Kiegészítő melléklet az Szövetség Nyugdíjpénztár fordulónapra elkészített mérleg és eredménykimutatásához

Szövetség Nyugdíjpénztár 20124355-1-42

Kiegészítő melléklet 2014. 12. 31. 1. sz. függeléke

Kiegészítő melléklet az Szövetség Nyugdíjpénztár 2014. 12. 31. fordulónapra elkészített mérleg és eredménykimutatásához

Az Allianz Hungária Nyugdíjpénztárt az Allianz Hungária Biztosító kezdeményezésére 18 fő természetes személy alapította 1996. április 19-én.

Rt.

A Nyugdíjpénztárt a Fővárosi Bíróság 1996. május. 3-án vette nyilvántartásba 126/96. számon. A Pénztárfelügyelet engedélyét, melynek száma E/204/96., 1996. május 7-én szerezte meg. Nyugdíjpénztárunk a magán-nyugdíjpénztári működtetési engedélyét az Állami Pénztárfelügyelet 1997. szeptember 27-én, a PF/1777/1/97. számú határozatával adta meg. A magán-nyugdíjpénztári tevékenységi engedélyt a PF/3086/2/97. számú határozattal kapta meg a nyugdíjpénztár 1997. december 17-én elsőként az országban. Az Allianz Hungária Önkéntes és Magánnyugdíjpénztára 2012. március 28-i küldött közgyűlésén döntött az Önkéntes és a Magán-nyugdíjpénztári ágának szétválásáról. Az Önkéntes ág Allianz Hungária Nyugdíjpénztár elnevezéssel működik tovább, a magánnyugdíjpénztár pedig új névvel, a nagy pénzügyi szolgáltató cégektől függetlenül, Szövetség Nyugdíjpénztár néven folytatja működését. A szétválás fordulónapja 2012.04.01.

A taglétszám 2014. december 31-én a Pénztár esetében 10.676 főre növekedett. A taglétszám alakulását, a B/1.1. tábla, a taglétszámának korévenkénti alakulását pedig az B/1.2., B/1.3. táblák tartalmazzák

1



I. A nyugdíjpénztár bevételei, szolgáltatásai 1. Nyugdíjpénztári ág bevételei a, Tagdíj: b, Tagdíj kiegészítés:

c, Befizetés gyakorisága d Felosztási elvek befizetések %-ában)

II.

A magánnyugdíjpénztár tagja a nyugdíjjárulék alapját képező jövedelme után 0 % tagdíjat fizet 2010. 10. 01 – 2014. 12. 31-ig A munkáltató egyoldalú kötelezettségvállalással munkavállalója tagdíját, vagy a tag saját tagdíját a tagdíjalap mértékének 10 %-áig kiegészítheti (elévülési időn belül) havi (a Fedezeti tartalék 99,10 % Működési bevétel 0,90 % Likviditási tartalék 0,00 %

Működés

A Pénztár tevékenységét a Budapest, Könyves Kálmán krt. 76. sz. alatti bérelt ingatlanban folytatja. A Nyugdíjpénztár 2006. évtől kezdődően saját maga végzi a teljes adminisztrációt. Pénztárunk számára az informatikai szolgáltatást a VE-KATA KFT biztosítja. A pénztár vagyonkezelője az Allianz Alapkezelő Zrt. A vagyonkezelő biztosítja a mindenkori jogszabályokban előírt személyi, tárgyi és garanciális feltételeket a kezelt pénztárvagyon tekintetében. A befektetési ügyleteket a Szövetség Nyugdíjpénztárral egyeztetett befektetési politika és a Nyugdíjpénztár Vagyonkezelési Szabályzata alapján szervezik és bonyolítják le. A vagyonkezelő tevékenységéért díjazásban részesül, melynek mértéke a Magánnyugdíjpénztárnál a piaci értéken számolt éves átlagos befektetési állomány 0,20 %-a. Ezen felül a Nyugdíjpénztárt terhelik a befektetések kapcsán felmerülő egyéb költségek (bankköltségek, ÁÉTF díj, KELER költség) is. A letétkezelést (értékpapírszámla kezelést) az Unicredit Bank Hungary Zrt. végzi a Nyugdíjpénztár számára. Ennek keretében a letétkezelőnél letétként kezelt, valamint a Keler Rt-nél vezetett banki értékpapírszámlákon jóváírt értékpapírokról nyilvántartást vezet, illetve teljesíti az értékpapírszámlára vonatkozó előírásokat. A társaság könyvvizsgálója a KPMG Hungária Kft. bejegyzett könyvvizsgálója,Henye István) A Szövetség Nyugdíjpénztár a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény, valamint a magánnyugdíjpénztárak a 222/2000. (XII. 19.) kormányrendelet alapján

2



üzemgazdaság szemléletű kettős könyvvitelt vezet és a naptári év végén az eszközeiről és annak forrásairól éves pénztári beszámolót készít, amelyet a naptári év végén december 31-ével, mint fordulónappal zár le.

3



Vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzet alakulása

A Magánnyugdíjpénztár vagyoni, jövedelmi helyzete az alábbiak szerint alakult: A 2014.01.01-2014.12.31 közötti időszakban a működés eredménye – 28.778 eFt volt. Az előző évi -135.678 eFt eredményhez képest jelentős javulás, bár az is igaz, hogy a 2013-as jelentős mértékű negatív eredmény magában foglalta az NGM állásfoglalása szerinti elkülönített portfólióban jóváírt 173.818 e Ft fedezeti portfólióra történő átcsoportosítását. A pénzügyi tervben foglalt 38.220 e Ft negatív eredményhez képest az elért eredmény 24,7 %os csökkenést jelent. A Pénztár fedezeti célú tényleges bevételei a pénzügyi tervben foglaltaknál 506.550 eFt-tal lett több, a likviditási célú bevételek pedig 1.976 eFt-tal haladták meg a tervezett értéket. A tényleges és tervezett magán-nyugdíjpénztári bevételek alakulását a B/2. sz. táblázat mutatja. A pénzügyi terv 11.293 fő éves átlagos taglétszámmal számolt a tényleges 10.671 fővel szemben. A Pénztár 13.845 e Ft-ot tervezett fedezeti tagdíjbevételként, azonban ténylegesen 43.556 e Ft tagdíjbevétel folyt be. A tényleges tagdíj bevételek és az átlagos taglétszám alakulását a B.3. sz. táblázat mutatja. A mérleg és eredménykimutatás, valamint a kiegészítő melléklet táblázataihoz a következő magyarázatot adjuk. A Pénztár mérleg főösszege 32.274.336 eFt, mely 5.038.005 eFt-tal, azaz 18,50 %kal növekedett a bázisévhez képest, melyet forrásoldalon a saját tőke, a céltartalékok és a kötelezettségek, passzív időbeli elhatárolások, eszközoldalon a tárgyi eszközök, befektetések, követelések, pénzeszközök és aktív időbeli elhatárolások reprezentálnak. 1.) Eszközök A magánnyugdíjpénztár esetében az eszközök főbb csoportok szerinti állományát a B/4., az összetétel alakulását a B/5. sz. táblázatokban mutatjuk be. Ezek alapján az eszközök állománya a magánnyugdíjpénztár esetében 27.236.331 eFt-ról 32.274.336 eFt-ra változott, ami 18,50 %-os növekedést jelent.

4


1.1.


Immateriális javak

A magánnyugdíjpénztár az alábbi szellemi termékeket tartja nyilván: leltszam

megnev

05-02-5205

PKN adatbázis+MNYP APEH modul+

1.774

05-02-5208

Libra magán szoftver licence

1.859

05-02-5209

Libra magán modul

3.610

05-02-5211

Magán Nyugdíjpénztári modul 2

6.668

05-02-5211


1 905

05-02-5211_1


9.876

05-02-5214

Jutalékrendszer fejlesztés

05-02-5217

Magán modul fejlesztés

670

12-05-01

Ügykövető

105

12-11-26

Mpt modul fejlesztés 21,2 nap

12-06-27-1

MAGÁN NYUGDÍJPÉNZTÁRI MODUL FE

Immateriális javak terv szerinti értékcsökkenése összesen

2014.01.01.-12.31 elsz. ÉCS (eFt)

90

1 155 748

28.460

Az összes szellemi termék 33 %-os leírási kulccsal került elszámolásra. A üzleti év során összesen 28.460 e Ft értékcsökkenési leírás került elszámolásra. Az eszközök együttes könyv szerinti értéke pedig 2014. december 31-én 1.676 eFt.

1.2.

Gépek, berendezések, felszerelések

A magánnyugdíjpénztár az alábbi gépeket, berendezéseket, felszereléseket tartja nyilván: 33%-os leírási kulccsal: leltszam

megnev

12-05-02

Libra Teszt és adatmentő szervergép egyszeri beszerzési díja

189

12-05-03

Kliens számítógépek

322

12-05-04

Laptop

12-05-06

Nyomtató

12-05-08

Irodai file szerver

12-05-09

Telefonközpont

12-07-23-01

Szünetmentes tápegység

38

12-07-23-02

CISCO VPN Routher

38

Gépek, berendezések, felszerelések terv szerinti értékcsökkenése összesen

2014.01.01.-12.31 elsz. ÉCS (eFt)

55 159 52 276

1 129

100%-os leírási kulccsal: leltszam 14-01-01

megnev Seagate 3,5"HDD SSata

2014.01.01.-12.31 elsz. ÉCS (eFt) 36.

5


14-12-01


ADATA MEMÓRIA DDRJ 4GB 23.

Az üzleti év során összesen 1.129 e Ft értékcsökkenési leírás került elszámolásra 33%-os kulccsal és 59 e Ft került kisértékű beszerzés során egy összegben elszámolásra. Az eszközök együttes könyv szerinti értéke pedig 2014. december 31-én 508 eFt. Az immateriális javak, tárgyi eszközök nettó és bruttó értékének, valamint az elszámolt értékcsökkenés alakulását a 2/2. sz.; és a 3/2. sz. függelékek tartalmazzák.

1.3. Befektetések A magánnyugdíjpénztár esetében az eszközök között a 4.2. sz. táblában a befektetések, illetve a befektetések értékelési különbözete összevontan tartalmazza a befektetett pénzügyi eszközök, illetve a forgó eszközök között kimutatott értékpapírok állományát, illetve azok értékelési különbözetét. Így is szemléltetve a befektetések jelentőségét. A Nyugdíjpénztár befektetési portfolióinak összetétele és nagyságrendje megfelel az a magánnyugdíjpénztárak befektetési előírásairól szóló 282/2001. (XII. 26.) kormányrendeletben foglaltaknak. Az magánnyugdíjpénztáraknak a befektetési kormányrendeletben foglaltaknak megfelelően negyedévente a befektetési portfolióikat értékeltetni kell. Az értékelést a letétkezelőnek kell elvégezni és a könyvvizsgálónak auditálni kell. A letétkezelő által értékpapíronként megállapított piaci értékből le kell vonni a kamatozó értékpapírok esetében a könyv szerinti értéket, így megkapjuk az értékelési különbözetet. Az értékelési különbözetet jogcímenként kell kimutatni, úgy, mint időarányos kamatból, járó osztalékból, deviza árfolyamváltozásból, egyéb piaci értékítéletből adódó értékkülönbözet. A 2008. évi hatályos jogszabályok alapján a pozitív és negatív értékelési különbözetet is fel kell osztani az egyéni számlákra.

6



Befektetési Politika 2012. május 01. napjától

I. Befektetési politika célja, alapelvei, a befektetési politikában érvényre juttatandó pénztártagi és pénztári érdekek, kapcsolódása egyéb pénztári dokumentumokhoz A befektetési politika célja, hogy a Pénztár Alapszabályában meghatározott elveket és a hatékony és költségtakarékos gazdálkodási módszereket figyelembe véve szabályozza az alábbiakat: a) a Pénztár befektetéseinek általános elveit és szabályait, b) a befektetési keretszabályokat, c) a vagyonkezelők és a letétkezelők megválasztásának, értékelésének, díjazásának szabályait, d) a pénztár befektetéssel foglalkozó alkalmazottainak feladatait, e) a befektetési politika értékelésének, módosításának feltételeit, f) az egyes pénztári tartalékokhoz tartozó kockázatvállalási képesség és lejárati szerkezetet, illetve az ezekhez tartozó befektetési portfoliók összetételeit, hozammutatóit, ezektől való lehetséges eltérés nagyságát, továbbá egyéb kapcsolódó eljárási szabályokat. A pénztár a gazdálkodása során elért bevételeit - különösképpen a befektetett eszközök hozamát - kizárólag a szolgáltatások fedezetének biztosítására, a szolgáltatások szinten tartására, illetve fejlesztésére, valamint a gazdálkodás költségeinek fedezésére fordíthatja, abból tartalékokat képez. A Pénztár vagyona sem osztalék, sem részesedés formájában nem fizethető ki. A Pénztár befektetéseinek nyilvántartásakor meg kell jelölni, hogy a befektetés forrása melyik tartalék volt. A befektetés hozama kizárólag azt a tartalékot illeti, amelyből a befektetett eszköz származott. A Pénztár a kockázatok mérséklésére és az egyoldalú kockázati függőség megelőzése érdekében befektetéseit köteles az alábbiak szerint megosztani: a) befektetési formák, b) lejáratok, c) kockázat, d) befektetési közvetítők szerint. 1.1. A Befektetés célja A Pénztár befektetését minimális kockázat mellett elérhető legnagyobb vagyongyarapodás érdekében fekteti be. 1.2. A Befektetési alapelvek A befektetések során – az egyes portfolók jellegzetességeire is tekintettel - az alábbiakra kell fontossági sorrendben figyelemmel lenni: a) megtakarítások biztonsága, b) folyamatos likviditás, c) törekvés a portfoliókra jellemző időtávon kimagasló átlaghozam elérésére.

