországban és Németországban. Forrás: MNB, Thomson Reuters

A magyar hozamgörbe jelentősen magasabban van az itt vizsgált államokénál, ám meredeksége már kisebb az olaszénál. Ez azt jelenti, hogy Magyarország jóval drágábban jut forráshoz, mint az itt vizsgált három állam bármelyike, viszont a görbe lapossága a válságból való kilábalás jeleit mutatja,

3. ábra: Közép- és kelet-európai országok CDS-felárának alakulása (bázispontban). Forrás: Kovács Árpád, Költségvetési tanács, 2013. július

bázisponttal magasabb kamaton juthat hitelhez az állam és a magánszféra, mint az, amelyik kockázatmentes.)

22

A fenti ábrán az látható, hogy Magyarország CDS-felára 2012 januárja óta hozzávetőlegesen megfeleződött, 2013 júliusában kicsivel 300 pont fölött tartózkodott. További problémát okoz a prociklikusság.

2012. november 2013. május

2013. május

2012. november

Prociklikusság

Sokkellenálló-képesség

4. ábra: A magyar bankrendszer prociklikusságának és sokk-ellenálló képességének változása. Forrás: MNB

A bal oldali diagramon az látható, hogy a bankrendszer prociklikussága kis mértékben bár, de csökkent, szembemenve a 2012-ig tartó trenddel, mert addig nőtt. Az érték azonban továbbra is magas, a gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a recesszió elmélyülését fokozzák a bankok a hitelezési aktivitás visszafogottságával. A másik diagram változása negatívan értelmezendő: a bankrendszer általánosságban veszélyeztetettebb lett a sokkokkal szemben. Habár a bankok hitelezési kedve továbbra is alacsony (ami javítja az ellenállóképességet abból következően, hogy a mérlegfőösszeg nem nőne a saját tőkéhez képest), a bank- és a tranzakciós illeték5 tételei tovább rontják a bankok helyzetét. További jelentős tényező lesz még a 2013 szeptemberétől 2013 decemberéig négy részletben befizetendő, a január és április közötti tranzakciós illeték összegére vetítendő, pótlólagos, 208%-os tétele (Portfolio.hu, 2013.06.26). A sokk-ellenálló képességet javítja az anyabankok részéről a tőkeemelés.

5

A tranzakciós illeték a bankban bonyolított pénzforgalomra vetített adónem. Kulcsa eltérő készpénzfelvételre, átutalásra, bankkártyás fizetésre, stb.

23

Hitelezési folyamatok alakulása Magyarországon A bankrendszer a cégeket a kockázatviselő képességének megfelelően tudja csak hitelezni. Ha jelentős kockázatot magában hordozó ügyfeleket hiteleznének a bankok, akkor megnőne a nemteljesítő hitelek aránya, és ez kamatfelhajtó hatású lenne (a bedőlt hiteleken elkönyvelt veszteséget a jól fizető adósokon kellene visszaszerezni, tehát a kockázat beépülne az árakba). 500

%

Mrd Ft

25

400

20

300

15

200

10

100

5

0

0 -5

-200

-10

-300

-15

2005.I. II. III. IV. 2006.I. II. III. IV. 2007.I. II. III. IV. 2008.I. II. III. IV. 2009.I. II. III. IV. 2010.I. II. III. IV. 2011.I. II. III. IV. 2012.I. II. III. IV.

-100

Banki hosszú Nembanki hosszú Összesen, év/év (jobb skála)

Banki rövid Nembanki rövid

5. ábra: A vállalatok hitelállományának nettó negyedéves változása. Forrás: MNB

Az ábrán az látható, hogy a vállalati hitelállományok mértéke csökkent 2012 végéig, és különösebb monetáris politikai lépések nélkül a tendencia valószínűleg folytatódna. Azonban, a később

dolgozatomban kifejtésre kerülő Növekedési Hitelprogram

kedvezményes kamatozású, refinanszírozó hitelei várhatóan javítani fogják a helyzetet. A vállalati hitelállomány csökkenésének az oka keresleti és kínálati tényezőkre is visszavezethető.

Szigorítás

100

%

%

80

60

60

40

40

20

20

0

0

II.

2012. I.

II.félév (előrej.)

Tőkehelyzet (képesség) Likviditás, forráshoz jutás (képesség) Ciklikus tényezők (hajlandóság) Verseny (hajlandóság) Hitelezési feltételek változása

IV.

III.

II.

2011. I.

IV.

III.

II.

2010. I.

IV.

III.

-40

II.

-20

-40

2009. I.

-20

2008.III-IV.

Enyhítés

100

80

6. ábra: Az egyes tényezők hozzájárulása a bankok hitelezési kondícióinak változásához a vállalati szegmensben. Forrás: MNB

24

A vállalati hitelezés csökkenésének kínálati okait mutatja be a fenti ábra. Az ábráról leolvasható, hogy a hitelfeltételek szigorítása a gazdasági ciklus aktuális állása – recesszió – miatt történik, ami viszont a csökkenő hitelkihelyezés kiváltásával visszahat a gazdaságra, és mélyíti a recessziót. 5

százalékpont

százalékpont

0

5 0

-5

-5

Keresleti komponens

IV.

III.

II.

2012. I.

IV.

III.

II.

2011. I.

IV.

III:

-25

II.

-25

2010. I.

-20

IV.

-20

III.

-15

II.

-15

2009. I.

-10

2008. IV.

-10

Kínálati komponens

7. ábra: A vállalati hitelezés visszaesésének dekompozíciója keresleti és kínálati tényezőkre (2008 szeptemberéhez képest). Forrás: MNB

A következő ábrán az látható, 2012-re nagyjából egyforma mértékben okozta a vállalati hitelezés visszaesését a keresleti és a kínálati tényező is, ellentétben a korábbi évekkel, ahol zömében a bankok kínálata miatt volt a hitelezésben visszaesés. Mindezek ellenére a bankok továbbra is egyre kockázatosabb vállalatokat finanszíroznak. Ennek az egyik oka, hogy Magyarországon rengeteg a mikro- és kisvállalkozás, amely megfelelő pénzügyi háttér nélkül működik. A csalás veszélye is nagyobb, főleg a saját tőkével alig rendelkező, újonnan induló kisvállalkozások esetében. 14

%

%

14

12

12

10

10 8

6

6

4

4

2

2

0

0

2008.jan márc máj júl szept nov 2009.jan márc máj júl szept nov 2010.jan márc máj júl szept nov 2011.jan márc máj júl szept nov 2012.jan márc máj júl szept nov 2013.jan

8

Forintkamatok - új Jegybanki alapkamat (havi átlag) Eurokamatok - állományi

Forintkamatok - állományi Eurokamatok - új

8. ábra: A hitelintézetek vállalati kamatai és a jegybanki alapkamat. Forrás: MNB

25

A jegybanki kamatcsökkentés az egyik legjelentősebb tényező, ami a hitelkamatok csökkenését kiválthatja. A bankok a magas kockázatok ellen úgy próbálnak védekezni, hogy a hitel összegének csökkentése mellett a futamidőt is csökkentik. Ezzel egy olyan időtartamot szabnak meg a hitelezésnek, amelynek kockázata könnyebben meghatározható. Viszont a beruházási kedvet visszafogja, hiszen a beruházások – ha végre lehet azokat hajtani egy év alatt – akkor se térülnek meg annyi idő alatt, tehát a vállalat a beruházási projektje után nem tudná rövid távon visszafizetni a hitelt.

1 600

Mrd Ft

Hónap

30

5 éven túli futamidő

1-5 év futamidő

Éven belül lejáró

Átlagos lejárat (jobb skála)

IV.

III.

II.

2011. I.

IV.

III.

II.

2010. I.

IV.

14

III.

16

0

II.

18

200

2009. I.

400

IV.

20

III.

22

600

II.

800

2008. I.

24

IV.

26

1 000

III.

1 200

II.

28

2007. I.

1 400

9. ábra: Az új kibocsátású vállalati hitelek lejárati struktúrája. Forrás: MNB

A lakossági hitelezés visszaesésében elsősorban keresleti tényezők dominálnak. A bérek vásárlóértéke csökken, a bizonytalan pénzügyi helyzet, a magas munkanélküliségi ráta, a lakossági eladósodottság, illetve az általános hitelekkel szembeni bizalmatlanság miatt alacsony a fizetőképes kereslet a piacon. További tényező, hogy a mérlegkiigazításra a bankok ebben az üzletágban törekednek jobban. A hitelkínálati tényezők viszont a közeljövőben javulhatnak, főleg a jelzáloghitel-piacon megjelenő, államilag támogatott konstrukciók 4-5 százalékponttal alacsonyabb költsége miatt (MNB, Jelentés a pénzügyi stabilitásról, 2012. 11. hó). Összességében ebben a szektorban a hitelezési problémák nem olyan károsak a gazdaságra, mint a vállalati szegmensben.

26

Legnagyobb problémák a bankrendszer számára 1. Európa szerte nem túl fényes a bankok teljesítménye. A magyarországi bankok anyabankjai folytatják, akár gyorsíthatják is a mérlegalkalmazkodást (a Bázel III. közeledő életbe lépése miatt) – ez azt jelenti, hogy a hitelkihelyezésüket visszafogják azért, hogy a hitel/betét, illetve a saját tőke/mérlegfőösszeg arányuk javuljon, erre kötelezve a leánybankokat is. 30

%

%

30

25

25

20

20

15

15

10

10

Olaszország Bulgária Csehország

2011

2010

2009

2004

2002

Németország Magyarország Lengyelország

2008

-5

2007

-5

2006

0

2005

0

2003

5

2001

5

Ausztria Horvátország Szlovákia

10. ábra: A bankrendszer ROE mutatója nemzetközi összehasonlításban. Forrás: MNB

Amint látható, 2011-re messze az egyik legalacsonyabb volt a ROE mutatója a magyar bankoknak (a románokkal fej-fej mellett), amely a végtörlesztés negatív hatásainak tudható be túlnyomórészt. 4,5

%

%

4,5

0,5

0,0

0,0 Magyarország

0,5 Románia

1,0

Bulgária

1,5

1,0

Szlovákia

1,5

Észtország

2,0

Csehország

2,0

Lengyelország

2,5

Szlovénia

2,5

Lettország

3,0

Litvánia

3,0

Ausztria

3,5

Olaszország

3,5

Belgium

4,0

Németország

4,0

11. ábra: A nettó kamatjövedelem aránya a mérlegfőösszeghez (kamatmarzs) (2011. dec. – konszolidált adatok). Forrás: MNB

27

2. A hazai gazdaság helyzetét már jellemeztem fentebb. A gazdasági növekedés romló kilátása is visszafogja a hitelezési kedvet és növeli a kockázatokat. 3. A hazai pénzügyi közvetítő rendszer talán legnagyobb problémája a romló minőségű hitelportfólió kezelése.

6

%

%

30 7

%

%

21

5

25 6

18

4

20

5

15

4

12

3

15 3

9

2

6 3

2

10

1

5

1

0

0

0 2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

Állományarányos új értékvesztés - tény Állományarányos új értékvesztés - előrejelzés Nemteljesítő hitelek aránya (jobb skála)

2014

0 2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

Állományarányos új értékvesztés - tény A végtörlesztésből származó állományarányos új értékvesztés Állományarányos új értékvesztés - előrejelzés Nemteljesítő hitelek aránya (jobb skála)

12. ábra: Nemteljesítő hitelek aránya a vállalatok (bal oldal) és a lakosság (jobb oldal) körében. Forrás: MNB

A fenti ábra alapján 2013-tól jelentős és fokozatos csökkenés várható a hitelek állományarányos értékvesztésében, mind a vállalati mind a háztartási hitelezési szegmensben.

Növekedési hitelprogram A Magyar Nemzeti Bank által 2013. április 4-én meghirdetett Növekedési Hitelprogram próbálja felélénkíteni a hitelezést. Ez a program június 1-jétől lépett életbe, és három pilléren nyugszik: 1. Az MNB június 1-je és augusztus 31-e között 750 milliárd Ft értékben, 0%-on, maximum 10 évre refinanszírozási hitelt nyújtott a kereskedelmi bankoknak, akik ezt –

28

minden kamat- és díjtétellel együtt – maximum 2,5%-os kamattal helyezték ki a kis- és középvállalkozásoknak. 2. Ugyanekkora összeget biztosít az MNB a kis- és középvállalkozások devizahitelének forinthitellé váltásához, ugyanilyen szabályozással. A hitel beváltásakor az MNB a devizatartaléka terhére devizát bocsájt ki a hitelintézetnek, hogy a devizavásárlás ne okozzon volatilitást a forint árfolyamában. A kereskedelmi banknak vállalnia kell, hogy a devizát külföldi rövid lejáratú adóssága kifizetésére fordítja. 3. A harmadik pillér lényege a külső deviza eladósodottság és az MNB kéthetes kötvényei állományának csökkentése. Az MNB devizacserét ajánl a kereskedelmi bankoknak a SWAP-kitettségük és külső devizaadósságuk csökkentésére. Az I. és II. pillér pénzeinek lehívási határideje 2013. szeptember 30-a. Egyes elemzők szerint a beruházási céllal felvett hitelek túlnyomó része valójában csak a régi hiteleket váltotta ki, így egy állami kamattámogatás valósult meg a KKV szektorban. (hvg.hu, 2013. 09. 12.) A Magyar Nemzeti Bank 2014. végéig további 2000 milliárd forinttal bővítené a programot, ennek 10%-a menne hitelkiváltásra, 90%-a új hitel kihelyezése lenne.

