Kilroy is still here

.TRUNKÓ BENCE.

.Kilroy is still here. leményt képvisel√k közé sorolnám az ókori egyiptomiakat is, akik e m∫faj terén rendkívül figyelemre méltó tehetséget voltak képesek felmutatni). Még itt a kezdetek kezdetén kitérek a graffitinek egy semmiképpen sem mell√zend√ alfajára, amely nem említend√ egy napon a klasszikus bet∫festéssel, legenda úgy tartja, hogy bronxi illet√ség∫ volt az de a kialakulásban fontos szerepe volt. Kilroy öröka fiatalember, aki valamilyen bels√ indíttatás miatt érvény∫, ámde sekélyes filozófiai tartalommal bíró elengedhetetlennek tartotta, hogy közölje a világ- közlése beindította a magasabb gondolati igénnyel gal, mikor és hol járt. Kilroynak hívták, és az üzenet megalkotott mondatok köztéri közlését. Ha ezekb√l így festett: KILROY WAS HERE. Ez harminc éve volt, összegy∫jtünk egypárat keletkezési hely és id√ szerint, eredményként az adott azóta az örökifjú Kilroy beGraffiti szakszótár ország történelmének és járta a világot fáradhatatLemásolni más munkáját politikai változásainak görlan lelkesedéssel üzenve az BITEL BOMB Egy felület akciószer∫, csoportos lefestése be tükrét kapjuk: emberiségnek egy újpesti BUFF Graffitik eltávolítása a lefújt felületr√l buszmegállóból, egy finn CREW 1964: Az USA hivatalosan Lazán szervezett, néhány f√s graffitis csokisváros mozijának mellékhadvisel√ Vietnamban port Színek átt∫nése, halvány keverése helyiségéb√l, az olasz ten- FADE „Miért csak a katonáké Mesterm∫ gerpart kommerciális turiz- PIECE legyen az élvezet? TAG A fest√ álnevének aláírása vastag filccel must kedvel√ kelet-euró- THROW UP Bandanevek egy színnel történ√ felfújása, Fegyvert mindenkipaiak által frekventált üdünek!” elüt√ kerettel l√paradicsomaiból, a fran- TOY „Lépj be e hadseregbe, Tapasztalatlan, gyenge fest√ WILD STYLE Bonyolultan szerkesztett, sokszor olvascia Alpok friss búzasört csautazd be a világot, tahatatlan, összefonódó bet∫k poló síkocsmáiból, Bécs kélálkozz érdekes embetes esztétikei értéket képrekkel – és öld meg A New York-i metró visel√ telefonfülkéib√l és a √ket!” (PropagandaBuckingham-palota napon- New York City metrója olyan utasszállító rendszer, amely plakát ferdítése.) dönt√ fontosságú a város társadalmának és gazdaságáta súrolt √rbódéinak falai„Béke az, amikor nem életképessége szempontjából. A jórészt a század els√ ról. Igaz vagy nem igaz Kil- nak l√nek.” negyedében épült metró 26 vonala 230 mérföld hosszúroy valóságos létezése, egy ságú, 465 állomással. Csúcsforgalom idején több mint 1969: Woodstock dolog vitathatatlan: az em- 5 ezer szerelvény van használatban. Egy átlagos munka„A három legjobb dolog berek rájöttek, hogy a fa- napon a 3,5 milliót is meghaladja a metrón utazók száa világon: egy ital ma. Eltekintve attól, hogy a New York-i metró mellett lakra lehet írni, s√t egyesek el√tte és egy cigaretminden más nagyobb földalatti rendszer eltörpül, két szerint kell is (az utóbbi véta utána.” Graffiti is Art, and it… Art is a crime let God forgive All. LEE 1982 Bronx

A

147

Trunkó Bence

„Azt hiszem a szex jobb, mint a logika, habár nem tudom bizonyítani.” „Kerüld a másnaposságot! Maradj részeg!” „Ne lépj a f∫re! Szívd el!” „Melyik barom lopta ki a dugót az ebédemb√l?” „A valóság azoknak való, akik nem bírják a kábítószert.” 1971: Nixon a 37. elnök „Mindegy kire szavaztok, a kormányt úgyis megválasztják.” „Állítsátok meg a világot... Nixon vissza akar szállni.” 1976 „A munkanélküliség százszázalékos, ha neked nincs munkád!”

egyetlen graffitis szakboltot Magyarországon), EPOS, ARAL, AUTO. A valódi névre utaló a TAG-es: TAYLOR, BANX, HOES. (Itt sajnos nem áll módomban a fest√ eredeti nevét a TAG mellett közölni, hisz mindhárman Budapesten dolgoznak, tehát egyszer∫en el kell hinni.) A TAG vastag filctollal vagy vékony festéksugarat szóró fejjel (SKINNY CAP) felszerelt festékes flakonnal készített felirat. Szerves része a teljes graffiti m∫fajnak, ugyanakkor azokat a fest√ket, akik csak TAG-eket gyártanak, a többi graffitis lenézi. Ezek a feliratok bárhol el√fordulnak. Minél több helyen olvasható valakinek a TAG NAME-je, annál népszer∫bbnek számít. (Feltéve persze, hogy komolyabb munkái is vannak.) Egyre több lett az utcai falra író srác Amerikában. New York után a többi megapolisz is átvette a divatot. A graffiti népszer∫ségének növekedése vezetett a bandák megalakulásához. Egyes városokban egyre több lett az ugyanabból a negyedb√l származó fest√k száma, így hat-nyolc f√s csoportokba tömörülve magukon túl a csoportot is igyekeztek ismertté tenni. Ehhez már komolyabb kivitel∫ feliratokra volt szükség, megszületett a THROW UP. Ez nem más, mint a falra dobott szöveg, elnagyolt felirat, ami a banda nevéb√l, vagy annak kezd√bet∫ib√l áll. Ez a fajta festmény már csak szóróflakonnal készülhet, és két-három színt kell tartalmaznia. A TAG-hez hasonlóan a THROW UP is a banda által kialakított egyedi stílust, mondhatni arculatot tükröz. A THROW UP-ot minden tagnak ugyanolyan min√ségben kell tudnia kivitelezni, ami nem egyszer∫ dolog, hisz még az elnagyolt felirat elkészítése is három-négy percet vesz igénybe a pár másodperc alatt elkészíthet√ TAGgel szemben. Tehát gyorsan és jól kell dolgozni. A magyar bandák között a legjelent√sebbek a PNC, GRW, GAZ, SDO. Ezek mind rövidítések, amelyek a teljes névre utalnak, amelynek adott esetben több változata is lehet. Pride is not Crime, Pirates Need Popcorn, Ghetto Art Zone, Speciális Dekorációs Osztály stb. A bandák általában rövid élet∫ek, ami azt jelenti, hogy hol feloszlanak, hol újra alakulnak más tagokkal b√vülve vagy akár csökkentett létszámmal. A legjobb bandák tömörítik a vezet√ graffitifest√ket, ezért el√fordul, hogy ideig-óráig egy-egy banda tagjai uralják a legjobb falakat, néha akár er√szakos módon is érvényesítve els√ségüket. Említettem, hogy a bandákba a legjobbak tömörülnek. Nos, annak eldöntésére, hogy ki a legjobb, számos módszer van, de a kívülálló, békés honpolgár aligha tudna nyolc, tíz, látszólag egyforma festményt min√ség szerint sorba rakni. A PIECE, vagyis

