Készítette: Deák János 2004 április

Készítette: Deák János 2004 április

2

Összefoglalás:

Az információs forradalom sikere nagymértékben az informatikai – számítástechnikai eljárásoknak, technológiáknak köszönhető. Az IT ipar fejlődésének üteme minden más ágazatot csodálattal vegyes irigységgel tölt el. Az informatikai eszközök és a rajtuk működő szoftverek, technológiák teljesítményének növekedésével párhuzamosan csökken az áruk, csökken az alkalmazásukra fordított költség amellett, hogy az informatikai iparba történő befektetés magasan nyereséges marad. Átalakulóban van a tudásról, a tudás „kezeléséről” kialakult, hagyományos kép. A tudással való gazdálkodás képessége dönt a jövőben egy szervezet életképességéről, határozza meg jövőjét, sikereit és kudarcait. Az oktatóknak, az oktatási intézmények vezetőinek munkája, szakmája, hivatása az információ megfelelő közvetítése. Az oktatásban dolgozók munkájának eredményessége majdnem kizárólag azon múlik, hogy az információkat hogyan tudják feldolgozni és továbbadni. A magyar közoktatás szereplői számára is elkerülhetetlen az informatikai eljárások és technológiák

szakterületüknek

megfelelő

megismerése,

adaptációja,

elsajátítása és ami a legfontosabb: folyamatos nyomon követése. A feladatokhoz valahol mindenkinek „fel kell venni a fonalat”. Indokolt

áttekinteni,

hogy

hol

tart

ma

az

„e-világ”

oktatási,

tudásgazdálkodási szempontból és milyen módszereket, eljárásokat lehet minél gyorsabban átvenni és alkalmazni a lemaradás elkerülése érdekében.

3

Tartalom:

1. Bevezetés ...................................................................................................6 2. Az objektumok világa................................................................................9 2.1. Az objektumorientált programozási szemlélet....................................9 2.2. Az objektum-modell .........................................................................11 2.3. Az objektum-modell dokumentáció..................................................13 2.4. Az üzleti objektumok modellezése ...................................................14 2.5. Az üzleti modellezés .........................................................................15 2.6. A RUP és az intézményi modellek ...................................................18 3. eLearning .................................................................................................21 3.1. Általában az eLearning-ról................................................................21 3.2. Az Internet platform..........................................................................23 3.3. eLearning szabványok.......................................................................26 3.3.1. Az eLearning rendszerek funkcionális modellje........................27 3.3.2. Szabványosítási törekvések........................................................27 3.3.3. Jelenlegi szabványok..................................................................28 3.4 Az eLearning kereteinek megvalósítása ............................................31 4. Intelligens rendszerek ..............................................................................34 4.1. Mesterséges intelligencia ..................................................................35 4.2. Szakértői rendszerek .........................................................................39 5. Tudás menedzsment.................................................................................40 6. Integrált irodai alkalmazások...................................................................43

4

Ábrák jegyzéke: 1. ábra: a PDCA ciklus és C++ tervezés......................................................19 2. ábra: az informatikai és a közoktatási "egység" ......................................19 3. ábra: A szoftverfejlesztés folyamata........................................................20 4. ábra: A multimédia készítés folyamata....................................................20 5. ábra: A világ internet használóinak eloszlása..........................................23 6. ábra: a tartalmi egységek UML diagramja ..............................................30 7. ábra: a SCORM struktúrája .....................................................................30 8. ábra: a digitális tartalmi egységek szabványos felépítése .......................31 9. ábra: ismeretalapú és szakértői rendszerek..............................................35 10. ábra: a tudás megszerzésének folyamata ...............................................38 11. ábra: a jövő rendszerei ...........................................................................39 12. ábra: PIM/PSM modellezések ...............................................................45 13. ábra: a problémától a megoldásig ..........................................................45 14. ábra: szoftver architektúra diagram .......................................................46 15. ábra: MDA fejlesztési szabvány ............................................................46 16. ábra: UML elemek .................................................................................47 17. ábra: UML use case elemek és kapcsolatok ..........................................47 18. ábra: UML kapcsolatok .........................................................................48 19. ábra: UML modellező nyelv konceptuális modelljének aspektusai ......48 20. ábra: A tervezési és implementációs modell .........................................49 21. ábra: Példa use case diagramra ..............................................................49 22. ábra: Példa együttműködési diagramra..................................................50 23. ábra: Példa állapot átmeneti diagramra..................................................50 24. ábra: Példa szekvencia diagramra..........................................................51 25. ábra: Példa aktivitás diagramra..............................................................51 26. ábra: Business Use Case View from Rational Rose ..............................52 27. ábra: Three - tiered diagram from Rational Rose ..................................53 28. ábra: Az internetes platform ..................................................................54

5

29. ábra: XML formátumú állomány nézete böngészőben..........................55 30. ábra: XML formátumú állomány forrás nézete .....................................56 31. ábra: XML formátumú állomány struktúrális nézete, tree view............57 32. ábra: Microsoft Learning Editor ............................................................59 33. ábra: "e107" tartalomkezelő rendszer fő oldala ( CMS ).......................60 34. ábra: a tartalomkezelő rendszer adminisztrációs felülete ......................61 35. ábra: a Doctus knowledge based system felülete ..................................62 36. ábra: a Doctus knowledge based system alkalmazás közben ................62 Mellékletek: I.

A modellezés és az egységes modellező nyelv keretei és elemei

II.

Nézetek a közoktatási intézmény RUP módszertan szerinti modellezéséből

III.

Az internetes platform

IV.

Az XML állományok felépítése

V.

Melyiket válasszam? Operációs rendszerek összevetése

VI.

A Microsoft LRN program és a CMS bemutatása

VII.

Doctus Knowledge Based System

6

1. Bevezetés A Magyar Információs Társadalom Stratégia Magyarországnak az Európai Unióhoz való sikeres, eredményes, hatékony csatlakozásának és egyenrangú

tagként

való

létezésének

egyik

garanciájaként

az

eMagyarország kiépítését tűzi ki célul. Az eMagyarország létrehozását a dokumentum két alappillére helyezi: „Első pillér: a folyamatok informatizálása; a folyamatok korszerűsítése az információs és kommunikációs technológia alkalmazásával. Második

pillér:

az

elektronikus

szolgáltatások

megvalósítása;

a

szolgáltatások korszerűsítése az információs és kommunikációs technológia segítségével.”1 A stratégia mindkét pillér vonatkozásában beavatkozási területeket jelöl meg és a beavatkozások fő irányaiként a ¾ gazdaságot, ¾ közigazgatást, ¾ oktatást, ¾ kultúrát, ¾ egészséget, ¾ környezetvédelmet határozza meg. A stratégia többek között magas színvonalú elemzések, tanulmányok2, kutatások3, értékelések4 alapján készült és nagyon lényegre-törően, korszerű szemlélettel fogalmazza meg az országos teendőket.

1

Magyar Információs Társadalom Stratégia. Informatikai és Hírközlési Minisztérium 2003 november 32 p. 2 Az egész élethosszon át tartó tanulás és az infokommunikációs technológiák együttes alkalmazásának a nemzetközi-, magyarországi helyzete és a jövőbeni fejlődés lehetőségei. Szerk.: Gegesi Kiss Pál, Dr. Mlinarics József, Dr. Soltész Péter, Udvardi Lakos Endre Bp.: MédiaNet Iroda, 2003. november 3 A magyar társadalom és az internet, 2003 – a WIP kutatásról. Szerk.: Dr. Dessewffy Tibor, Dr. Fábián Zoltán, Galácz Anna, Rét Zsófia Bp.: ITTK-TÁRKI, 2003. 4 2003/2004 – Fény az alagút végén. Dr. Kóka János elnök évértékelő sajtótájékoztatójának anyaga. Szerk.: Dr. Kóka János Bp.: Informatikai Vállalkozások Szövetsége, 2004.

7

A közoktatási intézményben működő és annak lényegét meghatározó fő folyamat – nevelés és oktatás – és az intézmény vezetésének színvonalas ellátásából fakadó feladatok elengedhetetlenné teszik annak vizsgálatát, hogy az informatikai – számítástechnikai ismereteket, az informatikai

technológiákat

hogyan

lehet

alkalmazni

a

személyiségfejlesztésben és az ezt szolgáló intézmény vezetésében. A stratégia fő irányainak szinte mindegyike megjelenik a közoktatási intézményben, így az intézmény működésének jellemzői a beavatkozások sikerességének hatékony indikátorai lehetnek. Az intézmény vezetésének kultúrája, színvonala az intézményi szervezeti kultúra egyik meghatározó eleme, így a szervezetben dolgozók munkájának is meghatározója, tehát hatással van az intézmény szolgáltatásainak színvonalára.Vö:5 Az iskolai oktatás színvonala és kultúrája, mint a mindenki számára biztosított elsődleges és sajátos tartalomszolgáltatás színvonala és kultúrája alapvető fontosságú eszköz a mai korszerű célok eléréséhez. Az élethosszig tartó tanulás filozófiája, a tanulás megtanításának feladata, az önálló ismeretszerzés képességének elsajátíttatása olyan kihívások az iskolai oktatás előtt, amelyekre korszerű eszközök és korszerű szemlélet nélkül lehetetlen megfelelő válaszokat adni. Vö:6 7 8 9 10 11 A magyar közoktatási intézmények előtt sincs más alternatíva, mint felülvizsgálni mai működésüket, irányítási és személyiségfejlesztési

5

Dr. Barta Tamás – Tóth Tihamér: Minőség-Menedzsment. Bp.: Szókratész Külgazdasági Akadémia, 2001. 6 Török Balázs: Számítógéphasználat az óvodáskorban. OKI ( www.oki.hu ), 2002. 7 Fehér Péter: Milyenek az internet-korszak pedagógusai? OKI ( www.oki.hu ), 2003. 8 Komenczi Bertalan: Informatizált iskolai tanulási környezetek modelljei. OKI ( www.oki.hu ), 2003. 9 Komenczi Bertalan: Az információs társadalom iskolájának jellemzői. OKI ( www.oki.hu ), 2002. 10 Dán Krisztina – Varga Zsuzsa: Az iskolai könyvtár, mint információs forrásközpont. OKI ( www.oki.hu ), 2003. 11 Turcsányiné Szabó Márta: Képességfejlesztés teleházakban, a mentorálás egy működő modellje. OKI ( www.oki.hu ), 2002.

