Társadalomtudományi Intézet
Kérdőív Kedves Megkérdezett! Intézetünk kutatást folytat arról, hogy néhány társadalmi problémával kapcsolatban milyen a hazai közvélemény. Kérjük, segítse elő munkánkat azzal, hogy munkatársunk kérdéseire válaszol. A kikérdezés kizárólag tudományos célokat szolgál, és a több ezer kitöltött kérdőív közül személy szerint senkinek a válaszait sem lehet visszakeresni. Megértő együttműködésüket előre is köszönjük!
1. Milyen változások voltak a legjelentősebbek az Ön életében az utóbbi 15 évben? ……………………………………………………………………………………………………………..
2. a) Az ember sokszor ábrándozik arról, hogy valamin jó lenne az életében változtatni. Ha Ön valamin változtathatna a saját életében, akkor mi lenne az? ……………………………………………………………………………………………………………..
2. b) És mennyire látja ezt reálisan megvalósíthatónak? 1. feltétlen el fogom érni 2. valószínűleg el fogom érni 3. nem hiszem, hogy elérem 4. biztos, hogy nem érem el
3. Az Ön véleménye szerint a jelenlegi időszakban mennyire fontos…? 3. Nagyon fontos a)
2. Fontos
1. Közömbös
Nyugodt, biztonságos élet
b) Anyagi jólét c)
Társadalmi egyenlőség
d) Családi boldogság e)
Egyéni szabadság
f)
Tartalmas munka
g) Közösségi magatartás h) Közéleti demokrácia
4. Sokszor halljuk azt a fogalmat, hogy „társadalmi egyenlőség”. Kérjük, mondja el, hogy Ön mit ért társadalmi egyenlőségen? ……………………………………………………………………………………………………….. ………………………………………………………………………………………………………..
1
5. A következőkben felsorolunk néhány kijelentést. Kérjük, jelölje meg, hogy az adott kijelentéssel a mai Magyarország vonatkozásában egyetért-e vagy sem! Kérdezőbiztos! Egyelőre csak az „egyetértek, nem értek egyet” válaszokat jelöljük, a „különösen fontos” jelölésre később kerül sor! 1. Nem értek egyet 2. Egyetértek
3. Különösen fontos
a) Túlságosan nagyok az egyenlőtlenségek. b) Manapság falun már jobb élni, mint a városban. c) Túlságosan nagy a hatalmi különbség a vezetők és beosztottak között. d) Nagy a különbség a férfiak és a nők társadalmi helyzete között. e) Túlságosan kicsik ma már a társadalmi különbségek. f) A gyerek nagyon különböző esélyekkel indul, attól függően, hogy mik a szülei. g) Az emberek túlságosan aszerint ítélik meg egymást, hogy ki micsoda. h) Még ma is sokkal jobb városban élni, mint falun. i) Vannak, akik túl jól élnek. j) Vannak, akik túl rosszul élnek. k) Túl kicsik a jövedelmi különbségek. l) Nem igazságosak a jövedelmi különbségek. m) Túlságosan nagyok a jövedelmi különbségek.
5. 1. Kérjük, hogy a fönti kijelentéseknél azok közül, amelyekkel egyetért, válassza ki, hogy melyeket érez ma különösen fontos társadalmi problémának. 6. Mennyire tartja Ön fontos célkitűzésnek a társadalmi egyenlőséget? 1. 2. 3. 4. 5.
A társadalmi egyenlőség követelése gátolja a társadalmi fejlődést. A társadalmi egyenlőség követelése fontos lenne, de nem lehet megvalósítani. A társadalmi egyenlőség egy lényegtelen probléma. A társadalmi egyenlőség fontos célkitűzés volt valamikor, de ma már nem túl lényeges probléma. A társadalmi egyenlőség ma is fontos célkitűzés.
7. Ha végigtekint hazánk elmúlt 30 évén, akkor melyik véleménnyel ért egyet leginkább az alábbiak közül: 1. 2. 3.
Az elmúlt harminc évben fokozatosan csökkentek a társadalmi egyenlőtlenségek, és ma a legkisebbek. Az egyenlőtlenségek jelentősen csökkentek az ötvenes évek elején, azóta azonban újra növekszenek. Az elmúlt harminc évben lényegében nem csökkentek a társadalmi egyenlőtlenségek, legfeljebb másfajta egyenlőtlenségek vannak, mint régen.
