Képzési területek és szakok népszerűségének változásai 2010 és 2014 között

FÓKUSZ

Képzési területek és szakok népszerűségének változásai 2010 és 2014 között Garai Orsolya

A felsőoktatásba jelentkezők létszáma az utóbbi időszakban meglehetősen sokat változott. A 2012-es, majd a 2013-as év komoly létszámcsökkenést hozott, 2014-ben viszont ismét emelkedett a jelentkezés volumene. A változások valamennyi képzési szintet érintették, bár az egyes képzési szinteken eltérő volt a visszaesés (illetve a 2014-es növekedés) mértéke. A jelentkezői létszám változása mögött a hosszú távú demográfiai trendek (az adott évben érettségiző korosztály számának alakulása) mellett azoknak a szabályozásoknak a megváltozását is figyelembe kell venni, amelyek a felsőoktatási struktúrát, illetve a jelentkezési lehetőségeket érintik. Ebből következően a jelentkezői létszám változása nem azonos módon érintette az egyes képzési területeket, az első helyes jelentkezések területenkénti megoszlásában is komoly eltolódásokat érzékelhetünk.

Elemzésünkben az elmúlt öt év képzési területi, valamint szakos népszerűségi listáinak alakulását tekintjük át, a korábbi hasonló tárgyú elemzésekhez (Fábri, 2007; Fábri, 2010; Bódi–Kiss, 2011; Garai– Kiss, 2012) hasonlóan kitérve az egyes szakok és területek népszerűségének egymást követő évekhez viszonyított változásaira is.

A képzési területek népszerűségének alakulása A képzési területek népszerűségi adatainak értelmezéséhez elengedhetetlenül fontos, hogy említést tegyünk a képzési területek struktúrájában bekövetkezett változásokról. A korábbi jogi és igazgatási képzési területről 2012-ben levált, és egy új képzési területhez, a közigazgatási, rendészeti és katonai területhez sorolódott az igazgatási szakok többsége. Ide kerültek az ugyancsak megszűnt korábbi nemzetvédelmi és katonai képzési terület szakjai is, míg

FELSŐOKTATÁSI MŰHELY

79

FÓKUSZ

a jogász osztatlan szak, az igazságügyi igazgatási és a munkaügyi és társadalombiztosítási igazgatási alapszak, valamint öt mesterszak1 jogi képzési területté alakult. A 2010-ben és 2011-ben az első helyes jelentkezések közel húsz százalékát magáénak tudó gazdaságtudományok terület 2012-ben a területen meghirdetett állami ösztöndíjas helyek számának drasztikus csökkentésével komoly veszteséget szenvedett el a jelentkezői létszám terén. A 2012-es év a műszaki terület felé tolta el az első helyes jelentkezői arányokat, de a gazdasági képzések súlyának visszaesésével relatíve több más terület is növelte súlyát, azzal együtt, hogy ez igazából a legtöbb esetben csak kisebb mértékű abszolút számbeli visszaesést jelentett a megelőző évhez képest. Folyamatosan növekvő részarányokat látunk az agrár, az informatika, orvos- és egészségtudomány és a sporttudomány területeken, valamint a pedagógusképzésben is, igaz, itt az utolsó két év jelentős arányeltolódását egy strukturális változtatás, az osztatlan tanárképzések bevezetése okozza. Első vizsgált évünkhöz képest a gazdaságtudományok terület mellett komolyabb arányvesztést könyvelhet el a társadalomtudomány terület, de a 2010-es évi súlyához képest veszített népszerűségéből a bölcsészettudomány, a művészet, a művészetközvetítés, valamint a természettudomány is. A bölcsészettudomány és a társadalomtudomány terület 2013-as visszaesésében szerepet játszhatott a legnagyobb szakjaikon bevezetett központilag rögzített ponthatár mellett a két területen kötelezően előírt emelt szintű érettségi is.

1 Európai és nemzetközi üzleti jog, kodifikátor, kriminológia, munkaügyi és társadalombiztosítási igazgatási, összehasonlító állam- és jogtudományok.

