Készítette: Sipos Anett. ipse.inspiro Üzleti és Közösségi Megoldások Kft

 

1  

A Magyar Tartalomszolgáltatók Egyesületének értékelése a 2011. év során a kiskorúak védelméhez kapcsolódóan megtett intézkedésekről; a témához kapcsolódó 2012. évi intézkedési lehetőségek  

Készítette: Sipos Anett ipse.inspiro Üzleti és Közösségi Megoldások Kft.

 

2  

A Magyar Tartalomszolgáltatók Egyesülete (MTE) 2001-ben alakult önszabályozó testület, amelyet a hazai internetes tartalomszolgáltatók – köztük az Index és az [origo] – hoztak létre annak érdekében, hogy a tartalomszolgáltatók egyeztetett és szakmailag megalapozott állásfoglalásokkal, és az önszabályozás eszközeivel járuljanak hozzá a hazai internetes piac fejlődéséhez. A tagszervezetek évek óta tevékenyen vesznek részt az internetet használó gyerekek védelmében és az internet biztonságossá tételében. Így természetes, hogy az Európa Parlament által a 2009-2013 időszakra meghirdetett „Biztonságosabb Internet” (Safer Internet for Children, SIC) elnevezésű program alapelveit az MTE tagjai is magukénak tekintik, és szem előtt tartják az Európa Unió e területre vonatkozó aktuális irányelveit, és azok szellemében folytatják tevékenységüket - az önszabályozás eszközeivel élve.

 

3  

A tanulmány célja

Jelen tanulmány célja annak áttekintése, hogy miként valósul meg a kiskorúak védelme az internetes tartalomszolgáltatások körében. A vizsgálat során áttekintettük az internetes tartalomszolgáltatás jogi hátterét, hazai és külföldi vonatkozásban. Sorra vettük a magyar gyakorlatban már meglévő eszközöket a kiskorúak védelme érdekében, és megoldási javaslatot vázoltunk azok összehangolására, kiegészítésére. A tanulmányban jelentős szerepet kap az Egyesült Királyság gyakorlata: a szülők edukációjára és a felhasználói szinten elhelyezett szűrők segítségével történő internetes tartalomszűrésre alapozva a britek komoly erőfeszítéseket tesznek a gyermekek megfelelő fejlődését, és az ezt szolgáló intézkedések széles körben való terjesztéséért. Nagy Britanniában és az USA-ban is egyre inkább támogatják az ilyen tartalomszűrő szoftverek használatát. Egyre több országban ismerik el, hogy a jogi szabályozás ezen a területen hatástalan. A szűrőprogramok használatára ugyanakkor nem köteleznek senkit, de egyfajta demokratikus közmegegyezés van kialakulóban, mely szerint a szülőket képezni kell, hogy a gyermekeiket megtaníthassák, hogyan tudnak védekezni a rájuk leselkedő veszélyek ellen. Ha a szülő tájékozott, meg sem próbálja eltiltani a gyermekét a számítógép és az internet használatától, hisz belátja, hogy gyermeke élete már elképzelhetetlen lesz az internet mindennapos használata nélkül. Az informatikai tudás, és a világháló készség szintű használata elengedhetetlen ahhoz, hogy majd felnőttként boldoguljon a világban. Alkalmazkodnia kell a körülményekhez – ahogy azt a kezdetektől teszi az emberiség, ha új kihívással találkozik. Meg kell tanulnia a társadalom legfiatalabb generációjának véleményt formálni, saját és mások kulturális értékeit tisztelni, továbbá a kellemetlen, akár potenciálisan káros tartalmakat az online térben kezelni. Ez elsősorban a szülők, másodsorban az állam felelőssége.

4  

 

1. Jogi kitekintés: a vonatkozó szabályozás áttekintése

1.1 Az internet biztonságát szabályozó EU irányelvek és a magyarországi jogszabályok Az ORTT tanulmánya a következőképpen írja le az EU ezzel kapcsolatos osztályozását: „Az általános csoportosítás értelmében a jogellenes tartalom körébe tartoznak a nemzetbiztonsági kérdések (bombák készítéséhez adott segítségnyújtás, illegális kábítószerelőállítás, terrorista tevékenység) a kiskorúak (erőszak, pornográfia, a marketing molesztáló jellegű formái), az emberi méltóság (rasszizmus, szexuális beállítottság, vallás, nemzetiség vagy etnikai származás miatti megkülönböztetés), a gazdasági biztonság (csalás, hitelkártyával, kalózkodás, illetve ehhez történő segítségnyújtás), az információbiztonság (rossz szándékú hacker támadás), a magánszféra (személyes adatokkal való visszaélés, elektronikus zaklatás), a személyiség (rágalmazás, meg nem engedett összehasonlító reklám), szellemi tulajdon (a szerzői jog által védett művek, szoftver és zene jogosulatlan terjesztése, nyilvánossághoz közvetítése) védelme, illetve a gyermekpornográfia elleni küzdelem is.”1 „Ártalmas tartalom az, amely ugyan a véleménynyilvánítás szabadságának keretei között terjeszthető, mégis indokolt hozzáférhetőségét csak bizonyos körben (pl. csak felnőtteknek) lehet biztosítani, míg másokat (kiskorúak) éppen az ő érdekükben a hozzáférésben meg kell gátolni.” 2 A magyarországi törvényi szabályozás ezt az elvet követve szintén külön értelmezi és kezeli az illegális tartalmak körét a kiskorúak védelmében kategorizálandó online tartalmaktól.

                                                                                                                        1

AZ INTERNETES TARTALOMSZOLGÁLTATÁSOKRA VONATKOZÓZÓ SZABÁLYOZÁS AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS EGYES NEMZETI JOGOKBAN/ Készítette: az Országos Rádió és Televízió Testület Irodájának Stratégiai Igazgatósága mellett felállított, az internetes tartalomszabályozás kérdéseit vizsgáló szakértői munkacsoport. A csoport tagjai: Dr. Kovács Krisztina, Dr. Mayer Erika, Dr. Kajdi József, Dr. Lengyel Márk, szerkesztette: Dr. Béki Zoltán Balázs (2001. szeptember 27.) 2

AZ INTERNETES TARTALOMSZOLGÁLTATÁSOKRA VONATKOZÓZÓ SZABÁLYOZÁS AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS EGYES NEMZETI JOGOKBAN/ Készítette: az Országos Rádió és Televízió Testület Irodájának Stratégiai Igazgatósága mellett felállított, az internetes tartalomszabályozás kérdéseit vizsgáló szakértői munkacsoport. A csoport tagjai: Dr. Kovács Krisztina, Dr. Mayer Erika, Dr. Kajdi József, Dr. Lengyel Márk, szerkesztette: Dr. Béki Zoltán Balázs (2001. szeptember 27.)

5  

 

1.2

Az Alaptörvény vonatkozó rendelkezéseinek hatása a magyar szabályozásra

Magyarország Alaptörvényének IX és XV. cikkei foglalkoznak a gyermekek jogaival, valamint a sajtó- és véleményszabadsággal. Az ebben foglalt normáknak minden más alsóbb szintű magyar jogszabály meg kell feleljen. Egyrészről: „Minden gyermeknek joga van a megfelelő

testi,

gondoskodáshoz.”

szellemi 3

és

erkölcsi

fejlődéshez,

szükséges

védelemhez

és

- ugyanakkor ugyanez a normaszöveg rögzíti a vélemény- és

sajtószabadsággal kapcsolatos jogokat is. „Mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához”4 valamint „Magyarország elismeri és védi a sajtó szabadságát és sokszínűségét, biztosítja a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás feltételeit.” A két szabály közti ellentmondás nyilvánvaló. Ha csak az internetes tartalmakkal kapcsolatos tapasztalatainkat vizsgáljuk, több olyan website, kommunikációs csatorna, közösségi oldal létezik, ahol a vélemény- és sajtószabadság égisze alatt előfordulnak olyan tartalmak, melyek károsan hathatnak egy kiskorú lelki, szellemi fejlődésére. Az ORTT tanulmányában ezeket ún. ártalmas tartalmaknak minősíti.5 Összegezve, az Alaptörvény rendelkezéseinek figyelembevételével az internetes tartalmak a gyermekek egészséges fejlődésének biztosítása érdekében mindannyiunk kötelessége. Az Alaptörvény második és harmadik bekezdése szerint a szülők kötelesek gyermekeikről gondoskodni, és a szülőknek joguk van ahhoz, hogy a gyermekeik neveléséről maguk döntsenek. Biztosítanunk kell kiskorúak számára káros tartalommal szembeni védettséget, miközben megadjuk a szülőnek a jogot a gyermekkel kapcsolatos nevelési elveinek érvényesüléséhez. Ez

az

álláspont

nagyon

sokszor

előkerül

még,

mert

a

tartalomszolgáltatás

szabályozásával/korlátozásával kapcsolatos kérdéseknek éppen ez az alapjogi passzus szab korlátot.

                                                                                                                        3

Magyarország Alaptörvénye XV. cikk (1)

4

Magyarország Alaptörvénye IX. cikk(1)

5

Ártalmas tartalom: lényegében az, amely ugyan a véleménynyilvánítás szabadsága keretei között terjeszthető, mégis indokolt hozzáférhetőségét csak bizonyos körben (pl. csak felnőtteknek) biztosítani, míg másokat (kiskorúak) éppen az ő érdekükben a hozzáférésben meg kell gátolni.

6  

 

1.3

A hazai jogi szabályozás rövid áttekintése

A hazai szabályozásban a kiskorúak védelme szempontjából nem kívánatos tartalmak két fő kategóriába sorolhatók. A törvényi szabályozás illegális és káros tartalmakat különböztet meg. 1.3.1 Illegális tartalmak: Illegálissá tartalmat egyrészt az általános jogszabályok keretében minősíthetnek, például a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 204. §-a, mely büntetni rendeli a „Tiltott pornográf felvétellel való visszaélést”, amely a tizennyolcadik életévét be nem töltött személyről vagy személyekről pornográf felvétel készítéséről rendelkezik. Emellett specifikus jogszabályokban is találhatunk illegális tartalommá történő minősítésre példát. Így a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és korlátairól szóló 2008. évi XLVIII törvény (továbbiakban: „Grtv”). A Grtv tiltja a gyermek- vagy fiatalkorút veszélyes vagy a szexualitást hangsúlyozó helyzetben mutató reklámokat, illetve a gyermek- és fiatalkorúaknak szóló olyan reklámokat, fiatalkorúak

fizikai,

szellemi,

érzelmi

amelyek alkalmasak a gyermek-, illetve vagy

erkölcsi

fejlődésének

kedvezőtlen

befolyásolására különösen azáltal, hogy erőszakra, szexualitásra utalnak, vagy azt ábrázolják, vagy tematikájuk meghatározó eleme az erőszakos módon megoldott konfliktus.”

1.3.2 Káros tartalmak: A káros médiatartalmak kérdését két fő törvény rendezi: egyrészt a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (továbbiakban: „Smtv”), másrészt a médiaszolgáltatásokról és tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (továbbiakban: „Mttv.”). Az Mttv. 9. §-a hat kategóriába sorolja a műsorszámokat attól függően, hogy azok milyen életkorú nézők számára ajánlottak (az NMHH a korhatár besorolásnál irányadó szempontokról külön ajánlást adott ki az Mttv. rendelkezésének gyakorlati alkalmazását megkönnyítve). A lineáris médiaszolgáltatók által a különböző korcsoportoknak ajánlott műsorszámok meghatározott időintervallumban tehetők közzé az Mttv. 10. §.-a alapján. Bár az Mttv. 10. §.

7  

 

(1) e) pontja illetve az Smtv. 19. §. (1) bekezdése az illegális kategóriába sorolja lineáris médiaszolgáltatások esetén a pornográfiát, vagy a szélsőséges, illetve indokolatlan erőszakot tartalmazó VI. kategóriába tartozó műsorszámokat, az Mttv. 10. §. (6) bekezdése szerint ezen műsorszámok is közzé tehetők lineáris médiaszolgáltatásban hatékony műszaki megoldás (gyerekzár) alkalmazása esetén. Ezáltal a lineáris médiaszolgáltatások esetén a VI. kategóriába tartozó műsorszámok sem az illegális, hanem a káros tartalmak csoportjába sorolhatók. Lekérhető médiaszolgáltatásokkal kapcsolatban a káros tartalmakról az Smtv. 19. §. (2) bekezdése illetve az Mttv. 11. §-át kell figyelembe venni. Az Smtv. 19. §. (2) bekezdése általánosságban fogalmazza meg, hogy a pornográfiát vagy szélsőséges illetve indokolatlan erőszakot tartalmazó olyan médiatartalmak, melyek a kiskorúak szellemi, lelki, erkölcsi vagy fizikai fejlődésének súlyos károsítására alkalmasak, csak oly módon tehetők közzé, hogy a kiskorúak hétköznapi körülmények között nem férhetnek hozzá. Az Mttv. ennél

részletesebben

rendelkezik.

