Kirekesztett csoportok és hálózatok mentorálásának (MEGAN) értékelése Európai Projekt

Kirekesztett csoportok és hálózatok mentorálásának (MEGAN) értékelése Európai Projekt Vezetőségi összefoglaló

Ez a projektet az Európai Unió Foglalkoztatási és Társadalmi Szolidaritási Programja, a PROGRESS (2007- 2013) támogatja. További információkért lásd: http://ec.europa.eu/progress Jelen kiadvány tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Bizottság véleményét és álláspontját.

Főbb jellemzők: A projekt hatása  A MEGAN projekt a véletlenszerű ellenőrző vizsgálati (RCT) módszer használatának megvalósíthatóságát vizsgálta a mentorálás hatásának meghatározására számos nem számszerűsíthető és számszerűsíthető eredmény elérésére, amelyet kvalitatív kutatás is támogatott. A tanulmányt három országban végezték: Magyarországon, Portugáliában és az Egyesült Királyságban.  Az RCT módszer segítségével első alkalommal sikerül behatárolnunk a mentorálás hatását a foglalkoztatásra és a foglalkoztatással kapcsolatos eredményekre Portugáliában.  A kvalitatív kutatás kiemelte a mentoráltak között az önbizalom, a rugalmasság, a kommunikációs készség és a társadalmi integráció fejlődését.  Mentorok, mentees is támogatja a kezdeti szakaszában a szakmai támogatás bekapcsolása, a "átjáró" és a bekapcsolást. Miután a kezdeti összetett korlátokkal megküzdöttünk, a mentorálás segítséget nyújthat a mentoráltaknak abban, hogy fejlesszék szociális készségeiket ("soft skills") és a társadalmi integráció felé mozduljanak. A mentorálás segítséget nyújthat a mentoráltaknak számszerűsíthető eredmények, mint például munkaviszony elérésében.  A mentorálás jelentős hatást gyakorol a mentorokra is. Nem szakértő mentorok a meglévő ismereteikre új területeken építettek, érhető el, míg szakértő mentorok új gyakorlati és személyes készségeket alakítottak ki, amely az ő foglalkoztathatóságukat javította. Számos mentor került állásba.

Projekttervezés  A mentorálás valószínűleg akkor a leghatékonyabb, ha céljait belefoglalják a projekt tervezésébe és végrehajtásába. A mentorálás elég rugalmas ahhoz, hogy számos számszerű és nem számszerű eredményt elérjen bármilyen környezetben, amennyiben céljait a mentorok és mentoráltak a kezdettől fogva megfogalmazzák és megértik.  A mentorálást gyakran egy szélesebb körű, holisztikus támogatási csomag részeként végzik intervenciós jellegű önálló tevékenység helyett, ami a MEGAN projektben hatékony végrehajtási mintának bizonyult. A mentorálás értéke, amellett és azon felül, amit az azt nyújtó szervezet általában nyújtani képes, az a támogatás mentor által nyújtott intenzitása.  A mentorálás és a szakszerű támogatás sikeresen együtt tudnak működni. A MEGAN projektben a mentorok a mentoráltak szükségleteit meghatározó szerepet játszottak és támogatták őket abban, hogy a szakszerű szolgálatokkal sikeresen lépjenek kapcsolatba.

Kísérleti értékelési terv: RCT megvalósíthatóság  Kisebb szervezetek sikeresen hajthatnak végre kihívást jelentő RCT értékelési tervet. A siker kulcsfontosságú tényezői a rugalmas véletlenszerű megközelítés (azaz folyamatosan, vagy csoportokban - a végrehajtó partnerek igényeitől függően), a véletlenszerűség indokairól és végrehajtásáról szóló előzetes képzés, és a végrehajtó partnerek elkötelezettsége.

 Az RCT-t sikeresen lehet alkalmazni szorosan szerveződött közösségekben. Ugyanakkor helyesebb lehet inkább közösségek, mint ezeken belül egyének véletlenszerű kiválasztása, különösen olyan hátrányos helyzetű közösségekben, amelyeknek minden tagja támogatásra szorul  Az RCT az igen jelentős adatgyűjtésől függ, amely komoly kihívást jelenthet, amikor a beavatkozások keményen dolgoznak a lakosság bevonásán, és szervezeti változások idején.

