Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 1996. évi 24. számú önkormányzati rendelete A Magyarürögi völgy részletes rendezési tervének jóváhagyásáról az ÁRT kisebb módosításáról Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése az 1964. évi III. tv. 54. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás etapján az alábbi rendeletet alkotja: 1. § Jóváhagyja a Magyarürögi völgy részletes rendezési tervét e rendelet 1. számú mellékletét képező szabályozási terv (PÉCSITERV RT V-951 10 jelzőszám) és a 2. sz. mellékletet képező szabályozási előírások szerint. 2. § Az 1994. évi 60. számú rendelettel jóváhagyott ÁRT e rendelet 3. számú mellékletét képező szabályozási terv szerint módosul. 3. § A rendelet kihirdetése napján lép hatályba, előírásait a jogerős határozattal még el nem bírált ügyekben is alkalmazni kell, kivéve, ha a korábbi előírás-szabályozás az ügyfél számára kedvezőbb előírást tartalmazott. Egyidejűleg a 119/1990. (VI.15.) VB. határozattal jóváhagyott részletes rendezési terv és a tervet módosító 1993. évi 47. számú rendelet hatályát veszti.
dr. Páva Zsolt s. k. polgármester Záradék: Elfogadva a Közgyűlés 1996. május 2-i ülésén. Kihirdetve: 1996. május 10.
dr. Farkas Károly s. k. jegyző
2. sz. melléklet Helyi Városrendezési / Építési Előírások a Magyarürögi völgy részletes rendezési tervéhez Általános előírások 1. § (1) Jelen előírások hatálya a szabályozási tervben lehatárolt területre terjed ki. (PÉCSITERV Rt. V-95110) A terület határai: - délen: Szigeti út - Rácvárosi út - nyugaton: Ürögi határút - Cserebogár dűlő, illetve a meglévő és tervezett belterületi határ - északon: a meglevő és tervezett belterületi határ - keleten: a Magyarürögi út és Nagydeindoli út keleti oldalán levő telkek hátsó határvonala (2) Az (1) bekezdésben lehatárolt területen (a továbbiakban a terv területe) területet felhasználni, építési telket, építési területet (közpark esetében területet) kialakítani, az építésre szolgáló földrészleten építési tevékenységet folytatni, valamint ilyen célra hatósági engedélyt kiadni - az országos érvényű rendelkezések megtartása mellett - csak a szabályozási tervben és jelen előírások rendelkezéseiben foglaltaknak megfelelően szabad. 2. § (1) A részletes rendezési terv szabályozási tervén (Jelzőszám: V-95110 rajzszám: V-1, a továbbiakban terv) kötelezőnek kell tekinteni: - a kötelező erejűen jelölt szabályozási vonalat, valamint - az övezeti előírásokat (2) A kötelező erejű elemek körül a közterületeket lehatároló szabályozási vonal változtatása a közterület irányába csak a részletes rendezési terv módosítása alapján történhet. A lakó- és intézményterületeket elválasztó határvonal beépítési terv alapján is módosítható. (3) A szabályozási terven irányadónak kell tekinteni: - a javasolt telekrendezést, telekmegosztásokat - a javasolt épület-elhelyezést (4) Az irányadó jelleggel szabályozott, valamint a (2) bekezdésben nem említett elemek tájékoztató jellegűek.
