KÉZIKÖNYV a 3. osztályos HÉTSZÍNVIRÁG olvasókönyv és munkafüzet használatához

Burai Lászlóné – dr. Faragó Attiláné

KÉZIKÖNYV

a 3. osztályos HÉTSZÍNVIRÁG olvasókönyv és munkafüzet használatához

hetszinvirag.indd 1

6/10/14 8:51 AM

Szerzők BURAI LÁSZLÓNÉ – DR. FARAGÓ ATTILÁNÉ

Korrektor KUTAS ÉVA

AP–030131 ISBN 978-963-464-715-7

A kiadó a kiadói jogot fenntartja. A kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül sem a teljes mű, sem annak része semmiféle formában nem sokszorosítható. Kiadja az Apáczai Kiadó Kft. 9500 Celldömölk, Széchenyi utca 18. Telefon: 95/525-000, fax: 95/525-014 E-mail: [email protected] Internet: www.apaczai.hu Felelős kiadó: Esztergályos Jenő ügyvezető igazgató

Nyomdai előkészítés Széll Ildikó

Terjedelem: 7,73 A/5 ív Tömeg: 160 g

hetszinvirag.indd 2

6/10/14 8:51 AM

Kézikönyv a 3. osztályos Hétszínvirág olvasókönyv és munkafüzet használatához

Előszó Ezzel a kézikönyvvel az Apáczai Kiadó azokat a pedagógusokat szeretné segíteni, akik a Hétszínvirág olvasókönyvből és munkafüzetből tanítanak. E taneszközök megújultak. Szerkezeti felépítésük alapvetően nem változott, de tartalmuk korszerűsödött, és megfelel a 17/2004. OM számú, az Apáczai Kerettantervcsaládról szóló rendeletnek. A taneszközök felépítésének bemutatásával, az anyanyelvi nevelés feladatainak meghatározásával, a tanterv fejlesztési követelményeinek felsorolásával, a különböző óratípusok felépítési javaslataival szeretnénk egy kis elméleti, módszertani segítséget nyújtani kollégáinknak az éves és a mindennapi felkészüléshez. Az óraleírásokat ötletadónak szántuk. Megvalósításuk során természetesen mindenki a saját egyéniségének és osztálya összetételének, adottságainak megfelelően megváltoztathatja azokat. Az Ötlettárban beszédművelő gyakorlatokkal, olvasásgyakorlási módokkal, szólás- és közmondásgyűjteménnyel, a tanórákon felhasználható, illetve a tanulóknak ajánlható bibliográfiával, az olvasóvá nevelés néhány eszközével, a 2. osztályos kézikönyvben megkezdett írói

arcképcsarnok folytatásaként az olvasókönyvben szereplő írók, költők képével, rövid életrajzával találkozhatnak. A felsoroltak a tanulók motiválásához, az órák színesebbé tételéhez, a sokoldalú szemléltetéshez járulnak hozzá. A kézikönyv végén található tanmenetjavaslat neve is mutatja, hogy csak egyfajta ajánlás a 3. osztályos tananyag feldolgozására. Tehát nem kötelező előírás, rugalmasan lehet használni az adott tanulócsoport ismeretében. A témák megkezdése előtt ajánlatos áttekinteni, eldönteni, hogy mely szövegeket kívánjuk feldolgozni, melyikre hány órát szánunk, illetve milyen legyen a gyakorlóórák aránya. A tervezéskor figyelmükbe ajánljuk az Eszterlánc és a Szövegértést fejlesztő gyakorlatok c. kiadványokat, amelyek a képességfejlesztésben nyújtanak segítséget és differenciáltan is alkalmazhatók. Bízunk abban, hogy az átdolgozott kézikönyv minden kollégánknak hasznos segítséget nyújt mindennapi munkájához 2008. július A szerzők és a szerkesztő

3

hetszinvirag.indd 3

6/13/12 9:37 AM


„Minden nemzetnek fő kincse a nyelve, bármit elveszthet, visszaszerezheti, de ha nyelvét elveszti, Isten se adja vissza többé.” (Gárdonyi Géza)

Az olvasástanítás feladatai Az anyanyelvtanítás fontosságát át kell éreznie minden magyar pedagógusnak. Feszültségekkel, ellentmondásokkal teli világunkban sok negatív hatás is éri a tanulókat, ezért az olvasás nyújtotta minden lehetőséget ki kell használni a jellemnevelésben. Csak ez a szemléletmód vezethet az eredményes személyiségformáláshoz, amelynek során a tanulók az olvasást szerető, értő emberekké válnak. Az általános iskola első két évfolyamában a családból és az óvodából hozott ismeretek tervszerű továbbfejlesztése, bővítése, rendszerezése valósul meg. Ezt a folyamatot a harmadik osztályban is tovább kell építeni, szélesíteni. Első osztálytól fontos szerepet szánunk a beszédfejlesztésnek, amely minden olvasásórát át- meg átsző. A különböző képességek fejlesztéséhez és a nevelési feladatok megvalósításához az olvasástanítás számos lehetőséget teremt. Az olvasási tudás segítségével az elemzés során feltárjuk a szövegek szépségét, igazságát, az ítélőképesség fejlesztésével pedig a tanulságok megértésére, elfogadására nevelünk. A szemelvények gazdagon tárják a tanulók elé a példákat egymás segítésére, megbecsülésére, illemtudó viselkedésre, a természet, a környezet védelmére, szeretetére, történelmi elődeink helytállására, önfeláldozására, hazaszeretetére, népkultúránk gyöngyszemeinek megismerésére. Az ezernyi

szépséget megrajzoló irodalmi alkotások a jellemformálás legjobb segítőtársai. Az önálló tanulásra való szoktatás súlyponti kérdés harmadik osztályban. A memoritereken kívül fokozatosan próbálkozni kell az önálló tartalmi felidézéssel is, nemcsak mesék, elbeszélések, hanem ismeretközlő szövegek esetében is. Mindenkor hasznos segítséget nyújt a közösen, majd később önállóan alkotott vázlat. Az alkalmankénti önálló szövegfeldolgozás is a tankönyv önálló használatára nevel. A fokozatosság alapelve az önállóságra nevelésben is nagyon fontos. A tanulók önállósága akkor igazán értékes, ha munkaszeretettel és tudatos fegyelemmel párosul. Nagyon fontos, hogy az otthonra adott írásbeli feladatok mellett a szóbelieket is rendszeresen, következetesen számon kérjük, ellenőrizzük. Elengedhetetlen a folyamatos értékelés, amely az olvasástanulás minden területére terjedjen ki. Az értékelés során először mindig a pozitívumokat emeljük ki, majd mutassunk rá arra, ami javítandó vagy hibás! Minden esetben tapintatosan járjunk el! Az önismeret fejlesztése érdekében gyakran végeztessünk a tanulókkal önértékelést is! A tervszerű, folyamatos ellenőrzéssel, értékeléssel biztosítjuk leginkább a fejlődés egyenletességét.

4

hetszinvirag.indd 4

6/13/12 9:37 AM


Az APÁCZAI KERETTANTERVCSALÁD tartalma és követelményrendszere Alapelvek, célok Az általános iskola kezdő szakaszában az anyanyelv és irodalom tanulása alapvetően két célt szolgál. A fejlesztés részint az anyanyelvi kultúra, részint pedig az irodalmi műveltség alapozására irányul. Az anyanyelvi nevelés elsődleges feladata a szóbeli és az írásbeli kommunikáció eszközi használatának elsajátíttatásához szükséges alapvető képességek intenzív fejlesztése, új nyelvhasználati módok tanítása, illetve a nyelvhasználat változatos tanulói tevékenységekre épülő, folyamatos gyakoroltatása. A tanulási tartalmak feldolgozása kedvező feltételeket teremt anyanyelvi örökségünk ápolásához, hagyományozásához, a különféle kommunikációs helyzetekben való aktív részvétel gyakorlásához, valamint az önálló tanulás és önművelés képesség- és szokásbeli alapjainak megerősítéséhez. A kisiskolások az iskolai tanulmányaik megkezdésekor – általában – birtokolják és használják anyanyelvüket. Az első iskolai években mégsem az elméleti rendszerezés a tanító kiemelt feladata, hanem a változatos és egyre emeltebb igényekkel fellépő gyakoroltatás a különféle nyelvhasználati tevékenységekben, különös tekintettel a szókincs gazdagságának és felhasználási lehetőségeinek felfedeztetésére, a játékos, önkifejező gyakorlatok ösztönzésére. E tanulás tapasztalataira – mint szilárd alapra – épülhet majd rá a továbbiakban a nyelvi rendszer fogalmi megközelítésének folyamata és az anyanyelv tudatos, kulturált használata. Az irodalmi nevelés a befogadói magatartást fejleszti. Elsődleges feladata az irodalom, az olvasás megszerettetése, az olvasási kedv megerősítése és szokássá alakítása. Az irodalmi műveltség megalapozásához kisiskolás korban a szövegolvasáshoz és gyakorláshoz kapcsolódó szövegelemző és értelmező feladatok megoldása, a szövegről való együttgondolkodás, egymás olvasatának megismerése, valamint az elemi irodalmi ismeretekkel kapcsolatos tapasztalatszerzés, az esztétikai, erkölcsi és valóságértékek felfedezése, érzelmileg is megalapozott befogadása nyit utat. A különféle nyelvhasználati tevékenységekhez kapcsolódó feladatmegoldások kedvező feltételeket teremtenek az önálló tanulás képességeinek célirányos fejlesztéséhez, az ismeretfeldolgozás kulturális technikáinak megismeréséhez és gyakorlásához.

A fejlesztés területei Beszédkészség, szóbeli szövegalkotás és megértés: megalapozza a társas együttműködés nyelvi képességeit és a kulturált nyelvi magatartást. Olvasás-szövegértés; elemi ismeretek az irodalomról: az olvasás jelrendszerének elsajátításával és az olvasástechnika eszközzé fejlesztésével feltételt teremt az írott szövegek tartalmának önálló megértéséhez. A szövegek értelmezésével felkészít a lényeg megértésére, a mélyebb tartalmi rétegek felfogására. Az olvasmányok tartalmi és formai vizsgálata fejleszti a tanulók ítélőképességét, erkölcsi és esztétikai értékek iránti fogékonyságát. Lehetőséget teremt elemi irodalmi ismeretekkel kapcsolatos tapasztalatok szerzésére, irodalmi kifejezésformák, stílusbeli és szerkezeti sajátosságok felfedezésére, a magyar nyelv és a magyar kultúra érzelmi átélésére, az olvasás megszerettetésére. Az önálló tanulás képességének fejlesztése: feladata az olvasás-szövegértés képességének fejlesztésébe ágyazva a megismerő képességek intenzív fejlesztése, tanulási szokások és technikák tanulása, a könyvtárhasználat helyes módjának, az információszerzés lehetőségeinek megismerése, helyes szokásainak elsajátíttatása. Írás-helyesírás: lényege az írástechnikának a tanulást és az írásos önkifejezést kiszolgáló eszközzé fejlesztése a helyesség, az olvashatóság és a rendezettség igényével. Írásbeli szövegek alkotása: a tanulók elsajátítják az írásbeli anyanyelvhasználat normáihoz igazodó szövegalkotás alapjait. Bátorítást kap a képzelet, az egyéni stílus kipróbálása, az önkifejezés megtapasztalása különféle szövegformákban. Ismeretek szerzése az anyanyelvről: hogy a tapasztalati megalapozottságú, elemi szintű grammatikai ismeretek szerzésével megkezdődhessen a tudatos nyelvszemlélet kialakulásának folyamata. Fejlődésnek indul a nyelvi kifejezésre irányuló figyelem, az önértékelő képesség és az igényes nyelvhasználatra való törekvés.

5

hetszinvirag.indd 5

6/13/12 9:37 AM


A változat 8 óra/hét

B változat 7,5 óra/hét

1. Beszédkészség, szóbeli szövegalkotás és a megértés fejlesztése

15 óra

13 óra

2. Az olvasás-szövegértés, elemi ismeretek az irodalomról Szövegfeldolgozás. Olvasásgyakorlás. Az önálló tanulás képességének fejlesztése.

35 óra 66 óra 18 óra

30 óra 63 óra 16 óra

3. Írás, íráshasználat Az írástechnika fejlesztése. Az írás eszközi használatának gyakorlása.

14 óra 16 óra

14 óra 15 óra

4. Írásbeli szövegek alkotása Fogalmazási alapismeretek. Szövegalkotási gyakorlatok.

12 óra 20 óra

12 óra 20 óra

5. Ismeretek az anyanyelvről Nyelvtani és nyelvhelyességi ismeretek tudatosítása és alkalmazása. Helyesírási szabályismeret és alkalmazás.

30 óra 56 óra

26 óra 54,5 óra

6. Ismétlések, rendszerező összefoglalások, felmérések a tanév során

14 óra

14 óra

ÖSSZESEN

296 óra

277,5 óra

Témakörök

A heti óraszám javasolt felosztása: A B változat olvasás: 3,5/4* 3/3,5* (A * félévenként váltó óraszámot jelöl.) Fejlesztési feladatok – A beszéd tartalmának, hangzásának, stílusának és kifejezőerejének egymással összefüggő fejlesztése. – Az olvasás és az írás készségeinek eszközszintre emelése. E tevékenységekben a kitartás és a folyamatjellegű gyakorlás ösztönzése. – A szövegelemzésben való jártasság elmélyítésével a szövegértés színvonalának emelése és az irodalmi értékek iránti fogékonyság erősítése.

– Az olvasmányok tartalmához kapcsolódva a nemzeti kultúra megismerése és a hagyományok ápolása iránti nyitottság ösztönzése, a nemzettudat alapozása. – Új ismeretfeldolgozási technikák tanítása. – Az önkifejezés iránti igény erősítése, különféle formáinak és lehetőségeinek megismertetése, megvalósításának támogatása. – A tanulók önállóságának növelése: a feladatvégzésben; az információszerzésben és -felhasználásban.

6

hetszinvirag.indd 6

6/13/12 9:37 AM


Témakörök, tartalmak

Tanulói tevékenységek

1. Beszédkészség, szóbeli szövegalkotás és a megértés fejlesztése

A beszédlégzés, a helyes kiejtés és a mondatfonetikai eszközök alkalmazásának gyakorlása kommunikációs helyzetekben. Szólások, közmondások, a hangzó beszéd, az olvasott szövegek értelmezésekor szavak jelentésének, stílusértékének megfigyelése. A tapasztalatok felhasználása szövegalkotáskor és beszélgetés közben. Felolvasáskor, szövegmondáskor nonverbális eszközök értelemszerű használata a kifejezés segítésében. Páros és csoportos beszélgetések a gyerekek élethelyzeteiből vett témákról. Vélemény kulturált megfogalmazása. Figyelem a beszélgetőtársra. Az üzenet lényegének és érzelmi hátterének megfigyelése, értékelése. Értelmező versmondás.

Kiegészítő anyag 2. Olvasás-szövegértés, elemi ismeretek az irodalomról Szövegfeldolgozás. Prózai művek, versek, népköltészeti alkotások a hazai és a külföldi szépirodalomból. Történelmi tárgyú olvasmányok. Néphagyományokat feldolgozó, nemzeti ünnepeket, jelképeket, a természetet és a társadalom életét bemutató írások. Hétköznapi szövegek. – Emberismeret – Népköltészet és műköltészet

A segítségkérés és -adás jellemzőinek megfigyelése és használata a gyakorlatban szituációs játékokban. Üzenetek tartalmának pontos közvetítése. Játékszabályok értelmezése, elmondása, a játék megszervezése. Szövegek megismerése önálló, csendes olvasással. Beszélgetés a szövegről. Drámás megközelítéssel a beleélés fokozása. A szöveghez kapcsolódó szövegelemző feladatokkal a szövegértés, -értelmezés gyakorlása. Az események sorrendjének, a mesélő személyének megállapítása. Az olvasmányok szerkezeti jellemzőinek vizsgálata.

Dramatikus játékok – Műélvezet, átélés, belefeledkezés.

Lényegkiemelés, vázlatkészítés. A szereplők tulajdonságainak értékelése. Érzelmek kifejezésének megfigyelése. Véleményalkotás cselekedetekről, helyzetekről, magatartásról. Jellegzetes irodalmi témák (emberi kapcsolatok, hazaszeretet, barátság, szeretet, segítőkészség) megfigyelése, értékelése. Mesékre jellemző kezdő és befejező fordulatok, szókapcsolatok, ismétlődő motívumok megfigyelése. Tapasztalatszerzés versekből művészi eszközökről (ritmus, rím, hasonlat, refrén). Hasonlóságok és különbségek felfedezése különféle irodalmi közlésformákban. Ritmus-, mozgás- és beszédgyakorlatokkal kombinált koncentrációs és memóriafejlesztő gyakorlatok. Beleélő játékok: játék a tárggyal, tárgyak, személyek, más élőlények megjelenítése. Szövegek dramatizálása, megjelenítése. Egyéni és csoportos improvizációk. Gyermekversek előadása ritmus- és mozgásváltással. A produkciók megbeszélése. Olvasmányok szövegének reprodukálása, illusztrálása rajzzal, zenével, képzőművészeti alkotással.

7

hetszinvirag.indd 7

6/13/12 9:37 AM


Témakörök, tartalmak Olvasásgyakorlás. Az önálló tanulás képességének fejlesztése.

– Könyv- és könyvtárismeret – Gyakorlatok a könyvtárban – Prózai szöveg- és verstanulási technikák

Tanulói tevékenységek Műsorok összeállítása és előadása nemzeti és családi ünnepekre. Folyamatosságra és pontosságra figyelő felolvasási tréningek. A szöveget értelmező felolvasás felkészülés után, a mondatfonetikai eszközök használatával. A nagyobb terjedelmű szövegek olvasását elősegítő értelmező olvasás tanulói és tanítói kérdések megválaszolásával. Egyszerű szerkezetű ifjúsági regény elolvasása a tanító irányításával. Tájékozódás a szövegben. A szövegből kiemelt tények, információk felhasználása új összefüggésben, más feladathelyzetben. Kutatómunka az olvasmányok szerzőjének, eseményeinek, szereplőinek mélyebb megismeréséhez. Ismeretszerzési technikák tanulása: adatgyűjtés, elrendezés, feljegyzések készítése és felhasználása szóbeli beszámolóhoz. Lexikonok, szótárak használata feladatmegoldáshoz. Olvasmánytartalmak szűkítő és bővítő elmondása. Beszámolók pl.: kutató-, gyűjtőmunkáról több összefüggő mondattal. A könyvtár tereinek, elrendezésének, rendszerének megfigyelése. Könyvek csoportosítása, keresése, kiválasztása adott szempontok szerint. Könyvek adatainak ismertetése. Szépirodalmi és ismeretterjesztő alkotások megkülönböztetése a téma és a tartalomjegyzék alapján. Memoriterek tanulása: Mondókák, sorolók, találós kérdések, népdalok; Vörösmarty Mihály: Szózat (legalább az 1–2. vsz.); Petőfi Sándor: A füstbement terv; Weöres Sándor: Éren-nádon; Gárdonyi Géza: Éjjel a Tiszán; József Attila: Betlehemi királyok; 5-8 soros prózai szövegek történelmi olvasmányokból.

A továbbfejlesztés alapjai – A tanuló értelmesen, érthetően mondja el gondolatait. Bekapcsolódik a csoportos beszélgetésekbe. Figyel beszélgetőtársaira. – Az egyszerű szerkezetű mesék, elbeszélések tartalmát helyes időrendben, több összefüggő mondattal mondja el. – Megnevezi olvasmányai szerzőjét, szereplőit és tulajdonságaikat. Magyarázza cselekedeteiket. Az olvasmányok témájával kapcsolatban kérdéseket fogalmaz, illetve az ilyen kérdésekre választ tud adni. – Tanítója segítségével felismeri az olvasottak lényegét. A szövegrészekhez vázlatpontot fogalmaz. – Konkrét esetekben felismer mesére jellemző fordulatokat, szókapcsolatokat, mesejellemzőket. – Fél-egy oldal terjedelmű, életkorának megfelelő témájú és szövegnehézségű olvasmányt néma olvasás útján megért. Megoldja a megértést vizsgáló ismert típusú szövegelemző feladatokat.

– Ismert tartalmú szöveget folyamatosan, kifejezően olvas fel felkészülés után. Felolvasása értelmező, az írásjelek szerint tagolt. Hanglejtése és tempója élő beszédéhez közelítő. – Szöveghűen, jól érthetően mondja el a memoritereket. Kapcsolatot tart a hallgatósággal. – Feladatainak megoldásakor szükség szerint használ lexikont, szótárt. – Eligazodik az iskola könyvtárában. Röviden ismertet egy általa olvasott könyvet, újságcikket vagy érdekesnek talált ismeretterjesztő filmet. – Szívesen vesz részt a közös tevékenységekben. A közös produkciókban segítő, együttműködő attitűd és a szabályokhoz igazodásra való törekvés jellemzi. – A könyvtárban egyszerű kutatási feladatokat elvégez, tapasztalatairól beszámol.

8

hetszinvirag.indd 8

6/13/12 9:37 AM


A 3. osztályos taneszközökről A Hétszínvirág olvasókönyv

Felépítése Az olvasókönyv hét fejezetből áll, mindegyik elején a fejezet tartalmára utaló mottóval. A sokoldalú képes ségfejlesztést szolgálják a benne található szépirodalmi, ismeretközlő és mindennapi szövegek. Az olvasmányok tartalmilag logikusan kapcsolódnak egymáshoz. Terje delemben és nehézségben a fokozatosság elvét követik. A próza és a vers megfelelő arányban fordul elő, főként magyar szerzőktől. A szövegelemzés műveletei, a kü lönböző típusú szövegfeldolgozási algoritmusok jól gyakoroltathatók, az olvasás technikája fejleszthető az olvasmányok feldolgozása során. Ehhez részben segít séget nyújtanak az olvasmányok utáni Kérdések, fela datok is, amelyek nem helyettesítik, csak kiegészítik a munkafüzet feladatait. Több helyen Illemtanoda címmel alapvető illem szabályok segítik a tanulókat a helyes viselkedési szoká-sok megtanulásában. A Könyvajánló olyan irodalmi műveket javasol elolvasásra, amelyekből részletek olvashatók a könyvben, illetve a tanulók életkori sajátosságainak megfelelő olvasnivalót kínál. Hallottad-e, Tudod-e, mit jelent? címmel kiegészítő ismeretek szerepelnek bizonyos olvasmányok után. Az illusztrációk, a művészi reprodukciók, a fényképek a szemléletességet és a mondanivaló kiemelését szolgálják, többnyire feladatokon keresztül. Fejezetei „Gyertek elő irka, táska…” Ráhangolja a tanulókat az iskolai életre. Bemutatja a múltat és a jelent. Fejleszti a közösségi érzést. „Volt egyszer, hol nem volt…” Megismerteti a népművészet műfajait, a mesefajtákat, azok jellemzőit. Lehetőséget ad a nép- és műköltészeti alkotások összehasonlítására. Szórakoztatva nevel. „Együtt lenni jó” Az érzelmi nevelésre fekteti a hangsúlyt. A szeretet, a megbecsülés, az összetartozás, egymás segítésének fontossága jelenik meg szövegeiben, amelyeknek fő témaköre a család. „Száll a madár, ágrul ágra…” Célja a hazaszeretetre nevelés, a nemzeti identitástudat kialakítása és a történelem iránti érdeklődés felkeltése népünk múltjának megismerésén keresztül, mondafüzér segítségével.

„Éren-nádon…” Főként ismeretterjesztő művekkel a természet megismerésére, szeretetére és védelmére nevel. „Én szeretek minden ünnepet” Hagyományápolásra, a nemzeti és családi ünnepek fontosságára hívja fel a figyelmet. „Jó a játék kinn a téren” A szabadidő tartalmas eltöltésére ad ötleteket. Be pillanthatnak a tanulók más népek gyermekeinek életébe, és olvasnivalót is kínál a nyári szünidőre.

A Hétszínvirág munkafüzet Az olvasmányok értelmezésében, elemzésében nyújt segítséget a könyvhöz szervesen hozzá tartozó munkafüzet. A tanmenetben feldolgozásra javasolt olvasmányok legtöbbjéhez készült feladatsor, valamint mintát ad gyakorlóóra tervezéséhez is. A fejezeteket összefoglaló oldalakkal zárja. A feladatok megoldhatók frontális, egyéni, páros és csoportmunkával is. A munkafüzet feladatai a kompetenciaalapú fejlesztést szolgálják: – az analizáló-szintetizáló képességet a szövegek tartalmi és formai elemzése; a szöveg rétegeinek a vizsgálata, kibontása; a mondanivaló, az írói üzenet megfogalmazása, történettérkép készítése – a megfigyelőképességet a szereplők, helyszín, idő megállapítása; a szereplők tulajdonságai cselekedeteik tükrében, jellemfejlődésük; az illusztráció kapcsolata a szöveggel – a lényegkiemelőképességet a főbb események meg fogalmazása; a vázlat; a mondanivaló megfogalmazása; a tartalom felidézése, kérdések megválaszolása; mon datok kiegészítése, -befejezése – a logikus gondolkodás képességét az ok-okozati összefüggések megkeresése; az előzmény-következmény feltárása; az események sorba rendezése; következtetések levonása; igaz-hamis állítások; találós kérdések, rejtvények – a problémamegoldó képességet a szövegbeli helyzetek levetítése az olvasóra; történetek továbbgondolása; a cselekmény egy ponton való megváltoztatása – a kommunikációs képességet a vitákban, beszél getésekben való részvétel, kérdések megfogalmazása; szituációs és dramatikus játékok

9

hetszinvirag.indd 9

6/13/12 9:37 AM


– a rendszerezőképességet az egyes szövegek és az egyes fejezetek összefoglalása; táblázatok kitöltése; összehasonlítások, visszautalások; ötsoros írása az adott olvasmányhoz – az ismeretszerző képességet adott szövegek ön álló megismerése, a kapcsolódó feladatsor önálló megoldása – az asszociációs képességet a különböző szempontú elképzelések (helyszín, szereplők, körülmények); tör ténetmondás más szereplő nevében; fürtábrák készítése; ötletbörze Érdekes, irodalmi értékű szövegeivel, változatos szövegfeldolgozási módszereivel alkalmas az olvasóvá nevelésre, a tanulók sokoldalú személyiségformálására.

