Készletek jellemzői: 1. nagyrészük a raktárakban, az értékesítőhelyen, illetve kisebb részük a termelőhelyen található

Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 1464-06 Előkészítés Vizsgarészhez rendelt vizsgafeladat megnevezése: 1464-06/1 Gazdálkodási számítások, veszteségszámítás, kapacitásszámítás

20. a) Az év végi leltár alapján mért készletérték hogyan befolyásolja az üzleti eredményt? -

Információtartalom vázlata Készletnövekedés Készletcsökkenés „Éppen időben” (JIT) elv Készletérték könyvelés

Készletek Olyan eszközök, amelyek rendszerint egy termelési folyamatban vesznek részt, és ennek a tevékenységnek a során - vagy elvesztik eredeti alakjukat (pl. nyersanyagkészlet) - vagy változatlanok maradnak (pl. feldolgozás nélkül értékesített áruk) Az üzletben lévő áruk értékének összessége. A vállalkozás azon javai, melyek képessé teszik a termelés vagy az értékesítés időleges, nem várt ingadozásaihoz való alkalmazkodásra, tehát a zavartalan áruforgalom lebonyolításának alapvető feltételei. Készletek jellemzői: 1. nagyrészük a raktárakban, az értékesítőhelyen, illetve kisebb részük a termelőhelyen található 2. pénzlekötés a vállalkozás számára: a vállalkozás anyagi eszközeiből jelentős összeget kötnek le → ezért fontos, hogy az árukat minél gyorsabban eladásra kerüljenek (minél hamarabb forogjanak) 3. a bevételnövelés igénye a készletek növelését is szükségessé teszi, de ezt fékezi a költségek csökkentésére való törekvés → a kettő közötti összhang megteremtése a készletgazdálkodás legnehezebb feladata

Összeállította: Ozsváth Kata – 2010

1

1464-06/1 vizsgafeladat 20. tétel

Áruforgalmi mérlegsor:

Az áruforgalmi mérlegsor egy adott időszak készletmozgásainak leírására alkalmas. Azt fejezi ki, hogy amennyiben az időszak elején meglévő készletértéket korrigáljuk az össze időszak alatti készletérték növekedéssel, valamint az össze időszak alatti készletérték csökkenéssel, akkor az időszak végi záró készletértéket kapjuk eredményül. Nyitókészlet + készletnövekedés – készletcsökkenés = zárókészlet Nyitókészlet + készletnövekedés = zárókészlet + készletcsökkenés Egy adott időszakban többféle esemény is okozhat a készletértékben változást, amit a nyomon követhetőség érdekében bizonylatolni kell.


2


KÉSZLETNÖVEKEDÉST KÉSZLETCSÖKKENÉST okozó gazdasági események - árukiadás/értékesítés - árubeszerzés - árcsökkenés - áremelkedés - más üzleteknek átadott áru - más üzlettől átvett áru - visszáru - áruvételezés - selejt - visszáru (pl. raktár esetén a Az értékesítésen kívüli készletcsökkenést konyhából/értékesítőtérből visszavételezett (ÉKKCS) külön szoktuk kezelni (pl. áru) visszáru, selejt…) 1. Készletnövekedés Raktározás során Készletváltozás iránya készletnövekedés készletnövekedés

Gazdasági esemény árubeszerzés visszavételezés (konyhától, söntéstől)

Gazdasági esemény bizonylata(i) szállítólevél, számla szállítólevél, vételezési jegy

Termelés esetén (elkülönített raktár nélkül) Készletváltozás Gazdasági Gazdasági esemény bizonylata(i) iránya esemény szállítólevél, számla készletnövekedés árubeszerzés visszavételezés készletnövekedés szállítólevél, vételezési jegy (értékesítőtérből)

Termelés esetén (elkülönített raktárral) Készletváltozás Gazdasági Gazdasági esemény bizonylata(i) iránya esemény vételezés készletnövekedés szállítólevél, vételezési jegy (a raktárból)

készletnövekedés

visszavételezés (értékesítőtérből)

szállítólevél, vételezési jegy

Értékesítés esetén (elkülönített raktár nélkül) Készletváltozás Gazdasági Gazdasági esemény bizonylata(i) iránya esemény készletnövekedés szállítólevél, számla árubeszerzés áremelés készletnövekedés árnyilvántartás (eladási ár emelése)

Értékesítés esetén (elkülönített raktárral) Készletváltozás Gazdasági Gazdasági esemény bizonylata(i) iránya esemény készletnövekedés szállítólevél, számla árubeszerzés áremelés készletnövekedés árnyilvántartás (eladási ár emelése)


3


2. Készletcsökkenés Raktározás során Készletváltozás iránya készletcsökkenés készletcsökkenés

Gazdasági esemény árukiadás visszáru (a szállítónak)

készletcsökkenés

selejt

készletcsökkenés készletcsökkenés

káreset leértékelés

Gazdasági esemény bizonylata(i) szállítólevél, vételezési jegy visszáru számla selejtezési jegyzőkönyv vagy selejtezési és áruromlási nyilvántartás káreseti jegyzőkönyv leértékelési jegyzőkönyv vagy nyilvántartás

