KÜRTÖS
s Q t r W k XI. évfolyam 8. szám
Közéleti havilap
2 0 1 3 . augusztus
Szent István és a Szent Korona üzenetei Kisasszony hava történelmünk során, de legújabb szokásaink révén is, tele volt és van nagyszerû évfordulókkal, jeles napokkal, emléknapokkal, ünnepeink sokaságával és sokszínûségével. A legideálisabb hónap is talán arra, hogy a nyár hevét kihasználva ki-ki megtervezze és kiválassza a felkínált gazdag programok és lehetõségek közt a pihenésre, a szórakozásra vagy az emlékezésre való igényét. Az idén elmondhatjuk, hogy hoszszú, forró nyarunk van, és még nincs vége. Mint annak a több mint egy hónapja tartó szárazságnak sem, ami már káros emberre, természetre egyaránt. Ránk, emberekre azonban nemcsak a természet áldásos vagy áldatlan csapásai hatnak, hanem ismereteink, gondolatvilágunk felületes vagy mélyebb gazdagsága, ezek mozgató rugóink, és cselekedeteink meghatározó eszközei, befolyásolói. Történelmünk utóbbi ezer esztendeje elején és jelenleg is sorsdöntõ elhatározásra kellett jutnunk. Akkor Szent István királyunkon volt a döntés felelõssége, ez korunkban, leegyszerûsítve, a nép által megválasztott kormányoké. Országalapító királyunk, Szent István döntése volt, hogy államunk, népünk ne a Kelethez, hanem Nyugathoz tartozzon, a római kereszténységhez. Akkor még nem volt Európa, de annak számító területén két kereszténység létezett, mégpedig a keleti (bizánci) és a nyugati (római). Ha a keletet választja, akkor ma a magyar szellem lényege a balkánihoz - bolgár, román, szerb stb. - hasonlítana. Mai szemmel nézve jól döntött, annak ellenére, hogy az évszázadok során a nyugati országok
keveset vagy semmit nem tettek érdekünkben. 1990. május 2-án az elsõ szabad országgyûlést monsignore Varga Béla (az amerikai Magyar Nemzeti Bizottmány elnöke) nyitotta meg. Beszédébõl való idézetek: „Nem elég mondani, hogy Magyarország nem volt, hanem lesz. Nem elég mondani, imánkat hangzatosan befejezendõ: „Úgy legyen!“ A felszabadult Magyarország történelmének új fejezete kezdõdik. A nagy kérdés: „Hogy legyen?“ De most a magyar egység ne legyen felületes szólam. Mohács után, 1848 után, az elsõ világháború után, a második világháború elõtt és alatt is a magyar egység hiánya, a lelkekben dúló polgárháború hozzájárult nagy nemzeti tragédiáinkhoz. Mélyen kell beidegzõdnie a magyar tudatba annak, hogy hibáinkért most mi egyedül vagyunk és leszünk felelõsek. Az emberi szabadság nem körülmény, hanem feladat. A bilincsek lehullásával együtt jár a magunkra és magunk által szabott emberi kötelesség. Nehezebb olykor szabadnak, mint rabnak lenni - mint mind a nagy görög gondolkodók, mind Szent Ágoston tudták és mondták. Álljon a magyar nép büszkesége - és ennek következményeképpen hírneve a világban - emberségben. Tartsa tiszteletben nemcsak a más ember véleményét, hanem a más ember személyiségét is. Nemcsak a szentlélek ihlette kívánságaimban, hanem a súlyos magyar történelmi tragédiák tudatában: nemcsak mint katolikus pap, hanem mint magyar ember kívánom a megértést és megbocsájtást. (Folytatás a 8. oldalon)
Ára 0,40 EUR 150,- Ft Tûz Tamás:
Szent István király Jól megjelölte ezt az ezredévet: kereszttel írta rá kemény nevét, mint halhatatlan gyõzelmi ék. Alapkõ lett, de kõnél súlyosabban vetette el az épülõ falakban toronyszökkentõ, férfias hitét. Amint alázatát mindegyre inkább úrrá emeli roppant erején, a bércre hág s egy országon tekint át, hol hajnalpírban reszket még a fény. Komor felhõkbõl bomlik ki a kék ég s virrasztva várja népe ébredését a századok szélfútta reggelén. Nem tétován, de biztos mozdulattal lendül elõre tervezõ keze, míg port kavar és szilaj kedvvel nyargal a forró puszták zendülõ szele. Bölcs szemmel néz a fényes távlatokba s pillantásával féltõn átkarolja a frissen szántott szûzi földeket. Kegyes jobbjával törvényt ír, keményet, hogy megkösse a rónák vad porát, szõlõ teremjen és kenyér, fehérebb s hogy mindenki meglelje otthonát. Áldott szigor, rendet hozó szelídség! Arany szív, mely eltékozolja kincsét, hogy új szívekben ragyogjon tovább! Hát róla zengjen most a lelkes ének! Uram, téged dicsérünk általa, mert õ volt a te választott edényed, apostolod; híved s a föld sava. És õ volt ama bibliai sáfár; kire be jó, hogy éppen rátaláltál, midõn megvirradt napunk hajnala!
„Ennélfogva megparancsolom neked, fiam, hogy a jövevényeket jóakaratúan gyámolítsad és becsben tartsad, hogy nálad szíve− sebben tartózkodjanak, mintsem másutt lakjanak. Ha pedig le akarnád rombolni, amit építettem, vagy szétszórni, amit összegyűjtöttem, kétségkívül igen nagy kárt szenvedne országod.“
Közélet
2 Kürtös
2013. augusztus
ÖSSZEFOGÁS - EGYÜTTMÛKÖDÉS - ESÉLY A Középsõ-Ipoly Mente Regionális Fejlesztési Ügynökség meghívására 2013. július 25-én munkaértekezlettel összekötött találkozóra érkezett térségünkbe Besztercebánya Megye Önkormányzata Vladimír Maòka megyei elnök vezetésével. A találkozó célja a folyamatban levõ sikeres pályázatok bemutatása
volt, valamint elõtérbe kerültek a további Ipoly-hidak építésének kérdései is. A találkozó Ipolyvarbón az ideiglenes turisztikai átkelõhelynél - az Ipoly partján kezdõdött, ahol a helyi lakosok és a térség polgármesterei, intézményvezetõi és megyei képviselõi nagy érdeklõdéssel várták a delegáció érkezését. A szoros összetartozás jeleként Farkas Egon polgármester vezetésével a szemközti Õrhalom község önkormányzata is fontosnak tartotta a megjelenést, mivel a híd megépülése mindkét település fejlõdését pozitív irányba mozdítaná el. Az Ipolyhidak felépítésével kapcsolatban a megyei elnök megjegyezte, a hidak nemcsak a közlekedést szolgálják, hanem a két nemzet barátságát is szimbolizálják. Jelenleg Magyarországon a Közlekedési Koordinációs Központ megbízásából az ún. „kilencvenpontos egyezmény“ megvalósíthatósági tanulmányának kidolgozása folyik, amely meghatározza a Szlovákia és Magyarország közti további határmetszési pontok kiépítésének sorrendjét. A két ország között nemrégiben Budapesten aláírt együttmûködési szándéknyilatkozat szerint a határtérségben 2020-ig a Határon Átnyúló Együttmûködési Operatív Program finanszírozásával megépítenek legalább 25 új közúti kapcsolatot. „A jelenlegi idõszakban nagyon fontos, hogy minél szélesebb körben jelezzük, hogy Ipolyvarbó fejlõdése, gyarapodása szempontjából elengedhetetlen a híd megépítése“ jegyezte meg Csernyík Tibor, a falu polgármestere. A helyszíni bejárást követõen a megbeszélés a hely mûvelõdési házban folytatódott a sikeres projektek bemutatásával. A nemrégiben megépült két Ipoly-híd a gazdasági fejlõdés alapját képezheti a határtérségben. Ahhoz, hogy az új hidak által nyújtott lehetõségeket effektíven ki
tudjuk használni, nélkülözhetetlen az infrastruktúra további fejlesztése. Ebbõl indultunk ki, amikor - élve a Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttmûködési Program nyújtotta pályázati lehetõséggel - a megye számára elkészítettük a Petõ (Pe ov) - Pösténypuszta és a Rárós (Rároš) - Rárospuszta közötti hidak felé vezetõ közutak felújítási projektjeit. A tervezett felújítások egyrészt a Zsély-Sósár-Ipolykér-Ipolyvarbó-Petõ útvonalat érintik, majd folytatódnak a Galábocs-Kiszellõ közti útszakaszon, közel 20 km távon. A rárósi hídhoz kapcsolódóan csupán 1,5 km-en szükséges a rekonstrukció. A magyarországi szakaszon a két híd közötti utak felújítására kerül sor. A pályázat vezetõ partnere Besztercebánya Megye Önkormányzata,
a határon túli partnere pedig a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztõ Zrt, a projektmenedzsmentet ügynökségünk biztosítja. Az Európai Fejlesztési Alap által támogatott projekt megvalósításával a határ két oldalán összesen 37 km-es szakaszon kerül sor a közutak felújítására. Bízunk benne, hogy már nem sokáig kell az itt élõknek nap mint nap megküzdeniük a kátyúkkal, és a közbeszerzési eljárás lezárultával mielõbb megkezdõdnek a kivitelezési munkák. Az értekezlet következõ állomása Szlovákgyarmat volt, ahol a jelenlevõ megyei képviselõk közremûködésével ünnepélyesen átadták a forgalomnak a felújított Szlovákgyarmat - Kóvár közti fõútvonalat, majd a delegáció folytatta útját Ipolyhídvégre. A küldöttség elõször a régi hídhelyet tekintette meg, ahol Hocsák Marian polgármester röviden ismertette a híd történetét, és felvázolta azokat a fejlesztési lehetõségeket, amelyeket a híd újjáépítése hozna. „A híd megépítésével Ipolyhídvég esetében a szomszédos Drégelypalánk lenne könnyen megközelíthetõ, ami jelentõsen lecsökkentetné az utazási idõt Budapest irányában is“ - szögezte le a polgármester. A szemközti Drégelypalánk község elsõ embere szintén nagyra értékelte Besztercebánya megye nyitottságát a hidak ügyében. Elmondta, hogy az Ipolyon való közúti átkelés biztosítása nemcsak a jószomszédi kapcsola-
tok szorosabbá fonódását jelentenék, hanem elõsegítené a határtérség gazdasági fejlõdését is, illetve új lendületet adhatna az Ipoly-völgyi vasút újraindításának is. A helyszíni bejárást követõ értekezleten a megyei elnök kijelentette, hogy meglátása szerint a település jó eséllyel
pályázik az Ipolyon átívelõ közúti híd megépítésére. A térségfejlesztés akkor lehet hatékony, ha nemcsak egy-egy település fejlesztésében gondolkodunk, hanem szélesebb terület elõrejutását támogatjuk - esetünkben ez a határtérség. Mindkét oldalon hasonló problémákkal küzdünk, így csak közösen tudunk ezen változtatni a gazdasági együttmûködés erõsítésével. Tudjuk, hogy egyetlen infrastrukturális beruházás önmagában nem garancia a fejlõdésre, viszont annak hiánya olyan mértékû lemaradást okoz, amely akár hosszú évtizedekre lelassítja az elõrejutást. A további Ipoly-hidak megépülése
nemcsak a közvetlenül érintett településeknek jelent lehetõséget, hanem sokkal szélesebb körben hozhat fejlõdést. Egy-egy térség jobb megközelíthetõsége, a közutak állapota egyik fontos elõfeltétele az új beruházások, új munkahlyek létesítésének, az oktatási intézmények, különbözõ szolgáltatások elérhetõségének biztosítása terén is. Ügynökségünk mindent megtesz annak érdekében, hogy a jövõben is minél szélesebb körben, minél több település fejlesztését támogassa nemcsak konkrét pályázatok elkészítésével, hanem hasonló rendezvények, tanácskozások szervezésével is. Lõrincz Mária Középsõ-Ipoly Mente Regionális Fejlesztési Ügynökség
2013. augusztus
Közélet
Kürtös 3
Búcsú egy nemes lelkû Embertõl Duka-Zólyomi Árpád, nyugalmazott egyetemi tanár, atomfizikus, életének 73. évében visszaadta lelkét teremtõjének. Akik szerették és/vagy tisztelték, tartsák meg jó emlékezetükben. Legközelebbi szerettei (akik az õ végsõ akarata szerint elkísérték utolsó útján) Ez a szûkszavú hír érkezett 2013. augusztus 8-án reggel 9 óra egy perckor az elektronikus postámba. Döbbenettel vettem tudomásul, hogy amit senki sem várt, bekövetkezett. Egy nagyszerû ember földi pályafutása véget ért. Tudjuk, hogy tevékenysége nagyon sokrétû volt. Hivatása mellett, amely az atomfizikához kötötte, aktív közéleti ember volt. Nem csak a politikában, hanem a kultúrában is (nyugalmazott egyetemi tanár, atomfizikus, a dubnai Egyesített Atommagkutató Intézet Neutronfizikai Laboratóriumának tudományos munkatársa, a Szlovák Köztársaság Ciklotron Központjának alapítója és tervezõje, a prágai Ady Endre Diákkör volt elnöke, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának és az Európai Parlamentnek volt képviselõje, az Együttélés Politikai Mozgalomnak, majd a Magyar Koalíció Pártjának volt általános alelnöke, a Petõfi Sándor Emlékmû Bizottságnak elnöke, a Csemadok Országos Tanácsának és Elnökségének tagja, a Csemadok Pozsonyi Városi Választmányának elnöke).