Az Eszterlánc gyakorló olvasókönyvről Kiegészítő szerepet tölt be a Hétszínvirág olvasókönyv mellett. A mű szerkezete logikusan illeszkedik a tankönyv témáihoz, és megfelel a tantervi követelményeknek. Alkalmas a tanulók differenciált fejlesztésére, egyéni érdeklődésük kielégítésére. A legkülönbözőbb fejlettségi szinten álló tanulók is találnak maguknak olvasni, és feldolgoznivalót. Igényes és hiteles szövegek, főként magyar írók művei szerepelnek benne. E taneszköz egyben a munkafüzet funkcióját is betölti, mert a szövegek után közvetlenül megtalálhatók a feldolgozást segítő feladatok. A könyv eredetileg az önálló szövegfeldolgozás fejlesztésére készült, de az átdolgozás során kiegészült az olvasástechnika fejlesztését is szorgalmazó feladatokkal. Jól elkülönül benne a szépirodalmi és az ismeretterjesztő szövegek feldolgozásának algoritmusa. Ezzel is az önálló tanulásra készíti fel a tanulókat. Érdekes, irodalmi értékű szövegeivel, változatos szövegfeldolgozási módszereivel alkalmas az olvasóvá nevelésre, a tanulók sokoldalú személyiségformálására.

A Szövegértést fejlesztő gyakorlatok című kiadványról

Rövid terjedelmű szövegei alkalmassá teszik a szövegértő képesség differenciált fejlesztésére, a tanulás technikájának megismerésére. Az olvasókönyvektől eltérően csak ismeretterjesztő és mindennapi szövegeket tartalmaz. Főként önálló munkáltatásra készült, de az újonnan belépő feladattípusok magyarázata, illetve eleinte közös megoldása ajánlott.

Interaktív tananyag digitális táblához Reméljük, hogy hamarosan sok iskolában elérhető lesz az interaktív tábla. Ennek nagy előnye, hogy a tanulók is gyorsan és könnyen el tudják sajátítani a kezelését, működtetését. Annak érdekében, hogy kollégáink ezt a hasznos eszközt minél hamarabb használni tudják, a kiadó elkészített a HÉTSZÍNVIRÁG olvasókönyvhöz is egy interaktív CD-t, amelyen harminc tankönyvi szöveghez találhatók változatos feladatok. Nagy részükhöz megoldás is társul, tehát ellenőrizhető az elvégzett munka. Ahol nem jelennek meg a kis piktogramok a feladat bal oldalán, ott a tanító kezében van az ellenőrző szerep. Mivel az irodalmi műveknek annyi olvasata van, ahányan olvassák, ezért többféle jó feladatmegoldás is lehet. Bízunk abban, hogy ezek mintájára a kollégák is kedvet kapnak feladatok készítéséhez. A CD-n a feladatsorokon kívül egyes olvasmányok részletei is olvashatók és kivetíthetők. Ezeken is tudnak munkálkodni a tanulók, tanítói segédlettel. Emellett jónéhány vers, verses mese meg is hallgatható a CD-ről, művészi tolmácsolásban. A szövegelemzés műveleteiről általában 1. A szövegtartalom befogadásának előkészítése Mélységét és milyenségét a feldolgozandó tananyag szabja meg. Sok új ismeretet tartalmazó szöveg hosszabb és tematikusabb előkészítést igényel. Ha gyűjtő-, kutatómunkával bíztuk meg a tanulókat, kezdjük ennek meghallgatásával a munkát! Szépirodalmi művek megközelítésében a társművészeti alkotások bemutatása is segíthet. Esetenként kulcsszavak, fogalmak tisztázása is szük séges (ez nem jelent rendszeres előzetes szómagya rázatot). Szükség esetén, nehezebb műveknél, technikai elő készítést is végezhetünk. Itt szerepelhet az óra célkitűzése is. 2. A cím értelmezése Abban az esetben végezzük itt, ha előfeltevéseket teszünk a szöveg tartalmával kapcsolatosan. Ez sokkal mélyebben előkészítheti a szöveget, mint az előzetes szómagyarázat. Egyébként a későbbiekben a feldolgozás során ér telmezzük a címet. Vizsgálata vagy új cím megfogal mazása megvilágítja a tanulók előtt a címadás funkcióját, előkészíti az írásbeli szövegalkotás egyik részműveletét.

10

hetszinvirag.indd 10

6/13/12 9:37 AM


3. A szöveg megismerése A tanulók a szövegekkel többféle módon ismerkedhetnek meg: – bemutató olvasással (tanítói, esetleg jól olvasó ta nulói) – önálló néma olvasással. A tanítói bemutatást indokolja a nehezebb szövegtar talom, terjedelem vagy a mű érzelmi, esztétikai ha tásának érzékeltetése. (pl. A csaló, A szánkó…) A ver set mindig a nevelőnek kell bemutatnia. A tanítónak nincs joga elvenni azt a plusz érzelmet, értelmet a gyermekektől, amellyel felnőtt létére felkészültsége, tehetsége folytán rendelkezik. A szépirodalmi művek értelmi-érzelmi hatása utólag semmi mással nem pó tolható. Az így szerzett első benyomások meghatározó olvasási élmények. A tanulóknak első alkalommal egy egész szöveget kell megismerniük. Ez azonban nem jelenti az azonnali teljes megértést, ezt a szövegelemzés biztosítja. A néma olvasás célja az önálló megismerés, megértés. Ez a képesség csak valóságos értelmező tevékenységgel fejleszthető, amely gyakorlással alakul ki. Mindenkor arra törekszünk, hogy a tanulók önálló megismeréssel jussanak el a globális felfogásig, mert az eredeti élmények fokozzák az olvasási kedvet. 4. Beszélgetés az olvasottakról A szövegmegismerés után először spontán módon reagálhatnak a tanulók a hallottakra vagy olvasottakra. Ezek a megnyilatkozások jól hasznosíthatók a beszédfejlesztésben. Az irodalmi szövegek olvasása után érzelmileg gazdag és őszinte beszélgetés alakulhat ki, amelyben megmutatkozik a tanulók személyisége; viszonyuk, állásfoglalásuk társaik véleménye alapján tovább mélyül, finomodik. A tanító is mondja el saját gondolatait, érzéseit, amely sok szempontból minta lehet a gyerek számára. (pl. A paca, A századik könyv, Batyu…) Előzetes megfigyelési szemponthoz akkor kötjük a tanulók megnyilatkozásait, ha mindjárt a lényegre, a mondanivalóra akarjuk a figyelmüket ráirányítani. 5. Szövegtagolás Az olvasmánytárgyalás egyik legfontosabb művelete a gondolategységek elemzése, mert a részek feldolgozá sával jutnak el a tanulók a szöveg teljes tartalmának, mondanivalójának megértéséhez. Ez a tanítótól alapos felkészülést igényel. A szövegelemzés műveletei: szövegtagolás, -értelme zés, összefüggések keresése, információk, tények, adatok kiemelése, kérdések megfogalmazása, nyelvi esz közök megfigyelése, véleményalkotás, állásfoglalás.

A vázlatkészítés fejleszti a tanulók lényeglátását. A szövegtagolás és lényegkiemelés műveletének rend szeres tréningje teremt alapot az önálló vázlatkészítéshez. A vázlatpontok egyre tömörebb megfogalmazása elvezet a jegyzetkészítéshez, amely az önálló tanulás alapja. Világos szerkezetű műveket válasszunk váz latkészítésre! Amennyiben a mű szerkezete egyszerű, egy ese ménymozzanatból áll vagy kevés információt tartalmaz, akkor globális úton dolgozzuk fel! Ebben az esetben többször áttekintjük a teljes szöveget, de mindig más és más szempont szerint (pl. szereplők, helyszín, idő; esemény; szereplők jelleme; nyelvi, stilisztikai eszközök…). 6. Szintetizálás Tartalmi összefoglalást, a mű alapgondolatának meg fogalmazását jelenti. Emeljük ki a legfontosabb ese ményeket logikai rendben, illetve a tanulók mondják el véleményüket, fogalmazzák meg a tanulságot, a mű „üzenetét”! Amennyiben lehetőség kínálkozik rá, aktualizáljuk az olvasottakat! Végeztessünk utólagos rögzítő olvasást új szempont szerint! Időt takarítunk meg, ha válogató olvasással emeljük ki a lényeges gondolatokat. Szövegelemző modellek Napjainkban három alapformája él: 1. Részenkénti szövegfeldolgozás a) Hagyományos – azokat a szövegeket, amelyek szerkezeti egységei jól elkülönülnek egymástól – az egész szövegből indulunk ki, de kisebb egy ségenként dolgozzuk fel – részegységek elemzését részcélkitűzés indítja el, amelynek szempontja jól megfogalmazott és megegyez hető legyen; részösszefoglalás zárja le – alaposan végiggondolt tanítói kérdések alapján értelmezzük a szöveget, de beleszőjük a tanulók számára ismeretlen kifejezések és a mélyebb gondolati tartalmak magyarázatát – gondos, sokoldalú szintetizálást igényel; újraolva sáskor alkalmazzunk változatos olvasási módokat b) Szakaszos – komplex eljárás a szövegek értelmezésére, amellyel irányítjuk az olvasás és a gondolkodás folyamatát – olyan szövegeknél alkalmazzuk, amelyeknél vá lasztási lehetőség nyílik adott szakaszok végén a történet többféle folytatására 11


6/13/12 9:37 AM


– arra késztetjük a tanulókat, hogy a már olvasottak birtokában következtessenek a várható fordulatokra, fogalmazzanak meg előfeltevéseket – a „jóslatokat” mindig vessék össze az olvasottakkal – elvégeztetjük az ily módon megismert szöveggel kapcsolatos sokrétű elemző feladatokat – fontos a szöveg újbóli összefüggő felolvasása

Felépítési javaslat a különböző óratípusokhoz A tananyag feldolgozása során különböző óratípusokat alkalmazunk attól függően, hogy milyen feladatokat kívánunk megvalósítani: A) Új ismeretet feldolgozó óra B) Gyakorlóóra C) Rendszerező, összefoglaló óra

2. Globális szövegfeldolgozás – olyan szövegeknél alkalmazzuk, amelyek nem tago lódnak részekre – egyetlen eseménymozzanatból állnak – az élmény egysége, pillanatnyisága hat – a költeményeket mindig ezzel a modellel elemezzük – a szöveget többször áttekintjük más-más szem pontok alapján, és fokozatosan haladunk a szöveg egyre mélyebb rétegei felé – gyengébbek nehezen tájékozódnak az egész szöveg ben, ezért gyakran alkalmazzunk differenciálást

A) Új ismeretet feldolgozó óra Ezeken az órákon szövegelemzést végzünk, melynek feladatai: – a szövegből tanulás előkészítése, – az önálló ismeretszerzés, önművelés alapozása, – a művek értelmezése, – olvasóvá nevelés.

3. A drámapedagógia módszereinek alkalmazása Sajátos eszköz a tanítás-tanulás folyamatában és a személyiség fejlesztésében. A szövegtartalom élményszerű átélésével támogatjuk a megértést. Új szemléletmódot kíván, ahol a középpontban nem a tananyag és a tanító, hanem a gyermek áll. A szövegfeldolgozásban három fajtáját alkalmazzuk: – irodalmi művekre épülő szerepjátékok – a társas érintkezéssel kapcsolatos szerepjátékok – szabályjátékok Szövegfeldolgozás RJR-modellel RJR: Ráhangolódás – Jelentésteremtés – Reflektálás Ezzel az eljárással a tanulók kritikai, elemző munkát végeznek, megdolgoznak a jelentésért. Leghatékonyabb csoportmunka alkalmazásával. – A ráhangolódás szakaszában a tanulók a feladatok segítségével mozgósítják a témáról korábban szerzett ismereteiket, illetve feleleveníthetik azokat, amelyekhez az új téma kapcsolható. – A jelentésteremtés fázisában megismerkednek az új információkkal és gondolatokkal. Az új információk a megértési folyamat során beépülnek a rendszerbe. – Reflektáláskor megszilárdulnak az újonnan tanult ismeretek, a tanulók saját nyelvükön fogalmazzák meg az új gondolatokat. A folyamat során a tanulók aktív részvételével gon dolkodásmódjuk rugalmassá válik, megtanulják a ha tékony együttműködést.

1. Ismerettartalmú szövegek elemzése Lényegét tekintve a szövegből való tanulást készíti elő. Középpontjában az információ és annak gyors kiemelése áll, a köztük lévő viszony feltárása, ezek elraktározása, későbbi felidézése érdekében. Két módja van: – globális vizsgálat: akkor alkalmazzuk, ha az adott szöveg rövid vagy kevés ismeretet tartalmaz (pl. Hajoljatok le a földig, A csalafinta kakukk, A Balaton) – részletes, szakaszról szakaszra haladó vizsgálat: terjedelmesebb, több információt tartalmazó szöveg esetén (pl. Amiről a tűz mesél, Miért színesek a virágok? Énekes madarak, Erdő – mező állatai, A nagy varázsló és teremtményei) Az ismerettartalmú szövegek elemzésekor a következő feladatokra térünk ki: a) A szövegbefogadás előkészítése 1. A gyermek személyes élményeinek felelevenítése 2. Az ismeretek kötése a meglévő struktúrához. Irodalmi szöveggel, verssel való előkészítés nem javasolt. b) Ismerkedés a szöveggel A néma olvasás túlsúlyára törekedjünk, de kezdetben segíthetjük a tanulókat értelmező felolvasással. c) A szöveg tagolása Az ismerettartalmú szövegeket általában bekezdésenként dolgozzuk fel. Előfordul azonban, hogy több bekezdés is ugyanahhoz a szemponthoz kapcsolódik, illetve egy-egy szemponthoz a szöveg többszöri áttekintésével több helyről kell az adatokat összegyűjteni. A tagolás a szöveg megtanulásában, elmondásában segíti a tanulókat, és a leíró fogalmazások alkotásához is mintát nyújt.

12


6/13/12 9:37 AM


d) Tények, ismeretek, fogalmak vizsgálata Központjában a kulcsszavak megkeresése, jelentésük tisztázása, pontosítása áll. Arra szoktassuk tanulóinkat, hogy a szöveget olvasva addig ne menjenek tovább, amíg egy ismeretlen szó, fogalom útját állja a megértésnek! Használják a szótárakat, lexikonokat! A sokat olvasó tanulóknak lehetőséget kell biztosítani, hogy a témával kapcsolatos többletismeretekről beszámoljanak. e) Az összefüggések feltárása és megfogalmazása Ennek kapcsán vizsgáljuk: – a tények, adatok közti kapcsolatot (pl. A füstifecske, Erdő – mező állatai, Amiről a tűz mesél…) – az ok-okozati összefüggéseket (A levegő, Parányi bölcsőlakók…) – az új ismeretek rendszerbe illesztését – a lényeges információk elválasztását a lényegte lentől. Az összefüggések feltárásához segítséget nyújtanak a munkafüzet feladatai: – bekezdések vizsgálata, tételmondat kiemelése – vázlatkészítés – lényegre utaló kérdések – adatgyűjtés – adatok összehasonlítása, táblázatba foglalása – igaz-hamis állítások – szövegkiegészítés – mondatbefejezés – képek, ábrák értelmezése – jegyzetkészítés, beszámoló Az ismeretfeldolgozásnak kötött az algoritmusa. Például egy állatról: 1. Helye az állatvilágban – közös tulajdonságok – a fajra, fajtára jellemző tulajdonságok 2. Külső testi tulajdonságok – méretek, nagyság, súly – testtájak 3. Élő- és lakhelye 4. Életmódja 5. Táplálkozása 6. Szaporodása 7. Haszna, kára 8. Védettsége 9. Érdekességek f) Nyelvezet és stílus vizsgálata – tömörség, szakszerűség, pontosság, – leíró jellegű

2. Szépirodalmi szövegek elemzése Ez a feladat összetettebb, mint az ismerettartalmú szövegek feldolgozása. Ahány irodalmi alkotást vizs gálunk, szinte annyi elemzési szempontrendszert hasz nálhatunk: – a cím vizsgálata – a legjelentősebb események, helyszín, időrend, a főbb szereplők bemutatása, jellemük vizsgálata – a mű témája, mondanivalója, üzenete – szerkezete – a szöveghangulat nyelvi-stilisztikai eszközeinek megkeresése, esztétikai értékek – illusztráció készítése, kép vagy zene kiválasztása az irodalmi műhöz Elemzés közben kerülni kell a szempontok halmozását. Értékesebb fejlesztőmunkát végzünk, ha egy-egy mű vizsgálatakor a legjellemzőbb értékeket, jegyeket vétetjük észre. A szépirodalmi szövegek elemzésével műélvezetre is nevelünk. A történelmi olvasmányok feldolgozása Fontos szerepük van a hazaszeretet erősítésében, a magyarságtudat kialakításában. A szövegek különböző műfajúak (mondák, elbeszélések, ismeretterjesztő szövegek, versek). Ez meghatározza a feldolgozás módját. Mégis vannak közös vonások. Fontos tudnunk, hogy nem történelmet tanítunk, hanem fő feladatunk a szemléletformálás. Cél: felkelteni a tanulók érdeklődését hazánk múltja iránt, fejleszteni tér- és időszemléletüket. Egy-egy korról érdemes előkészítő órát tartani, elhelyezni a kort az időszalagon, felidézni az előzményeket, kiemelni a kor fontos eseményeit, nagy alakjait. Közös tanítói-tanulói tevékenységre, gyűjtőmunkára épüljön. (könyvek, rajzok, film, zene, internet, tablók…) A szövegfeldolgozások során sokszor lapozzunk az időszalaghoz! 3. Versek elemzése A verselemzéssel a tanulók képi látásmódját fejlesztjük, a hangulati, képi, érzelmi élmények befogadását segítjük. Az epikai művek elemzésekor legtöbbször a szövegtartalomból kiindulva jutunk el a formai jellemzők feltárásához, a lírai versek esetében a formai elemek kibontása útján haladunk a tartalom és a forma egy ségéhez. Itt is érvényes, hogy kevesebb szempont alaposabb vizsgálatával többre jutunk. A középpontban mindig az álljon, hogy hogyan hat a tanulóra a vers! Néhány szempont az elemzéshez: – a vers keltette érzelmek, benyomások, gondolatok, vélemények – a cím, a téma vizsgálata 13


6/13/12 9:37 AM


– a hangulati jellemzők – képszerű elemek (megszemélyesítés, hasonlat, költői jelző) – rímkeresés, egyszerű rímképletek megfigyelése – a vers ritmusának érzékeltetése kopogással, tapssal – hangsúlyok, szünettartás, áthajlás a versben. B) Gyakorlóóra A gyakorlóórák szükségességét a sokoldalú jártasság-, készség- és képességfejlesztés indokolja: – az olvasástechnika fejlesztése – tartalmi megértés elmélyítése – beszédfejlesztés – nevelési lehetőségek minél teljesebb kihasználása. A gyakorlóórák helyét, számát mindig az adott ta nulócsoport igényeihez igazítjuk. Az olvasási készséget fejlesztő gyakorlatokat úgy válogassuk meg, hogy az olvasás helyessége, értelmessége és üteme harmonikusan fejlődjön! Ennek érdekében emeljük ki az olvasástechnikailag nehezebb ré szeket, a hosszú mondatszakaszokat, a különböző mon datfajtákat, párbeszédeket. A gyakorlás célját mindig tudatosítsuk a tanulókban, és az egyhangúság elkerülésére válogassunk a sokféle gyakorlási mód közül! A tartalmi feladatok megoldásában fokozatosan egyre nagyobb önállóságra kell nevelni tanulóinkat. A szövegtartalom elmélyítését változatos feladatokkal oldjuk meg! Ezekkel a feladatokkal segítsük a be szédfejlesztést is! A gyakorlóórákon térjünk vissza az olvasmányok erkölcsi, érzelmi, esztétikai értékeinek alaposabb vizsgálatára! Törekedjünk a differenciált fejlesztésre! Mindig tapin tatosan járjunk el, senki ne érezzen elkülönülést, meg szégyenítést! Amíg a segítséget igénylőkkel közvetlenül foglalkozunk, addig a gyorsabban haladóknak adjunk önálló feladatokat! Felhasználhatjuk ehhez az Eszterlánc gyakorló olvasókönyvet és a Szövegértést fejlesztő gya korlatokat is. C) Összefoglaló, rendszerező óra Az egyes témák végén újra áttekintjük az olvasmá nyokat: – Vizsgáljuk a mottó és a szövegek kapcsolatát. – Csoportosítjuk az olvasmányokat megadott és szabadon választott szempontok szerint (téma, műfaj, mondanivaló…). – Sort kerítünk szóbeli beszámolókra. – Lehetőség szerint aktualizáljuk az olvasottakat. – Rendszerezzük a gyerekek által gyűjtött anyagokat. – Ne hanyagoljuk el az olvasástechnika fejlesztését sem, főként válogató olvasást alkalmazzunk (tartalmi, esztétikai…).

Gördülékenyebb lesz az óra, ha a tanulók egyegy feladatra előzetesen felkészülnek párokban vagy csoportokban. Használjuk fel ehhez a munkához a munkafüzetet és az olvasófüzetet is! Ellenőrzés, értékelés, osztályozás a tanítási órákon Az ellenőrzés fontos, állandóan jelen lévő mozzanata a tanítási órának és az olvasástanulás minden rész feladatára kiterjed. Ennek során vizsgáljuk, hogy a tanulók milyen aktivitással, lelkiismeretességgel, kedvvel, szorgalommal vesznek részt a munkában. A folyamatos ellenőrzés mellett a gyermek érzi a törődést, s ez előreviszi a fejlődésben. Az ellenőrzésnek egyik formája a tanultakról való beszámolás, a számonkérés, amely a rendszeres tanulásnak az ösztönzője. Kiterjed a beszédkészségre, az olvasástechnikára, az írásbeli feladatmegoldásra, verstanulásra. Előre elkészített fel adatlapokon az egész osztályt számon kérhetjük egy szerre. A tanítói ellenőrzés mellett nagyon fontos, hogy helyt kapjon a mindennapi munkában a tanulók önellenőrzése. Az ellenőrzés mellett az értékelésnek is jelen kell lennie. Ez az elért teljesítményre vonatkozzon, és ad jon útmutatást a továbbiakra! A tanulók minden meg nyilvánulására reagálni kell, dicsérettel, biztatással erősítsük önbizalmukat! Az értékelés során a tanuló teljesítményét mérjük a követelményekhez. Mivel az olvasás összetett tevékenység, ennek az értékelésben is tükröződnie kell: – tartalmazza az olvasás technikájának, – a tartalom felidézésének, – a szövegértést igazoló feladatok megoldásának, – a versmondásnak, – esetenként az órai munkának, a könyvajánlásnak, olvasónaplónak, gyűjtőmunkának a minősítését! Mindig törekedjünk az objektivitásra, ne feled kezzünk meg a tanulók motiválásáról az akaraterő fejlesztése céljából! A rendszeres ellenőrzés, értékelés a személyiségformálás, a felelősségtudatra, munkára nevelés egyik fontos eszköze. A házi feladatokról A jobb megértés és az olvasástechnika fejlesztése érdekében rendszeresen adunk házi feladatot a tanu lóknak: – kijelölésében legyünk mindig körültekintőek és mértéktartóak, – egyértelmű, világos feladatokat adjunk, s teljesíté süket mindig kérjük számon, – beszéljük meg a tanulás ésszerű módját,

14


6/13/12 9:37 AM


– a szóbeli-írásbeli, tartalmi-olvasástechnikai felada tok aránya megfelelő legyen. – az emlékezetfejlesztés érdekében rendszeresen ad junk memoritert, amit mindig értékeljünk, – éljünk a differenciálás lehetőségével! A memoriterek tanulásáról Kutatások bizonyítják, hogy a részenként tanult vers, szöveg nem raktározódik el tartósan. Célszerű ezért egyben tanulni, mert így a memóriában is egyben tárolódik. Egy megtanult vers vagy szöveg az agy rövid távú memóriaegységéből huszonegy nap érlelési idő után kerül a tartós memóriába. Ennek értelmében a tanulók a megtanulandó verset vagy szöveget naponta többször olvassák el, később mondják el az elejétől a végéig! Ezt gyakorolják addig, amíg meg nem jegyzik. Segíthetjük az emlékezetbe vésést apró „trükkökkel”. Először a verssorok első sorának kezdőbetűit felírjuk a táblára, majd a soronkénti szavak számát vonalas emlékeztetővel jelöljük. Később a segítséget elvonjuk. Pl.: E__________ __ _ _____________ Elsuhogott az a füttyös S_____________ __ _________, Sárgarigó is délre, S_______ __ _____ ________ Sárgul az árva diófa Z_____ _______________. Zöld terebélye…