Az

Mttv.

egyrészt

rögzíti,

hogy

lekérhető

médiaszolgáltatások esetén a már említett pornográfiát vagy indokolatlan illetve szélsőséges erőszakot tartalmazó VI. kategóriába, illetve a szexualitást közvetlenül, naturálisan ábrázoló, vagy olyan médiatartalmak melyeknek meghatározó eleme az erőszak azaz az V. kategóriába tartozó műsorszámok esetén szükséges bármilyen intézkedés. Emellett pontosítja, hogy hatékony műszaki megoldás alkalmazása kell ahhoz, hogy a kiskorúak számára az V. és VI. kategóriába tartozó műsorszámok ne legyenek elérhetők. Internetes sajtótermékek esetén az Smtv. 19. §. (3) bekezdése az irányadó, mely leírja, hogy azon médiatartalmak, melyek pornográfiát vagy szélsőséges illetve indokolatlan erőszakot tartalmaznak (tehát azok, amelyek médiaszolgáltatások esetén a VI. kategóriába tartoznának) és súlyosan károsíthatják a kiskorúak szellemi, lelki, erkölcsi vagy fizikai fejlődését, csak valamely műszaki vagy egyéb megoldás alkalmazásával tehetők közzé. Így biztosítják, hogy a kiskorúak ezen tartalmakhoz ne férhessenek hozzá. Az Smtv. emellett megállapítja, hogy ha ilyen megoldás alkalmazása nem lehetséges, akkor a médiatartalom csak a kiskorúak lehetséges veszélyeztetéséről szóló tájékoztatást tartalmazó figyelmeztető jelzéssel tehető közzé. Összegezve: az Mttv. és az Smtv. nem az illegális tartalmakat írja körül, hanem az Mttv IVI. kategóriát állít fel a médiaszolgáltatások terén a gyermekekre való károsság szempontjából.

8  

 

1.3.3 A

hozzáférés

ellenőrzése,

a

hatékony

műszaki

megoldással

kapcsolatos NMHH ajánlás Arról, hogy lineáris és lekérhető médiaszolgáltatások egyes platformjai esetében milyen hatékony műszaki megoldás alkalmazandó, az NMHH Médiatanácsa ajánlást tett közzé. Bár az ajánlás az internetes médiatartalmak közül csak a lekérhető médiaszolgáltatásokra vonatkozik, a gyakorlatban az internetes tartalomszolgáltatók általában ezt alkalmazzák az internetes sajtótermékek esetében is. A gyakorlatban a lekérhető médiaszolgáltatások és az internetes sajtótermékek nehezen elhatárolhatók, így egy tartalomszolgáltató nem fog kétféle megoldást alkalmazni médiatartalmai esetében. Az ajánlás 6. pontja vonatkozik az interneten elérhető lineáris és lekérhető szolgáltatások esetén alkalmazott hatékony műszaki megoldásokra. A Médiatanács számos európai példánál sokkal ésszerűbb megoldást fogalmazott meg. Az internettel kapcsolatban minden tartalomra igaz, hogy egy adott államban alkalmazott szigorú szabályozás általában jelentős versenyhátrányt okoz az adott ország szolgáltatóinak. A kérdéses tartalmak más országból amúgy is elérhetők, az internet teljes szűrése lehetetlen. A jogkövető belföldi szolgáltatók viszont sokkal hátrányosabb helyzetből indulnak külföldi, az adott szigorú szabályozás által nem kötött társaikkal szemben. A Médiatanács gyerekzárral kapcsolatos ajánlása egy gyerekszűrő program telepítését javasolja a kiskorúak számára káros tartalom elérése előtti figyelmeztetés mellett. A megoldás előre mutató módon egyrészt nem okoz versenyhátrányt a hazai média tartalomszolgáltatóknak, mivel a káros tartalmakat nem teszi elérhetetlenné, illetve az elérést nem szorítja abszurd ésszerűtlen korlátok közé (mint pl. a német megoldás, ahol a tartalmak eléréséhez szükséges titkos kódhoz a felhasználók csak személyesen a postán, személyi igazolvánnyal történő azonosítást követően férhetnek hozzá). Másrészt jelentősen segíti az edukációt azzal, hogy a szülőknek a nem csak magyarországi tartalomszolgáltatóktól származó káros tartalmak szűrésére is alkalmas gyermekszűrő szoftver telepítését ajánlják (így a külföldi tartalmak problémáját is kezelve).

Az ajánlás alapján az interneten elérhető lineáris vagy lekérhető tartalmak esetén a médiaszolgáltató kötelezettségei: • A médiaszolgáltató az interneten elérhető lineáris vagy lekérhető tartalom forráskódjához olyan azonosítókat (pl. "metatag"-et) rendeljen hozzá, amelyek utalnak a

9  

 

médiatartalom Mttv. szerinti korhatár-kategóriára, és egyes ingyenesen elérhető otthoni tartalomszűrő-alkalmazásokkal (szülői gyermekzár-programok) felismerhetők. • Amennyiben az interneten elérhető lineáris vagy lekérhető tartalom megfeleltethető az Mttv. V. és VI. korhatár-kategóriájának, akkor a médiaszolgáltató a műsorszám megtekintésének megkezdése előtt ellenőrizze a néző korhatár jogosultságát. (pl. Jelenítsen meg egy kérdést, amelyben a néző életkorát ellenőrzi: "Ön elmúlt már 18 éves? Igen - Nem"). Ha az életkor ellenőrzés alapján a néző nem jogosult megtekinteni a műsorszámot, akkor a műsorszám nem kerül lejátszásra. • Amennyiben az interneten elérhető lineáris vagy lekérhető tartalom megfeleltethető az Mttv. V. és VI. korhatár-kategóriájának, a médiaszolgáltató az életkor-ellenőrzéssel egyidejűleg, azonos helyen, jól láthatóan hívja fel a néző figyelmét a kiskorúakra vonatkozó veszélyekre. Például az alábbi szöveg megjelenítésével: „Figyelem! Ez a médiatartalom kiskorúakra káros elemeket is tartalmaz. Amennyiben azt szeretné, hogy az Ön környezetében kiskorúak hasonló tartalmakhoz csak egyedi kód megadásával azaz kiskorúak kizárása mellett – férjenek hozzá, kérjük használjon szűrőprogramot. Szűrőprogram letöltése és további információk itt.” A kiskorúakra vonatkozó veszélyekre felhívó üzenet megfogalmazására, megjelenítésére, illetve az ingyenes szűrőprogramok elérhetőségére vonatkozóan egy lehetséges megoldás található a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesületének honlapján (www.mte.hu). • Amennyiben az interneten elérhető lineáris vagy lekérhető tartalom megfeleltethető az Mttv. V. és VI. korhatár-kategóriájának, a médiaszolgáltató az oldal első megjelenítésénél, jól látható - a korhatár-kategóriának megfelelő - optikai azonosítással lássa el az érintett médiatartalmat. • Az alkalmazható, és ingyenesen elérhető otthoni szűrőprogramok hatékonyságát és a fejlődő technológiai környezethez való alkalmazkodását és megfelelőségét a médiaszolgáltató rendszeresen ellenőrizze. • A médiaszolgáltató rendszeresen tájékoztassa a felhasználókat az interneten elérhető tartalom gyermekzár szűréséhez alkalmazható otthoni szűrőprogramokról, és a szűrőprogramok veszélyekről.

használatának

előnyeiről,

használatának

elmulasztásával

járó

10  

 

1.4.

Ombudsmani állásfoglalás

Szabó Máté az állampolgári jogok országgyűlési biztosaként 2008-ban jelentést6 tett közzé. Vizsgálatának központi kérdése az volt, hogy a hagyományos, televíziós, rádiós műsorszolgáltatók milyen aktív magatartással biztosítják, hogy a gyermekek fejlettségüknek megfelelő, ismereteik bővítését segítő, a magyar nyelv és kultúra értékeit őrző műsorokhoz hozzáférjenek. Továbbá vizsgálta, hogy bemutatnak-e gyermeki jogokat ismertető és tudatosító műsorokat. Az

országgyűlési

biztos

jelentése

rámutatott,

hogy

a

médiaszolgáltatásról

és

tömegkommunikációról szóló törvény előzményének tekinthető 1996. évi I. törvény (Rttv.) 5/A-5/D §-aiban leírt klasszikfikáció (kiskorúak érdekében történő kategóriába sorolás), csak részben érte el a törvényalkotó által elvárt eredményt. A műsorszolgáltató azzal, hogy bemutatás előtt kategóriákba sorolja a műsorszámot, megóvja a gyermeket a káros tartalmaktól. Ezzel nem pusztán a vonatkozó törvényi rendelkezéseknek tesz eleget, hanem egyfajta prevenciós mechanizmusként az Alaptörvényből fakadó gyermeki jogok védelme érdekében- atipikus módon – gyermekjogi védelmet is ellát. Ugyanakkor a hagyományos műsorszolgáltató a megfelelő karika elhelyezésével még nem teljesíti a jogszabályi kötelezettségét. Ahhoz ugyanis megfelelő számú, színvonalas gyermek-, és ifjúsági műsort, valamint a gyermekek és a fiatalok számára is hasznos tartalmat kell sugároznia. A jelentés egyszerűsítő összegzése szerint: „(…) a gyermekek fejlődése szempontjából elengedhetetlen ugyan, hogy a felnőttek megóvják őket a pornográf tartalmaktól, de az egészséges fejlődéshez nélkülözhetetlen, hogy életkorának megfelelő játékkal és mesével tegyenek testi és lelki fejlődéséért.” A korhatárra tekintet nélkül megtekinthető műsorszámok, vagy azok, amelyek megtekintése 12 éven aluliak számára nagykorú felügyelete mellett ajánlott, annak ellenére, hogy nem mutattak be kiskorúak személyiségfejlődését veszélyeztető tartalmat, nem tekinthetők egyúttal gyermek és ifjúsági műsornak. Épp ezért a hagyományos műsorszolgáltatókat kellene jobban ellenőrizni, hogy elegendő, és valódi gyermek és ifjúsági műsorokat sugároznak-e. A gyakorlat azt mutatja, hogy olyan tartalmak is ide kerülnek a hatóságnak írt elszámolásukban, mint a lényegében csak felnőttek számára élvezhető és értelmezhető beszélgetős műsorok.

                                                                                                                        6

OBH 2057/2008. számú ügyben tett jelentés

11  

 

Amíg a hatályos médiaszolgáltatásokról szóló törvény klasszifikációs elvárásai a közmédiumoknál

nincsenek

maximálisan

érvényesítve,

értelmetlen

a

nehezebben

kontrollálható internetes tartalomszolgáltatókra ruházni a felelősséget. Az internet egyik alapvető előnyének tartottuk, hogy a felhasználó individuális érdeklődésének maximálisan eleget tesz. Az internetező nem kényszerül semminek a befogadásra, és rengeteg tartalom közül választhat. A gyermek azonban életkoránál, illetve az alapján feltételezett (testi, szellemi, erkölcsi, társadalmi) érettségénél fogva nem képes megismerni és értékelni sem a választható lehetőségeket, sem pedig a választás következményeit saját személyiségére, illetve későbbi életére és társadalmi beilleszkedésére nézve. Ezt szolgálja a magánjogban a cselekvőképesség kiskorúak életkora alapján történő kizárása, vagy korlátozása (PTK1213/B§). A 21/1996. (V.17.) AB határozatban az AB – összhangban a 30/1992. (V. 26.) AB határozatban foglaltakkal (ABH 1992, 167, 171.) – rámutatott arra, hogy konkrét körülményektől függ, hogy „vitás” kérdésekben mennyire korlátozható a gyermek tájékozódási szabadsága és véleménynyilvánítása (ABH 1996, 74, 81.). A gyermeknek is szembesülnie kell azzal, hogy vannak kellemetlen, provokatív, ellenkezést kiváltó, sőt potenciálisan károsan befolyásoló jelenségek. Meg kell tanulnia ehhez viszonyulni, saját véleményt formálni, vitázni, meggyőződést vállalni, akár a többséggel szemben is. Ezen kompetenciák kifejlődése függhet attól is, hogy van-e lehetőség ilyen hatásokat akár az iskolai oktatás keretében összefüggésbe illeszteni, más véleménnyel ütköztetni.

1.5 Kit nevezhetünk gyermeknek? A gyermekek jogairól szóló, New Yorkban 1989. november 20-án kelt egyezmény (NYE)hasonlóan a különböző nemzetközi jogi dokumentumokhoz - 1. cikke szerint a gyermek az a személy, aki 18. életévét nem töltötte be, kivéve, ha a rá alkalmazott jogszabályok értelmében nagykorúságát már korábban elérte.7 A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény alapján kiskorú az, aki 18. életévét még nem töltötte be, kivéve, ha házasságot kötött.8 A kiskorúak körében a jog                                                                                                                         7

Gytv. 5§ (a)- az NYE 1. cikkével megegyezően határozza meg, hogy a PTK 12.§ szerinti kiskorút kell gyermeknek tekinteni. 8

A házasságkötés nem jár a nagykorúság megszerzésével, ha a házasságot a bíróság a cselekvőképesség hiánya vagy a kiskorúság miatt szükséges gyámhatósági engedély hiánya miatt érvénytelenné nyilvánította.

