Kétirányú transzplacentáris DNS transzport Új lehetőségek a nem-invazív praenatális diagnosztikában Doktori tézisek Dr. Lázár Levente
Semmelweis Egyetem Klinikai Orvostudományok Doktori Iskola Témavezető: Dr. Papp Zoltán egyetemi tanár Hivatalos bírálók: Dr. László Zsuzsanna tudományos főmunkatárs Dr. Prohászka Zoltán tudományos munkatárs Szigorlati bizottság elnöke: Szigorlati bizottság tagjai:
Dr. Fekete György egyetemi tanár Dr. Hajdú Júlia egyetemi docens Dr. Nagy Gyula főorvos Dr. Tiba János főorvos
Budapest 2007.
2
Bevezetés A vérkeringésben fellehető szabad DNS kutatása több évtizedes múltra tekint vissza. A jelenséget elsőként Mendel és Métias 1948-ban írta le. Ezt az úttörő munkát azonban az elkövetkező években nem követte intenzív kutatás. A hatvanas években végzett kutatások a vérkeringésből kimutatható szabad DNS onkológiai és immunológiai vonatkozásait vizsgálták. Számos vizsgálattal igazolták Systemas Lupus Erythematosus (SLE), rheumatoid arthritis, glomerulonephritis, pancreatitis, cholelithiasis, hepatopathia esetében a szabad DNS jelenlétét. Az izolált szabad DNS mennyiségét egészséges felnőttek keringésében Steinman és munkatársai 1975-ben 10-30 ng/mlnek becsülték. Leon és munkatársai 1977-ben radioimmunassay-vel végzett vizsgálatuk eredményeként, elsőként számoltak be malignus betegségben szenvedők vérében a szabad DNS jelenlétéről, megjegyezvén, hogy a szabad DNS mennyisége ezen betegeknél (180 ng/ml) eltér az egészséges kontrolloknál (13 ng/ml) mért szabad DNS mennyiségétől. A malignus betegségek kialakulása folyamán zajló tumorneogenezis számos genetikai és epigenetikai változást von maga után: pontmutáció, kromoszóma újrarendeződés, mikroszatellita instabilitás, promóter hypermetiláció. Ezen genetikai változások számos esetben a tumor szöveten kívül, a plazmában keringő szabad DNS-ben is kimutathatóak. Ezáltal a plazmában fellelhető szabad DNS kimutatása, mennyiségi és minőségi meghatározása nem csupán a malignus betegség kimutatására, hanem a betegség prognózisának meghatározására és a terápia hatékonyságának monitorizálására is alkalmasnak bizonyult. Az emberi méhlepény haemochorioendothelialis típusú. Kialakulása a megtermékenyülés 7-12. napján veszi kezdetét. A 28. terhességi hétre tehető a boholyrendszerek végleges kialakulása. A kialakult méhlepény szerkezetéből adódóan az 3
anyai és magzati vért 2-5µm vastagságú membrán választja el egymástól. Ezt a membránt a syncytiotrophoblast, cytotrophoblast, a bolyhok mesenchymája valamint a boholykapillárisok endotheliuma alkotja. Az anyai és magzati oldalt elválasztó membrán, valamint az anyai és magzati oldalon fennálló haemodinamikai viszonyok határozzák meg a méhlepényen keresztül zajló transzportfolyamatokat. Az oxigén a szén-dioxid és az egy vegyértékű ionok egyszerű diffúzióval, a koncentráció grádiensnek megfelelően jutnak át a méhlepényen. A két vegyértékű ionok és a glükóz, facilitált diffúzióval, transzportanyagok segítségével, a jelentős energiát igénylő aminosavak, vitaminok aktív transzporttal, az ennél nagyobb molekulák, sejtek pinocytosis útján kerülnek az anyai oldalról a magzati, valamint a magzati oldalról az anyai oldalra. A terhes keringésében és szöveteiben jelenlévő magzati sejteket elsőként 1893-ban Schmorl írta le. Az anyai vérben szabad magzati DNS jelenlétét Lo és munkacsoportja írta le elsőként 1997-ben. A lepény mikroszkópos szerkezete nem teszi lehetővé a DNS méretű molekulák klasszikus értelemben vett transzportját a feto-maternalis barrieren keresztül. A szabad DNS anyai keringésbe történő bejutása ezért vélhetően nem a „szokásos” transzportmechanizmusokkal történik. Az elvégzett vizsgálatok három lehetőséget vetettek fel: magzati haematopoetikus, méhlepényi eredetet és direkt magzati transzplacentáris DNS transzfert. A szabad magzati DNS mennyisége szövődménymentes terhesség során változik. Legkorábban a terhesség 28-37. napján mutatható ki. Koraterhességben mennyisége az összes szabad DNS 3,4%-át teszi ki, a terhesség előrehaladásával, terminus közelben 6,2%-ra növekszik. Megszületést követően a szabad magzati DNS mennyisége meredeken csökken, két óra elmúltával nem mutatható ki az anya keringéséből. Szövődménymentes terhesség során a 4