8

rendszereiket

a

korszerű

informatikai

technológiáknak

megfelelő

vállalatirányítási és didaktikai rendszerek tükrében. 12 13 Célom, hogy olyan áttekintést nyújtsak a mai technológiákról, hogy a fenti felülvizsgálat elvégezhető legyen és kellő alapot jelentsen minden intézmény számára saját informatikai, infokommunikációs stratégiájának, feladatainak megvalósításához. Munkám során a források kutatása mellett alkalmam volt használat közben kipróbálni az itt szereplő szoftvereket, technológiákat. A számítástechnikai területen egyedülálló lehetőség és követelmény az elméletek azonnali és hatékony gyakorlati alkalmazása, hasznosítása. Az iparág fejlődésének gyorsaságát nagymértékben ennek köszönheti. A közoktatás erre a fejlődési ütemre egyenlőre irigykedve tekinthet.

12

Informatikai rendszerek tervezése, szervezése és üzemeltetése. Gábor Dénes Főiskola előadási anyaga. Szerk.: Informatikai alkalmazások Intézete Bp.: Gábor Dénes Főiskola, 1998. 13 European eLearning Summit Declaration May 2001.

9

2. Az objektumok világa

2.1. Az objektumorientált programozási szemlélet A számítógépes programozás – ma már szoftver fejlesztés módszertanának fejlődésével a logikus sorba rendezett utasításoktól ( lineáris programozás ) a struktúrált programozáson át ( többször felhasználható kódrészek modulokká szervezése összetett adatszerkezetekkel ) egy olyan programozási szintre vezetett, amelyben az előbbi modulokat már tulajdonságokkal, saját műveletekkel, saját eljárásokkal, saját adattípusokkal egységbe zárva látták el absztrakt objektumokat alkotva. Sokan emlékszünk a feltételes utasításokra, vagy a logikai elágazásokra, amelyek mögött a BOOL algebra elemi műveleteinek százezrei produkálják a másodperc törtrésze alatt - a technológiai fejlődésnek köszönhetően.- az ember

számára

már

értelmezhető

jelsorozatokat.

A

számítógépes

programozás magas szintű, „absztrakt” programnyelvei ( BASIC, PASCAL, C, JAVA ) kezdetektől fogva az emberi gondolkodás folyamatait igyekeztek modellezni. A módszertan a számítógépes programnyelvek fejlesztésénél

mindig

elsőrendű

feladatnak

tartotta,

hogy

minél

bonyolultabb, rétegzettebb adat- és eljárásszerkezeteket tudjunk leírni az adott programnyelven. „Programozni annyi, mint megérteni.” Kristen Nygaard Az objektumorientált programozás megjelenése lehetővé tette, hogy a programozók a magas szintű programnyelvek segítségével a valóság tetszőleges entitását, objektumát tudják már modellezni, valamint a köztük működő kapcsolatokat. Ez a programozási szemlélet indította el a szoftveripart azon pályán, melynek eredményeként a világ leggyorsabban fejlődő, legversenyképesebb iparágává vált.

10

Az objektumorientált programozás alapvető jellemzője hogy a fejlesztendő szoftver működéséhez szükséges komponenseket ( csomagokat, logikai egységeket ) objektumokként absztraháljuk. Az objektumokat osztályokban implementáljuk, majd az összetevő osztályokat egy vagy több külön osztály segítségével rendeljük össze működőképes egésszé. Így születik meg a szoftver. Az osztályok rendelkeznek: 1. névvel ( azonosítóval ) 2. attribútumokkal ( az osztályra jellemző adattípusokkal ) 3. eljárásokkal ( függvényekkel ), amelyeket adataikkal végeznek 4. üzenetkezelő eljárásokkal ( függvényekkel ), amelyek leírják azokat a tennivalókat, amelyeket a megfelelő üzenet érkezésekor végre kell hajtani. A név kivételével az összes összetevőnél meghatározhatjuk, hogy az összetevő a külvilág számára ( osztályon kívülről ) milyen mértékben legyen látható és módosítható ( hatókörök ). Így beszélünk public = publikus ( minden más osztály számára is látható és módosítható ) private = privát ( csak az osztály többi összetevője számára látható és módosítható ) protected = védett ( az osztály többi összetevője számára látható, de nem módosítható ) tulajdonságról. Az osztályokban az üzenetkezelő eljárások általában védettek, mert az üzeneteken keresztül és azok által valósul meg az együttműködés, így a programozók a folyamatok biztos kézben tartása érdekében ezeket az üzenetkezelő eljárásokat védetté teszik, hogy a szoftver futásakor ne változzanak, azaz tudjuk mire számítsunk. Vö:14 Az osztályok által leírt objektumok, azaz osztályok kapcsolatára és tulajdonságaira fontos konstrukciós elvek: 14

Stroustrup, Bjarne: A C++ programozási nyelv Bp.: Kiskapu Kft. , 2001. 3-340 p.

11

1. Öröklődés: olyan osztályok közötti viszony, amely lehetővé teszi, hogy egy osztály sajátjaként kezelje a nála általánosabb osztályban meghatározott attribútumokat és műveleteket. Az általános osztályt szuper vagy szülő osztálynak, a speciális tulajdonsággal rendelkezőt pedig szub-, vagy gyerek osztálynak nevezzük. 2. Egységbezárási mechanizmus: az objektum egy diszkrét adategység és egy szabad műveletcsoport együttese, amelyben a műveletek az objektum állapotát és viselkedését meghatározó adatokhoz való hozzáférést és/vagy az adatértékek változtatását oly módon vezérlik, hogy

erről

a

külső

szemlélő

nem

tud.

Következmény: az objektum is lehet adattípus. 3. Polimorfizmus: az objektumoknak az a képessége, amely lehetővé teszi adatainak, illetve műveleteinek egymástól eltérő formában való megjelenését, vagyis egy objektum több különböző formát is képes ölteni attól függően, hogy milyen hatás éri. 4. Újrafelhasználhatóság: a fejlesztők konceptuális és implementációs szinten egyaránt kidolgoznak modell-elemeket és ezeket más alkalmazásokban illetve fejlesztésekben saját maguk ismételten felhasználják vagy a hasonló üzletágban dolgozó cégek számára nyilvánosan rendelkezésre bocsátják. Vö: 15

2.2. Az objektum-modell „Az objektum-modell az objektumok jól szervezett hierarchikus rendszere, amelyben

a

hierarchia

különböző

szintjein

lévő,

meghatározott

tulajdonságokkal és műveletekkel rendelkező elemek egy meghatározott vizsonyrendszerben 1. egymással kommunikálnak, üzeneteket küldenek egymásnak és 15

Raffai Mária: Objektumok az üzleti modellezésben. Bp.: Novadat Kiadó, 2001. 32-52 p.

12

2. öröklik mások tulajdonságait. Az objektum modell kialakításakor tehát mindazokat a sajátosságokat meg kell határozni, amelyek az egymáshoz tartozó valós komponensek osztályait jellemzik, vagyis azok -

nevét

-

jellemzőit ( attribútumok és attribútum értékek ) és műveleteit ( metódusok )

-

a többi objektumhoz való strukturális kapcsolódás jellegét és módját ( asszociáció )

-

egyéb

speciális

öröklődési

sajátosságokat,

tulajdonságok,

mint

átfedések,

részek,

részhalmazok,

származtatások,

alá-fölé

rendeltség, mellérendeltség, n-ed-fokú kapcsolat. Az objektum modell kialakításának lépései: 1. Objektumok és osztályok meghatározása, a jellemzők pontosítása, osztály jegyzék készítése 2. modell-elem szótár készítése ( modell-elemek azonosítása, rövid értelmezése ) 3. osztályok pontos specifikálása: azonosító, attribútumok, műveletek, korlátozó feltételek, pontosító jellemzők meghatározása 4. az objektum modell szemléltetése - asszociációk és a modellstruktúra meghatározása - objektum-kapcsolati diagram készítése - architektúra ( öröklődési ) diagram készítése 5. objektum-modell kialakítása instanciákkal ( példányok ) és feltételekkel 6. objektum-életciklus modellezés 7. navigációs útvonalak meghatározása 8. a lépések iteratív ismétlése a modell finomítása érdekében” A fenti algoritmus ismételhető az egész modell kialakításáig.

15, 96-97 p.

13

Az osztályok pontos leírásához hasznos segédlet az ún. CRC kártya, amely az egyes osztályokhoz elkészített mátrix.16 Osztály: név Felelősség / feladat

Felelős

/

Szereplő

osztály

(

együttműködők ) Feladat megnevezés 1

Osztály megnevezés 1,…,n.

Feladat megnevezés 2

Osztály megnevezés 1,…,n

2.3. Az objektum-modell dokumentáció A modellt dokumentálni kell annak érdekében, hogy rendszerünk mások számára érthető, publikálható legyen. A modell dokumentációjában így meg kell határozni az alábbiakat: 1.

„objektum-osztály

jegyzék,

az

osztály

értelmezése,

leírása,

attribútum és műveleti lista 2.

osztályspecifikáció

3.

az asszociációkat, azok multiplicitását és a szerepeket szemléltető osztály diagram

4.

az attribútumokat és műveleteket felsoroló, instanciákat is feltüntető objektum modell diagram

5.

az osztály létrejöttét, az életében bekövetkező változásokat és a megszűnést ábrázoló osztály-életciklus diagram

6.

a keresést, elérést szemléltető navigációs útvonal diagram

7.

a szereplőket és felelősségeket meghatározó, azokat egymáshoz rendelő jegyzékek és a CRC mátrix

8.

az együttműködő osztályok kommunikációját kifejező kontextus diagram

9. 16

adat és fogalmi szótár” 15, 110 p.

Ambler, Scott W.: Class Responsibility Collaborator Cards. Ambysoft Inc., 1998.