KILROY WAS HERE

E

z volt a graffiti m∫faj alfája, a kezdet, egy mondat, amib√l kialakult egy szubkultúra a maga alfajaival, képvisel√ivel, megjelenési formáival, nyelvezetével, zenéjével. A bölcs√ New York, Bronx, 125. utca. Itt dolgozott TAKI 183 a klasszikus értelemben vett, máig is ugyanazon jelentéssel bíró önkifejezési forma, a graffiti hivatalos és elismert megalapítója. A kés√bb közepes hírnévre szert tett, ma megállapodott zsurnaliszta munkája abban az id√ben abból állt, hogy az Ígéret Földjére települt milánói közétkeztet√ úgynevezett pizzasütödéjéb√l csekélyke borravaló reményében nem minden üzleti érzék nélkül a megrendel√ házához szállította a közkedvelt eledelt. TAKI 183 a maga prózai valóságában pizzaboy volt. 125. utcai bázisáról bejárta Bronx összes negyedét, és házilag készített vastag filctollával (cip√pasztás tubus feltöltve alkohollal, a kerek szivacs négyszögletesre metszve) megjelölte azokat a házakat, ahol már járt. Kés√bb a földalatti, majd felszíni kötöttpályás járm∫vek, a metrók küls√ és bels√ falfelületén is jól olvashatóvá vált TAKI 183 írói álneve, azaz TAG-je. A TAG ma is a graffiti alapja és egyben legegyszer∫bb irányzata. A graffiti alaphelyzete a bet∫k mögött álló fest√ anonimitása. Cél az álnév, a stílus elterjesztése minél szélesebb körben. A TAG-név kiválasztása az els√ lépés. A néhány bet∫b√l álló szavak általában nem hordoznak jelentést, de van amikor a bet∫k értelmes angol szóvá állnak össze, vagy valamilyen módon kapcsolatban állnak a graffitis valódi nevével. Jó példa erre a TAKI, EXE, TRIS, RAPA, a következ√ említett fajtából a DONOR (√ alapította a máig is

148

Kilroy is still here

a teljes kép, sokak által magának a graffitinek a kizárólagosnak vélt megjelenítési formája. Igaz, hogy ez is a graffiti része, a legmagasabb színvonal és alkotó fantázia megtestesít√je, de nem maga a graffiti. Tehát a kérdés az, hogy ki a legjobb? Egy teljes nagyságban (általában 2x3 méter) kivitelezett színes kép pontosan elárulja, hogy a fest√je milyen színvonalon alkot.

A PIECE színösszetétele, vagyis azok a színek, amelyekkel a graffitis festette képét, sok mindent elárulnak alkotójáról. Olyan információkhoz juthatunk, amelyek segítenek minket a graffitis megítélésében. Egy teljes képhez tetsz√leges mennyiség∫ színt fel lehet használni. A színek esztétikus és indokolt összeválogatása mellett a festmény színösszetétele is sokat mond alkotójáról. A világos, pasztellszíneket tartalmazó képek minden esetben magasabb szakmai felkészültségr√l adnak tanúbizonyságot, mint a rikíA HELY tó rajzok. Ez csupán azért van, mert a PIECE készítése rétegr√l rétegre törtéfontos tekintetben valószín∫leg mindegyikükt√l különbözik: napi 24 órán keresztül, és városi rendszerben nik. Ez azt jelenti, hogy egygraffiti lényege, mint m∫ködik. A polgárokat tehát kizárólag a városon belül más után kell felvinni a szímár említettem, az anoni- szállítja – ellentétben Washington D. C. és San Francisco neket, a sötétebbel metszemelyek els√dleges funkciója a városba mitás és ami ugyanolyan földalattijaival, ni ki a világosabb formáját. való és a városon kívülre irányuló személyszállítás. New lényeges, az illegalitás. Ma York City metrója New York szinte minden környékén, Aki tehát sok feketét haszmár a világon mindenütt még a legzavarosabb területeken is megáll. Olyan tömeg- nál a bet∫k formázásához, elfogadott graffitis alapté- közlekedési eszköz, amely valóban kielégíti az utasszál- az amat√r, hiszen a feketétel, hogy oda kell fújni, lítás iránti leglényegesebb elvárásokat. vel majdnem mindegyik Habár a vonatokat és a vágányokat az 1980-as évek köahova nem szabad. (Ter- zepén felújították és magas követelményeknek felelnek színt le lehet fedni utólag is. mészetesen a fest√k közt is meg, rengeteg állomás le volt robbanva, és ez a tör√dés Ha a világos képnél egy vovannak tabu helyek, de hiányának üzenetét hordozta. Két szemmel láthatóan ko- nal rossz helyre kerül, legerr√l majd kés√bb.) Ez a moly probléma különösen nagy életmin√ségi krízist te- rosszabb esetben le kell feja metróban, s ezek felgyorsították romlását, és szabály még abból az id√- remtett teni (át kell színezni) egy réaláaknázták az utazók bizalmát a rendszer biztonságáb√l ered, amikor New York ban. Az els√ a graffiti volt; a másik a rendzavaró visel- teget, ami nagyon nehéz graffitis társadalma elkese- kedés és piti b∫nözés, amely „hajléktalanproblémaként” munka. Egy nívósabb rajz redett harcot folytatott a vált közismertté. Amikor az utazási hajlandóság csök- 15-16 színb√l is állhat. Semm∫fajt t∫zzel-vassal írtó vá- kenni kezdett, és a metróval kapcsolatos általános elé- miképpen nem vehet√k kogedetlenség egyértelm∫vé vált, Robert Kiley, a Nagyvárosi polgármester ellen. Te- rosi Utasszállító Hatóság (MTA) testületének vezet√je és molyan azok a fest√k, akik hát a hely kiválasztása az Davis Gunn, a New York City Közlekedési Hatóság akár arany vagy rikító UV els√ dönt√ szempont. A fal- (NYCTA) elnöke megértette, hogy ha teljesen felújítják a színeket használnak rajnak jól láthatónak kell len- metrót, a rendnek is helyre kell állnia. zaikban. Természetesen leni sínen közleked√ járm∫het egy kép jó helyen, és Graffiti és rendzavaró viselkedés a metróban vekr√l. Ez a legjobb esetállhat a legkiválóbb, legben vonat, de lehet metró, Minthogy a graffiti mára nagyjából kivonult a metró te- megfelel√bb színekb√l, ha HÉV vagy akár villamos is. rületér√l, nehéz leírni, milyen makacsnak t∫nt a prob- tartalma fantáziátlanságot, az 1980-as évek elején, amikor a graffiti-alkotók (A gyökerek szintén a New léma a képzel√er√ szánalmas logói, jelmondatai, portréi – az úgynevezett „címkék” York-i metrófestés tisztelt hiányát fedi fel akár a laihagyományainál keresend√k.) A vonat melletti hely- kus, akár a némiképp hozzáért√ szeme el√tt. A tarszín a legjobb, hiszen az a legkomolyabban ellen√r- talom szempontjából mindössze néhány típust küzött vonal, itt igazán mesterien kell dolgozni annak, lönböztet meg a graffiti: a PIECE vagy a fest√ nevét aki nem akarja, hogy elkapják. (Egy rajz elkészítési ábrázolja, vagy pedig az ABC-nek a fest√ által tetideje bonyolultságtól függ√en 4-9 óra.) Az elismerés sz√legesen kiválasztott bet∫it. Ezeket a bet∫ket nem kiváltása szempontjából jó választás a metróalagút találomra festik fel. Az ABC-ben vannak olyan tagok, felszín el√tti utolsó 10 méteres szakasza vagy a híd- amelyeket könny∫, és vannak amelyeket nehezebb pillérek alsó fele. Ezek mindegyike rendkívül nehe- festeni. Példának okáért az Y, X, Z, I, H bet∫knél sokzen megközelíthet√, a festés körülményeit egyálta- kal könnyebben érhet√ el a háromdimenziós hatás lán nem könnyítik meg. Tehát ha meglátjuk, hol van egy árnyékolással, mint az O, B, P vagy S bet∫knél. a rajz, könnyen megállapíthatjuk, mennyi kurázsija A PIECE alapvet√en nonfiguratív ábrázolásmódot volt az elkészít√nek. Ez azonban még édeskevés. kíván. Manapság mégis egyre több az olyan graffitis,

