2010. Október
A Biblia1
K
eresztyénként gyakran forgatjuk a Bibliát. Ismerjük a történeteit, a főbb szereplők neveit, próbáljuk megérteni üzenetét, és mindennapi életünk során igyekszünk szem előtt tartani a benne található intelmeket. Sokszor hallhatjuk, hogy a Biblia a világirodalom legsikeresebb könyve, „bestsellere” hiszen a világ legtöbb országában, majdnem minden családban található belőle legalább egy példány. Hogy miben rejlik varázsa, több mint ezer éve tartó aktualitása, azt eme újság keretei között nem tisztünk kutatni, viszont az mondhatni kötelességünk, hogy keletkezéséről, eredetéről néhány szót szóljunk, a vele kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat összefoglaljuk. A Biblia a görög ’biblosz’ szóból származik, annak többes száma. Szó szerinti jelentése: könyvek. A Biblia rendkívül színes, összetett mű; számos irodalmi műfajt foglal magában, például: elbeszélést, példázatot, himnuszt, jövendölést, siralmat, szerelmi dalt, mesét, példabeszédet stb. Két nagy részre tagolódik: Ószövetségre és Újszövetségre, vagy másképpen Ó- és Újtestamentumra2. Az Ószövetség. Az Ószövetségben Isten Izráellel, a „kiválasztott néppel” kötött szövetséget, melynek keretén belül törvényeket és szabályokat határozott meg követői számára. Az Ószövetség nemcsak vallási szempontból rendkívül fontos, hanem irodalmilag és történelmileg is felbecsülhetetlen jelentőséggel bír. Iratai a Kr. e. 12. századtól a Kr. e. 2. századig terjedő időszakban keletkeztek, héber nyelven íródtak. 39 könyvből áll, és három nagy részre osztható. Az első a Tóra (Törvény), Mózes öt könyve: a Teremtés könyve (Genesis), a Kivonulás könyve (Exodus), a Számok könyve (Numeri), a Leviták könyve (Leviticus) és a Második törvénykönyv (Deuteronomium), a második a Próféták könyvei, a harmadik az Iratok. A Próféták között megkülönböztetjük a négy nagyprófétát: Ézsaiás, Jeremiás, Ezékiel és Dániel, illetve a tizenkét kisprófétát: Hóseás, Jóel, Ámosz, Abdiás, Jónás, Mikeás, Náhum, Habakuk, Zofóniás, Haggeus, Zakariás, Malakiás. A kis és nagy jelző nem jelentőségüket minősíti, hanem könyveik terjedelmére utal. Az Újszövetség. Az Újszövetségben Isten Jézus által már nemcsak a zsidósággal, hanem az egész emberiséggel kötött szövetséget. Az Újtestamentum görög nyelven íródott és négy nagy részre tagolható. Az első részben a négy evangéliumot, a másodikban az Apostolok cselekedeteit, a harmadikban a leveleket és végül a negyedikben a Jelenések könyvét találjuk. Folytatás a 8. oldalon 1 2
www.biblia.hu , és Mohácsy Károly: Irodalom I. NTK, Budapest alapján. A Biblia első latin nyelvű fordításában, a Vulgatában nevezték először testamentumnak, azaz végrendeletnek, hagyatéknak.
2
Kedves Testvérem!