14

2.4. Az üzleti objektumok modellezése Látva és tapasztalva a szoftveripar dinamikus fejlődését, szinte természetes következményként jutottak más szervezetek is arra a következtetésre, hogy érdemes lenne szervezetüket, annak egységeit, termelési tevékenységeiket, szolgáltatásaik folyamatait a szoftverek tervezésének módszertanával összevetni. Nem titkolt céllá vált a szoftverfejlesztés szigorú módszereit adaptálni a vállalati, szervezeti, üzleti rendszerekbe a hatékonyabb, minőségileg jobb működés érdekében. Üzleti érdekké vált a szoftveripar fejlesztési módszertani kutatásainak támogatása. Így született meg 1998-ban a RUP ( Rational Unified Process ), amely egy egységes modellezési keretrendszer, azonban már üzleti kiterjesztésekkel. Az „üzleti kiterjesztés” azt az absztrakciós eljárást jelenti, amelyben az eddig

szigorúan

szoftverkomponensek

modelljeit

reprezentáló

objektumoknak a valós üzleti folyamatok egységeit, szereplőit feleltetik meg a korábban tárgyalt osztályspecifikációt alkalmazva. Így az üzleti szervezetnek is lesznek „objektumai”: pl. vevő, munkatárs, termék, ügyintéző, amelyeket ugyanazzal a metódussal le lehet írni, mint a szoftverek komponenseit. Az üzleti „objektumok” együttműködésének leírására is jól használható a programkomponensek együttműködésére bevezetett modellezési és leírási technika. A modellek és kapcsolataik ábrázolására szintén szabványnyelv született, az UML ( Unified Modelling Language )17

18 19

. A modellező nyelv végső verziója csak 2003-ban

született meg. A tervező munkát a Rational Co. fogta össze, amely többek között a modellezésre a Rational Rose20 szoftvert fejlesztette ki. Ma az IBM leányvállalataként működik. Modellezésre jól használhatók még a Microsoft Visual Studio fejlesztői szoftvercsomag részét képező Visual 17

Objektumorientált nyelvek és módszertanok. Beszédes Árpád és Ferenc Rudolf előadásának anyaga. Szerk.: Beszédes Árpád és Ferenc Rudolf Bp.: Sysdata Kft., 2002. 18 UML 2.0 Infrastructure Specification. OMG, 2003. 19 UML 2.0 Superstructure Specification. OMG, 2003. 20 Using Rose Rational Rose. Rational Software Corpration 2001

15

Modeler , a Microsoft Visio, a Borland cég WithClass alkalmazása. Az Interneten elég sok díjmentesen letölthető UML – editort találunk, amelyek ugyan nem veszik fel a versenyt a fenti kereskedelmi szoftverek tudásával, de a modellezés elemeinek elsajátítására alkalmasak. ( pl. Poseidon: http://www.gentleware.com )

2.5. Az üzleti modellezés Az üzleti tervezés, a vállalatirányítás szervezése, az üzleti folyamatok leírására a szoftveripartól a XXI. századba lépve egy olyan dolgot kapott, amely beláthatatlan perspektívákat nyit meg az üzleti élet szerelői előtt. Lehetőség nyílik arra, hogy az üzleti szervezetek az objektumorientált

technológiára

épülő

szoftverekhez

hasonló

rugalmassággal, kiszámíthatósággal, pontossággal, az elvégzendő feladatok hierarchiájára épülő funkcionális esztétikával működjenek.21 22 Az üzleti modell dokumentációja az objektum modell dokumentációjával összevetve így került meghatározásra: Vö:15, 219-220. 235. 1. Bevezetés 2. A szervezet és információrendszere 2.1. A szervezet felépítése és elemei 2.1.1. Szervezeti egységek/üzleti egységek 2.1.2. Szervezeti architektúra 2.1.3. Munkakörök, szerepek, feladatok és felelősségek 2.2. Információrendszer 2.2.1. Komponensek ( adatok, adathordozók ) 2.2.2. Bizonylatok elemzése, input/output analízis 2.2.3. Adat- és bizonylatáramlási folyamatok 21

Business Modelling with the UML Rational Suite AnalystStudio. Rational Software Corpration, 2001 22 Human-Usable Textual Notation (HUTN ) Spcification. OMG, 2003.

16

2.2.4. Kommunikáció, kapcsolatok és annak formái 2.3. Felhasználói lehetőségek, igények ( inputok, output igények, tartalom, forma, időbeliség ) 3. Folyamatok feltárása, elemzése 3.1. Folyamatok meghatározása 3.2. Folyamatok részletezése, jellemzése 3.2.1. Folyamatok kategorizálása 3.2.2. Tevékenységek jegyzéke, kapcsolata, hierarchiája, végrehajtás sorrendje, alternatív útvonal választás 3.2.3. Verbális megfogalmazás, leírás, forgatókönyvek 3.2.4. A folyamat természetének elemzése ( események, állapotok ) 3.2.5. Korlátozó feltételek, körülmények 3.3. Üzleti objektumok meghatározása 3.3.1. Entitás-objektumok és sajátosságaik, objektumstruktúra 3.3.2. Objektum életciklus modell 3.4. Vezérlési folyamatok 3.4.1. Folyamatok specifikálása 3.4.2. Működési feltételek, korlátok 4. Elemzési következtetések, megállapítások, folytatási kritériumok A modell dokumentációt megelőzően követelménydokumentum készítése is ajánlott: 1. Bevezetés 1.1. Célkitűzés, általános jellemzők 1.2. A fejlesztési projekttel szembeni elvárások 1.3. A tényfeltárás, elemzés választott módszere 2. A szervezet architektúrája, funkcionalitás és információrendszere 2.1. Szervezeti komponensek, architektúra 2.2. Tevékenységek és szereplők modellnézetei 2.3. Események és tevékenységek modellnézetei 2.4. Releváns információigények specifikációja

17

2.5. Interfész specifikáció 3. Folyamatanalízis 3.1. Funkcionális de-kompozíció 3.2. Folyamatok leírása 3.2.1. Folyamatok kategorizálása 3.2.2. Tevékenységek jegyzéke, kapcsolata, hierarchiája, végrehajtási sorrendje 3.2.3. Verbális megfogalmazás, leírás, forgatókönyvek 3.2.4. Korlátozó feltételek, körülmények 3.2.5. Tervezési javaslatok, előírások 3.3. Az objektum-modell specifikációja 3.3.1. Objektumok, osztályok, attribútumok, korlátozó feltételek 3.3.2. Öröklődési hierarchia 3.3.3. Objektum-életciklus modell 3.4. Áttekintő rendszer struktúra 3.5. Vezérlési folyamatok, tervezési elvárások 3.5.1. Folyamatok specifikálása 3.5.2. 4. A rendszer viselkedése 4.1. Rendszerállapotok 4.2. Események, akciók 5. Elvárások, elfogadási kritériumok, követelményspecifikáció 5.1. Elvárások a fejlesztett termékkel szemben 5.2. Az elfogadás mértékrendszere, elvárt paraméterei 5.3. Elfogadási tesztkritériumok 5.4. Különleges esetek, szituációk és problémák kezelése 5.5. Terminológia szótár 6. A továbblépés módja, feladatai 7. Következtetések, döntés a folytatásról

18

Az egységes modellező nyelv ( UML ) elemeit és a modellezés alapvető kereteit az I. melléklet tartalmazza.

2.6. A RUP és az intézményi modellek A

RUP

módszertan

tanulmányozása

és

az

üzleti

modell

dokumentáció vizsgálata során nehéz nem észrevenni a hasonlóságot a közoktatási intézményekben az elmúlt években megismert minőség modellekkel. Az üzleti szervezetekhez hasonlóan a közoktatási intézmény is szervezet, így érdemes volt a módszertant kipróbálni különösen most, amikor a közoktatási törvény módosítása miatt a minőségirányítási program megalkotása és a pedagógiai program áttekintése különösen indokolttá teszi a helyes tervezési módszer kiválasztását. Meggyőződéssel állíthatom, hogy a módszer kiállta a próbát. A közoktatási intézmény RUP módszertan szerinti modellezése lehetővé teszi a jövőben azt a rugalmasságot, pontosságot, fegyelmezettséget, amit a minőségi elvárások a közoktatási intézménnyel szemben is támasztanak. A RUP alkalmazása egyben egy hatékony szemléletet is ad azoknak a vezetőknek, akik minőségi működést terveznek. A modellezési technikával szinte az összes minőségirányítási rendszer szemléltethető, leírható és dokumentálható. Néhány modellnézetet a II. mellékletben mutatok be. Érdemes összevetni a mai informatikai rendszerek felépítését az közoktatási intézmények infokommunikációs és informatikai alapú rendszerének

tervezett

és

már

körvonalazható

felépítésével.

Azt

tapasztaljuk, hogy a számítógépes programok tervezésével, az informatikai rendszerek elemeivel és azok kapcsolataival számtalan analógia és párhuzam vehető észre.

