Jelentés a „rezsicsökkentés” Önkormányzati Bérlakásban élőket érintő, ingatlankezelő szervezeteken keresztül nem érvényesíthető hatásáról, megoldási javaslatok. Készítő: Nagy Ferenc, bizottsági elnök IKV Zrt., elnök-vezérigazgató Szeged, 2013. december 6.
2013. január 1-jén – az egyes energetikai tárgyú árszabályozással összefüggő miniszteri rendeletek módosításáról szóló 78/2012. (XII.22.) NFM rendelet hatályba lépésével – fontos változások léptek életbe a villamos energia- és földgázszolgáltatás területén az egyetemes szolgáltatással ellátott felhasználók által fizetendő árak vonatkozásában. Tény, hogy az úgynevezett rezsicsökkentés a lakosság igen széles szegmensének nyújt segítséget, ugyanakkor a jogalkotási folyamatban a vagyon- és ingatlankezelő szervezetek – elsősorban az Önkormányzati tulajdonú vállalkozások – által vételezett, majd a lakosság irányába továbbszolgáltatott energiaszolgáltatások nem kerültek rendezésre, ezáltal a – többnyire – 100% Önkormányzati tulajdonú, nem társasházi ingatlanok bérlői nem részesülhetnek a szolgáltatások árcsökkentéséből. Problémát jelent a korábban közbeszerzési eljárás keretében vételezett fogyasztások tekintetében a csökkentés továbbhárítása, hiszen a törvény kizárja lakóközösségeket pont ezen szerződések miatt a jogosultak köréből. A kezelő szervezeteknek nincs forrása arra, hogy helyt álljanak a szolgáltatók helyett. Németh Szilárd Úr november 23-ai bejelentése némiképp enyhíti a fenti gondokat, hiszen a villamos energia ellátásról szóló törvény is lehetőséget tud majd adni a közös helyiségek egyetemes szolgáltatására. A gázszolgáltatás kérdése ugyanakkor továbbra is rendezésre vár, indokolt lenne egy hasonló, törvénymódosítás, akár a VET, akár a második hullámban elindított Vízközmű törvény esetében definiálásra kerültek szerint. Mellékletként csatolásra kerültek a részletesebb, más-más városok kezelő szervezeteinek leírásai, melyek konkrétabban fogalmazzák meg mind a problémát, mind pedig a megoldási javaslatokat.
Mellékletek
Rezsicsökkentéssel kapcsolatos anyag, tényfeltárás és javaslat
I. Bevezetés Az önkormányzati bérlakásokban élő lakosság (bérlők és lakáshasználók) egy része olyan ingatlanban él, amelynek közszolgáltatásokkal való részbeni vagy teljes ellátása nem a bérlőnek a közszolgáltató szervezettel kötött szerződése alapján történik. Ilyen esetben lehet, hogy a közszolgáltató az önkormányzat tulajdonában álló gazdasági társasággal áll szerződéses kapcsolatban, és a közszolgáltató által nyújtott közszolgáltatást részben vagy egészben – változatlan formában vagy azt esetleg átalakítva – az önkormányzati szervezet közvetíti a magánszemély bérlő, lakáshasználó felé. Ilyen eset több városban, településen is előfordul, ahol önkormányzati bérlakásokat a fenti módon hasznosítanak. Példa: valamely önkormányzati tulajdonú, de a gazdasági társaság által kezelt házban található kazánnal termelt hővel a lakásokat fűtik, vagy mikor az önkormányzati bérlakásban élők a fűtést olyan módon kapják, hogy az ahhoz szükséges energiát az önkormányzati szervezet (gazdasági társaság) vásárolja (jellemzően a versenypiacon). Másik példa alapján: valamely önkormányzati tulajdonú, de a gazdasági társaság által kezelt házban a lifthez, lépcsőház világításhoz felhasznált villamos energiát a gazdasági társaság a versenypiacon vásárolja. Az ilyen esetekben a gazdasági társaság, sok esetben mint nagyfogyasztó, nem élvezi a rezsicsökkentést, így át sem tudja hárítani azt a lakókra. A lakók pedig közvetlenül azt nem tudják igénybe venni a közszolgáltatótól.
