Beszámoló a Segítő Kezek Szociális Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti Szolgálat Gyermekjóléti Szolgálatának 2013. évi tevékenységéről
Sárrétudvari, 2014. április. 14.
2 A Segítő Kezek Szociális Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti Szolgálat önálló szakmai egységeként látja el a gyermekjóléti szolgáltatás koordináló feladatait a kistérségi feladatellátás keretében Püspökladányban, Sárrétudvariban, Szerepen, Földes és Nagyrábé településeken. A szolgáltatás ellátása a székhelyen Püspökladányban, ill. a területi irodákban történik. A Segítő Kezek Szociális Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti Szolgálat Gyermekjóléti Szolgálatának személyi feltételei: A személyi feltételrendszer kialakítását a 15/1998. (IV.30.) NM rendelet szabályozza. A jogszabály által előírt szakmai létszám és a képzettségi feltételek biztosítottak. A gyermekjóléti szolgáltatást Püspökladányban 5 fő, Sárrétudvariban 1 fő, Szerepen 1 fő, Földesen 3 fő, Nagyrábén 1 fő szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkező családgondozó végzi. A Gyermekjóléti Szolgálat vezetését, mind az öt településen 1 fő vezető látja el. A kliensekkel végzett szociális munka színvonalát, hatékonyságát növeli az intézménnyel megbízásos jogviszonyban álló jogász (heti 5 órában) és pszichológus (heti 5 órában, előjegyzés alapján), akik térítésmentes tanácsadást végeznek Püspökladányban.
Püspökladány Létszám 1 fő
Munkakör
Végzettség
intézményvezető
Szociálpedagógus, szakvizsgázott szociálpolitikus
családgondozó 1 fő
családgondozó
szociálpolitikus,szociológus - betegállománya: 2013.09.15-től, 2013.09.15-től szociálpedagógus végzettségű munkatárs látja el a feladatokat
1 fő
családgondozó
óvodapedagógus
2 fő
családgondozó (ebből egy fő 2013.09. hótól: Gyermekjóléti Szolgálat vezető)
szociálpedagógus
1 fő
asszisztens
nem szakirányú
Sárrétudvari 1 fő
családgondozó
szociális munkás Szerep
1 fő
családgondozó
szociális munkás
3 Földes 1 fő 1fő 1fő
családgondozó családgondozó családgondozó
1 fő
családgondozó
szakvizsgázott szociálpedagógus szakvizsgázott szociális munkás szociálpedagógus Nagyrábé szociálpedagógus
A Segítő Kezek Gyermekjóléti Szolgálatának Sárrétudvari telephelyén dolgozó családgondozójának munkarendje: Az ügyfélfogadás szüneteltetését nem gyakorolja a családgondozó. Ez a növekvő, gyermekjóléti rendszerbe kerülő gyermekek száma miatt nem lehetséges, valamint a krízisek, gyermeki veszélyeztetettség esetén az ügyfélszolgálatot nem lehet szüneteltetni! Gyermekjóléti Szolgálat Hétfő
7.30 – 16.00
Kedd
7.30 – 16.00
Szerda
7.30 – 16.00
Csütörtök
7.30 – 16.00
Péntek
7.30 – 13.30
Püspökladányban: Pszichológiai tanácsadás
2014. június 30-ig heti 5 óra (csütörtök ½ 8 - 13.00)
Püspökladányban: Jogi tanácsadás
2014. június 30-ig heti 5 óra (kedd 9.00- 12.00 csütörtök: 13.00 -15.00)
Az ügyfélfogadás szünetel: 12.00-16.00
Csütörtökön az ügyfélfogadás szünetel
4 A Sárrétudvari településen a Gyermekjóléti Szolgálat a Kossuth utca 55. szám alatt található, jól látható és megközelíthető helyen. Az épület, helyet ad a Hajdú Bihar Megyei Rendőr főkapitányság Püspökladányi Rendőrkapitányság Sárrétudvari Körzeti megbízotti irodájának. A Szolgálathoz érkező ügyfelek egy folyosón várakozhatnak. A Gyermekjóléti Szolgálat és Családsegítő Szolgálat szakemberei közös dolgozószobában fogadják ügyfeleiket, de rendelkezésükre áll, egy interjúszoba, ahol a családgondozók az ügyfelekkel segítő beszélgetéseket folytathatnak. A Segítő Kezek Szociális Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti Szolgálat Püspökladányi központjában a kliensek rendelkezésére áll az intézmény pszichológusa, valamint a szociális munka színvonalát, hatékonyságát növeli az intézménnyel megbízásos jogviszonyban álló jogász fogadóórája is. A családgondozó munkáját vezetékes telefonvonal, fax és internet hozzáférés segíti elő. Az irodahelyiségben elhelyezett számítógépek, nyomtatók nagyban segítik a szakember munkáját. A Gyermekjóléti Szolgálat szakmai vezetője, naponta Püspökladányból koordinálja és felügyeli a családgondozó munkáját. Szakmai szempontból a Gyermekjóléti Szolgálatnál a tárgyi eszközök mennyisége, minősége megfelelő. Összességében a személyi és tárgyi feltételeiben a Szolgálat a feladat teljes körű ellátására alkalmas. Szakmai tevékenység: Az 1997. XXXI. Gyvt. 38-40. §. értelmében a gyermekjóléti szolgáltatás négy féle cél elérése érdekében teljesít különféle feladatokat: 1. 2. 3. 4.