7



A pénztári befektetések lejáratának és likviditásának összhangban kell lennie a Pénztár rövid lejáratú (éven belüli) és hosszú távú (éven túli) kötelezettségeivel, fenntartva a Pénztár folyamatos fizetőképességét. A pénztári vagyon kizárólag a tagság érdekében és csak a hatályos jogszabályokban meghatározott eszközökbe fektethető be. A Pénztár csak saját eszközeit fektetheti be. 1.3. A befektetési politikában érvényre jutó érdekek A pénztártagok felé a befektetés során figyelemmel kell lenni a pénztártagok hozam, illetve biztonság (kockázatvállalási hajlam) iránti érdekeire. A pénztár alapvető érdeke a likviditás megőrzése, valamint az elérhető legnagyobb biztonság melletti maximális hozam elérése. 1.4. A befektetési politika kapcsolódása egyéb pénztári dokumentumokhoz A tárgyévre vonatkozó befektetési politika az éves beszámoló kiegészítő mellékletét képezi. A tárgyévre vonatkozó befektetési politika a Választható Portfoliós Rendszer Szabályzatának mellékletét képezi. A befektetési politika alapján készített vagyonkezelési irányelvek a vagyonkezelői szerződés mellékletét képezi.

II. A befektetési politika módosításának feltételei

meghatározása,

értékelésének

és

2.1. Az Igazgatótanács legalább évente köteles döntést hozni a befektetési politika meghatározása, fenntartása, vagy módosítása tárgyában, melyről a soron következő közgyűlésen általános tájékoztatást nyújt. 2.2. Az Igazgatótanács a befektetésekért felelős vezető által elkészített – befektetési politikára vonatkozó – előterjesztését az igazgatótanácsi ülésen megtárgyalja. Az írásbeli előterjesztéshez a befektetési vezető, illetve a vagyonkezelést végző szervezet képviselői szóbeli kiegészítést tesznek. 2.3. A befektetésekért felelős vezető előterjesztésének ki kell térnie az adott évi teljesítmények értékelésére ezen belül mind az egyes portfoliók referencia indexektől történő eltérések okaira, mind piaci versenytársak portfolió elemzéseire. Ezen túl tartalmaznia kell egy a piaci elemzés alapján elkészített az elkövetkező 1 éven belül várható főbb értékpapírpiaci várakozásokat. A fentiek alapján az egyes portfoliókra vonatkozó javaslatot kell megfogalmaznia referencia indexekre, befektetési limitekre. 2.4. Az Igazgatótanács negyedévente elfogadja a befektetési politikának megfelelő irányelveket és az előző negyedéves befektetési eredmények beszámolóit.

III. A befektetési ellenőrzés

eljárásban

részt

vevők,

feladatmegosztás,

A befektetési eljárásban az alábbi személyek, szervezetek vesznek részt:

8



a) befektetésekért felelős vezető, b) belső ellenőr, c) Igazgatótanács, d) vagyonkezelő(k), e) letétkezelő. 3.1. A befektetésekért felelős vezetője, alkalmazottai A pénztár befektetésekért felelős vezetőt alkalmaz. A befektetésekért felelős vezető készíti el a befektetési politikát, a befektetések irányelveit, valamint értékeli az elmúlt időszak teljesítményét. A pénztár befektetéssel foglalkozó alkalmazottait a pénztár ügyvezető igazgatója választja ki, akikkel munkavégzésre irányuló szerződést köt. A kiválasztás során elsődleges érdek a szakmai felkészültség. A pénztár befektetéssel foglalkozó alkalmazottai tevékenységének értékelését a pénztár ügyvezető igazgatója végzi el, aki szükség esetén beszámol erről a pénztár Igazgatótanácsa részére. 3.2. Belső ellenőr A pénztár főállású belső ellenőr(öke)t alkalmaz. A belső ellenőr a belső ellenőrzési szabályzatban foglaltak, valamint az elfogadott éves belső ellenőri munkaterve szerint rendszeresen ellenőrzi a befektetési politika megvalósulását, a jogszabályi feltételek és a befektetési limitek betartását, továbbá a vagyonkezelői döntések optimális voltát. A belső ellenőr az ellenőrzése során tett megállapításairól ellenőrzési jelentésben illetve ellenőrzési jegyzőkönyvben számol be, melyet eljuttat a pénztár Ellenőrző Bizottságához, a pénztár ügyvezető igazgatójához, valamint – amennyiben az előzőektől elkülönült személyről, szervezetről van szó – az ellenőrzési feladatot elrendelőhöz is. A pénztár belső ellenőre ellenőrzése során különös figyelmet szentel a piaci árfolyamok és a vagyonkezelő által megkötött üzletei árfolyamainak megvizsgálására. 3.3. Az Igazgatótanács A pénztár Igazgatótanácsa meghoz minden határozatot, döntést, szükséges intézkedést a befektetési politika 2.; 3.4.5.; 3.5.5; 4.7.3. pontokban körülírt befektetéseket érintő kérdéskörökben. Az intézkedések körében az Igazgatótanács elrendelhet azonnali intézkedést, illetve a rendes ügymenetnek megfelelő eljárást. 3.4. Vagyonkezelő(k) A Pénztár a 3.4.1. és 3.4.2. pontban körülírtaknak megfelelően kiválasztott külső vagyonkezelő(kk)vel végezteti el a vagyonkezelési feladatokat, a 3.4.3. pontban foglaltak figyelmebe vételével megkötött vagyonkezelői szerződés alapján. 3.4.1. A Pénztár a vagyonkezelőt nyilvános pályázat útján hosszú távra választja ki. A kiválasztás során elsődleges érdek a biztonság és megbízhatóság. Díjazásuk mértéke a beérkezett, elfogadott pályázat eredménye alapján alakul ki. 3.4.2. Vagyonkezelő alkalmazásának általános feltételei 3.4.2.1. A vagyonkezelés lebonyolításával e tevékenységgel üzletszerűen foglalkozó és arra feljogosított, valamint a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (továbbiakbvan: Felügyelet) bejelentett szervezeteket (a továbbiakban együtt: szolgáltatók, ill. vagyonkezelő) bízhat meg.

9



3.4.2.2. A vagyonkezelés ellátásával nem bízható meg: a) az adminisztrációs és nyilvántartási, illetve a biztosításmatematikai feladatok elvégzésével megbízott szervezet, b) olyan szervezet, amely ellen csőd- vagy felszámolási eljárás van folyamatban, illetve az üzletmenet kihelyezését megelőző 2 évben csődeljárást folytattak le, továbbá c) olyan szervezet, amellyel befolyással rendelkező tulajdonosa, vezető tisztségviselője vagy ezek közeli hozzátartozója a pénztár vezető tisztségviselője, vagy ezek közeli hozzátartozója. 3.4.3. Vagyonkezelővel kötendő szerződés szabályai 3.4.3.1 A vagyonkezelői szerződésnek a következőket kell tartalmaznia a) a kezelésre átadott vagyon meghatározását, b) a pénztár által kezelésre átadott vagyonnak a vagyonkezelő vagyonától, illetve más megbízás alapján kezelt vagyontól elkülönített kezelésének szabályait, c) a befektetési korlátok és a vagyonkezelési előírások betartásának biztosítékait, d) rendelkezést arra vonatkozóan, hogy a vagyonkezelő olyan nyilvántartásokat vezet, amelyek a pénztár jelentési és beszámolási kötelezettségéhez szükséges adatokat hitelt érdemlően tartalmazzák, e) rendelkezést arra vonatkozóan, hogy a vagyonkezelő a pénztár részére, illetve a pénztár nyilatkozata alapján más szolgáltatók, és a Felügyelet részére a jogszabályok szerinti formában biztosítja azok jogszabályokban előírt nyilvántartási és beszámolási kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges, a pénztárra vonatkozó adatokat. 3.4.3.2 Semmis a vagyonkezelői szerződés akkor, ha a) a vagyonkezelő nem rendelkezik a vagyonkezelési tevékenység végzéséhez szükséges engedéllyel, illetőleg a Felügyelet által jóváhagyott, a tevékenységre vonatkozó üzletszabályzattal, b) a vagyonkezelési szerződés nem tartalmazza a jelen pont előző bekezdésében foglaltakat. 3.4.3.3 A vagyonkezelői szerződés tartalma nem sértheti a pénztár gazdálkodásának nyilvántartásával, biztosítás-matematikai és befektetési feladatainak ellátásával kapcsolatos jogszabályi előírásokat, vagy a pénztár vagyonkezelési és eszközértékelési szabályzatát.

3.4.4. Vagyonkezelő feladatai. 3.4.4.1. A vagyonkezelő a saját nevében, a pénztár érdekében jár el, a pénztárakra vonatkozó gazdálkodási, számviteli, biztosításmatematikai és befektetési előírások szerint. 3.4.4.2. A vagyonkezelő az Igazgatótanács által elfogadott befektetési politika alapján meghatározott vagyonkezelési irányelvek alapján végzi munkáját, mely során törekednie kell a meghatározott referencia index hozam mutatók portfoliónként történő elérésére.

10



3.4.4.3. A vagyonkezelő a kezelésében lévő pénztári vagyon értékének alakulásáról negyedévente beszámolót készít. 3.4.4.4. A vagyonkezelő a befektetési politika kialakítása során a befektetési vezető által előterjesztett stratégiához kapcsolódóan véleményezést kell készítenie. 3.4.4.5. A vagyonkezelő back office tevékenysége során az elszámoló egységes rendszerhez kapcsolódóan napi egyeztetéseket végez a letétkezelővel és a Pénztárral, melynek során felmerülő feladatait egy háromoldalú eljárási rend alapján kell végeznie. 3.4.4.6. A vagyonkezelő köteles a jogszabályi határidőnek megfelelően megszüntetni a limitsértést, és mind a limit megsértéséről, mind pedig annak korrigálásáról haladéktalanul tájékoztatnia köteles a Letétkezelőt, ill. a Pénztár befektetésekért felelős vezetőjét. 3.4.5. A pénztár vagyonkezelőjének értékelését a pénztár Igazgatótanácsa közvetlenül végzi. A vagyonkezelő értékelése során az Igazgatótanács vizsgálja a befektetési politikának megvalósítását, kiemelt figyelemmel az elért eredményekre (portfolió és a benchmarkportfolió hozamának összevetése). 3.4.6. A vagyonkezelő megbízása esetén is a pénztár gondoskodik arról, hogy a vagyonkezelési előírások ellenőrzéséhez szükséges információk a Felügyelet rendelkezésére álljanak. 3.5. Letétkezelő A pénztár a 3.5.1. és 3.5.2. pontokban körülírtaknak megfelelően kiválasztott, a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) szerinti, letétkezelői szolgáltatás nyújtására jogosult hitelintézettel végezteti el a letétkezelői feladatokat, letétkezelői szerződés alapján. 3.5.1. A pénztár a letétkezelőt nyilvános pályázat útján hosszú távra választja ki. A kiválasztás során elsődleges érdek a biztonság és megbízhatóság. Díjazásának mértéke a beérkezett, elfogadott pályázat eredménye alapján alakul ki. 3.5.2. Letétkezelő alkalmazásának általános feltételei: a) A Pénztár csak egy letétkezelőt bízhat meg. b) Letétkezelői feladatokkal a pénztár nem bízhatja meg a vagyonkezeléssel, illetve a szolgáltatási feladatokkal megbízott gazdálkodó szervezetet. c) A pénztár és a letétkezelő között sem közvetlen, sem 10 százalékot meghaladó közvetett tulajdonosi, sem egyéb olyan gazdasági kapcsolat nem lehet, amely összeférhetetlen a letétkezelői feladatok ellátásával. d) A pénztár által a befektetések irányítására alkalmazott személy és a befektetéssel kapcsolatos szervezeti egység dolgozója nem lehet a pénztár letétkezelőjénél tisztségviselő, vezető állású alkalmazott vagy olyan feladatkörben dolgozó személy, aki a letétkezeléssel kapcsolatosan utasításokat adhat. e) A pénztár vagyonkezelőjénél a vagyonkezelést irányító és a vagyonkezeléssel foglalkozó személy nem lehet a pénztár letétkezelőjénél tisztségviselő, vezető állású alkalmazott vagy olyan beosztásban dolgozó személy, aki a letétkezeléssel foglalkozó szervezeti egységet irányítja, vagy annak közvetlen utasításokat adhat.