Bevezetés A "Kizárt csoportok és hálózatok mentorálása" (MEGAN) egy olyan projekt, amely arra irányul, hogy kipróbálja és értékelje a mentorálást, mint olyan eszközt, amely elősegíti sérülékeny csoportok, köztük Roma nemzetiségűek, külföldiek, fiatalok, nők, hosszú távú munkanélküliek és bűnelkövetők társadalmi integrációját és foglalkoztatását. A projekt a korábbi, EU által finanszírozott PROGRESS projektből, a befogadásra és foglalkoztatásra irányuló mentori modellek (MOMIE) programból tanultakra épül. A MOMIE projekt a szakértői és nem szakértői tanácsadásra mint fő változóra koncentrált, mint a sebezhető csoportok támogatásának eszközére. A MEGAN projektet három EU-tagállamban (az Egyesült Királyságban, Magyarországon és Portugáliában) alkalmazták, és a perifériára került közösségek és azok leszármazottaira koncentrált, akik társadalmi kirekesztettséggel és elkülönüléssel, és a munkaerő-piacon többszörös és komplex akadályokkal kerülnek szembe. A projekt tervezett célja annak megállapítása volt, hogy a mentorálás hogyan nyújthat segítséget a hátrányos helyzetű emberek különböző csoportjai társadalmi beilleszkedéséhez. A MEGAN-t az Európai Bizottság foglalkoztatási, szociális ügyek és integrációs főigazgatósága finanszírozta. Támogatja az Európa 2020 kiemelt kezdeményezéseit, az "Innovatív Unió"-t és a "Szegénység és Társadalmi Kirekesztés Elleni Európai Platform"-ot. Emellet kiegészíti az EU ifjúsági stratégiáját, a Roma ifjúsági cselekvési tervet, az EBESZ területen élő romák és szintik helyzetének javítását célzó cselekvési tervet, és a migránsoknak az Európai Unión belüli integrációjáról és egyenlő bánásmódjáról szóló számos irányelvet A projekt konkrét céljai:  Migráns közösségek társadalmi integrációjának elősegítése a mentoráláson keresztül;  Hatékony és költséghatékony stratégiák terjesztése és sérülékeny csoportok társadalmi integrációjának és foglalkoztatásának támogatása;  A mentorálás számszerűsíthető (pl. foglalkoztatás és visszaesés) és szociális eredményekre (pl. bizalom, motiváció) gyakorolt hatásának mérése a veszélyeztetett migráns közösségekre;  A mentorálás véletlenszerű ellenőrző vizsgálata alkalmazása hatékonyságának ellenőrzése hatásainak azonosítása céljából.

Értékelés: Az értékelés középpontjában az utolsó két projektcélkitűzés állt, amelyeket a Gazdasági és Társadalmi Integrációs Központ, és ez a jelentés hajt végre. Az értékelés a következő elemekből állt:

Hatáselemzés A MEGAN a véletlenszerű ellenőrző vizsgálatok (RCT) módszertanát alkalmazta a mentorálás számos eredményre gyakorolt hatásának mérésére, mint a foglalkoztatás és a foglalkoztatáshoz kapcsolódó tevékenységek, képzési eredmények, jogsértés, íráskészség és egészség. Ez magában foglalta a kezelt (mentori) csoportban és egy (mentori kezelésben nem részesült) kontroll csoportban az eredmények mérését annak érdekében, hogy meghatározzák a mentorálás szerepét a megállapított eredmények elérése érdekében. A projekt (mentorált és nem mentorált) résztvevőinek eredményeit három havonta mérték, a projekt hat hónapja alatt, és a projekt végét követő hat hónapig. A kutatók minden egyes szakaszban figyelemmel kísérték mind a mentorált, mind a kontroll csoport résztvevőinek legfontosabb eredményeit. A projekt végén összehasonlították a két csoport eredményeit a mentorálás hatásának mérésére. Ez a módszer az erőteljes és szigorú értékelési módszeren keresztül támogatja az Európa 2020 Innovációs Unió stratégiát. A mentori projektek erőteljes hatáselemzésének elvégzésében azonban az alapvető kihívást a tanulmányok meglétének hiánya jelenti. Ezért ez a projekt arra törekszik, hogy ellenőrizze az RCT lefolytatásának megvalósíthatóságát a hátrányos helyzetű csoportok és közösségek mentorálása hatásának mérése céljából. A módszer alkalmazásával a projekt hozzá kíván járulni a kutatás fejlesztésére és megvalósítására és az innovációra irányuló, folyamatban lévő munkához a társadalmi kihívásoknak való megfelelés érdekében.

Kvalitatív kutatás A projekt lefolytatásából és tapasztalataiból nyert részletes információk összegyűjtésére, mélyinterjúkat végeztünk a mentoráltak és a kontrollcsoport tagjaival, mentorokkal és a projekt koordinátoraival. Az Interjúk feltárták a próbacsoport és kísérleti csoport tervezésének és eredményeinek és résztvevőinek tapasztalatait; részletes kérdéseket tettünk föl a résztvevők életével, a kapott támogatással kapcsolatban, annak okairól, hogy miért kívántak mentorálást kapni, és a mentori projektben való részvétel hatásáról. Az interjúkat három havonta végeztük a projekt hat hónapja alatt, és a projekt végét követő hat hónapig, a számszerű mérésekkel párhuzamosan.

Projekt lefolytatása Főbb jellemzők:  A mentorálást gyakran egy szélesebb körű, holisztikus támogatási csomag részeként végzik intervenciós jellegű önálló tevékenység helyett, ami a MEGAN projektben hatékony végrehajtási mintának bizonyult.  A mentorálás értéke, amellett és azon felül, amit az azt nyújtó szervezet általában nyújtani képes, az a támogatás mentor által nyújtott intenzitása.  A mentorálás és a szakszerű támogatás sikeresen együtt tudnak működni. A MEGAN projektben a mentorok a mentoráltak szükségleteit meghatározó szerepet játszottak és támogatták őket abban, hogy a szakszerű szolgálatokkal sikeresen lépjenek kapcsolatba. Minden próbacsoportba önkénteseket kértünk föl vagy ajánlottunk mentorálási támogatás igénybevételére. Az önkénteseket ezután az értékelő csoport véletlenszerűen kezelt és kontrollcsoportokba osztotta be a felvétel alkalmából. A kezelt csoport 6 hónapig részesült mentorálásban, amellett, hogy általános támogatást kapott a lefolytató partnertől. A kontrollcsoport a partnertől csak általános támogatást kapott. A koordináló szervezetek szabadon tervezhették a próbacsoportokat úgy, hogy megfeleljenek célcsoportjuk igényeinek és eldönthették, hogy szakértői, vagy nem-szakértői mentorálást találják a legmegfelelőbbnek. Egyes elemek azonban kötelezőek voltak:  Rendszeres, hetenkénti kapcsolat a mentorok és mentoráltak között;  A mentorok rendszeres támogatása és felügyelete;  A mentorok és mentoráltak közti vegyes kapcsolati formák (pl. 1-2-1 találkozók, csoportos foglalkozások, telefonos és e-mail kapcsolat).