12  

 

megkülönbözteti a cselekvőképtelen, illetve a korlátozottan cselekvőképes személyek körét. Előbbiek közé a 14 év alattiak, utóbbiak csoportjába – alapesetben – a 14 és 18 év közötti fiatalok tartoznak. A két csoport közötti különbség jogi szempontból az, hogy tagjai milyen jogokat szerezhetnek, illetve milyen kötelezettségeket vállalhatnak. Ezeket a polgári törvénykönyv részletesen szabályozza.

1.5.1 Ki és milyen sorrendben felelős a gyermekért? Az alaptörvényi felsorolás: család, állam, társadalom akár rangsornak is tekinthető. Ez a nemzetközi dokumentumok rendelkezéseiből fakad, melyeket a magyar jogszabályok kialakításánál is figyelembe vettek. Továbbá ezt diktálja a gyermek mindenekfelett való érdeke, de ezt támasztja alá az AB9 gyakorlata is. Eszerint a gyermeknek elsődlegesen (lehetőleg) a családtól kellene megkapnia a szükséges védelmet és gondoskodást. Ezt kiegészíti, rosszabb esetekben pedig pótolja az állami intézményvédelem. Az alapjogi ellentmondás feloldásához vizsgálandó egyfelől, hogy a gyermek általában elég érett-e az önálló döntésre; másfelől pedig a döntés tárgyához képest rendelkezik-e megfelelő érettséggel, belátási képességgel. Ezt az érettséget általában a közérdek, vagyis az érintett társadalmi intézmények működőképességének védelme követeli meg. Elegendő érv lehet a jogalkotáshoz

a

gyermek

védelme

saját

magával

szemben

is,

azaz

döntése

következményeitől való megóvása. Önmagának mindenki árthat, és vállalhat kockázatot, ha képes a szabad, tájékozott és felelős döntésre. A nagykorúaknak a jog széles be nem avatkozási lehetőséget ad erre, az általános személyiségi jogokból fakadó jog az önmeghatározásra és a cselekvési szabadságra garantálja ezt a lehetőséget. A gyermek esetében maga az Alaptörvény és a nemzetközi egyezmények teszik állami kötelességgé a gyermek fejlődési útjának megóvását a veszélyektől és kockázatoktól annak érdekében, hogy felkészülhessen a felelős és tájékozott döntésekre, mihelyst életkorával vélelmezett képessége erre alkalmassá teszi.10

                                                                                                                        9

995/B/1990. AB határozat, ABH 1993, 515, 528

10

21/1996.(V. 17) AB határozat, ABH 1996, 74, 80.

13  

 

2. Az  internet  mint  új  média  különbözősége  

Az internet nemcsak felépítésében, de szolgáltatási struktúrájában, működtetésben részt vevő

személyek

számában

is

különbözik

más

kommunikációs

hálózatoktól

és

információtovábbítási módoktól. Az internettel kapcsolatban állók között legalább háromféle szereplőt szokásos megkülönböztetni: felhasználó, internet szolgáltató (angolul: internet service provider), tartalomszolgáltató (angolul: content provider). A felhasználó igénybe veszi a tartalomszolgáltató által nyújtott szolgáltatásokat, de jellemzően csak az internetszolgáltatóval van szerződéses kapcsolatban. Ő a content provider által nyújtott tartalom fogyasztója, amelyet az internetszolgáltató hálózatán keresztül ér el. Az interneten hozzáférhető információrengeteg - mennyiségéből kifolyólag is – sokféle visszaélésre ad lehetőséget. A polgári jog körébe tartozó szerzői és szomszédos jogok megsértése, a közigazgatási jog területéhez tartozó fogyasztóvédelmi jogok megsértése, a büntetőjog felségterületéhez tartozó pornográf, pedofil tartalmú dokumentumok, képek, a rágalmazást becsületsértést megvalósító képi és hangi anyagok, továbbá az uszító és szélsőséges propaganda megjelenése – hogy csak párat említsünk a lehetséges törvénysértésekből.

3. Jogtörténeti  előzmények  

Az interneten található tartalmak megregulázására először az amerikai állam tett kísérletet az 1996-ban elfogadott „Illetlenségi Törvény”-nyel (Communications Decency Act,CDA).11 A CDA olyan tartalmakat tiltott az interneten, amelyek közlését addig az Egyesült Államokban kizárólag műsorszórás útján továbbított rádió – és televízióadások esetében korlátozták.12

                                                                                                                        11

12

A törvény neve pontosan: „Az illő kommunikációról szóló törvény” (Communication Desency Act)

Itt nem pornográf anyagokról van szó, hanem olyan közlésekről, amelyek egyes esetekben kisgyermekek számára károsak lehetnek, például szexuális felvilágosításra szolgáló anyagok vagy egyes művészeti alkotások.

14  

 

A rádió és televízió esetében az ilyen közlések egyes napszakokra korlátozását a bíróságok azzal minősítették alkotmányosnak, hogy az adás ”betör” a hallgató, néző életébe. Az érvek között szerepelt az is, hogy az említett médiumok esetében az átvitel közege, a frekvencia szűkös erőforrás. Az internet esetében azonban ez nincs így. A CDA-t egy kerületi bíróság, majd 1997 nyarán az amerikai Legfelsőbb Bíróság is alkotmányellenesnek minősítette. A legfelsőbb bíróság határozatának indoklása elemezte azt is, hogy az internet mely jellemzői zárják ki a „hagyományos”, földi sugárzással átvitt elektronikus médiumokhoz hasonló állami szabályozást: „Az internet hatalmas és demokratikus fóruma sem a CDA megalkotása előtt, sem azután nem ismert olyan típusú kormányzati felügyeletet és szabályozást, amely a műsorsugárzás területén jellemző volt. Emellett az internet nem olyan mértékben átható13, mint a rádió, vagy a televízió. (…) Az interneten továbbított közlések nem törnek be senki otthonába, és nem jelennek meg hívatlanul senki számítógépes képernyőjén. (…) Végül az internet nem tekintendő a kifejezés olyan eszközének, amelyre a szűkösség jellemző volna, és így a körülmények mások, mint amelyek közepette a Kongresszus először adott felhatalmazást a műsorsugárzást szolgáló frekvenciatartománnyal kapcsolatos szabályozásra. A médium mindenfajta kommunikáció számára gyakorlatilag korlátlan mértékben biztosít alacsony költséggel elérhető kapacitást.” 14 Az amerikai Legfelsőbb Bíróság kimondta: „ a tartalom nem folyamatosan áramlik az internetből, hanem a felhasználóknak több, egymást követő megerősítő lépést kell tenniük annak lehívásához, és minden esetben rendelkezik némi előzetes információval arról, hogy milyen tartalommal fog szembesülni.”15 A CDA-hoz és COPA-hoz hasonló országos hatáskörű törvények az internet esetében azért is bizonyulhatnak sikertelennek, mert az amerikai fiatalok számára a külföldi eredetű pornó is könnyen elérhető. A bírák egyetértettek azzal a széles körben vallott állásponttal is, hogy ameddig a törvényhozás figyelme kizárólag a pornográfia korlátozására irányul, addig háttérbe szorulnak olyan fontos(abb) problémák, mint az egyre nagyobb üzletnek számító                                                                                                                         13

Eredetiben: invasive

14

A CDA-ról szóló cikkek és a Legfelsőbb Bíróság döntése magyarul elérhető: http: //w3.datanet.hu/jori/cda.html (2002. március 1.) 15

http://itcafe.hu/hir/sabam_scarlet_europai_birosag_fajlcsere_p2p_szures.html

15  

 

gyermekpornográfia, vagy a gyermekek védelme azokkal a pedofilokkal szemben, akik az interneten keresztül vetnek hálót áldozataikra (Sinrod és mások 1999).16

4.  Szűrőrendszerek  és  egyéb  megoldások  

Mióta a CDA törvény internetre vonatkozó alkalmazása megbukott, az amerikai viták elsősorban egyes felhasználói szinten telepíthető szűrőrendszerek alkalmazása körül folynak. E rendszerek egyik típusa az oldalakat egy, a rendszer készítője által meghatározott és frissített lista alapján szűri, ez az ún. listázás eljárása. A listára felkerült művek online elérhetősége engedélyköteles, így azok engedély nélküli lehívása lehetetlen. Egy másik módszer a címkézés, mikor az oldal szerzője maga minősíti lapját valamilyen előzetes szempontrendszer alapján, és a felhasználó maga engedi meg, vagy tiltja azt, hogy egyes szempontoknak megfelelő oldalakhoz gépéről hozzá lehessen férni. Ehhez hasonló módszer a kulcsszavas eljárás is, melynek során az oldalak szűrése előre megadott kulcsszavak alapján történik, és ezen kódok által beazonosított oldalak megfelelő engedély (például előzetes regisztráció) esetén nem elérhetők.17

4.1.

Az ICRA létrehozása

Az AOL Time Warner, a Yahoo és a Microsoft MNS nonprofit szervezetet hozott létre az általuk

szolgáltatott

tartalmak

osztályozására.

Az

Internetes

Tartalomszolgáltató

Szervezethez (Internet Content Rating Association, ICRA)18 bármilyen tartalomszolgáltató csatlakozhat, amelyik vállalja, hogy meghatározott szempontok szerint tematikailag csoportosítja az általa nyújtott tartalmakat. Minden oldalra egy, az osztályozásnak megfelelő, és a szűrőprogramok által értelmezhető jel kerül. Így a böngészőkbe eleve beépített vagy az internetről letöltött szűrőkkel bárki könnyű szerrel blokkolhatja a nem                                                                                                                         16

http://www.mediakutato.hu/cikk/2000_01_osz/05_a_netpornografia_es_az_amerikai_gyermek/08.html?q=gy ermekek+v%E9delme#gyermekek+v%E9delme 17

További megoldás lehet még az egyes számítógépekbe beültethető ellenőrző-szűrő chipek alkalmazása, amelyeket már alkalmaznak televízió készülékekben az erőszakos elemeket tartalmazó adások kiszűrésére. 18

Az ICRA- t alapító három cég – saját bevallása szerint - az internetes forgalom ötven százalékát uralta 2004-ben

16  

 

kívánt tartalmakat. Mary Lou Kenny, az ICRA észak-amerikai igazgatója hangsúlyozza, hogy az önkéntes tartalomosztályozás nem cenzúrát jelent, hanem a választást segíti. A szervezet nem titkolt célja, hogy elejét vegye a terület kormányzati szabályozásának.

4.2.

Gyerekjogi Egyezmény 17. cikke – Megfelelő tájékoztatáshoz való jog és a tömegtájékoztatási eszközök szerepe

Az ENSZ Gyermek Jogai Bizottsága 2006-os jelentésében kiemelte annak szükségességét, hogy Magyarország biztosítsa a gyermekek megfelelő védelmét a médiumokon keresztül terjedő erőszaktól, rasszizmustól és pornográfiától. Az Egyezmény 17. cikke is megfogalmazza e követelményt: a gyermekeknek joguk van egyrészt megbízható és érthető információkhoz jutni a tömegtájékoztatásból, másrészt a médiumok káros hatásai elleni védelemhez is. A statisztikai adatok alapján Magyarországon a gyermekek fele egyedül tévézik, a közösségi média használta 11 éves kortól már természetes. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság támogatásával 2008-ban elvégzett kutatás (KID.COMM) a gyermekek médiafogyasztási szokásait vizsgálta és az eredmények alapján (Magyarországon a gyerekek naponta 3 órát töltenek tévénézéssel) felmerült, hogy közvetett összefüggés van a gyermekek által egyre agresszívabban megvalósuló bűncselekmények és a média tartalmai között. A gyermekek védelme érdekében az új Médiatörvény (2010. évi CLXXXV. törvény) is több rendelkezést tartalmaz. A korábbi klasszifikációs rendszerhez képest egy új korhatári kategóriát vezetett be – az ún. „hat éven aluli nézők számára nem ajánlott” besorolást. A hat éven aluli gyerekeknek szánt műsorokhoz pedig egy gyerekbarát piktogram társult, amelynek használata nem terjedt el, mivel a törvény nem tette kötelezővé.

Az új

Médiatörvény a reklámokról szóló 2008. évi XLVIII. törvényt kiegészítve exemplifikatív felsorolást tartalmaz a kiskorúak fizikai, szellemi, erkölcsi és érzelmi fejlődését károsító kereskedelmi közleményekről.

Ahhoz, hogy ezek a változtatások kellő hatékonysággal

védjék a gyerekeket fontos, hogy a szüleik, tanáraik és nevelőik is felismerjék a tömegkommunikációban rejlő veszélyeket. Már 2008-ban is indult kampány, az akkor még ORTT - ma NMHH – szervezésében, amely drámai szpotok segítségével hívta fel a figyelmet arra, hogy a referenciaszemélyeknek fontos részt kell vállalniuk a média által közvetített üzenetek értelmezésében és feldolgozásában.