A gyermek testi- lelki egészségének családban történő nevelésének elősegítése. A gyermek veszélyeztetettségének megelőzése. A kialakult veszélyeztetettség megszüntetése. A családjából kiemelt gyermekek családjukba történő visszahelyezése érdekében.
Az alapellátásnak hozzá kell járulnia a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének, jólétének, a családban történő nevelésének elősegítéséhez, a veszélyeztetettség megelőzéséhez és a kialakult veszélyeztetettség megszüntetéséhez, valamint a gyermek családjából történő kiemelésnek a megelőzéséhez. Az alapellátás hozzájárul a gyermek hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetének feltárásához és a gyermek szocializációs hátrányának csökkentésével, annak leküzdéséhez. A Gyermekjóléti Szolgálat tevékenységének fő célja, hogy segítse a gyermekek vérszerinti családjában történő nevelkedését. A gyermekek mindenekfelett álló érdekét figyelembe véve a segítő szervezet együttműködve az egészségügyi és más humán szolgáltatókkal, a nevelési- oktatási intézményekkel, hatóságokkal- szervezési, szolgáltatási, gondozási és koordinálói – feladatokat végez.
5 A Gyermekjóléti Szolgálat meghatározó szerepet tölt be a település gyermekvédelmi rendszerének hatékonyabbá tételében, valamint a helyi szükségletek igazításában, fejlesztésében. A segítő szakember célja az, hogy a család dinamikai, illetve kommunikációs törvényszerűségének ismeretében a családot képessé tegye, valamint segítse abban, hogy erőforrásait használni tudja, tagjai képesek legyenek megelőzni vagy kezelni szociális jellegű problémáikat. A cél érdekében a családgondozó segíti a család működésének pozitív irányú változását a szociális probléma enyhítését, megszüntetését. Továbbá felismeri a településeken jelentkező, és az adott területre jellemző általános jelenségeket, problémákat, ugyanakkor javaslatokat és megoldásokat készít ezek kiküszöbölésére. A Gyermekjóléti Szolgálat szolgáltatásai: gyermekek, családok életminőségét javító különböző ellátásokról, (egészségügyi, szociális, munkaügyi, társadalombiztosítási), támogatásokról, gyermeki, szülői kötelezettségekről, jogokról, programokról nyújt felvilágosítást képviseli a családok és a benne élő gyermekek érdekeit krízishelyzetben lévő várandós anyáknak nyújt segítséget családgondozást végez a családban jelentkező problémák megoldása érdekében életvezetési, pszichológiai, jogi, gyermeknevelési, egészségügyi, mentálhigiénés tanácsadási tevékenységet nyújt kezdeményezi a különböző ellátásokhoz való hozzájutást (szükség esetén segítséget nyújt a különféle kérelmek előterjesztéséhez), adományok esetében adományhoz hozzájuttatja a rászoruló családokat koordinálja a gyermekvédelmi rendszerben résztvevők munkáját szükség esetén hatósági eljárást kezdeményez a HBM-i Kormányhivatal, Püspökladányi Járási Hivatal, Járási Gyámhivatalánál különböző programokat szervez, amelyek prevenciós célzatúak - szabadidősbűnmegelőzési- valamint a családban jelentkező nevelési problémák, és hiányosságok hatásainak enyhítését célozzák meg. Természetesen ezek a programok térítésmentesek a gyermekek és családjaik számára. 2013.10.01-től, a Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálattal kötött megállapodás szerint, a Segítő Kezek Szociális Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti Szolgálat kapcsolattartási helyszínt, valamint ha a kapcsolattartásokhoz szakember jelenléte szükséges, akkor azt is biztosítja az átmeneti nevelt gyermekek kapcsolattartása során. működteti az észlelő- és jelzőrendszert
6 A Jelzőrendszer működéséről: Az 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásáról, felsorolja a jelzőrendszer tagjait, meghatározza azoknak kötelező együttműködésüket, feladataikat a veszélyeztető okok feltárásában, a veszélyeztetettség időben történő felismerésében. A gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot látnak el: a) az egészségügyi szolgáltatást nyújtók, így különösen a védőnői szolgálat, a háziorvos, a házi gyermekorvos, b) a személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatók, így különösen a családsegítő szolgálat c) a közoktatási intézmények, így különösen a nevelési-oktatási intézmények (iskolák, óvodák), a nevelési tanácsadó, d) a rendőrség, e) az ügyészség, f) a bíróság, g) a pártfogó felügyelői szolgálat, h) az áldozatsegítés és a kárenyhítés feladatait ellátó szervezetek, i) a menekülteket befogadó állomás, a menekültek átmeneti szállása, j) a társadalmi