2
8. Ha összehasonlítja a nálunk levő társadalmi egyenlőtlenségeket a mai fejlett kapitalista országokéval, akkor az Ön véleménye szerint hol kisebbek a társadalmi egyenlőtlenségek? Kérdezőbiztos! a)
Amennyiben nálunk kisebbeknek tartja, akkor Ön ezt egyértelműen jónak gondolja, vagy van rossz oldala is? 1. Egyértelműen jó
2. Van rossz oldala is.
b) Amennyiben nálunk nem tartja kisebbnek, akkor Ön ezt eddigi fejlődésünk fogyatékosságának véli vagy nem? 3. Nem
4. Igen
9. Napjainkban különböző vélemények vannak arról, hogy a társadalmi egyenlőtlenségek mennyiben jelentenek problémát. A felsorolt vélemények közül Ön melyikkel ért leginkább egyet? 1. 2. 3. 4. 5.
A társadalomban különböző feladatokat kell ellátni. Ezeknek a különböző feladatoknak eltérő fontossága van a társadalom számára. Ezért szükségszerű, hogy legyenek egyenlőtlenségek az emberek között. Ha nem lennének egyenlőtlenségek, akkor nem lenne, ami hajtsa az embereket, és ez megállítaná a fejlődést. A társadalmi egyenlőtlenségek csakis a korábbi osztálytársadalmak maradványai és jelenlegi fejletlenségünk következményei, amelyek megszüntetésére kell törekednünk. Már ma is lényegesen jobb helyzetben lehetnénk az egyenlőtlenséget illetően, ha ezt a vezetők igazán akarnák. Társadalmi egyenlőtlenségek mindig voltak, vannak és lesznek, legfeljebb az egyenlőtlenségek formája változik.
3
10. A következőkben felsorolunk négy véleményt, kérjük, jelölje meg, hogy Ön melyikkel ért leginkább egyet! Hogy megkönnyítsük a válaszadást, megpróbáltuk ezt a négy véleményt ábrázolni is. Kérjük tehát, hogy mielőtt válaszolna, nézze meg a következő négy ábrát is.
1. 2. 3. 4.
Társadalmunkban vannak, akik fent, és vannak, akik lent vannak. Persze ez nem jelent teljes elkülönülést, hiszen van egy szűk réteg, amely a kettő között helyezkedik el. (1. ábra) Társadalmunkban az emberek egymás fölött álló rétegekben helyezkednek el, és a magasabb rétegekben egyre kevesebben vannak. (2. ábra) Társadalmunkban a többség egy átlagos helyet foglal el, és ezek között viszonylag kicsik a különbségek. Van azonban egy kisebbség, akik nagyon jó helyzetben vannak, és egy másik, akiknek az átlagosnál sokkal rosszabb a helyzetük. (3. ábra) Társadalmunkban ma már kicsi a különbség a jó és a rossz helyzetben levők között. (4. ábra)
11. Kérjük, hogy az előbb kiválasztott ábrán egy csillaggal jelölje meg, hogy Ön körülbelül hol helyezkedik el! ……………………………………………………………………………………………………….. ………………………………………………………………………………………………………..
12. Kérjük, jelölje meg az alábbiak közül azt a három tényezőt, amelyik az Ön véleménye szerint a legerőteljesebben járul hozzá a jó és a rossz társadalmi helyzetek különbségéhez: 01. 02. 03. 04. 05. 06. 07. 08. 09. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16.
hogy szellemi vagy fizikai munkát végez hogy milyen az iskolai végzettsége hogy mennyire szorgalmas, igyekvő hogy vezető vagy beosztott hogy milyen családból származik hogy városon vagy falun él hogy férfi vagy nő-e az illető hogy mekkora hatalma van hogy jól vagy rosszul dolgozik-e az illető hogy milyen kapcsolatai, protekciója van hogy mennyire tehetséges hogy politikailag milyen az illető hogy munkás, paraszt vagy értelmiségi-e hogy az illető mennyire képes alkalmazkodni hogy mi a szakmája az illetőnek hogy mennyire szerencsés
4
13. Különböző véleményeket hallani arról, hogy mitől függ az, hogy kinek sikerül inkább jobb vagy rosszabb foglalkozást elnyernie. Ebben nagy szerepe lehet: 1. 2. 3. 4. 5. 6.
a szülők helyzetének, a származásnak az egyéni képességeknek a szerencsének az ismeretségnek és jó kapcsolatoknak az iskolai végzettségnek a politikai alkalmazkodásnak
Kérjük, hogy e 6 tényezőt rangsorolja 1-től 6-ig. Egyest adjon annak, amelyiket a legfontosabbnak tartja és 6-ost a legkevésbé fontosnak.