Feladattípusok az óra egyes mozzanataihoz Az előző órai olvasmány felidézése, számonkérés – Tartalomelmondás, mesélés támszavak segítségével – Válaszadás kérdésekre szóban vagy felolvasással – Hiányos szöveg kiegészítése – Házi feladatul adott olvasástechnikai feladatok számonkérése – Beszámolás kutatómunkáról (pl. írók, költők élet rajzi adatai, gyermekeknek szóló művei; állatok bemu tatása szempontok alapján…) – Olvasmányok felismerése kiemelt mondatok, szö vegrészek alapján – Válogató olvasás (helyszínekre, időre, a legfontosabb eseményekre, a szereplők tulajdonságaira vonatkozó részek) – Játékos feladatok, betűrejtvények (pl. az író, sze replők, tárgyak kitalálása…) – Mondatalkotások az előző órán szókincsbővítéskor megismert szavakkal – Versmondás

A szövegbefogadás előkészítése (tartalmi, technikai, hangulati) – Adott témáról kérdések, már olvasottak felidézése, szógyűjtések, mondatalkotások – Beszélgetés, élmények felidézése – Előre megbeszélt kis jelenet megfigyelése – Beszámolók gyűjtőmunkáról – Írók, költők felismerése korábban olvasott műveik De felhasználhatjuk ezt az emlékezetből írásnál is, részletei alapján mert e nehéz feladatnál mankót ad a tanulóknak. – Rövid szövegek előzetes olvasása a témához Kezdetben jelölhetjük a sorok belsejében esetlegesen – Tanítói információk előforduló nagy kezdőbetűket, a helyesírási gondot – Beszélgetés a szöveg címéről, következtetés a tar jelentő betűket, betűkapcsolatokat, amelyet természe talomra tesen differenciáltan alkalmazhatunk. – Szó és kifejezés értelmezése szótárak, lexikonok A tanulók memóriáját nemcsak a versekkel, ha segítségével nem a prózai szövegekből kiemelt rövid terjedelmű – Közmondások, szólások, találós kérdések gyűjtése szövegrészletek rendszeres tanulásával is fejleszthetjük. megadott témához Pl.: A golyóstoll 2–4. bekezdése, A századik könyv vége – Mondatbővítés, mondatpiramis fe-lé Fekete kötésű… „Okos könyv” és az utolsó két be- – Az olvasmányból kiemelt szavak és kifejezések gya kezdés, a nemzeti jelképeink, a gyógynövénygyűjtés korlása szabályai… – Artikulációs, helyesejtési és hangsúlygyakorlatok a A tartós vers és szövegtudás csak akkor jelenik meg szöveg szóanyagával az emlékezetben, ha a felmondás után is többször – Nyelvgyötrők átismételjük a megtanultakat. Később jól felhasználha– Érzékelő és asszociációs gyakorlatok, improvizációs tók a memoriterek a tanórák előkészítő részében a játékok beszédművelési gyakorlatok anyagaként is. – Magnóbejátszás (szöveg, vers …) Az olvasási tevékenység összetettsége miatt sok időt, – Zenehallgatás türelmet, kitartást igényel, de ha sikerül megszerettetni – Képek, reprodukciók nézegetése a tanulókkal, lemérhetjük pozitív hatását az érzelmek – Videofilm gazdagodásán, az értelmi erők és a személyiség – Betű- és keresztrejtvények, találós kérdések fejlődésén. – Képkirakás 15


6/13/12 9:37 AM


Kakukktojás (pl. az olvasmány szereplője) – – Szereplők kitalálása barkochbával Szövegfeldolgozás, szövegtartalom értelmezése – A szöveg műfajának megnevezése – A mese és a valóság megkülönböztetése – Helyszín, idő és azok változásainak megfigyelése – Helyszín, szereplők elképzelése, bemutatása – Események kiemelése kérdések segítségével – Tanulói kérdésfeltevések – A lényeg megfogalmazása tömören – A lényeg kiválasztása mondathalmazokból – Összefüggések felismerése, következtetések levonása – Az események fordulópontjai – Előzmény, következmény megfogalmazása, az ese mények továbbgondolása – Információk, adatok gyűjtése a szövegből – Szómagyarázatok: kép, tárgy bemutatása, cseleked tetés, szövegkörnyezet vizsgálatával – Új szavak beépítése a szókincsbe mondatba illesz téssel, mondatalkotással – Események időrendbe állítása – Szövegtagolás segítséggel, később önállóan – Címadás a részeknek – Vázlatkészítés: – összekevert vázlatmondatok rendezése – képek és vázlatmondatok egyeztetése – vázlat megfogalmazása képsor segítségével – hiányos vázlat kiegészítése – vázlatírás támszavak segítségével, esetleg önállóan – Állítások igazságtartalmának eldöntése – Mondatok kiegészítése, befejezése kötőszavak után – Közmondások, szólások értelmezése, konkrét élet helyzetekhez kapcsolása – Választás címvariációk közül, új cím adása – Kötetlen beszélgetés a szöveg tartalmával kapcso latban – A szöveg nyújtotta nevelési lehetőségek kiaknázása, aktualizálás – Vita, véleménynyilvánítás – Szereplők jellemének vizsgálata: – tulajdonságok szereplőkhöz rendelése – következtetés a szereplők tulajdonságaira tetteikből – szereplőkre illő tulajdonságok kiválasztása szó halmazból – követésre méltó tulajdonságok kiemelése – Illusztrációk, reprodukciók vizsgálata – Időszalag, térkép, földgömb használata – Legvidámabb, legszomorúbb, legizgalmasabb, leg érdekesebb részek megkeresése – A szöveg nyelvezetének vizsgálata – Mimetikus játék, dramatizálás, élőkép, szoborcsoport

A vers képekre bontása – – Költői kifejezőeszközök megfigyelése (rím, ritmus, refrén, költői jelző, hasonlat, megszemélyesítés…) – A szöveg és vers hangulatának megfigyelése Szintetizálás – Események sorba rendezése – Lényegkiemelés: kérdések segítségével szövegkiegészítéssel mondat befejezése igaz-hamis állításokkal a lényeges gondolatok újraolvasásával – A mű lényegének megfogalmazása egy mondattal néhány mondattal – Tartalomfelidézés kulcsszavak segítségével – Rövid tartalom elmondása vázlat segítségével – Körmese – A mű üzenetének megfogalmazása – Tanulság levonása – A mondanivaló kifejezése közmondással – A szöveg újraolvasása új szemponttal Házi feladat – Olvasásgyakorlás olvasástechnikai szempont meg adásával (hangok időtartama, mondatok tagolása…) – Tartalomelmondás tömören, részletezően; más sze replő nevében – A munkafüzet feladatai – Az olvasmány lényegének leírása 3-4 mondatban – Válogató másolás – Adott versszak, bekezdés lemásolása – Eseménymozzanatok lerajzolása – Illusztráció készítése – Memoriter – Gyűjtő- vagy kutatómunka megadott szempontok alapján Gyakorlás – Szövegreprodukálás – Szereplők felidézése mondatok, szövegrészletek alapján – Szövegátalakítás (pl. hírré, más szereplő nevében) – Különböző műfajú szövegek összehasonlítása – Mondatalkotás támszavak segítségével – Mondatbővítés kérdések alapján – Összekevert mondatok sorba rendezése – Igaz-hamis állítások eseményekre, szereplőkre vonatkoztatva – Körmese – Tudósítás írása az olvasott eseményről – Események megelevenítése mozdulatokkal, mimi kával

16


6/13/12 9:37 AM


– Tulajdonságok rangsorolása – A szereplők kapcsolatának vizsgálata – Szereplők közti párbeszéd improvizálása páros munkában – Szókapcsolatok, mondatok gyűjtése különböző szempontok szerint – Szereplők mondatainak bejelölése néma olvasással – Szerepek szerinti olvasás – Olvasásgyakorlás technikai szempontok figyelem bevételével

– Szereplőket bemutató mondatok felolvasása – Szókincsfejlesztés rokon értelmű és ellentétes jelentésű szavak gyűjtésével, szócsaládok alkotása – Szógyűjtések nyelvtani szempontok szerint (igék, főnevek…) – Kiemelt szavak megkeresése a szövegben, a meg felelő mondat felolvasása

Óravázlatok Az alábbi óravázlatokat segítő szándékkal közöljük. Ezeket gondolatindításként tettük a kézikönyvbe. Természetesen minden tanító a saját elképzelése, osztályának ismerete alapján alakíthatja vagy választhatja a szövegfeldolgozás és gyakorlás más útjait, módjait és a munkaformákat is aszerint, hogy mit ítél hatékonynak a képességfejlesztés érdekében. A vázlatokban sok esetben az egyes csoportok feladatai a munkafüzetből valók. Ezzel a tanítók munká ját szeretnénk megkönnyíteni. Azt megmutatni, hogyan lehet a kész feladatsorokat a csoportmunka során felhasználni, s az órára való felkészülést lerövidíteni. A csoportok az elvégzett munkáról mindig számoljanak be egymásnak. Mivel a csoportok nem oldanak meg minden feladatot, de a megoldásokat hallják a többiektől, ezért célszerű házi feladatként differenciáltan elvégeztetni belőlük. Ezzel a tanultak rögzítését is segítjük. Tananyag: Nem akartam (6–7. óra) Feladatok: Szövegfeldolgozás szakaszosan, jóslás alkalmazásával Asszociációs készség fejlesztése Logikus gondolkodásra nevelés Ok-okozati összefüggések felismerése Az érzelmi intelligencia fejlesztése Erkölcsi ítéletalkotás I. RÁHANGOLÓDÁS 1. cs. Ötletbörze – tartalmi előkészítés Mf. 8./1. a Írjátok le, ami a tolvaj szóról eszetekbe jut! 2. cs. Mf. 8./1. a Válogassátok ki a szavak közül azokat, amelyek kapcsolódnak a becsületes szóhoz! tisztességes lelkiismeretes meggondolatlan óvatos ellenszenves rokonszenves értékes nyugtalan önző sikeres jellemes jóhiszemű

3. cs. a) Technikai előkészítés Gyakoroljátok az alábbi szókapcsolatok folyamatos olvasását! homlokán izzadságcseppek gyöngyöződnek kipirult arccal visszaül a helyére a füzetébe temetkezik könnyek öntik el a szemét mintha villám csapott volna belé nem tud tovább gondolkodni minden összekuszálódott a fejében nem tud egy hangot sem kiejteni zakatoló szívvel nyomja le a kilincset visszafojtott lélegzettel hallgatózik b) Találjatok ki egy esetet, amelyhez illenek ezek a kifejezések! 4. cs. a) Szerencsekerék Fejtsd meg a rejtvényt! Először egyjegyű mássalhangzókat kérj, azután jöhetnek a magánhangzók! _._ _ _ _ _ _ _ _ _ ! (NEM AKARTAM!) b) Jósold meg a feladatokból megismert szavak, kifejezések segítségével, hogy vajon miről fog szólni a történet! II. JELENTÉSTEREMTÉS a) Bemutató olvasás – megszakításos technikával (a tanulók csak az éppen esedékes részt figyeljék, az alatta vagy mellette lévő szöveget takarják le írólappal) Ismerkedj meg a szöveggel! Felelj a Mf. 8./2. feladat kérdéseire, majd jósold meg, hogyan folytatódik a történet! Minden rész után így dolgozz!

17


6/13/12 9:37 AM


1. rész (Ok. 9. o. 1. hasáb 4. bekezdés végéig) 2. rész (10. o. 2. hasáb 4. sor) 3. rész ((utolsó 3 bek.) b) Szövegelemzés csoportmunkában 1. cs. Kerettörténet Pótold a hiányzó szavakat, kifejezéseket a történetben! (a kerettörténet a táblára írva, a hiányzók papírcsíkon, táblaragaccsal ellátva) A történet __________________________ játszódik. Ide jár a történet főszereplője ______________, aki ______________. A történet másik szereplője __________________, aki __________________________________________ . A bonyodalom akkor kezdődik, amikor ___________ ___________________________________________. Ezt követően________________________________ ___________________________________________. A probléma akkor oldódik meg, amikor ___________ ___________________________________________ ___________________________________________. A történet azzal fejeződik be, hogy ________________ ____________________________________________ ___________________________________________. egy iskolában Erika kissé meggondolatlan a tanító néni a tanáriba küldi a lányt az ott felejtett könyvért Erika elvesz az egyik asztalról egy százforintost egyre idegesebb lesz, rosszul érzi magát, feltámad a lelkiismerete, majd kikéredzkedik az osztályból visszahelyezi a pénzt az asztalra Erika kalapáló szívvel visszasiet az osztályba 2. cs. Lelkiállapotok változása a történet folyamán Mf. 9./4. a, b 3. cs. Ötsoros Mf. 9./5. 4. cs. Döntéshelyzetek és a történet végének tovább gondolása Mf. 9./6. III. REFLEKTÁLÁS Kilépőkártya – név nélkül – egyéni munka (tanítói reagálás a következő órán) Fogalmazd meg röviden, amit megtanultál ebből a történetből! vagy Ha nem értettél valamit, írd le a kérdésedet! vagy Írd le, ha van személyes mondanivalód a történet kapcsán!

IV. Hf.: – Fejezd be másként a történetet! – Mf. 9./7., 8. – Gyakorold a legizgalmasabb rész olvasását! Tananyag: Gyakorlás (18. óra) Feladatok: A szövegértő képesség fejlesztése Megfigyelőképesség, kreativitás, elvont gondolkodás fejl. 1. Beszédművelési gyakorlatok a) Hibakereső kölcsönkenyér kolcsönkenyér költsönkenyér kölcsönkenyér kölcsönkényer kölcsönkenyér

szabadság szabadság szabatság szabadság zsabadság szabacság

b) Mondatpiramis

Versenyre hívta. A nyúl versenyre hívta. A nyúl versenyre hívta a teknőst. A nyúl futóversenyre hívta a teknőst. A hetvenkedő nyúl futóversenyre hívta a teknőst. A hetvenkedő nyúl futóversenyre hívta a lomha teknőst. Célkitűzés: Az olvasott állatmesékkel kapcsolatos feladatokat oldunk meg. 2. Csoportmunka I. cs. Mf. 16./1. a, b II. cs. Mf. 16./2. a,b III.cs. Mf. 16./3. a, b, c IV. cs. Mf. 16./4. a, b 3. Az olvasottak aktualizálása a) Olvassátok fel a társaddal egymásnak az eddig olvasott állatmesék tanulságait! b) Mondjatok olyan eseteket, amelyekre igazak a Mf. 4. feladatának a közmondásai! 4. Gyűjtsétek össze csoportonként az állatmesék jellem zőit a táblázat szerint! Hasonlítsátok össze a megoldásaitokat! Kik az állatmesék szereplői?

állatok

Hogyan viselkednek?

mintha emberek lennének (beszélnek, gondolkodnak, cselekszenek)

Mivel szolgálnak e mesék az olvasó számára?

tanulsággal

18


6/13/12 9:37 AM


5. Hf.: Keressetek otthon vagy a könyvtárban állatme séket! – Készüljetek fel a könyvek bemutatására! Tananyag: Gyakorlás (22. óra) Feladatok: Az olvasási készség fejlesztése. Gondolkodási képesség fejl. A tündérmese ismérveinek rögzítése. 1. Fejtsd meg a keresztrejtvényt! (tündérmese) (egyéni munka) .

1. 2.

3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

1. A varjú ezt adta cserébe a szabadulásért. (toll) 2. Ez ragadt a mérőhöz. (ezüst) 3. Ezzé változott a királyfi. (tulipánná) 4. Ez termett az ajándék ágon. (aranydió) 5. Ennyi muzsikus volt a mesében. (négy) 6. A királyfi először rajta segített. (varjú) 7. Ezzel mérte a halász az ezüstöt. (mérő) 8. Ezt adott a négy muzsikus. (szerenád) 9. Ez volt a gazdag testvér ajándéka a királynak. (macska) 10. Ez volt a hal ajándéka a segítségért. (pikkely) Célkitűzés: Ma a tündérmesék ismertetőjegyeit gyűjtjük össze az olvasottak alapján. 2. Csoportmunka I. csop. a) Olvassátok el a kifejezéseket a hangsúlyjeleknek megfelelően! szorgalmasan halászott az odaragadt ezüstpénzből egyre fényesebb lett faggatni kezdte ajándékba vitte meg akarta tréfálni hétrét görnyedt

vagyonukat pénzzé tették az egyik fiát átküldte a kiéhezett, dühös macskák bekente szurokkal elverték és kizavarták b) Melyik mesére ismertél? Mondd el a szókapcsolatok segítségével tömören a tartalmát! II. cs. a) Ki mondhatta? Pótold a mondatvégi írásjeleket is! – Szaladj gyorsan, kérd el a mérőt a bácsikádtól__ – Bárcsak visszadobna valaki a folyóba__ – Jaj, összekarmolnak a macskák__ – Fogjátok ezeket a diófaágakat, vigyétek haza a gye rekeiteknek __ – Átváltoztatlak tulipánná, akkor biztosan nem ismer rád a királylány__ – Miért olyan kemények ezek a diók?__ b) Olvasd fel helyes hanglejtéssel a mondatokat! III. cs. Ki adhatta fel a következő apróhirdetéseket? „Macskát vásárolok minden mennyiségben.” _________ ________________________ „Keressük elveszett diófaágainkat. Magas jutalom a becsületes megtalálónak.” __________________ „Várom a világ legszebb lányának jelentkezését házas ságkötés céljából.” ____________________ IV. cs. Kösd össze a mesecímeket a hozzájuk illő közmondá sokkal! Indokold a párosítást! AZ IRIGY TESTVÉR Ki a kicsit nem becsüli, az a sokat nem érdemli. A TULIPÁNNÁ VÁLTOZOTT Mindenki a maga szeKIRÁLYFI rencséjének a kovácsa. Az ígéret szép szó, ha megtartják, úgy jó. A NÉGY MUZSIKUS Jótett helyébe jót várj! 3. A lányok húzzák alá az olvasott mesék kezdő, a fiúk pedig a befejező mondatait! Mit figyeltetek meg? Mondjatok ti is hasonlókat! 4. Alkossatok két csoportot! Olvassátok fel szerepek szerint a mesét! Felolvasásotok fejezze ki a szereplők érzéseit, indulatait! 19


6/13/12 9:37 AM


5. Pótold a mondatok hiányzó szavait a tanultak szerint! A tündérmesékben __________________, _________ _______________________, _______________________________ fordulnak elő. Szereplői:_________________________ ____________________________________________ _________________________. A jó mindig ____________, a rossz pedig __________ _________________________. 6. Hf.: Keressetek A tulipánná változott királyfi c. szövegben mesei szófordulatokat! Írjatok le néhányat a füzetbe is! Tananyag: Gyakorlás (29. óra) Feladatok: A nyelvi kifejezőkészség gyakorlása. A mesék szerepek szerinti eljátszása. Szituációs játékok. 1. Oldd meg a Mf. 25./1. feladatát önállóan! Célkitűzés: Ma megbeszéljük, hogy miért nevezzük ezeket a meséket reális mesének. 2. a) Kösd össze a szólásokat a jelentésükkel a Mf. 25./2. a feladatában! A pároddal dolgozz! b) Ezután párosítsátok a szólásokat a mesékkel! Mf. 25./2. b f. 3. Csoportmunka I. cs. Válogató olvasás Mf. 26./4. a II. cs. Dramatizálás Mf. 26./4. b III. cs. Kreatív olvasás Mf. 26./4. c Mit gondolhatott az inas, amikor a király útjára bocsátotta az ajándékokkal? 4. Válasszatok a mesék és szereplőik közül! Gyakoroljátok a kérdésfeltevést párokban! Egyikőtök kérdezzen, a másik feleljen rá! Írjatok le 2-2 kérdést a füzetetekbe is! a) Matyi – Döbrögi b) királyfi – okos lány – inas c) Tilinkó – bíró – gazdag ember 5. Hasonlítsátok össze a meseszereplőket a Mf. 26./3. a, b feladata alapján! Miért lehetnek az olvasottak reális mesék? 6. Hf.: Gyűjts találós kérdéseket, szólásokat, közmon dásokat! Írj le néhányat!

Tananyag: Az öregember és a pokróc (32. óra) Feladatok: Ok-okozati összefüggések felismerése Az idősek tisztelete, megbecsülése Következtetés tulajdonságokra a szereplők tetteiből 1. Technikai és tartalmi előkészítés Olvasd fel a szövegrészletet kifejezően, helyes tago lással! „…nagyon kicsi és gyönge volt. Nem is igen járkált, csak üldögélt a nagy karosszékben. Jó időben a tornácon sütkérezett, esős napokon a kályha mellett üldögélt. Sehogy sem tudtam felérni ésszel, hogy ugyan miért tőle kérdezik meg, mi legyen az ebéd. Ha egyszer elszendergett, mindenki lábujjhegyen járt, suttogva beszélt.” Kiről szól a részlet? Melyik olvasmányból való? (nagyapóról, a Nagyapó c. olvasmányból) Miért irigyelte az unokája nagyapót? Hogyan vezette rá az édesapja a nagyapóval szembeni helyes gondolkodásra? 2. Célkitűzés: Egy olyan magyar népmesét olvasunk, amely szintén az idősek tiszteletére, megbecsülésére figyelmeztet. 3. Előfeltevés a címről Mire következtetsz a címből és a tankönyv illusztrációjából, miről szólhat a szöveg? 4. A tanító mintaszerű felolvasása – a tanulók spontán véleménye 5. Elsődleges megértés ellenőrzése Miért akarta elzavarni a házaspár az öreget a háztól? Hogyan leckéztette meg a fiú a szüleit? 6. Részenkénti szövegfeldolgozás a) Olvasd el némán az első részt! (Egyszer volt … vissza ne jöjjön!) Részcélkitűzés: Hogyan viselkedett a házaspár a nagyapával? – Magyarázd meg a fösvény szó jelentését! (Szómagyarázat a könyvben vagy a Szóbúvár gyer meklexikon 71. o.) Írd le a füzetedbe a gyűjtött szinonimákat! – Kik a mese szereplői? – Sorold fel a helyszíneket! – Miért haragudott meg a fiatalasszony az apósára? – Ki az após?

20


6/13/12 9:37 AM


– Mire kényszerítette az asszony az urát is? – Miért szánta rá magát nehezen a fiatalember a tettre? – Miért vásároltak pokrócot a szülők a vásárban? – Miért a kisfiúra bízták nagyapó elküldését?

b) Páros munka: Beszéld meg a társaddal, miért és hogyan változott meg a házaspár viselkedése a mese végére! Te hogyan bánsz az idősekkel? Néhány pár számoljon be!

Részösszefoglalás: A fösvény házaspár el akarta zavarni az idős, tehetetlen nagyapót.

8. Szintetizálás a) Alkossatok csoportokat! Mutassátok be élőképekben a mese legfontosabb mozzanatait! I. A gyámoltalan öregemberre megharagszanak a gyerekei. II. A fiú útjára bocsátja nagyapót. III. A házaspár megbánja tettét és visszahozza az öreget. IV. Szeretetben él a család.

b) Olvassátok el szerepek szerint (tanítói segítséggel) a második részt! (Úgy is tett… majd maga is elmehet.) Részcélkitűzés: – Hogyan végezte el a fiú a rábízott feladatot? – Hogyan indította útnak a kisfiú nagyapót? – Mit érezhetett az idős ember? Miért? – Mutasd be a testtartását, arckifejezését! – Miért lepődtek meg a szülők, amikor este hazaértek? – Miért tartotta meg az egyik pokrócot a fiú? Részösszefoglalás: A fiú az egyik pokróccal elküldte nagyapót, a másikat pedig a szüleinek szánta.

b) Magyarázd meg, mit jelentenek a közmondások! Miért illenek a meséhez? Ne nyomorítsd szüleidet, úgy szeretnek majd tégedet. Könnyű sebet ejteni, nehéz meggyógyítani.

c) Négy jól olvasó tanuló olvassa fel az utolsó részt bekezdésenként! (Akkor összenézett… ha meg nem haltak.)

9. Házi feladat a) Olvasásgyakorlás az érzelmek kifejezésével b) Rendezzétek sorba az igéket, és foglaljátok tömör mondatokba! rátette, megharagudott, kivezette, bocsánatot kért, reszketett, szégyenkezett, sírt

Részcélkitűzés: – Hogyan tette jóvá a házaspár meggondolatlan tettét? – Miért szégyellte el magát a házaspár? – Hogyan bántak ezután az öregemberrel? – Mire nevelték a szülők a fiukat?

Tananyag: Gyakorlás: mesefajták (33. óra) Feladatok: A mese tartalmi, formai jegyei, mesefajták Drámajáték Olvasásgyakorlás

Részösszefoglalás: Bocsánatot kértek a nagyapától, és szeretetben éltek tovább.