B
árhová nézünk, vagy ha bekapcsoljuk a tv-t, rádiót, záporozik ránk a „reform”. Reformkonyha, reformöltözködés, reformpolitika stb. Kíváncsiságból megkérdeztem néhány embert, mit gondolnak, mit is jelent ez a szó. Szinte kivétel nélkül azonnal válaszolták: megújítás. Vallási irányba terelve a kérdéseket: A reformátorok mit csináltak? A felelet logikusan az volt: megújították a vallást. Pedig reformátorainknak eszük ágában sem volt újítani, ők visszaalakítani szerettek volna. Vissza a Bibliához és a jézusi mértékhez. A reformáció napjához közeledve Isten neked is üzen, Testvérem. Lehet, hogy nem megújulnod kellene, hanem visszatalálnod a forráshoz, Hozzá. Talán már túl messzire kerültél Tőle. Pedig meg lettél keresztelve, talán konfirmáltál is, sőt még a házasságodra is kérted Isten áldását, vagy szeretteidet is az egyház szertartásával temettetted, és mindannyiszor megszólított az Isten. Hol szeretettel, hol fájdalommal, de sok dolog talán elkerülhető lett volna, ha a szó igazi értelmében reformálod az életedet. Az élet kihívásai… szokták ilyenkor kifogásként mondani. De meddig lehet húzni az időt? A helyzetek kikövetelik maguknak a reformációt. Csak az időzítéssel szokott baj lenni. Hiszem, hogy nem azért ünnepeljük évente a reformáció ünnepét, hogy a régiekre emlékezzünk, hanem azért, hogy az ő példájukon keresztül is átéljük Isten hozzánk szóló üzenetét: Változnod kell! Térj vissza Hozzám! Én is azért hívlak templomunkba, hogy ne csak arra emlékezz milyen volt a konfirmációd, gyermeked, unokád keresztelője, hanem merd megreformálni saját életedet, meghallani Isten szavát és meglelni önmagadat. Szeretettel: 2010 októberében Szeretettel: Szloboda József lelkipásztor A lap készítésében közreműködött: Budavári Andrea, Lindner Klára, Bartal Zsuzsa, Szloboda József, Nagy Gábor, Goldbach Ferenc A szerkesztőség címe: 1139 Budapest, Frangepán u. 43. Telefonszáma: 350-8659 е-Mail:
[email protected] Kiadja: Budapest Angyalföldi Református Egyházközség
3
A reformáció Magyarországon A magyar társadalmi viszonyok a XVI. században.
M
ár a reformáció németországi kibontakozása előtt is mutatkozott igény hazánkban a katolikus egyház megújítására. A folyamat nagyon régen, még Mátyás király idején kezdődött, amikor is az uralkodó fő célja a központosítás volt, és az, hogy az államigazgatásba megfelelő műveltségű tudósokat és szakembereket toborozzon. Ezt leginkább úgy érhette el, hogy a tisztségviselőket kiemelkedően megfizette, azaz egyházi javadalomban részesítette őket, ami akkoriban nagyon sok pénzt jelentett. A közszféra vezetői tehát egyegy jól jövedelmező egyházi tisztséget anyagi előnyei miatt vállaltak el, és ezért léptek egyházi pályára. Sokszor hiányzott az elhivatottság és a lelki jellegű indíttatás. A XV. század végére egyre több világi ember töltött be vezető egyházi pozíciót, magas fizetéssel. Ez a folyamat átnyúlt a 16. század első felébe is. Ekkorra a magyar felsőpapság már teljesen elvilágiasodott, erkölcsi, lelki vezetésre alkalmatlanná vált. A problémát tetőzte, hogy ebben az időszakban a társadalom jelentős változáson ment keresztül, gazdasági és morális válság is sújtotta. Nem elhanyagolható tény az sem, hogy határainkat egyre nagyobb mértékben támadta a török. Az emberek az oszmán hadak kiverését és a gazdasági problémák megoldását elsősorban a vallásos élet megújításától várták. Hazánkban a reformáció az alsó papságtól és a ferencesektől indult ki, már jóval Luther Márton megjelenése előtt. Újszerű írásmagyarázattal próbáltak lelki enyhülést adni a híveknek, kritikával illették a szentszék működését és a katolikus egyház hierarchiáját. A „reformátorok” élesen bírálták a fennálló társadalmat, de emellett megmutatkozott szociális érzékenységük is. A Németországból indult mozgalom ezt a törekvést lobbantotta újra lángra és adott mentális megerősítést. Bár hozzá kell tenni, a kezdet kezdetén a lutheri tanok mély ellenszenvre találtak a magyarok között. Ennek oka az, hogy a magyar nép minden baj forrásának a németeket, az elnyomókat tartotta. Mint már említettem a török veszély akkoriban kezdett egyre komolyabbá válni, azonban Németország számára ez nem volt fontos kérdés, hiszen