Kihívások a műszaki szakemberképzésben
Előadó dr. Rádli Katalin főosztályvezető-helyettes Oktatási és Kulturális Minisztérium
Jogszabályi keret 1. • A felsőoktatásról szóló CXXXIX. törvény – képzési szerkezet – végzettségi szintek – képzési idő – tanulmányi idő – jogosultsági rendszer; • 289/2005. (XII. 22.) Korm. rendelet az felsőoktatási alap- és mesterképzésről, valamint a szakindítás eljárási rendjéről – alap- és mesterképzési szakszerkezet – indítási (létesítési) eljárás elvei – tanári szak, tanári szakképzettségek – fogalmi rendszer;
Jogszabályi keret 2. • 15/2006. (IV. 3.) OM rendelet az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről – képzési és kimeneti követelmények – szakszerkezet – mesterképzésre való továbblépés feltételei – tanári mesterszak; • 79/2006. (IV. 5.) Korm. rendelet a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról – felsőfokú szakképzés – kreditrendszerű képzés – értékelési szempontrendszer;
Képzési ág és alapképzési szakok anyag-, fa- és könnyűipari mérnöki
anyagmérnöki faipari mérnöki könnyűipari mérnöki
bio-, környezet- és vegyészmérnöki
biomérnöki környezetmérnöki vegyészmérnöki molekuláris bionika
építőmérnöki és műszaki földtudományi
építőmérnöki műszaki földtudományi
építészmérnök, ipari termék- és formatervező mérnöki
építészmérnöki ipari termék- és formatervező mérnöki
gépész-, közlekedés-, mechatronikai mérnöki
gépészmérnöki közlekedésmérnöki mechatronikai mérnöki
had- és biztonságtechnikai mérnöki
had- és biztonságtechnikai mérnöki
villamos- és energetikai mérnöki
energetikai mérnöki villamosmérnöki
műszaki menedzser, műszaki szakoktató
műszaki menedzser műszaki szakoktató
Alap és mesterképzési szakok anyagmérnöki
anyagmérnöki kohómérnöki fizikus mérnöki
faipari mérnöki
faipari mérnöki
könnyűipari mérnöki
könnyűipari mérnöki
biomérnöki
ipari és környezetvédelmi biomérnöki élelmiszer-minősítő és egészségvédő biomérnöki biomérnöki
környezetmérnöki
környezetmérnöki
vegyészmérnöki
vegyészmérnöki gyógyszervegyész-mérnöki műanyag- és száltechnológiai folyamatmérnöki
építőmérnöki
szerkezet-építőmérnöki infrastruktúra-építőmérnöki földmérő és térinformatikai mérnöki településmérnöki tűzvédelmi mérnöki létesítménymérnök
Alap és mesterképzési szakok műszaki földtudományi
építész építészmérnöki ipari terméktervező mérnöki
gépészmérnöki közlekedésmérnöki
mechatronikai mérnöki had- és biztonságtechnikai mérnöki
energetikai mérnöki villamosmérnöki
bánya- és geotechnikai mérnöki olaj- és gázmérnöki hidrogeológus mérnöki előkészítés-technikai mérnöki földtudományi mérnöki építészmérnöki fa- és bútoripari terméktervező mérnöki ipari terméktervező mérnöki forma- és vizuális környezettervező mérnöki gépészmérnöki gépészeti modellezés közlekedésmérnöki logisztikai mérnöki járműmérnöki mechatronikai mérnöki biztonságtechnikai mérnöki katasztrófavédelmi mérnöki katonai logisztikai védelmi vezetéstechnikai rendszerszervező energetikai mérnöki villamosmérnöki egészségügyi mérnöki
Alapképzési szakok szerkezete • MAB által ajánlott szakszerkezet törzsanyag elméleti alapozás szakmai törzsanyag differenciált szakmai anyag kötelezően választható szakirányú modul szabadon választható ismeretek diplomamunka • Műszaki felsőoktatás alapképzési szakjai természettudományos alapismerete: 40-50 kredit gazdasági és humán ismerete: 16-30 kredit szakmai törzsanyag: 70-103 kredit külső szakmai gyakorlat kritérium feltétel legalább 4 hét
Képzési szerkezet átalakításához kapcsolódó kérdések 1. •
az egyetemi és főiskolai szintű szakrendszer átalakítása vagy új képzési szerkezet kialakítása; konzorciális fejlesztő munka
•
Európai Unió versenyképessége szempontjából szakok, szakképzettségek kompatibilitásának megteremtése; –
kompetencia alapú követelménytervezés;
–
lépcsős képzés vagy többciklusú képzés
–
gyakorlati orientáció;
–
tanítás
és
tanulás
tervezésének
módszertana,
tanulási
eredmények,kompetenciák, illetve az ezekhez kapcsolódó mérési-értékelési eljárások –
Magyar
Felsőoktatási
Akkreditációs
Bizottság
szakértői
véleményének megkéréséhez kapcsolódó dokumentumok meghatározó volta
Képzési szerkezet átalakításához kapcsolódó kérdések 2. •
mesterszakok kialakításának koncepcionális elvei bemenet - alapképzés kimenet - közvetlenül vagy megszakítással (60-80 kredit) - korábban végzettek kimenet - munkaerőpiac ~ 85-90% - PhD ~ 10-15%
•
alapképzés és mesterképzés kapcsolata; – generális vagy specializált programok; – kilépési lehetőségek, felvétel feltétele, korábban megszerzett ismeretek, gyakorlat figyelembevétele; – tanári mesterszak sajátos szerkezete; – közös képzés, Joint Master Degree képzési rendszerbe való bekapcsolódás kihívása; – mesterképzés kapcsolata a doktori képzéssel és a szakirányú továbbképzéssel.