29

A K&H Bank bemutatása és összehasonlítása az Erste Bankkal pénzügyi mutatók alapján6 A K&H Bank és az Erste Bank bemutatása A K&H Bank a magyar kétszintű bankrendszerrel egy időben jött létre, 1987. január 1-jén. Alapítója a magyar állam és az örökölt ügyfélköréhez tartozó cégek. 1997-ben a KBC Csoport jogelődje, a Kredietbank győzött a privatizációs tenderen; akkori 23 százalékos részesedését mára 100 százalékra növelte. A K&H Bank Magyarországon a vállalati szegmensben piacvezető, a lakossági szegmensben második helyen áll. Szolgáltatásai a banki szolgáltatások teljes körét lefedik, országos szintű fiókhálózata 2012 decemberében 226 fiókból állt. [K&H Bank 2012-es konszolidált, IFRS beszámolója]. A Bankcsoport tagjai: 

K&H Bank Zrt. (bank és biztosítás, illetve pénzügyi lízing)



K&H Lízingcsoport (4 aktív és 2 végelszámolás alatt álló társaság végez pénzügyi és operatív lízing, továbbá biztosítási alkuszi tevékenységet)



K&H Alapkezelő Zrt. (befektetési alapkezelés)



K&H Csoportszolgáltató Kft. (a Bankcsoport számára összehangoló szolgáltató tevékenységek nyújtása: logisztika, ingatlankezelés, bankbiztonsági, üzemgazdasági feladatok, stb.)

Azért választottam benchmark vállalatnak az Erste Bank Hungary Zrt-t, mert a tevékenységi köre megegyezik a bázisvállalatéval, és mérlegfőösszegben az Erste Bank közel áll a K&H Bankhoz. Az Erste Bank Hungary Zrt. jogelődjét, a Mezőbankot 1986 decemberében alakították. 1997-ben a magántulajdonban lévő legnagyobb, tőzsdén jegyzett osztrák bank, az Erste Bank AG megszerezte a részvényeinek több mint 80 százalékát (amit azóta 100 százalékra növelt), ekkor nevezték át a bankot Erste Bankká, és ekkortól lett tagja az osztrák Erste Group Bank AG bankcsoportnak. A bank 2011-ben alakult zártkörű részvénytársasággá.

6

A K&H Bank és az Erste Bank 2011. és 2012. évi konszolidált éves beszámolói alapján.

30

Mérleg 3. táblázat: Mérlegfőösszeg alakulása (K&H Bank/Erste Bank) (millió Ft-ban) 2010

2011

= 109,32%

2012

= 88,39%

= 88,31%

Látható, hogy 2011-ről 2012-re mindkét banknak csökkent a mérlegfőösszege, ráadásul ugyanolyan arányban. Ez a hitelezési – és ezzel párhuzamosan a betétgyűjtési aktivitás csökkenésének köszönhető, látható, hogy mindkettő bank hasonló stratégiát követett. 4. táblázat: Hitel/betét mutató7 alakulása (millió Ft-ban) 2010

2011

2012

K&H

= 65,34%

= 69,82%

= 72,70%

Erste

= 85,53%

= 76,28%

= 69,66%

A hitel/betét mutató tekintetében mindkettő bank biztonságosan teljesített, a likviditási kritériumokat így megfelelően tudják teljesíteni. Azonban a vizsgált három év alatt a K&H Bank tevékenységével növelte a mutató értékét, szemben a benchmarkkal, amely a hitelezési aktivitás további csökkenését jelenti. A K&H Bank a jelen helyzetben Magyarországon az aktívabb bankok közé tartozik az aktív oldali kötelezettségvállalás tekintetében. 5. táblázat: Hitelekre képzett értékvesztés és céltartalék alakulása (millió Ft-ban) 2010

2011

2012

K&H 35688

79073

12861

Erste 72854 225808 61331 A K&H Bank értékvesztésének és céltartalék képzésének alakulása sokkal jobb, mint az Erste banké. Ennek okaként a körülményesebben, óvatosabban megválogatott és hitelezett ügyfelek jelölhetők meg. A 2011-es kiugróan magas értékek mind a két esetben a devizahitelek fix árfolyamon történő végtörlesztés során keletkezett veszteségeket jelzik.

7

A Magyar Nemzeti Banknál elhelyezett betétek állományával nem számolva.

31

6. táblázat: Jó minőségű likvid eszközök8 arányának alakulása a mérlegfőösszegben (millió Ft-ban) 2010

2011

2012

K&H

= 44,96%

= 41,49%

= 42,32%

Erste

= 21,71%

= 28,74%

= 34,87%

A jó minőségű likvid eszközök biztonságos eszközök. A vizsgált három év bizonytalan pénzügyi helyzetében indokoltnak nevezhető ezen instrumentumok priorizálása. A K&H részéről a több mint 40%-os arány prudens aktivitást jelez. Az Erste Banknál ez az arány 2010-ben csak a fele volt, azóta drasztikusan javítani kezdte a mutatót. A fent említett eszközök jó alternatívái az ügyfelek hitelezésének a jelenlegi gazdasági környezetben. 7. táblázat: Hitelek és követelések arányának alakulása az összes pénzügyi eszközön belül (millió Ft-ban) 2010

2011

2012

K&H

= 55,43%

= 60,40%

= 57,73%

Erste

= 80,20%

= 77,53%

= 78,46%

Az aktív oldali kötelezettségvállalások csökkenése két okból fakad: egyrészt a bankok növekvő állampapír állományából, másrészt a szigorodó hitelezési feltételek és az árazás miatt kereslet szűkösségének. 8. táblázat: Saját tőke arányának alakulása a mérlegfőösszeghez képest (millió Ftban)9 2010

2011

2012

K&H

= 6,85%

= 6,78%

= 8,77%

Erste

= 4,98%

= 5,47%

= 7,55%

Ez a mutató különösen fontos: a nagyobb arányú saját tőke biztonságosabb banki működést jelent. Ezt a BASEL szabályozás is előírja. Másrészről, a saját tőke költsége nagyobb, ezért a bankok jövedelmezőségét rontja. A vizsgált három év alatt a biztonság került előtérbe, 8

Pénzeszközök, Nemzeti Bankkal szembeni követelések és állampapírok állománya

9

Pontosabb lenne a mérlegfőösszeget súlyozni a kockázatokkal (Risk Weighted Assets – RWA), ám ezek az adatok nem publikusak. Szemléltetés szempontjából megfelelő így is a mutató.

32

mind a két vizsgált bank növelte a saját tőkéje arányát. A BASEL III szabályozás minimum 3%-os értéket ír elő, ezt mindkét hitelintézet teljesítette.

Eredménykimutatás A következő két mutató a vállalkozások jövedelmezőségéről szolgáltat információkat, ezért rendkívül fontosak, és különösen jól használhatók összehasonlításhoz. 9. táblázat: Adózott eredmény/Saját tőke alakulása (ROE) 2010

2011

2012

K&H

= 12,30%

= 0,30%

= 9,48%

Erste

= -1,35%

= -84,03%

= -2,90%

A ROE mutató az adózott eredményt viszonyítja a saját tőkéhez. Ezzel lényegében a saját tőke megtérülését kapjuk meg, azaz egy évben a saját tőkének hány %-át termelte ki a vállalkozás. A K&H Bank hatékony költséggazdálkodásának és kockázatkezelésének köszönhetően 2011 kivételével jónak tekinthető saját tőke arányos megtérülést produkált. Az Erste Banknál a folyamatos és egyre nagyobb mértékű értékvesztések miatt a mutató a végtörlesztés által nem érintett években is rossz eredményt mutat. 10. táblázat: Üzemi eredmény10/Összes eszköz alakulása (millió ft-ban) 2010

2011

2012

K&H

= 3,51%

= 2,50%

= 4,55%

Erste

= 2,84%

= -2,12%

= 2,61%

A ROA mutató azt mutatja meg, a vállalkozás milyen teljesítményt tud felmutatni a rendelkezésére bocsájtott eszközök felhasználása és/vagy igénybevétele mellett. Abból kifolyólag, hogy a bankok által kezelt vagyon összege a többszöröse a saját tőkének (lásd fent), ezért a mutató abszolút értéke kisebb, mint a ROE mutatóé. Az eredményt tekintve

10

Az Erste Bank beszámolójában megtalálható volt ez a tétel, a K&H Bank beszámolója esetén így számoltam ki az értéket: nettó kamat-, illetve nettó jutalék- és díjbevétel, továbbá a kereskedési eredmény, illetve az értékvesztés előjelhelyes összege.

33

mégis nagy a hasonlóság az előző mutatóval: a K&H értékei rendre jelentősen felülmúlják az Erstéét, továbbá csak az Erste Banknál fordul elő negatív érték már üzemi szinten is.

34

Hitelnyújtás folyamata konkrét példán keresztül A következő oldalakon leírom az ügyfelek hiteligénylésének és -elbírálásának a folyamatát, elemzem őket számviteli kimutatások alapján, majd azt követően összehasonlítom a két ügyfelet a hitelvisszafizető-képességi szempontok alapján, illetve elemzem a korábban említett hitellimit számításoknak való megfelelést. A két fiktív ügyfelet Festék-ker. Kft. és Gabona-ker. Kft. névvel illettem (a Gabona-ker. Kft. kapcsolt vállalkozása a Gabona-termelő Bt.). Mindkét ügyfél a kis- és középvállalati szegmensből van, a banknak már meglévő ügyfele, és új banki terméket szeretnének igénybe venni. Az ügyfeleknek már van kinevezett kapcsolattartójuk, az ügyfél kérelme először hozzájuk kerül. A személyes igényfelmérés és elbeszélgetés után a kapcsolattartó általános előszűrést végez az ügyfélre vonatkozóan. Ennek keretében: 

ellenőrzi a cég alapadataira vonatkozó helyes közlés tényét (például az Opten cégtárból), többek között: o tulajdonosok és vezetőség korábbi tevékenysége, kapcsolatuk o vállalkozás

tevékenysége,

társasági

formája,

korábbi

felvásárlás,

egybeolvadás, stb. o kapcsolt vállalkozások helyzete, tevékenysége 

Önmagában kizárást eredményező tényezők többek között: o a vállalkozás felszámolás vagy végrehajtás alatt áll o a vállalkozásnak jelenleg is rendezetlen tartozása látható a KHRadatbázisban o a vállalkozás ellen végrehajtási eljárás van érvényben o negatív saját tőkével rendelkező vállalkozások



ellenőrzi, van-e fennálló hitel vagy pénzügyi lízing jellegű tartozása más intézmény felé, és van-e ezek között késedelmes (ezt a KHR-rendszerből11 teheti meg)

11

A Központi Hitelinformációs Rendszer egy országos szintű adatbázis, melyet a hitelintézetek és egyéb pénzügyi szolgáltatók működtetnek. Az adatbázisból lekérdezhető az ügyfelek fennálló és már lezárt tartozása, különös tekintettel a késedelmes fizetésekre.

35



van-e fennálló köztartozása, került-e végelszámolás alá, terhelve van-e jelzáloggal az esetlegesen fedezetként felajánlott ingatlan más által, és hányadik ranghelyen áll vagy hányadik ranghelyre kerülhet a bank jelzálogjoga



volt-e/van-e már kapcsolata a K&H-val (és ha vége lett, hogyan végződött)

Fontos az ügyfél és a bank közötti bizalom kiépülése és fennmaradása. A kapcsolattartó ezeket az információkat a lekérdezés előtt az ügyféltől is megkérdezi, már csak azért is, hogy felmérje kooperációs szándékát. Ez érthetően különösen fontos a banki szolgáltatásnyújtásban, hiszen az ügyfél megbízhatóságáról alkotott kép az egyik legfőbb biztosíték az ügylet mögött. Az előszűrés után a kapcsolattartó rögzíti a banki nyilvántartásba a vállalkozótól beszerzett pénzügyi táblákat, számviteli kimutatásokat, majd ezt kiegészíti szubjektív véleménnyel. A rendszer három tényező szerint minősíti a vállalkozást: 

szubjektív: az ügyfél jövőbeli üzleti kilátásai, az érdekcsoportjainak helyzete és pozíciója, a vezetés és a tevékenység minősége, kockázata



objektív: számviteli kimutatások (mérlegek és eredménykimutatások), évközi eredmények értékelése mutatószámok segítségével



viselkedési: az ügyfél korábbi hozzáállása a hitelek és lízingek teljesítéséhez, vállalt és tényleges számlaforgalom, stb. Ez a tétel nyilván csak meglévő ügyfelek esetében merül fel.

