K&H Fix Plusz 12. származtatott zártvégû értékpapír befektetési alap kezelési szabályzata
K&H Bank Rt. 1051 Budapest, Vigadó tér 1. www.khb.hu
K&H Fix Plusz 12. származtatott zártvégû értékpapír befektetési alap kezelési szabályzata
Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által kiadott engedély száma: E-III/110.335/2006. Alapkezelô: K&H Értékpapír Befektetési Alapkezelô Zrt. 1051 Budapest Vigadó tér 1. Letétkezelô: K&H Bank Rt. 1051 Budapest Vigadó tér 1. Forgalmazó: K&H Bank Rt. 1051 Budapest Vigadó tér 1. 2006. február Az Alapra kibocsátott befektetési jegy a szokásostól eltérô kockázatú.
2
3
Tartalomjegyzék 1. 1.1. 1.2. 1.3. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 2.5. 2.6. 2.7. 3. 4.
A létrehozandó befektetési alap (a továbbiakban: alap) adatai A forgalomba hozatalról szóló határozat A kezelési szabályzat jóváhagyásáról szóló felügyeleti határozat száma, ideje Az alap saját tôkéje Az alap befektetési politikája Az alap befektetési célja A befektetési politika, a portfolió lehetséges elemei Hozamfizetés Hozamígéret Likvid eszközök és hitelkeret Befektetési korlátozások A befektetési politika módosítása A hozamígéretre jogosultak köre A befektetési jegyek szabályozott piacra történô bevezetésének kezdeményezése, a másodlagos forgalmazás fôbb szabályai 5. A kibocsátás szereplôinek neve, székhelye, feladata, hatásköre, felelôssége 5.1. Az alapkezelô neve, székhelye, feladata, hatásköre, felelôssége 5.2. Az alvállalkozó neve, székhelye, bemutatása, igénybevételének indoka 5.3. A letétkezelô neve, székhelye, feladata, hatásköre, felelôssége, megváltozásának módja 6. A befektetôk tájékoztatása 7. Az alap jegyei 7.1 A befektetési jegyek típusa, névértéke, forgalomképessége 7.2. A befektetési jegyekhez fûzôdô jogok 7.3. A befektetési jegyek elôállítása 8. A nettó eszközérték számításának szabályai 8.1. A portfolió értékelés alapja 8.2. Az alap lejáratának napjára érvényes nettó eszközérték megállapítása 8.3. Az alapot terhelô költségek elszámolása 8.4. A portfolió elemeinek értékelése 9. Az alapot terhelô díjak és költségek tételes felsorolása, számításuk módja 9.1. Az alap létrehozásával kapcsolatos költségek 9.2. Az alap mûködésével kapcsolatos költségek 10. Az alap megszûnésével, átalakulásával, beolvadásával kapcsolatos rendelkezések 10.1. Az alap megszûnése 10.2. Az alapkezelô felszámolása 10.3. Az alap átalakulása 10.4. Az alap beolvadása 10.5. Az alapkezelés átadása 10.6. Az alapkezelô megszûnése
1. 3 3 3 3 3 3 4 5 5 8 8 10 10 10 11 11 12 12 13 14 14 14 15 15 15 15 16 16 16 16 17 17 17 18 18 19 19 19
a létrehozandó Befektetési Alap (a továbbiakban: Alap) adatai
az alap rövid neve
típusa, fajtája
futamidô
üzleti évei
K&H Fix Plusz 12.
nyilvános, zártvégû
2006. április 3-tól
az alap üzleti éve a
Származtatott Alap
befektetési alap
2009. április 2-ig
naptári évvel egyezik meg
K&H Fix Plusz 12. Származtatott Zártvégû Értékpapír Befektetési Alap
1.1.
A forgalomba hozatalról szóló határozat
A forgalomba hozatal az Alapkezelô Igazgatóságának 2005. december 14-én kelt 20/2005. (12. 14.) sz. határozata alapján valósul meg.
1.2.
A Kezelési Szabályzat jóváhagyásáról szóló felügyeleti határozat száma, ideje
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 2006. február 17. napján kelt E-III/110.335/2006. számú határozatával az Alap befektetési jegyeinek kibocsátását, valamint a Tájékoztató és Nyilvános Ajánlattétel közzétételét engedélyezte.
1.3.
Az Alap saját tôkéje
Az Alap induló saját tôkéje: a lejegyzett befektetési jegyek össznévér téke, azaz a lejegyzett befektetési jegyek névértékének és darabszámának szorzata, de legalább 200.000.000 Ft. A mûködés során az Alap saját tôkéje az alap összesített nettó eszközértékével azonos, amely megegyezik a lejegyzett befektetési jegyek nettó eszközértékének és darabszámának szorzatával.
2.
az Alap befektetési politikája
2.1.
Az Alap befektetési célja
Az Alap célja, hogy a befektetôket úgy részesítse a részvénypiacokon elérhetô hozamokból, hogy közben a kamatozó megtakarításokhoz hasonló biztonságot élvezzenek. A K&H Fix Plusz 12. Származtatott Alap célja, hogy lejáratkor egyszerre biztosítson • kiszámítható fix minimum hozamot • és jó nemzetközi részvénypiaci teljesítmény esetén részesedést a nemzetközi tôzsdék eredményeibôl.
4
5
2.2.