A

149

Trunkó Bence

aki saját tervezés∫, egyedi figuráit is belefesti a bet∫képbe vagy annak hátterébe. Ez ma már elfogadott, s√t a CHARACTA’ megjelenítése fontos szintmér√. A PIECE-nek 3D-ben kell lennie, azaz a sík felületre fújt bet∫knek térhatást kell kelteniük. Ez nem csak az árnyékolással, hanem a megfelel√ rétegsorrendben használt színárnyalatokkal is elérhet√. Ritkaságszámba megy, de van rá példa, hogy a fest√ egy formát vagy alakot rak össze a felfújt bet∫kb√l. El√fordulnak olyan alkotások, ahol néhány bet∫ robottá vagy egy ízeltlábú rovarrá áll össze. Magyarországon erre még nincs példa. A következ√ rendkívül fontos része a képnek a háttér. Sokak szerint – és sajnos az így véleked√k közt nem egy alkotó graffitis is van – a rajz legkevésbé lényeges része a háttér. Ez azért nem igaz, mert a bet∫ket, adott esetben az egészen kiválóan megfestett részleteket a kép mögött álló szín és formamassza emeli ki. Egy kit∫n√en elkészített gasztronómiai ritkaság is sokkal szívesebben fogadott egy ezüsttálcán, mint azonmód a tepsiben. Persze háttér és háttér közt is rengeteg a különbség. Van, aki egyszer∫ fehér diszperzit alapozást használ, ez mindenképpen ajánlott, hiszen az els√ vázlatvonalak halványsárga színnel készülnek, az pedig nehezen látható a szürke vagy sötét falon. Sok esetben a rajzoknak egyszer∫ színhátterük van, általában olyan, ami harmonizál a teljes kép színvilágával. Tehetségesebb rajzolók alkalmazhatnak mozaik illetve zselé vagy liquid hátteret. A mozaik háttér több színb√l összeállított alap, ami a rajz elkészítése után kerül a falra, mintegy darabokból összeállítva. A zseléháttér bonyolultabb. Hiszen az maga is 3D-ben van felfestve. A végs√ vizuális hatás olyan, mintha egy aszpikos állagú masszát feszítettek volna ki képzeletben a rajz mögé, ami néhány helyen kilyukadt, és ott megcsöppent az anyag. Ritka, munkaigényes, de rendkívül látványos az eredmény. Minden graffitifest√nek van egy féltve √rzött albuma, a BLACK BOOK. Ebbe vázolja fel azokat a képeket, amelyeket szándékában áll elkészíteni, ebben gyakorolja a stílusát, TAG-jeit, ebben próbálgatja egy nagyobb rajz leend√ színvilágát. Mindenképpen a kísérletezés els√rend∫ eszköze, ezért nem szívesen mutogatják másoknak. Minden nagyobb PIECEhez készül el√zetes vázlat. A papíron lév√ rajz felvitele a falra már komoly felkészültséget igényel. Ha közelr√l megfigyelünk egy 6-8 négyzetméteres rajzot, a vonalak pontosságából meg tudjuk állapítani, mennyire ért a festékszórókhoz a készít√. El√ször is tisztában kell lennie a szórófejek megfelel√ kiválasztásával. A SKINNY CAP, vagyis a legvékonyabb su-

garat húzó fej a pontos vonalak, az INLINE, OUTLINE és a SECOND OUTLINE megrajzolásához szükséges, valamint a kezdeti vázlatvonalak felviteléhez. (Az inline a bet∫k képen belüli körülhúzása más színnel, az outline ugyanez kívülr√l, a second outline pedig a bet∫k által adott küls√ forma egy vonallal történ√ kiemelése.) A FAT CAP vastag vonalat készít, a sugár átmér√je 8-10 cm is lehet. Nagy felületek színezésére használják. FADING CAP, használata rendkívüli precizitást és kicsiszolt technikát igényel. Ezt a szórófejet használják a színek közti finom átmenetek készítésére, és a színeknek a falon történ√ keverésére. Természetesen a graffitinek mint m∫vészeti formának vannak irányzatai, amelyeken belül a fest√k élhetnek saját stílusukkal. Ezek a stílusok a korral változnak. A hetvenes évek végén, a nyolcvanasok elején a graffiti egyesült államokbeli aranykora idején virágzott a BUBBLE STYLE. Ma már elég kevés képvisel√je van, mivel a könnyebb kivitelezés miatt nem sokra értékelik. Szembet∫n√ stílusjegyei a lekerekített formák, kövér bet∫k, vidám színek, a rózsaszín, a citromsárga, a világoskék, a narancssárga. Ha még használják, akkor csak THROW UP-ok festéséhez, gyorsabb a kivitelezés, egy bet∫ = egy szín. A WILD STYLE a nyolcvanas évek végén kezdett kialakulni, és fejl√dése ma is tart. A stílus annak idején nem jelentett mást, mint a duci, hurkás bet∫kt√l elüt√ szögletes, élesen metszett formákat. Azóta a bet∫k elkeskenyedtek, egymásba fonódtak, majd az agresszivitást kifejezvén nyilakban végz√dtek. Erre a stílusra a színek végtelenül élénk kavalkádja a jellemz√, cél a titkosítás, azaz olyan vad stílus alkalmazása, amely gyakorlatilag olvashatatlanná teszi a bet∫ket. Természetesen ugyanazon stílus képvisel√i könnyedén megfejtik az adott esetben összekevert bet∫ket vagy a fordítva írt neveket.

