Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kar Szociológiai Intézet Szociális Munka Tanszék Szociális munka felsőoktatási szakképzés Miskolc Egyetemváros 3515
Képzészáró portfolió
Név: Szendrei Réka Neptun-kód: K9ZBNJ Konzultáns: Dr. Havasi Virág
Feladatleírás a portfolió elkészítéséhez A portfolió arra szolgál, hogy a hallgat a végzés után, amikor új munkáltatónál jelentkezik, be tudja mutatni, hogy milyen kompetenciákkal rendelkezik. Tartalom: I. A hallgató szakmai önéletrajza, mely tartalmazza mindazokat a szakmatanulás szempontjából releváns tanulási tapasztalatokat, melyeket a képzés előtt és közben szerzett II. A képzés során megszerzett kompetenciák és ezek gyakorlati hasznosítása (reflektív összefoglalás) III. Záró önértékelés: a képzés előtt és közben megszerzett tudások, képességek, készségek, attitűdök, tapasztalatok IV. Milyen területen szeretne a hallgató a képzés befejezése után dolgozni, és miért? Itt több lehetősége van a hallgatónak: 1. Ha abban az intézménytípusban, szolgáltatásban, azzal a klienscsoporttal szeretne dolgozni, ahol az összefüggő gyakorlatát töltötte, akkor esszé formában leírhatja azokat a tapasztalatokat, amelyeket a gyakorlat során szerzett: a. A szolgáltatási terület szociológiai leírása, a szolgálat missziója, törvényi szabályozása, a szolgálat munkatársai, szolgáltatások, a munkatársi csoport működése (vezetés, hierarchia, folyamatok és eljárások, ismétlődő események, kultúra, stb.); b. A hallgató tevékenységének leírása, reflektív értékelése: kapcsolatok felhasználókkal/munkatársakkal/más szakemberekkel, tevékenységek, elvárások, tervek és teljesítmények, stb. c. A terület speciális ismereteinek elsajátítását bizonyító jegyzeteinek összefoglalása (szakirodalmi összefoglaló). d. Egy tevékenység esettanulmányszerű leírását (nem okvetlenül esetkezelés!). 2. Ha más területen vagy más klienscsoporttal, más szolgáltatásban, stb. szeretne dolgozni, akkor megteheti, hogy annak a területnek a speciális ismeretanyagát, sajátos problémáit, jellemzőit, stb. foglalja össze. V. A képzés során teljesített gyakorlatok tereptanári értékelései VI. Mellékletek: a hallgató írásbeli munkái, melyek a különböző tudások elsajátítását bizonyítják Formai követelmények: A formai elemeket a portfolió sablon diktálja. Viszont a szakirodalomi összefoglalóban, a csatolt dolgozatokban a szakirodalomra hivatkozni kell!!! A hivatkozás szabályait lásd: http://szakdolgozatiras.hu/hogyan-hivatkozza-szakdolgozatban (megnyitva: 2016. február 1.) A portfoliót elektronikusan, CD-n kell benyújtani. 2
A portfolió leadási határideje: Nappali tagozat: 2015. április 27. Levelező tagozat: 2015. április 20. SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ
SZEMÉLYES ADATOK Név Cím Telefon E-mail Állampolgárság Születési idő
Szendrei Réka 3530 Miskolc Vörösmarty Mihály u. 39. 06/70 559/3800 hachii @citromail.hu Magyar 1995 10.04.
ELŐZŐ MUNKAHELYEK/GYAKORLÓHELYEK
• Időtartam (-tól -ig) • Munkáltató neve és címe • Tevékenység típusa, ágazat • Foglalkozás, beosztás • Főbb tevékenységek és feladatkörök
• Időtartam (-tól -ig) • Munkáltató neve és címe • Tevékenység típusa, ágazat • Foglalkozás, beosztás • Főbb tevékenységek és feladatkörök
2014. október 13. – 2014. december 8. Kassai úti Területi Szolgáltatási Központ 3526 Miskolc, Kassai utca 19. Gyermekjólét, családgondozás Gyakornok Adminisztráció Gyermekvédelmi törvények tanulmányozása Esetnaplók áttanulmányozása Előadásokon való részvétel Adomány rendszerezés 2015. február 23- 2015. május 4. 2016. január 18. – 2016. április 22 Dialóg a Közösségekért Közhasznú Egyesület 3530 Miskolc, Bors vezér u.63-65. Közösségfejlesztés Gyakornok Adminisztráció Plakáttervezés / Plakát kihelyezés Rendezvényszervezés / lebonyolítás Forgalmi napló vezetés Kérdőívezés 3
Interjúzás Szóróanyagok terjesztése Rendezvények promóciózása
OKTATÁS ÉS KÉPZÉS • Időtartam (-tól –ig) • Oktatást/képzést nyújtó szervezet neve és típusa
Érintett főbb tárgyak/készségek • Elnyert képesítés megnevezése
• Időtartam (-tól –ig) • Oktatást/képzést nyújtó szervezet neve és típusa • Érintett főbb tárgyak/készségek
• Elnyert képesítés megnevezése
2010. szeptember – 2014. június Kossuth Lajos Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Pedagógiai Szakközépiskola Humán és reál tantárgyak, pedagógia és pszichológia szaktárgyak Érettségi
2014. szeptember – jelenleg Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kar Szociális munka alapjai Intézmény-megismerési és laikus gyakorlat + gyakorlatkísérő szeminárium Szociális esetmunka Szociális munka gyermekes családokkal Szociális munka fogyatékkal élőkkel Szociális munka csoportokkal Szociális munka kisebbségi csoportokkal Szociális munka közösségekkel Szociális munka hátrányos helyzetű településeken Szociális munka idősekkel Szakmai képességfejlesztés I. Szakmai képességfejlesztés II. A szociális munka adminisztrációja Szociális munkás asszisztens
• Országos besorolás szerinti szint (értelemszerűen)
felsőoktatási szakképzés
EGYÉNI KÉSZSÉGEK
- problémamegoldó készség - előítélet mentesség - jó kommunikációs készség - jó elemző képesség - realitás - önismeret
ÉS KÉPESSÉGEK Magánélete ill. munkahelyi pályafutása során megszerzett, de hivatalos oklevéllel vagy diplomával nem feltétlenül igazolt készségek és képességek.
ANYANYELV
Magyar
4
EGYÉB NYELVISMERET
Angol • Olvasási készség • Íráskészség • Beszédkészség
SZOCIÁLIS KÉSZSÉGEK ÉS KÉPESSÉGEK Másokkal való együttélés és közös munka multikulturális környezetben, kommunikációt igénylő beosztásban, csapatmunkát feltételező helyzetekben (például a kultúra és a sport területén), stb.
SZERVEZÉSI KÉSZSÉGEK ÉS KÉPESSÉGEK Személyek, projektek és költségtervek koordinálása és adminisztrálása; munkahelyen, önkéntes munkában (például a kultúra és a sport területén) vagy otthon, stb.
TECHNIKAI KÉSZSÉGEK ÉS KÉPESSÉGEK Számítógép, speciális berendezések, gépek, stb.
MŰVÉSZI KÉSZSÉGEK ÉS KÉPESSÉGEK Zene, írás, képzőművészet, stb.
EGYÉB KÉSZSÉGEK ÉS KÉPESSÉGEKET A fentiekben nem említett képességek.
ALAPSZINT ALAPSZINT ALAPSZINT
- csapatszemléletű - jó kommunikációs készség - empátia - alkalmazkodás - helyzetfelismerés
- Mások motiválására való képesség - Önálló feladatvégzés képessége - Megbízhatóság - Alkalmazkodóképesség - Rugalmasság - Jó rábeszélő készség - Önismeret - Kreativitás
Felhasználói szintű rendszerhasználat és Microsoft Office.(Word Excell, Power Point, Internet) - Jó kézügyesség - Festészet - Hangszerhasználat 4 év furulya - Jó emlékező képesség - Jó problémamegoldó képesség - Diszkréció - Lényeglátás - Kreativitás
KIEGÉSZÍTŐ INFORMÁCIÓK MELLÉKLETEK
[ Ha vannak, itt sorolja fel a csatolt mellékleteket. ]
5
II. A képzés során megszerzett kompetenciák és ezek gyakorlati hasznosítása Tevékenységek a gyakorlat során
Kompetenciák – elméleti és gyakorlati tudás, attitűdök –, melyeknek meglétét a hallgató a tevékenység során bizonyította
Adminisztrációs feladatok (fénymásolás, nyomtatás, forgalmi napló, gépelés) Jártasság a korszerű informatikai Ügyviteli készségek fejlődése technikákban, felkészültség információk gyűjtésében és adminisztratív úton történő feldolgozásában. Interjúzás Kapcsolatépítés a helyi civil lakosokkal. Közösségi beszélgetés Egy lakókörnyezetben élők bevonása, figyelemfelkeltés a saját problémáik Jó kommunikációs készség megoldására képessé tevés. Személyek informálása a programokról, klubokról, működésről (telefonon, személyesen, online) A féléves gyakorlatom során az Avasi Empátia Közösségi Kávézóban számos betérővel léptem kapcsolatba, megismertem a problémáikat és életkörülményeiket. Segítő beszélgetés, családlátogatás, interjúzás Tereptanár megfigyelése, a kliensek lakókörnyezetének tanulmányozása, felmérése, információk gyűjtése globális, Szociális észlelés, megfigyelés illetve lokális módon. Bizalmas adatkezelés, adatgyűjtés, problémafelmérés, kutatás, kapcsolatépítés. Plakátok készítése, programszervezés Tervezés, szervezői készségek fejlesztése, Kreativitás jártasság a korszerű informatikai technikákban (képszerkesztő program, Power Point) Álláskeresési tanácsadás és Álláskeresési Munkaerő-piaci ismeretek bővítése tréning. Elméleti tudás gyakorlatban való alkalmazása Saját program (Tematikus Zenés est) Egyéni ötleteim megvalósítása, rendezvényszervezési képességeim kibontakoztatása, előkészületi munkálatok, promóciózás, érdeklődők tájékoztatása, program vezetési tapasztalatok szerzése. Civil lakosok bevonása a programokba, klubokon való részvétel és kapcsolatépítés.