szervezetek, egyházak, alapítványok. Ezen intézmények és személyek kötelesek jelzéssel élni a gyermek veszélyeztetettsége esetén a Gyermekjóléti Szolgálatnál, hatósági eljárást kezdeményezni a gyermek bántalmazása, illetve súlyos elhanyagolása vagy egyéb más, súlyos veszélyeztető ok fennállása, továbbá a gyermek önmaga által előidézett súlyos veszélyeztető magatartása esetén. A meghatározott személyek, szolgáltatók, intézmények és hatóságok a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, a veszélyeztetettség megelőzése és megszüntetése érdekében kötelesek egymással együttműködni, és egymást kölcsönösen tájékoztatni. A Gyermekjóléti Szolgálat minden esetben kivizsgálja a jelzéseket, és a probléma jellegéhez, a veszélyeztetettség mértékéhez, a család szükségleteihez igazodó intézkedést tesz. A jelzés kivizsgálásának tapasztalatairól visszajelzést nyújt a gyermekvédelmi törvény által meghatározott időkorláton belül. A jelzőrendszer által küldött jelzések veszélyeztető tényezői között nagy hangsúlyt kap a bántalmazás. A bántalmazás formái közül elsősorban az elhanyagolás jelenik meg problémaként. A Gyermekjóléti Szolgálat tapasztalata szerint az alábbi elhanyagolási formák jelennek meg a gondozott családok körében:
7 Fizikai elhanyagolás: Az alapvető fizikai szükségletek kielégítetlensége, a higiénés feltételek hiánya, a felügyelet hiánya, a gyermek védelmének elmulasztása. Egészségügyi elhanyagolás: személyi higiéné elhanyagolása, tetvesség, a betegségek hanyag kezelése, ide sorolhatóak a gyógykezeléssel kapcsolatos feladatok be nem tartása is. Érzelmi elhanyagolás: Az érzelmi biztonság, az állandóság, a szeretetkapcsolat hiánya, a gyermek érzelmi kötődésének durva mellőzése, szükségleteinek fel nem ismerése, elutasítása, a jelenlétében történő erőszakos, durva, támadó magatartás. Oktatási-nevelési elhanyagolás: Az iskolalátogatási kötelezettség elhanyagolása vagy a rendelkezésre álló és javasolt speciális képzési, fejlesztési szolgálatok igénybevételének elmulasztása.
A gondozási tevékenység a szociális munka alapelveire, módszertanára épülő gondozási folyamat, mely történhet önkéntes alapon: alapellátásban, és hatósági alapon (Járási Gyámhivatal) kötelező jelleggel a védelem alá vont gyermekek családjainak esetében. A sárrétudvari Gyermekjóléti Szolgálat szakmai tevékenységének szerves részét képezi a gondozási esetek ügyében különböző szintű döntések meghozatala. Ezeket általában a Gyermekjóléti Szolgálat javaslatára a hatóság kezdeményezi, de a döntés előkészítése miatt is szükség van a jelzőrendszer tagjaival folytatandó kapcsolattartásra. Mivel a kliensek életében sokszor sorsdöntő változást hoz egy- egy intézkedés (pl. védelembe vétel, családból való kiemelés), ezért a Gyermekjóléti Szolgálat szakmai team-je, nagy hangsúlyt fordít az esetmegbeszélésekre a döntések, javaslatok meghozatala előtt. A Gyermekjóléti Szolgálat célja hogy minél körültekintőbb vizsgálat előzze meg az intézkedéseket.
A Gyermekjóléti Szolgálat anyagi ellátással összefüggő speciális tevékenységei: Családi pótlék természetbeni formában történő nyújtása: A Gyermekjóléti Szolgálat a HBM-i Kormányhivatal, Püspökladányi Járási Hivatal, Járási Gyámhivatalánál családi pótlék természetbeni formában történő nyújtására irányuló eljárást - a pénzfelhasználási terv megküldésével és az eseti gondnok megjelölésével – kezdeményezhet, ha hivatalos tudomása van a gyermeki elhanyagolásáról. A
8 Gyermekjóléti Szolgálat javaslatának beérkezését követően, tárgyalás keretében meghallgatják az érintett személyeket, megismeri véleményüket a pénzfelhasználási tervről, illetve intézkedik a kirendelendő eseti gondnok személyéről, a természetbeni formában történő nyújtás időtartamáról, mértékéről és módjáról. A Járási Gyámhivatal félévente felülvizsgálja az intézkedés szükségességét, és indokolt esetben megváltoztathatja a családi pótlék természetbeni formában nyújtásának mértékét, időtartamát, módját. Az elkészített pénzfelhasználási tervben az eseti gondnok konkrétan megnevezi, hogy a természetben nyújtani kívánt összeget mire használja fel, melyet félévenként felülvizsgál (pelenka, tüzelő, gyógyszer, tanszer, ruházat, villanyáram kifizetése stb.). A településen 2013. évben egy családnál (5 gyermek) esetében került sor a családi pótlék természetben történő nyújtására. A családban kialakuló problémák azonban megoldódtak, megszűntek, ezért a család a továbbiakban saját maga rendelkezett a családi pótlék összegével.
