KERTA. Települési Szennyvízkezelési Programja (módosított) Kerta Község Önkormányzata 8492 Kerta, Dózsa utca 36

Kerta Község Önkormányzata 8492 Kerta, Dózsa utca 36.

KERTA Települési Szennyvízkezelési Programja (módosított) 2016

Készítette: Goodwill Consulting Kft. 1162 Budapest, Timur utca 74.

Kerta Község Települési Szennyvízkezelési Programja

Tartalomjegyzék 1.

Bevezetés, kiindulási adatok ............................................................................................... 4

2.

A település rövid bemutatása, földrajzi elhelyezkedése, közúti megközelítése.................. 7

3.

A település demográfiai helyzete és társadalmi jellemzői .................................................. 9

4.

Településszerkezet ............................................................................................................ 11

5.

A település természeti, környezeti jellemzői .................................................................... 12

6.

A tervezett fejlesztés indoklása ......................................................................................... 21

7.

Befogadói viszonyok értékelése ........................................................................................ 21 7.1. Felszíni befogadók ................................................................................................... 21 7.2. Felszín alatti befogadók ........................................................................................... 23 7.3. Befogadói viszonyok összegzése ............................................................................. 23

8.

A keletkező szennyvizek mennyisége és minősége .......................................................... 23

9.

Változatok értékelése ........................................................................................................ 27 9.1. Az „A” változat részletes ismertetése ...................................................................... 30 9.2. A „B” változat részletes ismertetése ........................................................................ 32 9.3. A „C” változat részletes ismertetése ........................................................................ 46

10. A változatok összehasonlító értékelése ............................................................................. 64 10.1. Gazdasági összehasonlító elemzés .......................................................................... 64 10.2. A legjobbnak ítélt változat összegző értékelése ...................................................... 73 11. A Települési Szennyvízkezelési Program környezeti értékelése ....................................... 74 11.1. A környezeti értékelés kidolgozásának ismertetése ................................................ 74 11.2. A Települési Szennyvízkezelési Program kidolgozásakor vizsgált változatok ismertetése ............................................................................................................... 75 11.3. A Települési Szennyvízkezelési Programban foglalt változatok környezeti hatásai, következményei .......................................................................................... 79 11.4. A Települési Szennyvízkezelési Program megvalósítása következtében várhatóan fellépő környezetre káros hatások elkerülésére, csökkentésére vagy ellentételezésére vonatkozó intézkedések környezeti hatékonyságának értékelése, javaslatok egyéb szükséges intézkedésekre ........................................... 85 11.5. A Települési Szennyvízkezelési Program megvalósítása következtében várhatóan fellépő környezeti hatásokra vonatkozóan a Települési 2 Goodwill Consulting Pályázati Tanácsadó Kft. 1162 Budapest, Timur utca 74.

Kerta Község Települési Szennyvízkezelési Programja Szennyvízkezelési Programban szereplő monitorozási javaslatok értékelése, javaslatok egyéb szükséges intézkedésekre ........................................... 88 11.6. A Települési Szennyvízkezelési Program környezeti értékelésének összefoglalása .......................................................................................................... 89

MELLÉKLETEK 1. számú melléklet: Talajvizsgálatok Kerta településen 2. számú melléklet: Kertai vízbázis külső, hidrogeológiai „A” és „B” védőidomának kijelölése és kialakítása (Közép-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Határozat) 3. számú

melléklet:

Kerta

Településrendezési

Terv

Módosítása

Közműjavaslat

–

Szennyvízelvezetés 4. számú melléklet: CE Megfelelőségi nyilatkozat AT 6-50 Készre gyártott háztartási szennyvíztisztító berendezésre TERVMELLÉKLETEK TSZP-1: Kerta Község átnézetes helyszínrajza (M = 1:20000) TSZP-2: „A” változat helyszínrajza (M = 1:4000) TSZP-3: „B” változat helyszínrajza (M = 1:4000) TSZP-4: „C” változat helyszínrajza (M = 1:4000)

3 Goodwill Consulting Pályázati Tanácsadó Kft. 1162 Budapest, Timur utca 74.

Kerta Község Települési Szennyvízkezelési Programja 1. Bevezetés, kiindulási adatok Kerta település önkormányzata megbízásából azt a feladatot kaptuk, hogy készítsük el a Települési Szennyvízkezelési Programot, amelynek az a célja, hogy megoldást nyújtson a település szennyvízelvezetés és a szennyvízkezelés problémájára mind költséghatékony, mind hatékonyság szempontjából (lehetőség szerint a legjobb elérhető technológia alkalmazását is figyelembe véve) és hosszútávon is a lehető legjobb megoldást nyújtja. Jelen anyag a Vidékfejlesztési Minisztérium 2010-ben kiadott „Útmutató a 2000 lakosegyenérték szennyezőanyag-terhelés alatti települések szennyvízelvezetési és –tisztítási megoldásaik programszerű kialakításához” című segédlet felhasználása és iránymutatásai szerint készül, valamint figyelembe veszi a VP6-7.2.1.2-16 - Egyedi szennyvízkezelés megnevezésű pályázati kiírásban foglaltakat. A pályázati felhívás azért került figyelembe vételre, mert Kerta Község saját önerőből nem tudná megoldani a keletkező szennyvíz megfelelő kezelését, ezért a későbbiekben pályázat során szeretne támogatást elnyerni a probléma megoldását. A Települési Szennyvízkezelési Program elkészítése során az alábbi jogszabályok, illetve irányelvek kerültek figyelembevételre:  2000/60/EK Víz Keretirányelv,  a települési szennyvíz kezeléséről szóló 91/271/EK irányelv,  1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról  1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól;  1996. évi LIII. törvény a természet védelméről  25/2002. (II.27.) Korm. rendelet a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és – tisztítási Megvalósítási Programról,  26/2002. (II.27.) Korm. rendelet a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és – tisztítási Megvalósítási Program végrehajtásával összefüggő nyilvántartásról és jelentési kötelezettségről  286/2010. (XII. 16.) Korm. rendelet A Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és – tisztítási Megvalósítási Programról szóló 25/2002. (II. 27.) Korm. rendelet és a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és -tisztítási Megvalósítási Programmal összefüggő szennyvízelvezetési agglomerációk lehatárolásáról szóló 26/2002. (II. 27.) Korm. rendelet módosításáról 4 Goodwill Consulting Pályázati Tanácsadó Kft. 1162 Budapest, Timur utca 74.

Kerta Község Települési Szennyvízkezelési Programja  220/2004. (VII.21.) Korm. rendelet a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól  28/2004. (XII.25.) KvVM rendelet a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól  147/2010. (IV.29.) Korm. rendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról  30/2008. (XII.31.) KvVM rendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását

szolgáló

tevékenységekre

és

létesítményekre

vonatkozó

műszaki

szabályokról  221/2004. (VII.31.) Korm. rendelet a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól  31/2004.

(XII.30.)

KvVM

rendelet

a felszíni vizek megfigyelésének és

állapotértékelésének egyes szabályairól  10/2010. (VIII.18.) VM rendelet a felszíni víz vízszennyezettségi határértékeiről és azok alkalmazásának szabályairól  123/1997. (VII.18.) Korm. rendelet a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről  219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről  6/2009. (IV.14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről  59/2008. (IV.29.) FVM rendelet vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről  50/2001. (IV.3.) Korm. rendelet a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól  30/2004. (XII.30.) KvVM rendelet a felszín alatti vizek vizsgálatának egyes szabályairól  49/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről


Kerta Község Települési Szennyvízkezelési Programja  27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről  171/2013.

(V.

29.)

Korm.

rendelet

a

vizek

mezőgazdasági

eredetű

nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet módosításáról  18/2003. (XII. 9.) KvVM-BM együttes rendelet a települések ár- és belvíz veszélyeztetettségi alapon történő besorolásáról  379/2015. (XII. 8.) Korm. rendelet Magyarország települési szennyvíz-elvezetési és tisztítási helyzetét nyilvántartó Településsoros Jegyzékről és Tájékoztató Jegyzékről, valamint a szennyvíz-elvezetési agglomerációk lehatárolásáról  455/2013. (XI. 29.) Korm. rendelet a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó közszolgáltatási tevékenység részletes szabályairól  72/1996. (V.22.) Korm. rendelet a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról  314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról  27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról  43/2007. (VI. 1.) FVM rendelet a nitrátérzékeny területeknek a MePAR szerinti blokkok szintjén történő közzétételéről  1042/2012. (II. 23.) Korm. határozat Magyarország vízgyűjtő-gazdálkodási terve (VGT)  14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről  90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet a talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól  2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról További főbb felhasznált adatforrások az alábbiak voltak:  Magyarország Földtani Térképe  Magyarázó Magyarország fedett földtani térképéhez  Magyarország kistájainak katasztere


Kerta Község Települési Szennyvízkezelési Programja  Kerta Szabályozási Terve és Helyi Építési Szabályzata  Kerta Településrendezési Terv  Kerta Község Településszerkezeti Terv  BAKONYKARSZT Víz- és Csatornamű Zrt. adatszolgáltatás 2. A település rövid bemutatása, földrajzi elhelyezkedése, közúti megközelítése Kerta a Közép-Dunántúli régióban, Veszprém megyében, a devecseri járásban található község. Közúton a 8-as számú főútról egyrészt a 8403-as útról Jánosháza felől, másrészt a 8414-es útról Karakószörcsök felől közelíthető meg. Vonattal pedig a Székesfehérvár– Szombathely-vasútvonalon közelíthető meg. A település a Somló hegytől nyugatra fekszik, a Hunyor-patak és más kisebb vízfolyások teraszain jött létre viszonylag sík felszínen. Földrajzi elhelyezkedését az 1. ábra mutatja be. A község neve ismeretlen eredetű. Oklevélben 1272-ben Keercha megnevezéssel szerepel, 1469-ben Kyrthaként írták. Ókori emlékei a Hunyor-patak magasabb teraszán halomsír, urnasírok, római kori edénytöredékek, Árpád-kori, kézikorongon készült spiráldíszítésű kerámiadarabok, Várcsalitpusztán egy földháton telephelymaradványok. A telepítő tényezők a kedvező földrajzi adottságok lehettek. Lakói 1514-ben részt vettek a Somló környéki parasztmegmozdulásokban. 1552-ben nagy pestisjárvány csökkentette a falu népességét úgy, hogy a török pusztításával együtt 1570-ben telkeinek 62 %-a lakatlanná vált, s 1596-ban már egyetlen lakója sem volt. Az újratelepítés lassan haladt: 1603-ban mindössze három adóköteles házat írtak össze. A település agrárfalu, termékeny határát kétnyomásos művelésben hasznosítják. Gabonát és kapásnövényeket, valamint a Somlón szőlőt termesztettek. 1910-ben a 315 mezőgazdasági kereső mellett 29-en az iparban, 37-en egyéb ágazatban dolgoztak. 1957 őszén új tsz-ként alakult meg az Új Élet, mely később Kamond és Karakószörcsök tszeinek hozzácsatolásával 1974-ben vette fel a Jóbarátság nevet. A tsz jelentős beruházásokat végzett: új állattartó telepek készültek; korszerű nagyipari módszereket, szakembereket alkalmaztak; nem mezőgazdasági jellegű tevékenységeket is végeztek, melléküzemágat – faüzemet - létesítettek. 7 Goodwill Consulting Pályázati Tanácsadó Kft. 1162 Budapest, Timur utca 74.

Kerta Község Települési Szennyvízkezelési Programja Az ötvenes évektől jelentősen megváltoztak az életviszonyok a faluban, a község rohamos fejlődésnek indult. A hatvanas években a kertai gépállomáshoz csatolták a csabrendekit is, így létrejött az új vállalat: a Mezőgép Kertai Gyáregysége, amely 1975-ben a Bakony Művek gyáregysége lett. 1969-ben megkezdte működését a Faüzem; 1973-ban sportöltöző és a temetőben ravatalozó épült. 1975-ben elkészült az ötven férőhelyes óvoda. 1969-től Kerta központi község: négy falu (Iszkáz, Kamond, Karakószörcsök, Kerta) közös tanácsa működött itt. Az 1978-as évben létrejött a Vízmű Társulat, s a következő évben megkezdték a Vízmű megépítését és a közművesítést, a munka 1983-ban fejeződött be. 1985-ben közös irányítás alá vonva a művelődési és oktatási intézményeket Általános Művelődési Központot hoztak létre. Az iskola 1989-ben két tanteremmel bővült, az új épületszárny tetőterében négy év múlva könyvtárt és helytörténeti gyűjteményt avattak. A 1990-es években elsősorban infrastruktúra-fejlesztések zajlottak: a villany- és vízhálózat mellett kábeltévé-, telefon- és gázhálózat kiépítésére került sor. A község minden útja burkolt. 1990 óta a községnek önálló önkormányzata van, Körjegyzőség működött 2013. január 1-jéig Karakószörcsök és Kamond községekkel. 2013. január 1-jétől a Csöglei Közös Önkormányzati Hivatalhoz csatlakozott az önkormányzat, ahová Adorjánháza, Csögle, Egeralja, Kamond Karakószörcsök és Kerta tartozik jelenleg. A község iskoláját 2013. január 1-jétől a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ tartja fenn és működteti. Beiskolázási körzete Iszkáz, Kamond, Karakószörcsök és Kerta községek, de fogadnak továbbá apácatornai, kiscsőszi és tüskevári tanulókat is. A településen Körzeti Megbízotti Iroda működik, Tűzoltó és Polgárőr egyesület és Sportegyesület, melynek labdarúgó szakosztálya és lovas szakosztálya működik. A lovassport másik szervezője községünkben a Magyar Fogyatékosok Lovas Sportszövetség Egyesülete. A településen napjainkban összesen 40 vállalkozás, cég működik (a foglalkoztatottak száma: 150 fő), melyek tevékenysége sokszínű, a munkahelyek biztosításán túl sokféle szolgáltatást nyújtanak a lakosság számára. Az egészségügyi ellátást a helyben élő háziorvos, a védőnő és hetente háromszor fogászati rendelés biztosítja.


Kerta Község Települési Szennyvízkezelési Programja 1. ábra: Kerta földrajzi elhelyezkedése (forrás: www.maps.google.hu)

3. A település demográfiai helyzete és társadalmi jellemzői A település jelenlegi lakos száma: 628 fő. A lakos szám alakulását az elmúlt 20 évre az 1. táblázat mutatja be. 1. táblázat: Kerta község lakos számának alakulása 1996-2015 között (forrás: KSH) Év 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004

Lakos szám (fő) 785 765 764 763 741 745 730 721 719 9

Goodwill Consulting Pályázati Tanácsadó Kft. 1162 Budapest, Timur utca 74.

Kerta Község Települési Szennyvízkezelési Programja 2005 707 2006 698 2007 681 2008 677 2009 664 2010 658 2011 640 2012 631 2013 632 2014 628 2015* 628 *: A megadott adat 2015. január 1-ére vonatkozik A fentebbi táblázat alapján készítettünk egy diagramot (1. diagram), amelyen a lakosság számának alakulását vetítettük előre. 1. diagram: Kerta község lakos számának alakulása és prognózisa 800 y = -8,8023x + 18352 R² = 0,9861

700 Lakosszám (fő)

600 500 400 300 200 100 0 1995

2000

2005

2010

2015

2020 2025 Idő (év)

2030

2035

2040

2045

Látható, hogy a lineáris regressziós egyenes jó illeszkedés mellett (R2 = 0,9861) az elmúlt húsz év adatai alapján a lakosság száma csökkenő tendenciát mutat, amely a városiasodás és sajnos a népesség csökkenés folyamatának is megfelel. Ez alapján azt tudjuk elmondani, hogy mintegy 30 éves távlatban a község lakosságának száma nem fogja meghaladni a 400 lakos számot sem. Figyelembe kell venni azonban, hogy ez meglehetősen pesszimista előrejelzés. A 10 Goodwill Consulting Pályázati Tanácsadó Kft. 1162 Budapest, Timur utca 74.

Kerta Község Települési Szennyvízkezelési Programja földművelés felértékelődése viszont változtathat ezen a folyamaton és a település felértékelődéséhez, a lakosság számának növekedéséhez is vezethet. A növekedő trendhez vezethet az a tény is, ha sikerül megoldást találni a keletkező szennyvíz kezelésének hatásos megoldásához. A fentiek figyelembevételével az alábbi megállapításokat tehetjük a lakosság számának alakulására 30 éves távlatra:  Optimista prognózis (10 %-os növekedés):

690 fő

 Átlagos prognózis (stagnáló lakosság szám):

628 fő

 Pesszimista prognózis (lakosság számának csökkenése):

350 fő

A településen található intézmények:  Általános Iskola:  alkalmazottak száma: 19 fő  Óvoda  alkalmazottak száma: 10 fő  Önkormányzat  alkalmazottak száma: 7 fő A településen található egyéb vállalkozások:  40 vállalkozás, amelyeknek alkalmazottainak száma összesen 150 fő  a vállalkozások közül 4 nagyobb cég van, amelyek 60, 50, 29 és 10 főt foglalkoztatnak.

A

vállalkozások

főleg

ipari

tevékenységet

folytatnak,

a

mezőgazdasággal foglalkozó vállalkozások inkább külterülen találhatóak. Ezen adatot azért kell kiemelni, mert ezen vállalkozások esetlegesen más minőségű és mennyiségű szennyvizet bocsátanak ki, ezért ezen vállalkozásokat külön kell vizsgálni, amikor a szennyvizük kezelésének megoldását keressük. 4. Településszerkezet (általános helyszínrajz: TSZP-1) A település három nagyobb, hosszabb utca található, amelyekről leágaznak a kisebb mellékutcák (2. ábra). A főbb utcák a következők: Kossuth Lajos utca, Dózsa György utca és Táncsics Mihály utca. A Kossuth Lajos utca vezet a 8-as út, illetve Kamond település felé. A


Kerta Község Települési Szennyvízkezelési Programja Táncsics Mihály utcáról szintén a 8-as útra tudunk eljutni, mégpedig Karakószörcsökön keresztül. A Dózsa György utca pedig összeköti a települést Iszkáz településsel. 2. ábra: Kerta településszerkezete (forrás: www.kira.gov.hu)

5. A település természeti, környezeti jellemzői Klimatikus jellemzők Éghajlatát tekintve mérsékelten meleg, mérsékelten nedves. A tengerszint feletti magassága 136 - 141 méter. Évi napsütéses órák száma: 1.950 - 2.000 óra körül van. Évi középhőmérséklete: 9,5 – 10,0 C. Átlagos évi csapadék mennyisége: 650 – 700 mm Topográfiai és földtani jellemzők, viszonyok Kerta és környezetének domborzati viszonyát a 3. ábra mutatja meg. 12 Goodwill Consulting Pályázati Tanácsadó Kft. 1162 Budapest, Timur utca 74.


3. ábra: Kerta és környezetének műholdképe (forrás: Google Earth)

A Magyar Állami Földtani Intézet által kapott térkép alapján (4. ábra) az alábbiakat mondhatjuk el Kerta földtanával kapcsolatban. Földtanilag a negyedidőszaki képződmények jellemzők a területre, ezen belül is a későpleisztocén időszakban kialakult folyóvízi üledék ( fQp3h). Felső-pleisztocén folyóvízi üledékek a nagyobb vízfolyások völgyeiben az egész ország területén megtalálhatóak. Az üledékek anyaga finomtól durva törmelékesig változhat, Kerta esetében ez homokot jelent.


Kerta Község Települési Szennyvízkezelési Programja 4. ábra: Kerta földtani jellemzője (forrás: Magyar Állami Földtani Intézet) (Jelmagyarázat: fQp3h: homok; fdp3-hal: aleurit; fQh:folyóvízi üledék )

Kerta község területe a Kisalföld nagytájon, a Marcal-medence középtájon, és ezen belül is a Pápa-Devecseri-sík kistájon helyezkedik el. A kistáj potenciális erdőterület, de fragmentálisan természetes gyepek is előfordulhattak. Klímazonális vegetációtípusát üde lomberdők jelentik (többnyire gyertyános-tölgyesek). A vízfolyások mentén puhafa- és keményfaligetek alakultak ki. A kibukkanó pliocén kavicson és homokon kis kiterjedésben cseres-tölgyesek fordultak elő a kistáj délkeleti részén. Ma az erdeifenyő- és akácültetvények borítják a kistáj erdőterületének mintegy 70%-át. Az erdők jelentős részét az évszázados emberi tevékenység drasztikusan átalakította. A sovány talajokon többnyire legeltetés folyt, mely kisebb-nagyobb mértékben ligetessé tette az erdőket. Az erdőirtások és legeltetések következtében nagy kiterjedésű füves pusztaságok alakultak ki, ennek egyik szélsőséges példája a Tét környéki futóhomokos terület, melyet az 1950-es években akáccal telepítettek be. Az állatállomány csökkenésével a legelőket, legelőerdőket akáccal és erdeifenyővel ültették be. A gyertyános-tölgyesekben gyakoriak a ligeterdei elemek (ligeti csillagvirág – Scilla vindobonensis, odvas keltike – Corydalis cava, foltos kontyvirág – Arum maculatum) mellett. A délkeleti rész cseres-tölgyeseiben jellegzetes a genyőte (Asphodelus albus), míg északabbra


Kerta Község Települési Szennyvízkezelési Programja a selymes boglárka (Ranunculus illyricus) és a tarka nőszirom (Iris variegata) előfordulása. Említésre méltók a kistáj sovány talajain kialakuló lengefüves és egércsenkeszes pionír társulások. A táj talajtípusainak sokfélesége a talajképző kőzet változatosságának és a korának a következménye. A Bakonyból lefutó patakok hordalékukkal hol kvarckavicsot, hol mészkövet, hol bazaltkavicsot raktak le. A hordalékkúpok homokosak vagy iszaposak lehetnek. Az erózió több helyen elhordta a régi hordalékot, és a helyére fiatal került. További, a talajképző kőzet változatosságár növelő tényező a felszín lösziszap és homokos lösz borítása. A talajtípusok területi megoszlását mutatja be a 2. táblázat. 2. táblázat: A Pápa-Devecseri-sík kistáj jellemző talajtípusai, megoszlása (forrás: Magyarország kistájainak katasztere) Agyagbemosódásos barna erdőtalajok Barnaföldek (Ramann-féle barna erdőtalajok) Kovárványos barna erdőtalajok Csernozjom barna erdőtalajok Csernozjom jellegű homoktalajok Réti csernozjomok

36 % 21 % 1% 13 % 2% 10 %

Réti talajok

8%

Réti öntési talajok Lápos öntési talajok

1% 8%

Az idősebb felszíneken, a löszös és más periglaciális üledékeken az agyagbemosódásos barna erdőtalajok (36 %) találhatók homok és homokos vályog mechanikai összetétellel, de nagy területen vannak kavicsos, durva vázrészű, sekély termőrétegű változatok is. Kémhatásuk gyengén savanyú, termékenységük gyenge. A fiatalabb felszíneken barnaföldek (21 %) fordulnak elő. Alapkőzetüket tekintve változatosak, így a Somló vulkáni kúpján, bazalttufán, löszös és egyéb periglaciális, harmadidőszaki és idősebb üledékeken is képződtek. Mechanikai összetételük homokos 15 Goodwill Consulting Pályázati Tanácsadó Kft. 1162 Budapest, Timur utca 74.