1. Szerencsekerék Találd ki, hogy mire gondoltam!

7. a) A szereplők tulajdonságainak csoportosítása Gyűjtsd össze a szereplők tulajdonságait úgy, hogy a cselekedeteikből következtess azokra! Minden esetben indokolj! ÖREGAPÓ

HÁZASPÁR

KISFIÚ

öreg gyámoltalan reszketeg ügyetlen elkeseredett

szívtelen szófogadó gonosz tanulékony gyáva fösvény meggondolatlan tiszteletlen bűnbánó elnéző

_ _ _ _ _ _ _, _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ HOL VOLT, HOL NEM VOLT… Mi jut eszedbe róla? Milyen mesefajtákról tanultál? 2. Célkitűzés: Ma játékos és gondolkodtató feladatokkal erősítjük meg, amit a mesefajtákról tanultunk. Csoport munkában dolgozunk. 3. Tárgyakról mesék felidézése lapos tányér, lúdtoll, fűzfaág, tulipán, kulcs 4. Új címek és mesék párosítása (egy-egy fénymásolt kép a mesékből) 21


6/13/12 9:37 AM


Az igazságosztó szegénylegény Kulcsocska, ládika, egerecske Ez ám a vendéglátás! Ez történt Bolondfalván A világszép leány esete 5. Csoportmunka A) Megitatják a fűzfát a) Kik a szereplők? Hol játszódik a mese? Olvassátok fel a mese kezdő és befejező mondatát! Miért volt tréfás ez a mese? Gyűjtsétek össze, hogy milyen butaságokat követtek el a szereplők! b) Szinonimagyűjtés – BUTA (szólás, közmondás is lehet) B) Ludas Matyi a) Olvasd fel a mese kezdő és befejező mondatát! b) Dobj a kíváncsi kockával! Szereplők Helyszínek Időpontok Bonyodalom Megoldás (hármas meseszám) A szereplők tulajdonságai C) A teknős és a nyúl Fejtsd meg a tulajdonságokat! Nevezd meg, melyik szereplőre illenek! Indokold meg a cselekedeteikkel! d_cs_kv_, _nt_lt, _lsz_nt, sz_v_s, r_m_lt, _l_g_d_tt A teknős … volt, mert vállalta a versenyfutást a nyúllal. (elszánt) … volt, mert lankadatlanul tartott a cél felé. (szívós) elégedett volt, mert… (kitartásával ő nyerte meg a versenyt) A nyúl dicsekvő volt, mert… (a leggyorsabb futónak tartotta magát) volt, mert legyőzhetetlennek gondolta magát. (öntelt) rémült volt, mert … (látta maga előtt célba érni a teknőst)

D) A tulipánná változott királyfi Olvasd fel a mese kezdő és befejező mondatait! Kik a szereplők? Hol játszódik a mese? Sorold fel, milyen csodák történtek a mesében! Milyen meseszámmal találkoztál? Hol? Memóriajáték (képek vagy szókártyák lefordítva a padon a tanulók előtt) Keresd meg a párokat a memóriajáték szabályainak megfelelően! pikkely hal toll varjú két hajszál öregember tulipán királyfi elbújás királykisasszony E) Csalimese Kik a szereplők? Hol játszódik? Olvasd fel a mese kezdő és befejező mondatait! Milyen eseményről szól? Miért nevezzük csalimesének? Miért kerülhetett a végére a versike?

Rímkiegészítés a versben

Egyszer egy ember szántani ment, Közben a fia egy kulcsot (lelt). Szeretett volna egy ládát is találni, Ezért ment tovább is szántani, (szántani).

Gyorsan meglett az áhított (ládika), És belepasszolt a meglévő kulcsocska, Benne lapult egy aprócska (egérke), Rövid farka miatt véget ért a mesécske.

6. Olvasásgyakorlás csoportonként a mesék kijelölt részeiből 7. Szókincsfejlesztés és mondatalkotás (1-1 szó minden csoportnál) Foglald mondatba a szavakat, kifejezéseket az olvasott mesék szerint, majd úgy, ahogy a mindennapokban használjuk! megalkusznak, fölkopott az álla, megszánta, kurta, indítványozta 8. Közmondások és mesék párosítása (1-1 közmondás minden csoportnál, az óra elején a táblára tett képek alá helyezik őket)

22


6/13/12 9:37 AM


Kölcsönkenyér visszajár. Ludas Matyi A türelem rózsát terem. A teknős és a nyúl Egy bolond százat csinál. Megitatják a fűzfát Jótett helyébe jót várj! A tulipánná változott királyfi Nesze semmi, fogd meg jól! Csalimese 9. A mesék párosítása az egyes tartalmi jegyekkel (ugyan úgy oldják meg, mint az előzőt) Szereplői emberi tulajdonságokkal rendelkeznek. Cselekedeteik tanulságosak. Varázserejű tárgyak, valószerűtlen lények, csodák jellemzik. Rövid, tréfás mese, gyors és váratlan befejezéssel. Humoros eseményekkel csúfolja ki az emberi butaságot. Eseményei a valóságban is megtörténhetnek. 10. Dramatikus játék Párbeszéd rögtönzése: A szegény ember szalad Csen gerbe embereket toborozni a fűzfa megitatásához Mese folytatása: Mi lett Ludas Matyi és Döbrögi to vábbi sorsa? Mimetikus játék: A harmadik elbújásos próba Dramatizálás: A teknős és a nyúl beszélgetése prózában Mesemondás: Csalimese a szegény ember nevében Tananyag: Pinokkió (38. óra) Feladatok: Meseregény részletének feldolgozása Tanulj meg lemondani mások javára! Következtetések, tömörítés. Kifejezőkészség fejlesztése 1. a) A szövegbefogadás előkészítése – beszélgetés (Ha lehet, a tanulók üljenek körbe, hogy lássák egymás arcát!) Általában mikor szoktál ajándékot kapni? Miért? Kitől szoktad kérni, ha nagyon szeretnél valamit? Mikor fordult elő, hogy különösebb alkalom nélkül is kaptál valamit? Mikor fordult elő, hogy nem kaptad meg azt, amit nagyon szerettél volna? Miért kell olykor lemondanunk dolgokról? Mikor mondtál le valaki más javára arról, amire nagyon vágytál? Milyen érzés ez? Mikor mondott le valaki más a te javadra valamiről? Hogyan háláltad meg? b) Célkitűzés: Egy olyan történettel ismerkedünk meg, amely a más javára történő lemondásnak szép példája. Carlo Collodi Pinokkió meseregényéből olvasunk

egy részletet. A regény főszereplője egy fabábu, akit a szegény asztalosmester faragott, s később életre kelt. Az ő kalandjait meséli el a regény, melyet érdemes elolvasnotok. 2. Tanítói bemutatás – spontán véleménynyilvánítás 3. Elsődleges megértés vizsgálata Miért szeretett volna új lábat Pinokkió? Hogyan szerzett neki könyvet Dzsepettó? 4. Szövegfeldolgozás globális eljárással a) A szöveg újraolvasása jól olvasó tanulókkal Megfigyelési szempont: Kik a szereplők? Hol és mikor játszódik az esemény? Képzeld el a szereplőket! Mondd el, milyennek látod Pinokkiót és édesapját! (külső tulajdonságok) Képzeld magad a fabábu helyébe, próbáld utánozni a mozgását! Mondd el, milyennek képzeled el a lakásukat! Következtess a történet idejére! Igazold a szövegből vett mondattal! b) Események felidézése – válaszok felolvasással a szövegből Miért volt büntetésben Pinokkió? Hogyan büntette meg az apja? Miért csinált mégis új lábat a csemetéjének? Hogyan dolgozott? Hogyan akarta meghálálni a bábu az új lábakat? Hogyan öltöztette fel az asztalos Pinokkiót? Mire tanította az apja, amikor magában gyönyörködött? Miért nem mehetett mégsem iskolába? Hogyan szerzett ábécéskönyvet az asztalosmester? Miért volt áldozat a kabát eladása? c) Következtess a mondatokból a szereplők tulajdonságaira, illetve magyarázd a tulajdonságokat a szereplők cse lekedeteivel! Pinokkió Táncolt, cigánykerekezett, bukfencezett: ___________ (jókedvű, vidám, boldog…) Megígérte, hogy iskolába fog járni: _______________ (hálás) komisz: ____________________________________ nyafka: _____________________________________ Dzsepettó Munkához látott, és két új lábat faragott:___________ (szorgos, dolgos…) 23


6/13/12 9:37 AM


Nem tudott a bábunak ruhát venni: _______________ (szegény, nincstelen) gondoskodó: _________________________________ áldozatkész: _________________________________ d) Keresd meg az ismerős közmondást az olvasmányban! (Nem a ruha teszi az embert) Magyarázd meg! e) Húzd alá a szövegben a mindennapi kifejezések írói megfelelőjét! Haragudott a bábura akaratosságáért. („Megbüntette komiszságáért.”) Mérges arccal nézett rá, de sajnálta is. („Fölöttébb zord képet vágott, de közben csupa könny volt a szeme.”) Felvette rossz kabátját. („Belebújt ócska zekéjébe.”)

portörlés, rendrakás, vásárlás, mosogatás, terítés, törölgetés 1 2 3 4 5 6

A

B

C

D

E

F

G

H

I

J

S T

K

b) Írd át a fenti táblázat megfelelő betűit az alsóba! 1E

2B

3E

4A

5E

6C

Megfejtés: RÖGTÖN

f) Olvasd fel az illusztrációhoz tartozó szövegrészt! Mutasd be, hogyan örült a bábu az új lábnak, majd a könyvnek!

2. cs. Ötletbörze: RÖGTÖN 3. cs. Ravaszdi fejtörő – SESESÜSE Mit jelenthet ez a furcsa szó? 4. cs. Barkochba – VÁSÁRLÁS – tanító segítségével találják ki

g) Hogyan folytatnád tovább Pinokkió történetét? Mf. 33./4. b

3. Jóslás a szövegtartalomra vonatkozóan – közösen az előző feladatok alapján

5. Szintetizálás Fogalmazd meg hat mondatban a meserészlet lényegét! Mf. 33./2. Olvasd fel a meserészlet legszomorúbb és legvidámabb részletét!

4. Szakaszos feldolgozás bemutató olvasással

6. Házi feladat a) Párbeszédek kifejező olvasásának gyakorlása b) Mf. 33./3., 6.

Tananyag: Amíg a rögtönből rögtön lesz (41. óra) Feladatok: Előfeltevések megfogalmazása Lényegkiemelés, az események sorrendje, logikus gondolkodás fejl. Szókincsbővítés 1. Jut eszembe… asszociációs játék – a tanulók körben állnak, és mindenki elmondja a gondolatát az alábbi példa alapján: A SEGÍTÉS-ről nekem az jut az eszembe, hogy az osztályban Endre mindig segít Rékának, ha ő lemarad valamiben. 2. Csoportmunka 1. cs. Rejtvényfejtés a) Írd be a táblázat megfelelő soraiba az alábbi tevékeny ségeket!

1. Hol volt … egy óra múlva. Kiről szól a történet? Milyen fiú lehet? Miért kellett többször is szólítani? Szerinted mit felelt a hívásra? 2. – Rögtön! …éhes vagyok. Sorold fel a történetből megismert szereplőket! Melyikük beszéli el a történetet? Olvass fel egy bizonyító mondatot! Mikor játszódhat a történet? Miből gondolod? Miért akarta apa ráncba szedni Öcsit? Szerinted hogyan? Miért úszta meg Öcsi a dorgálást? Kit avattak még be a tervükbe? Szerinted mit felelt anyu Öcsi kérésére? 3. – Rögtön - …- Kriszti… Olvasd fel azokat a kifejezéseket, amelyekből kiderül, hogy Öcsi nagyon éhes! Milyen megoldást talál ki? Szerinted Kriszti mit válaszolhatott neki? Miért? 4. – Rögtön. …elmész kenyérért? Miért sajnálták egyre jobban Öcsit? Miért nem adtak neki mégsem uzsonnát? Öcsi miért nem mutatta, hogy már rájött a titkukra? Mire kérte anyu Krisztit? Vajon Kriszti hogyan reagált a kérésre?

24


6/13/12 9:37 AM


5. Mondanom sem kell … senkinek sem sürgős semmi? Miért húzta az időt Kriszti? Hogyan vált világossá Öcsi számára, hogy meg akarják leckéztetni? Mit gondolsz, hogyan fejeződik be a történet? 6. Öcsinek egy kicsit … lesz a rögtön. Vajon mit tanult meg Öcsi az esetből? 5. Csoportmunka 1. cs. a) Események sorrendjének megállapítása kö rülírással (6 képben megrajzolva az eseménysor. Lefordítva a csoport előtt a padon. Mindenki húz egy képet, és elmondja, mi történik a képen. Ez alapján a tanulók sorba állítják a képeket a történet szerint.) b) Írói kifejezések párosítása köznyelvi megfelelőjével – kis parafatáblán elengedi a füle mellett becsületre kell tanítani majd meghal az éhségtől nem tett szemrehányást értelmetlenül bámult

- meg sem hallja - ráncba kell szedni - gyomrát az éhség kaparja - megértően viselkedett - buta képet vágott

2. cs. Szereplők – cselekvések – tulajdonságok párosítása – táblánál Táblázat megrajzolva, a szavak szókártyán szereplők

cselekvések

tulajdonságok

Apa

kiáltott

indulatos

el akarta küldeni

értetlen

súgott valamit meg akarta leckéztetni rendezkedett

találékony

virágot öntözött

együttérző

csodálkozott

megfontolt

megkérte

bölcs

nem fogadott szót

lusta

türelmetlenkedett

elkeseredett

mérgelődött

türelmetlen

rájött

dühös

fölkapta

szófogadatlan

készülődött

nyájas

fésülködött

együttműködő

Anya

Öcsi

Kriszti

titokzatos

3. cs. a) Szándékok kibontása szituációs játékkal Miben állapodhattak meg a szülők és Kriszti? Miért akarták megleckéztetni Öcsit? b) Keretezd be azt a mondatot a szövegben, amelyből kiderül, hogy Öcsi megértette a leckét! 4. cs. Kíváncsi kocka – egy nagyobb papír dobókocka oldalán a következő kérdések állnak: Mit jelent a „rögtön” a szótár szerint és Öcsi szerint? Miért akarta megleckéztetni Öcsit az anyukája? Miért vonta be anyu a többieket is az összees küvésbe? Mikor jött rá Öcsi, hogy hibát követett el, amikor nem fogadott szót apunak? Mit értett meg Öcsi a „rögtönözés”-ből? Hogyan tette jóvá a hibáját? 6. Aktualizálás Melyik résznél terelhetted volna más irányba az eseményeket? Te mit tettél volna Öcsi helyében? Veled előfordult-e már hasonló eset? 7. Házi feladat – olvasónapló Kérdés

Válasz

Indoklás

Mi tetszett a történetben? Mi nem tetszett? Melyik szereplő gondolkodása áll hozzád a legközelebb? Kivel nem értesz egyet? Mennyire elfogadható számodra a történet befejezése?

türelmes Tananyag: Vérszerződés (57. óra) Feladatok: Emlékezet, kreativitás fejl. Ok-okozati összefüggések keresése Rendszerben való gondolkodás alapozása I. RÁHANGOLÁS A) Szerencsekerék: NÉPÜNK MÚLTJA – frontális mun kával az óra témájának kitalálása

25


6/13/12 9:37 AM


B) Csoportmunka 1. cs. a) Rege a csodaszarvasról – tartalom felidézése öt mondattal b) Mese – monda – fogalomtáblázat – táblázat a táblán, a dőlt betűsek papírcsíkokon Mese Monda Szereplők

Mesebeli lények Kitalált Csodák

Helyszín Események

Élő v. korábban élt személyek Létező földrajzi hely Valóságban megtörténtek

2. cs. Isten ostora – ötsoros írása Attiláról KI? (1) _____________ MILYEN? (2) _____________ MIT CSINÁLT? (3)_____________ MI JUT ESZEDBE RÓLA? (4)______________ MIRE EMLÉKEZTET? _____________ (1 szinonima a címhez) Attila nagyhatalmú mértékletes győzedelmeskedett élt meghalt Halála után birodalma felbomlott. a hunok királya (más megoldás is elfogadható) Pl.:

3. cs. Rejtvény – egyben célkitűzés 1. Ennyi vitéz kísérte Ménrót egyik-másik fiát va dászni. (ötven) 2. Ő talált rá a lángoló fegyverre. (pásztor) 3. Az egyik vadászni induló dalia neve. (Hunor) 4. Attila csodás fegyvere. (kard) 5. Ilyen szarvast üldözött a két testvér. (csoda) 6. Így hívták a másik ifjút. (Magyar) 7. Ennek a királynak a leányait vették feleségül a vitézek. (Dúl) 8. Régen a varázsló papot nevezték így. (táltos) 9. A monda szerint e folyó medrébe temették Attilát. (Tisza)

4. cs. Szómagyarázatok összeállítása – kis parafatáblán eskü: ünnepélyes ígéret vagy fogadalom nemzetség: vérrokonság alapján összetartozó emberek csoportja törzs: közös területen élő, azonos származású és nyelvű nemzetségek közössége jószág: vagyontárgy (föld) őshaza: az a föld, ahol az ősök együtt éltek fővezér: egy nagy közösség legfőbb, legtekintélyesebb irányítója, parancsnoka jurta: nemezzel borított, favázas, kerek sátor szerződés: megegyezés, megállapodás C) Fürtábra összeállítása a magyar nép vándorlásáról – frontálisan az alábbi szöveg alapján Őseink a finnugor népekkel közös őshazá-ban éltek az Urál hegység környékén. Élelmüket vadászattal, halászattal szerezték. A népesség szaporodásával a vándorló életmód-ot választották. Nyugat felé haladva a többi népcsoporttól elváltak, s a nomád állattartásra tértek át. Itt már cserekereskedelmet folytattak: az állatszaporulatot használati tárgyakra, fegyverekre cserélték el. Lakhelyüket, a jurtát állandóan magukkal vitték. A következő fontos állomáshely a Volga és a Káma folyók vidékén MAGNA HUNGÁRIA volt. Innen LEVÉDIÁ-ba vándoroltak, ahol az ott élőktől megtanulták a földművelést és az állattenyésztést. Ekkor már hét törzsből állt a magyarság: Jenő, Kér, Keszi, Kürtgyarmat, Megyer, Nyék, Tarján. Később a besenyők támadása elől még nyugatabbra, ETELKÖZbe költöztek, ahol a törzsek szövetséget kötöttek. Magna hungária 7 törzs

A magyar nép

1. 2. ETELKÖZ

3.

jurta

ŐSHAZA

4. 5. 6. 7. 8. 9.

Megfejtés: VÁNDORLÁS 26


6/13/12 9:37 AM


II. JELENTÉSTEREMTÉS A) Bemutató olvasás – elsődleges megértés Mi történt a törzsek között? Hol találtak új hazára a magyarok? B) Szövegfeldolgozás csoportmunkában 1. Mi a szöveg műfaja? Mf. 47./1. Indokold, miért! Valós és mesei elemek 2. Az 1. szövegrész tartalmi összefoglalása Mf. 47./2. a, b 3. A 2. szövegrész tartalmi összefoglalása Mf. 47./2. a, b 4. Mf. 47./3. III. REFLEKTÁLÁS a) Mf. 47./5. feladat 1., 2., 5. kérdésének közös megoldása b) Fürtábra – tulajdonságok indoklása ÁRPÁD fejedelem bölcs

kitartó

gondoskodó

bátor

Hf.: – a vezérek esküjének tanulása – Mf. 47./4. a, b – 47./5. feladat 3., 4. kérdése Tananyag: Gyakorlás (64. óra) (Katonáné Szarka Anna, Budapest, Bocskai István Ált. Iskola órája nyomán) Feladatok: A szövegértés erősítése, hangos és néma olvasás gyakorlása Hazafiságra nevelés, erkölcsi ítélőképesség fejlesztése Kifejezőkészség, időszemlélet fejlesztése, ál lásfoglalásra késztetés 1. Beszédművelő gyakorlatok a) Légzőgyakorlat: a hét vezér nevével – hangosan, középhangerővel, halkan b) Mondatpiramis olvasása a hangsúlyjeleknek meg felelően Istvánt koronázták. Istvánt királlyá koronázták. Istvánt Esztergomban királlyá koronázták. Istvánt 1oo1. január 1-jén Esztergomban királlyá koronázták. Istvánt 1oo1. január 1-jén Esztergomban ünnepélyesen királlyá koronázták.

2. Az ismeretek felidézése – számonkérés a) Rejtvényfejtés A tanítói kérdésekre adott válaszokat a tanulók írják az olvasásfüzetükbe, egymás alá, majd az első betűket összeolvassák. Hol látta Attila a különös kardot? álmában Milyen állaton haladtak honfoglaló őseink? lovon Fémkarikákból készült ing, mely véd a szúró-vágófegy verektől. láncing Attila melyik koporsója jelentette a napsugarat? arany Ebben a műfajban a valóság és a mese keveredik. monda Kije volt Géza fejedelem Istvánnak? apja István leverte a … törzsfőket. lázadó Gyümölcs, amely az egyik koronaékszerünk is. alma A kereszténység felvétele előtt a magyarok … voltak. pogányok A besenyők tudták, hogy István király igazságosan fog … ítélkezni Miket hozott István a biztonság, a vagyonvédelem érde kében? törvényeket Botond legyőzte a görög … óriást Megfejtés: államalapító b) Differenciált házi feladat ellenőrzése A csoport ÁLLAMALAPÍTÁS szóból alkotott új szavak felolvasása áll, állam, ama, alap, lap, alapít, alapítás, lapít, lapítás, ás B csoport Fogalmazás felolvasása: Vitéz voltam István udvarában Koronázási ünnepségen voltam C csoport István király ítélete című olvasmány első bekezdésének szótagoló másolása 3. Célkitűzés: A mai órán a Botond, Szent István király és az István király ítélete című olvasmányokat gyakoroljuk közösen és csoportmunkával. 4. Gyakorlás - differenciált osztálymunka A csoport a) Hangos olvasás gyakorlása látószögnövelő gyakorlattal állam haza államalapító hazaszeretet államalapító királyunk a magyar haza szeretete államalapító királyunk, a magyar haza önzetlen Szent István szeretete 27


6/13/12 9:37 AM


b) Szent István király c. szöveg 2. bekezdésének hangos, értelmező felolvasása B csoport a) Sorold fel Szent István érdemeit! b) Olvasd fel a szövegből, hogy miért ítélkezett szigorúan István király! 5. Csoportmunka I. cs. Szövegben való tájékozódás: a szókártyán lévő szókap csolatok megkeresése és a megfelelő mondatok felolva sása a szövegből sok ajándékkal indultak el az őrségben álló magyar katonák szélsebesen elvágtattak véresen, piszkosan álltak

odaborultak a lábához halálos ítélet bőségesen kárpótolta nem görbült meg

II. cs. Tartalom felidézése választási lehetőséggel: Botond vagy a görög óriás nevében III. cs. Dramatizálás: István megkoronázása (zene: István, a király – részlet) 6. Könyvajánlás: A magyar történelem nagy alakjai I. kötet. Reflektor K., Bp., 1987 Az államalapító. Zrínyi Könyvkiadó, Bp., 1988 A honalapító Szent István. Agricola, Bp., 1990 Mondák az Árpád-házi királyokról. Ész-Érv Bt., Bp., 1996 7. Az órai munka értékelése szempontok alapján Aktív részvétel Helyes nyelvhasználat – választékos fogalmazás Kifejező olvasás Tananyag: A kolozsvári bíró (72–73. óra) Feladatok: Pozitív-negatív erkölcsi tulajdonságok szem beállítása Lényegkiemelés, összefüggések felismertetése Szókincsbővítés, logikus gondolkodás fej lesztése

I. ELŐKÉSZÍTÉS – csoportmunka 1. a) Szerencsekerék – Mátyás, az igazságos – ő lesz a mai történet főszereplője b) Szólásmagyarázatok – párosítás parafatáblán Lopja a napot. – Nem dolgozik, henyél. Lógatja az orrát. –L átszik rajta, hogy kellemet lenség érte, szomorkodik. Ég a föld a talpa alatt. – Kínos félelem tölti el, nincs ma radása. 2. a) Ötletbörze: király, törvény b) Olvasástechnika fejlesztése – kakukktojás megpillantja felállott elindult odébbállt kiáltottak végigsétált előkerültek

állított be kelj föl hordták ide indulj előttem (nem igekötős ige) hányjátok szét húzzatok rá tudja meg

3. A keresztrejtvény megfejtése: KOLOZSVÁR, ez lesz a helyszíne mai olvasmányunknak

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 1. E nép ellen harcolt Hunyadi János. (török) 2. Így nevezték Mátyás király könyveit. (corvinák) 3. Mátyás király címermadara. (holló) 4. Királyok fejére teszik. (korona) 5. Mátyás anyjának családi neve. (Szilágyi) 6. Mátyás anyjának keresztneve. (Erzsébet) 7. Nándorfehérvár ostrománál magával rántott egy törököt a mélybe. (Dugovics) 8. E városban raboskodott Mátyás királlyá választása előtt. (Prága) 9. Minden délben megszólal a nándorfehérvári győ zelem emlékére. (harang)

28


6/13/12 9:37 AM


4. Memóriajáték – szómagyarázatok HAJDÚ HEBEG KAZAL ALÁZATOS SANYARGAT MÉSZÁRSZÉK

fegyveres szolga dadog nagy halom meghunyászkodó gyötör hentesüzlet

II. SZÖVEGFELDOLGOZÁS A) Jóslás B) Bemutató olvasás C) Elsődleges megértés vizsgálata Mi az olvasmány műfaja? Miért? Ki a valós szereplője? Kik szerepelnek még? Hol és mikor játszódnak az események? Miért járta álruhában az országot Mátyás? Miért szerette a nép? D) Csoportmunka 1. A szereplők tulajdonságai – Mf. 56./2. a, b 2. Történettérkép – szintetizálás Helyszín és szereplők: Kolozsvár, a bíró háza A probléma: Mátyás hírül vette, hogy a kolozsvári bíró sanyargatja a népet. 1. esemény: A király álruhában Kolozsvárra indul. 2. esemény: Megfigyeli a fahordó parasztokat. 3. esemény: Nem akar ingyen dolgozni a bírónak. A következmény: Veréssel munkára kényszerítik. 4. esemény: Jeleket hagy maga után, és odébbáll. 5. esemény: Királyként tér vissza. 6. esemény: Bebizonyítja az igazságot a hazug bírónak.