14. Az Ön véleménye szerint van-e ma Magyarországon egyéni felemelkedés? 1. nincs
2. van
Kérdezőbiztos: Amennyiben a válasz 1., akkor tovább a 15. kérdésre, ha 2., akkor az itt következőket is kérdezzük!
14. a) Ön felemelkedésnek nevezi-e, ha: 1. Valaki magasabb iskolai végzettséget szerez? igen nem 2. Valakit fontosabb, felelőségteljesebb munkával bíznak meg? igen nem 3. Valakit beválasztanak valamilyen társadalmi-politikai szervezet vezetőségébe? igen nem 4.
Valaki anyagilag jobb helyzetbe kerül igen nem
5.
Valaki fizikai dolgozóból szellemi dolgozó lesz igen nem
15. A következőkben felsorolunk három csoportosítást. Kérjük, hogy mindegyikben jelölje meg, hogy Ön melyik réteghez tartozónak tartja saját magát. a)
1. munkásosztály 2. paraszti osztály 3. alkalmazottak 4. értelmiségiek 5. kisárutermelők
b)
1. vezető állásúak 2. értelmiségiek 3. egyéb szellemi 4. fizikai dolgozók
c)
1. vezetők 2. értelmiség 3. középréteg 4. munkás 5. hátrányos helyzetű
5
15. a) Kérjük, jelölje meg azt is, hogy a három csoportosítás közül melyiket tartja olyannak, amelyik a legjobban leírja a jelenlegi magyar társadalom szerkezetét: ………………………………………………………………………………………………………..
16. Mi az Ön véleménye, a jövőben megszüntethetők-e a társadalmi egyenlőtlenségek? 1. 2. 3.
Egészen biztos, hogy a jövőben eljutunk oda, hogy nem lesznek jobb és rosszabb helyzetű emberek A jövőben kisebb lesz a jobb és rosszabb helyzetűek különbsége, és csak az egyén képességei, igyekezete fogja eldönteni, hogy ki milyen helyzetbe kerül. Alapjában véve mindig is lesznek olyan társadalmi egyenlőtlenségek, amelyek ellen az egyén semmit sem tehet.
17. A következőkben felsorolunk néhány mai társadalmi egyenlőtlenséget. Kérjük, jelölje meg, hogy ezek közül melyik az, amelyik a jövőben megszüntethető lesz, és melyik nem. a) szellemi és fizikai munka különbsége 1. megszüntethető 2. nem b) vezető és beosztott anyagi egyenlőtlensége 1. megszüntethető 2. nem c) az alacsony és magas képzettségűek közötti egyenlőtlenség 1. megszüntethető 2. nem d) a város és a falu közötti egyenlőtlenség 1. megszüntethető 2. nem e) a férfi és a nő közötti egyenlőtlenség 1. megszüntethető 2. nem f)
a sok és kevés hatalommal rendelkezők közötti egyenlőtlenség 1. megszüntethető 2. nem
g) a gyermekek esélyei között a szülők helyzetétől függő egyenlőtlenség 1. megszüntethető 2. nem h) az érdekes és az unalmas munkák különbsége 1. megszüntethető 2. nem i)
a jó és a rossz körülmények között élők egyenlőtlensége 1. megszüntethető 2. nem
j)
a társadalmi osztályok közötti különbség 1. megszüntethető 2. nem
k) a könnyű és nehéz munkák különbsége 1. megszüntethető 2. Nem
18. Kérjük, jelölje meg, hogy Ön saját társadalmi helyzetét milyennek ítéli meg ahhoz képest, amilyen képzettsége, tehetsége, szorgalma alapján igazságos lenne. 1. 2. 3. 4.