A befektetési politika, a portfolió lehetséges elemei
Az Alapkezelô az Alap befektetési politikáját úgy építette fel, hogy az biztosítsa az Alap befektetési céljának (2.1. pont) elérését. Az Alapkezelô az Alap befektetési politikája alapján a befektetôk részére Hozamígéretet tesz (2.4. pont). Az Alapkezelô a Hozamígéretet az Alap induláskori piaci környezete, azaz a futamidôre vonatkozó fix kamatozású lekötött bankbetétek kamatszintjének és a szükséges derivatív ügyletek piaci árainak ismeretében teszi meg. Az Alapkezelô a Hozamígéret biztosítását lehetôvé tevô befektetési szerkezetet az Alap futamidejének kezdetekor alakítja ki. 2.2.1
A befektetett tôke megóvása és a kiszámítható fix minimum hozam biztosítása
A befektetett tôke megóvását és a kiszámítható fix minimum hozam elérését az Alapkezelô úgy biztosítja, hogy az Alap eszközeinek akkora részét fekteti bankbetétbe, amely biztosítja, hogy a kamatokkal növelt értéke az Alap lejáratakor elégséges legyen a tôke és a minimális fix hozam kifizetésére. Az Alapkezelô ennek érdekében olyan speciálisan kialakított bankbetétet is igénybe vesz, amely futamideje nem nyúlik túl az Alap futamidején, továbbá kamatot csak egyszer, a betét lejáratakor fizet. Az Alapkezelô a Hozamígéretet úgy állapítja meg, hogy az induló saját tôke jelentôs része bankbetétben kerüljön elhelyezésre. 2.2.2
A részvénytôzsdei indexek növekményébôl való részesedés biztosítása
Az Alapkezelô az Alap eszközeinek lekötött betéteken felüli részébôl pontosan a szükséges mennyiségû speciális, az Alap számára kialakított, összetett nemzetközi tôzsdei indexekre szóló vételi jogokat (vételi opciók) vásárol. A megvásárolt vételi opciók egyedileg úgy vannak kialakítva, hogy biztosítsák a részesedési hányaddal számolt indexnövekménybôl való részesedést és ezzel a minimális fix hozam feletti hozam elérésének lehetôségét. A hozamígéretet biztosító, költségektôl megtisztított befektetési szerkezet (Z%) indexopció lehetséges értéke minimális fix hozam (X%) befektetett tôke
2.2.3
betét kamatokkal betételhelyezés
Alap lejárata
Az Alap költségektôl megtisztított hozamígéretét biztosító befektetési szerkezetét szemlélteti a fenti ábra. A lejáratkor – a fentieknek megfelelôen – a tôke és a minimális hozam kifizetésének fedezete az elhelyezett betét(ek) és azok kamatai. A tôzsdei részvényindexek kosarára szóló opciókból származó
A befektetési politikával kapcsolatos további információk
Az Alapkezelô az Alap vagyonának a Hozamígéretet biztosító eszközein felüli részét az Alap mûködésével kapcsolatos költségekre (9.2. pont) fordítja. Az Alapkezelô a befektetési politikát a KBC Asset Management mint Alvállalkozó és a KBC Bank együttmûködésével valósítja meg. Az Alvállalkozó bemutatását és igénybevételének indokát az 5.2. pont tartalmazza.
2.3.
Hozamfizetés
Az Alap tôkenövekménye terhére futamidô alatt nem fizet hozamot. A teljes futamidô alatt elért hozamot a befektetési jegy tulajdonosok az Alap lejáratát követôen a befektetési jegyek visszaváltásával realizálhatják. Az akkor rendelkezésre álló összegbôl a Befektetôk befektetési jegyeik névértékének az összes forgalomban lévô befektetési jegy névértékéhez viszonyított arányában részesülnek.
2.4.
Hozamígéret
Az Alap befektetési politikája – a jelen Kezelési Szabályzat 1. pontjában meghatározott futamidô alatt –, az Alap indulásakor elôre kiszámítható hozamot biztosít. A befektetôk tájékoztatása érdekében az Alapkezelô a konstrukció által biztosított tôkére és hozamra vonatkozó összefüggést a jegyzés kezdô idôpontját megelôzôen nyilvánosságra hozza, és annak kifizetésére az Alap nevében ígéretet tesz (továbbiakban Hozamígéret). A meghirdetett Hozamígéretet – a Törvény szerint – az Alapkezelô a hozamot biztosító pénzügyi eszközökkel és befektetési politikával támasztja alá, amelyet a Befektetôk részletesen megismerhetnek jelen Kezelési Szabályzat 2.2 „A befektetési politika, a portfolió lehetséges elemei” címû pontjában. A Hozamígéret csak a teljes futamidôre történô befektetés esetén érvényes. 2.4.1.
indexopció
Alap indulása
lehetséges többlethozamot a sötétített oszlopfelület szemlélteti. A lehetséges többlethozam mértéke, a kosárban szereplô tôzsdeindexek árfolyam alakulásától függôen, nullától a Hozamígéretben (2.4. pont) meghatározott maximális hozamig (Z%) terjedhet. Az ábra nem tartalmazza a 9.2. pont szerint felszámításra kerülô költségeket.
Hozamígéret mértéke
Az Alapkezelô az Alap nevében a következô pénzügyi eszközökkel és befektetési politikával alátámasztott Hozamígéretet teszi: A Kezelési Szabályzat 1. pontjában meghatározott futamidô végén • a befektetôk kézhez kapják a befektetési jegyek névértékét, • ezen felül lejáratkor hozamként • vagy a befektetési jegyek névértékére vetített X%-os minimális fix hozamot (továbbiakban: Minimális Fix Hozam, vagy MFH), • vagy az összetett, nemzetközi tôzsdei részvényindex (a továbbiakban: Index) növekményének Y%-át, ha az magasabb az MFH-nál, • de hozamként névértéken felül legfeljebb a befektetési jegyek névértékének Z%-át.
6
7
A Hozamígéret a teljes futamidôre vonatkozó hozam. A meghirdetett Hozamígéret a következô képlettel írható le: Hozam a Futamidô végén = Maximum {X%; Maximum [0%; Minimum (Y% x indexnövekmény; Z%)]} A Maximum {X%; Maximum […]}tag értelme, hogy a befektetô hozama a meghirdetett X% és a belsô zárójelben szereplô tag (a tôzsdeindexek hozama) közül a magasabb lesz. A Maximum [0%; Minimum (…)] belsô tag azt fejezi ki, hogy a tôzsdeindexek kosarára szóló opciók hozama nem lehet nullánál kisebb. A legbelsô Minimum (Y% x indexnövekmény; Z%) zárójeles tag azt jelenti, hogy a részesedés hányadosnak megfelelôen a befektetô az indexnövekmény Y%-át kapja meg, de legfeljebb Z%-ot. Példa: Az egyszerûség kedvéért lássunk négy példát, ha X=10 és Y=70 és Z=70%! a) Tegyük fel, hogy a futamidô elteltével az Index értéke 30%-kal növekedett. A 30%-os növekedés 70%(Y)-a, azaz 21% kedvezôbb, mint a 10%(X)-os minimális fix hozam, ezért a 21% kerül kifizetésre. (max(10%(X); 0,7(Y) x 30%)=21%) A befektetés hozama tehát a 3 év alatt 21%. b) Tegyük fel, hogy a futamidô elteltével az Index értéke 120%-kal növekedett. Ebben az esetben az indexnövekménybôl származó hozam 120% x 0,7(Y)=84%, ami magasabb, mint a 10%(X)-os minimális fix hozam, azonban szintén magasabb, mint az elôre meghatározott 70%(Z)-os hozamplafon, ezért ennek megfelelôen a 70%(Z) kerül kifizetésre. A befektetés hozama tehát a 3 év alatt 70%(Z). c) Tegyük fel, hogy a futamidô elteltével az Index értéke 8%-kal nôtt, aminek a 70(Y)%-a, azaz 5,6% kevesebb, mint a 10%(X)-os minimális fix hozam. Ebben az esetben ezért a fix hozam, a 10%(X) kerül kifizetésre. A befektetés hozama tehát 3 év alatt 10%(X). d) Tegyük fel, hogy a futamidô elteltével az Index értéke 5%-kal csökkent. Ebben az esetben a minimális fix hozam, a 10%(X) kerül kifizetésre. A befektetés hozama tehát a 3 év alatt 10%(X). Az Alapkezelô Hozamígéretbôl származó fizetési kötelezettsége megszûnik abban az esetben, ha a befektetési politika megvalósítását, egyben a Hozamígéret teljesítését az Alapkezelôn és a Bankon kívül esô elháríthatatlan külsô ok korlátozná vagy akadályozná. A befektetési jegyeken elért hozam-, illetve árfolyamnyereség a mindenkor hatályos személyi jövedelemadó törvény hatálya alá tartozó jövedelem, így elôfordulhat, hogy a személyi jövedelemadó törvény változása miatt kifizetéskor a befektetési jegyeken elért hozam-, illetve árfolyamnyereség után a befektetô személyi jövedelemadót köteles fizetni.
