KERESŐ ELŐSZÓ ......................................................................................... 9 SAJÁTOS KANADAI MAGYAR IRODALOM – Petz Teri beszélgetése a szerzővel ............................................................ 12 I. RÉSZ MAGYAR NYELVŰ ÁGAZAT ................................................... 17 Irodalmi virágzás ....................................................................... 18 A termékenység magyarázata .................................................. 19 Bevándorlási hullámok és az irodalom alakulása ................. 21 Szatmári János, Kováchy Kálmán, Izsák Gyula
A KÖLTÉSZET HÁROM NEMZEDÉKE ................................. 30 Derékhad .................................................................................... 31 Németh Ernő, Faludy György, Andrásik Gyula, Tűz Tamás, Béky-Halász Iván, Kristóf Sándor, Fáy Ferenc, Kiss Ödön, Csinger József
Középnemzedék ........................................................................ 55 Horváth Loránd, Vitéz György, Király Ilona, Tamási Miklós, Veszely Ferenc, Kemenes Géfin László, Pintér László, Kasza Marton Lajos
Újabb nemzedék ........................................................................ 77 Bebek János, Seres József, Dániel Nagy László, Bali Brigitta, Sajgó Szabolcs, Simándi Ágnes
SZÉPPRÓZA ................................................................................. 94 Kulcsár Lajos, Naphegyi Imre, Juhász József, Domokos Sándor, Sárvári Éva, Miska János, Bisztray György, Dancs Rózsa
II. RÉSZ ANGOL NYELVŰ ÁGAZAT ................................................... Angol nyelvű széppróza ......................................................... Tárgyi felmérés ...................................................................... Irodalmi formák ....................................................................
119 119 120 121
Marlyn John, Robert Marika, Vizinczey István, Szohner Gábor, Jónás György, Porter Anna, Payerle György, Dobozy Tamás, Kaslik Ibi
Angol nyelvű költészet ........................................................... 134 Zend Robert, Könyves Tamás, Farkas Endre, Tihanyi Éva
SZÍNMŰ ÉS DRÁMAIRODALOM ........................................ 143 Domokos Sándor, Farkas Endre, Egervári Tibor
ÖNÉLETÍRÁS ............................................................................ 146 Magyar nyelvű memoárok .................................................... 148 Apt Kamill, Balla András, Bölecz Béla, Duczynska Ilona, Haralyi Fejér Imre, Haraszti Endre, Hegedős Györgyi, Kállai András, Kertész Sándor, Krisztinkovich Mária, Mézes Miklós, Miska János, Pallavicini Andrássy Borbála, Pap István, Pintér László, Szy Ferenc, Tűz Tamás, Veszely Ferenc
Angol nyelvű önéletrajzi könyvek ........................................ 150 Bácsalmási István, Domokos Sándor, Gábor György (George), Grossman-Szalay Ibolya, Jónás György (George), Kálmán Judit, Kálmán Naves Elaine, Kati Endre, Sarlós Andrew, Selye János (Hans), Szabados Béla, Várhelyi György
BIBLIOGRÁFIA ......................................................................... 153 Bisztray György, Watson Kirkconnell, Miska János
KANADAI MAGYAR ANTOLÓGIÁK .................................. 158 A KIADÁS ÉS TERJESZTÉS MÓDSZEREI .......................... 164 VAN-E KANADAI MAGYAR IRODALOM? ....................... 166
FÜGGELÉK ................................................................................ Irodalmi ágazatok ................................................................... Angol nyelvű magyar vonatkozású irodalmi források ...... Összefoglaló források ............................................................. Bibliográfiák .......................................................................... Enciklopédiák ........................................................................ Antológiák ............................................................................. Folyóiratok, trade-magazin indexek ................................... Monográfiák, tanulmányok ................................................. HUNGARIKA INTÉZMÉNYEK KANADÁBAN ................ A magyarság kanadai jelenléte ............................................. Társadalmi intézmények ........................................................ Irodalmi és nevelésügyi intézmények .................................. A magyar sajtó ........................................................................ Könyvtárak, levéltárak ........................................................... UTÓSZÓ ..................................................................................... VÁLOGATOTT IRODALOM ................................................. NÉVMUTATÓ ...........................................................................