-23. § Építési tilalom, építési korlátozás fejlesztési célra történő igénybevétel (1) A terven jelölt terület-felhasználás megvalósulása érdekében az alábbi helyrajzi számú ingatlanokat igénybe kell venni: - közútfejlesztés céljára az 5127313-5 hrsz. (magán) 51274 hrsz. (magán) 51275 hrsz. (önkormányzati) 51277 hrsz. (önkormányzati) 51278 hrsz. (magán) 51279 hrsz. (magán) 51283-51285 hrsz. (magán) 51167 hrsz. (magán) - vízrendezés céljára a 2317 hrsz. (magán) 2325 hrsz. (magán) 2545 hrsz. (magán) Építési tilalom elrendeléséről az építési teleknek minősülő ingatlan esetében kell gondoskodni. (2) Az általános rendezési terv keretében a 8011994. sz. önkormányzati rendelet 5. sz. mellékletéből az alábbi helyrajzi számú telkek törlendők; - 219711 hrsz. - 51140 hrsz. - 51252 hrsz. - 51286 hrsz. - 51287 hrsz. - 51288 hrsz. - 51289 hrsz. 4. § Általános építési engedélyezési feltételek (1) Azokon a területeken, ahol az építés feltételei terület-előkészítés, vízrendezés közművesítés stb. hiánya miatt nem biztosítottak, építési engedély csak a szükséges teendők elvégzése után, az építési feltételek megteremtését követően adható meg. (2) A telekalakítás és a közművesítés engedélyezésének előfeltétele a közterület-szabályozás megvalósítása.
-3A terv területének felhasználása 5. § (1) Felhasználás szerint a terv - Lakóterületet (L) - Intézményterületet (I) - Közlekedési területet (K) - Zöldterületet (Z) - Egyéb területet (E) foglal magába. (2) A szabályozási terv a tervezési területet 19 db 1:1000 ma. városmérési térképszelvényen tünteti fel. 6. § Lakóterület (1) A lakóterületen az OÉSZ 19. §-ban meghatározott épületek helyezhetők el, az egyes övezetekre, illetve területekre vonatkozó - jelen előírásban részletezett - eltérések figyelembe vételével. A településszerkezet és városkép megőrzése érdekében helyi védelem alá helyezendő - a szabályozási tervben lehatárolt - területekre vonatkozó eltérő előírásokat a rendelet 7. §-a tartalmazza. (2) A lakóterületek építési övezeteit a szabályozási terv tünteti fel. A lakóövezeti jelölések értelmezése: a b c d a.) Övezet jele: II. - OÉSZ szerinti kettes építési övezet III. - OÉSZ szerinti hármas építési övezet IV. - OÉSZ szerinti négyes építési övezet b.) Beépítési mód: T - tömbtelkes (meglevő) O - oldalhatáron álló Sz - szabadon álló Z - zártsorú (hézagosan zártsorú) Ikr - ikresen csatlakozó Cs - csoportházas Azokon a területeken (tömbökben) ahol két betűjelölés van (pl. O/SZ) az első beépítési mód a jellemzőbb, de a második helyen jelölt beépítési mód is a telkek jelentős részén előfordul. Az egyes telkekre alkalmazandó beépítési módot üres telek beépítése esetén, vagy meglevő épület bontása utáni beépítés esetén az első helyen jelölt beépítési mód szerint kell megválasztani. Amennyiben ez hátrányos lenne a telek beépíthetőségére, illetve a szomszédokra nézve - a beépítési módot az építési hatóság dönti el.