A hajdú veréssel kényszerítette munkára. Három fa hasábra ráírta a nevét bizonyítékként. Amikor vissza tért, a hajdúkkal előkerestette a fahasábokat. A hajdút megbotoztatta, a bírót lefejeztette.) III. ÉRTÉKELÉS (szógyűjtés, mondatalkotás, olvasás, összefüggések felismerése) Hf.: – olvasni a párbeszédes részeket – tartalomelmondás valamelyik szereplő nevében – Mf. 57./4. a, b, 57./5.

Tananyag: Kinizsi – feldolgozás drámajátékokkal (74. óra) (Fonyó Ivett, Török Flóris Ált. Iskola, Pesterzsébet órája nyomán) Feladatok: Szövegfeldolgozás drámajátékkal globális módszerrel A szereplők jellemének megfigyelése Az asszociációs képesség fejlesztése, részletező tartalomelmondás 1. Érzelmi – hangulati előkészítés Asszociációs játék: Tanító: Mi jut eszedbe a királyról? az erőről? Tanuló: Nekem a királyról az uralkodás jut eszembe. (A tanulók körben ülnek, a tanító kérdésére sorban haladva mondják el, ami eszükbe jut. Ha valaki nem tud vagy nem akar bekapcsolódni, passzol.) 2. Célkitűzés: A mai történetünk egy olyan találkozásról szól, amelyben nagy szerepet játszott az erő.

A következmény: Megbünteti a bírót és a hajdút.

3. Tanítói bemutató olvasás – tanulói megnyilatkozások

Az üzenet: (Miről szól a monda?) A hazug embert hama rabb utolérik, mint a sánta kutyát. Messzi ér a király keze.

4. Elsődleges megértés vizsgálata Kik a monda főszereplői? Miért volt sorsdöntő fontosságú az erő Mátyás király és Kinizsi Pál találkozásában? Hogyan alakult Kinizsi sorsa?

A mondából kidomborodó tulajdonságok: álszent, igazságtalan, gonosz gondoskodó, találékony, igazságos 3. Mf. 57./3. 4. Kérdésfeltevés gyakorlása Segítség: a mondatokhoz tegyenek fel kérdéseket (Mátyás Kolozsvárra ment, mert hallott a népnyúzó bíróról. Nem akart dolgozni, mert a munkáért nem járt fizetség.

5. Újraolvasás (egyéni, csoportos váltogatva) Figyeld meg Kinizsi Pál viselkedésének változását a történet folyamán! 6. Képzeld magad elé a helyszínt! Mondd el, milyennek látod! (színek, hangok …) 7. a) Alkossatok állóképeket csoportokban! A többiek ismerjenek rá a jelenetekre! 29


6/13/12 9:37 AM


(A csoportok létszáma az osztálylétszámtól függően 4-5 fő. Alacsony osztálylétszám esetén kevesebb jelenetet tervezünk.) Jelenetek cédulán kiosztva (csak az adott csoport olvassa el). Csak gesztusokkal, mozdulatokkal ábrázolhatják a szereplők viselkedését. 1. Mátyás és kísérete megérkezik a malomhoz. 2. A király megszólítja a zsákot cipelő Kinizsit. 3. A legény malomkövön kínálja a vizet a lovagnak. 4. Kinizsi beszélget a vitézzel. 5. Kiderül, hogy a király áll előtte. 6. Palkó búcsút vesz édesapjától.

I. Ráhangolás – csoportmunka 1. Szerencsekerék – A kis török 2. Szómagyarázatok – Szóbúvárból csetepaté, csizmadia, kaptafa, pogány

b) Mit gondolhatnak, mondhatnak a szereplők? (az állókép résztvevői szólaljanak meg)

1. Gyakorold a kifejezések olvasását! Mi a közös bennük?

8. Érzékelőjáték Csukd be a szemed! Képzeld magad elé Kinizsi malomkövét! Simítsd körbe, érzékeltesd a nagyságát is! Most próbáld felemelni! Mondd el, miket tapasztaltál!

3. Magyarázd meg a kifejezéseket a saját szavaiddal! A lustaságot nem ismerte _______________________ Elértette a gondolatát __________________________ Torkán akadt a hang ___________________________ Elszaladt egypár esztendő _______________________ Megdörzsölte a szemét _________________________ A tekintete az asszonyra esett_____________________

mély budai pincébe híres-nevezetes debreceni csizmadia apró, gyors léptekkel ismeretlen magyar alföldi tájat talpig poros, öreg török ember

síró-rívó kis törökkel fekete szemű fiú kerekre nyitott szemmel híres debreceni kettős torony a messzi Isztambulból

9. Gyűjtsük össze a főszereplők tulajdonságait! (a tanulók egyik fele a királyt, a másik Kinizsit jellemezze) a) Láttam Mátyás királyt, aki sasorrú volt. Jóslás – feladatok alapján Láttam Mátyás királyt, aki sasorrú, éles tekintetű volt. ... II. Jelentésteremtés b)Találkoztam Kinizsivel, aki öles termetű volt. ... a) Bemutató olvasás b) Elsődleges megértés vizsgálata 10. a) Én vagyok Kinizsi Pál. Győzz meg, hogy a király seregében van a helyem! Hogyan tagolnád a szöveget a helyszínek alapján? b) Most te vagy Kinizsi édesapja. Mondd el, milyen Hogyan tagolnád a szöveget az események szerint? gondolatok járnak a fejedben, amikor a fiadat elindítod a nagy útra! c) Újraolvasás némán – Mf. 62./1. d) Szövegfeldolgozás – csoportmunka 11. Szintetizálás dramatizálással vagy körmesével 1. Szövegtagolás – kérdésfeltevés – Mf. 62./2. 12. Házi feladat a) Másold le a füzetedbe a Kinizsit és Mátyás királyt 2. Egészítsd ki a hiányos kerettörténetet! leíró mondatokat! b) Csoportokban gyakoroljátok a szerepek szerinti A történet _____________ játszódik. olvasást! Szereplői __________, __________ és ____________. A bonyodalom akkor kezdődik, amikor Tóthék ______ ___________________________________________. A probléma úgy oldódik meg, hogy________________ Tananyag: A kis török (79–80. óra) ___________________________________________. Feladatok: Előfeltevések megfogalmazása Újabb bonyodalom támad, amikor______________ Lényegkiemelés válogató olvasással ___________________________________________. Részekre bontás többféle szempont szerint Ez úgy oldódik meg, hogy_______________________ Kifejezőkészség fejlesztése ___________________________________________.

30


6/13/12 9:37 AM


A történetnek az a tanulsága, hogy ________________ ___________________________________________. 3. Írj ötsorost Ahmedről és Tóthékról! (Egy lehetséges megoldás, de más is elfogadható.) AHMED kétségbeesett, elégedett elveszett, dolgozott, hazament Visszatért nevelőszüleihez Isztambulból Debrecenbe. török TÓTHÉK segítőkészek, boldogok megtalálták, hazavitték, elkeseredtek Szeretettel felnevelték a fiút. nevelőszülők 4. A szereplők érzéseinek változása – Mf. 63./3. a, b III. Reflektálás a) Ahmed és édesapja találkozásának megelevenítése b) A legizgalmasabb jelenet felolvasása c) Mf. 63./4. f. d) Melyik szereplőt találtad a legrokonszenvesebbnek? Miért? Hf.: – Mf. 63./5., 6. – A szöveg legizgalmasabb részének gyakorlása

Tananyag: Fekete István: Fecskemadár, Charlie Bood: Füstifecske című olvasmányok és Lászlóffy Aladár: Fecske-felhő című versének összehasonlítása (92. óra) Feladatok: A természet, a madarak védelme A szépirodalmi és az ismeretközlő szöveg, valamint a próza és a vers összehasonlítása A szövegek formai és tartalmi jegyeinek párhuzamba állítása, szövegreprodukálás Önálló szövegalkotás képességének fejlesztése 1. Rejtvényfejtés: Nevezd meg a madarakat az alábbi állítások alapján! ( Segítség a SZIVÁRVÁNY újság 1998 márciusi számában, a Mocorgó tavasz című cikkben) 1. Szép hangú énekesmadár, amely még nem érkezett vissza. FÜLEMÜLE (1.) 2. Verébnél kisebb, begye, melle narancsvörös. VÖRÖSBEGY (7.) 3. Fejjel lefele is kúszik a fatörzsön. CSUSZKA (1.) 4. Hosszú csőrével a talajban keresi táplálékát. PACSIRTA (4.)

5. Nincs saját fészke, másokéba rakja tojásait. KAKUKK (3.) 6. Ez a tollpamacs fülű madár márciusban már melengeti tojásait. FÜLESBAGOLY (4.) A madárnevek megadott helyen álló betűinek össze olvasásával egy újabb madár nevét kapod. (FECSKE) 2. Célkitűzés: Két olvasmányt és egy verset hasonlítunk össze. Mindhárom a rejtvényben megfejtett madárról szól, mégis más a szerzők célja a művekkel. 3. Az óra anyagának technikai előkészítése Figyelemkoncentrációt segítő gyakorlat a) Szósorok fólián, belőlük összetett szavak alkotása háromszori felvillantás után fűz part fa patak sugár papír nap csónak sár csizma kötő pép ólom szita nád nap fecske isten madár buga b) Hibás szavak keresése a szóoszlopokban papírcsónakot kiválasztottam megcsókoltam papircsónakot kiválazstottam megcsókoltam papírcsónakot kiválaszttotam megscókoltam papírscónakot kivalasztottam megcsokóltam papírcsonakot kiválasztottam megcsókoltam c) Szófaj-meghatározás a kiosztott szókártyákon (minden tanulónál egy kártya) füstifecske, érkeznek, gyűrűs, Fokváros, 200 millió, fan tasztikus, fészkel, gerenda, kitűnő, sárdarab, megszerzi, eteti, éhes, 22 gramm, fészek, Afrika, negyedik, madár szülők, fogdosnak össze, néhány, tojó, elfogyaszt, ro varok, nevelnek fel, apró Ellenőrzés: Emeljétek fel az mellékneveket, számneveket!

igéket,

főneveket,

4. Hangulati előkészítés Zenehallgatás: Saint-Saens: Az állatok farsangja (Ma dárház) Mire emlékeztet a zene? Hol járhatunk? 5. Az olvasmányok felidézése 1. cs. A vers megismerése – Mf. 72./1. 2. cs. A Fecskemadár felidézése – Mf. 72./2. a, b 3. cs. Beszámoló a füstifecskéről – Mf. 72./3. a, b 6. A szemelvények összehasonlítása – Mf. 72./4. (A táblázat a táblára felrajzolva, a mondatcsíkok a tanulóknál kiosztva, ők teszik majd a táblára a megfelelő helyre, onnan átmásolják a mf.-be)

31


6/13/12 9:37 AM


7. A tananyag kiegészítése, továbbgondolása a) Új ismeretek a füstifecskéről (Egyéni beszámoló előzetes felkészülés után) – Varázslatos világ: A megoldás: a fecskepelenka – Lázár Ervin: Öregapó madarai – Minden madár hazatalál 28–30. o. b) Az olvasottak továbbgondolása – Otthoni fogalmazási feladat felolvasása: Hogyan mondhatta el az író otthon édesanyjának a történteket? – Dramatikus játék: Hogyan lehetett volna az eseményeket jó irányba fordítani? (a két barát elképzelt beszélgetése)

Tananyag: A mézelő méh (100. óra) Feladatok: Ismeretközlő szöveg feldolgozásának gyakor lása Információk, tények, adatok gyűjtése szem pontok alapján A tanulás megalapozása I. RÁHANGOLÁS – csoportmunka 1. a) Szövegkiegészítés – Mf. 79./1. a b) Képolvasás – 79./1. b Miről ismerhetők fel a méhcsalád tagjai? (a potroh és a szárny aránya) dolgozó here

anya

2. Ötletbörze Mit tudsz a méhecskéről? 3. Szómagyarázat (parafatáblán párosítás) kaptár: ládaszerű építmény méhek számára méhpempő: dolgozó méhek által termelt táplálék propolisz: méhek által termelt ragacsos, puha anyag fullánk: méhek potrohán lévő szúró- és védekezőszerv raj: méhek összessége kirajzanak: kirepülnek (az egész raj) teljes átalakulás: a rovarok fejlődése, melynek szaka szai: pete lárva báb kifejlett rovar táncnyelv: a méhek mozgással kifejezett beszéde

4. Keresd a helyes választ! (előzetesen olvasták: Nézz körül 181–182. o.) Mekkora terhet tud szállítani a méhecske? a. teste súlyánál nehezebbet b. testsúlyának majdnem megfelelő mennyiséget c. testsúlyának negyedét d. csak önmagát hordja Milyen irányban repül a méh? a. előre-hátra, fel-le b. csak lefelé c. fel és le d. csupán előre Mire használja még a méh a szárnyát a repülésen kívül? a. más rovarok elhessegetésére b. a kaptár hűtésére c. a kaptár takarítására d. kicsinyei védelmezésére Melyik állítás nem igaz a méhre? a. Csak félelmében és haragjában szúr. b. Ha beleszúrta valakibe fullánkját, azonnal elpusztul. c. Fullánkja mindkét oldalán kapcsocskák vannak. d. Lándzsaszerű fullánkja a fején található. Célkitűzés: Ma a méhecskéről meglévő ismereteinket bővítjük. II. JELENTÉSTEREMTÉS – csoportmunka A) Önálló olvasás Minden csoport 1-1 részt olvas el, amivel kapcsolatban megoldja a feladatokat és beszámol róla a többieknek 1. cs. 1–2. bek. 2. cs. 3. és 6. bek. 3. cs. 4. bek. 4. cs. 5. bek. B) Feldolgozás egységenként A méhek haszna a) Fejezd be a megkezdett mondatot! A barlangrajzok azt bizonyítják, hogy… b) Mf. 79./2. 1–2. bek. a) Lakhelyük Mf. 79./2. 3. bek. b) A „táncnyelv” Mf. 80. 6. bek.

32


6/13/12 9:37 AM


A méhcsalád Fürtábra összeállítása Mf. 80. 4. bek.

A méhanya lerakja a petéket. A petékből kikelt lárvákat a dolgozók táplálják. Kifejlődik egy új méhkirálynő is. Kirajzanak a levegőbe. Az anya leszáll egy faágra, a dolgozók mellételepszenek. A méhész egy kasba söpri őket, majd a kaptárba kerülnek.

ANYA

egyetlen nőstény 4-5 évig él petét rak

HERE

hím több százan vannak

DOLGOZÓ

nektárt, virágport gyűjt több tízezer él a családban 5-6 hétig él

C) Egyéni beszámoló – a leggyorsabban dolgozó tanulók feladata lehet

here MÉHCSALÁD

több tízezer

A táncnyelv – a méhek beszéde (Nézz körül! 182–183. o.) Mire szolgál a táncnyelv? Mit mutat meg mozgásával a méh? Milyen mozgást végez? Legenda a méhecskéről Ok. 124. o. III. REFLEKTÁLÁS – egyéni v. minden csoport – Mf. 80./3.

petét rak

Hf.:

4. Szaporodásuk Mf. 80. 5. bek.

– Olvasd el az egész szöveget! – Számolj be a méhecskéről a mf. segítségével!

Ötlettár

Beszédművelő gyakorlatok 1. Légzőgyakorlatok Kilégzéskor hangosan, középhangerővel, halkan – számoljunk húszig – soroljuk a hónapok neveit – a hét vezér, a hét törzs nevét – kiválasztott verset – az olvasmányokból kiemelt mondatokat – szó- és mondatpiramisokat… 2. Nyelvgyötrők, mondókák Alkalmasak légző-, hangképző-, artikulációs, gyorsasági gyakorlathoz – Fekete bikapata kopog a pepita patikaköveken. – Gyönyörű, gömbölyű gyömbérgyökér. – Sohasem hallottam szebben szóló szép sípszót, mint a szászsebesi szépen szóló szép sípszó. – Pecsenyekacsából friss kacsapecsenye. – Piros csíkos cinkcsészében cukros csirkecomb. – Már jó nyár jár rája. – Nem mindenféle fajta szarka farka tarkabarka, csak a tarkafajta szarka farka tarkabarka. – Három kupac kopasz kukac, meg három kupac kopasz kukac, az hat kupac kopasz kukac. – Meguntam Győrnek gyönyörű gyöngyvárában laktomat, mert a Duna, Rába, Rábca rákja rágja lábomat. 33


6/13/12 9:37 AM


– Az árpádi dimbes-dombos, gidres-gödrös, rókalyukas határon, jön a juhász vágott fülű, hókaorrú, nyírott farkú pejparipa szamáron. – Egyszer egy pici, pocakos pocok pocakon pöckölt egy pici, pocakos pockot, mire a pocakon pöckölt pici, pocakos pocok pocakon pöckölte a pocakpöckölő pici pocakos pockot. – Nyesi Györök a törököt, lesi török a Györököt, ide Györök, oda Györök, elüti a fejed a török. – Roppant bottal koppantottam, szöcském csacskán szökkent, papnadrágban kappant fogtam, macskám fecskét hökkent.

– Kőkapui kapukő, kapukőben laputő, laputőből lapu nő, lapus lesz a kőkapui kapukő. – Körbe pörg e görbe körte, hat gödörbe, vak tükörbe, fürge ürge sürg e zűrbe, őt gyötörd, te rőt ökörke.

– Zabra zebra, zsebre zabra! Habra rebbents, hebrencs habra, Ugra-bugra, zsupsz a sutba, Pulyka húzta, pudva dudva, Lukba rúgva fúlt a kútba. – Derengett, borongott, merengett, szorongott, kerengett, dorongott, de nem vett korongot. 3. Versek Az anyag felhasználható artikulációs, gyorsasági, időtartam-, hangkapcsolat-, ritmus- és légzőgyakorlatokhoz is A sün Görög meg hömpörög, sunyicskán sompolyog, tüskés a gombolyag, fű alatt, fa alatt.

Odajő, rászagol, tüskébe túr az orr, rögvest eloldalog, jobb híján úgy – gyalog.

Sziszlet a sünöcske, A kis sün hömbörög, tüskéit hegyezve, sunyicskán sündörög, komor a komondor, tüskéit tompítja, odajő, rászagol öröm boldogítja. Páskándi Géza Melyben Halandzs Pál kéket-zöldet lát kék kék kék szép kék kép ég még ég még kék még

kék zöld kék köd kék köd még ég még föld ég föld

zöld zöld zöld köd zöld köd döng csöng döng föld zöld föld

zöld kék zöld szép zöld kép döng csönd döng ég még ég Ferenczes István

34


6/13/12 9:37 AM


Siess, tavasz

Hull, hull reánk a napsugár, záporozik a cinkeszó, látod-e, múlik már a tér, elolvad odakint a hó.

Nyújtózik s nekiszabadul, jegét ledobja a folyó, fű illatára felneszel, s vágtat a réten a csikó.

Gyere, tavasz! Gyere! Gyere! Veled beszélni volna jó, veled hallgatni volna jó, siess, te szívdobogtató!

Markó Béla

Kunok

Kuntapolca, kun a porta, kun a szérű, kun a ház, kun toronyban kun harang szól, kun csürhét űz kun kanász.

Kun a patak, Ihol egy kun, kun a halász, ott is egy kun, kun a háló, kun lányra vár kun a hal, kun legény, csupa kunnal kun tésztából népesül be kun parázson a községi sül a túrós hivatal. kun lepény. Dénes György

A folyó

A folyó, a folyó A folyó, a folyó A folyó, a folyó hurkot ír a rétre, tavasszal megárad, télen ezüstszalag, a folyó, a folyó a folyó, a folyó a folyó, a folyó felcsapott az égre. nyáron majd kiszárad. lábam előtt hallgat. Gál Sándor

Zápor

Kerekedik egy nagy felhő, hasa fekete, kilenc kövér villám száguld az égen vele.

Kilenc kövér villám csattog, felhő felhasad, a felhasadt felhőkből rám. Bő zápor szakad.

Futok, futok, de hiába, a zápor elér, ketten ázunk meg egyszerre: az erdő meg én. Gál Sándor Hétfőtől vasárnapig

Hétfőn és kedden kacagó a kedvem.

Csütörtökön csókot kap tőlem kacsótok.

Szerdán az álmok színes szárnyán szállok.

Pénteken párom palotámba várom. 35


6/13/12 9:37 AM


Szombaton szépen Vidám a vasárnap: szundítok a széken. folyók, völgyek várnak! Fehér Ferenc

Bordó vers

Bortól boldog a hordó, borulástól a forgó.

Bortól forog a hordó, bordón borong a forgó.

Bordón borong a hordó, bortól forog a forgó.

Bortól bordó a hordó, bordón forog a forgó.

Bordón forog a hordó, bortól bordó a forgó.

Tari István

Héjariasztó

Héja, héja, lakatos! Héja, héja, lakatos, Héja, héja, vaslapát! Látom, lábad ripacsos. Látom, lábad maszatos. El ne lopd a kislibát! Addig libát nem adok, Addig csirkét nem adok, Tudom, hol lakik apád! míg a lábad ripacsos. míg azt el nem takarod. Budába! Bécsbe! Csörlőre, csattogóra, Csörlőre, vaskapura, Lyukas kemencébe! ángyomasszony ablakára. ángyomasszony ablakára. Népköltés Alszik a tél Hófelhőket kerget a szél, ködbundában lépked a tél. Fehér kutyája nyomába lép, falja az ősznek langy melegét.

Így él három hónapon át, meghizlalja jól a kutyát. Ám ha tavasszal a tüze ég, talpa alatt megreccsen a jég.

Unja már az est hidegét, Duzzadt ágról csöppen a hó, vadszőlőben lop venyigét. hullámtornyot fodroz a tó. Tó közepén, hol vastag a jég, Alszik a tél s a tóba merül, szélpufi arccal fújja tüzét. múlik az ősz, mire előkerül. Janicsák István Korong forog

Ősz (részlet)

Görbe bögre forog körbe, Őszi szélben fáznak a fák, karimája kerek, pörge. Hullik a zápor, izzad az ág. Pördül-gördül kerekedve. Sárgul, szárad a fán a levél, Fürge bögre fordul körbe. Izzik a villám, röppen a szél. Korongokon hengeredik, Kormos földre csöppen a lomb, kerekdeden forgolódik. Őzike futkos, két szeme gomb. Korong forog körbe-körbe, Róka surran, retten a nyúl, kerekedik görbe bögre. Két kicsi varjú szállni tanul. Kiss Dénes Janicsák István

36


6/13/12 9:37 AM


Bőrönd Ödön Bőrönd Ödön Visszafelel Bőrönd Ödön a Köröndön csepp zsebrádió-adóján: ül a kövön, Azért ülök a Köröndön ül a kövön feketeszín bőröndömön, feketeszínű bőröndön. várom, hogy a tearózsa, várom, hogy a tearózsa, kinyíljon az aszfaltkövön, Arra száll egy helikopter, s a 4-es busz begörögjön! lerádióz a riporter: Bőrönd Ödön! Bőrönd Ödön! Miért is ülsz itt a Köröndön feketeszín bőröndödön? Tamkó Sirató Károly Bolondos mondóka Szürrealista kép Hétfőm egy szem makkot leltem, A héten rákot fog a róka, kedden délben földbe tettem, hogy vörös farka reng belé, szerdán este vödröt vettem, a Rába-parton reggel óta csütörtökön megöntöztem, rohan egy őrült Győr felé. pénteken csak nézegettem, Rikolt a révész, heherészve szombaton már büszkélkedtem, csap rossz ricsajt a parti réce, s akár hiszed, röhög a piktor. – Mit tehet? akár nem, Fest szürrealista képeket. vasárnap az én tölgyfámról, Hegedűs Géza annak mind a tíz ágáról száz szem makkot leszedtem. Ténagy Sándor

Futózápor

Csillog a bozót, ága-boga ázik, nem jutok szárazon addig a házig.

Ázott ingemet tűz mellé terítik, fázó testemet gyorsan melegítik.

Vízben, sárban cuppogva járok – majd ha bozót leszek, esőt kívánok.

Majd ha virág leszek esőre nyílok… ázik a bozót, Csillog-villog. Weöres Sándor

Te is tudod, ő is tudja

Napfény volt a ringatója, eső volt a dúdolója.

Nevelője szegényember, mégis erős, mint a tenger. 37


6/13/12 9:37 AM


Csak erősebb, hogyha vágják, tovább él, ha lekaszálják.

Csak erősebb, hogy vágják, akkor is, ha foggal rágják.

De hát tudja minden gyerek, miből sütik a kenyeret.

