Keszthelyi Életfa Óvoda 8360 Keszthely, Vaszary Kolos u. 12. Szervezeti és Működési Szabályzat. Életfa Óvoda

Keszthelyi Életfa Óvoda 8360 Keszthely, Vaszary Kolos u. 12.

Szervezeti és Működési Szabályzat Életfa Óvoda

2013


Keszthelyi Életfa Óvoda Készítette: Intézmény OM - azonosítója:

…………………………….. intézményvezető aláírás

Legitimációs eljárás - Az érvényességet igazoló aláírások:

…/2013. (….) határozatszámon elfogadta: Véleménynyilvánítók: ………………………………………

…………………………………………..

nevelőtestület nevében névaláírás

Szülői Szervezet nevében névaláírás

…………………………………………………… szakalkalmazottak nevében névaláírás

…/2013. (….) határozatszámon jóváhagyta: ……………………………………………………. óvodavezető Ph. Egyetértését kinyilvánító: ………………………………………………… fenntartó nevében névaláírás

Hatályos: a kihirdetés napjától 2013.

A dokumentum jellege: Nyilvános Megtalálható: www.keszthelyiovodak.hu

Verziószám:

Iktatószám:

2013


Tartalomjegyzék 1.

Általános rendelkezések................................................................................................... 5 1.1. Bevezetés ................................................................................................................... 5 1.2. Az Óvoda működésének fontosabb adatai................................................................... 5 2. Az SZMSZ általános rendelkezései, célja, jogi háttere, hatálya ....................................... 14 2.1. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja............................................................... 14 2.2. Az SZMSZ jogi háttere ............................................................................................ 14 2.3. A szabályzat hatálya ................................................................................................. 15 2.3.1. Az SZMSZ személyi hatálya kiterjed: ............................................................... 15 2.3.2. Az SZMSZ területi hatálya kiterjed: .................................................................. 16 2.3.3. Az SZMSZ időbeli hatálya kiterjed: .................................................................. 16 2.4. Az SZMSZ közzététele, a tájékoztatás szabályai, az SZMSZ nyilvánossága ............. 16 2.5. Alapító okirat „ vonatkozó adatok” államháztartási kormányrendelet ....................... 16 3. Az óvoda köznevelési intézményként való működésére vonatkozó szabályok ................. 17 3.1. Működés rendje ........................................................................................................ 17 3.2. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje ..................................................... 19 3.3. Belépés és benntartózkodás rendje, azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az intézménnyel ...................................................................................................................... 20 3.3.1. Belépés és benntartózkodás azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az intézménnyel .................................................................................................................. 21 3.4. Alkalmazottak intézményben való benntartózkodásának rendje, és a munkavégzés általános szabályai .............................................................................................................. 21 3.5. A vezetők közötti feladatmegosztás a vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje ......................................................................................................... 22 4. A vezetők közti feladatmegosztás ................................................................................... 28 4.1. Óvodavezető: ........................................................................................................... 28 4.1.1. A pedagógiai munka belső ellenőrzése .............................................................. 29 4.2. Általános vezető helyettes ........................................................................................ 30 4.3. Az óvodavezető vagy az óvodavezető helyettes akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje 31 4.4. Tagóvoda vezetők: ................................................................................................... 31 4.5. Szakmai munkaközösség .......................................................................................... 32 4.6. Az intézmény külső kapcsolatainak rendszere .......................................................... 33 4.6.1. Tagintézményekkel való kapcsolattartás rendje ................................................. 33 4.6.2. Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal ....................................................... 33 4.6.3. Pedagógiai Szakmai Szolgáltatás és Intézményei............................................... 33 4.6.4. Pedagógiai Szolgáltatók .................................................................................... 33 4.6.5. Egészségügyi Szolgáltatóval ............................................................................. 33 4.6.6. Önkormányzattal - fenntartóval ......................................................................... 34 4.6.7. Civil szervezetekkel .......................................................................................... 34 4.6.8. Egyéb kapcsolatok ............................................................................................ 34 5. Az ünnepek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok 35 6. Intézményi óvó, védő előírásai ....................................................................................... 36 6.1. Alkalmazotti közösség feladatai ............................................................................... 36 6.2. Gyermekbalesetek esetén ellátandó feladatok ........................................................... 38 6.3. A szülői igények alapján szerveződő önköltséges szolgáltatásokon való részvétel szabályai............................................................................................................................. 39


7. 8.

Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők ........................................... 39 Az intézmény biztonságos működését garantáló szabályok ............................................. 40 8.1. A helyiségek használati rendje.................................................................................. 40 8.2. Melegítő konyha használati rendje............................................................................ 41 8.3. Telefonhasználat, fénymásolás az óvodában ............................................................. 41 8.4. Elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendje ......... 41 9. A reklámtevékenység szabályai ...................................................................................... 41 10. Nyilatkozat tömegtájékoztató szervek felé ................................................................... 42 11. Lobogózás szabályai .................................................................................................... 42 12. Hivatali titok megőrzése .............................................................................................. 42 13. Vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség vezetői beosztást betöltők részére..................... 42 14. Az intézményi dokumentumok nyilvánossága .............................................................. 43 15. Legitimációs záradékok ............................................................................................... 43 16. Adatkezelési szabályzat ............................................................................................... 46 16.2. Általános rendelkezések .......................................................................................... 2 I. ADATKEZELÉSRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK ............................................................ 4 1. Az intézményben nyilvántartott adatok köre, az adatok továbbításának rendje .................. 4 1.1.1. Az alkalmazottak nyilvántartott és kezelt adatai .................................................. 4 1.1.2. Az alkalmazottak adatainak továbbításának rendje ............................................... 4 1.2. Az óvodás gyermekek nyilvántartott és kezelt adatai (Knt. 41.§ (4)) ........................... 4 1.2.1. Az óvodás gyermekek adatainak továbbításának rendje ........................................ 5 2. Az adatkezeléssel foglalkozó alkalmazottak körének meghatalmazása .............................. 6 3. Az adatkezelés technikai lebonyolítása ............................................................................. 7 3.1. Az adatkezelés általános módszerei............................................................................. 7 3.2. Az alkalmazottak személyi iratainak vezetése ............................................................. 7 3.2.1. Személyi iratok.................................................................................................... 7 3.2.2. A személyi iratok köre: ....................................................................................... 7 3.2.3. A személyi iratokra csak olyan adat és megállapítás vezethető, amelynek alapja: 7 3.2.4. A személyi iratokba való betekintésre az alábbi személyek jogosultak: ............... 7 3.2.5. A személyi iratok védelme .................................................................................. 8 3.2.1. A személyi anyag vezetése és tárolása ................................................................. 9 3.2.2. Az intézménnyel jogviszonyban nem álló személyek (álláspályázat) adatainak kezelése 9 3.3. Az óvodás gyermekek személyi adatainak vezetése ..................................................... 9 3.3.1. A gyermek személyi adatainak védelme .............................................................. 9 3.3.2. Az óvodás gyermek személyi adatainak vezetése és tárolása ............................... 9 3.4. Felvételi és mulasztási napló ..................................................................................... 10 3.5. Az adatnyilvántartásban érintett alkalmazottak, gyermekek és szülők jogai és érvényesítésük rendje ......................................................................................................... 10 3.5.1. Az érintettek tájékoztatása, kérelem az érintett adatainak módosítására ............. 10 II. A SZÁMÍTÓGÉPES INFORMÁCIÓS RENDSZER VÉDELMÉNEK SZABÁLYOZÁSA 12 III. INFORMATIKAI ADATKEZELÉSI RENDSZEREK, ADATKEZELÉSE, ADATVÉDELME .............................................................................................................. 13 Záró rendelkezések ................................................................................................................. 16 Közalkalmazotti alapnyilvántartás a Keszthelyi Életfa Óvoda közalkalmazottai számára az 1992. évi XXXIII. törvény 5. sz. melléklete szerint ............................................................. 17 A nyilvántartások számítógépes üzemeltetéséért felelősök köre. ......................................... 18 Szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje ...................................................................... 19


1.

Általános rendelkezések

A Szervezeti és Működési Szabályzat meghatározza az Óvoda szervezeti felépítését, a működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó azon helyi rendelkezéseket, amelyek meghozatalára az intézményt jogszabály felhatalmazta. 1.1.

Bevezetés

Az Életfa Óvoda a 2011 évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről 25.§ (1) szóló pontja alapján, az óvodai nevelés történelmi hagyományait követve Szervezeti és Működési Szabályzatát a következőkben határozza meg. 1.2.

Az Óvoda működésének fontosabb adatai

Az intézmény neve:

Keszthelyi Életfa Óvoda

Az Óvoda székhelye:

Keszthely, Vaszary Kolos utca 12.

Az Óvoda elérhetősége:

Fax és  +36 /83- 510-332 E-mail: [email protected]

OM azonosító: 037251 Alapító neve, székhelye: Keszthely Tanács 2. Fenntartó neve, székhelye: Keszthelyi Közös Önkormányzati Hivatal 8360 Keszthely, Fő tér 1. Központi telefonszám: 83/505-500 3. Működtető neve, székhelye: Keszthelyi Közös Önkormányzati Hivatal 8360 Keszthely, Fő tér 1. 4. Az intézmény hivatalos neve: Keszthelyi Életfa Óvoda 5. Az intézmény típusa a nemzeti köznevelési törvény alapján: óvoda 6. Az intézmény székhelye: Keszthelyi Életfa Óvoda 8360 Keszthely, Vaszary Kolos utca 12. 7. Az intézmény tagintézményei: -

Keszthelyi Életfa Óvoda Gagarin Utcai Tagóvodája

-

Keszthelyi Életfa Óvoda Kísérleti Utcai Tagóvodája


-

Keszthelyi Életfa Óvoda Sopron Utcai Tagóvodája

-

Keszthelyi Életfa Óvoda Tapolcai Utcai Tagóvodája

-

Keszthelyi Életfa Óvoda Vörösmarty Utcai Tagóvodája

8. Telephelyei: -

8360 Keszthely, Vaszary Kolos utca 12. 8360 Keszthely, Gagarin utca 6. 8360 Keszthely, Kísérleti utca 2. 8360 Keszthely, Sopron utca 16. 8360 Keszthely, Vörösmarty utca 1/b.

9. Jogszabályban meghatározott alapfeladata: Óvodai nevelés a 2011. évi CXC. törvény 4.§(1) alapján 10. Maximális gyereklétszám:

1. 2. 3. 4. 5. 6.

Székhelyen: 216 fő Gagarin Utcai Tagóvodájában: 133 fő Kísérleti Utcai Tagóvodájában: 81 fő Sopron Utcai Tagóvodájában: 135 fő Tapolcai Utcai Tagóvodájában: 54 fő Vörösmarty Utcai Tagóvodájában: 106 fő

11. A feladatellátást szolgáló vagyon, a vagyon feletti rendelkezés joga: 1. 2. 3. 4. 5. 6.

ingatlan hrsz.: 4350/7 ingatlan hrsz.: 1497/5 ingatlan hrsz.: 2819/5 ingatlan hrsz.: 1979 ingatlan hrsz.: 2805/34 ingatlan hrsz.: 750

alapterület: 6278 m2 székhelyen alapterület: 3861 m2 telephelyen alapterület: 4221m2 telephelyen alapterület: 3398 m2 telephelyen alapterület: 3241 m2 telephelyen alapterület: 1468 m2 telephelyen

A vagyon felett Keszthelyi Közös Önkormányzati Hivatal rendelkezik, az intézménynek használati joga van.


12. A költségvetési szerv alaptevékenysége: A költségvetési szerv és valamennyi tagintézménye az alábbi tevékenységeket végzi: 1. 851020 Óvodai nevelés ( szakágazat megnevezése) – Az óvoda a gyermek hároméves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény. (2011. évi CXC. törvény) Az óvoda a gyermek hároméves korától ellátja a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatokat is. (1993. évi LXXIX. törvény) 2. 562912 Óvodai intézményi étkeztetés 3. 680002 Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése 4. 749031 Módszertani szakirányítás 5. 851011 Óvodai nevelés, ellátás 6. 851012-1 Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása

Záradék: A Keszthelyi Életfa Óvodának Alapító Okiratának egységes szerkezetben történő módosítását Keszthelyi Közös Önkormányzati Hivatal határozatával hagyta jóvá.

Az Óvoda bankszámlaszáma: 11749039-16895348-00000000 Az óvoda önálló bankszámlával rendelkezik.

Az intézmény hosszú és körbélyegzőjének hivatalos szövege és lenyomata:  hosszú bélyegző: Keszthelyi Életfa Óvoda 8360 Keszthely, Vaszary Kolos u.12. Adószám:16895348-1-20  körbélyegző: Keszthelyi Életfa Óvoda Keszthely

Az intézményi bélyegzők használatára jogosultak: Óvodavezető, általános óvodavezető helyettes, óvodatitkár.


Az eredeti alapító okirat kiadásának kelte és száma:





Szakágazat száma 851020 Szakfeladat száma 851011

Szakágazat megnevezése Óvodai nevelés Szakfeladat megnevezése Óvodai nevelés Óvodai nevelés, ellátás Jogszabály: 2011. évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről 137/1996. évi kormányrendelet Az óvodai nevelés alapprogramja 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelés – oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 229/2012. (VIII.28.) Korm. rendelete a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról

562912 680002 749031 851012

Pedagógiai Program Óvodai intézményi étkeztetés Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése Módszertani szakirányítás Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása


Óvoda neve Életfa Óvoda Gagarin Tagóvoda Sopron Tagóvoda Kísérleti Tagóvoda Tapolcai Tagóvoda Vörösmarty Tagóvoda

Alapítás éve 1980. 1973. 1931. 1980. 1975. 1952.

Alapító okirat száma 1/102-7/2013.

Az óvoda általános forgalmi adó alanyisága: Az óvoda az általános szabályok szerinti ÁFA alany.

Az Óvoda feladata: Gyermekeinek óvodai ellátásának biztosítása.

Az Óvoda felvételi körzete: a 6-2007.(I.25.) Képviselőtestületi Határozata alapján került megállapításra.


2.

Az SZMSZ általános rendelkezései, célja, jogi háttere, hatálya 2.1.

A Szervezeti és Működési Szabályzat célja

A szervezeti és működési szabályzat (a továbbiakban SZMSZ) célja, hogy meghatározza az intézményi struktúra és működés alapvető irányelveit és rendszerét. Az SZMSZ biztosítja:   

a szervezeti felépítettség kialakítását, a működés közben megvalósítandó rendezettséget, az alkalmazottak számára követendő magatartási szabályokat

Az SZMSZ az alapító okiratban rögzített cél-és feladatrendszer racionális és hatékony megvalósítását szabályozza. A szervezeti és működési szabályzat tartalmazza:      

az intézmény szervezeti felépítését és vezetését, a benntartózkodás és a működés belső rendjét, az alkalmazottak munkarendjét, a munka ellenőrzési rendjét, a külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat, és azokat a rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe

Az SMSZ fontos szerepet tölt be a szervezeti kultúra fejlesztésében,- az évek során kialakult jó gyakorlatok továbbvitelében. 2.2. Az SZMSZ jogi háttere Az államháztartásról rendelkező jogszabályok:     

2008. évi CV. Törvény A költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról 2011. évi CXCV Törvény az államháztartásról 368/211. (XII.31) Kormány Rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról 217/1998. (XII.30.) Korm. Rendelet Az államháztartás működési rendjéről szóló PM tájékoztató az államháztartási szakfeladatok rendjéről

Ágazati (közoktatási) jogszabályok:      

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994.(VI.8) MKM rendelet 2011. évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről 2012. évi CXXIV. Törvény a nemzeti köznevelésről szóló törvény módosításáról 20/2012. (VIII. 31.) EMMI Rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 229/2012. (VIII. 28.) Kormány Rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról


  

Az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról szóló 363/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet A közoktatásról szóló törvény végrehajtásáról kiadott, többször módosított 20/1997. (II. 13.) Korm. Rendelet A közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztésről szóló 3/2002. (II. 15.) OM rendelet.

Egyéb ágazati jogszabályok:             

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXII. Törvény 2012. évi I, II. törvény a Munka Törvénykönyve A költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI.26.) Korm. Rendelet 2011. évi CXII. Törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 62/2011. (XII.29.) BM rendelet a katasztrófák elleni védekezés egyes szabályairól 1997. évi XXXI. Törvény A gyermek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 2011. évi CXII. törvény (röviden Infotv.) az Információs önrendelkezésről és az információszabadságról 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet - a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről 2005. évi CXLIX. törvény a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény módosításáról 2011. évi CLXXIX. Törvény a nemzetiségek jogairól Nevelőtestületi határozatok Vezetői utasítások

2.3. A szabályzat hatálya Az intézmény szervezeti és működési szabályzata belső jogi norma. Megtartásáért az intézmény dolgozói fegyelmi felelősséggel tartoznak. 2.3.1. Az SZMSZ személyi hatálya kiterjed:   

az óvodával jogviszonyban álló valamennyi alkalmazottra az intézménnyel jogviszonyban nem álló, de az intézmény területén munkát végzőkre, illetve azokra, akik részt vesznek az óvoda feladatainak megvalósításában a szülőkre


2.3.2. Az SZMSZ területi hatálya kiterjed:  

Az óvoda egész területére Az óvoda által szervezett –pedagógiai programhoz kapcsolódó- óvodán kívüli programokra

2.3.3. Az SZMSZ időbeli hatálya kiterjed: 

A……………határozatszámon elfogadott és jóváhagyott SZMSZ az óvoda vezetőjének jóváhagyásával a kihirdetés napján lép hatályba, és határozatlan időre szól. Ezzel egy időben hatályát veszti a …………..határozatszámon elfogadott SZMSZ. Felülvizsgálata: évenként, illetve jogszabályváltozásnak megfelelően.

