kidolgozni,amelyek tervvariánsok megalkotására alkalmasak. Ma már a

BIZONYTALANSÁG ÉS A KOCKÁZAT SZÁMBAVÉTELE A BÁNYÁSZATI TERVEZÉSEKNÉL

A

KOVÁCS FERENC Kézirat

beérkezett:

1977.

november

23.

alapvető célja olyan fejlesztési (termelési) változatok kidolgozákorlátozott Sa, amelyekből kitermelhető nyersanyag megismerhetőségét, a termelő egységek működési megbízhatóságát és a fogyasztói igények távlati bizonytalanságát is figyelembe véve lehetőség nyílik a biztonságos és gazdaságos ellátást nyújtó megoldás kiválasztására. A változatok kidolgozásánál a programok megvalósításának műszaki, gazdasági korlátait figyelembe kell venni. A

tervezési

munka

a

A tervezési

munka

kidolgozni,amelyek

elveinek

tervvariánsok

beh igény, hogy olyan változatok Íés alternatív lehetőségei közötti

használni a A

korszerű

matemetikai

kialakításánál

olyan megoldásokat kell Ma már a gazdasági tervezésmegalkotására alkalmasak. álljanak rendelkezésre, amelyek lehetővé teszik a fejlesz-

és módszereinek

választást.

A tervezési

módszereket

munka

és eszközöket

során

bányászati tervezés módszereinek kidolgozásánál, a döntések figyelembe kell venni az iparág néhány sajátosságát.

meghozatalánál

beh endő

a

fejlesztési tényezők

NME Közleményeí,

döntések körét

előkészítésének

általános

módszereit,

is érintik.

1. Sorozat,

Bányászat,

25(1978),

149-165

széles

körben

kell fel-

is.

a

előkészítésénél Ezek

döntésnél

a

és

jellemzők részfigyelembe ve149

ellátábányászat mint alapanyag-termelő iparág a népgazdaság többi szektorának szerepet játszik, termékei közvetve a feldolgozó ágazatok igen széles körét is stratégiai értelmezésben egy része szó szerinti szolgálják ki. A bányászat termékeinek bauxit tekintve azonban az stb.) termék, lényegét még energiatermelés (szén(urán, réz, Ezért a bányászati iparág egyes területeinek és szénhidrogénbányászat) is ide tartozik. feja biztonságot, a megbízható ellátást kell lesztési döntéseinél tekinalapvető szempontnak teni. A megbízható és korszerű energíaellátás az ország általános ipari fejlesztésének, az A

döntő

sában

életszínvonal és

bízható

li,

gazdaságos ellátás

vonatkozó

erre

emelésének

folyamatos magas

a

szintű

alapja, ezért kiemelt jelentősége nem vitatható. lehetőségek fokozott feltárását és kihasználását politikai és gazdasági döntések is születtek.

hazai

A meg.

igény-

bányászati fejlesztési döntések, az önálló termelő egységek létesítése esetén, általánépgazdasági szintűek. A fejlesztési költség egy-egy üzemnél is több milliárd forint, a (vertikumok) összes beruházási költség igénye több tízmilliárd fokapcsolódó beruházások rint. A döntés hosszú évtisúlya az általában megszokottnál nagyobb, egy-egy elhatározás arculatát zedekre van, nagyobb terület szól, több iparágra kihatással változtatja meg. A

ban

A

bányászati fejlesztési döntéseknél változó

az

munkafeltételek

előre

részben

természeti

ismeretlen

termelési

körülméoldaláról

a nagymértékben lehetőségek a létrehozott szokásosnál nagyobb bizonytalanság van. Hosszú távra szóló beruházások az előállított termelő (kitermelhető) objektumok döntő része más célra nem hasznosítható, és termék csak korlátok között a változtatható felhasználási mennyisége minősége igények bizonytalansága miatt is jelentős kockázattal járnak.

nyek,

a

miatt

a

-

-

l. A

bizonytalanság

A vállalati

ban

döntések

gazdaságossági

és

a

kockázat

általáközötti választást megalapozását, a lehetséges alternatívák E számítások készítésével és felhasználásával alapozzák.

számításokra

kapcsolatban azonban több vitatható merev tervgazdálkodás feloldása után szerepel a bizonytalanság és a kockázat

kérdés az

merül

fel. A kérdések

új gazdasági fogalma.

között

mechanizmusban

-

különösen

egyre

-

a

gyakrabban

ismereteinkJnszámolni kell azzal, hogy a jövőre vonatkozó gazdasági döntéseknél az esetek Az része olyan jelenséinformációhiány egy többségében hiányosak. zetlv a terve nem előre. Ebből adódóan ismerhetünk gekhez kapcsolódik, amelyeket pontosan és várt A illetőleg várt műszaki és gazdasági eredmények nem minden esetben teljesülnek. a majdan ténylegesen bekövetkező eredmények közötti eltérés jellemzésére, számszerű értékek megjelölésére, a szakemberek a bizonytalanság, illetve a kockázat fogalmakat használA nincs két a azonban megfelelően elják. fogalom definíciója tanulmányokban általában beszélnek a döntések tartalmat különítve, gyakran azonos tulajdonítanak neki. Ha általában feladatról ha konkrét beruházásról, ről, akkor gyakrabban a bizonytalanság szó használatos, van a a akkor kockázat szó, megjelölés gyakoribb. A

formációink

A két zött.

150

A két

fogalom nem azonos, alapvető különbség van a kockázat szerinti megkülönböztetésének alapjául kategória lényeg

bizonytalanság kö' mérhetőség szintjén

és a

a

túlmenően

az

csolat

a

van,

észlelési kockázat

is fontos szerepe van. [1] A két kategória bizonytalanság következménye. [2]

szintnek a

között

oksági kap-

a bizonytalan eredmény mérésével kapcsolatos. A régebbi megbizonytalan szituáció negatív lehetőlegalábbis hallgatólagosan hozták az mértékének kudarc létre, esetleges jellemzésére használták. gégeinekmegítélésére esetenként nem abszolút, hanem poA negatív eredmény, illetve kudarc alatt természetesen tenciális veszteséget értettek, egy optimális eredménytől való elmaradás lehetőségét. [3, 4, 11, 12, 13, 14]

A kockázat

fogalma

fogalmazásokáltalában

-

-

bizonytalanság elvi,

A

talán

kissé elvont

megfogalmazása [S]:

Bizonytalanság a döntéshozó szubjektív viszonya a környezetéhez, a külső világ áls mint ilyen, lapotához, objektíve és állandóan létező attributuma, velejárója az em,,

beri létnek."

megfogalmazás előnye, hogy definíciója is:

E kázat

,,

A kockázat

nem

éri el;

nye;

bár

latban

az a

a

levezethető

potenciálisan

oldaláról állandóan

a

két

fogalom kapcsolata,

és koc-

gazdasági szubjektum az általa kitűzött célt szubjektív bizonytalanság objektív következmélétezik, mindig egy konkrét eredménnyel kapcso-

lehetőség, hogy

döntéshozó

belőle

egy a

értelmezzük."