168 168 176 177 179 179 179 181 182 184 185 185 186 187 188 190 193 195
ELŐSZÓ A kanadai magyar irodalomnak két nyelvi ágazata van – a magyar és az angol nyelvű. Mindkettőt kiterjedt alkotói csoport jellemzi, az irodalmi műfajok és iskolák minden válfajával. Műveik színvonala és mennyisége eredményeként sajátos helyet foglalnak el mind az egyetemes magyar, mind az angol nyelvű kanadai irodalomban. A jelen monográfia erről a kettős fogantatásról nyújt átfogó ismertetést. A korábban megjelent forrásmunkák főleg a magyar nyelvű irodalommal foglalkoztak, s azon belül is főként a költészettel és szépprózával. Ezt a monográfiát részben az különbözteti meg elődeitől, hogy a költészeti és szépprózai írások mellett egyenlő mértékben foglalkozik az angol nyelvű ágazattal, és számos irodalmi vonatkozású témakörrel, köztük az életírással, az irodalmi bibliográfiával, a magyarság-vonatkozású kanadai forrásmunkákkal, a kanadai magyar sajtóval, és a környezet irodalomformáló hatásával. Jelentős erényének számít az egyes alkotók munkásságának ismertetése mellett a róluk szóló tanulmányok, recenziók, újságcikkek adatainak közlése, amelyek olyan nehezen hozzáférhető adatok, hogy tudományos kutatási értéket képviselnek a Magyar irodalom Kanadában: 1900–2010 című munkában. Kanadában közel kétszázat tesz ki az irodalmi alkotók, költők, regény- és kisepikai és színműírók, közírók, irodalomtörténészek és bibliográfusok száma. Literature of Hungarian Canadians című
~9~
könyvem közel kilencven olyan kanadai magyar író munkásságát ismerteti, akik gyűjteményes kiadásokkal szerepeltek. Nem nyertek besorolást azok, s számuk igen tekintélyes, akik újságokban, antológiákban, helyi intézményi kiadásokban közölték írásaikat. Jelen munka a kronológiai korszakok hatása mellett az irodalmi értékítélet alapján foglalkozik a tárggyal, s nem törekszik az alkotói összesség felmérésére. Ehhez az olvasó figyelmébe ajánljuk Bisztray György Hungarian-Canadian Literature (1987), Szakács István Péter Szavak Prérijén: A kanadai magyar irodalom egy évszázada (2002), s e sorok írója Hungarian Literature in Canada (1991) és Ethnic and Native Canadian Literature – A Bibliography (2000) c. munkáit. A gyűjtemény a bevándorlási hullámok és a modern esztétikai értékek alapján foglalkozik irodalmunkkal. A magyar nyelvű írók, három alcsoportban, születési időpontjaik szerint nyertek besorolást. Munkásságuk ismertetését követik gyűjteményes kiadásban megjelent munkáik adatai, s azt követően a róluk szóló, válogatott ismertetések könyvészeti adatai. A memoárírók magyar, majd angol nyelvűségük alapján kerültek a felsorolásba. A bibliográfiai és az angol nyelvű kanadai források megkönnyítik a magyarságkutató munkáját a kanadai magyarság irodalmának részletesebb tanulmányozásában. A magyar irodalom egyedülálló a világon, nemcsak emberközpontúságában és sokoldalúságban, de a szétszórtságban keletkezett kettős, hagyományos magyar és a befogadó államok nyelvén született művei sokaságában is. Már maga ez a tény arra sarkall bennünket, hogy ennek tudatában vizsgáljuk korunk irodalmi elvárásait. Abban a szívmelengető tudatban helyezzük e munkát az olvasó kezébe, hogy újszerű irodalomelméleti tétele mellett ser-
~ 10 ~
kentőleg hasson a diaszpóra kettős kötődésű irodalmának alapos felkutatásában és rendszerezésében. Köszönetem tolmácsolását küldöm az otthon és külföldön élő kollégáknak, többek között Jankovics Józsefnek, Young Juditnak, Bisztray Györgynek, Dreisziger Nándornak, Dancs Rózsának a buzdításukért, valamint a kanadai államnak, az éveken át nyújtott anyagi támogatásáért. Victoria, 2011. március 15.