19

1. ábra: a PDCA ciklus és C++ tervezés Program "Felhasználói" felület: Flexibilitás Többszálúság Helyettesíthetőség M egjósolhatóság Nyom onkövethetőség Helyreállíthatóság M odularitás A szálak együttm űködése Könnyű m egtanulhatóság Felhasználói kom patibilitás

Software program

op er r e n á c ió s ds zer gé kés pi ut as z le te k ítá s /R OM ha

rd w

are

/

Pedagógiai program

SZ MS Ko Z, lyi l H e yo k s z e le k tív ál rző b a z dé s s

p l. n32 Wi S B IO e t ps ds i h c an mm co , ap apl , a l , s tb . U ria CP mó me

szoftver fejlesztés

Jo

gs

zab

á ly

K t. ok

Ö .k he

Ép lyi ü s a j le t, á to ssá g

ok

.

jt. , ,K t. ek Áh le t de ren

In

st fr a

Nevelés Oktatás

2. ábra: az informatikai és a közoktatási "egység"

ru k

tú r

a

20

1

2

3

Specifikáció tanulmányozása

Specifikáció tisztázása

Tervezés

4

5

6

Kódolás

gépre vitel

programsorok javítása

7

8

9

fordítás, futtatás

hibakeresés tesztelés

6 - 8. újra

10

11

12

teljes dokumentálás

karbantartás

vissza az 1.re

3. ábra: A szoftverfejlesztés folyamata Multimédia készítés folyamata ( T. Vaughan )

Publikálás

Béta tesztelés

"Alfa" tesztelés

Prototípus fejlesztés

Előzetes tesztelés

Analízis

Az ötlet

Következmények elemzése

Költségek elemzése

A projekt anyagának elemzése

Piac elemzés

Értékelő jelentés

A technológia elemzése

A közvetítő médium elemzése

Helyesbítés, módosítás Kiszállás a fejlesztésből

Szükséges szakértelem meghatározása

Projekt célok definiálása

A projekt tartalmának körvonalazása

Értékesítési és marketing célok kitűzése


Prototípus készítése papíron


Képernyő tervek készítése

A tartalom térképének összeállítása

Fókusz csoport

Felhasználói felület kialakítása

Narratív szövegek, programfüzetek megírása


A prototípus tesztelése


Forgatókönyvek és folyamatábrák kifejtése

A szöveges forgatókönyv véglegesítése

Fókusz csoport

Tesztelők bevonása

Hibák javítása

Grafikák készítése

Hang és video anyagok készítése


Felhasználói dokumentáció készítése

Értékesítési team felállítása

Master példány sokszorosítása

A működő prototípus tesztelése

Helyesbítés, módosítás

Csomagolás tervezés

Értékelő jelentés Termék támogatási rendszer kidolgozása

Technikai problémák megoldása

Végső változatok kidolgozása

Sajtóközlemény kiadása a termékről

Helyesbítés, módosítás

Prémiumok kifizetése

Projektzáró parti

4. ábra: A multimédia készítés folyamata

21

3. eLearning

3.1. Általában az eLearning-ról 2001 májusában látott napvilágot az a deklaráció23, amelyben az Európai Unió három stratégiai célt és tíz ajánlást tett közzé arra vonatkozóan, hogy miként kívánja az EU tagállamok közösségét az informatikai és kommunikációs technológiák ( ICT ) segítségével és aktív felhasználásával a világ vezető gazdasági hatalmává tenni. A három cél a következő: ¾ az oktatás lehetőségeinek kiterjesztése ¾ az oktatási innovációk felgyorsítása ¾ a köz és a magánszféra kapcsolatainak kutatása A célok megvalósítására ajánlások is születtek: ¾ Legyen kapcsolatban mindenki és minden mindenhonnan. ¾ Kívánatos az eLearning nyílt szabványainak elfogadása és a fejlesztésben való részvétel. ¾ A pedagógiában legyen központban az eLearning kutatása, etartalmak, felhasználóbarát felületek és programok készítése. ¾ Teremtsük olyan feltételeket, hogy az elektronikus tartalom fejlesztés piaca megvalósuljon. ¾ Fokozzuk a befektetéseket a professzionális fejlesztések oktatásában résztvevők számára. Teremtsünk számukra kiemelt státuszt. Segítsük fejlesztéseik bevezetését a pedagógiába.

23

The European eLearning Summit. Brüsszel, 2001.

22

¾ Fejlesszünk flexibilis tananyagokat, legyenek ezek az alapjai az egyes kompetenciáknak ¾ Legyenek gyakoribbak az eLearning fórumok és legyen nagyobb az ilyen témájú kommunikáció. ¾ Teremtsünk anyagi ösztönző erőket az eLearning fejlesztők számára. ¾ Pénzügyi eszközökkel segítsük az eLearning szolgáltatásokat. ¾ Kutassuk a magán és a közszféra lényeges kapcsolatait. Itt a közszolgáltatásokra helyezzük a legnagyobb hangsúlyt. Az EU így az infokommunikációs technológián ( ICT ) alapuló folyamatos képzést és annak bárki számára való folyamatos elérhetőségét a gazdasági hatalom és az általános fejlődés egyik alapfeltételeként jelöli meg. Az eLearning nem egyszerűen számítógéppel segített tanulás. Magában foglalja a korszerű szakismeretekhez való állandó, mindenki számára lehetséges gyors hozzáférést a mai kor csúcstechnológiájának az informatikai- számítástechnikai technológiának a segítségével. Vivien Reading, aki az eLearning projekt alapítójának tekinthető, akciótervben is összefoglalta a tennivalókat: ¾ az ICT tanítás-tanulási folyamatba való implementációja ¾ általános hozzáférés ¾ színvonalas tartalmak ¾ digitális írástudás ¾ új tanulási kultúra, amelynek alapvető formája a távoktatás ¾ új kulcskompetenciák elterjesztése ¾ a tanulás dimenziójának tudatosítása Az információkhoz való ilyen széleskörű és ilyen gyors hozzáférést egyedül ez a technológia nyújt. A technológia azonnali visszacsatolási lehetőséget, interaktivitást, hatékony, pontos információkon alapuló , gyors kommunikációt tesz lehetővé, amely a gyors szellemi fejlődés, így a

23

gazdasági fejlődés alapja. A Lifelong Learning24 ( élethosszig tartó tanulás ) elvének és filozófiájának leghatékonyabb eszköze az a számítógéphálózatokra ill. világhálózatra ( Internet ) kifejlesztett technológia, amelyet Internet-technológiának nevezhetünk. Az ún. gyors, azaz szélessávú és optikai adatátviteli technológiák alkalmazásának terjedésével az Internettechnológia előtt megnyílt a lehetőség, hogy a számítógépes platformok között elfoglalja az őt megillető helyet. A gyors adatátvitel lehetővé tette, hogy az Interneten olyan sebességgel „közlekedjünk”, mintha saját, otthoni gépünk könyvtárai, mappái között kezelnénk adatainkat.

3.2. Az Internet platform „A World Wide Web az emberiség történelmében az első olyan médium, amely lehetővé teszi saját gondolataink átadását minimális költségekkel elvileg több millió ember számára.” 25

5. ábra: A világ internet használóinak eloszlása

24

Comission Staff Working Paper A Memorandum on Lifelong Learning. Brüsszel, 2000. Bócz Péter – Szász Péter: A világháló lehetőségei. Budapest: Computerbooks Kiadó Kft. , 2002. 1 p.

25

24

Az Internet egy világ méretű számítógépes hálózat, amelyben a munkaállomások

egymáshoz

képest

mellérendelt

kapcsolatban

és

összeköttetésben állnak. „Az Internet szépsége a nyitottságában rejlik. Nem lehet irányítani, uralni, kikapcsolni, mert nem több, mint kapcsolódások állandóan változó sora. Olyan kreatív és élő médium, hogy még senki nem látja át teljesen a benne rejlő lehetőségeket.” Bill Gates26 A számítógépek egymást egy minden gépre egyedileg jellemző azonosító ( IP cím ) és a megfelelő hálózati közvetítő programok ( protokollok ) segítségével érik el. A protokollok lehetővé teszik, hogy a kapcsolat kezdeményezésének megfelelően beazonosítsák a kapcsolati szerepeket ( szerver, kliens ) és a szerepeknek

valamint

dokumentumállományoknak

a

gépeken megfelelően

található elindítsák

program a

és kívánt

tartalomszolgáltatásnak megfelelő működést. A szerver-kliens architektúra egy technológiai, logikai modell, amely reprezentálja két számítógép hálózati kapcsolatának jellegét. A szerver, mint az nevéből is következik - elsősorban adatszolgáltatást nyújt a kliens gép kezdeményezésének megfelelően, így a szerver kliens felé látható működését a kliens gépről indított akciók határozzák meg. Alapvető jelentőségű, hogy a számítógépes technológia fejlődésének köszönhetően egy számítógép egyszerre láthatja el a szerver és a kliens szerepeket az Internetre csatlakozva. Az Interneten az elérni kívánt dokumentumra annak URL-jével hivatkozunk. Az URL ( Uniform Resource Locator ) egy egységes dokumentum-meghatározó rendszer. Egy URL legtöbbször három részből áll: 1. Az objektum elérési módja ( protokoll ) 26

Lowe, Janet: Bill Gates mondja. Bp.: Athenaeum Kiadó, 1999. 235. p, 247 p.

25

2. Az objektumot tartalmazó számítógép domain neve ( hostname ) 3. Az objektum elérési útja az előbb leírt számítógépen belül ( pathname ) Az elérés módja többféle lehet, a ma leggyakoribbak: file:// -

ez egy dokumentum a kliens számítógépen.

ftp://

-File Transfer Protocol, a fájl átvitele protokoll rövidítése.

Segítségével az erre lehetőséget nyújtó számítógépekről tölthetünk le adatokat, dokumentumokat. http://

-HyperText Transfer Protocol, ez nyújt lehetőséget a

böngészőknek különböző HTML és egyéb általuk megjeleníthető dokumentumok szervereken történő elérésére. Az objektumot tartalmazó számítógépet az IP azonosítóval érjük el, amely a szerverre jellemző 4 bájtos szám pl.: 157.181.50.42, amely számot a protokoll programok ún. domain nevekké fordítanak. A böngészőben pl. a cím sorban beírt http://localhost/sajat.txt http://127.0.0.1/sajat.txt ugyanazt a hatást fogja kiváltani, azaz a saját gépünk sajat.txt állományát jeleníti meg a böngészőnk ablakában. Az internetes „böngészők” olyan kliens gépen futó programok, amelyek értelmezik a szerveren elért adatokat, azokat a kliens gépre hívják le ( letöltés ) és amennyiben ezek az adatok a böngésző program által értelmezhető

parancsokat

tartalmaznak,

elindítják

a

parancsoknak

megfelelő működést. A számunkra fontos protokoll a http, amely lehetővé teszi HTML formátumú

dokumentumok

böngészőprogramjaink

számára

való

értelmezését. A HTML ( HyperText Markup Language ) különleges jelöléseket használó számítógépes nyelv, amely kódjeleket vagy címkéket ( tags ) használ a dokumentum egyes elemeinek jelölésére. A böngésző a kódjelek alapján

26

jeleníti meg a kódjelek közötti információkat ( szöveg, kép, hivatkozás, egyszerű programok ( scriptek ), médiaállományok ). Vö:

27

A munkaállomásokon telepített helyi operációs rendszerek ( Windows, Linux, MacOS ) ma már alapkiépítettségben tartalmazzák a fenti protokollprogramok futtatásának, értelmezésének lehetőségét. Az operációs rendszerekkel kompatibilis böngészők ( Explorer, Internet Explorer, Opera, Mozilla, Konqueror, Safari ) mindegyike értelmezni képes a HTML dokumentumokat, így az eLearning koncepcióban megfogalmazott elvárások technológiai alapját képezheti az internetes platform, amely a nagy teljesítményű munkaállomásokon futó operációs rendszerek, a böngészőprogramok, valamint a szerver és kliens oldali alkalmazások együttesét jelenti. A HTML és kiterjesztése, az XML28 29 (eXtensible Markup Language ) képes arra, hogy leíró nyelvként összehangolja és irányítsa a

kliens és a szerver oldali alkalmazásokat olyan összehangolt működést eredményezve, hogy a digitális, interaktív tartalomszolgáltatás minden igényének eleget tud tenni a rendszer ( III. melléklet ). HTML formátumú állományokat ma már egyszerűen elő tudunk állítani. A ma forgalomban lévő irodai programcsomagok mindegyike tartalmaz HTML export lehetőséget állományaink mentésekor ( MS Office, OpenOffice, MagyarOffice ).