-4c.) Homlokzatmagasság: - a beírt szám a megengedett legnagyobb homlokzatmagaságot jelöli - két szám beírása esetén (pl. 5,5 - 7,5) az első a legnagyobb homlokzatmagasságot, a második lejtős terep esetén, a lejtő felőli megengedett homlokzatmagasságot jelöli. d.) Telekterület: - a beirt szám a minimális telekterület m2-ben. Ahol két szám van, ott az alsó szám az új telekrendezés / telekalakítás során kialakítható minimális telekterületet jelöli. - a "K" jelölés a kialakult telekviszonyokat jelöli. A telek méretére, illetve területére vonatkozó előírást a környezetében kialakult állapot alapján kell meghatározni. Kivételt képeznek azok a területegységek, ahol a szabályozási terv a lakóépülettel beépíthető teleknagyságot kialakult telek esetében is előírja. (3) A terv területén az OÉSZ általános előírásainak és jelen előírások betartása mellett csak egyedi telkek alakíthatók ki. A telekalakítás során az alábbi előírásokat kell alkalmazni: - a telek méretei (szélesség, mélység); az OÉSZ övezeti előírásai szerint - telekterület; a szabályozási terven feltüntetett értékek betartásával. Az újonnan kialakított telkeknél a feltüntetett telekméretre maximum 5 % engedmény engedélyezhető. (4) Az egyedi telkeken építhető lakások száma; a.) a IV. építési övezetben max. két lakás b.) a III. építési övezetben az 1200 m2-t, vagy azt meghaladó területű telkeken max. négy lakás, az 1200 m2-nél kisebb telkeken max. két lakás építhető. (5) Azokon a telkeken, amelyek nagysága telek-kiegészítéssel sem éri el az előírt minimális méreteket (szélesség, mélység, terület) lakóépület nem építhető. Ez esetben max. 30 m2 nettó alapterületű zöldszintes épület építhető, melynek rendeltetése üdülő, ipari szolgáltatás, kereskedelem és gazdasági célú lehet. (6) A terv területén az állattartás a vonatkozó Önkormányzati rendelet előírásai szerint engedélyezhető. (7) A lakóépületek elhelyezésénél min. 5 m széles előkertet kell kialakítani. A távolságot a tervezett szabályozási (kerítés) vonaltól kell számítani. (8) A beépítés mértékére vonatkozó előírások a ill. és IV. építési övezetekben: - 720 m2 teleknagyságig max. 30 % - 720-900 m2 teleknagyság között max. 20 % - 900-1200 m2 teleknagyságig max. 15 % - 1200 m2-nél nagyobb telek esetén a beépíthető alapterület az alábbi képlet alapján számítható: (1200 m2 + X/2 m2) x 0,15 Az építhető legnagyobb alapterület azonban nem haladhatja meg a 220 m2 nagyságot.
-5(9) A telken épített vízátnemeresztő burkolatok és a beépített területek együttes nagysága nem haladhatja meg a telekre aláírt beépíthető terület kétszeresét. (10) A meglevő csoportházas és zártsorú beépítésű telkeken a max. beépítés mértéke 75 % lehet. Kivételt képez a Rácvárosi út, ahol a beépítés mértéke max. 50 % lehet. (11) A III. és IV. építési övezetekben elhelyezhető melléképületek: - a főépülethez csatlakozóan: jármű tároló nyári konyha, mosókonyha, szárító tüzelőanyag és más tároló épület szerszámkamra - a főépülettől különállóan: kisipari vagy barkácsmühely műterem kiskereskedelmi üzlet állattartó épület az engedélyezett állattartásnak megfelelő nagyságban (12) A III. és IV. építési övezetekben elhelyezhető melléképítmények: kerti építmények terepszint alatti építmények (pl. garázs) hulladéktartály-tároló kirakatszekrény közműcsatlakozás építménye (13) A szabályozási terven feltüntetett / lehatárolt telekrészeken fő- és melléképületek nem helyezhetők el, kivéve pince. Ezeken a területrészeken új telkek nem alakíthatók ki. (14) Az előkertben árusító pavilon, üzlet nem helyezhető el. (15) A lakóépületeket magastetővel kell kialakítani. A tető hajlásszöge 35° - 45° között választható. (16) Az utcai kerítések / támfalak a szabályozási tervben meghatározott vonalra építhetők. Ettől eltérés a közterület felé nem engedélyezhető. (17) A szabályozási tervben közterületbe vonásra javasolt telekrészeken a közterület tényleges kialakításának megtörténtéig tilos minden olyan tevékenység végzése, amely a közterület kialakítását nehezítené, vagy költségesebbé tenné. (18) A közterületek kialakításának / bővítésének szervezése az Önkormányzat feladata. (19) Ahol az út (közterület) kialakítása jelentősebb támfal építésével, vagy rézsű létesítésével jöhet létre, kiviteli terv készítését kell előírni.
