Kemenyfy, K. Dániel Vaszary Kolos
I
•
Purchased for the
Library of the University of Toronto from the
Széchenyi-Canadian Trust Fund
Digitized by the Internet Archive in
2011 with funding from University of Toronto
http://www.archive.org/details/vaszarykolos185500kem
VASZARY KOLOS 1855—1905.
IRTA
KEMENYFY
K.
DÁNIEL
ESZTERGOM BUZÁROVITS GUSZTÁV KÖNYVNYOMDÁJA 1905.
anivonia p p
w
BooKb
uu/ 5W Oni
M*->'
(<
a
-
VR5ZRRY KOLOS
VASZARY KOLOS 1855-1905.
IRTA
KEMÉNYFY
K.
DÁNIEL
ESZTERGOM BUZÁROVITS GUSZTÁV KÖNYVNYOMDÁJA 1905.
%984
BEVEZETÉS. A MAGYAR
^^
katholikus egyház tzhely nemzetünk világ-
hivatásában és e tzhely lángja az els
történelmi
fpapban,
az ország prímásában
pusztán tündökölni helyezte
egyház bízott,
egy
is
körül
Az els megsznt,
forgott
az
két peer, a nádor
a nemzeti
utóbbi
lelkiismeretére
mint atya irányítsa
életét
Hazánk történetében fkép
a primás
Nem
az isteni Gondviselés az
országot
hogy annak keresztény
és ersítse.
és
hanem
élére,
t
van felgyújtva.
élet
megvan
mozgalma.
és benne látja
még inkább a múlt konzerváló hagyományainak legfbb rét és a trón eltt a nemzet kivánatainak els tolmácsolóját. A történelem rámutat, hogy a
azóta a nemzet
prímások
lettek oszlopai
öntudat
állásukban
úgyszólván
mindannyian
ellene állottak a felülrl
jött
mint az oligarchia elnyomásának. ügyének, de egyúttal
Fontos
közjogi
történeti
alakok.
érvényesülésének.
keresztény
Épúgy
az alkotmányos politika és a
törvénytelenségnek,
Els
els közvetíti
a
szolgái az Isten
Korona
és
Nemzet
Ahogy Asztrik elhódítani segítette a kereszténymint els diplomatája Sz. Istvánnak, megszerzi
frigyének.
séget és
a koronát és királyi jelleget, épúgy a századok folyamán,
—
4
—
valahányszor tépik a vallásos béke vagy nemzeti becsület az ország szeme mindig a prímásokon pihent.
zászlaját,
Az ert
küzdésük öntött
az
bölcsességük adott irányt,
és együttérzésük bátorított a kitartásra.
Ezen hivatása a prímásnak vezet bennünket kegyeVaszary Kolos hercegprímás aranyünnepéhez és
lettel
teszi
A
országos eseménnyé az
50 éves papi jubileumát.
primás az egész nemzeté, azért ünnepe olyan határk',
melynél mindnyájan megpihenhetünk. a
magyar egyház
sziklája,
A
ki
méltóságában
akin, mint szíven a vér,
át-
patakzik a nemzet keresztény életere, az megérdemli, hogy folytonos emlékezet tárgya legyen. Ezért a primási jubi-
mely enyhít és
leum a hála és lelkesedés ünnepe,
föl-
emel, melyen a közélet minden lármája elnémul s átengedi terét a szíves hódolat
Vaszary Kolos a bencések
meg
méltósága tnik
fel.
ó'si
monostorában vonult
teljében mint hazájának
Az
egyik,
jellegét
els
látjuk
Mindössze két
mely egyénisége gondviselésszer
rította.
nem
Méltósága magaslatára
oda ambicionálva fejldni.
készülni, volt,
idk
szerényen és az
megnyilatkozásának.
fiúi
jele
kidombo-
hogy elmélyedt a tudományba, mint
Mabillon, - - a másik értelmének és kedélyének nyugodt
mely ersségévé válik a megpróbáltatások
harmóniája, közepette.
Történetünkben, elszigetelt
szerény
alak
Feltnnek Ilyen
eset,
volt
és
különösen az újabb korban,
hogy
egyszerre
gyúpontjává
zajtalanul
s
lesz
vezérlk
Széchenyi Pál
kiemelkedik
érsek,
a
egy-egy
közbizalomnak.
majdnem ilyen
nem
akaratlanul.
Vaszary Kolos
—
Még temperamentumuk,
hercegprímás.
fpapokká
—
5
emelkedtek,
is
a kör,
melybl
hasonló. Széchenyi Pál pálos,
h
Vaszary Kolos bencés. Mindkett szent rendjének a szerzetesség
hivatásos
várfalvi perjel,
a másik
fpapi
felfogásával.
Az
mint
egyik
mint pannonhalmi apát
fia,
lép a
székre. Széchenyit a haza hívta, Vaszaryt a királyi
bizalom szólította az érseki székre.
A
jogszer nemzeti
öntudat, a királyi esküvel biztosított alkotmány Széchenyi
Pálban, a jogfolytonosság, a korona és nemzet kibékü-
hangoztatása Vaszary Kolosban találta
lésének
mindkét alakon. Széchenyi Pálon,
el
mikor
a bécsi burgban
bátran
szembeszáll
téseivel
Vaszary
;
az
az elképedt országnagyok élén
elnemzetesít udvar
mikor fiának
Koloson,
t
elsnek mondja
fejedelmet, így a trón a
munka
a
Bizonyos finom, ép azért meg-
trón eltt szószólóját.
ható páthosz ömlik
meg
elterjeszszólítva
a
hogy
a kötelességben,
oltárává, rajta az uralkodó az oda-
adás áldozatává legyen.
Midn
tehát aranymiséjének küszöbén az emlékezés
fáklyáját meggyújtjuk, az necsak primási méltóságának,
de egyéniségének
múltja, perdüljenek
Szemléljük
meg elttünk egyéniségének különböz vonásai.
szóljon.
is
le
magunk eltt
Elevenedjék
a halavány,
de azért eleven
keszthelyi diákot, a fekete tógás bencés-kispapot. Lássuk
a
maurinusi
tanárt,
szellem
meleg
majd a fpapot,
sugarában
él
tudóst
és
Asztriknak az apátságban
és
érsekségben utódját, aki szent szerzetének és a magyar
egyháznak méket,
élén
melyek
hirdeti
a
azon
magyart
erkölcsi
egy
s szellemi
évezreden
át
esz-
föntar-
— tották.
És most,
midn
igyekszem,
megrajzolni
6
— emlékét
pályájának
érzem
helyzetem
e helyen
nehézségét.
Nem csak rajtam, hanem tárgyam nehézségén, a még él emberen és az aranymisés fpap visszavonuló szerény egyéniségén
Él
emberek
életrajza,
vonatkozások miatt azt
els sorban
gaiból
mben,
kötöttem az
múlik,
nem
lesz teljes.
az egyéni és a kortársakkal való
mindig hézagos.
Amit nyújthatok,
a rendtársak s a tanítványok hálaviráössze. hízelgés,
Ami az én munkám ebben a nem nagyító-üveg, csak egy
csendes, fönséges nyugalmú,
szer megrajzolása, setlen tollával.
nem
ha a kép
nemes
az igazság és a
lélek fiúi
képének egyszeretet
kere-
áh
VASZARY KOLOS FERENC A RÓMAI SZENTEGYHÁZ ÁLDOZÁR BIBORNOKA, ESZTERGOMI ÉRSEK, MAGYARORSZÁG HERCEGPRÍMÁSA, AZ APOSTOLI SZENTSZÉK SZÜLETETT KÖVETE, F- ÉS TITKOS KANCELLÁR, VALÓSÁGOS BELS TITKOS TANÁCSOS, A JELES SZENT-ISTVÁN-REND FPAPJA, UGYANANNAK ÉS A FERENCJÓZSEF-RENDNEK NAGYKERESZTES LOVAGJA, AZ EGYHÁZI BIZOTTSÁG ELNÖKE, ESZTERGOM VÁRMEGYE ÖRÖKÖS FISPÁNJA, A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA IGAZGATÓ TAGJA, BEKEBELEZETT THEOL. DOKTOR, STB. STB. STB.
....
Zalamegyében Benedek rendjébe lépett Ünnepélyes fogadalmat tett Pappá szenteltetett Els szent miséjét mondotta Pannonhalmi fapát lett Magyarország hercegprímásává és esztergomi
Született Keszthelyen, Sz.
érsekké kineveztetett
1832. február 12. 1847. szept.
6.
1855. május
26.
1855. június
3.
1885. április
28.
1891. október 27.
Érsekké prekonizáltatott
1891. dec.
Püspökké
1892. február
szenteltetett
Bíbornoki méltóságra emeltetett
15.
1854. június
1893. január
13. 7.
16.
A GYERMEK ÉS A FELTÖR IFJÚKOR. — Szülháza. — Családja. — Szülei. — A gyermek-ifjú jelleme. — A kor hatása Festetich György, Helikoni ünnepségek, Deák Ferenc szereplése, Fehér György jótékonysága. — Irgalmas szivének pszichológiája. — Szegénysége és segélyezése. — A pályaválasztás. — Sz. Bene— 1848 Pannonhalmán. — A theologián. — Tanárai. — dek rendjébe A magyar Benedek-rendiek irodalmi s tudományos hatása. — Ünnepélyes Születése.
—
A
diák.
:
lép.
fogadalom.
WASZARY KOLOS élete négy korszakra oszlik. Mindv egyiknek határköve egy-egy életére kiható esemény. Els
korszaka, a gyermekkor és a feltör ifjúság évei;
a második,
a tanári pálya rögös útja;
a harmadik, a
bencés rend
fpapi székéhez
negyedikben, a
vezet;
a
közpálya legmagasabb csúcsán, a hercegprimásin
A
mikor
a
magyar
közélet
dermedésébl
Széchenyi István eszméi a megújhodás az ébredés nagy idején,
útját
találjuk.
felébred
és
megmutatják,
1832. év február 12-én született
egy typikus kisebb magyar városban, Keszthelyen, mint szüleinek utolsó és
kés
gyermeke. Édes
atyja,
Vaszary
Ferenc, szcs-iparos volt, aki a veszprémmegyei Vaszarról telepedett le
Kéthelyrl
Keszthelyre
származott
Vaszary Ferencnek.
A
s
;
édes anyja, Bajnok Terézia,
második
Vaszary
neje
családot
volt
az
öreg
nem mindig
— ezen
Elbb
néven ismerték.*
a
vették
Zsédenyinek hívták
s
Majd tzvész, elemi csapások
földbirtokos család volt. miatt tönkre menvén,
—
10
Vaszaron telepedtek
s
le
onnan
nevöket. Régi idben, ha egy család vagyon-
fel
talanná
lett,
próbált
új
si
rendesen elhagyta
otthont alapítani,
fészkét
nem
ahol
idegenben
s
a régi
újult fel
lakóhely fénye a jelen szegénysége mellett. Ezen szokás-
nak
a Zsédenyi
hódolt
család
—
is,
melynek cimere
Vaszary László, primási gazdasági tanácsos birtokában van,
-
-
midn
Vaszaron
letelepedett.
fedeles szüli ház a mai
családfája
nád-
csendes,
Kossuth Lajos utcában, a pre-
montreiek kertjével átellenben
A Vaszaryak
A
állott.
Azóta helyén
ma már
:
Vaszary Ferenc a törzs. (1764—1840.
jul. 22.)
t István
t János
f Antal
t György
f József
Kolos
esperes.
jószágigazgató.
iparos.
számvev.
tanitó.
hercegprímás.
f Constantia (férj.
Teréz
t Zsófia
Wlasitsné).
(férj.
Hannyné).
(férj.
t Sándor
f Josepha
f János
László
Gábor
tiszttartó.
(Horváthné)
ügyvéd.
primási
kat. biztos.
Ern ferdész. líona Mariska (férj. Albrechtné). Josepha (férj. Nemesné). '
Gyula Ilona
gazd-
íf
nácsos
Dezs
Ibyné).
t Dózsa bencés tanár.
-
gazdatiszt.
Béla huszártiszt.
gazdatiszt.
Gállfyné).
(férj.
Lajos.
t
István
kaposvári fjegyz,
György tanitó.
Katalin (férj.
f Fanny
Kotsisné).
f Sándor 48-as honv.
Gyula
Béla
pécsi rendrkapitány.
^—
f Mihály fgymn. tanár.
János 48-as honv.
Katalin (özv. Pékyné).
tanár.
Gábor
hlza
János kepiro. Mihály gazdás/.
tanár,
Fülöp iparos,
Katalin.
Fndre.
.
Antal erdész.
Anna
(Tirczkáné).
Nándor. Kornélia.
Lajos.
Róza.
Teréz (férj.
Schrammelné).
:
—
11
—
a harmadik ház épült; a jelenlegi
emeletes háza.
A
Veháp Ferenc
díszes
Hat
családi kis tanya elég népes volt.
gyermek elevensége
verte
fel
a ház csendjét, akik közül
István, paloznaki esperes-plébános, János, jószágigazgató,
Antal, iparos, György, uradalmi számvev', József, tanitó volt.
A
ták.
Öreged' szülinek reménye, különös
jat,
Az
mostani prímást, Ferencnek hív-
legkisebbet, a
már 68 éves
atya
gyengédséggel
és
szeretettel
volt,
akit mint utolsó sar-
vettek
mikor legkisebb
fia
körül.
született,
úgy hogy a primás jóval korosabb mostoha bátyjainak gyermekei, tehát unokaöccsei közül legtöbben, idsebbek voltak, mint nagybátyjuk. Így
— 12 éves korában 6 — 7 éves Ferencet. Vele
tanár 10
a kis s
Vaszary Mihály, kaposvári
tanította olvasni nagybátyját, élte át
a gyermekéveket
tényleg ezen gyermekkori odaadás oly annyira össze-
fzte a két
hogy öregségükben
ifjú lelket,
rokoni kötelékben
éltek,
st
intézkedése
még
tanár az
nagybátyjának,
azt
is
is
a legersebb
az isteni Gondviselés különös
megengedte, hogy Vaszary Mihály
már mint prímásnak
palotá-
jában adta vissza lelkét Teremtjének.
A
primás édes
atyja, az
öreg Vaszary Ferenc,
értel-
mes, jóságos arcú, magas növés, buzgó keresztény volt,
aki tudásban fölülmúlt
embert.
Nem
szerette
az
férfi
akárhány kevély iskolázott
üres
beszédet; mint higgadt
természet egyéniség, ha munkáját abban hagyta, mindig
komoly
dolgokról beszélgetett.
szigorú tekintetével volt;
csendes,
becsülésben
azonnal
A
sikamlós beszédeket
elnémította.
de elégedetlen hazafi.
állott,
s
Ers magyar
Keszthelyen köz-
hogy értelmességet elismerték, bizo-
— körülmény
azon
nyitja
abbahagyta,
Az
Szerette
is
ságával, a ségével.
es
munkás
örömmel
nem
de
n
volt.
1840-ben
ügyeinek
házi
meghalt
megáldotta az Isten szolgálta
s
s
lelki
Ferenc
vallásos
és egyéni fejldésének
A
Abban
vala,
hol
ha tízszer jöttek
jót
hozzá,
És
gyermek
ház, a
csak
a
rködni,
fölött
irányt kell adni.
kis nádfedelü
templom
anyát,
nevelése
önfeláldozó lelkét
hitét,
gyermekének jövjét.
nem csüggedt ....
A
élt.
kötelességtudása egész fönségé-
s
félárva
lelkének
nem
gyermekeinek
a 8 éves
Ers
fogva
dolgaiba be
korban volt kénytelen gyermeke nevelése
gyönge
játékaik-
Természettói
semminem
Férjének
egészen vállaira nehezedett.
mikor
még
volt az atya, olyan kedélyes,
anya.
az
volt
csak
avatkozott,
vel
viszont
felügyelt.
ders természet
Férje
de
Jól
a ballépést sohase hagyta
s
Amily komoly egyéniség
gyönge
józan-
kényeztette.
büntetés nélkül. Gyermekeire, amint tehette, is
lélek
tulajdonságaikat,
jó
szigorú volt a hibák iránt
ban
vigaszt.
áldozatkészségével s gyöngéd-
szerette,
nézte
hivatalt.
át
keresett
egyszer nemes
férfiú
Gyermekeit
mesterségét
éven
családjában
az
családját
mikor
több
viselt
küzdelmei között
élet
hogy
is,
városnál
a
—
12
hallott.
nyolcszor
bizonyára imakönyve mellett találták. * * *
Testalkatra
nézve
a
primás
örökölte átható, mély
tüz
nemes szinteséget;
édes anyjától
atyjára
ütött.
fekete szemeit és az a
derült
Attól
egyszeren kedélyt,
a
—
küzdelmekben való
szívjóságot, a
emlékez'
Az otthon
tehetséget.
mindig alapvet iskolája
Vaszary
—
13
család
is
eröt
és a ritka
hiába, a jellem képzésnek
marad.
Benjáminja
lelki
magába
szívta
Itt
azon
a
harmatcsöppeket,
melyek jellemét a jövre nézve az erények virágaival
Gyermekkorában vézna, gyönge
megtermékenyítették.
kissé elrehajlott. Arcszíne különben egészséges.
fiú volt,
elre
Szülei
Nem
érdekldött az
is
gyerek
gatag
nem
való.
csöndes és
hall-
hogy a kézmvességre
látták,
iránt;
ájtatos,
mohón
volt;
bújta
könyveket és az
a
iskolából haza hozott jeles bizonyítványokkal, dicséretek-
édes anyja bánatos arcának könnyeit.
kel szárította fel
Az anya
titkolta a
hogy
finom megfigyel
fiú
hogy édes anyjának bizony küzdenie
érzéke észrevette, kell,
gondokat, de a
neki
minden könyve meglegyen
s tisztes-
séges ruházatával ne kelljen szégyenkeznie a többi fiúk
—
között.
fiúi
családja
lett,
:
nehezed gondokat.
szegénységére
legényegylet üdvözletére dotta
szeretetével igyekezett ép azért
az anya vállára
enyhíteni
primás
Végtelen
célozva,
adott válaszában
Mikor a
gyri
maga mon-
„Gyermekkoromra visszaemlékezve, mondhatom,
hogy az
családnak, ifjúságát
szükségeivel kellett megküzdenie
élet
amelyhez
nem
szenvedély.
hirdette
tartoztam."
semmi
annak a
A serdül gyermek
féktelenség, dac, fenhéjázó
Mély tüz szemében,
szemérmes arcán
a
figyelmes vizsgáló csakhamar észrevette a tehetséget és
Egyszer, szinte gyermek
a romlatlan lelkületet.
nemes
Ismers
önérzettel
helyen
s
erkölcsi
hamar
finomsággal
felmelegedett;
volt,
párosulva.
barátja volt
a
— kedélyes
élénkebb s
A
.
mint
Keszthelyen
volt
alig
Nagyon
versengtek
mint jó futóért,
mával.
játékoknak
ifjúsági
alakja,
örömest élvezte az
szórakozásnak,
tréfának,
Az
éneket.
14
szeretett
labdázni
a kiválasztás alkal-
érte
Festetich-palota átellenében lev, úgynevezett
domb u
„kopasz Balatonra
labdázó
a
volt
szlhegyekre gyönyör
és a
ahonnét
játékhely,
kilátás
a
nyilt.
Dacára, hogy játéktársai a zalai dzsentri fiúk elkelbbjei voltak,
alkata
miatt,
Kedvét
elvitte
játék
a
volt
kitn
a
iránt való
úszók
között
késbb
hajlam
Mikor pannonhalmi kispap élvezték
testedz játékokra.
az egyes osztályokat a Balatonba fürdeni
Az edz játékok alatt
test-
szánkázásban, az úszásban. Igazgatójuk
Vaszary Kolos
nála.
Gyenge
rendezó'je.
lelke,
utalva
szinte
találta a
gyakran s
a
volt
kollegái
át
az
is
megmaradt vezetése
az
volt,
mindig.
volt
tréfákkal
ártatlan
kisért
játékok örömeit.
Az
elemi
iskolák
keszthelyi
gimnáziumába
éves
mikor az
volt,
Nova
be édes
irattá
osztályba
anyja.
Nyolc
Azon idben,
járt.
ratio educationis tanterve szerint
ziumban a totta,
I.
a premontreiek
elvégzése után,
a
ment a gimná-
tanítás; az összes tárgyakat egy tanár taní-
egy évben
osztályzatot
adtak.
kétszer
Vaszary
Kolos mind a hat osztályt Keszthelyen végezte. Minden osztályban eminens
volt.
els
els
osztályban,
az
Az 1840 félévben
— 41
tanévben, az
-ki
11 -ik,
a
másodikban
lü-ik eminens volt.
A
évben elsrend,
másodikban 12-ik eminens
második
a
második osztályban, az els
osztályt, tekintettel fiatal korára,
lett.
Fél-
A
eminens osz-
:
— dacára
tályzata
eminens
5-ik
—
15
megismételte
A
volt.
s
ekkor,
harmadik
végén már
év
osztályban
a
3-ik,
negyedikben az els félévben 1-s, a másodikban 3-ik; az ötödik osztályban mint rhetor a 6-ik,
1846
— 47-ben, mint poéta
a hatodikban
év végén az 5-ik eminens
Ebben az esztendben osztályába a következk Boros
jártak:
Csák Kálmán, Farsang Ferenc, Qöndöcs
István,
Nagy György,
Ferdinánd, Koller Károly, Krajner Emil,
Nagy
lett.
Oberschal János, Skublics Gyula, Szabó
József,
Vaszary Ferenc, Vlasics Rudolf. Összesen 13-an.
János,
Boros István
zalamegyeiek voltak.
Szenczy
Imre,
Annalesseinek
késbbi
a
kitn
somogyi
fiú
mind
volt,
Igazgatói voltak: Söjtöry József;
csornai
Tacitus
prépost,
fordítója; Ihász Gilbert, a „Szellemi
Az
szerkesztje.
kincstár"
aki
kivételével,
osztályrendszer alapján
az
egyes osztályokban következ osztály-tanárok tanították
Kopics Ignác
I.
Zupponics Arnold tályban.
— V. —
osztályban, Bolaházy Miklós IV. -ben,
Göncz
István
II.
III.
-VI.
-ban,
osz-
Habár valamennyi tanáráról bizonyos gyöngéd-
séggel szokott megemlékezni, mégis legkedvesebb tanára, akit
mindenkor hálával és
Miklós
volt.
ministrált,
akkor
retett télen,
kis
Iskolába
mig
fiút,
Bolaházy
korán szeretett menni.
Ha nem
ott ismételgette leckéit.
sötét volt, az iskolai
darab magával
Mint jámbor
kegyelettel emlegetett,
vitt
Különösen sze-
meleg kályha körül
gyertya mellett a társaival tanulni.
tanárai
nagyon
szerették.
A
kedvelték s elevensége miatt amint társainak az
rl, viszont neki
is
azok részérl többször
apróbb ingerkedésekben.
társai is
részé-
volt része az
Vakációit mint diák, mostoha
—
szinieladással szintén résztvettek
tályai szavalataikkal,
St
az ünnepély emelésében. tanári karát
—
17
Festetich gróf a
mbírálatba
a
bevonta
is
gimnázium
s az
1818. és
1819-ki Helikoni ünnepélyen a gimnázium tanárkarából bírálók voltak és
:
Petróczy Béla, igazgató, Drinóczy György
Harmb Gábor
tanárok, akik egyenkint 150
tisz-
kaptak.
teletdíjat
Mindezek Vaszary Kolos eseményei voltak,
korában már a múlt
ifjú
ersek
de elég
és hathatósak
hogy a gimnázium közszellemében s
frt
A
éljenek.
arra,
hazafias
pedagógus premontrei tanárok az öt Helikoni ünnepélyt
már
mint az intézet aranykorát emlegették mindég, s
az
a tudat, hogy egy Berzsenyi, Kisfaludy Sándor, Horváth
Ádám dicsségébl
Keszthely
részt
is
komolyabb szellem tanulók érzékét
magyar irodalom-tanár, a
Helikon ifjú
írói lélek
mellett
Deák
keszthelyi
melyet
írói
lelkes
gyökerei Keszthelyi
a
A szemléld természet fejld
mintha a szülföld irodalmi hagyo-
fejleszti
írói
hitelt.
benne
Ferencnek,
a
.
.
.
történeti
Zalamegye
büszkeségének országos híre és szereplése.
gyakran emlegették a tanárok,
politikai
s
szülöttjének,
gimnázium egykori tanulójának
híres tanítványát,
a
ami múlt dicsségére emlékeztette.
mányaiból merítené az
érzéket
és
hallgatta és olvasta ezen emlékeket,
lelke bevette mindazt,
A jövend
fejldésének
iró
vissza,
megtermékenyített.
örömmel
E
az
nyúlnak
talajba
a költi
Vaszary Kolos a késbbi
hivatás kultusza iránt.
abba
emelte
kért,
s
a
a nemzet
Deákot
mint az intézet
is
egykori
ami nem maradt az érettebb tanulókra
:
— Az si
hatás nélkül.
védje azon idben már
jog
alkotmányos ellenzék vezére jellemének
mélységével, életi is
—
18
s
volt,
az
elméjének páratlan fedhetlen
szilárdságával,
köz-
szereplésével, politikai rendszerével az ifjúság eltt
ideálként
Deák
lebegett.
iskolájának
politikai
folytak
azon
le
alkotmány
korában Vaszary
Ifjú
hatása
gravaminalis
alatt
mozgalmak,
melyek
Az
is
eltte
állván,
eredményezték.
megújhodását
Kolos
az
1840-ki
országgylés után a kormány a sajtócenzurában enged-
ményeket
tett,
az országgylési ifjúság Pozsonyban
közhangulatot teremtett.
ifjú
korában, mikor 15
nálunk
Mindez els sorban a serdül
legelször
ifjúság lelkét érintette
s
— 16 éves
tényleg Vaszary Kolos
az ifjúság
a hazafias
tetésekben részt venni.
A
kezdett kialakulni
volt,
Ezen
idk
mozgalmakban,
tün-
az ifjúság hazafias politikai
óta kezdett
ers
érzéke.
40-es évek korszakát nevez-
hetjük Magyarország politikai renaissanceának,
mely a
fogékony
ragadta
lelkeket
minden reform
bámulatra
iránt,
s
lelkesedésre
ami Magyarország
politikai
átala-
kulását célozta. Ezen termékenyít kor politikai szelleme érintette
természetesen Vaszary Kolost
kozhatunk, ha ilyen iskola hatása politikai
érzéke
már
az ifjúnál
* Fejér
György,
is
alatt
is
s
nem
még ma
csodális
élénk
gyökeret ereszt.
**
Keszthely
híres
szülötte
hármas
szempontból volt Vaszary Kolos fejldésére befolyással a családi körülmények hasonlóságával, történetírói
mun-
kásságával és a jótékonyság szellemének felgyújtásával.
— György
Fejér
is
—
19
szegény
szülktl származott,
iparos
10 éves korában szintén elvesztette atyját és sok küzdés,
Eltte
nélkülözés között végezte tanulmányait. a
küzd
ifjú
képe,
önszorgalmából. ságával
Györgynek
érintkezett az
is
termékeny
ifjú
példája vezette Vaszary Kolost
mködése
lelke.
munkában arra,
is
munkás-
történetírói
Vaszary Kolos
munkásság,
történeti
tehát
mégis magas polcra emelkedik
aki
Fejér
áll
Az
töltött
a
élet
hogy az irodalmi
tárgyául a történelmet válassza.
A
IX. század
legnagyobb oklevél-gyjtjét szemlélte maga eltt,
akit
látott,
személyesen ismert, vele érintkezett. Kinek ambí-
cióját
nem
ha ifjúságában
emeli,
országos
egy
nev
tekintélytl kap szárnyakat a szellemi emelkedésre?
De ami
leginkább érvényesült Fejér
késbbi Vaszary Kolosban, az nagy írójának
óriási
mérv
Györgybl
a
„Codex Diplomaticus"
a
jótékonysága. Fejér György
jótékonyságának módja vezet bennünket Vaszary Kolos jótékonyságának pszichológiájához. is
eldönteni,
ságával
emléket?
Tény,
jóvoltából
szk
munkásságával
történeti
emelt-e
Nehezen tudjuk
magának
vagy
György
Fejér
ma
jótékony-
maradandóbb
hogy Vaszary Kolos a Fejér György
segélyben
részesült
s
ez
nagyon
jól
esett
anyagi viszonyai között. Fejér György alapítványá-
ból évenkint 60 anya és
gyermek kapott
családnak könnyeit fölszárítani
segélyt.
nagy irgalmasság és a
szegénység igazi gyakorlati szociális gyógyítása
konyság hagyott
ilyen
lekötése
Vaszary
Kolos
s
Hatvan
példája
lelkében.
maradandó Jót
tenni
!
A
jóté-
nyomot kevéssel
minél szélesebb körben, ez az igazi szociális megoldása
;
20 a
modern szegénységnek.
önönmagán
És Vaszary Kolos
tapasztalva, a jótékonyság ilyen gyakorlása
ma
ntt. Tényleges jótékonyságában
hogy állandó kisebb,
nagyobbmérv
azon elvet
vallja,
esetleg a helyzethez képest
néha
A
is
számos családot
segélyezéssel
nyomortól megmenteni. tett
szívéhez,
keszthelyi
lehet
a
gimnázium számára
ötvenezer koronás alapítványának alapító levelében
maga mondja:
„A nagy nyomor nem
adománynyal
enyhíthet'." Ez magyarázza meg, hogy
mennyit
is
csendben
költ
csekély
ritkán
családok felsegélyezé-
szegény
sére.
És eddig nem annyira nagyobb alapítványokkal,
mint
inkább
vel,
a
szegény
állandó
Különben
jótékonyságát.
amidn
„Ifjúsági
jótékonyságának egész pszichológiájára,
az
Fejér
az
György
életrajzánál elmondja,
hogy hogyan
nyert a Fejér György-féle alapítványból segélyt. lantást enged egyúttal érzett igazi
egyik
bens
napján
menvén,
jó
találtam.
A
e
vallomás
óra
10
írja
1841. év május hó
után
anyámat szokatlanul bússzokott
kézcsók
után
és
iskolából
gondolkodónak
a bú
oka fell
a város-hajdu alig
pár perc eltt volt nála azon szigorú paranccsal,
holnap
velem
rendelt
idre megjelentünk
tésünk,
midn
a városházánál
59
anyát
s
és
haza
a gyermeki szinte
tudakozódám
anyám szomorúan monda: hogy
Bepil-
édes anyja iránt
az
Az
szeretetre.
szeretet és részvét hangján jó
tette
még világosabban
Plutarch"-ban saját vallomása alapján
rájövünk
segélyezésé-
szemérmes nyomor enyhítésével
a társadalmi
halhatatlanná
családok
megjelenjen.
mily nagy volt
ugyanannyi
hogy
Másnap
a
meglepe-
gyermeket
—
—
21
találunk a terem ajtaja eltt. Nyolc óra után bebocsát-
A
tatánk. szólt
város bírája
„Jól esik a fájó szívnek, ha rokon- és
:
kebelre
szülk
Ti kedves
rokon-kebelre
ki
fájdalmaitokban,
hanem az
könnyebbítésére
és enyhítésére
A
keszthelyi árva
míg
forintot, a városi
Ezen
esztendre.
nagy
szülöttében,
nemcsak
vesz
részt
súlyos bajai és nyomorai
élet
anyagi segedelemmel
levélbl
ezt
olvasá a biró:
is
„A
gyermekek segedelmére lekötök 100.000
Ennek,
forintot.
6000
lev
kezében
mint a
gyermekek, hasonló
és
városunk
találtatok
György prépost úrban,
járul."
résztvev-
mely osztozik az örömben úgy,
talál,
fájdalomban.
Fejér
végig tekintve rajtunk,
felkelt és
törvényes
élek,
hatos kamatját,
tanácsnak megküldöm esztendrl-
összegben
részesíttessék
60
árva
gyermek."
Vaszary Kolos édes anyja csak 25 forintot kapott de
ekkor,
nyomában
nem
fia
végtelen
az
könnyebbség és boldogság fakadt
akkori nehéz
helyzetében.
Ösztöndíjat
kapott, csak segélyt idnkint abból az összeg-
bl, amelyet Fejér György, a gimnáziumi igazgatónak sz.
Márton napjára
úgy
jött,
küldött.
És ez a segély mindannyiszor
mint valami véletlen
égi
Vaszary Kolos a Fejér Györgyrl hálás szavakra: és
hangossá
gokon sóhaját anyja,
segély. Méltán fakadt
életrajzában
írt
„A könyez özvegyek
ezen
és árvák sóhaja
vált áldás kivánatai felrepültek túl a csilla-
Isten szent trónja
különösen
elé."
Az árvák hangossá kinek
édes
lev szlbe
dol-
érezhette a félárva
mikor elment a
diási
gozni, akárhányszor csak
hegyen
egy darab
vált
ifjú,
kenyeret
hagyott
22
az asztalon, úgy hogy ilyenkor sokszor a praemontrei-
más meleg
eknél kapott levest és
egyik mostoha bátyja látta
ételt.
Ruhával sokszor
el.
* * *
A vergdés mégis
küzdelem
e's
A
legördültek.
ezen 6
keszthelyi
nem sokára
évei
osztályt
hová men-
Elérkezett a pályaválasztás ideje. Mi legyen,
jen?
.
szerit
.
.
Gyakran elmerengett a Balaton
ejthette,
felhit, amint a tó tükrén
partján.
A
történelmi
ormokról
7
nagy
történeti zet
A
írja.
történetével történeti
Magyarország
érzék
gyar kultúrát az élszó és a
Rimely Mihályt,
sz.
kéréssel jelentkezik,
jesít rend
tagjai
út
történetét
kultúrát
toll
hogy amely és
is
után
hogy vegye
a
ma-
hatalmával. rejtett
Balatonfüreden
Benedek-rend fapátját
közé.
is
szer-
megalapítá
szolgálja a
Gyalogszerrel útnak indul, a kebelébe napi
emlék-
odavezette a legnagyobb
államot, annak kebelében
Két
az
annak a szerzetnek géniusza,
múlttal biró szerzet oltárához,
nyítványával.
mint valami
tekintett feléje, s az
megmunkálta a magyar
magyar
Tihany orma
integetett feléje,
százados emlék
mely a maga
nagy
kép elevenült meg eltte,
kel együtt megjelent eltte
együtt
átfolyik a
Akárhányszor szemléldött,
mindannyiszor oly csábítóan sell.
csak
benézett a messze
hajóztak;
távolba s úgy érezte, hogy lelke szinte Balatonba.
Ha
hullámzó habokat, az ég
a
nézte
el-el
elvégezte.
fel
A fapát
s
bizotalálja
alázatos
a szent hivatást tel-
csak
árva és gyönge diákgyereket, átolvassa
nézi a fáradt,
kitn
bizonyít-
— ványát, majd rátette az fiává fogadta
cum
—
23
fejére kezét
ifjú
Benedek
sz.
e's
benedictione S. Benedicti.
Szegényesen, szíve'ben telve reményekkel, emlékében tanácsokkal,
az anyai
nemes önbizalomtól,
tettl
s
veszi
fel
Pannonhalmán
mondotta
a
szent
„embertársaim
lelki
1847.
rend
a
szere-
szeptember
15-én
öltönyét,
hogy,
mint
búcsúlevelében,
intézett
és szellemi
nevelésén és boldogítá-
lem és a fegyverek
zaja,
Czuczor
Pannonhalmán
újoncévet
tölti.
kitör a szabadság-küzde-
Alig tölt ott azonban félévet,
visszhangja,
anyai
szerzethez
Az
fáradozzak."
sán
kisérve az aggódó
szabadságának
a haza
közé
falak
szent
a
riadója
véd is
eljutott.
Vaszary Kolos épen a rend gyri
midn
zetében folytatta tanulmányait, állott
zavarok
miatt, a
halmára helyezte
át,
fapát a
filozófiai taninté-
egy napon, a be-
filozófiai
kurzust Pannon-
hogy a növendékek zavartalanul
Azonban a haza
folytathassák tanulmányaikat.
megkívánta, hogy minden fegyverfogható
ifjú
állapota
a nemzeti
küzdelem bajnokává esküdjék. Hazafias hagyományaihoz híven
tehát a bencés-rend
katonaköteles korban
1848. szeptember 4-én a
is
lev növendékeket
a haza
védel-
mére haza bocsátotta azzal a meghagyással, ha honvédelmi
kötelezettségüknek
visszafogadja ket.
dékeket
is
tosítással,
tettek,
eleget
a
rend
ismét
1849. április 18-án a többi növen-
haza bocsátották
ruhában, azzal a biz-
világi
hogy a háborús viszonyok megsznte után a
rendbe ismét visszavétetnek. 1849.
vendék haza
is
ment szüleihez
;
a
április
30-án 18 nö-
pannonhalmi fiskolát
—
—
24
ennek következtében bezárták. haza Vaszary Kolos
hogy
fia
Édes anyja nagyon aggódott,
a forradalom alatt ott hagyja szerzete't.
késbb
leiben,
is.
otthon
szóval
vetkzzék. Aggodalma nem
nem
ifjú
Ezzel a csoporttal ment
volt
teljesült,
katonának való.
hogy
megsejtette volna,
nagyon
A
hogy
kéri,
Levene
ki
a gyönge testalkatú
szeret anya mintha
fiára a papi
pályán
min
nagy
hivatás vár.
A nál,
forradalom
alatt
részben Keszthelyen édes anyjá-
részben Balaton-Hidvégen Horváth gazdatiszt sógo-
ránál tartózkodott.
Horváth Vaszary Jozefát
birta
nül,
Vaszary János jószágigazgatónak, Kolos mostoha-bátyjá-
nak leányát. Szívesen idzött Hidvégen máskor
is,
mert
Horváth, amellett hogy szinte lelk és szavú, talpig becsü-
ember
letes
volt,
szegény édes anyjával sok
A Pannonhalmán
jót tett.
maradt növendékpapokat se soroz-
ták be katonáknak. Mikor Klapka 1849. augusztus eiején
Komáromból,
kirontott jött,
s
a császáriakat
zve Gyrre
Zichy Ottó gróf kormánybiztos Pannonhalmán össze-
íratta
a növendékeket a népfelkelés számára. Rimely
f-
apát kérésére azonban Klapka megtiltotta a pannonhalmi
papnövendékek besorozását, 1849. augusztus 11-én
következ
rendeletével:
„Meghagyom
a
kelt
Bizottságnak,
hogy a klérust maga épségében meghagyva,
azt az újon-
cok közé semmi esetre be ne sorozza." * # *
A halmán
forradalom után, 1850-ben tanulmányait Pannonfolytatta
Vaszary
Kolos.
Tanulmányaiban
ott
— is
kitnk
a
lett
ekkor
—
között volt s a theologiai tanulmányai mel-
szorgalmasan
nelemre
25
szaktárgyaira, a törté-
tanári
ke'szült
a klasszikus nyelvekre;
s
sajátította
el.
a francia
nyelvet
Theologiai bizonyítványai következ'
elmenetelét tanúsítják az 1850 :
—
51-iki iskolae'vben
exegesisbl
elsrend,
kitn;
—
tn,
az
her-
hittanból
52-iki tanévben: bibliai archeológiából ki-
ó-szövetségi
az
alapvet ágazatos
:
kitn,
meneutikából elsrend, új-szövetségi szentírásból
1851
is
kitn, exegesisbl
szentírásból
—
kitn, egyháztörténetbl kitn; az 1852 53-iki tanegyházjogból kitn, lelkipásztorkodási tanból évben kitn, paedagógiából kitn; 1853 54-iki tanévben: erkölcstanból kitn, didaktikából kitn, ágazatos hit:
—
kitn.
tanból
Tanárai nagy hatást gyakoroltak
Pannonhalmán dött.
Kruesz
Caesar,
A
Valér, Ruzsicska,
emberek, Kruesz
Benjámin,
theologiai
és
Vagacs
Hollóssy Jusztinián,
Krizosztom,
tudományos világban
tanítottak.
mkö-
igen jeles s képzett tanári kar
De La Casse
voltak a
reája.
stb.
s
itt
számot
tev
a bölcseleti szakon
Jób Tóbiás, Ballay
fakultáson
Pethe mködtek, mindnyájan
bevégzett
Hollóssy
papi
jellemek.
hatottak
nevek
Vaszary
szak-
Kolosra
tudományukkal;
Jóbot
szent élete miatt kedvelte, Ballayt pedig költi kedélyeért és szép verseiért
nagyon
szerette.
Jellemz, hogy az abszolút korszak
alatt,
már
a
a növendékpapban kitört az elégedetlenség s ezzel együtt a hazafias érzés. alatt,
A fapát
a
nyomasztó viszonyok hatása
hogy a rend gimnáziumait
megtarthassa,
sokat
—
26
adott arra, ha valaki németül
kurzusra
A
jött.
6
keszthelyi
két
Rimely fapát megkérdezte az
kérdések
szokásos
vizsgálaton
felvételi
gimnazista
végzett
osztályt
kon-
1850-iki
tudott.
is
ifjakat egyenkint,
után
tudnak-e
németül ? Azok, anélkül, hogy összebeszéltek volna, is
szinteséggel azt
mindketten
kérdésekrl,
tudva a felteend'
felelte,
is
Az
is
dotta:
Mikor
volt.
Fratres,
vivite
Vaszary Domonkos,
kijöttek,
is.
alatt
Egyik
modorát.
mon-
s azt
hogy a magyar
megérdemlitek,
tanulmányi évek
eleven
kedélyét,
ket
átölelte
Benedek-rend fölvegyen benneteket
A komoly
általános neve-
Vaszary Kolos kívül várta
kihatott.
a két konkurrenst, akik közül egyik,
rokona
egyszer
hogy nem tudnak, mert Keszt-
helyen csak a zsidók beszélnek németül. tés a folyosóra
nem
megtartotta jó
is
kortársa
írta
róla e
sorok írójának: „Vaszary Kolos igen jókedv, élénk volt,
jó
fiú
szívesen vett részt ártatlan tréfáinkban. Élénk esz,
tanuló
Mivel
volt.
mindnyájan szerettük.
másik
fiatal
a
jó
benne
szívet
A mozgalmas
48
felismertük,
— 49-ben,
rendtag honvéd-kötelezettségi
egyik-
útjában
átélt
kalandjainak reprodukálásában élénk részt vett Kolos s
szi
tenye
erdei
sétánk alkalmával
sütésnél
sürgöldött.
a cérnára
is
fzött gesz-
Különben önérzetes,
köte-
lességtudó jellem volt. Amije volt, szívesen megosztotta s
különös passziója
paprikás
túróval
napokban
volt,
ha a páhoki
kedveskedhetett
társaival történt tréfás
tudta jobban versbe szedni, mint táblára
a
szerepl személyeket.
kemény
társainak."
A
füstölt
szün-
eseményeket senki se
,
egyben lerajzolta a
Leghatározottabban a
—
—
27
túlságos lojális cilinder-kalapokat
meg
örökítette
tréfás
versekben.
Ezen néhány vonás az
derült lelki világának volt
visszhangja, mely az élet kedélyét, mint fszert, szépen
komolyságáról
A
viszont Pannonhal-
reá,
munka
jegecesedett ki benne a szellemi
sz.
pálya
mert bizony amint Keszthelyen
szólok,
kora uralkodó eszméi hatottak
mán
A
komolyságával.
tudta összeegyeztetni a pálya
érettsége.
Benedek-rend visszaállítása után, a pannonhalmi
monostorban egész monte-cassinoi szellem
Az ébredez
szellem, a
tudomány
meg.
indult
és irodalom, a Mabil-
lonok és Maurinusok tudományos munkásságának virágos kertjévé
lett
Pannonhalmáról el
ról
Pannonhalma. hódító
indult
szellemi tekintetben a is
úgy mondhatjuk
útjára,
XIX. századbeli Pannonhalmá-
Dante mondott Monte-Cassinoról
amit
az üdv
sugárzott
ki
Guzmics
Izidor,
Fidol,
Amint a kereszténység
Jedlik
új
fénye földünkre." Szeder Fábián,
Czuczor Gergely,
Ányos,
„Onnét
:
Márkffy
Czinár Mór,
Rónay
Sámuel,
Beély Jácint,
Sárkány Miklós, Bresztyenszky Béla, Mollich Tóbiás
mind oly nevek, amelyek irodalmunknak
A Guzmics
reztek.
képz' oly
hogy
Izidor
kiképeztetésben
gimnáziumaikon
jogakadémiát
is
vezetése
kívül
akárhányszor
még
a
ellátta
Vaszary Kolost, a hivatására
tekintélyt sze-
alatt
részesítette
stb.,
a
tanár-
állott
rend
gyri jeles
tagjait,
és pozsonyi
tanerkkel.
ambícióval
készül
növendékpapot ez a szellem, mint valamely szentélynek fensége,
megragadta és ersen vonzotta magához. Ennyi
példa láttára
meg
kellett
fogamzania az
fogékony
szelle-
28
mének
is.