17  

 

5.  Internetbiztonság  uniós  keretek  között  

Az EU 2006-os ajánlást tett közzé a kiskorúak védelmével kapcsolatos audiovizuális és információs tartalomszolgáltatásra vonatkozóan. Ebben további kutatások szükségességére hívja fel a figyelmet azért, hogy megalapozzák a hatékony együttműködést a résztvevő államok médiaszolgáltatói, internetszolgáltatói és a többi érintett/érdekelt fél között. A gyermekjogok védelmében hozott jogi norma is kiemeli, hogy az új információs technológiák fejlődésének üteme megköveteli, hogy az internetes tartalomszolgáltatás vonatkozásában kiemelt figyelemmel legyen a közösségi jog az emberi jogok védelmére. A jövőben az internetes tartalomszolgáltatásra vonatkozó szabályozásoknak egyszerre kell megfelelniük az emberi méltóságra alapozó jogszabályoknak, miközben a kiskorúak fejlődésére sem jelenthetnek veszélyt, továbbá biztosítaniuk kell a szólás – és sajtószabadságot. Ennek megvalósítása érdekében az uniós médiaszabályozás kialakításában további lépések megtételére van szükség, mind tagállami, mind közösségi szinten, mely hatással van a piaci szereplők és minden érdekelt viszonyrendszerére.

5.1. •

Az Unió szempontrendszere:

Tagállami felelősség: felhívja a tagállamok figyelmét a szükséges intézkedések megtételére, vagyishogy biztosítsák a kiskorúak eddiginél hatékonyabb védelmét az internetes tartalomszolgáltatásban.

•

A kiskorúak tudatos internethasználatának elősegítése: lehetővé kell tenni a kiskorúak számára a tudatos nethasználatot. Fontos fejlesztési lehetőséget kell biztosítani a szülőknek, tanároknak. Továbbá fel kell hívni a felnőttek figyelmét a gyermekekkel kapcsolatos közös felelősségre, hogy ők is biztonságot tudjanak teremteni a kiskorúaknak.

•

Felelős hozzáállás a szakma részéről: felelős magatartás a szakma oldaláról, a felhasználók oldaláról, a közreműködők (tanárok és szülők, fejlesztők) és egyéb potenciális közreműködők részéről.

18  

 

•

Az illegális tevékenységek elleni küzdelem: a megelőzés a kulcs minden olyan interneten keresztül könnyen elérhető tartalommal szemben, ami káros lehet a gyermekek személyiségfejlődésére. A szűrőprogramok alkalmasak leginkább az effajta prevencióra.

•

A diszkrimináció tilalma kiemelten hangsúlyos a szűrőprogramok kialakításánál.

Az Európai Unió a fenti pontok figyelembevétele mellett elvárja a fiatalkorúak pozitív diszkriminációját a szabályozott, önszabályozó területeken egyaránt. Ehhez tapasztalatcserét és együttműködési kötelezettséget ír elő, hogy egy közös leíró szimbólumrendszer alakuljon ki. Ez képes felismerni a káros tartalmakat, és arra válaszul egységes automatikus üzenetekben lehessen figyelmeztetni a felhasználót, hogy tudatában legyen a rá leselkedő veszélyeknek, amikor egy veszélyesnek vélt típusú tartalmat ér el az interneten. Az Európai Unió megrendelésére készített tanulmány szerint a gyermekek 14 százaléka találkozott már olyan személlyel, akit az interneten keresztül ismert meg, pedig a szülőknek csak négy százaléka feltételezte ezt. A gyermekek 30 százaléka már látott erőszakot ábrázoló anyagot az interneten, ám a szülőknek csak 15 százaléka gondolta így. Fontos technikai lépésként sürgetik olyan szűrők bevezetésének vizsgálatát, ami az emberi méltóságot sértő tartalmak kiskorú elé kerülését megelőzi. A hatékonyság érdekében az online tartalmakat speciális módon kell kódolni, amit közös jelrendszer segítségével be lehet azonosítani a szűrőszoftverek számára. Az Európai Unió felismerte, hogy ki kell dolgozni az online világ biztonságát

érintő

intézkedéseket,

mert

a nethasználók

számának

növekedésével

párhuzamosan egyre több visszaélésnek lett színtere a virtuális világ. Az Unió első körben meghirdette a Safer Internet (Biztonságos Internet programját), majd néhány évvel később a Plus szóval megtoldva tovább bővítette eszköztárát és lehetőségeit. Ez azt jelentette, hogy minden tagállamnak kötelező létrehoznia egy- vagy többtagú konzorciumot, amely a biztonságos internetezést népszerűsíti hazájában. A Safer Internet Plus program célja – az Európai Unió által közvetített értékrenddel összhangban – az internet és online technológiák használatának biztonságosabbá tétele, különösen a gyermekek számára, és a jogellenes, valamint káros tartalom elleni küzdelem hatékonyságának biztosítása.

19  

 

5.2.

A megfogalmazott célok többek között a következő eszközökkel valósíthatók

meg:

•

Segélyvonal (helpline), e-mailes és chat-konzultáció gyerekeknek és fiataloknak, akik káros, veszélyes tartalmakkal vagy zaklatással találkoztak az interneten;

•

Tudatosság növelése a felhasználók körében;

•

Kéretlen

és

káros

információcserével,

tartalmak

elleni

gyermekvédelmi

küzdelem

(szűrőrendszerekkel,

intézkedésekkel,

szorosabb

rendőrségi/bűnüldözői együttműködéssel).

6.  Tartalomszelekció  a  világ  más  részein    

Az Egyesült Államokban és a világ más részein is sokak véleménye szerint az interneten található ártalmas tartalomtól állami beavatkozás nélkül is meg lehet védeni a fiatalkorúakat. Az USA-ban is a „blokkoló” szoftverekkel védekeznek, amelyek az egyes személyi számítógépekre vagy a szerverekre tölthetők fel. A blokkoló szoftverek közös tulajdonsága, hogy meggátolják bizonyos nem kívánatos szavak, kifejezések, képek, honlapok elérését fiatalkorú felhasználók számára. Bizonyos szoftverek több ezer szóból vagy honlapból álló „feketelistát” tartalmaznak, amelyet a szülőknek módjukban áll tovább bővíteni. A tartalom megszűrésére készített efféle szoftverek általában a szülő által választott jelszóval aktiválhatók. Amikor felnőtt használja a gépet, a szoftvert egyszerűen kikapcsolja. Az általánosan elfogadott vélemény az USA-ban az, hogy a tartalom „megszűrésére” létrehozott felhasználók által telepíthető technikai eszközök eleget tesznek az állam azon kötelességének, hogy a fiatalkorúak számára biztonságossá tegye a világháló használatát. Az USA-ban az elmúlt egy évben komoly problémaként merült fel a Facebook. A fiatalok közösségi hálózatra feltöltött képei, kommunikációs szokásai problémát okozhatnak, ami ellen tenni kell valamit. Az Amerikai Egyesült Államokban eddig nem találtak hatásos megoldást. Javaslatuk jelenleg annyiban merül ki, hogy a szülő üljön oda a kiskorú gyereke mellé, amikor az felmegy a Facebook-ra.

20  

 

6.1.

A brit módszer19: Minden gyerek számít!

Az Egyesült Királyságban még Gordon Brown egykori miniszterelnök kezdeményezésére hozták létre a gyermekek biztonságos internetezéséért felelős tanácsot (EKTGYBI). Az EKTGYBI több mint 160 taggal rendelkezik. A tagok az internet minden létező szektorát képviselik. Beleértve a nyilvános, önkéntes és privát szektorokat is. A tagok közt jelen vannak világméretű cégek is, mint például a Google, a Microsoft , Bebo, az NSPCC és a CEOP, ők is a brit kormánnyal együttműködve dolgoznak a gyermekek és a családok védelmében. Az együttműködés a közös munkán túl folyamatos idő és pénzbefektetést tesz szükségessé. Létrehoztak egy internetes biztonsági stratégiát: „Klikkelj okosan, klikkelj biztonságosan” – néven. John Grounds az Egyesült Királyság Tanácsának 2011-es csúcstalálkozójának vezetője a következőket mondta: „Ez az egyedülálló lehetőség, hogy megadjuk a gyermekeknek a lehetőséget az internetes védelemre. Megkapják a szükséges eszközöket és információkat. Ez mindannyiunk közös felelőssége, épp ezért bárki részt vállalhat abban, hogy megváltoztassuk a gyermekek online környezetben szerzett élményeit.” Az Egyesült Királyság négy legnagyobb internetszolgáltatója, a BT, a Sky, a TalkTalk és a Virgin hamarosan megkönnyíti a szülők számára azt, hogy azok elzárják a gyerekek elől a pornográf tartalmakat. Ez egy régóta ismert módszer, hogy ha valaki ilyen oldalakat kíván felkeresni, annak engedélyeznie kell számítógépén ezt a lehetőséget (opt-in módszer). Az új előfizetők már most is megtehetik, hogy a kapcsolat létesítésekor bekapcsolva hagyják a szűrést, a régebbieket pedig a szolgáltatók tájékoztatják a lehetőségről. Habár több brit jelentős olvasottsággal rendelkező online lap arról számolt be, hogy a szolgáltatók alapértelmezésben elérhetetlenné teszik a pornográf tartalmakat. Valójában a tényleges újítás mindössze annyi, hogy az eddiginél nagyobb erővel kampányolnak a szűrőprogramok mellett (például a hálózati kapcsolat telepítésekor figyelmeztetik az előfizetőket erre a lehetőségre), illetve egyszerűsítették a szűrő ki- és bekapcsolását. A                                                                                                                         19

http://www.slideshare.net/Stevecd/safeguarding-children-online-training-from-stephen-carrickdavies-forsouthwark-diocese-autumn-2011

21  

 

megoldások még nem egységesek, a négy szolgáltató négyféle, négy különböző biztonsági cég által fejlesztett és menedzselt programot ajánl. A BT például CD-n kínálja a védelmi szoftvert, míg a TalkTalk HomeSafe néven már egy teljesen a hálózatra építő szűrőt dobott a piacra. A jövőbeli együttműködésnek köszönhetően ezek a technológiák valószínűleg egységesülni fognak. Az oktatási minisztérium a fent említett szövetség vezetőjének irányításával júniusban egy jelentést készített (Letting Children be Children), mely a gyermekekre káros hatásokról („commercialisation and sexualisation of children”) számolt be. E jelentés szerint lépéseket kell tenni a gyermekek érdekében, hogy helyes szexuális elképzeléseik alakuljanak ki.

A brit gyermekvédők egyik célpontja ez a híressé vált Herzigová-plakát A találkozón az akkori miniszterelnök beszámolt arról is, hogy a keresztény szervezet elképzeléseivel összhangban a kormányzat részéről egyéb gyermekvédelmi intézkedéseket is foganatosítanak. Korlátozni fogják például az agresszív reklámkampányokat, valamint szigorítják az óriásplakátokon megjelenő tartalmak előírásait, hogy bizonyos, gyerekre káros képek ne jelenhessenek ott meg.

6.1.2. Mi történik a gyerekkel? Miután nem szorul különösebb magyarázatra, hogy az online közösségben való jelenlét a gyermek egész életére kiható személyiségtorzulást okozhat, - például ha fenyegetik, ha kínos helyzetbe hozzák, ha rossz hírét keltik, ha megszégyenítik, ha photoshoppal átalakított

22  

 

dehonesztáló fényképet tesznek róla közzé, ha ellopják az identitását, vagy közszemlére teszik a személyes adatait, ezért komoly népnevelő programba kezdtek. Az elsődleges célközönség ez esetben a gyermekét nevelő szülő, akinek segítenie kell bajba jutott gyerekén, illetve mindent el kell követnie, hogy a gyermek egészséges személyiségfejlődése érdekében kikerülje az internetes veszélyzónákat. A britek egy sajátos mátrixba20 csoportosították a gyermek szereplehetőségeit (a gyermek, mint befogadó, mint résztvevő, a tevékeny gyermek és a bűnügyekben részt vállaló gyermek) és a veszélyeket (kereskedelmi, agresszív tartalom, szexuális tartalom, valamint az önpusztítás és a káros propaganda). A következményeket pedig ezek metszéspontjaiban helyezték el. A főbb problémák a tanulmány szerint a kereskedelmi tevékenységek közé sorolt illegális letöltések, hekkelés, kódok feltörése, szerencsejáték és a terrorizmus emelkedett a legveszélyesebb lehetőségek közé. Ugyanígy az agresszív tartalom is, amikor nem őt bántják, hanem már ő bánt másokat. Illetve a szexuális zaklatás, amikor már nem őt zaklatják, hanem ő tölt fel képeket és ő molesztál mást virtuálisan. Ez jelentős különbség a témában eddig megjelent többi tanulmányhoz képest, hiszen itt a gyerek már nem egy passzív befogadó és áldozat, hanem mint cselekvő is megjelenik. Ez a meglehetősen őszinte felismerés segíthet a társadalom legifjabb nemzedékével kapcsolatos problémák megoldását megtalálni. Az odáig vezető út azonban rögös, még a briteknél is. Ahogy sokszor megjelent már ebben a tanulmányban, kiemelt jelentőségű a szülők tudatosítása, képzése valamint figyelmük felkeltése.