a mérhető A kockázat tehát nem azonos bizonytalansággal. A kockázat és a bizonyteszi annak megfontolása, hogy az esélyek egyenérthetőbbé talanság fenti elhatárolását súlypontja után a kockázat és a bizonytalanság ellentétes irányban mozog. A bizonytalanság akkor a legnagyobb, ha a lehetséges esetek egyformán valószínűek, a kockázatról ugyanez már nem a kockázat állítható. A valószínűség az esetek jelentősrészénél jellemzésére hasz-

nálható. szerint gyakorlathoz közelebb álló értelmezés elfogadva a két kategória közötti a a döntés oksági kapcsolat meglétét bizonytalanság meghozatalának körülményeire, a kockázat a döntések következményeinek bizonytalanságára utal. A jövőre vonatkozó döntéseknél a bizonytalanság a hiányzó vagy nem megfelelő információkból és a környezet döntéshozótól független megnyilvánulásaiból fakad. [l] A

-

-

A

bizonytalanság tényezői megszüntetésére,

ből adódóan a

csak

korlátozott

igen figyelembevételét bizonytalanság -

céljából.

mértékben

hatásuk van

meg kell azonban

kiküszöbölésére A döntések

lehetőség. oldani, éppen

a

jellegémeghozatalánál -

kockázat

ezek

csökkentése

A kockázat

vételére a bányászati feladatok (bizonytalanság? ) számításba megoldásá(beruházás, technológiai fejlesztés, koncentráció) sikeres próbálkozások voltak. [6, 7] Elek során főképp természeti kockázat kérdéseit veszélyek (pl. vízveszély) által előidézett elemelték. Nem foglalkoztak a tanulmányok részletesebben a bizonytalanság tényezőivel, általános importjával, a számbavétel lehetőségeivel, azok csökkentési lehetőségeivel. "ál

151

2. A

bizonytalanság

összetevői

A döntéselőkészítés

megbízhatóságának fokozásához, a kockázat várható értékeinek meghatározásához először azt kell vizsgálni, hogy a bizonytalanság milyen forrásokból szár. mazik, milyen tényezőkből áll, a bizonytalan adatoknak milyen főbb csoportjai vannak. A döntéselőkészités

alapadatainál számolni kell azzal, hogy azok mindig tartalmazhiányosságokat. Ezek egy része előre meg nem ismerhető jelenségekhez tarde valamilyen szubjektív oktozik. Más tényezők elvileg megismerhetők lennének ugyan, ból erre nem került sor. A bizonytalanságnak három forrását jelölhetjük meg [S]: nak bizonyos

a

-

temészet

információk

.az

-

elégtelensége

,,emberi gyengeség"

az

-

lényegében csak az információk mennyiségét és minőségét tudja között Az korlátok információszerzésnek műszaki-technikai és bizonyos befolyásolni. gazdasági korlátai lehetnek. Az információk mennyisége célszerűen csak bizonyos határok között bővíthető, az információ minőségét rontó további bizonytalanság forrása az adatgyűjtés, az adatok pontatlansága, torzulása az átvitel, a tárolás és a feldolgozás során. A döntéshozó

-

-

az általában bányászati döntéseknél megszokott, elfogadott bizonytalanságnál léaz első két forrás. A bányászati tevékenység az mértékben nyegesen nagyobb kap szerepet viszonyok között folyik, a természeti átlagos ipari körülményeknél lényegesen mostohább adottságoknak döntő, az emberi beavatkozással alig változtatható szerepe van. Az ásványi a nyersanyagok mennyiségére, minőségére, munkakörülményeket meghatározó paraméte-

A

rekre

információkkal

vonatkozó

tek bővítését

"technikai

és

csak korlátozott

mértékben

korlátok

akadályozzák.

gazdasági

is

rendelkezünk,

ezen

ismere-

bányászati tevékenység bizonytalansági forrásait alapvetően az ember-természetgép rendszer egyes elemeinek bizonytalanságára vezethetjük vissza. Ennek megfelelően általában négy fő bizonytalansági forrást jelölhetünk meg. Ezek: A

az

-

-

-

,,

természet

a

rendszerek

másrészt

az

-

a

szubjektív megítélésből

adódó

működési alkalmazott

az

adottságoktól, megbízhatósága (ez egyrészt a természeti géprendszerek szerkezeti és technológiai bonyolultságá-

függ) információk

elégtelensége.

Általános ipari vállalati vélemények alapján a [8] tanulmány bizonytalansági tényezőit két nagyobb csoportba osztja: -

a

hibás

lémáira -

a

vagy

hiányos döntéselőkészítés, tényezők;

valamint

a

a

fejlesztési döntések

felelősség és érdekeltség

prob"

visszavezethető

környezet

vonatkozó

152

bizonytalanság,

(a geológiai, bányászati adottságok)

a

tól

gyengeség", vagyis

emberi

döntés

utáni

információk

magatartásának tökéletlenségéből

előre fakadó

nem

látható

változásából,

bizonytalanság.

a

jövőre

Az első csoport

désekkel

szűkíthető.

összetevőinek A második

ságát jelentő tényezőket. adat

hatások

e

A

bányászati

a

döntések

sorolható

hatása

Ezek

számbavétele

hatása

bizonyos (szervezési,

csoport tényezői adják előre

döntések

általában

a

nem

ösztönzési

stb.) intézketényleges bizonytalanlátható, nem befolyásolható, fel-

döntések

előkészítésénél.

bizonytalanság tényezőinek

számottevő

része

a

fenti

két cso-

információ

nem hogy természeti, illetőleg elégtelenségből származó bizonytalansági források döntő része nem sorolható a fenti két ténybolyan bizonytalansági tényezőkkel kell ző-esoportba. A bányászati döntéselőkészítéseknél nem más számolni, amelyek iparágaknál jelentkeznek, vagy legalábbis nem hasonló formá-

portba

be. Azt is mondhatnánk,

a

ban. Az általános ban

ipari

tervezéseknél

bizonytalan

a

főbb csoportjait

adatok

alábbiak-

az

rögzítik [4]:

gazdaságpolitikai paraméterek (ezek nagyságát műszaki, nem határolják le, de gazdasági törvényszerűségek igen)

-

kalkulatív

paraméterek (a múltbeli sége bizonytalanságot részben si problémák okozzák)

-

-

a

adatokra elvi

-

támaszkodó

elméleti,

természeti

stb.