Óvodáztatási támogatás: A 1997. évi XXXI. törvény 20./C. § szerint, az óvodáztatási támogatásra való jogosultság megállapításának célja a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek minél korábbi életkorban történő rendszeres óvodába járásának elősegítése. A támogatásra való jogosultságot a település jegyzője állapítja meg -hátrányos helyzet megállapítása. Az óvodáztatási kérelmet a szülői felügyeletet gyakorló szülő, vagy családba fogadó gyám terjesztheti elő, annak az óvodai nevelési évnek a kezdetéig kérelmezheti, amely évben a gyermek az ötödik életévét betölti. A támogatás összege gyermekenként 20.000 Ft, ezt követően esetenként és gyermekenként 10.000 Ft. Az első alkalmat követően a jegyző a gyermek óvodai nevelési jogviszonyának fennállásáig június és december hónapban további óvodáztatási támogatást folyósít a szülőnek vagy a gyámnak. A települési önkormányzat rendeletben előírhatja, hogy első alkalommal az óvodáztatási támogatást természetbeni formában kell biztosítani. 2014. szeptember 01-jétől 3 éves kortól kötelező óvodába járást ír elő a Nemzeti köznevelési törvény. A kötelező óvodába járás 2014. szeptember 01-től hatályos, tehát azokra a gyermekekre vonatkozik, akik 2011-ben születtek és 2014. augusztus 31-ig betöltik a 3. életévüket. Lehetséges felmentést kapni a 3. éves kortól történő óvodába járás alól. A felmentést a szülő kezdeményezheti és a jegyző adhatja meg az óvodavezető és a védőnő egyetértésével. (NKt. 8. §. (2) „A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a harmadik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától legalább napi négy órában óvodai foglalkozáson vesz részt.”). (NKt. 8. § „A jegyző – az egyházi és magán fenntartású intézmények esetében a fenntartó – a szülő kérelmére és az óvodavezető, valamint a védőnő egyetértésével, a gyermek jogos érdekét szem előtt tartva, az ötödik életév betöltéséig felmentést adhat a kötelező óvodai nevelésben való részvétel alól, ha a
gyermek családi indokolja.”).
körülményei,
9 képességeinek
kibontakoztatása,
sajátos
helyzete
Iskoláztatási támogatás szüneteltetése: A tankötelezettség mulasztásával kapcsolatosan a jogi háttér az eddigieknél szigorúbb szabályokat állapított meg. Amennyiben a tanköteles gyermek (9. osztályt kezdett tanulóknál 16. év, valamint egyéb esetben 18. év) a közoktatási intézmény kötelező tanórai foglalkozásai tekintetében igazolatlanul mulaszt, a közoktatási intézmény igazgatójának jelzése alapján, az illetékes Járási Gyámhivatal az adott tanévben igazolatlanul mulasztott 10. és 30. kötelező tanórai foglalkozás után végzéssel felhívja az iskoláztatási támogatás jogosultját a mulasztás jogkövetkezményeire. Az adott tanévben igazolatlanul mulasztott 50. kötelező tanórai foglalkozás után, - amennyiben a védelembe vétel még nem áll fenn - 2013.01.01-től 16. éves kor alatt kötelező, egyéb esetben a probléma súlyossága dönti el a kezdeményezést – a Járási Gyámhivatal elrendeli a gyermek védelembe vételét, továbbá a teljes összegű iskoláztatási támogatás folyósításának- 2013.01.01-től- szüneteltetését, (2013.01.01. előtt felfüggesztette, mely során visszamenőlegesen megkapta a család az ellátást), mely támogatási összeget a család utólagosan sem kaphat vissza! A támogatás felfüggesztése szorosan csak a 16 év alatti gyermekek (2013.01.01-től) esetében kapcsolódik a gyermek védelembe vételének elrendeléséhez. Az iskoláztatási támogatás szüneteltetésének célja a tankötelezettség teljesítésének elősegítése, nem pedig az érintett családok anyagi ellehetetlenítése. A településen 2013-ben több gyermek esetében került szüneteltetésre az iskoláztatási támogatás. A Gyermekjóléti Szolgálat megítélése szerint 50-50% volt az aránya azoknak a tanulóknak, akik az eset után ismételten rendszeresen jártak iskolába, és azoknak akikre nem volt hatással a támogatás megvonása. Sárrétudvari településen 2013-ben 5 gyermek esetében került szüneteltetésre az iskoláztatási támogatás.