szabad DNS mennyiségét számos tényező befolyásolja. Az anya testsúlya és etnikai hovatartozása egyaránt hatással van a szabad magzati DNS mennyiségére. A szabad magzati DNS és anyai szabad DNS minőségükben különbözőnek bizonyultak. A szabad magzati DNS fragmentumok <300bp, míg az anyai eredetű DNS >1000bp hosszúságúak. Ezen túlmenően néhány epigenetikai marker (pl. maspine) minősége, metiláltsága is eltérő a magzati valamint anyai eredetű DNS fragmentumok esetében. A szabad magzati DNS mennyisége nem csak szövődménymentes terhesség során változó. Kóros terhesség esetén eltérést mutat a szövődménymentes terhességben mért értékektől. Az azonos terhességi korban mért értékek közti különbség hátterében álló folyamatok még tisztázásra szorulnak. Praeeclampsiában, aneuploidiák esetében a szabad magzati DNS mennyisége eltérő az azonos gestatiós korú szövődménymentes terhességben mért értéktől. Hasonlóképpen a szabad magzati DNS mennyiségének változását írták le hyperemesis, fenyegető koraszülés és anyai trauma esetén is. A szabad magzati DNS jelenléte a nem-invazív praenatális diagnosztika számára kiemelkedő jelentőségű. A nem-invazív praenatális diagnosztika jelentősége abból adódik, hogy mellőzi az invazív beavatkozások során felmerülő magzati veszteség kockázatát. A szabad magzati DNS praenatális diagnosztikai célra történő alkalmazásának alapfeltétele az anyai és magzati DNS közötti különbségek ismerete és kimutathatósága. A szabad magzati DNS qualitatív és quantitatív vizsgálatával az alábbi táblázatban felsorolt vizsgálatok végezhetőek el.
5
1. Táblázat. Szabad magzati DNS qualitatív és quantitatív meghatározása nem-invazív praenatális diagnosztikai céllal. Nemhez kötötten öröklődő betegségek praenatális diagnosztikája RhD 7 exon, Rh-constellatió kizárása 10 exon
Magzati neminvazív meghatározása
SRY, DYS14, DYZ3
Magzati Rh(D) status nem-invazív meghatározása Quantitatív mérések
SRY, βglobin
β-thalassemia nem-invazív diagnosztikája
Koraszülés 21.-es triszómia 18.-as triszómia 13.-as triszómia Praeeclampsia Méhen belűli sorvadás (IUGR) Feto-maternális transzfúzió Polyhydramnion Invazív placenta -globin gén β-thalassemia endémiás területeken történő vizsgálata
6
Célkitűzések Vizsgálataim célja a kétirányú transzplacentáris DNS „áramlás” vizsgálata volt. Részében már ismert vizsgálati módszerek reprodukálhatóságát, megbízhatóságát vizsgáltam, másrészt új szempontok hozzáadásával a kutatási terület további fejlődéséhez járultam hozzá. Céljaimat az alábbiakban foglaltam össze: 1. A magzati nem nem-invazív meghatározása Viszgáltam: 1. A módszer megbízhatóságát és reprodukálhatóságát 2. A váradós kórtörténetének hatását a módszer megbízhatóságára, tekintettel a. terhesség korára b. az anya paritására c. előző szülésekből származó gyermek nemére d. spontán és művi vetélések számára e. korábbi transzfúziók hatására. 3. Bizonyítottan fiúmagzatok esetén elvégeztem a szabad magzati DNS mennyiségének meghatározását. Megvizsgáltam a szabad magzati DNS arányának változását a terhességi kor függvényében. II. A magzati Rh(D) status nem-invazív meghatározása 1. Rh(D) nem-invazív meghatározása. 2. A módszer érzékenységének és reprodukálhatóságának vizsgálata. III. Anyai DNS kimutatása az újszülöttek véréből 1. Anyai eredetű DNS kimutatása a megszületést követő 35-120 perc között a magzat keringésében. 7