Csoportos és önálló munkavégzés
6
Gyakorlataim során sok olyan helyzet adódott, amikor mérlegelnem kellett mi a jó és mi a rossz, meghatároztam milyen módszer lenne a legkedvezőbb egyes esetekben. Az egyetemi tanulmányaim során javult a figyelmem, emlékezetem, pontosságom és adatok, információk, források gyors megkeresése és lényegkiemelése.
Ítélőkészség
Tanulási képesség
7
III. Záró önértékelés Milyen tudásokkal, képességekkel, készségekkel, attitűdökkel, tapasztalatokkal jött a hallgató a képzésbe (ahogy azt az első terepgyakorlat előtti önértékelésben leírta)? Az Evangélikus Kossuth Lajos Gimnáziumban tanultam 4 évig pedagógia szakon. Középiskolában legjobban a pszichológia érdekelt. Szerettem az emberi érzésekkel, belső, lelki folyamatokkal foglalkozni és persze magával az egyénnel. Ez idő alatt sokat fejlődött empátiám, figyelmem, koncentrációm, odafordulásom, érzékenységem. A gimnáziumban jártam gyakorlatra óvodákba, ahol kisgyerekkel kellett foglalkoznom, így fejlődött a kreativitásom, hiszen főként kézműves játékokat játszottam velük, valamint a gyermekekkel való kommunikációm is nagyban fejlődött ez idő alatt. A gyakorlatoknak egy másik részét a megfigyelés tette ki, ahol a gyerekek viselkedését kellett dokumentálnom, következtetéseket levonnom, valamint leírnom a történéseket, esetleges konfliktusokat a csoportban. Pozitívan tudok az emberekhez fordulni, a kapcsolat teremtő képességem jó, hamar megtalálom a közös hangot az emberekkel, hamar a bizalmukba fogadnak, megosztják velem a problémáikat. Milyen tudásokat, képességeket, készségeket, attitűdöket fejlesztett a hallgató a képzés által kínált tanulási tapasztalatok során? A különböző gyakorlati helyeken más jellegű esetekkel találkoztam, ezáltal szélesebb lett a látóköröm. Megtanultam másokat motiválni a pozitív személyiségemmel. Ötleteimet és kreativitásomat felhasználva képes lettem megoldani problémákat, dolgozni közösségekkel és csoportokkal, programokat szervezni és bevonni a civil lakosokat. Konfliktuskezelési stratégiákat sajátítottam el. Toleranciám is nagyban fejlődött, könnyebben elfogadom mások viselkedés kultúráját, értékrendjét. Érzékenyítő tréningeken és önismereti előadásokon és feladatokon vettem részt, így képes vagyok a saját képességeim tisztán látására, megtudtam mik a határaim, erősségeim, gyengeségeim. Tudások, képességek, készségek, attitűdök A szociális munka részfeladatainak vállalásához szükséges társadalomismereti, pszichológiai, szociálpolitikai, jogi, igazgatási és pedagógiai felkészültség A szociális ágazatban működő civil, nonprofit és egyházi szektor szervezeteinek, működésének és jellemzőinek ismerete
A különböző társadalmi csoportok (pl. vallási, etnikai) kultúrájához kapcsolódó ismeretek Tájékozottság az alapvető emberi
Tanulási tapasztalatok, melyek során ezeket fejlesztette, elmélyítette Eddigi tanulmányaim során sajátítottam el többek között Szociálpolitika, Bevezetés a jogtudományba, Szociális munka közösségekkel című óra keretében ellátogattunk az Avasi Közösségi Térbe, ahol megismerkedtünk a Dialóg Egyesület munkájával, futó programjaiba egy kicsit besegítettünk. Kérdőíveztünk a közeli bérházakban, ahol egy értékekre, problémákra és lehetőségekre fókuszáló kérdéssorral mentünk az ott lakókhoz. Az gyakorlatom során nagyon sok a roma származású gyermekkel, felnőttel találkoztam. Valamint a Szociális munka kisebbségi csoportokkal című óra keretében is informálódtam. Kérdőívezés közben gyakran tapasztaltam, 8
szükségletek, a szociális problémák és az ezekkel összefüggő társadalmi jelenségek területén
A szolgáltatást igénybe vevők problémái iránti érzékenység, a szocializációs, életvezetési és mentálhigiénés nehézséggel küzdők támogatása Tájékozottság a szociális munka adminisztrációjában
Felkészültség olyan információk gyűjtésében és adminisztratív úton történő feldolgozásában, amelyek a szociális alapszolgáltatásban, a szakellátásban, és más, hivatali szociális adminisztrációban részfeladatként jelen vannak Jártasság a korszerű informatikai technikákban
hogy más problémák is felszínre kerültek, nem csak a kérdőívekben felsorolt problémákról esett szó. Valamint az egyetemen, Mai magyar társadalom és Szociálpolitika előadásokon is szereztem ismeretet. A kérdőívezések kapcsán rengeteg olyan emberrel találkoztam, akinek sok problémája volt és egy-egy kérdés után jobban megnyílt és teljesen elkanyarodtunk a kérdőíves kérdésektől és a magánéleti gondok átbeszélése lett a fő irányzat Gyakorlatom során sok adminisztrációs feladatot kellett ellátnom. Kérdőíveket rögzítettem, plakátokat és szóróanyagokat szerkesztettem, heti programterveket készítettem, forgalmi naplót vezettem és összesítettem. Gyakorlatom folyamán volt alkalmam elsajátítani a szociális munka adminisztrációját. Iratok rendezése számlák kezelése, adatok felvétele.
Különböző programok alkalmazásának elsajátítása és gyakorlása önszorgalomból, melyek használata hasznosnak bizonyult a gyakorlatom során. Pl.: Power Point, Photoscape, Word Ezen ismeretek segítségével alkottam meg az Avasi Közösségi Kávézó számára reklámanyagokat, megállítótáblákat és plakátokat. Felkészültség a szociális munka Szakmai képességfejlesztés előadások alapkészségeinek alkalmazásában (önismeret, alkalmával. Ezeken az órákon különböző kapcsolatteremtés, kommunikáció, empátia) képességfejlesztő, játékos és kreatív feladatokat oldottunk meg, kiselőadásokat tartottunk, készítettünk egyéni és csoportos beadandókat. Nagyon hasznosnak bizonyultak az interjúk és kérdőívezési munkák is, amelyek segítségével fejleszthettem a kommunikációs és kapcsolatteremtési készségeimet. Felkészültség a személyközi viszonyokban Tanulmányoztam a Szociális munka Etikai általánosan elfogadott normák, szabályok, kódexét vizsgára való felkészülés idején. valamint a Szociális munka Etikai kódexében megfogalmazottak alkalmazására Alkalmasság a szociális szolgáltatásokat nyújtó, illetve azokkal kapcsolatban álló Az egyetemi tanulmányaim és gyakorlataim intézményekben a szociális munka során, ezekben is szereztem tapasztalatot és 9
részfeladatainak ellátására tudást. Alkalmasság a szociális területeken Sokszor találkoztam adminisztratív megjelenő adminisztratív feladatok végzésére feladatokkal. Úgy gondolom kellő tudást és tapasztalatot szereztem, hogy az ilyen munkákat eredményesen és sikeresen elvégezzem. Alkalmasság a fejlesztésekben, innovációban Gyakorlatom során számos tapasztalatot folytatott adminisztratív tevékenységekre szereztem, így helyt tudok állni ezen a téren is. Alkalmasság intézményi, valamint egyéni, Az Avasi Közösségi Kávézóban töltött idő családi, csoportos és közösségi munkában alatt számos szervezési és csoportos feladatba szervezési, megvalósítási részfeladatok segédkeztem, saját programot szerveztem, ellátására így alkalmasnak érzem magam az ilyen munkák elvégzésére. Milyen területeken fejlődött elsősorban a hallgató a képzés során? Mennyiben tartja önmagát alkalmasnak arra, hogy szociális intézményben dolgozzon? Az 560 órás szakmai gyakorlatomat a Dialóg a Közösségekért Közhasznú Egyesületnél töltöttem, ahol megismerkedtem a közösségi szociális munka, közösségfejlesztési tevékenységgel. Programokon vettem részt, adminisztrációs munkákat végeztem. A jövőben szeretnék közösségfejlesztő szakemberré válni, mert úgy gondolom ezen a területen hiánytalanul képes vagyok elvégezni a feladatokat és közel áll hozzám a közösségekkel való kapcsolat. Ezért szeretném ismertetni a tevékenység jellegét, az Egyesületet és tevékenységét, valamint a gyakorlat során szerzett tapasztalatokat.