Magyarország - BagÁZS: Roma közösség A magyar próbához megcélzott csoport a Bag községben, Budapesttől 40 km-re élő roma közösség volt. A MEGAN keretében harminchárom mentorált kapott mentori támogatást összesen 24 szakértői mentortól. A próbát a BAGázs nonprofit szervezet végezte. A magyar próbában három különböző jellegű csoport vett részt: férfiak, nők és fiatal fiúk. A próbacsoportokat erősen összehangolták olyan más tevékenységekkel, amelyeket a BAGázs a közösségben már végzett: házépítés a férfiak részére, írás-olvasás programok a nőknek és labdarúgás a fiatal fiú számára. Ennek magyarázata az, hogy önkénteseket is vonzzanak és maximalizálják a részvételt, és egyúttal elérjék a BAGázs szélesebb körű céljait, amelyek a közösség összekovácsolása és a Roma Integráció támogatása. A mentori találkozók voltak az egyetlen támogatási elem a kontrollcsoport számára már létező tevékenységek és szolgáltatások mellett. A magyar próba mindhárom programrészében a mentorok és a mentoráltak heti egy órában négyszemközti hivatalos formában találkoztak a mentor által meghatározott

időben. A közelség és a meglévő kapcsolatok miatt azonban sok mentor és mentorált informálisan ennél sokkal gyakrabban találkozott.

Portugália - Aproximar CRL és Santa Casa Misericórdia da Amadora (Pendulum Consortium): szociális ellátásban részesülő családok A portugál próba során a célcsoport olyan helyi lakosok voltak, akik minimális jövedelem támogatásban részesültek, amelyet szélsőséges szegénységben élők kapnak. A MEGANben 38 mentorált vett részt, akiket "vállalkozói" és "hátrányos helyzetű" csoportba osztottak a kiindulási ponton előzetes ismereteiktől függően. A próbát a Pendulum Consorctum végezte, amely egy, a MEGAN megbízatása és hivatalos kezdete után létrejött partnerség két szervezet, az Aproximar CRL és a Santa Casa Misericórdia da Amadora (SCMA) részvételével. Az Aproximar koordináló szerepet töltöttk be, és az SCMA volt felelős a végrehajtásért. A portugál mentori modellben 15 szakértői mentor vett részt, elsősorban korábbi MOMIE projektekben résztvevő ügyfelek közül. A Pendulum modellnek meghatározott szerkezete volt és konkrét munka állt a középpontjában. A mentoráltakkal 24 összejövetel során találkoztak ugyanennyi hét alatt. Minden találkozónak külön fókusza volt, amelyek közt a munkával kapcsolatos képzettségek közös "téma"-ként vonultak végig a próbaprogramon.

Nagy-Britannia - A Londoni Büntetésvégrehajtási Alap és a Praxis. Külföldi bűnelkövetők A brit próba célcsoportja külföldi állampolgár bűnözők voltak, akik börtönből szabadultak és még legalább hat hónapi próbaidős felügyelet alatt álltak. A MEGAN-ban 31 brit mentorált vet részt. A próbát a Londoni Próbaidő Alap (LPT) és a Praxis Közösségi Projektek (praxis) közösen hajtotta végre. Az LPT felelt a mentoráltaknak a próbára való javaslásáért. A Praxis felelt a mentorok toborzásáért és kiképzéséért, a mentorok és mentoráltak összepárosításáért és a mentori kapcsolatok kezeléséért. A brit mentori modellben 24 nem szakértő, azaz nem külföldi elkövető mentor vett részt, bár közülük sokan rendelkeztek személyes vagy hivatásszerű tapasztalattal bevándorlási kérdésekben. A mentoráltak egy alakuló ülésen vettek részt mentorukkal és hivatásos pártfogójukkal, hogy cselekvési tervet dolgozzanak ki arra, hogy mit szeretnének elérni a mentorálás útján. A mentorok és mentoráltak ezután hat hónapon keresztül átlagosan hetente egyszer találkoztak. A mentorok csoportja is találkozott, hogy megvitassák a kihívásokat és a legjobb gyakorlatot. A brit próba nehezen végrehajthatónak bizonyult . A célcsoport átmenetinek és egész Londonban szétszórtnak bizonyult, és a mentoráltak csekély részvétele olyan probléma volt, amely érintette a mentorálás és az értékelés végrehajtását is.