2.4. Az SZMSZ közzététele, a tájékoztatás szabályai, az SZMSZ nyilvánossága 2011. évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről 26.§.(1)  Vezetői iroda  Nevelői szoba  Központi Információ Rendszer  Intézményi honlap (www.keszthelyiovodak.hu)

2.5. Alapító okirat „ vonatkozó adatok” államháztartási kormányrendelet 368/2011. Kormány rendelet 5.§(1) 13.§(1)


3.

Az óvoda köznevelési intézményként való működésére vonatkozó szabályok 3.1.

Működés rendje

Nevelési év:

Minden év szeptember 1-jétől, augusztus 31-ig tart

Szervezett tanulási időszak:

- szeptember 1-jétől, május 31-ig

Nyári időszak:

- június 1-jétől, augusztus 31-ig Az óvoda épületeinek üzemeltetése a fenntartó által meghatározott nyári zárva tartás alatt szünetel. Ekkor történik az éves felújítás, karbantartás, nagytakarítás. Ez idő alatt az óvodában meghatározott napon a hivatalos ügyek elintézésének céljából ügyelet tartása kötelező délelőtt 8:0013:00 óráig. Az ügyeleti napot a fenntartó határozza meg. A nyári zárva tartás alatt a hivatalos ügyeket az intézmény vezetője, illetve az általa kijelölt személy intézi. A nyári zárás időpontjáról legkésőbb február 15-ig, hirdetmény formájában (faliújság) tájékoztatjuk a szülőket, melynek tudomásul vételét aláírásukkal szükséges hitelesíteni. A székhely és telephely épületek nyári nagytakarítási, karbantartási és felújítási munkálatainak zavartalan lebonyolítása miatt - szükség és igény szerint – a kijelölt óvodaépületben fogadjuk a gyermekeket. Így előfordul, hogy a gyermekek fogadására az éppen ügyeletet ellátó „nyári vendégfogadó” óvodaépületünkben kerül sor, mely – megfelelő szülői támogatást is élvezve - minden bizonnyal kedvezően hat a gyermekek társas kapcsolatainak, kommunikációs és egyéb készségeinek fejlődésére. Az iskolai ősz, téli és tavaszi szünetek, illetve nagyobb hiányzások esetén a nevelési év közben az óvodai élet zavartalan működését biztosítva, de az ésszerűség és takarékosság jegyében írásban felmérjük a várható létszámot. Amennyiben a gyermekek létszáma csoportonként a 20 főt nem éri el, élünk a csoportok összevonásának lehetőségével, ügyelet biztosításával. Rendkívüli esetben (pl. pedagógushiányzás) csoportösszevonást a törvényes létszámkeret betartásával és a nevelőtestület véleményének figyelembevételével az óvodaigazgató rendelhet el. Huzamosabb időre történő csoportösszevonás esetén az óvodaigazgató köteles tájékoztatni a fenntartót. A nyári időszakban is, alacsony létszám esetén összevont csoporttal működhet az óvoda. (Az összevont csoport létszáma: max. 25 fő).


Napi nyitva tartás: 6 - 18 óráig

A gyermekek fogadása: - Az óvoda napi nyitvatartási ideje alatt lépcsőzetes munkakezdéssel illetve befejezéssel napi 12 órában. Az óvoda nyitását követően, valamint a zárást megelőzően a gyermekek létszámától függően összevont csoportok működhetnek: - reggel 6:00- 7:00- óráig - délután 17:00-tól 18: 00-óráig Az összevonás nevelési évente kialakított rendjét a nevelési év kezdésekor az óvónők ismertetik a szülőkkel, és a faliújságokon írásbeli tájékoztatást is közzétesznek. A gyermekekkel az intézmény teljes nyitva tartása alatt - a csoportok heti és napirendjének megfelelően óvodapedagógus foglalkozik.

Nevelés nélküli munkanapok igénybevételének eljárásrendje:

A törvényi előírásoknak megfelelően intézményünk nevelési évente öt munkanap erejéig, nevelés nélküli munkanapokat szervezhet. A nevelés nélküli munkanapokat a nevelőtestület szakmai továbbképzésére, valamint az intézmény működésével kapcsolatos tervezési és értékelési feladatok ellátására használjuk fel. A nevelés nélküli napok időpontjáról a szülők legkésőbb hét nappal előbb hirdetmény formájában (faliújság) értesítést kapnak.

Ügyelet biztosítása:

Azon szülők gyermekei részére, akik nem tudják megoldani gyermekük elhelyezését: - összevont csoportban, az erre kijelölt tagóvodában. Rendkívüli szünet elrendelésére a fenntartó engedélyével egészségügyi okokból, természeti vagy más katasztrófa esetén kerülhet sor.

Nyári zárva tartás:

Szülő tájékoztatásának rendje: A vezetők intézményben tartózkodásának rendje

Az időpontról február 15-ig értesítjük a szülőket. - június – július, vagy - július – augusztus hónapban, tagóvodánként változó, - óvodánként 4 hétig tartó. - időszakos szülői értekezletek - fogadó órák - óvodai honlap Intézményvezető: heti munkaidő 40 óra - 2013.09.01.-ig kötelező óraszáma: 0 óra - 2013. 09.-től kötelező óraszáma: 6 óra Intézményvezető helyettes: heti munkaidő: 40 óra


-

-

Tagóvodák vezetői feladatainak ellátása

-

Óvodai nevelési év rendje: Nyári zárva tartás ügyeleti rendje, fenntartó által meghatározott:

-

2013.09.01.-ig kötelező óraszáma: 6 óra 2013. 09.-től kötelező óraszáma: 20 óra Együttes hiányzás esetén az azonnali döntést igénylő kérdésekben a vezető által írásban felkért közalkalmazott pedagógus jogosult intézkedni 2013. 09.01-től kötelező óraszáma: 24 óra, 26 óra óvoda nagyságától függően Meghatározott helyettesi rendben kijelölt, pedagógus illetve közalkalmazott felel az intézmény biztonságos működéséért. lásd: Éves óvodai munkatervben Szerdai napokon 9 – 12 óráig

3.2. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje

Tanügy-igazgatási feladatok

Munkáltatói feladatok

Gazdálkodási feladatok

PR – tevékenység

 Gyermek felvétel, átvétel lebonyolítása  Gyermekcsoport ok kialakítása  Éves statisztika elkészítése  Mulasztások pontos jelölése, összesítése  Nevelési év rendje (nevelés nélküli munkanapok számának és idejének meghatározása és közlése)  Nyári zárva tartás feladatainak ellátása  Dolgozók munkarendjének

 Személyzeti munka (besorolás, átsorolás, jubileumi jutalom, jutalmazás, megbízás)  A munkaidő pontos betartása (túlmunka elszámolása)  A dolgozók munkavégzése  Szabadságolá si terv elkészítése  Szociális juttatások  Kollektív szerződés felülvizsgálata

 Költségvetés elkészítése  Karbantartási feladatok  Épület felújítási feladatok  Tárgyi feltételek javítása  Étel minősége és kiosztása  Alapítvány működtetése  Leltározás selejtezés  Nyilvántartáso k vezetése

 Az intézmény közéleti tevékenysége  Az intézmény menedzselése  Kapcsolattart ás más intézményekkel, szervezetekkel stb.  Pályázatokon való részvétel, ezek eredményessége

Egyéb

 Munka– tűz vagyonvédelem  Rendszeres orvosi ellátás megszervezése  Gyermek balesetek megelőzése  Dekoráció  Tisztaság


kialakítása  Szülői Szervezet  tájékoztatása  Óvodakötelezett séggel kapcsolatos feladatok  Gyermekek egészségügyi ellátásának figyelemmel kísérése  Beiskolázás megszervezése  Gyermekvédelm i munka ellátása

3.3.

Belépés és benntartózkodás rendje, azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az intézménnyel

Külön engedély és felügyelet nélkül tartózkodhat

Külön engedély és felügyelet mellett tartózkodhat Nem kell a tartózkodásra engedélyt kérni Az intézménnyel jogviszonyban nem állók intézménybe lépése, benntartózkodása

Ügynökök, üzletkötők, kereskedők benntartózkodásának eljárásrendje Intézményi rendezvényeken a kereskedők árusításával kapcsolatos eljárásrend

-

-

-

utazó gyógypedagógus logopédus védőnő fejlesztő pedagógus óvoda pszichológus elvált szülők közül az a fél aki felügyeleti joggal nem rendelkezik szülőknek, nagyszülők, rokonok, testvérek tagintézmények alkalmazotti közösségének iskolák kulturális intézmények előadók meghívott előadók előzetes időpont egyeztetése szüksége (email, telefon, szóbeli egyeztetés) előzetes egyeztetés alapján az intézményvezető által kijelölt helyiségben

gyermeknap játszóház munkadélutánok szülők árusok


3.3.1. Belépés és benntartózkodás azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az intézménnyel A gyermekeket kísérő szülők kivételével, az intézménnyel jogviszonyban nem álló személyek az óvodai munkatársaknak jelentik be, hogy milyen ügyben jelentek meg az intézményben. Az óvodai dolgozó a feladatkörét meghaladó ügyekben jelentkező külső személyeket az intézményvezetőnek/helyettesének jelenti be. A fenntartói, szakértői, szaktanácsadói és egyéb hivatalos látogatás az intézmény vezetőjével történt egyeztetés alapján történik. Az óvodai csoportok látogatását más személyek részére kivételes és indokolt esetben az óvodavezető engedélyezi. Az ételszállítás a konyhához tartozó bejáraton keresztül a megállapodás szerinti időben történik. A konyhában csak az oda beosztott alkalmazottak tartózkodhatnak. Az intézmény által szervezett, valamint a szülők részvételével tartott rendezvények alkalmával az intézmény helyiségeinek használati rendjét az intézmény vezetője állapítja meg.

3.4. Alkalmazottak intézményben való benntartózkodásának rendje, és a munkavégzés általános szabályai MT. 52.§ (1) A munkavállaló köteles - a munkáltató által előírt helyen és időben munkára képes állapotban megjelenni (munkaszerződés – változó munkahely) - az óvoda alkalmazottai munkaidőben csak különleges és sürgős esetekben vezetői illetve tagóvoda vezetői engedéllyel hagyhatják el az intézményt - távolmaradást adott munkanapon 7 óráig az alkalmazott köteles jelenteni a helyettesnek, tagóvoda vezetőnek illetve közvetlen kollégájának - elvárható szakértelemmel a munkájára vonatkozó szabályok, utasítások szerint végezni

-

kötött munkaidő napi 8 illetve napi 6,5 óra

-

kötelező orvosi vizsgálat hivatalos jogi ügyek intézése váratlan családi helyzetek megoldása

-

jelentés formája telefon, email

-

munkaköri leírásban foglaltak leírása


-

munka és pihenőidő

-

nem munkaidő, munkaközi szünet előkészítő vagy befejező tevékenység

-

3.5.

-

munkaidő munkaköri leírásban munkatervben leírtak alapján 20 perc ebédidő

-

a kötött munkaidőn túli 4 óra terhére, lásd. munkaidő nyilvántartás

A vezetők közötti feladatmegosztás a vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje

A kapcsolattartás a vezetőség tagjai között

-

Óvodavezető és óvoda vezető helyettes között Munkaközösség vezetők és óvodavezető között Közalkalmazott Tanács vezető és az óvodavezető Szakszervezeti vezető és óvodavezető

-

Általános vezető helyettes Vezetői értekezlet feladata

-

-

-

Utasítási, intézkedési jog gyakorlása Óvodavezető - a köznevelési törvénynek megfelelően egyszemélyben felelős Az intézményvezető feladata:

-

havi 1 alkalommal tagóvoda vezetői értekezlet, illetve szükség szerint heti egy alaklommal illetve szükség szerint látogatás havi egy alkalommal beszámoló félévente beszámoló évente, illetve szükség esetén beszámoló évente, illetve szükség esetén szükség szerint aktuális feladatok a munkatervben foglalt aktuális feladatok szakmai feladatok tervezése, ellenőrzése, értékelése dokumentumok ellenőrzésének módja beszámolók anyagának megvitatása továbbképzés, beiskolázási terv megvitatása, elfogadtatása pályázatok ismertetése lásd munkaköri leírás, és SZMSZ vezetői struktúrájában vezeti az intézményt, jogszabályban megfelelően

-

felelős a pedagógiai munkáért nevelőtestület vezetéséért

-

döntés előkészítéséért egészségügyi vizsgálat megszervezéséért

Felelőssége:


Írásbeli beszámolási kötelezettsége: Képviseleti joga: Hatáskörök, átruházása: -

-

Kiadmányozás eljárásrendje:

-

Az óvodavezető-helyettes feladata és felelőssége:

-

Írásbeli beszámolási kötelezettsége:

-

Képviseleti joga:

-

-

Kiadmányozási joga: Szakmai munkaközösség vezetők:

-

Felelőssége, és feladata: Képviselete joga:

-

szakmai ellenőrzést végez értékelés céljából kapcsolatot tart külső szakértővel évente egy alkalommal a fenntartó felé az intézmény, mint jogi személy teljes körű képviselete betegség, tartós távollét ez esetben az intézményt képviselhetik egyes vezetők a munkáltatói jogköréből átruházhatja: a nevelő munkát közvetlenül segítő és az egyéb feladatot ellátó alkalmazottak közvetlen irányítását és szervezését kiadmányozási jog jogosultja az óvoda vezetője, ezt átruházhatja az óvodatitkárnak és vezető helyettesének és vissza is vonhatja azt lásd munkaköri leírás beszámolási kötelezettsége minden évben kétszer kiterjed a munkaköri leírásban szabályozott feladatok végrehajtására, a belső ellenőrzések tapasztalataira az intézményt érintő megoldandó jelzésére óvodavezető megbízása alapján képviseli az intézményt az intézményvezető távollétében teljes felelősséggel végzi a vezetési feladatokat közreműködik a tevékenységek irányításában közvetlenül szervezi a nevelőmunkát közvetlenül segítő alkalmazottak munkáját vezetői rendelkezés alapján intézményvezető írásban bízza meg, egy nevelési évre lásd munkaköri leírás képviseli a szakmai munkaközösséget az intézmény vezetősége felé és óvodán kívüli szakmai, módszertani rendezvényeken


A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje: -

értekezletek megbeszélések rendezvények

A közösség döntési, egyetértési, véleményezési javaslattételi jogot gyakorló közösség, mely az intézményen belül elkülönült feladatok alapján részleges önállósággal rendelkezik. Alkalmazotti közösség:

-

Nevelőtestület:

-

Jogai:

-

Óvodapedagógusok, létszám: Munkaidő Feladata: Adminisztratív teendők ellátása: Felelőssége:

-

Szakmai munkaközösség:

-

-

A szakmai munkaközösség együttműködés rendje:

-

alkalmazotti közösség nevelőtestület, óvodapszichológus szakmai munkaközösség a nevelő munkát közvetlenül segítő dajkák, pedagógiai asszisztensek óvodatitkár

részvételi jog egyetértési jog döntési jog meghatározott jogosítvánnyal rendelkező testület, tanácskozó és döntéshozó szerv rendkívüli nevelőtestületi értekezlet kezdeményezése döntési – véleményezési – egyetértési – részvételi joga értekezletekről jegyzőkönyv készül 54 fő heti munkaidő: 40 óra, kötött munkaidő 32 óra lásd: munkaköri leírás óvodai alapdokumentumok vezetése nyomtatványok vezetése csoportnaplók vezetése gyermekek egyéni nyomon követése vezetése pedagógiai program, óvodai munkaterv valamint munkaközösség éves terve alapján egyeztetnek a helyettesítések, szakmai kérdések tekintetésben egymással illetve az intézményvezetővel óvodai alapdokumentumok készítésének szakmai segítése külső szakmai segítség feltárása visszajelzés a munkatársak felé mindenki számára használható hasznos témákat dolgoz fel folyamatos kommunikációval


Döntési, véleményezési, javaslattételi joga:

-

A nevelő munkát közvetlenül segítők közössége Létszám: Munkaidő: Feladat, felelősség:

-

Jogköre:

Szakmai követelmények:

-

-

Óvodatitkár Létszám: Munkaidő: Feladat, felelősség:

-

készíti a munkaterv megvalósítását dönt saját működési rendjéről és munka programjáról (lásd.: éves munkaközösségi terv) véleményezi a pedagógiai munka eredményességét javaslatot tesz ennek továbbfejlesztésére

36 fő heti: 40 óra lásd: Munkaköri leírás közvetlen felettesük az óvoda vezető helyettesük saját területüket érintő kérdésekben véleményezési és javaslattevő jogkörrel rendelkezik lásd: munkaköri leírás munkavégzéssel kapcsolatos felelősség és hivatástudat

megfelelő kommunikáció, gyermekszeretet, helyzetfelismerés, rugalmasság, önállóság munkatervben meghatározottak szerint óvodavezetés felé értekezleten 2 fő Heti: 40 óra lásd: Munkaköri leírás Adminisztratív adat és iratkezelés végzése Rendeltetésszerű működéshez szolgáló feltételek biztosítása Anyagi felelősséggel tartozik az általa kezelt készpénzért /étkezési díjak, terembérlet/

Írásbeli beszámolási kötelezettsége: Jogköre:

-

térítési díjak kezelésére ügyiratok vezetésének kezelésére vonatkozóan költségvetés és normatíva igénylés és lemondás esetén saját területét érintő kérdésekben


véleményezési és javaslattevő jogkörrel rendelkezik Pedagógiai asszisztens Létszám: Munkaidő: Feladat, felelősség

-

9fő Heti: 40 óra Lásd.:Munkaköri leírás Munkáját a vezető-helyettes, tagóvoda vezetők által meghatározott munkabeosztás és szabályok betartásával végzi


A Keszthelyi Életfa Óvoda vezetési struktúrája Óvodavezetés -Óvodavezető -Általános vezető helyettes

Központi igazgatás

- Gazdasági ügyintéző - Óvoda titkár

Szakmai igazgatás

-Tagóvoda vezetők - Munkaközösség vezetők

-Óvodapedagógusok -Pedagógiai asszisztensek -Dajkák -Óvoda pszichológus

Keszthelyi Életfa Óvoda Gagarin U. Tagóvodája


Stratégiai minőség fejlesztés

-Minőségirányítási munkaközösség vezető -Minőségirányítási munkaközösség

-Szakszervezeti titkár -Közalkalmazotti Tanács Vezető

Pedagógiai Szakszolgálat

Tagóvodai szintű irányítás

- Logopédus - Fejlesztőpedagógus - Gyógypedagógus

Keszthelyi Életfa Óvoda

Keszthelyi Életfa Óvoda Kísérleti U. Tagóvodája

Keszthelyi Életfa Óvoda Sopron U. Tagóvodája

Keszthelyi Életfa Óvoda Tapolcai U. Tagóvodája




Keszthelyi Életfa Óvoda Vörösmarty U. Tagóvodája



4.