3.3. eLearning szabványok Az Internet technológia eljárásai, az Interneten is fellelhető szoftverek adta lehetőségek végtelen módot adnak arra, hogy a digitális tartalmakat közvetítsük az arra igényt tartó felhasználóknak. Az LLL koncepcióban rögzített célok akkor valósíthatók meg egyáltalán és 27

Jamsa, Kris – Lalani, Suleiman „Sam” – Weakley, Steve: A Web programozása I. Bp.: Kossuth Kiadó, 1997. 28 Németh László: XML alapú kommunikációs protokollok előadás anyaga. Bp.: IQ-Soft, 2001. 29 XML 10 pontban. Bp.: W3C consortium Magyar Iroda, 2001.

27

hatékonyan, ha az Internet platformon működő eljárásokat, tartalmi tárolásra szolgáló adatformátumokat egy egész világon elfogadott szabvány alapján állítjuk elő és ezen a módon közvetítjük. Egységes kell legyen az interakciók típusa és lehetőséghalmaza is. Az

Egyesült

Államokban

régebbi

hagyományai vannak

az

eLearningnek és a világ fejlett részén sok szabványosítási törekvés született arra, hogy az elektronikus úton bonyolított folyamatok, így az elektronikus tanítás-tanulási folyamat eljárásai, módszertana egységes legyen.

3.3.1. Az eLearning rendszerek funkcionális modellje Egy internetes platformon működő eLearning rendszer minimum az alábbi komponensekből áll: ¾ Szöveg, multimédia, és egyéb tananyag elemek30 ¾ Tananyagfejlesztő rendszer ( LCMS ) ¾ Elektronikus tananyag és elem adatbázis31 32 ¾ eLearning oktatási keretrendszer ( CMS = Content Manager System )33 34 ¾ Tartalomfejlesztő ( szereplő ), ¾ oktató ( Tutor ) ( szereplő ), ¾ hallgató ( szereplő ) Vö: 15

3.3.2. Szabványosítási törekvések A szabványosítás, egységesítés az alábbi területeken folyik: 30

Vaughan, Tay: Multimédia Microsoft és Apple Macintosh platformokra. Bp.: Panem Kft., 2003. Sulinet Digitális Tudásbázis – A tananyagegységek logikai modelljének ismertetése. Bp.: Sulinet Expressz Programiroda, 2003. 32 XML – Gondolatok a hordozható adatokról. Bp.: SysData Kft. 2002. 33 Louis, Dirk – Müller, Peter: Java Belépés az internet programozás világába. Bp.: Panem Kft., 2002. 34 Moulding, Peter: PHP haladóknak Fekete Könyv. Bp.: Perfact-Pro Kft., 2002. 31

28

¾ Tartalmi leíró metaadatok ¾ Architektúra ¾ Tartalom reprezentáció ¾ Tartalom egységek (Content packaging) ¾ Egységek kapcsolódása (tartalmilag) ¾ Adminisztratív metaadatok ¾ Tanulói profil (Learner profile) ¾ Tanuló regisztráció (Learner registration) ¾ Tanulói aktivitás (Content communication) ¾ Feladatok, követelmények

3.3.3. Jelenlegi szabványok LTSC - IEEE Learning Technology Standards Committee35 ADL - Advanced Distributed Learning ARIADNE - Alliance of Remote Instructional Authoring PROMETEUS - PROmonting Multimedia access to Education… CETIS - Centre for Educational Technology Interoperability Standards ISSS - Information Society Standardization System, SIF - Schools Interoperability Framework, EdNA - Education Network of Australia ALIC - Advanced Learning Infrastructure Consortium IMS – Global Learning Consortium36 Microsoft – LRN (Learning Resource iNterchange) Sun – LMS (Learning Management System) Cisco – LCMS (Learning Content Management System)

35 36

IEEE LTSC Learning Object Metadata 2002. IMS Global Learning Consortium Content Packaging 2003.

29

A szabványok a SCORM37 (Shareable Content Object Refernce Model Advanced Distributed Learning ) szabványcsaládban alkottak egy olyan szintézist, amelyből már pontosan következtethető az eLearning rendszerek egységesülésének útja, amely alapvetően a tartalmi egységek felépítésére és tárolására az internetes platformon az XML formátumot jelölte ki olyan eljárást megszabva, hogy az XML állományokban szigorúan a tartalomnak megfelelő információt tároljuk és a hozzájuk tartozó XSL (eXtensible Stylesheet Language ) állományokban, amelyek az adatok megjelenését írják le ( stíluslapok ). Az XML állományok felépítését a IV. melléklet mutatja. ¾ XHTML Az XHTML újabb jó példa az XML alkalmazásokra. Olyan XML alkalmazás amely elem neveit és célját illetően teljesen megegyezik a HTML 4.01 szabványban rögzített HTML nevekkel és képességekkel, ugyanakkor vonatkoznak rá az XML alkalmazások szigorú kritériumai. ¾ XML-Schema Az XML Schema ismét egy XML alkalmazási nyelv amelynek a célja megegyezik a DTD céljával, tehát típus definíciók leírására szolgál. Kifejezetten az XML-hez készült, a DTD-nél egyszerűbb, ráadásul kínálja azt az előnyt, hogy XML szintaktikájú, tehát használatához (a DTD-vel ellentétben) nincs szükség új szintaxis megtanulására. Ma az XML alkalmazások típus definícióihoz a szabvány már az XML Schema-t ajánlja. ¾ EbXML Az ebXML egy szabványos, az egymással kompatibilis, egymással változtatás nélkül kommunikálni akaró eBusiness alkalmazásokhoz kifejlesztett XML alkalmazás nyelv.

37

SCORM 1.2 Advanced Distributed Learning 2003.

30

Az egységes tartalomformátum kérdésben a SCORM modellje:

6. ábra: a tartalmi egységek UML diagramja

SCORM

BOOK 1: The SCORM Overview

BOOK 3: The SCORM Run Time Environment

BOOK 2: The SCORM Content Aggregation Model

Meta-data Dictionary (from IEEE)

Content Packaging (from IMS) Content Structure (derived from AICC)

Data Model (from AICC) Launch, Communication API (from AICC)

(Meta-data XML Binding and Best Practice (from IMS)

7. ábra: a SCORM struktúrája

31

Package Interchange File

Manifest Meta-data Organizations

Manifest File

Resources (sub)Manifest(s)

Physical Files (The actual Content, Media, Assessment, Collaboration And other files)

8. ábra: a digitális tartalmi egységek szabványos felépítése

3.4 Az eLearning kereteinek megvalósítása Az

internetes

platform

világméretben

egységes technológiai

szabványai, az eLearning szabványok letisztulása és egységesülése ( SCORM ) lehetővé tette az EU-ba készülő Magyarország számára és ezen belül az oktatás számára, hogy megalkossa az Oktatási Informatikai Stratégiát.38 A dokumentum egyértelmű eligazodást ad az oktatásban számba vehető informatikai megoldások egészére nézve. Átfogó és egységes rendszer tervét mutatja be a jövő magyar oktatásában, amelynek előnyeit az oktatás valamennyi szereplője ( vezető, oktató, diák, szülő ) élvezheti. Az intézményekben használatos eLearning tananyagokra, PC konfigurációkra, paraméterekre vonatkozóan még az angol Becta (British 38

Oktatási Informatikai Stratégia. Bp.: OM-Informatikai Főosztály, 2004.

32

Educational Communications and Technology Agency ) cég NLN által jóváhagyott ajánlása ad jól használható iránymutatást.39 Az eLearning rendszerek gyakorlati megvalósításához az operációs rendszerek

összehasonlítása

a

V.

mellékletben

látható

azzal

a

kiegészítéssel, hogy a tartalom szolgáltatásához az operációs rendszerhez web szerver programokat kell installálni. A Windows platformon a legismertebb az XP részét képező Internet Information Services ( IIS ), de a Windows és Linux platformokra ingyenesen beszerezhető ill. letölthető az Apache web szerver program ( www.apache.org ). A portálrendszer ( keretrendszer ill. CMS ) kialakításához a Windows platformon az ASP , mindkét platformon a PHP programozási környezet javasolt. Mindkét nyelv kezeli az SQL lekérdezésnek megfelelő adatbázisokat ( MSSQL, MySQL ). Az adatbázisok kezeléséhez be kell szereznünk az előbbi adatbázis szerver programokat ( pl. : www.mysql.com ). Hasznos segítséget jelentenek a különböző Appserv alkalmazások, amelyek egy lépésben oldják meg a PHP, MySQL és az Apache telepítését. A rendszer webhelyének kialakításához ajánlott a nyílt forráskódú ( PHP vagy ASP alapú ), ingyenesen letölthető, már kész CMS-készletek valamelyikét a webszerver root ( az a könyvtár, ahová a webszerver mutat, ha gépünket a http protokollon keresztül keresi meg egy másik gép ) könyvtárába installálni, amelyeket azután igényeink szerint módosíthatunk. Könnyen ki is próbálhatjuk az így felvitt portálrendszert, ha a böngészőnk címsorába a http://localhost címet írjuk. Fontos, hogy ekkor egyszerre lesz munkaállomásunk szerver és kliens. Komplett rendszerek felhasználói szintű kialakításához a kereskedelmi szoftverek kényelmes lehetőséget nyújtanak. Ki kell emelni a Macromedia szoftvercsaládot, amelynek MX nevű generációja az eLearning rendszerek kialakításához teljes körű megoldást nyújt: 39

Paving the way. London: Becta, 2003.