Kerta Község Települési Szennyvízkezelési Programja vályog, vályog, kisebb részben homok. Vízgazdálkodásuk a kőzet felszín közeli megjelenése esetén, ami a sekély termőrétegűséggel okozza a gyenge termékenységet. Ahol a termőréteg vastagsága és a vízgazdálkodás nem korlátozott, a termékenység is kedvezőbb. Az alacsonyabb térszínek periglaciális, löszös üledékeinek talajai a csernozjom barna erdőtalajok

(13

%).

Mechanikai

összetételük

homok

vagy

homokos

vályog.

Vízgazdálkodásukra a nagy vízlevezető, a közepes vízraktározó és a kis víztartó képesség jellemző. Termékenységük nagy változatosságot mutat. A kovárványos barna erdőtalaj (1 %), a csernozjom jellegű homoktalaj (1 %) és a réti öntéstalaj (2 %) kis területen fordul elő. A löszös üledékeken képződött homokos vályog, vályog mechanikai összetételű, kedvező vízgazdálkodású és termékeny réti csernozjom talajok részaránya 10 %., szántóként hasznosíthatóak. Az ártereken alluviumán lápos réti (8 %) és réti talajok (8 %) találhatóak,többségűk vályog mechanikai összetétellel és szénsavasmész-tartalommmal. Termékenységüket gyakorta a kavics és a talajvíz miatti sekély termőréteg korlátozza. A tájban a szántókon főleg búzát, árpát, kukoricát, napraforgót és vörösherét termesztenek. Geotechnikai viszonyok Kerta település felszín közeli rétegeinek vízáteresztő képesség meghatározására a GEOHIDRO Kft. 2016. februárjában terepi és laboratóriumi vizsgálatokat végeztettünk, melynek során talajmechanikai vizsgálatok és szikkasztási tesztek készültek. Majd 2016. márciusában felkértük a SENEX Kft.-t egy összehasonlító vizsgálatra elkészítésére, mely során hasonló módon talajmechanikai elemzésre küldtük a településről vett talajmintákat, szikkasztási tesztet végeztettünk, illetve a terület több pontján regisztráltattuk a környező ásott kutakban lévő talajvíz mélységét. A két cég által készített vizsgálatok a Települési Szennyvízkezelési Program mellékletét képezik (1. melléklet). A talajfeltárás a község három pontján történt (5. ábra).


Kerta Község Települési Szennyvízkezelési Programja 5. ábra: Kerta településen végzett talajfeltárások helyei

Összefoglalásként az alábbiakat mondhatjuk el a GEOHIDRO Kft. által készített vizsgálatokról:  A talajvízszintek a feltárásokban az alábbiak: Fúrás 1F 2F 3F

Megütött talajvíz a terep alatt (m)

Nyugalmi talajvízszint a terep alatt (m)

2,5 0,6 1,0 0,15 2,0 méterig nem érhető el

 Az 1F jelű fúrás felső rétege barna homokos iszap (0,8 méterig), alatta sárga (kőtörmelékes) közepes agyag található.  A 2F jelű fúrás felső rétege sötétbarna sovány agyag (1,0 méterig), alatta barna (homokeres) iszap található.  A 3F jelű fúrás felső rétege pedig barna sovány agyag (1,3 méterig), alatta szürkésbarna iszap található. A Senex Kft. által végzett vizsgálatoknál a területet fedő talajok áteresztőképességének megismerése céljából nyeletéses vizsgálatot végeztek három vizsgálati ponton, több mélységközben. A vizsgálat célja, hogy a talajvízszint feletti rétegek vízszintes szivárgási tényezőjét elszivárogtatással meghatározzuk. Száraz, kézi fúrási technológiával 80 mm


Kerta Község Települési Szennyvízkezelési Programja átmérőjű furatokat, 20 cm-es előrehaladási szakaszban mélyítettünk 1,50 illetve 2,00 méter mélységig. A létesített furatokba réselt (szűrőzött) csövet nem építettek, így a lyukfal teljes hengerfelülete mentén tudott a víz elszivárogni. A furat körül adott mélységben felvett vízszintes síkon a szivárgás koncentrikus körök mentén halad előre. A furatokat a létesítést követően a felszínig vízzel töltötték, majd ezt követően regisztrálták a vízszint süllyedését és a közben eltelt időt. A helyszíni vizsgálatok során elvégzett szikkasztási teszteket az AquiferTest Pro 2015.1 programcsomaggal értékelték. A nyeletéses vizsgálatot három ponton - 1, 2 és 3 jelű furatok - végezték el. A teszt eredményeit feldolgozva és kiértékelve megállapították, hogy az 1. jelű furatban a felsőbb rétegek áteresztőképességére az 1,49*10-7 m/s jellemző. A 2. jelű furatban elvégzett vizsgálat eredménye szerint, ebben a mélységközben a szivárgási tényező nagysága eléri a 2,77*10-7 m/s-t. Végül a 3. jelű furatra jellemző szivárgási tényező értéke átlagosan 5,64 *10-7 m/s -nek adódott. A GEOHIDRO Kft. által meghatározott szivárgási tényezők az 1. jelű ponton átlagosan 1,4 – 2,5*10-10 m/s –nek illetve a 3. jelű ponton 1,4 – 2,5*10-8 m/s nagyságrendűnek adódott. Összességében a két dokumentáció közötti elvi különbség a szikkasztási vizsgálat kivitelezésében volt. A GEOHIDRO Geotechnika Kft. a talaj áteresztőképességének meghatározására egy 80 mm átmérő csövet telepített a feltalajba és ebben vizsgálta a víz elszikkadásának folyamatát. A SENEX Kft. által végzett vizsgálat során, nem használtunk műanyag csövet, hanem a létesített furatot a felszínig vízzel töltöttük, így a lyukfal teljes hengerfelülete mentén tudott a víz elszivárogni. A két teszt eredményét összehasonlítva láthatjuk, hogy a csőben történt vizsgálatok kedvezőtlenebb szivárgási tényezőt mutatnak, mint a másik esetben. Az elvégzett tesztek alapján megállapítható, hogy a területen a felső üledékes réteg vastagsága eléri, illetve meghaladja az 1 méter vastagságot. A szikkasztási teszt eredményei és a feltárt rétegsorok alapján megállapítható, hogy a település nyugati felének felsőbb talajrétegei agyagosabb kifejlődésűek, addig a keleti területrészeken inkább iszapos agyagok települnek. Így megállapíthatjuk, hogy a terület földtani felépítése és hidraulikai viszonyai kevésbé kedvezőek a talajba történő tisztított szennyvíz elszikkasztása céljából, így a szikkasztás műtárgyainak illetve a szikkasztó mezők méretezésénél a Senex Kft. általi vizsgálatok során feltártakat javasoljuk figyelembe venni.


Kerta Község Települési Szennyvízkezelési Programja A településen 7 darab ásott kút vízszintjét mérték meg 2016. március 22.-én. A vízszintméréssel érintett ingatlanokat úgy választották ki, hogy a települést átfogóan vizsgálhassuk. Az ásott kutak elhelyezkedését és a meghatározott talajvíz nyugalmi mélységét az 1. melléklet és a 3. táblázat tartalmazza. 3. táblázat: A település ásott kútjaiban meghatározott nyugalmi talajvízszintek Mintázott kutak helye Kossuth utca 39. Kossuth utca 40. Kossuth utca 18. Bem utca 18. Dózsa utca 18. Dózsa utca 95. Táncsics utca 28.

Felszíntől mért nyugalmi talajvízszint 0,92 m 1,51 m 0,78 m 1,15 m 0,85 m 0,71 m 0,71 m

Vízföldtani viszonyok A 27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról alapján Kerta település érzékeny besorolású. Felszíni és felszín alatti vizek vízrajza, egyéb jellemzők Mind a felszíni víz, mind a felszín alatti víz szempontjából a Víz Keretirányelv alapján, az Országos Vízgyűjtő Gazdálkodási Terv a Duna részvízgyűjtő, ezen belül a 1-4 Marcal tervezési alegységbe sorolja Kerta települést.


Kerta Község Települési Szennyvízkezelési Programja 6. ábra: Kerta földtani jellemzője

A 6. ábrán látható, hogy:  Kerta belterületén a nitrátterhelés: 51-150 kgN/ha/év  Kerta külterületén a nitrátterhelés: 51-150 kgN/ha/év  Kerta külterületén 2 darab nagyobb állattartó telep működik  A 49/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről alapján a település nem található a nitrányérzékeny területen lévő települések között. Viszont a 43/2007. (VI. 1.) FVM rendelet a nitrátérzékeny területeknek a MePAR szerinti blokkok szintjén történő közzétételéről alapján a települést már nitrátérzékeny területként jelöli meg. A 18/2003. (XII. 9.) KvVM-BM együttes rendelet a települések ár- és belvíz veszélyeztetettségi alapon történő besorolásáról alapján a település nem tartozik a veszélyeztetett települések közé. Talajvíz szempontjából elmondható, hogy a Pápa-Devecseri-sík kistájon főleg kalciummagnézium-hidrogénkarbonátos, keménysége 15 - 25 nk között van.


Kerta Község Települési Szennyvízkezelési Programja Ökológiai viszonyok A 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről alapján NATURA 2000 területek a településen nem találhatóak. 6. A tervezett fejlesztés szükségességének indoklása A település környezetvédelmi beruházásként a szennyvízkezelés megoldását tűzte ki célul rövid és középtávon, mert ezt tartja a lakosság legsürgetőbb települési környezetvédelmi problémának. A fejlesztés megvalósítása környezetvédelmi és településfejlődési szempontból is kiemelt fontosságú. Jelenleg a szennyvizeket nem teljesen vízzáró szennyvízgyűjtőkben tárolják és szikkasztják, amely jelentős terhelést jelent a felszín alatti vízkészletnek. A 2000/60/EK Víz Keretirányelv előírja a felszín alatti vízkészletek jó kémiai állapotának elérését. Ezt a célt a szennyvízkezelés jelenlegi módszere szinte ellehetetleníti. A településen keletkező

szennyvizet

jelenleg

a

Bakonykarszt

Zrt.

kezelésében

lévő

Devecser

Szennyvíztisztító telepre szállítják. Ez a nagy szállítási távolság (≈ 18 km) miatt további környezetszennyezési problémákat is felvet. 7. Befogadó viszonyok értékelése Mind a felszíni víz, mind a felszín alatti víz szempontjából a Víz Keretirányelv alapján, az Országos Vízgyűjtő Gazdálkodási Terv a Duna részvízgyűjtő, ezen belül a 1-4 Marcal tervezési alegységbe sorolja Kerta települést. 7.1. Felszíni befogadók A 7. ábra alapján látható, hogy Kerta községet a Hunyor-patak vízfolyások vízgyűjtője érinti.


Kerta Község Települési Szennyvízkezelési Programja 7. ábra: Hunyor-patak és környezete (forrás: EU Víz Keretirányelv, www.euvki.hu)

A Hunyor-patakot és annak vízgyűjtőterületét az alábbiak jellemzik:  A víztest VKI szerinti típusa: 15 Síkvidéki – meszes - közepes-finom – kicsi vízgyűjtő  A víztest befogadója: Marcal Gerence-patakig  Közvetlenül a víztesthez tarozó vízgyűjtő kiterjedése: 75,954 km2  Átlagos esés: 0,84 ezrelék  KÖQ = 0,110 m3/s  Ökológiai állapota: mérsékelt  Biológia: mérsékelt  Fizikai-kémiai: jó állapotnál gyengébb  Hidromorfológiai állapot: mérsékelt  Időszakosság: időszakos. A Hunyor-patak vízgyűjtő területét délen a Torna patak, keleten és északkeleten a Hajagos patak, nyugaton a Marcal vízgyűjtő területe határolja. A vízgyűjtő jellemző talajképző kőzetei: harmadkori és idősebb üledék, löszös üledék, glaciális és alluviális üledék. A terület talajtípusai: agyagbemosódásos barna erdőtalaj, lápos réti talaj, réti csernozjom. A vízgyűjtő terület mezőgazdasági művelési ágai: mintegy 70 % szántó, 20 % erdő, 10 % gyep. 22 Goodwill Consulting Pályázati Tanácsadó Kft. 1162 Budapest, Timur utca 74.

Kerta Község Települési Szennyvízkezelési Programja 7.2. Felszín alatti befogadók Kerta község a 27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról alapján érzékeny terület. 7.3. Befogadói viszonyok összegzése A tisztított szennyvíz közvetett, ideális befogadójának a Hunyor-patak felelne meg. Figyelembe kell azonban venni a 28/2004. (XII.25.) KvVM rendelet a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló rendeletben meghatározott szigorú előírásokat, határértékeket is. 8. A keletkező szennyvizek mennyisége és minősége A település állandó lakos száma a 2015. január 1-ei adat alapján 628 fő. A településen az ivóvízellátás kiépítése teljes egészében megtörtént. A hálózatba bekapcsolt ingatlanok száma: 244 ingatlan. A település vízellátását a Kerta községi vízmű vízbázisa biztosítja. A vízmű üzemeltetője a Bakonykarszt Zrt. Az engedélyezett víztermelés 290 m3/nap, 105.850 m3/év. Az ivóvizet biztosító kutak:  I. számú vízműkút:  Üzemelés módja: üzemen kívüli tartalék vízbázis  A kút helye: Kerta, 162/1 hrsz.  Kataszteri szám: K-5  Létesítés ideje: 1977.  Mélysége: 200,0 méter  Szűrőzés: 142,2 – 183,6 méter között 4 szakaszban.  Nyugalmi vízszint létesítéskor: +2,7 méter.  Az üzemi vízszint létesítéskor -24,0 méter volt 450 l/perc vízhozam mellett.  III. számú vízműkút  Üzemelés módja: üzemelő


Kerta Község Települési Szennyvízkezelési Programja  A kút helye: Kerta, 0130/2 hrsz.  Kataszteri szám: K-7  Létesítés ideje: 1991.  Mélysége: 130,0 méter  Szűrőzés: 60,5 – 125,0 méter között 4 szakaszban.  Nyugalmi vízszint létesítéskor: terepszinten. 2009. évi méréskor: -2,4 és -3,3 méter között  Az üzemi vízszint létesítéskor -7,5 méter volt 400 l/perc és -12,2 méter 600 l/perc vízhozam mellett. 2009. évi adatok alapján: -9,8 és -10,2 méter között  IV. számú vízműkút  Üzemelés módja: üzemelő  A kút helye: Kerta, 162/1 hrsz.  Kataszteri szám: K-9  Létesítés ideje: 2004., a II. sz. kút melléfúrásos felújítása  Mélysége: 119,0 méter  Szűrőzés: 64,2 – 114,8 méter között 3 szakaszban.  Nyugalmi vízszint létesítéskor: -6,0 méter. 2007. évi méréskor: -4,3 és -4,5 méter között. 2009. évi méréskor: -3,1 és -3,7 méter között.  Az üzemi vízszint létesítéskor -19,0 méter volt 800 l/perc vízhozam mellett. 2007. évi adatok alapján: -14,0 és -14,3 méter között volt, 590 l/perc vízhozam mellett. 2009-ben megtörtént a Kertai vízbázis külső, hidrogeológiai „A” és „B” védőidomának kijelölése és kialakítása (2. melléklet). Külső védőidom az a terület, amelyről a víz fél év alatt eléri a vízkivételi helyet. Az „A” védőidom az a terület, ahonnan a víz fél év és 5 év közötti idő alatt éri el a vízkivételt. A „B” védőidom az a terület, ahonnan a víz 5 év és 50 év közötti idő alatt éri el a vízkivételt. A külső védőidom felszíni vetületén található ingatlanok helyrajzi számai a következők:  Kerta belterület: 152, 153, 154, 155, 156, 157, 158, 159, 160, 161, 162/2, 163/1, 164, 165, 166, 167, 168, 169, 170, 171, 196  Kerta külterület: 0128/15, 0128/16 a, 0128/16 b, 0128/17, 0128/18, 0129, 0130/3, 0130/4, 0130/13, 0130/41, 0130/42 24 Goodwill Consulting Pályázati Tanácsadó Kft. 1162 Budapest, Timur utca 74.

Kerta Község Települési Szennyvízkezelési Programja A hidrogeológiai „A” védőidom felszíni vetületén található ingatlanok helyrajzi számai:  Kerta belterület: 131/1, 131/2, 132, 135/2, 137, 138, 139, 140, 141, 142, 143, 144, 145, 146, 148, 149, 150/1, 150/2, 151, 152, 153, 156, 157, 159, 161, 165, 167, 168, 169, 170, 171, 172, 173, 174, 175, 176, 177, 179, 180, 181, 182, 183, 184, 185, 186, 187, 188, 189, 190, 191, 192, 193, 194, 195, 196, 197, 199  Kerta külterület: 0109, 0128/2, 0128/14, 0128/15, 0128/16 a, 0128/17, 0128/18, 0128/19, 0128/20 a, 0128/20 b, 0129, 0130/3, 0130/4, 0130/5, 0130/6, 0130/13, 0130/16, 0130/17, 0130/18, 0130/19, 0130/40, 0130/41, 0130/42, 0131 A hidrogeológiai „B” védőidom felszíni vetületén található ingatlanok helyrajzi számai:  Kerta belterület: 110, 111, 112, 113, 114, 115, 116, 121, 122, 123, 124, 125, 126, 131/1, 132, 133, 134, 135/1, 135/2, 146, 147, 148, 159, 161, 180, 197, 198, 199, 200, 201, 202, 203, 204, 205, 206, 207, 208, 209, 210, 211, 212, 213, 214, 215, 216, 217, 218, 219/1, 219/2, 220, 221, 222, 223, 224, 273  Kerta külterület: 0109, 0128/2, 0128/12, 0128/13, 0128/14, 0128/17, 0128/18, 0128/19, 0130/6, 0130/7, 0130/8, 0130/9, 0130/10, 0130/11, 0130/13, 0130/16, 0130/19, 0130/20, 0130/22, 0130/37, 0130/38, 0130/38, 0130/39, 0130/40, 0130/43, 0131, 0132/1, 0142, 0143/2, 0143/3, 0143/4, 0143/5 A 4. táblázat mutatja be az elmúlt öt évben a településen a vízfogyasztást. 4. táblázat: Kerta település vízfogyasztása az elmúlt öt évben (forrás: BAKONYKARSZT Víz- és Csatornamű Zrt. Ajkai Üzemmérnökség) Lakossági Gazdálkodó Összesen vízfogyasztás vízfelhasználás (m3) (m3) (m3) 2011 14.964 18.054 33.018 2012 15.658 25.716 41.374 2013 16.174 5.566 21.740 2014 15.488 4.379 19.867 2015 14.935* 12.123* 27.058* *: Az adatok 01.01.-11.30-ig terjedő időszakra vonatkoznak. Év

Ha a vízfogyasztást az állandó lakosokra fajlagosítjuk, akkor az átlag vízfogyasztás 68,15 l/fő/nap lesz az utolsó öt évet figyelembe véve (5. táblázat).


Kerta Község Települési Szennyvízkezelési Programja 5. táblázat: Átlag vízfogyasztás az elmúlt öt évben Év 2011 2012 2013 2014 2015*

Ellátott lakosszám (fő) 640 631 632 628 628

Átlag vízfogyasztás (l/fő/nap) 64,06 67,80 70,11 67,57 71,20

Átlag 68,15 *: Ezen évben 11 hónap fogyasztási adataival számoltunk A kapott lakossági fogyasztási átlagérték nagyon alacsony érték, amennyiben figyelembe vesszük a tervezés során szokásosan alkalmazott tervezési irányértéket (100 – 150 l/fő/nap). A vízfelhasználási adatok alapján a szennyvíz keletkezését 80 %-ra állapíthatjuk meg. A keletkező szennyvizek meghatározásánál a 2015-ös rendelkezésre álló 11 havi vízfogyasztási adatot az alábbi szerint vesszük figyelembe:  Ivóvíz felhasználás 11 hónapot figyelembe véve: 14.935 m3/év  Ivóvízfogyasztás átlagos értéke egy hónapot figyelembe véve: 14.935 m3/év / 11 hó ≈ 1.360 m3/hó  Ivóvízfogyasztás becsült értéke 2015. évre: 12 hó x 1360 m3/hó = 16.320 m3/év Így a 2011 – 2015-re vonatkozó átlagos ivóvízfogyasztás: 15.721 m3/év. Ennek lapján, valamint a 80 %-os szennyvízkeletkezést figyelembe véve az éves szennyvízmennyiség 12.577 m3/év, amely átlagosan megközelítőleg 35 m3/nap. Ezen értéket növelhetjük

az

úgynevezett

idegen

vizek

bekerülésével,

amely

a

keletkező

szennyvízmennyiség 10 %-a (≈ 4 m3/nap), így a keletkező összes szennyvízmennyiség kb. 39 m3/nap, azaz 14.235 m3/év. Az önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok fogyasztási adatait a 6. táblázat tartalmazza.