Méltán mondhatta róla
Felségéhez intézett
választásakor az
hogy papnövendéki minségében aránt
kitn
ifjú
késbb
világos
jeleit
s
rendje,
fapáttá
felterjesztésben,
tanulmányaiban egy-
adta a rendbe való hiva-
tottságának. 1854. június 6-án az ünnepélyes fogadalom lével
véglegesen felvétetett a rend
nyílt
eltte az
kora, a papi
diakonátust,
Nem
rendekbl 1864. július
közé és meg-
melyen az óhajtott
ösvény,
tanári pályához jusson.
tagjai
25-én
letéte-
célhoz,
a
lévén
meg
július
20-án csak a sub-
a kánoni élet-
pedig a diakonátust vette
Karner Antal gyri püspök kezeibl.
fel
TANARI PALYAN.
A /.
Komáromi
tanár.
Pappá
ködése. Tanári egyénisége és tekintélye.
A
Az önképzkör
Széchenyi-alapítvány.
—
//. Pápai tanár. Esztergomi tanári Magatartása a szegény diákokkal.
szentelése és primiciája.
—
///.
m-
felkarolása.
Közéleti tevékenysége.
„Ifjúsági Plutarch." Közéleti szereplése Pápán.
Történeti tankönyvei. Tanítványainak irodalmi zsengéi. Tanítványai ragasz-
Thaly Kálmán támadása és az esztergomi tanítványok. Kiválóbb Édes anyja halála. IV. Gyri házfnök és igazgató. Szereplése a közügyekben. A gimnázium színvonalának emelése. Gyri eladásai. kodása.
—
tanítványai.
Betegeskedése.
\4INT
*"
professzus
Komárom,
ben a 2-ik osztály gyart, latint,
Gyri
irodalmi munkássága.
rendtagnak,
els
állomása
tanári
1854— 1856-ig tanított. Mindkét évfnöke volt s mint ilyen, tanította a ma-
hol
történelmet,
földrajzot
és rajzot a
ll-ik,
a
magyart, földrajzi és természetrajzi az 1-s osztályban.
Komáromi
tanítványai közül
csak hárman élnek visel,
:
Kun
tudomásom
ma már
Miklós, volt országgylési kép-
Pázmány Kornél ügyvéd
telekkönyvi hivatalnok.
szerint
A kezd
és Kajdácsi
Gyula
ny.
tanár neveli egyénisé-
gének már néhány jellemz vonását adta. szak a komáromi kis gimnáziumra
is
A
Bach-kor-
ráhúzta a német
kényszerzubbonyt, a magyar szellem érvényesítését
bn-
—
—
30
nek minsítette a hatalom, de azért Vaszary Kolos, ha csak szerét tehette, a fiúkkal való egyéni
belle a magyar érzés
ki-kitört
érintkezésben
s elszeretettel
beszélt
tanítványainak a letnt nagy napokról, a szomorú végrl,
amelynek káros hatása
alatt
idben
nyögött abban az
a
magyar. Tanítványai közül, ha valakit megróni volt kény-
legkonokabb
A
tanári
még
hogy neki
látszott rajta,
telen,
is
emlék
kiérzé a szeretet melegét mellett, rövid
a
alkalmával
buzgó
Az
papét.
ugyanis
példás
fedd
szavaiból.
meg
1855-iki
szülvárosába,
kolera-járvány
buzgalommal
szenved emberiség
Keszthelyre
komá-
róla a
részt a
vett
Komá-
betegek vígasztalásában és gyóntatásában. Majd
romból
a
komáromi tartózkodásából,
egy kegyeletes emléket riztek
romiak:
még
legjobban, s
fájt
s
sietett,
ott
szolgálatában áldozta a saját
is
a
üdül
idejét.
A érvén,
pappá szentelésre szükséges kánoni 1855. május 26-án
életkort el-
Deáki Zsigmond caesaropolii
püspök, gyri püspöki helynök Pannonhalmán ordinálta
t, az srégi 3-án
István-kápolnában.
Komáromban
amely azon
templomot anyja,
sz.
idben
mondotta a
osztályból
június
Rozália-kápolnában,
romokban hever
helyettesítette.
minden
a
Primiciáját
A primicián 2— 2 tanuló
sz.
jelen állott
Andrásvolt édes
az
oltár
eltt a gimnáziumi ifjúság képviseletében. Közöttük volt
Fehér Ipoly utódja, aki
is,
a fapátsági méltóságban jeles és méltó
akkor
IV.
osztálybeli tanuló volt.
:
31
Komáromból Pápára volt tanár.
1856
Itt
— 1861-ig
Tanárkodásának kezdete az elnyomatás kor-
szakának végére
A
helyezték.
s
a nemzeti újjáébredés kezdetére esik.
Tamás
pápai gimnázium Füssy
buzgó, magyar veze-
magyar irányú
tése alatt állott, kihez oktatási, irodalmi s
törekvéseiben
fiatal
hévvel és lelkesedéssel
Mindkett
Vaszary Kolos.
lelke volt a
csatlakozott
gimnáziumnak,
melynek színvonala alattuk rendkívül emelkedett.
A
gim-
názium évzáró ünnepei, zászlószentelése a magyar nemzeti
Pápához
érzés tzhelyei lettek.
özv.
Lajosné grófné,
Batthyányi
egyházi
esperes,
a híres
késó'bbi
püspökének,
író
és
Dákán
közel, a
Szabó
Imre
szónok,
lakó
iszkázi
Szombathely
nemkülönben a város
vidéke
és
intelligenciájának megjelenése ezen ünnepélyeken, jelezte
a
melyet a kis algimnázium, a
fontosságot,
régi
híres
református kollégium mellett, magának kivívott. Mindez az éltesebb Füssy mellett az ébreszt, a lelkesít Vaszary
Kolos érdeme
45 év múlva
is
is
volt. ír
így
Egyik volt pápai tanítványa, ma,
„Mindnyájan rajongtunk
érte;
szigorú, de igazságos és
végtelenül lelkes professzor volt
örültünk.
mködésérl
pápai tanári
az
;
kivált történeti óráinak
Gyermeki szívünket senki sem tudta olyan
lelkesedésre lobbantani, mint
jongás voltunk
igéi
nyomán
;
csupa láng, csupa ra-
a hazáért."
De
vallásos lélek nevelése mellett növendékei sére
náról
is
gondja volt Pápán.
nem
igen
volt
szó,
a hazafias,
testi
nevelé-
Akkor még rendszeres azért
felhasználta
tor-
mindazon
—
—
32
Nyáron
gyakorlatokat, amelyek a testedzést szolgálták. együtt labdázott tanítványaival, télen zott
ilyenkor
s
mindegyikhez
is
szava, melyben benne
rejlett
korcsolyá-
együtt
egy-egy
volt
nyájas
a testedzésre való biztatás.
Pápán kezdte meg irodalmi mködését. Az nevelésében benn
élve,
az ifjúnak
tanítás,
hogy nem elég a merev
látta,
szüksége
ifjúság
van
nagy
hogy
példákra,
azok szemlélésénél ideálisan gondolkodni, nemesen
érezni,
nagy tettekre gyulladni tudjon. E szükség érzetének hódolva, Füssy
Tamással együtt megindította az Ifjúsági
Plutarch-o\,
mely
tulajdonságaikban
méltó
követésre
mutatta be azok életrajzát, akiket az ifjúság elé lehetett
Ebben
állítani.
tek
meg tle
a 4
az
évfolyamos füzetes vállalatban
jelen-
Hunyadi Jánosról,
történeti jellemrajzai
Festetich
Györgyrl,
rl,
Keresztény szellem, hazafias hév, pedagógiai
stb.
jellemezte ifjúsági
ezen
életrajzokat
olvasmányok
s
örökbecsek ma
az íróasztalánál dolgozott,
mozgalmaiban.
meg
hanem
részt
fáklyásmenet
polgárság
akkora
városi
alkalmával,
nevében
volt,
Ezen a téren
szónoki hírnevét.
állításakor újjászervezett dezett
hogy az
üdvözölte.
Veszprém
vett
politikai
való
Az alkotmány tanács a
tár-
vissza-
tiszteletére ren-
városi
Befolyása
szava nyerte
s
szereplése
tisztikart
a
a
városra
meg Szabó Imre
számára, a pápai gróf Eszterházy Pál befolyása a
az
is
széken és
a tanári
vármegye, nevezetesen Pápa városának
alapította
él
között.
Azonban Pápán már nemcsak
sadalmi
György-
Szilágyi Erzsébetrl, Fejér
pápai országgylési képviseli mandátumot.
ellenére,
:
— Örökemlék
—
33
hazafiságára
és bá-
mulatos szónoki erejére a dákai és a veszprémi
jelenet.
vet
fényt
Pápán megtudták, hogy
nagy
grófnénál,
a dákai
özv.
gróf
Batthyányi Lajosnénál látgatóban van a nagy számzött Teleki László gróf. a pillanat
mve
A
A
volt.
Krisztinkovich Ede,
kegyeletes üdvözlés elhatározása volt
Zombay
Zichy Ottó gróf mentek
ki
honvédek közül négyen: Gyula, Fischer Sándor és
Dákára
tisztelegni.
Egyszerre
hírül
hozzák a grófnénak, hogy egész Pápa városa útban
van.
S csakugyan 4000 ember hömpölygött Dákán a
A
park körül.
grófi
város megbízásából a híres Tarczy
Lajos, kollégiumi tanár üdvözölte a nagy hazafit. Beszéd-
jének
nem
volt valami
nagy hatása. Ekkor a polgárok
nagy tömege „Halljuk Vaszaryt!" kiáltások között egy
szem
sovány, halovány arcú, de villogó
Vaszary Kolost az asztalra emelte,
aki
fiatal
beszélt
papot, szépen,
lelkesen a hazafias kötelességrl és megkérdezte a nagy hazafit lott
:
Lehet-e
még reménye hazánknak, hogy
szabadság mezején
zött
gyújtó
beszéd
új
nemzet vértanújának özvegye, lejött
A
rögtön-
el,
hogy a
virágok nyílnak?
akkora hatást
idézett
illusztris
a letar-
vendégével együtt
az erkélyrl, hogy megköszönje a lelkes szónok-
nak elragadó beszédjét, miközben Teleki László gróf
meg
is
eset
Veszprémben
ölelte a lelkes
bencés tanárt.
történt.
Az 1861 -iki
követ alkotmányos mozgalmak Fiáth József báróban
Vaszaryt üdvözölje.
bízta
meg,
új
— A másik jellemz
alatt
októberi diplomát
Veszprém-megye
fispánt kapott.
A
vármegye
hogy a fáklyásmenet alkalmával
Január egyik fagyos
estéje volt,
a
fispán
— Bezerédy Miklós
Hogy
püspök
v.
a szónokot
—
34
és
közelebb
kanonoknál
hallhassa,
szállott
meg.
az utcára.
lejött
Vaszary javában szónokol, mikor a közönség nem cse-
oda rohan hozzája és oda
bámulatára a fispán
kély
kap a bundához, melynek prémje egyik fáklyától
tüzet
Vaszary Kolos hamar felismerte a helyzetet
fogott.
fispánhoz
így szólt a prémet oltogató
tóságod
bár gyönge küls'
ezt a
jelét
:
Ne
oltsa
el
a szíveinkben
s
Mél-
ég
forró szeretetünk lángoló tüzének, melyet szavakban tol-
mácsolni úgyis képtelen vagyok.
III.
1861-ben
Pápáról
a világtörténetet, tanította,
következ
V. osztály
fnöke
magyart;
1862
VI.,
a
Vlll.-ban;
Esztergomba helyezték
magyarok
hol
és a
magyart
— 62-ben
mint az
történetét
beosztással: 1861
át,
a VI., VII. -ben történetet, V., Vl.-ban
— 63-ban
magyart V.-ben,
1863— 64-ben
VI.,
VII.
történelmet
és VHI.-ban tör-
1864— 65-ben Il.-ban földrajzot, VI., VII., Vlll.-ban történetet; 1865— 66-ban Il.-ban nem jelent meg értesít; 1866— 67-ben -ban földrajzot, VI., VII., Vlll.-ban történetet; 1867— 68-ban V., VI., VII. és Vlll.-ban történetet. 1868 69-ben ugyanazt. De mi volt azon történet, ténetet;
III.
—
melyet
tanított,
ahhoz a kézikönyvhöz képest, melyet
a provizórium az iskolákra
usum
ráerszakolt
és a
mely ad
delphini készült. Mily tartalmat öntött, mily szel-
lemet oltott a hivatalos, száraz, sallangos, igazi hazafias érzést
nélkülöz tankönyv anyagába.
tanári életének delelje.
Itt
Esztergom
domborodott
ki,
volt
hatalmas
— méretben az
neveli egyénisége.
tanítói s
egyik országos tényezje,
következkben téneti
jellemzi
—
35
mint volt
Közéletünk
kedves tanítvány,
Vaszary Kolos
esztergomi tör-
eladásait: „Mily hatalmas nemzeti érzést, hazafias
bennünk az
lelkesedést keltettek
nemzet
feltámadását
hirdették
és
Elbvölt
!
kelésének
életre
új
bennünket
ajkairól.
még kerek
midn
a korban,
kalapot
megengedve arra
volt
újra
közeledik." Megszívlelhet ezen tanári
eladás hatása abban ifjúságnak
Fájlaltuk,
midn
ha eladásának vége volt és várva-vártuk, tanítási órája
hajnalát
amelyeket
szavaival,
szomjú vággyal hallgattunk ékesszóló
az
melyek a
eladásai,
az
annál kevésbbé
viselni,
is
volt
tiltva
vagy épen kokárdát tzni.
tollat
Tanítványaira való hazafias befolyását élénken jellemzi az
hogy
is,
mikor
Horváth
cím
Magyarország történetébl" 1864-ben Genfben
kiadta,
„Huszonöt
Mihály
gimnazisták
el
bizalmasan Vaszary Kolos útján fizettek tiltott
mvét
korszakos
esztergomi
az
év
a hazafias
könyvre, melyet következ évben „Magyarország
harcának
függetlenségi befolyását
mindjárt
ványa
bizonyítja
az
—
a
els órán
története"
követett.
következ
eset
—
Qaray „Kont"-ját adta
„Vaszary
esztergomi tanít-
egyik
írja
is.
Hazafias
fel
szavalni
s
azt
mindenkitl a legszigorúbban követelte; mikor azonban egypár
német és
tót
deák
kissé hosszúra nyúlt volna,
„Csont"
cím
azt
paródiájával,
ez a „Kont" -história
mi hol a Pákh Albert hol
épen
fel.
Ekkor
még sokan nem
tudták,
„Szózat"-ával „Szózat"-ot
miatt
váltogattuk
Vörösmarty
sült ki,
hogy a
nem
a tanár,
s
hanem
a tanítványok tartották ezt hallatlan botránynak.
Érdekes
volt
ságukat,
köztünk
volna
volna
.
se
világért e
önvád
miatt
élénken
egye'nisége't
és
modora
tükrözte
mely
kiterjedt
egész
vissza
megragadta azokat
lényére,
a vele való
összeköttetésbe
azonképen
A
jutott.
nem csak
is
oly barátságos
hogy a vele érintkezt
magasabbra
emelkedett
bánt,
Fegyelmet
tartott,
Tanításmódjával inkább
adjon,
nem
nem
s
adásba, kissé
vált,
minél
a lélek
els sorban
használjon
kötötte az egyénisé-
természetes azt akarta
pedig frázis halmazt.
Midn
csendes
meghajlott
s
hogy
solidumot
eladását megHangja
eleinte
de minél inkább belejött az el-
volt,
annál inkább
vidorságát. elérni,
tanítványainak
kezdette, legtöbbször leszállt a katedráról.
gyenge
magához
Tanítványaival
közpályán.
de gúzsba
nehogy elnyomja
minél
hanem
mint aki férfiakat akar bellük nevelni.
komolyan
get,
a
leereszked',
ersebbé
annál
e tulajdonsága
legérték-
legkisebb,
telenebb növendékkel
és
érint-
kikkel az iskolán kívül a társada-
is,
volt,
már
megnyer er
kezésre, amely, amint tanítványait vonzotta,
emelte
súj-
Esztergomi tanítványai-
is.
tudom, hogy a szemeiben sajátságos
lomban
lehetett
.
küls megjelenése volt,
tudatlan-
."
.
Tanári
tól
akit
olyat,
találni
szegény
a
eltitkolhassák
múlva a
nap
azok
kínlódnak
csakhogy
fiúk,
ne'hány
s
hogy
látni,
nyelv
idegen
tott
36
átmelegedett.
termete
delejes sugara kisérte az
Gyöngéd,
kiegyenesedett
eladás menetét
s
karcsú,
szemeinek
azzal a varázs-
ervel, mintha azt kérdezné: Ugy-e szép?
Ekénl tanár
— állott
nem
rá
s
írja
aki
az
le
runk
ma
is
lehetetlen
alatt
Egyik
volt.
„Gyermek-
benyomásait:
észrevettünk
hogy taná-
annyit,
nem
mindaz szép és nagy, ami magyar;
eltt
volt az a hiba
vagy tévedés, melynek mentségére vagy
legalább enyhítésére egy-egy szelídít lált
ereje
egyik káptalanának prépostja,
ifjúkori
már akkor
ésszel
meghatottság
szinte
figyelni,
jeles tanítványa,
így
bens
bizonyos
és tanítvány
—
37
epithetont ne ta-
volna."
Az
iskolai feleletek
mértékben tnt tata.
Ha
jelét
adta,
azt
tanítványaihoz való szeretete
A
jó feleletek pedig valódi
az
örömet
nem
elismeréssel
napokig
észre
A
vették.
bánásmódjára jellemz, az elbb hallott
következ
felsbb
eset:
osztályaiban
voltunk,
nem
már
jellemz
—
s
hogy ebéd
bezárassák. Mindenképen célt
szükségességét
oktatás,
sem
ez a dologban ki,
hogy
arra,
sok helyesírási hibát követ
azt a büntetést szabhassa,
keserített el;
—
való
helyesírással
Sem
a mi beleegyezésünket kérte
aki írásbeli dolgozatában
melynek
is
fájdalmát
gimnázium
a
magyar
a
Végre
vezetett célhoz.
s
ért.
mindenki
A
A
tanítványától
említett
„Jóllehet,
keltettek
tanítványaival
mégis meglehets hadilábon állottunk. intés
s tapin-
fukarkodott.
hanyag tanuló azonban nagyon lehangolta gyakran
kisebb
egy helybenhagyó fhajtással
legalább
ilyenkor
s
nem
is
valaki törekvésének és jóakaratának valamelyes
jutalmazta.
benne
ki
kihallgatásánál
alatt
el,
az iskolába
gyöngéd büntetés,
belátta,
senkit
sem
a helyesírási hibák pedig néhány hét alatt
végkép eltntek."
— Puszta megjelenése
38
sokszor egy csapásra megvál-
toztatta a tanulók hangulatát.
nak az
szk
Régi
épületben,
A
ültek.
diák
sietett
mai fényes otthona.
volt a
vonult meg;
a városháza mellett
diák óraközben
kiment valamelyik
amint
Az esztergomi gimnázium-
nagyon összeszorultak,
a tanulók is
még nem
idejében
—
még
anélkül
az oldalfalaknál igen eleven,
is
ül
az összehuzottan
tanár,
a keskeny padokból szabadulni.
A
s
kötekedés,
szokásos diák veszekedés többször oly port
csinált
az
esztergomi gimnázium tantermeiben, hogy a másik órára
belép' tanár
alig látta a fiúkat s
azok viszont t. Mindez
azonban elmaradt Vaszary Kolos órája arca, s
eló'tt.
Jóságos
tekintete megszelídítette a legvásottabbat
tüzes
mert tudták,
is
hogy most érdekes eladás következik,
csendben várták
belépését.
Aki az
mert
órája eltt
volna izetlenkedni, rakoncátlankodni, azzal társai számoltak volna
le.
Fel tudta kelteni tanítványaiban azt az
hogy az osztály
önérzetet,
mindegyik felels
els sorban
szemefényeinek
osztály
Tárgyának tet
s
lelkes
hírnevéért,
jó
kell
eladása,
becsületéért
a jobb tanulóknak,
jó
példával
meggyz
ers az
elljárniok.
szavai,
szerete-
kisugárzó bánásmódja annyira lekötötte tanítványai
figyelmét,
hogy kemény szóra, büntetésre
ség. Megjelenését
conticuere
A
siri
csend fogadta
alig volt
s el lehetett
szük-
mondani:
omnes ....
szegény tanulókkal szemben tanúsított magatar-
tása lényeges vonása volt Vaszary Kolos egyéniségének
mindenütt,
de talán sehol jobban,
mint Esztergomban.
Tankönyvírói munkássága révén egy
kis
jövedelmi for-
— rásra
De
szert.
tett
—
39
hogy annál
ez csak arra volt jó,
több jusson a szegény tanulóknak. Általában, ahol segíteni
nem
kellett,
hanem
csak
annyira azt nézte, hogy jeles tanuló-e,
szegénységét
a
Ministránsait
tekintette.
mindig a szegény fiúk közül választotta. Számukra szek-
amikor
rényében mindig tartott valami süteményt, egy-egy
„hatost"
könyveit a
a
írta,
is
Mikor
juttatott.
nyomda számára
szegény
jobbírású
címen
is
való tisztázásra mindig
akivel
térképeket
tanulónak egész öltözet ruhát reverendáit
kereste
eló'szeretettel
Az
a kijelentésére,
hogy az
s
írói
tették,
s
fel
szívvel fedezte.
gényekérl
nie kellett.
nagyon kedves
is
csináltatott.
is
juthatott,
De
Nem
a gyógyszer
árát
irgalmas
tartozunk annak
szegényeirl,
a „Kolos-sze-
forgalomba.
kerültek
használt
Beteg tanítványait
igazság érdekében
túlzások
tanít-
Egyik-másik
készíttetett.
A
a hogy többször
jövedelmébó'l annyifelé,
nem
is
ilyen célra használta föl.
is
elkel
növendékével másoltatott: Forster
egy
Gyula báróval, ezen mai napig ványával,
hogy ezen a
Jobb módú,
juttasson nekik valamit.
családból, csak
iskolai
történeti
alkalmazta,
fiúkat
telt,
mikor az édes anyját
is
tanári feltün-
segélyez-
tény az, hogy mindenét szétosztotta, neki
semmije se maradt. ** *
Nagy
eló'szeretettel
önképzését.
esztergomi
Széchenyi
elkel
fel
István
grófnak
polgár
örökítette meg, azon célból, taiból olyan
az
karolta
1861-ben
ifjúság
szellemi
emlékét
több
egy alapítvánnyal
hogy az alapítvány kama-
fgimnáziumi tanuló
részesíttessék
ösztön-
—
magyar történelem
a
aki
díjban,
esztergomi Kaszinóra
vagy irodalom terén
Az alapítvány
készültségével kitnik.
jeles
—
40
mely
bízták,
addig
kamatait
mazásául ajánlotta
egy fel.
Vaszary Kolos mindig
pályakérdés
történelmi
A
kitzésében
s a tételek
ott volt,
Esztergomban mködött, a Széchenyi-díj 1862
voltak:
jutal-
pályázati tételek bírálói között
A míg
historikus pedagógiai érzékét.
érvényesítette az
kezk
mig az
is,
fgimnáziumnak
alapítvány eredeti céljaira fordítható, a az összeg
kezelését az
— 63-ban:
el
„Adassék
követ-
tételei
értekezés
alakjában Magyarország mveltségi és tudományos álla-
pota az Anjouk
alatt,
különös
tekintettel
korára." Pályanyertes Forster Gyula, VII.
1863
— 64-ben:
„Adassék
el
Nagy Lajos o.
t.
lett.
-
értekezés vagy elbeszélés
alakjában Magyarország helyzete és nagysága Sz. László király korában."
A
Imre nyerte meg.
—
1864
— 65-ben:
ményei voltak Mária Terézia
mveltségi
ország
A
s
pályadíj nyertes
lett.-
meg
-
1865
1867
— 68-ki
„Min
következ-
állapotaira
Novoszád (Nárasdy) János
— 66-ban
— 67-ki
1866
Farkasfalvi)
intézményeinek
tudományos a porosz
tanévben
tanévben
már
Magyarnézve." VIII. o.
háború miatt nem
t.
jelent
a jutalom
sem
sem tztek
ki
pályatételt.
újra kitzték a
következt:
a gimnáziumi értesít,
Az
(ma
jutalmat Findura
adatott
ki.
„Mily befolyással voltak hazánkra a befogadott és meghódított
népek
az
Árpádok
nyerték Bolgár József
1868
— 69-ben
:
VIII.
alatt."
A
jutalmat
és Maiina Lajos VII. o.
megt.
-
„Mily viszonyban volt Horvát- és Dalmát-
ország Magyarországhoz Sz. Lászlótól Zsigmondig."
A
— jutalmat Maiina Lajos
VIII. o.
rendesen az iskolai
díjakat
—
41
végén
e'v
egybegylt szülk
pélyen, az
A
nyerte meg.
t.
jutalom-
ünne-
megtartott
eltt osztották
stb.
ki.
Bárki áttekinti a Széchenyi-tételeket, tisztában van, hogy
azok lényege a magyar fajérzést szolgálta.
Különben
Vaszary
mellett,
gomi
Gulyás
Elek
Kolos
jóbarátja
fzdik
nevéhez
fgimnázium önképzkörének
Az 50-es évek abszolutizmusa iskolákban
mködés
az önálló
az iskolai
St
kozik.
is
megersödése
alkotmányos szellemet
zetibb
Az egész
elvégzésére szorít-
hogy az igaz-
megtiltották,
köröket is.
megjhodása
hozott
életre keltette,
is
be.
az iskolákba
Az
új
irány
az
Vaszary Kolos elször csak a vezetése
két osztályt, az ötödiket és hatodikat egyesítette
melyben az egyéniség
lehet
legnagyobb
velünk
—
dbeli
szabad
írja
szabadság
férfiakkal
és
vezette."
tételek
felsorolásában,
Egyik
érdekes
tétele
is
nem-
önképzalatt
álló
önképz-
„Úgy
bánt
— mint
jöven-
munkálkodásunkat
mégis
Kifogyhatatlan volt olyan
melyeket ez
60-as
szempontjából
uralkodott.
egy esztergomi tanítványa
atyai bölcsességgel
élünk, de
fejlesztése
A
Esztergomban
[gy lépett életbe
körbe,
is.
mködésrl.
szó
gatónak vagy tanárnak ünnepélyt rendezzenek. évek
eszter-
lehetett az
teendk pedáns
1852-tl azt
az
sem
alatt
szellemi
tanártársa
és
volt:
kidolgozásra
ajánlott.
„Nagyon rossz idket
hogy a magyar nemzet
el
nem
vész, oly igaz,
mint hogy egy Isten rködik fölöttünk." Mindenki megértette célját s a tételt
gozta.
—
E
majd mindegyik tanítványa
mellett arra törekedett,
kidol-
ami minden önképz-
—
—
42
körnek fcélja volna, hogy magántanulmányokra vezérel-
„Könyveket osztott
jen.
ki
közöttünk
mondották
-
sorok írójának növendékei, -- hogy azokról
Azon
ismertetéseket adjunk."
munkásságnak
irodalmi
írói
ma már
világban
—
ványa
barátai
felhívott
akik a
kivonatos
komolyabb
voltak,
önmaga köré
- írja
egyik kiváló és
„Egyik vasárnap
szerette gyjteni.
az
ifjakat,
bó'
e
tekintélyes névvel biró
bennünket a szobájába,
tanít-
hol
egész
garmadája a becsesnél-becsesebb forrásmunkáknak várt reánk. kiki
Mindenkinek adott egy csomót
lapozza át
a melyeket
jegyezze
s
ki
vagy
régi
várának
múltjára nézve fontosnak, érdekesnek gondol."
buzdította s sokszor egy-egy szerényen irányt
adott
idben komolyan
odavetett meg-
Mintha
törekvéseiknek.
gondolt volna: „Veteres migrate coloni ezen
tervezte
Szóval,
kritikájának mértékét,
akiknek tehetsége megütötte az
jegyzésével
hogy
azokból azokat az adatokat,
városának
Esztergom
feladta,
s
!"
arra
Mint mondják,
Esztergom monográfiáját,
melyet tanítványaival együtt akart megírni. * * *
Esztergomban
Mint Pápán, élet
is
részt vett
mozgalmaiban. Esztergom társadalmi
években jóval élénkebb
volt,
létre.
élete a
társas
60-as
mint most. Kulturális, köz-
gazdasági intézményeit nagyobbrészt azon lelkesedése hozta
a
Kisdedovó
egylet,
idk
hazafias
dalárda, gaz-
dasági egylet, legényegylet, borászati egylet, vízvezeték,
jótékony egylet, ezen
idben
szigeti
sétány, helyiérdek vast,
került felszínre s
vagy
létesült
mind
azóta, vagy
— ers
agitáció
napjainkban
A
sajtó
fjegyz
volt honti
még
megvalósításának érdekében
folyik is.
—
43
1862-ben
és alispán
„Esztergomi Újság" -ot.
Pongrácz Lajos,
ébredett.
is
Az
a
az
megindítja
nagy inség lángra
1863-iki
lobbantotta a résztvev' szíveket s Esztergom közönsége
megértette a
ezen
nyomorgók esd
Vaszary Kolos
szózatát.
mozgalmakban tevékeny
társadalmi
részt vett,
a
kisdedóvó-társulat megalakítása érdekében buzgón közre-
mködött
s
„Esztergomi
érdekldést
els indítványozója
táplált,
volt,
cikkei
Bármilyen mozgalomban kérték
keltettek.
Mikor az inség
Az
létesítésének.
Ujság"-nak buzgó munkatársa
mindenre
tanácsát,
volt
megtette
alapos
az
ki
észrevételeit.
székháza 60 szegényt
idején a bencések
Vaszary Kolos boldogan és derült kedéllyel sürgö-
A
ldött közöttük.
dalmának évekbl,
bencések úri-asztala Esztergom társa-
mindenkor
szinét-javát gyjtötte össze
midn
forrt, pezsgett
Kolos pohárköszönti még Mint esztergomi tanár
s a
60-as
a nemzeti öntudat, Vaszary
ma
emlékezetesek.
is
tette
le
1867. március 31-én
az egyetemen a tanári vizsgát a történelembl és föld-
középiskolai tanár.
mert
az
Benedek rendben az els okleveles
volt a Sz.
rajzból.
állami
Lépése annál inkább méltánylandó, csak
vizsgázás
az
új
tanárokra
volt
kötelez. Esztergomi tanárságára esik irodalmi munkás-
ságának oroszlánrésze csak tudománya tekintélyét.
s
is.
Elve
volt,
hogy a magyar pap
erkölcsi nivója által
A tudományos
tarthatja
és irodalmi foglalkozás,
meg az
etnikai feladatok tág tért nyújtanak a kulturális érvényesülésre. Mint hazafias
érzelm
és szakavatott tanár érezte,
—
—
44
hogy az akkor használt Pütz Vilmos visszatükröz telenek
Vaszary Kolos ellensúlyozni
a
tankönyv ifjúság
azért
szellemét,
követ duzzadó
októberi diplomát
1861
-ki
elhatározta,
megvalósulását
rendelete,
Mihály
Világtörténelem,
a
nyomán Magyarország
lehetett a
tankönyv keretébe
a
hogy a történelmet
st
Horváth
1865-ben
története.
beilleszteni,
német
a
1863-ban
nyelv óráit a történelem javára leszállították.
tle
az
nemzeti hangulat;
és földrajzot terjedelmesebben kell tanítani
megjelent
képes
lesz
számára megfelel tankönyveket
elhatározásának
Elsegítette
helytartótanács
nélkülözk voltak.
érzületet
hogy magyarázataival nem
félt,
hogy maga fog az írni.
tankönyveink Ízetlenek, rendszer-
történeti
minden hazafias
és
történeti szellemét
Amit
nem
azt szóval ki-
bvítette. Éjjeleket virrasztott sokszor íróasztala mellett, a nyelvek tanulására
Napló"-ba
s
is
szerzett
a „Tanodái
Lapokba"
Ferenczy Jakab, az igazgatója,
munkától
idt
féltette
a „Pesti
s emellett írt
szorgalmasan.
a túlságos szellemi
nem egyszer illette jóságos testvéri pironAz öntudatos irodalmi szárnycsattogást
s
gatással.
különben tanítványai körében közül többen, a
is
szívesen nézte.
Haan Rezstl
A
tanulók
szerkesztett „Esztergomi
Ujság"-ban próbálták zsengéiket bemutatni. Baross Gábor több ügyes verset irogatott, hasonlóképen Gábris Lipót és Plachy Bertalan,
tanfelügyel.
Az
a
ifjú
Kolos méltányolta,
st
jelenlegi
poétái
pozsonymegyei
megnyilatkozást
buzdította ket.
„y"-nal jegyzett, majd saját neve alatt u
Ujság -ba
magvas
vezércikkeit.
A
írta
Maga
királyi
Vaszary is
eleinte
az „Esztergomi
helyesírásban
nagy
:
—
—
45
ellensége volt a cz-nek, mindig
ványainak könyvekkel
is
egyszer
kedveskedett.
elbb élszóval elmondott eladását, kiadásában nyomtatásban
Hogy mennyire
lemz
adat erre nézve
esete.
„Bármikor
ványának ezen és
Tanít-
várnai csatáról,
a Sz. -István-Társulat
komolyabb
munkásságát
biró tanítványai
írt.
szétosztotta.
is
szerette
A
c-t
és írói érzékkel
feléleszteni,
érdekesen
jel-
Gömör-vármegye monográfiájának
— egyik esetre vonatkozólag — hazai irodalmunk és bármit tehetek
tudományosságunk elhaladására,
teszem. " 1 866-ban
tanít-
írja
a
legszívesebben
Gömör-vármegye Ágost, Szász-Koburg-
Góthai herceg költségén, Hunfalvi János szerkesztésében megindította a nográfiánál,
megye monográfiájának megírását. A mo-
lemásolás végett szükség volt Bél Mátyás-
nak Gömör-vármegyérl szóló
rzött kéziratára,
a primási könyvtárban
Batthyányi József
a melyet
prímás annak idején
s
drágán vásárolt
meg
herceg-
Bél Mátyás
özvegyétl. Vaszary Kolos utánjárásának sikerült a kéz-
Knauz Nándor
iratot
Findura
felkérte
neves sietett
írót,
aki
útján kikölcsönözni s a másolásra
Imre
jeles
1866
pünkösd
tanítványát,
ma már
ünnepén
mint
jogász
a kéziratot lemásolni. Szokatlanul hideg, orkánnal
párosult
pünkösd
volt az
1866-iki
s
Findura
Imre
öreg-utca egy kicsi hajlékában másolta a kéziratot. ujjai
hír-
meggémberedtek
is,
azzal
nem tördött,
az
Ha
fülébe csak
tanárának, Vaszary Kolosnak bátorító szavai hangzottak Est Deus
in
nobis
et
nos agitante calescimus
illó!
—
46
Tanítványainak hozzá való ragaszkodásáról tanús-
hogy akárhány tanítványa,
kodik azon bizalom,
gimnáziumot elhagyva, a fiskolán tért vissza.
bens
viszony fejldött
ki.
Ez a viszony még akkor sem
amikor megszntek tanítványai
gyöngült,
gyónás végett
Közte és tanítványai között valóságos
hozzá
szívhez szóló hangját az
tanult,
aki a
többé
nem
lenni és az
hallották.
Az
életben
tanácsa szerint iparkodtak cselekedni, megemlékez-
egymáshoz
tek róla
bens,
levelezett tanítványaival, a régi,
öröm
valami
maga
írott leveleikben,
is
szívesen
atyai hangon.
Ha
szívbl üdvözölték; ha megtámadták
érte,
tanításában, kitör lelkesedéssel siettek érte síkra szállani;
amint ezt 1883-ban, Thaly Kálmán sért támadásakor, oly imponáló
módon meg
is
tették.
Ugyanis az országgylés 1883. március sén,
törvény
középiskolai
a
tárgyalásakor
14-iki
ülé-
szónok-
a
latok hevében többen, köztük különösen Thaly Kálmán,
kifakadtak az egyház
s
a pápaság ellen.
Vágner József
képvisel, jelenleg nyitrai kanonok, a pápaság védelmére
többek
közt
felemlítette
kiadott
csatáról helyezi a
mvét,
Vaszary mely
pápa magatartását
s
Kolosnak,
tárgyilagos 1.
hogy egy Vaszarytól,
nem
mezi
honvédsírok megkoszorúzását,
tanul.
Ezen
tergomi
úri
éles
azt
aki mint
tanár,
engedte
várnai
világításba
Ulászló esküjét. Thaly
a szélsbaloldal élénk helyeslése között
Vágnernek,
a
meg növendékeinek -
vágta
esztergomi
a szentgyörgy-
- történelmet
támadásra egész izgalom
oda
nem
tört ki az esz-
Kaszinóban, ahol, mikor március 15-én dél-
eltt olvasták a lapokat, ép arról tanácskoztak, hogy kik és
:
!
— hányan fogják a város
47
által
—
rendezett délutáni ünnepélyen
Az egész városban
a honvédsírokat megkoszorúzni.
sem
Vaszary Kolosnak a Thaly részérl
tudott
A
intézkedésérl.
masabban
másnap
következ
volt.
Meg
f.
gyri
kath.
akadémiai tag és országgylési képvisel
t.
fgimnázium
mi
alulírottak,
fgimnáziumban
—
volt és
igazgatója
ellen
Kolos úrnak az esztergomi
mint Vaszary itt
jelenleg a
éles megjegyzései
tett
lakó tanítványai, kötelességünknek
mintha nevezett tanár úr bármikor
is
tart-
megtiltotta volna
tanítványainak az Esztergomban porladozó honvédek
sírját
felke-
határozottan téves, esetleg rosszakaratú értesítésen alapuló-
resni,
nak
jelent
r
Szerkeszt
hó 14-én az országgylésen Vaszary Kolos,
úrnak
is
nyilatkozata
T.
juk azt
mve
Napló"-ban az esztergomi tanítványok
Thaly Kálmán m.
folytán
Nyilatkozatot szerkesz-
tanítványait érintette.
a „Pesti
említett
felháborodás általános volt s legfájdal-
aláírókat gyjteni, pillanat
teni,
senki
nyilvánítani.
Egyidejleg kétséges színben feltntetni igyekezett hazafisága
—
tekintetében
habár nemes és köztiszteletben
—
álló tanár úr ismert
hazafisága védelmünkre
nem
tartjuk azt
hogy Vaszary Kolos igazgató úr tanárko-
is
kijelenteni,
szorul
kedves
kötelességünknek
dása idejében múltjához képest, mint 1848-iki volt honvéd* natra
sem sznt meg
a legtörhetetlenebb
hazafi
pilla-
lenni s a hazafi-
ságra tanítványait a legmelegebben lelkesíteni.
Andrássy János Esztergom -megye fjegyzje, Barta Ármin Esztergom-megye tb. fjegyzje és I. aljegyz, dr. Áldori Mór (ezeltt Kohn Móric) körorvos, tb. megyei orvos, dr. Berényi Gyula megyei
tb.
orvos, Guitmann Imre
Ferenc ügyvéd,
Hoffmann
kir.
jbirósági hivatalnok,
Ferenc jegyz,
Kudlik
Helcz
Géza ügyvéd,
Magos Sándor albiró, Magurányi József ügyvéd, Mattyasóvszky Kálmán ügyvéd, Mattyasóvszky Vilmos szolgabíró, Mészáros Kálmán ügyvéd, Mórász József ügyvéd, Leffter István
*
nem
A
volt
kir.
jbirósági kiadó,
nyilatkozat ebben téved, mert Vaszary Kolos,
honvéd.
mint kimutattuk,
—
48
—
Niedermann József városi aljegyz, Selcz József aljárásbiró, Szenttamási Béla (ezeltt Hoffmann) ügyvéd, Szmatlik Antal herceg-
Ádám
primási udvarmester, Sztankay
Vallos
Rezs
jbirósági hivatalnok, dr.
kir.
ügyvéd.
Ugyancsak a „Pesti Napló" hasábjain
Gyz, alatt
dr.
Concha
egyetemi tanár, Vaszary Kolosnak a Bach-korszak
Pápán tanítványa, kegyeletes tanúságot
nak hazafisága
Kálmán
mellett.
állításait
A
tett
tanárá-
tanítványok nyilatkozata Thaly
téves, esetleg rosszakaratú értesítésen
alapultnak nyilvánította és nyomatékkal hangoztatta, hogy
Vaszary Kolos egy pillanatra sem sznt meg törhetlen hazafi lenni s tanítványait totta
is
folyton legmelegebben buzdí-
Vaszary Kolos
hazafias kötelességeik teljesítésére.
tanítványai
nyilatkozatára
megyei fjegyz,
Andrássy János, esztergom-
most alispán nevére március 18-án
következ nagyérdek
válaszolt a
táviratban: „Kimondhatatlanul
jól
s
t
esett
mélyen jellemz lelkemnek
azon
nyilatkozat, melyet volt kedves jó esztergomi tanítványaim
a mai Pesti Napló-ban közölni szíveskedtek. Jó önök e
nemes védelem
által,
úgy érzem, begyógyították az igaz-
talan vád által a reputációmon ejtett sebet;
nyilatkozattal
Fogadják
Esedezem
bségesen jutalmazták
összesen :
és
egyenkint
kegyeskedjék
jó
szinte
közölni.
szeretettel
De
bens
tekintetes
táviratomat a nyilatkozatot aláírt
ványaimmal
tanári
volt
st
mködésemet. köszönetemet.
fjegyz kedves jó
ne hirlap útján. Igaz
Vaszary Kolos." # **
e szíves
úr
e
tanít-
tisztelettel,
—
49
—
Az esztergomi bencés fgimnázium
a 60-as években
egyike volt az ország legnépesebb gimnáziumának. Mikor
Vaszary
Kolos
ingadozott.
odament,
Az
—
1864
a
65-iki
332 növendékkel;
emelkedés
1867— 68-ban
1866
Tömegesen
a gimnáziumnak.
— 67-ben
midn
hogy
meg,
végig
tekintünk,
között
már
az 450,
növendéke volt
461
iratkoztak be
a trencsén-, nyitra- és pozsonymegyei
rázza
— 300
kezddik
iskolaévtl
1868— 69-ben
491,
280
létszám
ifjak, s
Vaszary Kolos
különösen ez
magya-
tanítványain
nem szorítkoznak egy szkebb
azok
Tanítványai között találjuk jelenlegi közéletünk-
területre.
nek számos kiváló vagy szerepl tényezjét. Emlékezet-
bl
felsorolhatjuk
pl.
a
következket:
Baross
Gábor,
Forster Gyula báró, Dr. Csarada János, Concilia Emil,
Schöber Ern,
Dr.
Csernoch
Rátkay
János,
László,
Matuska Alajos, Viola Imre, Vörös Sándor, Andrássy János, Forster Géza, Vesstróczy István, László Mihály,
Plachy
Kakass
Bertalan,
Andrássy Mihály, Károly,
Kálmán,
Reviczky
Findura (Farkasfalvi)
Magoss Sándor, Feichtinger
Elek,
Imre,
Károly,
Kudora
Závody
Albin,
Klement Ferenc, Burány Gergely, Bundala Mihály, Polónyi Géza,
Molnár
István,
Martonfalvay Zoltán, Czibulya
(Czobor) László, Novoszád (Nyárasdy) János, Bellovits Imre,
Tóth Károly, Helcz János, Pintér Sándor, Való
Simon, Magurányi József, Kanter Károly, Dr. Merényi Lajos,
Helcz Ferenc,
Futó Ferenc,
Mattyasóvszky Kál-
mán, Agárdy János, Simonyi Zsigmond, Krenedics Gyula, Sült József, stb., stb.
* * *
50
ders és kegyeletes mozgalom mellett egy borús esemény még is megzavarta. Az 1867 68-iki tanévben halt meg édes Vaszary
Kolos
esztergomi
a sok
életét
—
Épen a
anyja.
órán
volt,
midn
Felbontásakor egy pillanat
alatt
könybe
VI. osztályban történeti
táviratot kapott.
Jegyzkönyvét kezébe
borult jóságos arca.
csendet
kezeivel vissza.
Az egész
a jelenetet.
kiment
de
nem
nem
órára
az
s
Eleinte
nem
hogy édes anyja
tudták,
tudták biztosan. Csak
is,
másik
késbb
mit
rejtegette
csodálkozni,
édes
az
ha ismerjük az
,
iránt.
rázója annak
szereti
Ezt
maga
is,
hogy miért
legszebben fejezte
nincs
mondani,
szeretet
magya-
annyira Keszthelyt.
1892. február 12-én,
ki
az
meg.
halt
azon
azt lehet
Ez a
rajongó szeretetét édes anyja
meg
tudták
könnyeket,
halt
Sejtet-
is.
ismers szülktl, hogy csakugyan édes anyja
Hogy nem
tért
is
osztály részvéttel és meghatottan nézte
Mi baj lehet? kérdezte egyik
meg. ték,
intve
vette, felkelt,
midn
szülvárosa küldöttségének ezen kegyeletes szavakat mon-
„Hogyan feledhetném
dotta:
azt a helyet, ahol
azok az
ajkak porladoznak, amelyek engem imádkozni tanítottak."
