KEZEK – Észak-Magyarország felsőoktatási intézményeinek együttműködése Záró disszeminációs konferencia – Eredmények összefoglalása – Miskolc, 2015. június 29.
A „KEZEK – Észak-Magyarország felsőoktatási intézményeinek együttműködése” című, TÁMOP 4.1.1.C-12/1/KONV-2012-0001 azonosítószámú projekt 2013. április 14-én indult a Miskolci Egyetem (ME) vezetésével, az Eszterházy Károly Főiskola (EKF) és a Károly Róbert Főiskola (KRF) partnerségével. A projekt legfontosabb célkitűzései: a régió hátrányos helyzetének és az intézmények számára ebből adódó egyre súlyosbodó állapot kezelésével való foglalkozás, az intézmények irányítási rendszerének fejlesztése azonos modellekre építve, az oktatók, kutatók, hallgatók képzése, továbbá tananyagok, duális képzési és hallgatói szolgáltatási megoldások fejlesztése.
A célkitűzések elérését 10 alprojekt segítette: I. Társadalmi innovációk a felzárkóztatás szolgálatában: A térség hátrányos helyzete közismert, amely az intézmények belső és külső világát egyaránt érinti. Egy felzárkóztatási klaszter létrehozásával a régión belüli szereplők összefogását erősítjük a problémák megoldására. II. Képzők képzése: A ME, EKF, KRF oktatóinak jelentős része nem rendelkezik pedagógiai, fogyatékkal élő hallgatók bánásmódjával, illetve az oktatás területét érintő jogi ismeretekkel. Tananyag-fejlesztési és képzési akciók segítségével változtatunk ezen a helyzeten. III. Stratégiai monitoring rendszer: A stratégiai és operatív tervezés, illetve a vezetői információs rendszer (VIR, AVIR) és a központi adatbázisok integrálásával, egységes modell alapján teljesítjük a különböző adatbázisok vezetői döntésekbe való bevonását, a vezetői információk hitelességének növelését. IV. Infrastruktúra menedzsment rendszer: A diploma önköltségszámítás törvényi kötelezettségének az elektronikus órarend, az oktatási létesítmények gazdálkodása és a Neptun rendszerrel történő illesztés segítségével kívánunk eleget tenni, ugyan eltérő mértékben, de azonos modell szerint, modulszerűen.
V. Minőségirányítási rendszer fejlesztése: Az alprojekt keretében a benchmarking tevékenységek révén az összemérés, és az egymástól való tanulás is nagy jelentőséggel bír a DPR rendszer továbbfejlesztése, a felnőttképzés minőségirányítási modelljének kidolgozása és a folyamatszemléletű minőségfejlesztési akciók mellett. VI. Karrierszolgáltatások fejlesztése: A hallgatói- és karrierszolgáltatások harmonizációja és a hallgatói kapcsolatok erősítése mellett egy hallgatói díj (award) rendszer is kidolgozásra kerül. VII. Közös tananyagfejlesztések: A Humán Teljesítménytámogató Technológiai Rendszer (HPT, H3T) segítségével mindhárom intézmény közös képzéseit érintő elektronikus, blended típusú tananyagok fejlesztése történt meg, amelyek egy repozitóriumon keresztül érhetőek el. VIII. Nemzetközi kapcsolatok fejlesztése: A régió humán veszteségeinek pótlására, valamint az intézményi nemzetköziesítési törekvések támogatására szolgáló alprojektben közös marketing stratégia kialakítására kerül sor a meglévő potenciálok kiszélesítésére. Emellett nyelvi képzések, intézményi népszerűsítő kiadványok megjelentetése is az alprojekt tevékenységeinek eredményeit tükrözi. IX. Szakmai gyakorlat, duális képzés BSc szinten való megvalósítása: A gyakorlatorientált képzés érdekében a gyakornoki rendszer, a gyakorlati képzési helyek hálózati megoldásait kívántuk elősegíteni, a szakmai gyakorlatokhoz kapcsolódó portál az adminisztrációs tevékenységeket is megkönnyíti. X. É-Mo.-i élettudományi regionális tudásklaszter és közös képzés: Az alprojekt nevének és célkitűzéseinek megfelelően megalapításra kerül a klaszter, amely a régió élettudományi kutatási hátterét kívánja összefogni és segítségével a kutatások potenciális gyűjtő és finanszírozó helyévé válni. Továbbá az intézmények közös képzések akkreditációs előkészítésére is vállalkoztak.
A Miskolci Egyetem őse a Selmecbányán 1735-ben III. Károly által alapított bányászati-kohászati tanintézet, ahol a világon elsőként oktattak ilyen felsőfokú ismereteket. Mária Terézia 1762-ben akadémiai intézménnyé szervezte az iskolát. A Magyar Országgyűlés 1949. évi XXIII. törvényében elrendelte, hogy „a felsőfokú műszaki szakképzés fokozása céljából Miskolcon Nehézipari Műszaki Egyetemet kell létesíteni. Az egyetem bánya- és kohómérnöki karra tagozódik”. 1949-ben létrejött Miskolcon az az egyetem, amely a Sopronból áttelepült Bánya- és Kohómérnöki Karból, valamint a frissen alapított Gépészmérnöki Karból állt. Az egyetem neve 1990. július elsejével változott Miskolci Egyetemre. Az oktatási rendszer változtatása iránti igény hozta létre a szándékot, hogy a műszaki karokat a társadalomtudományokat oktató karokkal, szakokkal egészítsék ki. 1981-ben nagy változások kezdődtek az egyetem életében. Ekkor indult meg a jogászképzés, mely 1983-tól önálló fakultásként működik. Ekkor fogalmazódott meg az a cél, hogy az egyetem a klasszikus értelemben vett universitas szintjére fejlődjön. Ugyanis ilyen jellegű intézmény létrehozására az országban szinte egyedülállóan Miskolcon volt lehetőség, ahol a műszaki karok tanszékei között már meglévő társadalomtudományi stúdiumok (jog, filozófia, szociológia, közgazdaságtan, stb.), illetve a Nyelvi Intézet megléte biztosította az alapot az új karok létrehozásához. A fejlődés következő lépcsőfoka az 1987-ben beinduló közgazdászképzés, melyet a Gazdaságtudományi Kar létrehozása követett 1990-ben. A különböző tudományok oktatásának összefogása az egyetem keretein belül kiemelkedő lehetőségeket nyújt az itt tanulni, kutatni vágyóknak. Az egyetem egyes tanszékei, intézetei több karon, szakon tanítanak. A hallgatóknak lehetőségük van több szakon párhuzamosan tanulmányokat folytatni. Ilyen esetben az egyes karok egymás között elfogadják a mindkét kar által megkövetelt tantárgyakból a valamelyiken azonos tárgyból letett vizsgát. A hallgatók más karon, szakon oktatott tantárgyat is tanulhatnak akkor is, ha az adott karon a teljes képzésben nem vesznek részt. Ily módon a hallgatói igények mind teljesebb kielégítésére van lehetőség. 1992-ben alakult a Bölcsészettudományi Intézet, amely 1997 szeptemberében emelkedett kari rangra.
1997-ben a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola miskolci tagozata - a főiskolától való leválását követően - egyetemünkhöz csatlakozott a Miskolci Egyetem Bartók Béla Zeneművészeti Intézeteként. A megújult képzést folytató műszaki karok Műszaki Földtudományi, Műszaki Anyagtudományi, Gépészmérnöki és Informatikai Kar néven működnek tovább. A felsőoktatási törvényben kívánatossá nyilvánított egyetemi integráció eredményeképpen a sárospataki Comenius Tanítóképző Főiskola 2000. január 1-jétől a Miskolci Egyetem főiskolai kara lett, majd 2013. július 1-jével kivált egyetemünkből és csatlakozott az Eszterházy Károly Főiskolához. Az Egészségtudományi Intézet főiskolai szintű alapképzése védőnő szakkal 2001-ben létesült, és 2004 szeptemberétől gyógytornász szakon is megindult a képzés. 2005-ben az intézet kari státuszt kapott, mai neve Egészségügy Kar.