GREETINGS

M

inden fest√ – a rajz elkészültével – az egyik sarokba odafirkantja saját TAG-jét, a készítés dátumát, majd egy másik üres sarokba bandatársainak vagy barátainak ajánlja azt. A fáma szerint a szó elszáll, az írás megmarad. Nos, nincs kétségem afel√l, hogy ezen örökérvény∫ mondás els√ megalkotójának történelmi koránál vagy környezeti adottságainál fogva vajmi kevés lehet√sége volt betekinteni a graffiti m∫vészetének nehezen kiismerhet√ etikei kódexébe. A graffiti a legmu-

150

Kilroy is still here

landóbb írások közé tartozik, ugyanis a falak végesek, akkor is, ha ellenséges a hangulat két banda között. a m∫vészek alkotó kedve töretlen, fantáziájuk és fes- Korábban itthon is bevett szabály volt, hogy arra a téktáruk kimeríthetetlennek látszik. Törvényszer∫ falra, amelyet még üres állapotában birtokba vett tehát, hogy a kedvelt helyeken egy rajz néhány hét- egy banda, nem volt szabad más bandatagnak fesnél vagy esetleg néhány hónapnál nem élhet tovább. tenie. Ha ez mégis megtörtént, a rajzaikat CROSSElmélázhatunk ugyan, mint ahogy ezt jelen sorok író- olták, téglával leverték a kép alatt lév√ vakolatot, ja is többször megtette, hogy mi lenne abban az eset- ácskapoccsal levakarták a festéket. Ez rossz vért ben, ha Kínában kitörne egy soha nem látott graffiti- szült. Sokszor hónapokig tartottak az ellenségeskeláz. Ugye az köztudott, hogy falban √k állnak a legjob- dések, melyek arra vezettek, hogy az ellenfél bandák ban a világon, még a graffitisek mekkájának kikiál- egyre kevesebbet festettek, igyekeztek a másikat tott Berlinen is túltesz, f√leg azok után, hogy az utób- TAG-ek és THROW UP-ok terén mennyiségi értelembi város egy f√re jutó fal- – szinte mindegyik szerelvényt elborították. Védelmez√i, ben megsemmisíteni. Ez ma hosszúsága az utóbbi évek például Norman Mailer szerint a graffiti vibráló m∫vé- már megsz∫nt, csupán népolitikai viharaiban er√tel- szeti forma, amely alig érdemel rend√ri figyelmet. Sokan hány kétes érték∫ rajzon jesen megcsappant. Nos a azok közül is, akik nem osztoztak Mailer m∫vészeti ízlé- lelhet√k fel TOY feliratok, úgy gondolták, hogy a rend√rségnek sokkal fonkínaiaknak nem kellene, sében, amelyek arra utalnak: a kritosabb ügyekkel kell foglalkoznia, mint amilyenek a vanhogy amiatt f√jön a fejük, dalizmushoz hasonló kisebb b∫ntettek. Mások, például tikus szem∫ fest√társak meddig lesz ott a rajzuk a Nathan Glazer harvardi professzor számára a graffiti azt igyekeznek a készít√ figyelfalon. Tehát egy graffiti jelezte, hogy a graffitikészít√k, a többi rendzavarók és mét felhívni arra, hogy több megítélése szempontjából a b∫nöz√k, „akik rabolnak, er√szakot követnek el, bán- id√t szenteljenek a vázlattalmazzák és megölik az utasokat, [...] az ellen√rizhetetnem elhanyagolandó meg- len ragadozók világába tartoznak”. Glazer a polgárok ér- készítésnek és a technika vizsgálni, mióta érintetlen tésére adta, hogy a köztisztvisel√k képtelenek megóvni fejlesztésének. az adott kép. Ez már hosz- a metró környezetét még az aránylag jelentéktelen törA graffiti nemzetközi mivényszeg√kt√l is, és hagyják szabadon garázdálkodni a szabb távon jelzi a rajz mivoltának értelmében ezek a Glazer 1979-ben készült cikke életre keln√ségét, illetve az elisme- nagyvadakat. szempontok a világ bármely tette azt a gondolkodást, amely azt firtatta, a graffiti rést más graffitisek részé- milyen lehetséges bomlasztó hatással van a városi kör- táján érvényesek, egy rajz r√l. Mint mindenütt, itthon nyezetre. készít√jének tárgyilagos is véges azoknak a falaknak Amikor Glazer megírta cikkét, már hat éve küszködtek megítélése szempontjából. a hossza, amelyek a fent a graffiti kiirtásával, minden eredmény nélkül. Glazer Ugyanakkor az eddigiekb√l kétségbeesett, azt vélvén, hogy megoldhatatlan probléemlített szempontokból a mával állnak szemben. A fiatalok szubkultúrája felma- az is világosan látszik, hogy legel√nyösebb feltételeket gasztalta a vasúti kocsikat, melyeket New York kultúrá- a graffiti szül√hazájából, az kínálják egy rajz elkészíté- jának részeként állított be. Lindsay és Koch f√polgármes- Egyesült Államokból ugyanséhez. Így megtörténhet, terek egyaránt hatalmas graffitiellenes kampányba kezd- olyan szubkultúraként ketek. A költségek következtében megbukott az az elképhogy egy rajz elkészülte zelés, hogy a fiatalokat feltartóztassák és a kocsik letisz- rült át Európába, Ázsiába, után pár nappal már jó né- títására kényszerítsék, és azért is elhibázottnak bizo- Ausztráliába, s√t még Afrihány másik réteg alatt pi- nyult, mert a graffitikészít√ket bennfentes festési és tisz- kába is, hogy a legcsekéhen örök feledésre ítéltet- títási ismeretekkel látta el. Nem használt az sem, hogy a lyebb változást, az adott oráthelyezték a „kevésbé célba vett” területekve, hacsak el√relátó alko- vonatokat szág kultúrájához való legre, mert azok annyira hatalmasak voltak, hogy nem letója nem készített róla egy kisebb idomulást is mutatgyors fotográfiát. Neves fest√k rajzait, amelyek ta volna. Mint láttuk, a nyelvezet és a szóhasználat amúgy is ritkán készülnek – mindössze néhány éven- teljes mértékben megegyezik, egy szónak sincs mate –, hosszú évekig is elkerülik az idegen flakonok, gyar megfelel√je. A stílusok folyamatosan hódítanak másokét viszont még száradás el√tt eltünteti a ko- mindenütt, az öltözködési, zenei irányok is tökéleterántsem érz√ szív∫ pályatársak egyike. sen megegyeznek. Talán az egyetlen különbség, hogy Az eltüntetésnél is nagyobb sértés a korábban ké- míg Amerikában a HIP-HOP kultúrát (amelynek a szült kép alkotójára nézve, ha rosszmájú vagy adott graffiti is része) els√sorban a színesb√r∫ek alakíesetben nagyon is er√teljes kritikai érzékkel rendel- tották, addig ez más országokban nem jellemz√. kez√ fest√társuk „crossolja”, azaz sötét szín∫ szóró- A HIP-HOP kultúra, amelynek szerves része a break festékkel áthúzza a rajzot, vagy „TOY-olja”, lekicsiny- dance, az illegalitás, az utcai élet és rendkívül dinal√ jelz√vel illeti alkotóját. Ugyanakkor ritka dolog, mikus önkifejezés, még él Magyarországon. Az OLD hogy graffitisek kárt tegyenek egymás rajzaiban még SCHOOL képvisel√i még stabilan tartják magukat a