10
IV. Milyen területen szeretne a hallgató a képzés befejezése után dolgozni és miért? Mit tud arról a területről, amelyet választott? (Motiváció és kompetencia) „Napjainkban több szakma felől és szinte egyszerre megkezdődött ugyanannak a követelménynek a felismerése: semmi mással nem helyettesíthető módon fontos az, hogy megszülessenek helyben megoldások és ebben a helyi állampolgárok cselekvően vegyenek részt.”(Varga-Vercseg,1998,16) A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS IDENTITÁSA A gyökerek A közösségfejlesztés (community development) vagy közösségszervezés (community organisation) a múlt század második felében és a századelőn, az Amerikában robbanásszerűen végbemenő település-fejlődés körülményei között kapta a döntő lökést ahhoz, hogy szakmává szerveződjön. A közösségfejlesztés hazai gyakorlatának gyökerei a '70-es évek második felére nyúlnak vissza és közművelődésiek. Ez nem idegen egyébként a nyugat-európai gyakorlattól sem, egyfelől nem idegen a community education felnőtt-képzési gyakorlatától, másfelől a settlement intézményétől sem, amellyel sok rokon vonást fedezhetünk fel. A settlement ugyanis egyfajta közösségi-szociális központ, vagyis a mi legjobb értelemben vett művelődési otthonunkkal hasonszőrű intézmény. Nyilvánvaló jelentőséggel bír továbbá a hazai szociális munkában az utóbbi években kifejlődött nyitás a közösségi munka felé, csakúgy, mint a hazai települési-térségi tervezésben és menedzsmentben kibontakozó kezdeményezések is. Mindenki megszólítunk egy adott lokalitásban és azokkal működünk együtt, akik a velünk való együttműködést elfogadják, vagy éppen igénylik. (Varga-Vercseg,1998,15) A settlement mozgalmat londoni szociológusok és lelkészek indították el 1877-ben, akik azt az elvet tartották, hogy meg kell ismernünk a szegényeket ahhoz, hogy változtatni tudjunk a sorsukon, valamint közöttük kell élnünk, és közösen kell kitalálnunk a megoldást. (HegyesiKozma 2006).„Az első settlementnek nevezett házat 1884-en alapította S. Barnett London egyik külvárosában, Whitechapell-ben. Az Angliában kialakult settlement mozgalom olyan eszméket és ideákat tűzött ki célul mely szerint a magasabb társadalmi körökhöz tartozó, értelmiségieket, egyetemista ifjúságot bizonyos időre letelepítve a munkásság közé (ún. settlementekbe) kell közvetlen kapcsolatot kiépíteni, és pozitív változásokat elérni (Hilscher 1989,56) A problémák kezeléséhez pedig a legfontosabb eszköz a „tudás”: a beköltözött vagy ideiglenesen ott dolgozó szociális munkások, értelmiségiek, vagy társadalomtudományt tanuló egyetemi hallgatók tanították írni, olvasni, érdekeiket képviselni, ügyeket intézni a helyi lakosokat. (Hegyesi-Kozma 2006) A közösségfejlesztés sajátosságai A közösségfejlesztés a helyi emberekből, a humán, természeti- és gazdasági erőforrásokból, alulról építkezik. Közösségi úton, a civil szervezetekkel és az aktív helyi polgárokkal tárja fel a helyi közösség szükségleteit, azok kielégítésének lehetséges módjait és elkötelezi a 11
helyieket saját problémáik közösségi megoldása, a helyi cselekvés mellett. A szükségletek felkutatása nem csak a gazdasági-infrastrukturális területre szorítkozik – bár arra is –, hanem és elsősorban a humán erőforrásokra, vagyis az emberek hozzáértésére, tehetségére, szorgalmára, ötleteire, képességeire. A közjóra irányuló cselekvéshez a közösségi munkások – legyenek akár külső fejlesztők, akár helyi polgárok – alternatívákat dolgoznak ki, megszerzik a szükséges információkat, külső segítőket vonnak be – akár más települések képviselőit, akár szakembereket, országos szervezetek képviselőit, stb. A közösségfejlesztés legfőbb aktivizáló módszerei a közösségi feltárás és a közösségi tervezés, de emellett számos más, pl. a helyi nyilvánosságot, vagy a helyi munkahelyteremtést érintő módszert is kidolgozott már. A feltárás során megmutatkoznak a helyi problémák és azok súlya, a helyi erőforrások és a befektetési hajlandóság s elkezdődik az emberek elköteleződése és felelősségvállalása a közösségi folyamatban. Megmutatja a feltárás azt is, hogy mi a helyi és mi a térségi probléma. Míg a településfejlesztés vagy területfejlesztés elsősorban az adott körzet infrastrukturális fejlesztésére irányul, addig a közösségfejlesztés a helyi társadalmak közösségi fejlesztésének eszköze. A közösségfejlesztés, vagy közösségszervezés felfogásunkban elsősorban települések, térségek, szomszédságok közösségi kezdeményező- és cselekvőképességének fejlesztését jelenti, amelyben kulcsszerepe van a polgároknak, közösségeiknek és azok hálózatainak, valamint a helyi szükségletek mértékében a közösségfejlesztőknek is, akiknek bátorító-ösztönző, informáló, kapcsolatszervező munkája életre segítheti vagy kiegészítheti, megerősítheti a meglévő közösségi erőforrásokat. A közösségfejlesztés „olyan társadalomfejlesztési gyakorlat, mely a legkülönbözőbb társadalmi problémákra, lehetőségekre az emberek szűkebb-tágabb csoportjainak közös fellépésében, közösségi problémamegoldások kiérlelésében hisz, ezeket a folyamatokat támogatja” (Kátai Gábor: Gondolatok az ifjúságpolitikáról és eszközeiről, 146. oldal) Mint alkalmazási terület: alkalmazza a településszociológia, a településtervezés, a néprajz, az antropológia, a pedagógia, a szociálpszichológia, a jog és a gazdaságtan egyes eredményeit és módszereit; – a határterületein lévő főbb szakmák: közművelődés, felnőtt-képzés, szociálpolitika, közösségi szociális munka, településtervezés, településmenedzsment; – az eredményeként megjelenő jellemző tevékenység mindaz, amit a lakosság önmaga végez el annak érdekében, hogy önmagán segítsen a helyi társadalom- és gazdaságfejlesztés, a környezetvédelem, az egészségügy, a lakáshelyzet, az oktatás, a kultúra, a művészetek, a szabadidő, valamint a (helyi – térségi – városi) nyilvánosság és közösségi információáramlás megszervezése terén, városokban, városkörnyéken és vidéki térségekben egyaránt. Ez a tevékenység vonatkozhat lakossági tervezésre, fejlesztésre és szolgáltatásokra az élet minden területén; – Főbb partnerei: civil szervezetek, önkormányzatok és társulásaik, regionális kutatási központok, a munkaügy- és a vállalkozásfejlesztés szervezetei, képzési szervezetek, információs adattárak.