Jobbnak az igazságosnál Igazságosnak Rosszabbnak az igazságosnál Lényegesen rosszabbnak az igazságosnál
6
19. Milyennek tartja? 5. Nagyon jó
4. Jó
3. Közepes 2. Rossz 1. Nagyon rossz
a) foglalkozása társadalmi megbecsültségét b) az Ön személyes anyagi megbecsültségét c) az Ön munkájának erkölcsi megbecsülését d) családja anyagi helyzetét e) családja általános társadalmi helyzetét
20. a) Kérjük, hasonlítsa össze az Ön jelenlegi társadalmi helyzetét a szüleiével. Jobb vagy rosszabb helyzetben van-e, mint a szülei voltak akkor, amikor ugyanolyan idősek voltak, mint most Ön? 1. szüleimnél jobb
2. ugyanolyan
3. rosszabb helyzetben
20. b) És gyermekeinek jobb vagy rosszabb lesz a helyzete, mire ugyanannyi iődősek leszenk, mint most Ön? 1. gyermekeimnek jobb
2. ugyanolyan
3. rosszabb lesz a helyzetük
21. a) Gyakran szoktuk használni azt a kifejezést, hogy valaki több vagy kevesebb a másiknál. Ön személy szerint kevesebbnek érzi-e magát egy ………………….. 1. igen
2. nem
21. b) Gyakran szoktuk használni azt a kifejezést, hogy valaki több vagy kevesebb a másiknál. És Ön személy szerint többnek érzi-e magát egy …………………..... 1. igen
2. nem
Kérdezőbiztos! A kipontozott helyeken a megkérdezett foglalkozásának megfelelően kérdezzünk! értelmiségieknél: egyéb szellemieknél: szakmunkásnál: betanított munkásnál: segédmunkásnál:
egyetemi tanárnál, szakmunkásnál egyetemet végzett embernél, szakmunkásnál mérnöknél, segédmunkásnál szakmunkásnál, segédmunkásnál szakmunkásnál, hivatalsegédnél.
22. Vannak olyan emberek, akik úgy érzik, hogy valamilyen szempontból lemaradtak azokhoz képest, akikkel együtt indultak. Van-e Önben is ilyen érzés? igen
nem
Ha igen, akkor elsősorban milyen szempontból? (Csak egy választ kérünk!) 1. 2. 3. 4. 5.
képzettségben hivatali előrejutásban anyagiakban hivatalos elismerésben egyéb, éspedig: …………………………………………………………………………
7
23. Kérjük, röviden mondja el, hogy kik nevezhetők ma Magyarországon szegényeknek? ……………………………………………………………………………………………………………..
24. És kiket nevezne ma Magyarországon gazdagoknak? ……………………………………………………………………………………………………………..
25. Az Ön véleménye szerint mennyi az a maximális havi jövedelem ma Magyarországon, amit egy jól kereső ember törvényesen el tud érni? …………………………………………. Ft.
26. Vegyünk egy négytagú családot, ahol a szülőkön kívül két kb. 5--10 év közötti gyerek van. Az Ön véleménye szerint havonta mennyi pénzre van szüksége ennek a családnak ahhoz, hogy tisztességesen, jól, a mai igényeknek megfelelően tudjanak élni? …………………………………………. Ft.
27. És az Ön véleménye szerint kik tartoznak azok közé, akik ennél lényegesen rosszabbul, szegényesen élnek? ……………………………………………………………………………………………………………..
28. Felsorolunk néhány tényezőt, kérjük, jelölje meg, hogy az Ön véleménye szerint ezeknek általában milyen a jelentősége egy család életszínvonala szempontjából. Nagyon fontos 4.
Meghatározó jelentőségű 5. 1. A családtagok fizetésének 2. A családtagok mellékjövedelmeinek és mellékkeresetének 3. A pénzbeni társadalmi juttatásoknak (családi pótlék, nyugdíj, ösztöndíj stb.) 4. A természetbeni társadalmi juttatásoknak (ingyenes oktatás, egyészségügy, olcsó szolgáltatások stb.) 5. A család nagyságának és a család összetételének 6. Öröklésnek, származásnak családi háttérnek 7. A szorgalomnak, a takarékosságnak 8. Az állam életszínvonalpolitikájának
8
Fontos 3.
Minimális Egyáltalán a szerepe nincs szerepe 1. 2.
29. Kérjük, jelölje meg, hogy az Ön véleménye szerint az előbbiek közül melyik tényezőnek legyen a jelenleginél nagyobb, illetve kisebb szerepe (csak 1-1 tényezőt emeljen ki)! a) Nagyobb szerepe kellene legyen:……………………………………………………………… b) Kisebb szerepe kellene legyen:………………………………………………………………… c) A jelenlegi helyzet a megfelelő:………………………………………………………………..
