49
Szereplôk az európai árampiacon Az MVM Közleményei 2000. évi 1. és 3. számában több igen értékes cikk jelent meg, amelyek behatóan foglalkoztak a piacnyitás várható hatásaival, a befagyott költségekkel, a fogyasztói árakkal. Dr. Gerse Károly cikke számos elemzônek ad további munkát, akik hivatalból foglalkoznak az érintett problémákkal, mivel a számos független változó miatt csak becslésekre hagyatkozhatunk. A Magyar Villamos Mûveknek azonban ilyen körülmények között kell felkészülnie az Európai Unióhoz történô csatlakozás utáni liberalizált árampiacon várható versenyre, ahol már gyakorlott erôs partnerek küzdenek egymással. Az EU 96/92/EC irányelvein alapuló villamosenergia-csere szabályait Simig Péter és Túróczi András cikksorozata ismerteti. A verseny hatásait a német árampiacon Tringer Ágoston és Széles Zsuzsanna foglalta össze. Eszerint az EU-direktíva teljesen átrendezte Európa egyik legnagyobb villamosenergiapiacát, további kihatásait a német szakértôk sem látják még tisztán. Folyik tovább a stratégiai felkészülés az árampiaci sikerekért. KERÉNYI A. ÖDÖN A magyar villamosenergia-rendszer (VER) 1995 óta szinkron üzemben mûködik együtt az UC(P)TE villamosenergia-rendszerek egyesülésével (VERE). A szinkron üzem, más szakszóval „párhuzamos járás” alapvetô mûszaki kritériuma a VERE tagságnak. Ezen feltétel kiemelése rendkívül fontos, mivel a magyar VER 1993-ig a KGST-országok CDU VERE-vel volt szinkron üzemû kapcsolatban nagyfeszültségû (750, 400, 220 kV) rendszerösszekötô távvezetékekkel, ugyanakkor kiépítettük a jugoszláv (1958, 1961, 1995: 120 kV, 1988: 400 kV) és az osztrák VER-ekhez kapcsolódó távvezetékeket (1968: 220 kV, 1992: 400 kV) is, a kölcsönösen elônyös villamosenergia-csere céljából. A csere azonban nem szinkron üzemben történt, a két nagy VERE eltérô frekvenciatartása miatt. Ezért importnál szigetüzemben átkapcsolt fogyasztói területtel, exportnál pedig
UCTE CENTREL NORDEL UK TSOA AT SOI EU-tag TESIS ETSO
1. ábra Az európai átviteli hálózat üzemeltetôk szervezete, az ETSO tagországai
A
M A G Y A R
V I L L A M O S
M Û V E K
irányüzemben átkapcsolt erômû blokkokkal történt a villamosenergia-szállítás. Ebben a világon elsôként alkalmazott magyar szabadalom (dr. Ronkay – dr. Bendes: Pszeudo-szinkron átkapcsolás) lehetôvé tette, hogy az átkapcsolásokat mindkét esetben szünetmentesen lehetett végrehajtani 100 és 150 MW-os erômûvi blokkokkal vagy hasonló nagyságú fogyasztói területtel. Az UC(P)TE VERE-t 1951-ben alapították az alpesi vízerômû-tulajdonos áramszolgáltatók és a zömében hôerômûvekkel rendelkezô társaságok tulajdonosai. Nem államok közötti, hanem a társaságok vezetôi által kötött megállapodás valamennyi résztvevô számára jelentôs erômûvi teljesítôképesség építésének megtakarítását tette lehetôvé. A vízerômûvek nyári termelésfeleslegét a hôerômûvekbôl télen kb. csak fele mennyiségben kellett visszaadni, viszont nem kellett a
K Ö Z L E M É N Y E I
2 0 0 0 / 4
50
S Z E R E P L Ô K
A Z
E U R Ó P A I
Á R A M P I A C O N
• A DVG tagok székhelye • A DVG cég székhelye
1 2 3 4
Bayernwerk AG Bewag AG EnBW Energie Baden-Württemberg AG Hamburgische Electricitäts-Werke AG
5 PreussenElektra AG 6 RWE Energie AG 7 VEAG Vereinigte Energiewerke AG 8 VEW ENERGIE AG
2. ábra A DVG átviteli hálózat üzemeltetôinek szabályozási zónái
vízerômû tulajdonosoknak saját erômûvi tartaléktöbbletet létesíteni. Az EU parlament által elfogadott 96/92/EC irányelv az árampiac liberalizálását írta elô a tagállamok számára. Ennek hatására maradt ki a P (Production) betû az Egyesülés névrövidítésébôl, mivel már nem feladata a termeléskoordináció, a tagok közötti szállítások egyeztetése és biztonságos lebonyolítása képezi fôtevékenységét. Az EU-irányelv a tagországok villamosenergia-fogyasztásának 30%-át, három lépcsôben írta elô felszabadítani az évi 100, 60, 9 GWh-nál többet igénylô fogyasztók számára azzal, hogy szabadon választhatják meg szállítóikat. Az áramszállítási utat az érintett átviteli és elosztóhálózat tulajdonosainak – megfelelô díjazás ellenében – biztosítani kell a mûszaki lehetôség és biztonság határáig. Az irányelv alkalmazásának eseményeirôl és hatásairól számos külföldi és magyar médiahír látott már napvilágot, amelyek sajnos sok félreértést és túlzást is tartalmaznak. A valós eredmények közül a következôk emelhetôk ki: u Az EU-irányelv valóban elérte legfôbb célját a nyugat-európai árampiacon, mivel a feljogosított nagyfogyasztók számára több VER-ben olcsóbbá vált a villamos energia beszerzése. A legnagyobb villamos társaságok ugyanis jelentôs nyereségük terhére csökkenA