A vezetők közti feladatmegosztás 4.1.

Óvodavezető:

- Az óvoda egyszemélyi felelős vezetője, az óvodavezető. 

Felel: -

  



 

a költségvetési szerv szakszerű és törvényes működéséért a takarékos gazdálkodásért a pedagógiai munkáért a gyermekvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért a nevelőmunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért a gyermekbalesetek megelőzéséért a gyermekek rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért a pedagógusi középtávú továbbképzési program, valamint az éves beiskolázási terv elkészítéséért a pedagógusok továbbképzésének megszervezéséért az ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségirányítási program működtetéséért

gyakorolja a munkáltatói jogokat dönt a költségvetési szerv működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy kollektív szerződés nem utal más hatáskörben az alkalmazottak foglalkoztatására, élet és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja rendkívüli szünetet rendel el, ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más előreláthatatlan ok miatt a nevelési intézmény működése nem biztosítható, vagy az intézkedés elmaradása jelentős veszéllyel, illetve kárral járna. Intézkedéséhez be kell szerezni a fenntartó egyetértését, illetve, ha ez nem lehetséges, a fenntartót haladéktalanul értesíteni kell felel a közoktatási információs rendszerrel kapcsolatos tájékoztatási feladatokért, az óvoda ügyintézésének, irat-és adatkezelésének, adattovábbításának szabályosságáért, felel a nemdohányzók védelmére előírt feltételek biztosításáért

Az óvodavezető kizárólagos hatáskörébe tartozik:  a pedagógiai munka irányítása  a nevelőközösség irányítása  a tanügy-igazgatási döntések meghozatala  a munkáltatói döntések meghozatala  a kötelezettségvállalás  a kiadmányozási jogkör gyakorlása (A kiadmányozási jog az ügyben történő érdemi döntésre ad felhatalmazást.)  fenntartó előtti képviselet


Az óvodavezető feladata:  a nevelőtestületi értekezlet és az alkalmazotti közösség értekezletének előkészítése, vezetése  a döntések (állásfoglalások) végrehajtásának megszervezése, ellenőrzése  a nevelőmunka irányítása és ellenőrzése  a rendelkezésre álló költségvetés alapján az intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása  a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel, a szülői szervezettel való együttműködés,  a kötelezettségvállalási, munkáltatói és kiadmányozási jogkör gyakorlása  az intézmény külső szervek előtti teljes képviselete azon lehetőség figyelembevételével, hogy a képviseletre meghatározott ügyekben eseti, vagy állandó megbízást adhat  a jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt-és át nem ruházott-feladatok ellátása  az óvodavezető helyettes közvetlen irányítása  az ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségirányítás működtetése  nemzeti és óvodai ünnepek méltó megünneplése  a gyermek fejlődésével kapcsolatos tájékoztatás szervezése  a gyermek felügyeletének megszervezése a nevelés nélküli munkanapokon, ha a szülők igénylik  a szülők írásbeli nyilatkozatának beszerzése minden olyan döntéshez, amelyből a szülőre fizetési kötelezettség hárul  az óvodai jelentkezés idejének és módjának nyilvánosságra hozatala a fenntartó által meghatározottak szerint,  igazgatási feladatok ellátás: - a költségvetési szervbe felvett gyermekek nyilvántartása, az illetékes jegyző értesítése, ha olyan gyermeket vett fel, vagy át, akinek lakóhelye nem az intézmény székhelyén van, a gyámhatóság értesítése, ha a felvételt a gyámhatóság kezdeményezte - a szülők értesítése az intézmény nyári zárva tartásáról, a nevelés nélküli munkanapokról, a felvétellel, átvétellel, az óvodai elhelyezés megszűnésével kapcsolatos döntésekről, az igazolatlan mulasztás következményeiről, a nyilvántartásból való törlésről, továbbá minden olyan intézkedésről, amire az értesítést a jogszabály előírja 4.1.1. A pedagógiai munka belső ellenőrzése Az ellenőrzés célja: Az óvoda működése folyamatosan feleljen meg az intézménnyel kapcsolatban álló partnerek igényeinek és elvárásainak és a törvényi előírásoknak. Elvárás: Az ellenőrzés szolgálja a pedagógiai munka eredményességét és hatékonyságát, szolgáltasson információt, adatokat az értékeléshez. A belső ellenőrzés legfontosabb feladata az óvodában folyó pedagógiai tevékenység hatékonyságának mérése. A pedagógiai munka belső ellenőrzése a nevelési intézmény valamennyi pedagógiai tevékenységére kiterjed. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének célja az esetlegesen előforduló hibák mielőbbi feltárása, majd a feltárást követő helyes gyakorlat megteremtése. Az ellenőrzés célja másrészről a pedagógiai munka hatékonyságának fokozása. Az ellenőrzési tervet az óvodavezető-helyettes és a szakmai munkaközösség javaslatai alapján az óvodavezető készíti el.


Az ellenőrzési terv tartalmazza az ellenőrzés területét, módszerét és ütemezését. Az ellenőrzési tervet az óvodában nyilvánosságra kell hozni (az éves munkaterv része). Az ellenőrzési tervben nem szereplő rendkívüli ellenőrzésről az óvodavezető dönt. Rendkívüli ellenőrzést kezdeményezhet:  az intézményvezető-helyettes  a szakmai munkaközösség, és  a szülői szervezet is. Az intézményvezető minden pedagógus munkáját legalább egy alkalommal értékeli a nevelési év során. Az egyes nevelési területek ellenőrzésébe bevonhatja:  az intézményvezető-helyettest  a szakmai munkaközösség vezetőjét  a gyermekvédelmi felelőst  a szakértői névjegyzékben szereplő szakértőt Az ellenőrzés formái:  nevelőmunka gyakorlatának ellenőrzése  beszámoltatás  írásbeli dokumentációk ellenőrzése  speciális felmérések, vizsgálatok Az ellenőrzés tapasztalatait az érintettekkel ismertetni kell, akik arra írásban észrevételt tehetnek. A tanévzáró értekezleten értékelni kell a pedagógiai munka belső ellenőrzésének eredményeit, illetőleg az ellenőrzés általánosítható tapasztalatait, megállapítva az esetleges hiányosságok megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket. Az óvodavezető értékelésének eljárásrendje: NKt.69.§(4) Az intézményvezető munkáját a nevelőtestület, és a szülők közössége a vezetői megbízásának 2. és 4. évében személyazonosítására alkalmatlan kérdőíves felmérés alapján értékeli. 4.2. Általános vezető helyettes Feladata:  a vezetői tevékenységet az óvodavezető közvetlen irányítása alatt végzi,  az óvodavezető akadályoztatása esetén korlátozott jogkörben –el nem mulasztható ügyek intézésében- ellátja az óvodavezető helyettesítését,  nevelési területeken közreműködik a vezető által meghatározott tevékenység irányításában,  közvetlenül irányítja és szervezi a dajkák munkáját,  szabadságok nyilvántartása, a szabadságolási terv elkészítése Felelős:  a házi továbbképzések megszervezéséért  a szakmai munkaközösségek működési feltételeinek biztosításáért  a munkarend, munkabeosztás elkészítéséért  a szülői szervezet működésének segítéséért Részletes feladatait a munkaköri leírás határozza meg.


4.3. Az óvodavezető vagy az óvodavezető helyettes akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje Az óvodavezető akadályoztatása esetén –az azonnali döntést igénylő kizárólagos hatáskörben, valamint a gazdálkodási jogkörbe tartozó ügyek kivételével – teljes felelősséggel az intézményvezető –helyettes helyettesíti. Az óvodavezető tartós távolléte estén a kijelölt helyettes gyakorolja a kizárólagos jogkörként fenntartott hatásköröket is. Tartós távollétnek minősül a legalább kéthetes, folyamatos távollét –ide nem értve az éves szabadságot. Amennyiben az óvodavezető évi rendes szabadsága alatt nem elérhető (pl. külföldön tartózkodik, vagy egyéb ok) úgy a kizárólagos jogkörként fenntartott hatásköröket is a helyettes gyakorolja. Az óvodavezető és a helyettes egyidejű távolléte esetén a helyettesítés az óvodavezető által adott megbízás alapján történik, amiről a nevelőtestület tagjait és az alkalmazotti közösséget tájékoztatja. Egy-egy esetben, részfeladat intézésében, illetve halasztást nem tűrő ügyekben megbízott óvónő járhat el (személyes, vagyonvédelem). A megbízás egy nevelési évre szól, a délelőtti és a délutáni műszakrendben dolgozó két óvónő részére. Intézkedési jogkörük a költségvetési szerv működésével, a gyermekek biztonságának megóvásával összefüggő, azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki. Az óvodavezető-helyettes megbízásakor a nevelőtestület véleményezési jogkörrel rendelkezik. A helyettes kiválasztása és megbízása az óvodavezető hatásköre. Az óvodavezetés állandó tagjai   

óvodavezető óvodavezető helyettes tagóvoda vezetők

A kapcsolattartás rendje  az óvodavezető és a helyettes heti egy alkalommal megbeszélést tartanak  a vezetőséget havonta legalább egyszer össze kell hívni Az összehívásról a vezető gondoskodik. Az ülésekre a tárgyalt napirend függvényében meg kell hívni:  a szakmai munkaközösség vezetőjét  a közalkalmazotti tanács megbízottját 4.4. Tagóvoda vezetők: A tagóvoda vezetők munkájukat munkaköri leírás alapján, valamint az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzik. Feladat - és hatáskörük: - nevelőtestület szakmai vezetése - alkalmazotti közösség vezetése - tanügy igazgatási feladatok ellátása - nevelőmunka irányítása és ellenőrzése


- a munka megszervezésével kapcsolatos dokumentumok kiadása, vezetése, ellenőrzése - a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásának szakszerű megszervezése és ellenőrzése - a szülői közösséggel, szüli képviselettel és az érdekképviseleti szervekkel való együttműködés - éves beszámolási kötelezettség - adminisztratív munka ellátása - a gyermek fejlődésének dokumentálásáról az óvónők folyamatos ellenőrzése 4.5. Szakmai munkaközösség A pedagógusok szakmai munkaközösséget hozhatnak létre azonos feladatok ellátására. A szakmai munkaközösség tagjai közül évenként a munkaközösség irányítására, koordinálásra munkaközösség-vezetőt választanak, akit az intézményvezető bíz meg a feladatok ellátásával. A munkaközösségek évenként, az igényeknek megfelelően változhatnak. Feladatai: 5. 6. 7. 8. 9.

1. segítséget ad szakmai, módszertani kérdésekben a nevelőmunka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez a tagok véleményezhetik a feladatok megvalósulását, munkájuk során javaslatot tehetnek a nevelőmunka változtatására igényelheti szaktanácsadó segítségét támogatja a pályakezdő és új pedagógusok munkáját összehangolja az egységes intézményi követelményrendszert végzi a nevelőtestület által átruházott feladatokat, javaslatokat tehet a helyi nevelési program módosítására

A munkaközösség-vezető feladatai és jogai: 10. összekötő a munkaközösség és az óvoda vezetője között 11. adott témában együttműködik a szaktanácsadóval 12. képviseli a munkaközösséget szakmai fórumokon, az intézményen belül és kívül 13. állásfoglalásai, javaslatai előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait 14. tájékoztatást ad a nevelői értekezletek napirendi pontjaival kapcsolatban 15. irányítja a munkaközösség tevékenységét, felelős a szakmai munkáért, értekezletet hív össze, hospitálást, látogatást szervez 16. ellenőrzi a munkaközösségi tagok szakmai munkáját, hiányosságok esetén intézkedést kezdeményez az intézményvezető felé 17. összeállítja a nevelési program és a munkaterv alapján a munkaközösség éves munkatervét – mely az óvoda éves munkatervének melléklete 18. beszámol a nevelőtestületnek a munkaközösség tevékenységéről 19. szakmai továbbképzésekre ad javaslatot 20. véleményezi a vezetői pályázatokat Részletes feladatait munkaköri leírása tartalmazza, amit minden tanév elején az érintett munkaközösség-vezetőkkel a vezető módosít.


4.6. Az intézmény külső kapcsolatainak rendszere 4.6.1. Tagintézményekkel való kapcsolattartás rendje  szükség esetén megbeszélést szerveznek  nevelőtestületi értekezleteken a tagóvodákban dolgozó óvodapedagógusok is részt vesznek  beszámoltatások félévente történnek a Munkatervhez igazodva  pedagógiai célzatú látogatások alkalmával – a kitűzött ütemterv szerint, vagy alkalomszerűen – a módszertani egység sajátos egyéni arculatának megőrzése, hagyományok értékeinek átörökítése a cél  a belső ellenőrzés rendje, és a munkatervben foglaltak minden kollégára nézve irányadóak 4.6.2. Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal Az intézmény szokásos kapcsolattartásán kívül azonnal felveszi a kapcsolatot, ha: 4. a gyermek veszélyeztetettségét tapasztalja 5. a gyermeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megoldani 6. esetmegbeszélésre tart igényt 7. a szolgálat beavatkozását szükségesnek ítéli A rendszeres kapcsolattartás szervezése, felügyelete, irányítása az intézményvezető vagy az általa megbízott személy feladata. Megbízott személy esetén legalább havi rendszerességgel konzultáció/beszámolás szükséges az intézményvezetővel. 4.6.3. Pedagógiai Szakmai Szolgáltatás és Intézményei   

Zala Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Keszthelyi Tagintézmény Zala Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Zöldmező Utcai Általános Iskola, Diákotthon és Speciális Szakiskola

A rendszeres kapcsolattartás szervezése, felügyelete, irányítása az intézményvezető, tagóvoda vezetők vagy az általuk megbízott személyek feladatai. 4.6.4. Pedagógiai Szolgáltatók  Szerződés alapján pedagógiai intézetek Kapcsolattartás: intézményvezető 4.6.5. Egészségügyi Szolgáltatóval Az intézmény folyamatos kapcsolatot tart az óvodaorvossal és a védőnővel, a rendelőintézettel. A kapcsolat formáját, módját az intézményben jelentkező jogos igények szerint célszerű rendezni. Az óvodaorvos, védőnő elérhetőségét, az intézményi és a rendelőintézeti rendelési időt a faliújságra kell kifüggeszteni, valamint a nevelési év első szülői értekezletén ki kell hirdetni. A kapcsolattartás formái:  gyermekorvos által végzett 3 illetve 5 éves kori státuszvizsgálat


   

igény szerint védőnő által végzett vizsgálatok fogorvosi szűrővizsgálat szóbeli tájékoztatás írásbeli tájékoztatás 4.6.6. Önkormányzattal - fenntartóval

A kapcsolattartás folyamatos:  intézményi költségvetés megállapítása, ütemes felhasználása  pályáztatás  intézményvezető kinevezés  költségvetés  intézményvezetői kinevezés és megbízás visszavonása  intézményi dokumentumok felülvizsgálata  pályázatok  hagyományápolás, ünnepélyek, rendezvények szervezése, ezeken való részvétel  intézmény tevékenységi körének módosítása, A kapcsolattartás formái:  szóbeli tájékoztatás  írásbeli tájékoztatás  elektronikus tájékoztatás  egyeztető tárgyalások  képviselőtestületi üléseken való részvétel 4.6.7. Civil szervezetekkel -

pályázat városi rendezvények

4.6.8. Egyéb kapcsolatok -

más közoktatási intézmények Oktatási és Kulturális Minisztérium Oktatási Hivatal intézményt támogató szervezetek kulturális intézmények alapítványok

A kapcsolattartás szabályait az intézmény belátása szerint kell szabályozni. (pl. együttműködési megállapodás).


5.

Az ünnepek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok

Az ünnepélyek, megemlékezések csoportonként, illetve közösen szervezhetők. Lehetőség szerint a belső termek is az ünnepekhez méltó díszítést kapnak. Az ünnepet – kellő időt biztosítva a felkészülésre – az óvónő a gyerekek számára érthető tartalommal, formával tegye emlékezetessé, bensőségessé. A gyermekközösséggel kapcsolatos megemlékezéseket, hagyományokat különböző szervezési formában az éves óvodai munkaterv tartalmazza, amit az óvónők saját csoportjukban egyedivé alakítanak, konkretizálnak. A gyermekek hagyományos ünnepei intézményünkben:  farsang  húsvét  anyák napja  évzáró  gyermeknap  ballagás  mikulás  advent  karácsony  csoportokban megemlékezések a gyermekek születés és névnapjáról  március 15-i megemlékezés  néphagyományokhoz, jeles napokhoz kapcsolódó szokások felelevenítése  Zöld Óvoda Programhoz kapcsolódó természeti ünnepek, Zöld Jeles Napok Óvodai szintű rendezvények:  játszóház  környezetszépítés szülők bevonásával  természeti ünnepek jeles napja (Madarak Fák napja, Föld Napja, Állatok Világnapja)  óvodai Zöld Program-“Fürkésznap”  kerti parti  tavaszi népi gyermekjáték bemutató Helyi szokásokhoz kapcsolódó ünnepek:  városi szüreti felvonulás  városi farsang  városi Márton nap  pedagógusnapi rendezvény gyermekeink részvételével  városi sportnap  környezetvédelmi rendezvények Az intézményi szervezés igyekszik lehetővé tenni, hogy nyílt rendezvényeken a szülők együtt ünnepelhessenek gyermekeikkel. A helyi nevelési programban nem szereplő kirándulásokkal, mozi-, színház-, múzeumlátogatásokkal igyekszik az óvoda színesebbé tenni a gyermekek óvodai életét. (előzetes megbeszélés alapján). A kiránduláshoz a szülő/gondviselő írásos beleegyezése szükséges.