Kerta Község Települési Szennyvízkezelési Programja 6. táblázat: Az önkormányzati ingatlanok fogyasztási adatai Év 2011 2012 2013 2014 2015

Polgármesteri Hivatal és Általános Iskola közös vízfogyasztása (m3) 153 67,5 104 172,5 110,5

Kultúrház vízfogyasztása (m3)

Óvoda vízfogyasztása (m3)

7,5 7,5 8 19,5 10

454 360 387,5 358,5 385

Általános Iskola (Kossuth utca 6.) vízfogyasztása (m3) 112 110,5 149,5 118,5 117,5

Jelenleg a keletkező szennyvíz gyűjtése egyénileg kialakított szennyvíztárolókba történik, elszállításáról pedig az 1/2015. (I.28.) önkormányzati rendelete rendelkezik. Az önkormányzati rendelet értelmében a szennyvíz összegyűjtésével, elszállításával és ártalmatlanító helyre történő elhelyezésével kapcsolatos közszolgáltatás teljes körét Temesvári Zoltán egyéni vállalkozó látja el. A szennyvíz elhelyezése és tisztítása a Bakonykarszt Zrt. kezelésében lévő Devecser Szennyvíztisztító telepen történik. A gyűjtés, szállítás, elhelyezés és befogadás költsége: 21.000 Ft / 5 m3 + ÁFA. A vállalkozótól kapott 2015-ös adat alapján az az elszállított szennyvíz mennyisége:  lakossági: 20 m3  közületi: 45 m3 volt. Ebből látható, hogy a keletkező lakossági szennyvíz még 1 %-a sem kerül elszállításra, illetve ártalmatlanításra megfelelő körülmények között. 9. Változatok értékelése A település a 25/2002. (II.27.) Korm. rendelet a Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és tisztítási Megvalósítási Programról alapján a település nem tartozik 2000 LEÉ-nél nagyobb agglomerációhoz. A szennyvízkezelés szempontjából az alábbi alternatívákat vizsgálhatjuk a Magyar Köztársaság Vidékfejlesztési Minisztérium által kiadott „Útmutató a 2000 lakosegyenérték szennyezőanyag terhelés alatti települések szennyvízelvezetési és –tisztítási megoldásainak kialakításához”:  Gyűjtőrendszer és önálló művi szennyvíztisztító telep, a tisztított szennyvíz felszíni vízbe vezetésével; 27 Goodwill Consulting Pályázati Tanácsadó Kft. 1162 Budapest, Timur utca 74.

Kerta Község Települési Szennyvízkezelési Programja  Gyűjtőrendszer és művi szennyvíztisztító telep és a tisztított szennyvíz helyben tartása, természetközeli hasznosítással (pl. nyárfás öntözés);  Gyűjtőrendszer és természetközeli szennyvíztisztító telep, a tisztított szennyvíz felszíni vízbe vezetésével;  Gyűjtőrendszer és természetközeli szennyvíztisztító telep, a tisztított szennyvíz elszikkasztásával, illetve helyben tartásával;  Közszolgáltatásba vont egyedi kisberendezések egy, vagy 2-4 családonként, a tisztított szennyvíz felszíni vízbe történő bevezetésével;  Közszolgáltatásba vont egyedi kisberendezések egy, vagy 2-4 családonként, a tisztított szennyvíz helyben tartásával, hasznosításával;  Egyedi

zárt

szennyvíztárolók

létesítése,

az

összegyűjtött

szennyvíz

művi

szennyvíztisztító telepen, vagy természetközeli szennyvíztisztító telepre történő szállításával; Alternatívák, változatok meghatározása A települési szennyvíztisztítás területén a jelenleg hazánkban általánosan alkalmazott, a szennyvizek összegyűjtésén alapuló, központosított, ún. mesterséges szennyvíztisztítási eljárásokon kívül számos egyéb, természetközeli megoldás ismeretes. Minden természetközeli szennyvíztisztítási eljárás alapja, hogy a tisztítandó szennyvíz (szilárd és oldott, szerves és szervetlen) szennyezőanyag tartalma a talaj – víz – levegő – növényzet által alkotott ökoszisztémában, az ott élő mikro- és makroszervezetek (elsősorban baktériumok) élettevékenysége következtében, a levegő és a napfény hatására elemi részekre bomlik, külső energia hozzáadása nélkül, majd víz, szén-dioxid, oxigén, nitrogén és hidrogén formájában kerül a környezetbe. A tisztított szennyvizek befogadója lehet a talaj, vagy felszíni víz, amelyekre eltérő kibocsátási feltételek, illetve vízminőségi kibocsátási határértékek vonatkoznak. A természetközeli szennyvíztisztítási eljárás előnyei:  a művi szennyvíztisztító telephez képest kevesebb gépészeti, villamos és irányítástechnikai eszköz szükséges a működtetéséhez,  iszapkezelési létesítmények és berendezések csak az előtisztításnál vannak,  a kivitelezési költségek alacsonyabbak, 28 Goodwill Consulting Pályázati Tanácsadó Kft. 1162 Budapest, Timur utca 74.

Kerta Község Települési Szennyvízkezelési Programja  fenntartása egyszerűbb, mint a művi szennyvíztisztító telepnek  esztétikai értéke a tájba és természetbe illeszkedése, valamint vizes élőhely teremtése miatt jelentős. A természetközeli szennyvíztisztítási eljárások hátrányai:  viszonylag nagy a területigényük,  érzékeny területeken nem, vagy csak korlátozottan alkalmazhatóak, és ez általában költségnövekedést eredményez. Belvizes, és magas talajvízállású területeken korlátozottan alkalmazható,  gazdaságos alkalmazásának mérethatárai a kis rendszereknél igazolható (általában 600 lakos egyenérték alatt, de a leginkább javasolható mérettartomány 100 - 300 lakos egyenérték,  érzékenyek az időjárási viszonyok változásaira,  hideg, csapadékos idő esetén, és a vegetációs időszakon kívül tisztítási hatásfoka csökken (téli üzem), télen befagy, továbbá a jogi szabályozás lehetőséget ad a téli időszakban keletkező szennyvizek tározásának előírására, mely többlet-beruházási költséget jelent,  beüzemelés hosszadalmas lehet,  építési hibák nem derülnek ki azonnal,  a részfolyamatok nehezen monitorizálhatóak,  egyes eljárásoknál a terület korlátozott ideig alkalmazható, és újabb területre kell áttelepíteni a működést. A keletkező szennyvízből a természetközeli szennyvíztisztító telepen a darabos és szilárd anyagok eltávolítása az ún. mechanikai előkezelés során fizikai módszerekkel (rácsszűrés, ülepítés, felúsztatás) történne, az oldott szerves anyagok eltávolítására pedig bonyolult biokémiai folyamatok és együtt élő mikroorganizmusok kiegyensúlyozott, lebomlást eredményező élettevékenysége révén kerül sor. A vízben lévő szennyezőanyagok valójában táplálékul szolgálnak a baktériumok és gombák számára. A tervezés során alapvetően szükséges annak mérlegelése is, hogy az egyes jellemző szennyező anyagok (például a szerves anyagok, a nitrogén, a foszfor), milyen mértékű eltávolítására van szükség az adott helyen, a választott befogadó védelme érdekében, mivel a tisztítás mértéke jelentősen befolyásolja a beruházási és üzemeltetési költségeket is. Becslésünk szerint a természetközeli


Kerta Község Települési Szennyvízkezelési Programja szennyvíztisztító telep nagyságának minimum 3.700 m2-esnek kell lennie (feltételezésünk szerint a fajlagos területigény a legideálisabb esetben is 6 - 10 m2/fő), akár gyökér-mezős, akár úszó vízi-növényes, akár nádastavas természetközeli szennyvíztisztító kerül tervezésre. Mindazonáltal figyelembe kell venni az üzemeltetés során, hogy nádágyas elhelyezés során a nádágy szűrőrétegét folyamatosan ellenőrizni, valamint szükség szerint (általában 6-8 évenként) cserélni kell, és a kikerülő anyag elhelyezéséről gondoskodni kell. A szűrőréteg cseréjekor ellenőrizni kell az ágy szigetelésének minőségét és az esetleges hibákat meg kell szüntetni. Továbbá a folyamatos ellenőrzés végett monitoring kutak kialakítása szükséges. A természetközeli szennyvíztisztító tervezése már a tervezés folyamán is nagy szakismereteket igényel, valamint több szakember bevonását igényli. Ugyanakkor az építés, illetve üzemeltetés is nagy szakértelmet igényel és a korábban említett hátrányok tovább nehezítik a természetközeli szennyvíztisztító telep létjogosultságát. Összefoglalva a fentieket, megállapíthatjuk, hogy a természetközeli szennyvíztisztító telep létesítése Kerta településen nem javasolt alternatíva a szennyvízkezelés megoldására. A fentiek alapján az általunk vizsgált alternatívák a következők:  „A” változat: Egyedi zárt szennyvíztárolók létesítése, az összegyűjtött szennyvíz művi szennyvíztisztító telepre történő szállításával.  „B” változat: Gyűjtőrendszer és önálló művi szennyvíztisztító telep, a tisztított szennyvíz felszíni vízbe vezetésével.  „C” változat: Közszolgáltatásba vont egyedi kisberendezések egy, vagy 2-4 családonként, a tisztított szennyvíz helyben tartásával, hasznosításával. Az összehasonlítás során 100 %-os rákötési hajlandóságot feltételezünk. 9.1. Az „A” változat részletes ismertetése Az „A” változat kialakítását, azaz az egyedi zárt szennyvíztárolók létesítését a TSZP-2-es számú részletes helyszínrajz szemlélteti. Az összegyűjtött szennyvíz elszállítása meglévő szennyvíztisztító telepre történik. Jelenleg a keletkező szennyvíz gyűjtése egyénileg kialakított szennyvíztárolókba történik, elszállítása pedig a Devecser szennyvíztisztító telepre történik.


Kerta Község Települési Szennyvízkezelési Programja Ezen szennyvíztárolók műszaki állapota nem ellenőrzött, ürítésük gyakoriságáról nincs megbízható adat. Egyedüli információ, hogy az önkormányzat rendeletben meghatározott vállalkozó által a 2015-ös évben elszállított lakossági szennyvíz mértéke csak 20 m3 volt. Így a tárolt szennyvíz egy részének talajba szivárgása valószínűsíthető. A másik része valószínűleg illegálisan kerül elhelyezésre. Az első lépésként a szennyvíztárolók felmérése történne meg. Ezen felmérés során képet kaphatunk a tárolók állapotáról. A vizsgálat során sor kerül vízzárósági vizsgálatra, illetve a tárolók anyagát és méretét is megtudhatjuk. Az adatok alapján meg lehet határozni, hogy elegendő-e az egyes tárolók felújítása (vízzáróság biztosítása), vagy teljesen új zárt szennyvíztároló kialakítására van szükség, amely minden jogszabályi és műszaki követelménynek megfelel. Jelen Települési Szennyvízkezelési Programban 100 %-kal vizsgáljuk az új szennyvíztárolók arányát. Így:  255 ingatlannál új szennyvíztároló kiépítése történne. Megjegyzendő, hogy a TSZP-2 számú terven feltüntetett zárt szennyvíztárolók elrendezése nem feltétlenül a pontos helyet mutatja be. Amennyiben ezen változat kerül kiválasztásra, úgy a részletesebb és későbbi tervezés során kell kijelölni, meghatározni a szennyvíztárolók pontos helyét. A keletkező szennyvíz elszállítása tengelyen történne, a szennyvíz elszállítását továbbra is az Önkormányzati Rendeletben meghatározott vállalkozó végezné. Az elhelyezésre két lehetőség van:  Devecser szennyvíztisztító telep.  Kerta településen természetközeli szennyvíztisztító telep kialakítása (korábban elvetésre került. Amennyiben a Devecser szennyvíztisztító telepre történne a szennyvíz elszállítása, abban az esetben vizsgálni kell a szennyvíztisztító telep befogadó képességét.


Kerta Község Települési Szennyvízkezelési Programja 9.2. A „B” változat részletes ismertetése A „B” változat kialakítását, azaz a gyűjtőrendszer kialakítását és önálló művi szennyvíztisztító telep építését, a tisztított szennyvíz felszíni vízbe vezetését a TSZP-3-as számú részletes helyszínrajz szemlélteti. Szennyvízcsatorna hálózat Ezen változat elemzéséhez felhasználásra került az Enterplan Műszaki Tervező és Kivitelező Betéti Társaság által készített Kerta település szennyvízelvezetése és szennyvíztisztítása tervdokumentációja (2004.). Fontos megjegyezni, hogy ezen dokumentációban Kerta lakosszámát 844 főben, a keletkező szennyvíz mennyisége pedig 93 m3/d-ben jelöli meg, amely 110 l/d/fő fajlagos értékkel számol. Ezen adatokat a vízfogyasztás mértéke ugyanakkor nem támasztja alá. Ugyanakkor a benne meghatározott elvezetési rendszer megfelel a mai műszaki és jogi követelményeknek is. A településen keletkező szennyvíz összegyűjtését vegyes rendszer (gravitációs és kisnyomású rendszer) kialakításával érdemes elvégezni. A településen keletkező szennyvizeket az ingatlanokból összegyűjtve a csatornahálózaton keresztül gravitációsan kerül a 362 hrsz-ú területen létesítendő új szennyvíztisztító telepre. A szennyvíztisztító telepen megtisztított szennyvíz befogadója a 361 hrsz-ú árokba lenne, ahonnan a Hunyor-patakba kerülne a tisztított szennyvíz. (Megjegyzés: Ezen tervben a szennyvíz tisztítása az akkor még aktuális Településrendezési Tervben meghatározott kijelölt szennyvíztisztító helyen történik, illetve ezen szennyvíz csatornarendszer és szennyvíztisztító telep kiépítése jelenik meg a 2006-ban készült Kerta Község Településrendezési Terv javaslatában és tervmellékletében is (3. melléklet). 2013-ban sor került Kerta Településrendezési Tervének módosítására. Többek között a szennyvíztisztító telep helyének módosítására is sor került. A szennyvíztisztító telep területe a belterülettel határosan külterületen a 0117/17 hrsz-ú ingatlanon került meghatározásra. Területe körülbelül 0,09 ha.) A csapadék és szennyvízelvezetést elválasztott rendszerben kell kiépíteni. A két rendszer időben egymástól függetlenül is megépíthető. 32 Goodwill Consulting Pályázati Tanácsadó Kft. 1162 Budapest, Timur utca 74.

Kerta Község Települési Szennyvízkezelési Programja A szennyvíz csatornahálózat kiépítésénél DN 200-as átmérővel lehet számolni. Ez üzemeltetési szempontból minimális átmerőnek tekinthető. Maximális szennyvízszállító képessége 3,0 ‰ esésnél 21,5 l/s. Az egyes ingatlanokhoz történő bekötővezeték DN 150-es csővezetékkel történhet, kivételt képez ez alól az intézmények, ahol a DN 200-as cső elhelyezése javasolt. A gravitációs közcsatorna hálózat magassági és vízszintes vonalvezetésének lehetőségeit figyelembe véve 80 m-enként elhelyezett szabvány szerinti betonaknák beépítése szükséges. A magassági vonalvezetésnél 3 - 15 ‰ esések használatosak. A kialakuló vízsebességek 0,4 - 3,0 m/s között elfogadhatóak, minimálisan 2 cm-es úsztatási mélységekkel. A közcsatornára való rákötés várható szerény üteme miatt a hálózaton belül alacsony szennyvízterhelés várható, kis sebességek és csekély úsztatási mélység mellett, ezért az egyes csatornaszakaszokon technológia öblítést kell előirányozni, amelynek a majdani gyakoriságát a későbbi üzemeltetési tapasztalatok határozzák meg. A csatornák nyomvonalat és mélységi elhelyezését a meglévő víz, gáz, elektromos hálózatok helyzete is meghatározza. Ezért a javasolt minimális mélység előirányzata 1,0 - 1,2 m. A maximális mélységek a talaj és domborzati viszonyok, valamint a hálózat lejtésviszonyainak megfelelően elhelyezett bukóaknák, surrantók tervezése során alakul ki, de törekedni kell a maximális 3,5 - 4,5 m mélységű vezetésre. Tervezéskor közműegyeztetéseket kell végezni és a 7. táblázatban meghatározott védőtávolságok betartása ajánlatos. 7. táblázat: Az egyes közművezetékek védőtávolságai Vezeték megnevezése Vízvezeték Csatorna Középfeszültségű kábel Távközlő vezeték (védőszerkezetben) Gázelosztó vezeték

Vízvezeték Csatorna

Középfeszültségű kábel

Távközlő Gázelosztó vezeték (védővezeték szerkezetben) 0,7 0,7 1,0 1,0

1,5

1,5 -

0,7 1,0

0,7

1,0

-

0,5

0,5

0,7

1,0

0,5

-

0,5

0,7

1,0

0,5

0,5

-

A műanyag csatornákat a gyártói előírások, valamint a közmű geotechnikai ágyazási előírások figyelembevételével folytonos szemeloszlású szemcsés talajba kell ágyazni. 33 Goodwill Consulting Pályázati Tanácsadó Kft. 1162 Budapest, Timur utca 74.

Kerta Község Települési Szennyvízkezelési Programja Az ágyazat a cső alatt min. 10 cm vastag legyen, tömörsége Trρ = 90%, amely tömörség a 360 -os ágyazási szög mellett a cső extradosa felett 30 cm-ig biztosítandó, kézi döngölés alkalmazásával. Gépi tömörítést csak e zóna felett lehet alkalmazni, max. 20 cm-es terítési vastagságban elhelyezett ágyazati anyagban. A tömörség a 90%-ot érje el, a tömörség szórása nem legyen több ± 1 %-nál. Burkolatok alatti utolsó 50 cm visszatöltés Trρ = 95% legyen. A telekre bekötővezetékkel kell csatlakozni a telekhatártól 1 m-re elhelyezett műanyag aknával vagy tisztítóidommal. Az utca gerincvezetékre történő rákötést csak max. 45-os szögben elhelyezett idommal lehet kialakítani, a függőleges rákötés tilos! A nyomás alatti csatornaszakaszokhoz egységesen KPE anyagból készült D63 - D90 mm átmérőjű PN 6 nyomástartományú csöveket alkalmazhatunk. A nyomás alatti házi bekötések esetén a csőátmérő D63. A KPE csövek ebben a mérettartományban tekercselve rendelhetők. A hosszabb, kötés nélküli szakaszok, és sima belső csőfelület hidraulikai szempontból nagyon kedvező. Ha a csővezeték átmérője nem haladja meg a 160 mm-t a vezeték öntisztuló, tehát tisztítónyílások beépítésére nincs szükség. A nyomóvezeték minimális fektetési mélységét 1,0 méterre vehetjük. A nyomóvezeték mélypontján leürítési lehetőséget, a legmagasabb pontján, légbeszívó-légtelenítő lehetőséget kell biztosítani. A beépítendő szerelvényeket aknában kell elhelyezni. A közmű megközelítéseket és keresztezéseket a vonatkozó szabvány előírásainak figyelembevételével kell elvégezni, illetve kialakítani. A keresztezésre kerülő közművek környezetében, a földmunka csak kézzel végezhető. A csatornát homokágyba, vagy kavicsos homokágyba kell fektetni. Az alsó ágyazat vastagsága minimum 10 cm, a felső ágyazat vastagsága minimum 15 cm kell, hogy legyen. A tömörítés forgalmi terhelésű terület alatt Trγ = 95 % egyéb esetekben Trγ = 85 %-ig kell elvégezni. Itt a tömörítés csak kézzel végezhető. A munkaárokba a földvisszatöltést rétegesen kell végezni. A földmunkák a munkaárok betakarásakor csak kézzel végezhetők. Gépi tömörítés a csak a cső tetővonala felett 30 cm-re kezdhető. A rétegeket 20 cm-ként kell képezni, a tömörítés Trγ = 85%, a közút alatt Trγ = 95%. A lakossági bekötő vezetékek végén a lakóházak telekhatárán belül műanyag átemelő aknák kerülnek kialakítása, melyben egy szivattyú biztosítja az összegyűjtött szennyvíz továbbítását a hálózatba. A házi szennyvízátemelő akna henger alakú műanyag tartály az alján zsompkiképzéssel. Az aknafedlap a tartály anyagával megegyező, lépésálló műanyag. A gravitációs vezeték becsatlakoztatása az aknafalba szerelt DN 110 gumigyűrűs csatlakozón keresztül lehetséges, 34 Goodwill Consulting Pályázati Tanácsadó Kft. 1162 Budapest, Timur utca 74.

Kerta Község Települési Szennyvízkezelési Programja míg a nyomóvezeték csatlakoztatására az akna falon kívül biztosított 6/4” fém menetes csatlakozás ad lehetőséget. Az aknában érkező szennyvizek továbbítását az aknába telepített félig nyitott csatornás járókerekű szennyvízszivattyú biztosítja. Az aknába szerelt szivattyú az acél nyomócső vezetékébe épített golyós visszacsapó szeleppel együtt kerül felfüggesztésre a felső gyorscsatlakozóra. A vízszállítás szempontjából szükséges tömített csőcsatlakozást a szivattyú súlya által kifejtett nyomaték biztosítja. A gyorscsatlakozó golyós elzárócsappal összeépített tartóeleme az aknához rögzített. A szivattyú ki- és beemelése a szivattyúra rögzített kötéllel lehetséges. A szivattyú működtetését a vele egybeépített úszókapcsoló végzi. Lehetőség van egy vészszintre beépített úszókapcsolóról működő vészjelzés /hang, fény, villamos kontaktus/ kiépítésére is. A szivattyú elektromos energiával történő ellátása a ráépített 230V dugaszoló villán keresztül lehetséges. Az elektromos vezetékek aknából történő kivezetésére egy aknafalba szerelt gumigyűrűs

átvezetés

szolgál,

melybe

kivitelezéskor

a

szükséges

védőcsövezés

becsatlakoztatható. A csatlakozó nyomóvezetéket fagyhatár alá kell fektetni. Az átemelő akna fenéklemezének megnövelt átmérője biztosítja az akna leterhelhetőségét talajvíz esetén. Normál esetben a ráterhelő föld súlya biztosítja a szükséges terhelést, magasabb talajvíz esetén beton leterhelés szükséges. A villamos csatlakozó elhelyezését az akna közelében javasoljuk tetszőlegesen falra vagy tartóra szerelve. A csatlakozó energia ellátására a lakóház villamos energia hálózatáról történő biztosított lecsatlakozással van lehetőség. A helyszínrajzon feltüntettet a csatorna típusát és a bekötéseket a 8. táblázat foglalja össze.


Kerta Község Települési Szennyvízkezelési Programja 8. táblázat: A „B” változat által meghatározott csatornatípusok és bekötések jellemzői

Utca neve

Kossuth L. utca 1. Kossuth L. utca 2. Dózsa György utca 1. Dózsa György utca 2. József A. utca Dózsa Gy. utca 3. Kossuth L. u. 3. Kinizsi u. Kossuth L. u. 4. Úttörő u. Dózsa Gy. u. 4. Gábor Á. u. Bem u. és Dobó u. Táncsics M. u. Somló u.