Az Eszterházy Károly Főiskola az 1948-ban alapított állami pedagógiai főiskola szellemi örökségét ápoló, valamint a két és fél évszázados egri felsőoktatás hagyományaihoz kötődő, ugyanakkor a jövő felé nyitott, minőségi oktatási és kutatási munkát végző intézmény. Az elmúlt 5 évtizedben több mint félszázezer főiskolai végzettségű szakembert adott a magyar társadalomnak, a közoktatásnak és a munkaerő-piacnak. A közel 7000 hallgatóval és 700 dolgozóval működő intézmény a XXI. század társadalmi és gazdasági kihívásainak megfelelően alakítja oktatási rendszerét, képzési kínálata rendkívül sokrétű. A képzés öt karon, alapszakokon és mesterszakokon közel egyenlő arányban folyik – a bölcsészettudományok, a pedagógusképzés, a gazdaság- és társadalomtudományok, a természettudományok, az informatika, a sporttudományok és a művészetek terén – nappali, részidős, valamint távoktatásos formában. 2013-tól az osztatlan tanárképzésben több mint 50 szakpáron érhetőek el szakjaink. A jelentkezők számára kínál továbbá felsőoktatási szakképzéseket, illetve számos szakirányú továbbképzést. Intézményünkben két doktori iskola is működik, így a mai magyar felsőoktatásban elérhető valamennyi képzési szintjén várja a hallgatókat és a doktoranduszokat. A főiskola kiemelkedően jó szolgáltatást nyújt az idegen nyelvek tanulásához, 4 akkreditált állami nyelvvizsgahellyel áll a nyelvvizsgázni szándékozók rendelkezésére. Az intézményben több nemzetközileg is elismert tudományos műhely működik, ilyen az Alkalmazott Kommunikációtudományi Kutatócsoport, az AgriaInnorégió Tudáscentrum, a Borkultúra Központ, a Regionális Gazdaságfejlesztési Kutatócsoport, az Információs Társadalom Oktató és Kutatócsoport, Multimédia Kutató Laboratórium, az Észak-Magyarországi Regionális Pedagógusképzési Kutató- és Szolgáltató Központ, Egészséges Társadalom Oktató- és Kutatócsoport, a Bryológiai Kutatócsoport és az EGERFOOD Regionális Tudásközpont, amely élelmiszerbiztonsági kutatási tevékenységet végez. A tudományos tevékenységben, a hazai felsőoktatási intézményekkel történő együttműködésen túl, fontos szerepet tölt be a főiskola közel 30 ország több mint 60 intézményével kialakított nemzetközi kapcsolatrendszere.
A Főiskola küldetése, hogy az oktatási szolgáltatások minőségének emelésével, a hallgatói igényekre figyelő, átjárható, választási lehetőséget nyújtó, rugalmas tanulmányi rendszer kiépítésével – a Bologna-folyamatnak megfelelően az Európai Felsőoktatási Térséghez csatlakozva – az EUtagságból adódó és a régió speciális nevelési problémáinak kezelésére felkészítő oktatással, hazai és nemzetközi elismertségre is számot tartó, értékes diplomákat adjon ki.
A Károly Róbert által karddal egyesített és bölcsességgel megreformált Magyarország nemzetközi tekintélynek örvendett. A Főiskola a névadó uralkodó emlékét méltóképpen megbecsülni kívánó intézmény kíván lenni, így járulva hozzá ahhoz, hogy a történelembe ágyazott, modern Gyöngyös az Európai Unióban is megőrizhesse pozícióját: azaz megmaradjon Mátraalja művelődési és szellemi központjának. A felsőfokú mezőgazdasági szakoktatás gondolata a városban már 1871-ben felvetődött, amikor is a Városi Gazdasági Egyesület vezetői szőlész-borász egyetem létesítését kezdeményezték. Ez a kormányzati körök támogatásának hiányában nem valósulhatott meg. 1900-ban vincellér iskolát szerveztek, ami csak néhány évig működött, 1920-ban Felső Mezőgazdasági Iskolát hoztak létre, amely a 30-as évek végétől Gyöngyösi Római Katolikus Mezőgazdasági Középiskola néven működött tovább. Az iskola elnevezése, jogállása és profilja többször változott: 1949-ben mezőgazdasági gimnáziummá, 1953-ban mezőgazdasági technikummá szervezték át, majd 1968-tól mezőgazdasági szakközépiskolaként működött. A felsőfokú szakemberképzés 1962-ben a Felsőfokú Mezőgazdasági Technikumban – a főiskola jogelődjében – a szőlész-borász felsőfokú szaktechnikus képzéssel kezdődött. A felsőfokú technikum megszüntetése után az intézmény 1972-től 1976-ig a Kertészeti Egyetem Kertészeti és Agronómiai Főiskolai Karaként működött tovább és szőlész-borász, zöldségtermesztő, továbbá növénytermesztő szakokon kertész üzemmérnököket, illetve növénytermesztő üzemmérnököket képzett. Az intézmény 1976-tól a Gödöllői Agrártudományi Egyetem szervezetébe került Mezőgazdasági Főiskolai Kar néven, később a közgazdasági jellegű tárgyak súlyának növekedésével. 1989-ben, Magyarországon elsőként, kísérleti levelező képzés beindítására került sor a Gazdasági Mérnöki Szakon. A Mezőgazdasági Mérnöki Szakon az 1991/92-es tanévtől agrármérnök-képzés kezdődött, többek között állattenyésztési, kertészeti és növénytermesztési szakirányokon. Az intézmény 1993-tól a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Mezőgazdasági Főiskolai Karaként működött, majd 2000-től a Szent István Egyetem Gazdálkodási és Mezőgazdasági Főiskolai Karaként. A Károly Róbert Főiskola gyöngyösi székhellyel 2003-ban jött létre, 2004-től Gazdálkodási Főiskolai Karral és a Mezőgazdasági Főiskolai Karral működött. 2006. július 1-jével a Mezőgazdasági Főiskolai Kar elnevezése Agrár és Vidékfejlesztési Karra (a továbbiakban: AVK), a Gazdálkodási Főiskolai Kar elnevezése Gazdálkodási Karra (a továbbiakban: GK) változott. 2007. január 1-
jétől a főiskola szervezetében folytatja tovább munkáját az Erdőteleki Arborétum. A főiskola MSZ EN ISO 9001:2001 és az MSZ EN 14001:2005 szabványok szerint integrált irányítási rendszert működtet, amely 2007-ben megszerezte a Magyar Szabványügyi Testület nemzetközileg elismert tanúsítását. Az integrált irányítási rendszer kiterjed a felsőoktatásra agrár- és gazdaságtudományok képzési területekre, beleértve az alap- és mesterképzést, a szakirányú továbbképzést és a felsőfokú szakképzést; az idegen nyelvi képzésre és vizsgáztatásra; valamint az iskolarendszeren kívüli felnőttképzést. 2008-tól a Károly Róbert Főiskola szervezetében működik tovább az egri Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet. A 2008/09. tanévtől mesterképzési szakot is indított a Károly Róbert Főiskola. 2009-től a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, továbbá a Természeti Erőforrás-gazdálkodási és Vidékfejlesztési Karon 12 alapképzési, 9 felsőfokú szakképzési-, és 3 mesterképzési szak között választhatnak a továbbtanulni szándékozók.