A tényezők minősítésénél az ügylet bedőlésének a valószínűsége (Probability of Default, PD) jelenti az értékelési alapot. A három szemponton elért értéke alapján a minősítő rendszer beosztja az ügyfelet egy 1-től 12-ig terjedő skála valamelyik kategóriájába. Az 19-ig értékek a teljesítő kategóriák, a 10-12-ig pedig céltartalék képzése történik az ügylet bizonyos százalékára.

36

11. táblázat: KBC masterscale a nem lakossági ügyfelek minősítésére

Forrás: K&H konszolidált kockázati jelentés 2012. A minősítés eredményének ismeretében a kapcsolattartó előterjesztést ír a megfelelő döntéshozónak az előterjesztés céljáról és az ügyfél minden olyan jellemzőjéről, amely fontos lehet az elbírálás céljából, többek között a rendszer a hitellimitet is figyelembe veszi. A PD-érték, illetve az összkitettség és annak árazása megszabja a szükséges döntéshozói szintet, illetve azt, hogy a kockázatkezelő bevonása indokolt-e és milyen befolyásoló jogkörrel bír. Az egyszerűség kedvéért feltételezem, hogy esetünkben a kapcsolattartó egyben a döntést is meghozhatja az ügyről.

Festék-ker. Kft. Az Festék-ker. Kft. azzal a kéréssel fordult hozzánk, hogy finanszírozást biztosítsunk neki az új szállítói részére történő előleg megfizetéséhez. Ehhez 7 millió Ft, 3 éves futamidejű forgóeszköz-hitelt szeretne felvenni. A Festék-ker. Kft. 1996-ban alakult, fő tevékenysége autófestékek illetve ehhez kapcsolódó szerszámok, eszközök, segédanyagok értékesítése. A cég másodlagos profilja – amit a válság okozta bevételkiesés miatt indított be - ipari jellegű lakkok, korrózióvédő bevonatok,

ipari padlórendszerek, tűzvédő lakkok, továbbá bútoripari festékek

forgalmazása. A társaság egy családi vállalkozás, a tulajdonosok és a vezetőség személye megegyezik. A cég székhelye és fő tevékenységi helye Miskolcon van, de fióktelepe van még Egerben is.

37

A cég főbb vevői nagyobb vállalkozások, illetve néhány önkormányzati tulajdonú vállalkozás. A vállalkozásnak banki terméke és folyószámlája csak nálunk van, az alapítástól kezdve. Noha a kereskedelmi szektor teljesítményét jelentősen visszavetette a válság, a vállalkozás a következő 3 évre növekedést prognosztizál mind az árbevételében, mind a profitjában. Ennek oka, hogy ebben ez év áprilisában szerződést kötött több külföldi gyártó vállalattal a készletek beszállításáról, nem pedig egy magyar importőrön keresztül szerzi be ezeket, mint ahogy eddig tette. Ennek következtében mintegy 30%-kal csökken az eladott áruk beszerzési értéke. Ez természetesen lehetőséget nyújt a saját árak csökkentésére (és így piaci részesedés növelésére), miközben a saját árrését növelni tudja a Kft. A vállalkozás 19 főt foglalkoztatott 2012-ben. A Kft. jelenlegi K&H-s kötelezettségei: -

30 millió Ft-os folyószámla-hitelkeret (mely egy évre szól, de minden lejáratkor van lehetőség megújításra), kihasználtsága általában 26-29 millió Ft között szóródik

-

4,94 millió Ft éven túli forgóeszköz-hitel

-

2 db CHF alapú gépjármű lízing, jelenlegi értékük 1,1 millió Ft, lejáratuk 2014.06.02.

Iparági helyzet: 12. táblázat: A hazai járműipar értékesítése volumenindexének alakulása (előző év=100%) Év

Járműgyártás

2008

100,5

2009

71,4

2010

116,6

2011

111,8

2012

108,4

Forrás: KSH A magyar járműgyártás 2009-ben majdnem 30%-kot zsugorodott, azóta minden évben javult a helyzete, így összességében nem olyan rossz a kép.

38

13. táblázat: A kiskereskedelmi eladási forgalom főbb árucsoportonként 2008- (millió Ft) Árucsoport

2008

2009

2010

2011

2012

Új gépjármű

784 046 422 945 386 593 300 517 310 644

Használt gépjármű

273 074 206 266 145 936 144 036 131 921

Új és használt motorkerékpár Gépjárműalkatrész

24 310

21 056

16 307

9 555

7 878

322 564 285 090 344 486 352 336 293 624

Gépjármű-kiskereskedelem 1 403 993 935 357 893 322 806 445 744 067 Forrás: KSH Az új gépjárművek vásárlása 2009-ben esett vissza majdnem 50%-kal, aztán folytatta ezt a tendenciát; 2012-ben a forgalom a 2008-as 40%-a volt. A használt gépjármű értékesítés 50%-kal, a motorkerékpáré kétharmaddal esett vissza 4 év alatt. A gépjárműalkatrészek terén volt egyedül „minimális” visszaesés, mindössze 10%-os, valószínűleg azért mert új autók helyett a tulajdonosok felújították a használtjaikat. Ezek az adatok közvetve kapcsolódnak az autófesték-nagykereskedelemmel foglalkozó társasághoz, ugyanakkor mégis relevánsan mutatják a potenciális vevőkör fogyasztási hajlandóságának csökkenését.

Számviteli jellemzők: Az általános bemutatás után a vagyoni, pénzügyi és jövedelmezőségi helyzetét elemzem a vállalkozásnak mutatók segítségével.

Likviditás: 14. táblázat: Likviditási mutatók a Festék-ker. Kft-nél Mutató neve

Mutató képlete

Likviditás I.

Forgóeszközök/RLK

Likviditás II.

(Forgóeszközök-Készletek)/RLK

Likviditás III. (Értékpapírok+Pénzeszközök)/RLK

2010

2011

2012

117,00% 122,24% 128,48% 45,73%

54,43%

61,61%

2,08%

5,55%

10,85%

39

A likviditási mutatók azt mutatják meg, hogy a forgóeszközök (illetve azok egy része) hány százalékban fedezik az egy éven belüli kötelezettségeket. A tevékenység jellegét tekintve érthető, hogy a forgóeszközökön belül a készletek képviselik a legnagyobb súlyt. A mutatók közül csak a készleteket is figyelembe vevő éri el a 100 százalékot. Ez jelenti azt, hogy a vállalkozás képes teljesíteni a rövid lejáratú kötelezettségeit likvidnek tekinthető eszközökből.

Vagyoni helyzet: 15. táblázat: Vagyoni mutatók a Festék-ker. Kft-nél Mutató neve

Mutató képlete

2010

2011

2012

Bef. Eszk. Aránya

Befektetett eszközök/Mérlegfőösszeg

40,27%

40,01%

38,85%

Forgóeszközök/Mérlegfőösszeg

59,67%

59,93%

61,15%

Saját tőke/Mérlegfőösszeg

43,11%

47,95%

50,57%

Kötelezettségek/Mérlegfőösszeg

56,55%

51,45%

48,99%

Forgóeszközök aránya Saját tőke aránya Kötelezettségek aránya Tőkefeszültség

Kötelezettségek/Saját tőke

131,18% 107,29% 96,87%

Saját tőke/Befektetett eszközök

107,06% 119,86% 130,16%

Befektetett eszközök fedezettsége I. Befektetett

(Saját tőke+Hátrasorolt és Hosszú

eszközök

Lejáratú kötelezettségek)/Befektetett

fedezettsége II.

eszközök

Saját tőke növekedése Készletek fordulatszáma

Saját tőke/Saját tőke előző év

120,84% 125,91% 133,75%

101,78% 102,15% 102,11%

Értékesítés nettó árbevétele/Készletek 343,89% 483,51% 494,62%

Az eszközök szerkezete megfelel egy átlagos kereskedelmi profilú vállalkozásnak, azaz a forgóeszközök képviselik a nagyobb arányt. A saját tőke 50 százalék körüli aránya szintén jó, ráadásul a mutató értéke javuló tendenciát mutat.

40

A befektetett eszközök fedezettségének értéke szintén jó eredmény, azt jelzi, hogy a saját tőke teljes mértékben fedezi a befektetett eszközök állományát, azaz a teljes kötelezettség állományt teljesíteni lehet a forgóeszközökből és az aktív időbeli elhatárolásokból. A készletek fordulatszáma jó mutatója a készletgazdálkodásnak. A kereskedő cégeknél ez a mutató általában többszörösen is meghaladja a 100 százalékot (azaz egy évben többször annyi készletet értékesítettek, amennyi a zárókészlet); egy gépkocsi, vagy hajógyárnál az érték bőven 100 százalék alatt lehet. Figyelembe véve, hogy a raktáron a festékekből illetve egyéb bevonó anyagokból mindig több színben kell rendelkezésre állnia készletnek, a közel ötszörös érték 2012-ben jónak nevezhető. Egyedüli negatívumként a saját tőke lassú növekedési üteme nevezhető meg. Azonban a mai gazdasági-pénzügyi helyzet tekintetében egyáltalán nem meglepő.

Jövedelmezőség: 16. táblázat: Jövedelmezőségi mutatók a Festék-ker. Kft-nél Mutató neve

Mutató képlete

2010

2011

2012

ROE

Adózott eredmény/Saját tőke

1,75%

2,10%

2,07%

ROA

Adózott eredmény/Mérlegfőösszeg

0,76%

1,01%

1,05%

Árbev. Arányos

Üzemi (üzleti) tevékenység

üzleti er.

eredménye/Nettó árbevétel

3,15%

3,07%

3,40%

Eszközök

Értékesítés nettó

fordulatszáma

árbevétele/Mérlegfőösszeg

Tőkejövedelmezőség

MSZE/Összes eszköz

124,99% 160,73% 157,41% 0,76%

1,01%

1,05%

5,41

4,69

5,04

(Üzemi (üzleti) tevékenység EBITDA

eredménye + értékcsökkenés)/Nettó árbevétel

Az alapvető számviteli jellemzők áttekintése után érdemes megnézni a vállalat készpénztermelő képességét, ezért kiszámoltam a vállalat szabad pénzáramát12 (azt az összeget, amit hitel-visszafizetésre fordíthat).

12

A részletesebb Cash-flow kimutatás a mellékletek között található meg.

41

Cash-flow 17. táblázat: Cash-flow a Festék-ker. Kft-nél Ezer Ft-ban

2010

2011

2012

Szabad CF

9070

7412

4852

Adózott eredmény +

5454

5317

5114

Működőtőke-változás13

5880

364

-108

Befektetési CF

-2264

1731

-154

Amortizáció

A pénzáramok abszolút értékben történő megjelenítéséből előzetesen ez vonható le következtetésként: a vállalkozás jelentős befektetési tevékenységet nem folytatott, sőt, 2011-ben nettó eszközeladó volt. A működőtőke változása folyamatosan csökkenti a pénzeszközök szintjét, és minimálisan bár, de az eredményből származó cash-flow is csökkent (elsősorban az amortizáció csökkenő értékének eredményeként). 18. táblázat: Követelések alakulása a Festék-ker. Kft-nél Ezer Ft-ban

2010

2011

2012

II. Követelések

33919

33538

32730

ebből: vevő- és váltókövetelés

22283

18445

16426

ebből: egyéb követelés

11636

15093

16304

Kicsit részletesebben megnézve a működőtőke elemeit, az látható, hogy a kötelezettségek nagyjából ugyanazon a szinten maradtak minden évben. A vevőkövetelésekből 2010-ben 5,2 millió Ft, 2011-benn 8,4 millió Ft, 2012-ben 6,1 millió Ft volt 60 napon túli lejáratú, ennek többsége csődeljárás, felszámolás alatt álló cégekkel szembeni. Az egyéb követelés soron az összeg nagy része rövid lejáratú kölcsön más vállalkozások felé, azonban ezek a cégek már nagy valószínűséggel nem fognak fizetni.

13

A forgóeszközök (kivéve pénzeszköz), az időbeli elhatárolások és a rövid lejáratú kötelezettségek (kivéve bankok és pénzügyi intézmények felé fennálló kötelezettségek) időbeli változását tartalmazza.