M A G Y A R
V I L L A M O S
tették a magyar árakhoz képest lényegesen magasabb egységáraikat. Ez a lehetôség sajnos nincs meg a magyar közcélú villamosenergia-iparban, szemben a sajtójóslásokkal, mivel a villamosenergia-termelôi árak nem fedezik a valós költségeket, fôleg az amortizációs költségeknek az indokoltnál lényegesen alacsonyabb volta miatt, amit az állóeszköz-vagyon 1994. évi újraértékelésének elmaradása
okozott a privatizáció megkezdése elôtt. u A piacnyitás 30%-ban elôírt határát bôvíteni, valamint annak ütemezését gyorsítani tartotta indokoltnak több nagy áramszolgáltató (pl. német és osztrák társaságok). u A versenyzô tôkeerôs villamos társaságok további egyesülésekkel törekednek piaci hatékonyságukat növelni. Erre a legjobb példák a német és az osztrák VER átviteli hálózatüzemeltetôknél találhatók. A magyar villamos társaságok külföldi tulajdonosai nyilván itt is alkalmazni kívánják anyavállalatuk bevált törekvéseit. u Az európai árampiac kiszélesítése szükségessé tette az UCTE VERE és a többi, vele nem szinkron járó, hanem egyenáramú, tenger alatti, nagyfeszültségû kábelekkel kapcsolódó VERE-ek, így a brit (UKTSOA) és a skandináv NORDEL Egyesülésekkel való együttmûködés koordinációját is. Ezért alakult meg éppen az UCTE kezdeményezésére az Európai Átviteli Hálózatirányítók nevû szervezet, az ETSO (European Transmission System Operators), a VERE-ek és az EU képviselôibôl. Ennek elnöki tanácsában az UCTE, a NORDEL és a brit VERelnökök mellett részt vesz az ír VER (ATSOI) elnöke is. Az Ügyvezetô Bizottságban a 15 EU-tagállam képviselôje mellett Norvégia és Svájc, sôt a megfigyelô UCTE-státusú Szlovénia küldötte is jelen van. (1. ábra) Magyarország az EU-csatlakozás után lesz csak jogosult az EU-árampiacon tagként közremûködni és válik számára is kötelezôvé az EU-irányelv, amely szabaddá teszi a minôsített fogyasztóinak a villamosenergia-szállító szabad megválasztását. A legalább 30% fogyasztást jelentô árampiacot hazánkban kb. 500 nagyfogyasztó képviseli, de az EU harmadik lépcsôjében elôírt 9 GWh/év fogyasztás helyett, ehhez az évi 4,5 GWh fogyasztást
1. táblázat A DVG szervezeti sémája (2000)
Igazgatóság
Az átviteli hálózat Üzemeltetôk, használók
1. Elnök (VEW Energie) 2. Elnök (VEAG) Cégvezetés: Dr Schwarz
Tanácsadó testület
Irányító Bizottság Elnök (PreussenElektra)
Szakbizottságok: Mûszaki-fejlesztési Üzemviteli Elosztási Jogi Tájékoztatási Üzemgazdasági
Tervezô csoportok Szakértô hálózat M Û V E K
K Ö Z L E M É N Y E I
2 0 0 0 / 4
S Z E R E P L Ô K
A Z
E U R Ó P A I
Á R A M P I A C O N
51
VER azon atomigénylôket is fel erômûveibôl, amekell hatalmazni. Az A) Közcélú nettó teljesítôképesség, MW lyeknek szovjet EU-irányelv hazai tervezésû reaktoalkalmazásához 8 380 Vízerômûvek összesen rait nyugati biztonazonban a még ér22 009 Atomerômûvek sági berendezévényes villamossekkel korszerûsítenergia-törvény 18 254 Barnaszén erômûvek ve mostanában (VET: 1994) módohelyezték üzembe. sítása szükséges. 26 114 Kôszén erômûvek Erre addig számítMivel hazánk csat25 287 Olaj, gáz, egyéb hatunk, míg gazlakozása az erededaságaik növeketileg remélt 2001. 7 664 Lekötött import dése miatt saját évi idôponthoz kémaguknak nem pest több évvel is B) Saját célra termelôk 10 544 lesz rá szükségük. eltolódhat, mód (ipar és vasút) Ez viszont gazdanyílik az új VET terC) Összes rendelkezésre 118 252 sági fejlôdésük revezetének olyan álló teljesítmény mélhetô megélénátdolgozására, külésétôl várható. amely az EU-irány3. ábra Németország erômûvi és lekötött import-export teljesítôképessége 1999 végén A jelenlegi olcsó elv minden elôíráár feltehetôen az sát figyelembe veamortizációs költszi, az eddigi „köség nélkül számízelítési” célkitûzés tott ajánlás. A cseh helyett. A) Közcélú villamosenergia-ipar