2.4.2.
A nemzetközi részvényindex (Index)
A Hozamígéret alapjául szolgáló nemzetközi összetett részvényindex 6 nagy jelentôségû, vezetô részvényindex súlyozott átlaga. Az összetett nemzetközi részvényindex elemei, illetve az egyes elemek súlya a következô:
index
tôzsde
ország/régió
Bloomberg code
arány
Euro zóna
(*)
SX5E
50%
Nikkei225
Japán
Tokió
TAMSCI
10%
MSCI Taiwan
Tajvan
Tajvan
SGY
10%
Szingapúr
Szingapúr
HIS
10%
Hang Seng Index
Kína
Hong-Kong
HSCEI
10%
Hang Seng China Enterprises
Kína
Hong-Kong
NKY
Dow Jones Euro Stoxx 50
MSCI Singapore Cash
összesen:
10% 100%
*: minden olyan tôzsde, ahol az indexben szereplô részvényeket jegyzik
Az összetett indexben szereplô egyes részvényindexek a következôk: Dow Jones Euro Stoxx 50 index Az index egy részvénypiaci index, amit a Stoxx Ltd. kalkulál. A Dow Jones Euro Stoxx 50 index folyamatosan képet ad az Európai Monetáris Unióban mûködô tôzsdék mozgásáról. Az index kezdô értéke 1.000, ami az 1991. december 31-i érték. A Dow Jones Euro Stoxx 50 indexben az 50, tôzsdei kapitalizáció alapján legnagyobb olyan részvény árváltozása látható, amelyeket az Európai Monetáris Unió valamelyik tagországa bocsátott ki. Nikkei 225 index Az index a Nihon Keizai Shimbun által kalkulált részvénypiaci index. Az index a japán részvénypiacról ad átfogó képet, és benne a tokiói tôzsde elsô szekciójának 225 legfontosabb és leglikvidebb részvényének árváltozása szerepel. A Nikkei 225 indexet 1949. május 16. óta publikálják, kezdô értéke 176,21 volt. MSCI Taiwan Az MSCI Taiwan a Morgan Stanley Capital International által számolt fejlôdô piaci indexcsaládba tartozó részvényindex. Az indexben szereplô tajvani nagyvállalatok közül legnagyobb súllyal az információtechnológia szektor képviselôi szerepelnek, jelentôs még a pénzügyi vállalatok aránya is. Az indexet 1987. december 31. óta számolják, kezdô értéke 100 volt. MSCI Singapore Cash Az MSCI Singapore Cash index egy piaci kapitalizáció szerint súlyozott tôzsdeindex, amely a szingapúri tôzsdén jegyzett vállalatok teljesítményét képezi le. Az indexet 1988. január 1-e óta számolják, kezdô értéke 100 volt. Hang Seng Index A Hang Seng index a hong-kongi tôzsde 33 vállalatának piaci kapitalizáció szerint súlyozott indexe. A vállalatok a hong-kongi tôzsde összkapitalizációjának körülbelül 70%-át képviselik. Az indexet 1964. július 31. óta számolják, kezdô értéke 100 volt. Hang Seng China Enterprises A Hang Seng China Enterprises index a hong-kongi tôzsdén jegyzett kínai állami tulajdonban lévô vállalatok (ún. H-részvények) piaci kapitalizáció szerint súlyozott, 40-tagú indexe. Az index induló értéke 2000. január 3-án 2000 volt.
8
9
2.4.3.
Az index értékének számítási módszere
Index indulóértéke: az indexek elsô 10 napi (olyan napok, amikor az indexek értékét kalkulálják) záró értékének súlyozott számtani átlaga, 2006. március 28-tól kezdôdôen (március 28-t is beleértve). Index záróértéke: a következô hónapok utolsó napjára esô záró indexértékek súlyozott számtani átlaga (utolsó nap: a hónap azon utolsó napja, amikor az adott indexet publikálják): 2008. február, 2008. március, 2008. április, 2008. május, 2008. június, 2008. július, 2008. augusztus, 2008. szeptember, 2008. október, 2008. november, 2008. december, 2009. január, 2009. február. Szélsôséges esetben egy-egy tôzsde huzamosabb ideig zárva lehet, sôt véglegesen be is zárhat – ami a tôzsdeindex számítását befolyásolhatja, vagy lehetetlenné teheti –, vagy a tôzsdeindex számítását huzamosabb idôre felfüggesztik, illetve megszûntetik. Ezekben az esetekben az Alapkezelô – a befektetési jegy tulajdonosok érdekeinek szem elôtt tartásával – az ígért hozam számítására új módszert vezethet be. 2.4.4
• • • •
•
Az Index összetételének módosulása •
Ha a Nemzetközi Részvényindexet alkotó valamely indexszel kapcsolatban változás merülne fel (például megváltozik a számításának módja, illetve az index szponzora), az Alap egyeztet az opciós üzlet szerzôdéses partnerével, hogy megállapítsák hogyan folytassák az Index számítását. Ha valamely index jelentôsen megváltozik, vagy számítása megszûnik, olyan másik indexszel lehet helyettesíteni, mely ugyanazt a földrajzi régiót és gazdasági szektort reprezentálja.
• •
2.5.
Likvid eszközök és hitelkeret
A Törvény 263. § (1) bekezdése értelmében a zártvégû befektetési alap befektetési jegyei a futamidô vége elôtt nem válthatóak vissza, így hitelkeretre az alapnak nincs szüksége. Az Alap eszközeinek jelentôs része ugyanakkor likvid eszközökben – bankbetétekben ill. folyószámla egyenlegben – testesül meg.
2.6.