Ennek

elérésére

a

következő

hasznos

weboldalakat

hozták

létre:

www.ceop.gov.uk, www.dcsf.gov.uk/ukccis, www.childnet.com. Vizsgálták azokat a válaszokat is, melyeket a gyerekek akkor mondtak, mikor megkérdezték tőlük, miért nem jelentették a zaklatásokat. A válaszok meglehetősen egységesnek mutatkoztak. Volt, aki attól tartott, hogy nem hisznek neki a szülei. Volt, aki azért nem szólt, mert úgy gondolta ez senki másra nem tartozik, vagy nem volt biztos benne, hogy ami történik rossz, és komoly dolog, mint ahogy azt sem zárta ki, hogy ez esetleg részben az ő hibájából alakult így.                                                                                                                         20

http://www.slideshare.net/Stevecd/safeguarding-children-online-training-from-stephen-carrickdavies-forsouthwark-diocese-autumn-2011 - 30. dia

23  

 

Kellemetlennek tartották a gyerekek azt is, hogy a barátok, szülők megtudják a zaklatás tényét, valamint tartottak attól is, hogy emiatt a szülő esetleg elveszi tőlük a számítógépét. Ami pedig lényeges a brit felmérésben, hogy többen megemlítették, nem tudták kinek számoljanak be a zaklatásról. A gyermekek online személyiségi jogainak védelme érdekében felhívásokat tették közzé, melyből néhány fontosabb pontot emelünk ki, a teljesség igénye nélkül: •

Kontrollálják a szülők gyermekük hozzáférését a felnőtt tartalmakhoz, és védjék meg őket az internet ragadozóitól. A szexuális tartalmaktól való védelemhez a szülő részéről is tudni kell kezelni a számítógépet, hogy blokkolni tudja a nem megfelelő tartalmakat az erre hivatott programok segítségével. Számos olyan szoftver van, aminek a feltelepítésével a szülő több-kevesebb sikerrel blokkolja a gyermekekre „káros tartalmakat”. Ezek a programok meggátolják, hogy online személyes adatokat gyűjtsenek be illetéktelenek, ráadásul a jobb programok képesek követni a gyerek online aktivitását is.

•

Fontos, hogy a szülő tudja, hogy gyereke milyen oldalakat látogat, és felvilágosítsa a rá leselkedő veszélyekről. Ilyen például, amikor a gyerek egy közösségi oldalon létrehoz egy profilt. A szülőnek érdemes figyelmeztetnie, hogy olyan „nic” nevet válasszon a gyerek a regisztációnál, ami saját identitását védi.

•

A számítógép a lakáson, házon belül egy közös térben kapjon helyet, amire rálát a család többi tagja is.

•

Internetezzen együtt a szülő a gyermekkel, és tanítsa meg a megfelelő online viselkedésre. Kísérje figyelemmel a szülő a bankkártya és a telefonszámla pénzmozgásait, ellenőrizze, hogy ment-e pénzt ismeretlen helyre.

•

Tiltsa meg a szülő a gyermekének, hogy online chat-szobába lépjen, és blokkolja ezen internetes szolgáltatásokat a biztonsági beállításokkal, vagy egy szűrőszoftver segítségével.

•

A szülők vegyék komolyan, ha a gyerek számára kellemetlen online beszélgetésről számol be. Hívják a segélyvonalat, hogy online gyermekpornográfiával találkoznak. Továbbítsa

a

szülő

azokat

a

fenyegető

vagy

internetszolgáltatója felé, mellyel gyermeke találkozik.

obszcén

üzeneteket

az

24  

 

6.2.

Skót kormányzati lépések21 a biztonságos internetezésért

"Glow", magyarul ragyogás cím alatt fut a skót iskolák oktatási programja, amely diákok és tanáraik számára hivatott biztonságos online oktatási közösséget biztosítani. 2010 januárjáig 656.000 Glow-fiókot nyitottak diákok, oktatók és szülők számára Skóciában. Ez a fiók egyszerű hozzáférést biztosít magas színvonalú tanulási segédanyagokhoz, amelyek kimondottan a skót curriculum számára állítottak össze, illetve a személyre szabott tanulási lehetőségeket biztosít tanár és diákja számára. Elindították az Őfelsége Oktatási Felügyelősége (HMIE) által irányított irodákat összefogó gyermekvédelmi felügyelet, ami a skót rendszerben most először ad tiszta áttekintést az ország gyermekvédelmi gyakorlatáról. A felügyelet számára továbbra is kulcsfontosságú a biztonságos internet létrehozása. 2007-ben megalapították a RespectMe-t (Tisztelj Engem) anti-erőszak szervezetet, melyet a skót kormány támogat. A szervezet azokkal a felnőttekkel foglalkozik, akik a gyermekek és fiatalok életében abban játszanak szerepet, hogy gyakorlati képzettséget és magabiztosságot közvetítsenek a gyerekek felé, akik ennek köszönhetően kezelni tudják majd az erőszakos viselkedést, ha az felbukkan az életükben. A RespectMe munkájában kulcsszerepet játszik az erőszak leküzdése online környezetben („cybererőszak”). Létrejött a Skót Érintett Csoport is, amely a gyermekek biztonságos internetezésére fókuszál. Ez a rendőrség, ipar (IT szektor), oktatás, gyermek- és ifjúságvédelem képviselőiből álló csoport felügyeli a skót kormány megbízásából a gyermekek számára a csoport tagjai által piacra dobott termékek fejlesztések biztonságos internetet biztosító tartalmait. Ugyanennek a csoportnak a feladata a cél következetes szem előtt tartása és tartatása, hogy képesek legyenek megfelelni a közös céloknak. Skót tanárok és a helyi oktatási hatóság tagjainak képzése a Think U Know (Gondolom Tudod) nevű programon keresztül folyik, mely egy a szülőket, gondviselőket, tanárokat és                                                                                                                         21

http://www.scotland.gov.uk/Resource/Doc/301817/0094110.pdf

25  

 

gyermekeket érintő oktatási kezdeményezés a Gyermekkizsákmányolás Elleni és Online Védelmi Centrum részéről. A Skót Kábítószerügyi és Büntetésvégrehajtó Iroda figyelemfelkeltő akciót indított különböző kezdeményezésekkel a gyermekek internetes biztonságáért 2009- 2010-ben. A jövőbeni skót tervek három csoportba sorolhatók. a) Biztonságosabb online környezet kialakítása: A skót kormány az IT szektorral együttműködve próbálja biztosítani a gyermekek és fiatalok védelmét online környezetben: Ø Skót játékfejlesztőkkel együttműködve hívják fel a figyelmet a játék közben elérhetővé váló nem helyénvaló tartalmakban rejlő veszélyekre. Szeretnék elérni, hogy partnereik és vásárlóik körében az online és offline játékok biztonságos használatának lehetőségei elterjedjenek. Ø Együttműködve az IT szektor képviselőivel azt próbálják megállapítani, hogyan tudják legjobban segíteni a szülőket abban, hogy megértsék és használják a webes szűrőprogramokat, illetve más elérhető biztonsági berendezéseket, amelyek segítségükre vannak a gyermekek védelmére az online környezetben. b) Törekszenek megadni mindenkinek a képzettséget és tudást ahhoz, hogyan segítsék a gyermekeket és fiatalokat az online környezetben biztonságban maradni. A skót kormány támogatja a fiatalokat abban, hogy kellően tájékozott döntéseket hozhassanak arról, hogyan maradhatnak biztonságban egy online környezetben. Ezt elősegítve a következőket teszik: Ø A Tanulás Oktatás Skóciával együttműködve olyan Glow-csoportokat hoztak létre, amelyek szakembereket tanítanak arra, hogyan fókuszáljanak a gyermekek internetes biztonságára. A Glow csoportok a párbeszéd elősegítésének eszközeiként a megvitatható gyakorlati kérdések mellett, megosztható ötletek és forrásokon keresztüli együttműködésre is lehetőség van különböző projektekben. Ø A Tanulás Oktatás Skóciával program keretein belül együttműködésben támogatják a Dupla Klikkes Gondolkodás használatát, mely útmutatást nyújt

26  

 

oktatási hatóság számára. Más oktatási anyagokat is ajánlanak és elérhetővé teszik a Glown keresztül a tanárok számára ezt a tudást online tréningek és tanácsok formájában, amelyek a biztonságos és felelősségteljes internethasználat érdekében fontosak. Ø Partnereikkel együttműködve beépítik

a gyermekek biztonságos és

felelősségteljes internet-használatát a megfelelő szakemberek oktatásába. Ø A skót kormány által kiadott nemzeti gyermekvédelmi útmutatóban kiemelt szerepet kap a gyermekek biztonságos internet-hozzáférése. Ø Figyelemmel

kísérik

intézkedéseik

hatékonyságát

az

oktatási

és

gyermekvédelmi hatóságok vizsgálatával. Ø A skót bűnügyi és kábítószerügyi iroda révén folyamatos szakképzést nyújt a témában. c) A felelősségteljes felhasználás és felhasználói viselkedés kialakítása: Ø A Skót kormány továbbra is együttműködik a RespectMe-vel - Skócia kormányfinanszírozott erőszakellenes szervezetével. Ø Az Ifjú Skótokkal együttműködve tájékoztatja a fiatalokat az internet biztonságos és felelősségteljes használatáról. Ø A gyermekekkel együttműködve és felhasználva az oktatást, tájékoztatni a gyermekeket az internet biztonságos használatáról. Ø Szülők és a gyermekek családjainak figyelmét fel kell hívni a már létező forrásokra, amelyek a témával foglalkoznak. Ø El kell érni, hogy a szülők az előbb említett forrásokhoz hozzáférjenek célzott kampányok indítása a figyelemfelkeltésre.

7.  A  kiskorúak  védelmében  alkalmazható  intézkedési  terv   Miután a tények azt mutatják, hogy több telefon van már a világon, mint ember, az internet használata nem korlátozódik a számítógépekre. Új nyelv van kialakulóban, amit az online beszélgetések generálnak (LOL!; POS = a szülő les a vállam mögül). Az emberek digitális lábnyoma napról napra növekszik. Ahogy a Facebook applikációk száma is egyre nő, úgy

27  

 

egyre több tevékenységünket köti a virtuális térhez. Épp ezért értelmetlen lenne ortodox módon tiltani próbálni a jövőt. Helyette meg kell tanulnunk jól, és hasznosan élni vele. Az internet nagyszerű lehetőség a tanulásra, felfedezésre, kommunikációra és szórakozásra. Azonban a valós élethez hasonlóan az előnyökhöz számos veszély társul.

7.1.

Mi a cél?

•

A gyerek egészséges legyen.

•

A gyerek biztonságban legyen.

•

A gyerek el tudja érni a neki fontos információkat, fejlődni tudjon az internet használatával, hisz az internet nem csupán veszélyforrás, hanem kockázati tényezőket is magában hordozó lehetőséghalmaz. A gyerek jól ismerje a számítógép használatát, hisz későbbi életében nem boldogulna nélküle.

•

A szülők és másodsorban az állam a gyerek védelme érdekében részt kell vegyen a gyermek életében, és ha szükség van rá, intézkednie kell.

Az államnak felelőssége van a helyzet ismeretében és a megfelelő reakciók kialakításában. Ennek megfelelően a válaszokat újra kell gondolni, támogatni kell a digitális állampolgárságot. Reagálni kell a veszélyekre és gyerekekre szabott szolgáltatásokat kell nyújtani.

7.2.

Gyerekzár bevezetése az MTE tagjainál

A Magyar Tartalomszolgáltatók Egyesülete az Mttv. vonatkozó rendelkezésének hatályba lépésével egy időben, 2011. július 1-vel elérhetővé, és szabadon felhasználhatóvá tette a GYEREKZÁR programot (http://mte.hu/gyerekzar.html ), a gyermekeket a káros tartalmaktól távol tartó, illetve a szülők számára a gyermekek böngészési élményét befolyásoló “hatékony műszaki megoldás” egy lehetséges eszközét. Ennek lényege, hogy ha valaki lekérhető médiaszolgáltatás esetén az Mttv. V. vagy VI. kategóriába eső (18 éven felülieknek szóló) tartalmat kíván közzé tenni, a Médiatanács hatékony műszaki intézkedésről szóló ajánlása értelmében ezt alkalmazhatja.