Elszámoltatás bizonylatai elkülönített raktár nélkül Készletváltozás Gazdasági Gazdasági esemény bizonylata(i) iránya esemény árukiadás készletcsökkenés pénztárgép blokk (értékesítőtérnek) visszáru készletcsökkenés visszáru számla (a szállítónak)

készletcsökkenés

selejt



selejtezési jegyzőkönyv vagy selejtezési és áruromlási nyilvántartás káreseti jegyzőkönyv leértékelési jegyzőkönyv vagy nyilvántartás

Termelés esetén (elkülönített raktárral) Készletváltozás Gazdasági Gazdasági esemény bizonylata(i) iránya esemény árukiadás készletcsökkenés pénztárgép blokk (értékesítőtérnek) visszáru készletcsökkenés szállítólevél, vételezési jegy (a raktárnak)

készletcsökkenés

selejt



selejtezési jegyzőkönyv vagy selejtezési és áruromlási nyilvántartás káreseti jegyzőkönyv leértékelési jegyzőkönyv vagy nyilvántartás

Elszámoltatás bizonylatai elkülönített raktár nélkül Készletváltozás Gazdasági Gazdasági esemény bizonylata(i) iránya esemény visszáru készletcsökkenés visszáru számla (a szállítónak)

készletcsökkenés

selejt

készletcsökkenés

káreset árcsökkentés

készletcsökkenés

(eladási ár csökkentése)


selejtezési jegyzőkönyv vagy selejtezési és áruromlási nyilvántartás káreseti jegyzőkönyv árnyilvántartás

4


Elszámoltatás bizonylatai elkülönített raktárral Készletváltozás Gazdasági Gazdasági esemény bizonylata(i) iránya esemény visszáru készletcsökkenés szállítólevél, vételezési jegy (a raktárnak)

készletcsökkenés

selejt

készletcsökkenés

káreset árcsökkentés

készletcsökkenés

(eladási ár csökkentése)

selejtezési jegyzőkönyv vagy selejtezési és áruromlási nyilvántartás káreseti jegyzőkönyv árnyilvántartás

Készletérték hatása az eredményre: A vendéglátásban a legfontosabb készletcsoport az áruk (vásárolt készletek) csoportja, amelyeket feldolgozva vagy anélkül értékesítenek (a vendéglátás sajátosságainak megfelelő körülmények között) Minden értékesítés bevételt, valamint a bevételben realizált árrést eredményez. Ez azt jelenti, hogy egy adott értékű készletet minél többször tudnak értékesíteni (megforgatni), annál többször realizálhatjuk a ráeső árrést.

A vendéglátásban a nyersanyagot felhasználás előtt, az árut továbbértékesítés előtt tárolni, raktározni kell, tehát készleteket kell fenntartani. Ezek a készletek állandó körforgást végeznek, beszerzés után a különböző munkaszakaszokon áthaladva értékesítésre kerülnek, így pénzkészletté alakulnak. Ebből a pénzkészletből vásárolnak ismételten készleteket és a folyamat kezdődik elölről A vendéglátásban kiemelt feladat, hogy a tevékenység zavartalan lebonyolításához szükséges anyagok és áruk a megfelelő helyen és megfelelő időben, a szükséges mennyiségben és minőségben rendelkezésre álljanak. Éppen ezért fontos kérdés a készletek értékének nagysága, mivel ez hatással van a vállalkozás gazdálkodásának hatékonyságára, jelentős befolyással bír a vállalkozás eredményére. A készletérték hatása az eredményre: Nyitó- és záró készletérték különbsége révén: a költségek között nem a beszerzési értéket, hanem a tényleges készletfogyást lehet figyelembe venni. Készletezéshez kapcsolódó költségek révén: az egyes készletelemekhez gyakran nagyon magas készletezési költségek (pl. energiaköltség, munkabér…) is kapcsolódhatnak Feltárt leltárhiány vagy leltártöbblet révén: a leltározással megállapított érték és a könyv szerinti érték különbözetével a mérleggel lezárt üzleti év eredményét módosítani kell. 3. „Éppen időben” (JIT) elv

JIT = „Just in time” = „éppen időben” Olyan munkaszervezési és készletgazdálkodási leltár stratégia, amely az üzletben lévő készletek és az azzal kapcsolatos költségek jelentős csökkentésével javítja a vállalkozás jövedelmezőségét.