Nem tisztem életpályáját méltatni, azt megteszik majd az arra hivatottak. Ám, ha már fizikailag nem tudtuk õt földi léte utolsó útján elkísérni, legalább így, utólag köszönöm meg a Csemadok Országos Tanácsa és Pozsonyi Városi Választmánya nevében a köz érdekében kifejtett temérdek munkát. Duka Zólyomi Árpád életét nemzetrészünk védelmének, az anyanyelvi kultúrának, a hagyományok ápolásának, a magyar egység megteremtésének szentelte. Családja után a „csemadokos munka“ volt számára a legfontosabb. A Csemadok Pozsonyi Városi Választmányának 23 éven át volt elnöke. Legutóbb múlt év szeptember 14-én választottuk meg újabb idõszakra. Igaz, már akkor érezte, hogy egészségével nincs valami rendben. De mi reménykedtünk hogy az csak átmeneti állapot, s idõvel minden rendbe jön. Nem így lett. Türelemmel viselt betegsége erõsebb volt nála. Nemes lelkét 2013. július 26-án adta vissza Teremtõjének. Szent Pál apostol szavaival elmondhatjuk: „A jó harcot megharcoltam, a pályát végigfutottam, a hitet megtartottam.“ Harc volt egész élete, harc az igazságért, a nemzetek közti békéért. A számára kiszabott földi pályát végigfutotta, nem tor-
pant meg a nehézségek elõtt sem, és hitét mindvégig vallotta, és hûen megtartotta. Olyan Ember volt, akire mindig lehetett számítani, akinek gondolatai, cselekedetei nemcsak a pozsonyi magyarságot, hanem a szlovákiai magyarságot is cselekvésre sarkallták, aki a választásokkor az ország magyarságát csatasorba tudta álltani, akit nemzetközileg is elismertek, tiszteltek és szerettek. Aki sohasem félt kimondani azt, amirõl egész lelkével érezte, hogy igaz. Számunkra, csemadokosok számára, Õ volt a nagybetûs Ember, akinek helyén a családban is, de közösségünkben is ûr maradt.
„Az idõ, melyet Isten mindegyikünk számára kiszab, olyan, mint egy szövetdarab. Mindenki úgy hímzi ki, ahogyan csak telik tõle“ - mondta Anatole France. Duka Zólyomi Árpád a saját szövetdarabját a legszebb fonalakkal, a szeretet fonalával hímezte ki, örökségül hagyva nekünk anyanyelvünk, kultúránk, múltunk és egymás megbecsülését, értékeink továbbvitelét, átadását az utánunk jövõknek. Nemes lelkû ember távozott az élõk sorából, aki hiányozni fog a mindennapjainkból. Megpihenni tértél, fájdalmat elhagyva, melyet türelemmel viseltél magadban. De emlékeddel szívünkben maradtál, számunkra te soha meg nem haltál. Á r p á d ! Nyugodj békében, és az Isten legyen veled odafönn az égben! A Csemadok Országos Tanácsa és Pozsonyi Városi Választmánya nevében: Jégh Izabella
Közélet
4 Kürtös
Több mint három mázsa kenyérbúza gyûlt össze Pécs város önkormányzata az idén immár harmadik alkalommal hirdette meg a Magyarok Kenyere Programot. Idén is várják a felvidéki gazdáktól és mezõgazdasági vállalkozásoktól, illetve önkormányzatoktól a kenyérbúzát. A Magyarok Kenyere Program a nemzeti összetartozás méltó jelképe lett az elmúlt két évben, s az augusztus 20-i ünnepségek egyik központi eseményévé nõtte ki magát. Pécs város polgármestere, Páva Zsolt a korábbi évekhez hasonlóan az idén is a Magyar Közösség Pártja központi irodájához fordult, és a rendezvény új évadának sikeres megvalósítása érdekében kérte a felvidéki magyarság közremûködését, a búzaadományok felajánlását és eljuttatását Baranya megye központjába. A pécsi augusztus 20-ai ünnepség keretei között megrendezett Magyarok Kenyere Ünnepen a megõrölt búzából megsütött pékáruk kerülnek a középpontba, a nemzet egységét, az összetartozást szimbolizálva. Idén is lesz adományosztásra szánt kiscipó, a tervek szerint 5-8000 darab. A cipókból befolyt adományokat karitatív célra fordítják, illetve a sütésen felül megmaradt lisztet a Dévai Szent Ferenc Alapítványnak, az erdélyi árva gyerekek étkeztetésére ajánlják fel. Az MKP örömmel tett eleget a felkérésnek, és ennek nyomán a Nagykürtösi járásban gazdáktól, önkormányzatoktól több mint három mázsa kenyérbúza gyûlt össze. /B.Gy./
2013. augusztus
Megegyeztek, mert együtt többre mennek Mint arról lapunk elõzõ számában hírt adtunk, megegyezés történt a Magyar Közösség Pártja és a Most-Híd párt között a 2013-as megyei választásokon való együttmûködés kereteirõl a besztercebányai kerület nagykürtösi választási körzetében. Ennek értelmében egyebek mellett megegyeztek a képviselõjelöltek állításának kulcsában, amely szerint a 3 lehetséges jelöltre az MKP 1 jelöltet, a Híd szintén 1 jelöltet állít. Az elmúlt hónap utolsó napján, július 31-én a két párt 3-3 tagú küldöttsége Jámbor László, az MKP és Baki Attila, a Híd megyei képviselõjelöltjével az élen megbeszélést tartott az MKP járási irodájában a további együttmûködés lehetõségeirõl, ezen belül is mindenekelõtt a közös választási kampány összehangolásáról, a kampányrendezvények ütemtervérõl. Meglepõen gördülékenyen folyt a megbeszélés, ami mindenképpen annak tudható be, hogy mind a két fél következetesen tartja magát a korábbi megegyezéshez, mert mint megállapították, együtt többre mennek a választásokon. Legközelebb augusztus 14-én találkozik a két párt tárgyalóküldöttsége, hogy megbeszéljék és összehangolják a közös kampánystratégiát és a választási program prioritásait. /Br/
HATÁRON ÁTNYÚLÓ INTERNETES HÁLÓZAT Befejezéséhez közeledik a „HUSK/ 1001/2.5.1/0034 Internet Galgaguta (HU) - Nenince (SK)“ címû pályázat. A 2011ben jóváhagyott a Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttmûködési Program 2007-2013 által támogatott projekt célja 12 határ menti települést érintõ szélessávú internet kiépítése. A régión belüli hátrányos gazdasági különbségek érezhetõ növekedése, az ipari és a mezõgazdasági termelés visszafejlõdése, illetve a gazdasági növekedés stagnálása jellemzi a határtérség mindkét oldalát. Felgyorsult világunkban a fejlõdés egyik alapfeltétele az információkhoz való gyors hozzáférés, ami jelenleg csak kevés helyen biztosított. A projektpartnerek, Galgaguta és Lukanénye önkormányzata a pályázat megvalósításával ezen az állapoton kívánnak változtatni. Lukanénye község nemcsak saját településén kívánja biztosítani az internetes hozzáférést, hanem együttmûködve a szomszédos településekkel egy határon átnyúló közös hálózatot épít. A projekttevékenységek a szlovákiai oldalon Lukanényébõl kiindulva érintik Bátorfalu, Apátújfalu és Szlovákgyarmat községek lakosságát is, majd az internethálózat folytatódik Magyarország felé, ahol a határt átlépve Szügy, Mohora, Cserhát-
haláp, Magyarnándor, Becske, Nógrádkövesd, Bercel és Galgaguta településeken biztosítja a szolgáltatást. A kezdeti nehézségeket leküzdve a beruházás várhatóan egy-két héten belül befejezõdik, és a szükséges feltételek teljesítése után megkezdõdhet a hálózat mûködtetése. „A pályázat több szempontból is kézzelfogható eredményeket hoz községünk és az érintett határtérség számára. A szélessávú internet-hozzáférés segíti a vállalkozások mûködését, illetve lehetõvé tesz új, modern típusú vállalkozások beindítását, vonzóbbá teszi a régiót a potenciális befektetõk szemében. Az információk elérése nemcsak a fiatalok számára biztosítja a tanulási és szórakozási lehetõségek kiszélesedését is, de a középkorosztály, illetve reményeink szerint az idõsebb generáció számára is közelebb hozza a világot“ - nyilatkozta Kuzma Zoltán, a falu polgármestere. A projekt teljes költségvetése közel egymillió euró, amibõl az érintett terület nagyságának arányában 784 ezer a magyar oldalon kerül felhasználásra, közel 206 ezer euró pedig a szlovákiai határszakaszon. Ennek az összegnek a 85%-át az Európai Regionális Fejlesztési Alap, 10%-át a két állam költségvetése és 5-5%-át pedig a két projektpartner biz-
tosítja. A polgármester elmondása szerint nem elhanyagolható az a tény sem, hogy a beruházás megvalósítása következtében a községi vagyon 176 ezer euróval növekszik. „Mivel a kiépített hálózat lehetõvé teszi, a jövõben az internetes szolgáltatást szeretnénk kibõvíteni helyi kamerarendszer, illetve TV-adások beindításával is, hogy ezzel is szolgáljuk a polgárok biztonságát, és biztosítsuk számukra a községet és a térséget érintõ fontos információkhoz való hozzáférést“. A projekt megvalósítása 2013. augusztus 31-ig tart. A gerinchálózati nyomvonal kiépítése már sikeresen befejezõdött. A beruházásból hátra van még a települési központok és a vezeték nélküli bázisállomások kialakítása, valamint a szükséges mérések elvégzése. A projekt eredményeinek ismertetésére a záró konferencia keretén belül a hónap végén kerül sor. A szélessávú internet bevezetése hozzájárul a lakosok jólétének, esélyegyenlõségének, életminõségének javulásához, és növeli az itt mûködõ intézmények, szervezetek, társulások és vállalkozások, valamint az érintett határtérség versenyképességét is. Lõrincz Mária a projekt menedzsere
2013. augusztus
Kultúra
Palóc Ételek Fesztiválja
Kürtös 5
Vetéstől a kenyérig
Kõkesziben 2013. augusztus 10én immár hatodik alkalommal került megrendezésre a kultúrház elõtti téren a helyi önkormányzat szervezésében a Palóc Ételek Fesztiválja nevû rendezvény, melynek keretén belül környékbeli - régión belüli, sõt magyarországi csapatok is összemérték erejüket a fõzés tudományában. Az idei rendezvényre 15 csapat nevezett, melyek összesen
23-féle ételt készítettek. Készült töpörtyûs pogácsa, szilvás gombóc, töltött káposzta, savanyú krumplileves, keserûtúrós sztrapacska, babgulyás, körömpörkölt, bográcsgulyás, halászlé stb. Az elkészült ételeket zsûri értékelte, akiket a csapatok nagyon nehéz feladat elé állítottak, mivel elmondásuk szerint nagyon sok finom étel készült, me-