kiadott, TWh Temelin AtomerôLehetôvé válna mûbôl származó a törvényben sza21,0 Vízerômûvek olcsó export miatt bályozni olyan kér159,6 Atomerômûvek egyébként a nédéseket is, amemet fél dömpinglyeket az idôhiány 277,9 Hôerômûvek váddal élt a cseh miatt a végrehajtávillamos mûvek si utasításra, vagy 26,4 Import szaldó (CEZ) ellen. Kérmég kisebb szintû Közcélú forrás összesen 489,9 dés, hogy EU-csatjogszabályra akarlakozásunk idejére tak a törvényhozók ez az elônyös imbízni. Alapvetô célB) Az ipar és a vasút 30,3 erômûvei portfajta fennmaként kellene kitûzrad-e még. ni, hogy az új VET C) Összes rendelkezésre A számba jövô 515,2 a magyar társadaálló teljesítmény EU-, illetve UCTElom egészét támoKözcélú fogyasztás Az ipar és a vasút fogyasztása Összes fogyasztás tagok közül az gassa, és ne né(saját termelésbôl) osztrák, a német, hány áramszolgálesetleg a francia tatónak nyújtson Szivattyús tározók töltése 5,0 0,2 5,2 villamos mûvek leelônyöket a szaVerbrauch incl. Verluste 479,9 30,1 510,0 hetnek piaci verbad piac megnyisenytársaink. Az tásával. Ez más 4. ábra osztrák villamos szavakkal azt jelenNémetország villamosenergia-termelése és -felhasználása 1999. évben mûvekkel (ÖVG) ti, hogy az 5 millió több évtizedes elô75 ezer mai fogyasztó érdekét kell a törvényben elsôd- delkezzen. Az import nagyságát viszont a nyös áramcserét folytattunk eddig is. Enlegesnek minôsíteni a mindössze 500 fel- hazai erômûvállatok védelmében szüksé- nek mértéke a jövôben sem növekedhet jogosíthatóval szemben. Nem a „közüze- ges az MVM Rt.-nek optimálni a legki- lényegesen. Az EdF jelenleg az EU legnagyobb mi”-nek nevezett tarifális fogyasztók ro- sebb átlagos beszerzési költség elérése áramexportôre. Múlt évben szaldóban vására kell tehát elônyben részesíteni a céljából. Az MVM Rt. várható EU piaci verseny- 62 TWh villamos energiát exportált. Ebnagyokat. A szabaddá tett magyar árampiaci ver- társait természetesen elsôsorban a közeli bôl 15 TWh-t Angliának, 42 TWh-t pedig seny legnehezebb helyzetben lévô sze- országokban kell keresni. Célszerû ezeket Olaszországnak. Angliába egyenáramú, kábelen gyakorlatilag replôje az MVM Rt. lesz, mivel tröszti jel- távlati szempontból is osztályozni, és ele- tengeralatti legének megszûnése, de fôleg a privati- mezni az olcsó, tartós és megbízható im- 2000 MW zsinórszállítás folyik. Érdemes záció után eleve meggyengült verseny- portforrások mûszaki, gazdasági lehetô- megjegyezni, hogy az ENEL francia importja 20%-kal több mint hazánk összes társa lesz az EU-árampiacon már mûkö- ségeinek határait. A volt CDU VERE-bôl az ukrán import múlt évi fogyasztása volt. Elvileg volna dô óriás cégek tulajdonában lévô hazai áramszolgáltatóknak, hacsak az új VET ma is él, de a szállítás gyakorlatilag egy lehetôség nekünk is francia importra, nem biztosít számára megfelelô jogi hát- régi szénerômûbôl, irányüzemben 2-3 db amely atomerômûvekbôl jelenleg a legtért is. A tôkeerôs tulajdonosok átmeneti- 200 MW-os blokkból történik, igen kedve- kedvezôbbek közé tartozna, de a szállítási leg, nyereségük rovására is hajlandók ol- zô áron. Erre a jövôben is számíthatunk, költség az árat jelentôsen megnövelheti csóbb villamos energia exportálására, te- és mivel nem jelent változást az import- a hosszú áramút miatt. A francia törvényhát a törvényben kellene korlátozni az szerkezetben, ezért fix elemként kezelhe- hozás egyébként csak 2000 februárjában ász-k importjogát, szemben az MVM Rt.- tô. A CENTREL VERE országaiból van át- – egy év késéssel – hagyta jóvá azt a törvel, amely éppen a közüzemi fogyasztók meneti jellegû importlehetôség a lengyel vényt, amely lehetôséget biztosít összeérdekében kell, hogy importjoggal ren- VER szénerômûveibôl, a cseh és szlovák sen 1200 olyan ipari nagyvállalat számáA
M A G Y A R
V I L L A M O S
M Û V E K
K Ö Z L E M É N Y E I
2 0 0 0 / 4
52
S Z E R E P L Ô K
A Z
E U R Ó P A I
Á R A M P I A C O N
2. táblázat A DVG fôbb jellemzôi (1999)
Tagvállalatok
Üzleti év
Alaptôke
Foglalkoztatottak
(millió DM)
Csúcsterhelés (MW)
Hálózathossz 220/380 kV (km)
1. Bayernwerk AG, München
99.01.01– 99.12.31.
1 466
16 009
8 200
4 566
2. Bewag AG, Berlin
98.07.01– 99.06.31.