Gerincvezeték Bekötések NA 200 KGszáma PVC / Házi Nyomócső D63 beemelő / KPE hossza házi bekötés (fm) db

Módosított bekötések száma db

Szennyvízcsatorna jele

Csatorna típusa

Sz 1-0-0

gravitációs

163

0

0

Sz 1-1-0 és Sz 1-1-0

gravitációs

337

10

10

Sz 1-0-0 és Sz 1-3-0

gravitációs

427

42

41

Sz 1-0-0

gravitációs

226

19

19

Sz 1-4-0

gravitációs

224

20

19

Sz 1-0-0

gravitációs

232

4

4

Sz 1-1-0

gravitációs

435

33

31

Ny 1-1-1

nyomott

251

20

20

Ny 1-1-2

nyomott

165

4

4

Sz 1-2-0

gravitációs

402

30

28

Sz 1-3-0

gravitációs

359

24

23

4 + 9 = 13

13

Sz 1-3-1 és Ny 1-3-1

gravitációs / 140 / 68 = 208 nyomott

Ny 1-3-2

nyomott

300

18

14

Sz 1-5-0

gravitációs

392

20

17

Sz 1-6-0 gravitációs 335 28* 12 Összesen 4.456 fm* 285 db* 255 db *: A műszaki leírásban a bekötés száma nem került feltüntetésre, jelen dokumentumban módosításra került, így módosult az összes bekötés száma is

A tervben szereplő csatornahálózat azonban olyan bekötéseket is megjelöl, amelyeknél még nincs kiépített ingatlan (például Somló utca egy része). Ennek megfelelően csökkenteni szükséges a tervek által megadott rácsatlakozások számát.


Kerta Község Települési Szennyvízkezelési Programja 2008-ban a település egy újabb árajánlatot kapott a szennyvíztisztító telep megépítésére, amelyben már csak 70 m3/d keletkező szennyvízzel számolnak és befogadóként a Hunyorpatakot jelöli meg. A 2013-ban történt Kerta Településrendezési Terv módosítása során a szennyvíztisztító telep helye más helyre, külterületre, a 0117/17 hrsz-ú területre került áthelyezésre. A Településrendezési Terv a szennyvíztisztító telep névleges hidraulikai kapacitását már csak 50 m3/d-ban határozza meg. Az új szennyvíztisztító hely kijelölése miatt azonban módosítani szükséges a korábban készült csatornahálózat terveit is. Erre akár elvi vízjogi, akár vízjogi létesítési engedélyes szinten sem került még sor. A rendelkezésre álló adatok alapján a csatornahálózat kialakítása során valószínűleg egy új átemelő beépítésére lenne szükség. Erre az alábbi három lehetséges megoldást javasoljuk:  1. megoldási lehetőség: Az átemelő megépítésére a korábban meghatározott szennyvíztisztító telep (hrsz: 362) területén lenne lehetőség. Ebben az átemelőbe kerülne részben gravitációsan, részben pedig nyomott rendszeren keresztül a következő csatornavezeték szakaszok szennyvize:  Sz 1-0-0 (Kossuth utcai szakasza)  Sz 1-1-0  Sz 1-2-0  Ny 1-1-1  Ny 1-1-2 Az átemelőből a szennyvíz nyomott csővezetéken kerülne rávezetésre a Dózsa György utcában tervezett Sz 1-0-0, illetve Sz 1-3-0 vezetékre. Innen gravitációs úton történhet a szennyvíz továbbítása a szennyvíztisztító telep felé, azonban a szennyvíztisztító telep elé szükséges beépíteni egy átemelőt, hogy a szennyvíz feladható legyen a szennyvíztisztító telepre. Ebben az esetben az új átemelő beépítése a települést két öblözetre bontja.  2. megoldási lehetőség: Az átemelő megépítése ugyancsak a korábban kijelölt szennyvíztisztító telep helyén létesülne, viszont itt történne a település összes szennyvizének összegyűjtése, majd innen kerülne nyomott vezetéken keresztül a


Kerta Község Települési Szennyvízkezelési Programja szennyvíz továbbítása a szennyvíztisztító telep felé. A nyomott rendszer az Sz 1-3-0 jelű szennyvízcsatorna vezetékkel párhuzamosan kerülne létesítésre.  3. megoldási lehetőség: a módosított Településrendezési Terv 3. melléklete (3. számú melléklet) szintén tartalmaz egy megoldást a szennyvíz csatornahálózat kialakítására. Ennek alapján egy átemelő kerülne kialakításra a Dózsa György utca és a Kossuth Lajos utca kereszteződésénél, ahonnan a szennyvizet az átemelőből nyomott rendszeren továbbítanák a szennyvíztisztító telep felé. Ebbe a nyomóvezetékbe kötne bele a Gábor Áron utca, a Bem utca és a Dobó utca szennyvizeit összegyűjtő nyomóvezetékek.

A Településrendezési Tervben meghatározott csatornahálózat

viszont figyelembe vesz olyan területeket is, amelyek még beépítetlen területek (például 159 hrsz-ú utca). (Megjegyzés: Azon csatornahálózat(ok) kiépítésére nem igényelhető pályázati támogatás, ahol még nincs lakóingatlan, illetve beépítetlen területek.) A fenti megoldásokhoz kapcsolódóan az átemelővel kapcsolatban az alábbi elvárásokat kell teljesíteni:  Az átemelőt körbe kell keríteni, és a személy-, és a teherforgalom részére megfelelő kapuval és úttal kell ellátni.  A nyomóvezeték szerelvényeit, (tolózárak, áramlásirányítók visszacsapó szelepek, illetve a szennyvízmennyiség mérő) az átemelőn kívül létesített vasbeton aknába kell elhelyezni.  A szivattyúk automatikus működését vezérlőszekrény biztosítja.  A kábelek vezetését úgy kell megoldani, hogy az átemelő akna légtere, és a kapcsolószekrény között ne legyen kapcsolat. A hálózati betáplálás mellett aggregátoros csatlakozást is kell biztosítani.  A vezérlőszekrény, és az átemelő akna szagtalanítását biztosító, ventillátort tartalmazó műanyag akna és a hozzá kapcsolódó szagtalanító tőzegdepó szintén a védőterületen belül kerül elhelyezésre.  Az

átemelők

építészete

előre

gyártott

vasbeton

aknaelemekből

készülhet,

kútsüllyesztéses technológiával, kétszeri szigeteléssel.  Az átemelők gépészete előre gyártott, KO 36, vagy tüzihorganyzott acél minőségben, golyós áramlás- irányító és tolózár szerelvényekkel, dugulásmentes szivattyúkkal, mennyiségmérővel kerül megtervezésre. 38 Goodwill Consulting Pályázati Tanácsadó Kft. 1162 Budapest, Timur utca 74.

Kerta Község Települési Szennyvízkezelési Programja  A tervezett beépítendő vezérlőszekrény főbb jellemzői:  Közterületi vezérlőszekrény (esőtetővel, IP 55 védettségű, zárral)  Beépített intelligens vezérlő egység  Automata vezérlési mód  Helyi hibajelzés (fény, hang)  Üzemidő és kapcsolási szám tárolás  Temperáló fűtés  Időnkénti kényszerindítás (pangó víz ellen)  Illetve be kell tartani a leendő üzemeltető által meghatározott műszaki előírásokat. A 26/2002. (II. 27.) Korm. rendelet, illetve a 379/2015. (XII.8.) Korm. rendelet szerint a gazdaságos csatornázhatóság feltételei az alábbiak öblözetekre/alrendszerekre:  az 1,0 km vezetékhosszra történő rácsatlakozás érje el a 120 főt vagy az 52 lakást (hazai statisztikai adatok figyelembevételével átlagosan 2,3 fő/lakás (KSH: 2009)], a vizsgálatnál a vezetékhosszba a házi bekötővezetékek nem számítandók be, vagy  a legkisebb lakos szám hektáronként 30 fő, illetve a tartósan magas talajvízállású területeken a legkisebb lakos szám hektáronként 30 főnél kisebb lehet. Amennyiben Kerta település öblözeteit vizsgáljuk a fentebbi gazdaságossági feltételnek megfelelően, akkor az alábbiakat kapjuk:  Feltételezzük, hogy a tervezett csatornahálózat kialakítása a fentebb említett 3. megoldás alapján valósulna meg (TSZP-3 tervmelléklet szerinti kialakítás). A számítás során nem vesszük figyelemben azon vezetékszakaszokat, ahol nincs kiépített ingatlan.  Az új átemelőhöz kapcsolódó utca, csatornahálózat és bekötési jellemzők az alábbiak:  Somló utca (SZ 1-6-0): 12 darab gravitációs bekötés, gerincvezeték hossza: 335 méter  Táncsics Mihály utca (SZ 1-5-0): 17 darab gravitációs bekötés, gerincvezeték hossza: 392 méter  Úttörő utca (SZ-1-2-0): 28 darab gravitációs bekötés, gerincvezeték hossza: 402 méter


Kerta Község Települési Szennyvízkezelési Programja  József Attila utca (SZ 1-4-0): 19 darab gravitációs bekötés, gerincvezeték hossza: 224 méter  Kinizsi utca (NY 1-1-1): 20 darab nyomott rendszerű bekötés, házi beemelővel, nyomott gerincvezeték hossza: 251 méter  Kossuth Lajos utca (NY 1-1-2 és SZ 1-1-0): 4 darab nyomott rendszerű bekötés és 41 darab gravitációs bekötés, nyomott és gravitációs gerinccsatorna hossza: 937 méter  Dózsa György utca érintett szakasza (Kossuth Lajos utcáig) (SZ 1-0-0): 49 darab gravitációs bekötés, gerincvezeték hossza: 723 méter  Az új átemelőig tartó szakasz jellemzői: 190 darab bekötés és 3.264 méter gerincvezeték (gravitációs és nyomott). Bekötési arány: 190 db / 3,264 km = 58,2 bekötés/km > 52 bekötés/km  A Gábor Áron utcában (NY 1-3-1) kialakított szennyvízcsatorna jellemzői:  13 darab nyomott rendszerű bekötés, házi beemelővel, 208 méter nyomott gerinccsatorna kialakításával. Bekötési arány: 13 db / 0,208 km = 62,5 bekötés/km > 52 bekötés/km  A Dobó utcában és Bem utcában (NY 1-3-2) közösen kialakított szennyvízcsatorna jellemzői:  14 darab nyomott rendszerű bekötés, házi beemelővel, 205 méter nyomott gerinccsatorna kialakításával. Bekötési arány: 14 db / 0,205 km = 68,3 bekötés/km > 52 bekötés/km  A Dózsa György utcán közvetlenül a nyomóvezetékre csatlakozó ingatlanok száma: 38 darab  Nyomott vezeték hossza a szennyvíztisztító telepig (NY 1-0-0): 1.200 méter.  Összes bekötés száma: 255 darab, amely bekötés számban az ingatlanokon felül az intézmények és egyéb szolgáltatók bekötései is benne vannak (iskola, óvoda rendőrség, vendéglő, orvosi rendelő, könyvtár, fodrász, templom, élelmiszer bolt, polgármesteri hivatal, kultúrház). A fentiekből látszik, hogy a településen a szennyvízcsatorna hálózat kialakításának gazdaságossági feltétele teljesül.


Kerta Község Települési Szennyvízkezelési Programja Összefoglalva a tervezett csatornahálózat kialakítása a 9. táblázatban található tételeket tartalmazza. 9. táblázat: Szennyvízcsatorna hálózat jellemző adatai Sorszám 1. 2. 4. 5. 7. 8. 9.

Megnevezés DN 200 KG-PVC gerincvezeték D90 KPE PN10 nyomóvezeték D63 KPE PN10 nyomóvezeték DN 150 KG-PVC bekötővezeték D63 KPE PN10 bekötővezeték Házi átemelők Szennyvízátemelő

Mennyiség

Mértékegység

2.988 1.200 689 2.405 352 51 1

m m m m m db db

Szennyvíztisztító telep A 2013-ban jóváhagyott módosított Településrendezési Terv kijelöli az új szennyvíztisztító telep területét. Ennek megfelelően a szennyvíztisztító telep helye: 0117/17 hrsz. (külterület). A szennyvíztisztító telep kialakításával kapcsolatban az alábbiakat mindenképpen szükséges betartani, előírni:  A javasolt szennyvíztisztító telephely körül 150 méteres előzetes védőtávolság igénye kerüljön rögzítésre, a szennyvíztisztító telep létesítésével egyidejűleg kell annak a pontos védőtávolság igényét meghatározni a technológiától függően.  A védőtávolságon belül élelmiszer és gyógyszer alapanyag nem termelhető, nem állítható elő, élelmiszer és gyógyszer nem gyártható, csomagolható, raktározható, forgalmazható. A védőtávolságon belül csak a felsorolt korlátok alá nem tartozó iparigazdasági területhasználat engedélyezhető, illetve védőerdő telepíthető, lakóépület nem építhető.  Mezőgazdasági célú területhasznosítás esetén csak ipari célú felhasználásra alkalmas növény termelhető.  Az övezet területén minimális zöldfelületi mértéken belül, a telekhatárok mentén min. 10 m-es sávban többszintű növényzet (fa- és cserjesor) telepítése javasolt.


Kerta Község Települési Szennyvízkezelési Programja Javasolt szennyvíztisztító telep technológiája (az önkormányzat korábban kapott ajánlatával összhangban) A szennyvíztisztító telep tervezett hidraulikai terhelése: 50 m3/d, 700 LE A szennyvízkezelő rendszer (ORM típusú) a szakirodalomban A2/0 szisztémának nevezett előrekapcsolt denitrifikációval, vegyszeres foszforeltávolítással, totáloxidációs szervesanyageltávolítással üzemelő konvencionális technológia. A szennyvíztisztító berendezésnek rendelkeznie kell Nemzeti Műszaki Értékeléssel (NMÉ), amelyet az ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. ad ki. Ugyanis így biztosított a megfelelő tisztítási technológia és rendszer, illetve biztosított a tisztított szennyvíz határértékének betartása. A tervezett új szennyvíztisztító telep egységei:  a szennyvíztelepre érkező nyomóvezetékére mérő akna,  gépi rács,  olaj- és zsírfogó tartály,  kiegyenlítő tartály,  anoxikus tartály,  oxidációs tartály,  utóülepítő tartály,  vegyszertároló,  tisztított szennyvíz tároló,  sűrített iszap tároló tartály,  kezelőépület. A szennytisztító rendszer működése és jellemzői:  A szennyvíztelepre érkező nyomóvezetékére mérő akna beépítése szükséges, mely tartalmazza a nyers szennyvíz mennyiségmérő berendezését. A kialakítása olyan, hogy a műszerben folyamatosan víz tartózkodjon. A szerelvények ürítésére ürítő csonk beépítése szükséges.  A telepre érkező szennyvíz elsőként 5 mm-es pálcaközű rácskezelésen esik át (gépi rács).


Kerta Község Települési Szennyvízkezelési Programja  Majd az olaj- és zsírfogó tartályba folyik a szennyvíz. Az olajfogóban, a rövid tartózkodási idő és a turbulencia hatására számottevő ülepedés nincs.  A megszűrt nyers szennyvíz ezután a kiegyenlítő tartályba érkezik, melynek funkciója az, hogy a napi térfogatáram ingadozásokat kiegyenlítése. Innen feladó szivattyú adagolja a szennyvizet állandó térfogatárammal a következő fázisba.  Anoxikus kezelés: Az olajfogóból, illetve a kiegyenlítőből a biológiai kezelés első szakaszába, az anoxikus tartályokba kerül a szennyvíz. A tartályok tökéletesen kevert tartályreaktorokként üzemelnek (CSTR), a tökéletes keveredést a minden egyes tartály alján lévő keverő biztosítja. A tartályokban az oldott oxigén koncentrációja 0 – 0,1 mg/l körül ingadozik. Ebben a zónában kezdődik meg a biológiai tisztítás, a szervesanyag lebontása mikroorganizmusok segítségével. A befolyó szennyvíz csonkján kívül az első anoxikus tartályhoz még egy beömlő csonk csatlakozik. Közös vezetéken érkezik az utolsó levegőztetett tartály recirkulációs vezetéke, és az utóülepítő recirkulációs vezetéke. Az anoxikus medencében történik meg a nitrát eltávolítása, denitrifikáló baktériumok segítségével.  Aerob kezelés: Az anoxikus zónát a technológiai sorban az aerob zóna követi, itt megy végbe a szervesanyag eltávolítás nagy része, valamint az ammónia illetve a szerves, redukált állapotú nitrogént tartalmazó vegyületek nitrogénjének oxidációja nitritté, majd nitráttá. A reaktorok kinetikailag szintén a tökéletesen kevert tartályreaktor elven (CSTR) működnek. A tökéletes keveredést a reaktorok alján lévő membrán diffúzorok biztosítják.(3 db/reaktor). Az oldott oxigén koncentrációja átlagosan 2 - 2,5 mg/l körül mozog. Az utolsó reaktorból a biológiai iszap egy része visszavezetésre kerül az első anoxikus reaktorba, így megy végbe ugyanis a nitrát eltávolítás.  Utóülepítés: Az utóülepítőben a biológiai iszap és a tisztított víz fizikai szétválasztása történik meg. A kónikus kialakítású tartály közepére, egy csillapító hengerbe érkezik az eleveniszap és tisztított víz elegye, a lelassult áramlású közeg a tartály alján ér ki a hengerből, majd áramlik a tartály teteje felé, és egy külső vályún keresztül hagyja el a rendszert. Az utóülepítő aljáról szintén indul egy iszaprecirkulációs vezeték, melynek funkciója megegyezik az aerob recirkulációval.  Vegyszeres foszforeltávolítás: A foszfor eltávolítása vas(II)szulfát oldattal történik. A vegyszert az utolsó anoxikus zónát az első aerob zónával összekötő vezetékbe in-line adagolják. 43 Goodwill Consulting Pályázati Tanácsadó Kft. 1162 Budapest, Timur utca 74.

Kerta Község Települési Szennyvízkezelési Programja  Iszapleürítés és víztelenítés: A biológiai anyagcsere során a mikroorganizmusok szaporodnak, a képződött felesleges mennyiséget el kell távolítani. Az utóülepítő recirkulációs vezetékén egy szeleppel szabályozott leágazás található, amely a leeresztett fölösiszapot szállítja az iszapgyűjtő tartályhoz.  Flexibilis működés (elkerülő – BYPASS- vezetékek): Lehetővé teszi a telep teljesítményének terheléshez való igazítását. Annyi reaktort kapcsolnak be, amennyit a terhelés megkíván, terheléscsökkenés esetén pedig kikapcsolják a szükséges számú tartályt.  Technológiai gépészet és villamos berendezések: A kezelő épületben található a légfúvó, amely az aerob reaktorokat táplálja, a vegyszeradagoló szivattyúk és tartályok, valamint a telepet vezérlő vezérlőszekrény. A szennyvíztartályok közötti átemelését, az iszaprecirkulációt, valamint az anoxikus tartályok keverését megfelelően méretezett keverők és szivattyúk végzik. Az elektromos vezérlés szükséges a technológia működtetésére.  Technológiai összekötő vezetékek: A technológiai szennyvízvezetékek DN 160 KGPVC csőből készülnek, a levegővezetékek DN 63 KM-PVC csőből, a tisztított víz vezetéke DN 160 KG-PVC csőből kerül kialakításra.  A létesítmények szerkezeti kialakítása: A tisztítótelep gerincét alkotó ÜPE tartályok vasbeton lemezre kerülnek elhelyezésre. A műtárgyak zárt kialakításúak. A technológiai gépészet kezelőépületben helyezkedik el. A tisztított szennyvíz közvetlen befogadója a Hunyor-patak, időszakos vízfolyás. Az általunk felvázolt szennyvíztisztító technológiája megfelel a 28/2004. (XII.25.) KvVM rendelet a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól rendelet 2. számú mellékletébe meghatározott 3. Időszakos vízfolyás befogadóra vonatkozó előírásoknak, határértékeknek is, amelyek a következők:  kémiai oxigénigény (KOIk):

75 mg/l

 biológiai oxigénigény (BOI5):

25 mg/l

 összes lebegőanyag:

50 mg/l

 szerves oldószer extrakt (olajok, zsírok):

5 mg/l

 pH:

6,5 - 9,0

 összes foszfor:

5 mg/l


Kerta Község Települési Szennyvízkezelési Programja  ammónia-ammónium nitrogén:

5 mg/l

 összes nitrogén:

25 mg/l

A szennyvíztisztítási technológia üzemelése során keletkező sűrített iszap elhelyezése, hasznosítása az alábbiak szerint történhet:  Az iszap termőterületen történő elhelyezése - talajon, vagy talajban - injektálással, vagy mélybarázdás eljárással, a legegyszerűbb és leggazdaságosabb eljárás. A szennyvíziszap mezőgazdasági elhelyezésének kockázati feltételeit számos hazai és külföldi kutatómunka keretében vizsgálták, melyek egyértelműen azt igazolják, hogy (a megfelelő előírások betartása mellett) ez az eljárás számos előnyt kínál. A talaj N terhelhetőségét az 50/2001 (IV.3.) Kormányrendelet szabályozza. A szennyvíziszap szántóföldi hasznosítású elhelyezése 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet szerinti Talajvédelmi Terv alapján történik.  Az iszap rendszeres elszállítása további kezelés céljából. A kockázatok elkerülésére a szennyvíziszap szennyezettségét rendszeresen vizsgálni kell. Ha a vizsgált szennyvíziszap nehézfémmel határérték feletti mértékben szennyezett, akkor azt elkülönítetten kell lerakni, és további kezelését, illetve elhelyezését „A veszélyes hulladékokról“ szóló 102/1996.(VII.12.) Kormányrendelet előírásai szerint kell biztosítani. A szennyvíztisztítási technológia üzemelése során keletkező rácsszemét, homok elhelyezése:  A rácsszemetet és a homokot egy 120 l zárt műanyag szemétgyűjtőben tároljuk, és hetente egyszer kerül elszállításra, a kommunális hulladéklerakóra. A szállítási intenzitás a szennyvíztisztító telep kialakult üzemeltetése során módosulhat.  Egyéb hulladék a telepen nem keletkezik. Megjegyzés: A fent említett szennyvíztisztítási technológia eltérhet, amennyiben az teljesíti a jogszabályokban meghatározott követelményeket és az előírt műszaki feltételeknek, illetve üzemeltetői műszaki előírásoknak is megfelel. Ilyen tisztítási megoldás lehet például egy SBR (Sequencing Batch Reaktor - szakaszos betáplálású reaktor) típusú szennyvíztisztítási technológia.