Kergető

Zelk Zoltán

Névadás

Róka, róka réten, Más vagyok a napsütésbe, Fuss a holdas égen, esőben és futó szélben, Hagyd itt lenn a más vagyok, ha hó szikrázik, Házat, erdőt, más, ha erdő fényben ázik, Kapsz nyakadra más vagyok a szélfúvásban, Ezüst csengőt, más, ha este bőrig áztam, Fényes felhőn más vagyok a csillagfényben, Csilingelhess, más, ha ruhám csupa kékben, Csillagokkal más vagyok, ha rügy kipattan, Versenyezhess, így változok szakadatlan. Hallió – hallihó! Hívjatok csak kis virágnak, Azt hiszi, hogy kiscsikó. Tavasznyitó ibolyának. Weöres Sándor Toldi Erzsébet 4. Nem verbális kommunikáció (különböző közlések, érzelmek kifejezése tekintettel, mimikával, gesztusokkal) – Mimetikus játékok Érzelmeket tükröző gyakorlatok: bánat, öröm, közömbösség, harag, szigorúság, gúny, vidámság, döbbenet, csodálkozás, szeretet, gyűlölet, pöffeszkedés… Mimika a különböző szituációkban: ötöst kaptál egyest kaptál reggel felébresztettek nem nézhetsz tévét ajándékot kaptál finomat főzött anyu

nem ízlik az étel kihúzták a fogad megérkeztek a nagyszüleid elmehetsz játszani a barátodhoz kirándulni mentek …

– Összetett kommunikációs gyakorlatok arcjátékkal és tekintettel: Savanyú képet vág. Hegyezi a fülét. Magasan hordja az orrát. Vigyorog, mint a fakutya. Bámul, mint borjú az új kapura. Lesüti a szemét. Szikrát szór a szeme. Farkasszemet néz. Még a szeme sem áll jól. – Gesztusok és mimika: – Gyere ide! – Figyelj ide! – Menj ki! – Csend legyen! – Állj meg! – Ne bánts!

– Állj fel! – Kérek szépen!

– Add ide! – Nem értem!

38


6/13/12 9:37 AM


Olvasásgyakorlási módok Az egyszerűbb, alapvariációk a 2. osztályos kézikönyvben találhatók. 3. osztályban az olvasástechnika fej lesztése mellett egyre nagyobb szerepet kap a szövegek értelmezése, s a gyakorlást inkább a szövegben való jobb tájékozódás, a lényegkiemelés és az összefüggések felismerésének fejlesztésére fordítjuk. Néma staféta A tanuló egy mondatot olvas némán. Elolvasás után valakit szólít, aki szintén némán olvassa a következő mondatot. A tanító jelére az éppen olvasó tanulótól hangos olvasást kérünk (ahol éppen tart). Nagyon érdekes, ha a jelzés a legváratlanabbul, csak a 6–7. mondatnál éri a tanulókat. A tempótartásra szoktatás egyik eszköze ez a gyakorlási mód. Alá- és föléolvasás A páros olvasás egyik formája. Az egyik tanuló rendes hangerővel olvas, a másik pedig halkabban (aláolvasás) vagy hangosabban (föléolvasás), hogy mindig hallja, illetve ne hallja a társa hangját. Egyén-csoport válto zatban is alkalmazható. Lényegkereső válogatás A tanító csak az olvasandó szöveget jelöli ki, a to vábbiakban a tanulókra bízza az olvasmány, részegység, bekezdés legfontosabb gondolatának megkeresését. Ez a mód jó átmenet az önálló szövegelemzés felé. „Technikai” válogatás A tanulóknak azokat a mondatokat, szövegrészeket kell megkeresniük, melyek a legnehezebben olvashatók, és a legtöbb olvasási problémát okozzák. Az instrukció után helyes, ha először karban olvastatjuk el az olvasmányt. A gyakorlat a tudatos készségfejlesztést segíti, önismeretre nevel. Felelgető olvasás Két tanuló vagy csoport felváltva olvassa a szöveget (mondatonként vagy bekezdésenként). Egyik variációja az „ismétlő-felelgető”. Az egyik gyerek két mondatot olvas, a másik megismétli az utolsó mondatot, és egy új mondatot olvas hozzá. Másik variációja a „javítófelelgető” változat. A hibásan olvasott mondatot a másik tanuló megismétli. Erősíti az olvasási figyelmet, az írásjelek pontos betartására nevel. Megőrző olvasás Az osztály, csoport karban olvas. A tanító jelére, érintésére, egy-egy tanulónak meg kell őriznie az olvasott mondatot. Ezután láncolvasással csak a megőrzött

mondatokat olvastatjuk el, amelyek sok esetben adhatják az olvasmány vázlatát vagy a rövid tartalmát. Válogató staféta Minden tanuló egy mondatot olvas, majd egy kérdést tesz fel, amelyre az olvasmány valamelyik mondatával lehet felelni. A válaszolót vagy maga választja ki, vagy az veszi át a „stafétabotot”, aki leghamarabb találta meg a kérdésre felelő mondatot. E gyakorlás előtt célszerű a tanulóknak időt adni arra, hogy néhány kérdést kigondoljanak. Ez a gyakorlási mód sok előnye mellett jelentősen fejleszti a tanulók kérdéskultúráját is. Illusztráló olvasás A tartalom elmondásához kapcsolódik. Beszámoló közben a tanuló egyes szövegrészeket olvas fel a könyvből. Például idézi a szereplők szavait, tulajdonságait, véleményét. Az értelmes, önálló tanulásra készíti fel a tanulókat. Lényegkiemelésre késztet. Öttusa Két tanuló vagy csoport versenyez, és öt-öt feladatot oldanak meg. Például a következőket: – az adott olvasmány egy gondolategysége tartalmának elmondása – ugyanennek a hibátlan, folyamatos felolvasása – szótagoló olvasása – egy tetszés szerinti vagy kijelölt szó magyarázata – tömör, pontos felelet a tanító egy kérdésére. A másik fél természetesen másik szövegegységgel te szi meg ugyanezt. Ez a gyakorlat számonkérésre is al kalmas. Páros váltóverseny Két csapatból egyszerre olvas 1-1 tanuló. Ha egyikük hibázik, csapatának ülésrend szerint következő tagja ve szi át az olvasást. Ha a csoportban már nem marad több olvasó, a másik csoport nyert. Változatosabb a gyakorlat, ha minél kisebb létszámú csoportokat, mondjuk 5 főset, szervezünk. Gondolatolvasás A tanító némán elolvas egy részt az olvasmányból. A tanulók igyekeznek kitalálni az olvasott részt. Az általuk feltett kérdésekre a tanító csak két szóval felelhet: „előbb” vagy „később”. A gyakorlat ezáltal az olvasott anyagban való jobb tájékozódást, az időbeli sorrend rögzítését segítheti. Másik változatában egy tanuló kimegy az osztályból, ezalatt a többiek megállapodnak egy részletben. A tanuló bejön és olvasni kezd. Az osztály különböző sza vakkal irányítja a keresendő rész megtalálásában. (hideg, meleg, forró, tűz …) 39


6/13/12 9:37 AM


Ki olvasott? Egy tanuló háttal áll az osztálynak. A helyükön lévők közül egyesével olvasnak a tanulók nagyon halkan egy-egy mondatot. Akit a hunyó felismert, azzal helyet cserél. Kísérőszöveg kiválasztása Az olvasmányhoz kapcsolódó, akár tankönyvi illusztrációhoz, akár a tanító vagy a tanulók által rajzolt képekhez kiválasztják a szöveg legtalálóbb mondatát, részletét, s hibátlanul, kifejezően felolvassák. Jellemzés Egyéni vagy csoportmunkával a tanulók kiválasztják az olvasmányokból az adott szereplőkre legjellemzőbb mondatokat, kifejezéseket. Rejtvényjellegű is lehet: a többieknek fel kell ismernie, kikről van szó. Kérdések megválaszolása Önálló egyéni vagy csoportmunkára néhány kérdést adunk fel, s a válaszadásra szóban vagy írásban készülnek fel a tanulók. Kérdéskeresés Önálló egyéni vagy csoportmunka lehet: az olvasmány alapján kérdéseket fogalmaznak meg a tanulók. Szómagyarázat Néhány megadott szó, kifejezés magyarázatára kell a tanulóknak felkészülniük. Ez történhet az olvasó könyvből szövegkörnyezet segítségével vagy lexikon használattal. Versenyszerű is lehet. Újság-, folyóirat-olvasás A tananyag kiegészítéseként szövegrészleteket olvasnak fel a tanulók, például a Szivárvány, Természetbúvár stb. lapokból.

Eszközök az olvasóvá nevelés szolgálatában 1. Osztálykönyvtár Kialakítását már az l. osztályban megkezdjük és folyamatosan bővítjük. Alapját a tanulók által behozott könyvek alkotják, s ezeket kiegészítjük az iskolai vagy települési könyvtárból kikölcsönzött kötetekkel. Igyekezzünk a tananyaghoz kapcsolódó, illetve azt kiegészítő könyveket begyűjteni, amelyet a tanulók és a tanító egyaránt hasznosan forgathat. Úgy működtessük, mint az igazi könyvtárat: a gyerekek kölcsönözzenek könyveket határidőre. Neveljük őket a

könyv megbecsülésére azzal, hogy mindig felhívjuk a figyelmüket a könyv állapotának megóvására. Az elolvasott könyvekről, nem csak az osztálykönyv tárbeliekről, a tanulók számoljanak be! Bízzunk abban, hogy könyvajánlásaikkal a többiekben is felébresztik a kedvet az olvasás iránt. 2. Olvasónapló A differenciálás egyik lehetősége az olvasónapló vezetése. Idő- és munkaigényes, de a tehetséges és szorgalmas tanulók tudását tovább gyarapítja. Ha beszámolnak róla, a többieket is fejlesztik ezzel. Csoportmunkában is készülhet. Ügyeljünk arra, hogy a különböző szem pontokat váltogassuk a csoportok között. Használhatják a tanulók az Apáczai Kiadó 3–4. osztályos olvasónaplóját, de maguk is készíthetnek egy füzetből. A tanító szempontok megadásával segíthet egy-egy mű feldolgozásában. Pl.: – helyszín, idő, szereplők – vázlat – rövid tartalom, mondanivaló – legkedvesebb szereplő jellemzése – legizgalmasabb rész tömörítő leírása – vélemény, tanulság, állásfoglalás – illusztrációkészítés … A szépen, gondosan vezetett olvasónaplót mindig ér tékeljük! 3. Hétszínvirág faliújság A tanulók kutató-, gyűjtőmunkájára épülő motiváló eszköz az igényes tanító kezében. A faliújságon helyet kaphatnak: – újságokból kivágott vagy a tanulók által írt cikkek, szövegek, – írók, költők arcképei, rövid életrajzuk – könyvajánlások, beszámolók olvasmányélmények ről, illusztrációk – fejtörők, rejtvények – versenyfelhívások, versenyeredmények – a tanulók első írói, költői szárnypróbálgatásai (versek, mesék, történetek) – műsorajánlat (rádió, tv, mozi, színház, múzeum, kiállítás…) – a tanulók által gyűjtött, a tananyaghoz kapcsolódó képek, reprodukciók … A faliújság akkor igazán élő, ha gyakran cserélődnek rajta az aktuális anyagok.

40


6/13/12 9:37 AM


4. Vers- és mesemondó verseny E versenyek osztályszintű megrendezésével lelkiisme retes felkészülésre, bátor kiállásra, önbizalomra, ön értékelésre, mások véleményének a meghallgatására, elfogadására neveljük a tanulókat. Lebonyolításukat alaposan szervezzük meg, tegyük ünnepélyessé, gondoskodjunk apró jutalomról (emlék lap, könyvjelző stb.) minden résztvevő számára. A rész vételt ne erőltessük, mindig legyen önkéntes, esetleg a bátortalan, de tehetséges tanulókat biztassuk egy kissé. Korábban már szóltunk a memoriterek tanulásának fontosságáról és rendszerességéről. Ezt a célt szolgálja az év közbeni folyamatos verstanulási verseny is. A fa liújságra felvezetjük az olvasókönyvben található ver sek jegyzékét, a kötelezőket megjelöljük, a többiből pedig mindenki a kedve, képessége szerint válogathat. Az értékelés is folyamatos legyen. Ha mód van rá, jutalmazzuk a legtöbb verset megtanuló gyermekeket verseskötettel. 5. Szólások, közmondások gyűjteménye Az osztály a tanult, hallott, használt közmondásokat, szólásokat egy füzetbe gyűjti. Lehet mindenkinek saját füzete vagy egy osztályfüzet, amelyet akár négy éven keresztül vezetnek a tanulók. Az eszköz akkor igazán hasznos, ha a jelentéstartalmat mindig tisztázzuk, azt is beírják, és nem feledkezzünk meg a többszöri felidézésről sem, hiszen az a célunk, hogy ezeket a tanulók megértsék és alkalmazzák adott szituációkban. 6. Ünnepélyek az osztályban Az együvé tartozás, a bensőségesség érzését erősíthetjük, mélyíthetjük az osztályszinten szervezett ünnep ségekkel: Mikulás, karácsony, farsang, anyák napja, gyermeknap, madarak, fák napja stb. Közös munkával gyűjtsük össze a műsorokhoz a verseket, dalokat, szövegrészleteket, jeleneteket, zene számokat. A kiválogatott, elrendezett anyagot először egyénileg, majd közös próbákon gyakoroljuk. A közös, felszabadult előadásnak együtt örülhet gyerek, szülő, tanító. Sokoldalú fejlesztő hatása nem vitatható. 7. Ötletdoboz Ebbe gyűjtjük a tanulók anyanyelvvel kapcsolatos ötleteit, javaslatait, kívánságait, amelyek megvalósításáról közösen döntünk.

Szólások Bakot lő. Csütörtököt mond. Egyszer hopp, máskor kopp. Élére rakja a garast. Fabatkát sem ér. Fittyet hány. Hiba van a kréta körül. Hűlt helyét találja. Idegen tollakkal ékeskedik. Ígér fűt-fát. Kemény fából faragták. Kereket old. Kiteszik a szűrét. Körmére ég a dolog. Megette már a kenyere javát. Megtanítja kesztyűbe dudálni. Megy, mint a karikacsapás. Nem enged a negyvennyolcból. Nem hajt a tatár. Nem látja a fától az erdőt. Nesze semmi, fogd meg jól! Nyakába veszi a lábát. Orránál fogva vezeti. Otthagy csapot-papot. Sok van a rovásán. Szerencsés csillag alatt született. Úgy bánik vele, mint a hímes tojással. Várja, hogy a sült galamb a szájába repüljön. Közmondások A harag rossz tanácsadó. A henyélőnek felkopik az álla. Ajándék elfogadás, szabadság eladás. Ajándék lónak ne nézd a fogát! Aki egyszer hazudni mer, az több hitelt nem érdemel. Aki sárral hajigál, magát piszkolja be. Aki sokat ígér, keveset ad. Akkor sem hisznek a hazugnak, amikor igazat mond. A könnyű is nehéz a nemakarónak. A könyvek néma mesterek. Alacsony kunyhóból is támad nagy ember. Alamuszi macska nagyot ugrik. A legcsekélyebb munka se hasztalan. Alma nem esik messze a fájától. A lónak zab kell, nem ostor. Amilyen a mester, olyan a munkája.

41


6/13/12 9:37 AM


Amilyen a szántás, olyan az aratás. Ami szép és hasznos, azt munkával adják. Amit az ember maga megtehet, ne bízza másra! Amit örömmel cselekszünk, nem esik nehezünkre. A pálca, ha bearanyozzák is, súlyosat üt. A rossz lelkiismeret súlyos teher. A sokévi tapasztalat bölccsé teszi az embert. A szabadság drágább az aranynál. A szakács is király a maga konyhájában. A szerencse forgandó. A szó elrepül, az írás megmarad. A szó gyakran jobban vág, mint a kard. A szükség a restet is dolgozni tanítja. A szükség próbája az igaz barátnak. A tudomány kincs, melynek párja nincs. A tudomány szegénynek is palotát rak. Az alvó róka nem fog nyulat. Az árulkodás hitvány kereset. Az becsüli a pénzt, akinek körme kopik utána. Az érett ész nem egynapi munka. Az nevet, aki utoljára nevet. Az okos ember, ha keveset szól is, sokat mond. Az okos vadász nem iszik előre a medve bőrére. Barátodért se tagadd az igazat. Becsüld ellenségedet, ő mondja ki hibáidat. Becsületes ember megtartja szavát. Bolondságból tanulni bölcsesség. Egy jó barát a szomorúságban, felér százzal a vigasságban. Egy marék szerencse többet ér egy zsák észnél. Észből, pénzből áll a kereskedés. Fáradt embernek édes méz az álma. Farkas, ha koplal is, mégsem cserélne a kalmár ebével. Fekete kézzel keresik a fehér kenyeret. Fösvény maga sem mer eleget enni. Ha adnak, vedd el, ha ütnek, fuss el! Ha békében akarsz élni, hagyj békét másoknak! Hajnali óra vezet a jóra. Hamar fekszik, hamar kél, hamar indul, hamar ér. Ha nem csinos a szoba, lusta a gazdasszony. Három gazember van a világon: Ráérek – Elfelejtettem – Majd! Hazája embernek, hol jól vagyon dolga. Hazánknak füstje is kellemesebb, mint idegen országnak tüze. Hol öt-hat ember jóllakik, a hetedik sem marad éhen. Igaz embernek minden út egyenes. Jobban szereti a madár a szabadságot, mint kalitkában a vendégséget.

Jobb becsülettel szegényen élni, mint rossz úton meggazdagodni. Jobb dicsőségben halni, mint gyalázatban élni. Jobb ízű, amihez munkával jutunk. Jó útitárs a tudomány. Kenyérhéj is mézes falat gyanánt esik az éhes embernek. Későn indulsz, későn érsz. Kész munkában könnyű hibát keresni. Ki kerüli a munkát, nehezen tölti gyomrát. Ki-ki okosabb más dolgában, mint a magáéban. Ki mindent akar tudni, hamar megöregszik. Könnyű a nyelvnek, de nehéz a kéznek a munkát vég hez vinni. Könnyű ott vitéznek lenni, ahol nincs ellenség. Könnyű sebet ejteni, nehéz meggyógyítani. Lassan járj, tovább érsz! Legjobb iskola a tapasztalás. Legjobb mester az élet. Legjobb párna az igaz lelkiismeret. Madár repülésre, ember munkára született. Mindenki a maga szerencséjének a kovácsa. Mindent lehet, csak akarni kell. Milyen a király, olyan a nép. Mondd meg, ki a barátod, megmondom ki vagy. Ne csak tudd a jót, de tedd is! Nehéz igazságosan élni, de jó. Nehéz pénzt keresni, könnyű elkölteni. Ne szólj szám, nem fáj fejem. Nyelvében él a nemzet. Ritka madár az igaz barát. Rontani könnyebb, mint építeni. Okos azt is elhallgatja, amije van, a bolond azzal is dicsekszik, amilye nincs. Okos ember nagyra becsüli a hazát. Összevetett vállal erős a sokaság. Rend a lelke mindennek. Se istene, se hazája. Sok beszédnek sok az alja. Sok jó barát elfér egy parányi helyen. Sok jó ember elfér kis helyen. Szép meghalni a hazáért, de még szebb a hazának élni. Tanácsban ész, harcban erő kell. Többet ér a szalmakunyhó, hol nevetnek, mint a pa lota, hol sírnak. Tudatlan hatalmas, mindenkinek ártalmas. Úgy kell gazdálkodni, hogy jusson is, maradjon is. Az Ötlettár anyaga egyik témában sem teljes. Szakiro dalom tanulmányozásával, felhasználásával, illetve ki-ki saját ötleteivel tovább bővítheti.

42


6/13/12 9:37 AM


Ajánló bibliográfia tanítóknak, tanulóknak Weöres Sándor: Ha a világ rigó lenne. Bp., Móra Könyvkiadó, 1976 Bóbita. Bp., Móra Könyvkiadó, 1955 Borbély Sándor: Kik írtak a gyerekeknek? A gyermek- és ifjúsági irodalom kislexikona A-tól Z-ig. Bp., Junior, 1996 Ki kicsoda a mai magyar gyermekirodalomban? Debrecen, Csokonai Kiadó, 1988 Írók, képek. (Írók, költők gyermek- és ifjúkora) Bp., Tankönyvkiadó, 1974 Gárdonyi Géza: Szüleim gyémántja. Önéletrajzi írások, elbeszélések. Bp., Móra, 1969 Cifra mese. Bp., Móra, 1967 Móka és fia. Bp., Ifjúsági Könyvkiadó, 1962 Móra Ferenc: Móra olvasókönyv. Kaposvár, Holló és Társa Kiadó, 1996 A cinegekirály. Bp., Móra, 1990 Az ember feje nem füge. Bp., Móra, 1981 Csilicsali Csalavári Csalavér. Bp., Móra, 1978 Csicseri történet. Bp., Móra, 1974 A hatrongyosi kakasok. Móra, 1971 Titulász bankója. Bp., Móra, 1977 Földes Anna: Így élt Móra Ferenc. Bp., Móra, 1977 A mi Petőfink. Petőfi-versek gyermekrajzokkal (Felelős szerk. T. Aszódi Éva) Bp., Móra, 1975 Nagy László: Csodafiú-szarvas. Bp., Móra, 1977 Zelk Zoltán: Mese a kiscsikóról és sok más barátunkról. Bp., Móra, 1975 Tollászkodik a tavasz. Bp., Móra, 1981 Új mese a négy vándorról. Bp., Móra, 1984 Lázár Ervin: Öregapó madarai Lovak, kutyák, madarak. Bp., Móra, 1990 A kisfiú meg az oroszlán. Bp., Osiris, 1996 A hétfejű tündér. Bp., Osiris, 1995 Gyere haza, Mikkamakka! Bp., Móra, 1980 Schmidt Egon – dr. Vojnits András: Pillantás a természetbe sorozat kötetei Nádasok élővilága. Bp., Officina Nova, 1991 Schmidt Egon: Csalafinta madarak. Bp., Móra, 1983 Szervusz, malacka! Bp., Móra, 1985 A madáretető vendégei. Móra, 1986 Tollas albérlők. Bp. Móra, 1989 Tasnádi Kubacska András: Állatok a házban és a ház körül. Bp., Móra, 1986 Rápóty Jenő – Romváry Vilmos: Gyógynövények Szabó Lőrinc: Lóci óriás lesz. Bp., Móra, 1975 Nefelejcs. Bp., Móra, 1979 Dala László: Nézz körül! Koroknay István: Az állatok nagy képeskönyve. Bp., Móra, 1979 1000 kérdés 1000 válasz a természetről. Pécs, Alexandra Kiadó, 1988 Kérdések könyve: ÉG ÉS FÖLD. Bp., Móra, 1985 Vargha Béla: Kis állatok a lakásban. Bp., Móra, 1985 Jane Elliott – Colin King: USBORNE ENCIKLOPÉDIA GYERMEKEKNEK. Bp., Novotrade Rt., 1989 Otthon végezhető biztonságos és egyszerű kísérletek. Bp., Novotrade Rt., 1989 Illyés Gyula: Hét meg hét magyar népmese. Bp., Móra, 1975 Hetvenhét magyar népmese. Bp., Móra, 1980 Hetedhét Magyarország sorozat kötetei. Bp., Móra Lev Tolsztoj: Medve a szekéren. Bp., Móra, 1977 Aiszóposz meséi. Fordította: Bodor András. Bukarest, Kriterion, 1970 La fontaine: A tücsök és a hangya. Bp., Móra, 1977 Rónay György: Modd, szereted az állatokat? Bp., Móra, 1980 43


6/13/12 9:37 AM


Benedek Elek: A világszép nádszál kisasszony. Bp., Rege Kiadó, 1990 A kék liliom és más mesék. Bp., Móra, 1982 Nagyapó mesél Évikének. Bp., Terra, 1987 Rókáné mézes-mázas kalácsa. Bp., Móra, 1970 Minden napra egy mese. Bp., Móra, 1974 Arany László: Hol volt, hol nem volt. Bp., Móra, 1995 Szép Ernő: Egyszer volt Budán kutyavásár. Bp., Móra, 1977 Mátyás király tréfái. Bp., Szépirodalmi Kiadó, 1967 Kósa László – Szemerkényi Ágnes: Apáról fiúra. Bp., Móra, 1979 Szól a rigó kiskorában. Népi mondókák, gyermekjátékok. Bp., Madách, 1978 Népi gyermekjátékok, kiolvasók. Bp., Garabonciás, 1989 Kiss Áron: Magyar gyermekjáték gyűjtemény. Bp., Könyvértékesítő Vállalat, 1984 O. Nagy Gábor: Magyar szólások és közmondások. Bp., Gondolat, 1976 Nemes Nagy Ágnes: Szökőkút. Bp., Móra, 1979 Bors néni könyve. Bp., Móra, 1978 József Attila: Világokat igazgatok, üveggolyókkal játszom. Bp., Móra, 1980 Gyöngy a csillag. Bp., Móra, 1977 Fodor András: Így élt József Attila. Bp., Móra, 1980 Csukás István: A téli tücsök meséi. Bp., Móra, 1974 Pom pom meséi. Bp., Móra, 1984 Mirr-murr kalandjai. Bp., Móra, 1995 Süsü kalandjai. Bp., Móra, 1985 Komjáthy István: Mondák könyve. Bp., Móra, 1976 Lengyel Dénes: Régi magyar mondák. Bp., Móra, 1980 László Gyula: 50 rajz a honfoglalásról. Bp., Móra, 1986 Képes történelem: Korona és kard. Bp., Móra, 1995 A magyar történelem nagy alakjai. I., II., VI. rész. Bp., Reflektor Kiadó, 1987 Az államalapító. Bp., Zrínyi Könyvkiadó, 1988 A honalapító Szent István. Bp., Agricola, 1990 Mondák az Árpád-házi királyokról. Bp., Ész-Érv Bt., 1996 Csorba Csaba: A tatárjárás. Bp., Zrínyi, 1991 Magyar históriák: Hunyadi János és kora. (Teke Zsuzsa) Bp., Gondolat, 1980 Új képes történelem: Liliom és holló. Bp., Helikon, 1997 Mátyás király és a százesztendős ember. Bp., Móra, 1983 Tatay Sándor: Kinizsi Pál. Bp., Cicero, 1994 Kedvenc karácsonyi könyvem. Bp., Officina Nova, 1990 Karácsony fényei: jeles ünnepnapok adventtől vízkeresztig. Bp., Petit Real, 1994 Csanádi Imre: Kergetőző négy testvér. Bp., Móra, 1975 Dömötör Tekla: Magyar népszokások. Bp., Corvina, 1983 Húsvéti hívogató. Bp., Móra, 1983 Húsvéti harangszó. Bp., Unió, 1994 Anyák napi köszöntő. Bp., Alex-typo, 1994 Anyák napjára. Bp., Unió, 1994 Esztergályos Jenő: Oktatójátékok kisiskolásoknak. Apáczai Kiadó, 1992 Gratzer József: Sicc. Szórakoztató időtöltések, cseles csalafintaságok. Bp., Móra, 1986 Lukácsy András: Népek játékai. Bp., Móra, 1977 Kis Jenő – Kis Jenőné: De jó játék ez, gyerekek! Bp., Tankönyvkiadó, 1981 Csukás István: Az én játékoskönyvem. Bp., Móra, 1980 Cseke Miklós: Jó játék az ujj, a kéz, a kar. Bp., Móra, 1984 Varga Domokos: Kölyökkóstolgató. Bp., Kozmosz, 1977

44


6/13/12 9:37 AM


Írók, költők rövid életrajza Arany János (költő, műfordító) „Így – vézna, ügyetlen testi dologra – Adtam fejem a bölcs tudományokra, Barázda helyébe’ szántván sorokat, Nem kérkedem ezzel, mert azt se sokat.” 1817-ben született Nagyszalontán, idősödő szüleinek tizedik gyermekeként. Apja értelmes, írástudó parasztember volt, aki már 3-4 éves korában írni-olvasni tanította fiát. Iskoláit kitűnő eredménnyel végezte, s minden keze ügyébe kerülő könyvet mohó vággyal olvasott el. Egész fiatalon segédtanítóként helyezkedett el, évi 20 pengőforintért, hogy idős szülei válláról levegye taníttatásának terheit. Később házitanító, színész, újságíró, fogalmazó, majd tanár lett. A Kisfaludy Társaság igazgatója, majd a Magyar Tudományos Akadémia első főtitkára lett. A Toldiról írt háromrészes elbeszélő költeménye tette igazán híressé. Petőfi Sándor atyai jóbarátjának tekintette. 1882-ben, Budapesten halt meg. Áprily Lajos (költő, műfordító, szerkesztő) 1887-ben, az erdélyi Brassóban született. Tanulmányai végén magyar–francia–német nyelvtanári diplomát szerzett. 1909 szeptemberétől a nagyenyedi Bethlenkollégium tanára. Később Budapesten, majd a Visegrád melletti Szentgyörgypusztán élt. Verseiből a természet szeretete sugárzik. 1967-ben halt meg. Benedek Elek (író, mesemondó) „Csudaszép világ volt az én gyermekkorom…” 1859-ben született Kisbaconban, a Székelyföldön. Az udvarhelyi kollégiumból kerül a pesti egyetem bölcsészkarára, onnan pedig különböző fővárosi lapok szerkesztőségébe. Lapszerkesztőként 1889-ben Az Én Újságom címmel gyermeklapot indított. Később a Kisfaludy Társaság tagja lett. Ép, tiszta magyarsága példaadó. Saját meséit először fiának mondta el. A trianoni békeszerződés után visszatért szülőföldjére, a Cimbora gyermekújság mindenese lett. Ez volt az utódállamok egyetlen magyar nyelvű képes gyer meklapja, mely nemcsak olvasmány, hanem iskolapótló is az elszakított területeken. Fő műve a Magyar mese- és mondavilág öt kötete. Ez kiapadhatatlan forrása több meseválogatásnak. (A világszép nádszál kisasszony, A vitéz szabólegény, Többsincs királyfi, Rókáné mézes-mázas kalácsa…) 1929-ben halt meg.