értékek

számított

részben

tényezők több-

és számítá-

statisztikai

költségadatok (ebbe a csoportba azokat az adatokat sorolják, amelyek elvben pontosan meghatározhatók, de ez valamilyen okból kifolyólag nem megy végbe) becsült

-

műszaki

és

adatai (ezekben bizonyos parciális jóváhagyási dokumentumok" torzítások szándékos lehetnek) ján

-

,,

vílágpiaci

-

árak

(főként

a

érdekek

alap-

kapitalista piac spontán folyamatai miatt).

közel sem tekintvonatkozásában bányászati döntéselőkészítések hető teljesnek. A nyersanyag esetenként számottevő mértékben termelésnél bizonytalan a munka és a tárgyát képező nyersanyag mennyisége minősége, munkahelyek környezetét adó mellékkőzetek az technikai köre és egyes megoldások alkalmazásának sajátosságai, eredményessége, az anyag-energia felhasználást, illetve a költségeket befolyásoló természeti adottságok. Ezek felsorolt súlya nagyobb lehet, mint az előzőekben adatcsoportok biáltal okozott kockázat. 13, zonytalansága [l l, 12, 14] felsorolás

A fenti

a

-

-

bányászatra sajátságosan jellemző, most említett bizonytalansági tényezők általáa gazdasági folyamat dinamikájából származó, eredményezik, hogy a nem szorosan bizonyoseseményekhez kötött (vízbetörés, gázkitörés, sújtólégrobbanás, bányatűz stb.) Veszteségek (statikus kockázat) amelyek sok esetben a várt eredmény meg nem szerzése (termelés kiesés) mellett még létező javak elvesztését is jelenti aránya és valószínűsége nagyobb, mint az anyagi termelés egyéb területein. A

ban

azt

-

-

A dinamikus

kockázat

menyessége, fejlesztési hasonló módon jelentkezik, a

(az mint

szándékok

emberi

intézkedések a

hatása, többi

változása,

árváltozások

a

választott

stb.) elvileg

a

technológia eredbányászatban is

területen. 153

bizonytalanság figyelembevételének

3. A

előkészítése

döntések

során

módszerei

bizonytalanságát

gazdaságosság véleménye szerint a gazdasági szakemberek felhasznált adatok bizonytalanságának mérlegelésével a beruházádöntések előkészítéséhez várható si tevékenység eredményét kifejező mutatók jóságát számottevően javíthatjuk. Hangeseményt, műszaki vagy gazdasági súlyozni kell ugyanakkor, hogy a jövőben bekövetkező mutatót csupán a bizonytalanság számításbavételével befolyásolni nem tudjuk, a becslés biannak vétele nem csökkenti. figyelembe zonytalanságát Felhívjuk a figyelmet arra is, hogy a nem el szakítható többi döntéselőkészítési a bizonytalanság fázistól, nem számbavétele helyettesítheti az alapínformációkat, a becslést végzők szakértelmét, objektivitását stb.

gazdasági számítások végzésekor vehetjük figyelembe. A

A

bizonytalanság számbavételének

az

gítségével valószínűsítheti

annak is függvénye, hogy gyakorlatban is alkalmazható jövőbeli eseményeket.

sikere

általában

lában

az

méterek

az

döntések

előkészítésénél

a

sikerül-e

olyan

módszerek

se-

egyenletek, illetve célfüggvények fő (á), költségek (k) nyereség vagy eredmény (e). Cél áltaösszes eredmény (E) maximalizálása. Ennek meghatározásánál kell az egyes parabizonytalanságát számításba venni, ezzel a becslés (prognózis) megbízhatóságát

beruházási

A

elemei

a

a

A

modellt, célfüggvényt alkotni, amely

döntési

adatok

árbevétel

a

feltételi és

a

a

fokozni. A szakirodalom

[l, 8, 9]

az

'

biztonsági

A)

ekvivalensek számítások

párhuzamos zések végrehajtása

B)

eljárások

csoportját különbözteti

meg:

alkalmazása minimális

valószínűségszámítási módszerek

C)

három

és maximális

adatokkal,

érzékenységi elem-

felhasználása.

felhasználásával

azt a hatást A) biztonsági kívánjuk korrigálni (ellenhiba annál nagyobb lehet, minél távolabbi súlyozni), hogy a becslésnél elkövetett jövő eredményét kívánjuk meghatározni. A dinamikus számítások esetében az alapadatok előre vetítése a becslés hibáját a becslési intervallum növekedésével rohamosan emeli. Ez az időben növekvő bizonytalanság a kiadások és a bevételek körét egyaránt érinti. A biztonsági ekvivalens alkalmazásával az eredmény (E) becslésének megbízhatóságát úgy egyre csökkenő a és távolabbi felmerülő növelni, próbálják hogy költségeket jelentkező bevételejövőben ket egy úgynevezett diszkont csökkentett tényező bevezetésével jelen értékkel lényegesen veszik számításba. Ezzel kívánják elérni, hogy például az első öt évben viszonylag jól becsülhető eredmény jóval nagyobb hatással legyen a számított paraméterre, mint a nagyobb

A

hibával

becsülhető

ekvivalensek

5-10.

években

várható

eredmény.

tényező felírását a szokásos kamatszámítási képlettel adják meg [l]. AZ kamatosításához a beruházási azonban költségek eljárás nem teljesen azonos (fejlesztési) felírható összefüggésekkel. A bizonytalanságot is figyelembe vevő diszkont tényezőt (dp, a t időpontra vonatkozó a faktort diszkont d; A diszkont

154

l

d

összefü gg ésből

=----í

'

(1

+ p +

számíták, J

a)

ahol p a

=

_-.

a

kamatláb

a

biztonsági ekvivalens

(bizonytalansági tényező)

különböző eredmények értékét a diszkontálás megbizonytalan jövőre vonatkozó kétszeres diszkontálást oldásaival vehetjük számba: növeljük a kamatlábat, végzünk, kalkureálisnál latív pótlékokkal korrigáljuk a fejlesztési költséget, a létesítmények élettartamát az vesszük stb. A beruházási számbavételénél utóbbi évek kisebbnek költségek tapasztalataj alapján eleve megemelt összeget tervezhetünk. A

bizonytalanság ilyen formában való és korrekciójának mértéke rnítása, a kamatláb különösen bányászati tervezéseknél eljárás A

-

vétele,

számításba

a

szubjektív elemet tartalmaz, gyakran kifogásolható.

sok -

szá-

biztonsági ekvivalensek ezért

ez

az

a gazdasági elemzés 5-10-15 évre szól álipari fejlesztési feladatoknál intervallumon belül kell redukciót tényezővel ilyen végezni. A bányászati létesítmények produktív élettartama 30-50-80 év. A dinamizált számításoknak ilyen intervallumot kellene átfogni, a bizonytalansági tényezők figyelembe vételével is reálisan a diszkontálás. Évi l mt-ás értékelni. Nézzük, mit jelent az eredmények számbavételénél F 150 150 30 éves időtartam alatt 4500 mFt termelésnél, t/t eredmény mFt/év, nyereséget jelent. Ha az évenkénti nyereséget diszkontáljuk és a számításnál a jelenleg szokásos 12%-os kamatlábat 3% bizonytalansági tényezővel növeljük, a teljes diszkontált még a nyereség ll32,6 mFt. Az első öt év kumulált nyeresége 578,2 mFt, az összes diszkontált nyereség 51%-a. Az utolsó öt év (26-30). A diszkontált termelés mellett nyeresége változatlan l7,6 mFt, az összes redukált nyereség l,5%-a. Az első öt év tehát a gazdasági számításban, az a bányászati esetleges rangsorolásban 33-szor nagyobb súllyal szerepel, mint iparágban nem is túlságosan távoli 26-30. év az utolsó öt év. Az élettartam első felének nyeresége az összes diszkontált érték az összes áseredmény 89%-át teszi ki, ugyanakkor a kitermelt

Az általános

talában,

a

diszkont

=

-

-

-

-

Ványvagyonnak csak

felét.