lyek között szinte lehetetlen sorrendet kialakítani, de végül is, mivel dönteni kellett, kialakult a sorrend. A vándorserleget, tehát az elsõ díjat a Borbi csapat töltött káposztája vitte el, második a Kõkeszi fürgeujjú menyecskék szilvás gombóca lett, míg a harmadik díjat a Vidám Hegyekalja csapata érdemelte ki a savanyú krumplilevesével. A zsûri még különdíjjal jutalmazta Tóth Mária töpörtyûs pogácsáját. A rendezvény hangulatát Básti Jani magyar nóták elõadásával fokozta, akit Jónás László cigányzenekara kísért. Az eredményhirdetés után fellépett a Hegyaljai férfikórus egy népdalcsokorral, majd utánuk a balassagyarmati Nordton zenekar tartott színvonalas koncertet. S aki még folytatni akarta a szórakozást, az a cigányzenekar kíséretével „dáridózhatott“, a fiatalabb generáció pedig a kultúrházban rendezett, hajnalig tartó diszkóban vezethette le energiáját. A rendezvény szervezõi ezúton szeretnék kifejezni köszönetüket mindenkinek, aki bármilyen módon hozzájárult a fesztivál létrejöttéhez. GYT
Augusztus 10-én tartottuk Csalárban a „Vetéstõl a kenyérig“ c. hagyományõrzõ kulturális rendezvényt, egybekötve a falunappal, melynek a programja a következõ volt: Az ünnepség délben az ünnepi szentmisével vette kezdetét, amely a szabadtéri színpadon volt megtartva. Utána következett az elkészült multifunkciós sportpálya felszentelése és ünnepélyes átadása. A felszentelést és a szentmisét Hrablay Ján helybéli plébános celebrálta. Ezt a vendégek üdvözlése és az ünnepi beszéd követte, melyet a helyi polgármester Ádám Béla tartott meg. Többek között kiemelte, hogy a 2013-as esztendõre számos jubileumi megemlékezésünk esik, pl. Békéssy Antal kántortanító születésének 150. évfordulója, Beke Lajos, Csalárban született tanár halálának 60. évfordulója, Szentiványi Rafael, Csalárban született arbei püspök halálának 230. évfordulója és Zsélyi Aladár konstruktõr - pilóta születésének 130. évfordulója. Ezen kívül szeptember elsején lesz 100 éve, hogy megépült Csalárban az utolsó iskolaépület, amely 1978-ig mûködött, utána átalakították, és mint kultúrház a mai napig szol-
gál a csaláriaknak. Az ünnepi beszéd után került sor a régi aratásokat felidézõ hagyományõrzõ programra. Elsõként a bussai Melódia nõi éneklõcsoportot láthattuk, akik örökzöld dallamokat adtak elõ, utána a „Kis Palócok“ - a bussai iskolás gyerekek - fellépése következett, majd Baèová Patrícia, a helybéli fiatal tehetség énekelt. A következõ elõadást a kiszellõi folklórcsoport biztosította. Utánuk az ipolykéri asszonykórus magyar népdalokkal szórakoztatta a közönséget. Fellépésük után a salgótarjáni „Havanna“ táncstúdió sportegyesület tagjai adták elõ fergeteges táncprodukciójukat, majd a „Szivárvány“ énekcsoport következett Óvárból és a „Zumba Engels“ Magasmajtényból. A tombola húzása után este 20 órakor lépett fel „Giorgio“, aki magyar, spanyol és más dalokat adott elõ. Este 21 órakor a „Pacsirták“ következtek - két szexi csaj és jó zene, majd ezt követte a diszkó, amely egészen reggelig tartott. Farkas Sándor
6 Kürtös
2013. augusztus
Falunapi rendezvények
TESTVÉR−TELEPÜLÉSI TALÁLKOZÓ ÉS FALUNAP LUKANÉNYÉBEN önkormányzatok, intézmények és szervezetek képviselõi tartottak tapasztalatcserét. A szombati rendezvény célja a
Július utolsó hétvégéjén Lukanénye látta vendégül az erdélyi és magyarországi testvértelepüléseit. Az együttmûködés
Baktalórántháza, Ráckeve, Dány és Gyergyócsomalva önkormányzataival nem új keletû, többéves sikeres közös munkát tudhatnak maguk mögött. „A hosszú távú jó együttmûködés alapja elsõsorban a másik tisztelete, megismerése és elismerése“- nyilatkozta Kuzma Zoltán, a vendéglátó falu polgármestere. A találkozón a szórakoztató- és sportprogramok mellett teret kaptak a különbözõ szakmai megbeszélések is, ahol az
A 2013-as évet a polgárok európai évének nyilvánították, ezért mindnyájunk számára nagyon fontos, hogy európai polgárként, de kultúránkat, hagyományainkat, nyelvünket megõrizve legyünk azok. Keressük azt, ami összeköt - a közös értékek, a közös történelem. Lõrincz Mária, a projekt menedzsere
sport és szórakoztató programokon keresztül összehozni a más-más generációkhoz tartozókat, ezzel erõsíteni egymás jobb megismerését és megbecsülését. Vasárnap a falunapi program keretében lehetõséget kaptak a bemutatkozásra nemcsak a helyi kisdiákok, de nagy sikert arattak az ének-, tánc- és hagyományõrzõ csoportok is. A program részeként a vendégek megismerhették a térség turisztikai látványosságait és nevezetességeit is, miközben közösen próbáltak megoldást találni a régió égetõ gazdasági problémáira is.
A RENDEZVÉNYEK AZ „EURÓPAI POLGÁRSÁG MINT KÖZÖS ÉRTÉK“ C. PROJEKT KERETÉN BELÜL AZ EURÓPA A POLGÁROKÉRT PROGRAM TÁMOGATÁSÁVAL VALÓSUL MEG
IPOLYHÍDVÉG - A helyi önkormányzat szervezésében némi mûsorváltozással július 6-án, szombaton tartottak falunapot. A szabadtéri színpadon Hlavács Réka, az Ipolybalogi Mûvészeti Alapiskola ének tagozatának kitûnõsége, Básti János nótaénekes és a magyarországi sztárvendég, Bódi Csaba szórakoztatta a nagyérdemût. Este retro diszkó várta az érdeklõdõket. /Br/ IPOLYNAGYFALU - Június 29-én, szombaton a helyi önkormányzat szervezésében került sor a falunapi ünnepségre. A rendezvény délutánját sportprogramok töltötték ki. Ki-ki bekapcsolódhatott a strandröplabdába, a tollasbad-játékba. Nagy érdeklõdés kísérte az Ipoly-parti települések, Hídvég, Keszi, Nagyfalu és Vece részvételével megtartott nemzetközi focitorna mérkõzéseit. A hazaiak hódították el a gyõztesnek járó serleget. Lovaglás, arcfestés, palacsintasütés és gulyásfõzés is része volt a délutáni programnak. Kora este a kultúrházban szórakoztató mûsor várta a közönséget. A helyi Búzavirág asszonykóruson kívül színpadra léptek az Ipolybalogi Mûvészeti Alapiskola tehetséges diákjai, továbbá az Ipolyvarbói Hagyományõrzõ Csoport és az ipolynyéki Hont néptánccsoport. A kultúrmûsor után a Bverzió együttes adott koncertet. -bgy-
IPOLYKÉR - A településen a helyi önkormányzat szervezésében július 6-án tartották meg az idei falunapi ünnepséget. A szabadtéri színpadon két alapiskolás helybeli leányzó, Lavrík Tiffany és Matušov Sofia szólóénekeseken kívül fellépett a Bavko Margit vezette helyi asszonykórus, a bussai Melódia nõi énekkar és az óvári Szivárvány énekkar. Nagy sikert aratott a salgótarjáni Havanna Táncstúdió produkciója és Csernik Szende mesemondó is. A délutáni szórakoztató mûsor sztárvendége volt Aradszky Lászlós és a Sramli KINGS. Az utcabálon a csábi OKÉ zenekar szolgáltatta a zenét. -ra-
Falunapi rendezvények
2013. augusztus
Kürtös 7
Nógrád szívében Ezzel a címmel került megrendezésre július 27-én Óvárban az a színes esemény és élménydús ünnepség, melyet a hazaiak csak falunapnak tituláltak. Igen, valóban a falu napja volt. A községé és lakosaié, de szívesen fogadtak minden vendéget és látogatót is. A rendezvény déli 12 órakor ünnepi szentmisével kezdõdött, melyet Borsos József márianosztrai pálos atya és a helyi
plébános, Mgr. Jókay Lukács közösen mutattak be. Ez után következett a nemrégen hivatalosan átadott többfunkciós mûfüves pálya ünnepélyes átadása és megáldása. A szalagot a helyi képviselõtestület, a szomszéd- és testvértelepülések polgármesterei, valamint a kivitelezõ
cég tulajdonosa jelenlétében Simon Zsolt parlamenti képviselõ vágta át. A finom ebéd most is bizonyította
szakácscsapatunk és segítõik rátermettségét. Közben a szintén újonnan átadott szabadtéri színpadon megkezdõdött a program. A helyi Szivárvány folklórcsoport nyitotta a sort. Felléptek továbbá a szátoki és dorogházi asszonykórus, az Okay dance tánccsoport Magyarországról, az ipolykéri asszonyok, az alsózellõi nõi kar, a bussai Melódia, a lukanényei citerások. Persze az ifjú tehetségek is teret kaptak: Tinédzser lányok - tánc, Nemcsok Barbi - ének és Vízi Bence zene, majd az ifjú Szivárvány fergeteges tánca zárta a mûsort. A gazdag tombola-
Ipolyvarbói falunap Az ipolyvarbói falunap az „Ipolyvölgye közös folklórja, mesterségei és specialitásai folklórfesztiválja“ elnevezésû rendezvény keretén belül, július 13-án volt megtartva. A 12.30 órakor kezdõdõ ünnepi szentmisét Mgr. Zolcer György helyi plébános szolgáltatta, majd - amint már az évekkel ezelõtt rendhagyóvá vált - az érdeklõdõk koszorúzási ünnepségen vehettek részt a Hõsök emlékparkjában, ahol az I. és II. világháborúban elesett egyenruhát viselõ, valamint a polgári áldozatokra emlékeztek az egybegyûltek ideillõ versek és dalok kíséretében, miután Csernyík Tibor Ipolyvarbó polgármestere kifejtette gondolatatit e megemlékezés kapcsán. A szabadtéri kulturális rendezvényeket a sportpályán zajló Ipolyvarbó és Õrhalom közti barátságos futballmérkõzés elõzte meg, majd kellemes szórakozást nyújtottak a nézõközönség számára a mûsorban fellépõk, mint a Szivárvány folklórcsoport Óvárból és az Ifjú Szivárvány tánccsoport, a nagyfalui asszonykórus fellépése, az Ilinyi Hagyományõrzõ Kör elõadása, Csinger Gabriella énekei, az ipolynyéki Hont néptánccsoport mûsora, valamint Szabó Erzsébet táncdalai és Klátyik Szörény operarészletei. Az Ipolyvarbói Hagyományõrzõ Csoport népdalokkal az ipolybalogi Bukréta hagyományõrzõ csoport pedig a letûnt, régi világ mozzanatainak felelevenítésével tette színesebbé a délután perceit. Az est sztárvendége a DESPERÁDÓ együttes volt, majd ezt követõen a balassagyarmati Nordton zenekar mutatkozott be községünkben. A tombolahúzás mindig fontos eseménye a falunapi rendezvénynek, a támogatók hozzájárulásának köszönhetõen most is számos díj talált új „gazdára“ az érintettek nem kis örömére, akire pedig ily módon nem mosolygott rá a szerencse ezen a verõfényes szép nyári napon, „kitombolhatta“ magát az esti mulatságon, melyen a jó hangulatról az Elite Duo gondoskodott. KSz.