30. Az emberek általában elég sokat beszélnek a fizetésről. Néhány következő kérdésben az Ön véleményére lennénk kíváncsiak a fizetésekkel kapcsolatban. Először azt kérdezzük, hogy mennyi havi fizetést tartana Ön igazságosnak egy 40 éves, átlagosan jól dolgozó: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
betanított lakatosnak:…………………………………………………………………………… latatos szakmunkásnak:…………………………………………………………………………. művezető technikusnak:………………………………………………………………………… beosztott mérnöknek:…………………………………………………………………………… osztályvezető mérnöknek:………………………………………………………………………. vállalatigazgatónak:……………………………………………………………………………... miniszternek:……………………………………………………………………………………..
31. A következő két-két hasonló korú, egyaránt jól dolgozó ember közül melyiknek adna több fizetést és mennyivel? Kérdezőbiztos! Az összeget nem olvassuk fel, hanem a választ a megfelelő rovatba írjuk! 1. Az elsőnek több mint 2. Az elsőnek 1-500 3. Egyformán 500 Ft-tal többet Ft-tal többet
4. A másodiknak 1500 Ft-tal többet
5. A másodiknak 500 Ft-tal többet
a) Vagonrakó segédmunkás – szerszámkészítő szakmunkás b) Elektroműszerész – középiskolai tanár c) Szövőnő – beosztott könyvelő d) Teherautó sofőr – a vezérigazgató személygépkocsivezetője e) Takarítónő – fodrásznő
32. a) Kérjük, képzeljen el két hasonló korú lakatost. Az egyik rendszeresen 110%-ra teljesíti a normáját, a másik még sohasem érte el a 100%-ot. Mindig 98-99%-ot teljesít. Mennyi fizetést adna: Az elsőnek:…………………………………… A másodiknak:………………………………...
32. b) Kérjük, képzeljen el két hasonló TMK (karbantartó) lakatost is, akiknek a munkáját nem lehet normázni. Az egyiket a főnöke nagyon jó munkaerőnek tartja, a másikat gyengébbnek. Itt mennyi fizetést adna: Az elsőnek:…………………………………… A másodiknak:………………………………...
9
32. c) Végül, kérjük, képzeljen el két hasonló korú bérelszámolót, akik közül az egyik nagyon jól, a másik gyengébben dolgozik. Mennyi fizetést adna: Az elsőnek:…………………………………… A másodiknak:………………………………...
33. Az Ön véleménye szerint minek kellene, hogy nagyobb hatása legyen a fizetésekre, az életkornak vagy az egyéni teljesítménynek? 1. 2. 3. 4.
az életkornak az egyéni teljesítménynek egyforma legyen a hatásuk egyiknek sem
Köszönjük az eddigi válaszait, és engedje meg, hogy befejezésül néhány személyi adatot kérjünk, amelyek a válaszok értékeléséhez elengedhetetlenül szükségesek.
34. a) Neme: 1. Férfi 2. Nő
34. b) Életkora: ……………… év
34. c) Iskolai végzettsége, szakképzettsége: ………………
34. d) Születési helye: ........................................
34. e) Jelenlegi lakóhelye: ........................................
34. f) Édesapja jelenlegi (ill. utolsó) foglalkozása: ........................................
34. g) Az ön eddigi foglalkozásai (időbeli sorrendben): Mettől meddig 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. Jelenlegi:
Beosztás
Foglalkozás
10
34. h) Kérjük, sorolja fel az Önnel egy háztartásban élő munkaképes korúak jövedelmét. (Munkaképes kor 14-től nyugdíjig.) Rokonsági fok
Főállásból származó átlagos havi jövedelem (fizetés, jutalom, prémium)
Mellékkereset, másodállás
Egyéb jövedelem Összesen (borravaló, honorárium)
1. A megkérdezett 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. Összesen
34. i) Kérjük, sorolja fel az Önnel egy háztartásban élő nyugdíjasok, járulékosok jövedelmét! Rokonsági fok 1. 2. 3. 4. Összesen
Nyugdíj, járadék havi összege Egyéb jövedelem havi összege
34. j) Szociális juttatások a közös háztartás egészére Havi összege Családi pótlék Ösztöndíj Egyéb juttatás Összesen
34. k) Egyéb jövedelmek: Évente
Havonta
Háztáji és kisegítő gazdaság Albérleti és ingatlanbérleti díj Toto-lottó, egyéb nyeremény, öröklés Családi támogatás Egyéb jövedelmek Összesen
11
Összesen
34. l) Hány tanuló és eltartott gyermek van Önnel egy háztartásban? 0 – 3 éves gyermek 4 – 6 éves gyermek 7 – 10 éves tanuló 11 – 13 éves tanuló 7 – 13 éves nem tanuló
Fő szorzószám 0,4 0,5 0,6 0,8
Fogyasztói egység
Összesen
Kérdezőbiztos! Ezt nem kérdezzük, hanem a kódolás előtt töltjük ki. Összes havi jövedelem: 34. h. összesen 34. i. összesen 34. j. összesen 34. k. havonta összesen Mindösszesen:
…………………… Ft
…………………… Ft
Fogyasztási egység száma: ………………….... 34. h) megjelölt személyek száma összesen 34. i) jelölt személyek száma x 0,8 34. l) fogyasztási egység összesen Háztartás standard értéke 0,4 Mindösszesen: ………………… Egy fogyasztási egységre eső jövedelem: ………………… Mindösszes havi jövedelem:
…………………
Mindösszes fogyasztási egységszám:
………………….. = Ft
34. m) Milyen minőségben lakja a lakást? 1. 2. 3.