a bizonytalanság alapján megállapítható, hogy a közgazdasági irodalomban figyelembe vételéhez ajánlott most elemzett módszer a bányászati iparágban olyan torzítáSokat eredményezhet, amelyek az egyes előfordulások, illetve üzemek reális összehasonlítását kizárja. A gazdasági értékelésnél ez a módszer nincs tekintettel az ásványvagyonra, az

Fentiek

élettartamra,

sem

a

időtartam

hosszabb

alatt

reálisan

bekövetkező

kedvező

technológiai

vál-

tozásokra. A

elő,

az

épltett

bányaüzemek élettartamuk előállított erőmű

termék

iránt

élettartamáig

-

hosszú

igény

során

gyakorlatilag

időn van,

keresztül az

változatlan

változatlan

energiahordozók,

nyers -

fémek

pl.

terméket

minimálisan

iránt

általában

állítanak a

meg-

növekvő 155

ásványi előfordulás,

a megépített bányaüzem nernzetgazdasági (nemzetközi) pillanatnyi, vagy egy-két évre előre látható gazdaságossági mutatók (jelenlegi fiktív árak, önkényesen beállított költségek) alapján reálisan, megnyugtatóközött an eldönteni. Gondoljunk csak arra, hogy az 1910-1930. megépített aknák kokszolható széntermelésére még ma is szükségünk van, ezek még ma is nyereségesen dolgozután is biztosan nak, jelenlegi építés alatt levő üzemek még az ezredforduló dolgozni fogA beruházások része is nak. bányászati jelentős erkölcsileg igen lassan avul el, a főfeltáró bányatérségek, az ércbányák feltáró bányatérségei hosszú évtizedekig szolgálják 4 általában felszereléseik felújításával a termelést, vagyis ugyanazon fövágatrendszer koronként különböző üzemelhet. felszereltségű technológiával (5-10 év)

az

igény.

Az

hasznosságát

nem

lehet

a

-

véleményünk, hogy a távlati tervezés megbízhatósági kértéseinek az árak és üzemviteli különösen elemzésénél költségek (nyereségek) bizonytalanságával olyan esetben, amikor ezek bizonyos gazdaságpolitíkai megfontolások alapján diktált, fiknem célszeű tív értékek dolgozni. A biztonsági ekvivalensek, amelyek számításba vétele is több létesítmények gazdaszubjektív elemet tartalmaz, a hosszú élettartamú önmagában esik. Azt vezethetnek, ami a realitásoktól sági megítélésével olyan torzításokhoz igen messze csak a még előttünk álló beruházások javasoljuk, hogy a dinamikus számításoknál (fejlesztési költségek) kamatosításánál számoljunk az időtényezővel, a szokásos módon való diszkontálással. A távoli jövőben várható árbevétel és üzemköltségek bizonytalanságát ne vonA gazdasági rangsorolás a jelenleg meghatározható reális (világpíaci juk be a számításokba. illetve árak, átlag) reálköltségek alapján történjen. Fentiek

alapján

az

a

-

-

a

B) A bizonytalanság figyelembevételét szolgálhatja, ha más-más és ezen túlmenően párhuzamos számításokat érzékenységi elemzéseket

beruházások

értékelésénél

minimális

egy becsült

és maximális

értékből

végezzük hajtunk végre. A kiindulva végezhet-

adatokkal

jük a számításokat, általában a két határértéket valamilyen módon (pl. számtani átlag) figyelembe véve. Az érzékenységi vizsgálatok során arról kapunk képet, hogy az egyes paraméterek értékelését, a rangsorolást hogyan befolyásolja. Az ilyen ingadozása a beruházás módszerrel fő kérdése feladat optimális megoldását az, hogy a döntési végzett számítások tekintve belül változhatnak a kalkuláció milyen határokon paraméterei. A beruházási

lentősebb -

-

-

-

adott

bizonytalanságot a

beruházási

a

várható

az

eladási

a

kamatláb.

előkészítő

tartalmazó

általában gazdasági számításoknál adatcsoportok érzékenységi elemzése

önköltség, árak

és

illetve

üzemviteli

mennyiségek

A termelési

mennyiségek bizonytalanságának elemzésénél általában piac várhatólag milyen mennyiséget vesz fel a kérdéses

felvevő

ajánlott:

költség

érteni

a

alábbi, je-

az

(fejlesztési) költség

Egyet lehet paraméterek

zik, hogy 156

döntéseket

az

is szerepeljenek a most megbányászati döntéseknél kell tenni. azonban Néhány megjegyzést érzékenységi vizsgálatoknál.

azzal, hogy

a

azt

a

hatást

termékből.

elemE pa-

megbízhatóságának kérdése szűkül, piac oldaláról

raméter a

-

felvevő

-

bányászati

a

elemzéseknél

más vonatkozásban

-

a

bizonyos vonatkozásban termelési

lehetőség

-

viszont

bővül. Az eladható

mennyiségek bizonytalanságának elemzésénél figyelembe kell venni,hogy felvevő piaca rövidebb időn belül számottevően nem változik. A bányászati volumenében felhasználói termelés (erőművek, kohók) legjelentősebb szén- és ércbányászat hosszú ideig (általában teljes élettartamig) kötött mennyiségű és minőségű nyersanyagot a igényelnek. Ugyanakkor a kötött felhasználási hely és nagy tömegek szállítása miatt a távolabbi ritkán képesek. A szállítási költség jelentős tétel termelők konkurrenciára termelő-fogyasztó kapcsolat későbbi szabad megválasztását (kedvezőbb ár ajánlata esetén) csak bizonyos korlátok közötti korlátozhatja az is, hogy a felhasználó minőséget tud optiA felhasználói málisan hasznosítani. oldal mennyiségi és minőségi igénye tehát viszonylag stabil, hosszabb időt tekintve is megbízhatóbb, mint más) rövidebb idő alatt változó, nagyobb távolságra is szállítható stb.) termékek esetén. a

termékek

fő

-

-

termelési

kapacitás

mennyiségek megbízhatósága a bátervezett iparágban. A kitermelésre nyersanyag és mellékkőzetek a termelés előre körülményei tulajdonsága, teljes pontossággal nem ismerhetők a és az élőmunka eredményessége csak közelítőleg bemeg, gépi berendezések mértékben csülhető. Ezek hatása a tervezett létesítmény kapacitáskihasználása számottevő annak. eltérhet a tervezettől, kedvezőtlen esetben alatta maradhat nagymértékben Adott

nyászatban általában

esetén

kisebb, mint

a

a

termelhető

többi

veszélyeken (földrengés, villámágazatait fenyegető természeti a túlmenően csapás, bizonyos területeken stb.) bányászati tevékenységet kiemelt mértékben (Dorog, Mecsek) olyan veszélyek is (vízbetörés, gáz-, gázkitörés, bányatűz) fenyegetik, amelyek előre pontosan nem becsülhető gyakorisággal és intenzitással de mindig negatív értékben Ezek hatásának teszik bizonytalanná a termelést. megfelelő számbavétele, reális értékelése, leküzdésük módozatainak vizsgálata, a bányászati terA

népgazdaság

egyes

tűz, árvíz, vihar

-

-

-

-

vezések

fontos

feladata.

bizonytalanság figyelembe vételét szolgáló különböző valószínűségszámítási eljárások tartoznak. C)