Fekete István (író, mezőgazdasági szakíró) 1900-ban született Göllén. Apja iskolamester. Ő a tanítója fiának is, aki gyermekéveivel Somogyországhoz kötődik. Barátaival bejárja a falu környékét, ismerkedik a természettel, s közben sok élményt gyűjt. Ez szolgáltat anyagot a későbbi hiteles természetábrázolásokhoz. Gazdatisztként különböző birtokokon eredményes mezőgazdász. Éjszakáit azonban írással tölti. A koppányi aga testamentuma indítja el írói karrierjét. Ismert regényei: Csí 1940 Kele 1945 Lutra 1955 Bogáncs 1957 Vuk 1965 Hú 1966 Tüskevár 1957 Téli berek 1959 Írásai itthon és külföldön egyaránt népszerűek. 1970-ben halt meg. Janikovszky Éva (ifjúsági író, könyvszerkesztő) „Azok közé a felnőttek közé sorolom magam, akik nem felejtették el, hogy ők is voltak gyerekek.” 1926-ban született Szegeden, értelmiségi családban. Itt járta az elemi és középiskolát. Több diplomát szerzett a budapesti egyetemen. A Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó szerkesztője, majd főszerkesztője. Írói világa sajátos, magával ragadó. Munkássága elválaszthatatlanul egybekapcsolódik a nevetéssel, a tréfával. Könyveit 26 nyelvre fordították le. Írásai kötődnek a valósághoz. A mindennapi élet fontos dolgairól szólnak, ritka érzékenységgel, a gyermekek észjárását és szavait idézve. Természetesnek tartja, hogy a gyerekek kifigurázzák a számukra visszatetsző felnőtt viselkedésformákat. Szívesen él az irónia, a humor eszközeivel. Írói világában fontos helyet kap az őszinteség, a barátság, a közösség, a munka, a játék. József Attila-díjas író, elnyerte továbbá a Gyerme kekért-díjat és a Mosolyrend lovagja címet. Művei: Ha én felnőtt volnék 1983 Kire ütött ez a gyerek? 1987 Málnaszörp és szalmaszál 1979 Már óvodás vagyok 1979 Már iskolás vagyok 1983 Már megint 1978 Velem mindig történik valami 1982 Örülj, hogy fiú! Örülj, hogy lány!

45


6/13/12 9:37 AM


Kiss Benedek (költő, műfordító) „Indulásomkor sokat segített Juhász Ferenc, Nagy László és Kormos István barátsága és atyai figyelme, s mind esztétikában, mind emberi tartásban ők jelentenek számomra mércét, irányt.” 1943-ban született a Kiskunságban, Akasztón. Egyszerű parasztcsaládból származik, nagy szegénységben éltek. Az általános iskolát falujában, a középiskolát Kalocsán végezte. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem bölcsész karán szerzett diplomát. A versírással már gyermekkorában próbálkozott. Első verseskötete 1970-ben jelent meg. Gyermekversei a népdalok, népmesék világát idézik: a népi mondókák hangulatát, a néphagyományok szertartásait. Csak a gyerekek között képes igazán feloldódni. Munkásságát Radnóti- és József Attila-díjjal tüntették ki. Kötetei: Csiga, csiga, facsiga 1976 Fütty úrfi 1986 Korong Matyi álma (mese) 1981 Lázár Ervin (meseíró, novellista) „Abban reménykedem, hogy a mostani gyerekek, felnővén, létrehoznak egy, a mainál lakhatóbb, szeretetreméltóbb Magyarországot.” 1936-ban született, Alsó-Rácegrespusztán, ahol sze rető családi légkörben élt. Budapesten szerez tanári diplomát. Előbb pécsi, aztán fővárosi szerkesztőségek munkatársa. Meséire, gyermekregényeire – amelyek a felnőttek körében is kedveltek – az igazságkeresés, az ötletesség, a játékos szóhasználat, a jellemeket kifejező nevek, a különféle hangulatokat érzékeltető, meghökkentő kép szerű megfogalmazások a jellemzőek. Hősei gyak ran emberi tulajdonságokkal felruházott állatok, akik mulatságos helyzetekbe kerülve szórakoztatják olva sóikat. A kedves figurák és a mulatságos helyzetek olyan igazinak hatnak, mintha valóságosak lennének. József Attila-díjas. Művei: Berzsián és Dideki 1979 Gyere haza, Mikkamakka! 1980 A hétfejű tündér 1980 A Négyszögletű Kerek Erdő 1985 Szegény Dzsoni és Árnika 1983

Művei: Régi magyar mondák 1972 Mondák a török világból és a kuruc korból 1975 Kossuth Lajos öröksége 1977 Új élet hajnalán 1979 1987-ben halt meg. Nagy László (költő, műfordító, szerkesztő) „Ott nevelődtem mesék és balladák között…” 1925-ben született Felsőiszkázon. Gyermekkori élmé nyei a falusi élet mindennapjai és a természettel har móniában élő ember. Tanulmányozta a bolgár népköltészetet, melynek for dítója is lett. Schmidt Egon (író) 1931-ben Budapesten született. Az életét a természettel, az állatokkal való kapcsolata határozta meg. Egyidőben a Madártani Intézetben is dolgozott. Több mint tíz könyvet írt gyermekek számára. Fontosnak tartotta, hogy a gyerekek ismerjék meg az állatokat, szeressék és gondozzák azokat, ne féljenek tőlük. Könyveinek témáit családja, gyermekei, unokái életéből merítette. Művei: Tollas albérlők Nádasok élővilága Szervusz, malacka! Az erdő élővilága A madáretető vendégei Csalafinta madarak … Vörösmarty Mihály (költő, író) „Itt élned, halnod kell!” 1800-ban született szegény sorsú kisnemesi család fiaként. A család helyzete miatt fiatalon nevelői állást vállal a Perczel családnál. Később Kisfaludy Károly körének tagja lesz. A Magyar Tudós Társaság tagja, a Nemzeti Kör elnöke lesz. 1848-ban tagja volt az országgyűlésnek. A szabadságharc bukása után bujdosni kényszerül. Írt elbeszélő költeményeket, eposzokat, zsánerképeket, hazafias verseket. Ezek közül kiemelkedik a Szózat.

Lengyel Dénes (író, irodalomtörténész) 1910-ben született. Benedek Elek unokája. Fontos feladatának tartotta a különféle történelmi mondák ifjúságnak szóló feldolgozását. Megjelent köte tei hozzájárultak a magyar múlt megismeréséhez. 46


6/13/12 9:37 AM


Felhasznált irodalom 1. Kernya Róza (szerk.): Az anyanyelvi nevelés módszerei. A Csokonai Vitéz Mihály Tanítóképző Főiskola és a Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó Rt., 1995 2. Nemesné Kiss Szilvia – Sajtosné Csendes Gyöngyi – Tóth Istvánné: Integrált anyanyelvi nevelés – Óvodáskortól a kamaszkorig. Főiskolai jegyzet, Kaposvár, 2004 3. Fogarassy Miklós (szerk.): Ki kicsoda a mai magyar gyermekirodalomban? Országos Széchényi Könyvtár Könyvtártudományi és Módszertani Központ és Csokonai Könyvkiadó, Bp. – Debrecen, 1988 4. Borbély Sándor: Kik írtak a gyerekeknek? A gyermek- és ifjúsági irodalom kislexikona A-tól Z-ig. Junior Könyvkiadó, 1996 5. Szabó Ödönné (szerk.): Írók, képek. Tankönyvkiadó, Bp., 1974 6. Híves Mária: „Fején találta a szöget.” Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft., Debrecen, 2000 7. Komáromy Sándor (válogatta): Négyágú síp - gyermekhangra. A határon túli újabb kisebbségi magyar gyermeklíra antológiája. Eötvös József Könyvkiadó, Bp., 2000 8. Mózes István Miklós (szerk.) Magyar szólások és közmondások. Horizont Kiadó, Bp., 2000 9. Zsolnai József: Beszédművelés kisiskolás korban. Tankönyvkiadó, Bp., 1978 10. Montágh Imre: A tiszta beszéd. Diákszínjátszók beszédnevelő könyve. 11. Tanító. Módszertani füzetek 19. Palástiné Varga Erzsébet 12. Tanítók kiskönyvtára: Kisiskolások szóbeli és írásbeli kifejezőkészségének fejlesztése.

Tanmenetjavaslat A következő tanmenet javaslatként szolgál, amelyen tanító kollégáink osztályuk, a helyi óraszámok és egyéb körülmények ismeretében rugalmasan változtathatnak az év eleji tervezés során. Az ünnepeket hozzávetőlegesen terveztük, értelemszerűen aktualizáljuk a megfelelő időpontban. Ha a tankönyv terjedelmét túlságosan soknak ítélik, csökkenthetik a feldolgozásra kerülő műveket a gyakorlóórák javára. Egy-egy terjedelmesebb vagy több lehetőséget kínáló szöveg elemzésére több órát is fordíthatnak. Az a célunk, hogy alapos munkával maradandó olvasmányélményeket nyújtsunk, megalapozzuk az önálló tanulást, tehát hatékony képességfejlesztéssel formáljuk a tanulók teljes személyiségét. A Felhasználandó taneszközök-nél megjelöltük az Eszterlánc és a Szövegértést fejlesztő gyakorlatok adott szövegeit, amelyet differenciáltan vagy házi feladatként lehet alkalmazni. Több helyen található utalás a kézikönyvre és az interaktív feladatokat tartalmazó CD-re is. Ahol több oldal is szerepel ajánlatként, ott természetesen lehet válogatni. Ok. = Hétszínvirág olvasókönyv Mf. = Hétszínvirág munkafüzet El. = Eszterlánc gyakorló olvasókönyv Széf. = Szövegértést fejlesztő gyakorlatok Kk. = Vázlat a Kézikönyvben Int. = Interaktív feladatok CD-lemezen

47


6/13/12 9:37 AM


TANMENETJAVASLAT Éves óraszám: 114 (+ 18)

Óraszám

Témakörök, szemelvények

Tananyagtartalom


Felhasználható taneszközök

1. óra

Nyári élmények. Ismerkedés az olvasókönyvvel, munkafüzettel GYERTEK ELŐ IRKA, TÁSKA Weöres Sándor: A tanévnyitáskor Kányádi Sándor: Bajos bö

Az olvasókönyv, munkafüzet tartalma, szerkezete.

Kötetlen beszélgetés, a spontán beszéd megfigyelése.

Nyári olvasmányok felidézése. Készülődés az iskolára.

A vers mondanivalója. Aktualizálás. A hangulatkeltés költői eszközei. Kifejező versolvasás. Egyéni élmények felidézése. Szakaszos szövegfeldolgozás a jóslás technikájának alkalmazásával. A főszereplő hangulatváltozásai. Aktualizálás. Kerettörténet összeállítása. Ok-okozati összefüggések megkeresése. Rokon értelmű szavak kiválogatása, gyűjtése. Utalás az előzőleg olvasott ismeretközlő szövegre. Szövegértő képesség fejlesztése. Páros vagy csoportos beszélgetés. Fürtábra kitöltése a tanulásról. Vázlatírás, szóbeli szövegalkotás. Szituációs játék. Mondatbefejezés.

Ok. 174–176. Mf. 3. o., 95–96. El. 112. Széf. 48. Ok. 3–4. Mf. 4. El. 4.

2. óra

3. óra

Kitartás az iskolai munkában. A család segítő szerepe a tanulásban.

4. óra

Kántor Zsuzsa: A paca

Véleményalkotás a gyerekek viselkedéséről. Pozitív-negatív viselkedésminták.

5. óra

Gyakorlás

6–7. óra

Manfred Mai: Nem akartam!

A mai iskolai élet jellemzőinek összegyűjtése az olvasmányok és saját tapasztalat alapján. Követendő magatartásformák kiemelése. A becsület fontossága. A lelkiismeret-furdalás, a bűntudat.

8. óra

Könyvtárlátogatás

9. óra

Janikovszky Éva: Már megint

A könyvkölcsönzés módja. Helyes viselkedés a könyvtárban. Ismerkedés a katalóguscédulával. Adatok a katalóguscédulán. A jó munka jutalma.

Ötletbörze. Szakaszos szövegfeldolgozás. Ok-okozati összefüggések feltárása. Lényegkiemelés ötsorossal. Szókincsbővítés. Az anyanyelvi kommunikáció és a szociális komp. fejlesztése. Kapcsolatteremtés a könyvtár munkatársaival. Segítségkérés a tájékozódásban. Beszámoló a gyűjtőmunkáról. Lényegkiem. a Janikovszkyriportból. Katalóguscédula önálló kitöltése. Véleménynyilvánítás.

Ok. 5–6. Mf. 5. Széf. 42–43.

Ok. 7–8. Mf. 6. Int.

Mf. 7–8. El. 8. Széf. 45.

Ok. 9–10. Mf. 8–9. Kk. Int.

Ok. 12. Mf. 10. El. 7.

48


6/13/12 9:37 AM


Óraszám


Tananyagtartalom



10–11. óra

Móra Ferenc: A századik könyv

A könyv szeretete, megbecsülése; az olvasás hasznossága. A könyvtári ismeretek felelevenítése. Népi megfigyelések, a szántő-vető ember sok évszázados tapasztalatai. Ismeretek elmélyítése, rendszerezés.

Lényegkiemelés mondatbefejezéssel. Mondanivaló értelmezése. Írói és köznapi kifejezések párosítása. Mondanivaló megfog. Lényegkiemelés. Válogató olvasás. Mondatbefejezés ös�szekötéssel.

Ok. 13–14. Mf. 11. El. 6. Int.

Témafelismerés. Csoportosítás műfaj szerint. Adatkiemelés újsághírből. Játékos feladatok. Dramatizálás. Illem a könyvtárban.

Mf. 12–13. Széf. 42.

12. óra

ÉN SZERETEK… Mihály napja (szept. 29.) Összefoglalás

13. óra

Év eleji felmérés hangos olvasással

14. óra

Év eleji felmérés néma olvasással 1. sz felmérőlap VOLT EGYSZER… Benedek Elek: Csalimese A róka meg a daru vendégsége (magyar népmese) Lev Tolsztoj: A farkas és a kutya

15. óra

16. óra

Az olvasás tempójának, folyamatosságának, pontosságának megfigyelése. A szöveg önálló megértésének és feldolgozásának ellenőrzése. A csalimese ismérvei.

A népköltészeti alkotások keletkezése, terjedése. A népmese jellemzői, fajtái. Meseszereplők és tulajdonságaik.

17. óra

La Fontaine: A teknős és a nyúl

Népmese – műmese.

18. óra

Gyakorlás

Az állatmesék jellemzői.

Ok. 133. Mf. 86. Széf. 14.

Széf. 23.

Széf. 24.

Önálló meseolvasás. Válaszadás kérdésekre. Kreatív olvasás.

Ok. 16. El. 10.

Kötetlen beszélgetés a vendégségről. Véleményalkotás a szereplők viselkedéséről. Szituációs játék. Közm. értelm. Válogató olvasás. Képzelőerő fejlesztése. Ellentétpárok keres. Lényegkiem. kíváncsi kockával. Címválasztás. Mondatbefejezés kötőszó után. A szereplők tulajdonságainak csoportosítása. Véleményalkotás. Kifejező olv. Műfaji összehasonlítás. A szövegértő kép. fejlesztése. A meseszereplők tulajdonságainak bizonyítása a szöveg alapján. Tanulságok kif. közmondással.

Ok. 17. Mf. 14. El. 24. Ok. 18. Int. El. 12–13. Ok. 19. Mf. 15.

Mf. 16. Kk.

49


6/13/12 9:37 AM


Óraszám


Tananyagtartalom



19. óra

Mikkó és a makaróni (olasz népmese)

A láncmese ismérvei.

Ok. 22–23. Mf. 17.

20. óra

A négy muzsikus (szlovén népmese)

A tündérmese szereplői. Jellemző mesekezdések, illetve -befejezések.

Az irigy testvér (magyar népmese alapján)

Csodás elemek, valószerűtlen események. A dramatizált mese.

A két vándor (Grimm testvérek) A tulipánná változott királyfi (magyar népmese)

Próbatételek a tündérmesében.

Beszélgetés. A hiányzó „láncszemek” pótlása. Az illusztráció és a szöveg kapcs. Továbbgondolás. A helyszínek elképzelése. A szereplők cselekedeteinek, tulajdonságainak csoportosítása. A mese tanulságának kifejezése közmondással. Ismerkedés a mese szövegével. A szereplők jellemének megfigy. Kifejezésmód. A mesélői stílus. A szereplők tulajdonságainak és sorsuk alakulásának összefüggése. Mesei szófordulatok. Szövegtagolás, hiányos vázlatmondatok pótlása. Példák gyűjtése a mesejellemzőkre. A mese mondanivalójának és a főszereplő tul.-ainak összefügg. Dramatizálás: az olvasási készség fejlesztése; a beszélő szándékának, az érzelmek kifejezésének érzékeltetése. Értelemszerű szünettartás alkalmazása. Dalcsokor összeállítása, éneklése. Csoportosításuk téma, hangulat szerint. A visszatérő sorok (refrén) megfigyelése. Szövegtagolás helyszínek alapján. Kérdésfeltevés gyak. A szereplők viselkedése. Szókincsbővítés. Ok-okozati összefüggések keresése. A mese hiányzó eseményeinek pótlása. Kreatív olv. Vita a molnár döntéséről. Szereplők és tulajdonságaik. Helyszínváltás. Hiányos vázlat kiegészítése. Összehas. korábban olv. mesékkel.

21. óra

A tündérmese fogalma, jellemzőinek összegyűjtése.

22. óra

Gyakorlás

A tündérmese tartalmi jegyei. A mese és a valóság keveredése.

23. óra

Tavaszi szél vizet áraszt (magyar népdal)

A népdal fogalma, ismertetőjegyei.

24. óra

Kolozsvári G. Emil: Tilinkó és a bíró

Valós események a mesében.

25. óra

La Fontaine: A molnár, a fia meg a szamár

A verses mese ismérvei.

26. óra

Benedek Elek: A megfelezett ajándék

A reális mese jellemzői.

Ok. 25. Mf. 19.

Ok. 26–27.

Ok. 28–29.

Ok. 30–31. Mf. 20. Int.

Kk. El. 16–23.

Ok. 31. Mf. 21.

Ok. 24. Mf. 18.

Ok. 32. Mf. 22. El. 14–15. Ok. 34–35. Mf. 23.

50


6/13/12 9:37 AM


Óraszám


Tananyagtartalom



27–28. óra

Ludas Matyi (magyar népmese)

Gyakorlás

Beszélgetés, versolvasás. Hiányos vázlat kiegészítése. A főszereplők tulajdonságainak összegyűjtése. Mesejellemzők. Tartalom elmond. A nyelvi kifejezőkészség gyak. Kötetlen mesemondás. A mesék szerepek szerinti eljátszása. Szituációs játékok. Tréfás események keresése. Közmondások magyarázata. Olvasásgyakorlás. Dramatikus játék. Jelentésmagyarázat összekötéssel és önállóan. Felismerés válogatással. Rajzos és betűrejtvények. Történettérkép összeállítása. Feleletválasztás. A szöveghez kapcsolható illemszabály kivál.

Ok. 39–41. Mf. 24–25. Int. Széf. 26.

29. óra

A népmesékben mindig győz az igazság. A szegénylegény, a legkisebb fiú stb. elnyeri jutalmát. A reális mese fogalma, ismérvei.

30. óra

A tréfás mese jellemzői.

31. óra

Közmondások, szólások, találós kérdések

32. óra

Az öregember és a pokróc (magyar népmese) Gyakorlás

33. óra

34. óra

Összefoglalás

35. óra

ÉN SZERETEK… Luca napja (dec. 13.) EGYÜTT LENNI JÓ Kenéz Ferenc: Batyu

36. óra

37. óra

Petőfi Sándor: Füstbement terv

A közmondások, szólások, találós kérdések mint népköltészeti műfajok. A tanító mese.

A mesefajtákról tanultak rendszerezése.

A népköltészeti alkotások keletkezése, terjedése, tartalmi, formai, műfaji jellemzői. A népköltészet, műköltészet összehas. Luca-napi népszokások, hiedelmek megismerése. Lucázás. Az anyai megbocsátó szeretet.

Az édesanya a család összetartója. Versfeldolgozás, tanulás.

Lényegkiemelés. Asszociációs kép. fejl. Ok-okozati összefüggések felism. Szókincsbővítés. Rendszerben gondolkodás. Rendszerezés. Mesék csoportosítása. Mesék mondanivalójához közmondások kapcsolása. Népdaléneklés. Játékos feladatok. Dramatizálás. Információbővítés újságokból, folyóiratokból, magyar népszokásokat felölelő könyvekből. Verstanulás, játék. Következtetés a beszélőre. Részekre bontás, vázlat. Ok okozati összefüggések. Indíték keresése. Közmondás kapcs. a szöveghez. A vers tartalmi elemzése. Költői kifejezőeszközök vizsgálata. Rím, ritmus. Közmondás értelmezése. Aktualizálás.

Mf. 25–26. Kk. El. 26–27. Ok. 37–38. Mf. 23. Int. El. 25. Mf. 26–27.

Ok. 41–42. Mf. 28. Kk. Kk.

Mf. 29–31.

Ok. 135. El. 65.

Ok. 43., 46. Mf. 31. Int.

Ok. 47. Mf. 32.

51


6/13/12 9:37 AM


Óraszám


Tananyagtartalom



Victor Hugo: A kalács

A testvéri szeretet.

Ok. 48. Széf. 40–41.

38. óra

Carlo Collodi: Pinokkió (regényrészlet)

Az elbeszélés és a meseregény összehasonlítása (terjedelme, szereplők száma stb.).

39. óra

Gyakorlás

A szülői szeretet megnyilvánulásai.

40. óra

Móra Ferenc: A csaló

A testvéri szeretet. Az érzelmek ábrázolása az irodalmi művekben.