42

19. táblázat: Követelések behajthatóság szerinti csoportosítása a Festék-ker. Kft-nél Ezer Ft-ban

2010

2011

2012

Összes követelés

33 919

33 538

33 195

Ebből valószínűleg nem behajtható

16 839

20 424

19 293

49,64% 60,9% 58,12%

Behajthatatlan/Összes köv.

Amint látható, a követelésállományon belül a (valószínűleg) behajthatatlanok nagy arányt képviselnek, ez rontja a likviditást a gyakorlatban.

20. táblázat: Rövid lejáratú kötelezettségek alakulása a Festék-ker. Kft-nél Ezer Ft-ban III. Rövid lejáratú kötelezettségek ebből: szállító- és váltótartozások ebből: egyéb RLK (bank felé fennálló köt. nélkül)

2010

2011

2012

77723

68609

64481

39652

33671

26067

4305

1066

4510

A szállítóállomány folyamatos leépítése figyelhető meg a következő táblázatból, zömében ez okozta a működőtőke-változás negatív eredményét. Összességében, a szabad pénzeszközök alakulása nem fest jó képet a hitel-visszafizetés szempontjából. A cash-flow elemzése később még előkerül az ügyféllimit-számításnál.

Üzleti terv: A vállalkozás 2013. év végére 10%-os, az ezt követő 2 évre pedig 5% körüli árbevételnövekedéssel számol. Ezt a már fent említett árcsökkentéssel, és beszállító váltással kívánja elérni. Anyagjellegű ráfordításból ennél fogva kisebb mértékű növekedést tervez, továbbá a személyi jellegű költségeknél növekedést nem vár. Ezt úgy szeretné elérni, hogy 2 fő munkavállaló 2013-ban már alvállalkozóként működik, további 2 pedig részmunkaidőben.

43

Gabona-ker. Kft. A Gabona-ker. Kft. 110 millió Ft hitelt szeretne 10 éves lejáratra felvenni, méghozzá a Növekedési Hitelprogram első pillérének keretéből. A felvett hitelből egy gabona terménytárolót szeretne építeni a vállalkozás. Mint ismeretes, a jegybank által refinanszírozott hitelt a kereskedelmi bank maximum 2,5 %-os THM-mel hitelezheti tovább. A Gabona-ker. Kft. – lévén az elmúlt két év átlagában, a 2004. évi XXXIV. évi törvény értelmében KKV – hozzájuthat ehhez a forráshoz, azonban kikötés, hogy a teljes futamidő alatt nem nőhet túl a KKV kategórián. KKV-nak számít az a vállalkozás, amely 250 főnél nem foglalkoztat többet, és éves nettó árbevétele nem lehet több, mint 50 millió euró illetve a mérlegfőösszege nem lehet több, mint 43 millió euró. Ha a vállalkozás kinőne a KKV keretei közül, akkor vissza kell fizetnie a hitelt a banknak (amely aztán visszafizeti a jegybanknak). A Borsod-Abaúj-Zemplén megyében működő cég viszonylag fiatal, 2010 márciusában kezdte működését. Fő tevékenységi köre gabona-nagykereskedelem. A térségben viszonylag ritka a gabona termelőktől történő felvásárlásával, tárolásával, majd azok továbbértékesítésével foglalkozó társaság. A Gabona-ker. Kft. a behatoló árstratégiájával a piacon viszonylag hamar nagy részesedést tudhat magáénak. Vevői között egyaránt megtalálhatóak nagyobb részvénytársaságok, illetve helyi gazdák is. A cég ezen felül integrátori tevékenységet is végez. Műtrágyát, vetőmagot ad el a gazdáknak, tárolja a terményeiket, majd a gazda által learatott új terményt felvásárolja és továbbértékesíti. A társaság egy családi vállalkozás, két testvér a tulajdonos, illetve tulajdonolják még a Gabona-termelő Bt-t, amely elsősorban kukorica, búza és napraforgó termesztéssel foglalkozik. Ez a Bt. már 16 éve működik, előtte egyéni vállalkozóként a szülők foglalkoztak ezzel a tevékenységgel. A Gabona-ker. Kft. jelenleg fennálló ügyletei a K&H Banknál: -

70 millió Ft éven túli folyószámlahitel, lejárata 2014.11.24

-

80 millió Ft éven túli forgóeszközhitel: Ezt a hitelt taktikai készlet vásárlásra használta fel, lejárata 2016.11.25. A taktikai készlet alatt azt a készletállományt értjük, amely hosszabb ideig a vállalkozás tulajdonában marad, mert nem hasznosítják rövid időn (néhány év, esetleg néhány hónap) belül, azonban azért történt korábban a vétel, mert az ára alacsony volt.

44

A tulajdonosok másik vállalkozása, a Gabona-termelő Bt. a K&H Bankon kívül egy másik nagybanknál rendelkezik folyószámlával, és ott van folyószámlahitele.

Iparág helyzete 21. táblázat: A mezőgazdasági termékek értékesítésének (felvásárlásának) volumenindexei (2008–) előző év =100% Év

Ebből

Növénytermesztési és kertészeti termékek

gabonafélék

ipari növények

zöldség gyümölcs

2008

108,8

121,4

66,8

90,0

192,8

2009

106,9

115,7

104,8

88,9

97,4

2010

75,6

79,9

73,1

62,2

64,1

2011

93,7

87,7

100,2

116,4

73,6

2012

99,6

90,6

119,1

108,1

105,3

Forrás: KSH A táblázatból leolvasható, hogy 2012-re gyakorlatilag a gabonafélék kivételével az összes növénytermesztési ágazatban növekedés tapasztalható az értékesítésekben.

22. táblázat: A fontosabb szántóföldi növények termésátlaga (2008-) kg/hektár Év

Gabonafélék Búza Kukorica Árpa Napraforgó-mag Repcemag

2008

5 790 4 980

7 470 4 450

2 670

2 650

2009

4 720 3 850

6 390 3 320

2 350

2 220

2010

4 730 3 710

6 470 3 360

1 930

2 050

2011

5 110 4 200

6 500 3 780

2 370

2 250

2012

3 760 3 750

4 000 3 620

2 140

2 510

Forrás: KSH A fenti táblázatban azoknak a terményeknek a termésátlaga látható, amelyeket a Gabonaker. Kft. értékesít. A kedvezőtlen időjárási körülményeknek „köszönhetően” mintegy 26,4%-kal visszaesett 2012-ben a gabonafélék termésátlaga. Ezen az eredményen belül messze a legrosszabb a kukoricáé volt, az egyetlen minimális növekedést a repcemag termésátlagában tapasztalható. 45

23. táblázat: A fontosabb növénytermesztési termékek felvásárlási átlagára (2008–) [Ft/kg] Év

Búza Kukorica, morzsolt Árpa Napraforgómag

2008

40,1

28,2

36,1

80,0

2009

29,9

27,2

26,7

58,6

2010

39,2

36,9

29,3

90,0

2011

51,2

47,9

49,8

108,8

2012

60,4

55,9

54,8

133,8

Forrás: KSH A termelékenységi értékek csökkenésével párhuzamosan jelentős, 10-20%-os áremelkedés volt tapasztalható a felvásárlási árak tekintetében is. Különös mértékben a napraforgómag és a búza ára nőtt. A mezőgazdaság összességében egy elég sikeres ágazat Magyarországon, amiben nem kis szerepe van a nagymértékű EU-támogatásoknak, habár a szezonalitásnak és az időjárás változásnak nagymértékben ki van téve.

Számviteli kimutatások elemzése A következő oldalakon a Gabona-ker. Kft. megalakulása óta publikált beszámolóit fogom elemezni, a Festék-ker. Kft-hez hasonlóan.

Likviditás: 24. táblázat: A likviditási mutatók a Gabona-ker. Kft-nél Mutató neve

Mutató képlete

Likviditás I.

Forgóeszközök/RLK

128,12% 151,03% 116,52%

Likviditás II.

(Forgóeszközök-Készletek)/RLK

77,38% 126,88% 50,64%

Likviditás III. (Értékpapírok+Pénzeszközök)/RLK

2010

4,19%

2011

1,40%

2012

18,90%

A cég likviditása csak a legszélesebb eszközosztályt figyelembe vevő likviditás I. mutatónál éri el a kívánt 100 százalékot, a többi esetben nem. A kereskedelmi profil magyarázza ezen értékeket.

46

Vagyoni helyzet: 25. táblázat: Vagyoni mutatók a Gabona-ker. Kft-nél Mutató neve

Mutató képlete

2010

2011

2012

0,00%

3,45%

22,08%

Forgóeszközök/Mérlegfőösszeg

100,00%

96,55%

77,52%

Saját tőke/Mérlegfőösszeg

21,95%

36,07%

19,67%

Kötelezettségek/Mérlegfőösszeg

78,05%

63,93%

80,33%

Bef. Eszk. Aránya Befektetett eszközök/Mérlegfőösszeg Forgóeszközök aránya Saját tőke aránya Kötelezettségek aránya Tőkefeszültség

Kötelezettségek/Saját tőke

355,61% 177,24% 408,40%

Befektetett eszközök

Saját tőke/Befektetett eszközök

0,00%

1046,55% 89,08%

0,00%

1046,55% 151,60%

0,00%

307,85% 189,13%

fedezettsége I. Befektetett

(Saját tőke+Hátrasorolt és Hosszú

eszközök

Lejáratú kötelezettségek)/Befektetett

fedezettsége II.

eszközök

Saját tőke növekedése Készletek fordulatszáma

Saját tőke/Saját tőke előző év

Értékesítés nettó árbevétele/Készletek 490,98% 3877,72% 694,04%

A vagyoni helyzet mutatói rendkívül egyedi képet mutatnak, mégpedig a cég fiatal mivoltából fakadóan. Kereskedő vállalatnak megfelelően az eszközök majdnem 80%-a forgóeszköz. A saját tőke aránya hektikusan változik, a 2012. év végi 20% kritikus érték. A befektetett eszközök fedezettsége megfelelő, de csak azért, mert alapvetően nagyon kevés a befektetett eszköz. Egyértelműen nagyon jó ütemű a saját tőke növekedése, és a készletek fordulatszáma is jó. Figyelembe véve a nagykereskedelmi profilt, és a gabonaárusítást, a 2011-es érték rendkívül magas.

47

Jövedelmezőség 26. táblázat: Jövedelmezőségi mutatók a Gabona-ker. Kft-nél Mutató neve

Mutató képlete

2010

2011

2012

ROE

Adózott eredmény/Saját tőke

79,57%

67,52%

47,13%

Adózott eredmény/Mérlegfőösszeg 17,46%

24,35%

9,27%

4,52%

4,20%

ROA Árbev. Arányos üzleti

Üzemi (üzleti) tevékenység

er.

eredménye/Árbevétel

Eszközök

Értékesítés nettó

fordulatszáma

árbevétele/Mérlegfőösszeg

Tőkejövedelmezőség

MSZE/Összes eszköz

9,98%

194,46% 598,70% 304,19% 17,46%

24,35%

9,27%

A jövedelmezőségi mutatók is nagyon jó képet festenek a vállalkozásról, még úgy is, hogy romlik az értékük. Ám e mögött nem a vállalkozás gyengélkedése állhat, hanem az, hogy hamarosan a vállalat eléri a növekedési szakaszának a határát. Összességében a pénzügyi, vagyoni, jövedelmezőségi mutatók meglehetősen nagy ingadozást mutatnak, mely elsősorban a vállalat fiatalságával magyarázható. A tendencia stabilizálódni látszik, ám a több helyen is kiugróan teljesítő 2011-es év adatai egyértelműen kilógnak a sorból, és valószínűleg nem lesz ismétlés.

Cash-flow 27. táblázat: Cash-flow a Gabona-ker. Kft-nél Ezer Ft-ban

2010

2011

2012

Szabad CF

405

6461

107265

12984 34279

42406

Tárgyévi CF

Működőtőke vált. -12579 -32471 -27771 Befektetési CF

0

-4653 -92630

A cash-flow vizsgálata pozitív eredményt tartogat. A szabad pénzáram nagy mértéke elsősorban az eredmény nagyon magas értékének köszönhető. A működőtőke változás minden évben negatív volt, ez a növekvő vállalatok sajátja. A befektetési cash-flow több mint 90 millió Ft-os értéke 2012-ben nagy beruházásokra utal. A cash-flow alapján kiválóan teljesít a vállalat. 48

A 326 millió Ft-os vevőállományból mindössze 11 millió Ft a lejárt követelés, de ez is csak minimálisan haladja meg a 30 napot. 28. táblázat: Működőtőke összetétele a Gabona-ker. Kft-nél Tényező

2010

Szállítói kötelezettség változása

2011

2012

50847 23640 136515

Egyéb RLK változása

1298

-935

-128

Passzív IE változása

0

0

0

Vevőkövetelés változása

-35437 -45634 43962

Készletek és értékpapírok változása -29287 -9542 -206361

Aktív IE változása

0

0

-1759

Ahogy az felfutó vállalkozásnál lenni szokott, a szállítói kötelezettségek drasztikusan nőnek a nagyobb készletigény következtében. Megjegyzendő még, hogy a kisebb gazdaságokkal termeltetési szerződés alapján, kompenzáció útján rendezi vevői és szállítói kapcsolatait.