Albérlő, ágyrajáró (ha ez a válasz, akkor tovább „p”-re ) Társbérlő Főbérlet, illetve tulajdon (családtag)
34. n) Hány szobás lakásban lakik? Kérdezőbiztos! Nem kérdezzük, hanem kódolásnál számoljuk: Együttélő családtagok száma / Szobaszám: ........................... 34. o) A lakásban WC, illetve fürdőszoba van-e? 1. 2. 3.
egyik sincs csak egyik mindkettő
12
34. p) Telke, nyarlója, hétvégi háza Önnek vagy családtagjának, amit viszonylag rendszeresen használnak, van-e? 1. 2. 3. 4. 5.
nincs csak üres telek ház 100 000 Ft alatt ház 100 000--200 000 Ft ház 200 000 Ft felett
34. r) Mikor és hol volt üdülni az elmúlt öt évben? Nem üdült
Magyarországon (2 pont)
Külföldön (3 pont)
1972 1973 1974 1975 1976
34. s) Milyen tartós fogyasztási cikkekkel rendelkezik? 1. Gépkocsi
1. nincs 2. van, 3 év alatti (8) 3. van, 3 évnél idősebb (5)
2. TV
1. nincs 2. van, 5 év alatti (2) 3. van, 5 évnél idősebb (1)
3. Hűtőszekrény
1. nincs 2. van, 5 év alatti (2) 3. van, 5 évnél idősebb (1)
4. Mosógép
1. nincs 2. van, automata (3) 3. van, hagyományos (1)
5. Magnó, lemezjátszó
1. nincs 2. van, mindkettő (2) 3. csak egyik (1)
Tartós fogyasztási cikk összpontszáma:
…………………………………..
34. t) Összevont életszínvonal pontszám: a) 21. kódnégyzetbe írt szám kétszerese:
……………………………………………………. ……………………………………………………. b) 31. kódnégyzetbe írt szám négyszerese: ……………………………………………………. ……………………………………………………. c) 32. kódnégyzetbe írt szám háromszorosa: …………………………………………………..... ……………………………………………………. d) 35–36. kódnégyzetbe írt szám: ……………………………………………………. ……………………………………………………. e) 38–39. kódnégyzetbe írt szám: ……………………………………………………. ……………………………………………………. Összesen:
…………………………………………………….
13
Néhány módszertani probléma Az olvasó már a tanulmányban is több helyen találkozott módszertani problémákkal. A következőkben a problémák közül részletesebben ismertetjük azokat, melyek szerintünk a kutatási eredmények értelmezéséhez s egyben értékeléséhez szükségesek. Négy különböző – egyébként a kutatási gyakorlatban többé-kevésbé ismert – eljárást alkalmaztunk életszínvonal-adataink feldolgozásánál, az egyenlőtlenséggel foglalkozó sajtópublikációk tartalom-elemzésénél, a társadalmi egyenlőtlenségekről adott válaszok tipizálásánál, s végül, amikor az egyének egyenlőtlenség-felfogása alakulásának konnotációs irányait elemeztük. I. AZ ÖSSZEVONT ÉLETSZÍNVONAL-INDEX KÉPZÉSI MÓDJA Az index öt részindex összevonásából, összegezéséből áll össze, amelyek mindegyikét a vizsgálat során külön-külön is felhasználtuk.