1 120
6 885
2 615
79
3. EnBW Energie Baden Würtenberg AG, Karlsruhe
99.01.01– 99.12.31.
1 252
12 983
9 390
3 488
4. Hamburgische Elektricitäts-Werke AG (HEW), Hamburg
99.01.01– 99.12.31.
460
4 804
1 949
356
5. PreussenElektra AG, Hannover
99.01.01– 99.12.31.
1 250
8 743
12 257
6 366
6. RWE Energie AG, Essen
98.07.01– 99.06.31.
2 530
18 405
2 1916
10 285
7. VEAG Vereinigte Energiewerke AG, Berlin
99.01.01– 99.12.31.
1 956
6 926
7 357
11 153
8. VEW Energie, Dortmund
99.01.01– 99.12.31.
802
4 392
4 888
1 881
A Bayernwerk (1.) és a PreussenElektra (5.) 2000. 07. 17 óta E.ON Energie néven egyesültek. Az RWE (6.) és a VEW Energie (8.) szintén egyesültek. RWE új logóval kiegészítve került a cégjegyzékbe.
ra, amelyek évi 16 GWh-nál több energiát használnak fel, és a francia árampiac 30%-át képviselik, de a jogszabály életbelépéséhez még szükséges 39 rendeletbôl eddig csak három látott napvilágot. A fentiek alapján tehát elsôdleges érdeklôdésünkre a német áramszolgáltatók exportlehetôsége számíthat. Érdemes ezért részletesebben is megismerkedni Németország közcélú villamosenergiaiparának szereplôivel és azok piaci törekvéseivel. Erre legcélszerûbb az alábbi két német szervezet adatszolgáltatására támaszkodni: – VDEW Vereinigung Deutscher Elektrizitätswerke e. V. = Német Villamos Mûvek Egyesülése, – DVG Deutsche Verbundgesellschaft e. V. = Német Szövetségi Társaság.
A VDEW A VDEW a német villamosenergia-ipar gazdasági szövetsége. Székhelye Frankfurt am Main. 770 közcélú áramszolgáltató társaság tartozik hozzá, köztük a tartományokon is túlnyúló vállalkozásoktól, a városi és kis szövetkezeti villamos mûvekig. A VDEW-tagok a Német Szövetségi Köztársaság közcélú villamos hálózatából ellátott összes villamosenergia-fogyasztás 99%-át szolgáltatták. Ez 1999ben 430 TWh volt. A VDEW ügyvezetô szerve az éves közgyûlések között a több mint 40 személybôl álló Igazgató Tanács. Ez dönt minden alapvetô fontosságú A
M A G Y A R
V I L L A M O S
ügyben. A VDEW-t kifelé háromtagú Elnökség képviseli. A folyó ügyeket az Elnökség útmutatása szerint fôüzletvezetô irányítása mellett 150 munkatárs intézi. A kapcsolatok ápolására a politikai intézmények felé Berlinben, Bonnban és Brüsszelben mûködô irodák illetékesek. A VDEW munkáját 11 szakbizottság, 5 különbizottság és számos, nekik alárendelt csoport végzi. Kilenc tartományi csoport és három jogilag önálló tartományi szövetség felelôs a regionális tevékenységért. A VDEW fô feladatát a német villamosenergia-gazdaság kiszolgálásában látja. Ez abból áll, hogy a lehetô legbiztonságosabb, környezetkímélô, kedvezô árú és gazdaságos villamosenergia-ellátása legyen a lakosságnak és gazdaságnak egyaránt. Tagjai felé kiemelt kérése az energia ésszerû alkalmazása, a környezetvédelem és a szolgáltatók közötti jó viszony kiépítése. A VDEW és tagvállalatai e törekvéseket képviselik a politika, a társaságcsoportok és egyéb energetikai szövetségek (pl. DVG, ARE, VKI, VGB, IZE stb.) felé is. Az Egyesülés készíti a villamosenergia-ipari statisztikát és adatokat szolgáltat a nemzetközi kormány és a civil szervezetek felé (EUROSTAT, EURELECTRIC, WEC stb.) is. Idôszerû tevékenységébôl két témát emelek ki: u A VDEW új elnöke, Günter Marqis elsô hivatalos állásfoglalásában kiemelte, hogy az áramszolgáltatók nem értenek egyet az atomerômûvek fokozaM Û V E K
K Ö Z L E M É N Y E I
2 0 0 0 / 4
tos leállításáról szóló kormánydöntéssel, mivel az mind gazdasági, mind környezetvédelmi szempontból hibás lépés. Ez különösen érvényes a kormány CO 2-csökkentési vállalása az üvegházhatás csökkentése esetében, mivel az teljesíthetetlenné válik az atomerômûvek leállítása esetén. Az állásfoglalás hatására engedményes megállapodás jött létre, amely 32 esztendôben szabta meg az atomerômûvek élettartamát, de nyitva maradt ezek selejtezésének olyan pótlása, ami a klímavédelem igényeit is kielégítené. u A VDEW az interneten egyre több áramszolgáltató átviteli díj ajánlatát teszi lehívhatóvá honlapjáról való átkapcsolás (links) révén és a júliusban elérhetô 40 német áramszolgáltató helyett hamarosan már 280 internetes áramszolgáltatói ajánlathoz teszi a közvetlen hozzáférést lehetôvé. A német villamosenergia-gazdaság csúcsszerve internetes ajánlatában közli a legújabb árampiaci sajtóhíreket, energiapolitikai állásfoglalásokat, valamint számokat és adatokat is a német és az európai árampiac szereplôirôl. A VDEW számunkra más szempontból is érdekes. Az MVM Tröszt megszûnése után az önállóvá vált iparági vállatok vezetôi az iparág érdekvédelmi szervezetét VDEW-hez hasonló módon képzelték el. Az e célból alakult Villamosenergia-ipari Társaságok
S Z E R E P L Ô K
A Z
E U R Ó P A I
Á R A M P I A C O N