Üzleti terv: A Gabona-ker. Kft. egy táblázatot is mellékelt a kérelmében, melyben 2013-ra dolgozta ki az árbevétele, önköltsége és bruttó haszna alakulását termékenként bontva. 29. táblázat: A Gabona-ker. Kft. egyes termékek árbevétele, önköltsége és bruttó haszna 2012-ben Növény

Árbevétel (Ft) Önköltség (Ft) Bruttó haszon (Ft)

Őszi búza

149.949.800

80.742.200

69.207.600

Repce

33.129.600

21.297.600

11.832.000

Napraforgó

118.128.400

54.520.800

63.607.600

Kukorica

313.894.035

109.613.790

204.280.245

Szója

35.221.500

15.654.000

19.567.500

Összesen

650.323.335

281.828.390

368.494.945

49

30. táblázat: A Gabona-ker. Kft. egyes termékek árbevétele, önköltsége és bruttó haszna 2013-ban (terv) Növény

Árbevétel (Ft) Önköltség (Ft) Bruttó haszon (Ft)

Őszi búza

251.419.200

125.709.600

125.709.600

Repce

46.204.200

29.181.600

17.022.600

Napraforgó

113.591.700

50.485.200

63.106.500

Kukorica

428.864.200

158.002.600

270.861.600

Szója

23.400.000

11.232.000

12.168.000

Tavaszi árpa

12.597.000

9.945.000

2.652.000

Összesen

876.076.300

384.556.000

491.520.300

Az adatokból kiszámolható, hogy 2013-ra 35%-os árbevétel növekedéssel számol a társaság, akárcsak az önköltség tekintetében. Ebből következően várhatóan piacot szerez a 2013-as évben a társaság, mindazonáltal a termékek átlagos fajlagos önköltsége nem csökken.

50

Összehasonlítás Ügyféllimit-számítás Az alábbi táblázatban közlöm a korábban felvázolt limitek közül a Festék-ker. Kft. és a Gabona-ker. Kft. limitjeit, majd a tényleges eladósodottsági számait, ebből állapítom meg, hogy a vállalkozások túlhitelezettek-e, vagy sem. A limitek közül az (1), (2) és (4) képletekkel fogok számolni. Ennek az oka, hogy ezzel a három limittel mind a vagyoni, mind a jövedelmezőségi oldalról vizsgálom a hitelképességet és a kockázatot, így nem marad ki releváns tényező az összehasonlításból. A (3)-as és az (5)-ös limitekkel nem számolok. Azért teszem ezt, mert a (3)-as képlethez a jelenlegi hitelek és lízingek jövőbeni kamatait kéne megbecsülnöm, ami a változó kamatozású ügyletek miatt félrevezető eredményt is adhatna, az (5)-ös képlethez pedig nem áll rendelkezésemre elég adat. A K&H Bank a kis-és középvállalkozási kategóriába eső ügyfelek esetében az alant következő 3 limitből az utolsóval számol, a többit én dolgoztam ki Horváth Lajos cikke alapján. A Banknál azonban az utolsó limit sem képez kizáró korlátot, csupán egy tényező a sok közül. A vállalat mérlegszerkezete mellett ugyanolyan fontos szerepet tölt be a kapcsolattartó saját véleménye a cégről, illetve az, hogy a cég képviselője és a kapcsolattartó ugyanúgy látja-e a cég jövőjét, lehetőségeit, a cég piacát. Ha a kapcsolattartó az előszűrés alapján bár nem bukkan kizáró okra, de úgy ítéli meg, az ügyfél teljességgel alkalmatlan a hitelezésre és nincs tisztában cége helyzetével, akkor az ügyletet elutasíthatja. Ha azonban a hitelbírálat folytatódik, akkor a kapcsolattartó a saját benyomását, illetve a 3 minősítési szempontot (objektív, szubjektív, viselkedési) figyelembe véve előterjesztést ír. Az előterjesztést, illetve a pénzügyi kimutatásokat és az ügyfélminősítést a döntéshozók kapják meg. A döntés a kis- és középvállalkozások esetében egyedi, kivételesen rossz pénzügyi helyzet esetén fordul elő az, hogy már a pénzügyi mutatók alapján rögtön elutasítják a céget. A mutatókon kívül is vannak kizáró okok az ügylet megkötésére, ezek az állami szervekkel kapcsolatos fizetési elmaradások, illetve a vállalkozás további működésének megszűnésére utaló jelek: végelszámolás, felszámolás, végrehajtás, stb. A következő táblázatban a Festék-ker. Kft. egyes hitellimitjeinek értékei láthatóak, mégpedig a következő módon számolva: 51



a rövid lejáratú hitelek összege szorozva 1,3-mal nem lehet magasabb a forgóeszközök értékénél (ha ezt teljesíti a vállalkozás, akkor legalább 130%-os a rövid távú likviditási mutatója)



a hitelállomány összege nem lehet nagyobb, mint a tárgyévi adózott eredmény és az amortizáció összegének háromszorosa (mivel hároméves lejáratú az új hitel);



A hitelállomány nem lehet nagyobb a mérlegfőösszeg 40 százalékánál (kereskedelmi vállalatok esetében a K&H Bank elvár 30%-os saját tőke arányt, a maradék 70%-ot felosztottam 40%-os hitel arányra és 30%-os egyéb forrás arányra)

A felvázolásból látszik, az első limit értékét a vállalat rövid távú hiteleivel kell szembe állítani, a másodikat és a harmadikat pedig a teljes hitelállománnyal. Ezek szerepelnek az alábbi táblázatban a „tényleges” című oszlopban. 31. táblázat: Az egyes limitszámítási módszerek által megállapított hitellimitek a Festék-ker. Kft. esetében 2012-ben (ezer Ft-ra kerekítve) Limit neve

Limit számítása

Likviditás

Forgóeszközök

(rövid távú)

osztva 1,3-mal

Hitel-

(Adózott

visszafizetési

eredmény+ÉCS)

képesség

háromszorosa

Mérlegszerkezet

A mérlegfőösszeg 40%-a

Limit értéke

Tényleges

Új hitellel tényleges

63729

33904

36237

14766

35797

42797

54198

35797

42797

Az értékeket vizsgálva az látható, a Festék-ker. Kft. egyedül a hitel-visszafizetési képesség alapján számolt mutató esetében van „túlhitelezve”, de ott több mint 200 százalékosan. A hitel-visszafizetési képesség alapján számított limit különösen jó mérőszáma az adósság visszafizető képesség méréséhez. Noha az összes kötelezettség súlyozott lejárata kisebb értéket adna három évnél, látható, hogy három év alatt se tudná ezeket visszafizetni a vállalat az adózott eredmény + ÉCS összegéből, így nem számoltam súlyozással. A számítások összességében azt a képet adják, hogy a vállalkozás mérlegszerkezet tekintetében jó adós. Azonban a jövedelmezőségi képességre alapozott törlesztő képessége 52

meglehetősen gyenge. A jövedelmezőségi limitnél épphogy, csak befér a limitbe az érték, még az új hitel figyelembe vétele nélkül. Ez az eredmény megerősíti a stabil lábakon álló, de a válság, illetve alacsony hatékonyság miatt minimálisan növekedő cég képét. Ez a cég vezetőinek reményei szerint megváltozik a tárgyévben az új beszállítói kapcsolatnak és a piacszerzésnek köszönhetően. A Gabona-ker. Kft. esetén a limitek vetítési alapja a hitel-visszafizetési képesség alapján számolt kivételével megegyezik. Az említett mutató értékét a következő képlettel határozom meg: (Adózott eredmény+ÉCS)*

(6),

ahol a tört számlálójában összeszoroztam a cég fennálló illetve igényelt ügyletének az értékét a lejáratig hátralévő évekkel (kerekítve), és elosztottam a teljes fennálló és új hitelek állományával. Így megkaptam a hitelek értékével súlyozott átlagos hátralévő futamidejét. 32. táblázat: Az egyes limitszámítási módszerek által megállapított ügyféllimitek a Gabona-ker. Kft. esetében 2012-ben (ezer Ft-ra kerekítve) Új Limit neve

Limit számítása Limit értéke Tényleges

hitellel tényleges

Likviditás

Forgóeszközök

(rövid távú)

osztva 1,3-mal

259206

77967

88967

247572

137967

247967

173884

137967

247967

Hitelvisszafizetési

(6) képlet alapján

képesség Mérlegszerkezet

A mérlegfőösszeg 40%-a

A Gabona-ker. Kft. helyzete már jobban alakul. Likviditás alapján többszörösen túlteljesíti az elvárásokat, jövedelmezőségi helyzete is megfelelő. A problémás terület itt a mérlegszerkezet. A vállalat még a növekvő stádiumában van, érthető hogy az átlagosnál nagyobb mértékben is hajlandó lenne eladósodni a piacszerzés érdekében. Minimális korlátot még a hitel-visszafizetési képesség alapján számolt mutató jelez, azonban itt mindössze 400 ezer Ft-ról van szó. 53

Ügyféllimit-számítás terén azonban még egy dolgot nem vettem figyelembe a Gabona-ker. Kft-nél, ez pedig a kapcsolt vállalkozás. Mint leírtam, a Gabona-ker. Kft. és a Gabonatermelő Bt. tulajdonosai megegyeznek, a Gabona-termelő Bt. gabonatermelőként, míg a Gabona-ker. Kft. integrátorként működik. Ezzel a két vállalattal bizonyos fokú vertikális integrációt valósítanak meg a tulajdonosok. A Gabona-ker. Kft. ügyletei mögötti garancia részben a magánszemély tulajdonosok, részben a Gabona-termelő Bt. kezessége. Így hát logikusnak tűnik az a lépés, hogy együtt elemezzem limit-megfelelés szempontjából a két társaságot. A Gabona-termelő Bt-nek 4 különböző pénzügyi lízingje van, mindegyik más lízingtársaságnál. A négy lízing jelenlegi értéke 58 millió Ft, ebből 16,454 millió Ft rövidlejáratú. A tényleges eladósodottságnál minden esetben összevontam a két vállalat ügyleteinek értékét, közös adóscsoportként kezelve őket. Az első és a harmadik limit megállapításnál hasonlóan jártam el. A hitel-visszafizetési képesség alapján számolt limit a következőképpen áll össze: (Gabona-ker. Kft. (Adózott eredmény + ÉCS) + Gabona-termelő Bt. (adózott eredmény + ÉCS) *

(7)

)

Mérlegszerkezet esetén a Gabona-termelő Bt. esetén 25%-os hitel arányt tartottam elfogadhatónak, abból kifolyólag, hogy termelő profilú vállalkozás (50%-os a saját tőkekövetelmény, 25% marad az egyéb idegen forrásokra). 33. táblázat: Az egyes limitszámítási módszerek szerint megállapított ügyféllimitek a Gabona-ker. Kft. és a Gabona-termelő Bt. esetében összevonva (ezer Ft-ra kerekítve) Limit neve

Likviditás (rövid távú)

Limit számítása

Limit értéke Tényleges Új hitellel tényleges

Forgóeszközök/1,3

319671

94421

105421

(7) képlet alapján

730177

195746

305746

Hitelvisszafizetési képesség 54

Gabona-ker. Kft. mérlegfőösszeg * Tőkekövetelmény

40% + Gabonatermelő Bt.

277909

195746

305746

mérlegfőösszeg * 25%

Az újabb táblázat már csak a tőkekövetelmény soron jelez figyelemfelhívó értéket. A helyzet azonban itt is javult, az eltérés az új ügylettel terhelt mérleg és a limit között már kevesebb, mint 10%.

Egyéb tényezők a hitelbírálatnál Ahogy az elemzésből kikövetkeztethető, a Gabona-ker. Kft. esetét limit-megfelelés szempontjából nem szükséges túlbonyolítani. Különösen jól teljesítő vállalkozásról van szó, amely mögött stabil magánszemély tulajdonosok és kapcsolt vállalkozás áll. A cég egyedüli bizonytalanságot okozó tényezője a fiatalsága, és ebből következően a mérlegben túl nagy arányban jelen lévő hitelei. Azonban ezt bőven kompenzálják a jövedelmezőségre alapozott limitszámítások, a hitel-visszafizetési képesség esetében számolt limit több, mint kétszeresen meghaladja a várható eladósodottságot. A Festék-ker. Kft. helyzete teljesen más, itt már kérdéses a vállalat tovább hitelezhetősége. Az áttekinthetőség kedvéért pontokba szedem a vállalkozás hitelezhetősége mellett és ellen szóló érveket. Pozitívumok: 

Több mint egy évtizede a bank ügyfele, megbízható adós volt eddig, hitel és lízing törlesztő részlet elmaradásai nem voltak.



