Szendrei Géza ( )

AN NAL E S M U S E I HI S TOR IC O -NAT U R AL I S HU NGAR IC I

Volume 108

Budapest, 2016

pp. 33–50

Szendrei Géza (1942–2015) Papp Gábor Magyar Természettudományi Múzeum, Ásvány- és Kőzettár, 1083 Budapest, Ludovika tér 2–6. [email protected] Összefoglalás – Szendrei Géza (1942–2015) a magyar talajásványtan egyik kiemelkedő szakembere, a talajmikromorfológiai kutatás hazai úttörője, csaknem fél évszázados tudományos pályafutásából több mint harminc évet töltött el a Magyar Természettudományi Múzeum Ásvány- és Kőzettárában. E megemlékezés szakmai életrajzának és múzeumi munkásságának ismertetése mellett tudományos közleményeinek jegyzékét is tartalmazza.

2015. augusztus 6-án váratlanul elhunyt Szendrei Géza, az MTA doktora, az MTM Ásvány- és Kőzettárának volt főosztályvezető-helyettese, 1994 óta a főtanácsosi cím birtokosa, a talajásványtani és talajmikromorfológiai kutatás múzeumi meghonosítója. Tudományos pályafutásának és szakmai közéleti tevékenységének részletes méltatása megtalálható a Földtani Közlöny 2016. évi 146. kötetének 169–180. oldalán, e megemlékezés múzeumi munkásságára fókuszál. TANULMÁNYOK ÉS A PÁLYAKEZDÉS ÉVEI Szendrei Géza Miklós 1942. december 11-én született Budapesten, dr. Szendrei Géza Imre (1909–1991) pénzügyi tisztviselő és Mezei Ágnes Julianna (1905–1978) gyermekeként. Középiskolai tanulmányait a II. Rákóczi Ferenc Gimnáziumban végezte 1957–1961 között. Érettségije és sikeres felvételije után 1961–1966 kö-

1. ábra. Szendrei Géza (2005) Fig. 1. Géza Szendrei (2005)

Annls Mus. hist.-nat. hung. 108, 2016

34

Papp G.

zött az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karának (ELTE TTK) geológus szakára járt. Ásványtani, kőzettani és geokémiai érdeklődésének és kiváló képességeinek megfelelően végzősként az MTA Geokémiai Kutatólaboratóriumába készült. Kinevezésének váratlan meghiúsulása miatt azonban a Gerei László igazgatta Országos Mezőgazdasági Minőségvizsgáló Intézetben (OMMI) kezdte tudományos pályáját 1966-ban. A Fizikokémiai Osztályon Darab Katalin vezetése alatt dolgozott, s ekkor alakult ki szakmai kötődése a talajásványtan és a talajmikromorfológia (a talajok mikroszkopikus összetevőinek mibenlétével, tulajdonságaival és szövetével foglalkozó tudományág) iránt. A gyakornokból öt év alatt tudományos munkatárssá előlépett fiatal szakember kutatási profilja ekkoriban a következő volt: szikes talajok komplex ásványtani vizsgálata és mikromorfológiája, alföldi talajok mikromorfológiája, a mikromorfológia legújabb eredményeinek összefoglalása. 1972-ben az ELTE TTK-n Két jellegzetes szikes terület (Csepel– Solti-síkság és az Alsó-Zagyva-sík) szikes talajainak mikroszerkezet-vizsgálata, különös tekintettel a természetföldrajzi viszonyokra című dolgozatával megszerezte a természettudományi (egyetemi) doktorátust. 1976/1977 fordulóján intézményi átszervezés (az OMMI megszűnése) következtében a Magyar Tudományos Akadémia Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézetébe (MTA TAKI) került. Az – akkoriban Szabolcs István igazgatása alatt álló – intézet Pártay Géza vezette Finomszerkezet-vizsgáló Laboratóriumának tudományos munkatársaként lényegében töretlenül folytathatta korábban megkezdett kutatási témáit. Akadémiai állása révén több alkalommal vehetett részt külföldi konferenciákon és tanulmányutakon. A MÚZEUMI ÉVTIZEDEK 1980/81 fordulóján vezetőváltás történt az MTA TAKI élén, ami után Szendrei Géza úgy érezte, neki is meg kell válnia az intézménytől, és 1981. október 1-től a Kaszab Zoltán által vezetett Természettudományi Múzeum (TTM, 1991-től Magyar Természettudományi Múzeum, MTM) Ásvány- és Kőzettárában folytatta tudományos pályáját muzeológusként (1. és 2. ábra), közvetlen főnöke Embey-Isztin Antal volt. Kandidátusi fokozatát elnyerve 1984. július 1-től tudományos főmunkatársi, majd a jogszabályi változások nyomán 1992. július 1-től főmuzeológusi beosztásba került. 1992. április 1-től 2009. július 31-ig főosztályvezető- (tárigazgató-)helyettes, ezután a múzeum szervezeti változásai miatt osztályvezető-helyettes volt. A költségvetési megszorítások okozta kényszerű leépítések következtében – a már 2000. december 11. óta nyugdíjasként dolgozó – Szendrei Géza 2010. március 31-ével kikerült az Ásvány- és Kőzettár állományából. E körülmények nem befolyásolták kutatási lehetőségeit, és a múzeumban változatAnnls Mus. hist.-nat. hung. 108, 2016

Szendrei Géza

35

lanul folytatni tudta a tudományos munkáját egészen 2013-ig, amikor a Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek át kellett adni az összes tári dolgozószobát, beleértve az övét is. 1981-es munkahely-változtatása után Szendrei Géza sajátos helyzettel szembesült, hiszen addig – a magyar viszonyokhoz képest – jól felszerelt laboratóriumokban, a talajtannal foglalkozó tudományos kollektíva tagjaként végezte munkáját. Az Ásvány- és Kőzettárban viszont – eltekintve az 1987-ig működő nedveskémiai laboratóriumtól – nem volt műszeres anyagvizsgálati háttér, ásványtári kollégái pedig az övétől eltérő kutatási területeken tevékenykedtek. Ami az anyagvizsgálati infra2. ábra. Szendrei Géza múzeumi dolgozószobástruktúrát illeti, Szendrei Géza kíjában (2009) sérletei a hiányzó nagyműszerek egy Fig. 2. Géza Szendrei in his museum office (2009) részének előteremtésére, anyagi erőforrások híján, csak részben voltak sikeresek. Könyvjóváírásos átadással már a múzeumba kerülésekor beszerzett egy MOM derivatográfot, majd 1990-ben, lényegében alkatrész-utánpótlás céljából, egy második készüléket is. Hasonló úton jutott hozzá egy kis teljesítményű röntgendiffrakciós készülékhez, ennek üzembe helyezésére azonban, főként a Magyar Nemzeti Múzeum elutasító magatartása miatt – a tár ekkoriban a nemzeti múzeumi épületben működött a Múzeum körúton – nem kerülhetett sor. Az idő előrehaladásával a talajmikromorfológiai vizsgálatokhoz elengedhetetlen talaj-vékonycsiszolatok előállítása is egyre nagyobb problémát jelentett. 1993-ban nyugdíjba ment a csiszolatokat addig készítő segéderő, a Ludovikába költözés után pedig a laborterület zsugorodása nehezítette meg a vékonycsiszolatok előállítását, amit – a műgyantás beágyazástól kezdve – jelentős részben Szendrei Géza végzett. Az MTM ludovikai elhelyezési terveiben szerepelt egy korszerű és nagy területű ásványtári laboratórium és preparatórium létesítése az épület alagsorában. Az elhelyezési, majd berendezési tervezésben 2006 és 2007 folyamán Szendrei Géza tári műszerfelelősként komoly részt vállalt. E helyiségek az MTM ludovikai elhelyezésével kapcsolatos projekt befagyasztása, majd végleges elvetése miatt sohasem készültek el. Annls Mus. hist.-nat. hung. 108, 2016

36

Papp G.