azután visszaáramlanak a vállalati tervezésbe és üzemvezetésbe. A DVG képviseli tagvállalatai érdekeit más szervezetekben is az átviteli hálózat témáiban, így nemzetileg, mint a Német Ipar Szövetségi Egyesülés (BDI) tagja és nemzetközileg, mint az UCTE tagja, amely az európai kontinens átviteli hálózatainak szinkron üzemben összekapcsolt rendszereinek üzemével foglalkozik. A DVG szervezeti sémáját az 1. táblázat mutatja be. A német átviteli hálózat üzemeltetôk szabályozási zónáit, tehát az általuk irányított VER-területet tünteti fel a 2. ábra. Azóta az ábrán 6. és 8. számmal jelölt társaság, azaz az RWE (Essen) és a VEW (Dortmund) egyesültek a német versenyhivatal engedélye alapján. Egyébként utalok a bevezetôben hivatkozott cikkre a német villamosenergia-iparban bekövetkezett változásokról és fúziókról. Azóta hivatalosan is bevezették a cégnyilvántartásba a Bayernwerk és a PreussenElektra egyesülésébôl létrejött E.ON Energie AG nevû konszernt. Az új cég, amely a villamos energia mellett a víz és gáz üzletágban is érdekelt, Európa legnagyobb privát áramszolgáltató társasága lett, csupán két állami vállalat, a francia EdF és az olasz ENEL elôzi meg. Mutatószámai lenyûgözôek: évi villamosener-
Szövetsége (VTSZ) kezdetben támogatta e törekvést, azonban nemrégiben – alapszabályát módosítva – csupán munkáltatói érdekképviseleti szervvé vált a szakszervezetek munkavállalói partnereként, és sajnos lemondott a jól bevált német mintájú villamosenergia-iparági csúcsszerv egyéb fontos feladatairól.
A DVG A DVG – amit magyarra a Német Szövetségi Köztársaság (BRD) mintájára Német Szövetségi Társaságnak lehet fordítani – 1948. november 15-én alakult, a gazdaságban jól bevezetett egyesülés. Legfelsôbb szerve a tagközgyûlés, amelyben az átviteli hálózatért felelôs tagvállalatok képviselôi vesznek részt. A tagközgyûlés kétévente soraiból választja meg a DVG Igazgatóságát. A társaság jövôbeli tevékenységének a tagközgyûlés által kijelölt fô irányát és az abból eredô feladatokat bizottságok dolgozzák ki. A DVG üzleti ügyeit a Heidelberg székhelyû cégvezetés intézi. A DVG Németország villamosenergiarendszereiért felelôs átviteli hálózatüzemeltetô társaságok szövetsége. A valóságban tehát Németország belsô villamosenergia-rendszeregyesülése, a német VERE. A tagok itt azért egyeztetik tevékenységüket, hogy az önálló társaságok erôit a közös elôrehaladás elônyeivel összekössék. A DVG legfôbb célkitûzéseit hasonlóan fogalmazza meg, mint a VDEW, de kiemeli az alábbi kooperációs szempontokat: u Erôsíteni tagjainak egymás és az európai átviteli hálózat többi üzemeltetôje és használója közötti együttmûködést. u Biztosítani a lehetô legbiztonságosabb, kedvezô árú, környezetkímélô, tárgyilagos, áttekinthetô, megkülönböztetésmentes, elôfeltételek nélküli áramszolgáltatást, együttmûködve a hálózat-hozzáférés használóival. u Egyeztetni a szinkron üzemben összekapcsolt átviteli hálózat bôvítését és üzemét, és kidolgozni az átviteli képességet biztosító szabályokat és ajánlásokat. u Ápolni az átviteli hálózatok üzemeltetôinek nemzeti és nemzetközi szintû tapasztalatcseréjét. u Támogatni tagjainak az átviteli hálózattal kapcsolatos minden fontos javaslatát. A DVG-nek nincs semmilyen saját üzemi eszköze. A nagyfeszültségû átviteli hálózat a VER-vállalatok mindenkori tulajdona, de a DVG-n belül egyeztetnek minden, a VER-t érintô feladatot, ha az szükségessé válik. A különbözô munkaterületekre vonatkozó vizsgálatok elsôsorban egyedi tervezeteken alapulnak, amelyeket az érintett VER-társaságok dolgoznak ki. A közös tanulmányok eredményei
53
gia-fogyasztás kb. 200 TWh, erômûvi teljesítôképesség 30 000 MW, hálózathossz (400, 220, 110 kV) 35 000 km, dolgozók száma 36 500, a fogyasztóké 12 millió. Az E.ON leányvállalatok – eredeti nevüket megtartva – szakágak szerint csoportosítva kerülnek különbözô székhelyekkel az ôsz folyamán bejegyzésre. A DVG tagtársaságok fôbb jellemzôirôl ad tájékoztatást – még az összevonások elôtti állapotban – a 2. táblázat. Gazdasági és mûszaki mutatóikat szemlélve jól érzékelhetô, hogy milyen versenytársakat is jelent az MVM Rt. számára a német árampiac. Érdekes a német villamosenergiarendszerek teljesítôképességének forrásoldala. Errôl a 3. ábra ad szemléletes képet. A legnagyobb hányadot (22,1%) a kôszénbázisú hôerômûvek képviselik, ligniterômûvek 15,4%, a szénhidrogén-tüzelésûek 21,4%, az atomerômûvek 18,6%, a vízerômûvek részesedése pedig 7,1% volt az 1999. évi összevont teljesítôképesség-mérlegben. A külföldrôl lekötött tartalék kapacitás sem kicsi (6,5%) és jelentôs (8,9%) a közcélú hálózatra kapcsolódó, saját célra termelô, ipari erômûvek nagysága, ami elérte a 10 544 MW-ot az összesen 118 252 MW nettó (önfogyasztás nélküli) erômûvi beépített teljesítôképességû német VERE-ben.