Hozzátartozók közötti erőszak és a távoltartással kapcsolatos gyermekjóléti tevékenység: A 2009. október 01-én hatályba lépett a 2009. évi LXXII. törvény a távoltartás intézménye a hozzátartozók közötti erőszak, családon belüli erőszak jelenségét próbálja megelőzni, kezelni, mielőtt bűncselekmény következne be. A törvény a hozzátartozók közötti erőszaknak minősíti a bántalmazó által a bántalmazott sérelmére megvalósított, a méltóságot, az életet, a szexuális önrendelkezéshez való jogot, továbbá a testi és lelki egészséget súlyosan és közvetlenül veszélyeztető tevékenységet vagy mulasztást. A bántalmazás sok esetben (a bántalmazott megtorlástól való félelme miatt) akár évekig, évtizedekig is folytatódhat. A bántalmazás
1 tünetei intenzívek és hosszú távúak, mely néha komolyabb következményekkel jár akár 0 egy felnőtt, akár egy gyermek számára (személyiségtorzulás, deviáns viselkedés, torzult cselekvésminták, párkapcsolati problémák, tanulási zavar, teljesítményproblémák, pszichés gondok, suicid hajlam, stb.) A rendőrség az ideiglenes megelőző távoltartást elrendelő határozatát megküldi a Gyermekjóléti Szolgálatnak. A határozat meghozatalát követően a Gyermekjóléti Szolgálat 24 órán belül köteles felkeresni a bántalmazottat és a bántalmazót, és a kiskorút érintő veszélyeztető helyzet megszüntetése érdekében gyermekvédelmi intézkedést kezdeményez. A jogszabály pontosan meghatározza, hogy a Gyermekjóléti Szolgálat köteles jelezni a családvédelmi koordinációs szervnek (Járási Gyámhivatal felé), ha a hozzátartozók közötti erőszak veszélyét észleli. A Gyermekjóléti Szolgálat a családban történő erőszak ártalmainak csökkentése érdekében köteles együttműködni a jelzőrendszer tagjaival, valamint kölcsönös tájékoztatással élni a kialakult helyzetről. A Gyermekjóléti Szolgálat a segítő munka során gondoskodik arról, hogy a bántalmazott jogi, egészségügyi, pszichológiai segítséget kapjon. Továbbá tájékoztatást ad a bántalmazónak, hogy a hozzátartozói erőszak ismétlődésének milyen következményei lehetnek. A Gyermekjóléti Szolgálat tájékoztatást nyújt a bántalmazónak a terápiás kezelésekről és más segítségnyújtási konfliktuskezelési lehetőségekről. Ezek eléréséhez igény szerint közreműködik a Gyermekjóléti Szolgálattal. 2013. évben a településen, hozzátartozók közötti súlyosabb erőszakra, melynél a családtag/hozzátartozó tett volna rendőrségi bejelentést 2 esetben történt. Ezekben az esetekben a Gyermekjóléti Szolgálat, jelzéssel élt a Városi Rendőrkapitányság és a Járási Gyámhivatal felé
A hátrányos és veszélyeztetett helyzetű gyermekek A Gyermekjóléti Szolgálat az elmúlt évekhez hasonlóan, több olyan családdal áll/állt kapcsolatban, ahol a szülők a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet megállapítását kérték. A 2013-as évben született törvényi változás miatt, a hátrányos helyzet és halmozottan hátrányos helyzet megállapítása új kritériumokhoz kötött, mely által megváltozik az ezekbe a kategóriákba sorolható gyermekek száma. Az eddigi adatok azt mutatják, hogy a hátrányos helyzetű gyermekek száma csökkent. A Gyermekjóléti Szolgálat munkatársának tapasztalatai szerint növekvő tendenciát mutat a szegénységben élők száma, melynek vonzatként párosul a gyermeknevelési, szülői elhanyagolás, családi konfliktusok, házastársi krízisek, családon belüli bántalmazás, mint problématípusok. Egyre több olyan család van a Gyermekjóléti Szolgálat látókörében, ahol a munkanélküliség, mélyszegénység, iskoláztatási támogatás szüneteltetése miatt alapszinten is nehezen tudják kielégíteni a gyermekeik mindennapi szükségleteiket, ahol a szülők, családtagok kilátástalannak látják a jövőjüket, vagy nincs is jövőképük. Sajnos
1 ezek a családok nem motiválják a gyermekeiket a tanulásra, munkára, elkeseredettségük 1 akár pszichés, mentális betegségben is megnyilvánul. A gyermekek szegénységének kockázatát növelő tényezők között leginkább a szülők, kereső foglalkozásának hiánya, a nagycsaládban való nevelkedés és a gazdasági válság szerepel. A szülők körében gyakori a munkanélküliség, különösen a tartós munkanélküliség (ellátatlanok, álláskeresők stb.). Sok esetben a család csak a gyermekek után járó ellátásokból él (családi pótlék, GYES, GYET). A pénzbeli ellátásban nem részesülők nagy része alkalmi munkából szerzi jövedelmét, amely csak átmenetileg segíti a családok megélhetését, hosszú távon azonban negatív hatása van. A családgondozók azonban pozitív