Keresztút Páli Szent Vince gondolataival
Bevezető ima
Mesterünk, életed és nyilvános működésed alatt számtalan emberrel találkoztál. Az utolsó jeruzsálemi út folyamán is sok találkozás ment végbe – a keresztút alatt. Ezeknek a találkozásoknak mindegyike tanítás a mi számunkra. Hisszük, hogy szenvedéseidről elmélkedve, találkozhatunk Veled. Bízunk abban, hogy kinyilvánítod számunkra, miben távolodtunk el Tőled, és hogyan kell élnünk, hogy követőid legyünk, főleg akkor, amikor megtapasztaljuk a nehézséget és a szenvedést. Tanításod segítsen minket, hogy vigasztalást tudjunk adni másoknak, és mindannyian eljussunk a Te országodba. Legyen velünk ezen az úton Páli Szent Vince példája és tapasztalata. Tőle tanuljuk, hogyan kell elfogadnunk keresztünket.
I. állomás. Pilátus elítéli Jézust A bíróságról beszélve eszünkbe jut egy ember, akit elítélnek. Mindig kérdezzük: miért akarják elítélni őt? Mit tett, mivel vádolják őt? Mi lesz az ő büntetése? Az igazságot azonban ritkábban kutatjuk. Nem akarjuk megismerni az igazságot a másik emberről. Pilátus megkérdezte: „Mi az igazság?” (Jn 18,38). Jézusnál válaszol erre a kérdésre. Azt mondja: „Én vagyok az igazság” (Jn 14,6). Ha vádolnak minket, akár igazságtalanul is, emlékezzünk Szent Vince szavaira, akit egyszer hamisan lopással vádoltak: Mentegetni fogod magadat? Nem igaz, amivel gyanúsítanak téged. Ó, nem, mondta magában – gondolatát az Istenhez emelve – mégis türelemmel el kell viselnem ezt. Urunk, el akarjuk viselni a hamis híreszteléseket, és az igazságot akarjuk keresni.
II. állomás. Jézus vállára veszi a keresztet A szép ajándékokat könnyedén elfogadjuk. Nehezebb azonban elfogadni kötelességeinket és amikor áldozatot kell hoznunk, mert nem könnyű rájuk ajándékként tekinteni. Nem könnyű elfogadni az igazságot saját magunkról, hogy gyengék vagyunk, és szükségünk van a megváltásra. De még nehezebb felajánlani az egész életünket, egész létünket más emberek javára. Páli Szent Vince tanítása: Nem elég, ha én szeretem az Istent, ha a felebarátom nem szereti Őt. Jézus Krisztus, segíts megértenünk, hogy szükségünk van a megváltásodra, és hogy az üdvösség megvalósításában nekünk is szerepet szántál.
III. állomás. Jézus először esik el a kereszt súlya alatt Eleshetünk olyankor, amikor szemben állunk az emberi gyűlölettel. Nehéz rendületlenül megmaradni a támadások közepette. Nem szabad elfelejtkezni az emberi gyengeségről, és arról, hogy a fájdalom és a gyűlölet csak bizonyos határokig elviselhető. Páli Szent Vince így figyelmeztet minket: Felelősek vagyunk nem csak azért a rosszért, melyet teszünk, hanem azért a rosszért is, melyet hibáink miatt más emberek elkövetnek. Üdvözítőnk, segíts, hogy gyengeségem miatt más emberek meg ne botránkozzanak.
IV. állomás. Jézus szent anyjával találkozik Édesanyánkat senki nem helyettesítheti. Életünk során tőle kapjuk a legtöbbet. Az anya és gyermeke között különös kötelék van. Minden jó anya gondoskodik szülöttéről. Ez így van Szűz Mária és Jézus esetében is. Eleinte azt gondolhattuk, hogy Jézus Anyja semmit nem tehet. Mégis, ebben a nehéz időben egyszerűen csak ott van, és közbenjáró imával segíti Fiát. Az Ő közbenjárásában bízott Páli Szent Vince is, aki ezt mondja: Vegyetek kezetekbe rózsafüzért. Vegyetek kezetekbe érmet vagy feszületet. Lelketeket emeljetek fel az Istenhez, és beszéljetek Vele. Szűz Mária, édesanyánk, bátoríts bennünket, hogy követni tudjuk Fiadat.