12
– Kulcsszavak, amelyek a leginkább jellemzik: – közösségfejlesztés, közösségszervezés, közösségi (szociális) munka; – közösség, fejlődés, lokalitás – szomszédság, társadalmi nyilvánosság; – helyi cselekvés, helyi fejlesztés, társadalmi tervezés, társadalmi akció, szomszédsági munka, kistérségi- és regionális fejlesztés, városfejlesztés, közösségi gazdasági fejlesztés; – önszerveződés, önkéntesség, önsegítés, érdekérvényesítés, részvétel, partnerkapcsolatok építése. A közösségfejlesztési folyamatnak hét fázisát határozza meg Varga A. Tamás és Vercseg Ilona. (1998,86-90) Ezek a fázisok egymásra épülve erősítik egymást: 1. fázis: Mozgások létrehozása, az intézmény-közi partnerség kiépítése „A fejlődés tulajdonképpen egy mozgásokkal teli közegben valósul meg.” (VargaVercseg1998,86) A folyamat e korai szakaszában a közösségfejlesztő megkeresi, és a lokalitást véve alapul partnerségi összefogásra, közös gondolkodásra ösztönzi az ún. cselekvő tényezőket: a helyi intézmények, közösségek, egyesületek, közintézmények, és a közigazgatás képviselőit. 2. fázis: Helyzetfeltárás Az első fázissal történhet párhuzamosan is a helyzet feltárása, amely elsősorban egy „társadalmi – gazdasági diagnózis” (Varga-Vercseg 1998,86) felállítására törekszik, melyben a humán erőforrásokra (közérzet, adottságok, meglévő és potenciális cselekvések) kerül a hangsúly. Nem célja, hogy a közösséget, települést minden tekintetben, minden oldalról alaposan megismerje, három alapvető pilléren nyugszik az elemzés: a lakosság, gazdaság, képzési rendszer feltérképezésén. Az, hogy mely területekre vonatkozó adatokat kell ismernie a közösségfejlesztőnek, mindig az adott terep határozza meg. 3. fázis: A közösség véleménye, késztetése, valamint cselekvési potenciáljának feltérképezése Ebben a fázisban a közösség minden tagja lehetőséget kap, hogy véleményt nyilvánítson az őt érintő kérdésekben. Fontos, hogy a közösség véleményét nem a fejlesztők, hanem már az általuk aktivizált lakosok tárják fel. „A továbbiakban az a cél, hogy olyan közös, lakossági cselekvési terv készüljön, amely nemcsak a településen élők problémáit és elképzeléseit tartalmazza, hanem a problémák megoldásában aktív szerepet vállaló helyi polgárok és közösségeik feladatvállalását is.” (Varga-Vercseg,1998,87) 4. fázis: A közös feladatok rangsorolása, közösségi tervezés. A vélemények feltárása során körvonalazódott problémák és lehetőségek mentén egy közös cselekvési terv készítése, melyben a feladatokat időbeli megvalósításuk, megoldásuk szerint csoportosítják, illetve hogy milyen módon tervezik ezeket. Fontos, hogy rögzítésre kerüljön a cselekvési tervben az is, hogy egy-egy feladat melyik intézmény, csoport, stb. kompetenciájába tartozhat.
13
5. fázis: Közösségek megalakulása, képzések és különböző helyi tevékenységek (projektek) beindulása Az aktivizált, tervező, felmérést elkészítő és megfogalmazó helyi lakosok egy működő közösséget alkotnak, amely közösség mellett több másik közösség is kibontakozhat, így létrejöhetnek differenciáltabb közösségek akár meghatározott feladat, létrejövő közösségi alapú programok alapján (pl. helyi újság indítása, korrepetálás, párbeszédkörök alakulása). A létrejövő közösségek stratégiájuk kialakítása során több nehézségbe is ütközhetnek, ezt orvosolandó van lehetőség közösségi képzéseken részt venniük, melyek keretein belül tisztázhatják saját célkitűzéseiket, feltárhatják az erősségeiket, fejleszthetik magukat (pl. megtanulhatnak pályázatot írni, saját működésük finanszírozása szempontjából), erőteljesebben körvonalazhatják tevékenységük irányát és célját. 6. fázis: Belső és külső partnerek megkeresése és aktivizálása. Többek között a közösségi tanulás része az a lobby-munka, melynek során terveiket összefoglalva a megvalósításhoz szükséges lehetséges partnereket keresik fel, akik ebben a segítségükre lehetnek: pl. önkormányzatok, regionális és helyi szervezetek, egyesületek, más települések lakosai stb. 7. fázis: A munka koordinálása: az elakadó megvalósítások továbblendítése, bátorítás, információnyújtás, kapcsolatszervezés A közösségfejlesztő folyamat egyik fontos célja a képessé tétel, melynek során a közösség képessé válik saját érdekeit képviselni, saját ügyeiben eljárni, külső segítség nélkül, de amíg ez nem teljesül, a közösségfejlesztő nem hagyja teljesen magára a közösséget. Egy folyamat akkor sikeres, ha a közösség nem igényli már a külső beavatkozást és segítséget, képes arra, hogy a saját terveit, boldogulását önállóan megvalósítsa, és birtokában van mindannak a tudásnak, ami ehhez szükséges. (Varga A. Tamás és Vercseg Ilona.1998, 86-90) Közösség A közösségfejlesztés alapvető eleme maga a közösség, ami egy széleskörűen használt fogalom, mely kifejezhet: embercsoportot (ifjúsági, amatőr közösség), minőséget (közösségi, közösséghiányos), lokalitást (helyi vagy faluközösség), közös alkotást (közösségi színház), érzést, szándékot, képességet az együttműködésre (közösségi ember), gazdálkodási formát, azonos eszmék, célok, azonos értékrend vállalását, etnikai és kulturális értékekhez tartozást, nemzeti–állami–politikai együvé tartozást. “A közösség, vagy a szomszédság meghatározása olyan mértékben nehezedő feladat, amilyen mértékben egyre mobilabbá válik a társadalom és az emberek közös érdekeik alapján tartoznak közösségekhez, mely érdekekre saját munkájuk, neveltetésük vagy társadalmi gyakorlatuk és a hely, ahol élnek, egyaránt hatással van.” (Varga-Vercseg idézi Seebohm-ot, 1998,46) Csoport és közösség között különbséget tesz a szakirodalom: „Természetesen minden csoport egyúttal közösség is, de azok a közösségek, amelyeknek tagjai nincsenek egymással interakcióban, nem tekinthetők csoportoknak.” (Merton 1980,606) Szomszédság: Ezt az egyes tájegységeken, a kisebb települési összetartozásra, amelyet a városépítészet emelt be szakszavai közé és amellyel azt az igyekezetét jelölte, hogy az átláthatatlan városokat kisebb, otthonosabb egységekre bontsa, tehát a szomszédságok szerepe
14
nagyon fontos, s ahol nincs, ott kialakulásukra nagy szükség lenne, hiszen a társadalmi részvételünkre leginkább a lakóhelyünk ad megfelelő kereteket. Típusai – integráns, vagyis teljes, ép szomszédság, melyben az emberek a nagyobb közösség normái és értékei által támogatott face to face kapcsolatban állnak egymással. Ez egy összetartó, a helyi, sőt külső egyesületekben és a döntéshozatalban magas számban képviselt terület, melyet Warren egyszerre kozmopolita és helyi központoknak nevez; – egyházközségi vagy körzeti szomszédság, ahol az emberek magas szintű kölcsönhatásban állnak egymással, de a tágabb közösséggel alacsony szintű kapcsolataik vannak. Ez a szomszédsági kör védelmezi saját értékeit és megszűri mindazokat az értékeket, amelyek neki konfliktust okoznának; – széthúzó szomszédság, melyet az informális társadalmi részvétel hiánya jellemez, s amelyben bár léteznek hivatalos helyi szervezetek, azok vezetői, dacára odatartozásuknak, nem képviselik a helyi lakosok értékeit; – áthidaló szomszédság, mely iránt lakosai meglehetősen kevéssé elkötelezettek, s akiknek szoros külső kapcsolataik vannak. A szomszédságon belüli viszonyok formálisak, és a lakosok jobban ragaszkodnak külső, mint helybeli csoportokhoz; – átmeneti szomszédság, mely kölcsönös viszonyok és identitás tekintetében igen alacsony szinten áll. Ez az a terület, amelyben nagyszámú népesség szolgáltatja a városi névtelenség tipikus modelljét; – rendhagyó szomszédság, amelyben nem csak a helyi, hanem a tágabb közösséggel kapcsolatban is hiányzik a részvétel és az identitás. Etika: Az etika és a közösségfejlesztés viszonya arról szól, hogy mit tartunk helyesnek és helytelennek a közösségfejlesztés gyakorlatában. Nyilvánosság: Az általunk preferált nyilvánosság helyi és "oda-vissza" jellegű, két- vagy többirányú kommunikációs folyamatokból tevődik össze, melyben a helyi közösségeknek van kulcsszerepe. A közösségek a helyi nyilvánosság alapegységei, mert lehetőséget adnak az információk értelmezésére, felszínre hozzák a véleményeket, segítenek azok mérlegelésében, esetleg konfrontálódásában, s végül az álláspontok finomodására és a konszenzusra jutásra.