Az Észak-magyarországi régióban úgy a társadalmi, mint a területi hátrányok az országos átlagnál koncentráltabban jelentkeznek. A régió felsőoktatási intézményeit ez több vonatkozásban érinti, a területi hátrányokból eredő, az ország más területein működő intézményekhez képest kedvezőtlenebb működési feltételeket a saját bőrükön tapasztalják. Emellett a társadalmi hátrányok is jelen vannak az intézmények kapuin belül, miközben a felsőoktatásban dolgozó oktatók tudáskészletében nem szerepel a hátrányos helyzetű hallgatókkal való bánásmód metodikája. A hátrányok regionális kezelésében és csökkentésében a társadalom elvárja a régió tudásközpontjainak aktív részvételét. Ehhez az intézményekben folyó eddigi kutatások nem szolgáltatnak elegendő alapot. A területi folyamatok tudományos kutatásának eredményei rámutattak, hogy a hátrányok csökkentése csakis az innovációk, ezen belül kiemelten a társadalmi innovációk fejlesztésétől és elterjesztésétől várható. A cél elérése érdekében a régió felsőoktatási intézményei feladatuknak tartják a hátrányokat csökkentő társadalmi innovációk kifejlesztését és elterjesztését, valamint az ezt elősegítő társadalmi együttműködés kereteinek megteremtését. A társadalmi innovációk megalapozása két területen indul el:
a felsőoktatási intézményeken belüli társadalmi hátrányok kezelésében, a régió három leghátrányosabb helyzetűnek minősített kistérségében a területi hátrányok kezelésében.
Elért eredmények: Komplex szociológiai, demográfiai, egészségügyi felmérés zajlott le online kérdőíves formában a hallgatók körében a három érintett felsőoktatási intézményben, az eredményekből adatbázis és tanulmány is született. A felmérés hozzájárult a társadalmi felzárkózásban a jó gyakorlatok áttekintésének és terjesztésének fejlesztéséhez. Társadalmi-gazdasági kutatások 3 kistérségben (Hevesi, Bátonyterenyei és Dél-Csereháti): A helyi társadalmi és gazdasági erőforrások feltárása, azokról adatbázis létrehozása.
Elsődleges és másodlagos kutatásokon keresztül (meglévő dokumentumok és statisztikák elemzése, összegyűjtése, empirikus adatfelvétel) fejlesztési koncepciók és esettanulmányok készítése. Hallgatók bevonása (terepkutatásokon, szakmai gyakorlatokon keresztül) a kutatási folyamatba, aminek eredményeképpen nemcsak a képzések váltak gyakorlat-centrikussá, hanem TDK és szakdolgozatok is születtek a témákban. Tanulmányi versenyek középiskolásoknak és felsőoktatási intézmények hallgatói számára (ez utóbbi a kétszer megrendezésre kerülő „Margó” esettanulmány verseny formájában). A témához kapcsolódóan két alkalommal szerveztünk nyári egyetemet. lásd ehhez, például: http://www.karpatalja.ma/agora/v-periferia-lhh-nyariegyetem. A kutatások eredményeiről számos publikáció született: tanulmánykötetek, az Észak-magyarországi Stratégiai Füzetek tematikus száma, a Szellem és Tudomány folyóirat több száma.
Tananyagok kidolgozása és képzések lebonyolítása: Összesen 7 tananyag került kidolgozásra (Momentor, Diet-Mentor és Pszicho-Mentor programok valamint a kistérségi mentor-képzésben 4 tananyag). Egészségügyi mentorképzés, kistérségi mentorképzés és oktatóihallgatói kommunikáció és érzékenyítő képzések. Társadalmi integrációs előadás-sorozat a MAB-ban 12 előadással.
Az alprojekt eredményének tekinthető továbbá „Észak-Magyarországi Társadalmi Felzárkózásért Regionális Tudásklaszter” megalapítása.
A felsőoktatásban oktatók gyakran nem rendelkeznek pedagógiai ismeretekkel, továbbá a fogyatékkal élő hallgatók bánásmódjával, vagy az oktatás területét érintő jogi ismeretekkel. A „képzők képzése” programok e területeket célozzák meg, hatékonyabbá téve a felsőoktatási munkát. Az alprojekt célja a felsőoktatásban és felnőttképzésben dolgozó oktatók kompetenciáinak fejlesztése, az oktatók felkészítése pedagógiai, jogi ismeretekre, és a fogyatékossággal élő hallgatók oktatására. Közvetett cél a minőségi oktatással elősegíteni a hallgatók felsőoktatási és munkaerő-piaci sikerességét. A fejlesztendő kompetenciák kiemelt területe a jogi ismeretek elsajátítása, amelyben megismerik az oktatási jogokat, az esélyegyenlőséghez kapcsolódó jogi lehetőségeket. A projekt során elsajátítandó ismeretek alapot nyújtanak az észak-magyarországi régió felzárkóztatásához. Az alprojekt feladata a kapcsolódó képzési tematikák, programok, módszertani segédanyagok kidolgozása, illetve a képzések lebonyolítása. Elért eredmények: Részletes helyzetelemző tanulmányok és azokra épülő Továbbképzési programok az Eszterházy Károly Főiskolán:
Tanítás mesterségének alapjai Szakmai kommunikáció-reflektivitás Felkészítés a fogyatékossággal élő hallgatók oktatására Attitűdformálás tréning Felkészítés a kisebbségi közösségekre, az esélyegyenlőségi ismeretekre valamint az érdekvédelemre vonatkozó szabályok alkalmazására az oktatói munka során.
30 órás tanfolyamok a Miskolci Egyetemen: Pedagógiai ismeretek: Felsőoktatásban és felnőttképzésben dolgozók oktatói kompetenciáinak kialakítása és fejlesztése – A hospitálási kultúra fejlesztése a felsőoktatásban Pedagógiai ismeretek: Felsőoktatásban és felnőttképzésben dolgozók oktatói kompetenciáinak kialakítása és fejlesztése – Projektpedagógiai ismeretek és készségek Fogyatékkal élő hallgatók támogatása, tanulói nehézségek és hátrányos helyzet Alapvető jogi ismeretek
On-line képzések és tréning a Károly Róbert Főiskolán: Pedagógiai ismeretek Konfliktuskezelés Esélyegyenlőség.
Kiadványok: MIBEN MÁS? Ismeretek a gyógypedagógia köréből a felsőoktatásban és felnőttképzésben oktatók számára Pedagógiai svédasztal kezdő oktatóknak A társadalmi együttélés kérdései - Felsőoktatásban és felnőttképzésben dolgozók oktatói kompetenciáinak kialakítása és fejlesztése a kisebbségi közösségek, az esélyegyenlőségi ismeretek, valamint az érdekvédelem vonatkozásában.