V. állomás. Cirenei Simon segít Jézusnak Cirenei Simonnal találkozva, Jézus olyasvalakivel kerül össze, aki fizikailag erősebb nála. Akkor is, hogy Simon munka után ment haza a mezőről, nem volt annyira elgyengülve az emberi gyűlölet és ítélet miatt. Ennél az állomásnál Jézus az alázatosság példáját mutatja nekünk – Ő, a mindenható Isten, elfogadja egy embertől a segítséget. Simonban pedig láthatjuk a jóakaratot, mert nem hagyta magára a szenvedő Isten Fiát. Mi is segíthetünk magának az Üdvözítőnek, amiről Páli Szent Vince azt mondja: A szegényeket szolgálva, magát Jézus Krisztust szolgáljuk. Urunk, taníts meg minket, hogy jó célra használjuk az erőnket, és ha pedig segítünk valakit, úgy tegyük azt, mint Téged magadat szolgálnánk.
VI. állomás. Veronika kendőt nyújt Jézusnak Veronikával találkozva, Jézus találkozik egy bátor és érzékeny nővel. Veronika vissza akarta adni Jézus arcának szépségét. Nem csupán figyelemmel követte az eseményeket. Jézus megjutalmazta az ő bátorságát és szeretetét – a kendőjén meghagyta saját arcképét. Páli Szent Vince az ilyen szolgálatokat is szükségesnek tartotta. Amikor ment vissza egy betegtől, akit meggyóntatott és megáldoztatott, ez a gondolata támadt: Nem lehetne-e összegyűjteni nőket és arra bátorítani őket, hogy az Istenbe vett hitük erejével, rászorulókat és betegeket szolgáljanak? Urunk, segíts, hogy szívünk hasonlítson a tiédhez hasonlóvá legyen, és tetteinkben mindig látható legyen a Te arcod.
VII. állomás. Jézus másodszor esik el a kereszt súlya alatt
Ez a második esés a fáradság következménye. De a fáradságnak nem szabad elkedvtelenítenie sem azt, aki elesett, sem azokat, akik mellette vannak. Ha látjuk a fáradozást, nem szabad közömbösen állnunk, nem szabad elfelejtkeznünk a jóságról, mely nagy segítséget jelenthet azok számára, akik elfáradtak. Azt kell kérdeznünk magunktól, mint Páli Szent Vince: Megérdemeltük-e azt a kenyeret, melyet elfogyasztunk? Ezt a kenyeret, melyet a szegények munkájának köszönhetünk? Jézus, taníts meg minket elfogadni a saját és más emberek gyengeségét, de ne engedd, hogy mindent ezzel próbáljunk magyarázni.
VIII. állomás. Jézus megvigasztalja a síró asszonyokat Jézus keresztútja során találkozott a síró asszonyokkal. Sírjatok inkább magatok és gyermekeitek miatt (Lk 23,28). Ezekkel a kemény szavakkal Jézus nem elutasítja az asszonyok együttérzését, hanem teljesíti a küldetését. Jézus szavai a lelkiismeretünket formálják. Páli Szent Vince szerint a következő feladatunk: Egyszerűen kell beszélnünk, soha nem kétértelműen; soha nem keresve saját anyagi vagy érzéki hasznunkat; sohasem azzal a szándékkal, hogy valakit a mi oldalunkra csábítsunk; sohasem a saját dicsőségünkre vagy nyereségünkre. Mindig csak azért kell beszélnünk, hogy elnyerjük Isten tetszését. Jézus Krisztus, add hogy soha semmi se fojthassa el hangodat a mi szívünkben.
IX. állomás. Jézus harmadszor esik el a kereszt súlya alatt Azt gondolhatjuk Jézust látva ennél az állomásnál, hogy nem képes befejezni a küldetését. De nem adja fel. Feláll és megy a Golgota csúcsa felé. Mi is próbáljunk Páli Szent Vince tanítását követve élni, aki azt mondja: A munka saját magában, hála Istennek, penitenciaként szolgál nekünk a fáradság miatt, melyet a testünktől kíván. Mesterünk, segíts, hogy kitartóak legyünk jó cselekedeteinkben – akkor is, ha ez sok fáradságba kerül.