Megfelelő mérlegszerkezet – jó és folyamatosan javuló saját tőke/mérlegfőösszeg arány (50 % fölött).



Sokféle termék értékesítése – a vevők az autó- és a bútoriparból kerülnek ki.



A tulajdonosok és a vezetőség személye megegyezik. Ez garantálja a menedzsment elkötelezettségét a cég felé.



Két nagyvárosban is értékesít.



Megfelelő készlet fordulatszám 55



Jövőbeli tervek – új beszállítók, nagyobb árrés, vélhetően piacszerzés

Negatívumok: 

Válságágazatban tevékenykedik.



A 30 millió Ft-os folyószámla-hitelkeretét folyamatosan kb. 90%-ban kihasználja.



Nincs érdemi beruházás, az értékcsökkenést sem pótolja, 2011-ben eszközt adott el.



Gyenge (2% körüli) saját-tőke növekedési arány évek óta.



Gyenge Cash-flow termelő képesség.



Kérdésesen behajtható követelésállomány – a követelések több mint 50%-a problémás!

A limitek tekintetében a társaság csak a jövedelmezőségre alapozott hitel-visszafizetési képesség alapján számolt esetében volt problémás. Felmerül a kérdés, hogy a Bank a limiteket milyen súllyal veszi figyelembe. Minden limitnek meg kell-e felelnie a cégnek? A hitellimitekből esetleg készíthettem volna átlagot is, de úgy gondoltam így szemléletesebb. Látszik, hogy egy-egy tekintetében nem felelnek meg a cégek, viszont a többiben akár többszörösen túlteljesítik. A nagyon számszerű limitek mellett olyan tényezők is fontos szerepet játszanak, mint az ügyféllel kötött korábbi ügyletek tapasztalatai, a kapcsolattartó személyes véleménye, vagy olyan „szubjektív” tényezők, mint a vevők és szállítók, a tevékenység kockázata, állami vagy egyéb befolyás, és így tovább. Az ügyféllel szemben eleve elvárás, hogy a lehető legrészletesebben mutassa be cégét, mondjon el róla minden releváns információt, beszéljen a jövőbeli terveiről. A Festék-ker. Kft. helyzete problémás, biztosan sok kockázatkezelő mondaná azt „normál” esetben (ha nincs válság), hogy a cég nem hitelezhető. Ugyanakkor azt is figyelembe véve, hogy a vállalkozás eddig több mint egy évtizede megbízható adós, a fedezetek is megfelelőek, én hitelezném a céget. A jelenlegi környezetben a Festék-ker. Kft. valószínűleg találna vagy más bankot vagy takarékszövetkezetet, aki meghitelezné, ha a K&H nem tenné, és így a meglévő ügyfelek kockázatának mérhetősége is romlana, hiszen a vállalkozás eleve kétfelé oszthatná a számláján lévő forgalmat, továbbá az a veszély is felmerülne, hogy az információnyújtási hajlandósága csökken a Kft-nek, sőt akár a meglévő ügyleteit is megpróbálhatja kiváltani.

56

A jelenlegi gazdasági helyzetben eleve csak „szerencsés” szektorokban (pl. mezőgazdaság) tudja a cégek zöme hozni az „elvárt” profithányadost. A jelenlegi eredménye a cégnek inkább a gazdasági helyzet következménye (pl. a vevők jelentős része jelenleg fizetésképtelen), semmint a saját hibáié. További pozitívum az, hogy a válság hatására csökkenő forgalma miatt vezette be a második profilját, mellyel főleg a bútoriparban szeretne teret hódítani, és a személyzeti politikája is megfelelő. A Gabona-ker. Kft. esetében is javaslom a hitelezést. A vállalkozásnak a hitel 2,5%-os kamata vélhetően nem lesz nagy megterhelés; ha az eddigi évek teljesítménye alapján növekszik (bár véleményem szerint közelít a növekedési szakaszának felső határához), akkor biztos, hogy egyedül is képes lesz a kötelezettségei teljesítésére. Kevés a lejárt vevője, jó a likviditása. Egy agresszívan növekvő cégről van szó, melynek van még potenciálja a növekedésre. A cég számára kedvezőtlenebb helyzetben pedig a bank fordulhat a pénzéért a kapcsolt vállalkozáshoz.

57

Összefoglalás A fenti oldalakon bemutattam a két, hitelért folyamodó céget. Kitértem azokra a tényezőkre, melyek szerepet játszanak a hitelbírálatban. Felsoroltam a hiteligény kemény (azonnali) elutasításának kondícióit, majd tisztáztam, hogy azok nem állnak fenn ennél a két ügyfélnél. A számviteli mutatóik elemzése után megállapítottam, hogy az első cég – a Festék-ker. Kft. – teljesítményére meglehetősen rányomta a bélyegét a 2008 óta tartó válság. A jövedelemtermelő képességéből jelenleg nem tudná fedezni az új hitelét is, azonban rendelkezésére állnak megfelelő mennyiségű likvid eszközök, továbbá a saját tőke mutatója is megfelelő. A bírálatban olyan tényezők is szerepet játszanak, mint a sok éve fennálló bizalom az ügyfél és a K&H Bank között. A limitszámítás alapján a hitelvisszafizetési képesség alapján számolt limitnek nem felelt meg a Festék-ker. Kft, azonban a vagyoni-mérlegszerkezeti mutatóknak igen. A vállalkozás hitelezését javaslom, nemcsak a miatt, mert a vállalkozással kapcsolatos korábbi tapasztalatok ezt támasztják alá, hanem azért is, mert az ilyen kockázatú ügyfelet még megéri megtartani. Ha nem hiteleznénk, fenn állna a veszélye annak, hogy egy nagyobb kockázati étvággyal bíró konkurencia meghitelezné. Ez üzleti kockázatot jelentene a K&H-nak, mert ez esetben az ügyfél akár kiválthatná a meglévő K&H-s ügyleteit, és csökkenhetne az információ nyújtási hajlandósága, a számlaforgalmát átterelhetné a másik hitelintézethez. Kitértem arra is, hogy kockázatot hordoz magában az az eshetőség, ha az ügyfél más hitelintézettől hozzájut a kívánt hitelhez, és kiváltja a K&H-nál lévő ügyleteit. Továbbá szót érdemes még ejteni a folyamatosan, majdnem teljes mértékben kihasznált 30 millió Ft-os folyószámlahitelkeretről. Ebben az esetben javaslom a hitel átstrukturálásának fontolóra vételét. Látszik, hogy a cégnek tartós forgóeszköz-szükséglete van, és ezt egy több éves forgóeszköz-hitellel meg tudná oldani. Ez javítana a likviditásán is, és a bank kockázatát is csökkentené a hitel „elkopásával”. A másik vállalkozás esetében is pozitív döntést javaslok – a Gabona-ker. Kft. szinte minden tekintetben megfelel az elvárásnak. Ebben az esetben a véleményemet befolyásoló tényezők közül kevesebb szerepet kaptak a fennálló partneri kapcsolatok – hiszen ilyen sokkal kevesebb volt, mint a Festék-ker. Kft. esetében – a hangsúlyt a jó piaci potenciálra és a kapcsolt vállalkozás teljesítményére helyeztem.

58

A szakdolgozatom során bemutattam a limitszámítás egyszerűbb formáit mind vagyoni, mind jövedelmezőségi megközelítésből, és bemutattam, hogy a K&H Bankban a limitek nem mindig keményen vett korlátok, hanem sok esetben „csak” befolyásoló tényezők. Amellett érveltem, hogy a limitek közül – legalábbis a jelenlegi makrogazdasági környezetben - nem szükséges elvárni azt, hogy mindegyiket teljesítse az ügyfél. A limitek, mutatószámok és egyéb tényezők között az egyensúlyt kell megtalálni, a vállalkozást egészében kell nézni, és úgy javasolt a döntést meghozni. Ugyanakkor a limitrendszer és alkalmazása véleményem szerint máshogy kell, hogy megjelenjen a különböző ügyfélcsoportok között, méghozzá az ügyfél mérete alapján csoportosítva. A mikro vállalkozások és a lakossági ügyfelek zömének a kérelme eleve sztenderdizált rendszerbe kerül, ahol maga a scoring-modell alkot egy limitrendszert. A mikro vállalkozás – kisebb ügylet – kisebb banki bevétel logika szerint ezeknél az ügyfeleknél eleve érdemes egy költséghatékony és gyors scoring-modellt kidolgozni, hiszen így garantálható az, hogy – az alacsony hitelbírálati költségek miatt – nem lesznek túlságosan drágák az ügyletek – emellett a hitelbírálat is meggyorsul, a K&H esetében a mikro vállalkozások akár 24 óra alatt is hitelhez juthatnak. Viszont a mikro vállalkozások esetében ajánlott a „treated as retail”, azaz lakossági ügyfélhez hasonlóan történő kezelés, mert viszonylag kevés a számszerű, megfogható tényező. Nagy hangsúlyt kell helyezni a viselkedési tényezőkre is, tehát, ha az ügyfél jövedelmezőségi mutatók alapján nem tudná visszafizetni a hitelt, de a korábbi tapasztalatok alapján (ideális esetben nem volt egyetlen elmaradása soha, még a folyószámla havidíjjal sem) megbízhatóan törleszt, akkor hitelezhető. Ez természetesen még mindig nagyobb kockázatot jelent – összességében javasolt a magasabb kockázatot beépíteni az árba az ilyen jellemzőkkel rendelkező mikro vállalkozások esetében. A nagyobb KKV-k és a vállalati szektor területén (ratin-módszer esetén) viszont véleményem szerint jobban vizsgálhatóak az objektív tényezők, a több számszaki adat miatt, de itt is figyelembe kell venni az üzleti partnerek (vevők és szállítók) helyzetét, pozícióját, a piaci lehetőségeket. Véleményem szerint az ilyen nagyobb ügyfelek vélhetően nagyobb ügyleteinél a kockázatkezelők és az üzleti döntéshozók közös kompromisszuma hozhatja meg a helyes döntést. Ilyen esetben sokkal nagyobb szerepet kap az egyéni látásmód, az ügyfél igényeit jobban figyelembe vevő értékelések, a hosszabb hitelbírálat (amely vélhetően nagyobb ügylettel és ennél fogva nagyobb bevétellel kecsegtet).

59

A 2008-as válság óta az egész bankszektorban drasztikusan lecsökkent azon ügyfelek száma, akik a korábbi minősítések során jónak, kiválónak minősültek. Véleményem szerint azok a limitek (amelyeket akár más bankok alkalmaztak), amelyek a válság előtt megfelelő szűrőként működtek, mára az ügyfelek sokkal nagyobb körét zárnák ki a hitelezhetők köréből, és ráadásul sokszor nem is a cégek hibájából, hanem a megváltozott mikro- és makro környezetből fakadóan. Én úgy gondolom, az ügyféllimiteknek a vállalkozás méretének növekedésével párhuzamosan egyre kevesebb szerepet kellene osztani – úgy, mint a K&H Banknál. A mikro vállalkozások „futószalag” szerű bírálata után a nagyobb cégeknél egyre inkább egyéni látásmód szerint kellene dönteni. Kezdetben ez talán több munkát jelentene a banki dolgozóknak, viszont így kevesebb az esélye annak, hogy egyébként teljesen hitelképes igénylők elutasításra kerüljenek „csupán” néhány mutató miatt. A limitek szerepének csökkentésével, a banki kapcsolattartók/kockázatkezelők befolyásának erősítésével a cégekről árnyaltabb, pontosabb képet lehetne kapni.