II. Megtett intézkedések A fentiekhez még az alábbiak negatív tényezőként társultak, amely elindított egy intézkedési folyamatot: A gáz ára a 2011-től képest drasztikusan emelkedett a versenypiacon, ez az egyik legnagyobb „rezsi” tétel a mi kezelési körünkben. Ezt a jelenséget természetesen az ügyvezetés is érzékelte, különösen a 2012.10. hótól bekövetkezett, nagy emelés folytán. Ezért tárgyalásokat és levelezéseket folytattunk az E.ON-al, hogy mérsékeljék a gáz árát, vagy léptessenek bennünket alacsonyabb (lakossági, egyéni) tarifába. Erre ekkor elutasító választ kaptunk, mivel a jelenleg a versenypiaci szerződések valamint az ágazati törvények ezt nem teszik lehetővé. Megemlíteném, hogy első alkalommal kedvező irányú választ írtak, majd mikor a szükséges, kért adatokat beküldtük (mi a Dr. Fónagy János Úr levéleben is leírtak szerint a társasházzá alakítást is megpróbáltuk egy önkormányzati tulajdonú épület esetén), több mint 30 napra érkezett válaszukban mégis elutasítottak, szintén az ágazati törvények miatt.
Ez esetben pedig azért, mivel a 20 m3/h mérőóránál nagyobb kapacitás feletti fogyasztók, akik már versenypiacon vételeztek, nem tudnak újból visszatérni a lakossági piacra (jellemzően ezek az épületek nagyobb fogyasztók).
Nem tudtunk más tenni, ezért 2013. 04. hóban megversenyeztettük az összes régiónkban elérhető gázszolgáltatót, és 2013.06.30-al fel is mondtuk a jelenlegi gáz szerződést az E.ON-al. 2013.07.01-el egy másik gázkereskedőtől vásároljuk a gázt, melynél mind az alapdíj, mind a gáz egységára a korábbihoz képest közel 20%-kal alacsonyabb lesz, de ez még mindig nem a jelenlegi hatósági ár.
A MIGSZ-en keresztül megtett lépések ismertek.
III. Megoldási javaslatok (bővíthető)
a.) Egyik javaslatunk az lenne, hogy azon részben vagy teljes egészben önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok is szerződhessenek az
egyetemes piacon a továbbszámlázásra kerülő energia
vonatkozásában, akiknek a fő tevékenységei közt ingatlankezelés (TEÁOR 6832) szerepel. A saját felhasználásra kerülő energia vonatkozásában természetesen ilyen kérés nincs. b.) A másik megoldási javaslat, hogy az ágazati törvényeket (VET, GET, stb.) úgy szükséges módosítani, hogy a Víziközmű törvényhez hasonlóan az ágazati törvényekbe kerüljön be egy ahhoz hasonló, illetve azzal egyenértékű módosítás. Az idézett jogszabály - 2011. évi CCIX. tv. 64.§. (4) - így szól: „(4)40 A tényleges felhasználási adatok ismeretében, lakossági díjon kell elszámolni a) a távhő-szolgáltatónak lakossági használati melegvíz előállítása céljából szolgáltatott ivóvizet, b) lakásbérlők tényleges víziközmű-szolgáltatás igénybevételét a bérlakás üzemeltetését végző gazdálkodó szervezettel szemben.”
LÉSZ Kft. Pais Kornél Zalaegerszeg, 2013. december 6.