Az alprojekt célja a stratégiai és operatív tervezés, illetve a vezetői információs rendszer és a központi adatbázisok integrálásával, egységes modell alapján teljesíteni a különböző adatbázisok vezetői döntésekbe való bevonását. Elért eredmények: Balanced Scorecard Rendszer (BSC rendszer) létrehozása: A projekt keretében mindhárom intézmény számára az intézményfejlesztési tervek, a minőségértékelési rendszer, a gazdálkodási rendszer és a munkaerőpiaci visszajelzések alapján felépíthető a BSC minimum öt mezője, amelyek az alábbiak: Pénzügyi perspektíva: adott állami finanszírozás mellett az intézmény fenntartható gazdálkodását hogyan lehet megvalósítani? Vevői perspektíva: belső és külső vevői elégedettség: o hallgatók és a végzettek megelégedettsége o munkaerőpiaci szereplők megelégedettsége Működési perspektíva: hogyan kell a működésünket, belső folyamatainkat, szolgáltatásainkat fejleszteni? Fejlődési perspektíva: miben és hogyan fejlődjünk, hogy a képességeink (humán, tárgyi erőforrás) fejlődjenek? (munkatársi megelégedettség vizsgálatok ide kanalizálódnak) Mindhárom intézmény kidolgozta a stratégiai monitoring rendszerét, meghatározásra kerültek az indikátorként is értelmezendő közös mutatók és a kapcsolódó adatszolgáltatások, továbbá a rendszer mutatói a vezetői információs rendszerekbe is integrálásra kerültek. A kiválasztott BSC mutatók: Belső üzleti folyamat nézőpont: A nyertes pályázatok a benyújtott pályázatok viszonyában Tanulás és növekedés nézőpont: Minősített oktatók aránya az összes oktatóhoz képest Vevők (hallgatók) nézőpont: Hallgatók száma Vevők (munkáltatók) nézőpont: Duális/gyakorlati képzésben közreműködő partnerek száma Pénzügyi nézőpont: Intézményi működési bevétel alakulása Kockázatkezelés létrehozása és alkalmazása: A stratégiai monitoring rendszer része a kockázatkezelés, kockázatértékelés is, megtörtént az intézményfejlesztési tervek kockázatanalízise és akciók megfogalmazása,
amely közös módszertan alkalmazásával került elvégzésre 2014. és 2015. évekre. A módszertan szerint az intézményfejlesztési tervek mutatóinak homogén csoportba rendezése után, szakértői munkacsoportban meghatározta a kockázati tényezőket, és szcenárió elemzés segítségével a lehetséges bekövetkezési valószínűségüket illetve hatásukat. A kritikusnak minősített kockázatok esetében kockázatkezelési akciók is megfogalmazásra kerültek határidő és felelős megjelölésével és természetesen a folyamat részeként megtörtént a kockázati tényezők illetve a kockázatkezelési akciók konszolidálása is. Megjelenés alatt van a Theory Methodology Practice: Club of Economics in Miskolc c. folyóiratban a Risk evaluation of strategic indicators című tanulmány. A vezetői információs rendszerek továbbfejlesztése: A Vezetői Információs Rendszer fejlesztése az intézményi döntéshozatalba való mélyebb beépülést, valamint a Balanced Scorecard rendszer kialakítása során definiált mutatók leképezését, riportkészítéseket célozza, és e tevékenységek megvalósításával párhuzamosan a szükséges mutatók leképezése is megtörtént. Partnerkapcsolati portál kiépítése: A partnerkapcsolati szintek szétaprózottsága megköveteli, és a felsőoktatás szakember kibocsátásának munkaerő-piaci igényekkel való összehangolása érdekében kiemelkedően fontos a munkaerő-piaci előrejelzések és preferenciák szisztematikus megismerése, azok intézményi és egyéni feldolgozása, értékelése. Emellett fontos a gyakorlati oktatás erősítése, a kötelező gyakorlatok feltételrendszerének továbbfejlesztése. Ezt támogatja az integrált partnerkapcsolati portál, amely a tartalmilag azonos elemeken túl tartalmaz egy „Szövetség portál”-t, a három konzorciumi intézmény közös felhasználására. A partnerkapcsolati portál kialakítása elkészült, adatokkal való feltöltése befejeződött, elérhető az ipp.ektf.hu oldalon illetve az ipportal.hu domain segítségével. Témakörei az intézményi bemutatkozás, képzés, felvételi, események, projektek, szolgáltatások, DPR, HÖK, sportélet és szövetség.
A felsőoktatásban jelenleg alkalmazott bevételeket és kiadásokat nyomon követő rendszer alapvetően megfelel a felsőoktatási intézmények tevékenységének figyelésére, de nem ad kellő támogatást sem irányítói, sem intézményi szinten az alaptevékenység „végeredményének” mérésére, értékelésére. A többcsatornás finanszírozás egyes elemeinél a helyes vezetői döntések előkészítése és megalapozása érdekében szükségszerű a bevételek és kiadások tevékenységekre és feladatokra történő pontos elszámolása. Törvényi kötelezettség, hogy az „oktatási tevékenység önköltségének meghatározása során szakonként, képzési szintenként, munkarend szerint kell meghatározni félévente az egy hallgatóra jutó önköltség összegét”, amely lefedi a diploma megszerzéséhez kapcsolódó összes közvetlen és közvetett költséget, figyelembe véve a helyi sajátosságokat. Az alprojekt scope-ja a diploma önköltségszámítás törvényi kötelezettségének megvalósítása a meglévő illetve kibővített informatikai rendszerek alkalmazásával, működésük harmonizálásával és új funkciók bevezetésével. Az Infrastruktúra Menedzsment Rendszer IMR fejlesztése a projektben a mindhárom intézménynél meglévő három modulhoz (területhez) kapcsolódóan valósult meg: Önköltség számítási modul fejlesztése Létesítmény modul fejlesztése e-Órarend és e-Teremfoglalási modul fejlesztése A projekt keretében a három intézmény helyzetelemzése készült el elsőként az intézményekben működő önköltségszámítás, teremgazdálkodás, és órarend készítés gyakorlatáról, továbbá megtörtént az ezekhez a rendszerekhez kapcsolódó szoftver és hardver környezet felmérése. Az intézményi szintű elemzések szintetizálása során egy összefoglaló tanulmány készült, amely a feltárt problémákra mutat rá, és összegzi a helyzetelemzés megállapításait. A diploma önköltség meghatározására a jelenlegi jogszabályi keretek többféle megoldási lehetőséget biztosítanak, nem áll rendelkezésre egységes alapokra épülő központilag előírt és alkalmazott módszertan. A diploma önköltség meghatározás célja minden intézménynél azonos, míg helyi környezet más és más. Ezért az alprojektben egységes metodikát dolgoztunk ki figyelembe véve, hogy a résztvevő intézmények eltérő infrastrukturális, műszaki, informatikai és szervezeti környezetben végzik tevékenységüket. A modell alkalmazásának feltétele a már meglévő rendszerek fejlesztése, illetve új rendszerek bevezetése volt, de ez minden intézménynél a helyi sajátosságok figyelembe vételével és a helyi igényeknek megfelelően történt. A konzorciumi
partnerek a fejlesztéseket önállóan, intézményi szinten valósították meg. A fejlesztési célként meghatározott közös, mindhárom intézményre vonatkozó diploma önköltség számítási modell került kidolgozása. Eszerint az önköltségszámítást a felsőoktatás természetes egységére, azaz egy hallgatóra kell elkészíteni – mértékegysége Ft/fő/szemeszter, figyelembe véve a modellben meghatározott egyéb körülményeket és tényezőket. Elsőként mindazokat a költségeket kellett számba venni, melyek a különböző szakok képzése során relevánsak. Ezeket a költségeket elszámolhatóságuk alapján közvetlen és közvetett költségek csoportba soroljuk: Közvetlen költségnek tekintjük az oktatást végző szervezeti egységekhez, az oktatást segítő segédszemélyzethez és a hallgatókhoz köthető, felmerülésükkor direkt módon elszámolható költségeket, továbbá az oktatást végző és segítő szervezetekhez és a hallgatókhoz köthető költségelemek. Közvetett költségnek tekintjük az intézményi, kari/intézeti vezetés, valamint a funkcionális és szolgáltató egységek oktatási tevékenységhez kapcsolódó olyan költségeit, melyek különböző mutatók segítségével visszaoszthatók a diplomaönköltség-számítás tárgyára, a hallgatóra. Mindhárom intézményben, valamennyi modulhoz kapcsolódóan részletes tesztelést folytattunk le, többszörös adatbetöltéssel. A gyakorlati tapasztalatok is azt igazolták, hogy az e-Teremfoglalási és e-Órarend modulok az egyik legfontosabb alappillérei a diploma önköltségszámításnak, ezért azok folyamatos karbantartása, fejlesztése a későbbiek során is elengedhetetlen. Miután a diploma önköltség meghatározása egy adott algoritmus alapján történt, a kapott értékeket az előállított riportok alapján továbbra is folyamatosan szükséges elemezni, az esetleges korrekciókat elvégezve. Az alkalmazás során arra kell törekedni, hogy a diploma önköltség a rendelkezésre álló adatok alapján releváns információt hordozzon.