Mentorálás modelljei Főbb jellemzők:  A mentorálás legvalószínűbben akkor a leghatékonyabb céljai elérésében, ha ezeket a célokat belefoglalják a projekt tervezésébe és végrehajtásába. A számszerű eredmények kimutathatóbbak voltak ott, ahol a próbaprogramok "cél-orientált" megközelítést alkalmaztak, míg a nem számszerű eredmények érezhetőbbek voltak ott, ahol a próbákat végzők a "nyílt végű" megközelítést alkalmaztak.  A mentorálás cél-orientált és nyílt végű megközelítése is sikeres lehet a célok megvalósítása érdekében. A szervezeteknek a tervezés során reálisan kell meghatározniuk, hogy milyen célokat kívánnak elérni és hogyan kívánják a hatást demonstrálni.  A mentorálás elég rugalmas ahhoz, hogy számos számszerű és nem számszerű eredményt elérjen bármilyen környezetben, amennyiben céljait a mentorok és mentoráltak a kezdettől fogva megfogalmazzák és megértik. Az értékelés a mentorálás két elterjedt típusát mutatta ki, amelyet mi "cél-orientált", és "nyílt végű" mentorálásként osztályoztunk. Az előbbit leginkább a portugál modellel és a magyar férfi kísérleti iránnyal asszociálhatjuk. A többi magyar próbát már nyílt végű mentorálási modellként alkalmazták. A brit próba mindkét modellt magába foglalta.

Cél-orientált mentorálás A "cél-orientált"-ként meghatározott próbáknak egy meghatározott céljuk volt, amely bele volt építve a próba tervezetébe. Bizonyos esetekben maguk a mentoráltak közelítették a mentorálást "cél-orientált" tevékenységként, és egy elérendő céllal léptek be a folyamatba. Azok a mentoráltak, akik a "cél-orientált" mentorálásba kapcsolódtak be, úgy írták le a mentorálást, mint olyan támogatás, amely a projekt sajátságos célja eléréséhez kapcsolódó, vagy saját. céljaik elérésében nyújt segítséget. Az értékelés során azt találták, hogy egy világos cél növeli az esélyt arra, hogy a mentorálás az adott igényt célozza (és esetleg rövidebb idő alatt). Eredményeink azt mutatják, hogy a mentoráltak kisebb értéket látnak a cél-orientált mentorálásban, ha nem foglalkoznak a kifejezett "szükséglettel", még akkor is, ha eza mentor kívüli tényezőkre vezethető vissza (mint pl. a gazdasági környezetre). A mentoráltak "cél-orientált" konstrukciókban kevésbé valószínű, hogy nem-számszerűsíthető eredményeket észlelnek, mint pl. az önbizalom és a motiváció növekedése. Lehetséges, hogy a mentoráltak valójában fejlődnek ezeken a területeken anélkül, hogy tudatosan tisztában lennének vele, de ezt nem könnyű észlelni. A portugál próba cél-orientált volt, de a mentoráltak azonosítani tudták a szocializásiós végeredményeket. Ez valószínűleg a próba szerkezetének eredménye, amely a mentori idő 50 % -át a szociális és szakmai készségekkel összefüggő témákra szánt és 50 % -ot a szélesebb körű megbeszélésekre.

Nyílt végű mentorálás Ellentétben a "cél-orientált" mentorálással, a "nyílt" végű mentorálás egy adott végső cél helyett közbenső célok széles skáláját foglalja magában. Ezekben az esetekben a mentorálás szociális, nem számszerű eredményekre koncentrál (pl. a kommunikációs képességek és kapcsolatok fejlesztése) azzal a céllal, hogy hosszabb távon számszerű eredményeket lehessen elérni. Lehet, hogy a mentoráltak számszerű eredmények elérése felé "dolgoznak", de a mentori kapcsolat nem kifejezetten ezen eredmények elérésére irányul és a mentoráltak talán nincsenek is tisztában a végső eredménnyel, mivel az néha inkább csak vélelmezett, nem fejeződik ki nyíltan. A nyílt végű mentorálás irányulhat meghatározott tevékenységekre, azonban a "célorientált" mentorálással szemben a tevékenységhez nem kapcsolódik egy megkívánt cél. Ebben a modellben a mentoráltak úgy tapasztalhatják, hogy szélesebb körű eredményeket érnek el és olyan támogatást kaphatnak, ami rugalmasabban reagál a változó igényekre. Azonban a nyílt végű projektekben a mentoráltak hajlamosak arra, hogy nehezebben azonosítsák a megszerzett ismereteket és kevésbé valószínű, hogy "számszerűsíthető" eredményeket érnek el. Gyakran a számszerű eredmények azok, amelyeket a projektet támogatók mérni szeretnének.

A projekt hatása Főbb jellemzők:  Az RCT módszer segítségével első alkalommal sikerült Portugáliában behatárolnunk a mentorálás foglalkoztatásra és a foglalkoztatással kapcsolatos eredményekre gyakorolt hatását.  A mentorok segíthetnek a mentoráltaknak egy sor számszerű és nem számszerűsíthető eredmény elérésében, így a foglalkoztatásban, az önbizalom, a rugalmasság, a kommunikáció és az életvezetési készségek területén. A szociális készségek fejlődése a mentoráltakat alkalmazhatóbbá teheti.  Ha a mentori támogatás intenzív, az eredmények késve jelentkezhetnek, ezért az eredmények esetleg nem azonosíthatóak a mentori projektek befejeződése utánig.  Mentorok, mentees is támogatja a kezdeti szakaszában a szakmai támogatás bekapcsolása, a "átjáró" és a bekapcsolást. Miután a kezdeti összetett korlátokkal megküzdöttünk, a mentorok segítséget nyújthat a mentoráltaknak abban, hogy fejlesszék szociális készségeiket ("soft skills") és a társadalmi integráció felé mozduljanak.  A mentorálás jelentős hatást gyakorol a mentorokra is. A nem-szakértő mentorok meglévő ismereteikre új területeken építhettek, míg a szakértő mentorok új gyakorlati és személyes készségeket szereztek, amely az ő foglalkoztathatóságukat javította. Számos mentor került állásba.