INGATLANKEZELŐ ÉS VAGYONGAZDÁLKODÓ ZRT Szeged, Dáni u. 14-16. FELJEGYZÉS a rezsicsökkentés szabályozásáról és hatásairól Villamos energiára vonatkozó szabályozás: „A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. Törvény (a továbbiakban VET.) 3. § 7. pontjában meghatározott egyetemleges szolgáltatás keretében vételező, a VET 3. § 42. pontjában meghatározott lakossági fogyasztó részére, az egyetemes szolgáltató által kibocsátott számlában a 2013. október 31-ét követő időszakban igénybe vett villamos energiáért fizetendő összeg nem haladhatja meg a 2013. október 31-én alkalmazott díjak alapján azonos energia mennyiségre, azonos számú hónapra, azonos körülmények között (azonos árszabás mellett) számított összeg 88,9 %-át.” Lakossági fogyasztó a VET. 3. § 42. szerint: „Lakossági fogyasztó az a felhasználó, aki saját háztartása – egy felhasználási helyet képező, lakás céljára használt lakóépület, lakás, üdülő vagy hétvégi ház, továbbá lakossági célra használt garázs – fogyasztása céljára vásárol villamos energiát a villamos energia vételezésére megkötött szerződés alapján, és az így vásárolt villamos energiával nem folytat jövedelemszerzés céljából gazdasági tevékenységet.” Az IKV Ingatlankezelő és Vagyongazdálkodó Zrt a szolgáltató állásfoglalása szerint nem lakossági fogyasztó, így minden felhasználási hely (üzletek, lakások, lépcsőházak) egyetemes nem lakossági elszámolásban kell, hogy legyenek. A közös helyiségek áramdíja tekintetében tehát a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. Törvény 3.§ 42 pontja nem tekinti lakossági felhasználásnak a közös helyiségek (lépcsőház, padlás, lift, stb.) külön mért fogyasztását. Ezen fogyasztás vonatkozásában csak a rendszerhasználati díj esetében érvényesíthető a rezsicsökkentés. Ezt támasztja alá a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium mellékelt állásfoglalásai is. Társaságunk a villamos energia szolgáltatást az alábbi szerepkörökben veszi igénybe: 1.) Közbeszerzés alapján szabadpiacon (a szerződés 2012.10.01. – 2013.09.30.): -
saját üzemi ingatlanok,
-
orvosi rendelők,
-
értékesítésre átvett ingatlanok,
-
önkormányzati ingatlanok (Kereszttöltés u. 29., Csongrádi sgt. 76., Székely sor 21., Temesvári krt. 36.)
2.) IKV Zrt által kötött és IKV Zrt. nevére számlázott egyéb 100 %-os önkormányzati tulajdonú ingatlanok üzleti fogyasztókra vonatkozó árszabás alapján. 3.) IKV Zrt által, mint társasházi közös képviselő kötött szerződések alapján társasházak nevére készülő számla alapján lakossági fogyasztókra vonatkozó árszabás alapján. A szolgáltató nyilvántartása is elég pontatlan a lakossági és az üzleti fogyasztás elkülönítésében.
A társasházak és a 100 % önkormányzati nem társasházként üzemelő ingatlanok közös fogyasztása során alkalmazott árak összehasonlítása: 2013. november 1. előtt Megnevezés
Társasház
Nem társasház 100 % önk.ing.
(mint lakossági
(IKV Zrt. mint üzleti fogyasztó)
fogyasztó) nettó energia ár (kWh) egyetemes * szabadpiaci energia adó (kWh) továbbszámlázott tételek (kWh) pl. szénipari tám. rendszerhasználati díj (kWh) elosztói alapdíj (hó) •
19,090/20,130 1,460
22,280 20,980 0,295 1,460
13,985 144
13,985 144
1320 kWh évi fogyasztás alatt/felett
2013. november 1. után Megnevezés
Társasház
Nem társasház 100 % önk.ing.
(mint lakossági
(IKV Zrt. mint üzleti fogyasztó)
fogyasztó) nettó energia ár (kWh) egyetemes * szabadpiaci energia adó (kWh) továbbszámlázott tételek (kWh) pl. szénipari tám. rendszerhasználati díj (kWh) elosztói alapdíj (hó)
•
16,350/17,280 1,460
21,770 20,980 0,295 1,460
14,067 128
14,067 128
1320 kWh évi fogyasztás alatt/felett
A korábbi közbeszerzési szerződés 2013. szeptember 30-án járt le. A 2013-2014. év közbeszerzési pályázatán ismételten az EDF-Démász Zrt. került nyertesként kihirdetésre. A villamos energia ára nettó 17,40 Ft/kWh összegben került meghatározásra. Ez az ár közel azonos az évi 1320 kWh fogyasztás feletti áram nettó 17,280 Ft/kWh november 1-től érvényes árával. Így a nagy fogyasztású, szabadpiacról ellátott házak áram költsége nem lesz jelentősen nagyobb mint a lakossági díjszabással számított összeg.