A testület hagyományos ünnepei, eseményei:  nyugdíjba menő munkatárs búcsúztatása  munkába lépők köszöntése  pedagógusnap  névnapok megköszöntése  közös kirándulás alkalomszerűen  advent Hagyományos rendezvényeink:  évzárásként közös nagy óvodai kirándulás az óvodai csoportokkal,gyakornokainkkal  farsangi mulatságok  évzáró és ballagási ünnepségek  őszi faültetés, kertrendezés - szülők bevonásával  tavaszi „nagytakarítás”udvari rendezvény - szülők bevonásával  Az intézmény hagyományápolásának körébe tartozó konkrét események, rendezvények nevét a helyi nevelési program tartalmazza.

A nevelőtestület feladata, hogy a meglévő hagyományok ápolásán túl újabb hagyományokat teremtsen, majd gondoskodjon az újonnan teremtett hagyományok ápolásáról, megőrzéséről is. Kötelezettség: A gyermek vallási világnézeti vagy más, meggyőződésének, nemzeti önazonosságának tiszteletben tartása.

6.

Intézményi óvó, védő előírásai 6.1.

Alkalmazotti közösség feladatai

Az Óvoda az óvodába érkezés után, az óvónőnek átadott kisgyermekért vállal felelősséget A szülők nevelési évenként írásban nyilatkoznak arról, hogy gyermeküket ki viheti haza az Óvodából, gyermekük kinek adható át. Az ettől való eltérést évközben és esetenként írásban módosíthatják. Az óvónők a szülő kérése és bírósági határozat szerint járhatnak el. Az Óvodában a gyermekek rövid időre sem hagyhatók felügyelet nélkül. Az Óvodában a teljes nyitvatartási időben óvónő foglalkozik a gyermekekkel. Kivétel a fejlesztő foglalkozások ideje, amelyeken a gyermek részvételét a szülő írásban engedélyezte /logopédia, fejlesztő foglalkozások/. Testi épségük megóvásáért az óvónő, ill. a foglalkozás vezetője felelős. Az Óvoda kapuit napközben a gyermekek által el nem érhető magasságban felszerelt tolózárral, ill. pánttal zárjuk. Különös gondossággal járnak el az óvónők az óvodán kívüli programok szervezésénél. A gyermekcsoport kíséreténél legalább két felnőttet, kell biztosítani. Elindulás előtt a gyermekek életkorának megfelelően az óvónő ismerteti az egészségük, testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, veszélyforrásokat és az elvárható magatartásformát. Az ismertetés tényét és tartalmát dokumentálni kell.


Az óvónők felelősek a gyermekcsoport nyugodt légköréért, a balesetek megelőzésére szolgáló viselkedési szabályok gyermekekkel való megismertetéséért és betartatásáért. A szabályokhoz a szülőknek is alkalmazkodniuk kell, azokat a gyermekeknek a szülők jelenlétében is be kell tartaniuk.   

A gyermekek nem viselhetnek, nem hozhatnak a saját és mások egészségét, épségét veszélyeztető tárgyakat az Óvodába. Játszóhelyüket csak az óvónő tudomásával hagyhatják el. Nem szabad egymást bántaniuk.

Az Óvodában a gyermekek az élelmezés - egészségügyi szabályok ellenőrzött betartásával készült ételeket fogyaszthatják. Nem fogadhatunk el a családokból behozott süteményeket, tortákat. A dajkák felelősek az általuk a takarításhoz, tisztításhoz használt vegyszerek gondos, a gyermekek által el nem érhető helyen való tartásáért. A gyermekek jelenlétében teremrendezési munkákon kívül egyéb takarítási munkát nem végezhetnek. Savas vegyszereket csak a gyermekek esti hazamenete után használhatnak a takarításhoz. Az étkezőedények, fogmosó poharak fertőtlenítését a mosogató helyiségben végezhetik. Felelősek azért, hogy a gyermekek csoportjába az étkező edények tisztán, mosogató és fertőtlenítőszer maradványt nem tartalmazva kerüljenek be. Ételt ellenőrzött hőfokon tálalhatnak a gyermekcsoportokba. Az ebédet a csoport napirendje szerinti időben, ha gyermek már nem tartózkodik az öltözőben, mosdóban, ha valamennyi gyermek az asztalnál ül, akkor vihetik be a dajkák. Az Óvoda valamennyi dolgozójának kötelessége szemrevételezéssel meggyőződni munkakezdése előtt a használandó eszközök épségéről, használhatóságáról. Balesetveszély észlelése esetén az elhárításról haladéktalanul intézkedni, illetve ha ez nem lehetséges, a veszélyforrásról az épületben dolgozó vezetőt értesíteni kell. A Óvoda épületében és udvarán évi egy alkalommal bejárási kötelezettsége van: az óvodavezetőnek, a GESZ vezetőjének és a Tűz és balesetvédelmi szakembernek. Bejárásaikról jegyzőkönyv készül. Gondoskodnak a szükséges javítási, szakipari munkák esetén a megfelelő biztonsági követelmények érvényesüléséről. Egyéb, napi ellenőrzésekért, a hibák jelzéséért a tagóvoda vezetők felé az alkalmazotti közösség minden tagja felelős. Az Óvoda vezetője, általános óvodavezető helyettese, tagóvoda vezetői ellenőrzik a védőóvó intézkedések maradéktalan betartását, szükség esetén intézkednek a balesetveszély elhárításáról.


Óvodán kívüli programokkal kapcsolatos szabályok A szülők a nevelési év kezdetén írásban nyilatkoznak, hogy hozzájárulnak ahhoz, hogy gyermekük az óvodán kívül szervezett programokon részt vegyen.

kirándulás, séta sport programok iskola látogatás színház uszoda gyermekkönyvtár könyvtár egyéb kulturális intézmények családlátogatás óvodai csoporttal

Óvodapedagógus feladatai: - a csoport faliújságján tájékoztatják a szülőket a program helyéről, kapcsolatos időpontoktól óvodavezetőt előzetesen szóban tájékoztatják a programról - ismertetik az egészségük és testi épségük védelmükre vonatkozó szabályokat, felhívják a gyermekek figyelmét az esetleges veszélyforrásokra. Az ismertetés tényét rögzítik a csoportnaplóban. - Gondoskodni kell az elsősegélynyújtás szükséges felszerelésről.

6.2. Gyermekbalesetek esetén ellátandó feladatok A gyermekek felügyeletét ellátó nevelőnek a gyermeket ért bármilyen baleset, sérülés vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket:  A sérült gyereket elsősegélyben kell részesítenie, ha szükséges, orvost kell hívnia.  A balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie.  Minden gyermeki balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jelezni kell az intézményvezetőnek.  A tanuló- és gyermekbalesetek jelentése kötelezettség A balesetet szenvedett gyermeket elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak annyit tehet, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várni az orvosi segítséget. Az intézményben történt balesetet, sérülést az intézményvezetőnek (az általa megbízott személynek) ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogy hogyan lehetett volna elkerülni a balesetet. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni hasonló balesetek megelőzése érdekében, és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani. A gyermekbaleset kivizsgálásába, ha a szülői szervezet igényli, be kell vonni a szülők képviselőjét. Elsősegélydoboz helye: orvosi szoba, konyha, csoportszobák


Fentiek érdekében:  Minden nevelési év kezdetén, valamint kirándulások előtt és egyéb esetekben szükség szerint minden óvodai csoportban – a gyermekek életkorának megfelelően – ismertetni kell az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, veszélyforrásokat és az elvárható magatartásformákat.  Az óvoda csak megfelelő minősítési jellel ellátott játékokat vásárolhat. A játékot használó óvodapedagógus köteles a játékon feltüntetett, vagy ahhoz mellékelt figyelmeztetést, feliratot és használati utasítást gondosan áttanulmányozni, és a játékszert annak megfelelően alkalmazni.  Az intézmény dolgozói házi készítésű vagy használatú elektromos berendezéseket az intézménybe nem hozhatnak be.  Az óvoda dolgozói csak olyan játékot, eszközt hozhatnak be az óvodába, amelyek a gyermekek és dolgozók testi épségét, egészségét nem veszélyeztetik. Az óvodában történő használatukra az óvodavezető ad engedélyt. A nem engedélyezett játékot és eszközt az óvodából történő kivitelig – a munkanap végéig – az óvodavezető által kijelölt szekrénybe kell zárni.  Ittas szülőnek, illetve hozzátartozónak gyereket nem adhatunk ki.  A gyerekek intézményen kívüli kísérése esetén 10 gyerek után egy felnőttet kell biztosítani. 6.3.

A szülői igények alapján szerveződő önköltséges szolgáltatásokon való részvétel szabályai

Igényfelmérés alapján, a szülők írásbeli kérésre szerveződnek az intézményben az önköltséges szolgáltatások. A gyermekekért a délutáni foglalkozások ideje alatt, a szolgáltatást nyújtó személy a felelős.

7.

Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők

Az intézmény minden alkalmazottja köteles az általa észlelt rendkívüli eseményt közvetlen felettesének jelenteni. Aki a rendkívüli eseményt elsőként észleli haladéktalanul értesíti:  az érintett hatóságokat,  a fenntartót,  a szülőket;  megtesz minden olyan szükséges intézkedést, amely a gyermekek védelmét, biztonságát szolgálja. Rendkívüli eseménynek számít különösen:  a tűz  az árvíz  a földrengés  bombariadó  egyéb veszélyes helyzet, illetve a nevelőmunkát más módon akadályozó, nehezítő körülmény Bombariadó esetén az intézményvezető intézkedhet. Akadályoztatása esetén a szervezeti és működési szabályzatban szabályozott helyettesítési rend szerint kell eljárni.


Az épület kiürítése a tűzriadó terv szerint történik. Fegyelmezetten, a menekülési útvonalon keresztül hagyja el mindenki az épületet – különösen figyelve, hogy semmilyen berendezéshez ne nyúljunk. Az épület kiürítésének időtartamáról, a gyermekek elhelyezéséről az intézkedést vezető hatóság információja alapján az óvodavezető, akadályoztatása esetén az intézkedéssel megbízott személy dönt. A tűz oltásában mindenki köteles részt venni, kivéve azokat, akik a gyermekek felügyeletét látják el. Rendkívüli eseményt, bombariadót az intézményvezető a szükséges és elengedhetetlen intézkedések megtétele után a fenntartó felé haladéktalanul jelentenie kell. Az esemény után az intézményvezető írásos jelentést küld a fenntartónak, mely tartalmazza az esemény leírását, a megtett intézkedéseket, az elhárítás módját és időtartamát és az esetleges következményeket.

8.

Az intézmény biztonságos működését garantáló szabályok 8.1.

A helyiségek használati rendje

Az óvodai csoportszobákat a gyermekek foglalkoztatására, esetenként a szülőkkel való találkozások, a kapcsolattartás eseményeinek szervezéséhez használjuk. A foglalkozásokat átjárással nem szabad zavarni. A nevelői szobát az óvodapedagógusok és a pedagógiai munkát közvetlen segítők használják, ez a nevelőtestületi értekezletek helye is. A szülői közösség értekezletire is rendelkezésre áll. Az udvar elsősorban a gyermekek levegőn való foglalkoztatására használható, a foglalkozások levezetésére. A gyermekek az óvoda helyiségeit és udvarát csak óvodapedagógusi felügyelet mellett használhatják. A gyermekek levegőztetését naponként biztosítani kell az évszaktól függetlenül és az időjárásnak megfelelően a pedagógiai programnak megfelelően. A rendért, a játékok és eszközök kíméletes használatáért, elrakásáért az óvodapedagógus felel. Az intézmény minden dolgozója felelős a közösségi tulajdon védelméért, a berendezési tárgyak felszerelések állagának megőrzéséért, az energiatakarékos felhasználásáért, a tűz - baleset és munkavédelmi szabályok betartásáért. Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszerelési tárgyait, eszközeit csak az óvodavezető engedélyével, lehet onnan elvinni. A helyiségeket, létesítményeket rendeltetésüknek megfelelően, az állagmegóvásra figyelemmel kell használni. A helyiségek használatra való átengedéséről az óvodavezető dönt. Az igénybevevőket vagyonvédelmi kötelezettség terheli, és kártérítési felelősséggel tartoznak. Kötelesek betartani az óvoda munkavédelmi és tűzvédelmi szabályzatában foglaltakat. Az épület biztonságos zárásáért, nyitásáért, és a kulcsok őrzéséért a mindenkori reggeles és a délutános dajka a felelős. Az óvoda helyiségeiben párt nem működhet 2011. évi CXC. törvény 24& (3) Két óvoda rendelkezik tornateremmel, mely esetenként értekezletek, továbbképzések, óvodai ünnepi rendezvények színhelye. A logopédiai és fejlesztő foglalkozásokat óvodáinkban egy logopédiai helyiségben látjuk el. A logopédiai helyiségeket délutáni időben, kis csoportos, más célú gyermekfoglalkoztatásra is használhatjuk.


8.2. Melegítő konyha használati rendje Az óvodai melegítő konyhát elsősorban a dajkák illetve a pedagógiai asszisztensek használhatják. Feladataik: -

az ételek előkészítése - elosztása illetve melegítése edények, evőeszközök elmosogatása

8.3.

Telefonhasználat, fénymásolás az óvodában

Az Óvodában vezetékes és mobil telefon használatára munkakörükkel összefüggésben az óvodavezető, az általános óvodavezető helyettes, a tagóvoda vezetők, valamint az óvodatitkár jogosultak. Az óvodapedagógusok telefonon veszik fel a kapcsolatot a gyermekek szüleivel a gyermekek napközbeni megbetegedései és az esetlegesen a bekövetkezett balesetek esetén. Az óvodai telefonokat magán célra vezetői engedéllyel lehet használni. Fénymásolni csak az óvoda működésével, a szakmai munkával kapcsolatos, anyagokat lehet, illetve az érdekképviseleti szervezetek részére, a velük kötött megállapodás alapján.

8.4. Elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendje Nem releváns

9.

A reklámtevékenység szabályai

Tilos az olyan reklám, amely erőszakos, illetve a személyes vagy a közbiztonságot veszélyeztető magatartásra ösztönöz. Gyermekjóléti alapellátást és gyermekvédelmi szakellátást nyújtó intézményben, óvodában, általános iskolában és általános iskolai tanulókat fogadó kollégiumban tilos a reklámtevékenység. E tilalom nem vonatkozik az egészséges életmódra és a környezet védelmére neveléssel összefüggő, továbbá a közéleti és kulturális tevékenység vagy esemény, valamint az oktatási tevékenység reklámjára, valamint az ilyen tevékenységet folytató, illetve ilyen eseményt szervező vagy annak megvalósulásához bármilyen formában hozzájárulást nyújtó vállalkozás nevének, védjegyének vagy egyéb megjelölésének az adott tevékenységgel, eseménnyel közvetlenül összefüggő megjelenítésére. Az intézményben tilos a reklámtevékenység, kivéve, ha az a gyerekeknek szóló egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, a társadalmi, közéleti tevékenységgel, illetve kulturális, oktatási tevékenységgel függ össze. A reklámok elhelyezésére, terjesztésére kizárólag az intézményvezető adhat engedélyt.


10. Nyilatkozat tömegtájékoztató szervek felé Felelős: -

11.

óvodát érintő kérdésekben tájékoztatásra, nyilatkozat adására, az óvodavezető jogosult akadályoztatása esetén óvodavezető engedélye szükséges közölt adatoknak: - szakszerűnek, - pontosnak, - objektívnek kell lenni, tekintettel a hivatali titoktartásra az óvoda tevékenységében zavart, anyagi vagy erkölcsi kárt a nyilatkozattal nem tehet joga van a riport megismeréséhez

Lobogózás szabályai 20/2012.(XIII.31.) EMMI rendelet 4.§, valamint 132/2000.(VII.14.) kormányrendelet Megnevezés címeres Magyar zászló Magyar Címer

kokárda

Leírás szabvány

Felelős óvodavezető, tagóvoda vezető, óvodavezető, tagóvoda vezető,

Helye intézmény erre kijelölt helyén iroda

óvodapedagógusok SZÜLŐ

személyenként

szabvány

egyéni

12. Hivatali titok megőrzése 20/2012.(XIII.31.) EMMI rendelet 4.§ Btk.479§a Hivatali titok: -

a dolgozók személyes adatai, bére gyermekek és a szülők személyiségi jogaihoz fűződő adatok továbbá amit az óvoda vezetője a zavartalan működés biztosítása érdekében vezetői utasításban annak minősít

13. Vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség vezetői beosztást betöltők részére 2007. évi CLII.TV.3.§ 11.§(6.) Vagyonnyilatkozatra kötelezett az a személy, aki javaslattételre, döntésre vagy ellenőrzésre jogosult. -

az óvodavezető


-

az általános vezető helyettes a tagóvoda vezetők

14. Az intézményi dokumentumok nyilvánossága Az Óvoda működését szabályozó dokumentumokat valamennyi közalkalmazottal megismertetjük, azok elérhetőségét a teljes alkalmazotti kör számára biztosítjuk. Az Óvoda Pedagógiai Programját, Szervezeti és Működési Szabályzatát, Házirendjét, az adott óvoda nevelői szobájába helyezzük el, ahol az a szülők számára is hozzáférhető, olvasható. A szülők kérésére az óvodavezető, a tagóvoda vezetők további tájékoztatást adnak a dokumentumokról a szülővel egyeztetett időpontban. Dokumentumainkat jóváhagyás és tájékoztatás céljából eljuttatjuk az Óvodát fenntartó Önkormányzathoz. A www.keszthelyiovodak.hu honlapon az Alapító okirat, az SZMSZ, a Pedagógiai Program, a Házirend, a közzétételi lista nyilvánosságát biztosítja

15. Legitimációs záradékok Jelen szervezeti és működési szabályzat kiterjed a Költségvetési szervvel jogviszonyban állókra és mindazon személyekre (a rájuk vonatkozó rendelkezések erejéig), akik belépnek az intézménybe. Jelen egységes szerkezetbe foglalt szervezeti és működési szabályzat a fenntartó jóváhagyásának napján lép hatályba, ezzel egy időben az előző hatályát veszti.