Erômûvi és import teljesítôképesség
110,7
1,9
Exportra lekötött
110,9 1,5
Exportra lekötött
11,2
Állandó hiány
10,1
Szükséges tartalék
7,7
Szabad teljesítmény
2,4
Fel nem használt karbantartási tartalék
9,0
Szabad teljesítmény
5,4
Fölös terheléstartalék
1,8
Nem igényelt terhelés
9,4 78,1 5,4
Csúcsteljesítmény maximuma
Szükséges biztonsági tartalék
72,7
Normál téli csúcsterhelés
TERV
12,2
70,9
Állandó hiány
Kényszerkiesésre és karbantartásra igénybe vett
Tényleges csúcs
TÉNY 1999. NOVEMBER 18., 18 ÓRA
5. ábra Németország közcélú villamosenergia-rendszer egyesülésének erômûvi és import nettó teljesítôképesség mérlegének terv- és tényadatai 1999. évben
A
M A G Y A R
V I L L A M O S
M Û V E K
K Ö Z L E M É N Y E I
2 0 0 0 / 4
54
S Z E R E P L Ô K
% 220
A Z
E U R Ó P A I
Á R A M P I A C O N
Index 1973 = 100 458 TWh Bruttó hazai termék (GDP) Primerenergia-felhasználás
200
Villamosenergia-termelés (kiadott) 477 TWh 3.189 milliárd DM
Közcélú villamosenergia-fogyasztás Összes villamosenergia-fogyasztás 180
508 TWh 160
140
489 millió t SKE
120
100
80 1973
1975
1980
1985
1990
1995
1999
6. ábra A német villamosenergia-gazdaság jellemzô mutatószámai (1995-ig a Német Szövetségi Köztársaság, utána az egyesített Németország)
A német villamosenergia-termelés és fogyasztás 1999. évi adatait tünteti fel a 4. ábra, amely a primer energiahordozófelhasználás részaránya szerint osztályozza a villamosenergia-fejlesztést. A hôerômûvek 53,9%-kal, az atomerômûvek 31%-kal vezetik a mezônyt. A vízerômûvi termelés 4,1%, az importszaldó 5,1%, az ipar és a vasút erômûvei pedig 5,9%-kal járultak hozzá az összesen 515,2 TWh hazai termeléshez. A bruttó közcélú villamosenergia-fogyasztás – ami a hálózati veszteséget is tartalmazza, de a szivattyús energiatározók (SZET) felhasználását nem –, 479 TWh volt, az ipar és a vasút saját célra e felett 30,1 TWh-t vett igénybe. Míg a 3. ábra az összes, az 5. ábra a közcélú villamosenergia-szolgáltatás 1999. évi nettó teljesítôképesség-mérlegét tünteti fel az UCTE-elôírások szerint, terv- és tényadatokkal. Figyelmet érdemel, hogy ebben 9,4 GW szabad teljesítôképességet terveztek, amikor az országos mérleg 7 GW külföldrôl lekötött teljesítményt jelez, amellett, hogy itt 1,8 GW exportteljesítményt is tartalmaz. Ez az ellentmondás összefügg az óriás cégek egyedi üzleti érdekeivel. Számunkra viszont tanulságos, hogy a tényleges csúcsterhelés csupán 64%-a a beépített, és 74%-a a rendelkezésre álló kapacitásnak. Tanulságos az EU legerôsebb tagállama villamosenergia-gazdaságának jellemzô mutatóit is megvizsgálni, amit a 6. A
M A G Y A R
V I L L A M O S
ábra szemléltet az 1973–1998 közötti idôszakra. Jellemzô a német újraegyesülés 1995. évi hatása. Jól látható, hogy a bruttó hazai termék (GDP) 1998. évi 3189 milliárd DM értékéhez 477 TWh villamos energiára volt szükség. A kezdô évhez képest a GDP 183%-ra emelkedett, az ehhez szükséges villamos energia ennél valamivel nagyobb (198%) növekedést mutat. Ez azt jelenti, hogy a fejlett német ipari technológia mellett is növekedett a villamosenergia-igényesség. Eszerint hosszú távon a német gazdaságnak minden 1% GDP növekményhez 1,1% villamosenergia-többletre volt szüksége. A primerenergia-igényesség viszont lényegesen javult, hiszen a felhasználás mindössze 130%-ra nôtt az 1973. évihez képest. Mindez egyértelmûen bizonyítja, hogy a gazdaság fejlesztéséhez elsôsorban a GDP – villamosenergia-korrelációt és nem a primer energiát kell figyelembe venni, mivel a többlet villamosenergiafejlesztéséhez várhatóan szükséges erômûvi kapacitásbôvítésrôl már 5-6 évvel korábban kell gondoskodni. Az európai árampiac 1999. évi fogyasztási és áramcsere adatait mutatja be a 7. ábra. Az UCTE-rendszerek mellett a DVG ábráján vizsgálhatjuk a nem szinkron járó, de egyenáramú kábelekkel öszszekapcsolt szomszédok adatait is, sôt, a
UCTE NORDEL EES/VES GB CENTREL COMELEC