Kerta Község Települési Szennyvízkezelési Programja 9.3. A „C” változat részletes ismertetése A „C” változat kialakítását a TSZP-4-es számú részletes helyszínrajz szemlélteti. Az egyedi szennyvízkezelési lehet:  A tisztítómezővel ellátott oldómedencés létesítmény technológiai elemei: az oldómedence, a kavics, vagy homokszűrő. Ezek a műtárgyak lehetővé teszik – a földtani közegbe történő végső kibocsátás esetén – a növényzet és a talaj élővilága számára a tisztított szennyvizek maradék tápanyagtartalmának hasznosítását, vagy felszíni vizekben történő ártalommentes elhelyezését.  Az egyedi szennyvízkezelő berendezés: energia bevitel segítségével biztosítja a szennyvizek szennyezőanyag tartalmának előírt mértékű eltávolítását akár felszíni víz, akár a földtani közeg a befogadó. Megjegyzés: Jelen dokumentációban a település természeti adottságai, valamint a kialakult pályázati lehetőségek miatt csak az egyedi szennyvízkezelő berendezés, azaz az egyedi szennyvíztisztító kisberendezési telepítési lehetőségével foglalkozunk. A tervezés során fontos, hogy olyan egyedi szennyvíztisztító kisberendezést válasszunk ki, amely megfelel az MSZ EN 12566-3:2006 szabványnak, és CE minősítéssel rendelkezik. Az egyedi szennyvíztisztító kisberendezések jellemzője, hogy a keletkezett kommunális szennyvizet helyben tisztítják, és a tisztított vizet helyben szikkasztják, vagy részben újra hasznosítják úgynevezett szürkevízként. A technológia fejlődésével egyre több cég kínál megfelelő minősítéssel rendelkező egyedi szennyvíztisztító berendezést. A működési elvükről általánosságban az alábbiak mondhatóak el:  Az egyedi szennyvíztisztító berendezés három részből áll: 

Előülepítő: durva, mechanikus tisztító rész. Feladata a háztartási szennyvízben található szennyeződések mechanikus kiszűrése és a biológiai lebomlás közben létrejött fölös iszap tárolása.



Aerob medence (reaktor tér): itt megy végbe a komplett biológiai lebomlás, valamint a komplett nitrifikáció.


Kerta Község Települési Szennyvízkezelési Programja 

Utóülepítő: kiszűri az ülepíthető anyagokat és az iszapot. A leülepedett szennyvíziszapot az ebben a térben elhelyezett mamutszivattyú visszajuttatja az aerob térbe, ahol az újra bekapcsolódik a tisztítási folyamatba.



A tisztítóberendezés különálló terei között a szennyvíz gravitációsan közlekedik. Ebbe a folyamatba besegít egy mamutszivattyú is, melyet a szennyvíztisztító berendezéshez tartozó elektronika vezérel. Végül a tisztított szennyvíz gravitációsan jut ki a készülékből. Az oldott oxigént, mely az oxidációhoz szükséges sűrített levegővel biztosítjuk. Ezt egy membrán-kompresszor állítja elő, mely a vezérlőegységgel együtt a vezérlőszekrényben található. A sűrített levegő csődiffúzoron keresztül jut az aerob térbe.



A szennyvíztisztító kisberendezés levegőellátását, és a mamutszivattyúk megfelelő időközönkénti működtetését a vezérlő rendszer biztosítja. Ez a rendszer működtethető manuálisan illetve automatikusan. Automatikus üzemben a szivattyúk és a levegőztető egységek egy, a vezérlő egységben előre meghatározott program szerint működnek.



A berendezésben anaerob körülmények között zajlik az iszap stabilizálódása az iszaptárolós előülepítő medence részben. Lakosegyenérték függvényében 0,5 - 1,5 év ideig lehet a az iszap ebben a részben. Az iszap stabilitása ekkor a legkedvezőbb. Végül a stabilizált iszapszippantással eltávolítható.



A folyamat során megtisztult szennyvíz egy elfolyó csövön keresztül lép ki.

A kilépés után a tisztított szennyvíz általában elszikkasztásra kerül. A tisztított szennyvíz minősége alapján akár újra hasznosítható a háztartásban ivóvíz minőségű vizet nem igénylő célokra, így például akkor, ha a szürke víz számára WC öblítésre kiépítenek egy vízkört, vagy kerti locsolásra használják. Ilyen technológiai igények esetén a tisztított szennyvizet például egy UV lámpás kezelő egységen kell keresztül vezetni, ahol a csírátlanítása megtörténik, majd egy ezen célra telepített tározóba (néhány m3-es tartály, többnyire a talajszint alatt elhelyezve) helyezik el, ahonnan a további felhasználásra szivattyú segítségével juttatják a felhasználási helyre. Az

általunk

választott

rendszer

Aquatec

AT

típusú

biológiai

szennyvíztisztító

berendezéscsalád. A berendezés rövid leírása (a CE megfelelőségi nyilatkozatot a 4. melléklet tartalmazza):  Az AT kompakt biológiai szennyvíztisztító kisberendezések kommunális szennyvizek tisztítására,

a

közműves

szennyvíztisztítással

egyenértékű


környezetvédelmi

Kerta Község Települési Szennyvízkezelési Programja megoldást biztosítanak, nem tartalmaznak a környezetre káros anyagot, továbbá adalék anyagok felhasználása nélkül, csendesen, szagmentesen üzemelnek.  Az AT kompakt biológiai szennyvíztisztító kisberendezés alapeleme a műanyag biológiai reaktor. A tartály és a válaszfalak polipropilén lemezekből, hegesztési technológiával készülnek. Az alkalmazott zárt, cseppszóródás ellen védett technológia a mechanikai tisztítás mellett a szokványos teljesoxidációs eleveniszapos biológiai tisztításon alapszik - a keletkező iszap teljes aerob stabilizációjával, nitrifikációval, denitrifikációval -, több tekintetben újszerű megoldások alkalmazásával (a biológiai reaktorba integrált kiegyenlítő tér és áramláskiegyenlítő berendezés, valamint a bukó- és merülőfalakból kialakított VFL® („Vertical Flow Labyrinth”).  A mechanikus tisztítás a biológiailag nem, vagy csak nehezen lebontható mechanikus szennyeződések felfogására szolgál egy durvarács segítségével.  A biológiai tisztítás eleveniszap segítségével anaerob, anoxikus, oxikus biológiai folyamatokban történik. A biológiai reaktor magában foglal egy anoxikus (nem levegőztetett), egy oxikus (levegőztetett), egy utóülepítő és egy késleltető teret. A szennyvíz reaktoron belüli cirkulációját és recirkulációját a terek között megfelelően kialakított csőkapcsolatok biztosítják (az anoxikus tér szakaszai között, az anoxikus tér és az utóülepítő tér között, valamint az oxikus tér és utóülepítő tér között). Az anoxikus (nem levegőztetett) térben a váltakozó bukó- és merülőfalak segítségével egy függőleges áramlási labirintus („Vertical Flow Labyrinth”) került kialakításra. Az alkalmazott víztisztítási technológia optimális és stabil környezetet teremt a biológiailag lebontható szerves anyagok, nitrogén és foszforalapú szennyezőanyagok eltávolításához.  Az utóülepítő térbe beépített áramlásszabályzó berendezés teszi lehetővé a biológiai reaktorban kialakított kiegyenlítő tér kihasználását, ami fontos szerepet játszik a vízlökések esetében, és megelőzi az esetleges hidraulikus túlterhelést, ill. megelőzi az iszapkihordást, a szikkasztó rendszer eltömődését.  Az oxikus téren belül a levegőztetést és az eleveniszapos szuszpenziót egy finombuborékos levegőztető rendszer tartja fenn. Az eleveniszap keveredéséről, cirkulációjáról és recirkulációjáról membrános légfúvóval előállított sűrített levegő gondoskodik. Az egyes egységek levegőmennyiségének beállítását szabályzó szelepekkel a levegőelosztó rendszer végzi, ami lehetővé teszi a sűrített levegő 48 Goodwill Consulting Pályázati Tanácsadó Kft. 1162 Budapest, Timur utca 74.

Kerta Község Települési Szennyvízkezelési Programja áramlásának beállítását. Az egyes mamutszivattyúk működését és a levegőztetést egy mikroprocesszoros vezérlőegység irányítja.  A szennyvíztisztítók kis energiaigényűek, a kezelésük és üzemeltetésük minimális időt vesz igénybe, karbantartási, üzemeltetési költségük alacsony. A keletkező fölösiszap kisebb mennyiségű, mint más hagyományos technológiáknál. A berendezés működési elvét 8. ábra mutatja be. 8. ábra: Az AT 6 szennyvíztisztító működési elve


Kerta Község Települési Szennyvízkezelési Programja A szikkasztómező kialakítása A szikkasztó árkok egymással párhuzamos elhelyezésével szikkasztómezőket lehet létrehozni. A mezőkben elhelyezett szikkasztó árkokban szivárogtató alagcsövek kerülnek elhelyezésre, egymástól méretezés szerinti, de általában körülbelül 2 méter tengelytávolságra. A szikkasztó mezőre szakaszosan juttatják ki a tisztított, elszivárogtatni kívánt vizet. A kijuttatás lehet:  gravitációsan,  szakaszos üzemelésű szivattyúval az alacsonyabb geodetikus magasságon levő kisberendezésből,  váltakozó elosztással a mező más-más részére,  szifonnal. A szikkasztó mező kialakításakor telkenként az egyedi telepítéseknél a tervezőnek gondos, körültekintő helyszínelés során kell a szikkasztás helyét kiválasztani. Az alábbi törvényszerűségeket érdemes figyelembe venni:  Tereplejtés:  15 %-nál nagyobb lejtésnél a szikkasztás kizárt,  2 %-nál kisebb lejtésnél a szikkasztás nagyon kedvező,  2 - 8 % tereplejtés között a szikkasztás kedvező,  8 - 15 % tereplejtés között a szikkasztás kevésbé kedvező.  Áteresztő, repedezett kőzet mélysége:  a repedezett kőzet felszíne a szikkasztás alsó síkjától 1,0 méteren belül van, akkor a talajban történő szennyvízszikkasztást csak a dombos szikkasztási rendszer alkalmazása esetén engedhető meg,  ha ez a távolság több mint 2 méter, akkor a szikkasztás nagyon kedvező,  ha ez a távolság 1,5 - 2 méter közötti, akkor a szikkasztás kedvező,  ha ez a távolság 1,0 - 1,5 méter közötti, akkor a szikkasztás kevésbé kedvező.  Vízadó réteg mélysége:  ha a vízzáró réteg mélysége a szikkasztási felület alsó síkjától számítva 1,0 méteren belül van, a talajban történő szennyvízszikkasztás csak a dombos szikkasztási rendszer alkalmazása esetén engedhető meg,


Kerta Község Települési Szennyvízkezelési Programja  ha a vízzáró réteg mélysége a szikkasztási felület alsó síkjától számítva 2,5 méteren túl van, akkor a szikkasztás nagyon kedvező,  ha a vízzáró réteg mélysége a szikkasztási felület alsó síkjától számítva 1,5 2,5 méteren belül van, akkor a szikkasztás kedvező,  ha a vízzáró réteg mélysége a szikkasztási felület alsó síkjától számítva 1,0 1,5 méteren belül van, akkor a szikkasztás kevésbé kedvező.  A talajvízszint mélysége:  ha a maximális talajvízszint kevesebb mint 1,0 méterre közelíti meg a szikkasztási felület alsó síkját, illetve tartósan (két hónap) 60 cm-re közelíti meg, akkor a talajban történő szikkasztás csak a dombos szikkasztási rendszer alkalmazása esetén engedhető meg,  ha a maximális talajvízszint több mint 3,0 méterre van a szikkasztási felület alsó síkjától, akkor a szikkasztás nagyon kedvező,  ha a maximális talajvízszint 1,5 – 3,0 méterre van a szikkasztási felület alsó síkjától, akkor a szikkasztás kedvező,  ha a maximális talajvízszint 1,0 - 1,5 méterre van a szikkasztási felület alsó síkjától, akkor a szikkasztás kevésbé kedvező.  Vízáteresztő képessége befogadó talajnak:  ha 1*10-5 m/s feletti vízáteresztő képességű talaj, akkor szikkasztásra rendkívül kedvező,  1*10-5 – 5*10-6 m/s vízáteresztő képesség közötti érték esetén kedvező a szikkasztás,  5*10-6 – 5*10-7 m/s vízáteresztő képesség közötti érték esetén átlagos minősítésű a szikkasztás,  ha a talaj vízáteresztő képessége kisebb, mint 1*10-7 m/s, a talajban történő szennyvízszikkasztás nem kedvező (a meglévő talajban történő szikkasztás esetén nagy szikkasztási felület igény jelentkezik, ezért a szikkasztó-árkoknál javasolt talajcserét alkalmazni). A szikkasztómezők kialakítására szakirodalmi és tapasztalati adatok alapján:  Kiemelt, dombos rendszerű szikkasztómezőt (9. ábra) lehet építeni:  magas talajvízállású területeken,


Kerta Község Települési Szennyvízkezelési Programja  ahol a felszín közelében töredezett kőzet felszín található,  ahol a lejtés kisebb mint 12 %,  ahol a talaj vízáteresztő képessége kicsi. 9. ábra: Dombos rendszerű kialakítás

 A rendszer a talajfelszín feletti magasságban van kialakítva. A fellazított fedőrétegre 40 - 60 cm homokréteg van felhordva, erre van helyezve a 40 cm zúzottkő vagy kavics ágyazat (szemcseméret 3 - 5 mm). Az ágyazatba kerül az elosztó drénhálózat, ahová gravitációsan vagy szivattyú segítségével kerül a szennyvíz. A kavicsréteg fölé geotextília, majd természetes talajból minimum 50 cm borítás kerül. Az ágyazat szélessége 2 m.  Árkos rendszerű szikkasztómezőt (10. ábra) lehet építeni:  magas talajvíz szintű területeken,  olyan helyeken, ahol az alsó kőzet nagyon porózus,  ahol a talaj vízáteresztő képessége kedvezőtlen.


Kerta Község Települési Szennyvízkezelési Programja 10. ábra: Árkos rendszerű kialakítás

 A rendszer a talajfelszín magasságban van kialakítva. A sekély mélységű árok aljára 30 - 40 cm homokréteg van terítve, erre van helyezve a 40 cm zúzottkő vagy kavics ágyazat (szemcseméret 3 - 5 mm). Az ágyazatba kerül az elosztó drénhálózat, ahová gravitációsan vagy szivattyú segítségével kerül a szennyvíz. A kavicsréteg fölé geotextília, majd természetes talajból 15-30 cm borítás kerül. Az árok szélessége 0,9-1 m,  Árkos rendszerű, talajcserés szikkasztómezőt (11. ábra) lehet építeni:  alacsony talajvíz szintű területeken,  ahol a talaj vízáteresztő képessége kedvezőtlen. 11. ábra: Árkos rendszerű kialakítás, talajcserével



 A rendszer a talajfelszín alatt van kialakítva. Az 1,2 - 1,4 m mélységű árok aljára 60 - 90 cm zúzott kő (szemcseméret 5 - 8 mm) kerül, erre jön a 40 cm zúzottkő vagy kavics ágyazat (szemcseméret 3 - 5 mm). Az ágyazatba kerül az elosztó drénhálózat, ahová gravitációsan vagy szivattyú segítségével kerül a szennyvíz. A kavicsréteg fölé geotextília, majd természetes talajból a visszatöltés a földfelszínig. Az árokszélesség 0,4 - 0,5 m.  Sekély mélységű árkos rendszerű szikkasztómezőt (12. ábra) lehet kiépíteni:  alacsony talajvíz szintű területeken,  ahol a talaj vízáteresztő képessége kedvező. 12. ábra: Sekély mélységű árkos rendszerű kialakítás

 A rendszer a talajfelszín alatt van kialakítva. A 0,8 - 1,0 m mélységű árok aljára 50 - 60 cm zúzott kő kavics ágyazat (szemcseméret 3 - 5 mm) kerül. Az ágyazatba kerül az elosztó drénhálózat, ahová gravitációsan vagy szivattyú segítségével kerül a szennyvíz. A kavicsréteg fölé geotextília, majd természetes talajból a visszatöltés a földfelszínig. A szikkasztó árkok és mezők tervszerinti kialakítást igényelnek, amelyekre a szükséges szennyvízelhelyező terület számítását a tervezőnek kell elvégezni.


Kerta Község Települési Szennyvízkezelési Programja A szikkasztásos elhelyezéshez ismerni kell a település geotechnikai viszonyait. Az ehhez kötődő vizsgálatok eredményeit az 5. pont és a Települési Szennyvízkezelési Programhoz csatolt mellékletek tartalmazzák. Ezen vizsgálatok eredményeit felhasználva megállapíthatjuk, hogy Kerta településen az egyes ingatlanoknál „Dombos rendszerű kialakítás”-t kell alkalmazni és az egyes berendezésekhez szükséges szikkasztási felületeket a 10. táblázat tartalmazza. 10. táblázat: Az egyes berendezéstípusokhoz tartozó szikkasztási felületek Berendezés típusa

AT 6

AT 8

AT 10

AT 12

AT 15

AT 20

Q: Átlagos napi átfolyás (m3/nap)

0,5

0,8

1,2

1,4

1,8

2,7

A: Szükséges szikkasztó felület (m2)

22,6

36,2

54,3

63,4

81,5

122,3

A számításokhoz a Darcy-féle képletet alkalmaztuk:

ahol:  A: szükséges felület  Qd: napi szennyvíz mennyisége  L: talajvíz minimális távolsága az árok aljától (1,0 m)  h: szikkasztó ágy magassága (1,2 m)  k: réteg szivárgási tényezője (2,13*10-7 m/s) A tulajdonosok napi üzemeltetési feladatai A berendezés üzemeltetése nem igényel semmilyen speciális műszaki ismeretet az ingatlan tulajdonos, mint használó részéről. A használat során azonban tekintettel kell lenni arra, hogy a szennyvíztisztítást a reaktortérben élő szervezetek végzik, ezért ezek életkörülményeinek fenntartásához a szennyvíz lebontható minőséget bizonyos háztartási vegyszerek, folyadékok használatának mellőzésével, erős korlátozásával kell biztosítani. Nem javasolt:


Kerta Község Települési Szennyvízkezelési Programja  erős háztartási mosó es tisztítószerek, savak, erős lúgok (például dugulás megszüntető szerek) használata,  garázsban keletkező zsíros, olajos vizek beengedése,  fagyálló folyadékok leöntése,  konyhamalacok használata,  ételmaradékok, zöldségek maradványainak leöntése,  csapadékvizek bekötése a tisztítóba  hígítók, gyúlékony anyagok, festékek, kozmetikumok leöntése,  növényvédő szerek, vegyszerek, gyógyszerek leöntése,  papírpelenka, egészségügyi betétek, nem elbomló anyagok leengedése. Korlátozottan használható:  étolaj leengedése maximum 1 - 2 dl alkalmi leöntése még nem okoz problémát,  klórtartalmú tisztítószerek leengedése maximum napi 1 dl megengedett. A kisberendezés használata környezettudatos magatartást követel, mert a fenti felsorolásból is látható, hogy a ma helytelenül, de gyakran csatornába, talajba engedett anyagok megállítják a berendezésben zajló tisztítási folyamatot és a kibocsájtott „tisztított” víz további talajterhelést, környezeti kárt okoz. Szerves, növényi háztartási hulladékok, kerti komposztálóban lebonthatók és komposztként a talajba beáshatók. Az étolaj részbeni regenerálását biztosító termékek kaphatók, a regenerálás során képződött, újra már nem használható sűrítmény komposztálása lehetséges. A háztartási vegyszerek helyettesítésére számos ugyanolyan hatású lebomló termék kapható. Az üzemeltetés településszintű feladatai Mind az egyedi, mind a programszerűen telepített egyedi kisberendezéseknél elsődlegesen a tulajdonos felelős a működtetés szakszerűségért. Ha a kisberendezések telepítése pályázati pénzekből valósul meg, akkor azokat közszolgáltatásba vonva célszerű üzemeltetni. A 147/2010. (IV.29.) Korm. rendelet szerint az egyedi szennyvízkezelő létesítmény üzemeltetése során a tulajdonosnak gondoskodnia kell:  az egyedi szennyvízkezelő létesítmény üzemeltetés feltételeinek biztosításáról,


Kerta Község Települési Szennyvízkezelési Programja  az egyedi szennyvízkezelő létesítmény működésének rendszeres, szemrevételezéssel történő napi ellenőrzéséről,  az egyedi szennyvízkezelő létesítmény megközelíthetőségéről,  a szükséges karbantartási munkák elvégeztetéséről,  a keletkező hulladéknak a hulladékgazdálkodásról szóló törvénynek megfelelő módon történő elhelyeztetéséről, ártalmatlaníttatásáról,  a vízügyi hatóság részére történő adatszolgáltatásról,  meghibásodás, bűzképződés, tartós habképződés esetén a felelős szolgáltató értesítéséről,  az üzemnapló rendszeres vezetéséről, a felelős szolgáltatónak, vízügyi hatóságnak történő bemutatásáról. Az egyedi szennyvízkezelő berendezés tulajdonosa kötelességeit átruházhatja. Ugyancsak a 147/2010. (IV.29.) Korm. rendelet szerint:  Az egyedi szennyvízkezelő berendezések működtetéséért felelős szolgáltatónak gondoskodnia kell:  a működés során, annak üzemnaplóban történő dokumentálásával,  rendszeres helyszíni szemléről,  szükséges karbantartási munkák elvégzéséről,  az elfolyó tisztított szennyvízből történő mintavételek és analitikai vizsgálatok évente történő elvégzéséről, és a vízügyi hatóság számára történő megküldéséről,  kifogásolhatóan működő berendezés esetén ismételt mintavételről, a hiba kijavításának kötelezettsége mellett,  tartósan kifogásolt működés esetén a vízügyi hatóság értesítéséről,  a monitoring vizsgálatok elvégzéséről és nyilvántartásáról,  a vízügyi hatósággal történő kapcsolattartásról, jogszabályban és az üzemeltetési engedélyben meghatározott adatok térítésmentes szolgáltatásáról,  szervízszolgáltatásról, rendelkezésre állásról,  lakossági tájékoztatásról és kapcsolattartásról.