Az értékelés tizenkét hónapon át tartott, hogy megkísérelje értékelni a hat hónapos mentorálás hatásait, valamint azt, hogy ezek a hatások fennmaradtak-e a projekt utáni hat hónapig.

Szocializációs, nem számszerűsíthető eredmények Körülbelül 250 kvalitatív mélyinterjút végeztek el a mentoráltakkal és az ellenőrző csoport résztvevőivel a negyedéves értékelési időszak alatt, és a mentorálás eredményeit ezeknek interjúkmak az elemzésáből állapították meg. A mentoráltak megszerezték a képességeket, önbizalmat és rugalmasságot ahhoz, hogy a mentorálás eredményeként önállóan is megállják a helyüket és sokkal hatékonyabban intézzék a saját életüket,. A mentoráltak pozitívabban írták le érzéseiket a jövőjükről, jobban képesek a visszautasítással megbirkózni (például állásra jelentkezéskor) és jobban tudják kezelni érzelmeiket és kapcsolataikat. Az értékelés szempontjából azt tapasztaltuk, hogy interjúalanyaink önbizalma és kommunikációs készségei a projekt időtartama alatt fejlődtek. A mentorálás erőt adott a mentoráltaknak egy olyan fórum biztosításával, ahol megbeszélhették a felmerülő problémáikat és érzelmi és gyakorlati támogatást kaptak a problémák leküzdésére. A mentorálás megnyitotta az utat a támogatás és olyan szolgáltatások előtt is, amelyek javíthatták a mentoráltak körülményeit és jólétét, és segítette őket a támogatás jobb elfogadásához szükséges képességek kialakításában (pl. kommunikációs, nyelvi, írási és olvasási készségek). A mentorálás szociális hálózatot hozott létre szociálisan elszigetelt emberek között, javítva ezáltal közösségi és szélesebb körű társadalmi kapcsolataikat. Olyan helyzetekben, ahol egyének a szélesebb társadalomtól elkülönülten éltek, a mentoráltak kapcsolatokat alakítottak ki olyan személyekkel és szolgálatokkal, akikkel máskülönben valószínűleg soha nem kerültek volna kapcsolatba. Ez segítette őket, hogy jobban beilleszkedjenek a többségi társadalomba. Amikor a mentorálás zárt közösségekben történt, bizonyíték van arra, hogy a mentorálás szerepet játszott annak feltételeinek megteremtésében és előkészítésében, hogy a közösség bekapcsolódjon a többségi társadalomba, például konferenciákon nyilvános beszédek tartásával, a közvetlen közösségen kívüli szolgáltatások igénybevételével, a közvetlen lakóhelyükön kívüli területeken történő szocializációval, és olyan közvetítő eszközök létrehozásával, amelyekkel körülményeiket egy szélesebb közönség számára is ismertté teszik.

Számszerű eredmények Megvizsgáltuk a mentorálás számos számszerűsíthető végeredményre gyakorolt hatását. Az elemzés során figyelembe vettük mind a kezelt, mind a kontrollcsoport résztvevői eltérő személyes jellemzőinek és kiindulópontjainak (pl. nem, életkor, korábbi képesítések és foglalkoztatási helyzet) hatását az eredményekre. Ez biztosítja azt, hogy az elemzés kifejezetten elkülöníti a mentorálás hatását.

Elegendő információval rendelkeztünk mind a Portugáliában, mind a Magyarországon végrehajtott felmérésből a MEGAN projekt hatásának a 6 és a 12 hónapos ponton történő elemzéséhez (azaz projekt végén és hat hónappal a projekt után). A brit elemzést a záró konferencián fogják bemutatni, de jelen kiadvány számára nem álltak adatok kellő időben rendelkezésre. A kísérleti eredményeket külön, felmérésenként elemeztük ki, mivel a célcsoportok és a végrehajtási modellek teljesen különbözőek voltak. A hat hónapos ponton, azaz a mentori kapcsolatok végén nem voltak statisztikailag szignifikáns különbségek a mentorált és kontrollcsoportok között sem Magyarországon, sem Portugáliában. Magyarországon azonban a mentorált és kontrollcsoport között érzékelhető különbségek voltak a foglalkoztatási eredményekben ezen a ponton annak ellenére, hogy statisztikailag ez nem volt szignifikáns. Továbbá, a munkában állók azt jelentették, hogy munkájukat jobban megfizették, mint a kontroll csoportban. A tizenkét hónapos ponton, azaz a mentori kapcsolat végét hat hónappal követően az eredmények elemzése azt mutatta, hogy a mentori beavatkozás Portugáliában statisztikailag szignifikáns pozitív hatást eredményezett két eredményváltozóra - az elmúlt három hónapi fizetett munkára és a háztartások pénzügyeire és annak vezetésére. Az eredmények jórészt a vállalkozói csoportban jelentkeztek, ami nem meglepő, figyelembe véve, hogy ők objektíven is alkalmazhatóbbak voltak, azaz magasabb képzettségi szinttel és jobb portugál nyelvi képességekkel rendelkeztek. Az a tény, hogy ez a különbség a projekt végén nem volt észlelhető, a portugál modellben egy kényszerkötődési ("lock-in") hatásra utalhat, ami azt jelenti, hogy a projekt intenzív jellege miatt akadályozta, vagy késleltette azt, hogy a mentoráltak a mentorálás alatt munkát keressenek. A költségvetési eredményekre vonatkozóan feltételezhetjük, hogy a hatás amiatt késhetett, hogy a mentoráltak csak akkor érzékelhették tervezési képességeik változását, amikor elegendő idejük volt az ismeretek gyakorlati alkalmazására. A 12 hónapos magyar elemzés nem mutatott ki jelentős változást a kontroll és mentorált csoport közti mérhető eredményben.