11



3.5.3. Letétkezelővel kötendő szerződés szabályai A pénztár a letétkezelővel megkötött szerződést 3 napon belül bejelenti a Felügyelet felé, a Felügyelet által rendszeresített adatlapon.

3.5.4. Letétkezelő feladatai 3.5.4.1. A letétkezelő feladati kiterjednek többek között a jogszabályi limitek ellenőrzésére, a pénztár befektetési portfoliójának értékelésére, valamint szükség esetben jelentés tételére a Felügyelet és a Pénztár Igazgatótanácsa felé is. 3.5.4.2. A pénztári letétkezelő a Pénztár megbízása alapján végzett befektetési szolgáltatások tekintetében megbízásának ellátásához szükséges mértékben ellenőrzi a pénztári szolgáltatót, valamint a pénzforgalmi számlát vezető szervezetet. 3.5.4.3. A letétkezelő a Pénztár nevében eljárva tevékenységét a Pénztár érdekében a letétkezelésre vonatkozó megbízásnak megfelelően köteles végezni. Köteles felhívni a pénztár, illetőleg a vagyonkezelő figyelmét arra, ha a befektetési megbízás végrehajtása sérti (sértené) vagy veszélyezteti (veszélyeztetné) a pénztár érdekeit. 3.5.4.4. A letétkezelőnek vissza kell utasítania minden olyan utasítást, amely a pénztári befektetésekre vonatkozó jogszabályi előírásokkal ellentétes. Abban az esetben, ha a letétkezelő a befektetési előírások megsértését észleli, azt legkésőbb a következő munkanapon köteles a Felügyeletnek és a Pénztárnak jelenteni, és a pénztári szolgáltatót (szolgáltatókat) értesíteni. A Pénztár köteles minden befektetési tevékenységét olyan módon végezni, hogy a Pénztár tulajdonában lévő és a vagyonkezelést végző szervezet vagy szervezetek rendelkezésére bocsátott eszközök teljes egészében és folyamatosan a letétkezelő birtokában maradjanak. 3.5.4.5. A letétkezelő back office tevékenysége során az elszámoló egységes rendszerhez kapcsolódóan napi egyeztetéseket végez a vagyonkezelővel és a Pénztárral, melynek során felmerülő feladatait egy háromoldalú eljárási rend alapján kell végeznie. 3.5.5. A pénztár letétkezelőjének értékelését a pénztár Igazgatótanácsa közvetlenül végzi. A letétkezelő értékelése során az Igazgatótanács a gyors, pontos, megbízható adatszolgáltatás teljesítését vizsgálja.

IV. Befektetési stratégia szabályai 4.1 Az egyes pénztári tartalékokhoz tartozó kockázatvállalási képesség és lejárati szerkezet, valamint a pénztár meglévő, illetve a várható kötelezettségei alakulása alapján meghatározott befektetési stratégiai eszközallokáció (minimum s maximum arányok) és a megcélzott hozamok mutatói (referenciaindexek) A jelen fejezet befektetési arányait piaci értéken kell számítani. A pénztár az alábbi befektetési portfoliókat alkalmazza: a) likviditási, b) működési, c) fedezeti egyéni számlák az alábbi bontásban: c/a) klasszikus portfolió; c/b) kiegyensúlyozott portfolió; c/c) növekedési portfolió; d) fedezeti szolgáltatási számlák,

12



e) függő (APEH, egyéb munkáltatói). A portfóliók összetétele és referencia indexei az 1. számú Mellékletben találhatók. 4.1.2. A szolgáltatási fedezeti portfoliók : A Pénztár esetében a vagyon banki folyószámlán található tekintettel arra, hogy a Pénztár szolgáltatást nem nyújt. 4.2. Amennyiben az előző pontokban meghatározott befektetési arányoktól a pénztár vagyonkezelője eltér, akkor a rögzített limiteknek megfelelő portfolió arányokkal való megfelelés érdekében azokat a lehető leghamarabb, de nem később, mint 8 munkanap alatt helyre kell állítani a limiteknek megfelelő portfoliót 4.3. A pénztári referenciaindex számítási módja: A Pénztár referenciaindexe az egyes vagyonkezelők által kezelt részportfoliók hozamszámítási periódus alatt publikált, az 5.1.-5.5. pontokban rögzített referencia hozamok adott időszaki százalékos változásának súlyozott számtani átlaga. Az éves referencia hozam megállapítása: BMR=(1+bmr1) x (1+bmr2) x (1+bmr3) x …..x (1+bmr12) –1 ahol bmr1, bmr2, bmr3 ….. bmr12 a Pénztárnak az évet alkotó 12 hónapra vonatkozó referencia hozamok szorzata. 4.4. Eltérés a referenciahozamtól Amennyiben a pénztári áganként számított összportfolió teljesítménye a jelentősen kisebb (lásd lejjebb) a referenciahozamnál, akkor a pénztár befektetésekért felelős vezetője előterjesztést nyújt be az Igazgatótanácsnak a szükséges intézkedések megtétele érdekében. A hozameltérés jelentős, ha - klasszikus, likviditási, működési, szolgáltatási és függő portfoliók esetében meghaladja az 50 bázispontot, - kiegyensúlyozott portfoliók esetén meghaladja a 100 bázispontot, - növekedési portfoliók esetén meghaladja a 200 bázispontot, Amennyiben a jelentős eltérés oka a stratégiai portfolió összetételtől való a pénztár befektetésekért felelős vezetője haladéktalanul értesíti az Igazgatótanácsot, amely utasíthatja a vagyonkezelést végző szervezetet a befektetési politikában megcélzott helyzet előállítása érdekében 3 munkanapon belül intézkedések megtételére. 4.5. Portfolió összetételen a pénztár által a meghatározott célidőszakban követni kívánt lehetséges portfoliószerkezeteket tekintjük. A vagyonkezelő eltérhet a fentiekben meghatározott portfolió összetételtől jelen dokumentum, vonatkozó szabályzatok egyéb előírásainak és a jogszabályi korlátok betartásával, de az ettől való eltérésből származó kockázat – a referenciaindex számítási módján keresztül – a vagyonkezelő értékelésében jelentkezik. A választható portfoliók mindegyikének meg kell felelnie a pénztári befektetésekre és az azok kezelésére vonatkozó előírásoknak. A portfolió összetétel a befektetési politika következő módosításig érvényes.

V. Kiegészítő rendelkezések 5.1. Értékpapír kölcsönzésre vonatkozó szabályok A pénztári portfolió terhére, a Pénztár tulajdonát képező értékpapírok vonatkozásában a Tpt.-nek az értékpapír-kölcsönzésre vonatkozó szabályainak betartásával értékpapírkölcsönzési ügylet köthető az alábbiak betartása szerint.

13



5.1.1. Az értékpapír kölcsönzési ügyletek általános szabályai. a) Az értékpapír kölcsönzési ügyletek összértéke nem haladhatja meg a befektetett pénztári eszközök 30%-át. b) A pénztári befektetési portfoliókban csak magyar értékpapírok kölcsönadása lehetséges. c) A pénztári befektetési portfoliókban értékpapírok kölcsönvétele nem lehetséges. d) Az értékpapír-kölcsönzési ügylet futamideje egy évet nem haladhatja meg. 5.1.2 Az értékpapír kölcsönzési ügyletek garanciális szabályai a) Az ügylethez kapcsolódóan megfelelő óvadékot kell kikötni oly módon, hogy az óvadékként nyújtott értékpapír piaci értékén számolva a kölcsönbe adott értékpapír piaci értékének minimum 120%-os fedezettségét garantálja. b) Értékpapír-kölcsönzési ügylet esetében óvadékként csak magyar állampapírt lehet alkalmazni. c) Az óvadékként felajánlott értékpapírt a partner a Pénztár elkülönített számlájára transzferálja. d) Az értékpapír kölcsönzési szerződésben fenn kell tartani annak jogát, hogy abban az esetben, ha a kölcsönbe adott értékpapír vonatkozásában pénzügyi jellegű társasági esemény történik, úgy a Pénztár a papírt a kölcsönzés futamideje alatt visszakérheti. 5.2. Devizamegfeleltetési szabályok (jogszabályi hatálybalépéstől kezdődően) 5.2.1. Azt a pénznemet, amelyben a pénztár a felhalmozási időszakban lévő tagok követeléseinek fedezetéül szolgáló tartalékot tartani köteles, a mindenkori devizaszabályoknak megfelelően a következők szerint kell meghatározni: a) a devizamegfeleltetési szabályok szempontjából a felhalmozási időszakban lévő tagok egyéni számlaköveteléseit abban a pénznemben fennállónak kell tekinteni, amelyben az egyéni számla követeléseit nyilvántartják, b) az egyéni számlák fedezetéül szolgáló tartalékot az a) pontban meghatározott pénznemben fennálló eszközökbe kell fektetni, c) a pénztárnak lehetősége van arra, hogy külön döntés alapján az egyéni számlák fedezetéül szolgáló tartalék ca) klasszikus portfólió esetében 5%-át meg nem haladó részét, cb) kiegyensúlyozott portfólió esetében 20%-át meg nem haladó részét, cc) növekedési portfólió esetében 35%-át meg nem haladó részét ne a b) pont szerinti eszközben tartson, d) a c) pontban meghatározott arány megállapítása során a Tpt. 5. § (1) bekezdésének 58. pontja szerint definiált hosszú pozíciók rövid pozíciókkal [Tpt. 5. § (1) bekezdésének 112. pontja] történő nettósítása nem megengedett, e) a c) pontban meghatározott arány megállapítása során a befektetési jegyek és egyéb kollektív befektetési értékpapírok tekintetében a kollektív befektetési forma tényleges, illetve mögöttes devizapozícióit kell figyelembe venni. 5.2.2. Az 5.2.1. pontban foglaltak alkalmazása során figyelembe kell venni, hogy a pénztári befektetés milyen pénznemben fennálló befektetésen alapul.

14



5.3. Egy kibocsátó által kibocsátott értékpapírokra vonatkozó korlátozások a) Az állampapírok kivételével az egy kibocsátó által kibocsátott értékpapírba az egyes választható portfóliókba befektetett pénztári eszközök legfeljebb 10 százaléka helyezhető el. b) Az egy bankcsoporthoz tartozó hitelintézetnél elhelyezett betétek - a pénzforgalmi számla kivételével -, valamint az ugyanazon bankcsoporthoz tartozó szervezet által kibocsátott értékpapírok együttes értéke nem haladhatja meg az egyes választható portfóliókba befektetett pénztári eszközök 20 százalékát.

VI. Mellékletek jegyzéke 1. sz. Melléklet: 2. sz. Melléklet:

Referenciahozamok és limitek összefoglaló táblázata Vagyonkezelési irányelvek (Befektetési politika tartalmi kivonata)

VII. Hatályba léptető rendelkezések Jelen Befektetési Politika elfogadásra került a Szövetség Nyugdíjpénztár Igazgatótanácsának 2012. április 26-ai ülésén, érvényes a 2012. május 01. napjától. Szövetség Nyugdíjpénztár Igazgatótanácsa

15



1. sz. melléklet - Referenciahozamok és limitek összefoglaló táblázata 1. Likviditási és működési portfoliók Minimum Cél hitelviszonyt megtestesítő 1 éven belüli lejáratú magyar állampapírok és a referencia indexük alapján ebbe fektető befektetési jegyek 0% 100% (kötvény alap, pénzpiaci alap, likviditási alap) d1 hitelviszonyt megtestesítő 1 éven túli lejáratú magyar állampapírok és a referencia indexük alapján ebbe fektető befektetési jegyek 0% 0% (kötvény alap, pénzpiaci alap, likviditási alap) d1 lekötött betét, és folyószámlapénz 0% 0% Referencia hozam számítása: ZMAX index 100%. A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok összességének duratione min 0 max 1 év.