Befektetési korlátozások •
határidôs ügyleteket az alapul szolgáló eszköz piaci árfolyamán, az opciós szerzôdéseket pedig az alapul szolgáló piaci árfolyama és az opció delta-tényezôjének szorzatán kell figyelembe venni; az összetett származtatott ügyleteket az alaptermékekre felbontva kell kezelni; a tôzsdei határidôs ügyleteket és a tôzsdén kívüli határidôs ügyleteket az alapul szolgáló eszköz és az ügylet által generált fiktív vagy valós pénzáramlás összetételeként kell kezelni; a nem forintban denominált pozíciókat az alapkezelési szabályzatban meghatározott árfolyamon forintra átszámítva kell figyelembe venni; a devizák, az azonos jogokat megtestesítô értékpapírok, valamint az azonos devizára, illetve befektetési eszközre és lejáratra szóló határidôs ügyletek, opciók, opciós utalványok hosszú (rövid) pozícióinak a rövid (hosszú) pozíciókkal szembeni többlete az adott befektetési eszköz nettó pozíciója; a befektetési alapkezelô az alap devizában, illetve befektetési eszközben meglévô nem származtatott hosszú (rövid) pozícióját az ugyanezen devizán, illetve befektetési eszközön alapuló rövid (hosszú) származtatott pozíciójával szemben, valamint a származtatott – ugyanazon alapul szolgáló eszközben meglévô – hosszú és rövid pozíciókat egymással szemben nettósíthatja; ugyanazon alapul szolgáló értékpapíron meglévô pozíciók az alábbi feltételek egyidejû teljesülése esetén nettósíthatók: 1. az értékpapírok kibocsátói, a névleges kamatláb, a lejárat idôpontja megegyeznek, és 2. az értékpapírok ugyanazon devizában denomináltak; az átváltható értékpapír pozíciója nem nettósítható olyan értékpapír ellentétes pozíciójával, amelyre az értékpapír átváltható; a befektetési alap nettó pozícióját devizanemenként is meg kell állapítani. A nettó nyitott deviza pozíció a következô elemek együttes összege: a) a nem származtatott ügyletekbôl eredô pozíció, b) a nettó határidôs pozíció (a határidôs devizaügyletek alapján fennálló követelések és fizetési kötelezettségek közötti különbség, ideértve a tôzsdei határidôs devizaügyletek és a deviza swapügyletek tôkeösszegét is), c) a felmerült – teljesen lefedezett –, de még nem esedékes jövôbeni bevételek/kiadások, d) az ugyanazon devizára kötött opciós ügyletek nettó delta kockázata (A nettó delta kockázat a pozitív és a negatív deltakockázatok abszolút értékének különbsége. Valamely opciós ügylet delta kockázata az alapul szolgáló deviza piaci értékének és az opció delta tényezôjének szorzata), e) egyéb, devizában denominált opciók piaci értéke; az indexre szóló származtatott ügylet nettósítható az indexkosárban szereplô értékpapírokkal, ha az értékpapírok összetétele legalább nyolcvan százalékban fedi az indexkosár összetételét; a hitelfelvétel óvadékául szolgáló vagy kölcsönadott értékpapírok nem nettósíthatók származtatott rövid pozícióval.
Az Alapkezelô az Alap befektetési politikáját a saját megítélése szerint, kizárólagos jogkörben eljárva hajtja végre, valamint a Törvény 272-274. §-ban elôírtakat a 278. §-ban foglaltak figyelembevételével alkalmazza.
•
A származtatott ügyletekre vonatkozó szabályok:
A származtatott alapokra vonatkozó speciális törvényi szabályok:
• • •
A Törvény 272. § – 274. § rendelkezései szerint: az alapkezelô a befektetési alap nevében származtatott ügyletet kizárólag a kezelési szabályzatban megfogalmazott befektetési célok elérése érdekében köthet, befektetési eszközre, devizára; a befektetési korlátokat az egyes értékpapírok 273. § szerinti nettó pozíciójára kell vonatkoztatni; a befektetési korlátoknak való megfelelés szempontjából az értékpapírra, illetve indexre kötött
•
A Törvény 278. §. (4)-(7) bekezdései szerint: származtatott ügyletekbe fektetô befektetési alap esetében a 273. § (1) bekezdése szerinti nettó pozíciók abszolút értékeinek összege nem haladhatja meg az alap saját tôkéjének kétszeresét, a likvid eszközökön kívül kizárólag deviza alapú származtatott ügyletekbe fektetô alap esetében pedig a saját tôke négyszeresét;
10
11
• •
2.7.
a származtatott ügyletekbe fektetô befektetési alap származtatott ügylet, illetve kölcsönvett értékpapír eladása útján nettó eladási pozíciót vehet fel; a Törvényben meghatározott befektetési korlátozásokat a nettó eladási pozíciók abszolút értékére is alkalmazni kell.
A befektetési politika módosítása
Az Alapkezelô az Alap tôkéjét kizárólag a jelen Szabályzatban meghatározott befektetési politikával és a hatályos tôkepiacról szóló törvénnyel összhangban fekteti be. Az Alapkezelô a jelen Szabályzatban meghatározott befektetési politikát csak a Felügyelet engedélyével változtathatja meg, és csak olyan módon, hogy a módosított befektetési politika a 2.4. pont szerinti Hozamígéretet biztosítsa.
3.
a Hozamígéretre jogosultak köre
A Hozamígéret a teljes futamidôre vonatkozó hozam. A Hozamígéretre kizárólag az a Befektetô jogosult, akinek az értékpapírszámláján az Alap futamidejének lejárata napján az Alap befektetési jegyét a számlavezetô nyilvántartja. Azt a Befektetôt, aki az Alap futamideje alatt befektetési jegyét másodlagos forgalomban eladja, kizárólag a másodlagos forgalomban elérhetô piaci ár illeti meg, Hozamígéret nélkül. Azt a Befektetôt, aki az Alap futamideje alatt másodlagos forgalomban jutott az Alap befektetési jegyeihez, és azokat a számlavezetô a lejárat pillanatában az értékpapírszámláján nyilvántartja, úgyszintén a Hozamígéretnek megfelelô kifizetés illeti meg. A Hozamígéret alapja ebben az esetben is a befektetési jegyek darabszámának és névértékének szorzata.
5.
a kibocsátás szereplôinek neve, székhelye, feladata, hatásköre, felelôssége
5.1.
Az Alapkezelô neve, székhelye, feladata, hatásköre, felelôssége
Az Alap Alapkezelôje: K&H Értékpapír Befektetési Alapkezelô Zrt. Az Alapkezelô székhelye: 1051 Budapest, Vigadó tér 1. Tevékenységi köre: 67.12 Értékpapír ügynöki tevékenység – ezen belül befektetési alapkezelés, 65.23 Máshova nem sorolt egyéb pénzügyi tevékenység, 74.14. Üzletviteli tanácsadás Az Alapkezelô tevékenységét a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által kiadott III./100.058/ 2002. számú engedély alapján végzi.