Szendrei Géza a helyi kutatási infrastruktúra szegényességét, illetve a tudományos kutatásokra fordítható költségvetési összeg hiányát egyrészt széles körű szakmai együttműködéssel enyhítette, másrészt kutatásaihoz anyagi fedezetet biztosított az 1991 és 2006 között elnyert öt OTKA- (Országos Tudományos Kutatási Alap) pályázat. Szendrei Gézát mind közvetlen főnöke, Embey-Isztin Antal, mind a múzeum főigazgatója, Kaszab Zoltán, illetve 1985-től Matskási István támogatta abban, hogy talajásványtani és talajmikromorfológiai munkásságát az MTM Ásvány- és Kőzettárában is folytathassa. A Gyakori alföldi talajfőtípusok, elsősorban szikes talajok mikromorfológiája és annak anyagforgalmi és talajgenetikai vonatkozásai címmel még az MTA TAKI-ban elkészített kandidátusi értekezését már múzeumi munkatársként védte meg 1984-ben. Kutatásait a múzeumban újabb területekre terjesztette ki, korábbi témáihoz 1982-től a domb- és hegyvidéki talajok mikromorfológiája, 1983-tól a talajásványtan legújabb eredményeinek összefoglalása, 1996-tól a hazai talajok mikromorfológiai sajátságainak ásványtani jellemzése, 1997-től a talajfelszíni sókivirágzások kutatása csatlakozott. Az 1990-es évek elejétől tudománytörténeti publikációkat is közölt, ezeknek jelentős része az Ásvány- és Kőzettár történetével, illetve korábbi munkatársainak életrajzi adataival foglalkozott. Az 1990-es évek közepétől több összefoglaló művet is publikált: Talajásványtan (1995), Talajtan (1998, egyetemi jegyzet), Talajmikromorfológia (2000), Hazai talajtípusok mikromorfológiája (2001). A Szakáll és munkatársai által publikált A magyarországi ásványfajok (2005) című könyv függelékeként jelent meg az Ásványok magyarországi talajokban című terjedelmes áttekintése. A talajfelszíni sókivirágzásokkal foglalkozó kutatásainak eredményei a Topographia Mineralogica Hungariae sorozat kilencedik kötetében (A magyarországi szikes talajok felszíni sóásványai, 2006) jelentek meg saját vagy társszerzős cikkek formájában. 2004-ben kapta meg az MTA doktora címet. Tudományos érdemeiről Hazai talajtípusok és talajképző kőzeteik talajgenetikai célú mikromorfológiai jellemzése című értekezésének egyik opponense, Mindszenty Andrea a következőképpen írt: „Szendrei Gézát méltán nevezhetjük a magyar talajmikromorfológia doyenjének. Ő volt az első, aki ezt a hazánkban talajokkal kapcsolatban ma is csak kevesek által ismert és alkalmazott vizsgálati módszert szisztematikusan kezdte alkalmazni.” A múzeumnak megbízható, türelmesen és módszeresen dolgozó munkatársa volt, akire mindig lehetett számítani. Végletekig tisztességes és önzetlen magatartásával, sztoikus nyugalmával a nemszeretem feladatok elvégzését is kellemessé tette a vele együtt dolgozók számára, akik fanyar humorú, néha finoman önironikus megjegyzéseit, vidám történeteit is élvezhették olykor. Mindig csendes és visszahúzódó volt, de kiváló munkájával hamar felhívta magára a figyelmet. Már 1985-ben megkapta a művelődési minisztertől a „SzociAnnls Mus. hist.-nat. hung. 108, 2016

37

Szendrei Géza

3. ábra. A Szendrei Géza által kiegészített „Időösvény” nevű szabadtéri kőzettani bemutató egy részlete a kiállítási épülettel szemközti útszegélyen Fig. 3. Detail from the open air rock exhibition “Time path”, opposite the exhibition building, completed by Géza Szendrei

alista Kultúráért” kitüntetést. Több állandó és jelentős időszaki kiállítás megalkotásában vett részt (zárójelben a megnyitás és a bezárás éve): A Velencei-hegység természeti képe (1989–2013, Sukoró); Csodálatos természet – a természet csodái (ásványtani rész, 1990–1991); Nem hervadó virágoskert (A Kárpát-övezet ásványai, 1996–2011); Aki a világot szereti (a Kárpát-medence természeti kincsei: ásványtani rész, 2000–2011). Már állományon kívüli önkéntesként készítette el az új állandó ásvány- és kőzettani kiállítás (Titkok a föld alatt, 2011–) üledékes kőzettani részét. Ő végezte Lelkesné Felvári Gyöngyi közreműködésével a jellemző hazai kőzetek nagyméretű tömbjeiből a múzeum előtt felállított, „Időösvény” nevű kőpark kibővítését és átrendezését (2004) (3. ábra). A 2000-es években sokat foglalkozott a díszítőkő-gyűjtemény gyarapításával. E látványosabb tevékenységek mellett lelkiismeretesen végezte a mindennapi gyűjteményi munkát, és kivette részét az olyan nagy feladatokból, mint az ásványgyűjtemény teljes átrendezése (kommasszálása) és revíziója, illetve az 1995/1996-os ludovikai költözés. SZAKMAI KÖZÉLETI ÉS OKTATÁSI TEVÉKENYSÉGE Szendrei Géza számos tudományos társaságban fejtett ki áldozatos szervezői munkát. 1962 óta volt a Magyarhoni Földtani Társulat (MFT) tagja. Itt igazi otthona az Agyagásványtani Szakosztály volt, amelynek a sok évtizedes vezetőséAnnls Mus. hist.-nat. hung. 108, 2016

38

Papp G.