Hatálybalépés időpontja: Készítette: A Keszthelyi Életfa Óvoda nevelőtestülete a jelen Szervezeti és Működési Szabályzatot a 2013. napján tartott határozatképes ülésén át nem ruházható jogkörében meghozott ….számú határozatával, 100 %-os igenlő szavazattal elfogadta. Az elfogadás tényét a nevelőtestület tagjai a mellékelt jegyzőkönyvi kivonat és az ahhoz tartozó jelenléti ív aláírásával tanúsítják. Keszthely, 2013. PH.

a Költségvetési Szerv vezetője


Jelen SZMSZ-t a Keszthelyi Életfa Óvoda 8360 Keszthely, Vaszary Kolos u. 12. Közalkalmazotti Tanácsa 2013. év hó napján megtartott, határozatképes értekezletén (jkv száma: ) élt véleményezési jogával, és jóváhagyásra javasolta: Keszthely, 2013. hó nap

PH. ................................................. a Közalkalmazotti Tanács elnöke

Jelen SZMSZ-t a Keszthelyi Életfa Óvoda 8360 Keszthely, Vaszary Kolos u. 12. Szülői Szervezete 2013. év . hó napján megtartott, határozatképes értekezletén (jkv száma: ) élt egyetértési és véleményezési jogával, és jóváhagyásra javasolta és ellenvetést nem fogalmazott meg:

Keszthely, 2013.

hó

nap

.................................................... a Szülői Szervezet képviseletében PH.

Az Életfa Óvoda 8360. Keszthely, Vaszary Kolos u. 12. jelen módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szervezeti és működési szabályzatát Keszthely Város Önkormányzatának, mint fenntartónak 2013. év 0 . hó . napján jóváhagyásra terjesztette fel.

A Keszthelyi Életfa Óvoda Szervezeti és Működési Szabályzatát Keszthely Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a 2013.…………… napján meghozott …………………határozatával hagyta jóvá.

Keszthely, 2013. ……………………..

PH. ……………………………… Polgármester


9. MELLÉKLETEK

1. számú melléklet: Adatkezelési szabályzat 2 számú melléklet: Szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje Nevelőtestület által aláírt jelenléti ív másolata


16. Adatkezelési szabályzat

A szervezeti és működési szabályzat 1 sz. melléklete


ADATKEZELÉSI

ÉS INFORMATIKAI SZABÁLYZAT

A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT MELLÉKLETE

ÉRVÉNYES: 2013. ÁPRILIS 01-TŐL

Jóváhagyta: …………………………. Szabóné Lancz Anna óvodavezető Jóváhagyásról rendelkező Határozat száma és kelte: ……………………………


16.1. Általános rendelkezések A Magyar Köztársaság Országgyűlése Magyarország európai uniós jogharmonizációs kötelezettségeinek teljesítése érdekében megalkotta a 2003. évi XLVIII. törvényt a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény módosításáról. 1. Adatkezelési és informatikai szabályzatunk jogszabályi alapja és célja Az intézményünkben folyó adatkezelés és továbbítás rendjét jelen adatkezelési és informatikai szabályzat határozza meg. Adatkezelési és informatikai szabályzatunk az alábbi jogszabályok alapján készült: 

   

2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról (Az Országgyűlés az információs önrendelkezési jog és az információszabadság biztosítása érdekében, a személyes adatok védelmét, valamint a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való jog érvényesülését szolgáló alapvető szabályokról) (a továbbiakban „Adatvédelmi törvény”) 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet 20/2012. (VIII. 31.) EMMI-rendelet 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről Munka törvénykönyve (76.§ (6)-(7) bekezdése, valamint a 76/B. § szakaszai)

Az adatkezelési szabályzat legfontosabb céljai az alábbiak:  a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 2011. évi CXII. törvény végrehajtásának biztosítása,  az intézményi adatkezelés és adatfeldolgozás szabályainak rögzítése,  azon személyes és különleges adatok körének megismertetése az intézménnyel jogviszonyban állókkal, amelyeket az intézmény óvodáskorú gyermekeiről, közalkalmazottairól az intézmény nyilvántart,  az adattovábbításra meghatalmazott alkalmazottak körének rögzítése,  az adatok továbbítási szabályainak rögzítése,  a nyilvántartott adatok helyesbítési, törlési rendjének meghatározása,  az adatnyilvántartásban érintett személyek jogai és érvényesítésük rendjének közlése. Összefoglalva tehát szabályzatunk célja1 az adatkezelésben érintett személyek – egyértelmű és részletes – tájékoztatása az adataik kezelésével kapcsolatos minden tényről, így különösen az adatkezelés céljáról és jogalapjáról, az adatkezelésre és az adatfeldolgozásra jogosult személyéről, az adatkezelés időtartamáról, illetve arról, hogy kik ismerhetik meg az adatokat. 2. Az adatkezelési és informatikai szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése a) A Keszthelyi Életfa Óvoda működésére vonatkozó adatkezelési és informatikai szabályzatot az óvoda vezetőjének előterjesztése után a nevelőtestület 2013. március hó …-i értekezletén elfogadta.

1

2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról (Adatvédelmi törvény5.§

2.


Az elfogadáskor a jogszabályban meghatározottak szerint egyetértési jogát gyakorolta az óvoda Szülői Közössége, véleményezési jogát gyakorolta az intézmény közalkalmazotti tanácsa, amelyet a zárófejezetben aláírásukkal igazolnak. b) Jelen adatkezelés és informatikai szabályzatot az óvodás gyermekek szülei megtekinthetik az óvodavezetői irodában. Tartalmáról és előírásairól az óvodás gyermekek szüleit szervezett formában tájékoztatjuk, egyéb esetekben az óvodavezető ad felvilágosítást.

16.1.1. Az adatkezelési és informatikai szabályzat személyi és időbeli hatálya a)

Az adatkezelési szabályzat betartása az óvoda valamennyi közalkalmazottjára nézve kötelező érvényű.

vezetőjére, ill.

b) Az adatkezelési szabályzat a fenntartó jóváhagyásának időpontjával lép hatályba, és határozatlan időre szól. Adatkezelési szabályzatunkat a jóváhagyást követő dátummal létesített közalkalmazotti jogviszony esetén a közalkalmazott köteles tudomásul venni.

3.


I. ADATKEZELÉSRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK Az adatkezelés időtartalma nem haladhatja meg az irattári őrzési időt.

1.

Az intézményben nyilvántartott adatok köre, az adatok továbbításának rendje

A nyilvántartott adatok körét a Köznevelési törvény 26. –“A köznevelési intézményekben nyilvántartott és kezelt személyes és különleges adatok” fejezet rögzíti. Ezek az adatok kötelezően nyilvántartandóak az alábbiak szerint: 1.1.1. Az alkalmazottak nyilvántartott és kezelt adatai A Közoktatási törvény alapján nyilvántartott alkalmazotti adatok: a) név, születési hely és idő, állampolgárság, nem; b) állandó lakcím és tartózkodási hely, telefonszám, azonosító szám c) munkaviszonyra, közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó adatok, így különösen - iskolai végzettség, szakképesítés, alkalmazási feltételek igazolása, - munkában töltött idő, közalkalmazotti jogviszonyba beszámítható idő, besorolással kapcsolatos adatok, - alkalmazott által kapott kitüntetések, díjak és más elismerések, címek, - munkakör, munkakörbe nem tartozó feladatra történő megbízás, munkavégzésre irányuló további jogviszony, fegyelmi büntetés, kártérítésre kötelezés, - munkavégzés ideje, túlmunka ideje, munkabér, illetmény, továbbá az azokat terhelő tartozás és annak jogosultja, - szabadság, kiadott szabadság, - alkalmazott részére történő kifizetések és azok jogcímei, - az alkalmazott részére adott juttatások és azok jogcímei, - az alkalmazott munkáltatóval szemben fennálló tartozásai, azok jogcímei, - pedagógus igazolvány száma, - pedagógus, és pedagógiai munkát segítő alkalmazott oktatási azonosító száma, - a többi adat az érintett hozzájárulásával - vagyonnyilatkozatok 2007. évi CLII. törvény 7. § szerint A törvény által kötelezően kezelendő adatokon kívül az intézmény az illetmények átutalása céljából kezeli a közalkalmazottak bankszámlájának számát. 1.1.2. Az alkalmazottak adatainak továbbításának rendje Az óvoda alkalmazottainak adatai továbbíthatók a fenntartónak, a kifizetőhelynek, bíróságnak, rendőrségnek, ügyészségnek, helyi önkormányzatnak, államigazgatási szervnek, a munkavégzésre vonatkozó rendelkezések ellenőrzésére jogosultaknak, a nemzetbiztonsági szolgálatnak. 1.2.

Az óvodás gyermekek nyilvántartott és kezelt adatai (Knt. 41.§ (4))

a gyermek, tanuló neve, születési helye és ideje, neme, állampolgársága, lakóhelyének, tartózkodási helyének címe, társadalombiztosítási azonosító jele, nem magyar állampolgár 4.


esetén a Magyarország területén való tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat megnevezése, száma, b) szülője, törvényes képviselője neve, lakóhelye, tartózkodási helye, telefonszáma, c) a gyermek óvodai fejlődésével kapcsolatos adatok, d) a gyermek óvodai jogviszonyával kapcsolatos adatok db) az a köznevelési alapfeladat, amelyre a jogviszony irányul, dc) jogviszony szünetelésével, megszűnésével kapcsolatos adatok, dd) a gyermek, mulasztásával kapcsolatos adatok, de) kiemelt figyelmet igénylő gyermekre vonatkozó adatok, df) gyermekbalesetre vonatkozó adatok, dg) a gyermek oktatási azonosító száma. A gyermekre és a gyermek szülőjére vonatkozó különleges és egyéb adat a szülő hozzájárulásával kezelhetők, tarthatók nyilván. Az intézmény nyilvántartja továbbá azokat az adatokat, amelyek a jogszabályokban biztosított kedvezményekre való igényjogosultság (pl. a gyermekek 50%-os étkezési kedvezménye, hátrányos helyzete miatti ingyenesség, halmozottan hátrányos helyzetű stb.) elbírálásához és igazolásához szükségesek. E célból azok az adatok kezelhetők, amelyekből megállapítható a jogosult személye és a kedvezményre való jogosultsága. 1.2.1. Az óvodás gyermekek adatainak továbbításának rendje Az intézmény csak azokat az adatokat továbbítja az óvodás gyermekről, amelyeket jogszabály rendel el. Az elrendelést a Köznevelési törvény 41. § (7) (8) bekezdése rögzíti. Ennek legfontosabb és óvodánkban leggyakoribb eseteit közöljük az alábbiakban: A gyermek, tanuló adatai közül a) a neve, születési helye és ideje, lakóhelye, tartózkodási helye, szülője neve, törvényes képviselője neve, szülője, törvényes képviselője lakóhelye, tartózkodási helye és telefonszáma, jogviszonya kezdete, szünetelésének ideje, mulasztásainak száma a tartózkodásának megállapítása, óvodai nevelésben kötelező részvételében való mulasztás a tankötelezettség teljesítésével összefüggésben a fenntartó, bíróság, rendőrség, ügyészség, települési önkormányzat jegyzője, közigazgatási szerv, nemzetbiztonsági szolgálat részére, b) óvodai felvételével, átvételével kapcsolatos adatai az érintett óvodához, iskolához, c) a neve, születési helye és ideje, lakóhelye, tartózkodási helye, társadalombiztosítási azonosító jele, szülője, törvényes képviselője neve, szülője, törvényes képviselője lakóhelye, tartózkodási helye és telefonszáma, az óvodai egészségügyi dokumentáció, gyermekbalesetre vonatkozó adatok az egészségi állapotának megállapítása céljából az egészségügyi feladatot ellátó intézménynek, d) a neve, születési helye és ideje, lakóhelye, tartózkodási helye, szülője, törvényes képviselője neve, szülője, törvényes képviselője lakóhelye, tartózkodási helye és telefonszáma, a gyermek, mulasztásával kapcsolatos adatok, a kiemelt figyelmet igénylő gyermekre, tanulóra vonatkozó adatok a veszélyeztetettségének feltárása, megszüntetése céljából a családvédelemmel foglalkozó intézménynek, szervezetnek, gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezetnek, intézménynek, e) az igényjogosultság elbírálásához és igazolásához szükséges adatai az igénybe vehető állami támogatás igénylése céljából a fenntartó részére továbbítható. A gyermek a) sajátos nevelési igényére, beilleszkedési zavarára, tanulási nehézségére, magatartási rendellenességére vonatkozó adatai a pedagógiai szakszolgálat intézményei és a nevelésioktatási intézmények egymás között, b) óvodai fejlődésével, valamint az iskolába lépéshez szükséges fejlettségével kapcsolatos adatai a szülőnek, a pedagógiai szakszolgálat intézményeinek, az iskolának, 5.


A nevelési-oktatási intézmény nyilvántartja továbbá azokat az adatokat, amelyek a jogszabályokban biztosított kedvezményekre való igényjogosultság elbírálásához és igazolásához szükségesek. E célból azok az adatok kezelhetők, amelyekből megállapítható a jogosult személye és a kedvezményre való jogosultsága. Az intézmény nyilvántartja továbbá azokat az adatokat, amelyek a jogszabályokban biztosított kedvezményekre való igényjogosultság (pl. a gyermekek 50%-os étkezési kedvezménye, hátrányos helyzete miatti ingyenesség, halmozottan hátrányos helyzetű stb.) elbírálásához és igazolásához szükségesek. E célból azok az adatok kezelhetők, amelyekből megállapítható a jogosult személye és a kedvezményre való jogosultsága.

2.

Az adatkezeléssel foglalkozó alkalmazottak körének meghatalmazása

Az intézmény adatkezelési tevékenységéért, jelen adatkezelési szabályzat karbantartásáért az óvoda vezetője az egyszemélyi felelős. Jogkörének gyakorlására az ügyek alább szabályozott körében a vezető helyettest, tagóvoda vezetőt, az egyes pozíciókat betöltő pedagógusokat, a gazdasági ügyintézőt, óvodatitkárt hatalmazza meg. A nem szabályozott területeken az adatkezeléssel kapcsolatos feladatokat az óvoda vezetője személyesen vagy – utasítási jogkörét alkalmazva – saját felelősségével látja el. Az intézményben folyó adatkezelési tevékenység során adatkezelői feladatokat látnak el az alábbi közalkalmazottak a beosztás után részletezett tevékenységi körben. Óvodavezető helyettes, tagóvoda vezető  a munkaköri leírásukban meghatározott felosztás szerint felelősek a 1.2.1. fejezet c), d) szakaszában meghatározott adatok kezeléséért,  a 2.2 fejezet c) szakaszaiban szereplő adattovábbításért. Gazdasági ügyintéző: Az adatkezelői feladatkörért személyes felelősséggel tartozik az alábbi körben:  a 1.1.1. fejezet c) szakasza szerint munkaviszonyra, közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó összes adat kezelése,  a 1.1.1 fejezetben részletezett adatok továbbítása a 1.1.2. fejezetben meghatározott esetekben  kezeli, nyilvántartja a közalkalmazottak bankszámlájának számát. Óvodapedagógusok:  az 1.2.1. fejezet c) szakaszában szereplő adatok kezelése Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős:  az 1.2.1. fejezet c) szakaszában szereplő adatok,  az 1.2.2 fejezet e) szakaszában szereplő adattovábbítás. Munkavédelmi felelős:  1.2.1 fejezet c) szakaszában a gyermekbalesetekre, munkahelyi balesetre vonatkozó adatok nyilvántartásának vezetése és az adatok jogszabályban előírt továbbítása. Az óvodai honlap: A honlapot szerkesztő megbízott személy az óvodavezető hozzájárulásával tehet nyilvánossá adatokat. 6.


Az óvodapedagógusok kérik be a szülőktől, az óvodavezető a pedagógusoktól - a honlapra kerülő személyes adatokhoz, fotókhoz, információkhoz szükséges írásos hozzájárulást.

3.

Az adatkezelés technikai lebonyolítása 3.1.

Az adatkezelés általános módszerei

Az intézményünkben kezelt adatok nyilvántartási módja a következő lehet:  nyomtatott irat,  elektronikus adat,  az óvoda honlapján elhelyezett (elektronikus) adat, fénykép. Az adatkezelő lapok hagyományos nyomtatott formában, vagy számítógépes módszerrel is vezethetők. Az oktatási miniszter az elektronikus módszert kötelezően is elrendelheti. (A számítógépes adatszabályozást lsd. a II. fejezetben.) 3.2. Az alkalmazottak személyi iratainak vezetése 3.2.1. Személyi iratok Személyi irat minden – bármilyen anyagon, alakban és bármilyen eszköz felhasználásával keletkezett – adathordozó, amely a közalkalmazotti jogviszony létesítésekor, fennállása alatt, megszűnésekor, illetve azt követően keletkezik és a közalkalmazott személyével összefüggésben adatot, megállapítást tartalmaz. 3.2.2. A személyi iratok köre:     

a közalkalmazott személyi anyaga,3 a közalkalmazott tájékoztatásáról szóló irat4, a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő egyéb iratok (pl. illetményszámfejtéssel kapcsolatos iratok), a közalkalmazott bankszámlájának száma a közalkalmazott saját kérelmére kiállított vagy önként átadott adatokat tartalmazó iratok. 3.2.3. A személyi iratokra csak olyan adat és megállapítás vezethet

,

amelynek alapja:    

a közokirat vagy a közalkalmazott írásbeli nyilatkozata, a munkáltatói jogkör gyakorlójának írásbeli rendelkezése, bíróság vagy más hatóság döntése, jogszabályi rendelkezés. 3.2.4. A személyi iratokba való betekintésre az alábbi személyek jogosultak:    

az óvoda vezetője és helyettese, tagóvoda vezető az óvoda gazdasági ügyintézője a vonatkozó törvény szerint jogosult személyek ( adóellenőr, TB-ellenőr, fenntartói belső ellenőr, egyéb revizor stb.), saját kérésére az érintett közalkalmazott. 7.