Alap és mesterszakok kapcsolódása • • • •
Kritérium tárgykörök Szélesebb alapozási igény Nagyobb merítési bázis Interdiszciplináris mesterképzési szakok
Mesterszakok
Alapképzési szakok
Képzési szerkezet átalakításához kapcsolódó kérdések 2. •
a képzés főbb tanulmányi területei - elméleti alapozás: 35-50 kredit - szakmai törzsanyag: 20-35 kredit - differenciált szakmai anyag, (modul szakirány): 40-60 kredit - szabadon választható ismeretek: 6 kredit - diplomamunka: 30 kredit
•
ismeretellenőrzés átalakult formái – kreditrendszerű oktatás számonkérési formái, folyamatos és szummatív értékelés formái – oktatási módszerek, tanítás-tanulás folyamatának változása – gyakorlati képzés – intézményen kívül „szendvicsképzés”, „alternáló képzés” – információs technológia alkalmazása, audiovizuális anyagok, oktatási segédeszközök – hallgatói mobilitást célzó elvek érvényesülése, választhatóság, beszámíthatóság
Képzési szerkezet átalakításának első tapasztalatai Merítési bázis, felsőoktatási tanulmányok megkezdése – hiányos felkészültség – felzárkóztatás/differenciálás: segítés a kezdeti szakmai nehézségek leküzdésében tehetséges diákoknak lehetőség – tudás szerinti tankörbeosztás – emeltszintű tantárgyak Továbblépés a mesterképzésbe – korábbi ismeretek elismerése – tanulmányi követelményként elismerhető munkatapasztalatok – részismeretekre irányuló tanulmányok a felsőoktatási törvény szerint
A matematikai, természettudományos és műszaki felsőfokú képzésben résztvevők száma (alapképzés)
Tanulmányi területek
1999/2000.
Élő természettudomány
1289
Fizika tudományok
2854
Matematika és statisztika
737
2003/2004. 2291 3508 1217
2004/2005. 2429 3662 1257
Számítógéptudomány
5572
14581
13906
Mérnöki tudományok
41804
36224
35184
Környezetvédelem Összesen:
2917
5501
6596
55173
63322
63034
Oktatás és képzés 2010 Matematika, természettudományos és műszaki felsőfokú végzettséget szerzettek számának növekedése és az elérni kívánt cél (ISCED 5A, 5B és 6) fő
14000 12000
11732
10000
9487
8000 6000
10202
10353
7753 5900
4000 2000 0 2000
2001
2002
2003
2004
2010
Szakember ellátottság nemzetközi tendenciái Munkaerő-struktúrák és szakember ellátottság összehasonlítása - fogalmi problémák - összehasonlítás: tartalmi definíciók + az adat környezeti összefüggéseinek kontextusa Nemzetközi megfelelések - kölcsönösen elismert képzések (14/2004. (V. 11.) BM rendelet a kölcsönösen elismert építészmérnöki oklevelekről - végbizonyítványnak minősülő képzések és bizonyítványok felsorolásáról szóló 35/2007. (XI. 13) OK. rendelet – EGT országonként a végbizonyítvánnyal egyenértékű képzések felsorolása - harmadik országbeli állampolgárok magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás céljából való beutazásának feltételei
Köszönöm figyelmüket!