gi tagságon túlmenően másodtitkára (1972–1975) és elnöke (2012–2015) volt, 2015-ben a szakosztály tiszteleti tagjává választották. 1968-tól volt a (Magyar) Talajtani Társaság (MTT) tagja, 1985–2004 között a vezetőségi tagja. Az 1985-ben alapított Talajásványtani Szakosztályban a kezdettől fogva titkárként segítette a szakosztályelnököt, nagyra becsült egykori főnökét, Gerei Lászlót, akivel kiváló személyes kapcsolatban is volt. Társulati tevékenységéért 1986-ban a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter „Kiváló Munkáért” kitüntetésben részesítette, majd 2014-ben az MTT Treitz Péter emlékérmét kapta meg. 1977–2002 között a Nemzetközi Talajtani Társaságnak is tagja volt. Az MTA X. (Földtudományok) Osztálya, Geokémiai és Ásvány-kőzettani (később Ásvány- és Kőzettani) Tudományos Bizottság (GÁK TB) Környezetgeokémiai Albizottságának 1991-es megalapítása óta titkára, majd az alapító elnök, Vető István mandátumának lejárta után, 2000–2015 között elnöke volt. 2000– 2002 közt, mint albizottsági elnök, állandó meghívottként, 2002–2015 közt választott tagként vett részt a GÁK TB munkájában. 2010-től a GÁK TB Geonómiai (később Geonómiai és Planetológiai) Albizottságának is meghívott, majd megválasztott tagja volt. Közreműködött számos Magyarországon lezajlott nemzetközi rendezvény szervezésében is. Ezek közül a legnagyobb hatású a Budapesten a Nemzetközi Ásványtani Társaság (International Mineralogical Association, IMA) nagyszabású kongresszusával együtt tartott 5th Mid-European Clay Conference (MECC 2010) volt. Ennek tudományos bizottsági elnökeként többéves munkával készítette elő a konferencia sikeres lebonyolítását együttműködésben Weiszburg Tamással, a XX. IMA-kongresszus szervezőbizottságának elnökével. Az 1980-as évek második felétől több felsőoktatási intézményben (ELTE, Magyar Képzőművészeti Főiskola [majd Egyetem], Pannon Agrártudományi Egyetem [utóbb Veszprémi Egyetem] Georgikon, Debreceni Egyetem) a felsőfokú, illetve a posztgraduális képzés keretei között tartott kollégiumokat, speciális kollégiumokat és egyéb foglalkozásokat. Ezeknek tárgyköre a talajtan, agrogeológia, talajásványtan, talajmikromorfológia, geobiokémia, környezetföldtan, környezetgeokémia volt. Legtöbbet az ELTE-n oktatott, 1988. november 1-től mint az ELTE TTK címzetes egyetemi docense. Számos tudományos minősítési eljárásban (dr. universitatis, PhD, tudományok kandidátusa, tudományok doktora, MTA doktora) is részt vett opponensként vagy bizottsági tagként. NÉHÁNY SZÓ A MAGÁNEMBERRŐL Szendrei Géza egy háztartásban élt szüleivel, akiket szerető gonddal ápolt idős korukban. 1996-ban házasodott meg, feleségével, Csaba Zsuzsannával mindAnnls Mus. hist.-nat. hung. 108, 2016

39

Géza Szendrei

végig harmonikus kapcsolatban éltek. A munka és a tudományos életben való részvétel után fennmaradt szabad idejében szívesen hódolt a kertészkedés és a könyvek szeretetének. Az utóbbi években, különösen nyugalomba vonulása után, családja történetével foglalkozott, leginkább két jeles őse, Kallina Mór építész és Szendrei János művészeti író és történész emlékével. Immáron az ő emlékének megőrzése ránk hárul, egykori munkatársaira. ***

Géza Szendrei (1942–2015) Gábor Papp Department of Mineralogy and Petrology, Hungarian Natural History Museum, Ludovika tér 2–6, H–1083 Budapest, Hungary. E-mail: [email protected] Abstract – Géza Szendrei (1942–2015) was an outstanding Hungarian soil mineralogist, pioneer of soil micromorphology research in Hungary. He spent more than 30 years from his almost half-century-long scientific career at the Department of Mineralogy and Petrology of the Hungarian Natural History Museum. In addition to the presentation of his scientific biography and his work for the museum, this obituary includes a list of his scientific publications.

Géza Szendrei, Doctor of the Academy, deputy head of Department of Mineralogy and Petrology, honorary counsellor of the HNHM since 1994, pioneering researcher of soil mineralogy and micromorphology in our museum, passed away unexpectedly on 6th August 2015. His life and scientific career is discussed in detail on pages 169–180 of Vol. 146 (2016) of the journal Földtani Közlöny, in Hungarian. This obituary focuses on his work in the museum. STUDIES AND THE BEGINNINGS OF THE SCIENTIFIC CAREER Géza Miklós Szendrei was born on December 11, 1942 in Budapest to Dr Géza Imre Szendrei (1909–1991) finance officer and Ágnes Julianna Mezei (1905–1978). He completed his secondary school studies in the “II. Rákóczi Ferenc” Secondary School (Budapest) between 1957 and 1961. Following his graduation and successful entrance examination, he studied geology at the Faculty of Science of the Eötvös Loránd University (Hung. abbr. ELTE TTK), Budapest, from 1961 to 1966. In accordance with his interests in mineralogy, petrography and geochemistry and his superb capabilities, as a graduate student he was about to receive a position at the Laboratory for Geochemical Research of the Hungarian Academy of Annls Mus. hist.-nat. hung. 108, 2016

40

Papp G.

Sciences. However, due to an unexpected failure of his employment, he began his scientific career in 1966 in the National Institute for Agricultural Quality Testing (Országos Mezőgazdasági Minőségvizsgáló Intézet, Hung. abbr. OMMI,) led by László Gerei. He worked at the Department of Physical Chemistry under the leadership of Katalin Darab, where his lifelong scientific interest in soil minera­ logy and soil micromorphology developed soon. In five years, the young specialist was promoted from a junior researcher to a research fellow. His research profile included the complex mineralogical analysis and micromorphology of salt-affected soils, micromorphology of the soils of the Hungarian plains, summary of the latest developments in micromorphology. He earned a doctoral degree in na­tu­ ral sciences (“doctor universitatis”) in 1972 at his alma mater (ELTE, Budapest). His dissertation dealt with the Microstructural [i.e. micromorphological] study of salt-affected soils of two typical saline lands (the Csepel–Solt Plains and the Lower Zagyva Plains), with special regard to the geographical conditions. As a result of the reorganization of agricultural research in 1976, the OMMI was dissolved and by the beginning of 1977, Géza Szendrei was transferred to the Research Institute for Soil Sciences and Agricultural Chemistry of the Hungarian Academy of Sciences (RISSAC, Hung. abbr.: MTA TAKI) led by István Szabolcs, as a research fellow of the Laboratory of Soil Microstructure Research (head: Géza Pártay). He was able to carry on with his earlier research topics practically continuously. His employment at the RISSAC helped him to participate at seve­ ral international conferences and study trips. THE MUSEUM DECADES At the turn of 1980/81 a new management was appointed at the RISSAC. In a few months Géza Szendrei felt the need to leave the institute and on October 1, 1981, he joined the Natural History Museum (NHM, Hung. abbr.: TTM, from 1991 Hungarian Natural History Museum, HNHM) led by Zoltán Kaszab. He began to work as a curator at the Dept. of Mineralogy and Petrology (Fig. 1 and 2.) (head: Antal Embey-Isztin). Having earned his “candidate of sciences” degree (roughly corresponds to the present PhD degree), he was appointed to the position of senior research fellow on July 1, 1984. Following legislative changes, he was appointed a senior curator by July 1, 1992. He was deputy head of the department from April 1, 1992. As a result of serious budget cuts, his employment contract had to be terminated by March 31, 2010 (he has worked already as a pensioner since December 11, 2000). These conditions did not affect his opportunities for research, and he was able to continue his scientific work in his room until all the offices had to be ceded to the National University of Public Service in 2013. Annls Mus. hist.-nat. hung. 108, 2016