díjak gazdára találása után az Apostol együttes adott koncertet, amelyen az idõsebbek nosztalgiázhattak, a fiatalabb korosztály pedig jót szórakozott, sõt táncra is perdült. Ezek után a Gajmo Band zenekar közremûködésével kivilágoskivirradtig állt a bál. Köszönet mindenkinek, aki valamilyen módon hozzájárult a nap zavartalan lefolyásához, nem utolsó sorban köszönet a támogatóknak, elsõsorban a Szlovák Kormányhivatal nemzetiségi kisebbsé-
gekért felelõs megbízottjának, akik nélkül nem lehetett volna ilyen színvonalas rendezvényünk. Elmondhatjuk: ez egy jó nap volt. Mester Erika
Szent Anna-napi Palócbúcsú és sportdélután Immár szép hagyománya van Kelenyén a Szent Anna-napi palócbúcsúnak. Idén július 28-án, vasárnap tartották a rendezvényt, amelyen részt vettek a Nógrád megyei Csitár testvértelepülés és a zoboraljai Csitár testvértelepülés képviselõi is. A délelõtti ünnepélyes szentmisét a Nógrád megyei testvérfalu plébánosa, Horváth Bertalan celebrálta. Az istentisztelt más évekhez hasonlóan ezúttal is körmenettel zárult a falu fõterén álló Szent Anna-szoborhoz. A délután program két helyszínen zajlott. A kultúrházban a kelenyei gyermektánccsoporton és aszszonykóruson kívül bemutatkoztak az Ipolybalogi Mûvészeti Alapiskola zenei tagozatának tehetséges növendékei, és nagy sikerrel szerepeltek a testvérközségek népmûvészeti csoportjai is. Gyerekek részére különféle sportversenyek és ügyességi játékok szerepeltek a sportdélután programjában, de nem hiányoztak a felnõttek kispályás focimérkõzései sem. A rendezvényt Besztercebánya megye önkormányzata támogatta. -bégyé-
Kultúra
8 Kürtös (Befejezés az 1. oldalról)
2013. augusztus
Szent István és a Szent Korona üzenetei
Az emberszeretet nem humanista szólam, amit kijelenteni könnyû - hanem nehezebb, mint a gyanakvás, az irigység, az ellenségeskedés. Bocsássuk meg mások vétkeit, érezvén és tudván a magunkéit. Ez e kis ország feladata: ettõl nõjön nemcsak híre a világban, hanem az, ami sajnos a családi életben és a közéletben ma is hiányos: az igazi, mélyen fekvõ önismeret és az abból fakadó igazi, mélyen fekvõ magyar önbizalom. Ne azt kérdezzük, hogy ki a magyar. Ne azt vizsgáljuk, hogy ki mondja, vagy ki teszi ezt vagy mást. Azt nézzük, hogy mit mond, mit tesz, mit kérdez, mit alkot. Kevesen vagyunk. Nem a vérében, hanem a lelkében és a szellemében értékes a magyar.“ A IX. Szent Korona Ünnep alkalmával Ipolybalogon dr. Varga Lajos váci segédpüspök, aki a szentmisét celebrálta, szintén kiemelte Szent István országalapító érdemeit és a Szent Korona megtartó erejét. Hasonlóképpen szólt ünnepi beszédében Tokár Géza politológus, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának szóvivõje is. Idézem: „A jelenlegi megemlékezések és ünnepek, amelyeket tartunk, ezek nem csak arról szólnak, hogy visszanézünk a mögöttünk álló ezer évre és arra a történelmi örökségre, ami összekapcsol minket. Ezek az ünnepségek igazából megalapozzák azt, hogy további ezer évig itt legyünk. Megalapozzák azt, hogy újult erõvel, hittel és lendülettel, az összetartozásra alapozva, és a régi hõsök példájából tanulva és okulva, létrehozzunk valami jobbat. Nemcsak, hogy megmaradjunk, hanem gyarapodjunk is. Soha nem szabad elveszíteni a reményt, soha nem szabad elveszíteni a hitet abban, hogy azok között a körülmények között, amiket saját magunk nagyon rossznak gondolunk, hogy nincs kiút. Mert van kiút. A magyarság felemelkedése rajtunk múlik, benne van a szívünkben, benne van a közös pontokban, és benne van a Szent Koronában is. Számomra ez ennek a szimbólumnak az üzenete.“ Az ünnepség végén sor került a Szent Korona-emlékérmek átadására. Az egyik érmet lovag dr. Csámpai Ottó nagyprior, a Szent György Lovagrend Felvidéki Nagypriorátusa nevében vette át „a magyar múlt és eredet terén végzett kuta-
tásért, a magyar õsi zene, lovas- és harci mûvészet ápolásáért, a gömöri régió, Ipoly mente és Zoboralja magyarságtudatának megõrzéséért, a Szent Korona tiszteletének terjesztéséért, valamint a felebaráti szeretet terén végzett szolgálatért.“ Itt jegyezném meg azt a tényt is, hogy júliusban, egy héten át zajlott a lovagrend 20. Nyári Egyeteme Visegrádon, mintegy 70 résztvevõvel. A rendezvény az elcsatolt országrészek és az anyaország értelmiségei számára van, melyen mindenekelõtt a magyar identitás- és összetartozás-tudatot kívánják erõsíteni.
A másik emlékérmet a helyi Bukréta és Kisbukréta hagyományõrzõ csoportok kapták „az Ipoly mente hagyományainak, népdalainak és szokásainak áldozatos ápolásáért, autentikus bemutatásáért, mellyel hozzájárultak a régió kulturális, szellemi örökségének méltó megõrzésé-
hez.“ Az emlékérmet a csoportok nevében Lõrincz Sarolta Aranka vette át. A kitüntetettek részére az érmeket a két adományozó nevében Cseri Lajos polgármester és György Ferenc plébános adták át. Az ünnepségen a meghívott közéleti személyiségek közül jelen volt Nagy László, Magyarország pozsonyi nagykövetségének tanácsosa, Csáky Pál közíró,
a község díszpolgára, Molnár Imre történész, Pásztor Béla, Veresegyház polgármestere, a község szülötte és díszpolgára,
továbbá képviseltette magát a Szent György Lovagrend - Visegrád, Szent Korona Társaság és az 1956-os Vitézi Lovagrend Világszövetsége. Végezetül engedjék meg, hogy ne ünneprontásul, de a mai egyes gazdasági és társadalmi mutatókból közöljek egykét tényt, amelyek igazolják azt, hogy mennyire fontos megszívlelnünk mindazokat az intelmeket, amelyek nap mint nap és az ilyen alkalmakkor elhangzanak, hogy ezek nem frázisok. Egy idézet: „1995-tõl 2011-ig 37 019 milliárd forint tulajdonosi jövedelem áramlott ki Magyarországról, mégpedig a legfõbb haszonélvezõ EU-tizenötök országaiban jegyzett vállalatok felé, miközben 1992tõl 2010-ig - az elõcsatlakozási pénzeket is számítva - nem egészen 2000 milliárd forint úgynevezett támogatás érkezett oda. Könnyû kiszámolni, hogy több mint tizennyolcszoros kára lett Magyarországnak ezen a bolton. (Szlovákiában hasonló elemzésrõl, kimutatásról nem tudok, de elképzelhetetlen, hogy ne hasonló eredmények volnának, esetleg arányaiban kisebbek.) A multi- és transznacionális vállalatok terjeszkedését elemezve összefoglalásul megállapíthatjuk, hogy ezek termelõ és kereskedelmi kapacitásunk jelentõs részét megszállva, döntõ befolyással, zsarolási potenciállal rendelkeznek a törvényhozás tekintetében, ilyen arányú és szerkezetû ténykedésük nyomán pedig a magyar emberek jelentõs része idegen tõkének kiszolgáltatott, gyarmati munkaerõvé vált. Másképp fogalmazva: a ragadozók bizony felfaltak bennünket. Mindez lélektanilag is alapvetõ, kedvezõtlen változásokat eredményezett az egyébként is elbizonytalanodott, meghasonlott magyar alkatban. A változás és a felszabadulás felé ebbõl következõen a lelki újjáépítésen keresztül vezet az út. Ez elindult, és egyéni felelõsségünk is van kiteljesítésében: minden egyes vásárlásunk, önkéntes munkánk magyar vállalkozásokat tarthat életben, vagy roncsolhatja a multinacionális érdekeket. Bár ez a megoldás egyszerûnek tûnik, az egyetlen, amely bizonyosan mûködõképes. S idõvel a leggyengébb fûszál is áttöri a betont.“ Úgy legyen! Balogh Gábor
2013. augusztus
Kultúra
Kürtös 9
MŰSORÖZÖN A MÉZFESZTIVÁLON a csalári Bacsa Patrícia, az apátújfalui Tóth Teréz, a cserháthalápi - Mészáros Dóra-Torr Gabriella-Tóth Erika - trió, a pataki Rózsás Viktória, és a vajdasági Bácskossuthfalváról Szoboszlay Enikõ Kitty, Kartai Bianka és Szabó Helga mutatkozott be nagy sikerrel a közönségnek. Inám község legújabb kori történetének egyik fontos eseménye a helyi önkormányzat és a társszervezõk jóvoltából egy év híján másfél évtizede évente megrendezésre kerülõ Mézfesztivál. Amely - immár hagyományosan - július második szombatján ad otthont a méhészek találkozójának, szakmai elõadásoknak, méz és méhészeti termékek bemutatójának és vásárának, és a rendezvény fénypontjának számító mézkirálynõ-választásnak. Emellett természetesen kézmûvesek, különféle árusok, színes programok, ételkülönlegességek is várják az évrõl évre egyre többen ide látogatókat. Csak úgy, mint más években, az idén július 13-án megtartott Mézfesztivál is a méhészek védõszentje, Szent Ambrus tiszteletére Parák László esperes által bemutatott ünnepi szentmisével vette kezdetét a templomban, szentbeszédet mondott Herdics György, címzetes apát. Ezt követõen a szabadtéri színpadon Nagy József polgármester nyitotta meg a fesztivált, és köszöntötte a megjelent vendégek sorában Jókai Tibort, a Szlovákiai Méhészek Szövetsége képviseletében, Fekete Gábort, a Palóc Tájmézlovagrend, Gégény Benjámint, a bajai méhészszervezet és Holló Ferencet, a bácskossuthfalvai méhészszervezet képviseletében. Továbbá a testvértelepülések képviseletében Mészáros Mártát, Cserháthaláp, Libor Manát, a csehországi Vlachova Lhota polgármesterét és az erdélyi Érolaszi képviseletében Nagy Árpádot és Nagy Melániát. Az ünnepi megnyitót Sõtér Kálmán méhész szakíró emléktáblájának megkoszorúzása követte. A koszorúzási ünnepség után két helyszínen folytatódott a Mézfesztivál programja. Szakmai elõadásokra került sor az iskola tantermében, a szabadtéri színpad pedig a délelõtti gyermek- és ifjúsági mûsorrészben a Kárpát-medence ifjú tehetségei bemutatkozásának adott helyet. Az Ipolybalogi Mûvészeti Alapiskola képviseletében Bodzsár Emese, Orsolya és Marcsi, Csáky Mátyás, Máté és Mihály, továbbá Hlavács Réka, Krekáè Dominika, Csécs Miklós, Böjtös Bianka és Natália, valamint Marinec Fatima léptek színpadra zenei, ének- és táncprodukciókkal. Az „ifik“ kategóriájában