tapasztalattal is rendelkeznek munkájuk során. Azok a szülők- akiknek a gyermeke/ik a gyermekvédelem rendszerében vannak-, és Alapkompetencia képzésen, valamint közmunka programban vettek részt, azoknál a szülőknél pozitív változás tapasztalható az életvitelükben- pl. rendszeresség-, szülői felelősségtudatukban- pl. gyermekeik iskolára motiválása-, jövedelmük növekedése-pl. közüzemi tartozások fizetése, jobb megélhetés. Azonban szembetűnő a szegényedés folyamata, melyek közvetlenül a családokat érintik. A korábban felvett hitelek rendszeres törlesztése még mindig nehézséget okoz a családoknak, melynek következménye a hitelfelmondás, árverezés, vagy a Nemzeti Eszközkezelővel kötött szerződés során saját házuk bérlése jelenik meg. Azok a családok, akik egyébként is szűkös anyagi keretből gazdálkodnak legális és illegális helyekről kölcsönöket, hiteleket vesznek fel, nem mérlegelik azt, hogy a csábító hitelek, kölcsönök igénybevételének következménye, hogy adósságspirálba kerülnek, anyagilag előbb-utóbb ellehetetlenülnek. Azon családok, melyek a folyamatos kölcsönök körforgásába kerülnek, nem tudnak kikerülni belőle és talpra állni. Ez a folyamat külső beavatkozás nélkül megállíthatatlan, melynek vége a családok teljes eladósodása lehet. Ezen problémák megelőzésére a Gyermekjóléti Szolgálatnak csak nagyon kevés eszköze van. Tapasztalati tény, hogy a családok nagyobb része szociálpolitikai támogatásból épített házban, illetve régi építésű ingatlanban lakik. A nehezebb anyagi körülmények között élő családok egy része, szívességi lakáshasználó. Az utóbbi időszakban jellemző a többgenerációs családban élőknél a kapcsolati viszonyok megromlása is, mely ahhoz vezet, hogy növekvő tendenciát mutat az albérletet kereső családok száma. Ennek a hátránya azonban az, hogy az amúgy is kispénzből élő családok, a jövedelmük nagy részét albérleti kiadásokra fedezik (albérleti díjak átlaga: 10.000-20.000 Ft+ rezsi), és minimális jövedelmük marad a megélhetésre, melyek újabb problémákat hoznak a felszínre. Sok család rossz állapotú lakóingatlanban él. Ezek az épületek sok esetben leromlott állapotukkal veszélyeztetik a gyermekek egészségét. A lakások régi építése, a pénzhiány, illetve az ingatlanok elhanyagolt állapota miatt, vannak helyek, ahol nincs vezetékes víz és fürdőszoba, vagy akár WC sem, melyeknek hiánya higiénés problémákat von maga után. Higiénés és mentális problémákat okozhat az, hogy a szegényebb családok sok esetben zsúfoltan élnek, adott esetben több generáció él egy lakásban. A szegény családok nagy része még jelenleg is egyedi fűtéssel oldja meg téli időszakban a fűtést. A tüzelőanyag
1 beszerzése gyakran nehézséget okoz a téli, hideg hónapokban. A villanyáram fogyasztás 2 költségét, a családok nagy része havi átalány formájában fizeti, ami azt eredményezi, hogy az éves elszámoló számla esetenként olyan magas, melyet nem tudnak egy összegben, illetve részletekben sem rendezni. A gondozásban álló családok közül több család kérte a villanyszámla tartozás felhalmozódásának elkerülése céljából az előre fizető mérőóra felszerelését otthonában. A Gyermekjóléti Szolgálat tapasztalata szerint a családok ezt a megoldást azért tartják jobbnak, mert ezzel nem növekszik tovább az Energiaszolgáltató céggel szemben fennálló tartozásuk. Az előre fizető mérőóra felszerelését csak a védendő fogyasztók tudják megigényelni. Nekik az előre fizető mérőóra iránti kérelem megírásában tud a Gyermekjóléti Szolgálat segítséget nyújtani.
A Gyermekjóléti Szolgálat az elmúlt évekhez hasonlóan a nevelési-oktatási intézmények családpedagógusai, gyermekvédelmi felelősei által benyújtott beszámolók alapján nyilvántartja a hátrányos és veszélyeztetett helyzetű gyermekeket. Sárrétudvari településen 2013-ban a 705 gyermekből, 445 fő gyermek hátrányos helyzetű. A településen élő gyermekekből 156 fő kiskorú valamilyen formában veszélyeztetett. A Gyermekjóléti Szolgálathoz forduló segítséget kérő felnőtt személyek száma az előző évhez képest növekedést mutat. Az ellátottak körében jelentkező problémák leggyakoribb típusai: a családok életviteli, anyagi, megélhetési problémái, gyermeknevelési nehézségei, a szülők szenvedélybetegsége, valamint a családi konfliktusok (párkapcsolati zavarok, lelki krízisek), munkanélküliség. A Gyermekjóléti Szolgálat szociális munkáján kívül, a családokon élelmiszer és a település lakossága által adományozott ruhaneművel próbál segíteni.