Bálint Ágnes: Szeleburdi család (részletek)

Az ifjúsági regény. Humor a műben.

Méhes György: Amíg a rögtön ből rögtön lesz Fábián Imre: Kukucskáék

Gyermeknevelés a családban.

Szereplők, helyszín. A szereplők tulajdonságai, bizonyításuk. Az olvasási tempó fokozása. Kritikai olvasás: vélemény a szer. viselk. Lényegkiemelés kulcsszavak seg. A szereplők tulajdonságai. Cselekedetek mozgatórugói. Írói kifejezések magy. Pantomim. A gondolkodási képesség fejl. Következtetések levonása a szövegekből. Hasonlóságok, különbs. az olvasottak között. Szereplők, helyszín, időpont. Cselekvések csoportosítása. A főszereplő jelleme, bizonyítás. Önismeret. Írói kifejezések megfigyelése. Aktualizálás. Családfa összeállítása. Szinonimagyűjtés. Véleménynyilvánítás. Szöveghangulat és bizonyítása. Szóértelmezés. Szómagyarázat. Jóslás a szövegtartalomra. Történettérkép összeállítása. Szókincsbővítés. A címből következtetés a tartalomra. Következtetések. Aktualizálás. A témához illő közmondások kiválogatása. Vélemény. Gondolatok a nagyszülőkről. Jóslás. Családfa. Következtetések. Válogató olvasás. Aktual. A kifejezőkészség fejl. Kötetlen beszélgetés a nagyszülők-unoka kapcsolatról. A lényegkiemelés gyakorlása kérdésfeltevéssel. Családi jelenetek eljátszása. Beszámolás az ünnepi hangulatról, készülődésről. Információszerzés. Versek, dalok tanulása. Üdvözlőlap készítése. Köszöntő versike megtanulása. Lényegkiemelés tömörítéssel.

41. óra 42. óra

43. óra 44. óra

45. óra

46. óra

Nógrádi Gábor: Galambnagymama Gyakorlás

ÉN SZERETEK… Tészabó Júlia: Karácsony Újév

A nagyszülői szeretet, bölcsesség, tapasztalat.

Családtag elvesztése, elfogadása. A nagyszülők szerepe a családban.

A családi ünnepek jelentősége.

Az újévhez kapcsolódó jóslások.

Ok. 49–50. Mf. 33. Int. Kk. Széf. 27–29.

Ok. 50–51. Mf. 34. Int.

Ok. 52–53. El. 70–71.

Ok. 54–55. Mf. 35. Kk. Ok. 56. Mf. 36. Int.

Ok. 58–59. Mf. 37. El. 54., 57.

Ok. 136–138. Mf. 86. El. 67–69. Ok. 139.

52


6/13/12 9:37 AM


Óraszám


Tananyagtartalom



47. óra

Móra Ferenc: A szánkó

Önzetlenség, lemondás mások javára, az elesettek segítésére.

Ok. 59–61. Mf. 38–39. Int.

48. óra

Összefoglalás

A szeretet, megértés, mások elfogadása; a fejezet mottójának újraértelmezése az olvasottak tükrében.

49. óra

Farsang

Az elbeszélés tagolása, új cím adása. Mondatkiegészítések kötőszó után. Szereplők tulajdonságai. Vita a viselkedésükről. Beszélgetés a családot, barátokat összetartó érzelmekről. Az olvasmányok alapgondolatának kiemelése hozzárendeléssel. Önismereti és szituációs játék. Beszámoló egyéni élményekről. Lényegkiemelés kérdések alapj.

50. óra

Félévi felmérés hangos olvasással

51. óra

Félévi felmérés néma olvasással 2. sz. felmérőlap

52. óra

SZÁLL A MADÁR… Hogyan dolgoznak a régészek? Móra Ferenc: Rege a csodaszarvasról

54. óra

Móra Ferenc: Isten kardja

A farsangi időszak tartalma, szokásai, eredetük. Az olvasás tempójának, pontosságának, szöveghűségének, kifejezésmódjának megfigyelése. Tájékozódás az önálló szövegmegértésről, feladatmegoldásról. A cím és a mottó értelmezése: utazás térben és időben. (Múzeumban is megtartható!) A magyar nép eredetéről. A monda mint műfaj. A valóságtartalom és a mese különválasztása. Csodás elemek a mondában.

55. óra

Németh Tibor: „Isten ostora”

Attila jellemzése, élete, temetése.

56. óra

Gárdonyi Géza: Éjjel a Tiszán

Verselemzés.

53. óra

Mf. 39–40.

Ok. 140.

Széf. 17.

Széf. 19.

Beszélgetés a haza fogalmáról, múltjáról, jelenéről; elképzelt jövőjéről. Időszalag tanulmányozása. A régészek munkája. Képzelőerő fejlesztése. Szövegtagolás események alapján. Mondatbefejezés. Válogató olvasás. Mesei elemek kiemel. Műfaj, szereplők. Hiányos mondatok kiegészítése. Tartalom elmondása a beszélő megváltoztatásával. Szómagyarázat. Lényegkiemelés írásban, kérdések alapján. A megértés bizonyítása a mondatba illő szó kiválasztásával. Jellemzés. A vers tartalmi elemzése. Ellentétpárok megkeresése. Költői kifejezőeszközök. Versolvasás gyakorlása. Illuszt. készítése.

Ok. 63–64. Mf. 41.

Ok. 65. Mf. 44. Int.

Ok. 66. Mf. 45.

Ok. 67. Int.

Ok. 68. Mf. 46.

53


6/13/12 9:37 AM


Óraszám


Tananyagtartalom



57. óra

Gyakorlás

A prózában az események, a versben az érzelmek dominálnak.

Széf. 22.

58. óra

Móra Ferenc: Vérszerződés

A magyarok vándorlása az őshazából. Életmódjuk, a törzsszövetség, vezérek.

59. óra

Móra Ferenc: Árpád, a honalapító

Honfoglalás a 890-es években. A monda és a történelmi igazság összevetése.


Ismerkedés a könyvtári katalógusrendszerrel. Információgyűjtés, adatkeresés ismerettartalmú szövegből.

A szóbeli szövegalkotás fejl. Beszámoló Attiláról a beszédszünetek megtartásával. Szövegtagolás olvasáskor. Kérdésalkot. Műfaj. Szövegtagolás. Tömörítő tartalom elmond. Hír megfogalmazása. Memoriter: a hét törzs és a hét vezér nevének megtan. A szöveg tagolása a helyszínek alapján, címadás. Igaz-hamis állítások szétválogatása, hamisak javítása. Ötsoros készítése. A történelmi igazság keresése. Ismeretszerzés, -bővítés mondagyűjteményekből, történelmi tárgyú könyvekből. Ismeretszerző kép. fejlesztése. Beszélgetés honfoglalás kori emlékekről. Memoriter. Olvasásgyakorlás. Adatkeresés. Információ gyűjtése. A monda feldolgozása részenként. Hiányos vázlat kiegészítése. Szereplők tulajdonságai. Szókincsbővítés. Új címadás. Lényegkiemelés, István és kora. Koronázási jelvények. Ism. szerzés publicisztikai szöv.

60. óra

Gyakorlás

61. óra

Benedek Elek: Botond

Meseelemek a mondában.

62. óra

Benedek Elek: Szent István király (részlet) Lengyel Dénes: István király ítélete

I. István, az államalapító. Az utókor tisztelgése államalapítónk előtt. István király érdemei. Miért lehet példaképünk?

Gyakorlás

Az államalapítás jelentősége.

Benedek Elek: A Tordaihasadék Balogh Béni: Bélkő

Szent László, a csodatévő király.

63. óra

64. óra

65. óra

Julianus barát és a tatárjárás. IV. Béla, a második honalapító.

Szövegértés bizonyítása a mondatba illő kifejezések válogatásával. Mondatbefejezések kötőszó után, következtetés. Aktual. Kifejezőkép. fejl. Összefüggő beszéd gyakorlása. István jellemzése, tetteinek bemutatása. Folyamatos, kifejező olvasás gy. Lényegkiem. Mese – valóság. Válogató olvasás. Képek néz. Lényegkiemelés a Hallottad-e? szövegéből szóban. A monda önálló megismerése. Tömörítő tartalom elmondása.

Ok. 69. Mf. 47. Int. Kk., El. 28–29. Ok. 72–73. Mf. 48.

Mf. 49. Ok. 71. El. 53.

Ok. 74. Mf. 50.

Ok. 75. Mf. 51.

Ok. 76–77. Mf. 52. Int.

Kk.

Ok. 78. Széf. 12. Ok. 79–80. El. 30–35.

54


6/13/12 9:37 AM


Óraszám


Tananyagtartalom



66. óra

Lengyel Dénes: Nándorfehérvár ostroma (részletek)

Szövegtagolás a helyszínek alapján. Csoportosítás. Írói kifejezések gyűjtése. Tartalomelmondás E/1-ben. Szövegtan.

Ok. 80–81. Mf. 53. Int. El. 36–37.

67. óra

Arany János: Mátyás anyja

Harc a török ellen. Hunyadi János és Dugovics Titusz vitézsége. A nándorfehérvári diadal jelentősége. Hunyadi János fiainak sorsa. Verselemzés.

Ok. 82. Mf. 54. El. 38–39.

68. óra

Dr. Matterheim Gréta: Mátyás palotái Gyakorlás (Mátyás király könyvtára) Gergelyjárás (március 12.)

A vers keltette érzelmek. Szövegtartalom kiemelése. Az érzelmeket kifejező olvasás gyakorlása. Verstanulás 1–6. vsz. Bekezdésenkénti szöveg-feldolgozás a mf. feladatainak segítségével. Az olvasási készség fejlesztése. Az olvasott szövegek gyak. vált. módokon. Ok-okozati összefüggések keresése. Hiányos szöv. pótlása.

69. óra

70. óra 71. óra

Nemzeti ünnepünk március 15. Tavaszi felmérés

Ismeretszerzés önállóan, jegyzetkészítés. Idegen szöveg értelmezése. A népszokás eredete, tartalma.

Lényegkiemelés önálló szövegtanulással. A Nemzeti dal kifejező olvasása. Zenehallgatás.

72–73. óra

A kolozsvári bíró (magyar népmonda)

Szövegértés bizonyítása feladatsor megoldásával. Mátyás király uralkodása, tettei, tulajdonságai.

74. óra

Lipták Gábor: Kinizsi

Miért születhetett a sok Mátyás-monda?

75. óra

Gyakorlás

Mátyás király érdemei Magyarország felvirágoztatásában, a török elleni harcban. A mohácsi csatavesztés és következményei.

76. óra

Gulácsy Irén: A Csele-patak királysírja Gárdonyi Géza: Egri csillagok (regényrészletek) Oda Buda!

Az ország három részre szakadása.

Ok. 84. Mf. 55. El. 40–41. Ok. 85. Int. El. 42–44. Ok. 141. Mf. 87. Ok. 142–143.

Széf. 31–34.

Történettérkép összeállítása. Tanulság kifejezése közmondással. A főszereplők tulajdonságai. Írói köznapi kifejezések párosítása. Szólásmagyarázatok. Műfaj. Vázlatkészítés megadott igék segítségével. Tulajdonságok keresése, bizonyításuk. Hiányos kifejezések pótlása. A Hunyadiak családfája. Beszámoló a gyűjtött Mátyásmondákról. Tulajdonságok bizonyítása. Szóbeli beszámoló. Tömörítő tartalom szószerkezetek segítségével. Következtetés levonása. Kreatív olvasás. A regényrészlet tagolása vázlat segítségével; kérdésfeltevés. Tulajdonságok válogatása. Szólás- és közmondásmagyarázat.

Ok. 86–87. Mf. 56–57. Kk.

Ok. 88–89. Mf. 57–58. Kk. Mf. 59.

Ok. 90–91. Int. El. 45., 46. Ok. 92. Mf. 60. El. 48.

55


6/13/12 9:37 AM


Óraszám


Tananyagtartalom



77. óra

Holdfogyatkozás Készülődés Az utolsó erőfeszítés Az egri vár védőinek diadala Gyakorlás

Végvári harcok a török ellen.

Mondatbefejezés következtetéssel. Válogató olvasás. Tudósítás. Képzelőerő fejlesztése rajzolással. Hír megfogalmazása.

Ok. 93–95. Mf. 61–62.

Könyvismertetés: Gárdonyi Géza: Egri csillagok című történelmi regényének bem. Az anyai szeretet.

A képzelőerő fejlesztése. Az egri vár leírása. Összevetése személyes tapasztalatokkal. Az egri hősök mint példaképek.

El. 47., 50.

Szereplők, idő, helyszín. Ok-okozati összefüggések. Tartalom elmondása szereplő nevében. Műfaj, helyszínek, időtartam. Vázlatírás. Kérdések fogalmazása és megválaszolása. Érzések v. Szóértelmezés. Hangulat. Tartalmi értelm. Formai jegyek: rím, ritmus megfigyelése. 1–2. vsz. A jelképek megnevezése. Ismérveik. Feltalálási helyük. Ismeretük fontossága. A monda ismérvei. Csoportosításuk. Csoportok beszámolói az olv. eseményekről. „Regélő helyek”. Rejtvény.

Ok. 96. Int.

Lényegkiemelés. Húsvéti jelképek. Locsolóversek tanulása. Ünnepi ételek. Információszerzés, csoportosítás. Kérdésfeltevés és válaszadás. Beszélgetés, aktualizálás. Szövegfeldolgozás bekezdésenként a mf. feladatsora alapján. Inf. kiem. tudósításból. Szövegkiegészítés. Kérdésfeltevés. Következtetések. Tapasztalatok megosztása társakkal. Műfaj. A mondanivaló összevetése a környezetismeretből tanultakkal. Címadás.

Ok. 144. Széf. 18.

78. óra

A török basa (magyar népmonda) 79–80. óra

Krúdy Gyula: A kis török

A 150 éves török uralom vége.

81. óra

Vörösmarty Mihály: Szózat

Haza, hazafiság, hazaszeretet.

82. óra

Nemzeti és koronázási jelképeink Összefoglalás

Ismeretszerzés a nemzeti és koronázási jelképekről. Történelmünk adott szakaszának legfontosabb eseményei, kiemelkedő személyiségek. Az ünnep tartalma a keresztényeknél. Népszokások. A környezettudatos magatartás.

83. óra

84. óra

85. óra 86. óra 87. óra

Húsvét

ÉREN-NÁDON… A kék bolygó Ősállatok

Dala László: Amiről a tűz mesél Móra Ferenc: A világ vándora

Az önálló ismeretszerzés gyakorlása. Az élő és az élettelen természet. Éltető elemünk a tűz. Az élettelen természet néhány fontos eleme. A víz körforgása.

Ok. 97–98. Mf. 62–63. El. 52. Ok. 147. Mf. 64.

Ok. 99–100. Mf. 65. Mf. 65–66.

Ok. 101., 102. El. 102. Int. Ok. 103–104. Mf. 67. Int. Ok. 105. Mf. 68. Ok. 106–107. Mf. 69. El. 76., 78.

56


6/13/12 9:37 AM


Óraszám


Tananyagtartalom



88. óra

Jane Elliot – Colin King: A levegő Gyakorlás

Az élet alapvető feltétele.

Lényegkiemelés. Szómagyarázat. Következtetés.

Ok. 108–109. Mf. 69.

Miért van szükség az élettelen természet elemeire? A leírás mint műfaj.

Szóbeli kifejezőkészség fejl. Egyéni beszámolók az olvasottakról a vázlatok alapján. Lényegkiemelés. Információ megosztása a társsal. Írói szóhasználat megfigyelése. Kerettörténet kiegészítése. Az indíték megkeresése. Válogató olv. párokban. Események más irányba fordítása. Meglévő ismeretek felidézése. Új információk feldolgozása algoritmus alapján a mf.-ben. A gondolkodási kép. fejl. Versértelmezés. Tömörítő tartalom elmond. Önálló beszámoló. Kül. műfajú szövegek összehasonl. Műfaj. Cselekvések időrendje, érzések. Vélemények ütköztetése. Tanulság. A hasonlat. Szövegértelmezés bekezdésenként. Kül. szempontú gyűjtések. Következtetések. Tapasztalatok megosztása. Gyógynövények hasznosítható részei. Felhasználási módjuk. A gyógynövénygyűjtés szabályai. Ismeretközlő szöveg feldolgozása algoritmus alapján. Olvasásgyakorlás. Lényegkiemelés válogató olvasással. Önálló beszámolás az olvasottakról. A szóbeli kifejezőkészség fejl. Egyéni beszámolók az olvasott szöv.-ről a tanult algoritmus al. Könyvek válogatása témánként.

El. 100–101. Int. Széf. 36–37. Ok. 110–111. Int. Széf. 7. Ok. 111–112. Mf. 70.

89. óra 90. óra

Fekete István: Az erdő ébredése

91. óra

Fekete István: A fecskemadár

Hová vezet a meggondolatlanság?

92. óra

Charlie Bood: A füstifecske

93. óra

Gyakorlás (Csalafinta kakukk)

Új ismeretek szerzése önállóan az adott szövegből. Azonos téma – különböző műfajok.

94. óra

Móra Ferenc: A cinegefészek

95. óra

Kiss Bitay Éva: Miért színesek a virágok?

96. óra

Rápóty Jenő – Romváry Vilmos: Fűbenfában orvosság Tasnádi K. András: A süncsalád

A legfontosabb gyógynövények és jellemzőik.

Kiss Bitay Éva: Élet a birtokon

Önálló ismeretszerzés.

Gyakorlás

Beszámolás ismeretterjesztő szövegekről.


Tájékozódás az ismeretterjesztő irodalomban.

97. óra

A madárvédelemről. Mit tehetünk a madarakért? Információszerzés kísérlet leírásából.

Önálló ismeretgyűjtés.

Ok. 113. Mf. 71. Mf. 72. Kk. Int.

Ok. 114–115. Mf. 73. Int., El. 59–61. Ok. 116. Mf. 74. El. 81–82. Ok.118. Mf. 75. El. 83., Széf. 30. Ok. 119 Mf. 76. El. 87. Ok. 120–121. El. 89. El. 85.

57


6/13/12 9:37 AM


Óraszám


Tananyagtartalom



98. óra

Szécsi Katalin: Parányi bölcsőlakók Vojnits A. – Schmidt Egon: Mező, erdő állatai Csicsay Aladár: A mézelő méh

Ismeretszerzés tagolt szövegből, adott szempontok alapján. Ismerkedés erdő, mező állataival, új ismeretek szerzése.

Szövegelemzés részenként, csoportokban. Egymás tanítása. Egyéni beszámolók. Új ismeretek táblázatba foglalása. Jegyzetkészítés. Igazhamis állítások. Következtetés. Beszámolók az állatokról. Szövegelemzés csoportokban, Reciproktanítás. Visszajelzés a hallottakról egyénileg.

Zelk Zoltán: Egy búzaszem története Gyakorlás

Hogyan lesz a magból növény?

Ok. 121. Mf. 77. El. 86. Ok. 122–123. Mf. 78–79. El. 99. Int. Ok. 124. Mf. 79–80. Kk. Int. Ok. 125. Mf. 81. El. 76., 91., 98. El. 74., 96. Széf. 4–5.

103. óra

Nagy László: Dióverés

A vers mondanivalójának és kifejezési módjának összefüggése. Ismeretszerzés természeti jelenségekről.

104. óra

Berkes Péter: A nagy varázsló és teremtményei Dénes János: Énekes madarak

105. óra

Schmidt Egon: A nagykócsag

A természetvédelem fontossága.

106. óra

Összefoglalás

107. óra

Év végi felmérés hangos olvasással

108. óra

Év végi felmérés néma olvasással. 4. sz. felmérőlap Szemes Piroska: Iskola az éteren át Rockenbauer Pál: Kajak és anorák

Az élő és élettelen természetről szerzett ismeretek rendszerezése. Az olvasás tempójának, pontosságának, kifejezésmódjának felmérése. Szövegértés bizonyítása feladatsor önálló megoldásával. Más oktatási formák. Élet a sarkvidéken.

99. óra

100. óra

101. óra

109. óra

Ismeretszerzés csoportmunkában.

Az ismeretközlő szöveg nyelvezete, felolvasása.

Gondoskodás a madarakról.

Műfaj. Képzelőerő fejl. Tömörítő tartalom szókapcsolatok mondatba foglalásával. Az olvasási készség fejlesztése. Az ismeretterjesztő szöv. tárgyilagos felolvasásának gyakorlása. A vers hatása az olvasóra. Képalakítás. Színek, hangok, költői képek, alliterációk. Rím, ritmus. Lényegkiemelés szóban. Válogató olvasás. Szómagyarázatok készítése tömörítéssel. A madarak összehasonlítása táblázatos formában. Igaz-hamis állítások. Beszámoló. Önálló jegyzetkészítés. Okokozati összefüggések keresése. Rejtvény. Szövegek csoportosítása. Összefüggő beszámolók. Értelmező felolv. Plakátkész.

Ok. 127. Mf. 82–83.

Ok. 128–129. Széf. 13. Ok. 130. Mf. 83. Széf. 7. Ok. 131. Mf. 84. Mf. 85. El. 93., 94. Széf. 8–10. Széf. 15.

Széf. 16.

Fogalom értelmezése. Adatgyűjtés táblázatba rendezéssel. Csoportos megbeszélés. Szómagyarázat, következtetés.

Ok. 155. Mf. 89. El. 103–105. Széf. 20–21.

58


6/13/12 9:37 AM


Óraszám


Tananyagtartalom



110. óra

Irina Termakova: Ahol soha nincs tél Az ostobán gyűjtött bölcsesség (nigériai népmese) Varga Domokos: A tölgyfa tetején

Élet a Föld „derekán”.

Tömörítés szempont alapján. Ismeretek táblázatba rendezése.

Ok. 156. Mf. 90. El. 106–107.

A tudás értéke.

Igaz-hamis állítások. Tulajdonságok. Szókincsbővítés. Drámajáték.

Ok. 157. Mf. 90.

Szülői szeretet és tekintély.

Lényegkiemelés. Logikus gond. fejl. Rendszerezés.

Ok. 158–159. Int.

Manfred Mai: A saját szememmel láttam Antalffy Gyula: A Balaton

Pozitív-negatív viselkedési formák. Önismeret. Ismeretek a „magyar tenger”-ről.

Lényegkiemelés tömörítéssel. Elvonatkoztatás. Rendszerezés. Szókincsbővítés. Élmények megosztása. Információ gyűjtése a szövegből.

Ok. 160–161. Int.

Szent István ünnepe (aug. 20.)

Az ünnep tartalma.

Következtetés. Lényegkiemelés. Meghívókészítés.

111. óra

112. óra 113. óra 114. óra

Ok. 163. Mf. 92. Széf. 38. Ok. 146. Mf. 88.

59


6/13/12 9:37 AM

Tartalomjegyzék

Előszó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3 Az olvasástanítás feladatai. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4 Az Apáczai Kerettantervcsalád tartalma és követelményrendszere . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5 Alapelvek, célok. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5 A fejlesztés területei. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5 A heti óraszám javasolt felosztása. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6 Fejlesztési feladatok. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6 Témakörök, tartalmak – Tanulói tevékenységek. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7 A továbbfejlesztés alapjai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8 A 3. osztályos taneszközökről. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9 A Hétszínvirág olvasókönyv. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9 Felépítése, fejezetei. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9 A Hétszínvirág munkafüzet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9 Az Eszterlánc gyakorló olvasókönyvről . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10 A Szövegértést fejlesztő gyakorlatok című kiadványról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10 Interaktív tananyag digitális táblához. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10 A szövegelemzés műveleteiről általában. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10 Felépítési javaslat a különböző óratípusokhoz. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12 A) Új ismeretet feldolgozó óra. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12 1. Ismerettartalmú szövegek elemzése. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12 2. Szépirodalmi szövegek elemzése. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13 3. Versek elemzése. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13 B) Gyakorlóóra. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14 C) Összefoglaló, rendszerező óra. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14 Ellenőrzés, értékelés, osztályozás a tanítási órákon. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14 A házi feladatokról. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14 A memoriterek tanulásáról. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15 Feladattípusok az óra egyes mozzanataihoz. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15 Az előző órai olvasmány felidézése, számonkérés. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15 A szövegbefogadás előkészítése (tartalmi, technikai, hangulati). . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15 Szövegfeldolgozás, szövegtartalom értelmezése. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16 Szintetizálás. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16 Házi feladat. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16 Gyakorlás. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16 Óravázlatok. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17 Ötlettár. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 33 Beszédművelő gyakorlatok. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 33 1. Légzőgyakorlatok. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 33 2. Nyelvgyötrők, mondókák. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 33 3. Versek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 33 4. Nem verbális kommunikáció. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 38 Olvasásgyakorlási módok. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 39 Eszközök az olvasóvá nevelés szolgálatában. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 40 1. Osztálykönyvtár. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 40 2. Olvasónapló. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 40 3. Hétszínvirág faliújság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 40 4. Vers- és mesemondó verseny. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 41 5. Szólások, közmondások gyűjteménye. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 41 6. Ünnepélyek az osztályban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 41 7. Ötletdoboz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 41 Szólások. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 41 Közmondások. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 41 Ajánló bibliográfia tanítóknak, tanulóknak. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 43 Írók, költők rövid életrajza . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 45 Felhasznált irodalom. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 47 Tanmenetjavaslat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 47


6/13/12 9:37 AM

KÉZIKÖNYV a 3. osztályos HÉTSZÍNVIRÁG olvasókönyv és munkafüzet használatához

Recommend Documents