X. állomás. Jézust megfosztják ruháitól Ennél az állomásnál Üdvözítőnket látjuk, akitől mindent elvettek. De nem csak egy szánalomra méltó koldust szabad látnunk benne. Érdemes rá tekinteni akkor is, amikor sem szép, sem ékes, akkor, amikor a külsejére nézve nem vonzó (Iz 53,2). Akkor is, amikor mindenét elvették tőle, nem veszítette el saját méltóságát. Páli Szent Vince így figyelmeztet: Krisztus megalázkodása – ez volt a szeretet; a szeretet az Ő munkája volt. Szeretetből szenvedett és imádkozott. Minden, ami történt Krisztus bensőjében és egész külső tevékenysége során, ez nem más, mint a szeretet állandóan ismételt aktusai. A szeretet vezette Őt ahhoz, hogy megvetette mindazt, ami a világé, megvetette a világ szellemét, a vagyonát, fölébe állt az örömöknek és dicsőségnek. Uram, add hogy a Te szemeddel tekintsek felebarátaimra.
XI. állomás. Jézust keresztre feszítik
A keresztrefeszített Jézusra feltekintvén, az engedelmesség példáját látom. Teljesen aláveti magát az Atya akaratának, de engedelmeskedik azoknak is, akik megölik a testet, de a lelket nem tudják megölni (Mt 10,28). Az engedelmesség erényét Páli Szent Vince nagyra becsülte, és azt mondja: Boldogok, akik engedelmesek voltak, és szerencsétlenek azok, akik gőgösek, akik nem tudnak engedelmeskedni. De boldogok azok is, akik még nem hallgattak a rosszra, és mindig szeretnének engedelmessé válni. Mesterünk, segíts, hogy lássuk az élet értékét, de az életünknél drágább legyen a Te akaratod elfogadása és teljesítése.
XII. állomás. Jézus meghal a kereszten A felajánlás csúcsa. Jézus mindenét odaadta, magának nem hagyva semmit. Szeretet nélkül, végtelen szeretet nélkül, nem lenne lehetséges ez az áldozat. Minden kereszténynek az a feladata, hogy kövessük ezt a szeretetet. Nekünk magunknak is követnünk kell ezt a szeretetet. Az az ember, aki szereti Istent és felebarátját, hallhatja Krisztus szavait: „ma velem leszel a paradicsomban” (Lk 23,43). Milyen kell hogy legyen az én szeretetem? Erre a kérdésre Páli Szent Vince így válaszol: Szeretettel szenteljük magunkat Istennek, szeretettel, amely néha fájdalmat okoz. Urunk és sokan a szentek közül is többet tettek szenvedésük által, mint tevékenységük által. Krisztus, add hogy nagy dolgokat tehessünk a szeretet által.
XIII. állomás. Jézus testét leveszik a keresztről Jézus halála után testét levették a keresztről. Szűz Mária tisztelettel és szeretettel felkarolja Jézus testét. A kétségbeesés elől csak a hitben találhatunk ilyenkor védelmet.Páli Szent Vince mondja: Szűz Mária kegyelemmel teljes és mentes minden bűntől. Ő a példaképünk, hogy hogyan kell felkészülnünk Urunk eljövetelére. Szentáldozáshoz járulva úgy szeressük Urunkat, mint egész élete folyamán szerette Őt Szűz Mária. Isten Anyja és a mi Anyánk, aki teljesen felajánlottad magad szeretett Fiad művének, ébreszd fel szívünkben az Eucharisztiában jelenlévő Jézus iránti szeretetünket és tiszteletünket.
XIV. állomás. Jézus testét sírba teszik
Ettől a pillanattól kezdődik a reményteli várakozás Jézus feltámadására. Krisztus a mi reményünk, amely nem csal meg (Róm 5,5). Ezért mi is várhatjuk az új életbe való feltámadásunkat. De soha nem szabadulunk a kérdésektől: Miért? Miért halnak meg azok is, akik annyi jót tesznek? Válaszként olvassuk Páli Szent Vince szavait: Isten néha próbára tesz bizonyos embereket, és ezért engedi azt, hogy ilyen dolgok történjenek. Urunk, erősítsd hitünket és szeretetünket.
Befejező ima Urunk, végigjártuk Veled a keresztutat. Ez az elmélkedés segítsen nekünk másképp nézni minden eseményre, amely velünk történik. Segíts, hogy kövesselek Téged a kereszt hordozásában és a felebarátaink iránti irgalmasságban. Akkor azzal a reménnyel élhetünk, hogy találkozunk Veled, Szent Édesanyáddal, Páli Szent Vincével és mindazokkal, akik drágák a mi számunkra.