A mentorokra gyakorolt hatások Úgy tűnt, hogy minden mentor személyes elégedettséget és értékérzést nyert a mentoráltak támogatásából. Különösen olyan szakértői mentorok esetében találták így, akik legalább annyit, sőt többet is nyertek, mint a mentoráltak. A próbákban részt vevő mentorok Portugáliában és Magyarországon is kölcsönös kapcsolatról beszéltek, ahol a tapasztalatból önbizalom és önmagukba vetett hit tekintetében annyit nyertek, mint a mentoráltjaik. Nem szakértői mentoroknak gyakran már előre meghatározott elképzeléseik voltak arról, hogy milyen készségeket és hogyan tudnak a mentori kapcsolatban felhasználni, ezért kiábrándulttá válhatnak, ha a mentorált támogatásával kapcsolatos tapasztalatuk nem olyan, amilyent vártak. Ennél fogva a nem szakértői mentoroknak szükségük lehet projekt közbeni kiegészítő támogatásra és kapcsolatépítési lehetőségekre.

Portugáliában a MOMIE, vagy a MEGAN projektben résztvevő szakértői mentorok közül hét talált később munkát. Magyarországon egy férfi mentor tudott állásba kerülni. Mások lakóhelyükön üzleti klub létrehézásán dolgoznak, hogy segítsenek a lakosoknak saját üzletet beindítani és üzemeltetni. A brit próbában olyan nem-szakértői mentorok vettek részt, akik többnyire már állásban voltak. Tudjuk azonban, hogy a Praxisban való résztvételük után két mentor kapott teljes munkaidős állást az állami szektorban és egy ideiglenes munkát kapott.

Megvalósíthatósági tanulmány Főbb jellemzők:  A szervezeteknek a legerőteljesebb értékelési módszertant kell igénybe venniük projektjeik hatásának felmérésére. Kisebb szervezetek sikeresen hajthatnak végre kihívást jelentő RCT értékelési tervet. A siker kulcsfontosságú tényezői a rugalmas véletlenszerű megközelítés (azaz folyamatosan, vagy csoportokban - a végrehajtó partnerek igényeitől függően), a véletlenszerűség indokairól és végrehajtásáról szóló előzetes képzés, és a végrehajtó partnerek elkötelezettsége.  Az RCT-t sikeresen lehet alkalmazni szorosan szerveződött közösségekben. Ugyanakkor helyesebb lehet inkább közösségek, mint ezeken belül egyének véletlenszerű kiválasztása, különösen olyan hátrányos helyzetű közösségekben, amelyeknek minden tagja támogatásra szorul  Az RCT az igen jelentős adatgyűjtésől függ, amely komoly kihívást jelenthet, amikor a beavatkozások keményen dolgoznak a lakosság bevonásán, és szervezeti változások idején. A feltételek, amelyek közt a projektet lefolytatják, és az eredményekre gyakorolt potenciális hatást a tervezés során figyelembe kell venni.  Nagyobb méretű mintára van szükség olyankor, amikor a beavatkozás hatása várhatóan kicsi. Ezért a jövőbeli értékelések valószínűleg nagyszabású mentorálási projektekre kívánnak koncentrálni. A MEGAN értékelés célszerűbb szigorú véletlenszerű ellenőrző vizsgálati (RCT) megközelítést alkalmaztak a mentorálásnak az eredményekre gyakorolt hatása ellenőrzésére, mint pl. a foglalkoztatási, oktatási eredményekre, jogsértési, írástudási és egészségügyi adatokra. A véletlenszerű kísérlet tekinthető az értékelés "arany szabványának", mivela kezelésbe ill. kontroll-csoportba történő véletlenszerű beosztás azt jelenti, hogy a két csoport eredményeinek különbségeit bármely személyes jellemző vagy környezeti tényező helyett magának a projekt eredményeinek lehet tulajdonítani. Az RCT-t azonban a gyakorlatban nem mindig használják az alkalmazás gyakorlati nehézségei miatt. Ezért ez a MEGAN projekt arra törekedett, hogy ellenőrizze az RCT lefolytatásának megvalósíthatóságát a hátrányos helyzetű csoportok mentorálása hatásának mérése céljából. A módszer alkalmazásával a projekt hozzá kívánt járulni a kutatás fejlesztésére és megvalósítására és az innovációra irányuló, folyamatban lévő munkához a társadalmi kihívásoknak való megfelelés érdekében.