151

Trunkó Bence

csíkos tréningnadrághoz és zipzáras fels√részhez, míg a NEW SCHOOL már egyre több kétes érzést ébreszt a tisztes honpolgárokban hihetetlenül b√, földig ér√, hatalmas zsebekkel televarrt fekete nadrágjaikkal, térdig ér√ pulóverükben, szemöldökig behúzott sapkájukban. Ennek a szubkultúrának a színesb√r∫ekkel való kapcsolata minden országban egyformán jó. Mivel az egész mozgalom eredete a fekete és latin negyedek ifjúsága, a rapperek és a graffitisek is egyértelm∫en elutasítják a rasszizmust, s√t gyakran fel is lépnek ellene. Ez a véleménynyilvánítás és állásfoglalás leginkább a dalszövegekben nyilvánul meg. Magyarországon a graffitinek máig is egyetlen bázisa a YARD. A ferencvárosi üzlet, DONOR kezdetben karitatív, majd kés√bb jól felfogott üzleti érdekekb√l megnyitott, illetve felvirágoztatott boltja. Kaphatók ott el√re kötött BLACK BOOK-ok, festékek minden mennyiségben és színben, szórófejek, OLD és NEW SCHOOL ruhák, valamint mérhetetlen sok fénykép a falon és még több információ bulikról, koncertekr√l, jamekr√l. Ez az egyetlen hely, ahol kaphatók a külföldr√l behozott, jobbára német eredet∫ szaklapok, amelyb√l értesülhetünk a nagyvilág legjobbjainak munkáiról. Az elmúlt télen jelent meg a hazai graffitifest√k els√ széles körben terjesztett médiuma, a WHITE CORE MAGAZIN, amelynek címlapja és bels√ tartalma egyaránt H√s Endre egy még ma is aktív, ámde szigorúan legális keretek közt mozgó graffitifest√, a házi krém egyik megpihent képvisel√jének munkája. A színes, 16 oldalas rendkívül igényes kiadványban a legjobb hazai fest√k képei mellett számos vonatrajzot, vázlatot és interjút közöl. A legkeményebb rapszövegek eredeti verziójának közzététele mellett jó tanácsokkal szolgál kezd√knek. Természetesen mint egy mai, modern és dinamikusan fejl√d√ utcam∫vészet, amely a tömegeknek készül, a graffiti sem maradhat le kora technikai újításainak hasznosításában. A graffiti els√dleges célja a szerz√ nevének, illetve igényes munkáinak minél nagyobb tömegekkel való megismertetése. Nos, az Internet korszakával a képek nem léptek le a falakról, csupán kicsinyített formában kirándulásokat tesznek az információs szupersztrádán. Ha vállalkozik valaki arra, hogy egy Net-re kapcsolt gép billenty∫zetén a megfelel√ gombokat a megfelel√ sorrendben megnyomkodja, kitárul el√tte a cyberspace, és √rült száguldásba kezdhet a világ majdnem összes régiójának falfestményei között. Az egyik ilyen kombináció a www.graffiti.org., amely

megnyitja el√ttünk a lehet√séget a graffitiszörfözésre. Érdemes elkalandozni Japánba, ahol visszatér√ motívum a gyakran hiányos öltözéket visel√ nagyszem∫, copfos kislány, vagy Moszkvába, ahol még látható egy cirill bet∫s kép is. Figyelemre méltó elhivatottságot mutatnak a hollandok és a németek a jeles képek hálózatra vitelében. Azt hiszem, a téma kedvel√inek sok meglepetést tartogat New York, ahol egy-két mozgó képet is találhatunk, amelyeken vonatrajzokat mozgás közben mutat be az alkotó. És ha már meguntuk a színek és formák eszeveszett nemzetközi kavalkádját, és valami stabil hazaira vágyunk, ne késlekedjünk gépünket utasítani az alábbi kombinációval: www.inet.hu/graf. Ha minden rendben történt, feltárul el√ttünk a már említett H√s Endre által elkészített magyar honlap, amely még alakítás alatt van, de a jelen pillanatban látható rajzok ért√ kezek munkáját dicsérik. Külön felhívom a figyelmet a graffiti alapjának, a vonatfestésnek az Internet-en is kiemelt jelent√ségére. A kezdeteket már korábban felelevenítettem, most viszont lehet látni, hogyan él tovább ez az irányvonal az egyes országokban. A vonatbombázás általában a graffitifest√k éjszakai elfoglaltsága, azok közt is a kedveltek közé sorolandó. Néhány jobb formában lév√, szenvedélye iránt elkötelezett fest√ az éj leple alatt teljes fekete felszerelésben, hatalmas tömött hátizsákokkal és szembe húzott kapucnikkal megközelít egy pályaudvaron állomásozó vonatot, és ameddig csak tudja, befestik THROW UP-okkal, TAG-ekkel, és aki ügyes, az egy-egy teljes képet is fel tud festeni. Azt, hogy milyen lesz a vonat új külseje, az határozza meg, hogy a munka melyik stádiumában zavarták meg az alkotókat. Látni vonatokat, amelyek oldalán néhány határozatlan vonal fut, ez azt jelenti, hogy a fiúk nem választották meg megfelel√en a bombázás helyszínét. Ugyanakkor vannak olyan vonatok, amelyek csak úgy csíráznak a krómfestékt√l. Ha egy vagon a teljes hosszában le van festve, azt END TO END-nek, ha teljes magasságában rajzok díszítik, lefedve az ablakokat is, azt WHOLE CAR-nak nevezik. Az el√bbib√l több is, az utóbbiból viszont csak néhány látható az országban. Aki tényleg veszi a fáradságot, és némi figyelmet szentel a hosszabb szerelvényeknek, könnyen észreveheti, hogy a rajzok nagy része ezüstszín∫, csupán körvonaluk, illetve bels√ vonalaik vannak meghúzva sötétebb színnel. Nos, ez az úgynevezett CHROME (króm), az utóbbi id√k nemzetközi szinte elterjedt festési módozata.