2. Az anyai DNS mennyiségének meghatározása. 3. A terhességi kor, a vérvétel időpontjának összefüggése az anyai DNS mennyiségével. IV. Szabad magzati DNS jelenléte méhen kívüli terhesség esetén 1. Kimutatható-e a szabad magzati DNS szövettanilag igazolt méhen kívüli terhességet hordozó betegek perifériás keringésében. 2. Van-e összefüggés a szabad magzati DNS mennyisége és a vérzéskimaradás időtartama között. 3. Hogyan viszonyul egymáshoz a szabad magzati DNS mennyisége azonos “korú” méhen belüli és méhen kívüli terhesség esetén 4. Van-e összefüggés a szabad magzati DNS abszolút mennyisége, és az azonos időben vett vérminta β-hCG értékei között 5. Használható-e a szabad magzati DNS meghatározás a méhen kívüli és méhen belüli terhesség differenciáldiagnosztikájában.
Módszerek Vér és magzatvíz minták A magzati nem nem-invazív meghatározása, a szabad magzati DNS mennyiségi meghatározása. A Semmelweis Egyetem I. Sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika Genetikai Tanácsadásán 2003. januártól 2006. júliusig 86 terhesnél végzett magzatvíz-mintavétel során nyert magzatvízmintát használtam. A magzati nem meghatározáshoz 56 terhes mintáját használtam.
8
A magzati nem meghatározás és szabad magzati DNS quantitatív vizsgálata során Klinikánkon magzatvíz mintavételt kérő 56 terhes esetében, a kért genetikai amniocentézist megelőzően, rutin vérvétel keretében 6ml EDTA-s vérmintát gyűjtöttem. A gyűjtött vérmintát lecentrifugáltam. A magzati Rh(D) status nem-invazív meghatározása A magzati Rh(D) status meghatározásához 30 Rh(D) negatív terhes mintáját használtam. A kért genetikai amniocentézist megelőzően, rutin vérvétel keretében 6ml vérmintát gyűjtöttem. A gyűjtött vérmintát lecentrifugáltam. Anyai DNS kimutatása az újszülöttek véréből Rh(D)-pozitív anyák újszülöttjeinek véréből szerológiai módszerrel vércsoport meghatározás történt a megszületést követő két órán belül. Az Rh(D)-negatívnak bizonyult tíz újszülött esetében rutin vérvétel keretében 400µl vénás vért gyűjtöttem EDTA tartalmú csövekbe. Szabad magzati DNS jelenléte méhen kívüli terhesség esetén Méhen kívüli terhesség gyanúja miatt a Semmelweis Egyetem I. Sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikáján jelentkező, gyanús ultrahang és β-hCG eredménnyel rendelkező, a méhen kívüli terhesség klinikai tüneteit mutató 58 betegektől, valamint klinikánkon terhesség megszakítást kérő 45 betegektől gyűjtöttem a fentiekkel azonos módon vérmintát. A gyűjtött vérmintát lecentrifugáltam. DNS izolálás és meghatározás A plazma és vérmintákból, valamint a magzatvíz mintákból silica adsorptiós módszerrel DNS-t izoláltam. A szabad magzati DNS meghatározásához nemmeghatározáshoz, a szabad magzati DNS meghatározásához méhen kívüli terhesség és annak kontrollcsoportja esetén az Y kromoszómán elhelyezkedő SRY régióra specifikus primereket és próbákat használtam. A magzati Rh(D) status nem-invazív 9
meghatározása valamint az anyai DNS újszülöttek véréből történő kimutatása esetén az 1 kromoszóma rövid karján elhelyezkedő RhD gén 7 exonjára specifikus primer és próba párokat használtam. A DNS kvantitatív meghatározása során, az összes DNS kimutatására β-globin specifikus primerrel végeztem a polimeráz láncreakciót. A DNS kimutatására valósidejű (real-time) PCR (LighCycler, Roche, Mannheim, Germany), hibridzációs valamint SYBER Green I. módszer felhasználásával történt. A magzati nem meghatározása során a magzati nemet standard karyotypizálással is meghatároztuk. Az anyai DNS kimutatása során, Rh(D) ellenanyag meghatározását is elvégeztük az újszülöttek véréből. Méhen kívüli terhességet viselő, valamint a vizsgálat során használt kontroll csoportja esetén β-hCG meghatározást végeztünk.