~ 11 ~
SAJÁTOS KANADAI MAGYAR IRODALOM Petz Teri beszélgetése a szerzővel Befejezéshez ért Miska János Magyar irodalom Kanadában: 1900–2010 című könyve. A kézirat elolvasása után felkerestük az írót victoriai lakásán, s új munkájával kapcsolatban kérdeztük. – Milyennek találja a kanadai magyar irodalmat? – Kimeríthetetlennek. Sajátos helyet foglal el egyetemes irodalmunkban. Kevés olyan kisebbségi magyar csoport létezik a diaszpórában, melynek olyan népes írói gárdája van, és amely minőségben oly maradandót és tömeges mennyiséget alkotott, mint a kanadai. Nincs olyan irodalmi műfaj, a költészettől a szépprózáig, a színműtől az életrajzi munkáig, nincs olyan stílusirányzat a klasszikus versformától a szürrealistáig, a neodadaizmustól a népi misztikusig, a tárcától a regényig, amely ne képviseltetné magát a kanadaiban. – A kötetben szó esik az angol nyelvű ágazatról is. – Igen. Mégpedig a magyar nyelvűvel egyenrangú elemzésben. Sajátos értékét mutatja irodalmunknak az a tényező, amelyről a magyar olvasó oly keveset tud: az irodalom másik, angol nyelvű ágazatáról. Külön fejezetben, részletesen szó esik arról, hogy e dimenziónak is számottevő alkotógárdája van. Tagjai, akár első, akár másodgenerációs írók, tudatosan vallják magyar mivoltukat, de legalábbis magyar származásukat. Mindkét ágazat jelentőségét igazolja az a tény, hogy kettős, magyar és kanadai kapcsolódása
~ 12 ~
ellenére, vagy éppen annak jegyében, mind a hazai, mind a befogadó ország irodalma a magáénak vallja. – Ismeri-e a hazai és a kanadai angol nyelvű olvasó a kanadai magyar írókat? – Ha az átlag olvasó felszínesen is, de a hazai szakavatottabbak teljes mélységükben. A költők és írók, élükön Fáy Ferenc, Tűz Tamás, Tamási Miklós, Vitéz György, Kemenes Géfin László és mások, óhazai fórumokon is helyet kapnak, különösen a nyolcvanas évek óta, antológiákban, folyóiratokban, de önálló gyűjteményekben is. Ugyanakkor, az angol nyelvűek, de a magyarul alkotók is, tekintélyes helyet foglalnak el az angol és francia nyelvű kanadai irodalomban is. Az angol nyelvűek közül Tihanyi Éva, Farkas Endre, Könyves Tamás, Payerle György, s a nagyon ígéretes Dobozy Tamás és Kaslik Ibi szerepel antológiákban és önálló kötetekben. Adataikat nemzeti és társadalmi bibliográfiák őrzik, könyveik megtalálhatók városi és egyetemi könyvtárakban, s a róluk szóló irodalom a tankönyvek és más forrásmunkák szerves részét képezik az elmúlt fél évszázad óta. – Úttörő munkának számít Miska János jelen könyve? – Bizonyos szempontokból igen. Megjegyzem, hogy már megjelent pár maradandó forrásmunka ebben a témakörben. A hazaiak közül Béládi Miklós, Pomogáts Béla, Rónay László, Kürtösi Katalin irodalomtörténészek érdemelnek figyelmet. A határon túliak közül Bisztray György, Szakács István Péter és Czigány Lóránt könyvterjedelmű munkái foglalkoztak behatóan a tárggyal. A jelen munkám azért újszerű, mert ez az első vállalkozás, amely felveti irodalmunk kettős ágazatának gondolatát, ugyanakkor részletesen foglalkozik az irodalomhoz szervesen kapcsolódó témákkal, köztük az életrajzi regényekkel, az irodalmi bibliográfi-
~ 13 ~
ákkal, az egyedülállóan gazdag antológiákkal, a kanadai irodalmi források és a magyarságkutató intézmények sokaságával. Újszerű még benne az egyes írók munkásságáról szóló tanulmányok, recenziók és könyvészeti írások adattára, amely megkönnyíti a témakör iránt érdeklődők számára a további kutatást. – Mikor várható a könyv megjelenése, és hol? – Ez a monográfia főleg a hazai olvasók számára készült. A pomázi Kráter Kiadó jelenteti meg Túl a hídon és a Magyar tavasz Kanadában című könyveim után ezt a kötetemet is. – Sok sikert kívánunk, és köszönöm a beszélgetést.
~ 14 ~