A

módszerek

harmadik

csoportjába

a

Az első csoport

eljárásainál ismert a szóban forgó paraméter (alapadat) eloszlásának jellege (eloszlás vagy sűrűségfüggvénye), ebből adódóan adott a változó minden egyes értékéhez tartozó módszevalószínűség. Az eloszlás jellege tömegjelenség esetén statisztikai fékkel, egyéb esetben becsléssel határozható meg. A másik

eset

az,

ismeretlen. Valószínűsége telei alkalmazhatók. A beruházási fel

használhatók

emelt

ha

esemény (a szóban forgó paraméter érték) bekövetkezésének illetve annak egyes tédöntéselmélet, Ilyen esetben a statisztikai az

döntésekkel inkább.

kapcsolatos gyakorlati számításoknál a várható érték Gyakorlati vonatkozásban

az

első

számításának

eset

módszevan

ki-

jelentősége. lS7'

A számítások

megbízhatósága alapvetően mennyire megbízhatóak.

raméterei A

ket, bár

értékek

valószínűségi az

beruházási

egyes

alkalmazásának

módszerek

attól

függ, hogy

a

valószínűségi

eloszlás

pa-

meghatározásánál lehetőleg kerülni kell a szubjektív elemea statisztikai paramétereknél nem mindig áll rendelkezésre számú megkívánt adattömeg.

bányászati beruházások

előkészítő

elemzéseinél

több

paraméter bizonytalansága a vehető számba. Tapasztalatok alapján valószínűségi válvalószínűségelméleti kezelhető tozóként például a mélyfúrások adatai alapján meghatározott telepvastagság, ásványvagyon, fűtőérték, vagy a természeti csapások jellemzői, a gyakoriság és az intenzitás, illetve a keletkezési időtartam. hely időpont, [12, 13] A

módszerekkel

4. A A

megoldásához javasolt eljárás

gyakorlati feladatok

gyakorlati

módszerénél

elemzésénél

feladatok

adódhatnak

bizonytalanság számításbavételének szubjektív megítélésből adódó hibákat

-

a

rendelkezésre

zis meg a

-

áHó információs mint

legyen bonyolultabb,

ne

-

tud

számított

zött

lehessen

mindhárom

a

problémák. hatjuk csökkenteni, hogy a gyakorlati feladatok megoldását szerrel közelítjük. Az alkalmazott módszer megválasztásánál A

bázisra

amilyen

több arra

úgy próbál-

oldalról, illetve kell törekedni,

több

hogy

módaz

épüljön, feladatot

a rendelkezésre

álló technikai

bá-

oldani,

gazdasági

bizonytalan paramétereket olyan határok kövenni, ami megfelel ezen paraméterek tényleges változási

mutatóra

számításba

ható

lehetőségeinek, a

-

megfogalmazott célok, gazdasági eredmények bizonytalanságát lehetőleg kompértékelje,

lex módon ne

-

legyen egyetlen

-

esetleg

időszakos

-

beruházás-gazdaságossági

formulához

kötve, -

az

elemzésre

fordított

összegek arányban álljanak

a

kapott információk

hasznos

ságával,

lehetőleg szűrje

-

az

irreális

torzításokból

adódó

hibákat.

módszer

megalkotásánál az egyszerűsítés irányában hat, hogy viszorl)" lenni. A szénbányászati beruházások megoldására kell alkalmasnak előfordulások, illetve üzemek rangsorolásánál a távlati tervezés előkészíté-

Az alkalmazott

lag

ki

egysíkú feladatok

elemzésénél,

az

sénél nagyrészt

egymáshoz hasonló

feladatok

ismétlődnek.

elemzémár szóltunk róla, hogy a bizonytalanság számbavételéhez, speciális bányászati adottságok miatt az eredmény minden összetevőjénél a diszkont tényező használatát nem Megítélésünk szerint a kamatlábbal, illátjuk célszerűnek. letve az ídőtényezővel elég csak a beruházási költségek számbavételénél dolgozni. A vonatkozó szakirodalomban rögzített elvek és tapasztalatok alapján azt javasoljuk, kihatásainak az alapadatok bizonytalansága hogy a bányászati tervezéseknél vizsgálatát, a A korábbiakban

séhez

158

a

paraméterek becsült valószínűségekre alapított együttes alkalmazásával

elemzések

végezzük

el

és

értékszámítás

várható

érzékenységi

az

el

[l, 8].

álló alapadatok, azok megbízhatósági lényege az, hogy a rendelkezésre (minimális és maximális érték, várható érték, szórás) felhasználásával, az operáció-

A módszer

mutatói

módszerei

kutatás

és

változatok alkalmas

és modern

hozzájuk optimális döntés

az

alkalmazásával,

eszközei

számítástechnikai

előfordulható

az

olyan sokaságát képezzük, amely már megalapozásához, illetve egységes kritérium rendszer kidolgo-

tartozó

a

gazdasági

mutatók

zásához. A

vánja

javasolt

módon

történő

bizonytalanság-elemzés

az

alábbi

kí-

megoldását

feladatok

meg.

Meg kell határozni, ki kell választani azokat a tényezőket, paramétereket, amelyek bizonytalansága a gazdaságossági rangsorolás alapvető mutatójára meghatározó jelleggel hat. Azt kell megjelölni tehát, hogy a vizsgált mutató elűsorban milyen tényezők függvénye. l.

tényezők kiválasztásánál figyelembe kell venni azok egymás köa számítások A vizsgált paraméterek számának növelésével zötti bonyolóda beruházások A tapasztalatok szerint nak, azok volumene erősen növekszik. gazdasági 5-10 indokolt. elemzésénél elemzése Egyes elsődlegesen választott paraméter részletesebb tényezők bizonytalanságának hatása az érzékenységi vizsgálatok során kimutatható, ha a tekinthető. hatás nem ez a paraméter állandónak számottevő, akkor ismételt számításnál

vizsgálatba kapcsolatát is. A

2.

maximális

két. Ezek sziós

Meg kell

minimális (becsülni) az egyes tényezők még előfordulható valószínűségeloszlást (ennek paramétereit) a paraméter várható

a

adatok

módszerekkel

statisztikai

eljárással meghatározott

maszkodnak,

esetenként

vagy

becsléssel

jellemzők hátrényaként tendenciát

már túlhaladott

határozhatók

említhető, tükröznek.

hogy

meg. a

A becslés

objektivitását növelheti,

A becslés

múlt

tartalmaz.

-

bizonytalanság reális figyelembevételének feladat sikeres megoldásától függ.