Géza Szendrei

41

Following his job change in 1981, Géza Szendrei had to cope with a special situation. Until then he had conducted his research in, at least on a Hungarian scale, well-equipped laboratories as a member of scientific collectives involved in soil research. The Dept. of Mineralogy and Petrology, however, missed an adequate research equipment, apart from the wet chemical laboratory that operated until 1987, and the other staff members had essentially different research areas. Géza Szendrei attempted to improve the research infrastructure of the department but, due to the lack of adequate funding, his efforts were only partially successful. He managed to obtain a MOM derivatograph free of charge, when he joined the museum. In 1990, he also received a second device as a donation, essentially for supplying spare parts. He also obtained a low-capacity X-ray diffraction device in similar way but it has never been installed, mainly due to the negative attitude of the Hungarian National Museum (the department was accommodated at that time in the building of the HNM). The production of soil thin sections, essential in soil micromorphology research, became a problem in the course of time. The assistant who made the thin sections retired in 1993, and the provisional laboratory rooms in the Ludoviceum building, where the department operated after 1995, were inadequate for this purpose. As a person in charge of the scientific equipment of the department, in 2006–2007 Géza Szendrei had an important share in the planning of the large and up-to-date laboratories, to be built at the basement of the building. These plans have never been realized because of the blocking and, finally, because of the abandonment of the whole project of the accommodation of the NHM in the Ludoviceum building complex. Géza Szendrei partly overcame the limits of the local research infrastructure and the lack of research funds in the budget of the NHM by a wide range of cooperation. On the other hand, he managed to receive financial support for his research by five Hungarian Scientific Research Fund (Országos Tudományos Kutatási Alap, Hung. abbr. OTKA) grants that he won between 1991 and 2006. His superiors, Antal Embey-Isztin, head of department, Zoltán Kaszab and István Matskási, director-general of the HNHM until and after 1985, respectively, supported Géza Szendrei to carry on with his research in the field of soil mineralogy and micromorphology at the HNHM. He defended his “candidate of agricultural sciences” (that period’s equivalent of PhD) degree theses Micromorphology of frequent main soil types of the Hungarian Plain and its rela­tion to circulation of matter and soil formation in 1984 already as a museum staff member. He expanded his research field with the micromorphology of the soils of hilly and mountainous areas (from 1982), summary of the latest developments in soil mineralogy (from 1983), mineralogical characterization of the micromorphological features of Hungarian soils (from 1996), salt efflorescences on Annls Mus. hist.-nat. hung. 108, 2016

42

Papp G.

the surface of the soil (from 1997). From the early 1990s, Géza Szendrei also dealt with the history of science, he published several papers on the history of the Dept. of Mineralogy and Petrology of the HNHM and biographical data of former curators. From the mid-1990s, he published several comprehensive works: Talajásványtan (Soil Mineralogy, 1995), Talajtan (Soil Science, 1998, university lecture notes), Talajmikromorfológia (Soil Micromorphology, 2000), Hazai talajtípusok mikromorfológiája (Micromorphology of Hungarian Soil Types, 2001). His extensive review Minerals of the Soils of Hungary was published as Appendix II of the book of Szakáll and his co-authors on the Mineral Species of Hungary (2005). Results of his research on saline efflorescences on the soil surface were published in 2006 as individual or co-authored papers in the ninth volume of the series Topographia Mineralogica Hungariae, A magyarországi szikes talajok felszíni sóásványai (Salt minerals on surfaces of salt-affected soils in Hungary) appeared on their own in the form. In 2004 he received the title “Doctor of the Academy”. Andrea Mindszenty, one of the opponents of his theses Micromorphological characterization of soil types of Hungary and their soil-forming parent rocks related to soil formation summarized his scientific merits as follows: “Géza Szendrei can deservedly be called the doyen of Hungarian soil micromorphology. He was the first in our country to apply this still little known and rarely used research method systematically.” He was a reliable staff member of the museum, he worked patiently and methodically. His upright and selfless behaviour and stoic calmness made him a pleasant colleague to work with even on unpleasant tasks. His close co-workers had the chance to enjoy his wry sense of humour, his sometimes slightly self-ironical remarks and funny stories. Though Géza Szendrei was always quiet and reserved, his excellent work soon attracted attention. Already in 1985 he received an award from the Minister of Culture. He took part in the creation of several permanent exhibitions such as the Nature of the Velence Hills (1989–2013, Sukoró); Never wilting flower garden (Minerals of the Carpathian area, 1996–2011); The Beloved Spheres – The Treasures of the Carpathian Basin (mineralogical section, 2000–2011). Following his compulsory retirement, he prepared the section about sedimentary rocks for the new permanent mineral and rock exhibition as a volunteer (Underground secrets, 2011–). He made the expansion and the rearrangement of the “Time path” (Fig. 3), an open-air exhibition of large blocks of rocks erected in front of the museum, with the contribution of Gyöngyi Lelkes-Felvári (2004). In the 2000s, he made considerable efforts to enrich the collection of decorative stones. He was also involved in the creation of several temporary exhibitions. In addition to these “spectacular” activities, he conscientiously and precisely carried out his everyday Annls Mus. hist.-nat. hung. 108, 2016

43

Géza Szendrei

collection work, and he took part in such big tasks as the complete rearrangement and revision of the mineral collection and the relocation of the department in 1995/1996 in the Ludoviceum building. ACTIVITIES IN SCIENTIFIC ORGANIZATIONS AND IN HIGHER EDUCATION As an untiring organizer of science, Géza Szendrei served several scientific societies. He was a member of the Hungarian Geological Society (HGS, Hung. abbr. MFT) since 1962. His true home in the HGS was the Section of Clay Mineralogy where, in addition to many decades of board membership, he was second secretary (1972–1975) and chairman (2012–2015). In 2015 was elected an honorary member of the section. He was a member of the Hungarian Soil Science Society (HSSS, Hun. abbr. MTT) from 1968, a board member from 1985 to 2004. He was a founding member of the Section of Soil Mineralogy of the HSSS (established in 1985), and until his death he worked as a secretary together with the founding chairman, László Gerei, his former director at the OMMI, with whom he had an excellent personal relationship. His activities in the Hungarian Soil Science Society were recognized in 1986 by the award “For Outstanding Work” of the Minister of Agriculture and Food, and in 2014 he received the Péter Treitz Medal of the HSSS. He was a member of the International Society of Soil Science between 1977 and 2002. He was a founding secretary of the Subcommittee on Environmental Geochemistry of the Committee on Geochemistry, Mineralogy and Petrology of the Section of Earth Sciences of the Hungarian Academy of Sciences, established in 1991. Following the expiry of the mandate of the founding chairman, István Vető, he served as chairman between 2000 and 2015. He participated in the activities of the Committee on Geochemistry, Mineralogy and Petrology between 2000 and 2002 as a permanent guest ex officio as subcommittee chairman, and between 2002 and 2015 as an elected member. From 2010, he was also an invited, later an elected member of the Subcommission on Geonomy (later Geonomy and Planetology). He was involved in the organization of several international scientific meetings that took place in Hungary. The 5th Mid-European Clay Conference (MECC 2010) can be regarded the most important event among them, which was held in Budapest together with the 20th General Meeting of the International Mineralogical Association (IMA). As the chairman of the scientific committee of the MECC 2010, he organised a successful event in collaboration with Tamás Weiszburg, chairman of the international organizing committee of the IMA General Meeting. Annls Mus. hist.-nat. hung. 108, 2016

44

Papp G.