Csak rövid idõre, ebédszünetre maradt üresen a színpad, és telt nézõtér elõtt már kora délutántól folytatódott a késõ estig tartó mûsorözön. Felsorolni is sok, nem még esetleg röviden jellemezni az egyes mûsorszámokat. A délutáni szórakoztató mûsor elsõ részében a helyi iskolások látványos táncprodukciója után éneklõcsoportok vették birtokukba a színpadot. A Cserháthalápi Hagyományõrzõ Csoport, a Gyöngyössolymosi Hagyományõrzõ Csoport, a Felsõszemerédi Hagyományõrzõ Csoport, a bussai Melódia nõi énekkar, az óvári Szivárvány Folklórcsoport, az ipolykeszi Aranyesõ folklórcsoport, az apátújfalui Labdarózsa vegyes énekkar, a rimaszombati Kukolík Rózsa nótaénekes, a nagycsalomjai cite-
raegyüttes és a felsõszemerédi NIKASI moderntáncsoport „zumbásai“ szórakoztatták a nagyérdemût. Magyarországi és hazai sztárvendégek fellépése töltötte ki a mûsor második felét. Borítékolható volt Szandi nagy közönségsikere, de még erre is rátett egy lapáttal a Copacabana brazil showtánc látványos produkciója. Megérdemelte a nézõk tapsát a Szõllõsy-duó mulatós dalaival, a záróprogramban pedig Szeredy Krisztina énekmûvész, a Budapesti Operettszínház primadonnája és Ocskó Aladár, a Kassai Állami Színház szólóénekese örökzöld operettmelódiákkal nyerte el a közönség
tetszését. A hajnalig tartó szabadtéri mézbálban pedig a balassagyarmati B. City Band húzta a talpalávalót. Sportnyelven szólva három versenyszámnak is helyet adott a Mézfesztivál. Csakúgy, mint tavaly, ezúttal is hét szép ifjú hölgy nevezett be a mézkirálynõválasztásba. Név szerint Ferenc Nóra, Mészáros Orsolya /Ipolyfödémes/, Katyi Gréta /Óvár/, Oláh Vanessa /Bussa/, Pobori Hajnalka /Ipolynyék/, Tóth Erika /Cserháthaláp/ és Tóth Teréz /Apátújfalu/. A zsûri /Lovász Andrea, Magyarország 2012. évi mézkirálynõje, Kajasz Mária, a múlt évi hazai mézkirálynõ, Lõrincz Mária, a Középsõ-Ipoly Mente Régiófejlesztési Ügynökség igazgatója, Bodzsár Gyula, a Mézfesztivál szervezõje/ értékelése alapján Tóth Teréz, a komáromi Selye János Gimnázium harmadikos diáklányának fejére került a mézkirálynõi korona, mellette foglalt
helyet elsõ udvarhölgyként Katyi Gréta elsõ évfolyamos egyetemi hallgató, második udvarhölgyként Pobori Hajnalka virágkötõ. A tavalyihoz képest kétszer annyian, összesen huszonegyen neveztek be a mézessütemény-versenybe. A finomabbnál finomabb süteményeket háromtagú zsûri /Mészáros Márta, Cserháthaláp, Mana Libor, Vlachova Lhota elsõ embere és Parák József ipolynyéki plébános/ szemrevételezte és kóstolta. A csehországi vendégek által hozott sütemény kapta a legtöbb pontszámot, a bátorfalui Kukucska Marika süteménye a második, a Gyöngyössolymosi Hagyományõrzõ Csoporté pedig a harmadik helyen végzett. A tavalyihoz viszonyítva népesebb volt az akácmézverseny is, hiszen három helyett hat mézmintát értékelt a szakmai zsûri, és az összesített pontszámok alapján a kõkeszi Rados János méhész terméke bizonyult a legjobbnak. Mind a két inámi méhész megõrizte múlt évi helyezését: Skerlec Albin a második, Bugyi Gábor pedig a harmadik helyen végzett az idei mézversenyben. /B.Gy./
Közélet
10 Kürtös
Palóc Világtalálkozó
Bátonyterenyén a Gyürky-Solymossy kastély területén rendezték meg augusztus 2-4. között az elsõ Palóc Világtalálkozót, mely a helyi igényekre válaszolva jött létre a jász, kun, székely világtalálkozók mintáját követve azzal a céllal, hogy bemutathassuk egymásnak és a világnak az igazi palóc értékeket. A szervezõk a rendezvény elindításával egy idõben létrehozták a Palóc Szövetséget, mely a palóc hagyaték, érték felkutatásával, megõrzésével, ezek koordinálásával foglalkozik az elkövetkezõ idõszakban. A Palóc Világtalálkozót vándorrendezvényként indították útjára, minden évben más palóc település kapja meg a rendezés jogát. Jövõre Gyöngyös városa lesz a házigazda.
A háromnapos rendezvényen a teljesség igénye nélkül többek között fellépett: dr. prof. Papp Lajos szívsebész, Matek Kamill õstörténet-kutató, kristálygyógyász, Németh Péter Mikola író, publicista, a tardoskeddi Buják Vince fafaragó és hagyományõrzõ, Pál Pista bácsi a tereskei dudás, Tóth Imre író, a palóc szótár megalkotója, Imre Zsolt tárogatós, számtalan énekes, táncos és hagyományõrzõ együttes. Ki kell emelni, hogy járásunkból jelen voltak az óvári ének- és tánccsoport tagjai a polgármesterrel az élen, sõt egy propagációs sátrat is fenntartottak, valamint Ipolybalogról Lõrincz Sarolta Aranka és Krasznica Emma, akik a mesemondó, az éneklõ és a hagyományõrzõ bemutatókon vettek részt. Felvidékrõl még találkozhattunk résztvevõkkel Fülekrõl, Ipolyszalkáról, Bénybõl, Lontóról, Gömöralmágyból és a kurtaszoknyás falvakból. Ajánlom, jövõre, aki megteheti, okvetlen menjen el. BG
2013. augusztus
Kilátótorony az Őrhegy tetején Nemzeti történelmünk nagyon sok részlete ismert már elõttünk, de helytörténeti forrásaink, több száz vagy ezer éves településeink történelme még mindig tartogat számunkra meglepetéseket, új információkat. Ipolynyék, a Palócföld egyik legnagyobb községe a Felvidéken, sok viharon ment keresztül az elmúlt évszázadok során. Bár elsõ írásos említése közel 900 éves, minden bizonnyal már a honfoglaláskor letelepedtek itt a gyepût õrzõ „Nyék“ törzs tagjai. A település az elmúlt években erre az eseményre utalva kezdeményezte és szervezte meg a Nyék Falvak Találkozóit, melyen barátokra, sorstársakra találtunk a Kárpát-hazában. Ebben az évben jelentõs turisztikai beruházást hajtott és hajt végre a község egy MagyarSzlovák Határon Átnyúló Pályázat keretén belül, a „Természet nem ismer határokat címmel“, melyben egy helyi turistaösvény, az „Õrhegyi tanösvény“ kerül megnyitásra. A nyolc állomásból álló ösvény egyik legattraktívabb építménye minden bizonnyal a több mint 300 méterrel a település felé emelkedõ õrhegyi kilátó, mely egyedülálló fekvésével csodálatos kilátást biztosít az ide érkezõ turisták számára. Ugyanaz a kép terül elénk, mint honfoglaló õseink elé, akik valószínûleg, a helyi legenda szerint, itt készítettek maguknak szálláshelyet, s errõl tanúskodik a hely neve is - Õrhegy. Errõl a helyrõl több tíz kilométernyi távolságba beláthatták az Ipoly völgyét, sõt az akkoriban szokásos módon, tüzek gyújtásával is jelezhettek, üzenhettek egymásnak a távolabbi õrhelyekre. Az õrhegyi kilátó a pályázatnak csak egyik beruházása a sok közül, hiszen emellett a nyolc megállón még az erdei tájba illõ padokkal, asztalokkal, információs táblákkal és a családok szórakozását és pihenését szolgáló épített tûzhelyekkel és fából készült természetes játékelemekkel várja a beruházó, Ipolynyék önkormányzata az ide érkezõket, akik közül már a hivatalos megnyitás elõtt is nagyon sokan felkeresik az építményt. A helyi önkormányzatnak az elmúlt években több, kiemelt pályázata is volt, melyek mind a falusi turizmust, mind a helytörténeti értékek feltárását és bemutatását irányozták elõ. Ipolynyéknek rendkívüli adottságai vannak, hiszen a jó bor mellett, melynek évszázados hagyományai vannak a településen, most már a helyi tájház, a falu épített öröksége és a gyönyörû tájba simuló tanösvénye is alkalmat kínál arra, hogy az ide érkezõk egy kellemes hétvégét töltsenek itt el nálunk. A beruházás összértéke mintegy 80 000 euró, melynek keretén belül megújul a tanösvény egy részét képezõ úthálózat, ösvények, kilátóhelyek, de alkalmat nyújt turistavezetés biztosítására, programok rendezésére, a modern, digitális eszközök felhasználásra és nem utolsósorban információkat közvetít a természet értékeirõl, állat- és növényvilágáról, a község jelenérõl és múltjáról. A program hivatalos ismertetõje és a tanösvény megnyitása szeptember 14-én lesz a helyi tájháznál. Csak remélni tudjuk, hogy a kellemes nyári melegben és az õsz beköszöntével a még varázslatosabb erdei tájban minél többen, családok, baráti csoportok, iskolások látogatják meg a tanösvényt, és szereznek ezáltal önmaguknak egy kellemes napot, egy szép és felejthetetlen élményt. A honfoglaló õseinkre, az õ örökségükre csak úgy lehetünk büszkék, ha ápoljuk és megõrizzük azokat. Az Õrhegyen meglévõ kövek, a táj, az elsõ szálláshely ezt a múltat foglalja magába. Legyünk rá büszkék, hogy ezer éven át megtartottuk ezt, és még tovább tudjuk adni gyermekeinknek, unokáinknak, hogy emlékezzenek rá: voltunk, vagyunk, leszünk! Palóc
a a r-
n és nki y o-
Közélet
2013. augusztus
Kürtös 11
RENDSZERETETRE NEVEL A GYŰJTÉS Mindenféle gyûjtés, amivel manuálisan kell foglalkozni, legyen az gyufacímke, bélyeg, képeslap vagy szalvéta, az önfegyelmet alakítja, rendszeretetre nevel. Egykori kollégámmal, Ïurík Lászlóval a nyolcvanas években néhány évig együtt szerkesztettük járási lapunkat. Szenvedélyes bélyeggyûjtõ hírében állt, egy alkalommal bussai otthonában lehetõségem nyílt megtekinteni értékes gyûjteményét. Még a rendszerváltás elõtt elkerült a laptól, és azóta nemigen találkoztam vele. Csak nemrégiben futottunk össze újra, éppen „gyûjtõúton“ volt. Meglepõdtem, amikor közölte, hogy immár nem bélyegeket, hanem gyufacímkéket, gyufásdobozokat keres. Csak egy rövidke történelmi visszapillantás: a gyufagyártás aranykora egybeesett a gyufásdoboz-, illetve gyufacímkegyûjtés virágkorával. Rengetegen gyûjtöttek óriási lelkesedéssel és erõkkel, közöttük neves személyiségek, királyok, államfõk, mûvészek. S ha már a gyufánál tartunk, feltétlenül említésre kívánkozik, hogy a zajtalan és robbanásmentes biztonsági gyufát 1836-ban a magyar Irinyi János találta fel még vegyészhallgató korában. Csupán csak érdekességként írom le, hogy a mai Szlovákia területén 1855-ben Nagyszombatban /Trnava/ alakult meg az elsõ gyufagyár, néhány évvel késõbb aztán Rózsahegyen, Nagybiccsében /Bytèa/, Zsolnán is volt gyufagyár, és csak 1907-ben alakult meg a Besztercebányai Gyufagyár Részvénytársaság. - Mikor kezdted el a gyufacímkék, gyufaskatulyák gyûjtését? - kérdeztem Ïurík Lászlótól. - Elõbb hadd jegyezzem meg, hogy ezeknek a gyûjtése a legolcsóbb hobbik egyikének bizonyult, hiszen egészen a 80-as évek végéig 20 fillérbe, a nagyobb méretû, ún. háztartási gyufa egy koronába került. Pontosan emlékszem, 1984-ben léptem be a gyufacímkegyûjtõk szervezetébe. Kényelmes volt a gyûjtés, mert befizettem a 25 korona éves tagsági illetéket, és postán küldték címemre a besztercebányai, a csehországi sušicei SOLO vagy a morvaországi lipníki