33

¾ Dreamweaver ¾ Ultradev ¾ Flash ¾ Authorware ¾ Director A Microsoft dotnet-framework ( .Net ) kiegészítésre épülő Webmatrix alkalmazása szintén a felhasználói szintű portálrendszer ( dinamikus webtárhely ) kialakíthatóságát célozza meg, azaz mélyebb programozási ismeretek nélküli lehetőséget biztosít. A szabványos formai elemek ( XML, XSL, ) és az integrált tartalomrendszer ( digitális tananyag ) kialakításához célszerű a Microsoft LRN programját ( SCORM kompatibilis ) igénybe venni a kezdeteknél. A Sulinet honlapján fellelhető a magyar SDTMeta alkalmazás, amely (meghatározott állományrendszerben lévő) forrásállományok Sulinet LCMS rendszerbeli elemszintű metaadatainak kitöltését segíti elő adatbeviteli űrlapok révén. XML állományok megtekintésére, szerkesztésére az Oxygen, a PetersXML, vagy a CookTop programokhoz férhetünk hozzá térítés nélkül. Java alapú megközelítést tesz lehetővé az IBM Eclipse elnevezésű projektjében fellelhető programcsomag (http://www.eclipse.org ). Az LRN program működését és egy CMS alkalmazás képeit a VI. mellékletben láthatjuk. Az internetes keresők ( pl Google, Yahoo ) a kutatásainkban nagy segítséget nyújthatnak. Gyakorlat közben látjuk igazán, hogy az Apache/IIS – PHP – SQL – HTML – XML – XSL – Java – Javascript40 41

integráció

40 41

Nagy Péter: Javascript. Bp.: Kalibán Bt. és Kiskapu Kft., 1997. XML Metadata Interchange Specification. OMG, 2003.

34

¾ platformfüggetlen, ¾ modulszerű építkezést tesz lehetővé, ¾ interoperábilis, ¾ egyénre szabható, ¾ újrahasznosítható, ¾ tetszőleges interaktivitást biztosító, azaz teljes mértékben megfelel az előző részekben említett magas követelményeknek és az LLL koncepció első igazi alternatíváját kínálja.

4. Intelligens rendszerek Az eddig bemutatott és tárgyalt rendszerek fő szerepe az, hogy a nagy mennyiségű, tetszés szerinti szinten hozzáférhető információt digitális formában tárolják és az információk kezelésére magas szintű, interaktív felületeket nyújtsanak. Az internetes platformra jellemző, hogy kezelésének könnyedsége ( hiperhivatkozások = linkek ), felületeinek publicitása inkább volt

eddig

sikerének

kulcsa,

mint

szerkezeti

felépítése,

könnyű

programozhatósága. Az üzleti modellek, így a minőségi modellek megjelenésével megnyílt az út egy olyan alkalmazási terület előtt, amelyben a rendszer nem csak tárolja és a megfelelő formában hozzáférhetővé teszi az adatokat, tudástartalmakat, hanem az adatok és a szervezetre jellemző felépítés, struktúra, értékelési eredményrendszer ( indikátorrendszer ), algoritmizálható folyamatok ismeretében elő tud állítani és képes leírni olyan cselekvési és döntési alternatívákat, amelyek a szervezet működését hatékonyabbá és eredményesebbé teszik. A szabványos informatikai eljárásokat

ötvözve

a

szervezet

szakmai

kategóriáira

jellemző

törvényszerűségek implementációival ( RUP ) születtek meg az első ún. intelligens rendszerek.

35

A most döntő többségben lévő és a holnapot jelentő tartalom fejlesztői rendszerek ( tudásalapú rendszerek ) mellett már ott vannak a rendszerek evolúciós folyamatának következő képviselői, az intelligens rendszerek ( intuitív rendszerek ).

9. ábra: ismeretalapú és szakértői rendszerek

4.1. Mesterséges intelligencia Napjainkban egyre több tudományág problémáinak megoldására a mesterséges intelligencia módszereit alkalmazzák, mivel képesek olyan feladatok megoldására, amelyeket hagyományos matematikai módszerekkel nem lehet megoldani. A mesterséges intelligencia a számítástudomány egy részterülete, ami az emberi tudás megértésével, az emberi problémamegoldás módszereinek modellezésével foglalkozik - fogalmának pontos meghatározására ugyan még nem született egységes definíció. A mesterséges intelligencia fő célkitűzései közé tartozik egyrészt olyan intelligens rendszerek kiépítése, amelyek képesek utánozni az emberi probléma-megoldási folyamatokat, másrészt a számítógépes szoftverek

36

természetes, emberi (pl. nyelvi) elemekkel ellátása mind az adatbevitelnél, mind az információ kezelésénél. A mestersége intelligencia kutatásának két fő iránya van: ¾ Az egyik az emberi gondolkodás lényegét a szimbólumok manipulálásában véli felfedezni, és a gondolkodás szigorú logikán alapuló szisztematikus vonásait igyekszik “utánozni”. ¾ A másik irányzat pedig az idegrendszer működéséből indul ki, és mesterséges neuronhálózatok segítségével próbálja azt szimulálni. A neuronhálózatokban az emberi agy felépítéséről szerzett fiziológiai ismereteket próbálják hasznosítani. Az ilyen neuronhálózatban kötött számítógépek szabályokat vezetnek le a példából, azaz tanulni is tudnak, és ez a fő előnyük. Az ilyen rendszereket pénzügyi prognózisok, kereskedelmi, tőzsdei problémák megoldására alkalmazzák. Mindkét irányzat kutatói hasznos (az élet számos területén jól alkalmazható) eredményeket értek el, ugyanakkor az intelligens emberi viselkedés “gépesítését” nem sikerült még megoldani. Az intelligencia bizonyos mennyiségű tudást már eleve feltételez. Ilyenek: ¾ a problémamegoldó képesség, ¾ az absztrahálás és az általánosítás képessége, ¾ az analógiák felismerése különbözõ szituációkban, ¾ az alakfelismerés, ¾ a nyelv megértése és helyes használata, ¾ az alkalmazkodás váratlan új helyzetekhez, ¾ a tanulás képessége, ¾ saját hibáink felismerése és kijavítása. Az intelligens rendszerek jellemző vonásai a következők: ¾ elsősorban nem numerikus szimbólumokkal dolgoznak, ¾ a feladatokat nem pontos algoritmus alapján oldják meg, hanem heurisztikusan (tapasztalaton alapuló módszer), ¾ olyan tudáskészlettel rendelkeznek, amely az ember számára érthető,

37

¾ a rendszer képes megoldást találni olyan esetekben is, amikor nem állnak rendelkezésre a feladat megoldásához szükséges összes adatok, ¾ a rendszer képes megoldani olyan feladatokat is, amelyekben az adatok egymásnak ellentmondók, ilyenkor az emberhez hasonlóan, azt, a megoldást választja, amely leginkább összhangban van az ismereteivel, ¾ az intelligens rendszernek rendelkeznie kell a tanulás képességével is. Az intelligens rendszerekben a tudás- vagy ismeretbázis játssza a fő szerepet. A tudás az információk folyamatos gyűjtögetése és a közöttük lévő kapcsolatok felismerése során alakul ki. A tudás megszerzésének folyamata különböző megismerési szakaszokra bontható: ¾ véletlen észlelés, ¾ ismételt észlelés, ¾ felismerés, ¾ megfigyelés, ¾ jártasság, ¾ vélemény, ¾ elmélet, ¾ tudás (az elmélet tudatos megismerése és felhasználása).

38

Gondolkodás Tudás az információból leszűrt gondolatok, elképzelések, vélekedések Feldolgozás

Információ az adatokból leszűrt tények

Adat, elemi jelek és szimbólumok

Kommunikáció

10. ábra: a tudás megszerzésének folyamata A mesterséges intelligencia főbb kutatási területei az alábbiak: ¾ a természetes nyelv megértése, ¾ kép- és alakfelismerés, ¾ szakértői rendszerek, ¾ dedukciós

(az

általánosból

az

egyesre

való

rendszerek, ¾ tanuló rendszerek, ¾ robottechnika. Vö: 42 43 44 42

Jonscher, Charles: A behuzalozottság evolúciója. INK, 2001. Kelenhegyi Péter: Mesterséges intelligencia- Mibõl tanul a számítógép? http://www.cp.hu/arhivum/cparhiv/intellip.htm 44 Dr. Ney András: Emberi intelligencia és mesterséges intelligencia, http://www.oszk.hu/kiadvany/iras/14ney.html

43

következtetés)

39

mesterséges intelligencia

neurális hálózatok

A jövő? GONDOLKODÁS

szakértői rendszerek

genetikus algoritmusok

11. ábra: a jövő rendszerei

4.2. Szakértői rendszerek A nyolcvanas években terjedtek el a szakértői rendszerek, melyek nagyobb információ-mennyiséget igénylő problémák megoldására szolgáló tudásalapú programok. A szakértői rendszerek korlátozott formában modellezik az ember problémamegoldó képességét: szűk szakterületen szakvélemények, tanácsok, értékelések adására szolgál. A tudásbázis

40

tényekből, "HA … AKKOR … " formájú szabályokból, frame-ekből, heurisztikákból áll. A rendszer különböző következtetési módszereket, stratégiákat alkalmazhat: a logika következtető módszerei segítségével a tudásbázisból automatikusan újabb tényeket vezet le és interaktívan a felhasználótól újabb adatokat kérdez, majd a következtetési lánc végén megadja a megoldást, vagy közli, hogy nincs megoldás. A

szakértői

rendszerek

egyik

vívmánya,

hogy

több

szakértő

tudásmennyiségét tudja objektíven alkalmazni az emberi döntés idejénél sokszor gyorsabban.