From the late 1980s, he held lecture courses and elective (specialization) courses at several higher education institutes (Eötvös Loránd University [ELTE], the Hungarian Academy [later University] of Fine Arts, Georgikon Faculty of Agriculture of the Pannon University of Agricultural Sciences [later of the University of Veszprém] and the University of Debrecen) in the framework of undergraduate and postgraduate training. The subjects included soil science, agrogeo­ logy, soil mineralogy, soil micromorphology, geobiochemistry, environmental geology, and environmental geochemistry. He held most of his higher education courses at the ELTE, in September 1, 1988 he was appointed honorary associate professor. He also participated in several scientific qualification procedures (dr. universitatis, Candidate of Science, Doctor of Sciences, later PhD and Doctor of Academy) as an opponent or as a member of the jury. A FEW WORDS ABOUT THE PRIVATE MAN Géza Szendrei lived together with his parents and he carefully looked after them in their old age. In 1996, he married Zsuzsanna Csaba, they lived together in harmony until his death. He spent his spare time after the daily work and scientific engagements with reading and gardening. In the recent years, especially after his retirement, he dealt with the history of his family, particularly the memory of his two illustrious ancestors, the architect Mór Kallina and the art writer and historian János Szendrei. Now it is a task of ours, his former colleagues, to preserve his living remembrance. * SZENDREI GÉZA TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNYEI – SCIENTIFIC PUBLICATIONS OF GÉZA SZENDREI Korpás L., Peregi Zs. & Szendrei G. 1967: A Dunazúg-hegység északi részének kőzettani és földtani vizsgálata. (Petrographische und geologische Untersuchungen im nördlichen Teil des Dunazúg-Gebirges.) – Földtani Közlöny 97: 211–223. Szendrei G. 1970: Kiskunsági talajok ellenálló ásványainak vizsgálata mikroszkóppal. (Micro­ scopic study of certain resistant minerals of soils in the area of Kiskunság, Hungary.) – Agrokémia és Talajtan 19: 137–146. Szendrei G. 1970: Kiskunsági szikes talajok mikromorfológiai vizsgálata. (Micromorphological examination of salt affected soils in the region of Kiskunság, Hungary.) – Agrokémia és Talajtan 19: 231–242. Darab K., Gerei L., Reményi M.-né & Szendrei G. 1971: A talajok különböző szemcsenagyságú mechanikai elemeinek ásványi összetétele. (Mineralogical composition of the different particle size fractions of soils.) – Agrokémia és Talajtan 20: 119–140.

Annls Mus. hist.-nat. hung. 108, 2016

Géza Szendrei

45

Szendrei G. 1972: A kalcit és dolomit szerepe a talajokban, és meghatározásuk módszerei. [Role of calcite and dolomite in soils and methods of their determination] – Agrokémia és Talajtan 21: 264–272. Szendrei G. 1974: Differential thermogravimetric determination of calcite and dolomite in soils. – In: 4th International Conference on Thermal Analysis, Abstract of papers. Budapest, p. 213. Gerei L. & Szendrei G. 1974: Micromorphological investigation of some representative meadow and solonetz soils of the alluvial plain of the Zagyva river in Hungary. – In: Transactions of the 10th International Congress of Soil Science. Nauka, Moscow, 7, pp. 264–270. Szendrei G. 1975: [A Nemzetközi Talajtani Társaság X. Kongresszusa, Moszkva.] „Talajmikromorfológia” szimpózium. [Soil micromorphology symposium [of the 10th Congress of the International Society of Soil Science].] – Agrokémia és Talajtan 24: 219–220. Szendrei G. 1975: Derivative thermogravimetric determination of calcite and dolomite in soils. – In: Buzás I. (ed.): Thermal analysis. 4th ICTA, Proceedings of the 4th International Conference on Thermal Analysis, held at Budapest, Hungary July 8–13, 1974, Vol. 2, Organic and macromolecular chemistry. Earth sciences. Akadémiai Kiadó, Budapest; Heyden, London, pp. 719–729. Szendrei G. 1977: Kiskunsági talajok kalcit és dolomit eloszlásának vizsgálata. (Investigations on calcite and dolomite distributions in the soils of Kiskunság area (Hungary).) – Agrokémia és Talajtan 26: 1–18. Szendrei G. 1977: Micromorphology of some salt-affected soils from two soil regions in Hungary. – In: Fifth International Working-Meeting on Soil Micromorphology, Abstracts of papers. Granada, IV, p. 22. Szendrei G. 1978: Micromorphology of some salt-affected soils from two soil regions in Hungary. – In: Delgado M. (ed.): Micromorfologia de Suelos: Soil Micromorphology: Proceedings of the Fifth International Working-Meeting on Soil Micromorphology, Granada, Spain, 1977. Departamento de Edafología, Universidad de Granada, Granada, 2, pp. 1115–1132. Szendrei G. 1978: Vizsgálatok talajok cirkóniumtartalmának meghatározására. (Studies on the zirconium determinations in soils.) – Agrokémia és Talajtan 27: 77–94. Szendrei G. 1978: Az ötödik nemzetközi talajmikromorfológiai tudományos ülés. Granada, 1977. május 24–28. [Fifth international Working Meeting on Soil Micromorphology, Granada, May 24–28, 1977.] – Agrokémia és Talajtan 27: 228–230. Szendrei G. 1979: I. Lengyelországi agyagásvány konferencia. Boleslawiec, 1978. április 25–28. [First Polish conference on soil mineralogy, Boleslawiec, April 25–28, 1978.] – Agrokémia és Talajtan 28: 341–342. Szabolcs I., Pártay G. & Szendrei G. 1980: Degradation of alkali soils (Solod formation). – In: International Symposium on Salt Affected Soils, 18 to 21 February 1980, Proceedings. Central Soil Salinity Research Institute, [Karnal], pp. 110–117. Szabolcs I., Rédly L.-né, Pártay G. & Szendrei G. 1980: A kalciumszulfát felhalmozódásának sajátságai iraki gipszes talajban. (Properties of accumulation of calcium sulphate in gypsife­rous soils from Iraq.) – Agrokémia és Talajtan 29: 135–166. Szabolcs I. & Szendrei G. 1980: A szilíciumvegyületek különböző formái és eloszlásuk szology és szologyos talajokban. (Different forms of silicon compounds and their distribution in solod and solodized soils.) – Agrokémia és Talajtan 29: 167–182. Szendrei G. 1980: Szologyos réti szolonyec talajok mikromorfológiai vizsgálata. (Micromorphological investigation of solodic meadow solonetz soils.) – Agrokémia és Talajtan 29: 183–198. Darab K. & Szendrei G. 1980: A szikes talajok elterjedése, tulajdonságai és javítása az indiai szubkontinens északi területein. [Distribution, properties and amelioration of salt-affected soils on the northern territories of the Indian subcontinent.] – Agrokémia és Talajtan 29: 367–374.