Érz
vallásosságát
A
is
mélyen jellemzik ezen szavai.
szent Miklósról nevezett keszthelyi
nájának bejárata közelében van egy
szer sírhalom egy sírkereszttel,
ízléses,
amelyen ez a
jól
gondozott egy-
fölírat
olvasható:
SZÜLK
VASZARY FERENCZ ÉS BAJNOK TERÉZIA A
kápol-
de szintén egészen egyszer
„AZ ÉDES JÓ
EMLÉKÉNEK
temet
SZERET
FIÚ."
—
—
51
Ezt a sírkövet mint gyri
nem
igazgató
A
engedte mással kicseréltetni. való
iránt
—
kegyeletnek
nézete
szegénysorsú szülk szerint
—
ez
Y*>
ív IV. évig, 1861
Esztergomban.
Gyrbe
— 1869-ig mködött Vaszary KolosT
1869-ben
Kruesz
názium igazgatását Taxner Veremund miatt az igazgatói állást
megelzte esztergomi
el
találkozója lesz
a
székház
is,
magához fz. „Mi
a szerzet
egyik
igazgatót
örömmel
Szelíd
mo-
megnyeri a gyri
alatt
múltból származott
vezet
szerepet
visz
intézetek tanárainak,
s
hanem
melyet bizalomra hangoló egyétársai
apátja
melynél bajaink közt
új
lelkes
ifjúság.
s elsimítja a
nemcsak más
a társadalom elitjének
ma
id
Rövid
közönség rokonszenvét Alatta
Az
még bensbben fzte csakhamar
dora, szeret lelkülete
mindkettt hozzája.
azért
mint az
fgim-
helyett, aki fejbaja
se foglalta.
jó hírneve,
fogadta úgy a tanári kar,
nisége
fapát
Krizosztom
helyezte át s augusztus elején vette át a
ellentéteket.
a leg-
/^
megfelelbb.
Nyolc
de
csináltatta,
—
—
írja
egyik tanártársa,
lekötelez jóságát,
az
bizalommal keresünk és találunk
menedéket, viszont meleg ragaszkodással viszonoztuk betegségeiben készséggel osztottuk
meg
s
köteles teendit."
Hivatalos elfoglaltsága mellett, az ismeretterjeszt körök-
ben felolvasásokat a
tart,
mveldéstörténeti
apácáknál éveken tagja
lett
a
kir.
tanszéket
jogakadémián
1874-ben
az
Orsolya-
tölti
be,
át tanítja a francia nyelvet s
1879-tl
az állami tanítónképz-intézet igazgató-taná-
— Gyr
csanak, azonkívül
Gyr
—
52
város autonómiai
testületének.
társadalmi mozgalmaiban élénk részt vesz. Mikor
Vas Gereben
földbe, a kerepesi-üti
temetbe,
fogadta
pélyességgel
Bécsbl visszahoztuk
hamvait
a
Gyr
hamvakat
városa egész ünne-
fogadó
a
s
ságnak Vaszary Kolos egyik vezértényezje Igazgatósága
Az
emelkedett.
az intézet
alatt
ellenrzése mellett 1870-ben újra életbe alakult diák- segély
z
egyletet,
szkölköd
enyhítsék
igazgatósága
tanuló
az 1818-ban
maguk Amíg
ifjak
Ínségét.
értesítkben
is
az
tan-
hozta,
addig az ön-
szóló jelentést mindig
bven
adta, is
még
a
közölte.
hogy milyen súlyt helyezett igazgató korában
Látszott,
az
év
az
tagoknak szakosztályok szerint való névsorát
is
kar
röviden
ügyi eseményeit lehetleg
képzkörrl
társaik
megjelent
alatt
nagyban
s a tanári
lépteti
hogy az
bizott-
volt.
színvonala
személyes kezelése
ifjúság
hazai
a
ifjúság
szertárak
neki
tkben éveken tességgel
a
látogatása
önképzésére.
köszönik
gyarapodásukat
át
közölte
kimutatást. is
A
ambiciózus
volt
a
róluk a
Alatta
gimnáziumi az
értesí-
legnagyobb
részle-
kétszer
s
kultuszminiszteri
gyri gimnáziumnak.
1872. június
8-án Pauler Tivadar, 1873. október 12-én Trefort Ágoston látogatták
nyomán
igen
meg
az intézetet, akik a vett
benyomások
elismeren nyilatkoztak Vaszary Kolosról.
Tanügyi érdemeinek elismeréséül kapta 1884-ben a Ferenc József rend lovagkeresztjét.
A
kitüntetésben
is
megmaradt
a minden affektáció nélkül való szerény benediktinusnak. Beszélik,
hogy mikor mellére tzték az érdemjelet
nepélyt rendeztek ezen alkalomból tiszteletére a
s ün-
fgimná-
—
53
—
ziumban, végig hallgatta az ovációt, lendületes beszédet intézett az
buzgó
kötelesség
ifjúsághoz a
teljesítésérl,
azután éljenzaj között kivonult a terembl jelet
a bence skapularéval szépen eltakarta
Hogy milyen
hatást hagyott Vaszary
után Gyrött, azt élénken
zésekor gyri búcsúja teri
bizonyította
.
.
.
Kolos maga
primási
kineve-
ezen alkalommal a polgármes-
s
beszédnek következ szavai: „Fméltóságod tudo-
mányának minden bámulhattuk
felvillanását a közvetlenség világánál
nemes szívének
s
érzelmeink felmelegedhettek, velt
az érdem-
s
tanár
világította
nemes
az
ifjúság
minden
midn
szellemét
dobbanásánál
a mindenki által ked-
a
tudomány fényével
meg, szívében pedig a haza- és emberszeretet
virágait
fejlesztette,
serényen
ugyan,
de szeré-
midn
nyen munkálkodva ekép a haza boldog jövjén; a köztiszteletben
közügyekben
e
és
közszeretetben
részesül polgár a
munkás
város jóvoltára
részt
vett
ki
magának."
Vaszary Kolos igazgató korában fejthet ki oly
már korántsem
fokú tanári mködést, mint Esztergomban.
Mindössze 3 órája volt tanította a történelmet. trálása, pedagógiai
s
vagy az V-ben, vagy a VIM-ban
Azután a nagy
intézet adminisz-
színvonalának emelése minden
idejét
lekötötte.
Hogy Gyrött milyen ragaszkodással tanítványai s mennyire
örültek
az
arra nézve legyen szabad idéznem
nyának,
ma már
a török
nyelv
vették
történeti
egyik
jeles
szakavatott
körül
óráinak, tanítvá-
országos
—
—
54
hír tudósának következ
„Történeti
sorait:
anekdo-
tákkal fszerezve olyan jóízen s könnyedén adta elé a
hogy néhány gyenge felfogású tanulót kivéve, a
dolgot,
mind megtanultuk az eladott anyagot.
magyarázattal
Otthon nem igen
meg
igen pontosan kezdte
az órát, de azért mindig rövid
id. Feleléstl nála sohase
volt az
nem
félt
a felel, hogy
sejtette
mirl
a legutóbb
magyarázott anyagból-e,
két-három
hónappal
nem
tanulást
a diák és isme-
diákos kifejezés: „drukk." Pedig
retlen volt az a
igazán
elvennünk a könyvet. Mindig
kellett
azeltt
fogja kérdezni,
vagy abból, amit
A
el.
adott
Gyrött
vonatkozólag
gyönge tehetség felelni.
tokles
meg
történt
A
segítette ki."
a
következ
Egyik tanévben volt az V-ik osztályban egy
apróság:
Kolos
szószerinti
kívánta, pedig saját könyvét adta el.
gyenge memóriájuakat egy-egy tréfás szóval Erre
nála
fiú.
Felhívta
t egy
alkalommal Vaszary
Azt kérdezte tle: Ki volt az a Themis-
micsoda nagy dolgot cselekedett? Rátérnek
és
persze a görög-perzsa háborúra. Annyit valahogy meg-
mondott a
meg
a
fiú,
hogy Themistokles valami
perzsákat.
micsoda szigetnél?
Faggatta
A
t
Vaszary
derültség
lett
volna a
közt nyögte
Kolos,
diáknak azonban sehogy se
eszébe. Erre Vaszary Kolos ilyen formát
ha szalámi
szigetnél verte
sziget,
ki
meg
is
mondott
ették volna.
:
hogy jutott
Lásd,
Nagy
erre a felel Salamis szigetet.
* * *
Gyri
igazgatósága
alatt
az intézeti vezetés sokféle
gondjához hozzájárult gyakori betegsége
is.
— Amily
fokban
55
—
bámulatot
keltett
értelmi
ereje
e's
léleknemessége, oly fokban gerjesztett aggodalmat egészsége.
Már gyermekkorában vézna
korában le
nem
kávészín
a
addig,
tette
net
különösen
Amily
nyakát.
tekintetében,
ime
.
tanári
van
túl
miséjét
.
kúrálta
a
nem
volt a torok-
és
gyo-
hetven
bekötni a
testi
szervezet
volt lélekben. Beteg-
fürdkbe
magát,
és
járt,
hogy a gyönge egészség
éven
fáradsága
megérte
és
ma
után
arany-
.
Betegsége tanítványainál mindenkor részvétet
Nemcsak
me-
iskolába
szokta
mindig
irodalmi
és
föveget fel
érzés
úgy rendelkezett,
Isten
ember hosszú
már
oly meleg
óvatosan
ségében
volt
meleg
határozottan
elbbire, azért
az
fázékony
ép
a
és
selyemkendvel
fekete
jövet
és
id
Nagy hajlandósága
melegedett.
morbajra;
télikabátot
míg az
Tanár
és gyenge volt.
az
keltette ezen
igazgató
iránt
érzett
tisztelet
és
keltett.
szeretet
hanem mert az
részvétet tanítványainál,
eladásának hiányát megsínylették. Néha hónapokig helyettesítették s a helyettes persze tett.
Amíg Vaszary Kolos
más módszert köve-
azt szerette,
önálló gondolkodása alapján
ha saját szavaival,
mondja
mert csak
s
követelte
meg
a
az eredmény természetesen kevés volt,
máról-holnapra
örömmel vártuk
a diák leckéjét,
el
addig egyik-másik helyettes szószerint
nagy anyagot
is
—
írja
tanultak
a
egyik tanítványa
sültünk róla, hogy betegségébl
diákok.
„Nagy
— midn
felgyógyulva,
újra
érteát-
veszi tantárgyát. Mindig kellett nála tudni mindent, de ez
nem okozott
nehézséget, mert játszva ment a tanulás."
56
Gyrött
folytatta irodalmi
búvárkodásának java része ezen
megye
és
város
st történeti idre esik. A „Gyr-
munkásságát,
egyetemes leírása"
cím
monográfia
számára megírta „Pannonhalma helytörténeté" -i.
munkája
nagyon
elénk a bencéseknek
állítja
egyházi mködését. az
közérdek,
megitélését, mint
eladásban
százados
hazafias és
szerénységét jellemzen azonban,
bencések
korabeli
Ennek
írói
vonzó
mely
több
Ezen
mködésérl már nem mondja a monográfia
sében, a hazára bízza. Figyelemre méltó
szól.
befejezé-
munkája még
gyri igazgatósága korából „Adatok az 1825-iki ország-
gylés naplói nyeit.
történetéhez"
nyomán
cím
könyve,
melyben
Guzmics
vázolja az 1825-iki országgylés esemé-
Majd megírja „Adatok az 1830-iki országgylés
történetéhez"
cím mvét
és
újabb,
számosabb ada-
tokkal, mint a „Várnai csatá"-ban, az „/. Ulászló
magyar
király eskiiszegése és a várnai veszedelem" hosszabb értekezését.
III.
A
PANNONHALMI
FOAPAT.
—
— —
Szerzetének értesítje a Fapáttá választása. Salgó János próféciája. Apáttá Székfoglalója. királyhoz. A rend kormányának átvevése. Bencés középavatása, beigtatása. A zalavári apátság egyesítése. [AlkoTanárképzés. Gazdasági reformjai. iskolai hittanár képesítés. Fhercegek Pannontásai a tanügy, az iskolák és a templomok körül. Viszonya Gyrmegyével. halmán. A Ferenc József rend nagykeresztje.
—
—
—
—
—
—
—
Közéleti szereplésének jellemvonásai.
\ MSZARY KOLOSSAL egy idben
v
—
—
Szerzett kiváltságok.
— —
—
lakott
Esztergomban
Salgó János karkáplán, a késbbi nagysallói,
korán elhunyt plébános, aki
jó
ele'g
viszonyban lévén Vaszary
Kolossal, mint esztergomi tanárnak megjövendölte, hogy
fapát
Midn fapát
lesz belle.
jósolta,
tesnek tnik
is
fel,
látszott,
Pannonhalmáról hozta Esztergomba,
multán, szent
István
István Asztrikot
— az már valóban
hogy két lusztrum
els fpapját.
teljesült.
Krizosztom örökébe
sz.
természete-
hiján
900 év
utódjaüjra Pannonhalmáról fogja
kinevezni Magyarország
mindkét pontjában
jutni.
és közszeretetben
st még
hogy 900 év eltt
rendkívüli elérzés volt,
meg-
mert ha természe-
hogy a rend kiváló
tagja a fapáti székre jusson,
sebbnek
is
hogy Magyarország primási székére fog
Merész volt a második jövendölés,
él
akkor azt
lett,
Salgó elérzete
Vaszary Kolos elször Kruesz
lépett.
—
58
Kruesz Krizosztom fapát 1885. január 11-én meg-
A
halt.
9-ére hirdették
ki.
gyri püspököt jelöltet
a
április 8-
fapátválasztó rendi káptalant 1885.
választ,
három közül
A
felség királyi biztosnak
küldte
A
ki.
Zalka János
rend szokás szerint
A
ünnepélyes fogadalmat
rendnek minden
választó, a szavazást
tagja
tett
három felsége
kiket a király elé terjesztenek s
kinevezi a fapátot.
e's
titkosan és személyesen gyakorolják, csak fontos okból
per procuratorem.
A
mostani választásnál 142 szavazó
volt s az abszolút többséghez tehát 72 szavazat kellett.
A
szavazás eredménye következ volt:
Az 1-s helyen
jelölték
Vaszary Kolost
a 2-ik
72,
helyen Roszmanith Richárdot 81, a 3-ik helyen Fiissy
Tamást 74 helyen
A
szavazattal.
jelöltet
szokta
kinevezni
Hogy
a rend választása milyen férfiúra
legszebben
káptalan adott,
azon
igazolja
az
mely szószerint így
„Vaszary Kolos Ferenc,
azt
esett,
amelyet a rendi
értés ítvény,
Felségéhez intézett
április
csakugyan megtör-
28-án Vaszary Kolos személyében tént.
kinevezés
a
s
els
az
rendszerint
felség
róla
felterjesztésben
szólt: szent Benedek-rendi
gyri
áldozár,
házfnök és fgimn. igazgató, a Ferencz József-rend lovagja, a magyar történelmi és országos középiskolai tanáregyesület rendes tagja, Gyr-városi képvisel és a gyri kath. önkormányzati választmánynak és iskolaszéknek diának igazgató Született
tagja,
tagja,
a
ni
okleveles fgimnáziumi
Zalamegyében,
Keszthelyen,
állami
tanár,
praeparan-
53 éves.
1832. február
12-én,
hol a 6 osztályú gimn. tanfolyamot jeles eredménynyel bevégezvén,
1847-ben, szept. 15-én a vétetett.
rend
szt.
Benedek-rend növendékei közé
föl-
Mint ilyen végezte a philosophiai tanfolyamot Gyrött a
bels
tanintézetében,
a theologiait pedig
Pannonhalmán.
A
— tanulmányaiban ifjú
világos
adván ez
id
a rendbe való hivatottságának,
alatt
1854-ben, jun. 6-án az ünnepélyes fogadalom letétele
közé
tagjai
kitn
minségében egyaránt
papnövendéki
és
jeleit
—
59
a rend
által
Ugyan ezen évben Komáromban megkezdi mködését, mely id alatt 1855-ben, máj. 26-án
fölvétetett.
gimnáziumi tanári
Komáromból Pápára tétetett át, rendfnök intézkedése folytán az esztergomival cserélte fel, hol 1867-ben az akkor már kötelez állami tanári vizsgát is letévén, 1869-ig mint fgimnáziumi tanár mködött. A közkedveltségü rendtárs, a példás szerzetes, az irodalom terén már ekkor szép nev tudós, a tanítványai által különösen tisztelt és szeretett tanár 1869-ben gyri házfnökké és fgimnáziumi igazgatóvá neveztetett ki, a mely állásban mködik egész a jelenig. Ugyan ezen állásában 1874-ben agyri akadémiában 1856-ban
áldozárrá szenteltetett.
a mely tanszéket
1861-ben
a mveltség-történelmet
is
a
—
eladta.
Vaszary Kolos ez
id
óta
a rendnek köztiszteletben álló és sok tekintetben kimagasló alakja
Irodalmi
volt.
mködése már
pápai
tanárkodásának
ideje
alatt
nemesit dolgozataival. számos intézetben elterjedt
veszi kezdetét az ifjúságnak szánt és szivet
Mint szaktanár több hézagot pótló és
tankönyvet
ujabb
készített;
idben
szereplésében
gyakran
jelent
meg
kitn
mint
feltnt
több önálló
pedig
magyar történelmi dolgozat
alapuló
tle.
egyházi
kutatáson
Nyilvános és
politikai
mely a különben oly nyugodt, szerény megvonzó hatással volt mindig környezetére. Mint veszprémmegyei, késbb Gyr-városi képvisel a közügyekben élénk részt vett és ezen utóbbi tisztségben, nem különben
szónok
;
a
nemes
jelenés alakot
Gyr
városának
meréssel
hév,
áthatja,
több kultúrai
egyesületeiben
mködik. Különösen kiemelkedik azonban
zetes-pap, mint tanár és rendtárs. rolja lati
;
jelenleg
A
is
közelis-
mint szer-
fegyelmet atyai szívvel gyako-
alapos készültségét ragyogó eladással tolmácsolja, gyakor-
téren igazságszeretettel párosult bölcs ítél
ert
tanúsít.
Rend-
társai szeretete mindig féltékeny kincse volt és viszont ezek sziv-
jóságát egyhangúlag
az
Több
magasztalják.
megbízott helyettes figazgató
által
ifjúság
nevelése
körül
merésben részesültek, rend
lovagkeresztjével.
franciául."
kifejtett
is
érdemei
fölékesittetvén
Beszél
:
mint a kormány
ízben,
mködött
legújabban pedig
a legmagasabb
1884-ben
magyarul,
;
elis-
a Ferencz József-
németül,
latinul
és
60
május
év
1885.
11-én
mar mint fapát
érkezett
Gyrbl
Pannonhalmára. Kis-Megyeren fogadta
fapátot
Gyrmegye
törvényhatósági
az
bizottsága
és
új
a
pannonhalmi rendtársak üdvözl küldöttsége. Sz. -Márton község
harangzugás
határától
hol a község üdvözletét
rendtársak kik
tették,
fogadta,
majd a községi tem-
fmonostorba vonulva,
a
s innét
mellett
a községbe felállított díszkapuig,
díszbandérium kisérte
plomba
mozsarazás
és
ünnepélyes
az egybegylt
fogadtatásban
egyházi
majd
elször a székesegyházba,
részesí-
lakosztá-
lyába kisérték.
Pannonhalmán els való
áldozat
ságának
Midn
volt.
tisztelgését
egyházkerület
tette
ezen
a közjótékonyság terén
is
Sz. -Márton
fogadta,
a
község elöljáró-
fapátsági
anyaközségének
elkülönített
azzal
kegyeletét
viszonozta, hogy írói tiszteletdíjait, melyeket tankönyvei
egyes újabb kiadásai után egyik budapesti könyvkiadótól kapott
s
odaajándékozta
megtakarított,
a
községnek
iskolai célokra.
1885. május 14-én Székfoglalóját a a beszéd
az
egyszerség, s
szeretet melege
mába
kormányzását.
fmonostori konvent eltt
nyilatkozása volt
él
vette át a rend
a
szinteség
nemes ambíció
ömlött
el
rajta.
tartotta.
meg-
keresetlen
mellett a rendért
A
sz.
Szz
jének.
oltal-
helyezetten veszi át a rend kormányzását; hséget,
hódolatot fogad az egyház fejének és a királynak, teletet
Ez
a törvényes
kormánynak, odaadó
tisz-
szeretetet rend-
Megdicsítve eldjének kegyeletes emlékét, meg-
köszönve a fmonostori perjelnek és konventnek
a s/ek-
—
—
61
üresedés idején a rend kormányzását,
alázatosan,
munkakedvre edzetten
rényen, de azért
tárta
fel
sze-
rend-
fnöki programmját: Ezek
után
áttérve
ünnepélyesen kijelentem,
viszonyainkra,
tisztemnek egyedüli irányítója a szent szerzet üdve lesz,
hogy
irányból
sem
sem vérrokonság, sem
barátság,
nem
semmiféle tekintély eltántorítani
fog.
hogy trni, szenvedni, nélkülözni kész
ez
külbefolyás, szóval
Ünnepélyesen kijelentem,
leszek, csak szeretett rend-
hogy a sea vannak és fél, hogy mindig lesznek, ugyan gyógyítani, de a hol szeretet enyhít balzsamával igyekszem e móddal nem boldogulok, az ersebb, a legersebb mtéttl társaim legyenek boldogok;
— mert
beket,
sem riadok
ezek
ünnepélyesen kijelentem,
—
is
vissza.
Ftisztelend Konvent! Élénken érzem és annak teljes tudatában foglalom el a fapáti állást, hogy ez nem kényelmi, hanem összekötött felelsséggel szakadatlan munkássággal és súlyos kötelességkör; élénken vágyom magasra emelni, vagy legalább föntartani a rendet azon színvonalon, a melyre nagyérdem eldöm a nemzet közvéleménye eltt, félreismerhetetlenül emelte, de gyöngeségem érzetében arról vagyok meggyzdve, hogy a fapáti állás
sokoldalú követelményeinek
Ha
leszek.
törekedném,
erre
egymagam
megfelelni képes
a lehetetlenségre
nem
vállalkoznám,
a
rengeteg sok részlet közepette igen könnyen letérhetnék a következetesség útjáról,
séges
irányt;
elveszteném a szem ell
idmet sok magukban
apróságokra vesztegetném sabb ügyek kell szeténél fogva
kezébl
ki
el,
és beható
s
eresztheti.
nem téveszthet tán
idm
megfontolására.
vannak oly ügyek,
nem
kevés
véve
Ide
melyeknek tartoznak,
egy-
figyelemre méltó
maradna a legfonto-
—
A
dolog termé-
elintézését a
eltekintve
a
fapát fapáti
méltósághoz kötött egyházi teendktl, például a szerzet tagjainak s a legfbb külképviselet, valamint a kezdeménye-
személyes ügyei
zés stádiumában
lev kényesebb
és nyilvánosságra,
hivatalos tár-
gyalás eltt nem hozható ügyek. De oly ügyekben, melyek a rendes igazgatásának s ügyfolyamának, úgyszólván szerzet
—
vagy
—
a rendtagok által
célszernek
vélem
a
teend indítványoknak tárgyait képezik, munka felosztást a fmonostori konvent
összes tagjainak igénybe vételével egyes bizottságok létesítése
által,
:
62
melynek
tagjai
elnököt
és
eladót maguk
—
elször a hoznák
választva,
a hozzájuk áttett ügyet
bizottságban tárgyalnák
s
azután
plenumba a konvent elé. E bizottságokat, érintetlenül hagyva a fapáti helynök, a dékán, az joncmester, valamint a központi kormány és jószágkormányzók eddigi hatáskörét, a következkben vélném csoportosítani A gimnáziális tanügy, az ide vonatkozó építkezés, tandíjtanszerek beszerzése, stb. a tanárképzés. kezelés, könyvek
a
I.
—
II.
III.
;
A plébániai és népiskolai ügyek. A szerzet összes számadási ügyei,
IV.
a pénztárak ellenrzése.
Kérvények, segélyezések és egyéb folyó ügyek.
Ezeken kívül monostori
a szerzet
perjel állását a
alapszabályainak
maga jelentségébe
értelmében
a
f-
és alapszabályszer
jogkörébe visszahelyezendnek vélem. Legyen a fmonostori pera szerzet és a fapát közt, ápolja és tartsa fönn jel közvetít zavartalanul a köztük szükséges egyetértést
Ha idvel szükségesnek
nek
a
szt.
betölteni
szerzet
javára.
szándékozom
de úgy, hogy az necsak üres cím legyen, segédkezzék a fapátnak fenntartott oly teendkben, melyek-
a fapáti titkári állást
hanem
bizonyulna,
is,
teljesítését reá bízni
célszernek
véli.
hogy a szt. szerzet vagyonát, melytl annak szellemi munkássága is függ, a lehet leglelkiismeretesebben kezelendem, s minden általam teend kiadásról hn, pontosan Végül
megemlítem,
számolni fogok.
Lelkemben visszhangzanak
és örökre
visszhangzani
fognak
els megjelenésem alkalmával a székesegyházban hallott „Te Deum" speravi, non confundar in utolsó szavai: „In Te Domine
—
aeternum."
És most ismétlem az els megjelenésemkor mondott szavaimat: kedves Rendtársaimnak igaz, tiszta, testvéri szeretetet, esedezem: viszonozzák."
„Hoztam
** *
A
fapáti
titkára dr.
állást
Haudek Ágoston
menetele után,
h
titkári
dr.
csakugyan volt,
Kohl Medárd
kinek utódja lett.
Els Rómába
betöltötte.
Mindketten,
rtálló katonák vették körül fpapjukat
s
mint
mint tudó-
—
mköd
mánnyal, erénnyel
—
63
fpapjuknak
férfiak,
teljes
bizalmát bírták.
kormányát
Amint a rend 18-án
vizitálni
rendfnöki
életében fontos egy ilyen
hajtása
tikus
székházakba.
indult a rendi
a szerzetesi
már május
elfoglalta,
A
vizitáció.
szerzetek
Demokra-
Minden rendtag
szellemnek.
eladhatja ügyét-baját, óhaját tolmácsolhatja; a rend
meg
mindenkit az
összes
feje
szokott hallgatni, meglátogatja szobáikban
mint társait
rendtagokat,
eredményérl rendesen a Vaszary Kolos
s
ilyen
rendi káptalanon
els
mindjárt
vizitációk
számolnak
látogatásával
be.
megnyerte
még azon rendtársak rokonszenvét, fiúi ragaszkodását is, akik nem szavaztak rá. Nem mint r, nem mint fpap, hanem mint testvér jött, s ahol rendfnöki tisztébl kifolyólag kellett érvényesülnie, ott is az atya, nem pedig a hatalom nevében beszélt és tett. Az 1885-iki nyarat a rend ügyeinek tanulmányozásával
személyzet,
tagból álló filia,
45 templom
41.950
lélekkel,
joghatósága
rendfnök
nem
és
lelkén.
el
magát
csöndben,
apáttá,
25 plébánia,
75
község
35 kegyurasági
tartozik a rend fejének
gond nyugszik a
tisztában volt felelsségének slyával, e lépésre.
1885. év szeptember 20-án a
benedikálta
Ahol 200
Amíg Vaszary Kolos mindennel meg addig nem is benedikáltatta magát
Csak miután
határozta
kápolna,
ott óriási felelsség,
ismerkedett,
apáttá.
6 gimnázium,
számos uradalom
alá,
töltötte.
Zalka János, gyri püspök
gyri püspöki kápolnában
Vaszary Kolos
st mondhatni
titokban.
kívánságára
egész
Apáttá avatásának
emlékére templomok, iskolák, egyletek céljaira
s
a sze-
64
gények felsegélyezésére 21.000
Szeptember 21-én tóságába
ezen
s
forintot
adományozott. fapáti mél-
igtatták be ünnepélyesen
idtl
meg fpásztori
kezdte
jogható-
ságát a fapátság elkülönített egyházterületén. Beigtatása
t
alkalmából üdvözölte
többek közt Bartolini bíboros,
Benedek-rend akkori protektora.
a sz.
Az
elkülönített egyházterület híveihez 1885.
ber 1-én bocsátotta
ki
els fpásztori
novem-
körlevelét.
Egy-
ben elhatározta, hogy a rend életében elforduló közér-
dek
mozzanatokat, közölni
fogja
s
nemcsak
abban
rendi dolgokat közölte,
kodás
hanem
mködkre,
terén
körlevelekben
hiteles tájékoztatásul
az
általános
a lelkipásztor-
tekintettel
helyet
érdek
azokban
foglaltak
a
lelkipásztorkodásra és népnevelésre vonatkozó intézkedé-
sek és rendeletek
is.
mködéséhez
Fapáti
az
alkotások
egész
sora
fzdik. Alatta egyesíttetett az eddig különálló zalavári ben-
cés
ügy
apátság a pannonhalmi fapátsággal. egyházfegyelmi
volt.
Az
egyesülést
azon
kötelességgel
hogy jövedelmeibl egy Addig
is,
helyett forintot
míg ez
egy fizet
új
létesülhet,
fgimnázium
A
vallás-
és
át
sz.
az eddig
fizetett
föntartási
Az
Benedek-
a testvér apátságot,
fgimnáziumot fog
a vallás-alapba.
üdvös
közoktatásügyi
pannonhalmi
vette
egyesítés
szempontból
anyagi
Trefort,
kezdeményezte.
miniszter
rend
mint
Az
föntartani.
10.000 forint
költségeire 20.000
egyesüléssel
egyben
— biztosította a
—
65
fapátoknak azon
hogy a zalavári
jogot,
apátokat kinevezheti, akik azután legfelsbb jóváhagyásra Felsége
azon
terjesztetnek
elé
hogy apátsá-
célból,
gukat elfoglalhassák.
XXX.
Miután az 1883. évi
mköd
zetnek gimnáziumban
képesít vizsgálatot tartoztak 1885. évi decemberben
értelmében, a szer-
t.-c.
állami
tanár-
ezen kötelezettségre
letenni,
felhívja
az
tagjai
az
illetékes
rendtársak
figyelmét, egyben behozta a középiskolai vallástan taní-
tására való képesítést
s
is
kította a vizsgáló bizottságot,
1886-ban
meg
is
kezdhette.
reformálta Pannonhalmán.
a rendben megala-
e célból
úgy hogy az mködését
A
tanárképzt
mai
Máshol
is
A privátat mveldés címén,
tagokat: Budapesten, Innsbruckban. kárpótlásul azonban szellemi
rend-
képeztetett
és a polgári év végén tekintélyes összeget
eltörölte,
az iskolai
utalványozott
minden tanár-rendtagnak.
A
pannonhalmi fiskola számára 1886-ban termé-
szettudományi muzeumot sedett
tanári
rendtársakkal
a budapesti
katedráit, töltötte
létesített,
a fiskola
megüre-
egyetemen végzett
be s a theologiai
tanítás
rendjét
revideáltatta.
A zására
fapátsági gazdaságok kezelésére is
külön szabályzatot adott
nyiltan kimondotta,
a tisztek díja-
Már Kruesz fapát
hogy a rendben szokásos gazdasági
s kezelési rendszer
nem
tának emelkedésére
s
lehetett a
ki.
s
válik a szerzet vagyoni állapo-
csak a legnagyobb erfeszítéssel
gazdasági egyensúlyt föntartani.
A
80-as évek5
—
—
66
ben bekövetkezett gabona-áresésben a jövedelem nagyon
megcsappant, úgy hogy a beruházásokat fedezni.
Kolos
Amit Kruesz Krizosztom
alig lehetett
tervezett, azt
Vaszary
Fó'apátságának második évében kiadta a
kivitte.
gazdaságok kezelésére
és a tisztek díjazására vonatkozó
a rend
Bejárta
utasításait.
is
szakmunkákat tanulmányozott. különórákat venni
Nem
restéit
így az elméletet
s
gazdasági
összes birtokait,
a kémiából
közvetlen tapasz-
talatokkal gazdagítva, elrendelte a következket:
„A
gazdálkodásból
külterjes
mennünk
át
kell
a belterjes (intenzív) gazdálkodásra.
Hogy
az alacsony gabonaárak következtében beállott
jövedelem-kevesbletet
sünknek oda többet,
elbb
minél
kell irányulnia, miszerint
még
ha lehet
minden
eltntethessük,
törekvé-
ugyanazon földbl
egyszer annyit
produkálhassunk,
amit csak sok és jó trágyával eszközölhetünk. Ez okból
els teend
a
réti
lésének fokozása; lés
nem
takarmányok terme-
és mesterséges ott
fokozható,
ahol a szálas takarmány terme-
de a
talaj
és népesedési viszonyok
(napszám) megfelelk, gumós növények termelését
nagyobb
„A
kezelési rendszert
alkalmazom a
Az
kiterjedtebb mértékben zni."
területeken,
megváltoztatom
eddig
teljesen, tiszti
kell
már s
a
a
jöv
gazdászati évben
száztóli
rendszer elvét
kezelésre.
dívott
rendszer
mellett
a
gazdatiszt
a
termésbl, tehát a bruttó jövedelembl kapott bizonyos jutalékot
szorgalmi
díj
címén;
az
új
rendszer
mellett,
rendszeresített tisztességes fizetésén fölül, az üzleti haszon-
ból kap bizonyos részt, százalékot.
;
— Az
—
67
eddigi rendszer mellett a jutalom
ban a gazdatiszt szorgalmával
állott
minség
esetleg rosszabb
arány-
mert egyforma szorgalom
kevesebb jutalomban részesült
kifejtése mellett
De nem
;
nem
az,
akinek
mködnie.
talajon kellett
arányban a haszonnal sem, amely
állott
munkálkodásából a szerzetre háromolt.
A
gazdatisztnek
csak az feküdt érdekében, hogy minél többet termeljen de hogy a termelés mennyibe kerül, az teljesen közönyös reá
volt
nézve,
hogy nálunk a
s
ebbl
kezelési költség
kapott a
A
a
tiszt
termés
értékét
jelenség,
st
oly roppant nagy,
s
még
ezen esetben
szorgalmi díjat egyenesen
is
tkénkbl.
száztóli rendszer elve szerint megállapíttatik bizo-
nyos minimális jövedelem,
fekv
benne
meg azon
amelyekben a termelés költségei
vannak gazdaságok, fölülmúlják
fejthet'
hoznia;
alap és forgatott
az ezen fölül elért
üzleti
haszonnak,
tiszt
és
az
a melyet a gazdaságnak
s csakis
összes
tkék kamatjakép
be
a
kell
jövedelmi többlet tekintetik
ebben részesül a kezel gazda-
cselédség
bizonyos
25
(pl.
—30%)
százalék szerint." így vált lehetvé,
jánban,
Varsányban,
hogy 6 éves fapátsága Deákiban,
Ölbn, Tényn, Sz.-Mártonban után
emelkedtek.
A halmán
feltörettek
;
egymás-
a fásítás,
terjedt.
Balaton-egylet az 1886.
Tar-
Tömördön,
Láriban,
hizlalók, istállók
Legelk, rétek
szlültetés fokozottan
alatt
elnöklete alatt tartott
decemberben
értekezletet
egy
Pannonmásodik
— gzhajó ügyében, amely közbenjárására
halma
—
68
létesült
Ugyancsak az
is.
a távíró
állíttatott fel
Gyr
és
Pannon-
között.
Elég érezhet volt fapátsága
rendre nézve
alatt a
a kegyúri teher.
A fmonostor
a bársonyost
közül s
új
kegyurasága alá tartozó templomok
oltárképpel,
templom
templom egészben paramentumokat
és
A
;
a
a véneki
pannonhalmi székes-
tényi templomok számára
szerzett
taneszközeit, könyvtárait,
alakot nyert;
új
csinosíttatott.
soproni
a
újjáalakíttatott
az Immaculata képével díszíttetett
kszegi templom homlokzata egyház,
szentélye
új
Az összes gimnáziumok
be.
múzeumait jelentékenyen gyara-
pította.
Ezenkívül a kegyúri rovatot terhelték: a
fmonostor
bejáratánál épült lépcsház, a keresztfolyosó egyik szár-
fmonostort
nyának restaurálása, a házi távírda
s a
mezvárossal összeköt
kszegi
székházakban,
valamint
a
a
valamint a varsányi
tetemesebb
történt
telefon;
átalakítások,
és
a
soproni
lelkészlak udvarán
illetve
építkezések,
új
tarkányi plébánia beltelkén eszközölt
újjá-
alakítások. Újjáépíttette a
tényi templomot,
zatosan a soproni templomot. építtetett
s
már szkké
forintnyi
Egészen
templomot
új
Radán.
Legnagyobb alkotása len
restauráltatta foko-
vált
költséggel való
a
gyri fgimnázium célszert-
épületének fölépítése.
gimnázium gyönyör épülete
a
mintegy
Manap
városnak
s
a
120 ezer
gyri f-
úgy célszer-
—
—
69
mint egészségügyi s fölszerelési tekintetben minta-
ségi,
intézet.
1889-ben a tihanyi apátsági templomot restauráltatja,
Tömördön leányiskolát
Gyr-Sz. -Ivánban óvodát
emel,
iskolát
szerzetes-nvérek
alapít
megáldását maga végzi 1889. apátiban
apácák
szintén
apácák
Sz. Vince
gondjaira
zárdáját
alatt
s
szeptember 29-én. Zala-
Állandóan
építtett és felszereli.
vezetése
és
s
bízott
leányiskolát
segélyezte
a keszthelyi
csakis
segélyének
az
köszönhet', hogy csekély alapja mellett fennállhatott.
Ezeknél
is
nagyobb
és költségesebb
építkezéseket
beruházásokat eszközölt 1889-ben Balaton-Füred emelése érdekében, amely a rend tulajdona.
Évtizedek
mulasz-
manap Balaton-Füred, mint fürdhely, kényelem tekintetében az elsrend fürdk közé tartozik. Vaszary Kolos maga is annyira megkedtásait
tette
ezzel
jóvá
hogy
Balaton-Füredet,
velte
nyarat.
s
Villát építtetett
és
állandóan
ott
való
felvétele
kötötték
t
Nemcsak
Füredhez,
megrongált egészségének helyreállítása egy
lelki
és egy
testi
a
szemmel láthatólag használt
egészsége helyreállításának a Balaton vize. szerzetbe
töltötte
is.
A
a
hanem
hála tehát
ervel vonzotta Füredhez.
Emlékezetes napok Vaszary Kolos életében az 1890. július
két
20
fiát,
— 23-ig József
gimnáziumba
terjed napok. József fherceg mind a és László fhercegeket, a
íratta
gyri bencés
be magántanulónak. Alcsuton külön
bencés tanárt, Malatin Gotthárdot alkalmazta
fiai mellett.
— A fhercegek
alcsuthi vizsgálatára rendesen az egész tanári
kar hivatalos szokott
szülinek
annak
fherceg az
biztosnak
emle'ke're,
a
osztályból
nevérl nevezte
lyel
mint a fapát
érettségit,
fense'ges
Ennek,
alatt.
a
vizsgázott,
mint
valamint
pannonhalmi
fapáttól
fiainak Kruesz
el.
erre
fhercegi
tanítványától
hogy
a
fher-
Megható azon beszéd,
Egész pedagógiai szózat, méltó,
A
napokon
forintos alapítványát József Ágost
ceg
szívlelje.
jelzett
hogy a fherceg mind a 8 gimnáziumi
tanítók
8000
célra szánt
elnöklete
bencéseknél
egyházmegyei
A
Vaszary Kolos fapátnak
jelenlétében,
miniszteri
azonban maga
érettségire
Pannonhalmára.
József Ágost
le
Az
lenni.
a fhercegi család jött tette
—
70
mely-
elbúcsúzott.
meg-
mindenki
búcsú-beszéd így hangzott:
„Engedjék meg Fenségtek, láttam növekedni
hogy
testben-lélekben
én
József
is,
ki
éven
nyolc
Ágost
Fenségét,
át
ez
ünnepélyes alkalommal felszólalhassak.
Ma kérdezi
tisztem, mellyel Fenségtek
dogító kegye megbízott, véget
hségnek,
a törhetlen
annak
ér,
a
legmagasabb és bolannak
és bár örökre fenmarad
legmélyebb
ers
hódolattal
párosult
kapcsa,
mely engem a
Fenséges fhercegi család mindegyik tagjához fz;
de megszakad
szinte
tiszteletnek
és
szeretetnek
az a gyengéd kötelék, mely tanárt és tanítványt összeköt
engem
s
mely
Fenségéhez csatolt. eszembe jutnak egy ids harcosnak a esto vir, küzdtérre lép fiatal katonához intézett eme szavai qui habét esto vir a szónak azon teljes értelmében légy férfiú virtutem mert lehet valaki rendkívüli észtehetség, de azért közönséges lelk; lehet valaki gazdag értelmi tervekben, de szegény a szív nemes érzelmeiben. Nem erre vonatkozólag intézem Fenségedhez az említett búcsúszavakat; abban ugyanis bizonyos vagyok, hogy a lelkület, a jellem tekintetében Fenséged a vir fogalmának
A
eddigelé József Ágost
búcsú órájában
:
;
:
;
meg
fog felelni; hisz azon, elttünk ideális alakokat,
a
Fenséges
:
—
—
71
szülket és testvéreket naponkint színrl-színre láthatta, ezeknek naponkint erényeit tettekben úgy, mint szavakban nyilvánulni tapasztalhatta Fenséged és bár távol a szüli háztól, idközönkint mégis megcsókolhatja azokat a szüli áldó kezeket, melyek vezették; hallhatja azokat az áldó ajkakat, melyek tanították; idközönkint
megpihenhet azokon a hn dobogó szüli és testvéri édes szíveken, melyek oly bensn szeretik és fogják szeretni a jövben is. Búcsú-, illetve kér szavaim Fenséged tanulói idszakának végén, új pályájára vonatkoznak, melynek kezdetén Fenséged is
úgy van, mint azon vándor, kinek
nem
hintve, és emiatt
dések
erdejét,
látja
útja eleje
van
virágokkal
a fáradalmak, a kisértetek
melyen pedig keresztül kellend hatolnia
és ;
be-
szenve-
mert nincs
fájáalmat nem érzett, nincs, ki ki Fenséged ajtaja eltt álland, nem fogja Fenségedet a szenvedésektl megvédeni. A fájdalom ily óráiban emlékezzék meg Fenséged búcsúszavaimról enyhítse fájdalmát azon vigasztaló esto vir, legyen ers férfiú
magas
ember, bármily
könnyeket ne
állású, ki
Az az r,
volna.
hullatott
;
tudat,
nemcsak
hogy
a Fenséges
nemzet vesz nél többen
részt viselik,
Esedezem magas kegyében, :
Fenséges
Még sága
tartson
testi
és
hazánk
bajtól soká,
két fhercegi
alatt.
ezt a
Fenséges
érzik.
meg Fenséged bennünket
kik kérni fogjuk
családja
lelki,
hanem
tisztel és szeret egész
Fenséged bánatában, mely annál kisebb, menvalamint részt vesz örömében, mely annál
nagyobb, mennél többen
minden
család,
egész odaadással és hódolattal
családot
1887-ben
a
örömére, igen
soká
látogatója
Jen
eddig tapasztalt
hogy Fenségedet boldogítására, menten
Istent,
jó
éltesse."
volt
6 éves
fapát-
fherceg, aki mint huszártiszt
a szomszédos helységek egyikében állomásozott és innen rándult át Pannonhalmára. 1890. szeptemberben, a had-
gyakorlatok látta
alkalmából
Ferenc
Ferdinánd
fherceget
vendégül.
***
A nagy
pécsi bazilika felszentelése eltt,
kitüntetésben
részesült.
1891. júniusban
Ekkor kapta
a
Ferenc
—
—
72
József-rend nagykeresztjét. Épen Keszthelyen a premon-
vendége
treiek
értesítést vette.
volna utaznia.
mikor kitüntetésérl
volt,
a
hivatalos
A kitüntetés átvételére Budapestre kellett Nem akart menni. Most tnt ki, mennyire
idegenkedik a kitüntetésektl. Igen, de a pécsi bazilika
fel-
szentelésénél jelen kellett lennie s a király eltt csak ezen rendjellel jelenhetett
meg. Végre
is
Ziskay Antal június 14-én, az
A
a rendjelet.
csak
fel
Budapestre
s
vonattal hozta
meg
Bécsbl
Bécsbe, a Felséghez.
utaznia
a
innen
éjjeli
megköszönésére azonban mégis
rendjel
kellett
a bencések jogtanácsosa,
bazilika
felszentelésére
Pécsre
Ezen utazásai alkalmával hozták a lapok nevét,
utazott.
mint prímásét, elször kombinációba. Tényleg azonban
errl ez idben szó sem
volt,
az utazások a rendjellel
voltak összefüggésben.
Kitüntetése egyúttal legfelsbb elismerése volt az
fapáti sikeres mködésének. zete, oly lenni.
az emberekkel való szerény
Egyénisége,
még
azt
a
ami véletlenségbl, anélkül, múlott volna, miatt,
fönmaradt.
disszonanciát
hogy
fképen
a politikai
Kruesz
utolsó
követválasztás
—
Ezt
meleg viszony
A megye
a
a
az
félreértést
bánás-
is
áthidalta,
elz
fapáton
személy-kérdés
évében,
alkalmából a rend
teljesen megszüntette,
alatta.
volt irigylend hely-
nagy eldnek, mint Kruesznek, közvetlen utódja
módja azonban
értése
Nem
és
1884-iki
az a
félre-
peri
megye között
Vaszary
mint fapát
úgy hogy addig soha sem volt oly
megye
és a
notabilitásai,
fapátság
között,
mint
élén Batthyányi Lajos gróf
—
—
73
fispánnal többszörié a legnagyobb kegyelettel és örömmel tartózkodtak
a
fmonostor
falai
Az
között.
tétek kiegyenlítésére szerencsés természettel birt
ellen-
minden-
j
kor Vaszary Kolos. Minden, a mit mond, szívbl
ember
a szívhez szól. Mint minden igaz szerény.