154

Kilroy is still here

Az utóbbi id√k elterjedt festéke króm alapú. A ma- azzal a konkrét céllal, hogy behozza az európai m∫kegasfény∫ ezüst rendkívül nagy el√nye – amiért az reskedelmi forgalomba a graffitit. Kornbit azt a réörök id√problémával és komoly sebességfaktorral teget célozta meg, amely pár évtizeddel korábban a kalkuláló graffitisek rendkívül kedvelik –, hogy jól POP ART lelkes híve és elvh∫ terjeszt√je volt. A váfed, ezért gyorsan tudnak vele dolgozni, hátránya szonra festett, s∫rített leveg√vel m∫köd√ szórópiszviszont, hogy csak a sötétlila, illetve fekete spray- tollyal felvitt pusztán figuratív ábrázolások önálló vel lehet kihúzni, ugyanis a többi szín feloldódik ben- m∫fajjá n√tték ki magukat, ugyanakkor generálták ne. A krómrajzok elkészültének idejét könnyen meg- az európai valódi graffitimozgalom terjedését. állapíthatják, ha ujjukat végighúzzák a felületen, A festékszórós technikából fejl√dött ki a fotogugyanis a száradás után még pár napig vékony ezüst- ráfiaszer∫ ábrázolásmóddal dolgozó CAR TATTOO, por fedi a képet. azaz az autófestés. Haragos külsej∫ sportkocsik moMindeddig f√leg arról hetett megóvni a szerelvényeket. A fiatalok egyszer∫en torháztetején gyakran látni esett szó, hogy a graffitisek átvágták a kerítést, a média nyomása pedig megakadá- vastagon leolajozott test∫, hová fújnak el√szeretettel. lyozta, hogy kutyákat vessenek be a vonatok √rzésére. leopárdbikinis izomkoloszUgyanakkor a viszonylag A graffitis vandálok letartóztatási aránya évr√l évre n√tt, szus-hölgyet terpeszkedni ennek semmi hatása nem volt. szigorú m∫faji követelmé- de egy vadmacska pózában, New York City metrója ma a legtisztábbak közé tartozik nyek mellett vannak tabui az egész világon, a kudarcok és a széleskörben elterjedt ugrásra készen, vagy fehéris a graffitisek egyre b√v∫l√ nézet ellenére, mely szerint semmit sem lehet kezdeni a fej∫ rétisasokat, amint Hartársadalmának. Ezek az graffitival. Ez annak a „Tiszta Kocsi Program”-nak kö- ley Davidson típusú kétkeegyezményes tilalmak f√leg szönhet√, melyet David Gunn, a Közlekedési Hatóság el- rek∫ járgányok benzintanknöke kezdeményezett 1984 májusában. Az elképzelés egyfestési felületekre vonat- értelm∫ volt: ha egyszer egy vonat bekerült a programba, ján szálldosnak, karmuk koznak. Akik a legkisebb és letisztították, soha többé nem használják, amíg graffiti közt az ígéret földjének csilmértékben is komolyan ve- van rajta. A graffitikészít√k nem láthatják viszont cím- lagsávos lobogójával. Ma szik azt, amit csinálnak kéiket a tiszta szerelvényeken: áfesthetnek egy másik már sok hazai graffitis is a programba még be nem vont kocsikon, de a igyekeznek betartani eze- graffitit vállal hasonló munkát, jetisztákra nem festhetnek. Kezdetben a vasúti kocsikat ket a regulákat, még ha kivonták a forgalomból, letisztították, és bevonták a len pillanatban még elkémégoly csábító is egy-egy Tiszta Kocsi Programba; minden további graffitit két órán peszt√en alacsony árszínvakító fehér fal. Ezek a ta- belül eltüntettek, vagy a vonatok letisztításukig nem m∫- vonalon. Ez azt jelenti, hogy buk vonatkoznak a szakrá- ködhettek. Közlekedési rend√röket jelöltek ki, akik az a nevesebb reklám- és graels√ tiszta vonatokon teljes id√ben utazva, illetve a tiszta lis helyekre, temet√falakra, kocsik rendez√-pályaudvarának védelmében teljesítet- fikai stúdiók kétségkívül templomokra, m∫emlék- tek szolgálatot. Különleges letartóztatási és b∫nvádi el- magasan kvalifikált munkaépületekre, szobrokra stb. járással vették célba azokat a graffitikészít√ket, akik a társaival ellentétben a beEz persze nem azt jelenti, tiszta kocsikat rongálták. t∫fest√k 10-15000 forintos Ez az er√feszítés sikert aratott, míg a többi elbukott. Enhogy néhány TAG vagy nek több oka is van. El√ször is David Gunn teljesen el- áron is vállalják egy-egy THROW UP nem jelenik kötelezte magát a program mellett: elfogadhatatlannak igényes rajz elkészítését az meg a fent említett felüle- tartotta a graffitit, és eltávolítását legels√ és legfonto- autók, illetve motorok tuteken, de ezeket nem való- sabb céljává tette. A program emellett azért lett sikeres, lajdonosai által megjelölt mert a graffiti-készít√k alapvet√ motivációja ellen intédi graffitisek követik el. felületre. zett támadást, akik mindenekel√tt azt akarták, hogy lásA bet∫fújás m∫vészete A graffiti tehát pár évre sok más önkifejezési formának lett az alapja. 1978- bekerült a kiállítótermekbe, ahol nem sikerült maban Claudio Burni, a római BURNI’S GALLERIA ME- gának stabil pozíciót biztosítani. Azóta szabadtéri kiDUSA tulajdonosa felfigyelt néhány brooklyni srác állítótereken tekinthetik meg az érdekl√d√k az érdemunkájára, és meghívta √ket Olaszországba, ahol mes m∫vészek munkáit. Vannak persze üzletek, szóel√ször állítottak ki graffitit galériában. Claudio hozta rakozóhelyek és egyéb vendéglátó-ipari egységek, be el√ször Európába ezeket a furcsa stílusú rajzokat, ahol közismert graffitifest√kkel készíttetik el az épület igaz tökéletesen megfosztva √ket eredeti jelentésük- bels√ falainak dekorációját, de ezek a munkák igen t√l és tartalmuktól, de rendkívül nagy sikerrel mu- silányak, hiszen itt már sokan ecsettel dolgoznak, tatta be a több négyzetméteres fatáblákra festett, f√leg azért, mert tehetség és tudás hiányában vannak, puzzleszer∫en összerakható graffitiket. Akkor még és mellesleg azért, mert az igazán jó fest√ az ismesenki nem értette, mir√l is van szó tulajdonképpen. retlenség szokszor biztonságos homályába burkoYaki Kornbit Amszterdamból érkezett New Yorkba lódzva bolond lesz 2000 Ft/nm-ért felfedni kilétét.

155

Trunkó Bence

jából. Ez azóta megváltozott a f√város és a falak mögött megbúvó gyártelep hallgatólagos beleegyezésére, ugyanakkor az illegális falakon illetve közterületeken a graffiti büntetend√ cselekmény. Minden országban más és más megítélés alá esnek a graffitisek, a fújás tekintetében azonban a b∫ntény megállapítása mindenütt érvényes. Tíz éve még elég silány min√ségben készültek ezek a rajzok. Ez f√leg a szakértelem hiányának volt betudható, ezt mutatták a másolt rajzok, a népszer∫ képregényfigurák utánzása, valamint a szegényes színvilág, amiért egyértelm∫en a Tiszai Vegyi Kombinát kétségtelenül más célra tervezett NEOLUX fantázianévvel megáldott, korántsem annyira fényes festékszóró flakonjai a felel√sek. Azóta bejöttek kis hazánkba a BELTON, AUT‡, MULTONA és SPARVAR flakonok, az utóbbiakat már kizárólag graffitis célokra fejlesztették ki. (A közterületfenntartók vélhet√en nagy örömére.) A graffiti, meglep√ módon, mint annyi más helyre, Magyarországra is tökéletesen „steril” állapotban érkezett, azaz nem ment keresztül semmiféle változáson, nem idomult az ország hagyományaihoz, szokásaihoz, de még a nyelvéhez sem. A HIP-HOP kultúra, azaz a break dance, a RAP zene és a graffiti tánc, ritmus illetve látványmotívumai konzerv formában jöttek, azaz bontatlanul és legf√képp sértetlenül. Err√l tanúskodik a graffitisek szakszótára, amelyben a szavakra alig lehet magyar megfelel√t gyártani, a srácok öltözködése, amely a két irányvonalat tekintve (old school, new school) tökéletesen formázza a már némely esetben túllépett amerikai viseletet, valamint a RAP, amelynek szövegeit fordítják ugyan, de csak a könnyebb megértés kedvéért. A rasszizmus ki van zárva a rapperek és a graffitisek körében is. Ennek az oka valószín∫leg az, hogy az egész HIP-HOP kultúrát az amerikai nagyvárosok gettóinak fiataljai, a latin-amerikaiak, afroamerikaiak és egyéb etnikumok képvisel√i dolgozták ki és terjesztették el egyértelm∫ sikerrel. Európában viszont – és ez igaz hazánkra is – nem jellemz√, hogy az említett körb√l kerüljenek ki a graffitifest√k. Itthon a lehet√ legkülönböz√bb fiúk és lányok (!) ver√dnek bandákba, tanulnak egymástól illetve rivalizálnak egymással. Igaz, hogy f√leg a peremkerületek lakói adják fejüket bet∫fújásra, de ezt valószín∫leg az ipari területek, vasútvonalak és a hozzájuk kapcsolódó végeérhetetlen, szürke betonfalak közelségének tudhatjuk be. Ugyanakkor ismerek olyanokat is, akik egyenesen a belvárosból, a Sas-hegyr√l illetve a Rózsadombról járnak ki a helyszínekre, némelyikük kocsival (!). Ma már nem szorulnak arra, hogy lopják a festéket, saját