gyufagyár termékeit. Megváltozott a helyzet a rendszerváltás követõen, emelkedett a tagdíj, a fokozatosan privatizált gyufagyárak mellé magáncégek jöttek létre, akik a gyûjtõkön is keresni akartak, és a piacot színes papírcímkékkel árasztották el, amelyek közül nem mindegyik került gyufásdobozokra. Innentõl kezdve némileg lelohadt a gyûjtés iránti érdeklõdésem, és csak alkalmilag tettem félre az üzletekben vagy trafikokban vásárolt gyufát. - Meddig „pihentetted“ a gyûjtést? - Igazából 2000-ben tértem vissza a gyufacímkék újbóli gyûjtéséhez, valójában a 2007-es év hozott áttörést, amikor részt vettem Besztercebányán a Szlovák Nemzeti Felkelés múzeumában a gyufacímkegyûjtõk szervezete által rendezett börzén. Örömömre szolgált, hogy megfiatalodott, megújult a szövetség vezetõsége, és tulajdonképpen ennek köszönhetõen tértem vissza a szervezett gyûjtõk közé, sõt 2009-ben beválasztottak az országos vezetõségbe. Amikor a szlovákiai magán gyufagyártók és kiadók katalógusainak szerzõje 2008-ban befejezte a következõ katalógus elõkészítésének munkálatait, felmerült a kérdés, hogyan tovább, mert a gyufák összegyûjtése úgy, hogy áttekintés legyen róluk, nem könynyû dolog. A 2009. évi gyufakatalógust egy ostravai barátommal szerkesztettük, de 2010-tõl már a galántai Marek Guspan kollégámmal, gyûjtõvel hoztuk össze. Megjegyzem, certifikáttal rendelkezik arról, hogy Szlovákiában õ a legnagyobb gyufacímkegyûjtõ, amit az is bizonyít, hogy több mint 18 ezer darabbal rendelkezik. Azzal, hogy az egykori Csehszlovákia területén szinte az összes gyufagyár fokozatosan befejezte a gyártást, új feje-
zet vette kezdetét a gyûjtõk életében. Elsõ útjuk a bevásárlóközpontok „gyufáspolcaira“ vezet, de trafikokban, kávéházakban, szállodákban is érdeklõdnek reklámgyufák iránt. Természeten, a LIDL vagy a JEDNOTA Coop hálózatához tartozó üzletekben kapható, de évek óta változatlan tematikájú „sima“ gyufásdobozok gyûjtésérõl sem feledkezünk meg. - Gondolom, a gyûjtõk közötti kapcsolattartásban nagy segítséget nyújt az internet? - Igen, ma a számítógépek korában nem jelent problémát egymás tájékoztatása az újdonságokról, ugyanakkor személyes dolgaink megbeszélésére is lehetõséget ad, sõt személyes találkozásokra is... Ja, majdnem elfelejtettem megemlíteni, hogy míg régebben ún. gyufapalástot gyûjtöttek, ami tulajdonképpen gyárilag nem összehajtott és nem összeragasztott gyufásdoboz külsõ része, az utóbbi idõben sok gyûjtõ áttér a komplett gyufaskatulyák gyûjtésére.
- Mi a jó a gyûjtésben? - Vártam már ezt a kérdést, mert mások is megkérdezik, mi értelme ezt vagy azt gyûjteni. Nekem azért jó, mert szeretek kapcsolatot tartani azokkal, akikkel, úgymond, egy vércsoporthoz tartozom. A hosszú téli esték hasznos eltöltése a gyûjtemény rendezésére albumlapok elõkészítésére, a gyufapalástok felragasztására és a hozzájuk való szöveg elkészítésére, a képek, illetve komplett albumok beszkennelésére. A technikai munkálatokat már a galántai kollégám hozza össze. Meg aztán a gyûjtés során nemcsak hazaiakkal kerülök kapcsolatba, hanem ukrán, román, horvát, szlovén, lengyel, de legfõképpen magyarországi gyûjtõkkel. Végül pedig azért is érdemes ennek a kedvtelésnek hódolni, mert a gyufacímkék tulajdonképpen miniatûr képek, grafikák, sok információt adnak, sok érdekességre felhívják a figyelmet. B.Gy.
12 Kürtös
Hitélet
2013. augusztus
Beszélgetés az újmiséssel
A hit fénye
Gyurász Pált 2013. június 15-én a besztercebányai Nagyboldogasszonyplébániatemplomban szentelték áldozópappá, majd másnap, június 16án mutatta be elsõ szentmiséjét szülõfalujában, Ipolybalogon. Ebbõl az alkalomból kértem meg az újmisést, hogy nyilatkozzon a Kürtös olvasóinak. - Mindig is pap szerettél volna lenni, vagy más terveid voltak? Miként ismerted fel Isten hívó kegyelmét? - Sosem zárkóztam el a papság lehetõsége elõl. Még gyermekként, amikor a nagyszüleim sekrestyések voltak, tetszett meg az Istennek az ily módon való szolgálása, mivel sokat jártam velük harangozni, elõkészíteni a szentmisét… De késõbb, az iskolás éveim alatt nagyon megszerettem a matematika és fizika világát, ezért, amikor fõiskolára kellett jelentkezni, ezen tantárgyak mellett döntöttem. A papi szeminárium gondolata is ott motoszkált a fejemben, de úgy gondoltam, nem vagyok alkalmas ilyen nehéz hivatásra, nekem nincsenek meg hozzá a képességeim. Az elsõ évet sikeresen be is fejeztem a matematika-fizika szakon. Nagyon jól is éreztem magamat, de valahogy tudtam, nem ez az az út, amelyet kerestem. Még ebben az évben jelentkeztem a szemináriumba. - Tudvalevõ, hogy az Ipoly mentén vallásos nép él, és az utóbbi években több papszentelés is volt. Mennyiben befolyásolta ez a döntésedet? Családod támogatott ebben az elhatározásban? - A papszentelések márt akkor voltak, amikor én is papnak tanultam, tehát ez nem befolyásolta nagyban a döntésemet. De az, hogy, amikor még matematikát tanultam, és néha ellátogattunk a szemináriumba, mert voltak ott barátaim, Zolcer György, Balga Zoltán és Pintér Miro, igen. Ugyanis a félelem a szeminárium nehézségétõl elszállt, mert belátást nyertem az õ életükbe, hogy nem is annyira nehéz, mint gondoltam. Szerencsére a családom teljesen mellettem állt, és mindenben segítettek, amire szükségem volt. - Ki segített legtöbbet ezen az úton? - Mivel az emberek közül nem tudok választani, annyian vannak, akik segítettek, a válaszom: a jó Isten. - Hogyan tekintesz vissza teológiai tanulmányaidra? Gondot okozott, hogy magyar anyanyelvû vagy? - Magyar nyelven biztosan sokkal könnyebb lett volna, mivel az én szlováktudásom nem nagyon magas szintû. De az alapfokú teológia a gyengébb képességekkel rendelkezõ tanulók számára is elvégezhetõ kell hogy legyen, mert a papoknál nem csak a tudás számít. Így én is viszonylag könnyedén vettem ezt az akadályt. Az okosabbak részére pedig ott a továbbtanulás lehetõsége magas szintû egyetemeken, akár Rómában is. De az biztos, ha esetleg tovább kéne tanulnom, nem szlovák nyelven tenném. - Kit tekintesz példaképednek? - Szent Pál apostolt, akirõl a nevemet is kaptam. - Újmisés jelmondatul miért választottad a Korinthusi levélbõl lévõ idézetet? Befolyásolt a választásban hogy az életben egy szerény fiúnak ismerünk? - Amint említettem, Pál apostolt igen kedvelem, ezért tõle szerettem volna valamilyen gondolatot jelmondatomul. A papi életben, de a keresztény ember életében is, szerintem igen fontos az alázat, ahogy erre példát adott nekünk Jézus. Számomra ez a mondat összefoglalja ezt. Amíg valaki nem ismeri el saját gyengeségét Isten akaratának teljesítésére, az nem lesz teljes értékû munkás Isten szõlõskertjében. És azt is el kell tudni fogadni, hogy ami a keresztény szemében érték, gyakran a világ elõtt gyengeség, és ezért kigúnyolják. - Mit tartasz fõ célodnak a papi szolgálatod során? Egy papnak egyre inkább missziós szerepet is be kell töltenie. Nem félsz ettõl a kihívástól? - Egyelõre azt, hogy kitartsak a papi hivatásban, és a jelmondatom szerint tudjak cselekedni, a jövõben majd meglátjuk.
Néhány héttel ezelõtt látott napvilágot Ferenc pápa elsõ enciklikája Lumen fidei (A hit fénye) címmel. A sajtó jól megtervezett stafétaváltásnak nevezte az enciklika megírását, ugyanis köztudomású, hogy a hit éve központi tanítását tartalmazó írást XVI. Benedek pápa már korábban tervezte. Elsõ enciklikája a szeretetrõl szólt, aztán jött a reményrõl szóló tanítás, s a hit évében a hit ajándékát szerette volna közelebbrõl megvilágítani, tehát a hit évében megjelenõ enciklika témája nem lehetett más, mint a hit. A híradások szerint Ferenc pápa március 23-án Castel Gandolfóban XVI. Benedek pápától vette át a kézjegyzeteket, majd késõbb, saját gondolataival kiegészítve, hozta nyilvánosságra, elismerve, hogy jelen enciklika esetében közös munkáról van szó. Ezzel a gesztussal a két pápa közti folytonosság lett megfogalmazva. Az Il Giornale napilap szerint bizonyára nem véletlen, hogy a Lumen fidei kezdetû enciklika aláírása, valamint boldog II. János Pál és boldog XXIII. János szentté avatási dekrétumainak aláírása ugyanazon a napon történt. Ferenc pápa ezzel azt akarta jelezni, hogy pápasága a nagy elõdök munkásságának folytatása szeretne lenni. Egyes vélemények szerint az enciklika megjelenése jelenti igazából XVI. Benedek pápaságának végét, hiszen ezzel az írással pont került az általa megkezdett munkára. A Lumen fidei elegáns befejezõdése az ún. spirituális Ratzinger-korszaknak, amelyet egy pasztorális jellegû Bergoglio-korszak fog követni. Sokan már most nagy érdeklõdéssel várják Ferenc pápa elsõ önálló enciklikáját, amely elõreláthatóan a szegényekrõl fog szólni. A Lumen fidei kezdetû enciklika megírásának hátterén túl érdemes figyelmet szentelni az írás üzenetének, amely hangsúlyozza, hogy a hit fényével kell megvilágítani az emberi létezést. „Aki hisz, az lát“, a hit fénye Isten ajándéka, amelyet táplálni és erõsíteni kell. „A hit testvériség, megbocsátás, a másik méltóságának elismerése, a természet tisztelete. A hit egyedüli, de egyedül lehetetlenség hinni. A hit igazság nélkül szép mese marad. A hit nem menedék a bátorság nélküli emberek számára. A hit az egyházon kívül mértékét veszíti“ - írja Ferenc pápa. Az enciklika világosan üzen: a hit fény az ember, a világ és a társadalom számára, melyet közösségi szinten és az igazság jegyében kell megélnünk. A hit szeretet, testvériség, mások segítése, megbocsátás, fény a társadalom számára. A Lumen fidei megfogalmazza, hogy az emberek nem mernek már hinni az abszolút igazságban, és emiatt ideáljaikról is lemondtak. A hit fénye legyen világosság számunkra, hogy általa mindannyian az Ideálhoz juthassunk!