5. Tudás menedzsment Az informatikai befektetések nagysága nem áll egyenes arányban a vállalatok, szervezetek eredményességével. Az információ felhasználásának módja döntő tényező. A

tudás

menedzsment

információanyagának

diszciplína,

meghatározását,

amely

a

összegyűjtését,

szervezet kinyerését,

megosztását és értékelését segíti elő egységes megközelítéssel. A tudás menedzsment az egyre növekvő mértékben kiszámíthatatlan környezeti változásokkal szembeni szervezeti adaptáció, túlélés és alkalmazkodóképesség fejlesztését célozza meg. Lényegében magába foglalja azon szervezeti folyamatokat, melyek az információtechnológiai (IT) eszközök adat- és információ feldolgozó képességének és az emberek kreatív és innovatív képességének szinergikus kombinációjára törekednek. Alapvetően

két

megközelítés

adódik

a

tudás

menedzsment

körülhatárolására: "Management of information" - Ezen terület kutatói és gyakorlati szakemberei jellemzően informatikusok vagy információs szakemberek akik

vállalati

információs

rendszerek,

mesterséges

intelligencia

41

alkalmazások, groupware, és más hasonló rendszerek fejlesztésében vesznek részt. Számukra a tudás: objektum. A tudás menedzsment ezt az új és gyorsan fejlődő ágát nevezhetnénk magyarul tudáskezelésnek. "Management of people" - E terület szakértői és kutatói általában a filozófia, a pszichológia, a szociológia, az üzleti vagy vezetési tudományok terén képzettek. Elsősorban az emberi egyéni képességek vagy viselkedés tanulmányozásával, értékelésével és hatékonyabbá tételével foglalkoznak. A tudás számukra folyamat, dinamikusan változó képességek, szaktudás komplex halmaza. Erre a régóta létező, lassabban fejlődő ágra megfelelőbb név lehetne a tudásgazdálkodás. A tudás menedzsment sikertényezői: ¾ Tudásvezetők szerepe: - határozott vízió, melyet a felső vezetés aktívan támogat (egyéni és szervezeti szint tudásgazdálkodás aspektusa) ¾ Egyértelműen azonosított üzleti haszon: - a sikeres tevékenységek detektálása

és

új

lépések

tervezése

(szervezeti

szint,

tudásgazdálkodás aspektus) ¾ Rendszerező folyamatok: - magába foglalja a tudás feltérképezését és az információgazdálkodást (egyéni és szervezeti szint tudáskezelés aspektusa) ¾ A tudásmegosztás kultúrája: - határokon átnyúló csoportmunka (szervezeti szint, tudásgazdálkodás aspektus) ¾ Folytonos

tanulás:

-

tanuló

hálózatok

(szervezeti

szint,

tudásgazdálkodás aspektus) ¾ Hatékony információs és kommunikációs infrastruktúra: - groupware és más együttműködést támogató technológiák, mint például az intranet (szervezeti szint, tudásgazdálkodás és tudáskezelés aspektus) Minden

szervezetben

egy

kétszintű

tudás

menedzsment

stratégia

kidolgozása és megvalósítása látszik célszerűnek, mely első szintje az

42

információtechnológia

és

információkezelés

hatékonyabb

emberi

felhasználását célozza meg, második szintje pedig a tanuló szervezetté való átalakulást. Az információtechnológiai megoldások (ERP, adattárházak, adatbányászat, CRM) rendelkezésre állhatnak, viszont kihasználásukhoz szükség van arra aki : ¾ "Mérnök", aki tudja mire képesek a különböző módszerek. Adott probléma kapcsán meg tudja mondani, hogy mi hozható ki egy adott probléma kapcsán az adatbányászatból, vagy az eset alapú következtetés (CBR) segítségével. Milyen esetekben nem érdemes egyiket vagy másikat használni. ¾ Olyan vezető, aki felismeri az információkezelési eszközökben rejlő lehetőségeket,

és

annak

fontosságát,

hogy

az

információk

"továbblépjenek" a tudássá váláshoz vezető egyáltalán nem egyértelmű ösvényeken. ¾ Olyan információtechnológiai szakember, aki átlátja az üzleti folyamatokat és a hozzájuk kapcsolódó információs igényeket. Ha több információt kapunk, mint az a munkavégzéshez (szűkebb értelemben) feltétlenül szükséges, annak több szempontból is előnyös hatásai lehetnek : ¾ Jobban megismeri mindenki a többiek munkáját, így konfliktusoldó szerepe van. ¾ A döntéshozatalnál nemcsak a korlátozott terjedelmű utasításokat tudjuk figyelembe venni (útban az empowerment felé), hanem az operatív-taktikai-stratégiai piramis magasabb szintjein szereplő célokat is. ¾ Jobban értjük a miérteket és ezáltal jobban el tudjuk fogadni a minket is érintő "felsőbb döntéseket".

43

¾ A "több szem többet lát" elv is jobban érvényesülhet, olyan ötletek is felszínre kerülhetnek, amelyek egyébként nem. Vö: 45 A tudás menedzsment számítógépes támogatására a Doctus nevű fejlesztés használható ( www.doctus.hu / ld. VII. melléklet ) .

6. Integrált irodai alkalmazások A mai szoftverpiacon a vevői igényeknek megfelelően irodai alkalmazásokra

olyan

programcsomagokat

találunk,

amelyekben

a

csomagok több egymással együttműködő irodai programok gyűjteményei. A vezetői és oktatói munkához egyaránt nélkülözhetetlen a korszerű, grafikus lehetőségeket is támogató: ¾ Szövegszerkesztő ¾ Táblázatkezelő ¾ Bemutatókészítő E három alkalmazást szinte valamennyi irodai programcsomag tartalmazza. Gyártótól függően az irodai programcsomagok kiegészülhetnek még: ¾ Kiadványszerkesztő ¾ Képfeldolgozó ¾ Adatbáziskezelő ¾ Határidőnapló alkalmazásokkal. Manapság alapkövetelmény, hogy az irodai csomagok alkalmazásai támogassák a hálózatban végzett munkát és működjenek együtt az Internetet kezelő programokkal ill. legyen az internetes formátumoknak megfelelő publikációs célú állomány kimenetük.

45

Szabó Szilvia: Tudás menedzsment: elméleti kérdésfelvetések, gyakorlati problémák. Debreceni Egyetem, 2000.

44

A szoftverek piacán legelőször, - természetesen a játékokat leszámítva – ezek az alkalmazások jelentek meg és a szoftveripar jelenleg is legtámogatottabb területe az irodai alkalmazások fejlesztése. Az iskolai oktatásban, a vezetői munkában ezek az irodai csomagok ma már nélkülözhetetlen

segédeszközök.

Használatuk

könnyen

és

gyorsan

elsajátítható és ma már a reklám kijelentésekkel a valódi szolgáltatások összhangban vannak. Egyre inkább a múlté „a Microsoft vagy más…” dilemma, mert az alternatív, nyílt forráskódú ( OpenOffice ) és ingyenes szoftverek elérték a szoftveróriás termékeinek színvonalát. Az integrált irodai programcsomagok használatára épülnek az ECDL vizsgarendszer folyamatosan frissülő, hét informatikai területet átfogó moduljai46: ¾ IT alapismeretek ¾ Operációs rendszerek ¾ Szövegszerkesztés ¾ Táblázatkezelés ¾ Adatbázis kezelés ¾ Prezentáció ¾ Információ és kommunikáció Az irodai szoftverek által létrehozott állományok ügyviteli kezelésére ( archiválás, digitális aláírás használata, dokumentumvédelem, nyilvántartás ) az Adobe cég programjai ( Adobe Acrobat, Adobe GoLive ) nyújtanak teljes körű megoldást. A PDF formátumban megőrzött dokumentumok védettsége, kompakt kezelhetősége a digitális iratkezelést teszi lehetővé. A PDF formátumú állományok alternatívát jelentenek a HTML formátum mellett, mert ugyanakkora interaktivitásra, megjelenítési színvonalra képesek. A mai e-Book standart formátuma a PDF ( Portable Dokument Format ).

46

ECDL modulok tematikája. NJSZTT, 2003.

45

I. sz. melléklet: A modellezés és az egységes modellező nyelv alapvető keretei és elemei

12. ábra: PIM/PSM modellezések

13. ábra: a problémától a megoldásig

46

Felhasználói felületek, dialógusok, diagnosztika, hibakezelés feldolgozása ( user interface )

Input feldolgozás

Feldolgozási és vezérlési műveletek

Karbantartás önellenőrzés, teszt

14. ábra: szoftver architektúra diagram

15. ábra: MDA fejlesztési szabvány

Output feldolgozás

47

16. ábra: UML elemek

17. ábra: UML use case elemek és kapcsolatok

48

18. ábra: UML kapcsolatok

19. ábra: UML modellező nyelv konceptuális modelljének aspektusai

49

20. ábra: A tervezési és implementációs modell

21. ábra: Példa use case diagramra

50

22. ábra: Példa együttműködési diagramra

23. ábra: Példa állapot átmeneti diagramra

51

24. ábra: Példa szekvencia diagramra

25. ábra: Példa aktivitás diagramra

52

II. sz. melléklet Nézetek a közoktatási intézmény RUP módszertan szerinti modellezéséből

26. ábra: Business Use Case View from Rational Rose

53

27. ábra: Three - tiered diagram from Rational Rose A diagramon jól elkülítve mutathatók be a „front-office” és „back-office” szolgáltatások csomagjai.