őket az oszmán birodalom még nem fenyegette, így a mi érdekünkben a kis ujjukat sem mozdították. A nálunk élő németek jelentős hányada lutheránus volt, így a felhalmozódott gyűlöletet rajtuk töltötték ki, de nem úgy mint egy vallási irányzat képviselőin, hanem mint az elnyomó németeken. Csak azért, mert valaki német volt, nem lehetett nyíltan támadni, – főképp mert a királyi udvarban is szép számmal éltek és tevékenykedtek, ezért Luther követőin álltak különböző eszközökkel bosszút. Az országgyűlés törvényben szólította fel a királyt, hogy az udvar lutheránusait, – azaz a németeket – távolítsa el az országból, illetőleg sújtsa őket halállal és teljes vagyonelkobzással. Két évvel később ez a gyűlölet, már nemcsak törvényben és szavakban nyilvánult meg, hanem fegyveres felvonulásban is. 4
Luther tanainak elterjedése A németajkú magyar városok gazdasági és kulturális kapcsolatban álltak az anyaországgal. Ápolták a nyelvüket és a hagyományaikat. A kinti eszmék köreikben itt is gyorsan terjedtek. Nem csoda tehát, hogy Luther tanai a német lakosú városokból jutottak el az ország más településeire. Persze a katolikus egyház ilyen gondolatok terjedését nem hagyhatta szó nélkül, és 1521-ben az esztergomi érsek a nagyobb városokban kihirdette a Luthert kiátkozó pápai bullákat. De ez nem akadályozta meg a magyar humanista nézeteket valló diákokat abban, hogy Wittenberg felé vegyék az irányt és ott mélyebben szívják magukba a lutheri tanokat. Az ország több részén, főleg a Felvidéken számos nagyobb tekintélyű lelkész is a reformok szellemében vezette rábízott hivatalát. A katolikus egyház és annak nyomására az állam is tűzzel-vassal üldözte a reformnézeteket vallókat. 1526-ban több vezetőt is kivégeztek, az életben hagyottakat pedig a lutheránus „eretnekség” megtagadására kényszerítették. Az inkvizíciós iratokban fellelhető elítélt papok, ferences szerzetesek és tanítók vallomásaiból világosan kirajzolódik, hogy a reformáció nem csak az alsóbb, szegényebb rétegek körében vált népszerűvé, hanem a polgárság és a papság más köreiben is. 1545-ben szervezték meg az Erdődi zsinatot, amely a magyar ajkú lelkipásztorok első önálló szervezkedése volt a hitújítás jegyében. De jelentek meg művek a reformációról magyar szerzők tollából is. Közülük az egyik legismertebb Dévai Bíró Mátyás1. Érdekes információ, hogy a protestáns lelkészek 60%-a mezővárosi származású volt. A mezővárosi közösségek önigazgatást, szabad papválasztást akartak. Ebben a közegben a reformáció eszméi jó táptalajra hullottak, hiszen az egyetemes papság megteremtése, a polgári közösségek, mint gyülekezetek szerepének növelése ugyanezeket a nézeteket foglalja magába. A katolikus egyháznak már a főnemesség körében sem maradt tekintélye, ezért a mezővárosi polgárság mellett a reformáció terjedésében jelentős szerep tulajdonítható a magyar birtokos nemességnek is, akik közül sokan támogatták ezt az irányzatot. De azok a főurak sem üldözték a protestáns hitet gyakorlókat, akik maguk nem osztották ezeket a nézeteket. Az 1555-ben az ausburgi vallásbéke2 keretén belül rendezőelvvé vált „cuius regio eius religo”3 Magyarországon nem igazán érvényesült. Hazánkban inkább Dévai Bíró Mátyás az első magyar reformátor, volt katolikus szerzetes. A katolikus Habsburgok és a protestáns rendek békét kötöttek, amelynek értelmében, a protestáns felekezetek egyenjogúságot kaptak, és elismerték a Német – Római birodalom felekezeti megosztottságát. 3 „Akié a föld, azé a vallás” 1 2
5
a magára hagyott, megújulást kereső települések plébánosa vagy maga a közösség döntött a hitújítás mellett. Sajátosság az is, hogy az így alulról épült új egyház mellett a régi is megmaradhatott. A XVI. század végére a helyiségek 80%-a valamelyik protestáns felekezethez tartozott. A számos felekezet (antitrinitáriusok, helvétek, sacramentáriusok, zwingliánusok) nem mindenben vallott egységes nézeteket, és a különbségek felekezeti szétváláshoz vezettek. A magyar lakosság legnagyobb számban a helvét (református) irányzatot követte, amelyben főképp Bullinger Henrik és Kálvin János teológiája érvényesült. Budavári Andrea
A Magyarországi Református Egyház szervezete és működése.