Kerta Község Települési Szennyvízkezelési Programja Karbantartás, ellenőrzés Az egyedi biológiai szennyvíztisztító kisberendezések nem igényelnek folyamatos felügyeletet, mint a hagyományos eleveniszapos biológiai tisztító berendezések. Időszakos felügyeletüket azonban el kell látni, amelynek települési szintű megszervezése célszerűen önkormányzati feladat. A kisberendezésekhez külön biztonsági berendezések sem szükségesek. Az egyes reaktortéri levegő befúvást végző részegységek tervszerű felügyelet és megelőző karbantartása mellett esetleg 5 - 6 évenként egy-egy alkatrész cseréje válhat szükségessé. A reaktortérben veszélyes gázok, robbanó elegyek nem képződnek. A kisberendezések általában lakóingatlanokra kerülnek telepítésre, de ha nem zárt területre kell telepíteni, akkor körbe kell keríteni, a kerítésre egy személybejárót kell elhelyezni. A kisberendezés telepítését végző cég a karbantartáshoz szükséges információkat a telepítéskor használati utasítás formájában átadja a felhasználónak. A karbantartást 18. évet betöltött személy végezheti, aki elolvasta, es megértette a használati leírásban szereplő útmutatást. Általános ellenőrzési szempontok és gyakoriságuk:  szemrevételezéses ellenőrzés: hetente  a berendezésben zajló áramlások ellenőrzése: havonta  a tisztított szennyvíz zavarosságának szemrevételezése: havonta  iszapmagasság lemérése az előülepítőben: havonta  előülepítőben a zavarosság ellenőrzése, méréskor: havonta  iszap szippantás az elő- és utóülepítőből: évente  mintavétel a be-, elfolyó szennyvíz minőségének vizsgálatához (KOIk, BOI5 lebegőanyag): ötévente  éves műszaki felülellenőrzés a berendezésre: évente  kosárszűrő tisztítása: szükség szerint  áramlásgátló berendezés tisztítása: szükség szerint, min. 3 havonta  légbefúvó berendezés, szelepek állítása: szükség szerint  légbefúvó porszűrő tisztítása : szükség szerint, min. 3 havonta  légbefúvó membrán cseréje: gyártó előírása szerint


Kerta Község Települési Szennyvízkezelési Programja A tisztított szennyvíz mintavételei, laboratóriumi vizsgálata, a felszín alatti vizek állapotváltozásának megfigyelése A 147/2010. (IV.29.) Kormányrendelet szerint az egyedi szennyvíztisztító kisberendezések ellenőrzésére az alábbiak vonatkoznak:  egyedi telepítés esetében - amennyiben a felszín alatti vizek védelméről szóló kormányrendelet alapján szükséges - a kockázat, a beruházás és az üzemeltetés gazdaságosságának szem előtt tartásával a feltételek teljesülésének ellenőrzését szolgáló monitorozást,  programszerű telepítés esetében a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény és a vizek védelméről szóló jogszabályok alapján az azoknak megfelelő monitoring rendszer kiépítését és üzemeltetését. Továbbá ezen kormányrendelet előírja, hogy programszerű telepítés esetén évente legalább az egyedi szennyvízkezelő létesítmények 20 %-ánál a mintavételt és az analitikai vizsgálatot el kell végezni úgy, hogy valamennyi létesítmény legalább 5 évente bekerüljön a mintavételi és analitikai vizsgálati ütemezésbe. A talajvíz állapotának nyomon követésére három kútból álló monitoring rendszer kiépítését és üzemeltetését javasoljuk. A kutak elhelyezkedése olyan formában történjen, hogy egy kút referencia kút legyen, és két darab kút pedig alkalmas legyen a lehetséges szennyeződés terjedésének nyomon-követésére. Kutak telepítése: a település északi részén, a település déli, illetve a település délnyugati részén egy-egy kút. A talajvíz monitoring során a létesítendő kutakban vizsgálandó komponensek: KOIk, BOI5, ammónia-ammónium-nitrogén, összes szervetlen nitrogén, coliform szám. A hatóság előírhat esetlegesen más, vizsgálni szükséges komponenst. A vizsgálandó paraméterek, a felszín alatti víz és a földtani közeg minőségi védelméhez szükséges 6/2009. (IV. 14.) KÖM-KvVM-EüM-FVM együttes rendelet 2. és 3. mellékletében meghatározott (B) szennyezettségi határérték, illetve a bizonyított háttér koncentrációk (Ab), amelyeket a 219/2004. (VII.21.) Korm. rendeletben meghatározott, és a tevékenységre jellemző szennyezőanyagokra kell meghatározni. A monitoring rendszer elemeinek mintázását és a területen a nyugalmi vízszintméréseket éves gyakorisággal javasoljuk elvégezni.


Kerta Község Települési Szennyvízkezelési Programja A talajvíz mintavételt és laboratóriumi vizsgálatokat csak erre akkreditált szervezet végezheti, a Nemzeti Akkreditáló Testület által jóváhagyott (akkreditált) módszertan alapján. Az akkreditált dokumentálás és nyilvántartás mellett kell feldolgozniuk az adatokat és azokat tárolni, illetve archiválni szükséges. A kialakítandó talajvíz megfigyelő kutak alapvető feladata tehát, hogy a településen megépítendő egyedi házi szennyvíztisztító kisberendezések által kibocsájtott tisztított szennyvíz

elszikkasztása

következtében

esetlegesen

kialakuló

talajvízszennyezés

változásának nyomon tudjuk követni, illetve hogy jelezni tudja a területen az aktuális talajvíznyomásszinteket, és a meglévő talajvíz szennyeződés esetleges térbeli és időbeli változását. A monitoring kutak kialakításának munkálatait kizárólag jogerős vízjogi létesítési engedély birtokában lehet elkezdeni. A fúrásokat gépi fúróberendezéssel, száraz fúrási technológiával kell kialakítani. A fúrásokat 200 mm átmérőjű fúróval, a fúrandó közeg tulajdonságaitól függően az ahhoz legjobban alkalmazkodó, változó alakú és kiképzésű kanálfúró fejekkel kell végezni, 30 - 40 cm-es előrehaladási szakaszokban. A fúrások során méterenként, illetve rétegváltozásonként talajmintát kell venni, amely alapján indokolt esetben a csövezési vázrajz módosítható. A szükség esetén a fúró előrehaladásával egyidejűleg a furatfal állékonyságát biztosító acél védőcső beépítése indokolt lehet. A védőcső szakaszokat menetesen kell egymáshoz illeszteni. A szűrőzést a helyi viszonyok alakulásainak figyelembe vételével a megütött talajvíz szintjétől a vízrekesztő agyagos fedőréteg szintjéig kell elvégezni, és a szűrözött szakasz alatt iszapzsákot kell kialakítani. Az iszapzsákot a kút talpától számítva legalább 1 méter magasságig kell kialakítani. A beépítendő csövezés 110 mm, a szűrőcső és a béléscső végig azonos átmérőjű, előre réselt kialakítású PVC kútszűrő. A kút talpát szintén előre elkészített és a csőhöz rögzített PVC végelzáróval (dugóval) kell ellátni. A szűrőcső köré 2 - 4 mm átmérőjű osztályozott, mosott gyöngykavicsot kell beépíteni minimum 20 mm vastagságban. A kavicsolás a kút talpától a szűrő felső szintjéig kell, hogy terjedjen. A szűrőzött szakasz felett a gyűrűsteret félméternyi homokkal, majd felette bentonitos cementes „agyagolással” kell kitölteni. Az előirányzott fúrási mélység elérését követően, a fúrási minták alapján állítható össze a PVC béléscső-rakat, amely a szűrőcsövet is magában foglalja. A fúrás után (védőcső alkalmazása esetén még a védőcsövön belül) a csőrakat elhelyezését követően kell megkezdeni a gyűrűstér kavicsolását, az előirányzott 2 - 4 mm átmérőjű mosott gyöngykavics beépítésével. A kavicsolással egyidejűleg lehet az acél védőcső-rakatot lassan, folyamatosan visszahúzni. A szűrő kialakítását fokozott gondossággal kell végezni, a kút 60 Goodwill Consulting Pályázati Tanácsadó Kft. 1162 Budapest, Timur utca 74.

Kerta Község Települési Szennyvízkezelési Programja homokolásának, idő előtti használhatatlanná válásának megelőzésére. A felső szakaszon a furat felbővítését követően kell az acél védőcsövet beépíteni, majd a gyűrűsteret el kell cementezni. A béléscső felső 1 méteres részéig acél védőcsövet kell leengedni, melynek a kiálló részét 1x1 m-es betongallérral rögzíteni kell. A kútfejet zárható sapkával le kell zárni. A kiviteli munkák végzését az érvényben lévő műszaki szabványok, munkavédelmi, vízgazdálkodási és környezetvédelmi előírások betartásával kell végezni. Különös figyelmet kell fordítani az alkalmazott fúróberendezésekre vonatkozó balesetvédelmi és biztonsági rendszabályok betartására, az egyéni védő- felszerelések állandó használatára. A kutak kivitelezését követően tisztító szivattyúzást kell végezni. A tisztítószivattyúzás során figyelni kell a kutak homokolására. A szennyvíziszap kezelése, elhelyezése A berendezésből évente egyszer (10 - 12 hónap tartózkodás után) úgynevezett zagyszivattyúval kiemelt, körülbelül 1 % szárazanyag-tartalmú szagtalan, stabilizált iszap nem rothadó képes, komposztálható, kiszippantás után felhasználható trágyázásra a keletkezes helyen, vagy szippantó kocsival szennyvíztelepre szállítható. Javasolt megoldás, hogy az önkormányzat a településen az egyedi kisberendezéseket működtető céggel szerződést kötne és így az iszap elszállításokat is nyilván tudja tartani. A szennyvíztisztítási technológia üzemelése során keletkező iszap elhelyezése, hasznosítása az alábbiak szerint történhet:  A kis képződő iszapmennyiség miatt a Bakonykarszt Zrt. kezelésében lévő Devecser Szennyvíztisztító telepre történő elszállítását javasoljuk, ahol a beszállított iszapot megfelelően tudják kezelni.  Másik lehetőség az iszap termőterületen történő elhelyezése - talajon, vagy talajban injektálással, vagy mélybarázdás eljárással. A szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól az 50/2001. (IV.30.) Korm. rendelet intézkedik. Mezőgazdasági területen csak biológiai, kémiai illetve hőkezeléssel, tartós (legalább 6 hónapig tartó) tárolással vagy más kezeléssel nyert olyan iszapot lehet felhasználni.


Kerta Község Települési Szennyvízkezelési Programja Kezeletlen iszap a mezőgazdaságban sem használható fel. Ez azt jelenti, hogy minden körülmények között az iszap kellő stabilizálásáról és fertőző anyag előírt csökkentéséről gondoskodni kell. Az iszap mezőgazdasági területen történő elhelyezése engedélyhez kötött tevékenység, amit  talajtani szakvélemény,  közegészségügyi szakhatósági,  környezetvédelmi szakhatósági,  vízügyi szakhatósági vélemények,  önkormányzati (jegyzői) hozzájárulás alapján, az illetékes növény-egészségügyi és talajvédelmi állomás – mint talajvédelmi hatóság – határozatban engedélyez. A szakhatóságok hozzájárulásukat csak a talajtani szakvélemény ismeretében adják meg. A talajvédelmi hatósághoz benyújtandó kérelmének tartalmaznia kell:  a földhasználó adatait,  a tulajdonos illetve a földhasználó hozzájárulását,  a szennyvíztisztító mű üzemeltetője vagy megbízottja adatait,  az első kijuttatást megelőző vizsgálatokra alapozott talajtani szakvéleményt,  a szakhatóságok és önkormányzat hozzájárulását. Az engedély legfeljebb 5 éves időtartamra adható. A talajtani szakvélemény tartalmi követelményeit az 50/2001. (IV.30.) Korm. rendelet rögzíti. A szennyvíziszap összetételére (vizsgálandó paraméterekre) a vizsgálati módszerekre, stb. a ugyancsak az 50/2001. (IV.30.) Korm. rendelet ad útmutatást. A felhasználható szennyvíziszap mennyiségét, illetve a szükséges terület nagyságát elsősorban  a talaj vízgazdálkodási tulajdonságai,  a vízháztartási mérleg,  az iszap mérgező (toxikus) elem és káros anyag tartalma, ill. a benne lévő tápanyag mennyiségek,


Kerta Község Települési Szennyvízkezelési Programja  a termeszteni kívánt növény vizes tápanyag (elsősorban nitrogén) igénye alapján kell megállapítani. A szennyvíziszapok mezőgazdasági területen történő mennyiségi felhasználásának limitáló eleme a nitrogén. E tekintetben a 49/2001.(IV.3.) Kormányrendeletben megfogalmazottakra is figyelemmel kell lenni. Tilos a szennyvíziszap felhasználása:  zöldség növények és a talajjal érintkező gyümölcsök termelése esetén, a termés évében és az azt megelőző évben,  ha a mérgező (toxikus) elemek és káros anyagok koncentrációja meghaladja a határértékeket,  védett természeti területen, továbbá ahol ökológiai gazdálkodást folytatnak,  felszíni vizek külön jogszabályban megadott parti sávjában, hullámtereken, árvíz és belvíz, valamint fakadó és szivárgó vizek által veszélyeztetett és vízjárta mezőgazdasági területeken,  karsztos területen, ahol a felszínen, vagy 10 m-en belül a felszín alatt mészkő, dolomit, mész- és dolomit márga képződmények találhatók,  rét és legelő művelési ágban hasznosított mezőgazdasági területen,  védett természeti területen, ökológiai gazdálkodási területen. Szennyvíziszap nem használható fel olyan talajon, amely  a kormányrendeletben megadott – talajokra vonatkozó – határértékeknél rosszabb tulajdonságokkal rendelkezik,  pH értéke 5,5-nél kisebb (ha a talaj pH értéke 5,5 - 6,2 között van, a felhasználás csak meszezés egyidejű alkalmazásával lehetséges),  szélsőséges mechanikai összetételű durva homokon,  termőréteg vastagsága 60 cm-nél kevesebb,  a talajvíz évi átlagos szintje 150 cm-nél magasabb. Szennyvíziszap nem helyezhető el:  folyékony iszap esetén ott, ahol a felület lejtése 6 %-nál nagyobb,  víztelenített iszap esetén (szárazanyag > 20%) 12 % feletti tereplejtés felett. Szennyvíziszap mezőgazdasági elhelyezése esetén szükséges védőterület:  lakott területtől,


Kerta Község Települési Szennyvízkezelési Programja  lakóépületektől,  erdőművelési ágba tartozó területektől, legalább 300 m. Az iszappal szemben támasztott követelmények:  a kellő nedvességtartalom (sűrítés, víztelenítés, szárítás),  a megfelelő kezelés (stabilizálás),  ne tartalmazzon a rendeletben meghatározottak feletti mennyiségben veszélyes kórokozókat (fertőtlenítés). Figyelembe véve a keletkező kis mennyiségű szennyvíziszapot az iszapkezelő telep javasolható technológiája:  Injektálás esetén: szakaszos üzemű sűrítés (szárazanyag 2 -4 %) vagy elővíztelenítés (polilektrolit adagolás 3 - 5 g/m3, szárazanyag 5 – 8 %); „elő”stabilizálás (a folyadékfázis tisztításával iszap kor > 20 nap); fertőtlenítés (a talaj pH-tól függően meszezés és/vagy min. 6 hónapos tárolás. A kiszállítás módja: tartálykocsi.  Nedves (víztelenített) iszap talajra történő kihelyezése esetén: sűrítés: szakaszos üzemű /tölcséres/ sűrítő; elérhető szárazanyag tartalom 3 – 4 %; fertőtlenítés: meszezés, tartós tárolás; víztelenítés: iszapágy, mobil víztelenítő, szolár víztelenítő (szárazanyag tartalom: 18 – 30 %). Az iszap a folyadékfázis tisztítása során aerob stabilizálási folyamaton megy keresztül. Szükséges minimális iszapkor 18 - 20 nap. Az iszap kiszállítása: zárt tartálykocsival. Azonban figyelembe kell venni azt a tényt is, hogy ezen módszer rendszerének kialakítása rendkívül idő és költségigényes folyamat.  Harmadik lehetőségként meg kell említeni a szennyvíziszap komposztáló telep kiépítésének lehetőségét. Jelenleg azonban még nem ismert a pontos keletkező szennyvíziszap mennyisége, de a későbbiekben lehetséges iszaphasznosítási módszer lehet. Azt is kell ugyanakkor tudni, hogy a komposztáló telep kialakítása/építetése engedélyhez kötött, valamint az üzemeltetés során költségek merülnek fel.


Kerta Község Települési Szennyvízkezelési Programja 10. A változatok összehasonlító értékelése 10.1. Gazdasági összehasonlító elemzés A gazdasági elemzés során felhasználásra kerültek a következő dokumentumok:  Segédlet

a

KEOP-ból

támogatott

projektek

fajlagos

költségmutatóinak

meghatározásához – A vízellátás, vízkezelés, szennyvízelvezetés és –tisztítás fajlagos költségei munkarész  Építési normagyűjtemény  Az Önkormányzati Rendeletben meghatározott szennyvíz elszállítási díjak. Az „A” változat beruházási és üzemeletetési költségei Az „A” változat esetében a beruházási költségeket a 11. táblázat foglalja össze. Ingatlanonként 10 m3-es zárt szennyvíztároló elhelyezését tervezzük, amely a településen jellemző vízfogyasztási adatokat figyelembe véve kielégíti a nagyobb családok igényeit is egy hónap keletkező szennyvizére vonatkozóan. Az intézményeknél az alábbi tartályméreteket vesszük figyelembe:  Óvoda: 40 m3  Általános iskola: 15 m3  Általános iskola és Polgármesteri Hivatal: 15 m3  Kultúrház: 5 m3


Kerta Község Települési Szennyvízkezelési Programja 11. táblázat: Az „A” változat beruházási költségei Ssz.

Létesítmény megnevezése

5 m3-es zárt szennyvíztároló 10 m3-es zárt 2. szennyvíztároló 15 m3-es zárt 3. szennyvíztároló 40 m3-es zárt 4. szennyvíztároló Összesen 1.

Menny.

Nettó fajlagos költség (Ft)

Nettó összesen (Ft)

ÁFA

Mindösszesen bruttó (Ft)

1 db

340 240

340 240

91 865

432 105

251 db

642 727

2 db

866 460

1 732 920

467 888

2 200 808

1 db

2 992 200

2 992 200

807 894

3 800 094

161 344 477 43 563 009

166 409 837 44 930 656

204 907 486

211 340 493

Az üzemeltetési költség számításánál feltételezzük, hogy az egyes ingatlanokról havi egyszer történik a szennyvíz elszállítása és az elszállítást a jelenlegi vállalkozó végzi. A szippantott szennyvíz elhelyezése a devecseri szennyvíztisztító telepen történik. Ahol 5 m3-es szennyvíztároló került elhelyezésre ott kéthavonta, ahol 15 m3-es zárt szennyvíztároló létesült ott havi kétszer, ahol 40 m3-es zárt szennyvíztároló épült, ott pedig havi négyszer történik a szennyvíz elszállítása. Ennek megfelelően az egy hónapra eső szennyvíz elszállítási és elhelyezési díj: 259,5 forduló x 21.000 Ft = 5.449.500 Ft/hó Így egy évre a várható üzemeltetési költség: 5.449.500 Ft/hó x 12 hó = 65.394.000 Ft/év 30 évre vonatkozóan az üzemeltetési költségek: 30 év x 65.394.000 Ft/ év = 1.961.820.000 Ft Megjegyzendő a becsült ár nem tartalmazza az esetlegesen szükséges új szippantó autó árát, a szennyvíz elszállítását az önkormányzati rendeletben meghatározott vállalkozó végzi továbbra is és a szennyvíz elszállítása és elhelyezése a devecseri szennyvíztisztító telepen történik.


Kerta Község Települési Szennyvízkezelési Programja A „B” változat beruházási és üzemeletetési költségei A „B” változat esetében a beruházási költségeket a 12. táblázat foglalja össze. A csatornahálózat kialakítása során a magas talajvízszint miatt nyíltvíztartással számoltunk. A szennyvíztisztító telep költségeinek becslésekor olyan szennyvíztisztító telep kialakításával számoltunk, ahol teljes biológiai tisztítás lezajlik, viszont az iszap nem kerül hasznosításra, kezelésre, sűrítésre, hanem a sűrített iszap elhelyezésre kerül egy befogadó szennyvíztisztító telepen (Devecser Szennyvíztisztító Telep). 12. táblázat: A „B” változat beruházási költségei

Ssz.


Menny.

Nettó fajlagos költség

Nettó összesen

(Ft)

(Ft)

ÁFA

Mindösszesen bruttó (Ft)

I.

Csatornahálózat

1.

DN 200 KG-PVC gerincvezeték

2 988 fm

34 100

101 890 800 27 510 516

129 401 316

2.

D90 KPE PN10 nyomóvezeték

1 200 fm

16 700

20 040 000

5 410 800

25 450 800

3.

D63 KPE PN10 nyomóvezeték

689 fm

14 700

10 128 300

2 734 641

12 862 941

4.

DN 150 KG-PVC bekötővezeték

2 405 fm

15 600

37 518 000

10 129 860

47 647 860

11 700

4 118 400

1 111 968

5 230 368

40 000

8 160 000

2 203 200

10 363 200

218 500 7 500 000

11 143 500 7 500 000

3 008 745 2 025 000

14 152 245 9 525 000

674 000 3 000 000 8 000 000

33 700 000 3 000 000 8 000 000

9 099 000 810 000 2 160 000

42 799 000 3 810 000 10 160 000

6 000 000

6 000 000

1 620 000

7 620 000

D63 KPE PN10 352 fm bekötővezeték Tisztító6. 204 db ellenőrzőnyílás 7. Házi átemelők 51 db 8. Szennyvízátemelő 1 db II. Szennyvíztisztító telep 1. Technológia 50 m3 2. Üzemirányítás 3. Kezelőépület Külső 4. infrastruktúra Összesen 5.