a) Az egy fogyasztási egységre jutó jövedelem nagysága Itt a KSH által kidolgozott számítási módot használtuk, tehát a közös háztartásban élők összes jövedelmét osztottuk a fogyasztási egységek számával: Aktív keresők és munkaképes korúak személyenként Nyugdíjasok, járadékosok, munkaképes koron túli eltartottak személyenként 0—3 éves gyermekek személyenként 4—6 éves gyermekek személyenként 7—10 éves tanuló gyermekek személyenként 11—13 éves tanuló gyeremek személyenként 7—13 éves nem tanuló gyermekek személyenként a háztartás közös költségeinek standardja a háztartás átlaglétszámától függetlenül: Háztartás fogyasztási egységszáma
1,0 egység 0,8 egység 0,4 egység 0,5 egység 0,6 egység 0,8 egység 0,7 egység 0,4 egység …………. = összesen
A háztartás egy fogyasztói egységre jutó jövedelmét ezután a következő osztályközökben kódoltuk: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
– 800 Ft alatt 801—1200 Ft 1201—1600 Ft 1601—2000 Ft 2001—2400 Ft 2401—3000 Ft 3001—4000 Ft 4000 Ft felett.
b) A
lakáskörülmények színvonala
Először megállapítottuk, hogy az illetőnek van-e önálló lakása, és különválasztottuk az önálló lakással nem rendelkezőket. (A családtagként bejelentetteket nem soroltuk az önálló lakással nem rendelkezők közé.) Ezután a lakáshasználati jogból, a laksűrűségből és a lakás komfortosságából állítottuk össze az indexet:
1. Rossz lakáskörül-mények
Lakáshasználati jog Társbérlet Főbérlet, ill. tulajdon + + + + + + +
2 vagy több + + + +
2. Közepes lakáskörülmények
Komfortfokozat WC Fürdőszoba van a van a lakásban lakásban + + +
+ + + +
+ + + + +
+ +
+ + +
Komfort nélküli +
+
+ + + +
3. Jó lakáskörülmények
Laksűrűség 1,1— 1 vagy 1,9 kevesebb
+ +
+ + + +
+ + + + + +
+ +
+ + + +
+ + +
+
+
c) Telek, nyaraló, hétvégi ház tulajdon 1. 2. 3. 4. 5.
nincs csak üres telek ház 100 000 Ft érték alatt ház 100 000—200 000 Ft értékben ház 200 000 Ft érték fölött
d) Üdülési pontérték Kiszámításánál az 1972—1976 közötti öt évben minden három napot meghaladó – nem a lakóhelyen eltöltött – üdülést figyelembe vettünk és a hazai üdülések számát 2-vel, a külföldi üdülések számát 3-mal szoroztuk.
e) Tartós fogyasztási cikk pontszáma Hat tartós fogyasztási cikk tulajdonát vettük figyelembe a következő pontértékkel: a) Gépkocsi
8 pont: 3 évnél fiatalabb 5 pont: 3 évnél idősebb
b) TV
2 pont: 5 évnél fiatalabb 1 pont: 5 évnél idősebb
c) Hűtőszekrény
2 pont: 5 évnél fiatalabb 1 pont: 5 évnél idősebb
d) Mosógép
3 pont: automata 1 pont: hagyományos
e) Magnetofon
1 pont: van
f) Lemezjátszó
1 pont: van
Ebből az öt értékből számoltuk az összevont életszínvonal pontszámát a következő súlyozással: a) b) c) d) e)
egy fogyasztási egységre jutó jövedelem: lakáskörülmények telek-, nyaralótulajdon üdülés tartós fogyasztási cikk
2—16 pont 0—16 pont 0—15 pont 0—15 pont 0—17 pont
Az így kapott pontszámokat osztályközökbe soroltuk a következő módon: 1. 2. 3. 4. 5.
maximum 18 pont 19—25 pont 26—40 pont 41—50 pont 51—és több
= szegényes = szűkös = szerény = szerény jómód = jómód
Amennyiben a pontszám maximum két ponttal a kategóriahatár alatt vagy fölött volt, akkor kivételes esetben a kérdezőbiztos az alanyt egy kategóriával lejjebb vagy följebb sorolhatta személyes benyomásai (lakberendezés, ruházkodás stb.) alapján, ha ezt a kategóriát reálisabbnak tartotta a pontszám szerintinél.