Maximum 100%

100% 100%

2. Függő portfoliók Minimum Cél hitelviszonyt megtestesítő 1 éven belüli lejáratú magyar állampapírok és a referencia indexük alapján ebbe fektető befektetési jegyek 0% 100% (kötvény alap, pénzpiaci alap, likviditási alap) d1 hitelviszonyt megtestesítő 1 éven túli lejáratú magyar állampapírok és a referencia indexük alapján ebbe fektető befektetési jegyek 0% 0% (kötvény alap, pénzpiaci alap, likviditási alap) d1 lekötött betét, és folyószámlapénz 0% 0% Referencia hozam számítása: ZMAX index 100%. A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok összességének duratione min 0 max 1 év.

Maximum 100%

100% 100%

3. Fedezeti egyéni számlák portfoliók 3.1. A klasszikus portfolió összetétele Minimum

Cél

hitelviszonyt megtestesítő 1 éven belüli lejáratú magyar állampapírok és a referencia indexük alapján ebbe fektető befektetési jegyek 0% 100% (kötvény alap, pénzpiaci alap, likviditási alap) d1 hitelviszonyt megtestesítő 1 éven túli lejáratú magyar állampapírok és a referencia indexük alapján ebbe fektető befektetési jegyek 0% 0% (kötvény alap, pénzpiaci alap, likviditási alap) d1 lekötött betét, és folyószámlapénz 0% 0% Referencia hozam számítása: ZMAX index 100%. A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok összességének duratione min 0 max 1 év.

Maximum 100%

100% 100%

3.2. A kiegyensúlyozott portfolió összetétele hitelviszonyt megtestesítő 1 éven belüli lejáratú magyar állampapírok és a referencia indexük alapján ebbe fektető befektetési jegyek (kötvény alap, pénzpiaci alap, likviditási alap) d1 hitelviszonyt megtestesítő 1 éven túli lejáratú magyar állampapírok és a referencia indexük alapján ebbe fektető befektetési jegyek (kötvény alap, pénzpiaci alap, likviditási alap) d1 Magyarországon bejegyzett gazdálkodó szervezet – a hitelintézet kivételével – által nyilvánosan forgalomba hozott kötvény d5 Magyarországon bejegyzett hitelintézet által nyilvánosan forgalomba

Minimum

Cél

Maximum

0%

7%

20%

45%

65%

85%

0%

1%

10%

0%

1%

10%

16



hozott kötvény d7 Magyaro.-on bejegyzett jelzáloghitel-intézet által kibocsátott 0% 6% jelzáloglevél g1 tulajdonviszonyt megtestesítő magyar értékpapírok, és az ebbe fektető 4% 0% befektetési jegyek (részvény) e1 tulajdonviszonyt megtestesítő külföldi értékpapírok, és az ebbe fektető 16% 0% befektetési jegyek (részvény) e3 Ingatlan, ingatlan befektetési alapok 0% 0% lekötött betét, és folyószámlapénz 0% 0% Referencia hozam számítása: MAX index 68%, ZMAX Index 12%, CETOP20 Index: 5%, MXEF Index 4%, SPX Index 5%, SX5E Index 3%, BUX index 3%. A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok összességének duratione min 2 max 6 év.

20% 20% 20% 10% 20%

3.3. A növekedési portfolió összetétele Minimum Cél hitelviszonyt megtestesítő 1 éven belüli lejáratú magyar állampapírok és a referencia indexük alapján ebbe fektető befektetési jegyek 0% 7% (kötvény alap, pénzpiaci alap, likviditási alap) d1 hitelviszonyt megtestesítő 1 éven túli lejáratú magyar állampapírok és a referencia indexük alapján ebbe fektető befektetési jegyek 20% 40% (kötvény alap, pénzpiaci alap, likviditási alap) d1 Magyarországon bejegyzett gazdálkodó szervezet – a hitelintézet 0% 1% kivételével – által nyilvánosan forgalomba hozott kötvény d5 Magyarországon bejegyzett hitelintézet által nyilvánosan forgalomba 0% 1% hozott kötvény d7 Magyaro.-on bejegyzett jelzáloghitel-intézet által kibocsátott 0% 6% jelzáloglevél g1 hitelviszonyt megtestesítő külföldön bejegyzett hitelintézet által 0% 0% nyilvánosan forgalomba hozott kötvény d8 tulajdonviszonyt megtestesítő magyar értékpapírok, és az ebbe fektető 13% 0% befektetési jegyek (részvény) e1 tulajdonviszonyt megtestesítő külföldi értékpapírok, és az ebbe fektető 16% 32% befektetési jegyek (részvény) e3 Ingatlan, ingatlan befektetési alapok 0% 0% lekötött betét, és folyószámlapénz 0% 0% Referencia hozam számítása: MAX index 43%, ZMAX Index 12%, CETOP20 Index: 11%, MXEF Index 6%, SPX Index 11%, SX5E Index 6%, BUX index 11%. A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok összességének duratione min 2 max 6 év.

17

Maximum 20%

60% 10% 10% 20% 0% 20% 35% 10% 20%



2. sz. melléklet – Vagyonkezelési irányelvek (Befektetési politika kivonata) Szövetség Nyugdíjpénztár BEFEKTETÉSI POLITIKA KIVONATA

VAGYONKEZELÉSI IRÁNYELVEK 2012. május 01. napjától A Szövetség Nyugdíjpénztár a befektetések során – az egyes portfoliók jellegzetességeire is tekintettel az alábbiakra van - fontossági sorrendben - figyelemmel: a) megtakarítások biztonsága, b) folyamatos likviditás, c) törekvés a portfoliókra jellemző időtávon kimagasló átlaghozam elérésére. A pénztár alapvető érdeke a likviditás megőrzése, valamint az elérhető legnagyobb biztonság melletti maximális hozam elérése. Az egyes pénztári tartalékokhoz tartozó kockázatvállalási képesség és lejárati szerkezet, valamint a pénztár meglévő, illetve a várható kötelezettségei alakulása alapján meghatározott befektetési stratégiai eszközallokáció (minimum és maximum arányok) és a megcélzott hozamok mutatói (referenciaindexek) A jelen fejezet befektetési arányait piaci értéken kell számítani. A. A pénztár az alábbi, Vagyonkezelő részére kezelésre átadott befektetési portfoliókat alkalmazza: Allianz Alapkezelő Zrt. részére átadott portfoliók: a) likviditási portfolió b) működési portfolió. c) fedezeti egyéni számlák az alábbi bontásban: c/a) klasszikus portfolió; c/b) kiegyensúlyozott portfolió; c/c) növekedési portfolió; d) függő (APEH, egyéb munkáltatói) számlák. B. A pénztári portfoliókban az alábbi szabályok érvényesülnek, melyek közül a Vagyonkezelőre a részére kezelésre átadott portfoliókra vonatkozó szabályok az irányadóak: 1. Likviditási és működési portfoliók Minimum Cél hitelviszonyt megtestesítő 1 éven belüli lejáratú magyar állampapírok és a referencia indexük alapján ebbe fektető befektetési jegyek 0% 100% (kötvény alap, pénzpiaci alap, likviditási alap) d1 hitelviszonyt megtestesítő 1 éven túli lejáratú magyar állampapírok és a referencia indexük alapján ebbe fektető befektetési jegyek 0% 0% (kötvény alap, pénzpiaci alap, likviditási alap) d1 lekötött betét, és folyószámlapénz 0% 0% Referencia hozam számítása: ZMAX index 100%. A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok összességének duratione min 0 max 1 év.

Maximum 100%

100% 100%

2. Függő portfoliók Minimum

Cél

18

Maximum




100%

100% 100%

3. Fedezeti egyéni számlák portfoliók 3.1. A klasszikus portfolió összetétele Minimum

Cél


Maximum 100%

100% 100%

3.2. A kiegyensúlyozott portfolió összetétele Minimum Cél hitelviszonyt megtestesítő 1 éven belüli lejáratú magyar állampapírok és a referencia indexük alapján ebbe fektető befektetési jegyek 0% 7% (kötvény alap, pénzpiaci alap, likviditási alap) d1 hitelviszonyt megtestesítő 1 éven túli lejáratú magyar állampapírok és a referencia indexük alapján ebbe fektető befektetési jegyek 45% 65% (kötvény alap, pénzpiaci alap, likviditási alap) d1 Magyarországon bejegyzett gazdálkodó szervezet – a hitelintézet 0% 1% kivételével – által nyilvánosan forgalomba hozott kötvény d5 Magyarországon bejegyzett hitelintézet által nyilvánosan forgalomba 0% 1% hozott kötvény d7 Magyaro.-on bejegyzett jelzáloghitel-intézet által kibocsátott 0% 6% jelzáloglevél g1 tulajdonviszonyt megtestesítő magyar értékpapírok, és az ebbe fektető 0% 4% befektetési jegyek (részvény) e1 tulajdonviszonyt megtestesítő külföldi értékpapírok, és az ebbe fektető 0% 16% befektetési jegyek (részvény) e3 Ingatlan, ingatlan befektetési alapok 0% 0% lekötött betét, és folyószámlapénz 0% 0% Referencia hozam számítása: MAX index 68%, ZMAX Index 12%, CETOP20 Index: 5%, MXEF Index 4%, SPX Index 5%, SX5E Index 3%, BUX index 3%. A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok összességének duratione min 2 max 6 év.

Maximum 20%

85% 10% 10% 20% 20% 20% 10% 20%

3.3. A növekedési portfolió összetétele hitelviszonyt megtestesítő 1 éven belüli lejáratú magyar állampapírok és a referencia indexük alapján ebbe fektető befektetési jegyek (kötvény alap, pénzpiaci alap, likviditási alap) d1 hitelviszonyt megtestesítő 1 éven túli lejáratú magyar állampapírok és a referencia indexük alapján ebbe fektető befektetési jegyek

Minimum

Cél

Maximum

0%

7%

20%

20%

40%

60%

19



(kötvény alap, pénzpiaci alap, likviditási alap) d1 Magyarországon bejegyzett gazdálkodó szervezet – a hitelintézet 0% 1% kivételével – által nyilvánosan forgalomba hozott kötvény d5 Magyarországon bejegyzett hitelintézet által nyilvánosan forgalomba 0% 1% hozott kötvény d7 Magyaro.-on bejegyzett jelzáloghitel-intézet által kibocsátott 0% 6% jelzáloglevél g1 hitelviszonyt megtestesítő külföldön bejegyzett hitelintézet által 0% 0% nyilvánosan forgalomba hozott kötvény d8 tulajdonviszonyt megtestesítő magyar értékpapírok, és az ebbe fektető 13% 0% befektetési jegyek (részvény) e1 tulajdonviszonyt megtestesítő külföldi értékpapírok, és az ebbe fektető 16% 32% befektetési jegyek (részvény) e3 Ingatlan, ingatlan befektetési alapok 0% 0% lekötött betét, és folyószámlapénz 0% 0% Referencia hozam számítása: MAX index 43%, ZMAX Index 12%, CETOP20 Index: 11%, MXEF Index 6%, SPX Index 11%, SX5E Index 6%, BUX index 11%. A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok összességének duratione min 2 max 6 év. Amennyiben az előző pontokban meghatározott befektetési arányoktól a pénztár vagyonkezelője eltér, akkor a rögzített limiteknek megfelelő portfolió arányokkal való megfelelés érdekében azokat a lehető leghamarabb, de nem később, mint 8 munkanap alatt helyre kell állítani a limiteknek megfelelő portfoliót C. A pénztári referenciaindex számítási módja A Pénztár referenciaindexe az egyes vagyonkezelők által kezelt részportfoliók hozamszámítási periódus alatt publikált, a B. vonatkozó pontjaiban rögzített, referencia hozamok adott időszaki százalékos változásának súlyozott számtani átlaga. Az éves referencia hozam a magán-nyugdíjpénztári befektetési kormányrendeletben (Mbr.) meghatározottak szerint, az évet alkotó napi referencia hozamok szorzata. D. Eltérés a referenciahozamtól Amennyiben a pénztári áganként számított összportfolió teljesítménye a jelentősen kisebb (lásd lejjebb) a referenciahozamnál, akkor a pénztár befektetésekért felelős vezetője előterjesztést nyújt be az Igazgatótanácsnak a szükséges intézkedések megtétele érdekében. A hozameltérés jelentős, ha - klasszikus, likviditási, működési, szolgáltatási és függő portoliók esetében meghaladja az 50 bázispontot, - kiegyensúlyozott portfoliók esetén meghaladja a 100 bázispontot, - növekedési portfoliók esetén meghaladja a 200 bázispontot, Amennyiben a jelentős eltérés oka a stratégiai portfolió összetételtől való a pénztár befektetésekért felelős vezetője haladéktalanul értesíti az Igazgatótanácsot, amely utasíthatja a vagyonkezelést végző szervezetet a befektetési politikában megcélzott helyzet előállítása érdekében 3 munkanapon belül intézkedések megtételére. E. Portfolió összetétel A pénztár által a meghatározott célidőszakban követni kívánt lehetséges portfoliószerkezet. A vagyonkezelő eltérhet a fentiekben meghatározott portfolió összetételtől jelen dokumentum, vonatkozó szabályzatok egyéb előírásainak és a jogszabályi korlátok betartásával, de az ettől való eltérésből származó kockázat – a referenciaindex számítási módján keresztül – a vagyonkezelő értékelésében jelentkezik. A portfolió összetétel a befektetési politika következő módosításig érvényes.