54

III. sz. melléklet Az internetes platform

munkaállomás szerver

operációs rendszer + szerver oldali alkalmazások gyors, szélessávú hozzáférés

WEB szerver/Apache, IIS

SQL szerver/MSSQL, MySQL CGI-BIN

ASP

PHP

Perl

Böngésző

Flash XML/XSL HTML/CSS

Flash Player

operációs rendszer + kliens oldali alkalmazások 28. ábra: Az internetes platform

munkaállomás kliens

JAVA

Javascript gyors, szélessávú hozzáférés VBScript ActionScript

IV. sz. melléklet Az XML állományok felépítése

29. ábra: XML formátumú állomány nézete böngészőben

30. ábra: XML formátumú állomány forrás nézete

57

31. ábra: XML formátumú állomány struktúrális nézete, tree view

V. sz. melléklet: Melyiket válasszam?

Apple www.apple.com

Windows XP/ Windows 2003 Server Microsoft www.microsoft.com

Debian GNU Linux 3.0 r2 Debian.org debian.org

nincs/n.a.

nincs/10, 5/5

nincs

hordozó média

n.a.

1 CD

teljes dobozos ár

49375

54000/214000

Termék

MAC OS X

Gyártó webcím egyidejű felhasználók száma

naplózó fájlrendszer

nincs

NTFS

böngészők

Safari, Scherlock

IE6

levelezők

Mail

Outlook Express, Outlook

irodai csomagok

MS Office

MS Office, WordPerfect Office, MagyarOffice, OpenOffice

1-3-7 CD ISO nincs Ext3fs, ReiserFS, JFS, XFS Konqueror, Mozilla, Opera, Links Kmail, Mozilla Mail, Sylpheed OpenOffice, Koffice, MySQL

Lindows 4.5

Mandrake 9.2

Red Hat Linux 9

Sulix/Knoppix

Suse Linux 9

UHU Linux 1.1 rc4

Lindows www.lindows.com

Mandrake www.mandrake.com

Red Hat www.redhat.com

Fehér Csaba www.sulix.hu

SuSE www.suselinux.hu

UHU Linux www.uhulinux.hu

nincs

nincs

nincs

nincs

nincs

nincs

1 CD

3-6 CD

1 CD

1-3-5 CD, DVD

1-2 CD

17490

8900.

3

Ext3fs, ReiserFS, JFS XFS

Konqueror, Mozilla, Opera, Links


Kmail, Mozilla Mail, Sylpheed OpenOffice, Koffice, MySQL

1-3-6- CD, 1 DVD 16000 Ext3fs, ReiserFS, JFS XFS

nincs

24900

9900

opcionális






Konqueror, Mozilla, Galeon

Kmail, Mozilla Mail, Sylpheed




Mozilla Mail, Kmail, Evolution

OpenOffice, Koffice, MySQL





Kaffeine, Mplayer, XMMS

MPlayer, XMMS

MainActor, Sweep, Hydrogen, NoteEdit

van

Kdevelop, Kbabel, Lazarus, FreePascal, C, C++


StarBasic, Perl, Java, Python, Javascript, PHP


Quanta, Bluefish

Quanta, Bluefish

Tex, LaTex, Scribus, Gimp

GIMP

médialejátszók

QuickTime

Windows Media Player

MPlayer, XMMS

MPlayer, XMMS

MPlayer, XMMS

MPlayer, XMMS

multimédiás szerkesztők

van

Kereskedelmi programok

van

van

van

van

Programfejlesztő csomagok

Xcode





Makró és script nyelvek

appleScript

VisualBasic, VBScript, ASP, PHP, Javascript, Java, Perl




Webfejlesztés


Quanta, Bluefish

Quanta, Bluefish

Quanta, Bluefish

Kiadványszerkesztés

Quark, PageMaker




Kereskedelmi programok MS Publisher, Quark, Ventura, PageMaker

Kdevelop, Kbabel, Lazarus, FreePascal, C, C++ StarBasic, Perl, Java, Python, Javascript, PHP Quanta, Bluefish Tex, LaTex, Scribus, Gimp

Mp3Blaster, XMMS, MPlayer, Xine, Ogle, Xaw Cheesetracker, RoseGarden, GtKam Kdevelop, Kbabel, Lazarus, FreePascal, C, C++ StarBasic, Perl, Java, Python, Javascript, PHP Quanta, Bluefish Tex, LaTex, Scribus, Gimp

VI. sz. melléklet A Microsoft LeaRNing program bemutatása

32. ábra: Microsoft Learning Editor

60

CMS ( Content Manager Services ) bemutatása

33. ábra: "e107" tartalomkezelő rendszer fő oldala ( CMS )

61

34. ábra: a tartalomkezelő rendszer adminisztrációs felülete

VII. sz. melléklet Doctus Knowledge Based System

35. ábra: a Doctus knowledge based system felülete

36. ábra: a Doctus knowledge based system alkalmazás közben

63

Irodalomjegyzék 1. 2003/2004 – Fény az alagút végén. Dr. Kóka János elnök évértékelő sajtótájékoztatójának anyaga. Szerk.: Dr. Kóka János Bp.: Informatikai Vállalkozások Szövetsége, 2004. 2. A magyar társadalom és az internet, 2003 – a WIP kutatásról. Szerk.: Dr. Dessewffy Tibor, Dr. Fábián Zoltán, Galácz Anna, Rét Zsófia Bp.: ITTKTÁRKI, 2003. 3. Ambler, Scott W.: Class Responsibility Collaborator Cards. Ambysoft Inc., 1998. 4. Az egész élethosszon át tartó tanulás és az infokommunikációs technológiák együttes alkalmazásának a nemzetközi-, magyarországi helyzete és a jövőbeni fejlődés lehetőségei. Szerk.: Gegesi Kiss Pál, Dr. Mlinarics József, Dr. Soltész Péter, Udvardi Lakos Endre Bp.:MédiaNet Iroda, 2003. november 5. Dr. Barta Tamás – Tóth Tihamér: Minőség-Menedzsment. Bp.: Szókratész Külgazdasági Akadémia, 2001. 6. Bócz Péter – Szász Péter: A világháló lehetőségei. Budapest: Computerbooks Kiadó Kft. , 2002. 7. Business Modelling with the UML Rational Suite AnalystStudio. Rational Software Corpration, 2001 8. Comission Staff Working Paper A Memorandum on Lifelong Learning. Brüsszel, 2000. 9. Dán Krisztina – Varga Zsuzsa: Az iskolai könyvtár, mint információs forrásközpont. OKI ( www.oki.hu ), 2003. 10. ECDL modulok tematikája. NJSZTT, 2003. 11. European eLearning Summit Declaration May. Brüsszel, 2001. 12. Fehér Péter: Milyenek az internet-korszak pedagógusai? OKI ( www.oki.hu ), 2003. 13. Human-Usable Textual Notation (HUTN ) Spcification. OMG, 2003. 14. IEEE LTSC Learning Object Metadata 2002.

64

15. Informatikai rendszerek tervezése, szervezése és üzemeltetése. Gábor Dénes Főiskola előadási anyaga. Szerk.: Informatikai alkalmazások Intézete Bp.: Gábor Dénes Főiskola, 1998. 16. Jamsa, Kris – Lalani, Suleiman „Sam” – Weakley, Steve: A Web programozása I. Bp.: Kossuth Kiadó, 1997. 17. Jonscher, Charles: A behuzalozottság evolúciója. INK, 2001. 18. Kelenhegyi Péter: Mesterséges intelligencia- Mibõl tanul a számítógép? http://www.cp.hu/arhivum/cparhiv/intellip.htm 19. Komenczi Bertalan: Az információs társadalom iskolájának jellemzői. OKI ( www.oki.hu ), 2002. 20. Komenczi Bertalan: Informatizált iskolai tanulási környezetek modelljei. OKI ( www.oki.hu ), 2003. 21. Louis, Dirk – Müller, Peter: Java Belépés az internet programozás világába. Bp.: Panem Kft., 2002. 22. Lowe, Janet: Bill Gates mondja. Bp.: Athenaeum Kiadó, 1999. 235. p, 247 p. 23. Magyar Információs Társadalom Stratégia Bp.: IHM, 2003 november 24. Moulding, Peter: PHP haladóknak Fekete Könyv. Bp.: Perfact-Pro Kft., 2002. 25. Nagy Péter: Javascript. Bp.: Kalibán Bt. és Kiskapu Kft., 1997. 26. Dr.

Ney

András:

Emberi

intelligencia

és

mesterséges

intelligencia,

http://www.oszk.hu/kiadvany/iras/14ney.html 27. Németh László: XML alapú kommunikációs protokollok előadás anyaga. Bp.: IQ-Soft, 2001. 28. Objektumorientált nyelvek és módszertanok. Beszédes Árpád és Ferenc Rudolf előadásának anyaga. Szerk.: Beszédes Árpád és Ferenc Rudolf Bp.: Sysdata Kft., 2002. 29. Oktatási Informatikai Stratégia. Bp.: OM-Informatikai Főosztály, 2004. 30. Paving the way. London: Becta, 2003. 31. Raffai Mária: Objektumok az üzleti modellezésben. Bp.: Novadat Kiadó, 2001. 32-52 p.

65

32. Stroustrup, Bjarne: A C++ programozási nyelv Bp.: Kiskapu Kft. , 2001. 3-340 p. 33. Sulinet Digitális Tudásbázis – A tananyagegységek logikai modelljének ismertetése. Bp.: Sulinet Expressz Programiroda, 2003. 34. Szabó Szilvia: Tudás menedzsment: elméleti kérdésfelvetések, gyakorlati problémák. Debreceni Egyetem, 2000. 35. The European eLearning Summit. Brüsszel, 2001. 36. Török Balázs: Számítógéphasználat az óvodáskorban. OKI ( www.oki.hu ), 2002. 37. Turcsányiné Szabó Márta: Képességfejlesztés teleházakban, a mentorálás egy működő modellje. OKI ( www.oki.hu ), 2002. 38. UML 2.0 Infrastructure Specification. OMG, 2003. 39. UML 2.0 Superstructure Specification. OMG, 2003. 40. Using Rose Rational Rose. Rational Software Corpration 2001 41. Vaughan, Tay: Multimédia Microsoft és Apple Macintosh platformokra. Bp.: Panem Kft., 2003. 42. XML 10 pontban. Bp.: W3C consortium Magyar Iroda, 2001. 43. XML – Gondolatok a hordozható adatokról. Bp.: SysData Kft. 2002. 44. XML Metadata Interchange Specification. OMG, 2003.

Készítette: Deák János 2004 április

Recommend Documents