A
bajnak
elejét
szereti
zászlóhoz utolsó lehelletig
h
vonások képezik hatásának
A ket
s
igénytelen és
felesküdött
a
és becsületes harcos.
Ezen
titkát.
fapáti méltóság emelésére kiváltságos engedélyeszerzett esetrl-esetre.
is
venni
:
és
apát kinevezési jogot.
fapátok korábbi mégis,
látszik,
Elbb
említettük a zalavári
Bár ez egyházi szempontból
a
s
kiváltságai tekintetében természetesnek
ha
figyelembe
vesszük,
hogy a
jelen
korban az állami hatalom még közvetett úton sem igen belemenni
szokott
az egyháznak
osztott
üj
kiváltsá-
gok támogatásába, a fkegyúri jogot pedig a kormány gyakorolja,
—
tnik
fel
vívmánynak minsíthet. Ugyancsak
rezte
meg
s
Zuchetum
A
úgy ezen jog biztosítása
más
színben sze-
a fapátnak, mint fpásztornak, a violaszín viselési jogot.
szereplést sohase kereste se mint tanár, se mint
igazgató, annál kevésbbé mint fapát.
Egész életében a
csendes, visszavonuló életet kedvelte.
Szerette dolgozó-
szobáját
s
csak
akkor hagyta
kötelesség szava parancsolta.
szórakoztató eszköze, tálya szigorú
meg
egyszersége
A
el,
ha a szeretet vagy
fiszharmónium egyetlen
a kanári madarak. által
tnt
ki
mindig.
ben végzett munkát amikor csak tehette, elébe
vános szereplésnek
s testvéri
Lakosz-
A
csend-
tette a nyil-
körben óhajtotta napjait
el-
— tölteni.
E
keres
—
szerénysége, mely olyan, mint a bokor homályát
ibolya,
önz
ebben az
hanem
74
t
imponáló
emberekre
hatott az
korban. És ez a megfejtje, hogy
kereste
tályosává lesz
módon
;
fel
a közélet.
A
nem
,
közbizalomnak osz-
ez a közbizalom szólítja ki
t szorosabb
hivatása körébl mint tanárt és igazgatót, majd ez viszi
t
a nyilvános élet útján
egész
a primási
méltóságig.
Hiába akar visszavonulni, fölkeresik
t
nyosság szentélyében
láttára,
t
megszállta lat:
Infirma
gondolatban
is.
Mindezek
még
a
bizonyára
azon enyhít balzsamot nyújtó gondo-
mundi
meg
elegit
tudott
Deus .... Vallásos nyugodni
és
azért
az isteni gondviselés végzései eltt másodszor
.
.
lelke
e
meghajolt is,
Salgó János elérzete újból és hatványozottabb teljesült
magá-
.
'"ümiiiir^*
midn módon
IV.
MAGYARORSZÁG HERCEGPRÍMÁSA. A „Pax"
I.
Simor János kinevezése.
halála.
—
A
—
—
Az
—
érseki
—
Hercegprímássá való Kánoni eljárás a Nunclusnál, Fpásztori fogaáalma az esztergomi fkáp-
Egyházpolitikai helyzet.
kinevezés jelentsége.
—
eskütétele a király eltt.
talan eltt.
jegyében.
—
—
Búcsúja szent Beneáek rendjétl. Római kitüntetése. szék jogainak átvétele, püspökké szentelése. A buda-
—
pesti tartózkodás kötelezettsége.
—
—
Fpásztori hivatalának megkezdése.
—
Szónoki jellemzése. Els nyilvános fellépése a Sz.-István-Társulat 1892-kl közgylésén. Nyilatkozata az aktuális egyházpolitikai kérdésekrl.
—
Koronázó jubileumi
AZ
—
beszéde.
megtörik
s
politikai beszéde s jelentsége.
templom
a férfikor ereje az élet küzdelmében
öreg korában
sszel
mint
szavakat
A
Els
IFJÚKOR gondtalan és ép azért boldog évei gyor-
»'** san eltnnek,
csak,
—
intézte
a
az
ember többnyire
leveleitl
megfosztott fa."
éldegél
Ezen
Vaszary Kolos 1896-ban a keszthelyi
felszentelése alkalmából a város küldöttségéhez.
nyilatkozatból az öregkorra vonatkozó
bennünket
különösen,
mert
ime,
az
azért érdekel
szhöz hasonló
korában neki nem az éldegélés, hanem a magyar apostoli királyság és a szent korona mellett, az
legfönségesebbike, osztályrészül.
a
magyar primási
si intézmények méltóság
jutott
:
—
76
— magához
1891. január 23-án szólította
nem negyedszázados primásság Gyászba
után a nagy Simor Jánost.
A
borult az egész ország.
fejedelemtl az utolsó
hogy a magyar prímások egyik
pórig érezte mindenki,
legnagyobbika hunyt
az Úr, csak-
a kirl méltán mondotta utóda
el,
az esztergomi fkáptalan üdvözlésére adott válaszában
„Elragadtatott az anyaszentegyháztól,
lbb
világossága,
országtól,
a hazától,
melynek
melynek legfény-
melynek hséges
fia,
az
Közpályájának
szilárd oszlopa volt."
hajnalától egész a lenyugvásig, serényen haladt az isteni
Gondviseléstl kitzött úton. Egyedül egyháza és hazája javáért
élvén,
az
világosság
igazi
lobogott és nevét örök
idkre
szövétneke gyanánt
nem-
beírta a történelem
tje, az „élet mesterei "-nek nagy alakjai mellé.
Halála nemcsak kiváló egyénisége és nagy érdemei, de
még inkább nagy
egyházpolitikai
veszteségnek tnt
helyzet
miatt,
mely
állított
nem
ténetében
volt.
dúlt.
Ma már
elkeresztelési
hogy
az
konfliktus,
késbb
el-
nyilt
hogy az
azért hozták
felszínre,
ügyet csak
alapon
épül
módon
végrehajtsák és
magyar
keresése
elbb
gyermekek
általánosan ismert tény,
egyházpolitikai
jól kieszelt
tör-
igen találunk esetet, az egyház és állam
egész
vivendi
halála idején
Amire Magyarország újabb
keresztelésébl kifolyólag harc
s
a vegyes házasságból származó
között,
utolsó
életének
évében a katholikus egyházra ráborult épen élére
azon súlyos
fel
törvényeket,
állam
betetzését
igazolják.
tulajdonképen
mint
A
nem
a
liberális
valamelyes
folytonos
modus
volt egyéb,
mint
fegyverszünet, mely alatt az államhatalomnak
— jöv
ideje volt,
politikája
—
77
megvalósításában segítette a liberalizmust azon
sajnálatra méltó bizonytalanság
magyar egyházat az
lepett
Egyház-
egyházpolitikáját elkészíteni.
anyakönyvi kivonatok
is,
melyben a
hirtelen
meg-
Az
elkeresztelési kérdés találta.
eleinte a miniszteri rendeletnek
meg-
felelen kiadhatóknak, azután a római Szentszék határo-
nem adhatóknak mondattak. És dogmatikus álláspontban meg volt az egység, az
zatához híven, ismét bár a
ki
államhatalommal való politikai magatartás tekintetében azonban, legalább az elkeresztelési konfliktus egységes
idk
felfogás
az
rész,
az
Egyik
fejleményére akarta bízni a csorbított jogok vissza-
szerzését, a
másik
rész,
a katholikus álláspont
mészetesen a
a többség, kereken kimondotta
és
liberális
politikai örökséggel,
új
egy
meg nem
oldott egyház-
nehéz és válságos volt a helyzet,
mely
Akárki lépjen Simor János
arra küzdelem várt
és amilyen elmérgesedett
a küzdelmet föltartóztatni
volt az elkeresztelési kérdés,
lehetetlenség volt.
ter-
felkorbácsolt szenvedélyes közhan-
primásra várakozott.
örökébe,
elodázhatlan
és
államhatalom terveinek elnyére.
Ilyen állapotok között,
gulattal, fölötte
erélyes
jog
megoszlás a komplikációt növelte,
védelmét. Ezen
az
hiányzott.
eljárás
s
elején,
Bármilyen egyéniség
jut
primási
a
székre, akár harcias és energikus, akár koncilians és a
harc
kikerülése érdekében a lehetségig engedékeny,
létez helyzetet megváltoztatni
nem
volna
lett
a
képes.
Nem
pedig azért, mert az egész egyházpolitika tulajdon-
kép
a
magyar
egész az 1890-ki
katholikus februáriusi
egyháznak rendeletig
a
kiegyezéstl
tartó
politikai
— marazmusának,
—
78
a konzervatív
keresztény
egyházi részrl való elmellze'se'nek
a
e's
hatalommal való megalkuvásnak
képtelen
helyreállítani.
szerezni,
a
Az
vissza
Csak akkor
párt-
ered-
ember
egy
azt
jogokat
elvett
soha.
feladottakat
liberális
szomorú
volt
Amit 23 év óta elhanyagoltak,
ménye.
politikának
lehet
ébredett
a
katholicizmus, mikor cirkulusait megzavarták.
Ebben a
kritikus
j
déssel várta az
hónapokon
át
idben mindenki
kétszeres érdekl-
primás kinevezését. Maga a kormány
gondolkozott az alkalmas személy kiszeme-
lésén s rá nézve annyival inkább fontos volt a választás,
minél inkább tudatában volt, hogy az
primás kinevezésérl van
A
szó.
elsó'
leg kit
csak
egy
komoly
azonban, bár
jelöltje
episzkopátusnak
régi dísze az
Minden más
ciója volt,
jelölés
kormánynak,
a
volt
nagy tudását mindenkor emlegették, nem vinni.
Ezek közül
primás eltt tény-
a jelenlegi
illetékes helyen,
és közvéle-
sajtóban
ményben több nevet hoztak forgalomba. azonban
alkotmányos
komoly
Vaszary Kolos fapát
s erélyét,
lehetett keresztül
vagy a sajtó üres kombiná-
vagy mende-mondából származott.
székre a második
a
jelölt a
A
primási
történtek után, csakis
volt.
* * * 1891.
október 8-án,
a
bakonybéli
apátság egyik
malom-ügyében Csáky Albin gróf kultuszminiszter meghívására
nála
megjelent s legnagyobb
meglepetésére a
miniszter bizalmasan közölte vele, hogy a hercegprimási
székre az
személyében
találta
meg
a
kormány
az alkal-
— mas
jelöltet.
hogy
arra,
A fapátot
nem
tóságra
felajánlott
magas
ily
tartja
79
—
a hír nagyon leverte s hivatkozva
kitüntetésre és felelsségteljes mél-
magát se érdemesnek,
fpapi széket nem fogadta
ben, az eddigi
nyugalmas
Mikor a fapát
újból kijelentette,
ert
erre
haza érdeké-
a
meg kell hoznia. hogy nem érez magában
állás helyett
nehéz állásra, a miniszter, lelkületét szépen
ily
lemz
Csáky gróf
el.
a kötelességet állította szembe, melyet
ersnek, a
se
jel-
válaszában, az Isten irgalmasságára és gondvise-
amelyben a fapátnak
lésére hivatkozott,
nehéz
hivatása
Az
segíteni.
Isten
t
amely
teljesítésében és
bíznia
is
meg
is
kell
fogja
irgalmasságára való hivatkozás lefegy-
meg szemei s bár megEzzel a kormánya primás-
verezte a fapátot, könnyel teltek törve, belenyugodott jelölésébe.
kinevezés kérdését eldöntötte. Október 23-án a minisztertanács formálisan jelölte a primási méltóságra s 24-én
adta
Csáky
tudtára
ugyancsak bizalmasan, hogy
fapátnak
Kolos
Vaszary
gróf
Felsége
minisztérium
a
elterjesztését kegyesen fogadta, a Szentszék s
helyeselte
kinevezését a Felség a napokban fogja aláírni. Októ-
ber 30-án kapta ciustól,
aki
az
els
gratulációt
már hercegprímásnak
Galimberti nun-
címezte.
Ugyanazon
napon, tehát a Kolos-napján, az ünnepi ebéd végén érkezett
meg Pannonhalmára Szapáry
hivatalos
üdvözlése,
indulásával,
A
mire az
új
gróf
prímás
miniszterelnök
nem
birva fel-
könnyezve vonult lakosztályába.
szokásos
október 27-én
alakiságok
írta
alá
gyelmesebb kinevezést:
elintézése után,
Felsége
a
1891.
következ
évi
legke-
— Vallás-
és
Vaszary Kolos
—
80
közoktatásügyi
miniszterem
elterjesztésére:
Szent-Márton hitvalló és püspökrl nevezett pannonhalmi Szent-Beneáek rendfapátsági egyházkerület fpásztorát, Pannonhalmának és a magyar szent korona alá tartozó Szent-Beneáek rená összes apátságok fapátját és örökös Ferenc,
a
Magyarország hercegprímásává
elnökét,
esztergomi
és
érsekké
kinevezem.
Kelt Bécsben, 1891. évi október hó 27-én. I.
FERENCZ JÓZSEF, Gróf Csáky
A
kinevezés váratlanul
nevezés
nappal
hivatalos lett
publikálása
s.
k.
úgyszólván csak a (nov.
1.)
eltt
ki-
egy-két
nyilvánvaló. Mint minden váratlan esemény,
ez a kinevezés
országos örömet okozott. Felmagasz-
is
taltak egy férfiút hálára
nemes
tudásra,
jött,
Albin,
s. k.
kötelez
kitör
ideálokra,
szén,
aki
hasznos
hazafiságra
tanított
élete
egész nemzedékeket; aki meleg hitével, tiszta jellemével,
nemes emberbaráti
szivével és hazafiságának önzetlenségé-
vel mint fedhetlen egyéniség állt az
eltt.
Nem
a puszta véletlen
mvét
ország közvéleménye látta a
nemzet abban,
hogy amint a magyar állam bölcsjénél egy bencés fpap állott
a
magyar katholikus egyház
és állam
kilenc
százados
s a
élére.
látott
A magyar
egy
isteni
magyar katholikus egy-
Gondviselésbl ered képet
a kinevezésben megújítani
és civilizáció
a kereszténység
magyar nemzet ezeréves
jubileumán, újból egy bencés jut a
ház
élén,
:
amint az államalapítás
nagy munkájában a bencés Asztrik volt a
magvet, úgy ezen munka gyümölcsének
kilenc százados
feltárásában, hasonlóképen a bencés Kolos legyen a áldó.
A
bencés-primás
kinevezésének
kapcsán
meg-
eszébe
— jutott a
kek, a
magyarnak az
—
81
hogy az els esztergomi érse-
is,
magyar kereszténység megersítésében nagy
repet játszó bencések közül kerültek ki s
sze-
hogy a magyar
alkotmány magna chartájának, az arany-bullának fogal-
mazásában tevékeny szintén sz.
Benedek
részt vett János, esztergomi érsek, fia volt.
A
múlt kegyeletének emléke
megszentesítette Vaszary Kolos kinevezésének jelentségét és a szenvedélyes is
felekezeti fegyvercsörgések közepette
mindenki meggyzdött, hogy a prímást
a keresztény
alapon álló nemzeti
mködésében
szellem
történetíró
fogja sugalmazni.
Az esztergomi november 1-én
fegyházmegye papságával
tudatta
a kinevezés örömhírét.
Ma/er
Az
1891.
István káptalani helytartó
ilyen
magas méltósággal
vele
járó üdvözlések után következtek az állása elfoglalásával járó hivatalos eljárások. láló levelével
A
bécsi apostoli nuncius gratu-
egyidejleg kapta
a meghívást
eljárás (processus informativus) eszközlésére,
nuncius
november
tzte
5-ét
ki.
A
jelzett
a
amelyre a
napon
nunciatura kápolnájában a kánonjogi eljárás után a hitvallást és a
pápának tartozó
hangja eleinte erteljes
volt,
A
esküt.
késbb
nuncius ünnepi ebédjén
a
letette
szertartás alatt
elérzékenyült, úgy
hogy a meghatottság miatt néhány percig pihennie
A
kánoni
nyilatkozott
kellett.
elször primási
hivatásának irányító eszméirl.
—
—h
alázattal viseltetem a úgymond „Minden idben Felségének jobbágya leszek Pontifex Maximushoz, a pápához, a királynak és engedelmes kormányomnak, egész az oltárig, mint ahogy eddig is voltam szerény állásomban. Pannonhalmától szegényen vonulok be az esztergomi primási palotába, hogy ott legjobb
h
!
—
—
82
tehetségeim szerint élhessek nehéz feladataimnak.
Semmit sem
viszek
magammal a kolostorból, csak egyet, csak egy szót, azt, amely a pannonhalmi kolostor kapujára és szívem mélyébe van bevésve s ez a kis szó, „Pax." Igen a pax, a béke szava az, amely a lelkész és az egyház óriási feladatát egész nagyságában s
amelyhez
h
magában
akarok maradni utolsó napom leáldozásáig."
Az ékes
nagy hatást gya-
latinságú ünnepi beszéd
korolt a nunciusra és fényes társaságára.
meg
lékenység medrében jelent
az
*
November 16-án
tette
nemkülönben a
*
Az
primás
új
ványnak, a béke jelvényének színeiben tnt
király eltt,
foglalja
fel
engeszte-
s a szivár-
mindenütt.
* le
hségi
esküjét Budán, a
titkos tanácsosi esküt.
Ezen
aktussal az érseki javadalom élvezetébe lépett s lakását a „Vadászkürt"-bl áttette a budai primási palotába.
A
püspökké szentelésig és a beigtatásig terjed id-
szakot a javadalom átvétele és a számos
üdvözl
kül-
döttség tisztelgése vette igénybe. Ezen üdvözlések között,
méltóságához legközelebb
állott az
esztergomi fkáptalan-
nak, tanácsadó testületének tisztelgése. Sujánszky Antal v.
püspök vezette a küldöttséget
szikus latin
üdvözl
beszédet.
legbensbb tanácsadó latinul,
következképen
A
s
mondotta a klasz-
primás fkáptalanának,
testületének
üdvözlésére
szintén
válaszolt:
„Ftisztelend urak Minekutána a legbölcsebb és legkegyesebb fpap, a boldog Sirnor János, a halál borzalmas parancsából elragadtatott
emlék
az anyaszentegyháztól, melynek legfénylbb világossága, a hazától,
melynek hséges Isten
fia,
irgalmassága
rályunk
elméjét,
az országtól,
melynek
szilárd
oszlopa vala:
akképen irányozta legfelségesebb apostoli hogy a nagy és érdemes eldnek engem,
ki
leg-
—
83
—
kisebbet és legméltatlanabbat nevezzen
ki
utódjául és e kinevezését
Leo pápa helybenhagyja. Én részemrl meg vagyok ámbár gyzdve, hogy ez a dolog
Szentsége
XIII.
Isten tanácsától
felkiáltanom
van
szolgádat rendelsz
mégis
:
Avagy
:
semmiségem érzetében eképen
vagyok Uram
ki
a te családodnak fölibe
gyakran az ertlenséget választja hatalma
az
tlem
De
!
végre
is
az Isten
hogy abban mutassa meg
erejét.
Ftisztelend im
ki arra,
kell
hogy engemet gyarló
én,
férfiak és
fogadásképen,
kedves testvéreim,
a mit rövid szóval
vegyétek
kérlek,
eladni óhajtok f-
pásztorságomra nézve. Szentséges urunknak,
jának a földön,
h
XIII.
Leo pápának, Krisztus
és legengedelmesebb
fia
leszek;
az
helytartó-
,
hit
és
erkölcs dolgaiban csalhatatlan tanításaitól, tudva és szántszándékkal
egy hajszálnyit, mint mondani szokták
nem
térek; szilárdan tartom,
—
(körömnyit), soha félre
hogy nem Péter épült
szentegyházon, azaz hogy Péter
nem
fel
az anya-
az anyaszentegyháztól nyerte
maga elsbbségét (legfbb méltóságát) és legfbb hatalmát: hanem inkább, hogy az anyaszentegyház épült fel Péteren (a szika
lán
a
—
maga
super petram),
tudniillik
Péter elsbbségén és innen veszi
egységét és szilárdságát. Te vagy Péter, így beszéle az Úr,
építem én az egyházamat.
és e sziklára
Innen emlékezetet
meg-
mondás A hol Péter, ott az Egyház. fogom megrizni legfelségesebb uram, apostoli Királyom iránti hségemet, tisztelve az pátronusi jogait; az törvényes kormánya iránt mindenekben egész az oltárig engedelmes polgárnak fogom magamat bizonyítani. haladó
idkbl
e
:
Sértetlenül
Ezek azok az igazgatták és
elvek,
jövben
is
a melyek eddigelé életem cselekedeteit
ezek fogják
rám
bízott
tisztem
minden
gyakorlatát áthatni.
Nehéz ügyeket, nagyfontosságú elintézetlen kérdéseket vettem örökségképen hogy miképen fogom ezeket elintézni, ebben a pillanatban megjelölni nem tudom, de határozottan kijelentem, hogy ellük kitérni nem fogok s ezek megoldásában azt remélem,
át
;
lesznek a
jövben segítim.
Jóakaratotokért
körültem
köszönetet
mondva,
szinte szívvel könyörgök
áldva legyetek
!"
mindnyájatoknak
én, szent
Benedek
fia,
itt
hogy
— A
—
84
fpásztori szíves válasz, amíg egyrészt kegyelettel
hódolt
eld emlékének,
az
másrészt
megjelölte
azon
amelyek fpapi hivatását áthatni fogják.
elveket,
A számos
fogadása
küldöttség
után
elhagyta
primás a fvárost, hogy elrendezze a fapátság
a
ügyeit,
átadja a rendnek a kezelt vagyont s végül elbúcsúzzék
44 évig a legbensbben összeforrt
rendtársaitól, akikkel
viszonyban
December 28-án
élt.
Lelke eltt föltárult a 44 év múltja és mintha
halmán.
az kedvesebben
jöv, amely
állt
eltte, mint a
reája várt.
Nem
homályos
midn
látta a
pannonhalmi konventet, a társházak
jöv
Halbik Ciprián
és
borongó
tudott szabadulni emlé-
is
keitl,
rend
Pannon-
történt búcsúja
maga eltt
élén,
perjellel
küldötteit s a
büszkeségét, a növendékpapságot.
Maga
elé
varázsolta a serdül ifjúkort, amikor szinte öntudatlan sej-
telemmel a ott látta
jöv
magára
iránt,
öltötte sz.
a noviciátust, a tanulmányi
komoly tanulmányok
Benedek öltönyét, éveket,
kedves örömeikkel
mellett
hetetlenek maradtak. Élénken vonultak
évek
Komáromban
nevelésében
és
fáradó
az
terhes
tanári évek
igazgatói évek
után,
útbaigazítások között. Majd
amelynek
bizalma az
atyai
juttatá.
És
A
következtek a gonds
fájdalomban,
tanácsok és testvéri
maga eltt
kormányát
kezébe
ifjúság
tevékenységre.
közös örömben
remények és vígasztalások,
hajóját,
mikor az
ébred haza sorsának
jobbra fordulása sarkalta ambiciózus
tünde és élénk
felejt-
eltte a tanári
el
Esztergomban,
lelkét
melyek a
látta
rendtársai
midn
szent rendje szeretete
a sz.
és
Benedek-
rend géniusza fgy folyton megjelent eltte, elképzelhetjük,
— hogy
—
85
mily nehezére esett
a válás
mennyire öntötte
s
abba a beszédbe, amellyel rendtársaitól elbúcsúzott:
lelkét
„Szeretett rendtársak
melegével karoltalak
békének
szent
meg
Negyvenne'gy év óta irántam tanúsított
!
fogadjátok legbensbb köszönetemet.
szeretetekért
és
Szívem
egész
benneteket összesen és egyenkint és ha a
át
néha
mérlege
egyetértésnek
nézetkülönbség
hogy én nemcsak semmi akadályt nem okoztam, hanem minden ermbó'l igyekeztem az egyensúlyt ismét helyreállítani. A válás órája eljött. Egy kérést intézek hozzátok. Ha hiszitek és érzitek, édes rendtársak, hogy én szerzetes életemben, különösen fó'apátságom idejében, titeket és a szent rendet illetleg olyat tettem, bármi csekélyét is, ami a hála miatt
is
zavartatott,
és elismerés húrját
következkben
pendíti
h
jól
meg
szívetekben,
tudjátok,
mutassátok
polgárai
fiai
engedelmes
az egyháznak,
a hazának.
érvényesítsétek tetteitekben
bályait. lése,
a
alattvalói a
Tartsatok magasra erkölcsöt,
meg
fegyelmet, tudományt, mveltséget. rizzétek ben,
meg
:
Legyetek odaadó királynak,
igen
híven szíveitek-
rendünk szent alapítójának sza-
Kezetekre levén bízva a hazai ifjúság egy részének neve-
oktatása,
juttassátok
meg
azt a keresztény igazság
és erény bir-
tudományok kenyerét, hogy lelki ereje, az igazság táplálékán nagyot nve, a testi ert a józan ész hatalmátokába, szeljétek
neki a
nak aláhajtani megtanulja. Adjatok neki példát minden jóban, minden
erényben, a
munka
és kötelesség
súlyos gondjaival,
ségeinek pontos és
mét:
terheivel,
h
szeretetében.
nagy felelsséggel járó,
elmét zavarható
teljesítésére adja
hogy mindig megtalálhassam
arany, ahol
csüggedetlen
hogy
Érettem pedig imádkozzatok,
meg
új
állásom köteles-
a Mindenható kegyel-
hogy lehessek
a helyes utat,
szíveteket szeretetben kell összeolvasztani,
acél,
ahol
minségét teszi szükségessé a verdes hullám csapdosása, hogy adja meg nekem az Isten a Makkabaeusok hs lelkét, ahol egyházam, hazám veszélyeztetett jogait kell megvédel-
a kormányrúd ezen
meznem
és
a
királyi
lantos
bölcseségét,
összeütközésének nehéz eseteiben Szentséges pedig tartsatok
soha sem
ahol
a
kötelességek
kell cselekedni.
szz Anyánk oltalmába ajánlak benneteket. Engem meg drága emlékezetetekben, amint én nem foglak
felejteni
benneteket. Isten veletek!"
—
86
tört
A
hercegprímás utolsó szavainál hangos zokogásba
ki
és könnyezett az ege'sz
meg-
Végül
gyülekezet.
csókolta a rend jelenlev' tagjait és visszavonult szobá-
A
jába.
hercegprímás
külön
körlevelet
adott
is
a
ki,
melyben elbúcsúzott összes rendtársaitól.
fvárosban
1892. január havát a
püspökszentelésére
t
sietett
t
érte
alatt
elsnek
kitün-
Ha
a bibor viselésének rendkívüli felruházásával.
magyar fpapot még
tudjuk, ilyen kitüntetés
Hamar a
Róma
id
Ezen
beigtatására.
a legels kitüntetés.
tetni,
jól
s
töltötte s készült
meg
kapta
Mintha
szimbóluma.
szeretet
Ez a
a bibort.
eleve jelezni akarta volna,
szín
az
tenni,
a szenvedés és
Gondviselés
isteni
hogy primássága a küzdelem
és a megpróbáltatás korszaka lesz,
fogja ugyan
alig ért.
mely
lelkét
de lángoló szeretettl
próbára
hevül
szíve
az egyház és állam békéjeért, a türelem és heroikus
fel-
emelkedés állandó tzhelye marad.
Székvárosában bevonulását
s
hogy ünnepélyesen fogja
azt várták,
székfoglalóját
megtartani.
azonban
február 1-én a délutáni gyorsvonattal egész csöndben
s
meg Esztergomba. Megérkezésérl
a
váratlanul érkezett
városban
csak
akkor
értesültek,
amikor
hálaimáját
kápolnájában már elvégezte
s lakosztályát elfoglalta.
lobogódísz
persze
mve
és
kivilágítás
lelkesedés
volt.
volt
székvárosába jöve-
az észrevétlenség
homályába burkolt
Amilyen szerény, igénytelen tele,
spontán
A
oly csendes,
érseki székének hivatalos átvétele és püspöki konszekrációja.
Egyszeren egybegyjtötte káptalan át,
felolvastatta
—
—
87
a kinevezést, a királyi adománylevelet, a pápai bullákat és
primási
ezzel
jogainak
érseki
s
birtokába
lépett.
Február 7-én pedig Qalimberti nuncius a primási kápol-
nában püspökké mire
magas méltóságának
elérte és
utódaira,
t.
i.
budapesti
kormány,
A
prímás
a sajtó
a képviseló'ház,
helyeztessék.
ideje alatt,
Simor
székelési.
kívánat
Ha
dályokba
ütközött.
látszólag
kívánatossá
is
s
állami
s
Esztergomból
székhely
reá,
a király ott tartózkodása s az
:
hangosan kívánták egyházi primási
adomány-
kötelezettséget ró úgy
új
telen
s
a törvényhozás
bántó
volt.
Tisztán
tették az egész ügyet,
dezésének csak
is
a
Budapest fváros
hogy a
érdekbó'l,
az ország fó'városába
változott
tette
télen,
után
halála
keresztülvitele
a
különösen
azonban
államjogi
aka-
helyzet
a primási székhely
désének rendezését, a hang, a modor, a mellyel a
st maga
is
mely az eddigi adomány-
országgylés tárgyalásainak a
palliumot,
lényeges aktusát
hivatalát. Királyi
van egy passzus,
levelektl eltemen, egy
az érseki
utolsó
megkezdte fpásztori
levelében
mint
átvette
szentelte,
kérsajtó,
az ügyet tárgyalta, illetékpolitikai
kérdésnek tekin-
ami természetesen, a kérdés ren-
hátrányára
Nem
vált.
gondolták
meg
azok, akik a kérdést felvetették, hogy a székhely-kérdés-
nek kánonjogi jelentsége
is
van
s elintézése
jogaival korrelativ viszonyban van.
a
fkegyúr
A kormány maga
tapasztalta a kérdés tanulmányozásánál,
is
hogy sok aka-
dályt kellene leküzdenie terve megvalósítására. Közbejött
az esztergomi fkáptalannak a felséghez intézett
randuma
is,
melynek hatása
alatt
memo-
a kérdés levétetett a
—
88
napirendrl, a székhely-áthelyezés
elejtetett
s
az idleges
budapesti tartózkodás érvényesült.
***
A
székfoglalással
meg papságához
4-én, jelent
A
csaknem egy idben, 1892. február
püspökség
terhének
intézett
els
gyöngeségének
elvállalásában,
Nagy Szent Gergely pápa
tudatában,
pásztorlevele.
szavaival
vértezi
„Mennél kevésbbé tudja az ember kinyomozni
föl lelkét:
és vizsgálni a legfelsbb rendeléseket, annál inkább kell
S mivel nem tudja
elttük szívét meghajtani. célra rendeltetik,
sem sóvárnak valamely
sem makacsnak annak
ben,
Fpásztori hivatala
lenni."
közremködésére
testvéri
járjon
el
s
hely elnyerésé-
nem szabad
elvetésében,
teljesítésében
hogy
minden pap, hogy a reá
mi
azt,
számít papjai
hivatásában
méltán
bízott hivatal fönsége
ne tegye elbizakodottá, a papi hivatal nagyságát és fon-
tosságát
állítja
papjai
Tudjon a pap szánakozni a
elé.
tudatlanokon és bnösökön, tudjon
végbl
lesz
mindenki pappá.
A
azokon
segíteni,
e
szentírás és a szentatyák-
ból vett szép idézetekkel, mint tekintélyi érvekkel bizonyítja a
pap
tanítási
kötelezettségét,
aki az
emberekért
fárad azon elvekért, melyek az Istenhez vezetnek.
A hogy
pásztorlevél
olyan
fpap
porondján képes
els átolvasásából meggyzdünk, áll
papjait
elttünk,
aki
intelmeivel,
a hullámzó
tudományával
életpéldájával áldásteljesen igazgatni. Ünnepélyes és teljes
élet
és
er-
hangja, zamatos dunántúli magyarsága, a közhangú
szólamoktól való tartózkodása,
gyakorlati iránya, köz-
— természetessége
vétlen
nem
hanem
ragyogni,
—
89
:
írója
használni akart.
Fpásztori segíttársainak február az eddigieket
hogy
Meglátszott,
hatott.
Majer István esztergomi
nagyszombati vikáriusokat.
kinevezte
12-e'n
Boltizár József
e's
Február 20-án kibocsátja a
hívekhez els pásztorlevelek és megkapja Rómából azon
ötödéves felhatalmazásokat, melyeknek alapján a pápától átruházott jogokkal
is
Március 12-én az országos
élhet.
inség ügyében könyörületre szólító pásztorlevelével fordul
Hogy a mindinkább tornyosuló küzelmekben ert és utasításokat szerez-
papjaihoz és a hívekhez. egyházpolitikai
zen, április 13-án
Élszóval
járult.
„ad limina apostolorum" a pápa
tájékozást akart szerezni mindazon
is
amelyekre
vonatkozólag,
kérdésekre
egyházpolitikai
elé
mindjárt primássága kezdetén információt kért a Szenta koronázási jubileumra
Rómából hazaérkezve,
széktl.
kiadta intézkedéseit
s
megyéje viszonyaival megismerkedjék. esztergomi bazilikában, 1892.
dogmákból
miséjét az
rnapján mondotta, els
egyházi
szónok
dogmatikus alapon
hirdeti az erkölcsi tanokat.
Kifejti
s
áll
a
elször a
képekkel, példákkal megvilágítja az értelem meg-
tételt,
gyzdésére.
Majd
rokonszenvet
indítson a hirdetett
a részvét,
mikor tódul
Els
Nagy-Boldogasszony napján.
szent beszédét
Mint
hogy egyház-
mindent,
megtett
a
ragadja
fényl szemébl
a
szívet,
igazság
nyomor szenvedéseirl
bizonyít,
ki.
magával
a
szól,
iránt.
ölt.
Hol
lecsap
és
Mikor
elérzékenyül;
meggyzdés árama
Átérzett heve, ha „belejön" szónoklatába,
arányokat
hogy
gyújt,
hol
nagyobb
fölemel
és
— Szónoklatának
vígasztal.
még
mely
gyöngédség, tékozló
fiú atyját tünteti
lommal
90
kezdi
gondolattal, hallgatóra,
—
alapvonása a
fel
bnök
magával ragad
is
a
Méltóságos nyuga-
egyszerre
egymásba folyó
azért
természetes
ostorozásában
elttünk.
szavai
beszédét,
a
születnek
melege
s
átszáll
és megtudjuk érteni,
a a
miért
emelte annak idején történeti magyarázatával tanítványait a lelkesedés magaslatára.
De nemcsak a
templomon
sulat
politikai
hanem
egyéb,
mes-
a szónak
is
ezen
tárgyalták
mint
a
gylé-
Sz. -István-Társulat
Simor János
különösen
korunkat
és
világ,
A
jelentségek
országos
egyházat
eszméket
beszédeiben
tartotta.
elnöki megnyitói,
mindenkor
szószéken,
nyilvános felszólalását a Sz. -István-Tár-
közgylésén
seinek
likus
kivül álló
Els
tere volt.
az egyházi
A
voltak.
foglalkoztató
beszédek,
óta,
katho-
ügyeket
melyeket
közvélemény méltatni
úgy
és
a
szokott.
Vaszary Kolos megnyilatkozását kétszeres érdekldéssel várta mindenki
az
:
új
hercegprímás egyénisége volt az
érdekldésnek egyik sarka, az egyházpolitikai kérdések a másik sarka. felelt
nél
félbe
tnt
Az eredmény mindkét
a várakozásnak. általános
taps,
a beszédet. ki
:
az egyik
Az egyes fontosabb
helyesl
nyilatkozatok
Eszmemenetébl
ama
tekintetben
két
meg-
kijelentések-
szakították
fjellemvonása
szükség hangoztatása,
hogy az
egyház a kor tudományos vívmányaival megbarátkozzék s ezeket
megszentelve saját javára értékesítse; a második,
a praktikum, amire
A
minden kérdés megoldásánál gondol.
katholikus közvéleményt évek óta foglalkoztató
három
—
—
91
egyházpolitikai ügyrl, az elkeresztelésrl,
autonómiáról
Az
mondotta
a kongruáról
s
véleme'nyét.
el
elkeresztelési kérdésnél, melyet öröksége legnehezebb
részének
mint felh
nevez,
sem
más
lát
ül
mint
megoldást,
revízióját,
t.-c.
állításával.
alapján
a
szülk
megoldás módozata.
a
papság a februáriusi rendelet óta 53.
a katholikus
katholikus
amit a
hirdetett,
t.
i.
az 1868.
természeti jogának vissza-
Ebben a módosításban a Szentszék utasítása
tárgyalt a
kormánnyal
s
habár
az egyház
és
állam közti béke biztosítása legfbb igyekezete, „egyházelvi
álláspontjából
autonómiában az egyházi szervezet önvédelmét megvédésnél
fkegyúri jából,
gyakorlati
hogy az autonómia felfelé
els sorban
véli
kívánja
hierarchikus
A
jogát.
az alulról s
figyelembe
egyház
az
nont,
tartja
létesülhet.
a király
A kongnia meg-
annyira elvi akadályokban,
hiányában
találja.
megoldás a
Végül
kivihetnek
életbeléptetésében
megvetni.
nem
inkább a fedezet a
és
megvalósítás szempont-
a hitközségi szervezet
meggyzdése, hogy
Ennélfogva
szeretet és áldozat
bejelentette
beszéde
végén,
hogy fpásztori kötelességébl kifolyólag szervezi állítja
s föl-
a budapesti érseki helynökséget.
Az kedett
A
mint sine qua
szervezetét
fejld autonómiát
valósításának nehézségét
alapján
venni
látja.
iránt közszellemet teremtsünk,
az autonómia alapját
mint
Az
egy szemernyit sem engedhet."
önérzetes megnyitó konciliáns szellemével, emel-
szinteségével
Vaszary Kolos
az
hatott.
Meglátszott
engesztelékenység
de a védelmi álláspontot
az
egyház
rajta,
hogy
medrében halad, elveinek
ellenére
— fel
nem
A
adja.
feltnési vágy nélkül erkölcsi tekintélyét
állása kötelmei parancsolják.
;
magas
Csak óvatosságból
tartóz-
hogy az akadályokat még
ott ahol tudja,
küzdheti
ahol ezt
akkor érvényesíti,
és befolyását ott és
kodó,
—
92
kell idben azonban
nem
le
maga-
szilárd s a passziv
mulasztásának tartaná.
tartást lelkiismerete
***
bels
Ezen
maga valódiságában még
a
világát
jobban feltüntette a koronázási jubileumon való szereplése
elmondott
s az ott
magyar fpapság történetében történetünkben ily
hangon
aktus,
kedbb
nincs
epochát
hogy
rá példa,
is
Kolos primásságának
Vaszary
az
allokució
jelent
s
a
ujabb
magyar fpap
szólt volna a fejedelemhez.
ervel
s
Ez
beszéde.
Ez az
egyik legkiemel-
mozzanata.
1892. június 8-án ünnepelte a nemzet negyedszázados évfordulóját I.
Ferenc
magyar
a
királlyá
József
ünnep egyházi része a király,
s
hálaadó misét
helyreállításának
a helyrségi és
nemzeti
templomban
folyt le
udvari
méltóságok, a
a diplomáciai kar jelenlétében. s
Te Deumot
s
A
koronázásának.
egyházi
az állami,
törvényhozás
alkotmány
Az ünnepi
a hercegprímás végezte.
A
benedikció után, fején infulával, kezében pásztorbottal a királyhoz fordult
s
a
következ beszédet mondotta:
„Felséges Urunk
A
királyi
országa békéjét fája kíséretében
így
lantos,
!
miután bölcs és igazságos uralkodása
a jog és rend intézményei által biztosította,
dallamra nyitja
meg
alatt
hár-
ajkait és zsoltárában népeért
imádkozik: „Uram! tedd boldoggá
a
te
népedet!"
— Te ima
és millióinak
hitünk
tartsd
meg
jogaink igazságában való
és
egy ország, egy nemzet
szeret szívébl
meg,
„Isten áldd
száll:
ma
Felséges Királyom,
éretted,
borul arcra
—
93
az
Úrhoz ez áhítatos
a királyt!"
kitartásunk
Istenbe vetett
jutalmául Téged
nekünk az Ég és áldásául a szent frigynek, és szabad nemzettel alkotmányunk talaján ma egy negyed százada kötöttél, megérnünk engedte ez örömnapot, hogy hálát mondjunk a királyok és nemzetek Urának, adott Felséges Király
h
melyet a trónhoz e
Istenének.
Ma
huszonöt
És
életében.
id
huszonöt
e
mely fogyatkozni fiúi
éve,
Rövid
koronáztatott.
látta
hogy
Felséged
egy nemzet,
nem
évnek
a
—
magyarok
de hosszú
ember
napja
egyetlen
volt
királyává
egy
sem,
volna a magyarnak törhetlen hségét, haza-
lelkesedését, alattvaló szeretetét Felséged fölkent személye iránt.
A
hadvezérek karddal, vitézséggel megminek meghódításához a fejedelmi hatalom minden eszköze, minden hadserege, minden kincse kevés a hódítás eme gyzelmét Felséged huszonöt év óta napról-napra kivívja vívni
mit a legnagyobb
nem
tudnak,
a
:
jó szívének tartó
honatyai
érzelmeivel,
alkotmányos hségével
e
királyi
nemzeten.
ers
törvény-
lelkének
Felséged
meghódította
nemzet szívét. Hogyne hódította volna meg?! Hisz mi tudjuk, hogy mióta szent södnek, Istvánnak koronája érinté fejedet, a magyar birodalomban senki sem volt, aki alkotmányunkhoz hívebb
e
lett
sem
volna, senki
volt,
aki törvényeinket
aki a haza iránti kötelességeket
jobban
tisztelte
nagyobb buzgalommal
volna,
teljesítette
volna, mint Felséged.
A
király
ségekben
is.
A
els
lévén a jogokban,
els
tudtál lenni a
köteles-
legels magyar ember a vallásos, a lovagias
érzel-
mekben, a szó bölcseségében, a tettek bátorságában, az igazság, a mérséklet és az egyszerség szeretetében, nem a hatalom zsámolyává,
hanem
a fáradhatatlan
munka
oltárává teszed a trónt s
rajta az odaadás áldozatává az uralkodást. nemzet érzelméhez egészen méltó tehát, hogy midn Egy az isteni Gondviselés egy negyedszázadon át jó királlyal áldotta meg és ert adott neki, hogy a közbéke oltalma alatt a nemzeti haladás és felvirágzás termékeny munkáját elvégezze, egy ily
h
t
hosszú idnek határán megálljon, örömre gerjedjen, ünnepet üljön
emlékére a
nagy
közjogi
eseménynek,
mely
koronát
adva
a
—
—
94
idk
királynak, alkotmányt a hazának, nehéz
szomorú viszonyok
véget,
által
fakasztott sebeket gyógyított be s
elzve,
d visszavonás
szellemét
fzze össze a Legyen
királyt és nemzetet.
tehát
üdv
Istennek, felséges
királyunk
esedezve
itt
ünnepen
királynak
a
és
hála
vallás és haza szava
dicsség az
és
a hazának.
és
kötelékével
szeretet
szólal
Légy üdvöz, meg ajkamon,
az Úr templomában, hogy fényesen és tisztán ragyog-
Szent
jon
A
!
béke
a
magasztos
e
és áldás
félreértéseinek vetett
homlokodon,
koronája
István
ha
sugározva a világ négy része
mindig békét
csak
lehetséges,
de ha
felé;
kell,
ezredéves kard élével mint a villám sújtva hazánk elleneire.
Úr templomában
hogy
esedezve,
a
király
nemzet
és
Itt
az az
egymást
megértve, egymást szeretve, közös munkával emeijék az erény, a jog, a jólét és
boldogság állapotát és szilárdítsák amaz alapokat,
melyeken a felség és népjog összhangjában Magyarország összes népeinek, nemzetségeinek testvérisége nyugszik. Légy áldott, légy boldog, felséges királyunk az Isten ótalnéped szeretetében. Szeresd e nemzetet ezután is nemes mában, érzelmeivel, szíved úgy, mint e nemzet szeret téged. Ha komoly viszonyok nehézzé teszik a koronát, ha vállaidat súlyos gondok nem tud a szenvedésektl nyomják, ha az ajtód eltt álló
h
r
megvédeni
enyhítse fájdalmaidat az a tudat, hogy
:
együtt
veled
viseljük
boldogságunk, ugy a
azokat. te
Mert
valamint
szomorúságod
a
te
h
alattvalóid
örömöd
a mi
a mi bánatunk, a te szen-
vedésed a mi keservünk.
Hódolatunk, szeretetünk üdvözlete
megkoronázott
királynénk
száll felséges
Legyen
is.