20

10% 10% 20% 0% 20% 35% 10% 20%



F. Értékpapír kölcsönzésre vonatkozó szabályok A pénztári portfolió terhére, a Pénztár tulajdonát képező értékpapírok vonatkozásában a Tpt.-nek az értékpapír-kölcsönzésre vonatkozó szabályainak betartásával értékpapírkölcsönzési ügylet köthető az alábbiak betartása szerint. 1. Az értékpapír kölcsönzési ügyletek általános szabályai. a) Az értékpapír kölcsönzési ügyletek összértéke nem haladhatja meg a befektetett pénztári eszközök 30%-át. b) A pénztári befektetési portfoliókban csak magyar értékpapírok kölcsönadása lehetséges. c) A pénztári befektetési portfoliókban értékpapírok kölcsönvétele nem lehetséges. d) Az értékpapír-kölcsönzési ügylet futamideje egy évet nem haladhatja meg. 2 Az értékpapír kölcsönzési ügyletek garanciális szabályai a) Az ügylethez kapcsolódóan megfelelő óvadékot kell kikötni oly módon, hogy az óvadékként nyújtott értékpapír piaci értékén számolva a kölcsönbe adott értékpapír piaci értékének minimum 120%-os fedezettségét garantálja. b) Értékpapír-kölcsönzési ügylet esetében óvadékként csak magyar állampapírt lehet alkalmazni. c) Az óvadékként felajánlott értékpapírt a partner a Pénztár elkülönített számlájára transzferálja. d) Az értékpapír kölcsönzési szerződésben fenn kell tartani annak jogát, hogy abban az esetben, ha a kölcsönbe adott értékpapír vonatkozásában pénzügyi jellegű társasági esemény történik, úgy a Pénztár a papírt a kölcsönzés futamideje alatt visszakérheti. G. Devizamegfeleltetési szabályok (jogszabályi hatálybalépéstől kezdődően) 1. Azt a pénznemet, amelyben a pénztár a felhalmozási időszakban lévő tagok követeléseinek fedezetéül szolgáló tartalékot tartani köteles, a mindenkori devizaszabályoknak megfelelően a következők szerint kell meghatározni: a) a devizamegfeleltetési szabályok szempontjából a felhalmozási időszakban lévő tagok egyéni számlaköveteléseit abban a pénznemben fennállónak kell tekinteni, amelyben az egyéni számla követeléseit nyilvántartják, b) az egyéni számlák fedezetéül szolgáló tartalékot az a) pontban meghatározott pénznemben fennálló eszközökbe kell fektetni, c) a pénztárnak lehetősége van arra, hogy külön döntés alapján az egyéni számlák fedezetéül szolgáló tartalék ca) klasszikus portfólió esetében 5%-át meg nem haladó részét, cb) kiegyensúlyozott portfólió esetében 20%-át meg nem haladó részét, cc) növekedési portfólió esetében 30%-át meg nem haladó részét ne a b) pont szerinti eszközben tartson, d) a c) pontban meghatározott arány megállapítása során a Tpt. 5. § (1) bekezdésének 58. pontja szerint definiált hosszú pozíciók rövid pozíciókkal [Tpt. 5. § (1) bekezdésének 112. pontja] történő nettósítása nem megengedett, e) a c) pontban meghatározott arány megállapítása során a befektetési jegyek és egyéb kollektív befektetési értékpapírok tekintetében a kollektív befektetési forma tényleges, illetve mögöttes devizapozícióit kell figyelembe venni. 2. Az 1. pontban foglaltak alkalmazása során figyelembe kell venni, hogy a pénztári befektetés milyen pénznemben fennálló befektetésen alapul. H. Egy kibocsátó által kibocsátott értékpapírokra vonatkozó korlátozások a) Az állampapírok kivételével az egy kibocsátó által kibocsátott értékpapírba az egyes választható portfóliókba befektetett pénztári eszközök legfeljebb 10 százaléka helyezhető el. b) Az egy bankcsoporthoz tartozó hitelintézetnél elhelyezett betétek - a pénzforgalmi számla kivételével - valamint az ugyanazon bankcsoporthoz tartozó szervezet által kibocsátott

21



értékpapírok együttes értéke nem haladhatja meg az egyes választható portfóliókba befektetett pénztári eszközök 20 százalékát.

22



Vagyonkezelői beszámoló Portfólió teljesítmény Portfóliók teljesítménye 2013.12.31-től 2014.12.31-ig

Portfóliókezelői Benchmark Alul / bruttó hozam hozam Felülteljesítés 2,93% 2,46% 0,47% 11,39% 10,83% 0,56% 10,51% 9,11% 1,40% 85,90% 2,46% 83,44% 2,25% 2,46% -0,21%

Portfóliókezelt alapok Szöv. Klasszikus Szöv. Kiegyensúlyozott Szöv. Növekedési Szöv. Függő Szöv. LIK_MUK

Kezdő dátum Kezdő vagyon Záró dátum 2013.12.31 1 393 103 743 2014.12.31 2013.12.31 4 859 924 221 2014.12.31 2013.12.31 20 714 445 940 2014.12.31 2013.12.31 1 389 675 2014.12.31 2013.12.31 20 672 011 2014.12.31

Záró vagyon 1 733 884 207 6 671 755 917 23 633 175 811 180 541 22 262 657

A portfoliókezelői bruttó hozam a portfoliókezelő teljesítményét hivatott mérni, mely nem feltétlenül egyezik meg a jogszabályban előírt bruttó és nettó hozammal metodikai különbség miatt.

Indexek teljesítménye

Főbb indexek alakulása 2014 (HUF-ban és saját devizában) BUX -10,4% CETOP20

-7,2% -1,5%

ZMAX

2,5%

RMAX

3,3% 1,2%

Euro Stoxx 50

7,3%

MAX MSCI GEM

12,6% -4,6% 14,6% 11,4%

S&P 500 -15%

-10%

-5%

0%

5%

10%

15%

33,8% 20%

25%

30%

35%

Forrás: Bloomberg, Allianz Alapkezelő

23



Indexek alakulása

Főbb indexek alakulása (2013.12.31-2014.12.31. HUF-ban) 140 MAX

CETOP20

S&P 500

MSCI GEM

Euro Stoxx 50

BUX

135 130 125

120 115 110 105 100 95 90

14.11

14.10

14.09

14.08

14.07

14.06

14.05

14.04

14.03

14.03

14.01

13.12

85


Globális trendek I. USA: kiugró növekedési adatok, élénkülő FED kamatemelési várakozások  



A nemzetközi gazdasági folyamatokat a FED kamatvárakozások, az orosz szankciók gazdasági hatásai és a globális deflációs veszélyek élénkülése határozta meg. Az Egyesült Államok gazdasága a mennyiségi könnyítési program fokozatos kivezetése után is talpon maradt, a növekedési üteme 4,6% után 5%-ra nőtt, a fogyasztási adatok fokozatosan emelkedtek. Az infláció 1,2- 1,5% körüli értékekre állt be, a munkanélküliség pedig tartósan 6% alá került. Ezek a mutatók mind arra utaltak, hogy a gazdaság „megérett” a FED első kamatemelésére. Az amerikai jegybank azonban nem változtatott érdemben kommunikációján, az említett mutatók számottevő javulása ellenére sem. Az okok között szerepelt a privátszektor rendkívül gyenge beruházási mutatója, a raktárkészletek bővülése (és ezzel párhuzamosan a fogyasztói bizalom romlása), ami arra utal, hogy a 2015 közepére várt első kamatemelés korai lehet. A visszafogottabb jegybanki kommunikáció és a példátlan nyersanyagár csökkenés miatt a piacok megnyugodtak, a kötvényhozamok ismét csökkenni, a részvénypiacok emelkedni kezdtek. Meglátásunk szerint a FED inkább hajlik majd arra, hogy „felfelé” tévedjen inflációban, minthogy túl gyors kamatemeléssel kockáztassa a gazdasági növekedés stabilitását, így az első kamatemelést 2015 Q3-ra várjuk. A

24



fogyasztói bizalmi indexből és a fogyasztási adatokból az látható, hogy a jelenlegi növekedési ütem nem tartható fenn – ez is alátámaszthatja az óvatosságot. Globális trendek II. EU: stagnálás, defláció, késlekedő ECB beavatkozás 







Az Európai Unió gazdaságai sokkal visszafogottabb gazdasági növekedést produkáltak az év utolsó negyedévében: a teljes monetáris blokkra vonatkozó gazdasági bővülés 0,2% lett, ennek jelentős részét a kormányzati beruházás adta (a magánszektor itt is jelentős mínuszt kontributált az összértékhez). Érdekes módon a fogyasztás nem csökkent drasztikusan a lassuló növekedés ellenére sem. A deflációs nyomást jól mutatja, hogy bár az energiaáraktól megtisztított harmonizált mutató nem negatív, értéke a 0 és 1% között mozog és folyamatosan csökken. Ez azonban még mindig nem olyan elkeserítő, mint a termelői árindex negyedévek óta tartó csökkenése (legutóbbi energiakomponenstől megtisztított adat is negatív). Az EMU-ban a legnagyobb probléma valószínűleg a döntéshozatal lassúsága és az ECB eszközvásárlási programjának halogatása volt. A jegybankon egyre nagyobb a nyomás, hogy a meghirdetett célzott beruházási program és a sikertelenségbe fulladt célzott eszközvásárlási program mellett nyíltpiaci operáció keretében kötvényt kezdjen vásárolni, ami a FED-mintát követve felpörgetheti az unió gazdaságát. Várakozásaink szerint az ECB 2015 első negyedévében elindítja majd ezt a programot (egyfajta kiterjesztett LTRO), de annak hatásai csak hónapok múlva lesznek érezhetőek a gazdaság teljesítményében és az infláció alakulásában. Addig alacsony növekedést, deflációt és magas munkanélküliségi mutatókat várunk (hasonlóan Japán „elveszett évtizedéhez”).

Globális trendek III. Olaj (USD/hordó)

EUR/HUF

120 Brent

110 100 90

80 70 60 50 40 30

25



EUR/HUF Dollár index (USD vs 6 major world currencies) 94

Dollar index

Polinom. (Dollar index)

92 90 88 86 84

82 80 78 76

Német ipari termelés év/év

EUR/HUF

16

14

12

10

8

6

4

2

0 10.01

10.11

11.09

12.07

13.05

14.03

-2

-4

EUR/HUF

800 Non-farm payroll

600 NonFar m Payr o l

400

200

0 00.01

05.10

06.08

07.06

08.04

09.02

09.12

10.10

11.08

12.06

13.04

14.02

14.12

-200

-400

-600

-800

Hazai makrofolyamatok I. Maradt az alacsony inflációs környezet, javuló növekedési kilátások, devizahitelek kivezetése 

A legfrissebb (Q3) GDP adatok szerint a hazai gazdaság 3,2%-kal bővült év/év alapon. A növekedés motorja továbbra is az ipari termelés volt, a mezőgazdasági szektor a vártnál magasabb, a szolgáltatások alacsonyabb részben járultak hozzá a bővüléshez. A felhasználás oldalon szembetűnő a fogyasztás lassulása, ami a negyedik negyedévre és az egész 2014-es évre 26







vonatkozóan is figyelmeztető jel lehet (külső növekedési problémák azonnal begyűrűznek az erős beszállítói pozíció miatt, ezeket nem tudja ellensúlyozni a fogyasztás élénkülése). Tekintve, hogy az exportunk még mindig többletet mutat, a teljes 2014-re jellemző pozitív külker mérleg és a külföld felé fennálló finanszírozási képesség várakozásaink szerint 2015-ben is megmarad. Az MNB 2014 negyedik negyedévében nem változtatott a 2,1%-on álló irányadó kamatán. A kéthetes betéti instrumentum megszűnésével a piacon ragadt likviditás jelentős része már utat talált más eszközökbe, de a rövid hozamok és a kéthetes betéti kamat között még mindig jelentős eltérést tapasztalhattunk. Pénzromlási mutatónk a negatív tartományba csúszott a negyedik negyedévre: a kormányzati mesterséges árszabályozó lépések és az energiahordozók árának mélyrepülése együttesen deflációs környezetet teremtett. Sem keresleti, sem béroldalon nem látunk inflációs nyomást a gazdaságban. Ez utóbbi mutató annak ellenére nem mutat érdemi változást, hogy a foglalkoztatottak száma folyamatosan nő – itt is látható, hogy a közfoglalkoztatási program torzítja a headline mutatót, az ezt korrigálva számolt (9-9,5% körüli) mutató még bőven ad teret az inflációs nyomás nélküli gazdasági bővülésre. Ezek alapján nem tartjuk kizártnak, hogy a jegybank 2015-ben tovább csökkenti irányadó kamatát.