Eredmények és értékelésük A szabad magzati DNS jelenléte az anyai vérben A magzati nem nem-invazív meghatározása A vizsgált 56 esetből 50 esetben (89%-ban) jutottam eredményhez. A magzati nem ellenőrzése a magzatvíz mintavétel során nyert magzatvíz minták tenyésztését követően a magzati sejtek standard karyotypizálásával történt. Az 50 vizsgált esetből 27 esetben találtam SRY pozitivitást, 23 esetben a PCR során nem amplifikálódott az SRY régióra specifikus PCR termék. A magzatvíz tenyésztése során nyert magzati sejtek standard karyotypizálása során 26 esetben találtunk 46,XY karyotypust, azaz „fiú” magzatot, 24 esetben 46,XX karyotypust. A real-time PCR vizsgálat eredményét és a standard karyotypizálás eredményét összevetve 47 esetben a magzati nemet azonosnak találtam. Két SRY pozitív esetben a magzatvíz mintából nyert, tenyésztett magzati sejtek standard karyotypizálása során nem találtunk Y kromoszómát (álpozitív). Egy SRY negatív minta esetén Y kromoszómát találtunk a karyotypizálás során (ál-negatív). Minden vizsgált 10
esetben a PCR termékek specifikusságát olvadáspont analízissel is alátámasztottam. A módszer érzékenysége 92,3%nak, specificitása 96,29%-nak adódott. A két ál-pozitív esetben megvizsgálva a várandósok paritását és az elvégzett transzfúziók esetleges hatását, nem találtam összefüggést a fenti szempontok és az ál pozitivitás között. Az egy ál-negatív esetben a vizsgált minták DNS tartalmát βglobin meghatározással ellenőriztem. A 26 „fiú” magzat esetében a minták összes szabad DNS, valamint szabad magzati DNS mennyiségi meghatározását is elvégeztem. A szabad magzati DNS az összes szabad DNS 2,23%-ának adódott. A terhességi kor előrehaladásával, mind az összes szabad DNS és a szabad magzati DNS koncentrációja egyaránt emelkedést mutat. A magzati Rh(D) status nem-invazív meghatározása anyai vérplazmából A magzati Rh(D) status nem-invazív meghatározása az anyai vérplazmából és magzatvíz mintavétel során nyert magzatvízből izolált DNS felhasználásával az RhD gén 7. exonjának meghatározásával történt. Az RhD exon7 szekvencia kimutatásával végzett magzati Rh(D) meghatározást 30 szerológiai módszerrel igazolt, Rh(D) negatív terhes esetében végeztem el. A vizsgált 30 esetből, a plazmából izolált DNS esetében, 25 esetben amplifikálódott a RhD 7-es exonjának megfelelő termék, 5 esetben a PCR során nem amplifikálódott specifikus PCR termék. A magzatvízből és anyai plazmából nyert DNS vizsgálata során 24 gravida esetében találtunk azonos eredményt. Hat esetben a magzatvízből kimutatható volt D allél 7 exonja, a plazma vizsgálata során azonban nem keletkezett specifikus termék (ál-negatív). Azonos terhestől származó D allél pozitív plazma és negatív magzatvíz minta nem fordult elő a vizsgálat során (ál-pozitív). Az általam elvégzett vizsgálat során a magzatvízből meghatározott magzati Rh(D) illetve az anyai 11
plazmából izolált szabad magzati DNS vizsgálatával meghatározott Rh(D) status a vizsgált esetek 80%-ban bizonyult azonosnak. Az azonos eredményt adó esetek 20,8%-a Rh(D) negatívnak 79,2%-a Rh(D) pozitívnak bizonyult. A fenti adatok birtokában a módszer specifikussága 100%-nak érzékenysége 76%-nak bizonyult. Az anyai eredetű DNS kimutatása újszülöttek véréből A vizsgálat során új és koraszülötteket vizsgáltam a megszületést követően 35-120 perccel. A terhesség befejezésének módja hüvelyi szülés, valamint