 

28  

A GYEREKZÁR program úgy működik, hogy az V. illetve VI. kategóriába eső tartalmak esetén a címre való kattintást követően egy új oldalon a következő figyelmeztető szöveget kell feltüntetni a megfelelő gombokkal: Figyelem! Ez a tartalom olyan elemeket tartalmazhat, amelyek a hatályos jogszabályok kategóriái szerint kiskorúakra károsak lehetnek. Ha azt szeretné, hogy az ilyen tartalmakhoz erről a számítógépről kiskorú ne férhessen hozzá, használjon szűrőprogramot! A javasolt szűrőprogram elérhető ide kattintva. Ha ön elmúlt 18 éves, az "Elmúltam 18 éves" gombra kattintha, és a tartalom az ön számára elérhető lesz. Ha ön nem múlt el 18 éves, kattintson a "Nem múltam el 18 éves" gombra, így ez a tartalom az ön számára nem lesz elérhető.

A szűrőprogram itt érhető el: biztonsagosbongeszes.org/hu/mte E megoldás implementálása minden érintett MTE tagnál zökkenőmentesen megtörtént, a felhasználók és a szerkesztőségek körében is elfogadott, pozitív megítélésű megoldás. Az MTE visszajelzéseket kért és kapott legszélesebb felhasználói bázissal rendelkező tagjaitól. Az index.hu méréséből kiderül, hogy a bevezetés óta a „18+ választó oldal”-on 18 924 240 aktivitás volt. Ezek alapján a „18 éves elmúlt” gombot 18 904 606-an, a „nem múlt el 18 éves” gombot 19 634-en választották.

29  

 

Az origo.hu a megoldás hatékonyságát rögzítő mérést október 10-étől indította. Ez nem csak a választóoldalon tapasztalható aktivitást mérte, hanem magának az ajánlásnak a megjelenését is. A „18+ választó oldal” 8 992 422 alkalommal jelent meg. Ezt követően az „elmúltam 18 éves” gombra 6 158 798, a „nem múltam el 18 éves” gombra pedig 25 436 alkalommal kattintottak. Az adatok összesítéséből kiderül, hogy az esetek mintegy harmadában - 2 808 188 alkalommal - bezárták az oldalt, továbbkattintás nélkül. A Biztonságos Böngészés Program adatai szerint az Ajánlás indulása óta (2011. augusztus 1-től) 2012. február 29-ig 276 215 látogatója volt az oldalnak. A átogatók 3 százaléka le is töltötte a szűrő-szoftvert. A BBP belső kimutatásai szerint a letöltők fele el is indította, azaz használta a programot. A fenti adatok arra engednek következtetni, hogy helyes az a sejtésünk, mely szerint a 18 év feletti felhasználók számára is van információértéke a figyelmeztetésnek. Az offenzív tartalmakat kerülni szándékozók kortól függetlenül nem kattintanak tovább, azaz elállnak a tartalom megtekintésétől. Valószínűsíthető tehát, hogy bár a letöltési adatok és a hajlandóság a kampány elindulása óta javultak a megelőző időszakokhoz képest, de a visszafordulási arány egyértelműen azt mutatja, hogy az eddigi módszerrel nem érhető el kellő hatékonysággal a célcsoport. Azaz a felugró ablak egymagában nem tudja átvinni az üzenetet a felhasználók felé. Lehetséges megoldásokat a nemzetközi példák főleg a Nagy Brittaniai modell figyelembevételével lenne érdemes felépíteni(ld. később) A lényegesebb javaslatok a következők: •

A gyermektartalmakat egyben kínáló hasznos oldalak könnyű elérése (ebben segítséget nyújt a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesületes az Egyszervolt a Magyar Gyermekkultúráért Közhasznú Alapítvány által létrehozott www.bigyoo.hu honlap)

•

Gyermek Start Játék Portál elindítása: izgalmas, biztonságos, tanulságos és a célcsoport életkorának megfelelő, ismeretbővítő, tanulást támogató, kritikai attitűdre nevelő edutainment tartalmak fejlesztése, összhangban Neelie Kroes, az Európai Bizottság digitális menetrendért felelős biztosa iránymutatásával: „Gondoskodni kívánunk a arról, hogy a "digitális bennszülöttek" generációja magabiztosan kezelje

30  

 

az internetet, s böngészés közben a mindig az internet kínálta legjobb és életkorának megfelelő tartalmakkal találkozzon.” •

A GYEREKZÁR program keretében megjelenő új oldalon a figyelmeztető szövegben a szoftver telepítés mellett a www.bigyoo.hu oldalara is felhívni a figyelmet, mint olyan tájékoztató oldalra, mely a gyerekeknek, a szülőknek és a pedagógusoknak is megfelelő tájékoztatást nyújt érthető formában.

•

Prevenciós eszközökkel kontrollálni a gyerek hozzáférését a felnőtt tartalmakhoz. Ez a tartalomszolgáltatók részéről figyelmeztetéssel, a szülők részéről szűrőprogramok telepítésével érhető el (melynek tartalomszolgáltatókra vonatkozó részét az MTE tagjai 2011. július 1-e óta alkalmazzák).

•

A szülőt is fel kell készíteni informatikai tudásban ahhoz, hogy a szexuális tartalmaktól való védettséget a gyerek gépére fel tudja telepíteni, illetve annak rendeltetésszerű

működését

GYEREKZÁR

program

ellenőrizni keretében

tudja

(ebben

megjelenő

új

segítséget oldal

által

nyújt

a

javasolt

www.biztonsagosbongeszes.hu oldalról elérhető szoftver, melyet az MTE honlapja, valamint a www.bigyoo.hu oldal is javasol). •

Meg kell ismertetni a segélyvonal számát, amit a gyermeket ért zaklatás esetén a szülő felhívhat. Ezt Nagy Britanniában úgy oldották meg, hogy a biztonságos internet jelzés dupla kattintás esetén megmutatja a számot, illetve a hatóságok elérhetőségeit. Magyarországon a bigyoo.hu oldal Bigyoo ’Bot névre hallgató figurája az, amelyik jelzi, hogy az adott honlapon nyugodtan böngészhetnek a gyerekek. Lehet ez a figura is, de lehet egy sematikusabb gomb, ahogy a briteknél. A lényeg a közmegegyezés és az adott ikon ismertsége.

31  

 

•

interaktív videók a szülőknek, melyeket a gyerekeknek az iskolákban osztanak szét a tanárok (www.childnet.com/kia)

•

A prevenciós adottságaink jók, a magyar helyzetben ugyanis az a különös, hogy minden elem a rendelkezésünkre áll – ha nem is tökéletesen kidolgozott formában csak a meglévő tartalmakat kell hatékonyan összehangolni és ismertté tenni minden internethasználó számára.

•

Tudatosság

növelése

a

gyerekeknél,

a

szülőknél

és

a

pedagógusoknál:

www.bigyoo.hu honlap megújítása Arra a tényre alapozva, hogy a gyerekek és az internetezés – pontosabban az online kapcsolatot biztosító eszközök használata - mára mindennapossá vált, a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesületes az Egyszervolt a Magyar Gyermekkultúráért Közhasznú Alapítvánnyal

összefogva

Számítástechnika

Tanárok

egy

önálló

honlapot

Egyesületének

hozott

szakmai

létre

az

Informatika

együttműködésével

és

az

Internetszolgáltatók Tanácsának támogatásával. A honlap a www.bigyoo.hu címen érhető el, elnevezése a Biztonságos Gyermekoldalak és Online tartalmak rövidítése. A honlap a gyerekek számára is érthető és vonzó formában egyrészt összefoglalja az online kapcsolatok jelentette kockázatokat, veszélyeket, másrészt az ezek megelőzéséhez, kivédéséhez szükséges tudnivalókat tartalmazza. Ám a honlap célcsoportja hármas, a gyerekek mellett a szülőket és pedagógusokat is ellátja hasznos ismeretekkel. A honlap fejlesztése során az iskolai oktatásban is felhasználható játékos tananyagok (gyakorlati feladatok) is készültek diákoknak, a pedagógusok számára pedig e feladatok mellé módszertani ismertető anyagok

 

32  

készültek. A bigyoo.hu, mint gyermekbarát tartalmat kínáló oldal általánosan ismertté tétele kiemelt feladata kellene hogy legyen az államnak, mert ez az az oldal, ahol a gyerekek számára fontos információk közérthető formában vannak jelen, emellett segíti a hasznos tartalmak megismerését is. A bigyoo.hu azzal a céllal jött létre, hogy csökkentse a gyermekek internethasználatának kockázatait, bővítse a gyerekeknek szóló minőségi online tartalmak körét olyan módon, hogy előír egy sajátos kritériumrendszert a gyerekeknek szóló oldalakkal kapcsolatban. Ami igazán lényeges, támpontot ad a gyerekeknek, szülőknek, valamint a pedagógusoknak az interneten található online tartalmak biztonságáról. A kritériumrendszerrel új minőségi tartalmak létrehozását ösztönzi, és egy helyről teszi elérhetővé az ún. gyermekbarát oldalakat.

8.   Szűrőprogramokra   vonatkozó   ajánlás   és   kiemelt   kommunikációs   támogatás   szükségességéről  

Az NMHH ajánlást fogalmazhat meg az általa műszaki szempontból jónak ítélt szűrőprogramok tekintetében. Az ajánlást megelőzően műszaki szempontokra kiterjedő vizsgálatot kellene végezni a programok tudására, ergonómiájára nézve. A vizsgálatra ajánlott szűrőprogramok: blackPanter OS, NetNanny, Cybersitter, Cyber Patrol, Enuff PC, Dolphin Knight, SurfControll, GFI Web monitor. Kiemelt szempontként kell azt a tényezőt szem előtt tartani a vizsgálatok során, hogy a gyerek ne tudja azt könnyen kikapcsolni, vagy eltávolítani a számítógépről. Ehhez megoldást jelenthet, ha a NMHH által ajánlott szűrőprogramhoz a programot értékesítőtől kódot kap a szülő, és a program, csak e kód ismeretében állítható le, vagy távolítható el a számítógépről, a későbbiekben pedig a mobil platformról. Az előre felállított sztenderdeknek megfelelni képes programokat egy közös biztonságos internetezés logóval kellene ellátni, majd ezeket egy hivatalos állásfoglalásban közzétenni. Az illegális tartalmak bejelentésére használt internethotline.hu-nak is van ilyen logója – de ez nem alkalmas jelen állapotában egy központi és egységes törekvés kifejezésére. Nincs

33  

 

felépítve még a későbbiekben brit vagy skót példaként említett folyamat, sem az ehhez szükséges erőforrások. Az Alaptörvénybe és a versenytörvénybe ütközne, ha egyetlen magánvállalkozás terméke válna kötelezővé. Ugyanígy az előbbi normákba ütközne az is, ha valamely magánvállalkozás által előállított szűrőt a kormány közpénzekből támogatná. Ugyanakkor azt semmi se tiltja, hogy egy vagy több jó és hasznos terméket megismertessen és elérhetővé tegyen a szülőknek és az oktatási intézményeknek az állam, hisz ezt követően a szülő és az iskola döntése, hogy él-e a lehetőséggel vagy sem. Az állam a szűrőprogramokkal kapcsolatos lehetőségek megismertetéséhez használhatja a közmédiumokban rejlő reklám és PR lehetőségeket.

9.  Fel  kell  készítenünk  a  gyerekeket  

Magyarországon is működik az Insafe22, ami egy európai hálózatközpont, mely a biztonságos és a felelősségteljes internet és mobiltelefon használatra hívja fel a fiatalok figyelmét. Az EU Kids online projekt keretében megvizsgálták a gyerekek és szüleik tapasztalatait és gyakorlatát az internetezés biztonságával, rizikóival valamint általános használatával kapcsolatban. Az itteni eredmények23 azt mutatják, hogy a 9-16 éves gyerekek internet-használati szokásai egyértelműen a nemzetközi trendet követik. A gyerekek többsége számára rendelkezésre áll a megfelelő infrastruktúra, és életüknek mindennél természetesebb, szerves részévé vált az internet. A nethasználat veszélyeivel kapcsolatban: az EU Kids Online magyarországi kutatásából az derült ki, hogy az interneten végzett kockázatos tevékenységek esetében az egyik legmeghatározóbb faktor a kor. Minél idősebb valaki, annál valószínűbb, hogy találkozik ezekkel. Emellett az internethasználati-tudás és az internetezéssel töltött idő is meghatározó (ami részben szintén a kor függvénye). Ebből azonban csupán annyit tart tanulságként megjegyzendőnek a szerző, hogy minél idősebb valaki, annál többet és jobban használja az internetet, ugyanakkor egyre nagyobb az esélye arra is, hogy balesete lesz.                                                                                                                         22

www.saferinternet.org

23

http://lse.ac.uk/collections/EUKidsOnline/

34  

 

A feladatunk az, hogy felkészítsük a gyerekeket ezekre a helyzetekre. Megfelelő és releváns eszközöket kell a kezükbe adni, amivel védekezhetnek, vagy minimalizálhatják a már bekövetkezett károkat. Ezt is egészen fiatal korban érdemes elkezdeni, és ebben az átmeneti időszakban kell mindent elkövetnie a szülőnek és az államnak azért, hogy a gyermek még védett legyen, hiszen később erre már nem lesz lehetősége.

9.1.