és a kibékülést
ni
gyengédségével,
Áldás legyen a
királyi
áldott
asszonyunk,
azért
egymáshoz
amellyel a nemzetet és trónt
szeretetért,
segített!
felé
a
nagy
közel hozni
anyai jóságával elmozdítani
gyermeken;
áldás az egész ural-
kodói családon.
Te
pedig,
Ne hagyd akitl ki
el
függ
én nemzetem,
az Istent,
által
haladhatunk, de
ténység lásod,
se hagyjon
szellemi és anyagi jólétünk,
nevének hatalma
nem
hogy
rendeltetésed
haladj
bajnoka,
seidnek
tartja
meg sem
védbástyája vérével
el
és
voltál
szívedbe
a
írott
—
elre.
nélküle,
téged.
földi
örök életünk, a
nemcsak elre Én nemzetem A kereszmúltban, rizd meg val-
fenn a népeket, élhetünk.
útján
!
nemzeti
hagyományaidat,
— jellemedet,
ezer
erkölcseidet,
évig
fentartatott,
—
95
melyeknek életet adó ereje e hazában míg más, náladnál nagyobb nemzetek el-
enyésztek.
Szepltelen
els
hogy
Szz Anyánk
szent királyunk
nemzetet reád bízta
hogy az Atya,
által,
hn
ez
kérünk
;
oltalmadba
országot
Fiú és Szentlélek
Emlékezzél
!
ki
ajánlotta,
erejének
megnyilatkozását
e
áldása lengjen mindenkor
hazánkon
!
Ámen."
hallgatták a magasztos
ihlettel
meg,
hathatós pártfogásod
udvar, a kormány, a nemzet jelenvolt
ájtatos
ers
királyné
eszközöld
:
szeretett királyunkon, édes
Az
Égi
!
elkeli
szózatot s Isten
gyönge test fpap
látták a
lélekre valló beszédében.
Ezt az apostoli szellemtl sugalt beszédet, keresztény
nemzeti szózatnak tanulhatja be minden magyar ember.
Vaszary Kolos ezzel a beszéddel magával
tség
alak
még
zott páthosszal
A
keresztény
mely a multat
e
senki
vallásos
feledte.
sem
szólt
olvad
ihlet
Áldást
a honszeretettel.
lékei,
melegséggel, de egyúttal
Ily
lett.
történeti jelen-
kér
I.
ily
határo-
Ferenc Józsefhez. össze
beszédében
a királyra és a nemzetre,
Az si dicsség
és
gyász em-
a múlt keservei és a kiengeszteldés váltakoznak
beszédben, mely méltán szállt a nemzet lelkébe. Nincs
benne semmi cafrang,
pipere
és
negélyezett
érzelem,
csak áthatottság a vallásosság, a királyhség, a hazafiság, a jog eszméitl a
szónoki
fenség
alkalmazható szinte
a
a nemzeti
érzéseitl.
és
a
nagy
Longinus
lélek
visszhangja,
Bátor
primás-szónokra.
ügy
közvetítjévé avatta.
bajnokává,
állítása,
a
hogy
találóan
fellépése
t
korona és nemzet
—
—
96
II.
Kísértések és megpróbáltatások. Az egyházpolitikai viszonyok elfajulása. — Els parlamenti szónoklata A protestánsok komáromi riadójára adott válasza. a frendiházban. - A budapesti vikariatus. Az egyházpolitikai javaslatok publikálása.
—
—
—
A prímás mködése
Egyházmegyei Második római
az egyházpolitikai
—
rendelkezései.
megszüntetésében.
viszályok
római szentegyház
magyar zarándoklat
a
útja,
A
élén.
—
bibornoka.
— —
Az egyházpolitikai
javaslatok jövje.
Az
elkeresztelési kérdés
mindinkább nagyobb mérvet öltöttek
politika hullámai s a
nyomában támadt egyház-
békés kiegyezést mindinkább nagyobb veszély fenye-
Szapáry
gette.
még
ugyan
gróf
áprilisban
1892.
biztosította a hercegprímást,
arról
kormánytól mi sem dések élére
miniszterelnök
távolabb,
áll
st
állítása,
kormány
a
mint
hogy a
a vallási kér-
és pártja támaszát
a katholikus lakosságban keresi, ezen érdeket tehát sér-
nem
teni
nem
érdekében.
áll
A
szándék szép
érvényesíteni,
lehetett
volt,
a
expediens
ajánlott
tó'le
lett
volna,
expedienst
egyházpolitikai
fogadja
hanem
de
tartják,
nyiben
az
eltérbe,
hogy
a februáriusi
végrehajtását
egyház mintegy
a
68-ki
megegyezés
törvény
fenyegetésül,
mindinkább
Másik tervnek
rendeletet
felfüggesztik.
És
a
fenn-
meny-
módosítását tolná
kilátásba
radikálisabb egyházpolikai kérdések
A
Egyik
a járási közigaz-
gatás fejéhez, a fszolgabíróhoz küldjék.
hangoztatták,
el.
hogy a lelkészek a kivonatot ne
a másik felekezet lelkészéhez,
azt
azt
mert a kormány tulajdon-
képen azt kívánta, hogy az egyház az felfogását,
ámde
helyezték
a
napirendre tzését.
lehetetlenebbé
vált.
1892.
—
—
97
május 17-én a szabadelvpárt értekezletén Csáky Albin kultuszminiszter
gróf
kormány
törvénycikket illetleg a
módosítása
a törvény
tozott,
polgári anyakönyvvezetést fogja
egyházpolitikai
megtartja
híres
latához
a
és
politikai
bár
és
nem
az
1868-iki
osztotta
gondolták
revízióban
a
Elgróf-
május 27-én
1892.
helyzetben
fordulatot
beszédét. Hozzájárult Irányi Dániel
vallásszabadságot
tartotta,
kormány
a
s
vál-
elsnek behozni.
állásfoglalása.
elidéz képviselházi általános
kizárt
53.
nem
álláspontja
kormány magatartását Apponyi Albert
segítette a
nak
hogy az 1868-ki
kijelentette,
azok
követel határozati javastörvényt
szerencsétlennek
felfogását,
a vallási béke
kik egyedül
helyreállítását.
a
A
békét a teljes lelkiismereti s vallásszabadság behozatalában
mely egyúttal
látta,
szerinte a revíziónak, a
rendelkezési jogának visszaállításával,
ménye
és
megakadályozója
katholikus felekezeti párt találkozott sági
Apponyi azon
kötelék
annak,
támadjon.
kevesebb tekintetben
logikai következ-
hogy az országban Viharos tetszéssel
üj kijelentése,
mostani állapota
szülk
hogy „a házas-
hazánkban
s tiszteletben részesül,
lazább
és
mint Európa
bármely más országában" és hogy ezeknek a „botrányos állapotoknak"
csakis akkor
vetünk véget,
„ha családi
jogunkat a jogállam és jogegyenlség fogalmának követel-
ményeihez képest átalakítottuk."
Apponyinak ezen érte a
a
fellépése természetesen váratlanul
kormányt. Ekkor már kiszivárgott az a
kormány
hír,
hogy
a katholikus klérus által megindított lavinát
csak a polgári házassággal, állami anyakönyvvezetéssel
—
Ha most
képes föltartóztatni. az
házassági
egységes
liberalizmus
zattal,
pártot
s
övé a
így
felszínre
az
egy
jövó'.
így
hogy Irányihoz
elhatározta,
s
Ellentétben
hozott
héttel
határo-
még ugyanazon napon, melyen Apponyi magáévá határozati
Irányi
tette
kívánta, a
hogy Apponyi hódító hatalma magával
gondolkozott a kormány csatlakozik.
szintén
ki
fog
fúzió
a
kibontja,
szabadelv
a
egy Apponyi, és judikaturát
jogot
zászlóját
kerülni s fél,
ragadja
—
98
Csáky gróf indítványára rozati javaslatához.
javaslatát a kép-
határozati
Csáky Albin
gróf
felszólalására
E
csaknem egyhangúlag határozattá emelte. az egyházpolitikában
dásával
új
határozat
helyzetet teremtett, mert elfoga-
képviselház
a
párt
szintén hozzájárult Irányi hatá-
Irányi
ugyancsak
viselház
szabadelv
a
javaslatát,
radikálisabb
a
egyházpolitikai
reformok keresztülvitelére vállalkozott. Elrelátható
hogy
házasság
polgári
a
ezzel
behozatala
volt,
id
rövid
kérdése.
Mindennek aki
egyház és állam
az
Kolos
Vaszary
dacára
hercegprímás,
kibékülés
közötti
apostolának bizonyult és aki azon elvet
támadni nem fog, július
oly
ülésén,
országon fajuljon.
és
elejét
az egyház
A
lépett
mely
fel
és állam e
frendiház
a
méltán
vette volna
frendiház
els parlamenti
vallotta,
hogy
de ha támadják egyházát, védekezni
javaslattal
4-iki
kormányt
fog,
fáradhatlan
híres
szónoklata
kielégíthette
vitáját
uralta.
1868-iki törvény 12-ik szakaszának a
évi
volna
a
hogy Magyar-
annak, közötti
1892.
küzdelem a
el
ne
hercegprímás
Kimutatta, hogy az
kormány
által
vald
— magyarázata
sem
—
99
nem egyeztethet
alkalmazása
és
össze
sem
a vallási jogegyenlséggel s viszonossággal,
protestánsok óhajával hitelveivel,
sem
Azért
mussal.
s
kánonjaival,
sem
a kath. egyház
az osztó igazsággal, se az igazi liberaliz-
megváltoz-
szakasz
az 1868-iki idézett
tatandó, vagy s ez volt a primás javaslata:
lemben magyarázandó törvény
12.
hanem csak vagyis: jelzett
a
a
s
alkalmazandó, hogy az 1868-iki
nem kogens, mint akárhány más törvény;
nem
szakasza
„oly érte-
deklaratív,
imperativ,
szülk nem kényszeríthetk gyermekeiket kimondott
szakaszban
elv szerint
a
A
nevelni."
primás javaslata indokolására a törvény nem imperativ szövegezését
mely nem az mondja: hogy a
a leányok az
fiúk az apa,
nak,
felhozta,
is
anya vallását követni tartoz-
hanem egyszeren csak
nem
a törvény szelleme tolta a
azt
mondja
imperativ,
:
Hogy
követik.
azt azzal
is
okada-
hercegprímás, hogy az, a szokásos végrehajtási
záradékkal
nem
a törvényhozás ugyanis se
láttatott el;
az összminisztériumot, se a vallásügyi minisztert a tör-
vény végrehajtásával nyert szankciót t.-c.
53.
—8-ik
Móric,
eladója
meg
itt
szerint
azért
épp
nem
az 1879-iki XL.
az említett szankció csakis ezen
t.-cikk
szakaszaira vonatkozik.
Kolos
hercegprímás
nagyváradi püspök
elfogadottnak
méltóan
de
szakaszában sem, mert
Vaszary
Lrinc
meg;
bízta
1868-ban,
se
a törvényjavaslat 1
nem
kijelenteni,
tömörültek gróf
Széchen
sietett
s
melléje.
Antal,
a
javaslatát
Schlauch
a püspöki kar nevében
katholikus
Gróf
frendek
Eszterházy
gróf Sztáray
is
Miklós
Antal,
gróf
—
—
100
Széchenyi Imre, gróf Zichy Nándor lelkes felszólalások-
ban csatlakoztak a hercegprímás
A
frendiház
midn
dott,
figyelemmel
rendkívüli
hercegprímás beszédét.
A
ne'zetéhez.
nyilt
a
figyelem lelkesedéssé fokozó-
a felelsség súlyáról
hogy igaz hséggel,
hallgatta
szólva,
hangoztatta,
szinteséggel és békés szere-
tettel
mindent megtett a szövevényes kérdés
sára,
épp azért a további kedveztlen fejleményekért a
felelsség súlyától magát felmentve et
történetében ritka, öregje,
fiatalja
szinte
páratlan
elragadtatva
Amikor
érzi.
animam meam" szavakkal
salvavi
egyszerre
ifjúkori
A
irányító
„dixi
leült,
a frendiház
jelenet
következett:
felkelt,
tapsolt
percekig visszhangoztatták a kitör lelkesedést.
fpap
megoldá-
politikus
lett.
s
éljeneik
A
csendes
Deák Ferenc
hatása testet öltött ....
hazai protestáns egyházak 1892. évi szeptember
Komáromban megünnepelték Tisza Kálmán 25 éves fgondnoki jubileumát. Ha a jubileum a szokásos kegyeelején
let
formái
megmarad,
között
volna a komáromi ünnepség.
emlékezés
épületes
Ámde
lett
az egész jubileum
tulajdonképen tüntetés volt a februáriusi rendelet, a kor-
mány
egyházpolitikája mellett s e mellett mérges kifaka-
dásokkal
a
illették
katholikus
egyházat,
mely
ellen
a
„szívósság s a kitartás fegyvereire" szólították a protestánsokat. s
Még
a haladást, a tudományt, a
a hazafiságot
A komáromi
is
modern
kultúrát
megtagadták a katholikus egyháztól.
riadó érthet ingerültséget okozott a katho-
— részen s annyival
likus
—
101
bántó
inkább
volt a támadás,
mert a protestantizmus hivatalosan, templomi gyülekezetben
szülk
azt s oly álláspontért (a
tette
joga),
amely nem
jában
a
sérti
protestánsok
természeti
a protestáns hitelveket,
hozták
st
való-
alkalmazásba a
nálunk
XVIII. század végén.
Vaszary Kolos hercegprímás a támadás hatása
de fölismerte egyúttal azon
rögtön fölfogta a helyzetet,
háborút
felekezeti
alatt
amely támadhatna, ha a katho-
is,
likusok viszonoznák a provokációt s a papság szószékre
vinné a dolgot.
tások mellett
lemre
intéz
papságához,
az izgatottságra
az egyház
életet igért
inteni,
ellenében.
Nem
türelemre,
papjait
isteni
A
él.
tartja
A
mérsékletre,
ne
szólítja
mert hisz az egyháznak
hanem él
a haza érde-
és a nélkül
fegyverek
hogy
e
válságos
napokban
meg nem
alkalmazását,
önmeggyzés szellemének megrzésére
papságot,
okot adó
méltán
amilyeneket ellenfeleink ellenünk használnak. és
türe-
ragadtassa
egyháza érdekében
alapítója,
ugyanolyan
föl-
hogy pásztor-
katholikus ügy isteni védelmében bízva,
méltónak
s
pásztorlevelet csakugyan
kében, amely polgárai egyetértésébl
nem
az amúgyis
hogy
retorzióra,
kiadta szeptember 9-én.
örök
melyben
fogja
komáromi támadás
lángot fogna
is
Elhatározta tehát,
okosságra
s
magát a
a vallási viszály üszke
kedélyeket.
zaklatott
veszélyes nemzetiségi izga-
bels zavarokba kergetné
beláthatlan
levelet
Az amúgyis
is
Az ersség hívja
a
fel
a
Krisztus
békéje uralkodjék a lelkeken. Kijelenti egyben, hogy ha az egyház ügye kívánja, hallgatni
nem
fog.
— A
102
hangjával, mely me'g az ellenfél iránt
sarokba szorította a támadást és vallási
nemes
tárgyilagosságával,
higgadt
pásztorlevél
is
a békét hirdeti,
készül
leszerelte a
villongást.
** * Budapest fváros méltányossá
szükséglete, állami tekintélye
lelki
hogy legalább egy
azon kívánságot,
tette
Ill dolog volt, hogy
érseki külhelynök székhelye legyen.
legyen
kormánynak
az egyházi
reprezentánsa,
érdek
egyházi
méltóságban
és
álló
férfiú,
az
fpapi ténykedésével
tisztelet fényét
az
aki,
mint
ünnepélyes
isteni
megtartásán
fegyelem
egyházi
állandó
rködjék
közvetlenül
egyúttal
aki
fvárosban
a
és
A
emelje.
vikariátus felállítását több oldalról ellenezték.
budapesti
E
tekintet-
ben a sajtó egyes orgánumaiban tapintatlan és célzatos cikkek
jelentek
tani,
volna
mintha Generális Vicariatust akarnának
felállí-
ami
ki,
anyagi
Az egész
s
A
másik téves nézet az
Szentszék
a
pedig
megtörtént
nehézséget.
ellentét
se volt.
dologban
a
vetésénél
fkép azon
hitbl
amirl szó
mintha
Az
téves
igyekeztek tenni.
támadt,
melyek az ügyet népszertlenné
meg,
már
a
a Szentszék
nem
csinált
a kormány, ez irányban mit
a
a
kéretett
kérdés
fel-
semmi
vikariátusi kérdés rendezésénél az
mert azon tényezk,
akik felállítását kívánták és sürgették,
els sorban
nem
ellenkezleg,
maradt megoldatlan,
rész
Ítélete
volt,
fvárosnak
sem
kellett
tettek.
t.
i.
A
a
fváros
és
lakás kérdését
volna megoldani
s
akkor
kinevezend vikárius nem kényszerült volna egyben
szemináriumi
rektor
lenni.
A
prímás kötelezte
magái
—
—
103
a vikárius jövedelmét 10.000 forintra kiegészíteni s sze-
mélyzetét
A
fizetni.
primás véglegesen
jegyzbl
Egy
felállította.
udvart
álló
titkárból s szentszéki
és szentszéket
mellé,
hogy
legyen
a fvárosi katholikus érdekek
helynökség
a
így
perleked
a fvárosi házassági
Esztergomba
december 15-én a
vikáriátust 1892.
fáradni.
A
rendelt a vikárius
természetes
gócpontja
tömörülésének
s
felek ne kényszerüljenek
vikárius személyében, a
fváros
óhajának tekintetbe vételével, Cselka Nándor, pozsonyi
kanonokra
esett a választás,
mint vikárius egyúttal
aki
esztergomi kanonoknak neveztetett
nem
mert a beállott egyházpolitikai törvények
töltetett be,
óta a szentszéknek a
fpapi
Halála után állása
ki.
funkciók
már
nincs az a felszaporodott dolga,
teljesítésére
kodó primás oldalán
pedig
a
Budán
tartóz-
segédpüspök van.
jelenleg állandó
*** hogy az egész februáriusi rendelet nyomán
Említettük,
támadt egyházpolitikai viszálynak nem volt más
célja,
az egyházpolitikai törvények elkészítése és kell életbeléptetése.
ense
nem
Midn
lett
A
mint
idben
sok modus-vivendi keresésnek expedi-
más, mint a polgári házasság,
stb.
behozatala.
Tisza Kálmán a szabadelv párt 1892. nov. 9-ki
már
értekezletén
fölöslegesnek jelentette
ki
az 1868-iki tör-
vényt és károsnak a februáriusi rendeletet, egyben azt publikálta,
hogy: „a házassági jogot
felekezetiség
államilag általános
kell
keretébl,
egyformán,
szabályozni,
hogy
ki
kell
ragadni
mindenkire érvényre
is
a
nézve
jusson
az
kötelez polgári házasság." Szapáry Gyula gróf
—
—
104
miniszterelnök ellenezte a polgári házasság kötelez for-
máját a
emiatt
s
szabadelv
meghasonlás támadt a minisztérium és
mire a kormány
Sándor
A
párt között.
bízatott
párt Szapáry grófot elejtette,
lemondott
meg
s
november 17-én Wekerle
kormány megalakításával. Az
a
kormány november 21-én mutatkozott be házban
programmjában
s egyházpolitikai
új
a képviselelterjesztette
a zsidórecepciót, az általános vallásszabadságot, a pol-
anyakönyvvezetést és a polgári
gári
az
kockát
egyházpolitikai
elre látható
elvetették
a
felajánlott
békét
önzetlenebb számításait.
reménybl,
eddig
az
15-én
1.
„Pax"
De ha
el
is
proleg-
vesztette azt, amit
tartotta
amelyen
A
meg
azon
nevezetes
beszámolt
mindarról,
viszály
megszüntetése
kultuszminiszter 1892. augusztus
iránt fejezte ki
a primás eltt óhaját, hogy:
az 1890. július 7-én és szeptember 26-án az elkeresz-
telés ki;
A
íme keresztül húzták
egyházpolitikai
érdekében cselekedett.
havában az
az állammal s az
megkezdett ....
püspöki konferenciát, amit
legkényesebb
és
elutasította. s
domínium
hátramaradt a kötelességérzet, hogy
folytatni kell azt, amit
December
primatiae,
Békét akart kötni
jutott.
grammjával köszöntött be
bírt a
kísértések s megpróbál-
a legnehezebb
Helyzete
lett.
A
A domínium
tatások fokozódtak.
állam
megvalósításuk
s
Vaszary Kolos hercegprimás-
el
ságának küzdelmes korszaka.
stádiumba
Ezzel
volt.
Most következett
martirii
házasságot.
ügyében kiadott pápai dekrétumokat ne hirdessek 2.
hogy
addig
is,
míg az 1868.
évi
53. t.-c,
a
E o
— családi jogról szóló
idejleg módosítva gári
törvénnyel lesz,
(polgári házasság) egy-
nyugodjék bele a részleges pol-
anyakönyvvezetésbe.
A kormány
ezen óhaját a hercegprímás a Szentszék
tudomására hozta
A
—
105
a további magatartásra.
s utasítást kért
Szentszék válasza következ volt
pápai
dekrétumok ünnepélyes,
ne publikáltassanak.
1
:
.
A
szóban forgó
hivatalos alakban
azaz
Egyes püspököknek
2.
elkeresztelési
esetekben az anyakönyvi adatok átküldésére vonatkozó és az említett pápai dekrétumokkal ellenkez' rendelkezései
kéz
alatt (secreto)
53.
t.-c.
vonassanak
vissza. 3.
módosítása a kormánytól
Ha
az 1868. évi
nem eszközölhet,
ki
a püspöki kar a Szentszék elleges jóváhagyásával közös
A
pásztorlevelet bocsásson közre. 4.
anyakönyv-
polgári
vezetés ellen a püspöki kar foglaljon állást s ha ennek
dacára behozatnék, ugy viselkedjék egyelre passzive.
Ezen római terjesztést
utasítások
fképpen
arra,
hercegprímás fel-
a
Felségéhez,
intézett
utasítására,
után
utalva
hogy
a
anyakönyvvezetés az egyház részérl mert lényegében ugyanazt célozza, rendelet.
Késbb Csáky
hogy bocsásson
ki
tagadó
1892. október
pontokba 1.
elején
s
A
el
nem
vallása
polgári
fogadható,
mint a februáriusi
az alsó
ne ellenezze a rész-
hercegprímás válasza
volt.
a minisztertanács
foglalta az elkeresztelési
A szülk
részleges
a püspöki kar egy közös,
leges polgári anyakönyvvezetést. is
Szentszék
gróf kultuszminiszter azt kívánta,
papságot mérsékl pásztorlevelet
ezen óhajokra
a
vezettessék
következ
ügy modus vivendijét: be
mindig
az anya-
— könyvbe. naton
Szintúgy tüntessék
2.
szülk
a
is
gyermek
vallását.
az 1868.
primás ezen s
bejegyzést nem.
mánnyal,
3.
Amennyiben
t.-c.
valamely
rendelkezései
ellenére
szerint milyen vallású.
modus-vivendit
a Szentszék
zését megengedte,
az anyakönyvi kivo-
ki
a jegyzet-rovatba jegyeztessék be,
hogy az államtörvény
terjesztette
53.
évi
meg,
kereszteltetnék
A
—
106
de
a
a
is
a Szentszék elé
szülk vallásának
bejegy-
gyermek vallására vonatkozó
Ezen választ közölte a primás a kor-
Felsége eltt pedig annak adott kifejezést,
hogy a törvény által megengedett minden eszközzel fog küzdeni a polgári házasság ellen. Ezen, a
magyar katholikus egyház történetében kor-
szakot alkotó püspöki konferencián határozta
pápához
s
királyhoz,
gram mból fenyeget annak
is
kifejezést
ellenében kifejtve
fölterjesztést
adni,
intéz
az egyházpolitikai
a
pro-
Felsége eltt pedig
veszélyeket.
fog
a püs-
kormány pro-
pöki kar, a primás indítványára, hogy a
klamált egyházpolitikája
el
hogy
fvédura az
mint
egyháznak, támogassa a püspöki kart nehéz küzdelmében.
Határozatba
mányhoz kar az s
ment továbbá
az
is,
hogy a kor-
memorandumban tárja fel a püspöki egyházpolitikai programmban rejl veszélyeket
ezekbl
szintén
származó aggodalmait
s
hogy
ezen
emlék-
iratok
megszerkesztésérl a hercegprímás fog gondos-
kodni.
Egyben megállapodott
hogy az egyházpolitikai
a püspöki
programm
frendiház költségvetése alkalmával * * *
elvei
kar abban ellen
már
tiltakozni fog.
is,
a
— Az
súlyos
egyházpolitikai
feledkezett
—
107
meg Vaszary
Kolos
primás,
A
megyéjét szorosan érdekl dolgokról. új
állítja
és felépítteti az esztergomi
15-én
elrendeli,
gondozásban
angol
kisdedóvásról
a
óvónképzt ;
november 4-én
;
jubileumának
biblia-társulat
biblia
lelki
melynek városában Szentsége
elrendeli
megülését
fel-
szeptem-
katonaságot kell
részesítse a papság, a
helyrség van püspöki
hogy
se
egyház-
az
törvény alkalmából, 1892. augusztus 22-én
szóló
ber
közepette
helyzet
s
december 4-én az
terjesztése
hívta
ellen
fel
papsága figyelmét.
A
kísértések és megpróbáltatások idejét egy-két ör-
vendetes esemény
tette
Szentsége Vaszary
változatossá.
Kolos hercegprímást 1893-ban a január 16-ki titkos és a
január
19-iki
nyilvános
konzisztóriumban
a
katho-
likus
egyház bibornokai közé emelte. Mködésének ked-
vez
megítélését a római Szentszék részérl, ezen, szinte
páratlanul
gyors
álló
kitüntetés
bizonyította.
ságának második évében Magyarországban valaki ilyen kitüntetésben részesülni.
háborgó
világ közé, a mérséklet és
küzdelmét
még
papi körökben
is
alig
Fpapszokott
Olajággal lépett a
béke érdekében vívott célzatosan, személyes-
kedve tárgyalták; a sajtó egy része meg képtelen dolgokkal szórta látta
tele
késbb maga
állást foglalni.
a közvéleményt, úgy hogy szükségét a primás
is,
Örök emlékek
kozólag azon szavai,
ilyen
üzelmek ellenében
ezen támadásokra vonat-
melyeket fielc Antal
esztergomi
polgármesternek a támadások alkalmából a város nevé-
ben
tolmácsolt
beszédére
mondott:
„Tudom
én
azt
:
— nagyon
hogy
jól,
aki
108
— mködik, ténytudom azt is, hogy a
nyilvános téren
kedése nyilvános bírálat alá
esik,
De egynek minden
politikában vannak keresztez utak.
úton sértetlennek
kell
maradni és ez a becsület. Felhoztak
ami
ellenem
a közelmúltban sokat,
egyházat
nem nézem parlamentnek
s
de az
elkeserített,
a támadásokra
nem
válaszoltam. Mélyen sebzetté szívemet fleg az a kifejezés,
hogy engemet megvett a kormány, nehogy kötelességemet Azért küzdelmében mintegy megersítésül
teljesítsem."
bátorításul jött
atya erben,
Róma legmagasabb
A
kitüntetése.
s
Szent-
hatásban növelni akarta a primás cselek-
vését és az egyház jogai védelmében való munkásságát.
A
biborosi kinevezést és a zuhettot Della Porta Ruodini
Carrara gróf pápai követ 1893. január 23-án Budapesten nyújtotta
püspök
át s
biborosi
az
a
új
bíborosnak, László
hatóságok
biretumot
képviselinek
február
1-én
fherceg,
több
jelenlétében.
vette át
A
Felségétl
Bécsben.
Ezen évben
kardinális
a
részt
hosszabb idt kalap
töltött
miatt.
A magyar
másrészt
átvétele,
püspökségének jubileumára Rómába zarándokokat
törhetlen
a
Egy-
pápa
vezetett zarándoklat
május 25-én
Szentsége a hercegprímás vezetése iránt
Rómában.
alatt s a
fogadta
Szentszék
hséget tolmácsoló gyönyör üdvözl
beszédében, többek közt a következket mondotta állandó örömünkre szolgál, hogy dics eldöd, akinek nevét és dicsségét örökölméltóságod okát és okozatát els sorban eredetére
„Ünnepelve jubileumodat, tetteidben buzdít ted.
Mi a
te
és forrására vezetjük vissza és hálás ajakkal dicsérjük azt, a kinek
kezében van a méltóság és az id. Köszönjük annak, aki az
eletei
;
— osztja,
aki
megadta neked
a mindenségben
teremtett
a
—
109
hogy
mai napot,
példaképet
ezzel
és megörvendeztette
és megvigasztalta
Krisztus nyáját.
Gyászolva emberi
fajt
láttad te
magad
azt a bajt,
is
És
és a romlás felé sodorja.
bajnak legfbb oka?
Az,
nem
hogy
amely lenyomja az mi ennek a
felismerted,
becsülték az egyház
tekin-
amelynek pedig Isten nevében az emberi nem fölött kell állania s amely védi és óvja a törvényes tekintélyeket. Te azonban nem ijedtél meg ettl a gyászos és nehéz tehertl aki néked a méltóságot adta, az megajándékozott egyszersmind erénnyel és ervel. A szeretet hatalma pedig mindig legyzi a
télyét,
bajok seregét. az
Ragyogva a hatalom tiszteletében, a fájdalom dicsségében, bölcseség ragyogó fényében, övezve annak a tznek
isteni
amelyet Krisztus küldött a magasból, tiszteletreméltó alak
lángjától, lettél
és édes vigasza az egész emberiségnek.
megbénították elsöpörték
a
a gyarló
tudományok idkre
hiúságát,
princípiumait pedig minden
bölcsesége és
véd
—
A
mveid
véleményeket,
tudományok
az igazi
biztosította
Aquinói
munkálkodásod
szava. Viszont
szent
te
nevezett
filozófiának
helytelenül
Tamás
sz.
és bölcseséged,
amelyben szegénységed dacára nagy voltál, elmozdította a magasabb tudományokat, valamint a természettudományokat. A te szent tanaid megersítették az államoknak és az egész emberi nemnek ingadozó alapját és békesség és igazságosság jutott a nemzeteknek osztályrészül.
A mennyi annyi
kegyelmes Mindenható adja apostoli zivatar
tekintélyben és
Lásd,
Lásd,
napról-napra
a kívánt eredményt valaa melyet
hogy az egyház, növekedik
méltóságban
és
hogy egyre többen ragaszkodnak szent fórumodhoz.
hogy az
magadhoz
munkádnak.
sújtott,
meg
hívsz,
ellenségek
és
az
visszatérnek és
a
eltévelyedettek,
megengeszteldnek
;
kiket lásd,
csak
hogy
ez a század megváltozott ábrázattal visszatér Jézus Krisztushoz és
a keresztény élethez.
Fogadd, oh szent atya, szívesen a szeretetnek és a tiszteletszavait, amelyeket mi, gyermekeid, jubileumod dics
nek eme
ünnepén elmondunk. és
házát!
országot."
Áldd
meg
Áldd meg
nemes
klérusunkat,
és magasztos királyunkat
népünket
és
egész
Magyar-
—
110
a
átvette
A
a primás szavait.
Lelkes éljenzés követte ezután
— és
péterfilléreket
pápa
magyar püspöki
a
kar hódoló-feliratát.
A magyar vette át
zarándoklat fogadása után, június 13-án
Leo pápától
XIII.
Nápolyban várta be
a
bíbornoki kalapot,
a biboros avató konszisztóriumot,
a bíborossá való avatása
hol
majd
a szájnyitás
becsukás
s
szertartása után bevégzdött.
A
bíbor egyformán a szenvedésnek és dicsó'ségnek
Ha
jelvénye.
a dicsó'ségé, ékessége emelni fogja viselje
szavainak hatását, tettének erejét; esetben
mely
ha a szenvedésé, ez
a lélekben való megújulás
a bibor
a velejáró nehéz kötelességet
lemondás hsies mieltt biboros
lett,
az önfeláldozás
képes fokozni.
erejéig
már régen
született.
hogy
és
Vaszary Kolos,
tisztában volt,
primássága a szenvedés jegyében
mondotta a gyrieknek
hajnalpirja,
hogy az
„Elre látom
hajóm
egy zajos
tenger nehéz hullámaival fog megküzdeni." Elkövetkezett
azon
id,
midn
az egyházpolitikai
gondoskodnia. Hiába mondotta
alapjában
okból
ki
a frendiház, hogy a
törvényesít, az államot
megtámadó
egyházpolitikát
bizalmatlanságot
hiába hangzottak
el
a
is
szavazott
társadalmat
s
nem
helyesli s ez
a
kormánynak;
képviselházban a
áthatott felszólalások egy
els sorban
mint vezérnek,
neki kellett,
vallástalanságot
teljesen
védekezés fegyvereirl óvatossággal
élére állíttattak s a s bölcseséggel
izgalmak
hit
melegétl
Ugrón Gábor, Asbóth János,
Bartók Lajos,
Andreánszky Gábor, Hortoványi József,
Gyrffy Gyula,
gr.
Pongrácz Károly
s
mások
részérl,
— a
kormány
képviselházban az egyházpolitikai javas-
a
gyzelmet
latokkal
—
111
Ezzel a
aratott.
politika sorsát eldöntötték, a
alkotásokkal és tényekkel
jöv
szabadelv egyház-
egyházpolitikája
már
az egyház ellen fordult.
is
III.
Az
olajfák hegyén.
Gyanúsítások.
—
A püspöki kar
emlékiratai az egyházpolitikai javaslatokról.
A házassági
nagygylésen
jogról való felterjesztése a
királyhoz.
—A
—
—
budapesti
Frendiházi politikai szereplése a polgári házasság ellen. Parainesis a családról. Az esztergomi lelkigyakorlatok. Irányítása az autonómiai elkészít bizottságban. Az katholikus
—
tett hitvallása.
—
—
—
—
Szózata a hitetlenségrl és a tudománynak a társadalomra való hatásáról. Milleniumi szereplése. Aki felejteni tud. Az egyházpolitika anyagának históriai ítélete. Állásfoglalása az általános államosító törekvések ellen. Az autonómiai kongresszuson. egyházpolitikai törvények^ életbeléptetése.
—
— —
—
—
Sokan
Vaszary Kolos prímástól, hogy
azt kívánták
mint egyházának
h
fia,
ne érezze azokat a sérelmeket,
melyeket egyháza szenvedni ták,
hogy még
kis ujját se
s
panaszolni fog. Azt kíván-
mozdítsa azok védelmére, akik
a katholikus védelmi küzdelmet folytatják.
Még
azzal
korteskedtek a kötelez polgári házasság mellett, azt
is
Dezs
akarja.
értette
is
hogy
Ez utóbbi dologra nézve egyedül Szilágyi
meg
a hercegprímást, aki,
midn
többekkel
privátim a polgári házasságnak az európai államokban
való formáiról beszélt, azt mondotta többek közt, hogy a
szicíliai
házassági forma a legenyhébb,
kötés csak úgy érvényes, megáldott. telték,
Amikor ezen
t.
i.
a polgári
ha a házasság egyházilag nyilatkozat révén
hogy a hercegprímás
is
beleegyezik
is
azt híresz-
a
polgári
;
:
;
:
—
112
házasságba, Szilágyi
Dezs,
a
megalkotója,
htötte
le
tikust
azzal
— kötelez polgári házasság sok fontoskodó
a
hogy amit a hercegprímás
hírlapírót,
s
;
kozatának tulajdonítanak,
az
nem
polinyilat-
polgári házasság,
is
mert a polgári házasság alaptermészeténél fogva kizárja a kötelez egyházi esketést.
Ha
errl
akar
fogalmat
valaki
arról
szerezni
a
lelki
és egyházias felfogásról, mely Vaszary Kolosban
amely
lakik és
nagyságnak, jesztését,
-
-
er
minden fpásztori
és felfogás alapja
az ne nézzen egyebet, mint azon felter-
melyet
1893-ban
Felségéhez
a
házassági
Ezen memorandumnak egyik
javaslat ügyében intézett.
idevágó érdekes részlete így hangzik: „Minthogy Felséges Uram
bírja a fejedelmi
erények azon
leg-
h
alattvalóinak szinte nyilatkozatait leghogy kegyelmesebben meghallgatja: azért bátorkodom egész nyíltsággal kijelenteni, hogy a magas kormánynak a házasságról szóló törvényritkábbját
is,
javaslatát
sem
Nem
sem
elveiben,
fogadhatom
részleteiben el
nem fogadhatom.
mert egyházam dogmáival
el,
ellenkezik
a katholikus egyház tana szerint ugyanis 1.
a házasság szentség;
2.
felbonthatlan
3.
érvényessége
felett
az
egyház
itél
;
a
törvényjavaslat
szerint 1.
a házasság polgári
2.
felbontható
3.
érvényessége
felállított
felett
szerzdés; az állam
itél
;
tehát a törvényjavaslatban
alapelvek az egyház tanával homlokegyenest ellenkeznek."
Ezután likusok
sorolván
kifejtvén,
lelkiismereti
az
így folytatja:
hogy a törvényjavaslat a kathoszabadságába
egyházétól
eltér
is
ütközik
házassági
és
fel-
akadályokat,
— „De nem oly
benne
lehet
(tudniillik
a törvényjavaslatban)
még
sem
egy-
és kiegyezési pontokat
érintkezési
a vallásokkal való
séges,
—
113
melyek
találni,
házassági jog
konfliktust kizáró
alap-
jául szolgálhatnának.
De nem fogadhatom hazám
el
tekintetbl sem;
iránti
uram
a törvényjavaslatot felséges
mert minden, akár
kis,
és
akár nagy
horderej akciónál legelször azon kérdés merül fel mi lesz a következménye ? E törvényjavaslat bírálatánál is felteend a kérdés helyreállítja-e a megzavart békét? :
:
Én részemrl úgy vagyok meggyzdve, hogy ha február
26-án
kiadott
vegyes házasságban
nagy izgatottságot
polgárát érint tetni,
hanem
gyzdve,
illetve
az országban,
három éven
kedést háttérbe szorított:
—
rendelet,
szülket,
keltett
kérdés
egyházpolitikai
miniszteri
él
fogja;
pedig
csakis a
oly
a lelkészeket érinti,
hogy ezen egyetlen egy majd minden más tény-
az újabb négy
törvényjavaslat
növelni
át
mely
az 1890.
—
az ország mindegyik
az izgatottságot
nem megszünmeg vagyok
errl annyival inkább
már koncepciója,
elvbeni kimondása a polgári minden parlamenti pártot, bedobta a viszály üszkét a megyékbe és a törvényhatósági bizottsággal felruházott városokba; felizgatta az addig békében él osztályokat egymás ellen."
mert
házasságnak
megbontott
Vaszary Kolos hercegprímás magatartására egy másik
hogy
jelentségteljes cáfolat azon tény, politika, részint a felszínen
kongrua)
(autonómia, mint a világi
lev
speciális katholikus
ügyek
úgy a püspöki
kart,
érdekében
katholikus
részint az egyház-
celebritásokat
többször
maga
köré gyjtötte.
A
volt többek közt
eredménye 1893-ban azon három emlék-
irat
is,
püspöki tanácskozásoknak
többszöri
amelyet a primás indítványára a püspöki kar Szentségéhez
Felségéhez, zárt ajtók
országon
s
a
kormányhoz
mögül a nyilvánosság is
elé lép
intézett.
A
végre Magyar-
az egyház. Feltárja a korona és a kormány-
— eltt
tesz
hitvallást
a pápát
A
— sérelmes
a javaslatok
álláspontját,
voltát,
114
katholicitásáról
és
bomlasztó
minderrl
s
a
értesíti.
is
memorandum
Felséghez intézett
arra utal, hogy
programm hazánk százados institúcióit alapjában rendíté meg egyik államfentartó
az egyházpolitikai forgatja föl s
oszlopát, a katholikus egyházat;
hogy
a Felség
fáj
a püspöki karnak,
kormányával
törvényes
ellentétbe
helyezkednie, de a szent ügy kötelességévé azt
teszi,
kell
hogy
megvédelmezze, amit annál nagyobb készséggel
jesít,
tel-
mert tudja, hogy
ezáltal hazája jól felfogott érdekét
A kormány
egyházpolitikai elvei ugyanis oly
szolgálja.
vágnak a hívek vallásos meggyzdésén, hogy
sebeket
aláássák
még a legmagasabb
trón
a hazaszeretetnek alapjait és támaszát
A kormányhoz
intézett
hségnek
iránti
és
is.
memorandumban
tudtára
adja a püspöki kar a kormánynak, hogy kötelességének félretéve bármilyen emberi tekintetet
tekinti,
házpolitikai elveket
megtámadni
s
is,
az egy-
felhasználni
minden
lehet eszközt a törvények határai között,
hogy azok
az elvek megvalósíthatók ne legyenek.
A
pápának
memorandumban
Szentségének 1892. december
mondva
kijelentette a
nyilvánosan kivitelét
szóló
püspöki kar: „ha az állam tett
s
11 -ki s
elrendelni
szándékoznának,
leveléért,
annak vezeti
nyilatkozataikat megvalósítani
más országok püspökeinek dáját
köszönetet
és azok
mi követni fogjuk
és katholikus férfiainak pél-
egy lélekkel ellene fogunk állani szándékuknak
és amennyire lehet,
meg
fogjuk akadályozni, hogy egj
—
—
115
házunk jogai újabb törvények
még
által
újból
is
meg-
sértessenek."
A
püspöki kar
már nem
negyedik munkálata
memorandum, hanem közös
pásztorlevél,
mely
volt
felvilá-
gosította a híveket az egyházpolitikai javaslatokról s
ket
buzgóságra bátorította.
A memorandumok a koronánál, elég
Az
a kormánynál.
mint
ersnek
eredménytelenek maradtak, úgy állami hatalom
hogy az egyházzal a harcot
érezte magát,
fölvegye.
***
Az
1894-ik év Vaszary Kolos
nehezebb esztendeje.
Ekkor
érte
primásságának teljét
el
egyházpolitikának nevezünk.
liberális
kormány
országgylés többsége. Meg
tenni az
amit
eddig csak egy
most mindezt megfogja
érzelmei közé,
nyúlt
Ha
mindaz,
leg-
kell
érnie,
hogy a
múlt mulasztásainak szomorú eredményeként a katholikus
egyházat
a
jognak
históriai
piedesztáljáról
és kiszolgáltatják
mind annak,
elfojtottak ellene.
Az
megtenni
s
még
szeme
amit
1867-tl 1890-ig
láttára
akarják mindezt
hogy lecsendesítse a
azt kívánják tle,
katholikusok között támadt morajt.
akikben bízni tudott, azok s
bármilyen
katholicizmus közeivel
ország
s
híveit
Kossuth
bámulni
fogják
a
kell érnie,
prímást
hív szeme
látnia
gyzni
üzenetének
fogja
minden katholikus felekezeti
le
Meg
hogy
nem támogatták kellképen
küzdelmek közt
lelki
leszorítják
a
kell,
hatalom esz-
segítségével.
az
rajta
hogy a
Olajfák
Magyarhegyén,
nyugszik s látva a
harcok fegyvercsörgése között
küzd
prímást,
— minden arcon
116
-
néma kérdés
ott lesz a
:
még
hát
De Vaszary Kolos prímás minden elre
elég?
következmények dacára szigorúan
módjában
megtenni és
állott
A magyar
teljesítette
nem
-
sem
ez
látható
amit
azt,
engedett.
katholicizmus modern történetében
felejt-
nagy horderej esemény volt az 1894. január
hetetlen és
els országos budapesti katholikus nagygylés,
16-ki
melyen 600-nál több országos méltóság, mágnás, fpap, képvisel,
1000-nél több
nagybirtokos,
vagy köztisztvisel
tanár, ügyvéd, bíró, állami
1500 egyéb egyházi
meg Az
elkel
polgár,
mintegy
s
Ezen a gylésen
s világi vett részt.
tette
nyilvános hitvallását Vaszary Kolos hercegprímás.
beszéde uralta a gylés hangulatát
s
az általános
hatásnak adott kifejezést Eszterházy Miklós Móric gróf,
midn
mondotta
azt
„szíveink
rezzennek
azon
meg
primás
a
élénken minden
a hazaszeretet s vallásos intéztetik
az irányt,
jelöli
a
célt,
kell
hozzá.
meg,
pendítette
húrjait
hogy
beszédjérl,
melyek akkor
midn
magyar keblében,
meggyzdés
amelyen haladnunk
nevében felhívás
meg-
kinek szava
Felszólalt a vezér,
az
kell
hogy
s
elérjük
melyet Eminenciád szavai elénk tztek, fokoznunk
a szíveinkben
él
legyzhetlen kitartását."
lelkesedés
A
ezen manifesztációi,
tárta
fel
a
mint
minimumot
országon
akarnak
mert egész határozottan
magyar katholicizmus
minden elvonni.