Az alprojekt általános célja a TQM szemlélet megvalósulásának biztosítása, a három felsőoktatási intézmény már meglévő Diplomás Pályakövető Rendszerének (DPR) továbbfejlesztése. Emellett a felsőoktatási intézmények minőségirányítási rendszerének hatékonysága érdekében olyan viszonyítási pontok azonosítása, amelyek irányt mutatnak a lemaradások megszűntetésében és a jövőbeli fejlesztési célok kijelölésében (benchmarking tevékenység), továbbá a felnőttoktatás minőségirányítási rendszerének kidolgozása. Elért eredmények: Diplomás Pályakövető Rendszer fejlesztése és átdolgozása: A kérdőívek átdolgozásra és kiegészítésre kerültek a szociálisan hátrányos helyzetű hallgatók oktatási-fejlesztési igényeinek megismeréséhez, valamint az elhelyezkedés szempontjából meghatározó nem szakmai kompetenciák szintjének és alakulásának méréséhez. Az új DPR rendszer és a kérdőívek felépítését bemutató anyagok elkészültek, a felzárkóztatási és a hátrányos helyzetűek speciális támogatási igényeire vonatkozó kérdések a 2014. évi májusi felmérések kapcsán lekérdezésre és kiértékelésre kerültek, illetve a 2015. évi felmérések kapcsán újra lekérdezésre kerülnek. Az elhelyezkedés szempontjából meghatározó kompetenciák vizsgálatához a kérdőív elkészült, annak adaptációja, felmérése és kiértékelése is megtörtént. Új Felsőoktatási Minőségi Díj modell adaptációja és pilot vizsgálat elvégzése: A feladat a 6. számú változás bejelentéssel módosult, mivel a Felsőoktatási Minőségi Díjra vonatkozó pályázási lehetőségek szünetelnek. Az intézmények a minőség-szemlélet kiterjesztését, folyamat-központú minőségfejlesztéseket hajtottak végre a lemorzsolódásra, hallgatói elégedettségek (ügyfélszolgálatok, hallgatói központok) vizsgálatára, az oktatói munka hallgatói véleményezésének megújítására, felzárkóztatási és tehetséggondozási akciók foganatosítására. A DPR és motivációs vizsgálati eredmények intézményi döntéshozatalba való integrálásának elősegítése: Elkészültek a három intézményre vonatkozó helyzetvizsgálatok, hogy a „minőséges” eredményeknek milyen a szervezeti beépülése. Vezetői kérdőíves vizsgálatok, Eger esetében mélyinterjúk és azok feldolgozása is megtörtént. Miskolc esetében feltárásra kerültek a minőséges tartalmakat érintő igények. Mindhárom intézmény esetében megtörtént a minőségügyi mutatók leképezése a vezetői információs rendszerben.
DPR felméréskészítő szoftver és a hallgatói információs rendszer összekapcsolása: A hallgatói tanulmányi rendszer és DPR felméréskészítő szoftverek automatikus kommunikációjának megteremtése intézményenként eltérő mélységű feladatot jelentett. A Miskolci Egyetemen az ENIR által az összekapcsolás megvalósult, tesztelése és a hibák javítása is megtörtént. Minőségbiztosítási Benchmarking kidolgozása: teljesítmény benchmarking során olyan mutatószámok kerülnek összehasonlításra, amelyek az intézményi teljesítményről adnak képet. Ehhez a mutatók definiálásra kerültek, adatszolgáltatások megtörténtek, és az összevetés értelmezése is megvalósult. folyamat benchmarking keretei között az intézményeken belüli működési folyamatok kerültek összevetésre a legjobb gyakorlatok (best practice-k) megtalálása érdekében. Az OMVH-kurzusértékelés, szakértékelés, és a DPR folyamatok feltérképezése és a folyamatok intézményi adaptációi, jó gyakorlatok felkutatása és jegyzőkönyvben való rögzítése is végrehajtásra került. Felnőttképzési Minőségbiztosítási Rendszer fejlesztése: A felnőttképzési szolgáltatások támogatására olyan keretrendszer, módszertan és vizsgálati anyagok kialakítása valósult meg, ami a felsőoktatásban alkalmazott EFQMalapú megoldások sajátosságait kihasználva koordinálja a működésfejlesztést. Ennek megfelelően a kapcsolódó kézikönyv vagy szabályzat mindhárom intézmény esetében rendelkezésre áll. Projekt hatásosságának visszamérése: A pályázati projektelemek hatásosságának, az elvégzett tevékenységekkel kapcsolatos elégedettség visszamérése lezajlott, előzetes és utólagos hallgatói és dolgozói felmérések és azok kiértékelése, és az érintettek tájékoztatása formájában, továbbá az I. alprojekt Felzárkóztatási klaszteréhez kapcsolódó igényfelmérés is megvalósult.
A korszerű, egységes szolgáltatások bevezetése elősegíti, hogy a friss diplomások a növekvő versenyhelyzetben megállják a helyüket, valamint a munkaerő-piaci szereplők az elvárásaiknak megfelelő friss diplomásokat vehessenek fel. Ehhez kapcsolódóan az alprojekt főbb tevékenységei: 1. Vállalkozói kompetenciák fejlesztése: Vállalkozói kompetenciák fejlesztéséhez tanfolyami jelleggel végezhető kurzust megalapozó tananyag összeállítása, kidolgozása a cél, melynek segítségével gyakorlatorientált módon lehet a hallgatók képességeit készség szintre fejleszteni, továbbá olyan kompetenciákkal felruházni, melyek a munkaerő-piaci helyzetüket erősítik, illetve a beválásukat megalapozhatják. 2. Hallgatói díj (award) rendszer kidolgozása: Angolszász mintára épülő, a hallgatók által szabadon elvégezhető készség és kompetenciafejlesztő blokkok kialakítása, megismertetése és elfogadtatása a munkaerőpiaccal, melyek sikeres teljesítése esetén egyfajta tanúsítványt kap az azon résztvevő. 3. Karrier irodák munkatársainak szakmai képzése: Az egyes intézmények karrier- és életpálya-tanácsadással foglalkozó kollégái számára biztosított szupervíziók, melynek során értékes tapasztalatcsere is történik. A Regionális Karrier-kerekasztal célja, hogy a három intézmény karrier-tanácsadással foglalkozó vezető és munkatársai értékes tapasztalatcserét tudjanak folytatni egymással, valamint, hogy az időről időre felmerülő változó kihívásokra közös megoldásokat találjanak. 4. Intézményi, hallgatói karrierszolgáltatások és tanácsadás harmonizációja: szakterületenkénti együttműködés biztosításával. Olyan szolgáltatás harmonizáció végrehajtása a cél, amelynek során az egyes intézményekben a meglévő szolgáltatásokat egységes módon, homogenizálva lehet továbbfejleszteni. Elért eredmények: Vállalkozói kompetenciák fejlesztése: A Vállalkozói kompetenciák fejlesztése – tanfolyami tematika kidolgozása megtörtént. A tananyagot Farkas Attila, Tóth László, Demeter László dolgozta ki. A vállalkozói kompetenciák fejlesztése pilot programban az előbb említett kollégák vettek részt oktatói oldalról, a tananyag bemutatása és tesztelése mind a három konzorciumi tag intézményeiben megtörtént, az órák a 2014/2015-ös tanév őszi félévben lettek megtartva.