Különvélemény a diszkriminációmentes tartalomszűrésről

Dr. Bajer Judit különvéleménye: „Az államnak nem lehet joga a szülőket felülbírálva vagy megkerülve megválasztani, hogy mi alkalmas a gyermekek számára, és mi nem. Semmilyen egyéb entitásnak nincs joga másokra kötelező döntést hozni e téren. Ez mindenekelőtt a szülő feladata, valamint azoké, akikre a szülők rábízzák ezt a döntést, azaz a nevelőké, a tanároké. A szülők többsége megbízik annak az iskolának az értékítéletében, amelybe a gyermekét beíratja. De az a kisebbség, amely nem így gondolkodik, tarthasson igényt arra, hogy a gyermeke számára szűrő nélkül is hozzáférést engedjenek az internethez. Az állami iskolák kötelesek lehetővé tenni a világnézetileg semleges nevelést. A szűrés esetében ez azt jelenti, hogy a szülő kérésére kötelesek szűretlen, manipulálatlan internethozzáférést biztosítani a gyermek számára. Egyes országokban – többek között Magyarországon – az egyházak

még

ma

is

fenntartják

maguknak

a

privilégiumot,

hogy

az

állam

diszkriminációmentes és világnézetileg semleges politikáját magukra nézve ne ismerjék el kötelezőnek. Más országokban – például Franciaországban – nem ez a helyzet. Az állami szabályozás részleteitől függ, hogy az egyházi iskolák vagy magánkönyvtárak alkalmazhatnának-e kötelezően szűrőket.”24 9.2.

A Net - Generáció törésvonalai – kultúrafogyasztás és életstílus csoportok a magyar fiatalok körében

 

A tizen - és huszonéves korosztályt a tudomány és a publicisztikai közbeszéd, illetve a marketing számos jelzőjével illette az elmúlt években: digitális bennszülöttek, net, Facebook                                                                                                                         24 dr. Bayer Judit: Internetkorlátozás a kereskedelmi szféra eszközeivel: szűrök, felbukkanó ablakok, Médiakutató 2005.

35  

 

– és IT generáció, vagy éppen „cyber kids”, hogy csak a leggyakrabban használtakat említsük (Holloway-Valentine, 2003; Tapscott 2009; Palfery-Grasser 2008; Prensky 2010). Nyilvánvaló, hogy ez az a csoport, akiknek az igényeire a technológiai szolgáltatások alapvető irányait szabják.

A közösségi média korában pedig ők váltak a felhasználói

tartalmak elsőszámú megalkotóivá. Arányaiban világszerte a tizen- és huszonéves korosztályban találjuk a legtöbb internet-felhasználót, és körükben természetes módon magas azoknak a korai alkalmazóknak (early adoptereknek) az aránya, akik e folyamatot egyfajta úttörőként meghatározzák. A korosztályokról szóló egyöntetű vélekedése szerint nagyjából az 1980 után születettek többé-kevésbé egy generációt alkotnak. Ezek a fiatalok már beleszülettek a digitális technológia világába. „Digitális bevándorló” szüleikhez képest már másfajta világban élnek, mások az elvárásaik és szokásaik a tanulásban, a munka világában és a szabadidő eltöltésében. Az Ithaka Research and Consulting kutatásának legfrissebb eredményei szerint: •

A magyar gyerekek többsége (60%) a háztartás többi tagjával közösen használ egy számítógépet. Saját asztali számítógéppel 42 %-uk rendelkezik, gyerekszobába bevihető laptopja 8%-nak van.

•

A gyerekek 43 % többféle eszközön keresztül is képes elérni az internetet. Sőt a megkérdezettek 12-nak négy vagy annál is többféle típushoz van hozzáférése.

•

A magyar gyerekek átlagosan 9 éves korukban kezdik el önállóan használni az internetet. Ez azonban hamarosan csökkeni fog 5-6 éves korra.

•

A 9-16 év közötti gyerekek 60%-a napi szintű, rendszeres internethasználó. Közülük az idősebb fiúk, illetve a Budapesten élők a legintenzívebb felhasználók. Ugyanezen korosztály kétharmada rendelkezik legalább egy közösségi oldalon saját profillal. Az összes megkérdezett gyerek 55%-nak volt nyilvános, azaz mindenki számára látható az oldala. 22% részlegesen publikussá tette, míg mindössze 16% volt azok aránya, akik olyan beállításokat alkalmaztak, hogy profiljukat csak barátaik láthassák.

•

A 9-16 éves gyerekek leggyakoribb online tevékenysége a videók nézése. A második legnépszerűbb az azonnali üzenet küldése, az online játék, illetve az email küldés /fogadás lett.

 

36  

„A legelterjedtebb kockázatos cselekvéstípus az online ismerkedés, amit a gyerekek csaknem negyede megtett már. A pornográf tartalmak böngészése korántsem ilyen elterjedt: minden tizedik gyereknek vannak ilyen tapasztalatai. A szexuális jellegű üzenetek, cselekvések még ennél is ritkábbak, hasonlóan az online zaklatáshoz, mindkettő 6%. A kockázatos tevékenységgel kapcsolatos tapasztalatok a korral egyértelműen nőnek – a fordulópont 14 és 15 éves kor között van, amikor hirtelen megnövekszik az ilyen tapasztalatokkal rendelkezők aránya. A kutatás szerint a zaklatás van a legnagyobb arányban jelen (72%) a gyerekek életében. Ezt lényegesen kisebb számokkal követi a szexuális tartalmú képekkel, videókkal való találkozások száma (30%), valamint a szexuális jellegű üzenetekkel, cselekvésekkel kapcsolatos tapasztalat (29%). A megkérdezett gyerekek arról számoltak be, hogy legkisebb arányban az online ismeretségekkel való offline találkozók végződnek rosszul (9%).25

10.  Műszaki  megoldási  lehetőségek  és  kritikai  vélemények  

Az internettel foglalkozó szakemberek nagy része szerint a digitális világ ilyen robbanásszerű technikai fejlődésével szemben csak hasonló, technikai fegyverekkel lehet felvenni a versenyt. Ezen a területen a jogi megoldások már hatástalanok. Csak az olyan, már közvetlenül a számítógépeken, a szolgáltatóknál megjelenő módszerek lehetnek életképesek, melyek technikai megoldásai révén csírájában elfojtják a jogsértés lehetőségét. Ugyanakkor figyelembe kell venni azt is, hogy a kiskorú IT-s felkészültsége lényegesen magasabb szintű az esetek többségében, mint az őt korlátozni próbáló szülőé. Magasan képzett IT-szakembert kérdeztünk meg a szűrőprogramokról, és az IT szakmai blogban nagy sikert aratott blackPanter OS szoftver előnyeiről. Megállapításaik közt szerepelt, hogy a blogban jegyzett szoftver nem csupán tartalomszűrésre hivatott. A blackPanther OS egy operációs rendszer, aminek része egy tartalomszűrő szolgáltatás. Ahhoz, hogy valaki ezt használni tudja Windows helyett vagy mellett blackPanthert kell telepítenie a gépére, ami egy linux alapú operációs rendszer. Komoly hátránya a

                                                                                                                        25

http://www2.lse.ac.uk/media@lse/research/EUKidsOnline/EU%20Kids%20II%20%28200911%29/National%20reports/Hungarian%20report.pdf

37  

 

programnak, hogy a tartalomszűrő és az operációs rendszer telepítése is komplex feladat. Könnyű elrontani, és egy átlagfelhasználó csak nehezen tud boldogulni vele. Fontos szempontnak tartják a szakemberek, hogy az esetek többségében a gyerek, legkésőbb az általános iskolás korának végére informatikai tudás terén messze felülmúlja az őt korlátozni próbáló szülőt. Ma már egy 8-10 éves gyerek képes lehet kis utána olvasással, vagy baráti segítséggel megkerülni a szűrőprogramokat. Ez ellen úgy lehet a leghatékonyabban védekezni, ha egy komolyabb tudású routert használunk, ami képes szűrni a tartalmat. A szűrés általában azt jelenti, hogy meg lehet adni tiltott szavakat – magyar mellett érdemes angolul is, mert a legtöbb problémás tartalom angol nyelven van az interneten - , amit észlel a rendszer. A routeres szűrés azért is előnyös, mert ha nem adunk a gyereknek hozzáférést a routerhez, akkor nem tudja a gépen megkerülni, vagy csak nehézségek árán, három módon: •

ha módosítja a router beállításokat (ez jelszó nélkül nem igazán működik);

•

a router helyett direkt módon a modemen keresztül csatlakozik a nethez (ezt adsl-nél ki lehet zárni ha nem tudja a gyerek a jelszót, de egyéb csatornákon pl: TV kábeles internet esetén működik);

•

a routeren érdemes nem csak a gyerek gépét korlátozni (mondjuk ip cím alapján), mert akkor megkerülhető egy másik laptop vagy egy okostelefon csatlakoztatásával akár wifi-n keresztül. Célszerű alapból minden forgalmat szűrni, és inkább kivételeket megadni.

Másik megoldás, hogy a gyerek gépén van a szűrő program, ami a böngészőbe illetve a Windowsba épül be. Ezek általában nagyobb tudással és beállítási lehetőséggel bírnak. A harmadik megoldás, valamilyen linux telepítése a gyerek gépére, és ezen squid/dansgardian

(proxy/tartalomszűrő)

programok

beállítása.

Ez

hasonló

a

kommercionális Windows-os megoldásokhoz, de egy átlagembernek a telepítés és a beállítás rendkívül bonyolult. Ugyanakkor a linux operációs rendszernek megvan az az előnye, hogy nincs szükség vírusirtóra, ráadásul teljesen ingyen van. Ha jól van beállítva, akkor sokkal kevésbé hekkelhető mint a Windows (mivel kevesebben értenek hozzá), és a gyerek is később jön rá a megkerülési fortélyokra.

38  

 

11.  A  Dolphin  Knight  szoftver  különlegessége  

A

Magyar

Tartalomszolgáltatók

Egyesülete

által

is

használt

program

a

biztonsagosbeongeszes.hu oldalon keresztül érhető el. A Dolphin Knight névre hallgató magyar fejlesztésű szűrőszoftver világszintű újításokkal lett felvértezve más külföldi versenytársaihoz képest. A legjobbnak mondott külföldi szoftvereket is meghaladja a magyar termék tudása, mely támogatás – ami nem kizárólag és kimondottam pénzügyi támogatásban nyilvánulhat meg

-

híján hamarosan kikerülhet

magyar kézből, vagy legalábbis a rendelkezési joga korlátozódhat a magyar tulajdonosnak. Éppen ezért célszerű megvizsgálni a szoftver bűnüldözésbe való bevonásának lehetőségét, majd a nemzetközi fórumokon való elterjesztését, hogy a magyar lelemény újra önálló jelentős alkotásként jelenhessen meg a világban. Képfelismerő újításuk 95%-os találati aránnyal szűri a meztelenséget. Mégis a jelen idejű képfelismerő szoftver mindössze 5% alatti mértékben csökkenti a gép teljesítményét. Ugyanígy jelen időben végzi el szövegfelismerést/elemzést, legyen szó magyar, angol, vagy akár kínai nyelven írt szövegről. A chatbeszélgetést ellenőrző funkciója figyelmeztetni képes a gyereket, ha a beszélgetés olyan irányba terelődik, ami veszélyt jelenthet rá.