60

Irodalomjegyzék

2004. évi XXXIV. törvény a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról A PSZÁF felügyeleti tanácsának 7/2006. (IX. 28.) számú ajánlása, Magyar Nemzeti Bank honlapja, 2006.09.28. https://felugyelet.mnb.hu/bal_menu/szabalyozo_eszkozok/pszafhu_bt_ajanlirelvutmut/ajan las_ft/pszafhu_ajanlirelvutmut_20061006_1.html (Letöltés: 2013.10.10) Dr. Bozsik S. (1999): Banküzemtan, Miskolci Egyetemi Kiadó Dr. Huszti E. (2001-2002): Banktan, Tas Kft., Budapest Dr. Kovács Árpád (2013): A magyar költségvetés helyzete 2012. június – 2013. június, 2013.07. hó http://www.aszhirportal.hu/documents/dr-kovacs-arpad-a-koltsegvetesitanacs-elnokenek-eloadasa-pdf_20130719154005_71.pdf (Letöltés: 2013. 09.28) Dr. Sági Judit (2007): Banktan, SALDO Zrt, Budapest Erste Bank 2011. évi konszolidált éves beszámolója Erste Bank 2012. évi konszolidált éves beszámolója Ezermilliárdos mentőcsomagot kaptak a Magyar bankok. Portfolio.hu, 2013. 10. 10. http://www.portfolio.hu/vallalatok/penzugy/ezermilliardos_mentocsomagot_kaptak_a_mag yar_bankok.1.190314.html (Letöltés: 2013.10.10) Gál E. (2009): Bankok, bankügyletek, Miskolci Egyetemi Kiadó Gareth L., et al: IT spending in banking: a global perspective, 2013. 01.22. http://www.celent.com/reports/it-spending-banking-global-perspective-0 (Letöltés: 2013.10.18) Horváth Lajos (2008): A vállalati ügyféllimit-számítás módszertani kérdései a Bázel II. szabályozás tükrében, Hitelintézeti szemle 2008/2. szám

61

Itt a módosító: egyszeri befizetést ír elő a kormány a bankoknak, portfolio.hu, 2013. 06.26. http://www.portfolio.hu/gazdasag/itt_a_modosito_egyszeri_befizetest_ir_elo_a_kormany_ a_bankoknak.185818.html (Letöltés: 2013.10.17) K&H Bank 2011. évi konszolidált éves beszámolója K&H Bank 2012. évi konszolidált éves beszámolója K&H Bank 2012. évi konszolidált kockázati jelentés (Bázel II – 3. pillér szerinti közzététel), K&H Bank weboldala, https://www.kh.hu/publish/kh/hu/khcsoport/media/dokumentumok/eves_jelentesek/2012/K onszolidalt_kockazati_jelentes_-_2012__Bazel_II__3__piller_szerinti_koezzetetel_.download.pdf (Letöltés: 2013. 08.31.) Központi Statisztikai Hivatal (KSH) honlapja, http://www.ksh.hu/ Magyar Nemzeti Bank (2012. november): Jelentés a pénzügyi stabilitásról, A Magyar Nemzeti Bank Honlapja, http://www.mnb.hu/Kiadvanyok/mnbhu_stabil/mnbhu_stab_jel_201211 (Letöltés: 2013. 05.02.) Magyar Nemzeti Bank (2013. május): Jelentés a pénzügyi stabilitásról, A Magyar Nemzeti Bank honlapja, http://www.mnb.hu/Kiadvanyok/mnbhu_stabil/mnbhu_stab_jel_201305 (Letöltés: 2013. 08.06.) Magyar Nemzeti Bank: MNB ábrakészlet a legfrissebb gazdasági és pénzügyi folyamatokról, 2013. 09. 24, http://www.mnb.hu/Root/Dokumentumtar/MNB/abrakeszlet/Abrakeszlet_20130924.pdf (Letöltés: 2013. 09.28.) MTI: Óriási összeget pumpálnak az MKB Bankba. HVG.hu, 2012. 09. 26. http://hvg.hu/kkv/20120926_Oriasi_osszeget_pumpalnak_az_MKB_Bankba (Letöltés: 2013.10.08) Nagyon sokba kerül Matolcsy pénzszórása, hvg.hu, 2013. 09.12, http://hvg.hu/gazdasag/20130912_Nagyon_sokba_kerul_Matolcsy_penzszorasa (Letöltés: 2013.10.27)

62

Surányi György: A pénzügyi válság mechanizmusa a fejlett és a feltörekvő gazdaságokban, Hitelintézeti szemle, 2008/6. szám Újabb nagy tőkeemelés a CIB Banknál, Portfolio.hu,2013. 10. 04. http://www.portfolio.hu/vallalatok/penzugy/ujabb_nagy_tokeemeles_a_cib_banknal.19013 1.html (Letöltés: 2013.10.08)

Táblázatok jegyzéke 1. táblázat: Tőkeemelések évente a magyar nagybankoknál, milliárd forint .............. 12 2. táblázat: Fontosabb hazai makrogazdasági mutatók éves változása (%) ................ 21 3. táblázat: Mérlegfőösszeg alakulása (K&H Bank/Erste Bank) (millió Ft-ban) ........ 31 4. táblázat: Hitel/betét mutató alakulása (millió Ft-ban)............................................... 31 5. táblázat: Hitelekre képzett értékvesztés és céltartalék alakulása (millió Ft-ban) ... 31 6. táblázat: Jó minőségű likvid eszközök arányának alakulása a mérlegfőösszegben (millió Ft-ban) .................................................................................................................... 32 7. táblázat: Hitelek és követelések arányának alakulása az összes pénzügyi eszközön belül (millió Ft-ban) ........................................................................................................... 32 8. táblázat: Saját tőke arányának alakulása a mérlegfőösszeghez képest (millió Ftban) ..................................................................................................................................... 32 9. táblázat: Adózott eredmény/Saját tőke alakulása (ROE) .......................................... 33 10. táblázat: Üzemi eredmény/Összes eszköz alakulása (millió ft-ban)........................ 33 11. táblázat: KBC masterscale a nem lakossági ügyfelek minősítésére ........................ 37 12. táblázat: A hazai járműipar értékesítése volumenindexének alakulása (előző év=100%) ............................................................................................................................ 38 13. táblázat: A kiskereskedelmi eladási forgalom főbb árucsoportonként 2008- (millió Ft) ........................................................................................................................................ 39 14. táblázat: Likviditási mutatók a Festék-ker. Kft-nél ................................................. 39 15. táblázat: Vagyoni mutatók a Festék-ker. Kft-nél ..................................................... 40 16. táblázat: Jövedelmezőségi mutatók a Festék-ker. Kft-nél ....................................... 41 17. táblázat: Cash-flow a Festék-ker. Kft-nél ................................................................. 42 18. táblázat: Követelések alakulása a Festék-ker. Kft-nél ............................................. 42 19. táblázat: Követelések behajthatóság szerinti csoportosítása a Festék-ker. Kft-nél ............................................................................................................................................. 43 20. táblázat: Rövid lejáratú kötelezettségek alakulása a Festék-ker. Kft-nél .............. 43 21. táblázat: A mezőgazdasági termékek értékesítésének (felvásárlásának) volumenindexei (2008–) előző év =100% ......................................................................... 45 22. táblázat: A fontosabb szántóföldi növények termésátlaga (2008-) kg/hektár ........ 45 23. táblázat: A fontosabb növénytermesztési termékek felvásárlási átlagára (2008–) [Ft/kg] ................................................................................................................................. 46 24. táblázat: A likviditási mutatók a Gabona-ker. Kft-nél ............................................ 46 63

25. táblázat: Vagyoni mutatók a Gabona-ker. Kft-nél .................................................. 47 26. táblázat: Jövedelmezőségi mutatók a Gabona-ker. Kft-nél .................................... 48 27. táblázat: Cash-flow a Gabona-ker. Kft-nél ............................................................... 48 28. táblázat: Működőtőke összetétele a Gabona-ker. Kft-nél ........................................ 49 29. táblázat: A Gabona-ker. Kft. egyes termékek árbevétele, önköltsége és bruttó haszna 2012-ben ................................................................................................................. 49 30. táblázat: A Gabona-ker. Kft. egyes termékek árbevétele, önköltsége és bruttó haszna 2013-ban (terv) ...................................................................................................... 50 31. táblázat: Az egyes limitszámítási módszerek által megállapított hitellimitek a Festék-ker. Kft. esetében 2012-ben (ezer Ft-ra kerekítve)............................................. 52 32. táblázat: Az egyes limitszámítási módszerek által megállapított ügyféllimitek a Gabona-ker. Kft. esetében 2012-ben (ezer Ft-ra kerekítve) .......................................... 53 33. táblázat: Az egyes limitszámítási módszerek szerint megállapított ügyféllimitek a Gabona-ker. Kft. és a Gabona-termelő Bt. esetében összevonva (ezer Ft-ra kerekítve) ............................................................................................................................................. 54

Ábrajegyzék 1. ábra: A pénzügyi közvetítés, saját szerkesztés ............................................................ 11 2. ábra: Referencia hozamgörbék Magyarországon, Lengyelországban, Olaszországban és Németországban. Forrás: MNB, Thomson Reuters....................... 22 3. ábra: Közép- és kelet-európai országok CDS-felárának alakulása (bázispontban). Forrás: Kovács Árpád, Költségvetési tanács, 2013. július ............................................. 22 4. ábra: A magyar bankrendszer prociklikusságának és sokk-ellenálló képességének változása. Forrás: MNB .................................................................................................... 23 5. ábra: A vállalatok hitelállományának nettó negyedéves változása. Forrás: MNB .. 24 6. ábra: Az egyes tényezők hozzájárulása a bankok hitelezési kondícióinak változásához a vállalati szegmensben. Forrás: MNB ..................................................... 24 7. ábra: A vállalati hitelezés visszaesésének dekompozíciója keresleti és kínálati tényezőkre (2008 szeptemberéhez képest). Forrás: MNB .............................................. 25 8. ábra: A hitelintézetek vállalati kamatai és a jegybanki alapkamat. Forrás: MNB . 25 9. ábra: Az új kibocsátású vállalati hitelek lejárati struktúrája. Forrás: MNB .......... 26 10. ábra: A bankrendszer ROE mutatója nemzetközi összehasonlításban. Forrás: MNB .................................................................................................................................... 27 11. ábra: A nettó kamatjövedelem aránya a mérlegfőösszeghez (kamatmarzs) (2011. dec. – konszolidált adatok). Forrás: MNB ...................................................................... 27 12. ábra: Nemteljesítő hitelek aránya a vállalatok (bal oldal) és a lakosság (jobb oldal) körében. Forrás: MNB ...................................................................................................... 28

64

Summary The main issue of my study is the calculation of client limits at the place of my internship, K&H Bank. Nowadays, the limit calculations (client-, product limit, etc.) are essential for risk management in financial institutions, like banks. These limits should take part of the whole client rating or scoring model. By using these calculations – of course without leaving other professional risk management methods - the possibility of defaults can be minimized. Like most of the countries, the Hungarian financial supervision also has recommendations for the purpose and the method of calculating different types of limits. In the first chapter of my dissertation, I have reviewed the basic definitions of financial institutions, bank, and the services of bank and the process of lending. Finally, I have presented the recommendations of the Hungarian financial supervision in the case of limits and some concrete client limit calculations used in Hungarian banks. In the second chapter, I have analysed the most important roles of banks in the Hungarian economy. I have reviewed the main problems and challenges of the financial institutions. The exploration of the interaction between Hungarian banks and economy can also be found in this study. In the third chapter, I have introduced two firms which had requested for loans in K&H Bank. The first is an old firm, a trader of car paints; the second (established in 2010) is a wholesaler of grain. By analysing the companies’ financial situation, I have made statements regarding their abilities of paying back their loans. I have listed the positive and negative aspects of the two firms to make their conditions clear. Finally, I have calculated their client limits according to the methods I have presented in the chapter of theory. I have made clear that neither of the companies were able to fulfil all the needed limits – however, in some of the limits, they have performed very well. I have recommended that the role of client limits should decrease as the size of the client and the loan increases. In that case, these limits must be ‘only’ one factor from many. Viewing the clients of the bank from a deeper perspective – by letting room for subjective aspects – can result in a better lending performance, especially since the outbreak of the financial crisis in 2008, which has destroyed the good performance of countless clients, but not because of their own business behaviour.

65

However, in the credit assessment of micro enterprises, the scoring model is recommended. There is a smaller income on these loans, that is why a cost and time efficient approval technique is needed. Otherwise, the method of lending would cost more, which would mean a highly increasing interest rate for these micro enterprises.