Végrehajtás Az RCT-nek előnyeivel szemben vannak az emberek egy bizonyos területen kezelésre, vagy a kontroll-csoportba való véletlenszerű kiválasztásában nehézségei (és néha lehetetlen körülménye). Az önkéntes programok számára etikai problémát okozhat aolyan projektek reklámozása, amelyhez megtagadják emberek csatlakozását, amennyiben jelentkeznek. Nagy-Britanniában, ahol definíció szerint nem minden bevont mentorált kap mentori "kezelést", a véletlenszerű ellenőrző vizsgálat koncepciója egyes büntetésvégrehajtási tisztek elhatárolódását váltotta ki, amely a próbákra a vártnál kevesebb beutaláshoz vezetett. Annak ellenére, hogy a véletlenszerű kísérletekből kapott eredmények olyan hitelességgel bírnak, amellyel más minták nem, a program becsült hatása elfogult lehet, ha a következők valamelyike fennáll:  ha az ellenőrző csoport egy része ténylegesen részt vesz a programban. A próbák szigorúan alkalmazták az RCT-t és nem hisszük, hogy a kontroll-csoport tagjai ugyanolyan mentorálásban részesültek, mint a kezelt csoportéi. Azonban két próbában a résztvevő közösségek közötti szoros kapcsolat azt jelentette, hogy a mentorálásban részesülő és az ellenőrző csoport közti különbség elmosódhatott.  Ha a programhoz véletlenszerűen kiválasztott személyek befolyásolják az ellenőrző csoport résztvevőinek viselkedését, vagy szokásait, (amely megtörténhet, ha a két csoport tagjai ismerik egymást). A brit próba különítette el a legtisztábban a mentorált és kontrollcsoportot. A másik két próbával ellentétben, ahol a kicsi, közelálló személyekből álló közösségek tagjai között adatszennyeződési problémák állhattak fönn, a londoni projektben a mentorált és a kontroll-csoport tagjai között valószínűtlen volt a kapcsolat. A magyar próbafelmérést egy kis faluban végezték, ahol a lakosok nagy része bekapcsolódott, és így a BAGázs által nyújtott támogatás óriási hatást gyakorol a település egészére. Az értékelés szempontjából ez azt jelenti, hogy a beavatkozás a szélesebb lakosságra és a kontroll-csoportra is hatással volt, nem csak a kezelt csoportra. Egyes esetekben mind a mentorált, mint a kontrollcsoport tagjai részt vettek egy kísérleti "tevékenységben" (pl. házak építése/javítása, focizás), amelyben más lakosok nem vettek részt, ami megint csak csökkentette a kezelt csoport előnyét. A kontroll-csoportban részt vevő fiatalok egy részének szülei részesülhettek is mentorálásban, ami azt jelenti, hogy a felnőttek által kapott mentorálás hatással lehetett a gyerekeikre is.  ha az eredményeket mérni kívánó felmérésekben a különféle válaszokat megtagadják egyik vagy másik csoportban. A brit próbában csak kvalitatív interjúkat tudtunk végezni azokkal, akik még kapcsolatban álltak a felméréssel, így nagyobb valószínűséggel beszéltünk olyan mentoráltakkal, akiknek sikeres volt kapcsolatuk.  Ha az, hogy nem vehetnek részt egy programban, megváltoztatja a kontroll-csoport viselkedését ahhoz képest, ahogyan a projekt teljes hiánya esetében viselkednének. Úgy gondoljuk, hogy ez nem okozott problémákat. A magyar kísérlet esetén azonban

ez egyértelműen aggodalmat okozott, és a kontrollcsoport tagjai jól hozzáfértek a BAGázs szolgáltatásaihoz. A programok tervezésekor bizonyos külső gyakorlati tényezőket gyakran figyelmen kívül hagytak, amelyek azonban igazán megbízható értékelések esetén kihívást jelenthetnek. A hatásvizsgálatot befolyásoló külső tényező a brit pártfogói szolgálati rendszer változása volt A brit adatgyűjtésnek kellett volna a legszigorúbbnak lennie, mivel független volt a szolgáltató partnertől és már más célokra begyűjtés alatt állt. Az adatgyűjtés azonban nem támaszkodott a Londoni Pártfogói Alaptól származó rendszeres frissítésekre. A próbaidős szolgáltatások folyamatos jelentős strukturális reformjai közepette nagyon nehéz volt az adatgyűjtés és továbbítás intézményesítése, az LPT jelentős jóindulata ellenére. Ennek eredményeképpen az adatok gyűjtése nem olyan szabályos időközönként történt, ahogyan a projekt kezdetén tervezték és így csak korlátozott brit adataink vannak tizenkét hónap eredményeiről és semmi hat hónapról.