S
okan talán nem is tudják, hogyan épül fel, és működik egyházunk. Ízelítőként szeretném az egyház törvényein keresztül bemutatni alapelveinket.
„A Magyarországi Református Egyház Jézus Krisztus Egyetemes Anyaszentegyházának része, a Magyarország területén lévő református egyházközségekből épül fel.” Az egyház szervezeti alapegysége az egyházközség, vagy köznapi használatban: a gyülekezet. A gyülekezetnek tagja lehet minden, úrvacsorával rendszeresen élő és adakozó személy. A gyülekezet az egyház legkisebb, ám legfontosabb egysége, hiszen a Református Egyház alulról épül fel. Minden a gyülekezetnek teljes jogú tagja választó és választható. 21.§ A Magyar Református Egyház tevékenységét a lelkészek, a presbiterek, a diakónusok, a tanítók, kántorok, és más tisztségviselők szolgálata útján végzi. A lelkészek 22.§ (1) A Magyar Református Egyház lelkésze az az egyházi szolga, aki – az egymás által elismert – felsőfokú oktatási intézményben diplomát szerzett, és az egységes lelkészképesítő vizsgának eleget tett, felszentel6
ték, valamint a saját szolgálati helyre vonatkozó szabályok szerint megválasztották, kirendelték, kinevezték, megbízták, és aki szolgálatát a Szentírás és hitvallásaink szellemében életvitelszerűen teljes odaadással végzi. Presbiterek „23.§ (1) A presbiterek az egyházközség lelki és anyagi javainak sáfárai, akiket az egyházközség életének felelős irányítására az egyházközségi választók névjegyzékébe felvett egyháztagok közül kell választani.” Egyházközségek, vagyis gyülekezetek alkotnak egy egyházmegyét. Az egyházmegye 15.§ Az egyházmegye egy adott területen működő egyházközségeknek a közös hitéleti, missziói, oktatási, diakóniai feladatok megvalósítására szervezett közössége. Az egyházmegye elnökségét az esperes és az egyházmegyei gondnok alkotja. Több egyházmegye alkot egy egyházkerületet. Az egyházkerület 16.§ Az egyházkerület egy adott területen működő egyházmegyék közös hitéleti, missziói, oktatási, diakóniai feladatok megvalósítására szervezett közössége. Feladata a lelkészképzés, lelkészszentelés, az egyházi kormányzás, felügyelet, közigazgatás és fegyelmezés. Az egyházkerület vezetői: a püspök és az egyházkerületi főgondnok. A Magyar Református Egyház Zsinata 19.§ (2) A Magyar Református Egyház alkotmányozó és törvényhozó testülete a Közös Zsinat. (3) Hatáskörébe tartozik a közös alkotmány elfogadása, ennek módosítása. Törvényt alkot mindazokban a közös kérdésekben, amelyekre a részegyházak legmagasabb szintű testületei felhatalmazzák. Az egyházi és világi küldöttek egyenlő arányban vannak jelen mind az egyházmegyei, egyházkerületi, valamint a zsinati közgyűlésen. Ezt hívják paritás elvének. Minden tisztségre csak a gyülekezetek által megválasztott személy kerülhet. Az egyházon belül minden megválasztott tisztségviselő mandátuma 6 évre szól. (A vastagon szedett részek idézetek a Magyar Református Egyház Alkotmányából.) Szerkesztette és összeállította: Nagy Gábor 7
Folytatás a 2. oldalról
Az Evangéliumok. Az evangélium elnevezés a szintén görög jó hír, örömhír szóból származik, és Jézus Krisztus élettörténetét, születését, tanításait, kínhalálát és feltámadását meséli el. A Bibliában összesen négy evangélium van, amelyek négy különböző szerzőtől származnak. Hármat közülük, Mátét, Márkot és Lukácsot szinoptikusoknak (együttlátóknak) nevezzük azért, mert ők Jézus életét azonos hagyományanyagon keresztül mutatták be. János, a negyedik evangélista pedig – aki legutoljára írta meg az evangéliumát – a gnózissal3 szemben tárta elénk a Megváltó születését, földi tevékenységét, kínhalálát és