251 199 000 67 823 730


319 022 730

Kerta Község Települési Szennyvízkezelési Programja Művi szennyvíztisztító lakos-egyenérték terhelése: 700 LEÉ, hidraulikai terhelése 50 m3/d. Az üzemeltetési költségek számítása során az alábbiakat vesszük figyelembe:  A szennyvíztisztító telep és csatornahálózat üzemeltetésére tervezett kezelői létszám:  2 fő, napi 4 órás munkaidőben  1 fő dolgozó alapbére: bruttó 150.000 Ft/fő/hó, a munkaadó össze havi költsége: 192.750 Ft/fő/hó  Az általonos karbantartási költségek a beruházási építési költség kb. 0,2 %-a, a gépészeti költség kb. 1,4 %-a, a villamosság kb. 3,3 %  Csatornahálózat öblítési költsége évente a vezetékhossz 1/3-án (300 Ft/m)  Iszapelszállítás költsége és elhelyezése a devecseri szennyvíztisztító telepen  Villamos energia költsége (átemelő, házi átemelő, szennyvíztisztító telep)  Laborköltség: Igazgatási, minőségellenőrzési és az üzemi általános költségek, a beruházási költség 0,2 %-a. Az üzemetetési költségeket a 13. táblázat foglalja össze: 13. táblázat: A „B” változat üzemeltetési költségei Megnevezés Munkabér Karbantartási költségek (gépészet, egyéb) Csatornahálózat öblítése Iszapelszállítás és elhelyezés Villamos energia költség (szennyvíztisztító telep, átemelő, házi átemelők) Vegyszerköltség, laborköltség Összesen

Havonta felmerülő fajlagos üzemeltetési költség (Ft) 192 750

Évente felmerülő üzemeltetési költség (Ft) 2 313 000

30 évre vonatkozó üzemeltetési díj (Ft) 69 390 000

72 470

869 640

26 089 200

40 750

489 000

14 670 000

17 500

210 000

6 300 000

492 000

5 904 000

177 120 000

53 800

645 600

19 368 000

869 270

10 431 240

312 937 200

Tehát a táblázatból látható az egy évre eső üzemeltetési költség: 10.431.240 Ft 68 Goodwill Consulting Pályázati Tanácsadó Kft. 1162 Budapest, Timur utca 74.

Kerta Község Települési Szennyvízkezelési Programja 30 évre vonatkozóan az üzemeltetési költségek: 312.937.200 Ft A „C” változat beruházási és üzemeletetési költségei A „C” változat esetében a beruházási költségeket a 14. táblázat foglalja össze. Az egyedi szennyvíztisztító kisberendezések beruházási költségeinél figyelembe kell venni a település adottságait. Ennek megfelelően a településen az ingatlanoknál dombos rendszerű kialakítású szikkasztómezőt szükséges telepíteni. A dombos rendszer kialakítása miatt szükséges átemelő beépítése is. 14. táblázat: A „C” változat beruházási költségei

Ssz.

1.

2.

3.

4.

5.

6.


Nettó fajlagos költség

Nettó összesen

(Ft)

(Ft)

(Ft)

225

1 210 000 272 250 000 73 507 500

345 757 500

26

1 310 000

34 060 000

9 196 200

43 256 200

1

1 530 000

1 530 000

413 100

1 943 100

2

2 040 000

4 080 000

1 101 600

5 181 600

1

2 740 000

2 740 000

739 800

3 479 800

3

205 000

615 000

166 050

781 050

Menny.

Egyedi szennyvíztisztító kisberendezés AT 6 típusú Egyedi szennyvíztisztító kisberendezés AT 8 típusú Egyedi szennyvíztisztító kisberendezés AT 10 típusú Egyedi szennyvíztisztító kisberendezés AT 15 típusú Egyedi szennyvíztisztító kisberendezés AT 20 típusú Monitoring kutak kialakítása Összesen

ÁFA

315 275 000 85 124 250

Az üzemeltetési költségek számítása során az alábbiakat vesszük figyelembe: 69 Goodwill Consulting Pályázati Tanácsadó Kft. 1162 Budapest, Timur utca 74.

Mindösszesen bruttó

400 399 250

Kerta Község Települési Szennyvízkezelési Programja  A szennyvíztisztító telep és csatornahálózat üzemeltetésére tervezett kezelői létszám:  2 fő, napi 4 órás munkaidőben  1 fő dolgozó alapbére: bruttó 150.000 Ft/fő/hó, a munkaadó össze havi költsége: 192.750 Ft/fő/hó  Villamos energia költsége (átemelő)  Iszapelszállítás díja  Az egyes berendezésekből vett minták bevizsgálásának díja (A 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet alapján programszerű telepítés esetén évente legalább az egyedi szennyvízkezelő létesítmények 20%-ánál a mintavételt és az analitikai vizsgálatot el kell végezni úgy, hogy valamennyi létesítmény legalább 5 évente bekerüljön a mintavételi és analitikai vizsgálati ütemezésbe.).  Monitoring kutakból vett minták laborvizsgálati díja Az üzemeltetési költségegeket a 15. táblázat foglalja össze. 15. táblázat: A „C” változat üzemeltetési költségei

Megnevezés

Havonta felmerülő fajlagos üzemeltetési költség (Ft)

Évente felmerülő üzemeltetési költség (Ft)

30 évre vonatkozó üzemeltetési költség (Ft)

Munkabér

192 750

2 313 000

69 390 000

Villamos energia költsége

256 500

3 078 000

92 340 000

Iszapelszállítás és elhelyezés

89 250

1 071 000

32 130 000

Laborköltségek (monitoring kutak és a berendezések)

22 750

273 000

8 190 000

Összesen

561 250

6 735 000

202 050 000

A fenti táblázatból látható az egy évre eső üzemeltetési költség: 6.735.000 Ft 30 évre vonatkozóan az üzemeltetési költségek: 202.050.000 Ft


Kerta Község Települési Szennyvízkezelési Programja Amortizáció, pótlás A szennyvízkezelési projektek vizsgált időtartama harminc év, amely idő alatt a gépek, berendezések és technológia cseréje többször indokolt, figyelembe véve az adott gép, berendezés elavulási idejét. A pótlási költségeket az eszközök leírási kulcsa és élettartam alapján kalkulálhatjuk. Mivel a gépek és berendezések esetében részletezés nem áll rendelkezésre, a gépekre és berendezésekre vonatkozó pótlás becsült érték. A szokásos karbantartási munkák költségét a működési költség tartalmazza. A leírási kulcsokat a 16. táblázat tartalmazza. 16. táblázat: Alkalmazott leírási kulcsok Leírási kulcs %

Megnevezés Földterület

0

Építmény Hálózat: telepi vezetékek és külső vízvezeték Gépészeti és villamos berendezések

2

14,3

Villamos vezérlés, automatika

14,3

3,3

Az üzemelés egy évére eső fajlagos költség:

Ü

ahol :  F: a fejlesztésnek az üzemelés egy évére eső fajlagos összes költsége  B: az összes beruházási költség a tanulmány készítése évének árain  Ü: az összes várható üzemelési költség k év alatt, a tanulmány készítése évének árain  k: a tervezés időtartama (30 év) Ennek megfelelően az egyes változatok költségeit foglalja össze a 17. táblázat.


Kerta Község Települési Szennyvízkezelési Programja 17. táblázat: Az egyes változatok költségeinek összefoglaló táblázata Megnevezés

„A” változat

„B” változat Csatornahálózat kialakítása a településen és az összegyűjtött szennyvíz tisztítása új, települési szennyvíztisztító telepen

Zárt szennyvíztároló építése, a szippantott szennyvízelszállítása a Devecseri Szennyvíztisztító Telepre

„C” változat Egyedi szennyvíztisztító kisberendezések telepítése ingatlanonként, szikkasztómező kialakításával

Nettó beruházási 166 409 837 254 569 000 315 275 000 költségek (Ft) Várható üzemeltetési 65 394 000 10 431 240 6 735 000 költségek (Ft) Értékcsökkenés 3 328 197 10 468 620 9 580 150 (Ft/év) Várható üzemeltetési és értékcsökkenés 68 722 197 20 899 860 16 315 150 összesen (Ft) Az üzemelés egy évére eső fajlagos 74 269 192 29 273 160 26 824 317 költség Kezelt szennyvíz 15 570 15 570* 15 570 mennyisége (m3/év) Költség (Ft/m3) 4 414 1 342 1 048 *: Megjegyzés: A szennyvíztisztító telep néveleges hidraulikai kapacitása ennél nagyobb Költség összehasonlítása és értékelése A megfelelő alternatíva kiválasztásánál egyik fontos elem a várható költségek alakulása. A költségeket három csoportban vizsgáljuk:  Beruházási költség  Üzemeltetési költség  Az üzemelés egy évére eső fajlagos költség A költségeket összefüggésükben kell vizsgálni, mert míg a beruházási költség a megvalósuláskor (azonnal) jelentkezik, az üzemeltetési költség azonban hosszú távon. A fajlagos üzemeltetési költség figyelembe veszi a beruházási költséget és a hosszú távú üzemeltetési költségeket. A 18. táblázatban foglaltuk össze az alternatívákat és azok


Kerta Község Települési Szennyvízkezelési Programja pontozását. A legkisebb költség 10 pontot kap, a többi alternatívát pedig az eltéréshez képest arányosan pontozzuk. A legtöbb pontot elérő alternatíva a legjobb. 18. táblázat: Az egyes alternatívák költség szempontú pontozása Változat

Beruházási költség (Ft)

Pontszám

„A” „B” „C”

166 409 837 254 569 000 315 275 000

10 7 6

Üzemeltetési költség (Ft) 68 722 197 20 899 860 16 315 150

Pontszám 2 8 10

Fajlagos költség (Ft) 74 269 192 29 273 160 26 824 317

Össz Pontpont- Sorrend szám szám 4 16 3. 9 24 2. 10 26 1.

A fenti változatból látható, hogy amennyiben a beruházási és a működési költségeket együttesen vizsgáljuk, akkor a legkedvezőbb, azaz a legtöbb pontot kapott változat a „C” alternatíva, azaz Egyedi szennyvíztisztító berendezések elhelyezése ingatlanonként és hozzá tartozó szikkasztóárok kialakítása a településen. 10.2. A legjobbnak ítélt változat összegző értékelése Beruházási költségek alapján bár nem a legolcsóbb megoldást jelenti az egyedi szennyvíztisztító berendezések alkalmazása, azonban az üzemeltetési költségeket tekintve ez tekinthető a legjobb megoldásnak. Az üzemeltetés alacsony költsége rendkívül fontos a lakosság számára. Fontos előnye még, hogy a települési utak nem kerülnek felbontásra és azok helyreállítását sem kell megfinanszírozni. Az egyedi szennyvíztisztító kisberendezés azon részének telepítése aggályos melyek magas talajvizes területre esnek, azonban a változat bemutatása során már esett szó a probléma esetleges megoldásáról. Amennyiben kivitelezésre kerül ezen változat, akkor a kivitelezést mindenképpen meg kell, hogy előzze egy részletesebb, mindenre kiterjedő felmérés, amely egyrészt pontosítja az elhelyezés helyét, másrészt a megfelelő technológiai kialakítás kiválasztását is meghatározza. Amennyiben a település ezen változatot kívánja megvalósítani és szeretne más forrásból is támogatást igényelni, akkor jelenleg a VP6-7.2.1.2-16 - Egyedi szennyvízkezelés elnevezési pályázatban van lehetősége megvalósítani a beruházást. A támogatás elnyeréséhez viszont figyelembe kell venni, hogy milyen feltételekkel van lehetősége indulni a pályázatban. A 73 Goodwill Consulting Pályázati Tanácsadó Kft. 1162 Budapest, Timur utca 74.

Kerta Község Települési Szennyvízkezelési Programja pályázatban meghatározott maximális támogatás összeg bruttó 155 millió Ft. A pályázat során esetleg vizsgálni kell olyan kialakítás tervezését is, amikor több ingatlant kapcsolunk össze és közös szennyvíztisztító kisberendezést telepítünk hozzá, szikkasztómező kialakításával. Azonban figyelembe kell venni, hogy amellett, hogy az ilyen rendszer kialakítása mind beruházási, mind üzemeltetési költség tekintetében kedvezőbb, esetleg vita tárgyát képezheti, hogy a kisberendezés, illetve a szikkasztómező mely ingatlanon kerüljön kialakításra és az üzemeltetési költségek milyen módon kerüljenek megosztásra az egyes ingatlan tulajdonosai között. Látható, hogy, hogy a jelenlegi pályázati felhívásban a teljes településre nem nyerhető támogatás, azonban a lehetőségeket mindenképpen javasolt kihasználni, hiszen ha már sikerül a település egy részén megvalósítani a beruházást, akkor már jelentős mértékben csökkentettük a talaj, illetve a talajvíz szennyezését és megfelelő módon kezeljük a keletkező szennyvizek egy részét. 11. A Települési Szennyvízkezelési Program környezeti értékelése 11.1. A környezeti értékelés kidolgozásának ismertetése Kerta

település

elsődleges

és

legfontosabb

környezetvédelmi

beruházásként

a

szennyvízkezelés megoldását tűzte ki célul rövid és középtávon, mert ezt tartja a lakosság legsürgetőbb települési környezetvédelmi problémának. Jelenleg a településen a szennyvizet nem teljesen vízzáró szennyvízgyűjtőkben tárolják és szikkasztják, amely jelentős terhelést jelent a felszín alatti vízkészletnek. Jelenleg az így keletkező szennyvizet a Bakonykarszt Zrt. kezelésében lévő Devecser Szennyvíztisztító telepre szállítják el, ahol megtörténi a szennyvíz megfelelő elhelyezése és tisztítása. Ez a nagy szállítási távolság (≈ 18 km) miatt további környezetszennyezési problémákat is felvet. A Települési Szennyvízkezelési Program célja, hogy megoldást nyújtson a település szennyvízelvezetés

és

szennyvízkezelés

problémájára

mind

költséghatékony,

mind

hatékonyság szempontjából (lehetőség szerint a legjobb elérhető technológia alkalmazását is figyelembe véve) és hosszútávon is a lehető legjobb megoldást nyújtja. A

223/2014.

(IX.

4.)

Korm.

rendelet

alapján

a

szennyvízkezelési

programot

véleményeztetésre meg kell küldeni a Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatósághoz, 74 Goodwill Consulting Pályázati Tanácsadó Kft. 1162 Budapest, Timur utca 74.

Kerta Község Települési Szennyvízkezelési Programja valamint a Fejér Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály részére. Ezen kívül az elkészült Települési Szennyvízkezelési Programot jóvá kell hagynia Kerta Község képviselőtestületének is. A Települési Szennyvízkezelési Programot az elfogadása után a település Környezetvédelmi Programjának

részévé

kell

tenni,

illetve

ennek

megfelelően

kell

módosítani

a

Településrendezési Tervet. 11.2. A Települési Szennyvízkezelési Program kidolgozásakor vizsgált változatok ismertetése Jelenleg Kerta településen a szennyvizet nem teljesen vízzáró szennyvízgyűjtőkben tárolják és szikkasztják, amely jelentős terhelést jelent a felszín alatti vízkészletnek. Az így keletkező szennyvíz csak nagyon kis része kerül elszállításra és megfelelő kezelésre. Az Önkormányzat által kapott adatok alapján elmondható, hogy a keletkező lakossági szennyvíz még 1 %-a sem került elszállításra a 2015. évben. Tehát láthatjuk, hogy a nem megfelelően tisztított szennyvíz jelentős környezetszennyezést okoz, így szennyezve a talajt és a talajvizet. Különösen káros lehet ezen tény arra nézve, hogy Kerta ivóvízellátást saját kútból biztosítja, és 2009-ben megtörtént a Kertai vízbázis külső, hidrogeológiai „A” és „B” védőidomának kijelölése és kialakítása, így a talajba bejutó tisztítatlan szennyvíz, akár elérheti és szennyezheti az ivóvízbázist. Így a Települési Szennyvízkezelési Program célja, hogy megoldást nyújtson a település szennyvízkezelésének problémájára, valamint a helyi adottságoknak és a jogszabályi előírásoknak is megfelelő legoptimálisabb szennyvízkezelési módszer kerüljön kiválasztásra. A Települési Szennyvízkezelési Program készítése során az alábbi jogszabályok, illetve irányelvek kerültek figyelembevételre:  2000/60/EK Víz Keretirányelv,  a települési szennyvíz kezeléséről szóló 91/271/EK irányelv,  1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról  1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól;  1996. évi LIII. törvény a természet védelméről  25/2002. (II.27.) Korm. rendelet a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és – tisztítási Megvalósítási Programról, 75 Goodwill Consulting Pályázati Tanácsadó Kft. 1162 Budapest, Timur utca 74.

Kerta Község Települési Szennyvízkezelési Programja  26/2002. (II.27.) Korm. rendelet a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és – tisztítási Megvalósítási Program végrehajtásával összefüggő nyilvántartásról és jelentési kötelezettségről  286/2010. (XII. 16.) Korm. rendelet A Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és – tisztítási Megvalósítási Programról szóló 25/2002. (II. 27.) Korm. rendelet és a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és -tisztítási Megvalósítási Programmal összefüggő szennyvízelvezetési agglomerációk lehatárolásáról szóló 26/2002. (II. 27.) Korm. rendelet módosításáról  220/2004. (VII.21.) Korm. rendelet a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól  28/2004. (XII.25.) KvVM rendelet a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól  147/2010. (IV.29.) Korm. rendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról  30/2008. (XII.31.) KvVM rendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását

szolgáló

tevékenységekre

és

létesítményekre

vonatkozó

műszaki

szabályokról  221/2004. (VII.31.) Korm. rendelet a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól  31/2004.

(XII.30.)

KvVM

rendelet

a felszíni vizek megfigyelésének és

állapotértékelésének egyes szabályairól  10/2010. (VIII.18.) VM rendelet a felszíni víz vízszennyezettségi határértékeiről és azok alkalmazásának szabályairól  123/1997. (VII.18.) Korm. rendelet a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről  219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről  6/2009. (IV.14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről


Kerta Község Települési Szennyvízkezelési Programja  59/2008. (IV.29.) FVM rendelet vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről  50/2001. (IV.3.) Korm. rendelet a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól  30/2004. (XII.30.) KvVM rendelet a felszín alatti vizek vizsgálatának egyes szabályairól  49/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről  27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről  171/2013.

(V.

29.)

Korm.

rendelet

a

vizek

mezőgazdasági

eredetű

nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet módosításáról  18/2003. (XII. 9.) KvVM-BM együttes rendelet a települések ár- és belvíz veszélyeztetettségi alapon történő besorolásáról  379/2015. (XII. 8.) Korm. rendelet Magyarország települési szennyvíz-elvezetési és tisztítási helyzetét nyilvántartó Településsoros Jegyzékről és Tájékoztató Jegyzékről, valamint a szennyvíz-elvezetési agglomerációk lehatárolásáról  455/2013. (XI. 29.) Korm. rendelet a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó közszolgáltatási tevékenység részletes szabályairól  72/1996. (V.22.) Korm. rendelet a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról  314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról  27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról  43/2007. (VI. 1.) FVM rendelet a nitrátérzékeny területeknek a MePAR szerinti blokkok szintjén történő közzétételéről  1042/2012. (II. 23.) Korm. határozat Magyarország vízgyűjtő-gazdálkodási terve (VGT)


Kerta Község Települési Szennyvízkezelési Programja  14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről  90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet a talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól  2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról A Települési Szennyvízkezelési Program készítése az alábbi tervek, illetve adatszolgáltatások kerültek felhasználásra:  Kerta Szabályozási Terve és Helyi Építési Szabályzata, Kerta Településrendezési Terv, Kerta Község Településszerkezeti Terv  BAKONYKARSZT Víz- és Csatornamű Zrt. adatszolgáltatás A Települési Szennyvízkezelési Program részeként az alábbi lehetséges szennyvízkezelési alternatívák vizsgálata történt meg:  „A” változat: Egyedi zárt szennyvíztárolók létesítése, az összegyűjtött szennyvíz művi szennyvíztisztító telepre történő szállításával.  „B” változat: Gyűjtőrendszer és önálló művi szennyvíztisztító telep, a tisztított szennyvíz felszíni vízbe vezetésével.  „C” változat: Közszolgáltatásba vont egyedi kisberendezések egy, vagy 2 - 4 családonként, a tisztított szennyvíz helyben tartásával, hasznosításával. Ezen megoldási lehetőségek műszaki és jogi szempontból megfelelő lehetőségeket nyújtanak a keletkező szennyvíz kezelésére. A megfelelő alternatíva kiválasztásánál egyik fontos elem a várható költségek alakulása. A költségeket három csoportban vizsgálhatjuk:  beruházási költség  üzemeltetési költség  az üzemelés egy évére eső fajlagos költség. A költségeket összefüggésükben kell vizsgálni, mert míg a beruházási költség a megvalósuláskor (azonnal) jelentkezik, az üzemeltetési költség azonban hosszú távon. A fajlagos üzemeltetési költség figyelembe veszi a beruházási költséget és a hosszú távú üzemeltetési költségeket. A 19. táblázatban foglaltuk össze az alternatívákhoz tartozó költségeket.


Kerta Község Települési Szennyvízkezelési Programja 19. táblázat: Az egyes alternatívák költség szempontú összehasonlítása Változat

Beruházási költség (Ft)

„A” „B” „C”

166 409 837 254 569 000 315 275 000

Üzemeltetési költség (Ft) 68 722 197 20 899 860 16 315 150

Fajlagos költség (Ft) 74 269 192 29 273 160 26 824 317

A fenti változatból látható, hogy amennyiben a beruházási és a működési költségeket együttesen vizsgáljuk, akkor a legkedvezőbb változat a „C” alternatíva, azaz Egyedi szennyvíztisztító berendezések elhelyezése ingatlanonként és hozzá tartozó szikkasztóárok kialakítása a településen. 11.3. A Települési Szennyvízkezelési Programban foglalt változatok környezeti hatásai, következményei A 2000/60/EK Víz Keretirányelv előírásai szerint az Európai Unió tagállamaiban 2015-ig jó állapotba kell hozni minden olyan felszíni és felszín alatti vizet, amelyek esetén ez egyáltalán lehetséges és fenntarthatóvá kell tenni a jó állapotot. Az EU Víz Keretirányelv 2000. december 22-én lépett életbe. A Keretirányelv előírásai szerint a fő környezeti célkitűzés:  a felszíni és a felszín alatti vizek jó állapotának elérése legkésőbb 2015-ig és  a vizek állapota romlásának megelőzése. A Keretirányelv hatálya minden olyan emberi tevékenységre kiterjed, amely jelentős mértékben kedvezőtlenül befolyásolhatja a vizek állapotát és így akadályozhatja a vizek jó állapotának elérését, illetve megőrzését. A Víz Keretirányelv megteremti a jogi kereteket a szárazföldi felszíni vizek, az átmeneti vizek, a parti vizek és a felszín alatti vizek védelmének megvalósításához. Az általános célokat az 1. cikk határozza meg:  A vízi ökoszisztémák, és - tekintettel azok vízszükségletére - a vízi ökoszisztémáktól közvetlenül függő szárazföldi ökoszisztémák és vizes élőhelyek állapotának javítása és védelme.  A vízkészletek fenntartható használatának elősegítése.