császármetszés volt. Megszületést követően az újszülöttek vércsoportját szerológiai módszerrel meghatároztam. Tíz Rh(D) negatív újszülött és Rh(D) pozitív anya esetében az újszülöttől rutin vérvétel keretében nyert perifériás vér vizsgálatát végeztem el. Mind a tíz Rh(D) negatív újszülött esetében az D allél 7. exonja kimutatható volt a perifériás vérben. Az anyai DNS mennyisége 74,34 ± 48,67 GE/mL értéknek adódott. Az újszülöttek gestatiós kora és hozzájuk tartozó anyai eredetű DNS mennyiséget vizsgálva megállapítható, hogy a gestatiós kor előrehaladásával, a vizsgált esetekben az anyai eredetű DNS mennyisége emelkedett. Szabad magzati DNS meghatározása méhen kívüli terhesség esetén A Semmelweis Egyetem I. Sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikáján méhen kívüli terhesség gyanújával jelentkező 58 beteg közül 36 esetben igazolódott a méhen kívüli terhesség gyanúja a műtéti beavatkozást követően elvégzett szövettani vizsgálat során. A szabad magzati DNS kimutatása az SRY régióra sepcifikus primerek segítségével történt. A valósidejű (real-time) PCR vizsgálat során a 36 esetből 15 esetben találtunk SRY pozitivitást. A kontroll csoportba tartozó betegek között 14 esetben amplifikálódott az SRY régióra specfikus PCR termék. Az SRY pozitív esetekben a szabad magzati eredetű DNS mennyiségi meghatározása történt. A két 12
vizsgált csoport az átlag plazma DNS mennyiség a méhen kívüli valamint méhen belüli terhesség (kontroll csoport) esetén 565,41 ± 136,06; 71,7 ± 18,19 GE/mL adódott. A két csoport közti közt szignifikáns különbség mutatható ki (P<0,005.) A serum β-hCG mennyisége, méhen kívüli terhesek esetében 4778,206 ± 1759,1, méhen belüli terhesség esetén 132399,797 ± 11488,56 U/L átlagértéknek adódott. A két csoport közötti különbség szignifikánsak mutatkozott (P<0,0001). Méhen belüli terhesség esetében a szérum β-hCG értéke szignifikánsan magasabbnak bizonyult mint méhen belüli terhesség estén (P<0,0001) Pearson féle korrelációs tesztet használva nem találtam szignifikáns összefüggést a szabad magzati DNS és szérum β-hCG változása között (P=0,05). Az adatok elemzése során azt találtam, hogy >80 GE/mL szabad magzati DNS mennyiség felett a módszer alkalmasnak bizonyult a méhen belüli és méhen kívüli terhesség elkülönítésére.
Következtetések Az intrauterin életben a méhlepényen keresztül biológiailag jelentős sejt és DNS transzport zajlik. Az általam végzett vizsgálatokból az alábbi következtetéseket vonhatjuk le: • A szabad magzati DNS mennyisége az első trimeszter határán valamint a második trimeszter elején elegendő a magzati nem biztonságos nem-invazív meghatározására. • Az előző terhességek száma és az előző terhességekből származó gyermekek neme nem befolyásolja a magzati nem nem-invazív meghatározásának biztonságát. • A terhességet megelőző két évben kapott transzfúzió nem befolyásolja a nem-invazív nem meghatározást. • A szabad magzati DNS mennyisége és az összes szabad DNS mennyisége egyaránt növekszik a terhességi kor előrehaladásával. 13
•