Az
sebeit
szabadságot,
felekezet
akaratunk
és
sajtó korszakalkotónak nyil-
vánította
azon
erejét
bir
illusztris
s
jelölte
s
Magyar-
melyet
melyet
tlünk
csak
hallgatóság,
meg
a
primási
beszédnek minden egyes nyomatékosabb mondatát
lelkes
— —
Legnagyobb hatást azonban
tapssal s éljenzéssel fogadta.
azon s
részlet keltett,
—
117
melyben a katholikusoknak jogaikhoz
hitükhöz való törhetlen ragaszkodását tolmácsolta: „E türelem
és mérséklet
azonban
mellett
azon
egyházunk
megfeledkeznünk
szabad
sem
egy percre
melyeket
érdekeirl,
nem
semmi körülmények között feláldoznunk nem szabad, hazafiak, ha Hogy is lehetnénk mi igaz, htlenek lennénk egyházunkhoz?
igaztalanok,
tudunk
hazánknak
h
Mi
katholikusok
megváltozott
igen
alkalmazkodni
is
de a
viszonyaihoz;
erkölcs
és
hit
lehet.
sem
dolgában
egyesek akarata, sem a nemzetek intézményei, sem a század kor-
meg nem
eltt
szelleme erkölcsök,
eszmék,
az emberi
mert
hajolhatunk,
törvények ellenmondók,
rendszerek,
elvek,
változók,
mulandók, de az Isten törvényein és Ígéretén alapuló kath. egyházunk hit- és erkölcs-elvei maradandók, azok nem csupán a múlté, nemcsak a jelené és a jövé, hanem az örökkévalóságé.
Maga
az Ur mondotta
Ép
hogy az
:
ami bennünk
azért,
vagyonunk
hazánké
lelkünket
földi
;
de
mulandó,
ideiglenes,
átadjuk, feláldozzuk
megmarad örökké.
igazsága
szívesen
azt
szívünk, életünk, földi királyunké,
;
nem adhatjuk
oda,
mert
az
égi
királyunké, Istenünké, égi hazánké, az örökkévalóságé!"
A
budapesti katholikus
után
nyilt
alkalma,
hogy mint
a polgári házasságról
az
csendben
s
Midó'n
állásfoglalásában. síri
május
nemsokára,
lése
irányt jelöljön
felemelkedve
van letéve
Dogmatikus alapon
a
7-én,
frendiházban
politikus véleményt
figyelt reája a
beszédébe
nagygylésen való szerep-
ház
s
az
a katholicizmus szólni
mindenki egész
mondjon
vita
kezdett,
érezte,
hogy
súlypontja.
indult s azután a gyakorlati politika
szempontjából cáfolta a polgári házasság mellett felhozott érveket.
Beszéde
els részében
a
házasság szentségi
jellegérl, felbonthatatlanságáról s törvénykezésérl szólott.
A
második
rész, a polgári
házasság védinek érveit
!
!
—
118
hogy
cáfolta, nevezetesen,
:
felbontható s érvényessége
különösen
nek
kötötte
le
ján
is
a házasság polgári szerzdés,
az állam
felett
A
a hallgatóság figyelmét.
hanem
pontja
felbonthatatlanságot
de állami szempontból
a katholikus hitelv,
Beszédé-
itél.
szóló
felbonthatatlanságáról
a
nemcsak egyházi, nemcsak
—
is
boncolta s
a természetjog alap-
védte. Mint tekintélyi érvet liberális részrl, felhozta
többek közt Gladstone angol és Tehlsps amerikai miniszterek véleményét.
A
polgári házasság
következ megkapó
bátor
és
el
nem fogadását
nyilatkozattal
indokolta:
„Az eladottak alapján nem fogadhatom el a törvényjavaslatot, mint katholikus, mert egyházam hitelveit sérti s ezáltal rést üt a lelkiismeret szabadságán nem fogadhatom el, mint polgár, mert elre látom az erkölcsi és anyagi hátrányokat, a közerkölcsi;
ség meglazulását,
a családi életnek
mekek sorsának
bizonytalanságát
megingatását, s
amirl nem
a
n
is
és gyer-
szóltam
:
a
közterhek növekedését;
nem fogadhatom hogy úgy
mak
politikai,
el,
mint frendházi
tag,
mert elre látom,
mint társadalmi életünkben folytonos bonyodal-
kiapadhatatlan forrása lesz;
végre
nem fogadhatom
el
midn
állásomnál fogva, amelyet,
egyházam fejének képviselje
hogy esküt tettem királyom eltt, hogy egyházamhoz leszek leszek egyházamhoz; esküt tettem királyom eltt, hogy hazámhoz s most felvetem itt a kérdést htlen leszek-e én hazámhoz, ha e törvényjavaslatot ellenzem ? Nem leszek htlen Htlen leszek-e egyházamhoz, ha e törvényjavaslatot elfogadom ? Igen, htlen leszek Én tehát a törvényjavaslatot meg nem szavazhatom." elfoglaltam, esküt tettem
h
leszek
eltt,
h
;
h
;
A
frendiház tudvalevleg 21 szótöbbséggel
a javaslatot.
rendiház
A kormány
szavazása
azonban
elé bocsátotta.
másodszor
A
elvetette is
a
f-
presszionálás, az
elmaradások miatt a június 2 1 -ki szavazásnál a javaslat
:
—
—
119
4 szótöbbséggel gyzött. Mikor a frendiház elnöke kihir-
primás újból
dette az eredményt, a
felkelt s igyekezett
az elfogadott javaslaton enyhítést eszközölni.
„A törvényjavaslat szótöbbséggel engedjék
meg
elfogadtatván,
— mondotta —
hogy annak
a méltóságos frendek,
részletes tár-
gyalása eltt nyilatkozhassam.
Azon meggyzdésemet a
és ezen alapuló álláspontomat,
törvényjavaslatnak törvényerre
házamra
hazánkra nézve,
hogy egyis
Mindazáltal meghajolva a többség határozata eltt,
a
végzetes
tárgyalásba belemegyünk.
helyeseink
latot
sérelmes
most
oly
nézve, épp
fentartom.
emelése amily
(mert
indítványozni fogunk,
lehet
De nem azért, mintha a még azon módosításokat
nem
törvényjavasis,
melyeket
fogják elfogadni), egyedüli célunk lévén
hogy a ránk nézve sérelmes és rossz törvényjavaslatot kevésbbé
az,
rosszá tegyük."
Az egyes szakaszoknál
a felszólalásokat
vezette s mindjárt a címnél azt javasolta, gári" szó
az
s
„Törvényjavaslat a
legyen:
A
belevétessék
új
hogy a „pol-
címnek ez a formája
polgári
házassági
többség azonban a pontot az eredeti
gadta
a primás
jogról."
szövegben fo-
el.
Felszólalt
azután
mely szószerint a
a 25. §-nál,
következ
—
„Tilos
házasságot szerint,
az egyházi
kötni
melyhez
annak, tartozik,
felsbbség engedélye nélkül aki
azon
egyház
szabályai
egyházi rend vagy fogadalom
okából házasságot nem köthet."
Ezen azt,
hogy
tételhez a hercegprímás
az
egyházi
hozzá
fogadalommal
akarta
kötött
fzni
egyének
(aposztaták) áttérés esetében se köthessenek házasságot. Sajnos, ez a szakasz
is
megmaradt
eredeti szövegében.
— A
hogy a polgári
meg;
elzze
az egyházi
köte'st
Dezs
Szilágyi
frendiház
uj
ezt
a
azt
házasság
legélesebben
paragrafusnak 35 szótoldale'kát
el:
„Az
törvény a házasságkötésekre vonatkozó
új
kötelességeket érintetlenül hagyja."
vallási
Még
egyszer felszólalt a hercegprímás a polgári kö-
megszüntetése kérdésében
eltt
a hercegprímás
Andrássy Aladár gróf következ
többséggel
fogadta
de
Ve'gre a
ellenezte.
tés
további folyamán
tárgyalás
javasolta,
—
120
kötött
módja
házasságnak
s
polgárilag
de a többség
mellett,
a betegség esetén lelkész is
érvényesíthet
az eredeti szöveg mellett
döntött.
Ezen frendiházi szereplése volt a legmegragadóbb törvényhozói aktusa. öntudatát,
teljes
rend
Nemes
felindulással
tzzel
nak
s
is
követeléseit,
eltelt
beszélt
anélkül,
megindította
ezen
hogy
Az egyházat kellett
ért
keresni.
önuralomra
a szív húrjait.
elkel komolyságátartotta volna.
intett.
annyi csapás után
A
ma-
szomorú napokban,
nyugalmának alapvonásait fönn ne
Tanított, lelkesített s
ményt
a kötelmek felelség-
megszólaltatta az emberi szellem
gasabb
st
Föltüntette
vigaszt és re-
családot megvigasztalni, a pap-
ságot pedig az újabb küzdelmekre felvértezni, fpásztori
kötelességének tartotta. Látva, hogy a polgári házasság behozatala a családi élei
ersségét fogja els sorban megingatni, a Sz. -István-
—
—
121
1894-ki közgylésén mondott aktuális beszéde
Társulat
a családról nyilatkozott
A
szólott.
meg
aggódó pásztor
nyájáért
lelke
ezen szózatában, mely úgy eszmegazdag
tartalmát, mint meleg hangját tekintve, egész parainesis
ama szomorú
jellegével birt
meg
szólalt
ezen Kölcseyre
másrészt az államférfi, attól fél,
emlékeztet
parainesisben,
aki közállapotaink elfajulásából
hogy a lengyel nemzet sorsára jutunk.
jelentó'ségét és
„A melybl
Egyrészt az atya
idó'kben.
A
család
hivatását így méltatja:
család azon forrás,
melybl az állam élete fakad; azon sejt, képzdik a család azon vetemé-
a nemzet testszövezetté
;
mely a társadalom polgárait és az egyház híveit termeli. Ha ezen veteményes kertben nincs meg melegágya a val-
nyes
kert,
melynek világa és melege éltet, a fiatal szív épp úgy azon növény, melyhez nem hatol verfény s melyet nem érlel a napnak heve. E szóban „család" bennfoglaltatik mindaz, ami az embert emberré teszi, ami bennünk igen szép lásnak,
elcsenevész, mint
és jó,
A
ami szeretetünkre és kegyeletünkre érdemes. ház, melyben születtünk, a testvérek, akikkel,
örvendve,
játszadoztunk,
az asztal,
melynél körülülve
a létnek
étkeztünk,
az imák, melyeket az ártatlan szív buzgóságával rebegtünk, anyánk
csókja
könnyei,
és
reményeink
s
atyánk
örömeink,
tanításai
aggódó
s
els bánatunk,
els
szeretete,
az ész, a szenvedély és
érzelmek els kezdetleges megvillanása, a munkásság, a kötelességa
érzet,
becsvágy,
akarat és a jellem
A
a
els
szelídség, csirái,
család e szerint
a
könyörület,
a kegyesség,
az
ezek mind a családban sarjadoznak.
különböz
a társadalmi együttélés
nyil-
vánulásainak, a társas érintkezés változatos alakulásának bár szk,
de legels köre, melyben mozogni, az emberekkel együtt gondolkozni,
érezni,
velük és érettük cselekedni
szüli gyöngéd, vagy ha
kell,
ers
kezek
tanul
által
a sarjadozó,
a
hajlítható és irányít-
ható csemete.
A
család lesz azon oáz, ahol az élet után
a szeretet zöldel lombjai alatt nyugpontra
menedékhely,
ahol az ország gondjaival
lel
;
terhelt
kimerült
vándor
a család lesz azon fejedelem,
trón-
!
— enyhülést
leszállva,
járói
után nyugodni száll
—
122
hová
talál,
munkás
a
napi fáradsága
hol a sorsüldözött a megpróbáltatások szen-
;
vedései közt a gyengédség és bátorítás felemel szavaiból vigasz-
lokok dacára
A
gyermek a már redzött homdobogó édes szüli szíveken megpihenhet."
ahol a szeret
meríthet;
talást
hn
is
meg-
Lengyelország sorsára emlékeztet szavai
hatása alól nemcsak hallva, de olvasva
rázok voltak
s
sem vonhatja
ki
s
valami
regenerátor,
nemzeti létünk mellett
aki
magyar fajunk
hogy
lenni,
vir-
és szülje akar
fennmaradjon kultúrában,
szabadság és keresztény
polgári
elttünk, mint
áll
az alkotmány alapjait fejleszti
rasztva,
annak
magát az ember. Úgy
a
s
versenyt
futhasson a többi népekkel.
„A múlt század végs tizedében
tnt
el
Erdély
éppen századik éve egy hatalmas nemzet, mely egyik legnagyobb királyunkat legkiválóbb fejedelmét királyának
egyik
van ugyan
a föld,
a patria;
Mintha
hegemónia.
költnk
—
—
e
de
szomorú esemény
midn gyönyör
eltt,
megsznt
választotta;
a nemzet,
a lengyel
koszorús
lebegett volna
szózatában
s
meg
„A sírt, hol az ember millióinak ír
így
:
sülyed el, népek veszik körül s szemében gyászkönny ül." Sem az összes szabad népek szinte részvéte, És mégis sem a törvényhozóknak a törvényhozás termeiben elhangzott rokonszenves nyilatkozatai nem tudták az egykor nagy nemzetnek
nemzet
!
hazáját visszaadni.
S ez
a
sem emberi
hs
nemzet, tapasztalva
segéllyel
nem
az Úr
meg
Istenünk
:
hazáját
hogy sem
!
saját erejével,
feltámasztani
templomába megy
jainak ezreivel
az ének
tudja
azt,
szent oltárodnál
—
család-
zendül
s, milliók ajkán térdre hullva
kérünk,
szabad hazánkat, oh add vissza nékünk
Mi van e nemes az élet
könyvében
van elttünk
és jobb sorsra
megírva?
érdemes
az elttünk
múltjának könyve,
melybl
nemzet jövjérl
zárva van;
vihetnek a társadalmi, a vallási és pártharcok?!" -*
* *
de
megtanulhatjuk
nyitva :
hová
— A
nap
a
bizalomban
az
végén
augusztus
Kolos
ket
a további
így
is
odaadását.
Kifejezést
hivatala
els
az
küz-
az 1894.
homlokáról,
elsimultak
melyet lelke át-
hogy a
adott azon szomorúságának,
felelsségébl
a
és kiöntötte elttük szív-
A redk
származó
nem gyjthette maga köré mindjárt
velk
bajtársi
midn
tett,
azt a vigaszt ragyogtatta vissza,
érzett.
megosztja
esztergomi lelkigyakorlatokon
tartott
maga köré gyjtötte papságát jóságát,
fölkeresi
összeforrjon
egyúttal
s felvértezze
midn
hogy
papjait,
keserveit,
Vaszary
delemre.
csak
a fpásztor
megpróbáltatás napjaiban
nyájának rzit,
velk
—
123
Kicserélte tehát
papjait.
együttesen tegyék az egyház
és a
velk
szívét,
hogy
haza oltárára.
Nem
alkalmával
találkozás
eddig
miatt
gondjai
közönséges lelkigyakorlati allokuciók voltak ezen alka-
lommal
mondott beszédei,
hanem különösen
a
lelki-
gyakorlatok végén tartott beszéde, valóságos érseki be-
számoló ai eddig
átélt
Elre bocsátva vezérl mus;
si
sáfárkodásról az Úr oltára eltt. elveit:
si
maledicimur, benedici-
persecuti sumus, sustinemus,
—
obsecramus,
elmondotta
nagy felelsséggel járó
si
papjainak,
állását elfoglalta,
blasphemamus, hogy
mieltt
esküje letétele
eltt kijelentette illetékes helyen, hogy az egyház és állam közötti békét helyre akarja állítani, tette
azt
sem fog
hogy egyháza
is,
eltérni.
S minthogy
de egyúttal kijelen-
tanításától
—
in
rebus
egy
hajszálnyit
fidei
et
morum
egyedül a római Szentszék határozatai érvényadók,
ismerhet
el
se
az érintett hitbeli s erkölcsi tanokra vonat-
kozólag mást
illetékes irányítónak,
mint a római Szent-
-
— „Es én
széket.
az
Úr
oltára eltt jelentem ki nektek, alatt
ideje
—
124
mondotta nemes,
itt
ügvekben
egy
egyetlen
A
öne'rzetes hévvel
hogy primásságom
sem
tettem
egyházi
elleges
tudta,
elleges
lépést
a római Szentszék
beleegyezése nélkül.
::
Szentatya útmutatásait közöltem
azzal a tényezvel, mely Magyarországban a katholikus
egyház ügyeit vezetni egyedül van hívatva: karral." És amint a múltban lalja
a felelsséget,
eltt,
akit
az
fejezte be allokucióját - -
fegyverekkel küzdenek, én nyilatkozat után,
a személyeket,
jövben itél
„Tegnap
e
is
az
birájának
szószékrl
—
következ szavak hangzottak
„pugnemus armis doctrinae
E
a
azt
egyedüli
téren
egyháza feje eltt.
ismert:
nyilatkozataiéit elvál-
elvállalja
úgy
egyházi
tett
a püspöki
et justitiae." is
Ha
nemes
ily
ott leszek."
tekintve a helyet, az alkalmat,
akik eltt
még azok
elhangzott,
el-
is
némultak, akik valamelyes bizalmatlan hátsó gondolattal kisérték a primás egyházpolitikai
mködését.
Amint
a szeretet melegével karolta át a válás óráiban papjait,
úgy azok
hogy
az
osztja a
azzal
az érzéssel
angyallelk
távoztak
fpásztor
a szent
velük
helyrl,
együtt
érez
s
papság egyházpolitikai küzdelmének jogosságát. * * *
A
római katholikus egyház önkormányzatának
léte-
alapján egy
el-
sítése céljából
készít bizottság
Felsége rendelkezése ült
össze
1894.
Vaszary Kolos hercegprímás elnöklete bizottságban egyházi részrl
évi
február
alatt.
jelen voltak
24-én
Ezen vegyes
többek
közt
—
125
—
Császka György érsekek,
Samassa József
és
Gyula
püspök,
Párvy Sándor
Antal
egyetemi
tanár,
stb.
Aschenbrier
kanonok, részrl
világi
;
Firczák
Apponyi
:
Nándor, Eszterházy Miklós Móric grófok,
Albert, Zichy
Szlávy József koronar, Széli Kálmán képvisel, Czorda
Bódog
kúriai
m. elnök, Forster Gyula miniszteri tanácsos,
Gajzágó Salamon
Ziskay Antal
Polónyi Géza, báró,
A
stb.
frendiházi
képviselk,
primás elterjesztése javaslatot
egyrészt
feladata:
Horánszky Nándor,
tag,
Jósika
szerint
a bizottság
az
autonómiai
készíteni
kongresszus egybehívásának módozatai iránt;
véleményes
jelentést adni,
munkálata
mennyiben
Samu
másrészt
hogy az 1871 -ki kongresszus
volna
Az els
felhasználható.
pontra nézve az volt a primás nézete, hogy az 1870
kongresszus
évi
eddig
új
nem
jóváhagyást
jogában s
mai napig
a
áll,
ezt a
eldöntendnek
megszntnek
kongresszust
tartotta
71.
munkálata
Felségének azonban
nyert.
kongresszust összehívni.
bár
legális,
—
A második
kijelenteni
pontra nézve
hozzászóljon-e a
azon kérdést:
bizottság az 1871. évi szervezeti szabályokhoz vagy ez,
az a
új
kongresszusnak tartandó-e
maga
1871 -ki
eljárására
autonómiai
?
fel
vonatkozólag
A
püspöki kar
hogy az
kijelentette,
elaborátumot Simor primás
június 12-én oly beszéd kíséretében terjesztette
felsbb helyen, hangsúlyozva hangoztatta
1892-ben
melyben van.
a püspöki
maga
januárban
fel
leg-
a Sz. -István-Társulatban
tanácskozmányban
hasonlóképen 1893.
1871.
kar hozzájárulása
az autonómia létesítésének
két
s
is
szükségességét;
tárgyalta
külön
az
ügyet;
bizottságban,
—
126
-
mikor a kongruával való kapcsolatba hozatala miatt a káptalanok
más
s
—
érdeklettek meghívása javasoltatott.
Az elhangzott beszédek
és
vélemények nyomán a
bizott-
ság abban állapodott meg, hogy a törvényes választási szabályzatok
nyomán
tások útján
hívassék össze,
gylés
az önkormányzati
mely egyben
új
válasz-
hívatva lesz
az 1871 -ki munkálat fölött érdemileg s illetékesen nyilat-
Az
kozni.
a primás elvi állás-
eló'készító' bizottság tehát
pontjának alapján döntött. ** *
Az
egyházpolitikai
törvények
október
1895.
1-én
léptek életbe. Ezt megeló'zó'leg a Szentszék utasítása szerint,
magyar püspöki
a
karnak
két
körlevelet
kellett
kibocsátani. Egyiket a hívekhez, melyben óvást emelve
az
törvények
új
ellen, felhívja a híveket,
házasság szentségi telve,
hogy az egyházi
jellegét a polgári szerzó'dés felett tisz-
hassanak oda, hogy az egyház tanítása a törvény-
hozásban
ságnak
is
kifejezést nyerjen.
mely
szólt,
anyakönyvekre
és a
A
utasításokat
másik körlevél a papad
a
gyermekek vallásának megóvására.
Vaszary Kolos hercegprímás egységes elérni,
küldött
a közös utasításnak szét
a
püspöki
alapjául
karnak.
A
eljárást óhajtva
szolgáló tervezetet tervezet,
házasság behozatalakor más országokban sításokat
tartotta
az
házasságra,
szem
eltt.
Az egyház
a polgári
kiadott
uta-
tanításait
és
fegyelmi szabályait kívánta alkalmazni azon polgári háza-
sokkal
A
szemben, akik kánoni
végleges eljárás ügyében
akadállyal kelnek egybe.
1895. augusztus 30-án püs-
—
—
127
E
pöki konferenciát tartott a hercegprímás.
magáévá
hogy
elhatározta,
tervezetének
ki
s
eszméit
és
mint a papsághoz,
úgy a hívekhez,
bocsátanak
körlevelet
még
a hercegprímás
tette
konferencia
felhívják
a
hogy
híveket,
az állami házasság eltt jelentkezzenek az egyházi a papság
házasságra;
pedig járjon
el
a kiadott
utasí-
tások szerint.
A
püspöki körlevél a magyar püspöki kar hitéhez
való tántoríthatlan
hségének
és hazafiságának valóságos
Szilárd alapot teremt a papság és hívek szá-
oklevele.
mára azon megpróbáltatásokkal szemben, melyeknek okvetlen ki lesznek
határozottan új
téve a végrehajtásnál.
újból
kijelentette e
A
püspöki kar
körlevelében,
hogy az
egyházpolitikai törvények hitünk tanával ellenkeznek,
századon
kilenc
át
elismert jogaiktól a katholikusokat
megfosztják, a vallásosságot gyöngítik s a család
tisz-
taságát veszélyeztetik.
A
hívekhez
29-én hirdették
A adott
intézett
ki
szeptember
1895.
körlevelet
a szószékrl a híveknek.
püspöki kar a törvények életbelépte
ki
utasításokat,
dalmaktól
hogy
híveit a
megmentse.
lehetleg
után
azért
magánjogi bonyo-
De
ezzel
az
állami
házasságot a polgári szerzdésnél többnek, egy hajszálnyival
sem
tulajdonított
híveket,
tartotta,
és
hogy az
annak erkölcsi ert és értéket nem
azért
különös gonddal figyelmeztette a
Isten és az
egyház eltt csak akkor tekin-
tetnek házasfeleknek, ha azt egyházilag
A
is
megkötik.
körlevelek különösen hangoztatták, hogy az egy-
háznak a házasságok kötésére, az akadályok
felállítására,
-
—
128
—
az azok alól való felmentésre, a házasságok elbírálására
való joga,
egészében fönmarad. Következik
teljes
hogy a szentszékek október
sem fognak
pórt
E
1-én, egyetlen egy házassági
áttenni a polgári törvényszékekhez.
keser hangon emel panaszt
körlevélben egyben
a püspöki
ebbó'l,
kar a nemzet
hogy Magyarországnak
eltt,
kilencszázados keresztény jellegét
az állam azzal,
törli le
hogy a házasság szentségét egyenesen megtagadva,
egyszer szerzdéssé használ
küzdelmeire
körlevél,
intézett
megadja az
is
Még komolyabb hangot
degradálja.
lelkészekhez
a
azt
mely a
jöv
utasítást.
Ezen konferencián több, személyét és eljárását illet nevezetes kijelentést
is
a hercegprímás.
tett
az ellen a gyanúsítás ellen, mintha lélekkel
az
egyházpolitikai
leghatározottabban,
nem
godni
fog
és
nem
ellenezné szívvel-
törvényeket.
hogy
Óvást emelt
Kijelentette
törvényekben
e
a
megnyu-
azok eltörlésére alkotmányos úton
fog törekedni. Épületes és megható jelenet
prímás ezen nyilatkozata
után.
A
következett a herceg-
püspöki kar nevében,
a püspöki méltóságban legidsebb püspök
tolmácsolta
elismerését
és tevékenységért,
galom
és ezen
azon
meghatottan
áldozatteljes fáradozásért
amit az egész
egyházpolitikai
moz-
közös pásztorlevél elkészítése folyamán
a hercegprímás
kifejtett.
* * *
1895 tében, éve.
az
szomorú
év
Magyarország
egyházpolitikai
A magyar
törvények
vallási
történe-
életbeléptetésének
egyház az Olajfák hegyére érkezett és
— szükség
azért
hogy csak a
129
—
a társadalmat
volt
vallással
arra
figyelmeztetni,
ers, hogy a hitbuzgalom
lehet
mentheti meg. Ezt a figyelmeztetést a Sz. -István-Társulat
közgylésén
intézte a
hercegprímás a nemzethez, amikor
a hitetlenségrl beszélt.
a kor,
— mondotta
-
-
kinyomata.
jellegének
„Bármennyire lázas és forrongó a hitetlenség
nem
lehet a
népek
Egyes hitetlenek mindig voltak,
nem
de az emberiség túlnyomó többsége magát azokkal
A
azonosította.
múlt az istentagadást
ellenkezleg az államok törvényeik,
nem
engedélyezte,
erkölcseik
tekinté-
lyét és sérthetetlenségét Isten szentesítésére alapították."
Ezen eszmemenetbl kiindulva, bizonyította az Istenség eszméjének
a
lélekben
gyökerezését
való
és
tagadja,
hogy tudná az a nép a társadalmi rendet és a hazafias kötelességet,
amely népnek nincs más evangéliuma, mint
a törvénykönyv, nincs
rség
fegyelme.
Óva
más inti
szellemet letaroló sajtótól, fogástól,
a
társadalmat a keresztény
színpadtól és társadalmi
melyek megmételyezve az
nyait, eddig
akarja
helyettesíteni.
összes
viszo-
Istent a
tudomány-
Hogyan származtunk, mi
célunk, mi a rendeltetésünk?
seket a
élet
fel-
mindenütt Istentagadásra vezettek. Rámutatott
azon veszélyes mozgalomra, mely az nyal
mint a rend-
lelkiismerete,
a
Ezen legfontosabb kérdé-
tudomány nem képes megoldani, mert a tudo-
mány csak a st még az
természeti dolgokat ismerteti
érzékeink
alá
es
képes felvilágosításokat nyújtani
meg
velünk,
tárgyak lényegére sem ;
képtelen megfejteni oly
jelenségeket, amelyekkel naponkint találkozunk s csodálatra késztetnek.
Éppen
azért arra kéri a társadalmat,
hogy
—
—
130
ne a rettenhetlen bátorság büszkeségével nézzen a vihar elé,
hanem annak
elhárításáért a szív alázatosságával,
Domine
a tanítványokkal esedezzék:
Egy másik
salva nos!
Sz. -István-Társulati beszédében (1896.)
tudománynak a társadalomra való hatásáról bizonyította,
Azt
hogy a tudomány nem elégséges a közjó
eló'mozdítására s a történelem szomorú ják,
szólt.
a
példái
tanúsít-
hogy fényes tehetség, de sötét lelk egyének való-
ságos ostorai a társadalomnak.
A
társadalom alapjának
az erényt hirdeti, mely a lelkeket együttes tevékenységre, a szívet együttes érzésre, a társadalmat összetartó egy-
ségre
kényszeríti.
szolgálatokat
Epictettel
teszünk
nemesítjük, mintha
hogy:
tart,
ha
hazának,
a
magas
„hasznosabb
polgárai
épületeket emelünk;
sebb rá nézve, ha nagy lelkek alacsony tetk
szívét
elnyö-
alatt laknak,
mintha szolgalelkek magas épületekben elbújnak."
E nyítják,
kitépett sorok,
ezen
rövid
hogy a bíboros fpap
ismertetések
felszólalásai
lemi követelményeinek megfelelnek.
mának
bajait
nyomozva,
síkra
bizo-
is
korunk
szel-
Korának, társadal-
száll
az
gg
emberi
kinövéseivel, melyek a társadalmat Isten nélkül akarják föntartani.
* * *
1896-ban ünnepeltük a milleniumot. felkérte a hercegprímást,
A
püspöki kar
hogy közjogi méltóságának érvé-
nyesítésével tárgyaljon a püspöki karnak az ünnepélyeken
való méltó részvétele ügyében. Ezt a hercegprímás is
tette.
meg
A
püspöki kar tényleg állásához mérten
az ünnepélyen.
A
hercegprímás
jelen
volt a
meg
jelent
szent
—
131
—
korona kivételénél és visszahelyezésénél; Szent István
meg
napját különös fénnyel ünnepelték
püspöki kar részvételével.
s a
A
millenáris ünnepélyek gerincét a budavári Boldog-
asszony-templomban megtartott Te volt a felséges
király,
országzászlósok,
az
az uralkodóház
törvényhozás,
a
még nem
kép volt
ez,
képezte.
az uralkodóház, a püspöki
kormány, a hadsereg s
Ott kar,
hatalmak képviseli, a
külföldi
a
méltóságok. Ilyen fényes telet
Deum
s
fbb
a
állami
lelket lebilincsel' isteni tisz-
Mátyás templomában. Olyan
volt Hollós
melyet történeti jelentség zománccal vont
be a katholikus egyház fönséges szertartása. Fénypontja
ennek a hálaadó ünnepnek a hercegprímás remek beszéde volt, telve
áldással és intelemmel a királyhoz, a nemzet-
A
hez és az országhoz.
hséges magyar
oly
A
nemzeti múlt
a
magyar örömét,
sét.
királynéhoz
szívvel szólott,
megindítóan,
oly
hogy az könnyezett. abból
kiolvasta
eseményeit vizsgálva,
bánatát, gyászát, jólétét és szenvedé-
Megjelölte a nemzeti hivatás határköveit, de egyben
odaállította
melléje
az uralkodói
lelkiismeretet
az uralkodót az alkotmány megtartására foglalta
el,
is,
kötelezi.
kereszt tartotta fenn e hazát!"
mely
„Kard
Ez az alap-
eszméje a beszédnek és ezt tartva mint vértet a korona és nemzet elé,
ebbl vonja
le
azon következtetést, hogy
csakis a kereszt tövében, annak tartani, lalt
és
hitvéd
felvirágoztatni,
fényében fogjuk meg-
boldogítani az
sök
által
elfog-
nekünk örökségbe hagyott hazát. Mint valami látnók,
fátumszer
figyelmezteti
átkára,
nemzetét
a
visszavonás
nehogy akkor, amikor sorsa
saját
!
!
—
132
kezébe van
testét. Katholicitás,
önbizalom
zeti
önnön
fia
vágja
Mária-kultusz, történet, politika,
nem-
letéve, a külellenség helyett,
volt
beszédben
e
s
legnagyobb
abban nyilvánult, hogy mindenki megnyugvást vallási,
Az utánna
mint nemzeti eszméiben.
magyar himnusz méltó akkordja merített beszédnek,
volt a
hatása
talált
úgy
felhangzott
nemzet lelkébl
melynek szövege következ':
Elhangzott a hálaének ajkainkról, király és nemzet együttesen borult
mindenható
eltted
le
teremthet száz világot
;
kinek
Isten,
annyi, mint a tegnap, eltted jóságos Atyánk,
büntet kezeddel
ronthat
tekintete
és
eltted örökkévaló, kinek szemeiben ezer év ki
bár vétkeink miatt
sújtottál, erényeinkért áldásoddal
is
boldogítottál.
Uram Asszonyom Nemzetem Felséges
!
Felséges
Ezeréves létünk határkövénél állunk, melynek egyik oldalán
vannak felírva a múlt eseményei, a másik számára üresen áll. Olvastad-e nemzetem, mennyi öröm és bánat, dicsség és
arany- és vérbetükkel a beláthatlan
jöv
gyász, jólét és szenvedés, harci diadal és csatavesztés, összetartás
multadban?
és pártviszály váltakoznak ezeréves
Olvastad-e, hogy nemzetünk bár néhány évtized alatt e hazát
megszerezte, mégis külföldre
tör,
sok vért ontva,
és két nagy vereség után kétségtelenül a jut,
teszi
hunok
maga
is
ha csak vértl párolgó fegyverét a béke fejedelme eltt és a kereszténységet
Kard
foglalta
Nemzetünk európai
a
fel
nem
nem
veszi.
de
nem
felvétele
olvad be
koronával
;
által
belép
ugyan
az
fejedelme a kor intéz-
hbérese
lesz alárendeltje,
a pápától nyert
le
kereszt tartotta fenn e hazát.
kereszténység
népcsaládba,
ményei szerint nem
hanem
el,
vérzik
és avarok sorsára
a római császárnak,
megkoronáztatva,
mindenkitl
független és önálló királyságot alkot.
A korona de bensleg
hatalmat ad a királynak és tekintélyét külrl emeli,
lelkiismeretében
megköti,
mert az alkotmány
meg-
tartására kötelezi.
Szent
koronánk
eszerint
mint
véd
Cherub
lebeg
király
:
— és nemzet
felett,
—
133
mindegyiknek jelezve kötelességeit, mindkettnek
biztosítva kölcsönös jogait. így született újra a száz éves
Magyarország a keresztény
hit
ölében.
Ez esemény nemzetünk sorsának
forduló
pontja,
a
trón
támasza, szabadságunk biztositéka, fénykorszakaink forrása, megpróbáltatásunk erssége, létünk alapköve.
Mivé lettünk volna enélkül? Azok a viharok, melyek fölöttünk elvonultak, számban nagyobb, erben hatalmasabb nemzeteket is elpusztítottak volna, hisz óriási hatalmak hányszor zúdították reánk hadaikat? Késbben, századokon át testünkkel fogtuk fel a Nyugat ellen intézett támadásokat, melyek alatt templomaink, iskoláink, városaink, falvaink elhamvadtak, testvéreink százezrenkint fogságba hurcoltattak és ezen vészteljes is
még
idszakban
saját
magunkkal
küzdöttünk életre-halálra.
Ha mindezeket
csak
ismerned, hogy Isten
ers
futólag
keze
olvasod
is
nemzetem,
el
Miért tartott fenn?
—
egyeseknek úgy, mint nemzeteknek t, mint atyjukat tisztelik, hosszú életet ad. Mert azoknak
kell
tartott fenn.
— kik
olvasom a szent könyvekben a következ „Az Úr megveri és kitépi Izraelt e földrl, melyet atyáiknak adott és elszórja ket," ha nem tisztelik t. Nemzetünknek volt sok bne, de volt egy nagy erénye hogy Istent nem tagadta meg soha, tiszteletét törvénykönyvébe iktatta.
Megdöbbenve
fenyegetést:
—
:
Fentartott Isten azért
is,
mert sok pártfogónk volt az égben. Nincs mint
nemzet, melynek uralkodó családja annyi szentet számlálna,
maga
az Árpádház. Leghatalmasabb közbenjárónk
kinek alakját zászlóinkra hímeztük, szeretetét
volt
mégis a mi Nagyasszonyunk,
pénzeinkre vertük,
tiszteletét,
versekben zengedeztük.
Midn bneink
sokasága miatt magához az Úrhoz folyamodni milliók ajkán hangzott az ének
féltünk, veszély idején százezrek,
„Boldogasszony, Anyánk, Régi jó Patronánk, Nagy ínségben lévén így szólít meg hazánk Magyarországról, édes hazánkról, Ne felejtkezzél meg szegény magyarokról." :
!
!
!
!
— Isk'ii
h
134
!
!
!!
—
véghetetlen irgalmából jutottunk
el
tehát az ezredik évhez.
Légy üdvözölve, légy áldva e magasztos ünnepen igénytelen fiadtól, drága hazám. Áldott legyen földednek minden hantja, mely annyi szent
hamvat
földednek minden
takar, áldott legyen
hseink vére öntöze Áldott
legyen
és
munkás népünk minden
földednek
göröngye,
melyet
verejtéke nedvesíte.
tzhelye,
családi
melyet
vallásunk megszentele.
Légy üdvöz, légy áldott felséges királyom, nemzetem atyja Isten irgalmából te vezeted be a nemzetet a második ezer-
nem
évbe,
a
fegyverek
zörejével,
hanem bölcseséged
fényével,
szereteted melegével.
Esdve
kérem
véd
karját a
árassza reád kegyelmeinek
bséges
a királyok
személyedre,
felséges
öntse,
királyát,
nyújtsa
ki
hogy ennek világosságánál részletesen és tisztán felismerve nemzeted ügyeit, átlátva bajait, bátran és szerencsésen teljesíthessed és oldhassad meg mély kötelességérzettel, alkotmányos hséggel
teljét,
és lankadatlan fáradsággal kezelt királyi feladatodat.
Adjon neked az Úr csendes országot, népet,
ers
hadsereget,
tartós
békességet,
h
tanácsadókat,
hosszú
életet,
még soká boldogan
népedet szentségben és igazságban
jó
hogy
vezethessed.
Légy üdvöz, légy áldott felséges királyném Fogadd el e templomban legmélyebb hódolatunkat, legszintébb szeretetünket irányunkban mindig tanúsított jóságodért, szeretetedért.
hogy
Áldólag emlékszünk,
nyelvünkön
édes
anyai
hogy
azt az aranyfonalat
szeretett
midn
szólottál is
nemzetünk anyjává
hozzánk,
áldólag
lettél,
emlékszünk,
anyai gyöngéd kezed sztte, mely
királyunkat a nemzettel
elválaszthatatlanul
hn
összekötötte
Légy ezután is gyámolítója a szegényeknek, vígasztalója a szenvedknek, közbenjárója a trón eltt kegyelemért esedezknek Földi királynénk Földi anyánk
Legyen életed után vezérld, égi
oltalmazod az
anya.
Legyen áldás a királyi gyermekeken Legyen áldás az egész uralkodó családon Föl a szivekkel
égi királyné, az
! !
!
! ! !
—
—
135
nemzetem
Föl
Megtartani, fölvirágoztatni, boldogítani az
nekünk örökségbe hagyott vár nemzetem reád
és
Igaz
hogy
Midn Midn Most
sök
elfoglalt
által
nagy és nemes feladat
máskor sem
vala mindig
az ég. állottál
már
kiirtottak,
te
Sokszor
sírod szélén s mégis,
midn
azt hitték
gyarapodtál.
hogy megaláztak, te diadalmaskodtál. hogy meggyengítettek, te megersödtél. ezer év után nem megfogyva, nem megtörve, hosszú
azt vélték,
azt gondolták, is,
nemzeti életednek át a
de
a láthatár kissé borult,
!
tiszta fölötted
rólad,
hazát, ez a
nem
hanem
alkonyán,
második ezredévbe. Legjobb királyod uralkodása
alatt
delén,
erteljesen lépsz
sorsod saját kezedbe van
Vigyázz
letéve.
A
letnt nemzetek legtöbbjének
nem
külellenség,
hanem
önfia
vágta sebét.
De bármennyire nemzetem
összetartasz, Isten nélkül
nem
boldogulhatsz,
!
Azért
a
azt
törvényt,
melyben
ezeréves
létedet
megörö-
melyben az isteni Gondviselést, a vallásos áhítatot, a király iránt való hséget, a hazaszeretet megemlíted, ne csak a fórumnak hideg és érzéketlen márványtáblájára, hanem lelkedbe jó mékíted,
lyen vésd be
Én nemzetem Isten
midn
egykoron szolgájának, földjére lép, áldja meg.
megparancsolta
az Ígéret
Én is, Uramnak méltatlan szolgája, áldásra emelem kezemet és imádkozom
ez
hogy a népet,
ünnepélyes órában
:
Hallgassa
meg nemzetem,
a
te
Úr
könyörgésedet az
szorongattatásod idején irgalmas arcát ne fordítsa
el
és
tled.
Legyen veled a jövben, mint volt atyáiddal a múltban. Adjon bséget az ég harmatából, a föld kövérségébl, hogy inség,
nyomor
ne látogasson
meg
téged.
Tegyen nagy és ers nemzetté és magasztalja minden idben.
Ha
fel
nevedet
ellenség törne reád, harcoljon melletted és segítse kivívni
gyzedelmedet
— meg neked
Adja
—
136
az Úr félelmének
lelkét,
hogy megtarthassad,
vagy megszerezhessed seid erényeit, nehogy valaha megingassad
azon
ers
alapokat,
az
haladás
igazi
melyekre atyáid
meg neked
Adja
hogy felismerjed nehogy erkölcsödben megromolva,
ösvényét,
erdben megfogyatkozva,
országot.
az
építette
hite
az Úr bölcseségének
lelkét,
melyet a
elveszítsed e földet,
te
Urad,
Istened hazául adott teneked.
Uram, hallgasd meg imádságomat. Szepltelen szz Anyánk, régi nagy Patronánk, esedezzél érettünk, hogy az Atya, Fiú és Szentlélek áldása legyen velünk
Ámen
mindenkor.
!"
*** Patiendo mereri
!
A
„Pax"
választhatná Vaszary Kolos.
mellett
ezt
is
jeligéül
Azon küzdelmek, melyeket
az egyházpolitika megvalósításának nehéz éveiben
próbára
tették
már
ajkaitól
tapasztalnia
lelkületét.
elhúzhatja a kellett,
Néha-néha
keser
vagy félreismerték, vagy nem
hogy
.
.
.
kellett foglalkoznia,
hittek neki és
Minda kik
nem akartak
Ezt a processzust tükröztetik vissza javarészt
felejteni.
felszólalásai feleket
hitte,
poharat, de csakhamar
hogy még nincs vége
meggyzésével
untalan azok
azt
átélt,
s
gyzni,
Meg kellett egyrészt az ellenhogy nem áll semmiféle titkos meg-
beszédei.
egyezésben azokkal, akik az egyházpolitikát megcsinálták;
ki
kellett
másrészt tépnie szívébl
keser emlékeket, melyeket
a
miatt méltán érezhetett. Mindezt
háta
meg
azon esetleges
mögött
történtek
kellett tennie,
hogy
megmutassa, mennyire tud az önmegtagadás, az önura-
lom
és a
nagylelk megbocsátás magaslatára emelkedni.
Gyermekcsalódnia
s
és ifjúkorában sokat tanult, de mennyit kellett
trnie ezen években, amíg tudni kezdte azokat,
— nem
amiket könyvekbl
ernek
benne
kellett
—
137
lehet megtanulni.
hogy tudott
lennie,
Mily akarat-
tanulni oly
meg-
próbáltatások között, melyekben sokan fejüket vesztik. És mily óriási
er
lelki
memóriával ruházott
Isten oly csodálatos
dóan megtanult sok emberrel szemben
t
-
-
felejteni ....
küzdelmes
lelkébe pillantott és nézte
években,
az látta benne azt az erkölcsi ert,
er
ezen
magamnak
Nagyon ersnek tatta,
hogy
tudtával
tett,
Épen
mind
azt
ezért,
római
a
bár fájtak
tudó szívének a tszúrások,
érz
ügy sem
amit
is
az emberek
keresett,
védelmezte mély
hite,
-
fiúi
minden
korszakban
volna az tét
idk
a
magyar egyház Különben
az
rugóiról, eszközeirl, pro és kontra
dani,
és
Szentszék kötelesség-
s
is
—
a szilárd úton.
válság ellen
meg-
h ragaszkodása,
más élén,
állott is
volna
az se tudta
kerekét feltartóztatni és a dolgok mene-
megváltoztatni.
csak akkor fog
megnyug-
engedelmessége. Amit eskü-
jében fogadott, azt megtartotta és ha
ezen
rokont."
egy részének kegyét,
egyházához való
és a Szentatya iránt való
„Magam
sokszor bizony ütések,
felelsségének tudatában haladt tovább
És ha kockáztatta
:
nem ismerek
bizonyult, mert lelkiismerete
amit
tette.
alkotója,
melynek
szükséges és amely ert
Shakespeare így szólaltat meg Coriolánusban vagyok,
akit az
önmegtaga-
fel,
Aki az
gyakorlásához emberfeletti
,
hogy épen
lakott benne,
a história
teljes
egyházpolitikai
harc
mködött tényezirl, objektív Ítéletet
mon-
amikor az egyházpolitikai szenvedélyek már kihltek
fszerepli csendes emberek lesznek a
De amint
elérkezik
annak az
ideje,
sír
mélyében.
hogy a modern
— egyházpolitika
anyagába
történeti
bele lehet mélyeszteni
a törte'nelem hiteles adatok-
nagy
hogy Vaszary
pozitivitással fogja megállapítani azt,
Kolos,
lélek,
elttünk,
áll
mást,
aki
t
következmények
a
tehetett,
legnagyobb
akinek
gyanúsításoktól
s
megviselt
az egyházi és alkotmányos korrektség tövis-
koszorújával
nem
csalódástól
a
ez
boncke'st
a históriai
az egyházpolitikát, ezt a kihlt
e's
holttestet fel lehet boncolni, kal,
—
138
baja
az
mint
a mit
nem
terhelik
és
véletlenül
a
hogy
volt,
tett,
magyar egyház legválságosabb korszakában egy minden megtámadott
oldalról
örökséggel
Magyarország
lett
Ez már maga egy darab
hercegprímása
-**
história.