Dialóg a Közösségekért Közhasznú Egyesület bemutatása A Dialóg a Közösségekért Közhasznú Egyesület 2002-ben alakult Miskolcon (később csak Dialóg Egyesület vagy Egyesület). „Az egyesület létrehozatalának egyik célja, hogy ne egyedül, elszigetelve, magányos farkasként dolgozzunk a közösségi, közösségfejlesztői területen Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, hanem egy csapatot felépítve, együtt próbáljunk segíteni a települések, kistérségek életének közösségi viszonyain. Az alapító tagok több
15
szakmai területről érkeztek, elindult.”(dialogegyesulet.hu)
mellyel
a
szakmák
közötti
párbeszéd
is
„A Királdi közösségfejlesztési folyamat egyik eredményeként 2002-ben alakult meg a Dialóg Egyesület. Ekkor még nem voltak közösségfejlesztői tudással rendelkező társaim, de voltak olyanok, akik a problémák közösségi megoldásában hittek, s velük hoztuk létre szervezetünket. A kezdeményező én voltam, de volt külső biztatóm, a cél pedig az volt, hogy ne legyek egyedül B.-A.-Z. megyében, mert a közösségfejlesztő munkához csapat kell.” (Molnár Aranka) Az egyesület az alapszabálya szerint elsősorban kistérségekre, településekre fókuszál, és igyekszik pozitív társadalmi változást létrehozni, a közösségfejlesztés eszközeivel. A hangsúly a helyi társadalom erősítésén, a nyilvánosságon, az érdekérvényesítő képességének fejlesztésén, valamint az életminőség javításán van, helyi erőforrások mozgósításával. Az egyesület konkrét eszközei a felmérések készítése, cselekvések kezdeményezése, a humán erőforrás fejlesztése, ehhez képzések biztosítása, valamint a helyi társadalmat mozgató kapcsolatrendszerek kutatása. Ezen kívül kitűzött céljai még rendezvények, illetve konferenciák lebonyolítása, melyeken lehetőség adódik bemutatni az eredményeket, a további lehetséges közösségfejlesztő módszereket. Az egyesületi munka fontos része - az akár - szakmaközi partneri kapcsolatok kialakítása, beleértve a külföldi kapcsolatokat is (különösen a határon átnyúló kapcsolatokra). „Célunk, az itt lakók közti szociális szolidaritás, és társadalmi felelősségvállalás megerősítése, valamint interakciós szakadékok áthidalása.” (dialogegyesulet.hu) „Célul tűztük még azt is az alakuláskor, hogy ne csak Miskolcról, hanem a megye térségeiből toborozzunk hasonlóképpen gondolkozó embereket közénk, hogy az évek során egy egész hálózattá fejlődjünk. Az elmúlt öt év alatt nagyon sokat tettünk ennek érdekében. Eljutottunk a megye hat kistérségébe e mellett számtalan településen dolgoztunk és dolgozunk még. Úgy gondoltuk, hogy munkánk alapja a terep lehet, hisz itt kerülnek felszínre az egyéb szükségletek, valamint itt tudunk kapcsolatokat építeni, embereket megismerni, akikkel tovább erősíthetjük szervezetünket is. A munkánk eredményeképpen számtalan civil szervezet alakult azokon a helyeken, ahol megjelentünk, képzéseket szerveztünk (civil, közösségfejlesztő, közösségi munka) a felszínre került hiányokra. Feltett szándékunk, hogy a továbbiakban is ennek a hálózatnak a megerősítésén és továbbfejlesztésén dolgozzunk.”(dialogegyesulet.hu) Az Egyesületnek több kapcsolata is van intézményekkel az Avason, ilyen a Miskolci Egyesített Szociális Egészségügyi és Gyermekjóléti Intézmény (későbbiekben: MESZEGYI), amellyel együttműködési megállapodása van, a Jezsuita renddel is szintén van megállapodása és a Magyar Máltai Szeretetszolgálattal, amely az Avason a Felsőruzsin krt. 4. alatt egy közösségi lakást hozott létre, aminek célja, hogy minél több lakót bevonjanak a közösségi életbe, továbbá több önálló kezdeményezéseik legyenek. 16
A Dialóg Egyesület tagjai is, ahogy azt több helyen is megfogalmazták, több szakterületről érkeztek a közösségfejlesztő szakmába, így mindenki más értéket tud hozzáadni a működéshez: Sélley Andrea az egyesület jelenlegi elnöke közgazdászként diplomázott, majd a NAV után települési önkormányzatoknál cégeknél dolgozott, ahol kapcsolatba került a civil szférával. Molnár Aranka végzettségét tekintve földrajz szakos tanár és népművelő, azonban inkább népműveléssel, felnőttképzéssel és közösségfejlesztéssel foglalkozik Szabó Adrienne végzettségét tekintve közösségi szociális munkás, a Dialóg Egyesület Avasi munkacsoportjának szakmai koordinátora. Mátyás Lilla A Miskolci Egyetemen végzett kulturális antropológia szakon, vizuális és alkalmazott antropológia szakirányokban, a Dialóg Egyesületnél közösségszervező. Németh Lilla A Miskolci Egyetemen végzett szociológián, kommunikáció és média szociológia, valamint kisebbség szociológia szakirányokban és az Avasi Közösségi Kávézó koordinátora jelenleg. Aktív önkéntesek kb 25-30 fő. Kulturális közfoglalkoztatottak:2 fő A Dialóg Egyesület három közösségi teret működtet az Avason. Avasi Settlement lakás: A Szilvás utca 19-es szám alatt található négy emeletes lépcsőház földszintjén helyezkedik el, melynek megálmodói a Dialóg Egyesület és a helyi lakosok. Ez az új típusú, közösségi funkciókkal rendelkező lakás biztosítja a lakótelep lakóinak találkozási lehetőségét, helyet ad kisebb közösségek rendszeres programjainak, segíti a megfelelő információkhoz való folyamatos hozzáférést. Közösségfejlesztő tevékenységéhez hozzátartozik a helyi lakosság aktivizálása, életminőségének javítása, képessé tétele, információ nyújtása, kommunikáció kiépítése, képzések, oktatás, szakemberek bevonásával, valamint fontos szempont, hogy a settlement mindenki számára nyitott közösségi ház funkciót töltsön be. (Panel levél, 2015/8, 6.o) Avasi Közösségi Tér: 2014.májusában nyílt meg Miskolcon a Szentgyörgy út 42-44.szám alatt, mely az Avas városrészben élők számára kínál programokat a szabadidő hasznos eltöltésére, illetve helyet biztosít önszerveződő körök működtetéséhez. ( Panel levél,2015/7, 3.o) Avasi Közösségi Kávézó: A Dialóg Egyesület közel 5 éves munkájának eredményeként, a lakosság kérdőíves, interjús, közösségi beszélgetésen történt véleménynyilvánítás alapján, a lakosság igényeire alapozva nyitott meg az Avas lakótelep újabb közösségi tere, az Avasi Közösségi Kávézó (AKK). Az AKK teret és infrastruktúrát biztosít az Avas lakóinak ötleteik megvalósításához, informális és formalizált társaságok összejöveteleihez. Az önkormányzat által biztosított helyiség együttes felújítása, berendezése a környék lakosságának, a közelben működő intézmények, szervezetek munkatársainak bevonása mellett folyt 2014. szeptemberoktóber hónapban. Sokan ajánlották fel bútoraikat, eszközeiket, illetve önkéntes munkájukat. A hivatalos megnyitóra 2014. október 22-én került sor. ( Panel levél,2015/7, 4.o)
17
„A közösségi kávézó egy olyan tér, ahol mindenki egyenrangúként mozoghat, a betérők közösen alakítják a szabályokat, szokásokat. Ugyanakkor egy hely, ami egy kávézó kínálta „fogyasztási”, ill. beszélgetés-olvasási lehetőségeken túl közösségi szolgáltatásokat nyújt, programokat kínál, közösségfejlesztő munkát végez annak érdekében, hogy újra létrejöjjenek a valaha természetes támogató hálóként működő szomszédsági kapcsolatok, fejlődjön az egyén közösségben való gondolkodásának készsége. Hogy elkezdődjön a közös gondolkodás a saját lakhelyük változtatásáról, fejlesztéséről, és hogy legyen helyszíne a saját magunknak kitalált, és megvalósított programoknak.” (Sélley Andrea) CIRMI- Civil Rádió Miskolc A Civil Rádió Miskolc- CIRMI egy olyan rádióadó Miskolcon, ami önkéntes alapokra építkezve marad független médiafelület. Igyekszik megnyilvánulási lehetőséget biztosítani azoknak a témáknak vagy éppen zenéknek, amik egyébként nem kerülnek be a hagyományos médiába. Mint például számos avasi esemény is a CIRMI-ben kapott nyilvánosságot, többek között az Aasi Közöségi Kávézó előtti ülőpad átadása, a Nagy Szomszédsági Vetélkedő stb. „A rádió 2014 tavaszán kezdte el megszervezni magát, miután hat miskolci szervezet- köztük a Dialóg Egyesült- elnyerte a Norvég Civil Támogatási Alap hozzájárulását.” (Panel levél, 2015/9, 3.o)