(Folytatás a 13. oldalon)
Balga Zoltán, ipolyviski plébános
2013. augusztus
* 115 éve, 1898. augusztus 1-jén hunyt el Arany László költõ, népmesegyûjtõ, Arany János fia. (*1844) * 150 éve, 1863. augusztus 3-án született Gárdonyi Géza, író, költõ, drámaíró, újságíró, pedagógus, az MTA tiszteletbeli tagja. (†1922) * 85 éve, 1928. augusztus 3-án született Fehér Ferenc vajdasági magyar költõ. (†1989) * 35 éve, 1978. augusztus 14-én halt meg Féja Géza József Attila-díjas író, újságíró, szerkesztõ, szociográfus, kritikus. (*1900) * 25 éve, 1988. augusztus 19-én halt meg Palotai Erzsi elõadómûvész, író, mûfordító, Komlós Aladár felesége. (*1907) * 95 éve, 1918. augusztus 21-én született Lengyel Balázs Széchenyi-díjas mûkritikus, író, szerkesztõ. (†2007) * 175 éve, 1838. augusztus 23-án halt meg Kölcsey Ferenc költõ, politikus és nyelvújító, az MTA rendes tagja, a Kisfaludy Társaság alapító tagja, a nemzeti himnusz költõje. (*1790) * 155 éve, 1858. augusztus 23-án hunyt el Reguly Antal nyelvész, néprajzkutató, utazó, a magyarországi finnugrisztika egyik legelsõ, kiemelkedõ képviselõje (*1819) * 100 éve, 1918. augusztus 27-én született Mészöly Dezsõ Kossuth-díjas magyar író, költõ, mûfordító, dramaturg, egyetemi tanár. (†2011) * 75 éve, 1938. augusztus 29-én halt meg Karinthy Frigyes író, költõ, mûfordító. (*1887)
Évfordulónaptár
Kürtös 13
Arany László magyar költõ és népmesegyûjtõ volt. 1844-ben született Nagyszalontán, Arany János és Ercsey Julianna gyermekeként. Keresztapja Petõfi Sándor volt, aki verset is írt keresztfiának, Arany Lacinak címmel. Jogászi végzettségét a pesti egyetemen szerezte. 1866-tól a Magyar Földhitelintézet tisztviselõje, 1880-tól igazgatója, 1887-92 között országgyûlési képviselõ. Apja hatása keltette fel benne a népköltészet iránti érdeklõdést. Tizennyolc éves korában megjelent népmesegyûjteménye után klasszikus gyûjtõink között tartjuk számon. Többek közt tudománytörténeti fontosságú tanulmányt is írt a népmesérõl 1872-83 között Gyulai Pállal szerkesztette a Magyar Népköltési Gyûjtemény elsõ köteteit. Élete végéig figyelemmel kísérte és támogatta a magyar népköltészeti gyûjtés és folklórkutatás ügyét. Székelyföldön gyûjtött népmeséit 1862-ben Eredeti népmesék címen adta ki. Apja, Arany János nyomdokain haladt, fõ mûve, A délibábok hõse (1873) címû verses regény; hõsével, a beszédes nevû Hübele Balázzsal megalkotottak egy új figurát, a koncepció nélküli magyart, amolyan fordított Pató Pál urat. Mûve tematikája miatt sokan a 70-80-as évek „reményvesztett nemzedéke“ tagjaihoz sorolták. Sajtó alá rendezte apja irodalmi hagyatékát: Arany János hátrahagyott iratai és levelezése (1887-89). 1898-ban, ötvennégy éves korában halt meg. Életmûve összesen öt kötet, ebbõl egy mesegyûjtemény, egy mûfordítások, kettõ tanulmányok, szépirodalmi alkotásai beleférnek egyetlen nem túl nagy terjedelmû kötetbe. M é s z ö l y D e z s õ (Budapest, 1918. augusztus 27. Budapest, 2011. október 11.) Édesapja a híres nyelvészprofesszor, mûfordító és vígjátékszerzõ Mészöly Gedeon volt, akitõl sokat tanult a verstan, a stilisztika és az irodalomtörténet terén, édesanyja Magay Berta volt. Szegeden és Sárospatakon végezte középiskolai tanulmányait, 1936-ban érettségizett, majd a budapesti Református Teológiai Akadémián tanult. 1942-ben a Kolozsvári Egyetemen szerzett bölcsészdoktori címet François Villon mûvészetébõl. Emellett a Képzõmûvészeti Fõiskola festõ szakára járt. 1946-ban a Nemzeti Színház dramaturgjaként kezdett el dolgozni, közben Párizsban irodalmi és színházi tanulmányokat folytatott. 1948-ban a Madách Színházhoz került, ahol szintén dramaturgként dolgozott. 1951-tõl három évig a Színmûvészeti Fõiskola dramaturg szakán tanított. 1958-ban távozott a Madách Színháztól, 1963-ig szabadúszó. Ekkor lett a Magyar Televízió munkatársa, ahol 1978-as nyugdíjba vonulásáig dolgozott. 1987-ben a Magyar Shakespeare Bizottság tagja alelnökévé választották. 1992-ben elõbb a Magyar Televízióban, késõbb a Duna TV-ben havonta megjelenõ Lyukasóra címû irodalmi mûsor szerkesztõ-mûsorvezetõje. Irodalmi tevékenysége elsõsorban mûfordításokban valósult meg. Lefordította Villon teljes életmûvét, jelentõsek Shakespeare- és Moliere-fordításai is. Fordítói munkája mellett fiatal korától rendszeresen szerzett verseket, elsõ önálló kötete azonban csak 1975-ben jelent meg. Munkásságát József Attila-díjjal és Kossuth-díjjal is elismerték. Szerk.
Beszélgetés az újmiséssel (Befejezés a 12. oldalról)
Ha valaki Krisztusról akar hallani, azt mindig szívesen fogom fogadni. De nálunk sajnos gyakran nem az a probléma, hogy az emberek nem tudják ki az a Krisztus, hogy hirdetni kelljen nekik, hanem hogy hátat fordítottak neki, és akkor a misszionárius nem sokat segíthet. De amint írtam, azoknak, akik újra Krisztusra akarnak találni, mindig a segítségére szeretnék lenni. - Mit üzensz azoknak a fiataloknak, akikben még csak most érlelõdik a papi hivatás? - „Nem ti választottatok engem, hanem én választottalak titeket“- mondja Jézus tanítványainak az utolsó vacsorán. És akit kiválaszt, annak erõt is ad, hogy elvégezze, amire kiválasztotta. Ne féljetek követni Õt. - Kedves atya! Köszönöm a válaszait, és olvasóink nevében is kérjük Önre és papi hivatására az Úr áldását, a Szentlélek kegyelmét. Kliment Éva
Közélet
14 Kürtös
Pizzéria Csalárban Július 12-én megnyílt Csalárban az elsõ falatozó „PEVNOS 38“ néven , melyet a helybéli Lineková Ingrid élettársával és két alkalmazottal együtt üzemeltet falu futballpályája mellett. A pizzéria belsõ része szépen be van rendezve, a külsõ része a teraszon van, ahol dohányozni is lehet.
2013. augusztus
Ipolynyéken felújították a stadiont Az Ipolynyéki Sportklub történelmi sikere, ami a feljutást jelentette a csapatnak a IV. ligába, sok fejtörést okozott a klub vezetésének,
A falu történetében ez az elsõ ilyenfajta vállalkozás, melyben ételeket és italokat szolgálnak fel. A fõ hangsúly a pizzákra irányul, melyekbõl 9 fajta is megrendelhetõ. Lehetõség van házhoz szállításra, akár telefonos megrendelés alapján is. A választék bõséges mind ételekbõl, mind alkoholos és alkoholmentes italokból is. A nyitás után két héttel kérdeztem a pizzéria vezetõjét, hogy miként van megelégedve az eddigi forgalommal. „A két hét elteltével kijelenthetem, hogy a forgalom minden tekintetben felülmúlta várakozásunkat. A vendégek között vannak arató- és egyéb munkások is, akiknek az étkeztetését a mi létesítményünkben látjuk el“ mondta a falatozó vezetõje.
vajon honnan teremtse elõ a stadion felújításához szükséges összeget, ami több tízezer euróra is rúghat. A megoldáshoz segítõ kezet nyújtottak nemcsak a községben élõ vállalkozók, többek között Varga Gábor, Böjtös Csaba, Greòo Dušan, valamint a Forvin Kft. tulajdonosai, Bugyi Árpád és Bugyi Károly, hanem egy valódi közösségi összefogásnak lehettünk szemtanúi. A rendszerváltás óta nem volt példa olyan társadalmi munkára - kivétel talán csak a Csemadok-tájház felújítása - ami az elmúlt hetekben valósult meg. Összefogtak
Kikértem a helyi polgármester, Ádám Béla véleményét is: „Igencsak örülök az újfajta vállalkozásnak, mivel a környéken ilyenfajta szolgáltatás még nincs. Egy községet nemcsak az infrastruktúra létezése emelhet ki, de az ilyen vállalkozás is, amely nemcsak az átutazó vendégeknek, turistáknak, hanem a helyi lakosoknak is egyaránt fontos. Ezzel a szolgáltatással a falu idõsebb lakói számára megnyílt a lehetõség arra, hogy aki egyedülálló, vagy idõs kora miatt már gondot okoz számára a fõzés, elfogadható áron kaphassa meg mindennap az ebédjét. A tulajdonosnõvel folytatott beszélgetés alapján megtudtam, hogy még nagyon sok munka vár rájuk: környezetszépítés, raktárhelyiségek kiépítése és még egyéb apróbb átalakítások. Kívánok nekik nagyon sok sikert és sok-sok vendéget nemcsak a községünkbõl s a környezõ falvakból, hanem a határon túlról is.“
a vezetõség tagjai, a falu vezetése, a játékosok és a segíteni tudó szakemberek, és közös erõvel felújították a kispadokat, valamint a lelátót is. Köszönettel tartozik a klub a Ferencvárosi Torna Clubnak is, hiszen a 440 széket a lebontásra ítélt és azóta már le is bontott Fradiarénából kaptuk meg használatra. Több száz munkaóra után az eredmény látható. A stadion megújult, és szeretettel várja a focirajongókat a kerületi bajnokság IV. ligájában szereplõ csapatok ellen, mint Fülek, Zólyom, Selmecbánya, Poltár, Gyetva. A felújítás összértéke meghaladja a 20 000 eurót, melyhez jelentõs mértékben hozzájárult a támogatók mellett Ipolynyék Község Önkormányzata is.
Farkas Sándor
Palócz
2013. augusztus
Szabadidõ
Augusztusban is vannak olyan kerti munkák, amelyek elvégzésével szebbé, életerõsebbé tehetjük kertünket. Cikkünk ezen munkálatokhoz ad ötleteket, támpontokat.