-6(20) A közterületek tervezett szélességének tényleges kialakítása a közművesítés megkezdésének előfeltétele. (21) A II. építési övezetbe tartozó tömbtelek az elfogadott beépítési terv szerint építhető be. A beépítési tervet az I. fokú építési hatóság hagyja jóvá. 7. § A helyi védelemre javasolt területekre vonatkozó - a 6. §-ban rögzítettektől eltérő - előírások (1) A területre értelemszerűen alkalmazni kell a helyi építészeti értékek védelméről szóló önkormányzati rendelet vonatkozó előírásait. (2) Telekalakítás: a.) A jelenlegi telekstruktúra megőrzendő, új telek csak akkor alakítható ki ha visszamaradó és az új telek területe egyaránt eléri a 600-600 m2 nagyságot. b.) A területen u.n. "nyeles telek" nem alakítható ki. c.) Telkeket csak akkor lehet összevonni, ha az új telek területe nem haladja meg a 600 m2-t. d.) A telkek mélysége, szélessége a OÉSZ-től eltérően kialakult méretű lehet. (3) A telkek beépítésére vonatkozó előírások: a.) Az utcák vonalvezetését - a szabályozási tervben rögzített korrekciókkal - meg kell tartani. b.) Az épületeket - oldalhatáron - illetve zártsorú beépítési módnak megfelelően az utcavonalra kell helyezni. c.) A meglévő 20 méternél kisebb mélységű telkek esetében hátsókert megtartása nem kötelező. A 26 m-nél kisebb mélységű telkek esetében pedig a hátsókert az előírt méretnél kisebb is lehet. d.) A telkek beépítési mértékét az alábbi képlet alkalmazásával kell kiszámítani: - a 150 m2-es és annál kisebb telkeknél: X m2 * 0,50 m2 - a 154-800 m2 nagyságú telkeknél: [150 + (800-150) / 2] * 0,50 m2 - a 800 m2-nél nagyobb telkeknél: [150 + (800-150) / 2 + (X-800) / 6] * 0,50 m2 (4) Az új beépítés utcaképi megfelelőségének igazolására, annak elbírálásához a jellemző utcaképet az építési engedélyezési terv mellékleteként el kell készíteni. 8. § Intézményterületek (1) Az intézményterületeket és azok tervezett rendeltetését a szabályozási terv tünteti fel. (2) Az egyedi- vagy tömbtelkek beépítését - a meglévők bővítését - megelőzően beépítési terv készítése kötelező.
-7(3) A telek területének felhasználása - amennyiben az intézményi funkcióra vonatkozó ágazati szabványok azt nem szabályozzák - az alábbiak szerint tervezendő: - beépített terület max. 40 % - beépített és szilárd burkolatú felület max. 70 % - zöldfelület min. 30 % - az előkert mérete min. 10,0 m - az épületek homlokzatmagassága max. 10,5 m 9. § Közlekedési területek, gépkocsi elhelyezése (1) A meglevő és tervezett utak szabályozási szélességeit a terv tünteti fel. (2) Új kerítés / támfal létesítésénél, illetve az épület telken történő elhelyezésénél a tervezett közterület határvonalát kell figyelembe venni. (3) A személygépjárművek elhelyezését telken belül kell megoldani. Kivételt képeznek a gyermekintézmények, amelyek esetében a szükséges parkolók telken kívül - közterületen helyezendők el. 10. § Zöldterületek, zöldfelületek (1) A terven jelölt közparkokat kertészeti kiviteli tervek alapján kell létesíteni, illetve a meglevőket felújítani. (2) A lakótelkek be nem épített részén növényzetet kelt telepíteni. A telepítés és a zöldfelület gondozása minden telektulajdonos számára kötelező. (3) Ahol az utak szabályozási szélessége lehetővé teszi legalább az egyik oldalon fasor telepítése kötelező. 11. § Egyéb rendeltetésű területek (1) Az egyéb rendeltetésű területbe a Magyarürögi-, a Mecsekszentkúti- és az Istenkúti vízfolyások medrei tartoznak. (2) A vízfolyások rendezésére kiviteli tervek készítése szükséges. A kiviteli tervek elkészültéig a terven feltüntetett szabályozási vonaltól mért 5-5 méter széles sávon belül építmény, valamint a terepfelszínt megváltoztató műtárgy (támfal stb.) nem létesíthető. A kiviteli terv a fentebb meghatározott területsávra is terjedjen ki. A terv tartalmazza a tereprendezés és felszíni vitelvezetés, valamint a kertészeti kialakítás tervlapjait is.