Hazai makrofolyamatok II. Foglalkoztatottak száma (e fő)

Bérek

4200 4100 4000 3900 3800

3700 3600 3500 3400 00.01

12.05

12.10

13.03

13.08

14.01

14.06

14.11

14.01

14.06

14.11

Ipari termelés év/év

Ipari termelés év/év 20

15

10

5

0 00.01

12.05

12.10

13.03

13.08

-5

-10

27

Szövetség Nyugdíjpénztár 20124355-1-42 Hazai kisker forgalom év/év

Kiegészítő melléklet 2014. 12. 31. 1. sz. függeléke EUR/HUF

10 Hazai kisker forgalom év/év

8

6

4

2

0 1900.01

2010.10

2011.08

2012.06

2013.04

2014.02

-2

-4

-6

-8

EUR/HUF

EUR/HUF árfolyam 320

EUR/HUF

315

310

305

300 14.06

14.07

14.07

14.08

14.08

14.09

14.09

14.10

14.10

14.10

14.11

14.11

14.12

14.12

15.01

Hazai állampapír-piaci folyamatok I. Laposodó hozamgörbe, lassan csillapodó likviditásbőség 





A negyedik negyedévben már kifutóban volt a kéthetes MNB betét megszűnésének hatása, ez valamelyest normalizálta a rövid oldal hozamait. Az ÁKK meglehetősen határozott switch aukciós terveinek és visszavásárlási programjának köszönhetően a MAX index duration-je jelentősen hosszabbodott. Ez a két faktor – hasonlóképpen az irányadó piaci folyamatokhoz – ellapította a hazai hozamgörbét. A 10-15 éves szegmens hozamai közel 1 százalékpontot csökkentek a negyedév során, míg a görbe „hasa” 50 ponttal került lejjebb. A 2015-re kiadott ÁKK finanszírozási terv szerint a költségvetés nettó finanszírozási igénye érdemi csökkenést mutat majd az előző évhez képest (EU transzferek, szigorú költségvetési politika, kisebb lejáratok), ráadásul az ÁKK nem tervez eurókötvény-kibocsátást. Összességében ez a 2014-es szintnél alacsonyabb bruttó kibocsátási szinteket eredményezhet, melynek többsége az önfinanszírozó rendszer keretein belül hazai befektetőkhöz kerülhet. Az irányadó piacokon tapasztalható trendek, a várható európai mennyiségi könnyítés és a deflációs környezet eredményeként 2015-ben a jelenleginél is alacsonyabb hozamszintekre, illetve laposabb hozamgörbére számíthatunk.

28



Hazai állampapír-piaci folyamatok II.

MNB alapkamat

MNB alapkamat 3,50

MNB alapkamat

3,00

2,50

2,00

HGB görbe változása 6,00

5,00

4,00

3,00

2,00

2014.09.30 2015.01.05

1,00

0,00 0

2

4

6

8

10

12

14

16

2-10 spread (HUF swap görbe) EUR/HUF -80

-90

-100 00.01

14.10

14.10

14.11

14.11

14.12

14.12

15.01

-110

-120

-130

-140

HUF curve steepness

-150

-160

29



EUR/HUF Külföldi befektetők állampapír-állománya 5100

non-resident holding 5000

4900

4800

4700

4600

4500 00.01 14.02 14.02 14.03 14.03 14.04 14.04 14.05 14.05 14.06 14.06 14.07 14.07 14.08 14.08 14.09 14.09 14.09 14.10 14.10 14.11 14.11 14.12 14.12

2014 dióhéjban

Főbb részvénypiacok teljesítménye 3Q10-ig A releváns részvényindexek teljesítménye 2014(saját devizában) -45,2%

RTS BUX CETOP 20 MSCI GEM WIG20 BOVESPA FTSE CAC40 EURO STOXX 50 DAX MSCI WORLD EMEA MSCI EUROPE TOPIX S&P ISTANBUL SEN 100 SHANGHAI COMPOSITE

-10,4% -7,2% -4,6% -3,5% -2,9% -2,7% -0,5% 1,2% 2,7% 2,9% 3,3% 4,1% 8,1% 11,4% 26,4% 52,9%

-50% -40% -30% -20% -10%

0%

10% 20% 30% 40% 50% 60%


Brent árfolyama (USD/bbl) 160 140 120 100 80 60 40 20

2014

2013

2012

2011

2010

2009

2008

2007

2006

2005

2004

2004

2003

2002

2001

1900

0

Forrás: Bloomberg

30







Ismét egy eseménydús évet tudhatunk magunk mögött. Az első hónapokban még a török líra zuhanása, az orosz-ukrán harci cselekmények, a „FED tapering” és a kínai gazdaság lassulása keltette a turbulenciát. Ezt követően az ISIS térnyerése, a portugál bankrendszer körüli csődveszély és a skót függetlenségi népszavazás lehetséges sikere adott okot nem kis izgalomra. Az utolsó negyedév az európai lassulásról szóló hírek és az ECB-n egyre fokozódó nyomás jegyében telt, melyet átmenetileg egy globális ebola járvány réme lengett körbe. Mindeközben a vállalati eredmények jellemzően a várt felett alakultak, ami nagyban hozzájárult az árfolyamok viszonylagos stabilitásának fenntartásához a fejlett piacokon. Az évet aztán a november végi OPEC döntés nyomán zuhanó olajár és a rubel szabadesése búcsúztatta. Az olaj árának zuhanása tovább folytatódott az év első napjaiban is, mely egyre növekvő nyomást jelent a kitermelő országok költségvetéseire, 2015-16-os növekedési számaira. A dollár drasztikus erősödése ráadásul inflációs nyomást generál számos feltörekvő piaci országban, mely szintén a kezelendő problémák sorába kerül ezen országokban.

Amerika: dinamikus gazdasági növekedés

S&P500 index

LAST_PRICE

2200 2000

1800 1600 1400 1200 1000 800 600 2005.ápr. 2006.ápr. 2007.ápr. 2008.ápr. 2009.ápr. 2010.ápr. 2011.ápr. 2012.ápr. 2013.ápr. 2014.ápr. Forrás: Bloomberg

S&P500 index EPS várakozás és P/E 17 16

130 P/E 12-havi fwd EPS (jobb tengely)

120

15

110

14

100

13

90

12

80

11

70

10

60

9 2005.ápr. 2006.ápr. 2007.ápr. 2008.ápr. 2009.ápr. 2010.ápr. 2011.ápr. 2012.ápr. 2013.ápr. 2014.ápr.

50

Forrás: Bloomberg

31



Az amerikai gazdaság 2014 során a legtöbb fronton a fellendülés jeleit mutatta. Robosztus GDP növekedés, csökkenő munkanélküliség, növekvő fogyasztás és lakossági bizalom, valamint sorozatosan várt feletti eredményeket felmutató vállalati szektor jellemezték a világ legnagyobb gazdaságát. Mindez jól tükröződik az S&P500 árfolyamában, mely nagyobb korrekció nélkül menetelt a tavalyi évben is, és az évet 2000 pont felett zárta. Az eufóriába csak a FED tapering, illetve a kamatemelési várakozások körüli bizonytalanság tudott némi józanságot hozni átmenetileg. Tavaly szeptember óta azonban a 12-havi előretekintő eredményvárakozások folyamatosan csökkennek. A szeptember végi közel 129 dollárról mostanra 125 dollárig esett a várakozás, ami az árfolyamokban értékelhető módon nem csapódott le, hanem a P/E hányados emelkedett tovább, immár 16,3x-as értékre. A csökkenés oka jórészt vélhetően a dollár erősödésének tudható be, hiszen az S&P500 árbevételének mintegy fele exportból származik. (Szeptember vége óta a dollár átlagosan 7%-kal értékelődött fel a főbb devizákkal szemben.)





Európa: az euró gyengülése segíthet

EURUSD árfolyam 1,6 1,5 1,4 1,3 1,2 1,1 1,0 0,9

2014

2013

2012

2011

2010

2009

2008

2007

2006

2005

2004

2003

2002

2001

2000

0,8

Forrás: Bloomberg

DAX index EPS várakozás és P/E 15 14

900 P/E 12-havi fwd EPS (jobb tengely)

800

13

700

12

600

11

500

10

400

9

300

8

200

7 2005.ápr. 2006.ápr. 2007.ápr. 2008.ápr. 2009.ápr. 2010.ápr. 2011.ápr. 2012.ápr. 2013.ápr. 2014.ápr.

100

Forrás: Bloomberg

32



Az európai részvénypiac már korántsem tudott olyan szép teljesítményt felmutatni, mint az amerikai. A DAX is átlépte ugyan a 10.000 pontos álomhatárt, ám huzamosabb ideig nem tudott ott tartózkodni. Nyáron az orosz szankciók bevezetésének várt negatív hatása, majd ősszel a gazdasági növekedés megtorpanásáról érkező hírek okoztak komolyabb korrekciót. A gyenge gazdasági teljesítmény és a defláció réme zuhanórepülésbe kapcsolta az euró árfolyamát, mely közel15%-ot veszített értékéből a dollárral szemben a nyár eleji csúcsértékekhez képest. A gyengülő euró és a már elkerülhetetlennek tűnő ECB QE ugyanakkor támogatólag hathat majd a társaságok eredményességére és értékeltségére. A január 22-i ECB ülésre fókuszál most minden befektető. Mindössze három nappal ezt követően tartják majd a görög parlamenti választásokat is, melyek szintén komoly vízválasztót jelenthetnek az eurózóna életében, így kiemelt figyelmet érdemelnek majd.





BUX: nem a magyar részvények éve volt 2014

BUX index EPS várakozás és P/E 16

2600

P/E 12-havi fwd EPS (jobb tengely)

14

2400

12

2200

10

2000

8

1800

6

1600

4 05.máj.

1400 06.máj.

07.máj.

08.máj.

09.máj.

10.máj.

11.máj.

12.máj.

13.máj.

14.máj.