66

Mellékletek

1. melléklet: A Festék-ker Kft. mérlege, saját szerkesztés MÉRLEG A. Befektetett eszközök I. Immateriális javak II. Tárgyi Eszközök III. Befektetett pénzügyi eszközök B. Forgóeszközök I. Készletek II. Követelések ebből: vevő- és váltókövetelés ebből: egyéb követelés III. Értékpapírok IV. Pénzeszközök C. Aktív időbeli elhatárolások ESZKÖZÖK ÖSSZESEN D. Saját tőke I. Jegyzett tőke

2009 2010 2011 2012 63162 61364 55988 52646 413 1446 589 496 62749 59918 55399 52150 0 0 0 0 88033 90933 83867 82848 55954 55394 46520 43121 31548 33919 33538 32730 19116 22283 18445 16426 12432 11636 15093 16304 0 0 0 0 531 1620 3809 6997 1686 103 92 0 152881 152400 139947 135494 64543 65695 67106 68522 3000 3000 3000 3000

II. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke (-) III. Tőketartalék IV. Eredménytartalék V. Lekötött tartalék VI. Értékelési tartalék VII. Mérleg szerinti eredmény E. Céltartalékok F. Kötelezettségek I. Hátrasorolt kötelezettségek

0 0 59897 645 0 1001 0 87890 0

0 0 60898 645 0 1152 0 86178 0

0 0 61620 1075 0 1411 0 71996 0

0 0 62488 1618 0 1416 0 66374 0

II. Hosszú lejáratú kötelezettségek III. Rövid lejáratú kötelezettségek

15577 72313

8455 77723

3387 68609

1893 64481

8220

7042

5084

4989

ebből: rövid lejárat hitel és kölcsön

26165

26724

28788

28915

ebből: szállító- és váltótartozások ebből: egyéb RLK G. Passzív időbeli elhatárolások

36176 1752 448

39652 4305 527

33671 1066 845

26067 4510 598

ebből: hossz lejárat hitel és kölcsön következő évben esedékes része

67

FORRÁSOK ÖSSZESEN

152881 152400 139947 135494

2. melléklet: A Festék-ker Kft. eredménykimutatása, saját szerkesztés EREDMÉNYKIMUTATÁS I. Értékesítés nettó árbevétele

2009 2010 2011 2012 191391 190492 224931 213285

II. Aktivált saját teljesítmények értéke III. Egyéb bevételek

0 6092

0 1995

0 7628

0 619

ebből: befektetett eszközök értékesítésének bevétele

1040

1040

0

10

ebből: értékvesztés visszaírása IV. Anyagjellegű ráfordítások V. Személyi jellegű ráfordítások VI. Értékcsökkenési leírás VII. Egyéb ráfordítások

0 0 0 0 153015 158656 190108 168404 22187 8905 5835

19943 4302 3586

23326 3645 8578

31085 3506 3655

ebből: értékesített befektetett eszközök könyv szerinti értéke ebből: értékvesztés

871 2791

800 0

0 0

0 0

A. ÜZEMI (ÜZLETI) TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYE

7541

6000

6902

7254

VIII. Pénzügyi műveletek bevételei

132

98

320

1327

ebből: kamatok és kamatjell. Bev.

132

0

0

0

IX. Pénzügyi műveletek ráfordításai

6379

4946

5038

6973

ebből: kamatok és kamatjell. Ráf.

1194

3580

3244

3472

-6247

-4848

-4718

-5646

1294 0 0

1152 0 0

2184 0 512

1608 0 0

0

0

-512

0

1294 293

1152 0

1672 261

1608 192

B. Pénzügyi műveletek eredménye (VIII-IX) C. Szokásos vállalkozási eredmény (A+B) X. Rendkívüli bevételek XI. Rendkívüli ráfordítások D. Rendkívüli eredmény (X-XI) E. Adózás előtti eredmény (C+/-D) XII. Adófizetési kötelezettség

68

F. Adózott eredmény (E-XII) Jóváhagyott osztalék, részesedés

1001 0

1152 0

1411 0

1416 0

G. Mérleg szerinti eredmény

1001

1152

1411

1416

3. melléklet: A festék-ker. Kft. cash-flowja, saját szerkesztés Cash Flow I. Működési cash-flow 1. Adózás előtti eredmény 2. Elszámolt amortizáció

2010 11094 1152 4302

2011 5420 1672 3645

2012 4804 1608 3506

3. Elszámolt értékvesztés, és visszaírás

0

0

0

4. Céltartalék képzés és felhasználás különbözete

0

0

0

5. Befektetett eszközök értékesítésének eredménye

-240

0

-10

6.Szállítói kötelezettség változása

3476 -5981 -7604

7. Egyéb RLK változása

2553 -3239 3444

8. Passzív időbeli elhatárolások változása 9. Vevőkövetelés változása

79

318

-247

-3167 3838 2019

10. Forgóeszközök (vevőkövetelés és pénzeszköz nélkül) változása

1356 5417 2188

11. Aktív időbeli elhatárolások változása

1583

11

92

0

-261

-192

II. Befektetési cash-flow

-2264 1731

-154

Befektetett eszközök nettó növekménye

-2264 1731

-154

12. Fizetett, fizetendő adó (nyereség után)

16. Kapott osztalék, részesedés

0

0

0

III. Finanszírozási cah-flow

-7741 -4962 -1462

Nettó hitel növekmény

-7741 -4962 -1462

Fizetett, fizetendő osztalék, részesedés IV. Cash-flow

0

0

0

1089 2189 3188

69

4. melléklet: Gabona-ker. Kft. mérlege, saját szerkesztés MÉRLEG A. Befektetett eszközök I. Immateriális javak II. Tárgyi Eszközök III. Befektetett pénzügyi eszközök B. Forgóeszközök I. Készletek II. Követelések ebből: vevő- és váltókövetelés ebből: egyéb követelés III. Értékpapírok IV. Pénzeszközök C. Aktív időbeli elhatárolások ESZKÖZÖK ÖSSZESEN D. Saját tőke I. Jegyzett tőke

2009 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

2010 2011 2012 0 4320 95983 0 0 0 0 4320 95983 0 0 0 66911 121021 336968 26501 19352 190528 38223 100548 91771 35437 81071 37109 2786 19477 54662 0 0 0 2187 1121 54669 0 0 1759 66911 125341 434710 14686 45211 85506 3000 3000 3000

II. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke (-) III. Tőketartalék IV. Eredménytartalék V. Lekötött tartalék VI. Értékelési tartalék VII. Mérleg szerinti eredmény E. Céltartalékok F. Kötelezettségek I. Hátrasorolt kötelezettségek

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 11686 0 0 0 52225 0 0

0 0 0 0 11686 42211 0 0 0 0 30525 40295 0 0 80130 349204 0 0

II. Hosszú lejáratú kötelezettségek III. Rövid lejáratú kötelezettségek

0 0 0 52225

0 60000 80130 289204

ebből: hossz lejárat hitel és kölcsön következő évben esedékes része

0

0

0

20000

ebből: rövid lejárat hitel és kölcsön

0

80

5280

57967

ebből: szállító- és váltótartozások ebből: egyéb RLK G. Passzív időbeli elhatárolások FORRÁSOK ÖSSZESEN

0 50847 74487 211002 0 1298 363 235 0 0 0 0 0 66911 125341 434710

70

5. melléklet: A Gabona-ker. Kft. eredménykimutatása, saját szerkesztés EREDMÉNYKIMUTATÁS I. Értékesítés nettó árbevétele

2009 2010 2011 2012 0 130114 750417 1322339

II. Aktivált saját teljesítmények értéke III. Egyéb bevételek

0 0

0 0

0 88

0 1208

ebből: befektetett eszközök értékesítésének bevétele

0

0

0

0

ebből: értékvesztés visszaírása IV. Anyagjellegű ráfordítások

0 0 0 0 0 117132 712720 1261001

V. Személyi jellegű ráfordítások VI. Értékcsökkenési leírás VII. Egyéb ráfordítások

0 0 0

0 0 0

1415 333 2095

1527 967 4503

ebből: értékesített befektetett eszközök könyv szerinti értéke ebből: értékvesztés

0 0

0 0

0 0

0 0

A. ÜZEMI (ÜZLETI) TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYE

0

12982

33942

55549

VIII. Pénzügyi műveletek bevételei

0

2

4

2280

ebből: kamatok és kamatjell. Bev.

0

0

0

0

IX. Pénzügyi műveletek ráfordításai

0

0

0

16390

ebből: kamatok és kamatjell. Ráf.

0

0

0

16390

B. Pénzügyi műveletek eredménye (VIII-IX)

0

2

4

-14110

C. Szokásos vállalkozási eredmény (A+B) X. Rendkívüli bevételek XI. Rendkívüli ráfordítások

0 0 0

12984 0 0

33946 0 0

41439 0 0

D. Rendkívüli eredmény (X-XI)

0

0

0

0

E. Adózás előtti eredmény (C+/-D) XII. Adófizetési kötelezettség F. Adózott eredmény (E-XII)

0 0 0

12984 1298 11686

33946 3421 30525

41439 1144 40295 71

Jóváhagyott osztalék, részesedés

0

0

0

0

G. Mérleg szerinti eredmény

0

11686

30525

40295

2010 2011 -893 -1613 12984 33946 0 333

2012 13491 41439 967

6. melléklet: A Gabona-ker. Kft. cash-flowja Cash Flow I. Működési cash-flow 1. Adózás előtti eredmény 2. Elszámolt amortizáció 3. Elszámolt értékvesztés, és visszaírás

0

0

0

4. Céltartalék képzés és felhasználás különbözete

0

0

0

5. Befektetett eszközök értékesítésének eredménye

0

0

0

6.Szállítói kötelezettség változása 7. Egyéb RLK változása

50847 23640 136515 1298

-935

-128

0

0

0

9. Vevőkövetelés változása

35437 45634

43962

10. Forgóeszközök (vevőkövetelés és pénzeszköz nélkül) változása

29287

-9542

206361

0

0

-1759

-1298

-3421

-1144

II. Befektetési cash-flow

0

-4653

-92630

14. Befektetett eszközök nettó növekménye

0

-4653

-92630

16. Kapott osztalék, részesedés

0

0

0

8. Passzív időbeli elhatárolások változása

11. Aktív időbeli elhatárolások változása 12. Fizetett, fizetendő adó (nyereség után)

III. Finanszírozási cah-flow

80

5200 132687

Nettó hitel növekmény

80

5200 132687

Fizetett, fizetendő osztalék, részesedés IV. Cash-flow

0

0

0

-813

-1066

53548 72

7. melléklet: Gabona-termelő Bt. mérleg, saját szerkesztés MÉRLEG A. Befektetett eszközök I. Immateriális javak II. Tárgyi Eszközök III. Befektetett pénzügyi eszközök B. Forgóeszközök I. Készletek II. Követelések III. Értékpapírok IV. Pénzeszközök C. Aktív időbeli elhatárolások ESZKÖZÖK ÖSSZESEN D. Saját tőke I. Jegyzett tőke

2010 251336 0 251336 0 41143 2580 28183 0 10380 0 292479 165188 3000

2011 323530 0 323530 0 49866 36298 12346 0 1222 0 373396 200580 3000

2012 315776 0 315776 0 78604 54218 22962 0 1424 1759 396139 268821 3000

II. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke (-) 0 0 0 III. Tőketartalék 27752 27752 37892 IV. Eredménytartalék 127797 134436 140128 V. Lekötött tartalék 0 0 29700 VI. Értékelési tartalék 0 0 0 VII. Mérleg szerinti eredmény 6639 35392 58101 E. Céltartalékok 0 0 0 F. Kötelezettségek 124495 177554 131024 I. Hátrasorolt kötelezettségek 0 0 0 II. Hosszú lejáratú kötelezettségek III. Rövid lejáratú kötelezettségek

16443 47329 108052 130225

36116 94908

ebből: rövid lejárat hitel, lízing és kölcsön 80 5280 16454 ebből: egyéb RLK 107972 124945 78454 G. Passzív időbeli elhatárolások 7992 8364 16255 FORRÁSOK ÖSSZESEN 297675 386498 416100 8. melléklet: Gabona-termelő Bt. eredménykimutatása, saját szerkesztés EREDMÉNYKIMUTATÁS I. Értékesítés nettó árbevétele II. Aktivált saját teljesítmények értéke III. Egyéb bevételek IV. Anyagjellegű ráfordítások

2009 2010 2011 2012 0 136060 110741 183279 0 0 0 29905 0 122962

0 0 42619 45969 47027 105948 73

V. Személyi jellegű ráfordítások VI. Értékcsökkenési leírás VII. Egyéb ráfordítások

0 0 0

7966 15454 1629

9633 28289 1131

12409 34503 5251

A. ÜZEMI (ÜZLETI) TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYE

0

17954

67280

71137

VIII. Pénzügyi műveletek bevételei

0

23

8

9928

IX. Pénzügyi műveletek ráfordításai

0

10339

31300

21557

B. Pénzügyi műveletek eredménye (VIII-IX)

0 -10316 -31292 -11629

C. Szokásos vállalkozási eredmény (A+B) X. Rendkívüli bevételek XI. Rendkívüli ráfordítások

0 0 0

7638 0 0

35988 0 0

59508 0 0

D. Rendkívüli eredmény (X-XI)

0

0

0

0

E. Adózás előtti eredmény (C+/-D) XII. Adófizetési kötelezettség F. Adózott eredmény (E-XII)

0 0 0

7638 999 6639

35988 596 35392

59508 1407 58101

G. Mérleg szerinti eredmény

0

6639

35392

58101

74