-8(3) A vízfolyások azon szakaszain, ahol a karbantartási feladatok közterületről nem oldhatók meg, szolgalmi jog bejegyzésével kelt a lehetőséget biztosítani. A szolgalmi jog bejegyzésének szükségességét a kiviteli tervezés során kell eldönteni. A műemlékek a településszerkezet és a településkép védelme 12. § (1) Műemléki védelem alatt áll a római katolikus templom. (Fülemüle u. 2.) (2) Településszerkezeti és városképi jelentőségű területként helyi védelem alá kell helyezni - Magyanürög ált. rendezési tervben lehatárolt központját - Rácvárosi út a 4-26. sz. között levő beépítést és az előtte levő zöldsávot - Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet Pázmány P. úti telepét A helyi védelem követelményrendszerét külön tanulmányban kell meghatározni és rendeletbe foglalni. (3) Helyi védelemre javasolt épületek: - Mecsekszentkút, Kápolna (helytörténeti érték) - Magyarürögi út 30. lakóépület (városképi érték) - Magyarürögi út 133. lakóépület (városképi érték) - Mária dűlő 30. lakóépület (városképi érték) A helyi védelem követelményrendszerét külön vizsgálat alapján kell rendeletbe foglalni. Környezetvédelmi feladatok 13. § (1) A tervezési területen fokozott hangsúlyt kell helyezni a zöldfelületek megőrzésére, fejlesztésére. Levegőtisztaság-védelmi szempontból lényeges az útvonalak, de az egész terület átszellőzöttségének biztosítása, a burkolt felszínek csökkentése és a beszivárgási viszonyok fenntartása, javítása. (2) A térség zöldfelületi fejlesztésénél elő kell segíteni az erre a területre jellemző gyümölcs- és szőlőfajták telepítését. Ezért az építési engedélyezési tervek részét kell, hogy képezzék a zöldterület vagy kert-tervek is, amelyeknek ezeket a feladatokat kell megoldaniuk. (3) A 120 kW névleges összteljesítményt meghaladó fűtési rendszereket levegőtisztaságvédelmi szempontból is méretezni kell; ezek a szaktervek az építési engedélyezési tervek szerves részeként készítendők el. (4) Az útvonalak és a jelentősebb létesítmények, intézmények kiviteli terveinek elkészítésénél az akusztikai tervezést biztosítani kell.
-9(5) A lakóterületen az alábbi kisipari tevékenységek nem folytathatók: - beton- és műkőkészítő - autófényező és mázoló - fafűrészelő - galvanizáló - karosszéria lakatos, autóbontó - műanyag-feldolgozó - műanyaghulladék darálás, darabolás - öntő - ónozó, ólmozó, ólomöntő, mártó - vegyianyagkészítő- és előállító - vas- és fémszerkezeti lakatos 14. § Közműellátás (1) Az ingatlanokat csak ivóvíz ellátás és közcsatorna megléte ill. tervezése - vagy szennyvízkezelő / tisztító berendezés - amelynek hatásfoka ellenőrizhető - megépítése esetén lehet beépíteni. A víziközmű illetőleg a közműpótló műtárgy megépítése, üzemképessége a használatbavétel feltétele. (2) A tetőfelületekről és a telekről összegyűlő csapadékvizek károkozás és eróziómentes elvezetését biztosítani kell. Megfelelő befogadó hiányában a tetővizek gyűjtésérői vagy elszivárogtatásáról gondoskodni kell.