Forrás: Bloomberg

Főbb magyar részvények teljesítménye 2014 Appeninn CIG Pannónia

-26,6% -22,7%

MOL

-20,2%

Richter

-19,6%

BUX

-10,4%

Pannergy

-10,2%

OTP Mtel FHB TVK Állami Nyomda

-7,0% 7,6% 12,6%

34,4% 49,9%




A hazai részvénypiac sajnos nem tudta kivenni részét az általában optimista nemzetközi környezetből, ami teljesen érthető, hiszen a vállalatok eredmény 33



termelő képessége ismét csökkent. Az árfolyamok esése összhangban volt a profit várható visszaesésével, a P/E ráta stabilan 10x körül mozgott. A nagy papírok közül a MOL volt a legnagyobb vesztes, amiben oroszlánrésze volt/van a továbbra is megoldatlan INA kérdésnek. Ráadásul az év végi olajár esés – a downstream által nyújtott természetes hedge ellenére – is éreztetni fogja hatását a társaság jövő évi számaiban. A Richter az orosz piacon nyújtott teljesítménye miatt már év közben is nyomott áron forgott. Amitől akkor még csak tartani lehetett, vagyis a tartósan alacsony orosz fedezetek, az mostanra már profit-warningokban is testet öltött. Az OTP-t a hazai fronton az elszámoltatás, a forintosítás és a fair-bankig nyomasztja, míg a külföldi operációk közül a számottevő méretű orosz és ukrán leánybankok további várható gyenge teljesítménye a meghatározó. A várhatóan hosszú távon alacsonyabb hazai megtérülésre a bank még midig nem reagált érdemi költségcsökkentéssel, mely talán lökést adhatna a papír árfolyamának. A Magyar Telekom a 4G tenderrel bezárólag minden, a stratégiájának megvalósításához szükséges frekvenciát megvásárolt, mellyel eladósodottsága oly magasra szökött, hogy a jelenlegi osztalékpolitika betartása mellett 2017 tavaszán képzelhető el legközelebb szelvényvágás. Mindazonáltal a 2014-es első három negyedévi eredmények folyamatosan javuló környezet bíztató jeleit mutatták, így a jövő évtől várható FCF margin jócskán 10% fölé emelkedett. Amennyiben a társaságot elkerülik a további különadó emelések, akkor jó fundamentális értéket látunk kirajzolódni. CEE: a laza monetáris politika itt is segít

CETOP20 tagok teljesítménye 2014 Erste -24,1% -22,3% Unipetrol -21,0% Telefonica O2 CZ -20,2% MOL -19,6% Richter -15,1% TPSA -14,9% HT -9,3% PKO BP -7,8% KGHM -7,2% CETOP20 -7,0% OTP Krka Pekao Philip Morris CR Komercni Banka Magyar Telekom PZU CEZ PGE PKN Orlen -30%

-20%

-10%

-0,7% -0,4% 2,3% 7,2% 7,6% 8,3% 14,3% 16,0% 19,3%

0%

10%

20%

30%






A globális makro folyamatok hatásain túl a régiós tőkepiacra egyik legjobban ható esemény a lengyel „nyugdíjreform” volt, mely végül nem okozott akkora károkat a lengyel tőkepiacnak, mint amitől tartani lehetett. A pénztárak a közeljövőben vélhetően nem kerülnek jelentős nettó eladói kényszerbe, így a horror szcenárió elmaradt, viszont a lengyel részvények érték alapubb megközelítésére kényszerülnek a jövőben a helyi vagyonkezelők. A monetáris politika mindhárom országban lazult az év során, ami jótékonyan hatott a részvények értékeltségére; elsősorban a stabil és magas osztalékot

34



fizető társaságok élvezték ennek előnyeit. Az európai defláció rémével küzdve a 2015-ös év is a lazítás jegyében telhet, ami egyfajta támaszul szolgál majd a részvénypiacok számára. A lazítás talán majd a bankok és biztosító társaságok számára jelenti a legnagyobb kihívást, mivel a csökkenő hozamszintek mellett egyre nehezebb lesz tartani a korábbi margin szinteket. Újabb nehéz év vár majd a jelentős orosz/ukrán kitettséggel vagy éppen nyersanyag kitermelésben érdekelt cégekre, még a nyertesek a retail szektor szereplői lehetnek. Az olajpiac lehet az év egyik nagy kérdése



Az olaj ára nyárig stabilan 110 dollár körül mozgott majd ősz óta lassan csökkent, a november végi OPEC döntést követően pedig – amikor is a döntéshozók a kitermelés szinten tartása mellett szavaztak – meredek zuhanásba kezdett. Január elejére az árak 45 dollárra süllyedtek. Az olaj árának alakulása kétséget kizáróan a 2015 év egyik legérdekesebb folyamata lehet. Nagyon rövid távon az árak további esése várható, ugyanis a felborult kereslet/kínálati egyensúlyt a kitermelők egyelőre nem hajlandók helyreállítani.

35



Ennek oka, hogy amíg pozitív a cash margin, addig a meglévő kutakból is megpróbálnak minél többet kipréselni. Rövid távon tehát az üzembezárási pontig vélhetően beesik az ár (30-40 dollár közé becsülhető), majd hosszabb távon, a piac megtisztulását, vagyis a kereslet-kínálati viszonyok helyreállását követően a fedezeti pontig emelkedhet. Erre számos becslés van, melyek 7080 dollár körül koncentrálódnak. Az elkövetkező negyedévekben vélhetően mind a kínálat mind a kereslet alakulása az egyensúly irányába halad majd, de addig legalább hat hónapnak el kell telnie, így érdemi árfolyam emelkedés inkább csak ez év második felében következhet majd be.

Magánnyugdíjpénztár A magán-nyugdíjpénztári eszközök 98,95 %-át kitevő befektetések záró állománya piaci értéken 31.938.541 e Ft volt, mely 19,59 %-kal nőtt a 2013. december 31-i állapothoz képest. Ezen belül a befektetések könyvszerinti értéke 4.509.099 e Ft-tal azaz 18,31 %-kal növekedett a 2013.12.31-i értékhez képest, míg az értékelési különbözet 723.777 e Ft-al emelkedett. A magán-nyugdíjpénztári befektetések névértékét, beszerzési értékét, az elszámolt értékelési különbözetet, a könyv szerinti- és a piaci értéket a 4.2. sz. függelék tartalmazza. A pénztárnak 2014.12.31-ig le nem zárt határidős és opciós ügylete nem volt. Ugyan csak nincs függő jövöbeni kötelezettsége, óvadéki ügylete, valamint kockázati tőkealapjegyek sincsenek a pénztár birtokában. A magán-nyugdíjpénztári befektetések könyvszerinti értéke 29.135.985 e Ft volt, 2014. december 31-én, ezen belül a részvények (magyar) könyv szerinti értéke 4.647.864 e Ft, a külföldi pénzértékre szóló befektetési jegyek könyv szerinti értéke 4.483.600 e Ft, a külföldi pénzértékre szóló részvények könyv szerinti értéke 1.062.534 e Ft, a kereskedelmi kötvények könyv szerinti értéke 1.363.229 e Ft, a jelzáloglevelek könyv szerinti értéke 164.598 e Ft, a diszkont kincstárjegyek könyv szerinti értéke 2.439.512 e Ft, az államkötvények könyv szerinti értéke 14.974.648 e Ft volt. A magán-nyugdíjpénztári befektetésekkel kapcsolatosan elszámolt pénzügyi bevételeket és ráfordításokat tartalékonként az 5.2. sz. függelék tartalmazza. Ez alapján az egyéni számlákon jóváírt nettó hozam 2.875.607 eFt, a likviditási célú nettó hozam -74 eFt, függő nettó hozam 695 eFt, a működési célú nettó hozam 1.816 eFt volt év végén (6.2. sz. függelék). Az éves hozamráta meghatározását a 7.2. sz. függelék tartalmazza. A Szövetség Nyugdíjpénztár által a 2014. évben elért hozam három féle adattartalommal kiszámításra került az adatok minél reálisabb bemutatása érdekében. A három féle adattartalom a függő portfóliót érintő változásokból ered. Az említett portfólió napi értékelésekor a lecsökkent függő állomány jelentős súllyal bír, mivel páldául a társpénztári végelszámolások kapcsán érkező áthozott fedezetek egy-egy rövidebb időszakra jelentősen megemelik a függő portfólió értékét. A függő

36



tételek feldolgozását követően az árfolyam jelentős emelkedése tapasztalható a magasabb összegű függő portfólióra járó, de a már jelentősen, nagyságrendekkel kisebb értékű függő portfólió összegén jóváírva. A nagy mértékű ingadozásból kifolyólag a függő portfólió hozama jelentős mértékben megemelkedik, ráadásul a portfólió árfolyama és a vagyonkezelői jelentés számításainak eltérőségéből adódóan a bruttó és a nettó hozam közötti összefüggések a függő portfólió tekintetében nem a szokványos módon alakulnak. Az „A” jelű táblázat a pénztári szintű éves hozamot a függő portfólió figyelmen kívül hagyásával mutatja ki. A „B” jelű táblázat a pénztári szintű éves hozamot a függő portfólió figyelembe vételével mutatja ki, azonban a reális adatok elérése érdekében a függő portfólió átlagvagyonának meghatározása nem a negyedéves nyitó- és záróvagyon, hanem a napi függő portfólió egyenlegek figyelembe vételével történt meg. A „C” jelű táblázat a pénztári szintű éves hozamot a függő portfólió figyelembe vételével mutatja ki, csakúgy, mint a többi portfólió esetében, az egyes negyedévek nyitó- és záróegyenlegének figyelembe vételével, azonban ez a fenti példára tekintettel is erősen torzítja az ilyen módon meghatározott hozamadatokat. A pénztári szintű hozam meghatározásának véleményünk szerint a leginkább reális módja az „A” jelű meghatározás, hiszen a függő portfólió aránya a 2014. évben a teljes pénztári vagyonhoz viszonyítva (a függő portfólió értékét napi átlaggal figyelembe véve) kicsi, de a jelentős hozamemelkedés következtében a portfóliót érintő hozameredmény a pénztári szintű hozameredményt mégis módosítja, így annak figyelmen kívül hagyásával mutatható ki a valós befektetési eredmény. A pénztári befektetések közül a Magyarországon nyilvánosan forgalomba hozott részvények aránya korrigált piaci értéken 13,31 %, a külföldi pénzértékre szóló befektetési jegyek aránya 19,92 %, a külföldi pénzértékre szóló részvények aránya 3,28 %, a kötvények és kincstárjegyek aránya 63,49 % volt. (4.2. sz. függelék) A pénztári befektetések földrajzi megosztását elemezve megállapítható, hogy piaci értéken a befektetések 85,18 %-a Eu-n belül került befektetésre, míg az egyéb országok részaránya 14,82 %. Az Eu-n belüli befektetésekből 84,81 % került Magyarországon befektetésre, míg ha a pénztár 2014.12.31-én fennálló befektetéseinek piaci értékét vesszük alapul, akkor a magyar befektetések részaránya eléri a 72,24 %-ot. Amennyiben a befektetések piaci értékét deviza nemenként elemezzük, akkor a következő értékeket kapjuk: Magyar forintban történt befektetések részaránya 76,80 %, az EUR 5,70 %, az USD 14,86 %, míg egyéb pénznemben a befektetések 2,64 %-a található. A pénztári befektetések földrajzi megoszlását a 4.4. sz. függelék, devizanemenkénti megoszlását a 4.6. sz. függelék, míg az elszámoló egységek alakulását a 4.7.2. sz. függelék tartalmazza.

37



1.4. Követelések A követelések állományának alakulását a 8/2. sz. függelék tartalmazza. A pénztári követelések állománya 18.537 e Ft-tal, 11,02 %-kal csökkent, így záró állománya 149.746 e Ft volt, mely kisebb mértékben az egyéb követelések és nagyobb részben tagdíjkövetelések csökkenésével magyarázható. A pénztári tagdíjkövetelések állománya 11,03 %-kal, az egyéb követelések állománya pedig 89,05 %-kal csökkent a 2013. december 31-i állományhoz viszonyítva. 1.5. Pénzeszközök A pénztári pénzeszközök állománya -146.746 eFt-tal, 44,39 %-kal csökkent, így a záró állomány 183.864 eFt volt. Ebből 0 eFt jelenik meg az elszámolási betétszámlán, az elkülönített betétszámlákon 157.410 eFt, 86 eFt a házipénztárban, 26.607 e Ft a devizaszámlákon, a pénzeszközök értékelési különbözetén pedig 161 e Ft volt.

1.6.

Aktív időbeli elhatárolások

A pénztári aktív időbeli elhatárolások állománya 2014. évben is 0 volt. A magánnyugdíjpénztári aktív időbeli elhatárolások alakulását a 9/2. sz. függelék tartalmazza.

38



2.) Források A források fő csoportonkénti alakulását illetve megosztását a B/6. és a B/7. sz. táblázatok tartalmazzák. A magán-nyugdíjpénztári források mértéke 5.038.005 növekedett, így annak záró állománya 32.274.336 eFt lett.

2.1.

eFt-tal,

18,50

%-kal

Saját tőke

A magán-nyugdíjpénztári saját tőke állomány 26.927 eFt-tal, 46,63 %-al csökkent, a tartaléktőke és a működés tárgyévi eredménye csökkenésének hatására, így a záró egyenleg 30.817 eFt, ebből -28.778 eFt a működés tárgyévi eredménye, a tartaléktőke pedig 59.595 eFt.

2.2.