3.2.5. A személyi iratok védelme A személyi iratok kezelői kizárólag az alábbi személyek lehetnek:  az óvoda vezetője,  az intézmény gazdasági ügyintézője. A személyi iratokat és a személyi adatokat védeni kell különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés ellen. Ha az adatok továbbítása hálózaton vagy egyéb informatikai eszköz útján történik, a személyes adatok technikai védelmének biztosítása érdekében az adatkezelőnek és az adat továbbítójának külön védelmi intézkedéseket (ellenőrzés, jelszavas védelem, az elküldés után a hálózatról való törlés, stb.) kell tennie.

3

Személyi anyagon a Közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. tv. 5. számú melléklete szerint kötelezően vezetendő adatok körét értjük. 4 Lásd a Munka törvénykönyve 76.§ (6)-(7) bekezdése, valamint a 76/B. § szakaszait

8.


3.2.1. A személyi anyag vezetése és tárolása A közalkalmazotti jogviszony létesítésekor az óvoda vezetője gondoskodik a közalkalmazott személyi anyagának összeállításáról, s azt a vonatkozó jogszabályok, és jelen szabályzat szerint kezeli. A személyi anyagban a 3.2.1 fejezetben felsoroltakon kívül más anyag nem tárolható. A személyi anyagot tartalmuknak megfelelően csoportosítva, keletkezésük sorrendjében, az e célra személyenként kialakított gyűjtőben zárt szekrényben kell őrizni. A személyi anyag része az 1992. évi XXXIII. törvény 5. sz. melléklete szerint vezetett Közalkalmazotti alapnyilvántartás, amely szabályzatunk mellékletét képezi. A Közalkalmazotti alapnyilvántartás papír alapon készül, majd a továbbiakban számítógépes módszerrel is vezethető. A számítógéppel vezetett Közalkalmazotti alapnyilvántartást ki kell nyomtatni a következő esetekben:  a közalkalmazotti jogviszony első alkalommal való létesítésekor,  a közalkalmazott áthelyezésekor,  a közalkalmazotti jogviszony megszűnésekor  ha a közalkalmazott adatai lényeges mértékben megváltoztak. A közalkalmazott az adataiban bekövetkező változásokról 5 napon belül köteles tájékoztatni a munkáltatói jogkör gyakorlóját, aki 5 napon belül köteles intézkedni az adatok átvezetéséről. A személyi anyag vezetéséért és rendszeres ellenőrzéséért, az óvoda vezetője a felelős. 3.2.2. Az intézménnyel jogviszonyban nem álló személyek (álláspályázat) adatainak kezelése A pályáztatás során a pályázó nyilatkozik arról, hogy adataiba az arra jogosultak betekintést nyerhetnek. Betekintésre jogosultak a pályázat elbírálásában. Véleményezésében jogosultak: óvodavezető, tagóvoda vezető, óvodavezető helyettes, óvodapedagógusok. 3.3.

Az óvodás gyermekek személyi adatainak vezetése

3.3.1. A gyermek személyi adatainak védelme A gyermek személyi adatainak kezelői kizárólag az alábbiak lehetnek:  az óvodavezető,  az óvodavezető helyettes, tagóvoda vezető,  az intézmény gazdasági ügyintézője,  óvodatitkár,  óvodapedagógusok. Az adatokat védeni kell különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés ellen. Ha az adatok továbbítása hálózaton vagy egyéb informatikai eszköz útján történik, a személyes adatok technikai védelmének biztosítása érdekében az adatkezelőnek és az adat továbbítójának külön védelmi intézkedéseket (ellenőrzés, jelszavas védelem, az elküldés után a hálózatról való törlés, stb.) kell tennie. 3.3.2. Az óvodás gyermek személyi adatainak vezetése és tárolása 9.


A tanulói jogviszony létesítésekor az óvoda vezetője gondoskodik a gyermekek személyi adatainak összeállításáról, s azt a vonatkozó jogszabályok, és jelen szabályzat szerint kezeli. A gyermekek személyi adatai között a 1.2.2 fejezetben felsoroltakon kívül más anyag nem tárolható. A személyi adatokat óvodai csoportonként csoportosítva az alábbi nyilvántartásokban kell őrizni:  Összesített névsor  Felvétel és mulasztási napló  Csoportnapló  Óvodai felvételi és előjegyzési napló 3.4. Felvételi és mulasztási napló Célja az óvodás gyermekek legfontosabb adatainak naprakész tárolása a szükséges adatok biztosítása, igazolások kiállítása, tanügy-igazgatási feladatok folyamatos ellátása céljából. A nyilvántartás az Iratkezelési szabályzatban meghatározott adatokat tartalmazza. A Felvételi és mulasztási naplót az óvodavezető utasítása szerint a csoport egyik óvodapedagógusa vezeti az Iratkezelési szabályzatban meghatározottak szerint. A gyermek szülője a gyermek adataiban bekövetkező változásokról köteles tájékoztatni az óvodát. A köznevelési intézmény képviselője a KIR-ben az oktatási azonosító számmal kapcsolatosan nyilvántartott adatok változását a változást követő öt napon belül köteles bejelenteni. 3.5.

Az adatnyilvántartásban érintett alkalmazottak, gyermekek és szülők jogai és érvényesítésük rendje5

3.5.1. Az érintettek tájékoztatása, kérelem az érintett adatainak módosítására Az adatkezelés által érintett személlyel az adat felvétele előtt közölni kell, hogy az adatszolgáltatás önkéntes vagy kötelező. Kötelező adatszolgáltatás esetén meg kell jelölni az adatkezelést elrendelő jogszabályt is. A közalkalmazott, a gyermek gondviselője tájékoztatást kérhet személyes adatainak kezeléséről, valamint kérheti személyi adatainak helyesbítését, illetve kijavítását, amelyet az adatkezelő köteles teljesíteni. A közalkalmazott, a gyermek gondviselője jogosult megismerni, hogy az adatkezelés során adatait kinek, milyen céljából és milyen terjedelemben továbbították. A közalkalmazott a közokirat, illetve a munkáltató döntése alapján bejegyzett adatok helyesbítését vagy törlését csak közokirat, illetve a munkáltató erre irányuló nyilatkozata vagy döntésének az illetékes szervek által történt megváltoztatása alapján kérheti. Az érintett közalkalmazott, a gyermek gondviselője kérésére az óvoda vezetője tájékoztatást ad az intézmény által kezelt, illetőleg az általa megbízott feldolgozó által feldolgozott adatairól, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, időtartamáról, az adatfeldolgozó nevéről, címéről és az adatkezeléssel összefüggő tevékenységéről, továbbá arról, hogy kik és milyen célból kapják vagy kapták meg az adatokat. Az óvoda vezetője a kérelem benyújtásától számított 30 napon belül írásban, közérthető formában köteles megadni a tájékoztatást. Az érintett tiltakozhat6személyes adatának kezelése ellen, ha 5 6

Lásd az Adatvédelmi törvény 14-19. §-át. Lásd az Adatvédelmi törvény 21.§ (1)

10.


3.5.1.1.

Az érintett személyek tiltakozási joga

a) a személyes adatok kezelése (továbbítása) kizárólag az adatkezelő vagy az adatátvevő jogának vagy jogos érdekének érvényesítéséhez szükséges, kivéve, ha az adatkezelést törvény rendelte el; b) a személyes adat felhasználása vagy továbbítása közvetlen üzletszerzés, közvéleménykutatás vagy tudományos kutatás céljára történik; c) a tiltakozás jogának gyakorlását egyébként törvény lehetővé teszi. Az óvoda vezetője - az adatkezelés egyidejű felfüggesztésével - a tiltakozást köteles a kérelem benyújtásától számított legrövidebb időn belül, de legfeljebb 15 nap alatt megvizsgálni, és annak eredményéről a kérelmezőt írásban tájékoztatni. Amennyiben a tiltakozás indokolt, az adatkezelő köteles az adatkezelést - beleértve a további adatfelvételt és adattovábbítást is - megszüntetni és az adatokat zárolni, valamint a tiltakozásról, illetőleg az annak alapján tett intézkedésekről értesíteni mindazokat, akik részére a tiltakozással érintett személyes adatot korábban továbbította, és akik kötelesek intézkedni a tiltakozási jog érvényesítése érdekében. Amennyiben az érintett a meghozott döntéssel nem ért egyet, az ellen - annak közlésétől számított 30 napon belül – az Adatvédelmi törvény szerint bírósághoz fordulhat. 3.5.1.2.

A bírósági jogérvényesítés lehetősége

Ha az intézmény adatkezelési tevékenysége során az érintett jogait megsérti, az érintett közalkalmazott, a gyermek gondviselője az adatkezelő ellen bírósághoz fordulhat7. A bíróság az ügyben soron kívül jár el.

7

Lásd az Adatvédelmi törvény 22.§.

11.


II. A SZÁMÍTÓGÉPES INFORMÁCIÓS RENDSZER VÉDELMÉNEK SZABÁLYOZÁSA A védelem célja:

1. az adatbiztonság, 2. a fizikai biztonság, 3. az üzemeltetés, 4. a technikai védelem, 5. az információtovábbítás szabályozása. A számítástechnikai adathordozók tartalmáért (továbbiakban: adatokért) mindig a kezelésre kijelölt személy a felelős. Feladata: - megakadályozni az adatok illetéktelenek általi megismerését, lemásolását, megváltoztatását, vagy az adathordozó eltávolítását, - ellenőrizni a hozzáférési jogosultság betartását, - megakadályozni, hogy az adatkezelésre használt távadat-átviteli vonalon az adatokhoz illetéktelenül hozzáférjenek, - biztosítani azoknak azonosítását, akiknek az adatkezelésből adatokat továbbítanak. A számítástechnikai eszközök fizikai biztonságát az intézmény biztosítja a alábbi feltételekkel: - A személyzeti nyilvántartás hálózati üzemmódban nem üzemelhet. - Az adatkezelést, adatfelvételt kizárólag ezzel a feladattal megbízott dolgozó végezheti. - A fenti feladattal megbízott személyek az általuk meghatározott jelszó alapján jogosultak a számítástechnikai estközök használatára. Az adatkezeléssel, illetve az adatfelvétellel megbízott személyek feladatai: - a bevitt adatok helyességének ellenőrzése, - annak biztosítása, hogy a bevitt adatokhoz csak a betekintési joggal felruházott személyek juthassanak hozzá, - gondoskodni kell a bevitt adatok kimentéséről és biztonságos tárolásáról, - a számítástechnikai eszközök hozzáférési kulcsát szolgálati titokként kezelje, - külső személy (pl.: karbantartás, javítás, fejlesztés céljából) a számítástechnikai eszközökhöz úgy férhet hozzá, hogy a kezelt adatokat nem ismerheti meg, - a számítógépes alapnyilvántartásról adatot szolgáltatni jogszabály által előírt szervek részére végezhet, - a rendszer adminisztrációjának teljes körűen tükrözni kell az adatszolgáltatást. A számítástechnikai rendszert – ideértve a programokat is – dokumentálni kell. A rendszer vagy annak bármely eleme csak az arra illetékes személy felhatalmazásával változtatható meg. A program változtatására csak a program telepítője jogosult. Az idegen külső adathordozókat használat előtt vírusvizsgálatnak kell alávetni. A számítógép elhagyása előtt az alkalmazásokból a felhasználónak ki kell lépnie. Az üzemeltetés biztonságáért az intézmény vezetője a felelős, aki javaslatot tesz a számítástechnikai eszközök használatára felhatalmazott személyek névsorára és gondoskodik 12.


a nyilvántartásukról, (2. sz. melléklet) a programok dokumentálásáról, a jelszóról, az üzemzavar elhárításáról. Az adatok és programok megrongálásának megakadályozásáért, a mentések pontos betartásáért, a jelszavak ellenőrzéséért, az adatok és adatállományok változásának naplózásáért, az On-line adatmozgás kezdeményezése jogosultságának ellenőrzéséért, valamint a rendszerből kikerülő, más célra igénybevett adathordozók törléséért a biztonságosan nem őrizhető számítógépen tárolt adatállomány – mentést követő – törléséről a gépeken dolgozó kijelölt személyek és az intézmény vezetője a felelős. Az információtovábbítás legfontosabb szempontjai: - az adatok mely jogszabály alapján, - kinek, mely szervnek, - milyen tartalommal szolgáltathatók. E szempontokat az adattovábbító személy minden alakalommal ellenőrizni köteles.

III. INFORMATIKAI ADATKEZELÉSI RENDSZEREK, ADATKEZELÉSE, ADATVÉDELME Az informatikai adatkezelési rendszerek üzemeltetésének biztonságáért az intézmény vezetője felelős, aki gondoskodik az informatikai adatkezelési rendszer használatára felhatalmazott személyekről, nyilvántartásukról. (2. 3. 4. sz. melléklet) Adatok hitelesítése A rendszerben az adatok hitelesítése adatküldéshez kötelező. A hitelesítésből egyértelműen kiderül a mentés ideje, a rendszer állapota. 1. ÉTKEZÉSI NYILVÁNTARTÁSI RENDSZER Az étkezési nyilvántartás kezelője az erre a feladatra kijelölt gazdasági ügyintéző. A keletkezett adatok továbbítása felé havonta történik, minden hónap 5. napjáig, a szükséges kísérő dokumentumokkal együtt. Kísérő dokumentumok: étkezések napi nyilvántartása, összesítő listák, egyeztető listák. A továbbításért az étkezés elszámolásért felelős személy, az erre a feladatra kijelölt gazdasági ügyintéző felel. A rendszer kizárólagos kezelőjének 2 hétnél továbbtartó távolléte esetén a feladatok átütemezése, határidők módosítása szükséges. (Kivéve nyári szabadság ideje.) A program adatainak mentését hónapnyitás előtt, zárás után az étkezési nyilvántartás kezelője végzi. A mentések őrzésének helye: a Keszthelyi Életfa Óvoda. Az adatok jogszerű kezeléséért az intézményi étkezéstérítés beszedésével megbízott gazdasági ügyintéző felelős.

13.


2. LELTÁRPROGRAM - kisértékű leltárnyilvántartás A leltárprogram kezelői, a program kezelésével megbízott személyek: - óvodatitkár gazdasági ügyintéző A rendszer kizárólagos használóinak együttes 2 hétnél továbbtartó távolléte esetén a feladatok átütemezése, határidők módosítása szükséges. (Kivéve nyári szabadság ideje.) Az rendszer adatainak mentését minden nagyobb selejtezés után, év végi záráskor a leltározásért felelős személy végzi. A mentések őrzésének helye: Keszthelyi Életfa Óvoda gazdasági iroda, ill. tagóvodák tagóvoda vezetői irodák. 3. KÖZOKTATÁSI INFORMÁCIÓS RENDSZER (KIR) A nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról rendelkező 229/2012 (VIII. 28.) Korm. rendelet 14-18. §-aiban foglaltak értelmében a köznevelési intézmény képviselőjének kötelezettsége bejelenteni a KIR személyi nyilvántartásba a nemzeti köznevelésről szóló 2011. CXC. törvény 44. § (5), illetve (7) bekezdésekben meghatározott adatokat az intézménnyel jogviszonyban álló gyermekekre, óraadókra, pedagógus munkakörben, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott személyekre nézve. Az Oktatási Hivatal által működtetett „Személyi nyilvántartó és adatmódosító rendszer” kitöltése a Közoktatási Információs Iroda által kiadott Felhasználói Útmutató alapján történik. A rendszer Internet alapú adatkezelésre épül, melyben az adatszolgáltatás és hitelesítés elektronikus és papír alapú módját kell alkalmazni. Tartalmazza azoknak az alkalmazottaknak, valamint az óvodás gyermekek nyilvántartását, akik azonosító számmal rendelkeznek. (óvodapedagógus, pedagógiai munkát segítő, óvodás gyermekek) Így: az érintett alkalmazottak: neve, születési adatai, neme, lakóhelye, tartózkodási helye, a végzettségével, szakképzettségével, szakképesítésével, munkakörével kapcsolatos adatok az oktatási azonosító száma, pedagógus igazolvány száma, jogviszony kezdete, megszűnéskor vége, munkahelyének telephelye. Gyermek: a gyermek neve, születési helye, ideje, neme, állampolgársága, lakóhelyének, tartózkodási helyének címe, társadalombiztosítási azonosító jel, állampolgársága, anyja neve, sajátos nevelési igénye, beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézsége ténye, jogviszony keletkezésének, megszűnésének jogcíme és ideje, tankötelezettség vége, nevelési, oktatási intézményének neve, címe, OM azonosítója, telefonszáma, e-mail címe, a gyermek oktatási azonosítója, jogviszonyát megalapozó köznevelési alapfeladat, nevelésének helyét, jogviszony várható befejezésének idejét, jogviszony jellegét, képzési formáját, jogviszony évfolyamát. A rendszer kezelője az intézmény vezetője, illetve az a személy, akit erre munkaköri leírásában és jelen szabályzat 3. sz. mellékletével feljogosít. A hozzáférés a „Mesterjelszó kezelőben” biztosított jelszóval lehetséges. A jogosultság visszavonása a 4. sz. melléklettel történik. A rendszerben a következő projektek kezelését kell végezni: -

Intézményi adatok módosítása KIR személyi nyilvántartó és adatmódosító rendszer (gyermek, illetve alkalmazotti nyilvántartás) Pedagógusigazolvány-igénylő rendszer 14.