feltámadását. Az Apostolok cselekedetei az őskeresztyén egyháztörténet, kialakulását, misszióját és az apostolok tevékenységét mutatja be. A Levelek két nagy részre oszthatóak. A páli levelekre és a katolikus vagy másképpen egyetemes levelekre. Ez utóbbi, a katolikus szó eredeti jelentéséből következően, kétséget kizáróan arra utal, hogy ezeket a leveleket nem egy meghatározott gyülekezethez vagy személyhez írták, hanem keresztyén közösségekhez. A Jelenések könyve (görögül ’apokalipszis’, jelentése: kinyilatkoztatás) prófétai könyv, szerzője János, akinek a hagyomány szerint Patmosz szigetén látomása támadt, és ebben a vízióban tapasztaltakat írta meg, mintegy jövendölésként. A Jelenések könyve a mai napig az egyik legmisztikusabb, legnehezebben értelmezhető irata a Bibliának, amely számos vitát és téves feltevést váltott ki a világ minden táján. Kanonizálás. Azt mondani sem kell, hogy a Biblia eredetileg nem az általunk ismert formában létezett. A 66 könyv – amelyet tartalmaz – hosszú évszázadok válogatásának az eredménye. Azt a folyamatot, amely során a Bibliában szereplő könyveket összegyűjtötték és engedélyezték, hogy a Szentírásba bekerüljenek, kanonizálásnak nevezzük. (A héber ’köná’, azaz mérőnádból származik, amely az akkori mértékegység volt). Felmerülhet a kérdés, hogy miért pont ezeket műveket választották ki. A válasz viszonylag egyszerű, még akkor is, ha logikus magyarázatot sokszor nem találunk rá, de mindezek a könyvek Isten lelke által sugalmazott üzenetet, tanítást hordoznak. Ugyanakkor nem szabad elfelejteni azt sem, hogy egy-két helyen olyan tartalmú írásokat is beválogattak a szerkesztők, amelyek profán, világi tartalmakkal is bírnak. (Például: Eszter könyve, Énekek éneke.) A szelektálás során a több száz irat közül azokat, amelyek keletkezésük körülményeiben és témáiban hasonlóak a bibliai könyvekhez, de nem kerültek be a Bibliába, apokrif iratoknak nevezzük. 3
Gnózis: görög szó, jelentése: tudás, ismeret. Az „ismerd meg önmagad és megismered a tudást is” elvet hirdeti, ez azonban ellentétben áll a keresztyén felfogással.
8
Bibliafordítások.4 A Biblia héber és görög nyelven maradt ránk. Az első bibliafordítás az Ószövetség fordítása, ez a Septuaginta , a Hetvenes, amely az Alexandriai könyvtár számára készült Kr.e. 3. században. A könyvnek kissé szokatlan elnevezésére egy mítosz ad magyarázatot, amely szerint hetven tudós egymástól függetlenül az Isten sugallatára szó szerint, mindenben megegyezően fordította le az Ótestamentumot. Az első komoly jelentőséggel bíró latin nyelvű fordítást, a Vulgatát Eusebius Hieronymus készítette a 4. század végén, I. Damasus római püspök megbízására. A húsz évig tartó alapos munka ellenére a Vulgata igazán elismertté és használatossá csak a Tridenti zsinatot követően vált, ugyanis a katolikus egyház ekkor tette hivatalossá. Az évszázadok során rengeteg bibliafordítás látott napvilágot (a Valdens Biblia, Olivetan fordítása, Luther bibliafordítása, huszita Biblia stb.). Számunkra a legfontosabb Károli Gáspár „Vizsolyi Bibliája”. Károli Gáspár Radics Gáspárként néven született 1529 tájékán Nagykárolyban. A kor humanista szokásainak megfelelőn a Károli nevet szülővárosa iránti tisztelete jeléül vette fel. Károli Brassóban és Wittenbergben tanult, és már beiktatása előtt is készített fordításrészleteket. Az 1580-as években pusztító pestisjárvány következtében elvesztette családját, és a fájdalom elől a Bibliához, illetve annak fordításába menekült. Szentül hitt abban, hogy erejét a nagy munkához Istentől kapja, a Lélek segíti, hogy az eredeti nyelvből minél tökéletesebben átültethesse a Szentírás minden részletét magyarra. Bár a századok során sokan javították és revideálták munkáját, az eredetinél tökéletesebbet, szebbet senkinek nem sikerült alkotnia. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy a rengeteg jobbnál jobb fordítás közül még mindig ez az, amit a legtöbben forgatnak, amit a hívők a legszívesebben olvasnak. Meg kell emlékeznünk a Káldi György jezsuita szerzetes által készített katolikus bibliafordításról is, amely a Vulgatán alapul, és amely elkészítésére – Károli Bibliájára válaszul – a katolikus egyház kérte fel. Nyelvezete nagyon szép, és a mű nagy értékű, ennek ellenére soha nem épült be úgy a köztudatba, soha nem vált olyan elfogadottá, mint a Károli fordítás. A XIX–XX. században több bibliafordítással is találkozhatunk, ezek közül a legelismertebb a Békés–Dalos féle fordítás, illetve Csia Lajos Bibliája. Budavári Andrea A bibliafordításokról részletesebben a www.biblia.hu honlapon olvashatnak. Ejtsd: szeptuaginta. 6 Vulgata = elterjedt. 4 5
9
Új utakon – Ifitábor Kishután 2010.08.16 - 21. „Ez Kishuta, ez meg faház, - Amelyre itt az Úr vigyáz, - S hatalmat vesz lányon, fiún - Az örök evangélium.” - olvastuk a kishutai ifjúsági tábor oldalára kifüggesztve. Tizenöten voltunk, régi és új arcok egyaránt, nem messze a határtól, a Zemplén lábánál, hogy együtt legyünk messze a város zajától, hogy beszélgessünk, vitatkozzunk, hogy megosszuk gondolatainkat, hogy játsszunk és hogy jól érezzük magunkat. Hat nap alatt nem teljesíthetetlen feladat. Az ifitáborok sokéves hagyománya, hogy az ország egy félreeső, távoli szögletében keresünk magunknak helyet, így ismerve meg újabb és újabb vidékeket. Tavaly az ukrán határnál voltunk a költő által is megénekelt Túr menti Túristvándiban, idén a nem sokkal közelebbi Kishutára esett a választás. A kicsiny tót falu Sátoraljaújhely és Pálháza vonzáskörzetében található, egyutcás, a hegyek lábánál hosszan elnyúló település. A tavaszi árvíz nyomait még itt-ott föl lehet fedezni, bár a tábor végében csörgedező patakról nehezen lehetett elképzelni, hogy néhány hónappal korábban még micsoda pusztítást végzett. Az első esti vihar azért megmutatta, mire is képes a hegy, áram híján pedig valóban hangulatos, gyertyafényes áhítatra került sor. A hét témája a követés volt. Nagytiszteletű úr minden este egy-egy bibliai történetet, példázatot olvasott föl, és a fölmerülő kérdések, kételyek mentén haladtunk, olykor egészen késői óráig folytatva a beszélgetést. Így került szóba Máténak, a vámszedőnek a története, aki szó nélkül hagyta ott korábbi életét és követte Jézust. Számára elég volt egyetlen hívó szó, ment és követte az Urat. Egyik este váratlan vendég érkezett az esti áhítat közben. Mariann látogatott meg minket a közeli Tolcsváról, egyházközségünk egykori segédlelkésze, aki óriási terhet hordoz a vállán, Tolcsva mellett több településen is ellátja a lelkipásztori teendőket. Aznap este éppen azoknak a példázata került szóba, akiket elhívott Jézus, de a föltétel nélkül való követés helyett családjukat, megélhetésüket helyezték Krisztus elé. A Jézushoz tartozás, a neki való engedelmeskedés és a család sokszor kerül konfliktusba. Ezen az estén sokáig tartott a vita, nehezen tudtuk elfogadni a példázat tanulságát. Az ifitáborok elmaradhatatlan kelléke a kirándulás, amiből a falu fekvéséből adódóan nem volt hiány. Meglátogattuk a füzérradványi Károlyi – kastélyt, Göncöt, Vizsolyt, voltunk kirándulni a szomszédos Bózsván, áthaladva a Szuhapatak völgyén, megnéztük a hollóházi porcelánt és tettünk egy felemás kísérletet a füzéri vár meghódítására. Ha már követésről volt szó, a piros turistajelzésé idén nem ment zökkenőmentesen. 10