AUGUSZTUSI
T E N N I VA L Ó K
Augusztusban, amikor a nap elsõ sugarai már a múlté, és lassan beköszönt az õsz, kertjeink gyakran úgy festenek, mintha fáradtak, kimerültek lennének. Növényeink a szárazság hatására a kert hangulatát is szomorkássá teszik. Itt az ideje, hogy energiát és idõt szánjunk kertünk gondozására, szebbé tételére. Azokat a növényeket, amelyek igénylik, gondosan öntözzük meg. Cserepes növényeink alá helyezzünk tányért vagy tálcát, ezáltal is takarékoskodva a vízzel. Fontos, hogy csak azokat a virágokat öntözzük, amelyek kezdenek ellankadni. A víz áztatni fogja a gyökérzónát is, mivel a száraz idõjárás hatására a gyökerek felszínre kerülnek, és ez még sebezhetõbbé teszi a növényeket. Meleg idõben öntözéssel meg lehet akadályozni a spenót és a petrezselyem korai felmagzását, és a futóbabnak is jól jön egy kis víz, ha elesettnek néz ki. A paradicsom is gyakori öntözést igényel, ha nem szenved csúcsrothadástól. Nem szabad túlzásba vinni az öntözést, mert meleg idõben a levelek sokszor csak petyhüdtek lesznek és lekonyulnak, de amint este az idõ hûvösebbre vált, gyorsan helyreállnak. Teljesen fölösleges a fû öntözésére pazarolni a vizet. Ne aggódj amiatt, hogy a gyep kisárgul, egy jó felhõszakadás után gyorsan visszanyeri színét. Az õszi harmat és a csapadék újra erõt ad a pázsitnak, amely késõbb komposzttá válik gyökerei számára, amelyek így megerõsödnek a következõ tavaszig. Tökéletes ez a szezon szénakaszálásnak, és amíg az idõjárás megengedi, vágjuk le a füvet a rétrõl. Fontos ezt megtenni, mielõtt az új fû növekedni kezd, mert így nem kell dupla munkát végezni. Akár hagyományos kaszával, akár damilos fûnyíróval lenyírhatjuk a gyepet. A szénát jól gereblyézzük el azért, hogy kisebb legyen a terület termékenysége. A magvak mostanra kihullnak, és kevesebb, mint egy hónap áll a rendelkezésünkre, ha tavasszal sûrûbb pázsitot szeretnénk, vagy nagyobb területet akarunk bevetni fûmaggal. Amint a vetõmagkatalógus postaládánkba érkezik (vagy inkább megvesszük), rögtön ki kell választanunk, és meg kell rendelnünk kedvenc növényeink magvait a nagykereskedésektõl, mert elképzelhetõ, hogy ha nem lépünk idõben, a legkeresettebbeket eladják. Ha idõben rendelünk, több az esélye annak, hogy amit kérünk, azt be is tudják szerezni. Egyértelmû, hogy a tavasz közeledtével sokkal kisebb lesz a kertészek választéka. Ha kéthetente tápoldattal látjuk el a cserepes virágokat, azok nagyon jól néznek ki a nyár végén is. Az évelõk és a zsenge egynyáriak, amelyek folyamatosan virágzanak, igénylik ezt a fajta gondozást. Ha élõ algás tápoldattal permetezzük be a nyíló rózsák leveleit, azok nagyon hálásak lesznek érte. Ha naponta néhány percet arra szánunk, hogy eltávolítjuk az elszáradt virágokat, visszametsszük a száradásnak indult leveleket, akkor nagyon szép lesz a kertünk, mivel arra ösztönözzük virágjainkat, hogy többet virágozzanak, és ne a magzással legyenek elfoglalva. A ritkítás is serkenti a növényeket, s nagyobb terméshozamra ösztönzi õket. A dália, a bab és a cukkini is, ha folyamatosan ritkítjuk, nagyobb termést hoznak, gyorsabban nõnek. Természetesen száraz idõben öntözésre is szükség lesz. A saláták nem csíráznak meleg idõben, ezt a tevékenységüket hûvösben szeretik elvégezni. A mustár, a cikória és a mizuna nem ennyire hõmérsékletfüggõ. A fejes saláta szezonról szezonra másképp viselkedik, attól függõen, hogy mennyire forró a nyár, éppen ezért érdemes jó sokat ültetni belõle, hogy legyen jövõre vetõmag is. édenkert.hu
Kürtös 15
Életünk gyökeres megváltoztatása Azt megtapasztalni, hogy olyan életünket fenyegetõ körülmény jelentkezik, mint pl. a rák, olyan nagy stresszt jelent, ami legtöbbször depresszióba taszítja az érintett embert. Valóban sok rákbeteg nagyon gyorsan megindul lefelé a lejtõn, és heteken, hónapokon belül meg is hal. Nem olyan régen olvastam egy könyvet, amelynek a címe az volt, hogy Szeretet, gyógyítás, csodák. Rákos és gyógyíthatatlan betegekrõl szól, akik minden baljós eshetõség ellenére is felépültek. Egyikük sem adta föl, egy percig sem gondolták, hogy nekik valamiért meg kell halniuk. Harcoltak és gyõztek. Ez egy olyan belsõ erõs harc, hogy az ember egyedül saját erejébõl nem bírja. Kell hozzá egy jó nagy adag háttérszeretet, támogatás, mert a gyógyulás könnyebben megy, ha van kiért, miért. Egy rákos betegnek is lehetnek céljai, és kell is hogy legyenek, ha csak aprók-cseprõk is, de ezek a célok viszik majd õt elõre a gyógyulásban. A könyvben szereplõ rákos betegségbõl fölgyógyult személyek élete gyökeresen megváltozott, miután tudomást szereztek betegségükrõl. Ennek is, mint minden másnak, van egy folyamata, mert elõször az ember kételkedik, vagy talán bízik, hogy ez vele nem történhet meg, és saját ámítására megnyugtató válaszokat talál ki: „biztos elcserélték a véreredményt“ stb,, a következõ háborgás az az lesz, hogy „miért pont én“, majd egy hosszú folyamat után megtörténik a beletörõdés. Jobbik esetben ezt követi az a bizonyos harc, mert aki föladja, az meg is hal. Ezekben az emberekben az volt a közös, hogy a legelsõ változás egy mélységes lelki változás volt, amit imádkozás, meditáció vagy valamilyen spirituális gyakorlat útján értek el. Fontos a hit, ez sokat segíthet. A következõ, ami közös volt bennük, hogy a személyes kapcsolataikban is mélyreható változás állt fönn. Mert aki begubózik, az a rákba eltemetkezik. Emelett fontosnak tartották az étrendjük megváltoztatását is. Ezek az emberek tisztában voltak vele, hogy felépülésük nem ajándék, nem is spontán javulás, inkább egy hosszú, nehéz küzdelem, amit megnyertek saját magukért. Figyelembe vették a diagnózis komolyságát, de élni akartak, az életüket veszélyeztetõ körülményt pedig figyelmeztetésnek vették, miszerint az életük nem mûködik megfelelõen. Ezt kihívásnak tekintették, és ugródeszkának használták életmódjuk gyökeres megváltoztatásához. Ezek a változások megnövelték a szívósságukat. Ezekrõl a „szívósságokról“ a legközelebbi alkalommal fogok írni. Folyt. köv. Molnár Judit
Programajánló
16 Kürtös
Ipolynyék Község Önkormányzata és a Csemadok Ipolynyéki Alapszervezete tisztelettel meghívja Önt és kedves családját a
XVII. Szüreti ünnepségre és pincefesztiválra , amely 2013. augusztus 23-25. között lesz megrendezve.
Program: 2013. augusztus 23. - TÁJHÁZ EST 19:00 - Megnyitó Kincsõ néptáncegyüttes Gereben népi zenekar Lukanényei citerazenekar 2013. augusztus 24. - PINCEFESZTIVÁL PACSO 10:30 - Futballmérkõzés Zólyom csapatával 16:30 - Processziós menet a Szent Orbán-szoborhoz a Rimóci rézfúvósok kíséretével (Az ipolynyéki fürdõtõl fog indulni a menet.) 17:00 - Ünnepi szentmise 18:00 - Pincefesztivál kezdete a Pacsoban 2013. augusztus 25. - SZÜRETI ÜNNEPSÉG 13:30 - Szüreti felvonulás 14:30 - Kultúrmûsor: - Lõrinc Sarolta - népdalénekes - Az Ipolynyéki Balassi Bálint Alapiskola tanulói - „Nyéki nyanyák“ címû mûsora - Karnevál - ipolynyéki énekesek - Hont néptáncegyüttes - Kincsõ néptáncegyüttes - Ipolynyéki nyugdíjas énekkar - Az Csemadok Ipolykeszi Alapszervezete mellett mûködõ színjátszó csoport elõadása - Zsikó Zoltán - népdalénekes, a Fölszállott a páva döntõse - A gyarmati színkör elõadása Este koncert: Elõzenekar az Ipolyfödémesrõl érkezõ Hippolit zenekar 20:00-tól, a Hippolit után pedig az APOSTOL együttes koncertje következik 21:00 órai kezdettel. A koncertek után buli hajnalig DJ Beni-B közremûködésével. Belépõ: 5 €/fõ
2013. augusztus
Falunapi ünnepségek: Augusztus 17., szombat, Apátújfalu 17.00 - ABBA Sisters 18.00 - Mc Hawer-Tekknõ Augusztus 18, vasárnap, Kóvár 17.00 - Magyar Rózsa 19.00 - Sramli KINGS Augusztus 24., szombat, Ipolyszécsényke helyi futballpálya 10:00 - gyerekjátékok, erõversenyek - férfiak 11:00 - rendõrségi kutyás bemutató 12:00 - röplabda - nõk 14:00 - futballmérkõzés kultúrház 16:00 - Kultúrmûsor - helyi és vendégfellépõk 18:30 - Hippolit koncert, Hastáncosok, 21:00 - Diszkó Egyéb programok: ékszerkészítés, íjászat, agyagozás
XIV. ÕSZIRÓZSA A Csemadok NTV 2013. október 5-6-án rendezi meg a magyarnóta-énekesek országos versenyét. A versenyzõk minõsítve lesznek (arany, ezüst, bronz). A nótaénekesek versenyébe 2013. szeptember 1-jéig azok jelentkezését várjuk, akik betöltötték 16. életévüket, felsõ korhatár nincs. A versenybe 2 magyar nótával - hallgató, csárdás lehet jelentkezni írásban név, elérhetõség (lakhely, e-mail cím, telefonszám), valamint a nóták címének feltüntetésével a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmányánál: Oblastný výbor Csemadoku, 991 28 Vinica, Cesta slobody 457 e-mail:
[email protected], A borítékra írják rá: „ÕSZIRÓZSA“ Az érdeklõdõk tájékoztatást kérhetnek a Csemadok NTV telefonszámán: 0907 85 62 96 ill. 0907 84 22 67. A jelentkezõknek részletes információt küldünk. A jelentkezési lapok letölthetõk a Csemadok honlapjáról (www.csemadok.sk) vagy beszerezhetõk a Csemadok területi választmányain.
E lapszám megjelenését a Bethlen Gábor Alap és a Szlovák Köztársaság Kormányhivatala támogatta. Realizované s finanènou podporou Úradu vlády SR - program Kultúra národnostných menšín 2013. havilap. Kiadja a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya. A kiadásért felel Balogh K Ü R T Ö S Közéleti Gábor, a CSNTV elnöke, telefon: 0907/84 22 67. Fõszerkesztõ Bodzsár Gyula. Szerkesztõk: Hrubík Béla, Balogh Gábor. Mûszaki szerkesztõ: Kliment Éva. Korrektúra: Németh Ágota. Levélcím: 991 28 Vinica, Cesta slobody 457. E-mail:
[email protected]: 0905/71 77 76. Nyilvántartási szám: EV 1419/08. ISSN 13363972. IÈO 00 419 621. Nyomda: Csemadok OV Ve¾ký Krtíš. Terjeszti: a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya. Ára 0,40 EUR. Megjelenik 800 példányszámban. A szerkesztõség álláspontja nem minden esetben azonos az újságban közöltekkel. A kéziratok szerkesztésének, esetleges rövidítésének jogát fenntartjuk. A hirdetések tartalmáért és nyelvhelyességéért felelõsséget nem vállalunk.