Annls Mus. hist.-nat. hung. 108, 2016

46

Papp G.

Szabolcs I. & Szendrei G. 1980: A talajok szologyosodásának vizsgálata. [Study of the solodization of soils.] – VITUKI Közlemények 28: 36–38. Pártay G. & Szendrei G. 1980: Öntözött gipszes talajok ásványtani vizsgálata. [Mineralogical investigation of irigated gypsiferous soils.] – VITUKI Közlemények 28: 143–144. Pártay G. & Szendrei G. 1980: Distribution of clay minerals in salt affected (solodized meadow solonetz) soils of Hungary. – In: Murad E. (ed.): Fourth Meeting of the European Clay Groups, Abstracts. Freising, pp. 109–110. Szendrei G. 1981: Distribution of calcite and dolomite in soils determined by thermogravimetry. – In: Buzás I. (ed.): Hungarian Symposium on Thermal Analysis. National symposium with international participation. June 10–12, 1981. Workbook. Magyar Kémikusok Egyesülete, Budapest, p. 86. Pártay G. & Szendrei G. 1981: Gipsz kiválások vizsgálata röntgen mikroszondával és pásztázó elektronmikroszkóppal. [Investigations of gypsum precipitations by X-ray microprobe and scanning electron microscope.] – Agrokémia és Talajtan 30: 240–242. Szendrei G. 1981: An approach to estimating mineral stability in salt affected soils. – In: Szabolcs I. & Yadav J. S. P. (eds): Proceedings of the Hungaro-Indian Seminar on Salt Affected Soils, Budapest, [1–3 June], 1981. = Agrokémia és Talajtan 30 (Suppl.): 63–72. Szendrei G. 1982: A talajok mikromorfológiája. [Soil micromorphology.] – Agrokémia és Talajtan 31: 179–194. Szendrei G. 1983: The stability and distribution of clay minerals in Hungarian salt affected soils. – In: Čichovský L., Konta J. & Melka K. (eds): Scientific Programme of the 5th Meeting of the European Clay Groups, Abstracts. Czechoslovak Group for Clay Mineralogy and Petrology, Prague, p. 154. Szendrei G. 1984: Elsődleges szilikátásványok a talajokban. [Primary silicate minerals in soils.] – Agrokémia és Talajtan 33: 545–562. Szendrei G. 1985: The stability and distribution of clay minerals in Hungarian salt affected soils. – In: Konta J. (ed.): 5th Meeting of the European Clay Groups. Univerzita Karlova, Praha, pp. 471–476. Szendrei G. & Tóth M. N. 1985: Contribution to the study on the crystallinity degree of kaolinites. – Annales historico-naturales Musei nationalis hungarici 77: 5–16. Szendrei G. 1985: „Je. M. Szamojlova: Pocsvoobrazujuscsije porodi. Izd. Moszkovszkovo Unyiverszityeta. Moszkva. 1983. (Talajképző kőzetek)” [Y. M. Samoylova: Pochvoobrazuyushchie porody. Izd. Mozkovskogo Universiteta. Moskva. 1983. (Soil-forming rocks).] – Agrokémia és Talajtan 34: 256–258. Szendrei G. 1985: Oxidásványok a talajokban. [Oxid minerals in soils.] – Agrokémia és Talajtan 34: 457–474. Szendrei G. 1986: Foszfátásványok a talajokban. [Phosphate minerals in soils.] – Agrokémia és Talajtan 35: 117–128. Szendrei G. 1988: Micromorphology of solonetz soils. In: Adam M. (ed.): Proceedings of the International Symposium on Solonetz Soils. Problems, Properties, Utilization. Osijek, pp. 178–183. Szendrei G. 1987/1988: „E. A. Szultanbajev: Minyeralogija csernozjomov Szevernovo Kazahsztana. Izd. Nauka Kazahszkoj SzSzR. Alma-Ata. 1987.” (Észak-Kazahsztán csernozjom talajainak ásványtani jellemzése) [E. A. Sultanbaev: Mineralogiya chernozemov Severnogo Kazakhstana. Izd. Nauka Kazakhskoy SSR. Alma-Ata. 1987.] – Agrokémia és Talajtan 36/37: 357–360. Szendrei G. 1989: A csernozjom talajok mikromorfológiája. [Micromorphology of chernozem soils.] – Agrokémia és Talajtan 38: 473–485. Szendrei G. 1989: Microscopic study of thin sections from lithogenic soils. – Annales historico-naturales Musei nationalis hungarici 81: 5–13.

Annls Mus. hist.-nat. hung. 108, 2016

Géza Szendrei

47

Szendrei G. & Morozova O. 1989/1990: Soil micromorphology in Hungary. – Soil Micromorphology Newsletter (6): 31–35. Szendrei G. 1990: A brief history of the Mineralogical and Petrological Department – Hungarian Natural History Museum. – Mitteilungen der Österreichischen Mineralogischen Gesellschaft 135: 86–87. Szendrei G. 1990: Hazai csernozjom talajtípusok mikromorfológiája. [Micromorphology of chernozem soils in Hungary.] – Agrokémia és Talajtan 39: 33–47. Szendrei G. 1990: Micromorphology and soil formation. – Acta Agronomica Hungarica 39: 241– 257. Gerei L. & Szendrei G. 1991: A Talajásványtani Szakosztály ötéves évfordulója. [Fifth anniversary of foundation of the Soil Mineralogical Section of the Hungarian Soil Science Society.] – Agrokémia és Talajtan 40: 5–7. Szendrei G. 1991: Az ásványok előfordulása a talajokban. [Occurrence of minerals in soils.] – Agrokémia és Talajtan 40: 77–85. Szendrei G. 1991: „R. Brewer and J. R. Sleeman: Soil Structure and Fabric. CSIRO Division of Soils, Adelaide, 1988.” – Agrokémia és Talajtan 40: 361–363. Szendrei G. 1991: A mikromorfológia talajtani felhasználási lehetőségei. [Possible use of micromorphology in applied soil science.] – Agrokémia és Talajtan 40: 493–511. Papp G., Szendrei G. & Vincze-Szeberényi H. 1991: The history of the Mineral and Rock Collection of the Hungarian Natural History Museum. – In: Vitális Gy. & Kecskeméti T. (eds): Museums and Collections in the History of Mineralogy, Geology and Petrology in Hungary. = Annals of the History of Hungarian Geology, Special Issue 3: 45–61. Szendrei G. 1991: Contribution to the micromorphology of the brown forest soils in Hungary. – Annales historico-naturales Musei nationalis Hungarici 83: 5–16. Szendrei G. 1992: Mikromorfológia és talajosztályozás. [Micromorphology and soil classification.] – Agrokémia és Talajtan 41: 351–370. Szendrei G. 1992: „J. P. Møberg & H. Breuning Madsen (eds.): Soil Research in Denmark. Folia Geographica Danica T. XIX. C.A. Reitzels Forlag. Rosendahls Bogtrykkeri. Esbjerg København, 1991” – Agrokémia és Talajtan 41: 409–411. Szendrei G. 1993: A brief history of the Mineralogical and Petrological Department of the Hungarian Natural History Museum. – In: Höck, V. & Koller, F. (eds) 125 Jahre Knappenwand – 125 years Knappenwand. Proceedings of a Symposium held in Neukirchen am Großvenediger (Salzburg/Austria), September 1990. = Abhandlungen der Geologischen Bundesanstalt (Wien) 49: 163–167. Rajkai K. with the contribution of Szendrei G. 1993: Extended low fertile soils in the Great Hungarian Plain: salt-affected soils. – In: Greschik Gy. & Szendrei G. (eds): Excursion Guide Field Trip B. of 8th Meeting of the Association of European Geological Societies. Hungarian Geological Society, Budapest, pp. 52–54. Rajkai K. with the contribution of Szendrei G. 1993: Zonal fertile soils in the Mezőföld Region of the Great Hungarian Plain: pseudomiceliar chernozems. – In: Greschik Gy. & Szendrei G. (eds): Excursion Guide Field Trip B. of 8th Meeting of the Association of European Geological Societies. Hungarian Geological Society, Budapest, pp. 67–69. Szendrei G. 1993: Micromorphology of common main soil types in Hungary. – In: Erdélyi G. & Vető I. (eds): 8th Meeting of the Association of European Geological Societies, Abstract of papers. Hungarian Geological Society, Budapest, p. 73. Papp G., Szendrei G. & Vinczéné Szeberényi H. 1994: A Magyar Természettudományi Múzeum Ásvány- és Kőzettárának története. [History of the Mineral and Rock Collection of the Hungarian Natural History Museum.] – In: Kecskeméti T. & Papp G. (eds): Földünk hazai