Nagyobb eltérés a kisebb, nem szabadpiacról ellátott, hanem egyetemleges szolgáltatási szerződéssel rendelkező 100 %-os ingatlanok esetében lesz tapasztalható. A 2013. november 1-től érvényes lakossági fogyasztói ár nettó 16,350/17,280 Ft/kWh üzleti fogyasztói ár 21,770 Ft/kWh, amely viszont már jelentős különbséget okoz. A víz és csatornadíjra vonatkozó szabályozás: „ A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. Törvény (a továbbiakban Vksztv.) 2. § 15. pontjában meghatározott lakossági felhasználók részére, valamit a Vksztv. 64. § (4) bekezdésében meghatározott körben lakossági díjon elszámolt felhasználásra, a Vksztv. 2. § 24. pontjában meghatározott víziközmű-szolgáltatás tekintetében a számlában meghatározott fizetendő szolgáltatási egységre jutó összeg (beleértve az alapdíjat) a 2013. július 1-jét követő időszakban teljesített szolgáltatás vonatkozásában nem haladhatja meg a 2013. január 31-én jogszerűen alkalmazott díjtételek és egyéb számlaelemek alapján, ugyanazon feltételekkel számított összeg 90 %-át.” Lakossági fogyasztó a Vksztv. 2. § 15. pntja alapján: „lakossági felhasználó: az a természetes személy felhasználó, aki nem jövedelemszerző gazdasági tevékenység keretében, saját háztartása, üdülő vagy hétvégi ház, garázs ellátása érdekében veszi igénybe a víziközmű szolgáltatást, valamint a társasház és a lakásszövetkezet,” Vksztv. 64.§ (4) bekezdése szerint: „A tényleges felhasználási adatok ismeretében, lakossági díjon kell elszámolni a.) a távhő-szolgáltatónak lakossági használati melegvíz előállítása céljából szolgáltatott ivóvizet, b.) lakásbérlők tényleges víziközmű-szolgáltatás igénybevételét a bérlakás üzemeltetését végző gazdálkodó szervezettel szemben.” A víz- és csatornadíjra vonatkozó szabályozás nem tesz különbséget a lakóingatlanok között az szerint, hogy társasházként kötnek szerződést (társasház nevére történő számlázással), vagy pedig az ingatlan üzemeltetője (pl. IKV Zrt) köt szerződést (az üzemeltető nevére történő számlázással). Ha lakóingatlanról van szó (a megítélés során lakóingatlan az az ingatlan ahol nagyobb arányban lakások vannak), akkor minden esetben lakossági díjszabással történik a számlázás. Ezt a lehetőséget a Vksztv. 64. § (4) bekezdésének fenti előírása biztosítja („lakossági díjon kell elszámolni a lakásbérlők tényleges víziközmű-szolgáltatás igénybevételét a bérlakás üzemeltetését végző gazdálkodó szervezettel szemben”). A villamos energiára vonatkozó szabályozást is módosítani szükséges a víz- és csatornadíjra vonatkozó fenti előíráshoz hasonlóan, annak érdekében, hogy a lakásbérlők minden esetben ugyanazon elbírálás alá essenek függetlenül attól, hogy társasházi ingatlanban vagy üzemeltető által működtetett (üzemeltető nevére szóló számla, majd annak továbbszámlázása a bérlő felé) ingatlanban laknak-e. A szabályozás módosítása a rezsicsökkentés miatt különösen fontos, mivel így az üzleti fogyasztónak minősülő, 100 %-os ingatlanban élő lakásbérlők nem részesülhetnek a rezsicsökkentés kedvező hatása miatti megtakarításból.
Gázszolgáltatásra vonatkozó szabályozás: Az egyedi gáz központi fűtéssel rendelkező 100 %-os önkormányzati tulajdonú ingatlanok esetében a gázdíj nem változik a rezsicsökkentés hatására, mivel a szolgáltató tájékoztatása alapján a 2013. évi LIV. Törvény a rezsicsökkentés végrehajtásáról § (1) rendelkezése értelmében a rezsicsökkentés az egyetemes szolgáltatásban vételező lakossági fogyasztók részére érvényesíthető, így a csökkentés társaságunkat (ezen keresztül a bérlőket), mint szabadpiacon vételező fogyasztókat nem érinti. Néhány társasház esetében szintén nem érvényesül a rezsicsökkentés hatása, mivel a szolgáltatást nyújtó szolgáltató szintén közbeszerzési eljárás alapján került kiválasztásra. A szolgáltató kiválasztására irányuló közbeszerzési eljárást Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata bonyolította, így Társaságunkon kívül álló ok miatt estek el a lakók a rezsicsökkentés miatti megtakarítástól. Javasoljuk valamilyen kompenzációs rendszer kidolgozását (állami vagy önkormányzati forrásból), amely az ilyen lakásban lakó bérlőket „kártalanítja” a más lakossági fogyasztók által realizált megtakarítástól való elesésért.
Szeged, 2013. november 11.
Nagy Ferenc Elnök-vezérigazgató IKV Zrt.