A

3. A kiválasztott

eredményessége

döntő

érté-

A regresztá-

adataira

hátránya

viszont

ha kollektív

hogy szubjektív több érdektelen, egymástól független szakember vélemény eredményeként a reálisan és gazdasági fejlődés figyelembe vételével. várható technikai elemeket

az,

vázolt

és

határozni

értékét, az

bevont

született

részben

a

-

meg

most

tartozó

bizonytalansági jellemzők (hibaérték) felhasználásával számítógépes iterációt kell alkalmazni. A kijelölt paraméterek megadott számtartományaiból véletlenszerűen kiemelt értékek alapján meghatározzuk a szóban forgó alternatívára vonatkozó mutatót. Az gazdasági ismételt számítások az alapján eredmény-variánsok olyan halmazát kapjuk, amelynek alapján a gazdasági mutató várható értéke és eloszlása meghatározható. Ha a várható érték és eloszlás meghatározásához szükséges változatok száma túlzottan nagy lenne, akkor célszerűbb az eredmény-variánsok abszolút értékeinek elemzése helyett azok valószínűségének (relatív gyakoriságának) vizsgálata. Sáv, szórás, minimális

paraméterek

és

a

hozzájuk

és maximális

159

közül lehetséges változatok (hibasáv) mérlegelése alapján választhat. hozó

A döntést

zó szórások

és

hozzájuk tartoeredményeinek megadása valószínűség) attól is függ, hogy mia

A számítás

előfordulási szórás; várható érték (várható érték mutatók dönteni. tudunk alapján lyen megbízhatósági -

értékek

várható

a

a

-

A műveletek

végrehajtása a tapasztalatok szerint célszerűen számítógépes szimulációa pontosság növelés soha nem val történhet. ilyen munkáknál számítógép alkalmazására céljából, hanem a nagy tömegű számítás miatt van szükség. Az ilyen jellegű gazdasági száis kielégíthető. mítások pontossági igénye egyszerű numerikus-grafikus módszerekkel A

részletezett

4. A fentebb

nyeket kaptunk. tokat

célszerű

fázis

első három

eredméelvégzésé után már felhasználható az negyedik lépéseként érzékenységi vizsgála-

alkalmazásának

A módszer

elvégezni.

E munkánál

paramétereket legvalószínűbb (várható) értékükön rögzítjük, majd egymás után egyenként mindegyiket a várható értékről elmozdítva megismételjük a számottevően nem gazdaságossági számítást. Amelyik tényezőnél a változtatás módosítja a gazdaságossági mutatót a annak a (mutatókat), paraméternek bizonytalanság elemzésétől a továbbiakban Ezt a paramétert a továbbiakban az ismételt számíeltekinthetünk. tásoknál várható értékén állandónak esetben indokolt Helyette rögzítve vehetjük. újabb be a bizonytalansági elemzésekbe. paramétert vonhatunk Amelyik paraméter hatása viszont számottevően elemzémódosítja a gazdáságosságot, a rangsort, annál esetleg részletesebb az

egyes

-

-

sekre

térhetünk

érzékenységi

Az

hetjük,

ki.

szűkített

a

növekedése

nélkül

elemzések

körű -

alapján

mutatók

hatását

részletesebben,

bányászati beniházások bizonytalansági tényezői

5. A

oldal

A

bányászati

fő

jellemzői,

bányászati talansági tényezői oldal

a

-

-

-

tervezés a

másik

munka ezért

és

a

felhasználás,

távlati

két a

paramétercsoportok

egyes

viszont

nagyobb

alapadatait a

az

-

az

összes

időhorizontra

számítási

termelő

a

munka

a

fogysztói igények

egységek (bányaüzemek), megbízhatósága, tárgyáról,

az

kiterjedően vizsgálhatjuk.

fő

csoportba sorolhatjuk. fogyasztói_oldal alapvető

illetve

Az

egyik

mutatói.

A távlati

technológiai rendszerek,

ásványvagyonról nyert

távlati

csökkent-

számottevő

munka

tervezés

jellegéből adódóan két részre bontható. három fő csoportban foglalhatók össze:

a

változóit

információk

a

termelési

A termelői

tervezés

bizony-

folyamatok

bizonytalansága,

bizonytalansága.

paraméterek és azok bizonytalansága jelentős hatással van csoport bányászati tervezés elsődleges feladata az első két csopof? ba tartozó elemek, azok hatásának, megbízhatóságának elemzése, a forrás oldalról nyíló kidolgozása. A tervezési lehetőségek meghatározása, s ennek alapján a tervezési változatok az adatok munka a tehát források ásványvagyon megismerése, alapvető célja alapján az ÖSZAz első

a

második

160

csoportba

tartozó

elemeire

is. A

lehetőség számbavétele, a termelés oldaláról biztosított optimális lehetőség feltárása. első lépéseként a bányászati optimum a felhasználói Az elemzés igényektől, a különböző is Ez tehát azt korlátoktól adja meg, hogy a bányaüzem, mint függetlenül meghatározható. azok mire rendszer, illetőleg összessége önmagában képes. szes

bányászati tervezés bizonytalansági tényezői az általában felsorolt öt bizonytalantárgya, a kitermeléssági tényezőkön túlmenően egy jelentős körrel bővülnek, ez a munka re tervezett ásványkincs korlátozott megismerhetőségéből adódó bizonytalanság. Ennek a többi az, következménye hogy amíg iparágban a bizonytalanság döntő részben a termeés az értékesítési terület jellemzőire vonatkozik, addig a mutatóira lési folyamat gazdasági bányászatban már kitermelhető nyersanyag mennyisége és minősége, az üzemépítés körüla kitermelés a termelő feltételei, ményei, folyamat jellemzői is bizonytalanok. A bizonytatehát szélesebb körben lanság továbbgyűrűzően jelentkezik. A

A távlati

tervezés

megoldásánál

már említett

hármas

csoportosításban alapadatokat ásványvagyon adatok, a termelő egységek műszaki és gazdasági adatai, a felhasználói igények és eladási árak. E három paraméterkell tehát ismételten elemezni, csoport bizonytalansági tényezőit hangsúlyozva azt, hogy munka során az első két az részletesebb elemzése jelen csoport elsődleges cél, mivel a feloldal fő paramétereit felső szintű döntések használói alapvetően meghatározzák. lehet

feladatainak

kiinduló

a

számításba

Bizonytalansági tényezők Az

ásványvagyonról

nyert

az

egyes

venni:

a

az

paraméter-csoportoknál

és ezek

információk

ásványvagyon mennyisége minősége az

és

hatásai:

hatások bevételek

oszlása,

összege és időbeli a

termék

meg-

piacképessége

fajlagos beruházási

és üzemi

költ-

ség alakulása adottásványtelepek, mellékkőzetek azok természeti ságai, változékonysága, veszélyek az

A termelő

egységek megbízhatósága térben

és időben

működési

változó

helyi adottságok (térben egymásutániság) a

termelő

(a ció)

rendszer

rendszer

elemei

költséfejlesztési és üzemviteli a alkalmazhatógek, technológia sága, a termelés biztonsága, időés termelési kiesés, teljesítmények, fajlagos költségek a

munkaés időben

megbízhatósága kooperá-

közötti

hatások

a

tervezett

tósága,

technika idő- és term.

alkalmazha-

kiesés, kapa-

citás

kihasználtság, teljesítmény változás, fajlagos költség alakulás kapacitás kihasználtság, teljesítmények, fajlagos költség