Hallgatói díj (award) rendszer: A Hallgatói díj (award) rendszer kidolgozása megtörtént. Angolszász mintára épülő, a hallgatók által szabadon elvégezhető készség és kompetenciafejlesztő blokkok kialakítása elkészült. 2014 tavaszán a Student Award-rendszer megítélését a felsőoktatási intézményekkel együttműködésben álló cégek körében vizsgáltuk. A lekérdezés során nagyjából 100 munkaerő-piaci partnert kerestünk meg. A felmérés során összegyűjtött adatokból, tapasztalatokból 2014 nyarán készült egy elemzés. A Hallgatói díj rendszer tesztelése mind a három intézmény hallgatói között a 2014/2015-ös tanév őszi félévben kezdődött és belecsúszott az ezt követő vizsgaidőszakba. Karrier irodák munkatársainak szakmai képzése: A szakmai képzés során a karrier irodák munkatársai Regionális Karrier- kerekasztal rendezvényen vettek részt. A irodák munkatársai mellett munkaerő-piaci partnerek is a meghívottak között voltak. Az egyes találkozások forgószínpadszerűen lettek megrendezve, ahol egymás után a három intézmény egyike látta el a gesztori feladatokat. A szakmai képzés során az iroda munkatársai Szupervízión is részt vettek. A szupervíziók vezetését felváltva látta el az Eszterházy Károly Főiskola és a Miskolci Egyetem. Intézményi, hallgatói karrierszolgáltatások és tanácsadás harmonizációja: Szakterületenkénti együttműködés biztosításával kialakítása, hallgatók és cégek közötti koordinációja folyamatosan működik a három intézmény karrier irodáinak munkatársai közreműködésével. Elkészült egy tanulmány a három intézmény munkatársainak közreműködésével, amely a Karrierszolgáltatásokat vizsgálja külön-külön konzorciumi tagonként, illetve a harmonizáció lehetőségeit vázolja fel. Az elmúlt időszak tapasztalatait figyelembe véve egy közös Karrier Szemináriumi tananyag kidolgozása is megvalósult.
A projektben résztvevő három intézmény tananyagfejlesztéseit összehangolva, konkrét oktatási célok elérése érdekében tervezte meg. Ennek megfelelően, különböző tudományterületeken, tanegységekhez kapcsolódóan készült a tananyagok jelentős része. Általános témakörökben, nagyobb hallgatói tömeg érdeklődésére számot tartó szakterületen videó kurzusok is készültek, professzionális videotechnikai berendezésekkel és módszerek támogatásával. Nem csupán a három intézmény hallgatói számára, hanem a tanárok számára is készült önálló tanulásra alkalmas, e-learninges feldolgozás. A célcsoportot azon oktatók jelentették, akik mérnöki vagy egyéb, diszciplináris diplomával rendelkeznek, de nincs pedagógiai végzettségük. Az alprojekt feladata volt továbbá egy olyan számítógépes integrált felület létrehozása, amely biztosítja a három intézmény közös, kooperatív tevékenységét, az elkészült produktumok feltöltését, tárolását, rendszerezését, illetve ezen dokumentumok bírálatát, lektorálását, jóváhagyását. A kidolgozott tananyagok: 1. Simándi Szilvia: Pedagógiai-pszichológiai legfrissebb kutatások a felsőoktatásban és felnőttképzésben 2. Gál Gabriella: Módszertani egység, tervezés, értékelés 3. Dávid Mária: Speciális igényűek a felsőoktatásban és a felnőttképzésben 4. Jászi Éva: Kapcsolati készségek 5. Forgó Sándor, Komló Csaba: Blended learning, tudásszervezés, hálózatalapú tudásmegosztás 6. Kis-Tóth Lajos, Lengyelné Molnár Tünde: IKT innovációk az oktatásban 7. Illés Mária: Vállalatgazdaságtan 8. Házy Attila: Numerikus analízis optimalizálás 9. Horváth Zita – Tóth Péter: Magyarország története a 18. században 10. Kovácsné Nagy Emese: Komplex Instrukciós Program 11. Veresné Somosi Mariann: Vezetés és szervezés 12. Mileff Péter: Webes technológiák 13. Olajos Péter: Kriptográfia 14. Fegyverneki Sándor: Közgazdasági modellek 2. 15. Nagy Tamás: Közgazdasági modellek 1. 16. Pál Tibor: Számviteli alapismeretek 17. Kocziszky György: Regionális gazdaságtan 18. Lubinszki Mária: Pedagógiai-pszichológiai gyakorlat 19. Einhorn Ágnes: Szövegértés – szövegalkotás 20. Knausz Imre – Ugrai János: Nevelés és társadalom
21. Karajz Sándor: Makroökonómia 22. Kovács László: OLAP adatkezelés 23. Horváth Zita: A 18. századi Magyarország 24. K. Nagy Emese: Komplex Instrukciós Program 25. Takács István: Vállalati pénzügyek 26. Zörög Zoltán: Vállalati információs rendszerek 27. Takácsné György Katalin: Stratégia és üzleti tervezés 28. Novák Tamás: Statisztika 29. Erdélyi Tamás: Projectmanagement 30. Baranyi Aranka: Pénzügyi alapismeretek 31. Bozsik Norbert: Nemzetközi gazdaságtan 32. Magda Róbert, Bozsik Norbert, Fiser Noémi: Microeconomics 33. Mucsics F. László: Matematikai alapok 34. Tamus Antalné: Marketingkutatás 35. Baják Imre: Környezetgazdaságtan 36. Hágen István: Kontrolling 37. Herneczky Andrea: Emberi erőforrás gazdálkodás 38. Dinya László: Vállalati stratégia Videokurzusok: 1. Tóvári Judit: Webtechnológiák hatása a könyvtári szolgáltatásokra 2. Göböly Ildikó: Alapfokú újraélesztés 3. Verók Attila: Halle és a pietizmus hatása a magyar művelődéstörténetre 4. Forgó Sándor: A multimédiás szemléltetéstől a hálózati tanuláson át, a közösségi tudásépítésig 5. Komenczi Bertalan: Tanulás és tanítás a kulturális evolúció rendszerében 6. Komenczi Bertalan: Az Elektronikus tanulási környezetek sajátosságai 7. Komenczi Bertalan: A képernyő interfész feltételezett hatásrendszere 8. Szijártó Imre: Filmtörvények a kelet-közép európai országokban 9. Stóka György: Geometriai szerkesztések 10. Lengyelné Molnár Tünde: Hogyan írjunk tanulmányt a kutatásunkról? 11. Nagy György: A kísérletezés módszertana 12. Marcziné Fazekas Erzsébet: Fenntartható fejlődés 13. Stókáné Palkó Mária: Oktatóprogramok az alsó tagozatban
A régió felsőoktatási intézményeiben létező szellemi és infrastrukturális potenciál teljes mértékű kiaknázása pusztán a fizetőképes régiós igényekre alapozva valószínűtlen az utóbbi évek tendenciái alapján. Leépülésük viszont a régió leépülését is jelentené. Ezért meg kell találni azokat a tudáspiacokat, amelyeken versenyképesen felléphetünk, és összehangolt nemzetközi stratégiára alapozva tudásexport formájában megjelenhetünk, ide értve a képzési programok piacát, az üzleti jellegű szolgáltatásokat és a végzettek munkaerő piacát is Az alprojekt sokat tett annak érdekében, hogy a három felsőoktatási intézmény tudásszolgáltatásaival a korábbihoz képest jóval jelentősebb mértékben, és szervezettebb formában legyen jelen a nemzetközi felsőoktatásban és a nemzetközi tudáspiacokon. Elért eredmények: Nemzetközi szolgáltatásfejlesztést, értékesítést megalapozó elemzések, kutatások elvégzése: Rendszerezésre és áttekintésre kerültek az intézményfejlesztési tervekben szereplő tudásszolgáltatások, előzetesen meghatároztuk ezek potenciális nemzetközi piacait. Meghatároztuk a keresletet a tervezett tudásszolgáltatások nemzetközi piacain (jelenlegi helyzet, hosszabb távú trendek, kereslet specifikációja). Bemutattuk a versenyhelyzetünket a tudásszolgáltatások piacain, meghatároztuk versenyképességünket, összehasonlító modellelemzéseket végeztünk a meghatározó keresleti, versenyképességi paraméterek alapján, kiválasztottuk az ígéretes tudáspiacokat. Értékeltük az intézmények tudásszolgáltató kapacitásait, különös tekintettel a személyi feltételekre, infrastruktúrára, hálózati és financiális feltételekre. Nemzetközi képzési programok fejlesztése: Folyamatosan végezzük a külföldi hallgatók idevonzására és képzésére alkalmas képzésekhez kapcsolódó tananyag- és oktatás módszertani fejlesztést. Megszerveztük és folyamatosan végezzük a külföldi hallgatók képzéséhez kapcsolódó oktatók szaknyelvi továbbképzését. Megindítottuk új képzési programok előírásoknak megfelelő a hazai és nemzetközi akkreditációs eljárásainak lefolytatását. Folyamatosan bővítjük külföldi vendégoktatók bevonását a képzők képzésébe, és növeltük az oktatók nemzetközi mobilitását.