R.I.P., REST IN PEACE

K

izárólag az Egyesült Államokban él√ alfaja a graffitinek. Ezek azok a festmények, amelyet a graffitisek saját akaratukból, néhány esetben megrendelésre csinálnak elhunyt fiatalok emlékezetére. F√leg azoknak a latinoknak vagy afroamerikaiaknak állítanak emléket, akik a nagyvárosok színesb√r∫ negyedeiben er√szakos halállal vesztették életüket. Ezek a képek egészen furcsa szín- és formavilággal bírnak. Els√sorban – mivel az áldozatok sok esetben az utcán haltak meg – a gyilkosság helyén festik le a falat, ritkábban az elhunyt régi lakhelyének közelében. Az ábrák minden esetben tartalmazzák a megboldogult arcképét, a halál id√pontját, módját, a család, a barátok búcsúját, esetleg az érintett áldozat életének jeles eseményeit képregényszer∫en, vagy barátn√jét, feleségét, kocsiját, kedvenc italát. Visszatér√ motívumok a vörös rózsák, lángoló szívek, hatalmas keresztek, gyertyák. A virágok minden esetben n√i halottra utalnak, a nyolcas biliárdgolyó a kokain és a hirtelen véget ér√ játszma egyezményes jelképe. Az alkotók gyakran kölcsönöznek figurákat a hihetetlenül magas példányszámban, rendkívül szerény nyomdai körülményekkel el√állított vallási témájú szórólapokról. Gyakran ismétl√dnek a rajzfilmkarakterek, Bugs Bunny, Daffy Duck, Tom, Jerry és mások, √k szimbolizálják a halhatatlanságot, akik a nagy puffanás után mindig talpra állnak, és ott folytatják, ahol abbahagyták. A kimerít√ graffitiismertetés után következzék itt most egy összefogott hazai ismertetés a graffiti Magyarországra érkezését√l egészen a mai napokig, valamint néhány hazai név, akiknek a munkáit érdemes követni. A hetvenes évek egyértelm∫ amerikai áttörése után a graffiti vállalkozó szellem∫, az Egyesült Államokat megjárt fiatalok és a már említett kiállítók és ügynökök közvetítésével, illetve közvetlen terjeszt√ munkájával jutott el Európába. Az els√ városok, amelyeknek polgárai döbbenten vehették észre a tarkuló falakat, Párizs, Amszterdam és Bécs volt. Ezután jött Berlin, ahol némi „csak azért is” felhangot kapott a m∫faj a fal nyugati oldalán, majd Koppenhága, London, Barcelona, Prága és Budapest. 1987-ben jelentek meg az els√ kísérletek Budapesten az óbudai gyárfalon, ahol a hihetetlen zsúfolt képek rikító színeinek kavalkádja még most is elkápráztatja a szentendrei héven utazókat. Ez a falrész abban az id√ben még illegális hely volt, azaz tiltott a fújás szempont-

156

Kilroy is still here

boltjuk kielégíti anyagszükségleteiket. A festék- és cáján jelentette ki: „Tudod, az a kapucnis karakter, filctollopásoknak már vége, erre akkor kényszerül- ami neked is úgy tetszett, az két hónapja van fenn, tek, amikor még a kezdet kezdetén valamelyik váro- na az ilyen rétegre készült. Kiváló a diszperzit alá.” si f√felel√snek az jutott az eszébe, hogy a kirívóan HOES, a magyar Internet honlap alkotója és a késlamposan öltözött hátizsákos fiatalokat azzal lehet pek szerkeszt√je maga is szokott még fújni, de csak leszoktatni a falfestésr√l, ha az üzletekben nem ad- legális helyekre. Kiváló térérzékkel festi meg egyedi nak el nekik festékflakonokat, vastaghegy∫ filctolla- formájú bet∫it, amelyek néha egységes alakzatokká kat. Ezt akkoriban néhány helyen meg lehetett ten- állnak össze. Egészen rendkívüli színérzéke és ízlése ni, de a szankciók nem sok eredményre vezettek. munkáit a legjobbak közé emeli. BANX és EPOS vad, A magyar graffiti beindulásával egyre több szak- egymásba fonódó szögletes, lilával, vagy feketével lap, színes folyóirat érkezett, amikb√l már lehetett keretezett króm THROW UP-jai a m∫faj legremekebb technikát és stílust tanulni, sák m∫veiket! A stratégia, mely nem engedte használni példái. Igaz, a krómrajzok jöttek a külföldiek, szívesen a felcímkézett vasúti kocsikat, világossá tette, hogy a id√vel veszítenek csillogáfújtak a még igen egysíkú, graffiti legy√zhet√. Amikor a pályaudvarokra behatoló sukból, de a forma örök, de kiváló min√ség∫ magyar graffiti-készít√k inkább a graffitivel borított vonatokat amíg nem fújják át. RAPA és át, mint a címke nélkülieket, a tisztvisel√k tudfalakra. Majd néhány hazai festették RASK a hazai WILD STYLE ták, hogy nyertek. srác eljutott arra a szintre, És végül az NYCTA azért aratott sikert, mert a Gunn-ad- igazi virtuózai. Élénk szín∫, hogy már mások is tanul- minisztráció feladta a törvény-végrehajtási stratégia foly- nyilakban végz√d√ bet∫ik hattak t√lük. A korábbi il- tatását a graffitivel szemben. A kezdeti próbálkozások jól felismerhet√k, RASK kalegális falak szabaddá vál- ugyanis törvényvégrehajtó problémaként kezelték a kér- rakterei közismerten és eldést, mellyel a rend√rségnek kell foglalkoznia. Újra és tak a festékszórók el√tt, és újra letartóztatták a graffiti-készít√ket. Még több ko- ismerten viszik a pálmát. megnyílt a bolt, Szarvason csit címkéztek fel, de a letartóztatások csak folytatód- OZEN a graffiti nagy öregje. és Tökölön megrendezték tak. A rend√rség azt hitte, hogy „a munkáját végzi”, és Mondhatnám a kisujjában az els√ hivatalos graffitiver- más NYCTA testületek is, mint például a karbantartó rész- van minden, amit err√l a m∫ebb√l a szemszögb√l nézte a problémát. Gunn új felsenyeket a média teljes be- leg, vészetr√l tudni kell. A berlifogást hirdetett. Megértette, hogy a graffiti-kérdés a vanvonásával. Akkor egy or- dál viselkedés, a gyenge fenntartó tevékenység, a nem ni falon edzett technikája szág láthatta a rettegett fia- megfelel√ irányítás és az elhatározás hiányának össze- lehet√vé teszi számára, talokat, akik hogy, hogy tett együttese. Közvetlen ellen√rzése alatt egy testüle- hogy egyforma biztonsággal nem, valami isteni vizuális tek közötti különítményt bíztak meg azzal, hogy évr√l mozogjon a BUBBLE és a évre emelje a programba bevont szerelvények számát, megjelenít√ készséggel bír- és ezt a célt az NYCTA minden évben túl is szárnyalta. WILD STYLE területén. Fortak. Ezt mindenki elismer- Öt év múlva nem volt többé graffiti a földalatti vasúton. mái és színei tökéletesek, te. Ezt követte a magyar új- 1989. május 12-dikén vonták ki a forgalomból és tisztí- bárki fenntartás nélkül taság, majd az Internet hon- tották le az utolsó graffiti-borította metrókocsit. nulhat t√le, s√t, sokaknak (George L. Kelling & Catherine M. Coles: Fixing Broken Windows. lap, a sajtóban is egyre kellene is. DONOR pedig a Fordította: Gy√rffy Iván) több cikk jelent meg, elgraffiti vérkeringését tartja kezdtek foglalkozni a graffiti után a graffitisekkel is. mozgásban. Nála mindent meg lehet kapni, kivéve a Néhány riporter bátortalan kísérletet tett, arra, hogy tehetséget és az érzéket a festéshez, azt ugyanis kiderítse, mir√l is ír tulajdonképpen. Lassan megje- egyéb forrásokból kell beszerezni. lentek a sztárok, a kezd√k által dics√ített és köveMindezek után joggal tehet√ fel a kérdés: ha a tend√ példának tartott h√sök (az egyiket tényleg így graffiti alapeleme a fal, és a lényege, hogy minél töbis hívják), majd a graffiti szép lassan belesimult a ben lássák, graffiti-e a körúton látható „Fradi a kif√város mindennapi életébe. rály”, illetve a nem sokkal távolabb elhelyezett szePár hónappal ezel√tt megjelent a piacon egy cég, rény kivitel∫ „kell egy n√!” felkiáltás. Nos, a saját kéramely f√profiljául direkt a graffiti eltüntetését vál- désemre adott saját feleletem magabiztosságával jelalta. A festményeket és feliratokat olyan kemiká- lenthetem ki, hogy NEM, s√t semmiképp sem. Graffitiliával távolítják el, amely lehetetlenné teszi a kés√bbi nek ma az igényesen megfestett (PIECE) vagy egyéni vandálkodást, vagy a régi helyére készült rajz per- stílusban felírt, utóbbi esetben nem egyszeri megjecek alatt lemosható. Erre a bátor vállalkozásra gon- lenéssel rendelkez√ (TAG, THROW UP) bet∫ket tedolván az egyik elhivatott graffitis önelégült arcát kintjük, amelyeknek a legtöbb esetben sem értelmük, tudom csak felidézni, aki saját felfedezése felett ér- sem egyértelm∫ üzenetük nincs, mint akár a fent emzett örömének viszonylag észrevehet√ jeleivel az or- lített két sarkított példának. Nem soroljuk a graffiti