Annls Mus. hist.-nat. hung. 108, 2016

48

Papp G.

kincsesházai. Tanulmányok a magyarországi földtudományi gyűjtemények történetéről. [Studies on the history of geological collections in Hungary.] = Studia Naturalia 4: 33–46. Szendrei G. 1994: Talaj vékonycsiszolatok mikroszkópi vizsgálata. (Microscopic study of soil thin sections.) – Földtani Közlöny 124: 109–127. Szendrei G. 1995: Talajásványtan. (Soil Mineralogy.) – MÁFI Módszertani Közlemények, 14(1): 1–217. Gerei L. & Szendrei G. 1996: A MAE Talajtani Társaság Talajásványtani Szakosztályának 10 éves jubileumi ülése. [10th anniversary jubilee meeting of the Section of Soil Mineralogy of the Hungarian Soil Science Society.] – Agrokémia és Talajtan 45: 215. Szendrei G. 1996: Hazai talajtípusok mikromorfológiája. [Micromorphology of Hungarian soil types.] – Agrokémia és Talajtan 45: 260–266. Szendrei G. 1998: Talajtan. [Soil Science.] – ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 300 pp. Szendrei G. 1998: Contribution of micromophology to the study of water regimes in Hungarian soils. – In: 16th World Congress of Soil Science, Summaries, 2, p. 565. Szendrei G. 1998: Contribution of micromophology to the study of water regimes in Hungarian soils. – In: 16th World Congress of Soil Science. Symp. No 30. CD-ROM. 7 pp. Szendrei G. 1999: [A Nemzetközi Talajtani Társaság XVI. Kongresszusa. (Montpellier, Franciaország, 1998. augusztus 20–26.)] Talajásványtan és mikromorfológia. [Soil micromorphology and mineralogy at the XVIth Congress of the International Society of Soil Science.] – Agrokémia és Talajtan 48: 292–296. Szendrei G. 1999: Hazai szikes talajok mikromorfológiája. (Micromorphology of salt affected soils in Hungary.) – Agrokémia és Talajtan 48: 481–490. Szendrei G. 2000: Talajmikromorfológia. (Soil Micromorphology.) – ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 220 pp. Viczián I. & Szendrei G. 2000: Preface to the volume “Minerals of paleosols.” – Acta Geologica Hungarica 43(3): 221–222. Szendrei G., Tóth T., Kovács-Pálffy P. & Szakáll S. 2001: Sókivirágzások hazai elterjedése [Distribution of salt efflorescences in Hungary.] – In: Magyar Földrajzi Konferencia, Abstract kötet. [Conference of Hungarian Geography, Abstract Volume.] Szeged, p. 177. Szendrei G., Tóth T., Kovács-Pálffy P. & Szakáll S. 2001: Sókivirágzások hazai elterjedése [Distribution of salt efflorescences in Hungary.] – In: A földrajz eredményei az új évezred küszöbén. A Magyar Földrajzi Konferencia tudományos közleményei. Szeged, 2001. október 25– 27. [Achievements of geography on the eve of the new millennium. Proceeding of the Conference of Hungarian Geography. Szeged, October 25–27, 2001. ] – SZTE TTK Természeti Földrajzi Tanszék, Szeged. CD ROM. ISBN 963 482 5443. 4 pp. Szendrei G. 2001: Contribution of micromorphology to the study of genesis and formation of Hungarian soils. – In: International Working Meeting on Micropedology, Universiteit Gent, Ghent, July 9–13, 2001, Belgium. Programme and Abstracts. Ghent, p. 91. Szendrei G., Tóth T., Kovács-Pálffy P. & Szakáll S. 2001: Preliminary study on the country-wide occurrence, mineralogical and chemical composition on salt efflorescences in Hungary. – In: International Working Meeting on Micropedology, Universiteit Gent, Ghent, July 9–13, 2001, Belgium. Programme and Abstracts. Ghent, p. 91. Tóth T., Suarez D., Fodor N., Várallyay G., Blaskó L., Crescimonno G. & Szendrei G. 2001: Short and long term changes in soil salinity in Hungary. – In: Sustained Management of Irrigated Land for Salinity and Toxic Element Control, International Union of Soil Science Conference. Riverside CA, June 25–27, 2001. Abstract of papers, p. 31. Szendrei G. 2001: Hazai talajtípusok mikromorfológiája. (Micromorphology of Hungarian Soil Types) – Budapest, 147 pp.