Ajánlások Az értékelés a sikeres programok tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos gyakorlati megfontolások szempontjából a mentorálást fontolgató szervezetek számára hasznos tasztalatot nyújt:  Vegyék vigyelembe a mentori beavatkozás időzítését a mentorált személyek életútjátban. A mentorálás pozitív hatása maximalizálható, miután elhárították az élet pozitív változtatásainak kezdeti akadályait, mint például a nyelvi nehézségekat és a lakásgondokat. Bár a mentori támogatás segíthet a mentoráltaknak ezen kezdeti akadályok leküzdésében, valószínűleg szükség van szakszerű támogatásra is. A legnagyobb hatékonysághoz a mentori programokat akkor kell alkalmazni, amikor ezek az akadályok már elhárultak.  Egy hatékony programhoz megfelelő bevezetési időt kell beépíteni, mielőtt elkezdhető. Ez különösen fontos olyan mentori projektekhez, amelyekhez először intenzív mentorképzésre és gondos kapcsolategyeztetésre van szükség.  Alapvető jelentősége van a mentor és mentorált közti jó megfelelésnek. A rossz megfelelőség a mentor és mentorált közti kapcsolat megszakadásához vezethet. A mentoroknak és mentoráltaknak nem feltétlenül szükséges azonos személyes tulajdonságokkal és tapasztalatokkal rendelkezniük (bár ez segíthet) és a megfelelőségnek a mentorált igényein és a mentor által ebben a tekintetben nyújtható támogatáson kell alapulnia.  A munka megkezdése előtt a mentoroknak és mentoráltaknak tisztázniuk kell az együttműködés céljait. Ez segítene a mentoráltaknak reális elvárások kialakításában és abban, hogy úgy érezzék, részt vesznek a művelet kialakításában, és a mentorok számára is világos célt és irányt nyújtana.  A javaslattevő és támogató ügynöségekkel való folyamatos kapcsolat Kulcsfontosságú. Ez különösen fontos az olyan szervezetek számára, amelyek

harmadik fél útján részesülnek mentori támogatásban. Ha a jogszabályban meghatározott szervezettel történik a társulás, akár javaslattevőként, akár végrehajtóként, további erőfeszítésekre lehet szükség annak biztosítása érdekében, hogy a mentoráltak teljes mértékben tisztában legyenek a részvétel önkéntes jellegével.  A mentorált elkötelezettségének fenntartása nagy kihívást jelenthet. Az elkötelezettség fenntartásának hasznos eszközei közé tartoznak: olyan gyakorlati kérdésekkel való foglalkozás, mint a részvétel akadályainak megszüntetése (azaz utazási költségek kifizetése) és annak biztosítása, hogy a mentoráltak értésék mit várhatnak a programtól és mik lehetnek a belőle származó előnyök (azaz a leendő mentorok és ajánlattevő szervezetek számára tájékoztató anyagok létrehozása).  A mentorokat a végrehajtó szervezeteknek az egész program alatt támogatniuk kell. A mentorok végig kitartó támogatása segít annak biztosításában, hogy az élmény pozitív és hasznos legyen. 1 Bizonyos problémákkal való foglalkozás, amiket a mentoráltak tapasztalhatnak, nyomasztó és nehéz feladat lehet egy mentor számára. A szolgáltató szervezetek kínáljanak lehetőségeket arra, hogy a mentorok megoszthassák tapasztalataikat és segítséget kérhessenek bizonytalan helyzetekben.  Biztosítsanak fejlődési lehetőséget a mentori programok számára. Az, ha valaki mentorált személy, kiindulási pont lehet annyiban, hogy a mentoráltak mentorokká is válhatnak és onnan továbfejlődhetnek. Ezért nagyon fontos, hogy a mentori programok számára kellő beágyazottságot biztosítsanak, hogy lehetővé tegyék a fejlődést. Az értékelés a következő tanulságokat is jelzi (a) a véletlenszerű ellenőrző vizsgálatok és (b) a hátrányos helyzetű csoportok kutatása számára:  Kisebb szervezetek sikeresen hajthatnak végre kihívást jelentő RCT értékelési tervet. A siker kulcsfontosságú tényezői: A rugalmas véletlenszerű megközelítés (a képzést nyújtó szervezet igényeinek megfelelően); előre történő képzés (annak biztosítására, hogy megértsék az RCT értékelés értelmét, a véletlenszerűsítés folyamatát és a kezelés és ellenőrzés állandó szükségességét); és a szolgáltató partnerek mély elkötelezettsége.  Ahol a célközösségek kicsik és erősen egybefonódóak, helyesebb lehet egyének helyett csoportok véletlenszerű kiválasztása, különösen olyan közösségekben, amelyeknek minden tagja hátrányos helyzetű és támogatásra szorul.  Olyan programok értékelésénél, amelyek szétszórt, vagy nehezen bevonható csoportokat céloznak, fokozott erőfeszítések szükségesek az értékeléshez. Rugalmasságra van szükség az interjú időpontjának és helyszínének 1

Pl. A Praxis sikeresen biztosította a Mentori és Barátsági Alapítványtól a Jóváhagyott Szolgáltató Standard (APS) elérését a MEGAN és más jövőbeni mentori projektek számára. Az APS logó a biztonságos és kompetens gyakorlat nemzeti minőségi standardjának jele.

kijelölésében, valamint ehhez a csoporthoz további terepmunkához szükséges források biztosításában.  A jövőbeli értékelések valószínűleg nagyszabású mentorálási programokra kívánnak koncentrálni. Holisztikus támogatási csomag részeként a mentorálás specifikus hatása valószínűleg kicsi. Ezért nagyobb számú résztvevő nagyobb valószínűséggel vezet értékelés révén kimutatható statisztikailag szignifikáns hatáshoz.