4. KÖZOKTATÁSI STATISZTIKAI RENDSZER (KIR-STAT) Az Oktatási Hivatal előírja, hogy a közoktatási szakterületről minden évben egyszer, az Országos Statisztikai Adatgyűjtő Programban (OSAP) készüljön teljes körű adatfelmérés. Az adatok köre egyaránt kiterjed a tanulókra, pedagógusokra, képzés típusokra és az intézmény jellemzőire. A begyűjtött és feldolgozott adatok a közoktatásban döntés előkészítés, ill. hatáselemzés lehetőségét biztosít. A Statisztikai adatok szolgáltatására az intézmény vezetője jogosult. Köteles a Közoktatási Statisztikai Kézikönyvben megadott szabályok szerint eljárni. Elektronikus úton továbbítja az adatokat a Közoktatási Információs Iroda felé, valamint papír alapú formátumban megküldi a fenntartónak.

15.


Záró rendelkezések

Jelen adatkezelési és informatikai szabályzat az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatának melléklete. Az adatkezelési és informatikai szabályzatot a nevelőtestület módosíthatja, és az intézmény vezetője hagyja jóvá a jogszabályokban meghatározott és e szabályzatban jelzett közösségek egyetértésével. Ez a szabályzat a Keszthelyi Életfa Óvoda Szervezeti és Működési Szabályzatának mellékleteként 2013. április 01. napján lép hatályba. A Keszthelyi Életfa Óvodában gondoskodni kell arról, hogy a szabályzatban foglalt előírásokat az érintett munkatársak megismerjék, annak tényét a szabályzathoz csatolt íven aláírásukkal igazolják, a hatályba lépés napjával egyidejűleg. Keszthely, 2013. március 31. …………….……………………. óvodavezető A közalkalmazotti tanács képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy az adatkezelési szabályzat elkészítése során véleményezési jogunkat gyakoroltuk. …………….……………………. a közalkalmazotti tanács elnöke Az óvodai Szülői közösség képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásunkkal tanúsítjuk, hogy az adatkezelési szabályzat elkészítéséhez és elfogadásakor véleményezési jogunkat gyakoroltuk. …………….……………………. a Szülők Közösségének képviselője

16.

1 sz. mellélet Közalkalmazotti alapnyilvántartás a Keszthelyi Életfa Óvoda közalkalmazottai számára az 1992. évi XXXIII. törvény 5. sz. melléklete szerint I. Név, születési név: Anyja neve: Állandó lakcím és tartózkodási hely: Születési hely és idő: Telefonszáma: Adóazonosító jele:

Állampolgárság: magyar TAJ-száma: Családi állapota: Gyermekeinek szül. ideje: Egyéb eltartottak száma: Az eltartás kezdete:

II. Legmagasabb iskolai végzettsége, több végzettség esetén valamennyi:

Iskolarendszeren kívüli oktatatásban szerzett szakképesítése, meghat. munkakör betöltésére jogosító okiratok adatai: Szakképzettsége(i):

Tudományos fokozata:

Idegennyelv-ismerete: III. Korábbi munkaviszony(ok), a megszűnés módja és időpontja:

Korábbi munkahely(ek) megnevezése:

IV. A közalkalmazotti jogviszony kezdete:

Erkölcsi bizonyítvány száma: Erkölcsi bizonyítvány kelte: Jubileumi jutalom, végkielégítés alapjául szolgáló időtartamok:

V. A közalkalmazottat foglalkoztató szerv:

Székhelye: 8360 Keszthely, Vaszary Keszthelyi Életfa Óvoda Kolos u. 12. Statisztikai számjele: A közalkalmazotti jogviszony kezdete az intézményben: Jelenlegi besorolása: év hó nap A, B, C, D, E, F, G, H, I, J 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 Besorolásának időpontja: év hó nap FEOR száma: év hó nap év hó nap 17.

Címadományozás, kitüntetés adatai:

Jutalmazás:

A minősítések időpontja (a minősítések tartalma e nyilvántartás melléklete):

Hatályos fegyelmi büntetése, kártérítésre kötelezés:

VI. Személyi juttatások: a gazdasági irodában folyamatosan nyilvántartva. VII. A közalkalmazotti munkából való távollét jogcíme, időtartama: a gazdasági irodában folyamatosan nyilvántartva, az IMI programban az adatok rögzítve és tárolva. VIII. A közalkalmazotti jogviszony megszűnésének időpontja: A közalkalmazotti jogviszony megszűnésének módja: A végkielégítés adatai: IX. A közalkalmazotti munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonnyal összefüggő adatok (KJT 41.§):

Keszthely, 20………….

………… ………………… gazdasági ügyintéző

A fenti adatok nyilvántartását tudomásul vettem:

……………………………………………………… közalkalmazott

18.

2. sz. melléklet

A nyilvántartások számítógépes üzemeltetéséért felelősök köre.

1. Az üzemelés és adatbiztonságért felelős: 

Óvodavezető 2. Az adatbevitelért felelős:

  

Óvodavezető Gazdasági ügyintézők Óvodatitkár 3. Az intézmény alkalmazottainak anyagáért felelős:

 

Óvodavezető Gazdasági ügyintézők 4. Az intézmény adatgyűjtő feladatáért felelős:

     

Óvodavezető Óvodavezető helyettes Tagóvoda vezető Óvodapedagógusok Gazdasági ügyintéző Óvodatitkár

Keszthely, 20…………. …………

…………….……………………. óvodavezető

18.

3. sz. melléklet ……………………….. Intézményvezető Iktatószám: …………./ 20……. MEGHATALMAZÁS A Keszthelyi Életfa Óvoda Adatkezelési és informatikai szabályzatának III. pontjában található Informatikai adatkezelési rendszerek adatkezeléséről, adatvédelméről szóló rész szabályozásai értelmében 20.. év ……………hó ……. napjától felhatalmazom …………………………………………………….-t a következő informatikai, adatkezelési rendszer(ek) használatára: .............................................................................................. .............................................................................................. .............................................................................................. .............................................................................................. .............................................................................................. A jogkört az érintett szabályzat, valamint a hatályos jogszabályok szerint köteles gyakorolni.

Keszthely, 20… év …………………..hó …… nap P.H. ………………………………………… Intézményvezető

A felhatalmazás egy példányát a mai napon átvettem. Keszthely, 20… év …………………..hó …… nap ………………………………………… Aláírás

19.

4. sz. melléklet ……………………….. Intézményvezető Iktatószám: …………./ 20……. ……………………………………név ……………………………beosztás

Értesítem, hogy a 20… év ………….hó …… napján kelt …………/ 20….. szám alatt Informatikai adatkezelési rendszer(ek) használatára szóló felhatalmazást 20… év ………….hó …… napjától visszavonom.

Keszthely, 20… év …………………..hó …… nap P.H. ………………………………………… Intézményvezető

A visszavonásról szóló értesítés egy példányát a mai napon átvettem. Keszthely, 20… év …………………..hó …… nap ………………………………………… aláírás

20.

MEGISMERÉSI NYILATKOZAT A ……………………………………………………………………………………………….. szabályzatban foglaltakat megismertem. Tudomásul veszem, hogy az abban foglaltakat munkavégzésem során köteles vagyok betartani. Név Beosztás Kelt Aláírás

21.

1. Általános rendelkezések A Magyar Köztársaság Országgyűlése Magyarország európai uniós jogharmonizációs kötelezettségeinek teljesítése érdekében megalkotta a 2003. évi XLVIII. törvényt a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény módosításáról. 1.1 Adatkezelési szabályzatunk jogszabályi alapja és célja Az Életfa Óvodában folyó adatkezelés és továbbítás rendjét jelen adatkezelési szabályzat határozza meg. a) Adatkezelési szabályzatunk az alábbi jogszabályok alapján készült: - A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban „adatvédelmi törvény”) - A 2003. évi XLVIII. törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény módosításáról - A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény - 43. § (1) A köznevelési intézmény iratkezelési szabályzatában, ha ilyen készítése nem kötelező, a köznevelési intézmény SZMSZ-ének mellékleteként kiadott adatkezelési szabályzatban kell meghatározni az adatkezelés és - továbbítás intézményi rendjét. Az adatkezelés időtartama nem haladhatja meg az irattári őrzési időt. Az adatkezelési szabályzat elkészítésénél, módosításánál nevelésioktatási intézményben a szülői szervezetet és az iskolai, kollégiumi diákönkormányzatot véleményezési jog illeti meg. Adattovábbításra a köznevelési intézmény vezetője és - a meghatalmazás keretei között - az általa meghatalmazott vezető vagy más alkalmazott jogosult. b) Az adatkezelési szabályzat legfontosabb céljai az alábbiak: - a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény végrehajtásának biztosítása, - az intézményi adatkezelés és adatfeldolgozás szabályainak rögzítése, - azon személyes és különleges adatok körének megismertetése az intézménnyel jogviszonyban állókkal, amelyeket az iskola tanulóiról, közalkalmazottairól az intézmény nyilvántart, - az adattovábbításra meghatalmazott alkalmazottak körének rögzítése, - az adatok továbbítási szabályainak rögzítése, - a nyilvántartott adatok helyesbítési, törlési rendjének meghatározása, - az adatnyilvántartásban érintett személyek jogai és érvényesítésük rendjének közlése. Összefoglalva tehát szabályzatunk célja az adatkezelésben érintett személyek egyértelmű és részletes tájékoztatása az adataik kezelésével kapcsolatos minden tényről, így különösen az adatkezelés céljáról és jogalapjáról, az adatkezelésre és az adatfeldolgozásra jogosult személyéről, az adatkezelés időtartamáról, illetve arról, hogy kik ismerhetik meg az adatokat.

1.2 Az adatkezelési szabályzat személyi és időbeli hatálya a) Az adatkezelési szabályzat betartása az óvodavezetőre, valamennyi közalkalmazottjára nézve kötelező érvényű. b) Az adatkezelési szabályzat a fenntartó jóváhagyásának időpontjával lép hatályba, és határozatlan időre szól. c) Adatkezelési szabályzatunkat, a jóváhagyást követő dátummal létesített közalkalmazotti jogviszony esetén a közalkalmazott köteles tudomásul venni, erről a munka törvénykönyve 76. § /6/-/7/ bekezdése, valamint a 76/B § szakaszai szerint készült írásos tájékoztatóban figyelmét fel kell hívni. 2. A költségvetési szervben nyilvántartott adatok köre A nyilvántartott adatok körét a közoktatási törvény 2. számú mellékletének „A közoktatási intézményekben nyilvántartott és kezelt személyes és különleges adatok” fejezete rögzíti. Ezek az adatok kötelezően nyilvántartandóak az alábbiak szerint. 2.1 Az alkalmazottak nyilvántartott és kezelt adatai A közoktatási törvény alapján nyilvántartott alkalmazotti adatok: a) név, születési hely és idő, állampolgárság b) állandó lakcím és tartózkodási hely, telefonszám c) munkaviszonyra, közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó adatok, így különösen - iskolai végzettség, szakképesítés, alkalmazási feltételek igazolása, - munkában töltött idő, közalkalmazotti jogviszonyba beszámítható idő, besorolással kapcsolatos adatok, - alkalmazott által kapott kitüntetések, díjak és más elismerések, címek, - munkakör, munkakörbe nem tartozó feladatra történő megbízás, munkavégzésre irányuló további jogviszony, fegyelmi büntetés, kártérítésre kötelezés, - munkavégzés ideje, túlmunka ideje, munkabér, illetmény, továbbá az azokat terhelő tartozás és annak jogosultja, - szabadság, kiadott szabadság, - alkalmazott részére történő kifizetések és azok jogcímei, - az alkalmazott részére adott juttatások és azok jogcímei, - az alkalmazott munkáltatóval szemben fennálló tartozásai, azok jogcímei, - a többi adat az érintett hozzájárulásával. A törvény által kötelezően kezelendő adatokon kívül az intézmény az illetmények átutalása céljából kezeli a közalkalmazottak bankszámlájának számát. 2.2 A gyermekek nyilvántartott és kezelt adatai A közoktatási törvény alapján nyilvántartott gyermekek adatai: a) a gyermek neve, születési helye és ideje, állampolgársága, állandó lakásának és tartózkodási helyének címe és telefonszáma, nem magyar állampolgár esetén a tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat megnevezése, száma b) szülő neve, állandó lakásának és tartózkodási helyének címe, telefonszáma c) a jogviszonnyal kapcsolatos adatok, így különösen –beiratkozással kapcsolatos adatok - a gyermekek személyi, fejlődési lapjai

2.

-

anamnézis, a sajátos nevelési igényre vonatkozó adatok, beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő rendellenességére vonatkozó adatok, d/ a tanuló- és gyermekbalesetre vonatkozó adatok, e.) hozzájárulási igazolások f.) átvételi elismervények (házirend, nevelési év rendje) g./ a többi adat az érintett hozzájárulásával.

gyermek,

tanuló

3. Az adatok továbbításának rendje 3.1 A pedagógusok adatainak továbbítása A költségvetési szerv pedagógusainak a 2.1 fejezet szerint nyilvántartott adatai továbbíthatók a fenntartónak, a kifizetőhelynek, bíróságnak, rendőrségnek, ügyészségnek, helyi önkormányzatnak, államigazgatási szervnek, a munkavégzésre vonatkozó rendelkezések ellenőrzésére jogosultaknak, a nemzetbiztonsági szolgálatnak. 3.2 A gyermekek adatainak továbbítása A költségvetési szerv csak azokat a gyermek adatokat továbbítja, amelyeket jogszabály rendel el. Az elrendelést a közoktatási törvény 2. számú mellékletének „A közoktatási intézményekben nyilvántartott és kezelt személyes és különleges adatok” fejezete rögzíti. Ennek legfontosabb és óvodánkban leggyakoribb eseteit közöljük az alábbiakban:

A gyermekek adatai továbbíthatók: a) fenntartó, bíróság, rendőrség, ügyészség, önkormányzat, államigazgatási szerv, nemzetbiztonsági szolgálat részére valamennyi adat b) tanulási nehézségre, magatartási rendellenességre, a beilleszkedési zavarra, sajátos nevelési igényre vonatkozó adatok a pedagógiai szakszolgálat intézményeinek c) a magatartás, szorgalom és tudás értékelésével kapcsolatos adatok az érintett csoporton belül, a nevelőtestületen belül, a szülőnek, a vizsgabizottságnak, óvodaváltás esetén az új óvodáknak, a szakmai ellenőrzés végzőjének d) a gyermek óvodai felvételével, átvételével kapcsolatosan az érintett óvodához, iskolához történő felvétellel kapcsolatosan az érintett iskolához és vissza e) az egészségügyi, iskola-egészségügyi feladatot ellátó intézménynek a gyermek egészségügyi állapotának megállapítása céljából f) a családvédelemmel foglalkozó intézménynek, szervezetnek, gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezetnek, intézménynek a gyermek, tanuló veszélyeztetettségének feltárása, megszüntetése céljából A költségvetési szerv nyilvántartja továbbá azokat az adatokat, amelynek a jogszabályokban biztosított kedvezményekre való igényjogosultság (például rendszeres gyermekvédelmi támogatás 100%-os étkezési kedvezménye, vagy az 50 %-os étkezési kedvezmény) elbírálásához és igazolásához szükségesek. E célból azok az adatok kezelhetők, amelyekből megállapítható a jogosult személye és a kedvezményre való jogosultsága.

3.

4. Az adatkezeléssel foglalkozó alkalmazottak körének meghatalmazása A költségvetési szerv adatkezelési tevékenységéért, jelen adatkezelési szabályzat karbantartásáért az óvodavezető az egyszemélyi felelős. Jogkörének gyakorlására az ügyek alább szabályozott körében helyetteseit, az egyes pozíciókat betöltő pedagógusokat hatalmazza meg. A nem szabályozott területeken az adatkezeléssel kapcsolatos feladatokat az óvodavezető személyesen vagy – utasítási jogkörét alkalmazva – saját felelősségével látja el. Az óvodavezető személyes feladatai: -

-

a 2.2 fejezet a) és b) szakaszában meghatározott adatok továbbítása, a 3.2 fejezet a) és b) szakaszában meghatározott adatok továbbítása, a 2.1 és 2.2 fejezetekben meghatározott adatok kezelésének rendszeres ellenőrzése, a 3.1 és 3.2 fejezetekben meghatározott adattovábbítás rendszeres ellenőrzése, a 3.2 fejezet c) szakaszában meghatározottak közül a magatartás, egyéni fejlettség értékelésével kapcsolatos adatok továbbítása óvodaváltás esetén az új óvodának, a szakmai ellenőrzés végzőjének, a 2.2 fejezet f) szakaszában meghatározott egyéb adatok kezelésének elrendelése, az érintettek hozzájárulásának beszerzése.

A költségvetési szervben folyó adatkezelési tevékenység során adatkezelői feladatokat látnak el az alábbi közalkalmazottak a beosztás után részletezett tevékenységi körben. Óvodavezető helyettes: -

a munkaköri leírásban meghatározott felosztás szerint felelősek a 2.2 fejezet c), f) szakaszaiban meghatározott adatok kezeléséért, a 3.2 fejezet e),f),h) szakaszaiban szereplő adattovábbítás.

Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős: -

a 2.2 fejezet d) szakaszában szereplő adatok, a 3.2 fejezet g) szakaszában szereplő adattovábbítás

Munkavédelmi felelős: -

2.2 fejezet d) szakaszában meghatározott nyilvántartás vezetése és az adatok jogszabályban előírt továbbítása.