161

A

hatások

fogyasztói igények bizonytalansága

kapacitás kihasználtság ingadozása

energia igény változása (mennyiségi igény növekedésének bizonytalansága, új energia fajták nagyobb arányú belépése), a szezonalitás

hatása, változása

árak

nyersanyag

bevételi, eredményváltozás

két fő lehetőparaméter csoportok jellemzőinél a bizonytalanság számbavételére esetben a várható értéke mellett a Egyik paraméter bizonytalanság jellemés a hozzá tartozó hibát (szórást) adjuk meg, zésére a megbízhatósági (valószínűségi) szintet a várható alsó és felső határérték a másik esetben (átlagos) érték mellett a még előforduló és maximális a A mutató. érték) jellemző (minimális megbízhatósági szint és a hiba megadásával jellemezhető például az ásványvagyon mennyiségének bizonytalansága, a természeti csapások gyakorisága és intenzitása. A kiinduló paraméterek nagyobb részénél várhaés minimális maximális értékek hibasávok tólag megadásával, kijelölésével jellemezhető a bizonytalanság. A

ség mutatkozik.

megbízhatósági elemzéseknél alapadatként múltbeli értékekből, regressziós eljáráski. Ezen tények alapján extrapolációval élve köindulhatunk meghatározott mutatókból a jövőbeli adatokra. vetkeztethetünk A megbízhatósági paraméterek területenként, üzemenként jelentősen eltérhetnek is üzemelő bánya műegymástól. Megbízhatóbbak egy jelenleg tárt mint fel nem területé. szaki-gazdasági paraméterei, egy bányatérségekkel még Nagyobb a termelő rendszer megbízhatósága, a műszaki-gazdasági mutatók prognózisa egy szabályos előfordulásnál, mint egy tektonikailag zavart, vízveszélyes területen. A

sal

lési

Az optimális megoldást, az mennyiséget az adott feltételi A forrás

gek

oldali

előfordulások

tatott

és kiviteli

kaerő

ezek

A

megalkotott

keretei,

üzemekre

előfordulásokra, korlátai

között

korlátozott

volta,

a

rendelkezésre

oldalról

álló

jelentkező feltételek, területi és időbeli megoszlása, a termékért maximálisan megengedhető reálköltség) tervezési

rendszernek,

illetve

az

ennek

keretében

eső terme-

kell keresni.

optimum meghatározásánál feltételt, illetve korlátot a munkák időbeli és térbeli egymásutánisága,

kapacitás

piaci árből levezetett

területekre,

rendszer

köre,

stb. A felhasználói

nőségi igények,

egyes

jelent a

a

megku-

fejlesztésiköltsé-

technikai

adottságok

és mun-

korlátok:

mennyiségi

és mí-

fizetett

maximális

ár

(világ-

stb.

felhasznált

módszereknek

felhasználói hogy a különböző igény-szintek, a forrás oldali természeti (szénvagyon) adottságok és fejlesztési lehetőségek, korlátok figyelembe vételével, ellátást termelési termelési rendszert összetételt, biztosító, gazdaságos (üzem megnyugtató összetételt) adjon meg.

alkalmasnak

162

kell lenni

arra,

A

termelési

a)

hosszú

kialakításánál

stratégia

fogyasztókat

a

három

célszerű

kategóriába

so-

rolni: távon

állandó

c)

változó

távon

igényű (5-10 év)

változó

b) közepes időtartományban rövid

év)

igényű (lO-l5-20

év)

igényű (1/2-1-2

fogyasztói csoportokhoz igazodva kell a lehetőségek biztosításával, hogy ha a súlypontok és rugalmasan lehessen oldalon gyorsan a termelői

termelő

A

kialakításánál

üzemcsoportok szerepel és mindig

Az

talékként

ják

oda

azt

is felsorakoztatni

olyan

fogyasztói igényekhez,

a

végrehajtani

elképzelhető

segit be, ahol

üzemeket

eltolódnak

akkor

átcsoportosítást.

az

negyedik halmaz is, amelyik tarfogyasztói igények a legjobban kívánegy

a

meg

üzemcsoportok termelési terveinek dinamizálásával ki bányavidékenként horizontú optimális politika alakítható

időlényegében különböző az egész szénbányászati

Az

és

rparagra.

IRODALOM

[l]

BOTOS

bizonytalanság figyelembevétele

B.: A

Akadémiai

dasági értekezések.

[2] [3] [4] [5]

J.:

KORNAI

Anti-equilibrium.

ANTONIEWICZ KORNAI

J

CHIKÁN

A.:

F.:

Ipargaz-

197 2.

Budapest,

és kockázat

1962.

Budapest,

döntéseknél.

vállalati

a

1962.

Budapest,

programozása.

matematikai

Bizonytalanság

döntéseiben.

1973.

ipari átképzés néhány kérdése.

Az

A beruházások

.:

iparvállalatok beruházási

az

Kiadó, Budapest,

Ipargazdaság

1976.

8-9.

sz.

1- 5. old.

[6] [7]

FALLER

G.: A

806-814.

old.

KESSERÜ és

[8] [9]

a

BOTOS BOTOS

B.:

BOTOS 22-

[11] [12]

B.: A

fejlesztési

B.: A beruházások

gazdaságosság

döntésekben. vétele

bizonytalanság figyelembe 197 2. 3. szám.

a

5. szám.

5-26.

az

Lapok

kérdései

289-294.

bányavízvédelemben

old.

Ipargazdaság

iparvállalatok

a

12. szám

1966.

1973.

4. szám.

beruházási

old.

8-13.

döntéseiben.

Ipar-

old.

szemléletű

népgazdasági

F.:

A

bányászati

kockázat

földtani

alapjai.

BENKŐ F.: Az ásványvagyon mennyiségének

Bányászat

BENKŐ BKL

[14]

a

és

1972.

Bányászati

értékelése.

Ipargazdasági Szemle

1970.

3.

sz.

33. old.

BENKŐ BKL

[13]

Bányászat.

BKL

Bizonytalanság

gazdasági Szemle

[10]

J.: A kockázat

ZS.-PRUZSINA

vízbányászatban.

számításbavételéről.

kockázat

bányászati

F.:

1971.

BENKŐ

F.:

A

217-222.

Bányászat

1970.

meghatározásával kapcsolatos

1971.

7. szám.

bányaföldtani

1971.

10.

szám.

457-465.

viszonyok 657-662.

11.sz.

744-749.

bányászati

old.

kockázat.

old.

ásványvagyon minőségének meghatározásával kapcsolatos

Az

Bányászat

Bányászat

4. szám.

BKL

bányászati kockázat.

old.

meghatározásával

kapcsolatos

bányászati

kockázat.

BKL

old.

163

TAKE

INTO

ACCOUNT

THE

UNCERTAINTY

BY PLANNING

FERENC

AN D THE

RISK

OF MINING

by KOVÁCS

Summary .