Céltartalékok

A magánnyugdíjpénztár esetében a források 99,63 %-át kitevő céltartalékok állománya 5.5.050.553 e Ft-tal, 18,64 %-kal nőtt, így a záró állomány 32.154.396 e Ft-ra változott. A céltartalékon belül a fedezeti céltartalék az egyéni számlákon 5.070.348 eFt-tal, 18,81 %-kal növekedett, így a záró állomány 32.032.458 eFt-ra változott. 2014-ban a likviditási céltartalék teljes összegét az egyéb kockázatokra képzett céltartalék adja, melynek egyenlege 76 eFt. A függő befizetések hozamára képzett céltartalék, bele értve az értékelési különbözetet is 1.075 e Ft-tal csökkent. A bevallási adatokhoz nem rendelhető befizetések befektetési hozamára képzett céltartalék záró állománya 3 e Ft, a függő befektetési portfolió értékelési különbözete 0 e Ft. A meg nem fizetett tagdíjak tartaléka csökkent 17.146 e Ft-tal, azaz 12,33 %-kal, melynek következtében a záró egyenleg 121.879 e Ft-ra módosult. A meg nem fizetett tagdíjak állományának magas értékét az okozta, hogy a NAV 2012 november és december hónapban adta át a foglalkoztatók 2011. december hónapra benyújtott bevallásait, azonban az ezekhez tartozó befizetéseket a mai napig nem utalta el a pénztár bankszámlájára. A magánpénztár 2012. január hónap óta nem kap befizetéseket a NAV-tól. A fedezeti céltartalék 2014. decemberi záró értéke 346.417 e Ft-al azaz 1,09%-al volt több, mint a tervezett. A fedezeti céltartalék 2014. december 31-i értékének a tervezettől való eltérését az okozza, hogy bár a fedezeti céltartalék hozam és értékelési különbözet 1.382.663 e Ft-al meghaladta a tervezettet valamint a tagdíj

39



bevételek 29.720 e Ft-al meghaladták a tervezettet, azonban az átlépésekből származó vagyon jóval a tervezett alatt maradt, hiszen csak 2.188.779 e Ft-ot tett ki, ami a tervezettnél 1.10.6721 e Ft-al 33,58 %-al volt kevesebb. A ’Szolgáltatási célú bevételek’ a főkönyvi kimutatás szerint a tervezettnek megfelelően nem történt. 2014. első és az utolsó két negyedévében a tőkepiacok összességében dinamikus emelkedést mutattak, a portfóliók árfolyamai emelkedtek, ennek köszönhetően a tervezetthez képest kedvezőbb hozamokat értünk el. A kedvezőbb hozambevételek eredményeképp a tervezett 1.698.624 e Ft-os nettó befektetési eredményhez képest 2.875.607 e Ft lett a fedezeti tartalék nettó befektetési eredménye. A pénztárak közötti átlépő pénztártagok száma a jogszabályi változások miatt a korábbi évek mértékéhez képest lényegében teljesen leállt. A tervben fizető átlépőként 260 fő átlépő lett beállítva azonban ennél kevesebb mindössze 28 fő átlépő volt 2014. december 31-ig. Az a még megmaradt másik három pénztárakból léptek át pénztárunkba. Az ’Egyéb – bevétel, kiadás’ alacsony volumenben, a tervezett érték nagyságrendjében történt. A Magánnyugdíjpénztár likviditási tartalékának tervezett nyitó értéke 100 e Ft volt. Ebben az összegben a legnagyobb részt a függő tartalékra jutó hozam jelentette. A tervezés alapján tagdíjbevételre nem számítottunk, s nem is történt. 2014.12.31-én a likvidítási tartalék értéke 76 e Ft-ra csökkent.

2.3.

Kötelezettségek

Az egyéb rövidlejáratú kötelezettségek részletezését a magánnyugdíjpénztár esetében a 11/2. sz. függelék tartalmazza. A magán-nyugdíjpénztári kötelezettségek állománya 24.464 eFt-tal, 58,38 %-kal nőtt, így a záró egyenlege 66.369 eFt. A kötelezettségeken belül a legjelentősebb növekedést mutató tétel az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek állománya, amely 10.137 e Ft-ról 26.043 eFt-ra nőtt. 2.4. Passzív időbeli elhatárolások A passzív időbeli elhatárolások részletezését a 12/2. sz. függelék tartalmazza. A magán-nyugdíjpénztári passzív időbeli elhatárolások állománya 10.084 eFt-tal, azaz 30,71 %-kal csökkent, így a záró állomány 22.754 eFt. Ebből kiemelkedő tételek a 2013-as IV.negyedében elhatárolt a nyugdíjpénztári bónusz és annak járulékainak elhatárolásának visszaforgatása, 2014 évtől nem kerül elhatárolásra bónusz, mivel a juttatási szabályzatban a bónuszra vonatkozó rész hatályon kívül lett helyezve, mely -10.910 eFt összeget tett ki, továbbá Könyvvizsgálati díj 254 eFt, a vagyonkezelői díj elhatárolása 862 e Ft, a letétkezelői díj elhatárolása 610 eFt, számítástechnikai szolgáltatás 64 e Ft, az egyéb pedig 31.875 eFt volt.

40


2.5. Néhány változásáról

gondolat


a

magán-nyugdíjpénztári

jogszabályi

környezet

A magánpénztári tagdíj 2010. október 1-től 0 %-ra módosult 2011. december 31-ig. Ezt követte a 2011. december 30-án kihirdetett, 2011. évi CXCIV. törvény, mely a magán-nyugdíjpénztári rendszert szabályozó törvény módosítására vonatkozó rendelkezéseket is tartalmazott. 2012. január elsejétől a magán-nyugdíjpénztári tagság mellett elkötelezett tagok is kötelesek keresetük 10 %-át nyugdíjjárulékként a Nyugdíjbiztosítási Alapba befizetni, ennek értelmében a magán-nyugdíjpénztári egyéni számlákra munkáltatói befizetés a továbbiakban sem érkezik. A Magánnyugdíjpénztár és az Önkéntes Nyugdíjpénztár egy jogi személyként működött. A Pénztár vezetése azonban úgy döntött, hogy 2012. március 31-i fordulónappal a Magán- és Önkéntes Nyugdíjpénztár szétválik és két önálló jogi személyként működik tovább. A változó iparági környezetben a Magánnyugdíjpénztár átléptetésekkel és más Pénztárak befogadásával próbálja a gazdaságos működést fenntartani. 2015.01.01-től a magánnyugdíjakról és magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény (továbbiakban: Mpt.) 83. § 1/a ponttal bővült, mely alapján (1a)349 A pénztár jogutód nélkül végelszámolással megszűnik, ha a tagdíjfizető tagok száma a megelőző hat hónap átlagában legalább kettő hónapon keresztül a taglétszám hetven százaléka alá csökken. A fenti törvénymódosítás nem tartalmazza pontosan, hogy mi is a tagdíj. Csak a minimál tagdíj megfizetése számít tagdíj befizetésnek, vagy az annál kevesebb összegű tagdíj befizetés is tagdíj (akár 1 forint is). A 2014.12.12-i Közgyűlés 400.- Ft havi összegben határozta meg a minimál tagdíj mértékét. Amennyiben ezt a minimál tagdíjat, illetve annál nagyobb összegű tagdíjat befizetők arányát vizsgáljuk, úgy elmondható hogy a tagdíjfizetők aránya folyamatosan emelkedik, és a május 20-ai aktuális értékek alapján várhatóan május végére az adott havi érték meg fogja haladni a 70%-ot). Az ezzel a módszerrel számított teljesített érték április hónapban 64,7% volt. A Pénztárnak azonban az az álláspontja, hogy mindegy milyen összegű tagdíj befizetés érkezik a tagdíj számlára, azt az összeg nagyságtól függetlenül – mivel tagdíjként könyveljük az egyéni számlán - tagdíjnak tekintjük. Ennek alapján a Pénztárnál a tagdíj befizetés aránya 2015-ben minden eddigi lezárt hónapban elérte a 100%-ot. Az MNB állásfoglalása alapján a minimál tagdíjat olyan összegben kell meghatározni, hogy a minimál tagdíjat meg nem fizetők esetében levonható műküdési arány, 2,5%, fedezze a pénztár működési kiadásait. Ez az értelmezés a Pénztár álláspontja szerint megerősíti azt, hogy bármilyen összegű befizetés tagdíjnak minősül, hiszen amennyiben a minimál tagdíj mértéke valóban az előzőeknek megfelelően kerül megállapításra, akkor annak összege a havi 20 ezer forintot is elérheti.Amennyiben csak a 20.000.- Ft összegű minimál tagdíj megfizetése számítana tagdíjnak, akkor a Pénztár nagy valószínűséggel nem tudna megfelelni a törvényben rögzített 70%-os fizetési aránynak. Így bár a működésre a tagoktól levont összeg fedezetet nyújtana, de a Pénztár végelszámolással megszünne. Nem hisszük, hogy ez volt a jogalkotó célja a szabály megalkotásával.

41



A fenti időponttól kezdődően megváltozik a Pénztár által szolgáltatható járadék is. 2015.01.01-től kvázi banktechnikai járadékot kell a Pénztárnak szolgáltatnia. Az a szabályozás, hogy Biztorsító Intézettől is lehet életjáradékot vásárolni benne maradt a törvényben. Jelenleg azonban a Pénztárak saját maguk nem tudnak járadékot folyósítani, hiszen ahhoz, hogy ezt megtehessék a Felügyelet által elfogadott Szolgáltatási szabályzattal kell rendelkezniük. Azt azonban, hogy a Szolgáltatási szabályztanak mit kell tartalmaznia az Mpt. 32. § (4) bekezdésében foglaltak alapján egy kormányrendelet fogja szabályozi ami a mai napig nem került kiadásra. Ezen felül azonban az Mpt. 58. § (1)-(2) bekezdései szabályozzák, hogy milyen tartalékkal kell a Pénztárnak rendelkeznie annak a Pénztárnak, amelyik a járadékszolgáltatást nem helyezi ki. A (2) bekzdésben foglaltak alapján 100 millió forint elkülönített tartalékkal kell rendelkezni annak a Pénztárnak, amelyik saját járadékszolgáltatást kíván nyújtani. Ezt az elkülönítést a működési tartalék terhére kellene elvégezni. Jelenleg a Pénztárnak nincs 100 millió forintja ilyen célra. A Biztosítókkal egyeztetést folytatnak a Pénztárak a járadék folyósítás ügyében, azonban az a szabály, hogy külön magánpénztári életjáradékot kell kínálniuk és a nyugdíjas tagok kis száma, nehezíti a termék elkészítését. Így jelen pillanatban két lehetőség közül választhatnak a Pénztártagok: 1, visszalépnek a Tb. rendszerbe, ez olyan tagoknak ajánlott, akinek az egyéni számláján viszonylag kis egyenleg található, hiszen nekik a Tb. nyugdíj csökkentését nem tudja a majdnai járadék kompenzálni. 2, a Pénztárban hagyják megtakaírtásukat és megvárják amíg a járadékfolyósítási probléma rendeződik. A Pénztár eredménykimutatását a 13/2. sz. függelék tartalmazza. A pénztár a nyugdíjszolgáltatások folyósításával kapcsolatos kiadásokat a működés terhére számolta el, így azokat külön nem tartja nyilván és nem is mutatta ki. A magánnyugdíjpénztár költségeit költségnemenként a 14/2. sz. függelékek tartalmazzák. A magán-nyugdíjpénztári költségnemek összege összesen 83.353 eFt volt. Ebből kiemelkedő a személyi jellegű ráfordítások, az értékcsökkenési leírás, és egyéb szolgáltatások, melyek együttes összege 78.621 eFt. Az igénybevett szolgáltatások összege az előző évhez képest 9.262 e Ft-tal, 167,82 %-kal nőtt, melynek indoka, hogy a 2013-as évben a jutalék visszaírások és elengedések hatása 4.202 e Ft 2014 évben már nem jelentkezik. Ezen felül a könyvvizsgálati díj összege a duplájára emelkedett. A különféle egyéb szolgáltatások értéke 15.526 eFt. A költségek költségnemenkénti megoszlását a 14/2. sz. függelék, míg az egyéb szolgáltatásokat részletesen a 15/2. sz. függelék tartalmazza. A magánnyugdíjpénztár tárgyévben bekövetkezett pénzmozgásainak jogcímenkénti tagolását a 16/2. sz. függelékben elkészített Cash-Flow kimutatás tartalmazza.

42



A 17. sz. függelék tartalmazza a nyugdíjpénztár éves beszámolóját aláíró személyek név és címadatait. A 18.2-19.2 sz. függelékek tartalmazzák a Magyar Nemzeti Bank által közzétett előírásoknak megfelelően a befektetések részletezését. A nyugdíjpénztár az igazgatótanács tagjainak, az ellenőrzőbizottság tagjainak, tiszteletdíjat nem számolt el. A magánnyugdíjpénztár alkalmazotti létszáma 9 fő, az alkalmazottak bruttó bérköltsége 22.326 eFt volt, melyből az ügyvezető igazgató bruttó bérköltsége 9.379 eFt. Az alkalmazotti létszámot, illetve bérköltséget a C/1. sz. táblázat tartalmazza.

Budapest, 2015. május 21.

P.H

szervezet vezetője (képviselője) Igazgatótanács Elnöke

43

Kiegészítő melléklet az Szövetség Nyugdíjpénztár fordulónapra elkészített mérleg és eredménykimutatásához

Recommend Documents