UCTE szinkron üzem UCTE aszinkron üzem
M Û V E K
K Ö Z L E M É N Y E I
7. ábra Az európai Villamos Energia Rendszeregyesülés tagországainak villamosenergia-fogyasztása és áramcseréje 1999-ben
2 0 0 0 / 4
S Z E R E P L Ô K
•
HIREK
•
E U R Ó P A I
Á R A M P I A C O N
kapacitást le kell selejtezni. Külön hangsúlyozzák, hogy ezt a programot nem az áramigény, hanem a piaci elképzelések irányították, és a ma meglévô 7200 MW szabad teljesítôképesség piaci hasznosítását is szeretnék elérni. Számolnak azonban azzal is, hogy ezek egy részét éppen piaci kényszerbôl kell esetleg korábban leállítani. Az összes fogyasztást 2010-ben 537 TWh-ra becsülték. Az erômûvek CO2kibocsátását 2010-re 10%-kal vállalták csökkenteni, de ez az említett atomerômûvi leépítés esetén most veszélybe került. A DVG még 1998-ban elkészítette az alaphálózati hozzáférés díjszabását, egyeztetve a már említett szövetségekkel, és azt 2000 nyarán korszerûsítették.
csupán irány- vagy szigetüzemben lebonyolított áramcserékrôl is hasznos tájékoztatást kaphatunk. Így adatokat látunk a volt keleti szocialista országok VEReinek termelésérôl és áramcseréjérôl is. Befejezésül csak néhány számot érdemes idézni a DVG Németország 1999–2010 közötti idôszakra szóló áramellátási vizsgálataiból, ami még az atomerômû-kihalasztási kormányhatározat elôtt készült. A csúcsterhelés növekedését és a fogyasztást egyaránt évi 0,6% növekménynyel tervezik. Ennek alapján a német VERE rendelkezésre álló kapacitását 6200 MW-tal kívánják bôvíteni. Ehhez 24 600 MW új erômû építésére van szükség, mivel egyidejûleg 18 400 MW elavult
HIREK
A Z
HIREK
•
HIREK
•
HIREK
•
Ez a DVG-Gridcode néven az interneten is lehívható. A DVG szakértôi rendkívül nehéznek vélik megítélni mind a liberalizált árampiac várható kihatásait az áramcsere jövôbeli alakulására, mind az ún. független áramtermelôk szerepét, és csak valamennyi EU-áramszolgáltató piacnyitása után nyert tapasztalatok alapján tartják lehetségesnek annak értékelését. A német villamosenergia-gazdaság felvázolt tapasztalatai intô például szolgálhatnak számunkra is hogy milyen óvatos elôrehaladást érdemes tanúsítani az EU árampiaci arénában való éles versenyzésre, de az új VET adta vértezetben remélhetô az MVM Rt., illetve a magyar VER eredményes részvétele is.
HIREK
bevonásával (pl. web-konferencia, web-fórumok), javaslatot tesz az Eurelectricnek ezen eszközök használatára munkabizottságaiban; – iránymutató dokumentumokat ad közre és dolgoz ki az informatika azon területein, amelyek elôsegíthetik a villamosipar fejlôdését; – adatokat gyûjt és ad közre a tagországok villamos társaságaiban alkalmazott informatikai megoldásokról, eszközökrôl (tudásbázis kialakítása), elôsegíti a villamosipari szakemberek munkáját a kapcsolatok feltérképezésével. A mûködési rend vonatkozásában a csoport egyetértett azzal, hogy a kapcsolattartás legfontosabb eszköze az E-mail. Abban az esetben, amikor szükség van dokumentumok, megoldások együttes kialakítására, megvitatására vagy elfogadására, használni lehet a web-konferencia eszközét. Éves szinten a csoport egy-két alkalommal gyûlik öszsze. A tagok részére továbbra is rendelkezésre áll az Eurelectric web-helye a maga fórumaival, ahol lehetôség van felvetni, illetve megvitatni az új ötleteket. A hozzászólásokat az ország képviselôje menedzseli (elképzelhetô, hogy minden társaságnak legyen egyedi login-ja), maga a fórum tehát zártkörû. A csoportban a témakörök kiválasztásának legfontosabb szempontja, hogy új, elôremutató informatikai megoldások vizsgálatát (ismertetését) kell megcélozni, amelyektôl remélhetô, hogy villamosipari alkalmazásuk hasznára válik az iparágnak. A kidolgozásra kiválasztott témákban önkéntes alapon szervezôdik meg a munka. Minden témának lesz egy felelôse a csoportból, aki a csoport tagjaiból és más villamosipari társaságokból gyûjt maga köré szakembereket a javaslat kidolgozására.