Az ifitábor két további kelléke a baseball és a strandolás. Előbbire a füzérradványi sportpályán került sor, a nagy csata és a játék közben kialakuló parázs vita a helybéli lakosságot is odavonzotta a pályához. Az újhelyi strand meglátogatására sajnos az időjárás nem adott lehetőséget, ám a táborhelyen pingponggal és focival vigasztalódhattunk. A pingpongasztal egyesekben régi jó agárdi emlékeket ébresztett, így törekedtünk is azt minél jobban kihasználni. A képlet végül is egyszerű: jó társaság, szép helyek, sok beszélgetés, sok játék és az áldás, mely az egész hetet végigkísérte. Köszönjük mindazoknak, akik lehetővé tették ezt a hetet! Akik pedig eljöttek, azokkal szeptembertől találkozunk ifin! Lindner Gyula
Hírek a gyülekezet életéből • Az előző lapszámunkban tett ígéretünkhöz híven ismét beszámolunk a templomunk és a parókia megerősítési munkálatainak állásáról. Szeptember utolsó hetében befejezte a vállalkozó az épületek alapjának megerősítését. Ezzel egyidőben elkezdődött a kisterem alatt kialakítandó urnatemető kiviteli terveinek elkészítése és az árajánlatok alapján a legmegfelelőbb kivitelező kiválasztása. A munkálatokat viszonylag gyorsan folytatni kell, mivel szeretnénk, hogy a kisterem karácsonykor már alkalmas legyen rendezvények megtartására. • Szeptember 25-én szombaton délután megtartottuk a „Isten ajándéka a gyermek” című előadássorozatunk első alkalmát. Meghívott előadóként Monty Tailor amerikai lelkipásztor beszélgetett a szülőkkel és nagyszülőkkel. Következő időpont: 2010. október 30.
Tervezett programok, hitéleti alkalmak • Október 15. – Baba-mamakör (Kezdés:10 óra) • Október 16. – Gyülekezeti kirándulás Indulás: 7.15 órakor a templom elől. Útirány: Székesfehérvár-Zirc-Pápa • Október 17. – Teadélután (Kezdés:15 óra) • Október 28-30. – Protestáns napok. (Kezdés: minden este 18 óra) • Október 31. – Reformációi zenés istentisztelet (Kezdés:17 óra) • November 16. – Bibliaiskola (Kezdés:18 óra) Gyülekezetünk hitéleti és egyéb alkalmairól bővebb információk találhatók az interneten, a www.frangepan.hu címen. 11
Gyülekezeti hétvége Mátraházán. Decemberben (10-11-12.) ismét Mátraházán lehet eltölteni egy szép, kellemes és tartalmas hétvégét a gyülekezettel. „Mátraháza közigazgatásilag Gyöngyöshöz tartozik, ahonnan a 24-es számú főúton a központja 15 km-re található. Az egyik legjobb túra-kiindulópont a Kékes és a Mátra belső része felé. Keletkezése 1930-ra nyúlik vissza, ekkor emelték első állandó épületét, amelyet a Mátra Egylet közakadozásból épített az eredetileg Rózsa-dombnak nevezett határrészen 1927 és 1930 között, amelynek pagodára emlékeztető épülete ma is látható (és szállodaként üzemel). Az akkor menedékháznak szánt épület neve a „Mátra Egylet menedékháza” nevet kapta. Ennek rövidítéséből kapta a Mátraháza nevet.” Bieliczky Joó Sándor:
Patak vizébe mártalak Megfürdetlek a patakban harsánydalú hűvös habban rád terítem tekintetem úgy vigyázlak szép kedvesem ezüst kígyó a kis patak cipel hátán hullámokat valamennyi ringó bölcső dajkájuk a messze zengő mohás sziklák zúgó dala benne érik arcod hamva fürödj kedves a patakban szivárványszínt játszó habban rád terítem tekintetem úgy vigyázlak szerelmesen. (Mátraháza, 1963) A fenntiek nem kifejezetten téli gondolatok, de nekem tetszenek. Ezzel szeretnék kedvet csinálni minden kedves olvasónak, és invitálni a kirándulásra. Nagy Gábor
[email protected] – www.frangepan.hu – a gyülekezet számlaszáma: 10700691-25603301-51100005
