Kék mezőben fehér liliom A francia-kanadai irodalom története
Vígh Árpád
KÉK MEZŐBEN FEHÉR LILIOM A francia-kanadai irodalom története
Akadémiai Kiadó, Budapest
A kötet a québeci Nemzetközi Kapcsolatok Minisztériuma és az Association internationale des études québécoises támogatásával készült.
ISBN 978 963 05 8509 5
Kiadja az Akadémiai Kiadó, az 1795-ben alapított Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének tagja 1117 Budapest, Prielle Kornélia u. 19. www.akkrt.hu www.szakkonyv.hu
Első magyar nyelvű kiadás: 2007 © Vígh Árpád, 2007 © Akadémiai Kiadó, 2007
Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás, a nyilvános előadás, a rádió- és televízióadás, valamint a fordítás jogát, az egyes fejezeteket illetően is. Printed in Hungary
Könyvemet a legigazabb québeci ember, Gilles Dorion emlékének ajánlom.
TARTALOM
ELŐSZÓ Alain-G. Gagnon) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9 BEVEZETÉS . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1. Terra incognita . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2. A földrajzi keret . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3. A történelmi előzmények: 1534–1763 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4. A nyelv kérdése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
13 13 24 27 32
ELSŐ RÉSZ: A KLASSZIKUSOK I. A québeci irodalom őstörténete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 41 1. ĺrások Új-Franciaország idejéből (1534–1763) . . . . . . . . . . . . 41 2. Egy nép történelem és irodalom nélkül (1763–1840) . . . . . . 44 II. A nemzeti romantika évtizedei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 54 1. Az újrakezdés és a hűség regényei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 58 2. A kalandregény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 62 3. A nemzeti történelem idealizálása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 66 4. A költészet kényszerpályái . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 72 III. Realisták és szimbolisták . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 81 1. A rövid formák aranykora . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 82 2. A Montréali iskola. Émile Nelligan . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 87 3. A megmaradás példázatai. Louis Hémon . . . . . . . . . . . . . . . . . 94 4. Az idill és az illúziók kikezdése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 106 5. Nemzet és irodalom született . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 116
7
MÁSODIK RÉSZ: A MODERNEK I. Négy nagy költő . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1. Hector de Saint-Denys Garneau . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2. Alain Grandbois . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3. Rina Lasnier . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4. Anne Hébert . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . II. A városi regény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1. Gabrielle Roy . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2. Roger Lemelin . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3. André Langevin . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4. Belső történések regényei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . III. A Csendes forradalom irodalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1. A kollektív identitás költészete. Gaston Miron . . . . . . . . . . . . . 2. A modern trubadúrok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3. Végre színház is . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4. Lázadás szóval és tettel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . IV. A kortárs irodalom kaleidoszkópja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1. Négy besorolhatatlan regény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2. Nemzeti kisebbségek irodalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3. Bevándorolt írók . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . V. Québec Magyarországon . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
129 131 137 141 147 150 153 161 165 170 177 186 194 198 207 223 230 241 248 251
BIBLIOGRÁFIA. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 257 NÉVMUTATÓ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 263
8
ELŐSZÓ
Québec ma a külföld szemében mindenekelőtt egy olyan nemzetként jelenik meg, mely bátran vállalja önmagát és hirdeti pluralizmusát. S olyan politikai közösségként is, amely számos kis nemzet számára vált modellértékűvé szerte a világban, gondoljunk Katalóniára, Wallóniára, Skóciára. Québec a szabadság élettere, ezt fejezi ki művészetben, kultúrában, s teszi ezt a francia nyelv segítségével, melyet a társadalmi beilleszkedés eszközeként kínál a bevándorlók számára is. Québec kalandja Észak-Amerikában joggal számít meglepőnek, amennyiben a többi közösség irányába történő nyitás jellemzi. Számos kihívásnak felelt meg az elmúlt négy évszázad során, hiszen a québeciek a brit asszimilációnak s az amerikai annexiós szándékoknak egyaránt ellen tudtak állni, és annak is, hogy azt a bizonyos canadian kulturális modellt rájuk kényszerítsék. Ezek a québeciek ma a közösségi liberalizmus szerteágazó megoldásait javasolják minden fejlett társadalom számára. Québec abban is különbözik más kanadai régióktól, hogy társadalomképében hagymányosan egy, a többi észak-amerikai társadalomnál irányítottabb államot tételez fel.1 Ennek az államnak a felépítése, majd stabilizálódása az 1960-as évek kezdetétől fogva a frankofon polgárságnak mindazon eszközöket a rendelkezésére bocsátotta, melyeknek a segítségével sikerült bekapcsolódnia a nemzeti és nemzetközi gazdasági hálózatokba, ami a két fő nyelvi közösség közötti társadalmi kapcsolatok újradefiniálásához vezetett Kanadában. A québeci állam szervezeti felépítése az utóbbi negyven év folyamán nagyban befo1 Alain-G. Gagnon és Guy Lachapelle, „Quebec Confronts Canada: Two Competing Societal Projects Searching for Legitimacy”, Publius, 26/3, 1996, 177–191.