Az Avas, mint terep A miskolci Avas-Dél városrész, az egyik legnagyobb lakótelepe a városnak, területi kiterjedése2.6 km2, és a város népességének közel 20%-a lakik itt. Az 1952-es egyetemépítési tervekben merült fel először, hogy lakásokat építsenek ezen a területen az egyetemi oktatók számára, de ekkor még nem volt szó panelépítkezésekről, hanem 3-4 szintes téglaépületekről. Az építési terv 10 év múlva kezdett el megvalósulni, azonban akkor már az új építési technológiával kezdett épülni (szovjet mintájú panelos) az Avas I. ütem, és már nem kifejezetten az egyetemi oktatóknak és dolgozóknak, hanem elsősorban a munkásosztály számára. Az elindult építkezések 3 ütemben zajlottak le, épültek 10 és 4 emeletes lakótömbök, valamint sorházak is betonelemekből (panelek). Az Avas városrész népessége a 2013-as népszámlálási adatok szerint 28969 fő, (a város lakosságának 17,3%-a), népsűrűsége pedig 10998 fő/km2. Ezáltal város legnagyobb egybefüggő és legnépesebb lakótelepe, valamint a város legsűrűbben lakott területe. A városrész közműellátottsága magas, minden lakás ellátott hálózati vízzel és közcsatornával. Azonban lépcsőházak nagy része lelakott, problémát jelentenek a korszerűtlen a gépészeti berendezések, sok helyen nem működnek rendesen a folyosó világítások sem, valamint a liftek is korszerűtlenek, szinte már életveszélyesek több lépcsőházban. A közterületek általánosságban nem rendezettek, elavultak, elhasználódtak a játszóterek, kevés a szépen kialakított sétány, közpark, sportpálya. A járdák és a belső utak kátyúsak, töredezettek, sokszor problémát okoznak a helyi lakosoknak. 18
Az Avas II. üteméből lettek kiválasztva lakótömbök, melyet a terület központi, és leginkább (mind társadalmi, mind lakókörnyezeti szempontból) letargikus helyzete indokolt. „Az a városrész, ahol a panellakások a legsűrűbben épültek, ahol mára erősen elhanyagolttá váltak a lépcsőházak. Eltérő társadalmi státuszú, és hátterű emberek élnek egymás mellett. Az általános társadalmi problémák mellett-a munkanélküliség, a magas rezsiköltségek, kevés zöld terület, kicserélődő lakóközösség-előkerültek az együttélési problémák és a „fészekrakó” programmal kapcsolatos problémák, ami az utóbbi években megbélyegzi az Avast.” (Sélley Andrea) A szociális ellátó rendszer részeként a Miskolci Önkormányzat működteti a területen a Miskolci Egyesített Szociális Egészségügyi és Gyermekjóléti Intézményt (későbbiekben: MESZEGYI), nem önkormányzati fenntartású intézményként működik továbbá a Magyar Ökomenikus Szeretetszolgálat, a Miskolc-Avas Gesztenyéskerti Idősek Otthonáért Alapítvány és a Tiszántúli Református Egyházkerület MÁON Fogyatékosok Otthona. (Miskolc Megyei Jogú Integrált Településfejlesztési Stratégiája 2013, Avas – Dél IVS városrész helyzetelemzés) „Az akcióterületen 2005-től fokozódtak a társadalmi problémák. A város más területeiről, és más településekről új lakók költöztek az Avasra, akik lakásaikat kölcsönből vásárolták a kormány Fészekrakó programja támogatásával. Közülük többen eladósodtak, alacsony jövedelmük vagy munkajövedelem hiányában esélyük sincs a tartozások visszafizetésére. A beköltözések társadalmi problémákat is okoztak a lakótelepen, melynek kezelése hosszú távú türelmes közösségfejlesztő munkát igényel.” (Miskolc Avas-dél szociális célú rehabilitációja végleges akcióterületi terv 2013) A Dialógnál töltött fél év során számos programba és tevékenységbe kerültem bevonásra és rengeteg tapasztalatot szereztem. Elsősorban megtanultam közösségekben és nem csak egyénben gondolkozni, hiszen itt több embert érintő problémákkal és tevékenységekkel kellett foglalkoznom. Főként az tetszett meg benne, hogy egy dinamikus és befogadó csapat tagja lehettem. A munkatársaimmal jól kijöttem, könnyedén tudtunk együtt dolgozni és segítettek elsajátítani azokat a tudásokat, amikre szükségem volt. Kapcsolatrendszer szempontjából megvannak az alá és fölérendelt viszonyok, azonban ez a munkafolyamatok során inkább együttműködés szinten, csapatmunkában nyilvánul meg. A döntéseket általában együtt hozzák meg, azonban bizonyos nyomtatványok, hivatalos dokumentumok csak a vezetőség aláírásával léphetnek érvénybe. A Settlement lakásban álláskeresési klubbot működtettünk, ahol a betérőknek önéletrajzot és motivációs levelet készítettünk és segítséget nyújtottunk a sikeres elhelyezkedésben. A klubbot plakátokkal és online úton népszerűsítettem. Leggyakrabban Avasi Közösségi Kávézóban tevékenykedtem, ahol minden programról képeket készítettem, jelenléti íveket töltettem ki a betérő látogatókkal, részfeladatokat láttam el (helyszín rendezés, vetítővászon kihelyezése) valamint a látogatókat láttam el 19
információval. Megismerkedtem a kávézó működésével, dokumentációival, az itt dolgozókkal, valamint elsajátítottam minden olyan kompetenciát, ami az itt történő munkához szükséges. A kávézóba napi szinten 15-20 ember jár be. A betérőket tájékoztattam a kávézó működéséről, a heti programokról és aki szimpatikusnak tartotta a helyet és a programokat, annak felvettem az alap adatait, amin keresztül telefonon tájékoztattam és meginvitáltam a programokra/rendezvényekre. Működik adományláda is, amelybe minden ott fogyasztó berakhat egy jelképes összeget, ami a Kávézó fenntartására szolgál. Emellett a rendszeres látogatók kávét, teát, poharakat, evőeszközöket is adományoznak a Kávézó számára. Sokféle programon vettem részt, mint a Szívességcsere (melynek helyet ad az Avasi Közösségi Kávézó) ami azzal a céllal jött létre, hogy a reagáljon az avason élő lakosok szükségleteire közösségi alapú megoldásokkal és olyan cselekvésekkel, melyek által készségeik fejlődnek, újraorientálódnak a munkaerő-piacra. A tervezési szakaszban a mentorálás során a résztvevők kidolgozták a működés technikai részleteit, adminisztrációját. A jelentkezők olyan erőforrásaikat jeleníthették meg mások számára, ami ezidáig rejtve volt, sokszor még ők sem értékelték ezt egyedinek. ( Pl: tudok hajat vágni, varrni, szerelni) Megkezdődtek az első szívességcserék, melyek visszajelzései pozitívak az érintettek részéről. Közös megállapítás, hogy a működtetés alapfeltétele a tagok bizalmi kapcsolata, a folyamatos visszajelzésekből történő tanulás, a problémák, a jelentkező nehézségek azonnali tisztázása, megoldása. Az együttműködés során megfigyelhetően fejlődtek szociális kompetenciáik, közösséggé formálódtak. A program kapcsán bizonyos időközönként szerveznek utcára való kitelepüléseket, amikor is onnan próbálnak új tagokat toborozni és bevonni ebbe a szívesség körbe. Szintén a Kávézóban működik Ruhacsere-bere, ennek célja, hogy nem pénzért vásárol ruhákat, hanem cserél. Mindenki annyi ruhát visz el, amennyit hozott. A Ruhacsere-bere az Otthon Segítünk Alapítvány és a Dialóg Egyesület szervezésében valósul meg. Működik Avasi Találkozó, ahol az Avasi lakosok találkoznak, annak érdekében, hogy mivel lehetne javítani a lakókörnyezeten, életminőségen. Ezeken a találkozókon problémákat és azokhoz megoldási javaslatokat dolgoznak ki, valamint megpróbálják megvalósítani az ötleteiket.