Nemzetközi innovációs tevékenység fejlesztése: Jelentősen bővítettük főként EU-relációban a K+F+I projektek tervezését, indítását a perspektivikus főirányok és tudományterületek mentén. Meghatároztuk a nemzetközi konzorciális K+F+I projektek bővítését célzó stratégiai feladatokat. Meghatároztuk a K+F+I terén kialakítható, versenyképes nemzetközi színvonalú szolgáltatásokat, kialakítottuk az ezeket támogató marketingstratégiát. Nemzetközi képzést támogató szolgáltatások, szakmai együttműködések fejlesztése: Megvalósítottuk a kapcsolódó oktatási adminisztráció és intézményi szolgáltatások fejlesztését (nyelvi képzés, adminisztrációs felületek, tájékoztató kiadványok). Felmenő rendszerben megkezdődött és folyamatosan történik a külföldi hallgatók fogadásához szükséges idegen nyelvű képzési programok fejlesztése. Kiépítettük az idegen nyelvű szakmai képzést megrendelő hazai és külföldi megrendelőkkel kapcsolatokat, és azokat folyamatosan bővítjük. Kibővítettük nemzetközi hallgatói, képzési- és kutatási hálózatokba való bekapcsolódásunkat (diákcsere programok, kölcsönös kreditelismertetés, joint degree diplomák). A régió intézményeinek külföldiek körében, nemzetközi piacokon történő népszerűsítése, elhelyezése: Kidolgoztuk a három intézmény integrált nemzetközi piaci stratégiáját, valamint az arra épülő operatív feladatterveket. Elindítottuk a nemzetközi marketing, értékesítési és kommunikációs, PR tevékenységek megvalósítását, megtörtént a konzorciumi intézmények közös fellépése (oktatási vásárok, hallgató toborzó körutak) a stratégiában meghatározott, kiemelt relációkban. Az intézmények elfogadták az egyeztetett nemzetköziesítési stratégiát.
Az elmúlt évek tendenciái alapján elmondható, hogy a felsőoktatási intézmények igyekeztek minél inkább alkalmazkodni a világgazdaság kihívásaihoz. Ennek érdekében olyan oktatási tematikák kerültek kidolgozásra, amelyek megfeleltek a munkaerő-piaci igényeknek. A három konzorciumi tag külön-külön is számos vállalati kapcsolatot épített ki az elmúlt évek során, amelynek segítségével a hallgatók gyakorlatuk letöltéséhez széles spektrumból választhattak. Az alprojekt legfontosabb célja ezen kapcsolatok erősítése, közös lehetőségek kiaknázása, a szakmai gyakorlatok minősítésének összehangolása és egy közös portál kialakítása volt. A folyamatos működés biztosításához fontos a szakmai gyakorlati szolgáltatások bekapcsolása az intézményi minőségirányításba. Az alprojekt olyan keretrendszert, módszertant és vizsgálati anyagokat javasol, amelyek a felsőoktatásban alkalmazott megoldások sajátosságait kihasználva koordinálja a feladatokat. Elért eredmények: Az intézményi információk begyűjtése, rendszerezése, értékelése – átfedések, hiányok, szinergikus lehetőségek tisztázása: A közreműködő szervezetek részéről előzetesen felmérésre kerültek a meglevő kapcsolatok és tevékenységi körök. Kapcsolathálózatok feltérképezésére került sor, emellett intézmények közötti koordinált gyakorlati adatbázis kidolgozása jött létre a meglevő és bővítendő kapcsolatrendszer figyelembevételével. Gyakorlati helyek minősítési rendszerének kidolgozása, és alkalmazása a potenciális együttműködő partnerek esetében: Intézményi prioritások figyelembevételével közös eljárásrend kialakítása történt meg, amely a szakmai (tanítási) gyakorlatok szervezését biztosítja. Munkaerőpiaci szereplők visszacsatolási rendszerének kidolgozása: Mindenképpen fontos, hogy mind a szakmai gyakorlatot töltő hallgatóink folyamatosan visszajelezzenek, hogy ezáltal biztosíthassuk a hallgatóinknak a minőségi gyakorlati képzést, a szakmai fejlődésükhöz elengedhetetlen lehetőségeket. Mind pedig a fogadó szervezetektől szükséges a visszacsatolás, hogy intézményeink a modern kor elvárásainak megfelelő, gyakorlatban is alkalmazható képzést kaphassák meg, ezáltal növelve az elhelyezkedési lehetőségeiket.
Minőségbiztosítási rendszer kidolgozása: A gyakorlati helyekkel folyamatos kapcsolattartás szükséges. Folyamatos egyeztetés és meghatározott időközönkénti terepszemle segítségével biztosíthatjuk, hogy az intézményeinkben hallgatók a számukra legmegfelelőbb helyre kerülhessenek gyakorlati idejük letöltésére. Ennek érdekében összehangoltuk a szakmai gyakorlatokra vonatkozó minőségi elvárásokat és azok ellenőrzését. Személyi és infrastrukturális feltételek kialakítása: Gyakorlatszervezési irodák felállítására került sor intézményenként eltérő feltételekkel. Kapcsolatot tartanak a vállalatokkal, valamint hallgatókkal és a konzorcium további tagjaival is. Az Eszterházy Károly Főiskolán egy már létező szervezet viszi tovább a feladatot, Miskolci Egyetemen karonként lettek felelősök kijelölve, míg a Károly Róbert Főiskolán a szakfelelősök és az adminisztrátorok közös feladatai között jelennek meg a portálhoz kapcsolódó tevékenységek. Integrált, szakmai gyakorlat adminisztrációját kezelő portál - komplex kereső felület kialakítása: A felület kialakításával megkönnyítettük hallgatóink számára a gyakorlati helykeresést. A kialakított portál rugalmas, könnyen tud alkalmazkodni az egyes intézmények specialitásaihoz, ugyanakkor a változó igényekhez is.