9
ELŐSZÓ
lyásolta Québec beilleszkédését mind a kanadai, mind a kontinentális gazdasági életbe, s jelentősen hozzájárult az üzleti köröknek a nagy gazdasági hálózatokba való integrálódásához. Ennek a szervezetnek a segítségével be tudta hozni azt a nem csekély lemaradást, mely az oktatás különböző területein s általában az infrastruktúrák tekintetében mutatkozott, sőt általa újabban vezető szerephez is juthatott az új világgazdaságban éppúgy, mind a tudás gazdaságában. Mindezek a gazdasági, társadalmi és politikai átalakulások megváltoztatták a québeci társadalom identitásbeli fogódzóit is. A hajdan volt kanadaiaktól a francia-kanadaiakig, majd québeciekig, s most újabban a különböző ideológiai áramlatokba rendeződött québeciekig, akiknek tevékenysége egyre szélesebb körű, a québeci identitás szakadatlan fejlődésen ment keresztül. Gyarmatosítókból maguk is gyarmatosítottakká lettek, majd ebben a gyarmati sorban a québeciek fokozatosan megszabadultak gazdasági és kulturális béklyóiktól,2 s úgy tudták megtartani identitásukat, hogy a gazdasági életnek addig számukra elérhetetlen területeit, mint például a nyersanyagok, a fa vagy az alumínium feldolgozásának iparát is megszerezték, s közben gazdag és sokszínű irodalommal lepték meg magukat, amelyben Marie-Claire Blais, Ying Chen, Naïm Kattan, Gaston Miron, Marco Micone, Émile Ollivier és Mordecai Richler művei sorakoznak békés egyetértésben a könyvesboltok polcain, s hatnak egymásra kölcsönösen. A társadalmi sokszínűség régóta egyik jellegzetessége a québeci valóságnak.3 Az indiánok és a francia telepesek közösségébe írek és skótok oltódtak bele, nem beszélve azokról a lojalista angolokról, akik az amerikai Függetlenségi Nyilakozat után menekültek el az Egyesült Államokból. A Második világháború után európai, majd ázsiai és arab bevándorlók csatlakoztak hozzájuk. Ahogy nőtt a bevándorlás 2 Maurice Saint-Germain, Une économie à libérer. Le Québec analysé dans ses structures économiques, Montréal, Presses de l’Université de Montréal, 1973. 3 Ez a bekezdés Alain-G. Gagnonnak Stéphane Gervais-vel közösen írott „La diversité québécoise” c. cikke alapján készült, vö. Michel Plourde (szerk.), Le français au Québec : 400 ans d’histoire et de vie, Montréal, Fides, 2000, 344.