Annls Mus. hist.-nat. hung. 108, 2016

Géza Szendrei

49

Szendrei G. 2002: III. Függelék. Talajásványtani és talaj-mikromorfológiai kutatások Magyarországon. (Appendix III. Soil mineralogical and soil micromorphological research in Hungary.) – In: Papp G.: A magyar topografikus és leíró ásványtan története (History of Descriptive and Topographical Mineralogy in Hungary). Herman Ottó Múzeum, Miskolc = Topographia Mineralogica Hungariae 7, pp. 353–356. Mihokova M. & Szendrei G. 2002: Baczoni Albert [Albert Baczoni.] – In: Bodó S. & Viga Gy. (eds): Magyar múzeumi arcképcsarnok. [Biographical Dictionary of Hungarian Museology.] Pulszky Társaság–Tarsoly Kiadó, Budapest, pp. 30–31. Győrfi D. & Szendrei G. 2002: Benkő Ferenc [Ferenc Benkő.] – ibidem, pp. 83–84. Szendrei G. 2002: Erdélyi János [János Erdélyi.] – ibidem, pp. 236–237. Szendrei G. 2002: Franzenau Ágoston [Ágoston Franzenau.] – ibidem, p. 285. Szendrei G. 2002: Krenner József [József Krenner.] – ibidem, pp. 519–520. Szendrei G. 2002: Tokody László [László Tokody.] – ibidem, pp. 890–891. Szendrei G. 2002: Wissinger Károly [Károly Wissinger.] – ibidem, p. 958. Gondi F., Hartyáni Zs., Nemecz E., Sipos P. & Szendrei G. 2004 – A hazai környezet-geokémiai kutatások néhány eredménye. (The achievements of environmental geochemistry in Hungary).– Magyar Kémiai Folyóirat 109–110: 204–210. Tardy J., Csuzdi Cs., Kertész Á., Szendrei G. & Zámbó L. 2005: Talajok mint védendő természeti értékek. [Soils as a target of nature conservation.] – In: Stefanovits P. & Michéli E. (eds): A talajok jelentősége a 21. században [Importance of soils in the 21st century.]. MTA Társadalomkutató Központ, Budapest, pp. 291–306. Szendrei G. 2005: II. Függelék. Ásványok a magyarországi talajokban. [Appendix II. Minerals in soils of Hungary.] – In: Szakáll S., Gatter I. & Szendrei G. 2005: A magyarországi ásványfajok [Mineral Species of Hungary.] – Kőország Kiadó, Budapest, pp. 350–389. Fekete J., Szendrei G. & Csibi M. 2005: Magyarországi vörösagyagok ásványtani összetétele, talajtani és mikromorfológiai jellemzői. (Soil properties, mineralogical compositions and mic­romorphological features of red clays in Hungary). – Tájökológiai Lapok 3: 301–324. Fekete J., Szendrei G. & Csibi M. 2005: Pedological characteristics and mineral composition of red clays in Hungary. – Acta Mineralogica-Petrographica (Szeged) 46: 37–45. Jozefaciuk G., Tóth T. & Szendrei G. 2006: Surface and micropore properties of saline soil profiles. – Geoderma 135: 1–15. Fekete J., Szendrei G. & Csibi M. 2006: Characterization of Hungarian red soils. – Agrokémia és Talajtan 55 (Special issue): 29–38. Szendrei G. 2006: Fiziko-kémiai osztály. [Department of Physical Chemistry.] – In: Ari I. (ed.): OMMI, Országos Mezőgazdasági Minőségvizsgáló Intézet. Szemelvények egy nagymúltú intézmény történetéből. [National Institute for Agricultural Quality Testing. Excerpts from the history of an institution with a great past.] Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet, Budapest, pp. 67–79. Tóth T. & Szendrei G. 2006: A hazai szikes talajok és a szikesedés, valamint a sófelhalmozódási folyamatok rövid jellemzése. (Types and distribution of salt-affected soils in Hungary, and the characterization of the processes of salt accumulation.) – In: Szendrei G. & Tóth T. (eds): A Magyarországi szikes talajok felszíni sóásványai. (Salt minerals on surfaces of salt-affected soils in Hungary.) = Topographia Mineralogica Hungariae 9: 7–20. Szendrei G. 2006: A talajfelszíni kivirágzások sóásványairól világszerte publikált adatok összegzése és értékelése. (Compilation and evaluation of available data on salt minerals of efflorescences on the surfaces of salt-affected soils of the world.) – ibidem: 21–31. Szendrei G. & Szakáll S. 2006: A talajfelszínen előforduló sókivirágzásokkal kapcsolatos ismeretek Magyarországon 1998-ig. (Occurences and characteristics of salt efflorescences in Hungary (till 1998).) – ibidem: 33–46.

Annls Mus. hist.-nat. hung. 108, 2016

50

Papp G.

Szendrei G., Tóth T., Kovács-Pálffy P., Sajó I., Szakáll S. & Kovács Á. 2006: A talajfelszíni sókivirágzások elterjedése Magyarországon. (The occurrences of salt efflorescences on soil surfaces in Hungary.) – ibidem: 61–77. Tóth T. & Szendrei G. 2006: Sókivirágzások elterjedésének és képződésének összefüggése a környezeti és ezen belül a talajtani tényezőkkel. (Relationship between salt efflorescences and environmental conditions with special emphasis on edaphological conditions.) – ibidem 9: 79–90. Szendrei G., Tóth T., Szakáll S., Kovács-Pálffy P. & Sajó I. 2006: Salt minerals in efflorescences on soil surface of Hungary. – In: Papp G., Fehér B. & Kristály F. (eds): 3rd “Mineral Sciences in the Carpathians” Conference, Abstracts. = Acta Mineralogica-Petrographica (Szeged), Abstract Series 5: 115. Szendrei G. 2009: Gerei László 80 éves. [László Gerei 80.] – Agrokémia és Talajtan 58: 5–6. Szendrei G., Tóth T., Kovács-Pálffy P. & Szakáll S. 2009: Changes of salt minerals of soil surfaces in space and time: a case study in Hungary. – In: Tóth T. (ed.): IUSS Salinization Conference. September 20–22, 2009, Budapest. Program and Presentations. Budapest: RISSAC– MTA TAKI, p. 41. Szendrei G. & Mindszenty A. 2010: Hungarian translation of micromorphological terms – In: Stoops G. (ed.): Multilingual translation of micromorphological terminology used in “Guidelines for Analysis and Description of Soil and Regolith Thin Sections” Version 1.0 31/08/2010. http://www.plr.ugent.be/final_translations/10-magyar.pdf [Accessed: 25 October 2010] Szendrei G., Kovács-Pálffy P., Földvári M. & Gál-Sólymos K. 2012: Mineralogical study of ferruginous and manganiferous nodules separated from characteristic profiles of hydromorphic soils in Hungary. – Carpathian Journal of Earth and Environmental Sciences 7: 1–11. Szendrei G. 2012: Agyagásványok szintek közötti eloszlásának genetikai értelmezési lehetőségei hazai szikes talajok esetében. [Possibilities of soil genetical interpretation of the distribution of clay minerals among soil horizons in the case of Hungarian salt-affected soils.] – Agrokémia és Talajtan 61: 211–226. Szendrei G. 2012: Talajásványtan, mikromorfológia. [Soil mineralogy, soil micromorphology.] – Agrokémia és Talajtan 61 (On-line suppl.): 93–120. http://www.aton.hu/documents/10156/ b0833be9-5561-43f3-bf5a-37c88194a265 [accessed: 31 October 2016] Szendrei G., Tóth T. & Kovács-Pálffy P. 2014: Sulphate and chloride salt efflorescences and their relationships with groundwaters and soils in Hungary. – Agrokémia és Talajtan 63: 49–58.

Annls Mus. hist.-nat. hung. 108, 2016