A terhesség 16-22. hete között a szabad magzati DNS aránya az összes szabad DNS mennyiségnek mintegy 2,3%-a. • A terhesség 16-22. hete között az anyai vérplazmából izolált szabad magzati DNS jól használható a magzati Rh(D) status nem-invazív meghatározására. Az újszülöttek esetében végzett vizsgálat során a nemzetközi szakirodalomban elsőként írtam le a megszületést követően 30120 perccel az anyai DNS jelenlétét, és vizsgáltam az adott időintervallumban a felmerülő immunológiai konzekvenciákat. Eredményeim alapján megállapítható: • A megszületést követően 30-120 perccel az anyai DNS kimutatható az újszülöttek perifériás keringésében. • Az anyai DNS mennyisége összefügg a megszületéskori terhességi korral, és nem mutat egyértelmű összefüggést a vérvétel időpontjával. • Az anyai DNS mennyisége nagyságrenddel kisebb, mint a szakirodalomban az azonos terhességi korban, az anyai vérplazmában, mért szabad magzati DNS mennyisége. • A megszületést követő 30-120 percben az Rh(D) negatív újszülöttek keringésében ellenanyag nem mutatható ki. A méhen belüli és méhen kívüli terhesség differenciáldiagnózisa, tekintettel a betegség mortalitási adataira, rendkívül fontos a napi klinikai gyakorlatban. • A klinikánkon elvégzett vizsgálat során a nemzetközi szakirodalomban elsőként mutattam ki a szabad magzati DNS jelenlétét a perifériás keringésben méhen kívüli terhesség esetén. • Méhen kívüli terhesség esetén a szabad magzati DNS mennyisége szignifikánsan különbözik az azonos korú méhen belüli terhességet viselő terhesek vérében mérhető mennyiségtől. 14
•
A szabad magzati DNS mennyisége nem mutat összefüggést a mért szérum β-hCG értékkel. • Megfelelő „cut-off” érték esetén a szabad magzati DNS meghatározása alkalmas lehet a méhen belőli és méhen kívüli terhességek elkülönítésére. A szabad magzati DNS diagnosztikai célra történő felhasználása számos lehetőséget, ugyanakkor még több kérdést rejt magába. A nem-invazív praenatális diagnosztika lehetősége a kutatások mind szélesebb körű kierjedését eredményezte az elmúlt években. A módszer korlátai, az általam végzett tanulmányokat is beleértve, a magzati eredetű DNS anyaitól történő biztonságos elkülönítéséből és a specifikus markerek limitált számából adódik.
Saját irodalom jegyzéke 1. Az értekezés készítése során felhasznált saját irodalom 1. Lázár L, Bán Z, Szakács O, Nagy B, Beke A, Oroszné NJ, Rigó J Jr, Papp Z. Fetal sex determination with real time PCR of fetal DNA in maternal plasma. Orv Hetil 2003; 49: 2405-2409. 2. Nagy B, Tarja L, Bán Z, Andrasofszky Z, Papp G, Lázár L, Nekam K, Papp Z, Réthy LA. Isolation of free DNA from archived serum samples suitable for molecular genetic studies Orv Hetil 2004; 47: 2375-2378. 3. Lázár L, Bán Z, Harmath Á, Papp Z. The presence of maternal DNA in peripheral blood of newborn infants. In: Charles R, Papp Z. (szerk.), Recent advances in prenatal genetic diagnosis, Medimond 2004: 43-46. 4. Lázár L, Bán Z, Nagy B, Beke A, Rigó J, Papp Z. Sex determination by the detection of SRY region with real-time PCR in maternal plasma. In: 15
Charles R, Papp Z. (szerk.), Recent advances in prenatal genetic diagnosis, Medimond 2004: 5154. 5. Lázár L, Harmath A, Bán Z, Nagy B, Papp C, Rigó J Jr, Papp Z. Detection of maternal deoxyribonucleic acid in peripheral blood of premature and mature newborn infants. Prenat Diagn 2006; 2: 168-170. 6. Lázár L, Nagy B, Bán Z, Nagy GR, Papp Z. Presence of cell-free fetal DNA in plasma of women with ectopic pregnancies. Clin Chem 2006; 8: 1599-601. 