10
ELŐSZÓ
üteme, úgy csökkent Québecben a születési arány, olyannyira, hogy a bevándorlók integrálásának s általában a társadalmi sokszínűségnek a kérdése kulturális, identitásbeli és politikai síkon egyaránt előtérbe került. A francia anyanyelvű québeciek Québec egészét tekintve többségben vannak. A 2001-es népszámlálás adatai szerint a teljes lakosság 81,4%-át alkotják. A nagyváros régióját illetően arányuk 68,1%-ot tett ki, míg magában Montréalban ez csupán 53,2% volt. Érthető tehát, hogy Québecben mind a francia nyelv jövője, mind a konvergencián alapuló közös kultúra megszilárdítása szempontjából a városi integráció tétje egyre nagyobb.4 Nem érdektelen emlékeztetni arra, hogy a mai québeciek 10%-a külföldön született, ami azt jelenti, hogy Québecnek jelenleg 750 000 idegen eredetű polgára van. Montréal körzete a bevándorlók mintegy háromnegyedét vonzza (vagyis a 30 000 bevándorlóból mintegy 20 000-et), míg maga Montréal városa csaknem a felét. A bevándorlás kérdése tehát Québecben, Montréal vonatkozásában, a legnagyobb kihívások közé tartozik. Québecet, egyszerű tartomány vagy állam nélküli nemzet helyett, helyesebb volna inkább olyan nemzeti élettérként definiálni, amely meghatározott területhez kötődik, s amelyen belül különböző rivális rendszerek próbálják megvalósítani elképzeléseiket. Ezeknek a rendszereknek a berendezkedése nem megy minden súrlódás nélkül, mivel gyakran igen eltérő érdekeket képviselnek. Gondolok itt azokra az egymással szemben álló érvelésekre, melyeket Québec, illetve Kanada kormánya próbál győzelemre vinni az állampolgárság ügyében. Ezek a különbségek a két befogadó társadalom elismerésének szintjén és azon társadalompolitika területén is kifejezésre jutnak, amely Québec speciális elvárásainak jobban megfelene, mint ahogy ez a kanadai társadalmi egységéről szóló keretegyezmény körüli vitákban szóba is került.5 Az a tény, hogy egymással szemben álló rendszereket és spe4 Vö. Michel Pagé, « La francisation des immigrants au Québec en 2005 et après », Le français au Québec : les nouveaux défis, Montréal, Fides, 2005, 201. 5 Alain-G. Gagnon (szerk.), L’union sociale canadienne sans le Québec. Huit études sur l’entente-cadre, Montréal, Les Éditions Saint-Martin, 2000.
11
ELŐSZÓ
cifikus szolidaritási hálózatokat kívánnak bevezetni az állampolgárság dolgában, arról tanúskodik, hogy a politikai erők igen nagy energiát fektetnek az identitás alakításába. Québec egy olyan társadalmi modellt szeretne kínálni, mely szakadatlanul átalakulóban van, s igyekszik alkalmazkodni a nemzetközi színtéren tapasztalható változásokhoz, miközben demokratikus és békés kísérletének tapasztalatait meg kívánja osztani más, szintén elismerésre váró nemzetekkel. Ez a talán túlságosan is rövid szöveg, melyet bevezetésként szánok Québec irodalomtörténetéhez, egyúttal arra is alkalmat kínál nekem, hogy a magyar olvasó előtt hangsúlyozzam, milyen fontos egy nemzeti közösség számára, függetlenül annak nagyságától, hogy védelmébe vegyen olyan nagy liberális értékeket, mint a másik elismerését, a kölcsönös tiszteletet, a szolidaritást és a javak megosztását. Azon olvasók számára, akik még többet szeretnének tudni a québeci társadalomról, ajánlom Gérard Bouchard, Fernand Dumond vagy Guy Rocher munkáit. A québeci és kanadai tanulmányokkal foglalkozó Kanada-kutató tanszék, melyet a montréali Québeci Egyetemen vezetek, azon munkálkodik, hogy Québecet minél jobban megismertesse nemzetközi szinten. Remélem, e néhány sor felkelti s ébren tartja érdeklődésüket Québec iránt. Ám a valódi fölfedezésnek Vígh Árpád professzor jelen munkájával kell kezdődnie, melyben megismerkedhetnek Québecnek a francia nyelv érdekében kifejtett tevékenységével, az első botladozásoktól napjainkig. Termékeny történelemről szól ez a tartalmas mű. Alain-G. Gagnon
12