*
Ne gondoljuk azonban, hogyha bár
a küzdelmekben
Vaszary Kolos hercegprímás az Olajfák hegyére épp azért megsznt volna
talán
az
állam és egyház békéjét elmozdítani. felszikkadtak s
Megmaradt
útján
közgylésén,
keresztül
államnak
törekvéseirl
szólt
az s
útjára...
vitt
célzással
állapotokra,
„általános államosítás" tana ellen foglalt
Az
egyháztól
mint
való
A az az
állást.
szeparatisztikus
veszedelmes
áramlatot mutatta be azon politikai
az
A leperg könnyek
nagy elhatározásokra gyjti.
1897-ki
Sz. -István-Társulat
egyházpolitika
aktivitás terén
csakhamar átcsapott a remény
erejét újabb
jutott,
és
állambontó
hogy az állam
tant,
legyen semleges vagy közönyös minden vallás irányában.
Ezt
keresztülvihetetlennek tartja,
férfiak
is,
akik
hangoztatják,
mert azok
maguk
is
oly
az állam-
gátakkal
— kénytelenek
els sorban maga
melyeket
találkozni,
hatalmával, majd a mveltség, majd a
vallás az
a
civi-
konzervativizmusa, majd pedig az állami szuve-
lizáció
renitás
állít
A
fel.
társadalom
általános államosító elveiben erkölcsi
fosztja
élettó'l
Nemsokára alkalma
az
már
meg
látja,
autonómiai
fölötte
végre ne csak eszményi, annyira
elvi,
tessék
E
!
mint
és vallás-
lelki
kongresszuson
gyakorolni.
A
hanem
is
váljék.
testi
inkább gyakorlati
gyakorlati cél
nyílott
katholikus a
magyar
szükséges annak megvaló-
hogy már egyszer ténnyé
sítása,
mely
állam
az
sebeit
hagyománnyá fejldik
egész
egyház életében, azért
e'g
a társadalmat.
hivatását
irányító
autonómia
likus
—
139
nem
lehet
Legyen már
hagyomány
és ne
kérdésnek tekin-
más, mint a katho-
egyház szabadságának kivívása az államban. Vaszary
Kolos biboros-hercegprimásnak az autonómiai kongreszszuson lése,
tartott
beszéde és a kongresszuson való szerep-
ebben a kérdésben
is
biztató és
fölemel
Két
volt.
tényezt kíván tekintetbe venni, amelyek nélkül semmiféle
autonómia nem
létesülhet.
Az
egyik,
a katholikus
egyháznak megváltozhatlan szervezete, amelynek jogosságát tekintélyi érvekkel Deákkal és Eötvössel gatja;
a királyi leirat
Általános elvekben bevilágítja az
A
támo-
a másik, az apostoli király fkegyúri joga.
széde különben
kell,
is
utat,
indul
ki.
melyen haladnunk
mennünk nem
lehet.
szemben a primás az autonómiai
kon-
megvonja a
kormánnyal
irányelveibl
Be-
határt,
melyen
túl
:
— gresszusnak
munkálatot
vindikálja
140
—
azon jogkört,
elbírálja s kiigazítsa,
hogy az 1870-ki
mert tényleg a fkegyúr
autonómia dolga, hogy egymással egyezkedjék és
és az
A
rendezze a felmerül kifogásokat.
fkegyúri jog gya-
meg
korlatára nézve, idézett törvényekkel vonta vonalat.
A
részletei
következk
primás beszédének aktuális és
tény az,
hogy
alkotmánya, melyet
isteni
Kétségbevonhatatlan
meg van
saját
és azon szilárd
alapra
fektetett,
a határ-
elvi kijelentesd'
a katholikus
egyháznak
körvonalazott
Alapítója
melynek sarkkövei
szent
Péter
támaszkodnak. Fundamentum aliud nemo potest ponere praeter id, quod positum est.
sziklájára
E megdönthetlen tényt, mint kiindulási pontot a katholikus autonómia szervezésénél szem ell tévesztenünk nem szabad. Ezen alkotmány értelmében az egyházi hatalom egész tehát a potestas ordinis et jurisdictionis,
—a
telje,
rendi és joghatósági
hatalom az egyházi rendre ruháztatott. Ezen hatalmáról az egyházi rendnek lemondania, vagy azt másokkal megosztania nem lehet. Kívánni tehát
azt,
oly vagy kisebb
mint
elem,
azt
hogy a arányban
más
teljes
és
egyházi hatalmak gyakorlásában
mértékben
felekezeteknél
ismerése lenne az egyház
annak
jelzett
felforgatása,
isteni
vehessen
tapasztaljuk,
részt a világi
nemcsak
eredet alkotmányának,
félre-
hanem
megsemmisítése.
Az autonómiának célja és feladata csak az lehet, hogy az tényezk jogainak figyelembevétele mellett az egyház küls
említett ügyeit,
vagyonát,
intézeteit, a nevelést,
az oktatást, a vallásosságnak
mindmegannyi segédeszközeit gondozza, rendezze s az ezekre vonatkozó szabályokat az egyház alkotmányához, ennek sérelme nélkül illessze s ezáltal elmozdítsa azt, hogy a katholikus öntudat ersbödjék, hogy a katholikus ügyek körüli érdekldés növekedjék, hogy az egyháziak és világiak együttes tevékenysége áldásosán
gyümölcsözzék, szóval, hogy azon támogatás, melyet a katholikus vallás azeltt az állam bírja ezentúl
Hogy
ers
részérl
élvezett, a
katholikusok tömegében
gyökerét.
a katholikus
egyház
megalakításánál sértetlenül
kell
szervezetének
önkormányzatunk
maradnia, már Eötvös József báró
— midn
hangsúlyozta,
—
141
1867-ben boldogult
eldömhöz
ben következleg nyilatkozott: „Vallásunk
nem
befolyása
elvei szerint a világiaknak
terjedhet ki a tisztán egyházi dolgokra és kétségen
ország katholikusai
kívül, az
intézett levelé-
nem
követelik,
nem
hogy
követelhetik,
akár a dogma, akár az egyházi diszciplína tárgyában úgy határozzanak, mint azt más keresztény felekezetek hívei teszik."
Deák Ferenc pedig szólt: „Isten mentsen,
az
elkészít
ülésében így
bizottság VI.
hogy az egyház szervezetének felforgatásához
valaha hozzájárulnék."
A
katholikus autonómia ennélfogva
a hitelvek fölött, vagy
egyházi
ügyek
nem
fölött
lehet
zsinat,
mely
nem
lehet
határoz,
parlament, vagy oly testület, mely a katholikus egyházat képviseli,
mert ez fönn van
Episcorum
tartva,
hogy a Szentszék szavaival
éljek
„soli
:
ordini."
Nemcsak
az egyház alkotmánya int azonban parancsolólag autonómia szervezésénél, hanem korlátokat emel mködése körének megállapítása elé azon királyi legfbb kegyúri jog is, mely a pápától nyert szent koronát visel magyar királynak felénk az
egész egyházi jogkört nyújt és fölkent személyét különféle egyházi
természet jogosítvánnyal övedzi és hogy úgymondjam, a különleges magyar egyházi jognak egyik sarkalatos tételét alkotja. Ezen legfbb kegyúri jog, hazai törvényeink, nevezetesen az 1715. évi LX., az 1791. évi XXIII. és
más törvénycikkek
szerint,
a magyar királynak fentartott, személyes, elidegeníthetlen és másra saját beleegyezése nélkül oly kevéssé
átruházható joga, hogy
minden egyéb érveket mellzve,
II.
Mátyás
királynak
29-én a besztercebányaiakhoz
intézett
leirata
április
az ország nádora, a királynak teljhatalmú helyettese hatta.
Ha
egy tagja
ez így van,
sem
zásától függ,
amirl hiszem,
kételkedik,
akkor
a mélyen
azt,
1616. évi
szerint
még
sem gyakorol-
tisztelt
kongresszus
Felsége legmagasabb elhatáro-
legfbb kegyúri jogát a megváltozott viszonyok és
hazai törvényeink, valamint közjogunk figyelembe vételével és oly
arányban gyakorolni igazsággal,
vagy gyakoroltatni,
amint
a törvényekkel és a méltányossággal
azt a joggal
legjobban
és
meghogy
itéli, s tle függ annak a meghatározása is, legfbb kegyúri gyakorlása körül kinek és mily terjedelm hatáskört engedjen át azon jogból, amely a fennálló törvények korlátai között az legmagasabb személyének van fentartva.
egyeztethetnek
.
—
—
142
A magyar közjognak e legfbb kegyúri jog gyakorlására vonatkozó felfogása reánk nézve igen nagy jelentséggel bír, mert ennek szemmeltartásával leend feladatunk megjelölni azon közegeket, kik
által,
között
azon módozatokat, melyek Felsége legfbb kegyúri
szerint,
jogát
azon határokat, melyek
gyakoroltatni óhajtjuk és
kérelmezzük.
E nagyfontosságú kérdések
sikeres megoldása lesz legnehezebb
feladatunk.
—
megkönnyítené munkánkat, ha az 870 7 1 felterjesztett és most visszaküldött szabályzatra vonatkozólag megjelöltettek volna azon pontok, melyeket ezen kongresszusnak újabb megfontolás tárgyává kell tennie; ha megjelöltettek volna azon részletek, melyek az Felségét Igaz Jelentékenyen
1
!
kongresszus
évi
által
megillet legfbb
jóváhagyás végett
kegyúri
vagy
államfelügyeleti
tekintetébl
jog
sérelmesek vagy aggályosak; végre, ha megjelöltettek volna azon szakaszok, melyek módosítandók, vagy elhagyandók.
Ámde, ha
Felsége a most
jelzett
pontokról
határozottan nyilatkozott volna, ez esetben mi
hatnánk,
nem
is
nem
tárgyalhatnánk,
urunk határozatát megnyugvással fogadhatjuk
felséges
birálat
nem
is
elzetesen, tanácskoz-
lévén hivatásunk és jogunk
alá
venni s így
csak hódoló
Felségének azon kegyes elhatározását,
hogy legjobb belátásunkból,
meggyzdésünkbl
kifolyó óhajaink,
kérelmeink nyilvánítását elzetes, legfbb elhatározásával részletesen
nem
korlátozza és csak általánosságban
jelölt
ki
irányt,
melynek
figyelembe vétele mellett, úgy hiszem, a mélyen tisztelt kongresszus bölcsesége meg fogja találni a helyes utat és módot, mely nehéz feladatunk megoldására vezet.
Végül
:
A
királyi
leirat
megemlíti a felügyeleti jogot
is.
Autonómiánk hatásköre kizárólag egyházi ügyekre terjedvén ki, a legcsekélyebb veszélyt sem rejtheti magában hazánk alkotmányára vagy társadalmára nézve, hanem inkább újabb és szilárdabb alapját fogja képezni állami létünknek, át a
mely kilenc viharos századon
katholicizmusban bírta egyik legersebb védelmét és támaszát,
és találandja ezután
is,
mert mi az állam felügyeleti jogát tiszteletben
tartjuk és Sennyei Pállal valljuk,
szuverenitásának
melyen
belül
jogköre
hogy „az egyházi és
szabja
meg hatáskörünk
világi
hatalom
netovábbját,
nekünk okvetlenül szükséges megmaradnunk."
—
—
143
V.
A
csendes
munka
oltáránál.
—A
székes-fváros hitéletének emelkeáése. — balassa- gyarmati hadgyakorlatokon. A keFpásztori Emberbaráti reszténység kilencszázados jubileuma. A szegények között. Tanügyi alkotásai. jótékonysága. Egyházi és hazafias közadakozás. Életmódja, udvara. Jellemz vonásai : mint A primási uradalmak. Befejezés. fpap, politikus, emberbarát és pedagógus. Erzsébet királyné emlékezete. intézkedései. — A
—
—
—
nem sznt meg
válságos küzdelmek korszakában
ami egyházmegye'je
mindazzal tördni,
Vaszary Kolos
—
—
—
—
—
A
—
vallásos érdekeit elmozdította.
A magyar Erzsébet
katholikusok elhatározták, hogy boldogult
királyasszonyunk
örök imádásának
A
megörökíteni. 1899.
november
tiszteletére
szívében
az
Oltáriszentség
épül templommal
templom központi
gyjt
a primás
örökké
kormány
s
a királyné vallásos
emlékbeszédet mondott
él nemes
jóságos
és
szentelt beszéd
buzgalmának méltatásából, a halálából állott.
hségét tükrözték vissza
szükségességét
magyarok
a
A
királynéról.
fakadt nemzeti gyász megörökítésébl hazafias
bizottságának
egyéb elkelségek jelen-
magyarszeret fejedelemasszony emlékének
és
fogják
13-ki gyászünnepélyén az uralkodóház,
a püspöki kar, a létében
emlékét,
hangoztató
Dinasztikus
a templomépítés
buzdításai,
midn
a király-
néért való imádkozást összeköti a királyért, az egyházért és a hazáért való
ima áldozatával.
„Magasztos eszme Mert bizonyára
az,
meg
aki e
—
mondotta
—
templomot emelni.
templomban elhunyt királynénkért imádkozik,
fog emlékezni egyszersmind
és kérni fogja az Istent,
hogy árassza
el
él
jó királyunkról
is
áldásaival és adjon neki
— lelki
ert
mélységes fájdalmának és fejedelmi súlyos gond-
hitvesi
viselésére.
jainak
Az
a honfiúi
amely
kebel,
királyné boldog nyugalmáért, jeért
—
144
is
röpíteni az éghez és
imát
erkölcsi
vész
örvénye
felé
fog-e egyháza és hazája
egyházát
hónát
és
jótékonyságát
módon s
tolmácsolja
magyar
a
magyar
magyar éppen
hölgyek
nk
nemes
És mert a
versenyét a közjótékonyság gyakorlásában.
új
romlás
kilencszázados példával igazolja a szintén
bajor Gizella királyné és általában a
nt
a
sodorhatná?!"
Megható
a
béké-
minden anyagi és
könyörögni
amely
elhárításáért,
fohászkodik a dics
bánatosan
nem
erényei s jótékonyságai miatt ruházta
kiváltságokkal, azért
templom építésének
jó
kezekbe
letéve,
hiszi
fel
az
ügyét.
* * *
Az
új
templommal kapcsolatban érdemes
hogy Vaszary Kolos
csak magában Budapesten
emelésére részint
hercegprimássága
fölszenteltek,
részint
felemlíteni,
alatt
a
hitélet
nyolc templomot
megáldottak.
És pedig: a
koronázó Nagyboldogasszony temploma, a Sz. István kápolna (budai
palota), az Erzsébetvárosi, a Sacré
kir.
Coeur, a Jó Pásztor, a Lazaristák, a Dominikánusok és Karmeliták. Letelepedtek a testvérek, Lazaristák, ratricek,
szerzetek: Iskola-
Dominikánusok, Karmeliták, Repa-
Ferencrendiek (fehér és fekete), Bon Paströk
és a Notre
60
következ
— 70-re
Dame
de Sión.
A
hitoktatók
szaporodott; katholikus
alakultak; úgy
az
ifjúság,
száma 30
ifjúsági
és
mint a felnttek
— 40-rl
népkörök
számára
a
Mária-kongregációk újra feléledtek; katholikus gylésekéi
—
145
—
tartanak, katholikus fiskolai internátus egylet
a
mvelt
világiak
számára való
és a lelkigyakorlatok
A
vallásos
mködik,
konferenciák
meghonosodtak. nagy
Mária-kultusznak
Ha
híve.
figyelemmel
kisérjük beszédeit, mindig tapasztalni fogjuk azt a melegséget,
amely a szz Mária
iránt
benne megnyilatkozik.
A
végén mindig megszólaltatja a Boldogságos Szüzet, mint
A
Magyarország Pátronáját.
rózsafüzér
is
kedves imád-
sága, Isten anyja pártfogását beviszi minden vállalkozá-
Amikor
sába.
kodással
siet
a
munkába
oltalma
alá.
belefárad,
megindító ragasz-
Mária kultuszába bizonyos
nemzeti vonás vegyül. Magyarországnak számos válságai között való
fennmaradását,
a B.
Szznek
tulajdonítja.
Ezen hitének egyik bizonysága volt a Magyarok Nagyasszonyáról (Magna Hungarorum Domina) szóló külön
ünnepnap
és officium kieszközlése.
kiadja
Magyarok Nagyasszonyáról szóló
a
1896. augusztus 5-én
pásztorlevelét, augusztus 26-án tudtul adja
nek
az
uj
ünneprl szóló megersítését
klasszikus
Szentségé-
szeptember
s
8-án kiadja, az ünnep megülésére szóló utasításokat.
Az
ifjúság vallásos
megmentése érdekében
ajánlja
Hogy a hitidrl-idre szemmel
papjainak
a Sz. Imre egylet fölkarolását.
községek
adminisztratív ügyeiket
tarthassák, utasítja papságát a hitközségi költségvetések
állandó szerkesztésére.
A
katholikus egyleti élet felvirágoztatásának céljából
1894-ben papjainak lelkére
köti,
hogy katholikus egyleteket
alakítsanak, testvérületeket szervezzenek s
don, amivel csak lehet, tevékeny
minden mó-
mködésre
serkentsék 10
—
146
—
a katholikus híveket, hogy mennél gyorsabban,
menne'l
gyakrabban katholikus gyüle'seket tartsanak. papjait
Inti
pontos
szeptember 4-én,
1901.
megtartására
s
beleegyezik
hitoktatás
a
1897. június 23-án,
hogy a lipótvárosi bazilika Sz. István els apostoli lyunk nevét sét,
viselje.
Amint a bencéseknél
kirá-
a tanárok fizeté-
úgy az egyházmegyei papnevel-intézet tanárai
s elöl-
járóinak fizetését, tekintettel mveltségükre, kvalifikációjukra,
nem különben tovább mvelési
tetemesen felemelte;
a
papnövendékeknek
Magyar
a papnevel-intézeti
tott;
növendékpapra
logus
nézve
reggelit
rendelte.
A
tekintettel,
az
köteleznek
esztergomi
szemináriumban két
szervezett:
a
új
ada-
minden theo-
Iskolát
mvelésére való
theologusok gyakorlati
közjogit
szükségleteikre,
rendkívüli
és a gazdaságtanit.
tanszéket
Újabban,
a
paphiány pótlására elrendelte, hogy a gimnáziumba járó többlete
ifjak
álló
a
nagyszombati, jelenleg tatarozás
szemináriumba küldessék. Mikor székfoglalása után
meglátogatta az esztergomi szemináriumot, az úri
Ízlésére vallott,
gatta.
A
van-e a
finom,
hogy az összes tanárokat megláto-
vicerektortól többek között azt kérdezte tréfásan,
kasszában
elrendelte,
des
alatt
elég
pénz? Az igenl
hogy vakációi tudományos
fizetésen
kívül,
azon
évben
felelet
után
útiköltségül, a ren-
kivételesen
még
egy
100-ast kapjanak a tanárok.
*** Királyhségének, a magyar katholikus papság hagyo-
mányos
hazafias érzelmeinek adott kifejezést az 1894-ki
balassa-gyarmati hadgyakorlatokon. Egyházmegyéje
te-
!
—
147
—
rületén folytak le a hadgyakorlatok s ilyen
alkalmakkor a
hódoló küldöttségek között a papságot rendesen a megyés
püspök szokta a Felség
Ezen szokás alapján,
elé vezetni.
a róm. kath. papság élén a királyt így üdvözölte: „Császári és apostoli királyi Felség!
Legkegyelmesebb Urunk Midn Felséged e napokban vitéz hadseregének harcratermettségérl óhajt meggyzdni, békeszeret nemes lelkének nem az az intenciója, hogy a szomszéd országok virányait vérrel borítsa, hanem hogy jól képzett hadereje legyen azon esetre, ha netán a társadalmi rend megzavartatnék, vagy ha az Osztrák-magyar-
monarkia határai külrl megtámadtatnának, avagy ha Felséged és az állam érdekei, jogai bármely oldalról megsértetnének. hitcikkelyébl folyó, Felséges Ur! Jogot, egyházunknak hazánkban kilenc századon át gyakorlatban volt egyik jogát védtük mi is a nemrég vívott szellemi harcban védtük nemcsak vallásunk, ;
hanem
legjobb
meggyzdésünk
fogott érdekében tölti is el
is
a haza és a trón jól
szerint,
és ha e jognak elveszthetése nagy
fel-
aggodalommal
nem ingathatja meg alattvalói legmélyebb meg hségünket, melyet midn bemutatni kérjük a királyok királyát, mutassa meg
szíveinket, de ez
hódolatunkat,
nem
szerencsések
lehetünk,
törheti
Felségednek az igaz ösvényt, melyen atyai gondjaira bízott népeit
még
hosszú,
anyagi
—
hosszú
idn
az ideiglenes
—
át
jólét
hogy bennünket legmagasabb tartani
úgy a
lelki,
—
az örök
—
mint az
forrásához vezethesse. Esedezünk,
királyi
kegyelmében továbbra
is
meg-
méltóztassék."
Ezen önérzetes beszéd
Egyes köröknek nem
nem
tetszett,
az
kegyelettel
h
jobbágya mutatkozott
fogadta.
Mint be,
tévesztette
el
hatását.
de akihez irányítva királyának aki
volt,
tántoríthatlan
azonban nem sznt a
katholicizmus jogainak elvesztését aggodalommal hangoztatni.
ahol
Megnyilatkozásában önmagához maradt kellett,
megmondta
h:
igazaink jogosultságát.
*** 10*
ott,
1900-ban érkezett
—
—
148
el
primásságának azon
momentuma, midn mint Asztriknak
900
a
éves
magyar
Szent István
meg
utódja, megáldhatta
kereszténységet.
ünnepének csaknem
áldott királyunk
Nagyboldogasszony napján hódoló jubileumra
a vigiliáján,
hívta
történeti
a
magyar nemzetet
a keresztény vallás és király-
ság kilencszázados születésének megünneplésére. Köréje
gyltek az ország
közül
fó'papjai
:
a kalocsai
érsek, a
váci, veszprémi, pécsi, nyitrai, erdélyi, csanádi, beszterce-
bányai, kassai, szepesi, munkácsi, lugosi,
püspökök
eperjesi
egyéb
f-
és
és a
szamosujvári,
pannonhalmi fapát; azonkívül
közrend papok,
körülbelül négyszázan.
Felsége a király képviseletében Frigyes
jelent
kir.
frend és középrend urak ájtatos hív nép. Két napon át,
Meg-
herceg,
az ország kormánya,
s
egy huszonötezer
Eszter-
gomba kis
minden magyar szem;
irányult érdekldéssel
dunamenti
város
esztendvel ezeltt,
fvárosává
tette.
A
az
volt
ország szíve,
mikor Geiza fejedelem
e
mint 900 az
ország
fényes ünnepségek úgy, amint azok
programmszerleg tervezve
szépen
voltak,
sikerültek.
egy kis idre kilencszázad mohájával
Visszatért
mint-
takart
vallásos kegyelete a múltnak. Mint a méhkaptár nyüzsgött, zajától,
mélabús zsolozs-
elfeledte a
magyar kozmo-
mozgott a város a búcsúsok májuktól
és egy pillanatra
politaságát.
Kálmán
St
e
csodás
varázs
a
alatt,
Széli
miniszterelnök önérzettel hangoztatta a primási
ebéden, hogy a nemzetföntartó vette
hatása
a nemzet,
hercegprímás
az
tette
ünnepi
ert
polgárrá
a kereszténységbl és
állammá.
felköszöntjében
a
Maga
kereszt és
:
— ketts
korona
varázsáról
gondolat, a 900
„A
szólott,
amely
mint
alap-
eltt alakult állam vezércsillaga
e'v
szent korona
—
149
— mondotta — nálunk nem
jelent kor-
hatalmat, eggyé' olvadt benne a haza fogalma; a
látlan
koronának minden tagja polgár, bármilyen legyen kezete, bármilyen legyen nyelve, csak
szive."
Majd
korona
tagjait
az
lett.
összeköt
fzze össze
köszöntje
is
ers
mint a
szimbólumára, hogy egymással.
tagjait
Ezen
fel-
keresztény nemzeti vonásban mutatta
ideálját,
való
nemzettel
a
magyar legyen a
aranyabroncsára,
szeretet
korona
a
be azon politikai
csak
a korona
utalt
fele-
hogy a
királyi
hatalom nálunk
közérzületben
egyse'ges
lehet
hatalmas erforrás.
A is
Szent- István-Társalat
beszédét
ünnepi
1900-ki
a kilencszázados jubileum emlékének szentelte.
huzamba Atillát,
Feltárta a
nek,
kereszténység eltti és utáni magyart
állította a
ostorát
az Isten
900
e'v
egyházi,
Istvánt,
s
Krisztus
eredme'nye't, foglalatját
politikai
társadalmi
s
kötelmeit szabályozzák,
Rámutatott
a kilenc század
intézményeknek,
hazát védik, földjét
óvja
kik
mvelik." nemzetét:
hogy egymást
föl
a haza
A
sorsát
harcosaira,
vezérlik,
nemzeti viszálytól
„Ha egymást
* * *
sz.
marjátok,
ne emészszétek."
jogait
meg-
elmozdítják.
jólétét
bátor
apostolát.
azon törvények-
melyek úgy az egyén, mint az egész nemzet állapítják,
Pár-
kik
„kik
a
a haza
Pál apostollal
vigyázzatok,
—
150
—
Apostoli jóságtól hevül' egyéniségének legjellemzbb sajátsága, emberbaráti szívének fénypontja,
az
határt
nem ismém jótékonysága, pazar bkezsége mindaz ami az
iránt,
egyház és
dicsségét, a katholikus
Isten
haza érdekét elmozdítja, a szegény családok könnyeit
maga nem boldog a gazdagsággal, nem jár s nem bízik a kincsekben" (Jézus,
pedig felszárítja.
„arany után Sirák
fia
könyve
másoknak
javadalmának
31, 8.), de
juttatni,
már
ez
b
forrásaiból
a legfbb boldogsága. Egyik
bizalmas tanítványa, látva, hogy mily igénytelen
szer magas méltóságában, lommal,
ban? jót
hogy micsoda
„Higyje
személyemre nézve,
—
másokkal,"
tenni
tényleg,
volt rá
felebarátjaival
jót
hogy sok
azt,
mosolyogva a
tenni,
méltóság-
ez
más
semmi
benne
találok
mint
tle egy alka-
primási
a
lehet
jó
nem
meg,
azt kérdezte
egy-
s
jót
lehet
válasz.
És
legnagyobb
az
élvezete.
Ha
kocsijából
nyomorékot
lát,
felsóhajt s ha
állíthatja kocsiját, megteszi. Sétakocsizásait tereli,
ahol sok szegény lakik.
ablakból
is
látja
Amilyen odaadó
meg-
rendesen arra
Ha nem mehet
ki,
vagy az
a szegényeket, becitálja az inast s küld. a
szegények
kikutatásában,
leleményesek azok, hogy észrevétessenek. Jó
olyan
idkor
a
budai bástyán sorakoznak s egész parlamentárisán tárgyalják, kijön-e a primás
ma, vagy se? Amint a huszárt
körülnézni látják,
jelnek
ezt
jó
veszik.
Ha csalódnak
várakozásaikban, ügy megjegyzésektl sem tartózkodnak: „Ilyen kis szél miatt bizony
nincs szerencsém" stb.
kijöhetett volna",
„No ma
— Mikor prímás
lett,
úgy akarta, hogy a hét két napján
általános audienciákat
csakhamar
ad.
Azonban kénytelen
els napon
beszüntetni, mert az
napon már 165 azt
—
151
jött
Majd a bástyán rendri
Mióta nem jár
egész országból,
is
meg
kellett
szün-
felügyelet mellett osztatott.
oly gyakran, a házi és elhagyott sze-
ki
gények gyámolításában
st
szokott
a
fejt
ki
külföldrl posta
Sajnos, hogy egyesek
nagy tevékenységet. is
Természetesen a
kérvény
egy
üzletszerleg
vségét kizsákmányolni.
Az
Az
naponkint egész halom
szállítani.
lehetségig vigasztalás nélkül
nagyobb
ilyenek
marad.
se
törekedtek jószí-
is
kedvéért mindjárt valamely fontos okmányt
biztosítás
is
csatoltak
adományt
a kérvényhez, hogy annak visszakérésével az is
másik
Késbb
nélkül pénzt kérni.
kivétel
eltt osztatott. Visszaélések miatt ezt
kérvényt
73, a
hogy a rendes szegényeknek a ház kapuja
tette,
tetnie.
volt ezt
megsürgessék.
Napjainkban a szegénységgel visszaélni sport-számba
megy.
mes
hogy a sok érde-
És így bizony megtörténik,
közé,
csaló
is
tolakodik s
[gy történt egyszer,
séggel,
talos
okmánnyal
mint
tisztvisel
a
jóhiszem-
hogy egy kérvényez hiva-
(hamisított
nagy
visszaél
bizonyítgatta,
volt)
nyomorúságban
címre küldött neki 100 koronát.
A
van.
Utóbb pedig
azt
hogy jelzett
gon-
dolván, hogy abban a súlyos helyzetben a család a küldött segéllyel talán bízta
olyan
egyik
nem
tud
Az
eléggé segíteni, meg-
emberét, hogy látogassa
szánandó helyzetben
koronát.
magán
találja,
meg
s
ha tényleg
adjon át ismét 200
illet megbízott a legnagyobb meglepetéssel
:
—
hogy a kérdéses tisztviselrl a
tapasztalta,
semmit se
senki
Ilyen,
zete s
hogy
fiatal
kitaníttatásért
helyen
egyes szép
emberek fordultak hozzá. De
könny
akárhányszor csak a
is
megélhetés
munka másodrend.
volt a cél, a
arra,
is,
tehetséges
ilyeneknél
jelzett
tud.
Megtörtént az
remény,
—
152
jóhiszemségével való visszaélések birták
hogy adományaiban óvatosabb legyen
s
t
környe-
körültekintbb a hozzá fordulók bebocsátásában
is
a kérvények elintézésében, jóllehet visszautasítva alig
marad
valaki.
Jövedelmeit
közvetlenül
magántitkári hivatala.
maga
osztja
tudomást jutnak.
vagy
azt
veszi
hanem
át,
Jövedelmének egyharmad
részét
amirl jobb vagy balkéz nem szokott
ki,
szerezni
Még
nem
s
se
amelyek szereti,
nyilvánosságra
ha
titkára véletlenül meglátja.
közvetlen
soha se
környezete
Vannak olyan szegényei
(akárhány tönkrement ri családtag), akiknek segélyezé-
sérl csak
tud.
Amikor környezete
rendeli
ket oda
segélyt
épenhogy átadhatja.
s
csak
tala
kezeli
egyleti
s
az
idre
annyi
Jövedelmének kétharmad naplót vezet
nincs otthon, akkor
részét magántitkári
elintézésére.
állandó, évenkinti segélyek és kiadások,
Állandó,
hiva-
a segély-folyamodások,
kérvények, közadakozások
esetre adott
mig a
fogadja,
Vannak
vannak esetrl-
adományok.
egymagában 105.000 koronára emelked
évenkinti segélyezései és iskolai kiadásai
J\
verebélyi
templom.
—
153
— Korona
20.000
Egyházmegyei káplánoknak Karácsonykor az intézeteknek, egyleteknek tanítóképz
Esztergomi
fentartása
stb.
(tanárok
12 tápintézeti növendék ellátása)
fizetése,
óvónképz
Esztergomi
30
fizetése,
fentartása
tápintézeti
növendék
28.000
22.400
(tanárok ellátása)
10.000
Budapesti angolkisasszonyok tanítónképzjé1-700
nek
Pozsonyi Notre
....
Dame apácáknak
1.600
Budapesti Ranolder-intézetnek növendékek tar2
tására
400
1-700
Lévai polgári leányiskolának Esztergom-vízivárosi
-
nnevel-intézetnek nö4.400
vendékek tartására Keszthelyi apácáknak
2.400
Pozsonyi apácáknak
1.600
Esztergomi közkórháznak
2.000
Budai Irgalomháznak
1.000
Esztergomi szegényeknek
4.000
Országos Pázmány-egyesületnek
1.000
Esztergomi
sz.
600
Ferencieknek
600
Iskolatestvéreknek
A
hercegprímástól
magától kiosztott közadakozás
ezen sorozaton kívül esik.
Állandó és idleges kulturális, zásainak
és
egyéb
kiadásainak
hivatala naplója szerint,
6,541.389
korona és 58
emberbaráti adako-
összege,
magántitkári
14 éves primássága alatt fillért.
kitett
— Ezen nagy 3
összeg
154
egyes
az
követ-
szerint
SZI ik meg
1891. évben
28.200 kor. 40
.
fill.
ii
46
„
n
212.591
ii
40
„
1894.
n
328.698
ii
48
„
1895.
n
327.004
11
72
„
1896.
n
306.595
ii
76
„
1897.
»
330.931
ii
94
„
1898.
ii
526.462
ii
44
„
1899.
ii
682.150
ii
74
„
1900.
ii
803.731
ii
69
„
1901.
ii
564.039
ii
51
„
1902.
ii
669.239
ii
43
„
821.456
ii
46
„
757.479
ii
15
„
»
182.987
1893.
1892.
1903.
1904.
•
n ii
Összesen:
6,541.389 kor. 58
Hogy mire ment mindez, terhes
e'vek
lenne.
Nem
számítva
ezt specifikálni
az
fill.
hosszas és
jelleg
állandó
köz-
nagyobb összeg jótékony
adakozásait, csupán néhány
adakozásának felsorolására szorítkozunk: Székfoglalója
alkalmából
az
esztergomi egy-
5.000
leteknek
Vörös Kereszt Egyletnek
Az esztergomi óvónó'képz
4.000 felépítésére
.
.
.
Magyar Tudományos Akadémiának athéni róm. kath.
16.000
107.000
Irodalmi célokra
Az
Korona
templomra
Az esztergomi közkórházra
....
10.000
4.000
50.000
—
155
— Korona
Sz. -István-Társulat
nyomdájára
40.000
Selmecbányái iskolára
8.000
Papi nyugdíjra
A
20.000
keszthelyi polgári családok felsege'lyeze'se're,
édes anyja Tere'zia nevére alapítvány
.
Óbudai apácáknak
3.400
....
templom restaurálására
Keszthelyi
Komáromi
iskolára
Keszthelyi
fgimnázium
szegény
tanulóinak
Esztergomi Szentháromság szoborra sz.
16.000
6.600
segélyezésére ösztöndíj alapítvány
A
100.000
.
.
.
.
.
.
Jobb kápolnára
50.000 7.000
20.000
Zohorai templomnak
4.000
Ipolysági kórház ágyalapítványra
4.000
Erzsébet szoborra
A
keszthelyi
10.000
apáca-zárda
polgári
leányisko-
30.000
lájára
Budapesti Karmeliták templomára
Esztergomi fgimnázium építésére
.... ....
8.000 10.000
Örökimádás templomára
10.000
Korányi-Szanatóriumnak
10.000
Modori apáca-iskolára Budai Irgalomházra Verebélyi
templom
10.000 felépítésére
Katholikus Tanonc-Egyletnek
Tanítók árvaházára Deszki oltárra
Leo pápa emlékre
120.000
156.237 5.000
30.000 6.000 10.000
:
—
156
-
nagy
Ezen közadakozáson kívül igen
számúak az
A
1000, 2000, 3000 koronás és a kisebb összegek.
családok, folyamodók, stb.
egyletek,
szemérmes szegények,
felsegélyezésére évenkint 225.000
Ezeknek felsegélyezésében
kiad.
sziója,
A
telik
— 250.000
koronát
legnagyobb pasz-
hogy a társadalom nyomorát enyhítse. közjótékonysági
földesúri
költségei
is
adakozások
tekintélyes
kegyúri és
mellett
összeggel
Mint kegyúr templomok, plébániák lására
szegény
szerepelnek. restaurá-
építésére,
1891-tl 1902-ig 545.952 koronát adott
ki
;
mint
földesúr uradalmi, gazdasági épületek építésére, újjáalakítására és rendben
tartására
Összesen ezen két címen
Mindkétnem
:
513.602 koronát
költött.
1,059.555 korona.
kiadás évenkinti együttes specifikálása
következ' 1891. évben
.
89.590 kor. 04
fill
1892.
»
50.073
ii
88
„
1893.
n
20.761
ii
38
„
1894.
n
64.921
ii
16
„
1895.
ii
52.728
ii
86
„
1896.
ii
50.921
ii
16
„
1897.
ii
67.934
ii
1898.
ii
67.823
ii
18
„
1899.
ii
116.019
ii
79
„
1900.
ii
81.105
ii
74
„
1901.
ii
275.874
ii
60
„
1902.
ii
121.701
ii
69
„
Mint kegyúr, plébániákat,
kötelezettségének
templomokat
ii
pontosan
rendszeresen
megfelel,
restauráltat
s
—
legfbb igyekezete, hogy az
A számos
legyen.
alkotása az
új
—
157
Isten
háza
templom-restauráción kívül
verebélyi
karban
legjobb
legszebb
Gyz
templom, melyet Cziegler
tervei szerint román-stilben építtetett.
Az
a kimutatás, amit közjótékonyságáról, adakozá-
sáról és egyéb kiadásairól nyújtottunk,
mert tudvalevleg, az
teljesnek,
kerül a nyilvánosság elé.
De
privát
nem mondható adakozása nem
a feltárt összeg
is
elegend
bizonyítékot nyújt arra, hogy Vaszary Kolos közjótékony-
ságát az evangélium szellemében gyakorolja, a társadalmi
nyomort
enyhíti, feledteti az özvegyekkel, árvákkal,
bete-
gekkel a nélkülözés terheit, fölszántja a könnyeket, hogy Isten
dicsségét és polgártársai üdvét szolgálhassa. Arany-
miséje alkalmából újból
230.000 koronát
osztott ki val-
lásos és kulturális célokra.
* * *
Korunk mozgató eleme az iskola-kérdés. Állam
és
egyház egyaránt tudják, hogy akié az iskola, azé a jöv. Mindkét
fél
megtartani.
eszköz
áll
igyekszik
hatalmát az
tehát
iskola
Az állam ersebb, mert több anyagi
s
fölött
hatalmi
rendelkezésére, az egyház védekezik az államo-
hogy csak anyagi eszközök-
sító
törekvések ellen
kel,
az áldozatkészség erejével lehet iskoláinkat legalább
felerészben
akadályt
felekezeti
gördít
s látja,
jelleggel
az állam
biztosítani.
Nagyon sok
a felekezeti iskolák
elé,
az
általános államosítást minduntalan felvetik s ez a körül-
mény
befolyásolja az egyháznak ujabb
likus iskola
idkben
ügyében tanúsított magatartását.
a katho-
—
—
158
Vaszary Kolos hercegprímás gondossággal
helyzetben
A
hordozni.
szive'n
e nehe'z,
iparkodik
problematikus
a népnevelés ügyét
népoktatásnak
kétségkívül
legfon-
tosabb ága a tanítóképzés. E tekintetben az esztergomi
tanítóképz
Els
legfontosabb
fölállítása
nagy érdemei vannak.
fejlesztése körül
intézkedése
Egész
1893-ban.
ezen
a
gyakorló iskola a
ideig
növendékei a belvárosi, vízivárosi és
tanítóképz
sz. -tamási
gyakorolták a módszeres tanítási fellépéseket. mint
legfontosabb
megkövetelte
intézményt,
Kolos
tanévben a vízivárosi
A
törvény
a
tanító-
iskolákat.
E hiányon
hercegprímás az
1893/94-ik
képzkkel kapcsolatos gyakorló segítend, Vaszary
iskolákban
érseki
iskolát
gyakorló iskolává
szervezte a tantervnek megfelelen, külön gyakorló iskolai tanítóval.
Egy másik intézkedése
Az 1894/95-ki tanév
elején
volt a tápintézet kibvítése.
a
tápintézeti
helyek számát
egyszerre megkétszerezte, 12-rl 24-re emelte, s így 12 ifjúnak ellátását, mi vállalta.
A
2400 koronát
fkáptalan 800 koronával
tápintézethez,
mibl
alapítványból
a
8,
Harmadik újjászervezése.
4
ifjú
nyer
Mint
alig
kiképzését életers élet
tenni.
ellátást, a
nagyfontosságú
tanfolyam
és kulturális
járul
magára
évenkint a
Somogyi Károly
Blümelhuber Ferencébl pedig
maga
is
nagy munkájának légkörében éves
tesz ki évenként,
képes
a
Belátta egyúttal,
az
tanár-ember,
élve,
eredményre haladás
újítása
látta,
fokozódó
intézetnek a
nevelés
hogy a három-
növendékek juttatni,
4.
methodikai
nem képes
igényeinek
az
eleget
hogy a tanítóképzés szolgálatában
—
159
—
nem szétforgácsolt ervel mint óraadók megosztva, hanem csakis egyedül oly kész tanférfiaknak kell állaniok, kik
minden más
Ezzel az intézetnek
az intézetnek éljenek.
hivataltól ment, független és
állandó jelleg munkásokat
akart biztosítani.
Mindezen 1896
— 97-ik
szempontok
évi
200
fizetés és
állások közül
:
hittanár fizetése
A
5 rendes,
600
gyakorlóiskolai
évenkint
tóval
hittanár és
szakoktatás
az
intézethez
beosszon.
22.400 koronába
Ami,
került,
az
esztergomi
mindennapi gondok
minsége céltól
taní-
tekintve,
— 7000
koro-
jelen-
óvónképz
felállítása.
egyik
hogy a munka és
által
oka,
intézmények a kisdedóvók; ismét a hivatásos
óvóntl
Korunk
nem törd-
igénybe vett anyák
nek a zsenge gyermekek nevelésével. áldásteljes
Ennek pótlására de függ.
a
kisdedóvó
Ezen nemes
sarkalva, mindjárt érseksége elején, 1892-ben,
állította
Az
óriási haladás.
elvadulásának
erkölcsi
egy
áll.
Tanügyi alkotásai között második nagyobb
tség
frt
így a
gyakorlóiskolai kerül.
A
bele-
miniszter
hogy azeltt az esztergomi tanítóképz 6 nába
150
frt,
tanítóval a tanári kar 9 tagból
a tápintézettel,
tanári
fejlesztésére
is
frt
segédtanár.
1
hogy a földmivelésügyi
fentartása
intézet
1
a segédtanáré 800
frt,
gazdasági szaktanárt
A
lakbér javadalmazással.
frt
ki
minden
a hittanár kivételével,
új,
gazdasági
abba,
egyezett
az
ment, önálló tanári kart állítson 1200
állástól
lakbérrel.
hogy
indították,
tanévvel négyéves tanfolyamává bvítse
az intézetet és abba
más
arra
s felépíttette
fel-
16.000 korona költséggel az esz-
— tergomi
Anna zárda
Sz.
növende'knek tápintézetet
úgy
hogy ezen
koronát
160
—
is
évenkint 10.000
a
modori Orsolya-
költ.
Harmadik tanügyi áldozatkészsége
rend
karral,
biztosított, ellátta tanári
fentartására
intézet
óvónképzt, 30
az
mellett
Négy apáca
iskola alapítása.
elemi iskolákat és óvót látják alapítványt
tett s
s fölszerelésére
Negyedik
;
el,
fentartására, akik az
60.000 korona örök
ugyanannyit költött az intézet építésére összesen tehát 120.000 koronát.
mve
a lévai polgári leányiskola létesítése
1893-ban. Felszereléséhez 2000 koronát adott
s évenkint
állandóan 1700 koronával segélyezi. Eddig ezen intézetre
több mint 20.000 koronát adott.
Ötödik tanügyi alkotása a keszthelyi fgimnázium szegény tanulói számára adott 50.000 koronás ösztöndíj-
Ez
alapítványa.
az
Alma Mater
iránt
érzett
kegyelet
áldozata volt.
Ezen intézeteken kívül érseksége a nagvszombati
a budapesti
III.,
alatt állíttattak fel
pozsonyi katholikus tanítónképzk,
s
a pozsonyi
és IX. kerületi,
VI.
IV.,
(Notre Dame), az érsekújvári, Selmecbányái
s
hegybányai
polgári leányiskolák.
Az
alapítás
és
fentartás
mellett,
számos
iskola
vagy tanügyi intézmény érezte jótékonyságát és felkaroló atyai
indulatát.
Selmecbányái
komáromi
így
pl.
iskolára
iskolára
tanítók
a
Mensa akademikára
8000,
óbudai
6600, esztergomi
tésére 10.000, esztergomi
500,
:
iskolára
7000,
3400,
fgimnázium
épí-
tanitóképz segítegyesületének
árvaházára 30.000,
tardosi
iskolára
700,
f\
modori Orsolya-zárda.