(a) (b) (c) (d) (e) (f) (g) (h) (i) (j)
4.
a Befektetési jegyek szabályozott piacra történô bevezetésének kezdeményezése, a másodlagos forgalmazás fôbb szabályai
A Törvény 263. § (1) bekezdése szerint a zárt végû befektetési alapra forgalomba hozott befektetési jegy a befektetési alap futamidejének vége elôtt nem váltható vissza, ennek megfelelôen az Alap befektetési jegyeit az Alapkezelô a lejárat elôtt nem váltja vissza. A befektetési jegyek forgalomképességének biztosítása érdekében az Alapkezelô a Törvény 263. § (2) bekezdése rendelkezéseinek megfelelôen az Alap nyilvántartásba vételét követô egy hónapon belül kezdeményezi az Alap befektetési jegyeinek szabályozott piacra történô bevezetését. Az Alapkezelô igazgatósága a társaság által kibocsátásra kerülô zártvégû befektetési alapok befektetési jegyeinek Budapesti Értéktôzsdére történô bevezetésérôl 20/2005. (12. 14.) számú határozatában döntött. A befektetési jegy a nyilvános forgalomba hozatal után szabadon átruházható. Az átruházás tôzsdei forgalomban, tôzsdei kereskedési joggal rendelkezô befektetési szolgáltató igénybevételével történhet.
(k) (l) (m) (n)
Az Alapkezelô: kezeli az Alapot azzal a céllal, hogy elérje az Alap befektetési célját; megvalósítja az Alap befektetési politikáját; rendelkezéseket és utasításokat ad az Alap pénzeszközeivel és befektetéseivel kapcsolatban; kereskedik az Alap befektetéseivel, és befekteti az Alap pénzeszközeit; olyan kereskedési stratégiát valósít meg, amely összhangban van az Alap befektetési célkitûzéseivel és politikájával; mérlegeli, hogy gyakorolja-e – és milyen módon és mértékben – az adott befektetésekhez kapcsolódó jogokat; megállapodásokat köt és végrehajtja azokat, ahogy szükségesnek, tanácsosnak vagy az Alap célkitûzései megvalósítása szempontjából indokoltnak tartja; elkészíti és kiadja a jogszabályok és a Kezelési Szabályzat által megkívánt valamennyi beszámolót és jelentést; intézi az Alap általános adminisztrációját; az Alap részére Letétkezelôt és Könyvvizsgálót bíz meg, amelyekkel megköti a szükséges megállapodásokat, továbbá fenntartja velük a szükséges kapcsolatokat; gondoskodik az Alap megfelelô mûködésérôl, beleértve a szükséges díjak és költségek kifizetését az Alap nevében; a Törvénynek és a kezelési Szabályzatnak megfelelôen kezeli az Alap számláit; beszámolókat készít és fenntartja a Felügyelettel a szükséges kapcsolatokat; naponta megküld a Letétkezelônek minden olyan dokumentumot, ami az Alap nettó eszközértékének megállapításához szükséges
Az Alapkezelô felelôssége: Az Alapkezelô a tôle elvárható gondossággal köteles feladatait ellátni, egyéb tekintetben a mindenkor hatályos Mûködési és Eljárási Szabályzatában foglaltak az irányadóak. Az Alapkezelô az igénybe vett Alvállalkozó tevékenységéért mint sajátjáért felel.
12
13
5.2.
Az Alvállalkozó neve, székhelye, bemutatása, igénybevételének indoka
Az Alvállalkozó neve: KBC Asset Management N.V. Az Alvállalkozó székhelye: 1080 Brüsszel, Havenlaan 2., Belgium Az Alvállalkozó alaptôkéje: 35,75 millió euró A mûködés idôtartama: az Alvállalkozó határozatlan idôre alakult. Az Alvállalkozó üzleti éve: azonos a naptári évvel Az alapítás idôpontja: 2000. június 01. A bejegyzés helye: Brussels Trade Registry 638.630-as számon A KBC Asset Management 2000. június 1-jén alakult mint a belga KBC Bank N.V. portfoliókezelési (asset management) tevékenységre specializálódott leányvállalata. A KBC Asset Management tulajdonosa 55%-ban a KBC Holding és 45%-ban a KBC Bank N.V. Tevékenységi körébe tartozik a befektetési alapkezelés, vagyonkezelés intézményi befektetôk részére, valamint portfoliókezelés cégek és magánszemélyek részére egyaránt. A KBC Asset Management a lakossági befektetési alapok piacán Belgiumban piacvezetô. Vezértermékének az úgynevezett garantált típusú alapok számítanak, piaci részesedése e termék esetében meghaladja az 50%-ot Belgiumban. A KBC Asset Management által kezelt vagyon 2004. december 31-én megközelítette a 100 milliárd eurót. Az Alvállalkozó igénybevételét szaktudása, piacismerete és a garantált típusú alapok piacán szerzett egyedülálló szakmai tapasztalata, valamint az Alap összetett befektetési politikája és garantált szerkezete indokolják. Az Alvállalkozó az Alapkezelô megbízása alapján az Alap portfoliójának kezelését végzi. Eljárása során mindig a saját nevében, de az Alap javára jár el.
c) d) e) f) g)
Tevékenysége során az Alappal kapcsolatban észlelt bármely rendellenességrôl a Letétkezelô haladéktalanul köteles értesíteni az Alapkezelôt és a Felügyeletet. A Letétkezelô tevékenységét független módon, kizárólag a Befektetôk érdekében, a jogszabályoknak, az Alap Kezelési Szabályzatának és az Alap letétkezelésére vonatkozó megbízásának megfelelôen köteles végezni. E tevékenysége során köteles visszautasítani az Alapkezelô által adott minden olyan megbízást, amely a jogszabályokkal, illetve az Alap Kezelési Szabályzatával ellentétes. A Letétkezelô az általa ôrzött, az Alap tárcájában lévô értékpapírokat – az Alapkezelônek az értékpapír eladására vonatkozó rendelkezése, az Alapkezelô felszámolása, valamint egy központi értékpapír-letétkezelô szervezet igénybevétele kivételével – idôlegesen sem bocsáthatja más birtokába. Amennyiben a Letétkezelô bármely idôben képtelenné válik arra, hogy továbbra is ellássa az Alap letétkezelését, az Alapkezelô a Felügyelet jóváhagyásával megbízza a Letétkezelô utódját. Az Alapkezelô által a Letétkezelônek adott megbízás felmondása csak a Felügyelet jóváhagyása esetén lehetséges.
6. 5.3.
A Letétkezelô neve, székhelye, feladata, hatásköre, felelôssége, megváltozásának módja Az Alap Letétkezelôje: K&H Bank Rt., 1051 Budapest, Vigadó tér 1.