7. Lázár L, Nagy B, Bán Z, Nagy GR, Papp Z. Nonivazív praenatális genetikai diagnosztika. Háziorvosi Továbbképző Szemle 2006. (közlésre elfogadva) 8. Lázár L, Nagy B, Bán Z, Nagy GR, Papp Z. Noninvazív magzati Rh meghatározás real-time PCRmódszerrel. Orv Hetil 2007. (közlésre elfogadva) 9. Lázár L, Nagy B, Bán Z, Nagy GR, Papp Z. Anyai eredetű DNS kimutatása kora- és érett újszülöttek perifériás keringésében. Magyar Nőorvosok Lapja 2007. (közlésre elfogadva) 2. A szerző egyéb, nem az értekezés témájában megjelent közleményei 1. Csaba Á, Papp C, Bán Z, Joó JG, Lázár L, Papp Z: How painful is amniocenetsis? In: Charles R, Papp Z. (szerk.), Recent advances in prenatal genetic diagnosis, Medimond 2004: 167-170. 2. Oroszné J, Bán Z, Nagy G, Lázár L, Papp Z. Recurrent Trisomy 21 and Uniparental Disomy 21: A Report on a Family. In: Charles R, Papp Z. (szerk.), Recent advances in prenatal genetic diagnosis, Medimond 2004: 133-137. 16
3. Nagy B, Ban Z, Lazar L, Nagy RG, Papp C, Toth-Pal E, Papp Z. Rapid determination of trisomy 21 from amniotic fluid cells using singlenucleotide polymorphic loci. Prenat Diagn 2005; 25: 1138-1141. 4. Rigó J, Derzy Z, Bőze T, Krasznai I, Lázár L, Than NG, Nagy B. Cardiovascularis megbetegedések előfordulása súlyos praeeclampsiás nők szüleiben 50 éves kor alatt. Magyar Nőorvosok Lapja 2005; 4: 265-269. 5. Skriba E, Bőze T, Köves K, Lázár L, Rigó J. Súlyos hypertóniás beteg arteria cerebri media occlusioja utáni sikeres terhessége. Magyar Nőorvosok Lapja 2005; 3, 157-220. 6. Nagy B, Bán Z, Lázár L, Nagy GYR, Papp Cs, Tóth-Pál E, Papp Z. A 21-es chromosoma trisomiájának kimutatása egynukleotidos polymorphysmus (SNP) merker felhasználásával. Magyar Nőorvosok Lapja 2005; 5: 315-318. 7. Nagy B, Bán Z, Beke A, Nagy GR, Lázár L, Papp C, Tóth-Pál E, Papp Z. Detection of Toxoplasma gondii from amniotic fluid, a comparison of four different molecular biological methods. Clin Chim Acta 2006; 368: 131-137. 8. Rigó J Jr, Bőze T, Derzsy Z, Derzbach L, Treszl A, Lázár L, Sobel G, Vásárhelyi B. Family history of early-onset cardiovascular disorders is associated with a higher risk of severe preeclampsia. Eur J Obstet Gynecol Reprod Biol 2006; 128: 148-151. 9. Nagy B, Bán Z, Lázár L, Nagy GR, Papp Z. Detection of deltaF508 deletion causing cystic fibrosis, using quantitative real-time PCR. Orv Hetil 2006;147: 1119-1122. 17
10. Nagy B, Nagy GR, Lázár L, Bán Z, Papp Z. Detection of DeltaF508del using quantitative realtime PCR, comparison of the results obtained by fluorescent PCR. Fetal Diagn Ther 2007; 1: 63-7. 11. Papp C, Bán Z, Szigeti Z, Csaba A, Lázár L, Nagy GR, Papp Z. Prenatal sonographic findings in 207 fetuses with trisomy 21. Eur J Obstet Gynecol Reprod Biol 2006; (közlésre elfogadva) 12. Nagy GR, Largainer CR, Nuoffer JM, Nagy B, Lázár L, Papp Z. Novel mutation in OTC gene causes neonatal death in twin brothers. J Perinatol 2007; 2: 123-124. 13. Nagy B, Lázár L, Nagy GR,Bán Z, Papp Z. Toxoplasma gondii kimutatása magzatyízből valósidejű PCR módszerrel. Orvosi Hetil 2007; (közlésre elfogadva) 14. Nagy B, Richárd NG, Lázár L, Bán Z, Papp Z. Detection of DeltaF508del using quantitative realtime PCR, comparison of the results obtained by fluorescent PCR. Fetal Diagn Ther 2007; 1: 63-7. 15. Papp C, Bán Z, Szigeti Z, Csaba A, Lázár L, Nagy GR, Papp Z. Prenatal sonographic findings in 207 fetuses with trisomy 21.Eur J Obstet Gynecol Reprod Biol 2006; (Epub ahead of print) 16. Nagy GR, Largainer CR, Nuoffer JM, Nagy B, Lázár L, Papp Z. Novel mutation in OTC gene causes neonatal death in twin brothers. J Perinatol 2007; 2: 123-124.
18