— Szent Imre-egyletnek
—
161
2000,
apáca-iskolának
keszthelyi
30,000, Selmecbányái apácáknak 1000, alsó-szeli iskolá-
nak 500, budapesti angolkisasszonyok segít-egyesületének 500, csolnoki iskolára 1000, Sz. Imre kollégiumnak
2000 koronát és egyéb kisebb segélyeket
A
tanügyi
nézve
adminisztrációra
fzdik
intézkedés meghonosítása
az egyházmegyei
adott.
számos üdvös
nevéhez
szervezte és
:
az egyház-
különválasztotta
irodától
megyei ftanfelügyelséget.
Tollnokot rendelt melléje
ezen állásra kinevezte Bertalan Vince tanügyi
idvel képzintézeti tanári rangsorba
Nagy
s
akit
irót,
helyezett.
súlyt helyezett a különféle tanítási terveknek
és rendtartásoknak újjáalakítására s e célból egy országos
nevezett
bizottságot
1903-ban
ki.
tanítónképzk számára
Számos
intézkedés
kiadta
a
tanító- és
a tanári rendtartást.
fzdik
Vaszary Kolos nevéhez
a tanítóság szervezetének és hivatásának megersítésére nézve.
1896. évben szervezte a
fegyházmegyei
néptanítói
köröket, melyeket tizenkét egyesületbe osztott. Elrendelte,
hogy a fegyházmegye
tanítói
húsvétkor
növendékeikkel együtt kötelesek a szentségekhez
A magyar
nyelv
terjedése
érdekében
járulni.
elrendelte,
hogy a fegyházmegye összes népiskoláiban a tannyelv
magyar
legyen és csak az
használják a
I.
—
II.
osztályban közvetítként
tanerk az idegen anyanyelvet.
Elrendelte,
hogy
a lelkészek a világi hatóságokkal,
az összes iskolákat érint dolgokban az egyházi
ható-
ságok közvetítésével érintkezzenek.
n
—
—
162
1896-ban összeíratta az iskolák tulajdonjogát
tkében fekv javakat
összes ingatlan és ket,
képez
és jövedelme-
valamint ugyanazon évben az összes tanítói állások
javadalmazásáról díjleveleket Elrendelte a tanítókról
vétetett
fel.
vezetend minsítvényi
táb-
lázatok vezetését. Dr.
Komlóssy Ferenc vezetésével megíratta a f-
egyházmegyei népoktatás összes tanintézeteinek
történetét.
Kormányzása els éveiben sokszor fogadta körében a
magyar
fiait
kath. tanügy kiváló
és asztalánál
egyházi és világi tanfér-
szívesen látta vendégül, ahol feszte-
is
lenül társalgott a tanügyi állapotokról.
Az
kiváló pártfogásával zarándokolt
kath. tanítóság 1902. évben
A
tanítói állás
el
a
magyar
Rómába.
emelésére és az ellenrzés fokozására
nagyon érdekes azon rendelkezése,
mellyel
a ftanítói
állásokat egész egyházmegyéjében szervezte és hatáskörét megállapította.
A
„Tekintettel
rendelet a
az
ifjabb
felsbb hatósági személyek
következ: tanítók iránt
között
tartozó
tapasztalt tisztelet
s
meg-
lazulására, az ellenrzésben fel-feltün hiányokra s egyéb
a kath. iskola
bels
életére
káros hatású esetekre, nem-
különben a lelkészigazgatók sokoldalú elfoglaltságára, a püspöki rendszabályoknak
„a plébánosnak, mint a
hit-
községi népiskolák igazgatójának teendi" között foglalt 36.
§-a
értelmében
elrendelem,
egyházmegyém
hogy
minden népiskolájánál, a hol két vagy több tanító van, azok
közül
egy
osztályvezet,
mint
ftanító,
kinevezve a következ hatáskörrel birjon
:
1.
Az
általam osztály-
—
—
163
tanítók eladásain megjelenhet, az észlelt tapasztalatokról
tudomást szerez
igazgatónak.
2.
Az
errl
és
ád a plébános-
jelentést
évi záróvizsgán megjelen. 3.
Aplébános-
igazgató rendelkezéseit a többi tanerkkel közli s azok
végrehajtása iránt intézkedik.
A
4.
tanterv beosztását s
a tananyag idbeli feldolgozását ellenrzi.
naplókat
és
beíratását
kötelesek beszedi.
azok beosztását
5.
felülvizsgálja.
foganatosítja
a
és
Az
iskolai
A
6.
tan-
beíratás
díját
Különféle hivatalos kimutatásokat, valamint
7.
az iskolaügyet illet írásbeli munkálatokat a tantestület
nevében
kiadja
és
szerkeszti.
A
8.
hivatalos
iratokat
közvetlen hatóságától átveszi, tantestülettel közli s azokat
A
megrzi.
9.
testületet
az iskolaszék
hívom
a
tanköteleseket nyilvántartja.
eltt
iskolaigazgatókat,
ftanítókká kinevezés végett az illetket a felügyelk útján
az
A
tan-
Ezek után
képviseli.
mint
plébánosokat,
10.
fel-
hogy
kerületi tan-
egyházmegyei ftanfelügyelséghez
terjesszék fel."
Kormányzása óta
létesült a
magyar népoktatásügy
legfontosabb szervezete, a magyar kath. tanítók orszá-
gos szövetsége, mely az
évenként
öt
megtartott
kon-
gresszusban, az általa választott százas bizottságban és a fele részben választott, fele
tanügyi tanácsban domborodik Érseksége
alatt
oktatási állapota
Az összes népiskola
794,
kinevezett
részben
kath.
ki.
az esztergomi
fegyházmegye nép-
következ:
népoktatási polgári
felsbb leányiskola
1,
iskolák
száma 845. Ebbl
óvónképz
1,
tanítónképz
4,
leányiskola 11,
tanítóképz
1,
— tanítónképz
polgári
magyar ajkú
amibl
tót-magyar
19,
magyar-német-tót
3.
tisztán
-
A
-
46,791.679
német-magyar
151,
2,
száma
tanító és tanári állások
óvón
29.
15
kor.
Az összes
a tanító-egyletek
száma
39.
száma
fvárosi összes elemi
fiú-iskolák.
tanítók fizetése mindenütt
nem
A
46 tankerületben
65, községi
terü-
28 és a székes-
az összes segédtanítói állásokat
volt az els,
önállósította és
cimén
A fegyházmegye
-
letén az állami iskolák
Fegyházmegyéjében
vagyon
iskolai
Államsegély
fillér.
igénybe vett összeg 200.000 korona.
ha egyébként
135,
tanár 128, kántortanító 681, osztálytanító
832, segédtanító 33, értéke
tannyelve:
iskolák
iskola 492, tiszta tót 43, magyar-tót
magyar-német
1698,
Az
1.
—
164
ki
megengedte, hogy a
800 koronára egészíttessék
lehetséges, az államsegély
ki,
igénybe-
vételével.
Legutóbb a magyar katholikus iskolákat
véd egye-
örömmel
vállalta el
sület alapszabályait megersítette s
ezen hitvédi fontossággal biró egyesület fvédnökségét.
Tudjuk, hogy Vaszay Kolos bíboros primás a magasztalást.
Nem
is
De ha majd
jelentségét.
nem
szereti
boncoljuk tanügyi alkotásának a kultúrtörténet méltatni fogja
Magyarország mveldés-történetét, annak keretében az alkotók között méltó
kegyelettel
fog az
neve
helyet
foglalni.
* * *
Vaszary
vezérl elve tetlen
Kolos :
a
fentartása
hercegprímásnak
mint
gazdának
javadalom gazdasági állományának és
hogy nem pusztán a szemre
sér-
kell
a
—
—
165
gazdálkodást alapítani, hanem különös gondot az
dítani
állattenye'szte'sre
helyzetének
megszilárdítását,
szolgálataik
méltatását
fundus
családjuk
szem eltt
is
biztosítását
fokozódott,
a jövedelem emelkedett. Emellett azonban terhei
Az ármentesítés
rodtak.
nával
terheli
meg
lyesen intézkedik.
kötelezettségen
szapo-
kívül
az
ügyekben szemé-
Fontos gazdasági
érseki javadalmat.
is
84.000, a nyugdíj 85.000 koro-
kegyúri
a
és
Érseksége
tartja.
állományban
az
instructus
kívánja
másrészt gazdatisztjei anyagi
egyrészt tenni gazdaságát,
alatt a
Versenyképessé
is.
for-
kell
Az érsekség gazdasági ügyeinek
veze-
tésében a központi felügyeleti rendszert honosította meg.
Uradalmainak kormányzója elször Loskay Jeromos
volt,
ennek halála óta Vaszary László.
A
hercegprímás az érsekségi javadalmat (termésfundus instructust)
készíetet,
teherrel
vette
át.
Megvette
az
instructust
1
3,195.054 kor. és 82
javadalomhoz
ily
szükséges
fillér
fundus
,376.800 koronáért és ezt a javadalom tulaj-
donába bocsátotta olyformán, hogy az 1,376.800 koronát 40
évi
törlesztésre
a
törzsvagyon
érsekek elhalálozása esetén tárgyát, úgy
nem
fundus
instructusra
egyes
képezi többé hagyaték
1,818.254
korona 82
1895. évi ápril 7-én
lesz.
fordított
az összes 3,195.054 korona 82
maradt
de
hogy 40 év múlva a primacia törzsvagyona
1,376.800 koronával gazdagabb
A
kifizette,
fillér fillér,
véglegesen
értelmében folyó jövedelmeibl
1,376.800
koronát
teherbl levonva,
mely összeget az
megállapított
egyezség
kellett részletekben fizetni.
:
66
Nevezetesen
b)
A A
c)
Uj épületekbe
a)
vallásalapba
....
törzsvagyonba
.
.
1,060.000 kor.
146.883
.
....
178.654
-
-
„
64
„
„
12
„
1,385.537 kor. 76 s a
javára
írt
rongálmányok után
-
02
„
1,818.254 kor. 82
tehát összesen:
A
432.617
fül.
fül.
„ fillért.
vallásalapot végleg kielégítette 1897. június 22-én
4%
kamattal
kénytelenek vagyunk kitérni egy hamis
állításra,
az egyezség jóváhagyásától számított
együtt. Itt
mellyel egy 1901-ben
A
kozik.
megjelent füzet foglal-
névtelenül
füzet* a vallás- és tanulmányi alap
meinek hovafordításáról
s szaporulatáról szólva, felhozza
„hogy ezen jövedelem-szaporulatot kamat ként duplázva vitte
ország jelenlegi
Nem akar
ütni
illetleg megfelelleg törlesz-
megtudnunk."
sikerült
hogy a névtelen
tudjuk,
ezen
De, hogy ez a kamat-
hercegprímása.
nem
állításával
kultuszminisztert?
Tudva
-
-
író,
tulajdonképen
a hercegprímást
nem
kit
vagy a
van, hogy a vallás-alap pénz-
tára a kultuszminiszter kezelése alatt van
intézkedése nélkül
nélküli kölcsön-
a vallásalap pénztárából Magyar-
el
nélküli kölcsön apasztatott,
tetett-e? azt
jövedel-
vihet
- - s
onnan az
senki semmit. Tehát,
el
ha szabálytalan kezelést akar korholni, ügy ez a kultuszminisztert
csönöket *
illeti.
A
hercegprímás
egyáltalában
nem
„A magyarországi katholikus
delmérl."
—
Budapest, 1901.
vett
kamat
fel.
nélküli
köl-
felvett a java-
vallásalap mobilizációjáról és vesze-
— dalom frtot,
fizette.
t
már 1894-ben
ezt
St
frtot és
10.000
kamattal együtt vissza-
a
a javadalom átvételébl az egyezség szerint
terhel tartozást a megállapodás ellenére már 1897.
évben egyszerre a
1892-ben 50.000
elfoglalása uta'n
de
—
167
névtelen
fizette
kamatokkal
a
1901-ben és akkor nem
el
áll
volna
alaptalan vádjaival.
1904-ig teljesen rendezte.
Átvett terhei többi részét
**
mirl
együtt,
meggyzdhetett
könnyen
igen
író
le
*-
Vaszary Kolos hercegprímás nagyon egyszeren s
él
egyszerségével csak az étkezésben való mértékletes-
sége versenyez. Korán
kel,
átolvassa
megreggelizik,
a
elvégzi ájtatosságát, miséjét,
a politikai eseményeket figyelemmel
számbavehet abban a
társadalmi
s
Ezután az egyházmegyei
nyozza
át
kezleg
ír
s
gazdasági
s
kérdésben
vagy
titkára
okmányokat
gatásokat,
melyek
1
s
alig
s
ne
ismerné.
ügyekben akárhányszor
saját-
idben
iroda-
referál 1 1
óráig
hivatalos
a
ügyekrl,
óra után megtartja a kihalltartanak.
A
kihallgatáson
megjelenket szívesen fogadja, rendesen a divánra s
nem
maga
ülteti
a karszéken foglal helyet. Kezeit megcsókolni
engedi,
udvariasan, jólelken
látogatójával ugy,
vigasztalva
van
gazdasági ügyeket tanulmá-
egyes tisztjeinek. Meghatározott
igazgatója aláírja az
kisérni
szereti
melynek véleményét ebben vagy
napilap,
politikai
Nagyon
hírlapokat.
figyelemmel
bánik
hogy mindenki megnyugodva, meg-
távozik
arról a tárgyról,
s
az
audienciáról.
amely vendégét
Szívesen
érdekli.
Délután
beszél 1
óra
:
— után
szobájában
id
után, ha jó
szegényeinek
168
egyedül
—
költi
rövid
el
Ebe'd
ebe'dje't.
bástyán és kiosztja
van, sétál a budai
az alamizsnát. Visszajövet elvégzi breviá-
riumát, majd könyveket olvas és búvárkodik; alkonyat
egyik-másik udvari papjával vagy néha
felé elbeszélget
valami bizalmasának
látogatását
Este valami
fogadja.
csekély vacsorát elkölt s idejében nyugodni
egyszer napirendet csak nagyobb elfoglaltságok,
Az
változtatják meg.
nem
Csak
szereti.
vagy
funkciók
mint
tesz
kivételt,
nem
elnyeit
térhet. viseli.
MéltóságáSaját
Sokat foglalkozik szegényeivel
keresi.
már
amikor
énjére
méltóságának inkább gondját, mint
legutoljára gondol s
kényelmét
körülmények
ünnepeltetést, nyilvános szereplést
akkor
terheit,
látogatók, hivatalos
rendkívüli
állásából folyólag azok ell ki
nak inkább
Ezt az
tér.
s
éppen
azért a fösvénységet mindenkiben, de különösen papjai-
ban
ki
nem
fordítsa arról
mert nézete szerint a pap fölöslegét
igen szeret beszélni. Ki
mihelyt
Ami
közjótékonyságra.
javarészt
nem
ciációt;
állhatja,
valaki
nem
kellemetlen,
állhatja a
denun-
másról kérdezetlenül kedvezt-
lenül nyilatkozik,
vagy hallgatásra
átsurran fölötte.
A
inti,
hízelgket nem
vagy észrevétlenül
szereti s ez
magya-
nem érvényeMagas méltóságában nem
rázza meg, hogy nála nincsenek kegyencek, sül
semmiféle papi kamarilla.
érezteti,
hogy
atyának, mint
mindig a
régi
kicsoda;
fpapnak
egyszer,
mutatkozik.
ember marad, mert mint
alázatos s inkább
Magas állásában
is
a történelem tanára,
sokszor ismételte magában macedóniai Fülöp mondását
„Nézd meg árnyékodat, váljon nagyobb leszesz-e? u
—
erkbl
Környezetét kiváló
eldje
aulát,
válogatja
hosszabb
iránt való tiszteletbl,
A Simor
ki.
ideig
meg-
Bizalmi embereinek tehetsége't értékesíteni tudta.
tartotta.
Irodaigazgatóit a kiváló
Csernoch János Hetyey Sámuel tán,
—
169
odaadó
munkaer
kitn
klasszikus
latin,
Machovits
Gyula
urának;
Walter Gyula nagy
udvari papjai közül,
mködött vagy Klinda Teofil
pl.
egyházjogász tudású
kiváló
mindig.
tehetség és puri-
ügyvezet. Többi
alapos
meg
nagy casuista;
és
adminisztratív
volt
sírna
mköd
jelenben
válogatta
diplomata szellem
sáfárja
és
erkbl
ritualista;
és
theologus, lekötelez
Andor György szociális kérdésekben szaker, nemes kedély s a római viszomodorú
az
nyokban
teljesen
s
több
érintkezésben;
jártas;
tapasztalatokkal
bizalmát legnagyobb
mértékben
szerzetben fölismerte kiváló
b
lelki-
Fpásztorának
rendelkezik.
Ez nagyon természetes
orientalista
Berger Márk
európai nyelven beszél;
pásztori
bírja.
Csárszky István
Kohl Medárd püspök
és érthet.
tehetségét,
Még
a szent
kipróbálta oda-
adó ragaszkodását, a legkomolyabb napjaiban mellette volt s a Csólics-féle merénylet óta pedig életének
meg-
mentje. Tényleg Kohl Medárd püspök fpásztora oldalán kényes és bírással,
nagy tapintatot igényl
buzgósággal és szeretettel
tzpróbát már rég egyházmegyére papi
funkcióit
is
kiállta.
nagy
példás
állását oly
tölti
be,
munka-
mint aki a
Amióta segédpüspök, a f-
lelki
haszonnal
odaadással
sokfelé áldják.
** *
végzi;
érvényesül;
nemes
f-
szívét
—
—
170
Megrajzolva Vaszary Kolos képét, befejezésül
szabályszer kötelesség hárul az
egy
vonni
az
életrajzíróra: le-
következtetéseket,
a
életrajzból
még
szerepl'
a
egyén jellemzbb vonásait. Azt mondja Eötvös Károly: „A történeti nagyság-
mködés
hoz a igazi
Én az
sikerének nagysága szükséges."
nagyságot az
fönségében
egyéniség
a
és
jellem
kiválóságában látom. Hány alakja van a közéletnek és a történelemnek, akiknek nevéhez ragyogó sikerek nek, egyéniségük
lommal
azonban nem fönséges, jellemük nagyon
Egy porosz
fogyatékos.
Bismark,
becsüli legjobban.
megörökítsék?
Ferencet, ezt az
Deák Ferencünket
is
dicsvé
Mi
váljék s mint nagy ala-
tette
egyszer
táblabírót arra képessé,
ben? Semmi más, mint az egyéniség, a
A
kiválóságát
jellem
egyszer életbl,
a puritán
meleg szívbl, a
férfias
vagy anyagi
jóléte
ismerjük
Az
nem
is
fel.
kisérik
ilyen
szereplési
a
erkölcsökbl,
önérzetbl,
iránt
Deák
Washingtont,
pl.
maradandó vezet szerephez jusson nemzete
sága.
alka-
legnagyobb
a század
azért a mi
de
mondta egy
Mi tesz némely embert arra képessé,
hogy sikerek nélkül kot
államférfi azt
Dezsnek, hogy
Szilágyi
államférfia
fzd-
érzett
mindenben sikerek, a
történeté-
jellem
kiváló-
hiányból, az önzetlen,
az
nemzet erkölcsi
szakadatlan
ha
egyént,
a
hogy
munkából
exponált
állásában
történeti
nagyságok
közé soroljuk. Életén végig pillantva, ilyen alaknak tartjuk Vaszary
Kolost
is.
legyen a
Hogy hatalomhoz magyar egyház
feje,
jut,
sohase
erre
hitte;
kevesen
hogy
gondoltak.
— Demokrata szellem
—
171
és mégis
egy
szer-
arisztokratikus
vezetet vezet. Lehetséges ez? Lehetséges, mert alig van
ember,
szerényebb
nála
még
a jogos nagyratöréstl
Ez a
puritán, lehet
is
távolabb állna, mint
mondani demokratikus
nála vér, természet, egy egész
hivalgástól,
hiúságtól,
a
aki
élet,
erkölcse,
.
amely
ez hatott, imponált a
közéletnek és ez avatta t, mint egykor Deákot, vezérl egyéniséggé. Igaz, szinte, aki hódolatot érez és gyakorol a trón
felé,
de azért titkon, szelíden elzárkózik minden
minden jogos ünnepeltetés és öröm ell.
fény,
Hol, miként fejldött ilyen jellemmé? Egyéniségének
alapvonásait kétségtelen, hogy a szüli háztól nyeré, de kifejldését,
el,
mozdította
azon
kialakulását
amely
t
és
környezet
Benedek
rendjében,
társaság
Szent
különösen Pannonhalmán környezte. lett
egyénisége készen
az
férfiút
s
mint
között.
nyílt
Itt
t
ifjú
Pannonhalmán alkalma
érett
éveiben oly nemes
tanárai
nyílt
talommal megtölteni
s
és
elöljárói
ésszel figyelni,
tanulságot gyjteni és a jellemet edzeni, az életiskolában
ritka egyházi
mondhatjuk,
környezett a jellemfejldés
társaság,
Szent szerzetében
tisztítani.
alkalma jellemét természetadta
okulni,
Ebben
fölépíteni,
tar-
kinövéseitl meg-
tisztítani.
Ezen
befejezett egyéniségen
az
idk folyamán
kiváló jellemzbb vonás domborodott ki politikai, az
:
emberbaráti és a pedagógiai.
a
négy
fpapi,
a
— Mint
rendezett egyházmegyét vett át Simortól
a létez fentartására törekedett. Törhetetlen
s így
gel
fpap
ragaszkodik egyházához
sem
tér
Azt
el.
nevében
Isten
védeni,
óvni
Pázmány,
kóczy
és
a
ezt
és
az
Batthyányi
erényei
mindenben nem
Fpapi eszmény-
lehet
politikai
be
imában
keres
mely
támaszt,
szeretettel öleli
a béke
el
folyton
nem
zárja,
a megtévedettet
tekinti
nem
támogatására
sajtó
Az érz
hitet,
magától.
el
szemrehányás; papjai testvéré-
hatalmával
A tudományos mveldés
bajok seregét. katholikus
szeretet
is
kegyeit senki
;
löki
nincs keserség,
A
magát.
ersíti.
Bánásmód-
legyen.
ha püspöki jogokat gyakorol, abban
vissza.
akarja,
hogy velk kar-
keblére,
apostola
és szeretet
Fpásztori feddésében
nek
az
átalakulások
jában türelme és szelídsége kifogyhatatlan
ell
eltte
mint
úgy,
egyházi
s
Bar-
Eszterházy,
világítják
is
és
állania
kell
Állásának terhei között az Isten kegyelmében
Papjait atyai öltve
fölött
Széchényi,
Lippay,
megváltozott
okozzák.
nem
emberi
törvényes tekintélyt.
a
képül
és ha
egy szemernyire
hogy az egyházi tekintélynek
vallja,
az
hség-
a Szentsze'khez, a kinek
e's
és erkölcs dolgában
a hit
tanításától
utat
—
172
gyzi
le
a
emelésére,
a
áldozatoktól
sem
riad
a tudományt, a feddhetlen erkölcsöt
A tudoszkölköd
és jellemet tekinti papjai felvértez fegyvereinek.
mányban gazdag,
de
hitbeli
melegségben
papra nem sokat ad. Az egyházmegye fontosabb ügyeinek fenn.
elbírálását
Nagy
vikáriusai
lelki
emelkedésében
öröme
s tényleg
mellett telik
a
is,
hit-
mindenhol
ott
magának és
tartja
szociális
van,
élet
ahol ezen
— a téren segíteni
A
kell.
társadalmi mostoha viszonyok
a városokban
enyhítésére
rangú kötelességnek
—
173
való
tartja, azért
hitélet
els
fokozását
például elhatározott szán-
déka, hogy a székes-fvárosi nagy plébániákat megosztja.
házának
Isten
áldoz
templomokra tetemesen
a
díszét szereti,
kegyúri helyein a templomokat sorra javíttatja,
s
újjáépítteti.
• * *
Mint politikus hséges jobbágya királyának, akinek
fkegyúri jogai eltt mély hódolattal
házának és hazájának hátrányára
sem
tett
htlen
ketts esküjénél fogva egyikük s
ha
az
Az
egyensúly
hogy
minden erejébl arra törekszik, helyreállítsa.
Egy-
hajol meg.
ezt az egyensúlyt
zavarok
egyházpolitikai
meginog,
miatt
ezen
egyensúly helyreállítása állásának legnehezebb súlya.
suum cuique elmegy
azon
oltárig.
Az
nem
hallgat,
történetében
melyet
egyház
elvét kívánja az állam részérl az
gyakorolni
iránt
békés
a
s
oltáron
túl
sem
nem
megszerzésében
meddig esküje engedi,
a
határig,
viszony
A
—
az
azonban egyháza rovására sem
mindenkor
súlyos és nehéz
enged,
st
fölemel
a
az
lesz
helyzetében
magyar egyház a küzdelem,
kifejtett.
Ami
az
egyház igaza és joga, ami kényszer és jogtalanság volt viszont
az egyház
kiáltani és küzdeni. lett
is,
ellen,
A
az iránt
sohase sznik
meg
politikában a keresztez utak mel-
a becsület sértetlen
megrzésén
fárad s mivel az
egyházat a támadások ellenében sohase nézte parlamentnek, azért hallgatott.
de ha
t
Támadni nem szokott
a politikában,
támadják, heroikusan védekezik. Amikor egy-
-
—
—
174
háza és hazája sorsa forog a kockán, az óriási felelsség érzete
hatja
át
tartalmára mint formájára. a köztudatba
jelentései
jelentései például
mely
felszólalásait,
„A
:
Ezért
teszed
els
király
(U. o.)
tartotta fenn a hazát."
sem
(A
Pax."
beszéd.)
—
„E
a
egyes
ki-
Ilyen
ki-
foglalta
a kolostorból,
mondott
els
jub. -beszéd.)
munka
(Milleniumi beszéd.)
nunciusnál
bneit temessük közös
(Koronázó
„Kard
-
magammal
viszek
át
lévén a jogokban,
hanem
a hatalom zsámolyává, a trónt."
mennek
válnak szállóigévé.
s
tudtál lenni a kötelességekben is."
„Nem
annak úgy
kihat
oltárává kereszt
el,
—
„Semmit
csak
egy szót:
—
„Az apák
beszéd.)
sírba." (Egyetemi ifjúsághoz tartott
két eskü
(pápának és királynak) ketts,
egymástól semmi körülmények között szét nem választható egyházi
és hazafiúi
kötelez." (Budapesti kath. kör eltt
„A korona hatalmat ad mert
megköti,
az
buzgó
kötelesség
mondott beszéd.) de lelkiismeretében
a királynak,
alkotmány
teljesítésére
megtartására
kötelezi."
Mondom, ilyen kijelentései, ha azokat más ember mondaná, talán nem tennének akkora hatást. De mivel mondta, mély benyomást keltenek, mert
(Milleniumi beszéd.)
mindenki
kiérzi
bellük nemcsak a
hanem annak tartalmas nagy djét
Isten
kezében
se boldogítónak
nem
látja,
tartja.
meggyzdés
hátterét.
jelenét
erejét,
Nemzetének jöven-
azonban se fényesnek,
És mégis, mindennek dacára,
még támasz nélkül is buzgón ragaszkodik nem tartja se jó embernek, se jó magyarnak szenved hazát nem szeretné jobban, mint
hazaszeretete
fajához és azt,
aki a
Európa bármelyik fényes országát. Azt mondják sokan
—
nem
magatartására, hogy
politikai
—
175
merész, hogy félénk.
nem merész, de legkevésbbé félénk. Ebben a kérdésben teljesen Deák Ferenccel tart. Az politikája
Tényleg,
se a merészség politikája,
nem
ságé,
félénk,
A
zetéhez mért.
hanem
hanem
a tekinteté és óvatos-
az egyház jelen ereje és hely-
merészséget az egyház politikai küzdel-
meiben még erre támaszkodva se
tartja
helyénvalónak,
mert kockázat. Kockáztatni pedig egyházáért, mint Deák
sem akar semmit.
hazájáért,
St
hogy a
azt kívánja,
magyar papság hséggel a magyar állam
iránt,
törek-
véseiben a haza határain belül maradjon és munkájának, érzéseinek
haza
legnemesebb
részét
szolgálatára
Isten
és
a
céljaira szentelje.
Vaszary Kolos jellemének gerince retete.
Akár a nyomor, akár
:
emberbaráti sze-
a szegénység, akár a betegott van,
hogy
cselekedeteit gyakorolja.
Nagy
megérzik
gyer-
ség alakjában jelentkezik a szenvedés, az irgalmasság
testi s lelki
szívének melegét épúgy
a
betegek
és
mekek, mint a társadalom úgynevezett „szemérmes" koldusai.
A
királyi
intelmét:
zsoltáros
szegényt", igazán megértette.
„Tereád bíztam a
Ha Vaszary
Kolost, mint
emberbarátot a vázoltak nyomán megfigyeljük, jótékony-
A
ságának pszichológiája igazolt elttünk. születtünk, sorsát,
a
környezet,
egyéniségünk
kialakulását lelkülete
irányítja. is
korán alapul. Mint az epikus, a mondai építi
hol
melyben növekedünk, életünk
Kolos biboros emberbaráti
mányra
hely,
az hitelre,
Vaszary
gyermeka hagyo-
eposzát, úgy Vaszary Kolos jótékonysága
— is
a múltból
keresi a
jótékonysága
hitelt.
Keszthelyen a Fejér György
e'lvezte,
is
hette iskolázásának lehetségét.
Anélkül
eltte.
Fejér
hajlamú
kontemplativ hajtotta
fele'
t minduntalan
látta folyton azt a
sok szegény családot, akik
György jótékonyságával menekültek meg
mortól.
a nyo-
Megjelent eltte az a sok ösztön- vagy segélyakik
diák,
díjas
köszön-
természetének cselekv érzésévé váltak.
s lassan-lassan
Maga eltt
st annak
Ez a múlt azóta folyton is
emlékek
lévén, képzelete ezen
gyer-
ezeket a Fejér-féle jótékonysági
hallotta
hagyományokat, de maga
megelevenült
már mint
hitel s a primás
törte'neti
mek nemcsak
—
176
György
pályát
maguknak
teremthettek
segély- vagy ösztöndíja révén.
érezte át a szegénység küzdelmét
és
A
Fejér
saját példáján
szépen
megtanult
hévvel, minden rhetorika nélkül szeretni és lelkesedni a
szegényekért. És ha meggondoljuk, hogy bár tehetségétl
mveltség magas fokára emelkedett, mégis
vezérelve a
minduntalan visszavágyott a csendes
egyszer viszonyok közé, ahol
munka
teljesen
ölébe,
annak
az
élhetett,
amit legjobban szeretett, akkor
nem csodálkozunk, hogy
kimvelte
szeretetében,
eszményi
lelkét hitét
eszményének melyben
azon
lelkek
melengették
éljen.
az
alkalmat adtak neki, hogy
s
Mindezekhez
férfikorának
akik
nyarát
járult, átélte,
hogy az
a kor,
a 60-as évek, a
nemzeti felpezsdülés kora volt, a mélyében ugyan
még
kevés alkotmányos fénnyel, de annál több hazafias melegséggel a felszínen.
fény
sok
.
. .
,
de a meleg
helyen
azt
a
Ma?.
.
.
nagyon
vonzó
ma már ersebb is
fogyott és
érzelmet,
melyet
ugyan a
nem
találja
egyedül
—
Menekülni akar tehát ebbl a hideg körbl oda,
óhajt.
ahol a szeretet azzal,
—
177
szárnyain
hogy sokan nem
él nemes eszménynek Sokan
azt
meleget
talál.
Nem
tördik
csak valami belsejében
értik,
akar
élni
és megfelelni.
mondják, hogy maradandó nagy emlé-
kekben és alkotásokban eddig nem örökítette meg nevét.
Hát a proletariátus megszüntetésén
dandó alkotás? Annyi leány-
fáradni,
nem mara-
és finövendék neveltetése
nem maradandó alkotás? Annyi Istenházának restaurálása, építése nem maradandó alkoa
reményévé,
haza
tás a hitélet emelésén ?
Hát annyi alapítvány, jótékony-
adomány, nem maradandó alkotás a szegénység
sági
könnyeinek letörlésére? Vagy annyi sok szegény család-
nem maradandó szociális És nem emelt-e ezekkel magának örök
nak gyámolítása, alkotás?. ...
biztosítása,
emléket?.... Arany Jánossal
„nem
hal
meg
az, ki
róla
milliókra költi
is
dús
elmondhatjuk: élete
kincsét,
ámbár napja múl." *- -*
Ha látjuk,
a pedagógust tekintjük Vaszary Kolosban, azt
hogy tanítványainak a szó legnemesebb értelmében
mestere
hanem
*
volt.
Még
a gyengébb tanulót se bélyegezte meg,
atyai jóindulattal birta hibájának pótlására. Bölcs
és lelkes szavakkal hirdette a
tudományt, átvezette
tanít-
ványait a múlton, annak magasztosságát és árnyoldalait
egyaránt feltüntetve. Csemetéknek tekintette tanítványait
—
mondotta Baross Gábor vezetésével tisztelg
ványainak
—
akiket
mint kertész,
tanít-
fáradságos verej-
tékkel öntözött s szeretete melegével gondozott.
Öröm12
— mel
maga
tanítványait
látta
—
178
körül akkor
mint polgártársait ölelte keblére
azok, mint egy máso-
s
dik Virág Benedekhez, zarándokoltak hozzá,
hogy áldását
ismert szentebb
mint a vallásosság és hazaszeretet
adatot,
terjesztését és a szegény
zését
nem
Tanári mköde'sében
vegyék.
melegével
a szív
midn már
is,
kultuszának
diákok felkarolását. Fegyelmekeresztül.
vitte
Nem
goromba, durva szava tanítványaihoz és ez azon
melyet
hatásnak,
módon
múlt század
volt nyitja
szelídsége dacára,
60-as
hajnalcsillaga
osztályos lattól,
volt egy
imponáló
tudott megszerezni.
A mány
fel-
diákok,
azt
hitték,
esztergomi
az
megjelent,
felsbb
áram-
az alkotmányos
elragadtatva
iskolában
az
amikor az alkot-
éveiben,
is
nagyobb
lesz
a sza-
badság. Néhányan kávéházba kezdtek járni s a nyilvá-
nos helyeken megjelentek. Megtudta ezt Vaszary Kolos s pedagógiai
rögtön
érzéke
diságnak elfajulás
szépen lelkére
kolomposoknak magához elébe
beszélt,
morú következményeit. többé
általában történeti
nyei
nem
állította
egyéni
hírnevét, az ifjúság korai
diákok
Az
jártak
eljárási
a
mellett
nem
el
tárgyalásánál pedig a helytelen
mindig megmondotta,
vagy helyes
hogyan
útra terelni.
A
gimnázium
mód
kávéházba.
eseményrl
hallgatta
a
hívatta,
függetlenségének
mindig belevitte a neveli alakról vagy
e diák-jogász-
az intézetbl való eltávolítás
s esetleg
lesz a vége. Egyikét a
hogy
látta,
hatást.
beszélt, a
vétkeiket,
az
hatott
jó
szos
a
Tanításába
Bármilyen
hsök
eré-
események
vagy vétkes dolgoknál kellett
volna jóvá tenni
történelemnél, mint leszúrt
—
179
— hogy az apák bneit
igazságra, arra intette tanítványait,
temessék a
sírba, az erényeket tartsák emlékezetükben,
annak
mellyel aztán és
ers
Finom kedélyvilága
idején küzdjenek.
logikája mindig egyensúlyban maradt.
tz
zatai alatt, hol a hazafias
sugárzott
a boncoló kés villogása tört
ki
Magyará-
szemébl, hol
belle.
ki
Szíves volt úgy tanártársai, mint tanítványai e mellett
iránt,
de
nagyon önérzetes. Szellemének nagyságát keve-
seknek mutatta, szerencsétlenségét senkinek. Az oppor-
nem
vált
nem
büszkeségbl
tunizmussal
elnyére a gyakorlati
volt s mint ilyen,
hamar
ami természetesen
élt,
Jó pszichológus
életben.
felismerte tanítványait.
Már
rövid
beszélgetés után látta fogyatkozásaikat, az önálló gondol-
kozás hiányát, a nevetséges hiúságot tettel
korripiált.
ilyenkor
Sok tanár nagyon kapkod
eltt való népszerségért, erkölcstelen
s
úton
még
szere-
a tanítványok
pedagógiai
szempontból
eltte ez a népszerség-hajhá-
is.
szás ismeretlen fogalom volt, lelkületével azonban mégis
minden tanítványának szívében melegágyat
Amennyire nem
szerette
természetesen
feltnési
a
a
népszerséget,
Nem
alkalmat.
abba az éhes tömegbe, mely napjainkban hajhássza.
Ez
a
tartózkodása
vetett ....
úgy
kerülte
olvadt ezt
bele
annyira
nyilvánosságtól,
a
a
pose-tól, a szerepléstl, a jubileumok s tömjéneztetések
korában,
lemz
rendkívüli
szép vonása.
osztályfnök)
is,
Még
ma
egyik
jel-
a tanári jogos szerepléstl
(pl.
jelenség
volt
s
is
ahol lehetett szeretett menekülni,
valami tisztség vagy a magány között
s
ha
kellett választani,
habozás nélkül az utóbbit választotta. Eladásait a 12*
fel-
— sbb
osztályokban többször az essaysta módszer
Vagy egy bizonyos szempontból
mezte. s e
—
180
szempontból szórta aztán
vagy
zett hol
vonásokat,
egyes
részleteket,
hol
esztétikai,
nézte tárgyát
sugarakat;
fényes
a
rá
elem-
jelenségeket
bonckéssel
lélektani
jelle-
és
feltárta
vonzó eleganciával. Stílusában kerülte a bonyolult kezetet s
a
stilisztikai
Nem
hatásokat.
akart
szer-
fényleni,
de majdnem mindenütt formai elkelséget, finom, emelkedett
érzést
találunk,
mely épen könnyedségével
kellemével leikünkhöz hat miért ragadta
egyik kulcsa annak,
s
és
hogy
annyira eladásaival tanítványait.
el
*
-*
*
Életrajzunkban eljutottunk azon határvonalhoz, ame-
már nem
lyen túl
léphetünk.
A
jubiláris
még él, hagyományszer s így
és haza díszére hála Isten
vonúltsága
szárnyszegett.
az
sem
Amit
írtunk, az
is
hiteles ezen
azt,
életrajz:
tuk s nincs benne
az egyház
szerénysége, vissza-
törekvésünk
további
tudtán kívül történt,
az
mi magunk sem tud-
tökéletes, csak töredék és
tuk híven kifejezni
fpap
amit éreztünk. Egyben azonban
abban, hogy az igazságot szolgál-
semmi
túlzás,
émelyg
magasztalás,
ami a biboros jubiláns szíve gyöngédségét vagy önérzetét bánthatná.
Egyszeren fogja ség,
fel
és
éli
de annál
Elttünk szeretet
állott
és
adtuk
egy
férfiú
át az életet és
rajzát,
aki
akiben nincs
nemesen
mesterkélt-
mélyebb az érzésben és a valódiságban. egy
nemzeti
fpap, érzés
életébl
akinek áradt
ki
s
a papi
ers
faj-
egyéniség
—
181
—
összeolvadt benne a hazafias politikai s társa-
teljesen
dalmi iránnyal. Követte Széchenyi morálját: csak az hazájának, aki nemzetének és annak sajátságait
él
szereti
s érvényesíti.
Ha azon
férfiak pályáján
elmerengünk, akik nemzeti
vagy egyházi fejldésünk vezérei és ha értjük
munkásságuk
jellemök egy-egy
h
meg-
becsét, szellemök egy-egy fénysugara,
szilánkja,
olvad a mi egyéniségünkbe
minden
felfogjuk,
szivök egy-egy érzelme átis
és fennkiáltja mindegyikre
ajak:
„Fény nevére, áldás
életére!" (Vörösmarty M.)
[gy kincs,
dékre
gyl
melyet is
össze a nagy
növelnünk,
emberekbl riznünk
és
merített nemzeti
a
kés
átszállítanunk, kegyeletes kötelességünk.
nemze-
TARTALOM. Oldal
3—6
Bevezetés
I.
A gyermek
és a feltör ifjúkor.
— Szülháza. — Családja. — — A gyermek— A kor hatása: Festetich jelleme. — A György, Helikoni ünnepségek, Deák Ferenc szereplése, Fehér György jótékonysága. — Irgalmas szivének pszichológiája. — Szegénysége és segélyezése. — — A pályaválasztás. — Benedek rendjébe 1848 Pannonhalmán. — A theológián. — Tanárai. — A magyar Benedek-rendiek irodalmi és tudományos hatása. — Ünnepélyes fogadalom
Születése.
Szülei.
diák.
ifjú
Sz.
lép.
II.
A I.
Komáromi II.
tanár.
tanári pályán.
Pappá
szentelése
és
Pápai tanár. „Ifjúsági Plutarch."
lése
—
Pápán.
III.
Esztergomi
primiciája.
—
Közéleti szereptanári
mködése.
Tanári egyénisége és tekintélye. Magatartása a szegény
A
diákokkal. felkarolása.
könyvei. nyai
tevékenysége.
Tanítványainak tanítványok.
Történeti
tan-
irodalmi zsengéi. Tanítvá-
ragaszkodása. Thaly
esztergomi
Az önképzkör
Széchenyi alapítvány.
Közéleti
Kálmán támadása
Kiválóbb
tanítványai.
és az
Édes
9—28
—
—
184
Oldal
—
Gyri házfnök és igazgató. Szereplése a közügyekben. A gimnázium színvonalának emelése. Gyri eladásai. Betegeskedése. Gyri anyja
halála.
IV.
irodalmi munkássága
29—56
III.
A pannonhalmi fapát.
— Fapáttá választása. — Szerzeté— A rend kormányának átvevése. — Székfoglalója. — Apáttá avatása, be— A zalavári apátság egyesítése. — Bencés középiskolai hittanár képesítés. — Tanárképzés. — Gazdasági reformjai. — Alkotásai a tanügy, az iskolák és a templomok körül. — Fhercegek Pannonhalmán. — A Ferenc József rend nagykeresztje. — Közéleti
Salgó János próféciája.
nek értesítje a királyhoz. igtatása.
57—74
szereplésének jellemvonásai
IV.
Magyarország hercegprímása. /.
A „Pax"
jegyében
Simor János
halála.
Hercegprímássá jelentsége.
—
—
való
Kánoni
Egyházpolitikai
kinevezése. eljárás
—
a
—
A
helyzet.
—
75
kinevezés
Nunciusnál, eskü-
Fpásztori fogadalma az esztergomi fkáptalan eltt. Búcsúja szent Benedek
tétele
a
király
eltt.
—
— érseki szék — A budatartózkodás kötelezettsége. — Fpásztori hivatalának megkezdése. — Szónoki jellemzése. — Els -István-Társulat 1892-ki köznyilvános fellépése gylésén. — Nyilatkozata az aktuális egyházpolitikai rendjétl.
jogainak
—
Római kitüntetése. Az püspökké szentelése.
átvétele,
pesti
a Sz.
kérdésekrl. politikai //.
— Koronázó
beszéde
s
jubileumi beszéde.
—
Els 75—95
jelentsége
96
Kísértések és megpróbáltatások
Az egyházpolitikai viszonyok
elfajulása. -
lamenti szónoklata a frendiházban.
Fls
par-
— A protestánsok
:
— komáromi
riadójára
—
vikáriatus.
—
kálása.
A
adott
—
delkezései.
válasza.
—
Oldal
A
budapesti
Az egyházpolitikai javaslatok primás
mködése
megszüntetésében.
viszályok
—
185
A római
—
az
Egyházmegyei ren-
szentegyház
Az
-
bibornoka.
Második római útja, a magyar zarándoklat Az egyházpolitikai javaslatok jövje ///.
publi-
egyházpolitikai
—
élén.
96—110
olajfák hegyén
Gyanúsítások.
— A házassági jogról való
lll
felterjesztése
— A püspöki kar emlékiratai az egyházjavaslatokról. — A budapesti katholikus — Frendiházi nagygylésen — Parainesis szereplése a polgári házasság a családról. — Az esztergomi lelkigyakorlatok. — Irányítása az autonómiai elkészít bizottságban. — — SzóAz egyházpolitikai törvények életbe zata a hitetlenségrl és a tudománynak a társadalomra való hatásáról. — Milleniumi szereplése. — Aki — Az egyházpolitika anyagának — Állásfoglalása az általános államosító törek— Az autonómiai kongresszuson. vések a királyhoz. politikai
tett
hitvallása.
politikai
ellen.
léptetése.
felej-
teni
tud.
históriai
Ítélete.
ellen.
IV.
A
csendes Erzsébet
.
munka királyné
hitéletének
oltáránál
—
111-142 143
emlékezete.
emelkedése.
.
—
A
székes-fváros
Fpásztori
intézkedései.
A balassa-gyarmati hadgyakorlatokon. — A kereszténység kilencszázados jubileuma. — A szegények között. — Emberbaráti jótékonysága. — Egyházi és hazafias közadakozás. — Tanügyi alkotásai. — A primási uradalmak. — Életmódja, udvara. — Jellemz vonásai mint fpap, politikus, emberbarát és pedagógus. — Befejezés
143
— 181
r\ 3 1984
w
PLEASE DO NOT REMOVE
CARDS OR SLIPS FROM THIS POCKET ÜNIVERSITY OF
TORONTO LIBRARY
^H
m
ki