A következő szóegyezőségnél letiltja a beszélgetést, amit csak úgy tud újraindítani a gyerek, ha a számítógépet újraindítja. Ez idáig ingyen adták a készítők

a szoftvert

magánszemélyeknek, akik a biztonságosböngészés.hu oldalról le is tölthették azt. Mostanra a szoftver felélte erőforrásaikat, ezért kockázati tőkebefektetés is felmerült a cég esetleges külföldiek számára való értékesítése mellett, ami jelentős veszteség lenne a magyar és uniós célkitűzések megvalósításában. Most kezdődnek ugyanis meg a mobilalkalmazásokat célzó fejlesztéseik, ami a 13-18 éves korosztályt érinti. Illetve a Facebook szűrésére vonatkozó fejlesztéseik iránt is van előzetes érdeklődés. Androindra, iPhone-ra, Windows mobilra és tablettre és iPadre fejlesztenek szűrőprogramot, ami a PC-n futó alkalmazáshoz hasonlóan nem fog lassítani a letöltési sebességen. Ha ez

 

39  

megvalósul ,a szoftver tudásával a világ élbolyába kerül. A nagy szoftvergyártó cégeket nem érdekli igazán a tartalomszűrés, mert egész egyszerűen másban van számukra piaci potenciál. A gyermekeket védő szűrőik inkább CSR és PR szempontból jelentősek, amire nem áldoznak jelentősebb összeget. Ilyen környezetben hiába van a Dolphin Knight program vezetőinek számos magyar hatóság vezetőjétől elismerő tanúsítványuk, ajánlásuk, nem fognak tudni hosszú távon fennmaradni. Komolyabb támogatás nélkül vagy elveszik a süllyesztőbe minden eddigi eredményük, vagy egy külföldi befektető fogja értékesíteni a magyar közönség szűk rétegének elérhető árszínvonalon a programot. A Facebook szűrés kapcsán indított terveikről a cégvezető úgy nyilatkozott, hogy bár nehezített pályán kell nyerniük, nem fognak meghátrálni. A Facebook ugyanis átállt SSL kapcsolatra, amit nagyon nehéz szűrni. A terv az, hogy a Dolphin Knight a gyermek teljes Facebook oldalát kontroll alá veszi: a képfeltöltést itt is szülői engedélyhez köti, ellenőrzi a posztolásokat, és szűri a chatbeszélgetéseket. A szoftverkészítők egyik célja, hogy zárttá tegyék a gyerek profilját, ami miatt a Google kereső találataiban az nem fog megjelenni. Ez a fejlesztés összhangban van az EU kérésével, aki nemrég azt kérte a Facebooktól, hogy a profil létrehozásakor a biztonsági beállítások eleve zártak legyenek, legalább a kiskorúaknál. Eddig a közösségi oldal erre vonatkozóan nem tett lépéseket. A Dolphin Knight-nak van egy ingyenes úgynevezett oktató verziója, a DK Light. Itt egy animált delfin beszél röviden a biztonságos internetezésről, ami a gyerekek számára izgalmas és érdekes látvány. A delfin mondandóját a szoftver készítői a BRFK bűnmegelőzési szakembereivel közösen állították össze. Így az tartalmas és kedves is egyszerre. A Dolphin Knight időben képes korlátozni a gyerek internethasználatát. Ha napi egy órányi internetezésnél többet nem tart kívánatosnak a szülő, beállítja a szoftveren ezt, és a megfelelő idő leteltével a szoftver lekapcsolja a gépet a hálózatról. A programot készítő cég vezetése szerint az ő szoftverük a világon egyedülállóan képes a fotófeltöltéseket kontrolálni. Így a gyerekek csak olyan fotókat tudnak feltölteni a netre, amit a szülő vagy a tanár jóváhagyott. Ez kiemelt figyelmet kapna az EU-ban is, mert hasonló megoldást máshol még nem kínálnak. A programmal ellátott gépeken a gyerekek számára zaklató tartalmakat tiltja a rendszer, illetve azokról a szülő értesítést kap. Technikai nehézségekbe nem ütközne az újítás, mely

40  

 

egyidejűleg időpecséttel látná el az adatokat - így bizonyítékként bírósági eljárásban is felhasználhatók lennének. Az uniós renoménkat is növelné egy ilyen magyar szabadalom mentén kialakított komplex rendszer, mely megfelelő jogi támogatással akár komoly bevételt is jelenthetne, amennyiben a Magyar Szabadalmi Hivatal munkatársai kellő mélységű előzetes vizsgálat után jogi védettséggel látnák el a rendszert, amit ezután más országokban is értékesíteni lehetne. Mindazonáltal a felmerülő költségek vonatkozásában is született egy javaslat, mely szerint ez a TÁMOP programból finanszírozható lenne (ld. melléklet).

12.  Záró  gondolatok  

A fenti brit intézkedéscsomag meglehetősen radikálisan hat, hátránya a skót rendszerhez képest, hogy amatőrök kezébe helyezte a feladat megoldását, és kisebb hangsúlyt fektet az edukációra. Magyarországon a www.bigyoo.hu, a tartalomszolgáltatók által bevezetett felugró ablakok a gyerekekre veszélyesnek ítélt tartalmak előtt hatékony és jó irányba tett lépések. Az internetezés a különféle online tartalmak elérésén túl, mind erőteljesebben az egymás közötti kapcsolattartást is jelenti. Érdemes ezért arra törekedni, hogy az elérhető lehetőségek és a szűrőprogramok által nyújtott védelemmel a gyerekek számára biztonságos internetezés az online tér egészére igaz legyen. A gyerekek viharos gyorsasággal sajátítják el a digitális eszközök használatát, ám az online világ még ennél is gyorsabban változik. Egyre szűkül az a terület, amit még nem hálózott be az internet. A gyerekek érdekében a szülőknek is meg kell ismerniük az online világ nyújtotta lehetőségek tárházát, és azzal együtt a viselkedési normákat is, hogy harmonikus legyen az együttélés e lehetőségekkel. „(…) a gyermek tudatába kell vésni a szülei, személyazonossága, nyelve és kulturális értékei iránti tiszteletet, valamint annak az országnak, amelyben él, továbbá esetleges származási országának a nemzeti értékei iránti és a sajátjától különböző kultúrák iránti tiszteletet; fel kell készíteni a gyermeket arra, hogy a megértés, a béke, a türelem, a nemek közötti egyenlőség, valamennyi nép, nemzetiségi, nemzeti és vallási csoport és az őslakosok

41  

 

közti barátság szellemében tudja vállalni a szabad társadalomban az élettel járó mindenfajta felelősséget.”(dr Szabó Máté

2008)

26

                                                                                                                        26

OBH 2057/2008. számú ügyben tett jelentés

42  

 

Irodalomjegyzék  

1. dr. Gally Eszter: A szolgáltató felelőssége, E-akták: Tanulmányok az internetjog világából, szerkesztette: Kiss Daisy. Bibó István Szakkollégium Internetjogi Kutatócsoport Budapest, 2003. 2. Az internetes tartalomszolgáltatásokra vonatkozó szabályozás az Európai Unióban és egyes nemzeti jogokban/Készítette: az Országos Rádió és Televízió Testület Irodájának Stratégiai Igazgatósága mellett felállított, az internetes tartalomszabályozás kérdéseit vizsgáló szakértői munkacsoport. A csoport tagjai: Dr. Kovács Krisztina, Dr. Mayer Erika, Dr. Kajdi József, Dr. Lengyel Márk, szerkesztette: Dr. Béki Zoltán Balázs (2001. szeptember 27.) 3. dr. Bayer Judit: Internetkorlátozás a kereskedelmi szféra eszközeivel: szűrök, felbukkanó ablakok, Médiakutató 2005.

43  

 

Hivatkozásjegyzék 1. AZ

INTERNETES

TARTALOMSZOLGÁLTATÁSOKRA

VONATKOZÓZÓ

SZABÁLYOZÁS AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS EGYES NEMZETI JOGOKBAN/ Készítette: az Országos Rádió és Televízió Testület Irodájának Stratégiai Igazgatósága mellett felállított, az internetes tartalomszabályozás kérdéseit vizsgáló szakértői munkacsoport. A csoport tagjai: Dr. Kovács Krisztina, Dr. Mayer Erika, Dr. Kajdi József, Dr. Lengyel Márk, szerkesztette: Dr. Béki Zoltán Balázs (2001. szeptember 27.) 2. Magyarország Alaptörvénye XV. cikk (1) 3. Magyarország Alaptörvénye IX. cikk(1) 4. Ártalmas tartalom: lényegében az, amely ugyan a véleménynyilvánítás szabadsága keretei között terjeszthető, mégis indokolt hozzáférhetőségét csak bizonyos körben (pl. csak felnőtteknek) biztosítani, míg másokat (kiskorúak) éppen az ő érdekükben a hozzáférésben meg kell gátolni.” 5. OBH 2057/2008. számú ügyben tett jelentés 6. Gytv. 5§ (a)- az NYE 1. cikkével megegyezően határozza meg, hogy a PTK 12.§ szerinti kiskorút kell gyermeknek tekinteni. 7. A házasságkötés nem jár a nagykorúság megszerzésével, ha a házasságot a bíróság a cselekvőképesség hiánya vagy a kiskorúság miatt szükséges gyámhatósági engedély hiánya miatt érvénytelenné nyilvánította. 8. 995/B/1990. AB határozat, ABH 1993, 515, 528 9. 21/1996.(V. 17) AB határozat, ABH 1996, 74, 80. 10. A

törvény

neve

pontosan:

„Az

illő

kommunikációról

szóló

törvény”

(Communication Desency Act) 11. Itt nem pornográf anyagokról van szó, hanem olyan közlésekről, amelyek egyes esetekben kisgyermekek számára károsak lehetnek, például szexuális felvilágosításra szolgáló anyagok, egyes művészeti alkotások. 12. Eredetiben: invasive

44  

 

13. A CDA-ról szóló cikkek és a Legfelsőbb Bíróság döntése magyarul elérhető: http: //w3.datanet.hu/-jori/cda.html (2002. március 1.) 14. http://itcafe.hu/hir/sabam_scarlet_europai_birosag_fajlcsere_p2p_szures.html 15. http://www.mediakutato.hu/cikk/2000_01_osz/05_a_netpornografia_es_az_amerikai _gyermek/08.html?q=gyermekek+v%E9delme#gyermekek+v%E9delme 16. További megoldás lehet még az egyes számítógépekbe beültethető ellenőrző-szűrő chipek alkalmazása, amelyeket már alkalmaznak televízió készülékekben az erőszakos elemeket tartalmazó adások kiszűrésére. 17. Az ICRA- t alapító három cég – saját bevallása szerint - az internetes forgalom ötven százalékát uralta 2004-ben. 18. http://www.slideshare.net/Stevecd/safeguarding-children-online-training-fromstephen-carrickdavies-for-southwark-diocese-autumn-2011 19. http://www.slideshare.net/Stevecd/safeguarding-children-online-training-fromstephen-carrickdavies-for-southwark-diocese-autumn-2011 - 30. dia 20. http://www.scotland.gov.uk/Resource/Doc/301817/0094110.pdf 21. www.saferinternet.org 22. http://lse.ac.uk/collections/EUKidsOnline/ 23. dr. Bayer Judit: Internetkorlátozás a kereskedelmi szféra eszközeivel: szűrök, felbukkanó ablakok, Médiakutató 2005. 24. http://www2.lse.ac.uk/media@lse/research/EUKidsOnline/EU%20Kids%20II%20% 282009-11%29/National%20reports/Hungarian%20report.pdf 25. OBH 2057/2008. számú ügyben tett jelentés

45  

 

Tartalomjegyzék

1. Jogi kitekintés: a vonatkozó szabályozás áttekintése ..............................................................4 1.1Az

internet

biztonságát

szabályozó

EU

irányelvek

és

a

magyarországi

jogszabályok…...............................................................................................................4 1.2 Az Alaptörvény vonatkozó rendelkezéseinek hatása a magyar szabályozásra.................. 5 1.3 A hazai jogi szabályozás rövid áttekintése ........................................................................ 6 1.3.1 Illegális tartalmak ................................................................................................. 6 1.3.2 Káros tartalmak..................................................................................................... 6 1.3.3 A hozzáférés ellenőrzése, a hatékony műszaki megoldással kapcsolatos NMHH ajánlás ................................................................................................................... 8 1.4. Ombudsmani állásfoglalás............................................................................................10 1.5 Kit nevezhetünk gyermeknek?............................................................................................ 11 1.5.1

Ki és milyen sorrendben felelős a gyermekért? ..................................................... 12

2. Az internet mint új média különbözősége ................................................................................ 13 3. Jogtörténeti előzmények ............................................................................................................ 13 4. Szűrőrendszerek és egyéb megoldások ..................................................................................... 15 4.1. Az ICRA létrehozása ......................................................................................................... 15 4.2. Gyerekjogi Egyezmény 17. cikke – Megfelelő tájékoztatáshoz való jog

és a

tömegtájékoztatási eszközök szerepe................................................................................. 16 5. Internetbiztonság uniós keretek között ...................................................................................... 17 5.1. Az Unió szempontrendszere .............................................................................................. 17 5.2. A megfogalmazott célok többek között a következő eszközökkel valósíthatók meg ....... 19 6. Tartalomszelekció a világ más részein ..................................................................................... 19 6.1. A brit módszer: Minden gyerek számít! ............................................................................ 20 6.1.2. Mi történik a gyerekkel? ........................................................................................ 21 6.2. Skót kormányzati lépések a biztonságos internetezésért ................................................... 24 7. A kiskorúak védelmében alkalmazható intézkedési terv ........................................................... 26 7.1. Mi a cél? ............................................................................................................................ 27 7.2. Gyerekzár bevezetése az MTE tagjainál ............................................................................ 27 8. Szűrőprogramokra

vonatkozó

ajánlás

és

kiemelt

kommunikációs

támogatás

szükségességéről ....................................................................................................................... 32 9. Fel kell készítenünk a gyerekeket .............................................................................................. 33 9.1. Különvélemény a diszkriminációmentes tartalomszűrésről .............................................. 34

 

46  

9.2. A Net - Generáció törésvonalai – kultúrafogyasztás és életstílus csoportok a magyar fiatalok körében................................................................................. 35 10. Műszaki megoldási lehetőségek és kritikai vélemények ............................................................ 36 11. A Dolphin Knight szoftver különlegessége ............................................................................... 38 12. Záró gondolatok.....................................................................................................................................40 Irodalomjegyzék ............................................................................................................................ 41 Hivatkozásjegyzék ......................................................................................................................... 42 Tartalomjegyzék ............................................................................................................................ 45