A Gyermekjóléti Szolgálat gondozási tevékenysége A Gyermekjóléti Szolgálat munkatársa, 2013-ban Sárrétudvari településen 96 gyermekkel került kapcsolatba különböző problémák miatt (44 családot érintett). 2013-ban a Gyermekjóléti Szolgálat 16 család, 32 gyermekét gondozta alapellátás keretein belül. A Gyermekjóléti Szolgálat nyilvántartása szerint, 2013-ban 13 család 24 gyermeke állt védelembe vétel alatt. A védelembe vétel oka lehet a gyermekek normaszegő vagy bűncselekményt elkövető magatartása, vagy igazolatlan iskolai hiányzásaik meghaladták az 50 órát. A szülők elhanyagoló, életmódja, amely veszélyezteti a gyermekek testi, lelki, erkölcsi fejlődését. A gyermekeiknél nem megfelelő nevelési attitűdöt alkalmaznak, gyermekeik nem tettek eleget. Utóbbi tekintetében, ezeknél a tanulóknál a Gyermekjóléti Szolgálatnak kezdeményeznie kellett a gyermekek iskoláztatási támogatásának
1 szüneteltetését. Az iskolai jelzésekben a megfogalmazott probléma vonatkozásában eltér 3 az általános és a középiskola. Míg az általános iskola által küldött jelzésben a magatartási, életviteli és szülői elhanyagolással kapcsolatos probléma a jellemző, a középiskolai jelzések 90%-a kizárólag az igazolatlan mulasztásról szól. Bűncselekményt elkövetett, valamint szabálysértő tanulókkal is kapcsolatban álltak a szakemberek. 2013-ban Sárrétudvariban bűncselekmény elkövetése miatt 8 gyermek került védelembe vétel alá. A Gyermekjóléti Szolgálat tapasztalata az, hogy a gyermekek gyakran a társadalmi normaszegést (szabálysértés, bűncselekmény) társas formában követik el. A Gyermekjóléti Szolgálat 2013-ban nem kezdeményezte egy gyermek kiemelését sem a családjából. Az átmeneti nevelésben lévő gyermekek szüleinek családgondozása fontos feladata a Szolgálat munkatársa számára, annak érdekében, hogy az átmeneti nevelésbe került gyermekek visszahelyezhetővé váljanak családjukba. 2013-ban 5 család 13 gyermeke volt átmeneti nevelésben. A Gyermekjóléti Szolgálat munkatársa rendszeresen részt vesz a gyermekek helyzetére vonatkozó felülvizsgálatokon és a Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat által szervezett elhelyezési értekezleteken. A Gyermekjóléti Szolgálat és a jelzőrendszeri tagok között szoros kapcsolat működik. Ezt nagyon jól tükrözi a problémajelző adatlapok száma. A tavalyi évben 38 esetben kapott jelzést (írásbeli, szóbeli, lakossági) a Gyermekjóléti Szolgálat, melyet minden esetben kivizsgált, és probléma típus szerint megtette a szükséges intézkedéseket. 2013-ban 3 gyermek szülője kérelmezett magántanulói kérelmet, melyet a Gyermekjóléti Szolgálat egy esetben egészségügyi okokra hivatkozva támogatott. Növekvő tendenciát mutat az a tény, mely szerint a korosabb tanulók magántanulói státusz megkérésével próbálták „kiváltani” iskolai kötelezettségüket. Az önkéntes együttműködésen alapuló családgondozás azt jelenti, hogy a gyermek (család) önként, vagy a jelzőrendszer valamely tagjának, illetve a település lakosainak a javaslatára felkeresi a Gyermekjóléti Szolgálatot, illetve a Gyermekjóléti Szolgálat megkeresésre nyitottan reagál. A gyermek, család észleli a problémát, elfogadja a segítséget. Ezekben az esetekben a gyermek (család) motivált a változásra. A gondozás folyamatáról a családgondozó és a segítségre szoruló család közösen gondozási tervet készít, melyben rögzítve vannak a veszélyeztető tényezők, a probléma megoldásához vezető lépések, feladatokkal, felelősökkel, dátumokkal és határidőkkel. A gondozási tervet félévente felülvizsgálja a családgondozó, szükség esetén bővíti, javaslatát rögzíti a segítő munka folytatására, illetve eredményesség esetén lezárja. A Gyermekjóléti Szolgálat családgondozója folyamatosan foglalkozik a szülők megélhetéssel, lakhatással összefüggő problémáival, segítő beszélgetéseket folytat párkapcsolati zavaraik megszüntetése, családi konfliktusuk megoldásának enyhítése céljából. A családgondozó folyamatosan segíti gyermeknevelési tanácsaival a
1 gondozásban lévő gyermekek szüleit és támogatja a családokat életvezetési nehézségeik 4 kezelésében. A rendszerszemléletű családgondozás keretében törekszik arra, hogy a családok információkat kapjanak, összefüggéseket ismerjenek fel, önálló életvezetési képességük javuljon, fejlődjön érdekeik képviselete. Az önkéntes gondozást a szülők megélhetéssel, lakhatással összefüggő problémái, párkapcsolati zavarai, családi konfliktusai, gyermeknevelési problémái, nem megfelelő higiénés viszonyai indokolták. A gyermekek veszélyeztetettségét a Gyermekjóléti Szolgálat komplex családgondozással kezeli. A családgondozó segítő kapcsolat keretében, személyes gondoskodással támogatja a gyermekeket az őket veszélyeztető körülmények elhárításában, személyiségük kedvező irányú fejlődésében. Segíti a szülőket a gyermekek gondozásának, ellátásának megszervezésében, a családban jelentkező működési zavarok elhárításában. A családi konfliktusok megoldását az érintett családtagok közötti közvetítéssel, illetve más konfliktuskezelő módszer alkalmazásával segíti elő, vagy javaslatot tesz más segítőszervezet szolgáltatásának igénybevételére. Az ilyen jellegű problémákat a családdal együtt tárja fel a családgondozó és közösen dolgoznak ki alternatívákat a problémák megoldására, enyhítésére. A családgondozás szerves része a családlátogatás. Amennyiben az alapellátás önkéntes igénybevételével a veszélyeztető helyzet nem szűnik meg, a Gyermekjóléti Szolgálat javaslatot tesz a Jegyzői Gyámhatóság felé a gyermekek védelembe vételére vagy más hatósági intézkedés megtételére.