Author

The

outlined into

for take

is suitable

forward

going

from

the uncertainty

account

generality and

particulax that system of reflectíon, which by planníng of mining. It is explained the that the risk of activity for mining and the to

rísk

the

and risk. Ha pointed to that direction of othet planning are beyond the same characteristics poínts of origin of uncertainty a.re surveyd, whilst he went to show, with the origins of uncertaínty of other activíties dentical and ín what idea

of uncertainty of

uncertainty

is

A system

which

fmd

can

the

of

for

the

planning of mining

líterature

in technical

system

proposed tainty factors

what

kind

[N BETRACHT

about

of taks

mining investments planning.

of suitable

system

proposed

consideration

of

a

to

long-distance

solve.

respect a

respect

axe

survey

in-

these

from

different

of other

them.

systems,

ty. He goes to show,that

There

are

and

UND

are

critical

uncertain

planning,

DIE UNGEWIBHEIT

NEHMEN

BE! DER

ín what

that

of

basis

some

will be necessary

and

the

on

By the miníng three

activities.

also

it is

DAS

systematized

given

a

the

suggestion

by uncer-

for

a

RISIKO

FÜR BERGBAU

PLANUNG von

KOVÁCS

FERENC

Zusammenfassung

Überlegung-Methode hat

Diese

welche

skizziert,

vom

Verfasser

vom

für Bergbau "m Betracht

bei der

Allgemein nehmen

die

die Eigenart vorgerückend Ungewifsheit und das Risíko gee-

gegen

Planung ausgelegt den Begriff der Ungewiüheit und des Risikos. E: hat gezeigt darauf, dafs das Risiko de: Tátigkeit für Bergbau und die UngewiBheit der Planung áhnliche Charakterzüge anderer Tátde: quellen von Überblickend im Bergbau die drei Punkte Ungewilsheit, igkeiten übersteigen werden. hat es gezeigt, daíS diese inwiefern von den Ouellen der Ungewiísheiten anderer Tátigkeíten abweichend, ígnet

ist. Es hat

oder

mit

diese:

Auf

ten, welche

lagen. werden.

identisch

Grund

in Fachlíteratur

Er hat Auch

gezeigt darauf, die Faktoren

pektiven systematísch

164

sind.

kritisches

Überblickes auffmdlích

der

Methoden Methode

über

Berücksíchtigung

für die Planung beím

eíniger UngewílíbheiBergbau

hat

vorgesch-

was für eine Aufgaben zur Lösung nÖÜE vorgeschlagten Methode für PersPlánen für Bergbau und von Ungewiísheiten von Investitionen der Planung. Methode sind, und es gibt einen Vorschlag für ratíonelle

dais bei

bearbeitet

anderer

sind, eine der

YHÉT HEYBEPEHHOCTM M PMCKA HPM IOPHX

Öepenn P

e

3

HHAHPOBAHMHX

Koaaq m

M

e

HponBMraHcL OT oómero K oBoücTBeHHoMy aBTOp HaópacHBae; ononna yqeTa TeMy cooópamenns npnronuym HHaHHpOBaHHHX npn ropHHx M pncxa. n pncxa. HeyBepeHHOCTM HeyBepeHHocTn TonKymTcHHOHHTHG nnaHnneamensnocwn yKa3HBaeTCH, qTo pMCK ropnon HByBepeHHOCTL cBue OBaHMe noronnux neHTenbHocTeü. npyrnx B ropnom HOKa3Hnene accmawpnsas Tpn ncToqHMKa HeyBepeHHocTn B KaKOM n B KBKOM Baemca, Mepe nneHTnqHuMM, Mepe OHH asxammca OT onn ncToqHnKoB nearensnocmeü. pacxonHToH npyrnx HeyBepeHHOCTH Ha ocHoBe HapaCCMaTpHBaHHH pTnenLHHX MeTonoB, KpwTnqec§oro B cneunansaon nna xonammxcs nmmeparype, ygéTa HeyBepeHHocTn HEH POpHHX nxannposannn. MeTon HOKa3HBaeTCH, pemenpennaraeTcH Kaxnx K npennarannomy Hne sanaq HyxHoe MeTony. CncTeMaTn3npymmM nepcneKTnBHoro CH H neamenn HeyBepeHHocTnropHHm.MHBecTnnnü HaanaéTcH npenaoxenne nna Mewona nnaHnpoBaHnH, nenecooópasaoro HHpOBaHKH.

xapaKTepnoTnqHocTeÉ

A szerző

címe:

DR.

KOVÁCS FERENC

egyetemi

tanár,

NME

Bányaműveléstani

3515

Miskolc-Egyetemváros

Tanszéke

A

NEHÉZIPARI

MÜSZAKI

KÖZLEMÉNYE]

I.

sorozat

BÁNYÁSZAT 25. KÖTET

MISKOLC,

-

2-4.

1978

FÜZET

EGYETEM

HU ISSN

SZERKESZTŐ

0324-6620

BIZOTTSÁG:

ZAMBÓ JÁNOS felelős

szerkesztő

JÁNOS, CSÓKÁS IÁNOS,

BOCSÁNCZY

Kiadja

Nehézipari

a

Kiadásért NME

felelős:

Műszaki

Dr.

RICHTER

RICHÁRD,

SZILAS

A.

Egyetem

Tajnafői József rektorhelyettes

Üzeme

Sokszorosító

Nyomdanám: KSZ-78-2280-NME Miskolc-Egyetemváros, 1978 Engedély száma: MTTH-llI-3183I1976. Dr. Vincze Endre Sajtó alá rendezte: egyetemi tanár Technikai

szerkesztő:

Megjelent

az

Kézirat

NME

szedése:

Példányszám: Készült

Kovácsné

l_978.júl.

IBM-72

composer és MSZ

A sokszorosításért

felelős:

MSZ

Szerkesztőségének gondozásában -

1978.

szept.

15., nyomása;

1978.

dec.

1.

-

1978.

400

5601-59

az

15.

Gabriella

Kismarton

Közleményei

szedéssel, 5602-55 Tóth Ottó

rotaprint

lemezről

szabványok

szerint

mb.

üzemvezető

15

BI5 ív terjedelemben

dec.

30.

PÁL

TARTALOMJEGYZÉK

Bocsánczy

Üregképzési problémák

János:

koznbináltvízvédelem

azeocén Bodon

Kombinált

József:

Pamtms

Pál

keretében

bányászati keretében

program

József:

Patvaros

-

w

--

János:

Buda":

U; számítási

Zoltán:

zémmz

Kovács

._

Fivrenc.

A

zéseknél Zonzbá

Tarján

--

zamok Jánosit:

Ferenc taa

-

._

-

w-

Debreczení

esetén --

-

-

és

Jarwsixz

raegfigyelémklacz

--

a

alkalmazhatósága

-

északi

és déli

--

---

---

-

w--

97

107

-

szellőztetési

hálózatának

Jáaws:

és azok

terve-

121

számbavétele

kockázat,

--

m.

bányameze-

-

--

bányászati

a

terve-

149

w

eocénprogammal

az

kapcsolatosan

Bányavízmzenrcsítő teley kialakítása --

79

--

w

-

_.

vízvédslcmről

Eíemér:

w

--

_.

-

a

-

bányaüzemek

_.

bizonytalanság

--

lehetősége vágathajtásnál párhuzamos

esetén

nxódszer -

Néhány gmaaioaat

János: Iván

alkalmazása

betörések

-

növelésének

fogásmélység

A

lyukú

-

61

--

-

-

rendszerek

Bányaüzem

jének tűzveszélyességi összehasonlítása Földesi

-

technológiai

-

Farkaslyukí

A

'-

-

--v

megvalósítandó

bányászatban

eocén

az

--

u

v-

m

vízho-

nagy

181

u

Kiegéazítések magyarázatához a

167

kamtaízbetörésekkel a

w

-

kapcsola-

*

-

199

n

229