Az alprojekt feladatait a résztvevők abból a gondolatból vezették le, hogy a régió adottságait és kompetenciáit kihasználva a három felsőoktatási intézmény együtt olyan képzési és kutatási kínálati struktúrát tudnak kialakítani, ami a régióban egyedülálló, és országosan is csak néhány helyen érhető el hasonló. A fejlesztések területe három pontban foglalható össze: 1. A három résztvevő felsőoktatási intézmény – a rendelkezésükre álló infrastrukturális hátteret kihasználva – közös képzési anyagokat állít össze BSc, MSc és szakirányú továbbképzés területén. 2. Az intézmények közös kutatási portfóliót készítenek, amely kiajánlható az észak-magyarországi régió vállalkozásai számára. 3. A résztvevő felsőoktatási intézmények klasztert alapítanak Északmagyarországi Regionális Élettudományi Klaszter néven. Elért eredmények: A résztvevő felsőoktatási intézmények szoros együttműködése következményeképpen kidolgozásra került Biomérnök MSc képzés akkreditációs (szakindítási) anyaga, valamint a Biotechnológus MSc szak oktatásához szükséges anyagok. A képzési paletta bővítése jegyében elkészült a Szőlész-borász szakirányú továbbképzés anyaga is. Az alprojekt központi eleme egy olyan kutatási portfólió elkészítése, amely bemutatja a résztvevő felsőoktatási intézmények érintett karain folyó kutatási tevékenységeket, a tudományos publikációkat és az együttműködések rendszerét, valamint az ezek hátterét jelentő infrastruktúrát. A kutatási portfólió anyaga 2014 nyarán elkészült, és elérhető elektronikus formában (cd-n), továbbá nyomtatásban is. A közös kutatás fenntartásának támogatására a résztvevők klaszter létrehozását határozták el. A Miskolci Egyetem, az egri Eszterházy Károly Főiskola és a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola között 2015 januárjában került megkötésre az Észak-Magyarországi Élettudományi Regionális Tudásklaszter Alapító Okirata és a Szervezeti és Működési Szabályzata. A Klaszter – melynek székhelye a Miskolci Egyetemen található – célja a kutatási infrastruktúra, mint rendelkezésre álló adatforrás összehangolása, amely kiterjed az adottságokra, a kísérleti területekre, a műszeres ellátottságra és az intézményi humán kapacitásra. Az alapító tagok az élettudományokra koncentrálva, hosszú távon számítanak a kutatások sikerességére, elmélyítésére, hazai és nemzetközi
kiterjesztésére. A Klaszter további céljai közt szerepel az iparági szereplők összefogása, az oktatási igények feltérképezése és kielégítése, a közös kutatás-fejlesztési programok kezdeményezése és támogatása.
A „KEZEK – Észak-Magyarország felsőoktatási intézményeinek együttműködése” című, TÁMOP 4.1.1.C-12/1/KONV-2012-0001 azonosítószámú projekt egyedülálló együttműködést valósított meg a felsőoktatási intézmények körében. A kiírt konstrukcióban ilyen szoros együttműködésre csak a „Mi” három intézményünk vállalkozott. Az elmúlt két év során sok változáson mentünk keresztül mind az intézményvezetések, mind a projektmenedzser, mind pedig az alprojekt-, intézményi alprojekt-vezetések tekintetében, de így a projekt végén elmondhatjuk, hogy az eredeti célkitűzések a megvalósítás során módosultak, idomultak, de a projekt céljait sikerült elérnünk. A projekt megvalósításán a feladatok indokoltságának megfelelően közel 500 fő dolgozott, sok nagyszerű embert, szaktekintélyt tömörített a KEZEK. A személyes kapcsolatok, és mi is fejlődtünk a munka által. Sokunkat ez, illetve a projekt adta lehetőségek kihasználása, a tapasztalatszerzés is segített a „felnőtté válás” folyamatában. A projekt szépsége és nehézsége annak komplexitásában rejlik, hiszen gyakorlatilag nem egy, hanem tíz, sőt mondhatjuk, hogy inkább harminc projekt valósult meg egymással összhangban, amely az alprojektvezetők, intézményi alprojektvezetők lelkiismeretes munkája és valamennyi megvalósító (természetesen beleértve a háttérben dolgozó pénzügyeseket, menedzsment tagokat is) fáradhatatlansága és elkötelezettsége nélkül nem valósulhatott volna meg, és amelyet ezúton is nagyon köszönünk! A projekt zárása, véget érése öröm és szomorúság egyben. Öröm a két éves megfeszített munka, a célok elérése szempontjából, szomorúság a projekt-team feloszlása végett, de bízunk abban, hogy a kialakult jó szakmai és emberi kapcsolatok a projekten túl is megmaradnak, illetve hogy a KEZEK projekt az intézményi együttműködések jó példájává válik és további együttműködések alapjául szolgál. Erre példa a TÁMOP-4.1.2.F-15/1-2015-0001 azonosító számú, „MeMOOC angol és magyar nyelvű on-line képzési központ létrehozása és üzemeltetése” című projekt. Megköszönve valamennyi érintett támogatását, nélkülözhetetlen erőfeszítését, illetve a jövőbeni sikeres együttműködések reményében bízva, kellemes nyári felüdülést kívánunk! Bárdosné Dr. Soós Viktória projektmenedzser
Ligetvári Éva projektasszisztens
A projekt adatai:
Kedvezményezett: Miskolci Egyetem Eszterházy Károly Főiskola Károly Róbert Főiskola Megítélt támogatás: 900 000 000 Ft melyből az intézmények az alábbiak szerint részesültek: Miskolci Egyetem: 347 325 600 Ft Eszterházy Károly Főiskola: 277 861 200 Ft Károly Róbert Főiskola: 274 813 200 Ft Támogatás mértéke: 100% Időtartam: 27 hónap (2013. április 15. – 2015. július 14.) Projektmenedzser: Bárdosné Dr. Soós Viktória (Prof. Dr. Szintay István: 2013. április - 2013. december)
Szakmai vezető: Dr. Ollé János, Dr. Kis-Tóth Lajos (EKF) Intézményi projekt felelős: Dr. Dinya László (KRF) Pénzügyi vezető: Szentirmai Zoltánné Projektadminisztrátorok: Ligetvári Éva, Vigh Gergely, Holló Ervin Pénzügyi asszisztensek: Barna Anita, Takács Péterné, Kovács Józsefné, Tőzsérné Csont Emese, Vanó Péter, Kontér Tünde
Alpojekt-vezetők: I. Társadalmi innovációk a felzárkóztatás szolgálatában: ME: Dr. Szabó-Tóth Kinga EKF: Dr. Ludányi Ágnes KRF: Dr. Baranyi Aranka II. Képzők képzése ME: Dr. Horváth Zita EKF: Dr. Estefánné Dr. Varga Magdolna KRF: Dr. Herneczky Andrea III. Stratégiai monitoring rendszer ME: Dr. Jármai Károly, Dr. Lukács János EKF: Dr. Szlávik János KRF: Dr. Takács István IV. Infrastruktúra menedzsment rendszer ME: Óváriné Dr. Balajti Zsuzsanna, Illés Sándor, Érsok Piroska EKF: Dr. Várhelyi Tamás, Soós Tamás KRF: Szentgyörgyvölgyi László, Dr. Zámbori Mihály, Ivády Imréné V. Minőségirányítási rendszer fejlesztése ME: Veresné Dr. Somosi Mariann, Dr. Szintay István EKF: Lengyelné Dr. Molnár Tünde KRF: Dr. Szegedi László, Bélteki Ildikó VI. Karrierszolgáltatások fejlesztése ME: Sebestyén Csaba, Dr. Herpai Gábor EKF: Bánfalvi Gábor, Dr. Lőrinczné Thiel Katalin, Országh Ákos KRF: Szabó Tamás VII. Közös tananyagfejlesztések ME: Dr. Illésné Dr. Kovács Mária EKF: Dr. Kis-Tóth Lajos KRF: Mucsics F. László, Liebmann Lajos VIII. Nemzetközi kapcsolatok fejlesztése ME: Dr. Nagy Zoltán, Dr. Piskóti István EKF: Dr. Tarnóc András KRF: Dr. Dinya László IX. Szakmai gyakorlat, duális képzés BSc szinten való megvalósítása ME: Dr. Szabó Tamás EKF: Ringert Csaba KRF: Dr. Bujdosó Zoltán X. É-Mo.-i élettudományi regionális tudásklaszter és közös képzés ME: Dr. Fodor Bertalan, Dr. Barkai László EKF: Pénzesné Dr. Kónya Edit, Dr. Liptai Kálmán KRF: Dr. Nagyné Dr. Demeter Dóra