20
A kávézó zenekarpróbák számára is helyet biztosít. Ezt jelenleg két zenekar veszi igénybe, az egyik helyi fiatalokból áll, a másik pedig egy már megalakult zenekar. Működik Avasi Fotókör is, amely 2014 kora őszén alakult meg. Igény merült fel az itt élő, fényképezni szerető emberekben egy közösség létrehozásához, szakmai támogatással, amit az egyik önkéntes nyújtott, mint fényképész. „A Fotókör szerepe sokrétű, elsősorban közösségépítés, szakmai fejlődési lehetőség.” (Panel levél, 2015/7, 12.o) A CIRMI munkásságába is segédkeztem, az Utcazaj című műsoruk kapcsán, amely során civil emberek véleményét mérték fel különböző témákkal kapcsolatban, mint a zöld övezet növelése, oktatás, aktuális problémák. Ezek során lehetőségem volt a saját véleményemet elmondani, valamint én is lekérdezhettem avasi lakosokat. Az Avasi Gimnáziumban tartottam előadásokat és kérdőíveket csináltam a Dialóg Egyesületről és egy online felületről, ami a fiatalok szabadidős tevékenységeire és érdeklődési köreire irányult főként, valamint, hogy mennyire érzik magukat érdekeltnek és aktívnak egyegy program lebonyolításában, részvételben. Az online felületen saját ötleteiket vihetik fel és szavazások alapján történik az elbírálás. Ez alkalmas osztálykirándulások megszervezésére, táboroztatásra vagy bármilyen eseményre, amire igényt tartanak. Ezen felül ők is szavazhatnak, véleményezhetnek, ha érdekli őket egy program/ötlet és szeretnének részt venni benne. Az online felület: https://tanulnek.yrpri.org/ideas/top
21
Kapcsolatépítő beszélgetéseken is részt vettem, mely során az avason élőkkel készítettem interjút és kérdőíveket. A beszélgetések során embereket kötöttem össze, hogy változtatni tudjunk. Fő elve a képessé tevés volt, vagyis, hogy az egyéni erőforrásaikat megismerjék és ezeket felhasználva javítsanak a saját életminőségükön. Főként az egyéni motivációkra, életcéljukra irányult a kérdőívezés. Ezek a beszélgetések általában 20-30 percesek voltak. A kapcsolatépítő beszélgetés alkalmával közösségi, nem személyes kapcsolatot építettem figyelve, hogy mi a másik ember problémája, és milyen ügyeken akar dolgozni, milyen változást szeretne látni az életében. Ezek a beszélgetések lehetőséget teremtettek az embereknek arra, hogy olyan kampányt/programot dolgozzanak ki, ami a közösség egészének az érdekeit szolgálja. Kulcskérdések a kérdőívben: - Milyen értékeket lát az Avason? - Milyen problémái vannak az Avason? - Mi érdekli, mi a fontos számára? - Mióta él az Avason? A kérdéseken túl a lakosok kapacitására is kitért a kérdőív, ami az egyéni képességekre, tapasztalatokra, valamint készségekre irányult. A kérdőív utolsó részében, arra voltunk kíváncsiak, hogy a lakosok kiket javasolnak megkeresésre, kit gondolnak ilyen szempontból aktívnak. A terepmunka során két helyszínen dolgoztam. Az első interjúzás alkalmával lakásokba kopogtattam be és ott zajlott maga a kérdőív kitöltése is. Vegyes tapasztalataim voltak ezzel kapcsolatban, sokan elzárkóztak, nem nyitottak ajtót vagy egyszerűen szabadidejük nem engedte. Azonban voltak, akik hosszasan beszélgettek velem a problémáikról és érdeklődésükről. Leggyakrabban előkerülő problémák a lépcsőházakban voltak, mint a hajléktalanok, szemetelés, rossz szomszédsági viszonyok és a hangoskodó fiatalok. A második az utcán zajlott és civil lakosokkal készítettem el az interjút és a kérdőíveket. Azt tapasztaltam, hogy sokkal nyitottabbak voltak és jóval több probléma felvetődött a beszélgetések kapcsán. Mivel az utcán végeztük az interjúzást volt rá példa, hogy meg is mutatták mi az aktuális gond forrása (szemetelés, megrongált épületek, játszóterek) A kérdőíveket főként idősekkel tudtam elkészíteni, hiszen abban az időintervallumban ők mozogtak a leggyakrabban, valamint sokkal érzékenyebben érintette őket a lakókörnyezetükben kialakult problémák. Az állandó programokon túl, rendezvényeken is részt vettem, mint a Nőnapi kényeztetés hölgyeknek, húsvéti játszóház gyerekeknek, farsang, társasjátékok estje. Ezeken a programokon aktív szerepet töltöttem be, segédkeztem a lebonyolításban, népszerűsítésben, a 22
betérő vendégeket tájékoztattam az esemény menetéről, valamint a kávézóval kapcsolatos kérdéseikre válaszoltam. Mivel az állandó programokra nagy számban idősek érkeznek, így ezekkel a rendezvényekkel igyekeznek egy szélesebb körben megszólítani embereket és tágítani a látogatók körét. A Dialóg Egyesületnél töltött idő alatt lehetőségem volt egy saját program kivitelezésére is. A program Tematikus zenés est néven kezdte meg pályafutását és kéthetente pénteken 17 órától 18 óráig tartott. Kezdetben szavazás alapján választottuk ki, milyen műfajban és melyik előadótól legyenek a zeneszámok, amiket ebben az egy órában lejátszunk, majd később maguk az avasi lakosok, önkéntesek választották ki milyen témában fusson az est és mit szeretnének hallani, hogyan akarják eltölteni az estét. Az első ilyen program alkalmával Péterfy Bori estet tartottunk az Avasi Közösségi Kávézóban. Ennek kapcsán terveztem plakátot, interneten hirdettem és megállítótáblát készítettem, hogy jobban népszerűsítsem. A programon zenehallgatás, beszélgetés volt, kisebb előadást tartottam az előadóról, képek készültek és jelenléti ív. Sokan részt vettek az eseményen és ez további biztatást adott nekem a folytatáshoz. A második alkalommal szavazás már nem készült, hiszen előzetesen jeleztek nekem a témával kapcsolatban, ami a retro magyar zenére összpontosult. Ezt próbáltam kicsit interaktívabbá tenni, jobban bevonni a résztvevőket egy kvíz összeállításával. Tíz számot válogattam össze és a részvevőknek kellett kitalálni ki az előadó és mi a szám címe. A nyertest természetesen díjaztam, oklevéllel és egy kis ajándékkal. Az átadásról fotók is készültek. A harmadik és gyakorlatom során az utolsó program egy önkéntes bevonásával valósult meg, aki rendkívül aktív szerepet töltött be a szervezésbe. Igyekeztem minél többször konzultálni vele a program menetéről és a lehető legtöbb ötletét beépíteni. A konzultációink során nem tapasztaltam konfliktust, mindent rugalmasan meg tudtunk oldani. Ennek témája a retro rock zene volt. Ehhez is készítettem kvízt, ám ez annyiban különbözött az előzőtől, hogy elhomályosított képek alapján kellett felismerni az előadókat. Minden szervezést közösen oldottunk meg, a plakát megtervezésétől egészen a program levezetéséig. Személyes tapasztalatom szerint jó csapatot alkottunk és a program nagy népszerűségnek örvendett. Az előzőhöz hasonlóan szintén díjat kapott a nyertes. A legpozitívabb élményem ezzel kapcsolatban az volt, hogy a program befejeztével több résztvevő is megkeresett, hogy szeretnék az egyéni ötleteiket a tematikus zene est folyamán megvalósítani. Összegzés: A bemutatott közösségfejlesztő munkát több szempontból értékelhetjük: látványos eredményei vitathatatlanok, azonban sok esetben ezt rengeteg munkával sikerül csak elérni. A legkritikusabb pontjának a tartós, eredményes bevonást érzem, hiszen több olyan ember is az Egyesület vonzáskörébe kerül, akiről később kiderül, hogy nem alkalmas a saját közössége aktivizálására. Azonban maga a szükségletek felkutatása sem egyszerű feladat, hiszen sok ember elzárkózik és nem akar kimozdulni a saját komfort zónájából és nem akarnak bevonásra kerülni. 23
A közösségfejlesztői folyamat eredményeit vizsgálva azonban megállapítható, hogy elindultak pozitív változások az Avason, bár sokan még mindig nehezen értik az egyesület működésének elvét, és az Egyesülettől várják, hogy a problémáikat megoldjuk, anyagi, szellemi, vagy fizikai támogatással. Az itt élő közösség életében való aktív részvételt próbálják előremozdítani, olyan módon, hogy aktivizálják, mozgósítják és képessé teszik a lakókat saját érdekeik mentén cselekedni és saját problémáikra közösen, önerőből megoldásokat generálni. A közösséget megcélozva, családokat aktivizálni és belső erőforrásaikat mozgósítani, hogy saját életvitelükben pozitív változásokat, eredményeket érjenek el és ez által a jövőjüket, jövőképüket szem előtt tartva döntéseket hozzanak. Fontos kiemelni, hogy nem szolgáltatásokat nyújtanak, hanem segítséget, de a problémákat az embereknek saját önerejükből kell megoldaniuk. Az Egyesület ehhez nyújt támogatást. Személyes véleményem szerint a Dialóg minden eszközt bevet az avasiak bevonása érdekében, de mégis probléma, hogy nem ismerik tág körben sem a tereket, sem pedig a működését, célját. Szórólapozással és plakátolással ugyan népszerűsítik a tereket, de a személyes megszólítást, hosszasabb bemutatást hiányolom, hiszen nekem számos olyan tapasztalatom volt, amikor is egy rövid beszélgetés kapcsán sokkal jobban bevonható egyegy avasi lakos. Probléma, hogy a tereket nem érzik magukénak és ezáltal nem is nagyon látogatják. Az aktív önkénteseket szívesen bevonnám ebbe a népszerűsítő folyamatba, hiszen ők már tisztában vannak a működéssel és ismerik a programokat, beszélhetnek a saját tapasztalataikról. Ezen felül hasznosnak találnék egy olyan közösségi beszélgetést, amikor is az avasiakkal közösen lehetne beszélni a népszerűsítésről, közösen ötletelni a reklámozásáról, hiszen itt is számos ötlet felmerülne.