157

Trunkó Bence

alkotásai közé az öncélú feliratokat, véleményt vagy érzéseket kifejez√ mondatokat, valamint a zárt térben, a nagyszabású utazóközönség bámész tekintete el√l elzárt helyeken található kis bölcsességeket. Egyértelm∫en távol állnak a m∫fajtól az idézetek, ha mégoly találóak is, valamint a trágár szavak és az altesti humor kétes irodalmi értékkel bíró alkotóelemeinek színes felvonultatása is. Felmerülhet a kétkedés az olvasóban. Hiszen értekezésemet pontosan azzal kezdtem, hogy egy tucatnyit felsoroltam azokból az élcekb√l, amelyek a graffiti √skorában keletkeztek. Nos, ha akkor nem sikerült egyértelm∫en hangsúlyoznom, most megteszem: ezek a feliratok közrejátszottak a mai értelemben vett graffiti (lásd néhány sorral feljebb) kialakulásában, de szerepe nem volt közvetlen. Manapság is jelennek meg könyvek és kiadványok, amelyek hasonló jelleg∫ elmésségeket tartalmaznak, ezek jobb esetben nem jelentik ki, hogy tartalmuk graffitiszövegekb√l áll. Ide sorolom a kétségkívül szórakoztató Állítsátok meg a világot, ki akarok szállni, az Olyan kis krumplik vagyunk, valamint a Psszt. Egy fehér lovat hallok közeledni stb. címet visel√ kiadványokat. Ezek mindegyike tartalmaz legalább néhányat a szerz√ nélküli, egykori graffiti-kezdeményekb√l, azokat korrekt módon, a kétségkívül odaill√ „GRAFFITI” aláírással látják el. Ugyanakkor megjelent néhány éve egy kisméret∫ füzet A provokáló graffiti – falfirkák címmel, amely az említett, kés√bb megjelent kötet legsilányabb és leginkább hatásvadász megnyilvánulásaival tömetett tele, és amelyet a tartalomhoz képest korántsem jutányos áron bocsátottak az érdekl√d√, kés√bb magát jogosan becsapottnak érz√ vásárlóközönség rendelkezésére. Magyarországon csupán néhány hiteltérdeml√ kiadvány kapható a graffiti-témában. Kett√ ezek közül angol nyelv∫. A legismertebb Henry Chalfantnak és James Prifoggnak a Spraycan Art cím∫, a témát minden szempontból kimerít√, New Yorkban forgatott dokumentumfilmjének képanyaga, kiegészítve az említett európai városokban készített fotókkal. El√nye a kevés szöveg és a képek kiváló szerkeszté-

se. (Thames and Hudson Ltd, London, 1987, 96 oldal, 224 színes illusztráció.) A másik könyv Martha Coopernek és Joseph Sciorrának a közös munkája és az egyesült államokbeli R.I.P. mozgalmat dolgozza fel. (Thames and Hudson Ltd, London 2994, 96 oldal, 137 színes illusztráció.) E két kiadvány mellett, amelyek nagy ritkán a különleges példányokkal foglalkozó terjeszt√k üzleteiben kaphatók, vannak még közkézen forgó albumok, f√leg vonatrajzokkal, illetve a YARD-ban fellelhet√k a vezet√ európai graffitis folyóiratok rendkívül kis példányszámban; azok is hamar elkelnek, de az ismert gy∫jt√knél bármikor megtekinthet√k. És végül, de nem utolsó sorban említem immáron másodjára a WRITE CORE kiadványt, amely kizárólag magyar graffitiket mutat be illetve magyar fest√kkel közöl interjúkat. Az írott anyagok mellett érdemes megtekinteni Henry Chalfantnak a STYLE WARS és a valamivel kés√bb keletkezett SPRAYCAN ART cím∫ filmjeit. Ezek kereskedelmi forgalomba nem kerültek, talán az egyetlen hely, ahol meg lehet √ket szerezni, a Színház- és Filmm∫vészeti F√iskola könyvtára, ugyanis a rendez√ itt tartott el√adása után ajándékozott néhány kazettát az iskolának. Ugyanakkor megbecsülhetetlen számban ugyan, de léteznek ugyanezeknek a filmeknek kalózkópiái is, az eredetiek feltehet√leg Németországból kerültek hozzánk. Létezik egyetlen egy magyar amat√r felvételeket tartalmazó, házilag elkészített videokazetta is, amely a GARÁZSMENET live BUDAPEST zengzetes címet viseli, és mintegy 60 percet tartalmaz a legkülönböz√bb helyszíneken készült felvételekb√l. Ennek a filmnek piacuraló pozíciója megrendülni látszik, ugyanis a napokban fogják montírozni a CROSSWORD PUZZLE cím∫ 20 perces dokumentumfilmet, amely a teljesség ígényével és a graffiti m∫fajjal rokon megjelenítésben mutatja be a budapesti graffitimozgalmat. Mindezek a matériák megvásárolhatók, megtekinthet√k, olvashatók, végiglapozhatók illetve gyorsan áttekerhet√k, aki mégis valódi „képet akar nyerni”, az zarándokoljon el a magyar graffiti említett helyszíneire, és lásson csodát.

158