A Letétkezelô tevékenységi köre: 65.12 Egyéb monetáris tevékenység 65.21 Pénzügyi lízing 65.22 Egyéb hitelnyújtás 65.23 Máshova nem sorolt, egyéb pénzügyi tevékenység 67.12 Értékpapír-ügynöki tevékenység 67.13 Egyéb pénzügyi kiegészítô tevékenység 67.20 Biztosítást kiegészítô tevékenység 74.14 Üzletviteli tanácsadás 74.84 Máshova nem sorolt, egyéb gazdasági tevékenységet segítô szolgáltatás
a) b)
A Letétkezelô az alábbi feladatokat végzi: ellátja a befektetési jegyek eladásával, lejáratkori visszaváltásával és a befektetési alap hozamának kifizetésével kapcsolatos technikai teendôket; gondoskodik a befektetési alap tulajdonában lévô értékpapírok letéti ôrzésérôl,
ellátja a letétkezeléssel kapcsolatos technikai feladatokat; meghatározza a befektetési alap nettó eszközértékét; gondoskodik a befektetési alap nettó eszközértékének közzétételérôl, elôsegíti, hogy az alapkezelô társaság a jogszabályoknak, a Felügyelet engedélyének, valamint az alapkezelô társaság által meghatározott befektetési szabályoknak megfelelôen járjon el, ellátja az adásvételi megbízások (ügyletek) lebonyolításával kapcsolatos technikai teendôket.
a befektetôk tájékoztatása
A befektetési jegyek nyilvános forgalomba hozatalának feltétele, hogy az Alapkezelô elkészítse és közzétegye az Alap Tájékoztatóját és Kezelési Szabályzatát. Az Alapkezelô köteles ingyenesen a Befektetô rendelkezésére bocsátani az általa készített Tájékoztatót és Kezelési Szabályzatot az Alapkezelô irodáiban és a forgalmazási helyeken. Az Alapkezelô az Alap mûködésérôl féléves és éves jelentést készít. Az Alapkezelô a féléves jelentést, a tárgyfélévet követô 45 napon belül, az éves jelentést a tárgyévet követô 120 napon belül teszi közzé. A féléves és éves jelentésnek tartalmaznia kell minden olyan információt, amely lehetôvé teszi a befektetési alap mûködésének, befektetési elveinek, kezelésének és a befektetési alapba történô befektetés kockázatának megítélését. A Tájékoztató nem tartalmazhat más alapkezelô által kezelt befektetési alappal való összehasonlítást. A legutóbbi éves és féléves jelentést a Befektetô kérésére térítésmentesen rendelkezésre kell bocsátani. Az Alapkezelô a következô hirdetményi, közzétételi helyeket használja: az Alapkezelô és a Forgalmazó honlapja (www.khalapok.hu, www.khb.hu), valamint 2006. december 31-ig a Magyar Tôkepiac címû lap. A fent említett közzétételi helyeken az Alapkezelô minden, az Alappal kapcsolatos rendes és rendkívüli tájékoztatót, hirdetményt közzé tesz. Az Alap nettó eszközértékét és az egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértéket a Letétkezelô naponta megállapítja, és közzéteszi a fent megjelölt helyeken. Az Alap megszûnésérôl az Alapkezelô által készített megszûnési jelentést a Letétkezelô az eszközök értékesítését követô tíz napon belül bocsátja a Befektetôk rendelkezésére.
14
15
7.
az Alap jegyei
7.1
A befektetési jegyek típusa, névértéke, forgalomképessége
K&H Fix Plusz 12. Származtatott Alap
Fenti jogokon túlmenôen, az Alap lejáratának napján befektetési jeggyel rendelkezô befektetôk a befektetett összegtôl függôen jogosultak a Hozamígéret összegére jelen Kezelési Szabályzat 2. pontjában leírtaknak megfelelôen.
befektetési
értékpapír
jegy neve
elôállítási módja
értékpapír típusa
ISIN azonosítója
dematerializált
névre szóló
HU0000704010
K&H Fix Plusz 12. Befektetési jegy
Az Alapkezelô az Alap nevében a Befektetôk számára a fenti táblázatban bemutatott, az Alap futamidejének lejártakor visszaváltható, egyenként 10.000,- Ft névértékû befektetési jegyet bocsát ki egy sorozatban határozott idôre, névértéken. A befektetési jegy jegyzés során történô értékesítési ára (jegyzési ár) az egy befektetési jegy névértékébôl számított és arra a napra érvényes diszkontált ár, amelyen a jegyzett befektetési jegyek ellenértékét az Alap elkülönített letéti számláján jóváírták. Jóváírást követôen a befektetô által befizetett összeg az elkülönített letéti számlán kamatozik az Alap indulásáig, azaz 2006. április 3. napjáig. Az Alap indulásának napján (2006. április 3.) a befektetôk értékpapírszámlájára a jegyzett befektetési jegyek névértéken kerülnek jóváírásra. A Befektetési jegy az Alap futamideje alatt nem váltható vissza, de a nyilvános forgalombahozatal után szabadon átruházható. A dematerializált befektetési jegyek elôállítása során az Alapkezelô az alábbi alapvetô jogszabályokat alkalmazta: • A Törvény • A 284/2001. (XII.26.) Korm. rendelet a dematerializált értékpapír elôállításának és továbbításának módjáról és biztonsági szabályairól, valamint az értékpapírszámla, központi értékpapírszámla és az ügyfélszámla megnyitásának és vezetésének szabályairól.
7.3.
A K&H Fix Plusz 12. Befektetési Jegyek dematerializált értékpapírként kerülnek elôállításra, nyilvántartásuk a forgalmazó által vezetett értékpapírszámlán történik. Az értékpapírszámla a dematerializált befektetési jegyekrôl és a hozzájuk kapcsolódó jogokról a befektetési jegy tulajdonosa javára vezetett nyilvántartás. Az értékpapírszámlán végrehajtott mûveletrôl a számlavezetô a mûvelet napján számlakivonatot állít ki, és azt üzletszabályzatában meghatározott módon megküldi a számlatulajdonosnak. A számlavezetô az értékpapírszámla forgalmáról és egyenlegérôl a számlatulajdonos kérésére haladéktalanul tájékoztatást ad. A számlakivonat az értékpapír tulajdonjogát harmadik személyek felé a kiállítás idôpontjára vonatkozóan igazolja. A számlakivonat nem ruházható át és nem lehet engedményezés tárgya.
8.