Kerta Község Települési Szennyvízkezelési Programja  A különösen veszélyes anyagok vizekbe való bevezetésének fokozatos csökkentése és megszüntetése.  A felszín alatti vizek szennyezésének csökkentése.  Az áradások és aszályok hatásainak mérséklése. A legfontosabb előírások a felszín alatti vizekre vonatkozóan:  El kell érni a jó mennyiségi és minőségi állapotot 15 év alatt.  Vissza kell fordítani a jelentős terhelési trendeket.  Meg kell akadályozni, illetve korlátozni kell a káros anyagok vizekbe történő bejutását.  Meg kell akadályozni a felszín alatti vizek állapotának romlását. A fentiekből jól látható, hogy a Víz Keretirányelvben is megfogalmazódik, hogy meg kell akadályozni, illetve korlátozni kell a káros anyagok vizekbe történő bejutását, illetve meg kell akadályozni a felszín alatti vizek állapotának romlását. A Települési Szennyvízkezelési Programban meghatározott szennyvízkezelési alternatívák ennek megfelelnek, ugyanis ezek olyan műszaki megoldások, amelyekkel jelentős mértékben csökkenthető a talaj és a talajvíz szennyezése. Magyarország 2009. december 22.-én közzétett Vízgyűjtő-gazdálkodási tervét a közigazgatási egyeztetést követően a Magyar Kormány 2010. május 5.-én elfogadta. Vizeink jó állapotának elérése érdekében összeállításra került – a 2015 - 2021 közötti vízgazdálkodásra és vízvédelemre vonatkozó prioritásokat tartalmazó – Országos Vízgyűjtőgazdálkodási Terv felülvizsgálata. A második Országos Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv célja, hogy védje és javítsa vizeink állapotát, megakadályozza azok állapotromlását és biztosítsa vízkészleteink hosszú távú hasznosíthatóságát. A terv tartalmazza a vizeink terhelésére vonatkozó legújabb vizsgálatokat és azok állapotát, a klímaváltozásra vonatkozó megállapításokat, a vízhasználatok gazdasági elemzését és azokat az intézkedéseket, amelyeket a jó állapot elérése érdekében 2021-ig és 2027-ig végre kell hajtani. Mind az országos szintű tervezés, mind a részvízgyűjtő szintű tervezés foglalkozik a keletkező szennyvíz megfelelő módon történő tisztításának fontosságával, illetve a felszín alatti vizek terhelésének csökkentésével. A Települési Szennyvízkezelési Programban meghatározott szennyvízkezelési alternatívák olyan műszaki megoldást nyújtanak, amelyek


Kerta Község Települési Szennyvízkezelési Programja alkalmazásával megfelelő módon történne a szennyvíz tisztítása, illetve az alkalmazásukkal jelentős mértékben csökkenthető mind a talaj, mind a talajvíz szennyezése. Kerta település ivóvízellátást saját kútból biztosítja. 2009-ben megtörtént a Kertai vízbázis külső, hidrogeológiai „A” és „B” védőidomának kijelölése és kialakítása. A jelenleg „működő” derítők műszaki állapota nem ismert, azok ellenőrzése nem megoldott, így a keletkező szennyvíz nagy része valószínűleg a talajba, vagy a talajvízbe kerül, illetve illegálisan kerül elszállításra és elhelyezésre. Erre utal azon tény is, hogy a 2015. évben az önkormányzat által felkért vállalkozó adatszolgáltatása alapján a keletkező szennyvizek 1 %át sem szállítatja el a lakosság. A Települési Szennyvízkezelési Programban olyan alternatívák kerültek meghatározásra, amelyek ellenőrzött módon képesek ellátni a település szennyvízének megfelelő kezelését:  „A” változat: Egyedi zárt szennyvíztárolók létesítése, az összegyűjtött szennyvíz művi szennyvíztisztító telepre történő szállításával: Ebben az esetben teljesen új zárt szennyvíztárolók kialakítása történne meg van ingatlanonként, amelyek minden jogszabályi és műszaki követelménynek megfelelnek, így biztosítva a például a megfelelő vízzáróságot.  „B” változat: Gyűjtőrendszer és önálló művi szennyvíztisztító telep, a tisztított szennyvíz felszíni vízbe vezetésével: A csatornahálózat megépítésével egy zárt rendszer kialakítása történne meg, az új szennyvíztisztító telep megépítése pedig biztosítaná a keletkező szennyvíz megfelelő hatásfokú tisztítását.  „C” változat: Közszolgáltatásba vont egyedi kisberendezések egy, vagy 2 - 4 családonként, a tisztított szennyvíz helyben tartásával, hasznosításával: Olyan egyedi szennyvíztisztító kisberendezés kiválasztása történik, amely megfelel az MSZ EN 12566-3:2006 szabványnak, és CE minősítéssel rendelkezik. Ezzel biztosítható, hogy a kikerülő, tisztított szennyvíz megfelel a jogszabályokban előírt határértékeknek. Kerta település jellemzői A 27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról alapján Kerta település érzékeny besorolású.


Kerta Község Települési Szennyvízkezelési Programja A 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről alapján NATURA 2000 területek a településen nem találhatóak. Mind a felszíni víz, mind a felszín alatti víz szempontjából a Víz Keretirányelv alapján, az Országos Vízgyűjtő Gazdálkodási Terv a Duna részvízgyűjtő, ezen belül a 1-4 Marcal tervezési alegységbe sorolja Kerta települést. Kerta belterületén a nitrátterhelés: 51-150 kgN/ha/év, külterületén a nitrátterhelés: 51-150 kgN/ha/év. Kerta külterületén 2 darab nagyobb állattartó telep működik. A 49/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről alapján a település nem található a nitrányérzékeny területen lévő települések között. Viszont a 43/2007. (VI. 1.) FVM rendelet a nitrátérzékeny területeknek a MePAR szerinti blokkok szintjén történő közzétételéről alapján a települést már nitrátérzékeny területként jelöli meg. A településen 7 darab ásott kút vízszintjét mérték meg 2016. március 22.-én. Az ásott kutakban meghatározott talajvíz nyugalmi mélységét a 20. táblázat tartalmazza. 20. táblázat: A település ásott kútjaiban meghatározott nyugalmi talajvízszintek Kutak helye Kossuth utca 39. Kossuth utca 40. Kossuth utca 18. Bem utca 18. Dózsa utca 18. Dózsa utca 95. Táncsics utca 28.

Felszíntől mért nyugalmi talajvízszint 0,92 m 1,51 m 0,78 m 1,15 m 0,85 m 0,71 m 0,71 m

A településen nyeletéses vizsgálatot végeztettük három ponton (13. ábra), a területet fedő talajok áteresztőképességének megismerése végett. A vizsgálat célja, hogy a talajvízszint feletti rétegek vízszintes szivárgási tényezőjét elszivárogtatással meghatározzuk.


Kerta Község Települési Szennyvízkezelési Programja 13. ábra: Kerta településen végzett talajfeltárások helyei

A vizsgálat eredményeit feldolgozva és kiértékelve megállapítható, hogy az 1. jelű furatban a felsőbb rétegek áteresztőképességére az 1,49*10-7 m/s jellemző. A 2. jelű furatban elvégzett vizsgálat eredménye szerint, ebben a mélységközben a szivárgási tényező nagysága eléri a 2,77*10-7 m/s-t. Végül a 3. jelű furatra jellemző szivárgási tényező értéke átlagosan 5,64 *10-7 m/s -nek adódott. Kertai vízbázis külső, hidrogeológiai „A” és „B” védőidomának kijelölése és kialakítása Külső védőidom az a terület, amelyről a víz fél év alatt eléri a vízkivételi helyet. Az „A” védőidom az a terület, ahonnan a víz fél év és 5 év közötti idő alatt éri el a vízkivételt. A „B” védőidom az a terület, ahonnan a víz 5 év és 50 év közötti idő alatt éri el a vízkivételt. A külső védőidom felszíni vetületén található ingatlanok helyrajzi számai a következők:  Kerta belterület: 152, 153, 154, 155, 156, 157, 158, 159, 160, 161, 162/2, 163/1, 164, 165, 166, 167, 168, 169, 170, 171, 196  Kerta külterület: 0128/15, 0128/16 a, 0128/16 b, 0128/17, 0128/18, 0129, 0130/3, 0130/4, 0130/13, 0130/41, 0130/42 A hidrogeológiai „A” védőidom felszíni vetületén található ingatlanok helyrajzi számai:


Kerta Község Települési Szennyvízkezelési Programja  Kerta belterület: 131/1, 131/2, 132, 135/2, 137, 138, 139, 140, 141, 142, 143, 144, 145, 146, 148, 149, 150/1, 150/2, 151, 152, 153, 156, 157, 159, 161, 165, 167, 168, 169, 170, 171, 172, 173, 174, 175, 176, 177, 179, 180, 181, 182, 183, 184, 185, 186, 187, 188, 189, 190, 191, 192, 193, 194, 195, 196, 197, 199  Kerta külterület: 0109, 0128/2, 0128/14, 0128/15, 0128/16 a, 0128/17, 0128/18, 0128/19, 0128/20 a, 0128/20 b, 0129, 0130/3, 0130/4, 0130/5, 0130/6, 0130/13, 0130/16, 0130/17, 0130/18, 0130/19, 0130/40, 0130/41, 0130/42, 0131 A hidrogeológiai „B” védőidom felszíni vetületén található ingatlanok helyrajzi számai:  Kerta belterület: 110, 111, 112, 113, 114, 115, 116, 121, 122, 123, 124, 125, 126, 131/1, 132, 133, 134, 135/1, 135/2, 146, 147, 148, 159, 161, 180, 197, 198, 199, 200, 201, 202, 203, 204, 205, 206, 207, 208, 209, 210, 211, 212, 213, 214, 215, 216, 217, 218, 219/1, 219/2, 220, 221, 222, 223, 224, 273  Kerta külterület: 0109, 0128/2, 0128/12, 0128/13, 0128/14, 0128/17, 0128/18, 0128/19, 0130/6, 0130/7, 0130/8, 0130/9, 0130/10, 0130/11, 0130/13, 0130/16, 0130/19, 0130/20, 0130/22, 0130/37, 0130/38, 0130/38, 0130/39, 0130/40, 0130/43, 0131, 0132/1, 0142, 0143/2, 0143/3, 0143/4, 0143/5 Összegzés A Települési Szennyvízkezelési Programban meghatározott alternatívák megfelelnek mind a műszaki, mind a környezeti szempontoknak, mind a jogszabályi előírásoknak. Amennyiben bármelyik változat megvalósul részben, vagy egészben a településen, akkor azzal jelentős mértékben tudjuk csökkenteni a talajba, illetve a talajvízbe kerülő tisztítatlan, kezeletlen szennyvíz mennyiségét, ezzel együtt pedig a talaj és a talajvíz szennyezését. A fentieken túl meg kell említeni, hogy a szennyvízkezelés megoldása amellett, hogy növeli a komfortérzetet, az ingatlan értékét is növeli.


Kerta Község Települési Szennyvízkezelési Programja 11.4. A Települési Szennyvízkezelési Program megvalósítása következtében várhatóan fellépő

környezetre

káros

hatások

elkerülésére,

csökkentésére

vagy

ellentételezésére vonatkozó intézkedések környezeti hatékonyságának értékelése, javaslatok egyéb szükséges intézkedésekre Mind az egyedi, mind a programszerűen telepített egyedi kisberendezéseknél elsődlegesen a tulajdonos felelős a működtetés szakszerűségért. Ha a kisberendezések telepítése pályázati pénzekből valósul meg, akkor azokat közszolgáltatásba vonva célszerű üzemeltetni. A 147/2010. (IV.29.) Korm. rendelet szerint az egyedi szennyvízkezelő létesítmény üzemeltetése során a tulajdonosnak gondoskodnia kell:  az egyedi szennyvízkezelő létesítmény üzemeltetés feltételeinek biztosításáról,  az egyedi szennyvízkezelő létesítmény működésének rendszeres, szemrevételezéssel történő napi ellenőrzéséről,  az egyedi szennyvízkezelő létesítmény megközelíthetőségéről,  a szükséges karbantartási munkák elvégeztetéséről,  a keletkező hulladéknak a hulladékgazdálkodásról szóló törvénynek megfelelő módon történő elhelyeztetéséről, ártalmatlaníttatásáról,  a vízügyi hatóság részére történő adatszolgáltatásról,  meghibásodás, bűzképződés, tartós habképződés esetén a felelős szolgáltató értesítéséről,  az üzemnapló rendszeres vezetéséről, a felelős szolgáltatónak, vízügyi hatóságnak történő bemutatásáról. Az egyedi szennyvízkezelő berendezés tulajdonosa kötelességeit átruházhatja. Ugyancsak a 147/2010. (IV.29.) Korm. rendelet szerint:  Az egyedi szennyvízkezelő berendezések működtetéséért felelős szolgáltatónak gondoskodnia kell:  a működés során, annak üzemnaplóban történő dokumentálásával,  rendszeres helyszíni szemléről,  szükséges karbantartási munkák elvégzéséről,


Kerta Község Települési Szennyvízkezelési Programja  az elfolyó tisztított szennyvízből történő mintavételek és analitikai vizsgálatok évente történő elvégzéséről, és a vízügyi hatóság számára történő megküldéséről,  kifogásolhatóan működő berendezés esetén ismételt mintavételről, a hiba kijavításának kötelezettsége mellett,  tartósan kifogásolt működés esetén a vízügyi hatóság értesítéséről,  a monitoring vizsgálatok elvégzéséről és nyilvántartásáról,  a vízügyi hatósággal történő kapcsolattartásról, jogszabályban és az üzemeltetési engedélyben meghatározott adatok térítésmentes szolgáltatásáról,  szervízszolgáltatásról, rendelkezésre állásról,  lakossági tájékoztatásról és kapcsolattartásról. Az egyedi biológiai szennyvíztisztító kisberendezések nem igényelnek folyamatos felügyeletet, mint a hagyományos eleveniszapos biológiai tisztító berendezések. Időszakos felügyeletüket azonban el kell látni, amelynek települési szintű megszervezése célszerűen önkormányzati feladat. A kisberendezésekhez külön biztonsági berendezések sem szükségesek. Az egyes reaktortéri levegő befúvást végző részegységek tervszerű felügyelet és megelőző karbantartása mellett esetleg 5 - 6 évenként egy-egy alkatrész cseréje válhat szükségessé. A reaktortérben veszélyes gázok, robbanó elegyek nem képződnek. A kisberendezések általában lakóingatlanokra kerülnek telepítésre, de ha nem zárt területre kell telepíteni, akkor körbe kell keríteni, a kerítésre egy személybejárót kell elhelyezni. A kisberendezés telepítését végző cég a karbantartáshoz szükséges információkat a telepítéskor használati utasítás formájában átadja a felhasználónak. A karbantartást 18. évet betöltött személy végezheti, aki elolvasta, es megértette a használati leírásban szereplő útmutatást. Általános ellenőrzési szempontok és gyakoriságuk:  szemrevételezéses ellenőrzés: hetente  a berendezésben zajló áramlások ellenőrzése: havonta  a tisztított szennyvíz zavarosságának szemrevételezése: havonta  iszapmagasság lemérése az előülepítőben: havonta  előülepítőben a zavarosság ellenőrzése, méréskor: havonta


Kerta Község Települési Szennyvízkezelési Programja  iszap szippantás az elő- és utóülepítőből: évente  mintavétel a be-, elfolyó szennyvíz minőségének vizsgálatához (KOIk, BOI5 lebegőanyag): ötévente  éves műszaki felülellenőrzés a berendezésre: évente  kosárszűrő tisztítása: szükség szerint  áramlásgátló berendezés tisztítása: szükség szerint, min. 3 havonta  légbefúvó berendezés, szelepek állítása: szükség szerint  légbefúvó porszűrő tisztítása : szükség szerint, min. 3 havonta  légbefúvó membrán cseréje: gyártó előírása szerint A berendezés üzemeltetése tehát nem igényel semmilyen speciális műszaki ismeretet az ingatlan tulajdonos, mint használó részéről. A használat során azonban tekintettel kell lenni arra, hogy a szennyvíztisztítást a reaktortérben élő szervezetek végzik, ezért ezek életkörülményeinek fenntartásához a szennyvíz lebontható minőséget bizonyos háztartási vegyszerek, folyadékok használatának mellőzésével, erős korlátozásával kell biztosítani. A kisberendezés használata tehát környezettudatos magatartást követel, amelyről a tulajdonost megfelelően tájékoztatni szükséges. Mindemellett a megvalósításra javasolt „C” változat esetén az általunk vizsgált biológiai szennyvíztisztító kisberendezés az MSZ-EN 12566-3 szabvány szerinti CE minősítéssel rendelkezik.

Az

eljárás

hatékonyságának

vizsgálatára

a

német

Prüfinstitut

für

Abwassertechnik GmbH Aachen (szennyvíz-technológiai vizsgáló) intézetben végeztek teszteket, melyek kiterjedtek a túl- és alulterhelés, nyaralás és áramszünet során fellépő szélsőséges szituációkra is. A telepíteni kívánt berendezések esetleges meghibásodása esetén nem fog a jelenleginél károsabb hatás fellépni, mivel jelenleg a szennyvíz tisztítatlanul szikkad el a szabálytalanul épült derítőkben, ezért a megoldást megfelelőnek találjuk. Az esetleges szennyeződések nyomon követésére monitoring rendszert (lásd 11.5. fejezet) szükséges kiépíteni, amelyet a 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet is előír programszerű telepítés esetében. Továbbá ezen kormányrendelet előírja, hogy programszerű telepítés esetén évente legalább az egyedi szennyvízkezelő létesítmények 20 %-ánál a mintavételt és az analitikai vizsgálatot el kell végezni úgy, hogy valamennyi létesítmény legalább 5 évente bekerüljön a mintavételi és analitikai vizsgálati ütemezésbe.


Kerta Község Települési Szennyvízkezelési Programja 11.5. A Települési Szennyvízkezelési Program megvalósítása következtében várhatóan fellépő környezeti hatásokra vonatkozóan a Települési Szennyvízkezelési Programban szereplő monitorozási javaslatok értékelése, javaslatok egyéb szükséges intézkedésekre A településen megépítendő egyedi szennyvíztisztító kisberendezések által kibocsájtott tisztított szennyvíz elszikkasztása következtében esetlegesen kialakuló talajvízszennyezés változásának nyomon követése, talajvíz megfigyelő kutakból álló monitoring rendszert kialakítása szükséges. Ezen követelményt a 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet is előírja programszerű telepítés esetében. A kutak alapvető feladata, hogy jelezze a területen az aktuális talajvíz-nyomásszinteket, illetve az esetleges talajvíz szennyeződés térbeli és időbeli változását. A megfigyelő kutak működtetése során nyert adatok adatbázis értékűek, így alapot nyújthatnak a feltárt szennyezések mobilizálódási hajlamának, mértékének meghatározására is. A talajvíz állapotának nyomon követésére három kútból álló monitoring rendszer kiépítését és üzemeltetését javasoljuk. A kutak elhelyezkedése olyan formában történjen, hogy egy kút referencia kút legyen, és két darab kút pedig alkalmas legyen a lehetséges szennyeződés terjedésének nyomon-követésére. Kutak telepítése: a település északi részén, a település déli, illetve a település délnyugati részén egy-egy kút. A monitoring rendszer elemeinek mintázását és a területen a nyugalmi vízszintméréseket éves gyakorisággal javasoljuk elvégezni. A talajvíz mintavételt és laboratóriumi vizsgálatokat csak erre akkreditált szervezet végezheti, a Nemzeti Akkreditáló Testület által jóváhagyott (akkreditált) módszertan alapján. Az akkreditált dokumentálás és nyilvántartás mellett kell feldolgozniuk az adatokat és azokat tárolni, illetve archiválni szükséges. Továbbá a 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet előírja, hogy programszerű telepítés esetén évente legalább az egyedi szennyvízkezelő létesítmények 20 %-ánál a mintavételt és az analitikai vizsgálatot el kell végezni úgy, hogy valamennyi létesítmény legalább 5 évente bekerüljön a mintavételi és analitikai vizsgálati ütemezésbe. A monitoring rendszer megfelelő, egyéb intézkedésre nincs szükség.


Kerta Község Települési Szennyvízkezelési Programja 11.6. A Települési Szennyvízkezelési Program környezeti értékelésének összefoglalása Települési Szennyvízkezelési Programban lényege, hogy megvizsgálja az adott településen megvalósítható

egyes

szennyvízkezelési

és

szennyvízelvezetési

megoldásokat

gazdaságossági, műszaki, jogi és környezetvédelmi szempontok figyelembevételével. Mivel műszaki, jogi és környezetvédelmi szempontból a Települési Szennyvízkezelési Programban meghatározott mindhárom alternatíva megfelelő, ezért gazdaságossági szempont a döntő tényező. Így amennyiben a beruházási és a működési költségeket együttesen vizsgáljuk, akkor a legkedvezőbb a „C” alternatíva. „C”

változat:

Közszolgáltatásba

vont

egyedi

kisberendezések

egy,

vagy

2-4

családonként, a tisztított szennyvíz helyben tartásával, hasznosításával, azaz egyedi szennyvíztisztító

berendezések

elhelyezése

ingatlanonként

és

hozzá

tartozó

szikkasztóárok, szikkasztómező kialakítása (jelen esetben a magas talajvízszint miatt dombos rendszerű szikkasztómező kialakítása).

Budapest, 2016. május ……………………………. Szabó Krisztián okl. építőmérnök


KERTA. Települési Szennyvízkezelési Programja (módosított) Kerta Község Önkormányzata 8492 Kerta, Dózsa utca 36

Recommend Documents