Az óvodai weblap szerkesztésével megbízott pedagógus: -

-

beszerzi a hozzájárulást a honlapra kerülő olyan pedagógusoktól és szülőktől, akikről a weblapon személyes adatokat tartalmazó információk jelennek meg. Beszerzi a hozzájárulást a honlapra kerülő olyan pedagógusoktól és gyermekek szüleitől, akikről kiemelten a személyüket ábrázoló fénykép jelenik meg a honlapon (a csoportképen szereplő személyektől hozzájárulást kérni nem szükséges) A fentiekben említett hozzájárulás általában szóbeli, kritikus esetekben írásos 4.

5. Az adatkezelés technikai lebonyolítása 5.1 Az adatkezelés általános módszerei Az intézményünkben kezelt adatok nyilvántartási módja a következő lehet: - nyomtatott irat - elektronikus adat - az óvoda weblapján elhelyezett (elektronikus) adat, fénykép Az adatkezelő lapok hagyományos nyomtatott formában vagy számítógépes módszerrel is vezethetők. Az oktatási miniszter az elektronikus módszert kötelezően is elrendelheti. A pályázatokkal kapcsolatos dokumentumokat a többi irattól elzártan, külön kell kezelni. 5.2 Az alkalmazottak személyi iratainak vezetése 5.2.1 Személyi iratok Személyi irat minden – bármilyen anyagon, alakban és bármilyen eszköz felhasználásával keletkezett – adathordozó, amely a közalkalmazotti jogviszony létesítésekor, fennállása alatt, megszűnésekor, illetve azt követően keletkezik, és a közalkalmazott személyével összefüggésben adatot, megállapítást tartalmaz. A személyi iratok köre az alábbi: - a közalkalmazott személyi anyaga - a közalkalmazott tájékoztatásáról szóló irat - a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő egyéb iratok (például illetményszámfejtéssel kapcsolatos iratok) - a közalkalmazott bankszámlájának száma - a közalkalmazott saját kérelmére kiállított vagy önként átadott adatokat tartalmazó iratok 5.2.2 A személyi iratokra csak olyan adat és megállapítás vezethető, amelynek alapja: -

a közokirat vagy a közalkalmazotti írásbeli nyilatkozata, a munkáltatói jogkör gyakorlójának írásbeli rendelkezése, bíróság vagy más hatóság döntése, jogszabályi rendelkezés.

5.2.3 A személyi iratokba való betekintésre az alábbi személyek jogosultak: -

a költségvetési szerv vezetője és helyettese, az adatkezelés végrehajtója, a vonatkozó törvény szerint jogosult személyek (például adóellenőr, revizor) saját kérésére az érintett közalkalmazott.

5.2.4 A személyi iratok védelme A személyi iratok kezelői kizárólag az alábbi személyek lehetnek: -

a költségvetési szerv vezetője

5.

-

a költségvetési szerv vezetőjének helyettese

A személyi iratokat és a személyi adatokat védeni kell különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisülés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés ellen. Ha az adatok továbbítása hálózaton vagy egyéb informatikai eszköz útján történik, a személyes adatok technikai védelmének biztosítása érdekében az adatkezelőnek és az adat továbbítójának külön védelmi intézkedéseket (ellenőrzés, jelszavas védelem, az elküldés után a hálózatról való törlés) kell tennie.

5.2.5 A személyi anyag vezetése és tárolása A közalkalmazotti jogviszony létesítésekor a költségvetési szerv vezetője gondoskodik a közalkalmazott személyi anyagának összeállításáról, s azt a vonatkozó jogszabályok és jelen szabályzat szerint kezeli. A személyi anyagban az 5.2.1 fejezetben felsoroltakon kívül más anyag nem tárolható. A személyi anyagot tartalmuknak megfelelően csoportosítva, keletkezésük sorrendjében, az e célra személyenként kialakított gyűjtőben zárt szekrényben kell őrizni. A személyi anyag része az 1992. évi XXXIII. törvény 5. sz. melléklete szerint vezetett közalkalmazotti alapnyilvántartás. A közalkalmazotti alapnyilvántartás első alkalommal papír alapon készül, majd a továbbiakban számítógépes módszerrel is vezethető. A számítógéppel vezetett közalkalmazotti alapnyilvántartást ki kell nyomtatni a következő esetekben: -

a közalkalmazotti jogviszony első alkalommal való létesítésekor a közalkalmazott áthelyezésekor a közalkalmazotti jogviszony megszűnésekor ha a közalkalmazott adatai lényeges mértékben megváltoztak

A közalkalmazott az adataiban bekövetkező változásokról 8 napon belül köteles tájékoztatni a munkáltatói jogkör gyakorlóját, aki 8 napon belül köteles intézkedni az adatok átvezetéséről. A személyi anyag vezetéséért és rendszeres ellenőrzéséért az intézmény vezetője a felelős. 5.3 A gyermekek személyi adatainak vezetése 5.3.1 A gyermekek személyi adatainak védelme A gyermekek személyi adatainak kezelői kizárólag az alábbiak lehetnek -

óvodavezető

-

óvodavezető helyettes

-

megbízott óvodapedagógus

Az adatokat védeni kell különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés ellen. Ha az adatok továbbítása hálózaton vagy egyéb informatikai eszköz útján történik, a személyes adatok technikai védelmének biztosítása érdekében az adatkezelőnek és az adat továbbítójának külön védelmi intézkedéseket (ellenőrzés, jelszavas védelem, az elküldés után a hálózatról való törlés) kell tennie. 5.3.2 A gyermekek személyi adatainak vezetése és tárolása

6.

A jogviszony létesítésekor az intézmény vezetője gondoskodik a gyermekek személyi adatainak összeállításáról, s azt a vonatkozó jogszabályok és jelen szabályzat szerint kezeli. A gyermekek személyi adatai között a 2.2 fejezetben felsoroltakon kívül más anyag nem tárolható. A személyi adatokat csoportonként csoportosítva az alábbi nyilvántartásokban kell őrizni: -

összesített gyermeknyilvántartás törzskönyvek beírási, mulasztási napló csoportnaplók

5.3.2.1 Az összesített gyermeknyilvántartás Célja az óvodába járó gyermekek legfontosabb adatainak naprakész tárolása, a szükséges adatok biztosítása, igazolások kiállítása tanügy-igazgatási feladatok folyamatos ellátása céljából. Az összesített gyermeknyilvántartás a következő adatokat tartalmazhatja: -

gyermek neve, csoportja születési helye és ideje, anyja neve állandó lakcíme, tartózkodási helye, telefonszáma

A gyermeknyilvántartás minden év szeptember 1-jéig első alkalommal papír alapon készül, majd a továbbiakban számítógépes módszerrel vezethető. A számítógéppel vezetett gyermeknyilvántartás folyamatosan pontos és teljes vezetéséért az óvodavezető a felelős. Tárolásának módjával biztosítani kell, hogy az adatokhoz illetéktelen személy ne férhessen hozzá. A gyermek és szülője a gyermek adataiban bekövetkező változásokról 8 napon belül köteles tájékoztatni az óvodapedagógust, aki 8 napon belül köteles intézkedni az adatok átvezetéséről. 5.4 Az adatnyilvántartásban érintett alkalmazottak, gyermek és szülők jogai és érvényesítésük rendje 5.4.1 Az érintettek tájékoztatása, kérelem az érintettek adatainak módosítására Az adatkezelés által érintett személlyel az adat felvétele előtt közölni kell, hogy az adatszolgáltatás önkéntes vagy kötelező. Kötelező adatszolgáltatás esetén meg kell jelölni az adatkezelést elrendelő jogszabályt is. A közalkalmazott, a gyermek gondviselője tájékoztatást kérhet személyes adatainak kezeléséről, valamint kérheti személyi adatainak helyesbítését, illetve kijavítását, amelyet az adatkezelő köteles teljesíteni. A közalkalmazott, a gyermek gondviselője jogosult megismerni, hogy az adatkezelés során adatait kinek, milyen célból és milyen terjedelemben továbbították. A közalkalmazott a közokirat, illetve a munkáltató döntése alapján bejegyzett adatok helyesbítését vagy törlését csak közokirat, illetve a munkáltató erre irányuló nyilatkozata vagy döntésének az illetékes szervek által történt megváltoztatása alapján kérheti. Az érintett közalkalmazott, a gyermek gondviselője kérésére az intézmény vezetője tájékoztatást ad az intézmény által kezelt, illetőleg az általa megbízott feldolgozó által feldolgozott adatairól, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, időtartamáról, az adatfeldolgozó nevéről, címéről és az adatkezeléssel összefüggő tevékenységéről, továbbá arról, hogy kik és

7.

milyen célból kapják vagy kapták meg az adatokat. Az intézmény igazgatója a kérelem benyújtásától számított 30 napon belül írásban, közérthető formában köteles megadni a tájékoztatást. 5.4.2 Az érintett személyek tiltakozási joga Az érintett tiltakozhat személyes adatának kezelése ellen, ha a) a személyes adatok kezelése (továbbítása) kizárólag az adatkezelő vagy az adatátvevő jogának vagy jogos érdekének érvényesítéséhez szükséges, kivéve, ha az adatkezelést törvény rendelte el. b) a személyes adat felhasználása vagy továbbítása közvetlen üzletszerzés, közvéleménykutatás vagy tudományos kutatás céljára történik, c) a tiltakozás jogának gyakorlását egyébként törvény lehetővé teszi. Az óvodavezető – az adatkezelés egyidejű felfüggesztésével – a tiltakozást köteles a kérelem benyújtásától számított legrövidebb időn belül, de legfeljebb 15 nap alatt megvizsgálni, és annak eredményéről a kérelmezőt írásban tájékoztatni. Amennyiben a tiltakozás indokolt, az adatkezelő köteles az adatkezelést – beleértve a további adatfelvételt és adattovábbítást is – megszüntetni és az adatokat zárolni, valamint a tiltakozásról, illetőleg az annak alapján tett intézkedésekről értesíteni mindazokat, akik részére a tiltakozással érintett személyes adatot korábban továbbított, és akik kötelesek intézkedni a tiltakozási jog érvényesítése érdekében. Amennyiben az érintett a meghozott döntéssel nem ért egyet, az ellen – annak közlésétől számított 30 napon belül – az adatvédelmi törvény szerint bírósághoz fordulhat. 5.4.3 A bírósági jogérvényesítés lehetősége Ha a költségvetési szerv adatkezelési tevékenysége során az érintett jogait megsérti, az érintett közalkalmazott, gyermek vagy annak gondviselője az adatkezelő ellen bírósághoz fordulhat. A bíróság az ügyben soron kívül jár el.

8.

Szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje a szervezeti és működési szabályzat 2.sz. melléklete

9.

Szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje Az Életfa Óvodában Az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) kormányrendelet 145/A. §. (5) bekezdése alapján a költségvetési szerv vezetője köteles szabályozni a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjét. A szabálytalanság fogalma Tágabb értelemben a korrigálható mulasztások vagy hiányosságok, ill. a fegyelmi-, büntető-, szabálysértési- és kártérítési eljárás megindítására okot adó cselekmények. Szűkebb értelemben az intézményi gazdálkodás bármely gazdasági eseményében, az állami feladatellátás bármely tevékenységében, az egyes műveletekben stb. előforduló valamely létező szabálytól (törvény, rendelet, utasítás, szabályzat, munkaköri leírás, stb…) való eltérést jelent. Alapesetei lehetnek: Szándékosan okozott szabálytalanságok. Ide tartoznak: a félrevezetés, a csalás, a sikkasztás, a megvesztegetés, a lopás, a szándékosan okozott szabálytalan kifizetés. Nem szándékosan okozott szabálytalanságok. Ezek lehetnek figyelmetlenségből, hanyag magatartásból, helytelenül vezetett nyilvántartásból származó szabálytalanságok. A szabálytalanságok megelőzésével kapcsolatosan a költségvetési szerv vezetőjének felelőssége, hogy:  A jogszabályoknak megfelelő szabályzatok alapján működjön az intézmény,  A szabálytalanságot, ill. a szabályok betartását folyamatosan kísérje figyelemmel,  Szabálytalanság esetén hatékony intézkedés szülessen,  A szabálytalanság korrigálásra kerüljön annak a mértéknek megfelelően, amilyen mértéket képviselt a szabálytalanság. A szabálytalanságokkal kapcsolatos intézkedések célja, hogy:  Hozzájáruljon a különböző jogszabályokban és szabályzatokban meghatározott előírások sérülésének, megszegésének, szabálytalanság kialakulásának megakadályozásához, ill. megelőzéséhez,  Keretet biztosítson ahhoz, hogy a különböző előírások sérülése, megsértése esetén a megfelelő állapot helyreállításra kerüljön,  A hibák, a hiányosságok, tévedések korrigálásra kerüljenek,  A felelősségre fény derüljön,  Az intézkedések megtörténjenek. A szabálytalanságok kezelése az intézmény vezetőjének a feladata. Ezt a feladatot az intézmény vezetője az intézményben kialakított munkaköri, hatásköri, felelősségi és elszámoltathatósági rendnek megfelelően az egyes szervezeti egységek vezetőire átruházhatja. A szabálytalanságok megelőzése A szabályozottság biztosítása, a szabálytalanságok megakadályozása elsődlegesen az intézmény vezetőjének a felelőssége. Szabálytalanságok észlelése a FEUVE1 rendszerben

1

FEUVE: Folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés

10.

A szabálytalanságok észlelése a folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés rendszerében történhet, a munkavállaló és a munkáltató részéről egyaránt. 

A költségvetési szerv valamely munkatársa észleli a szabálytalanságot: Amennyiben a szabálytalanságot az intézmény valamely munkatársa észleli, köteles értesíteni az óvoda vezetőjét. Amennyiben az óvoda vezetője az adott ügyben érintett, a munkatársnak a vezető felettesét, annak érintettsége esetén a felügyeleti szervet kell értesítenie. A költségvetési szerv vezetőjének kötelessége gondoskodni a megfelelő intézkedések meghozataláról, illetve indokolt esetben a szükséges eljárások megindításáról.



Ha az óvoda vezetője észleli a szabálytalanságot, akkor a hatáskörnek és felelősségi rendnek megfelelően kell intézkedést hozni a szabálytalanság korrigálására, megszüntetésére.



Amennyiben a belső ellenőr ellenőrzési tevékenysége során észleli a szabálytalanságot, a 193/2003. (IX.26.) kormányrendelet rendelkezéseinek megfelelően kell eljárnia. Az intézménynek intézkedési tervet kell kidolgoznia a belső ellenőr megállapításai alapján, az intézkedési tervet végre kell hajtani.



Ha külső ellenőrzési szerv tett szabálytalanságra vonatkozó megállapításokat az ellenőrzési jelentésében, akkor a büntető-, szabálysértési-, kártérítési- ill. fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság gyanúja esetén az ellenőrző szervezet működését szabályozó törvény, rendelet alapján jár el. A szabálytalanságra vonatkozó megállapítások alapján az intézménynek intézkedési tervet kell kidolgozni.

A szabálytalanság észlelését követő eljárások és intézkedések Az eljárások lehetnek:    

Büntetőeljárás Szabálysértési eljárás Kártérítési eljárás Fegyelmi eljárás, illetve felelősségre vonás

Büntető- vagy szabálysértési ügyekben a szükséges intézkedések meghozatala az arra illetékes szervek értesítését is jelenti annak érdekében, hogy megalapozottság esetén az illetékes szerv a megfelelő eljárásokat megindítsa. Fegyelmi ügyekben a költségvetési szerv vezetője vizsgálatot rendelhet el a tényállás tisztázására. A vizsgálatban való részvételekre munkatársakat vagy külső szakértőt lehet felkérni. Fegyelmi eljárás, illetve felelősség tekintetében az MT., a Ktv., illetve a Kjt. megfelelő rendelkezései az irányadók.

11.

Intézkedések, eljárások nyomon követése Az intézmény vezetőjének feladata a szabálytalansággal kapcsolatos intézkedések, eljárások nyomon követése. Ennek során nyomon követi:  Az elrendelt vizsgálatokat, a meghozott döntések és a megindított eljárások rendjét.  Az általa és a vizsgálatok során készített javaslatok végrehajtását.  A feltárt szabálytalanság típusa alapján a további, szabálytalanság-lehetőségeket beazonosítja, megelőzi. A szabálytalanság – intézkedés nyilvántartása A költségvetési szerv vezetőjének feladata a szabálytalanságokkal kapcsolatos intézkedés nyilvántartása. Ennek során:  Gondoskodik a szabálytalanságokkal kapcsolatban keletkezett iratanyagok (jogszabály szabályozza) nyilvántartásának naprakész és pontos vezetéséről  A szabálytalanságokkal kapcsolatos elkülönített dokumentumokat iktatni kell.  Nyilvántartja a megtett intézkedéseket, az azokhoz kapcsolódó határidőket. A nyilvántartási feladatok ellátásával a szerv vezetője pénzügyi képzettségű munkatársat (ha van ilyen) is megbízhat. Ezt a feladatot a kijelölt dolgozó munkaköri leírásában rögzíteni kell. Jelentési kötelezettség A belső és külső ellenőrzés által végzett ellenőrzések ellenőrzési jelentései alapján az ellenőrzöttnek intézkedési tervet kell készítenie. (193/2003. (IX. 26.) kormányrendelet 29. §.) A belső és külső ellenőrzési jelentés megállapításai, javaslatai alapján végrehajtott és végre nem hajtott intézkedésekről és azok indoklásáról az ellenőrzött intézmény vezetője beszámolót készít.

PH. …………………………………

Keszthely, 2013. hó

nap

12.

Munkaköri leírások a szervezeti és működési szabályzat függeléke

13.

Keszthelyi Életfa Óvoda 8360 Keszthely, Vaszary Kolos u. 12. Szervezeti és Működési Szabályzat. Életfa Óvoda

Recommend Documents