A befektetési jegyekhez fûzôdô jogok
A befektetési jegyek minden tulajdonosa: Az Alap lejáratakor a Befektetô jogosult a tulajdonában lévô befektetési jegyek névértékének, valamint az ígért hozamnak megfelelô részesedésre. Jogosult a befektetô arra, hogy a Kezelési Szabályzatban meghatározottak szerint – a tôzsdén keresztül, másodpiaci forgalomban értékesítse a befektetési jegyét az adásvételt lebonyolító befektetési szolgáltató által alkalmazott jutalékkal csökkentett tôzsdei áron. A befektetô részére térítésmentesen rendelkezésre kell bocsátani a jelen Tájékoztatót, az Alap Kezelési Szabályzatának mindenkor hatályos példányát, az Alap féléves és éves jelentését. A jelentésekhez a befektetési jegy tulajdonosok hozzáférhetnek az Alapkezelô és a Forgalmazó honlapján, a Forgalmazási helyeken, az Alapkezelô, és a Letétkezelô irodáiban. A Befektetô jogosult a Törvény szerinti rendszeres és rendkívüli tájékoztatásra. Befektetô jogosult a Törvényben meghatározott egyéb jogok gyakorlására.
a nettó eszközérték számításának szabályai
Az Alap nettó eszközértékét és egy jegyre jutó nettó eszközértékét naponta kell megállapítani és közzétenni. A Letétkezelô az Alap lejáratának napjára (2009. április 2.) érvényes nettó eszközértéket 2009. április 3-án állapítja meg.
8.1. 7.2.
A befektetési jegyek elôállítása
A portfolió értékelés alapja
A Letétkezelô minden munkanapra megállapítja az Alap nettó eszközértékét és egy jegyre jutó nettó eszközértékét. Az Alap T napi nettó eszközértékét a Letétkezelô T+1 banki munkanapon számítja ki. Letétkezelô a T napra kiszámított eszközértéket legkésôbb T+3 banki munkanapon teszi közzé a közzétételi helyeken.
8.2.
Az Alap lejáratának napjára érvényes nettó eszközérték megállapítása
A Letétkezelô az Alap lejáratának napjára (2009. április 02.) érvényes nettó eszközértéket 2009. április 3-án állapítja meg. A Letétkezelô a lejárat napjára érvényes nettó eszközértéket legkésôbb a megállapítás napját követô harmadik banki munkanapon teszi közzé a közzétételi helyeken.
16
17
8.3.
Az Alapot terhelô költségek elszámolása
Az Alap T napi nettó eszközértékének számítása során az Alapot terhelô költségeket T napig kell elszámolni. Így a nettó eszközértékben megjelenik minden T napig felmerült tételes költség, ami a Letétkezelô tudomására jutott, valamint az Alap nettó eszközértéke alapján kalkulált göngyölített költségek T napi értéke.
8.4.
A portfolió elemeinek értékelése
a) Pénzeszközök A folyószámlán lévô eszközök T napig felhalmozott nettó kamata és a T napi záró állomány kerül elszámolásra, majd a tényleges havi zárlat alapján kerül sor az esetleges korrekció elszámolására. Értékpapír-forgalmazónál (úton) lévô pénzeszközök T napra megállapított záró értéke kerül a nettó eszközértékben figyelembe vételre. b) Lekötött betét Az egy évnél rövidebb hátralévô futamidejû fix- és változó kamatozású lekötött betétek esetében a betét összegét a T napig felhalmozott kamatokkal együtt kell figyelembe venni a nettó eszközérték számítása során. Az egy évnél hosszabb hátralévô futamidejû változó kamatozású betétek esetében a betét összegét a T napig felhalmozott kamatokkal együtt kell figyelembe venni a nettó eszközérték számítása során. Az egy évnél hosszabb hátralévô futamidejû fix kamatozású betéteket a lejáratkori tôke és kamat együttes összegének T napra vonatkozó piaci hozamok (az Államadósság Kezelô Központ által naponta közétett elsôdleges forgalmazói árjegyzés közép hozamai, illetve a piaci kamatcsere /SWAP/ ügyletek nyilvánosan elérhetô középhozamai: jelenleg a Bloomberg rendszerben a HFSW1 Index, HFSW2 Index, HFSW3 Index, HFSW4 Index, HFSW5 Index, HFSW6 Index, HFSW7 Index, HFSW8 Index, HFSW9 Index, HFSW10 Index kódok jelölik az irányadó forint SWAP hozamokat, az értékeléshez használt instrumentumok kódja azonban az alap futamideje alatt változhat) alapján T napra diszkontált jelenértékeként kell értékelni. Amennyiben a diszkontáláshoz szükséges hozam nem elérhetô, vagy nem kiszámolható, a betét összegét a T napig felhalmozott kamatokkal kell figyelembe venni. c) Opciók Az alap által vásárolt opciók értékeléséhez az opciókat árazni képes kereskedôk vételi és eladási árfolyamából számított középárfolyamot kell használni, amennyiben azok nem régebbiek, mint 30 nap. Az Alap indulásakor az Alap által vásárolt opciókat árazni képes kereskedô a KBC Bank. Amennyiben nincs 30 napnál frissebb piaci árjegyzés, az opciókat a KBC Bank alternatív elméleti modellek alapján értékeli. A Letétkezelô a nettó eszközérték számítása során minden esetben a KBC Banktól kapott legfrissebb opció értékkel számol.
9.
az Alapot terhelô díjak és költségek tételes felsorolása, számításuk módja
9.1.
Az Alap létrehozásával kapcsolatos költségek Az Alap létrehozásával kapcsolatos költségeket az Alapkezelô vállalja.
9.2.
Az Alap mûködésével kapcsolatos költségek
Az Alap mûködtetésével kapcsolatos költségek közül az Alapkezelô az Alapra alapkezelôi díjat terhel. Az alapkezelôi díj három részbôl tevôdik össze, egy induláskori egyszeri alapkezelôi díjból, egy alapkezelôi átalánydíjból, valamint egy az Alap megszûnésekor felszámítandó egyszeri alapkezelôi díjból. Az induláskori egyszeri alapkezelési díj mértéke az Alap induló saját tôkéjének maximum 6%-a, amely az Alap indulását követô 20 banki munkanapon belül kerül kifizetésre. Az Alapkezelô ettôl a díjtól lefelé eltérhet. Az alapkezelôi átalánydíj évente az Alap induló saját tôkéjének maximum 2%-a. Az Alapkezelô ettôl a díjtól lefelé eltérhet. Az Alapkezelô az átalánydíjat a futamidô alatt folyamatosan terheli az Alapra. A futamidô alatt folyamatosan felszámított átalánydíj minden negyedév utolsó napját követô 5 banki munkanapon belül kerül kifizetésre. Az Alapkezelô az alapkezelôi díjból fizeti a Letétkezelô éves jutalékát, a Forgalmazó és értékesítô helyek jutalékát, az Alvállalkozó díját, a Felügyeleti díjat, valamint a hivatalos megjelentetésekkel, a Befektetôk tájékoztatásával kapcsolatos költségeket és a marketing költségeket. A megszûnéskori egyszeri alapkezelési díj mértéke az Alap induló saját tôkéjének maximum 1%a, amely az Alap futamidejének utolsó napját követô egy (1) napon belül kerül kifizetésre. Az Alapkezelô ettôl a díjtól lefelé eltérhet. Az Alapkezelô ebbôl fedezi az Alap megszûnésével kapcsolatos valamennyi költséget és díjat. A Letétkezelô a nettó eszközérték számításnál minden hosszabb idôszakra vonatkozó elôre kalkulálható költséget lehetôleg idôben elhatárolva, naponta terhel az Alapra.