Felhasznált irodalom: Dialóg Egyesület honlapja: http://www.dialogegyesulet.hu Hegyesi Gábor és Kozma JuditA szociális munka – áttekintés. (p. 15-39.) In: Kézikönyv szociális munkásoknak [Szerk. Kozma Judit] 3. (jav.) kiad. Budapest: Szociális Szakmai Szövetség, 2006. Hilscher Rezső: A settlement-mozgalom In: Esély: társadalom- ésszociálpolitikaifolyóirat1. évf. 1. sz. 1989, 55-64 Kátai Gábor: Gondolatok az ifjúságpolitikáról és eszközeiről, Belvedere Meridionale, Szeged, 2006. Miskolc Avas-dél szociális célú rehabilitációja végleges akcióterületi terv 2013: 24
http://www.miskolc.hu/sites/default/files/dokumentumok/csatolmanyok/ii12_szocialis_verasrehabilitacio_benyujtasa_melleklet_akcioteruleti_terv.pdf (Letöltés dátuma: 2016.04.17) Miskolc Megyei Jogú Integrált Településfejlesztési Stratégiája 2013: http://www.miskolcvaros2020.hu/sites/default/files/dokumentumok/ivs-iiihelyzetertekeles.pdf (Letöltés dátuma: 2016.04.20) valamint: http://www.miskolcvaros2020.hu/sites/default/files/dokumentumok/ivshelyzetfeltaras.pdf (Letöltés dátuma: 2016.04.20) Papp Dénes: Panel levelek:2015/7,8,9 szám. Varga A. Tamás és Vercseg Ilona, Közösségfejlesztés - Budapest, 1998
25
V. A képzés során teljesített gyakorlatok tereptanári értékelései
26
27
28
29
30
VI. Mellékletek 1. melléklet: William Golding: A legyek ura elemzés 2. melléklet: Saját plakátok
Legyek ura elemzés
Az elején csoporttagok még nem ismerik egymást, még nem egyértelmű, hogy miért jött létre a csoport, vagyis, hogy mi a célja. Kezdetegesek a szerepek, és a szabályok a csoporton belül, valamint még azt sem tudni, hogy kié a „vezető” szerep. Erre a szakaszra főleg a bizonytalanság jellemző. A csoporttagok bizonytalanok a csoportban elfoglalt helyükkel kapcsolatban. A szigetre került gyermekek 6-12 éves korúak. A kisebbek még azt sem értik pontosan, hogy mi is történt velük, míg a nagyobb gyermekeknek ugyan vannak naiv elképzeléseik a történtekről, mégis elmondható, hogy senki sem tudja egyből, hogy mit is kéne csinálniuk, ebben az új helyzetben. Ralph az, aki a kagyló segítségével, mely mint szimbólum kíséri végig a történetet, összehívja a gyerekeket, és amolyan alakuló gyűlést szervez. Ebben segítségére van Röfi, aki egy meglehetősen hátrányos helyzetű gyermek, hiszen a fizikai adottságai, melyek fontossága adott körülmények között nem elhanyagolható, megakadályozzák abban, hogy a csoport vezetőjévé váljon. Röfi egyrészt, mint „ész” van jelen, akit azonban a gyermekek nem tudnak értékelni, mert leragadnak a Röfi fizikai adottságai miatti ellenszenvnél. Ő lesz az a személy, aki mint szerencsétlen, sajnálni való figura él a csoport szemében, és az állandó csúfolódások céltáblájává válik. A tagok keresik a helyüket a csoportban, versengés alakul ki a különböző szerepekért, valamint mindenki igyekszik elkerülni azokat a szerepeket, melyeket mások rájuk próbálnak erőltetni. A viták során megtörténik a csoport feladatának, céljának meghatározása, kialakul a csoport szerkezete és a belső hierarchiája. A vezető szerepért versengő Ralph és Jack közül Ralph kerül ki nyertesen, azonban ez szinte véletlen, mert a vezérválasztást főként az érzelmek befolyásolják nincs köze a realitáshoz. A két vezér látszólag jól kijön egymással, egyes pillanatokban cinkostársaknak tekintik egymást, azonban a feszültség, melyet főleg Ralph igyekszik eloszlatni mindig megmarad közöttük. A többi gyermek csoportbeli szerepe pedig általában attól függ, hogy melyik vezetőhöz tartoznak. A Jack- hez kötődő fiúk általában vadabbak, mozgékonyabbak, agresszívebbek, míg a Ralph mellett állók inkább ötletességükkel, emberségességükkel tűnnek ki.
31
Azonban már jól látszanak a személyközi kapcsolatok, például Röfi és Ralph barátsága, ahol ugyan Ralph nem mutatja ki, hogy mennyire hallgat Röfire, mégis jól látszik, hogy a fiú szinte minden gyakorlatias ötletét felhasználja, és követi a tanácsait. Szintén említettem, hogy a két vezető fiú is cinkostársai egymásnak, ez azonban egy nagyon instabil lábakon álló kapcsolat, végig érezhető, hogy előbb-utóbb vége lesz ennek a barátságnak. A két vezér dönti el a fontosabb kérdéseket, melyeket demokratikusnak tűnő gyűléseken hoznak a többiek tudomására, akiknek azonban nem sok beleszólásuk van a döntésekbe. Még Röfi se nagyon tud hozzászólni ezekhez, mert Jack folyton nevetségessé teszi a többiek előtt, annyiban azonban különleges a szerepe, hogy ő legalább hátulról, nem nyilvánosan irányítja Ralph-ot, olyan formában, hogy tanácsokat, ötleteket ad neki, felhívja a figyelmét a megoldandó kérdésekre és a megvalósítandó feladatokra. A gyermekek többsége alkalmazkodik Jack-hez, mert így biztonságban érzik magukat. Felmerül ugyan bennük, és valószínűleg tudják is, hogy az általuk elkövetett cselekedetek nem helyesek, de sokkal fontosabb számukra a csoporthoz tartozás érzése, mint az általános erkölcsi törvények. A történet végére a rend felbomlik, a gyerekek két táborra szakadnak. Ralph félelemmel tapasztalja, ahogy az ellentábor tagjai elvadulnak, az erőszak a józanész fölé kerekedik. Saját véleményem szerint a Legyek ura jól bemutatja a csoport hatalmát az egyén felett, összetételét és azt is, hogy egy vezető mennyire tud hatni rá. A csoporton belüli konfliktusokat, kompromisszumokat, szerepeket. A legyek urában a csoportközi konfliktusok forrásai elsősorban az érzelmek voltak, azaz a gyermekek bizonytalansága. Egy teljesen ismeretlen helyre kerültek, és többnyire ismeretlen társakkal kellett együttműködniük. A 6-12 éves gyermekeknek, fiatalságuk és éretlen gondolkodásmódjuk miatt az ösztöneikre kellett hallgatniuk, hiszen nem volt birtokukban semmilyen, a helyzet megoldását segítő tapasztalat. Mivel nem volt a csoportban olyan vezető személyiségű gyermek, aki hosszútávon tudott volna magasabb erkölcsi normákat közvetíteni számukra, így adódott, hogy Jack-et tekintették követendő mintának. Olyan helyzetekben, ahol ennyire erős a csoportnyomás, még felnőtt, egészséges értékítélettel rendelkező felnőttek is úgy ítélik meg, hogy saját túlélésük érdekében alkalmazkodniuk kell a csoporthoz, akármennyire távol állnak tőlük a csoport által közvetített normák és értékek.
32
33
Értékelőlap Felsőoktatási szakképzés
A záró portfoliót készítette: Értékelés: A portfolió teljessége (maximum 10 pont) A képzésben kínált tudás elsajátítása (maximum 10 pont) A szociális munka értékelkötelezettségének tükröződése a portfolióban (maximum 10 pont) A megszerzett kompetenciák és azok gyakorlati hasznosítása (maximum 10 pont) Források használata, hivatkozások (maximum 10 pont) A szakmai nyelv elsajátítása, nyelvhelyesség, stílus (maximum 5 pont) A portfolió külalakja, igényes kivitelezése (maximum 5 pont) Összes pontszám (maximum 60 pont) Érdemjegy: szám (betű) elégséges: 20-29 pont; közepes: 30-39 pont; jó: 40-49; jeles: 50Összefoglaló szöveges értékelés
A záróvizsga kérdései: 1. …………………………………………………………………….. 2. …………………………………………………………………….. 3. ……………………………………………………………………..
Miskolc, év, hó, nap
A konzultáns aláírása 34