5


Ez azt jelenti, hogy az adott készletelem éppen akkor áll rendelkezésre, amikor arra szükség van, nem korábban, de semmiképpen sem később. A JIT elv lényege, hogy az egyes üzletek vagy szervezeti egységek csak annyi árukészletet szereznek be, amennyire éppen szükség van. A gazdálkodás alapvető elvárása, hogy a lehető legalacsonyabb szinten tartsuk. Azonban ennek a szintnek még biztosítania kell a folyamatos működés zavartalanságát, valamint mindig szükséges annyi tartalék, hogy a vendégek részéről jelentkező újabb vagy váratlan igényeket zökkenőmentesen ki lehessen elégíteni. A vendéglátásban nem lehet cél olyan minimális készlet kialakítása, amely zavarokat okozhat a működésben, éppen ezért olyan optimális készlet kialakítására kell törekedni, amely mellett a vendégigények még maradéktalanul kielégíthetőek, amely sem több, sem kevesebb, mint amennyit a forgalom zavartalan lebonyolítása megkíván. Ez azonban egy nagyon megfontolt készletgazdálkodást tesz szükségessé. 4. Készletérték könyvelés Év közben a készletek beszerzését a vállalkozások költségként elszámolják. Az év végén azonban figyelembe kell venni a zárókészlet értékét és az év közben elszámolt költségeket korrigálni kell a nyitó és záró készletérték különbségével. Beszerzés összege + nyitókészlet értéke – zárókészlet értéke = = elszámolható költségek összege Vagyis az év végi eredményt korrigáljuk az év eleji nyitó valamint az év végi záró készletértékkel az egyéb korrekciós tényezők (tárgyévi értékcsökkenés) mellett.


6


Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 1464-06 Előkészítés Vizsgarészhez rendelt vizsgafeladat megnevezése: 1464-06/1 Gazdálkodási számítások, veszteségszámítás, kapacitásszámítás

20. b) Egészítse ki a táblázat hiányzó adatait és értékelje a készletgazdálkodás mutatóit! Megnevezés Időszak/nap Elébé E Ft Átlagkészlet E Ft Nyitókészlet E Ft Zárókészlet E Ft Beszerzés E Ft Fsf / fordulat Fsn / nap

180

120 126

19

A forgási sebesség fordulatokban mutató kifejezi, hogy a vizsgált időszak során az átlagos készletértéket hányszor tudtuk értékesíteni (hányszor fordult meg a készlet). Forgási sebesség fordulatokban = elábé / átlagkészlet Nagyságának meghatározásához azonban a példában azt az összefüggést tudjuk felhasználni, amely értelmében a forgási sebesség napokban és forgási sebesség fordulatokban mutatók szorzata megegyezik az időszak napjainak számával, vagyis képlettel kifejezve: forgási sebesség fordulatokban x forgási sebesség napokban = időszak napjainak száma Bármelyik mutató kifejezhető a fenti összefüggésből: Forgási sebesség fordulatokban = időszak napjainak száma / forgási sebesség napokban Behelyettesítve: Forgási sebesség fordulatokban = 180 / 19 = 9,47 fordulat Az időszak során csak a nyitó és záró készletérték ismert, ezért az átlagkészlet meghatározásához csak egyedi átlagot tudunk számítani: Átlagkészlet = (nyitókészlet + zárókészlet) / 2 Behelyettesítve: Átlagkészlet = (120 + 126) / 2 = 123 E Ft A forgási sebesség fordulatokban mutató képletéből ki tudjuk fejezni az elábét, vagyis az eladott áruk nettó beszerzési értékét: Elábé = forgási sebesség fordulatokban x átlagkészlet Behelyettesítve: Elábé = 9,47 x 123 = 1165 E Ft


7


Az árubeszerzés értékét az áruforgalmi mérlegsor segítségével lehet meghatározni. Áruforgalmi mérlegsor: nyitókészlet + készletnövekedés = zárókészlet + készletcsökkenés Beszerzés

elábé

Ebből a beszerzés: Beszerzés = zárókészlet + elábé – nyitókészlet Behelyettesítve: Beszerzés = 126 + 1165 – 120 = 1171 E Ft Vagyis a vizsgált 180 nap alatt a beszerzések összértéke 1171000 Ft volt, míg az eladott áruk beszerzési értéke 1165000 Ft. Ezek alapján az átlagkészlet 123000 Ft lett, amely átlagkészlet 9,47-szer cserélődött (fordult meg) a vizsgált időszakban.


8


ÉRTÉKELŐLAP: A vizsgázó neve: ..................................................................

Értékelő lap 20. a) Az év végi leltár alapján mért készletérték hogyan befolyásolja az üzleti eredményt? b) Egészítse ki a táblázat hiányzó adatait és értékelje a készletgazdálkodás mutatóit!

Típus A A

Szint 3 4 5 Összesen

Szakmai ismeretek alkalmazása a szakmai és vizsgakövetelmény szerint Gazdálkodás Raktározás és készletgazdálkodás Szakmai készségek a szakmai és vizsgakövetelmény szerint Elemi számolási készség Szakmai nyelvű beszédkészség Mennyiségérzék

Pontszámok Hozzárendelt kompetenciák az információtartalom vázlata Maximum Elért alapján 30 40 Maximum 5 10 5 90

Egyéb kompetenciák a szakmai és vizsgakövetelmény szerint Személyes Szervezőkészség Társas Határozottság Emlékezőképesség (ismeretmegőrzés) Módszer Tervezési képesség Rendszerben való gondolkodás Összesen Mindösszesen

Maximum

Elért

3 3

4

10 100

……………………………. dátum


Elért

……………………………... aláírás

9


Készletek jellemzői: 1. nagyrészük a raktárakban, az értékesítőhelyen, illetve kisebb részük a termelőhelyen található

Recommend Documents