10.
az Alap megszûnésével, átalakulásával, beolvadásával kapcsolatos rendelkezések Az Alap futamideje 2006. április 3. napjától 2009. április 2. napjáig tart.
10.1.
Az Alap megszûnése
Az Alap a Felügyelet által vezetett nyilvántartásból való törléssel szûnik meg. A Felügyelet az Alapot a Törvény 255. §. a) pontja alapján abban az esetben törli, ha az Alap pozitív saját tôkéjû és az Alapkezelô megszûnési jelentést nyújtott be a Felügyelethez. A törlés, egyben az Alap megszûnésének napja a megszûnési jelentés benyújtását követô nap. Az Alap megszûnésének menetrendje: 2009. április 2: az Alap lejárata 2009. április 3-ig: az Alapkezelô értékesíti az Alap befektetési eszközeit, és a Letétkezelô megállapítja az Alap lejáratának napjára érvényes nettó eszközértéket 2009. április 8-ig: az Alapkezelô megszûnési jelentést készít, és azt benyújtja a Felügyelethez. 2009. április 10-tôl: a Letétkezelô megkezdi a rendelkezésre álló összeg kifizetését a Befektetôknek.
18
19
A rendelkezésre álló összeg az értékesítésbôl befolyt összeg csökkentve az alap tartozásaival és kötelezettségeivel. A Befektetôk befektetési jegyeik névértékének az összes forgalomban lévô befektetési jegy névértékéhez viszonyított arányában részesülnek a rendelkezésre álló összegbôl. 10.1.1. A hozam kifizetése Az Alapkezelô a jelen Kezelési Szabályzat 2.4.1. pontjában meghatározott mértékû hozamot az Alapkezelô a Letétkezelô közremûködésével, a számlavezetôk útján fizeti ki a befektetôk részére. Az Alapkezelô a befektetési jegyek után járó összeget a befektetési jegy tulajdonosának, vagy meghatalmazottjának fizeti ki. A meghatalmazás feltételeire a Tájékoztató 4.7.3. pontja, a jegyzés során meghatalmazottra érvényes feltételek az irányadók. A befektetési jegy tulajdonosának – az ellenkezô bizonyításáig – az Alapkezelô azt tekinti, akinek az értékpapírszámláján a befektetési jegyet a számlavezetô nyilvántartja. A hozam kifizetését a Letétkezelô 2009. április 10-én kezdi meg. A befektetôk részére kifizetendô összeget a kifizetésig a Letétkezelô elkülönített letéti számlán tartja. A Befektetô a hozam kifizetését kérheti: • készpénzkifizetés formájában a forgalmazó, vagy értékesítô hely pénztáránál, • jóváírással a befektetô forgalmazó, vagy értékesítô helynél vezetett ügyfélszámlájára.
10.2.
Az Alap beolvadása
Az Alapkezelô felügyeleti jóváhagyással kezdeményezheti befektetési alap beolvadását. Az Alapkezelô köteles beolvadási tájékoztatót készíteni, és azt nyilvánosságra hozni. A tájékoztatónak tartalmaznia kell: • a beolvadás indokát • a beolvadó alapok befektetési politikáját • nettó eszközértékét • egy jegyre jutó nettó eszközértékét • értékelési szabályokat • a beolvadás határnapját • beolvadás feltételeit • az átváltási névértéket • a befektetési jegy tulajdonosainak teendôit.
10.5.
Az Alapkezelés átadása
Az Alapkezelô az Alapot kizárólag más befektetési alapkezelô részére adhatja át. Ehhez a Felügyelet engedélye szükséges, és a Befektetôket az átadásról tájékoztatni kell a nyilvános közzétételi helyeken.
Az Alapkezelô felszámolása
Ha a befektetési alapkezelô felszámolás alá kerül, annak során a Törvény 259. §-ban foglalt eltérésekkel a csôdeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény szabályait kell értelemszerûen alkalmazni. Az Alapkezelô felszámolójának a bíróság csak a Felügyelet által a Hitelintézetekrôl és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény alapján létrehozott közhasznú társaságot jelölheti ki. Az Alapkezelô által kezelt portfoliókban lévô eszközök nem képezik az Alapkezelô tulajdonát, az Alapkezelô hitelezôinek kielégítésére nem vehetôk igénybe. Az Alapkezelô megszûnik – tevékenységi körének és nevének egyidejû módosításával –, az alapkezelési tevékenység végzésére adott engedély visszavonásával, az Alapkezelô által kezelt alapok kezelésének átadásával.
10.3.
10.4.
10.6.
Az Alapkezelô megszûnése
Az Alapkezelô megszûnik: az alapkezelési tevékenységi engedély visszavonásával, az Alapkezelô felszámolásával. A befektetési alapkezelô felszámolása során a csôdeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról 1991. évi XLIX. törvény szabályait a tôkepiaci törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. Ennek megfelelôen befektetési alapkezelô társaság felszámolójának a bíróság csak a Felügyelet által a Hpt. alapján létrehozott közhasznú társaságot jelölheti ki. A befektetési alapkezelô által kezelt portfoliókban lévô eszközök nem képezik a befektetési alapkezelô tulajdonát, az a befektetési alapkezelô hitelezôinek kielégítésére nem vehetô igénybe. • •
Az Alap átalakulása Budapest, 2006. február 6.
Átalakulásnak minôsül a befektetési alap fajtájának, típusának vagy futamidejének megváltoztatása. Nyilvánosan létrehozott befektetési alap csak az összes befektetô hozzájárulásával alakulhat át zártkörû befektetési alappá. Zártvégû, határozott futamidejû befektetési alap nem alakulhat át zártvégû határozatlan futamidejû befektetési alappá. Az alapkezelô tájékoztatót nyújt be a Felügyeletnek jóváhagyásra az átalakulás indoklásáról, napjáról és feltételeirôl. A Felügyeleti engedély megszerzése után, de az átalakulás napját legalább 30 nappal megelôzôen az alapkezelô a közzétételi helyein közleményben értesíti befektetôit az átalakulás tényérôl. A Felügyelet a befektetôk érdekeinek védelmében, különösen indokolt esetben az átalakulás feltételeit egyedileg is meghatározhatja.
20