Az Eurelectric informatikai szakértôi hálózat 2000. november 17-i ülése Az Eurelectric informatikai szakértôi hálózata a Management Practice Domain egyik szakértôi hálózata, amely a múlt évben kizárólag az akkor kiemelt 2000. év problémával foglalkozott. Idôközben a csoport vezetôje nyugdíjba vonult és visszavonult az Eurelectricben vállalt munkájából is. A csoport új vezetôjének kiválasztása után vált szükségessé a csoport összehívása, a tevékenység újrafogalmazása, a feladatok kiosztása. Az ülésre Brüsszelben került sor az Eurelectric székházában. A csoport vezetését Ben Stern vállalta el, az izraeli Electric Corp Haifai Információs Rendszerek és Kommunikációs Osztályának vezetôje. A csoport tagjai az egyes országok villamosipari cégei által delegált informatikai szakértôk A magyar delegált Antal János volt. Délelôtt a szakértôi hálózat ülése volt, délután pedig web-konferenciával egybekötött mûhelytanácskozás a Business to Business (B2B) megoldásokról a villamosiparban. Az ülés napirendjén a következô kérdések szerepeltek: – a csoport tagjainak bemutatkozása; – a múlt évi tevékenység értékelése, az emlékeztetô jóváhagyása; – a szakértôi hálózat tevékenységének, hatáskörének újradefiniálása; – mûködési, kapcsolattartási rend kialakítása; – az Eurelectric által adott szolgáltatások ismertetése; – a legfontosabb témakörök felsorolása, amelyekkel a szakértôi csoport a következô hónapokban foglakozni fog, a felelôsök kijelölése. A tevékenység újradefiniálása során a következô fôbb megállapításokban jutott egyetértésre a csoport: – a szakértôi hálózat munkájával segíti az Eurelectric erôfeszítéseit a villamosipar fejlesztése, a piaci versenyképesség fokozása terén, elôsegíti a villamosipar szerepének kiteljesedését a társadalom fejlôdésében; – a szakértôi hálózat megújítja a kommunikációt a csoport tagjai között új eszközök
Az alábbi témákat javasolta kidolgozásra a csoport: – az informatika változó szerepe a villamosipari társaságok életében, – informatikai biztonság (biztonsági megoldások a villamosipari társaságok kommunikációjában), – informatika az üzlet elôsegítésére, – internet-technológiák alkalmazása a villamosiparban, A
M A G Y A R
V I L L A M O S
55
M Û V E K
•
HIREK
• HIREK
– a globalizáció hatása a társaságok informatikájára, – sikeres informatikai projektek a villamosiparban, – az euró bevezetésének informatikai következményei. A témakörök Eurelectric részérôl történô elfogadása után indul meg a szervezôdés, majd a kidolgozás. A témakör kibontásának egyoldalas javaslatával egy hónap múlva kell elkészülni. A magam részérôl az informatikai biztonság témakörének vezetését vállaltam el az osztrák kollegával együttesen. A szakértôi hálózat ülését követôen mûhelytanácskozásra került sor meghívott elôadókkal. Ez web-konferencia keretében zajlott, amelyre a szakértôi hálózat azon tagjai kaptak meghívót, akik valamilyen oknál fogva nem tudtak eljönni Brüsszelbe (a webkonferencia keretében a képi információ egy meghatározott web-helyrôl, a hang telefonkonferencia útján jut el a résztvevôkhöz). A mûhelytanácskozás témája az e-kereskedelem volt a villamosiparra kihegyezve. Az elsô elôadás a B2B alapjairól szólt (Mr. Stefaan Ovaere Belgiumból), technikai aspektusokról, installálásról. Ezt követte az SAP Belgium vezetôjének elôadása arról, hogy mit tud nyújtani e kérdésben az SAP, és konkrétan a cége. A harmadik elôadás (Mr. Antonio Quintana, Ibedrola S.A.) egy most szervezôdô európai villamosipari e-kereskedelmi portálról szólt. A workshop hátralévô részében Ben Stern ismertetett néhány érdekes cikket és web-helyet a témával kapcsolatban. A következô ülés Brüsszelben 2001. február 12-én lesz, elôzetes témája: Intelligens kereskedelem távleolvasással. Az ülésen átadott anyagok: – kérdôív tervezete a villamosiparban alkalmazott informatikai megoldásokról, – az Israel Electric Corporation kérései (ha valaki tud segíteni, jelentkezzen): u a tarifaképzési megoldásokról a leendô privatizáció kapcsán, u hálózati térinformatikai megoldásokról, u ügyfél kiszolgáló rendszerekrôl. – bevezetô az e-kereskedelembe (cikk), – európai villamosipari portál (prezentáció), – XML és e-kereskedelem (cikk). Az anyagok Antal Jánosnál érhetôek el. (Antal János) K Ö Z L E M É N Y E I
2 0 0 0 / 4