A Gyermekjóléti Szolgálat gondozáson kívüli szakmai tevékenysége: - A Gyermekjóléti Szolgálat munkatársa eleget tesz a jogszabály által előírt továbbképzési kötelezettségének. Az anyagi lehetőségek arányában részt vesz képzéseken, szakmai rendezvényeken. - A Gyermekjóléti Szolgálat a KSH, valamint az Észak-alföldi Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala részére statisztikai jelentéseket készített. - A Gyermekjóléti Szolgálat település szintű Gyermekvédelmi Tanácskozást bonyolított le Sárrétudvariban. - A Gyermekjóléti Szolgálat évente elkészíti a munkájáról szóló beszámolót az ellátási területének képviselő-testülete részére. - Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala részére a Gyermekjóléti Szolgálat negyedévente tájékoztatást ad Sárrétudvari település bűnmegelőzési és szabadidős tevékenységéről, évente pedig a gyermek és fiatalkorú bűnelkövetőkről. - A Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat évente javaslatot tesz a legrászorultabb gyermekek nyári ingyenes étkeztetésére.
1 - A Gyermekjóléti Szolgálat munkatársa többszöri tartós és rövid lejáratú 5 élelmiszerosztásban vett részt, melyet a Magyar Élelmiszerbank Egyesület támogatott. -
A Gyermekjóléti Szolgálat a korábbi évekhez hasonlóan 2013. évben is különböző szabadidős programokat szervezett a gyermekek szabadidejének hasznos eltöltése céljából. Gyermeknapot szervezett Nyári játszóház megrendezése a nyári szünetben, 1 hetes időtartamban. A „Csenki Sándor” Roma Mesemondó verseny helyi elődöntőjének lebonyolítása
A Település gyermekvédelmi ellátásának fejlesztésére vonatkozó javaslatok: A Gyermekjóléti Szolgálat jogszabályi előírás alapján, 2013. évben is megrendezte a Gyermekvédelmi Tanácskozást, amelyen a gyermek és ifjúságvédelemben érintett szakemberek vettek részt. A tanácskozáson részt vevő szakemberek átfogóan értékelték a jelzőrendszer éves működését, áttekintették a település gyermekjóléti alapellátásnak valamennyi formáját, javaslatot tettek a problémák lehetséges megoldására. A Gyermekvédelmi Tanácskozás főbb javaslatai: A településen jelenleg nincs lehetőség családpszichológiai segítségnyújtásra, családterápiát végző szakember által nyújtott szolgáltatásra. A gyakorlati tapasztalatok azt támasztják alá, hogy családterapeuta és képzett mediátor alkalmazására lenne szükség a családon belüli diszharmonikus működési zavarok ellensúlyozása céljából. A Segítő Kezek Szociális Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti Szolgálat kliensei, számára, jelenleg heti 5 óra pszichológiai tanácsadás biztosított, 2014.06.30-ig. A megnövekedett kliensforgalom a nagyobb óraszámú tanácsadást igényelné, valamint iskolapszichológusra is szükség lenne. Sárrétudvariban alig van albérleti lehetőség, ha van, azoknak igen magas rezsi és albérleti költségei vannak, azonban ez nemhogy a problémát nem oldja meg, hanem újabbakat generál a bajba jutott családok életében. A Sárrétudvariban élő fiatalok egy része más településen folytatja a tanulmányait. Más településen tanulmányait folytató gyermekekkel a Gyermekjóléti Szolgálat kevésbé tud
1 együttműködni az időkeretek miatt, vagy 6 egyáltalán nem, ha kollégista. Ezeknél a gyermekeknél a kapcsolattartás, gondozás csak iskolai szünetekben lehetséges, és fenn állhat, hogy a probléma idejét múlja, amikor a segítő szakember a gyermekkel találkozik. Egyre több gyermeknél tapasztalható, hogy hiábavaló a szülői motiváció, abszolút nem hatásos. Ezeknél az eseteknél, nagyon nagy szerepet játszik a kortársak hatása, melynek során a fiatalok a természetes támaszokra nem figyelnek és elutasítják az általuk nyújtott segítséget! A Gyermekjóléti Szolgálat megoldásként látná az iskolákban a konfliktus kezelési technikák elsajátítását, erkölcstan tantárgy bevezetését. A családgondozó megítélése szerint az iskoláztatási támogatások szüneteletetése nem teljesen érte el a célját, mert ez sem bizonyul visszatartó erőnek, a tanulók továbbra sem veszik komolyan az intézkedéseket. A szükséges zsebpénzhez mindig hozzájutnak, tehát nem is tudják érzékelni a támogatás elvesztésének súlyosságát. A Segítő Kezek Szociális Szolgáltató Központ Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálata a nyár folyamán „szülők iskolája” címmel a településen életvezetési és tanácsadó tréninget indít: veszélyeztetett családokban elő gyermekeknek és szüleik számára.
A családgondozói munka nem csak fizikai, folyamatos szellemi, érzelmi erőforrásokat is igényel, a személyiség kiégését eredményezheti. Fontos, a szociális munkás személyiségének gondozása, bárminemű fejlesztése protektív tényezőként hat, amely a minőségi munkavégzés garanciája. Lényeges a szakma módszereit, specialitásait tanító képzéseken, konferenciákon való részvétel.
Sárrétudvari, 2014.04.14.
Ráczné Hegedűs Ilona intézményvezető