80


Képzési területek és szakok népszerűségének változásai

1. ábra. Első helyes jelentkezések megoszlása képzési területek szerint, 2010–2014. (Alapképzések és osztatlan képzések, minden munkarend és finanszírozási forma) 25,0

20,0

15,0

10,0

5,0

tu ze t és

m

al

án y do

do tu om

te r

ad rs

m

m

m

án y

án y

s zé do t tu

or sp

gó da pe

or

ne

vo s

-

tá

án y

gu

sk ép

s

m do tu

ég

és

és

eg

űv és m

ze m

zs

ze

tk öz

ve t

íté

ze

t

ki za

űv és m

** űs m

to n

ai

s i* ka

tv éd

el

gi jo

m

és

ié

s

ig

fo

az

rm

ga

at

tá

ik

a

án yo k in

gt sá

zd a ga

bö

lc

sé

sz

et

ud

tu

om

do

m

ag

rá

án y

r

0,0

2010

2011

2012

2013

2014

*2012-től jogi képzési terület; **2012-től közigazgatási, rendészeti és katonai képzési terület

Ha csak a nappali munkarendre korlátozzuk a vizsgálatot, némi hangsúlyeltolódást tapasztalhatunk: a pedagógusképzés, a jogi terület részesedése alacsonyabb, mint az összes munkarend esetében, míg a bölcsészettudomány, a műszaki, a természettudomány képzési területé magasabb. Ez a tény egyben mutatja a képzési területek és a munkarendek összefüggését is, az előbbieken magasabb a levelező képzésre jelentkezők aránya, utóbbiak jellemzően inkább a nappali képzésre fókuszáló területek.


81

FÓKUSZ

2. ábra. Első helyes jelentkezések megoszlása képzési területek szerint, 2010–2014. (Alapképzések és osztatlan képzések, nappali munkarend, minden finanszírozási forma) 25,0

20,0

15,0

10,0

5,0

do

m

és

ze t

tu

tu om

te r

al

m

m do

do ad

án y

án y

án y

s

m

zé t tu

gó

or rs

án y m

gu

sk ép

s do tu ég

da

sp tá

s or

ne

vo s

m

-é

pe

eg

és

űv és m

ze

zs

ze

tk öz

ve t

íté

ze

t

ki

űv és

za űs m

m

** ai

s i*

to n ka

tv éd

el

gi jo

m

és

ié

s

ig

fo

az

rm

ga

at

tá

ik

a

án yo k in

gt sá

zd a ga

bö

lc

sé

sz

et

ud

tu

om

do

m

ag

rá

án y

r

0,0

2010

2011

2012

2013

2014


Ha a jelentkezői létszámok alapján sorba állítjuk a képzési területeket, láthatjuk a gazdaságtudományok és a műszaki terület versenyét a képzeletbeli első helyért. A bölcsészettudomány stabilan a harmadik legnépszerűbb terület volt, helyét az utolsó két vizsgált évben vette át először az orvos- és egészségtudomány, majd a megújult struktúrájú pedagógusképzés (1. táblázat). A nappali munkarendű képzések terén a műszaki terület 2012 óta vezeti a népszerűségi listát a gazdaságtudományok előtt. A bölcsészettudomány 2013-ra itt is elvesztette harmadik helyét, azt a következő két évben az orvos- és egészségtudomány vette át, a pedagógusképzés a nappali munkarendű jelentkezéseket tekintve nem számít annyira meghatározónak. Csak a nappali munkarendű képzéseket nézve a társadalom- és a természettudomány terület helyzete valamivel kedvezőbb, mint az összes alap- és osztatlan képzésre jelentkezőt figyelembe véve (2. táblázat). A mesterszintű tanárképzés következményeként az első helyen mesterképzésre jelentkezők körében a képzési területek közül a pedagógusképzés kimagaslóan magas részesedését láthatjuk, a többi terület közül a bölcsészettudomány, a gazdaságtudományok, a műszaki, a társadalomtudomány és a természettudomány emelhető ki. Ha itt is csak a nappali munkarendre szűkítjük a vizsgálatot, a pedagógusképzés jól láthatóan elveszíti kiemelkedő szerepét, köszönhetően annak, hogy a többi területhez képest kifejezetten magas a pedagógus

82


1. táblázat. Képzési területek első helyes jelentkezői rangsora, 2010–2012. (Alapképzések és osztatlan képzések, minden munkarend és finanszírozási forma)

nemzetvédelmi és katonai

művészetközvetítés

13

14

agrár

9

sporttudomány

pedagógusképzés

8

12

informatika

7

természettudomány

orvos- és egészségtudomány

6

11

társadalomtudomány

5

művészet

jogi és igazgatási

4

10

bölcsészettudomány

Sorrend 2010.

3

Sorrend 2011.

műszaki




sporttudomány

természettudomány

agrár

művészet

pedagógusképzés

(14.)

(13.)

(12.)

(11.)

(9.)

(10.)

(8.)

(7.)

(6.)


informatika

(5.)

(4.)

(3.)

(2.)




műszaki

Előző évi helyezés

2

Sorrend 2012. művészetközvetítés

sporttudomány

művészet

jogi

természettudomány

közigazgatási, rendészeti és katonai

agrár

pedagógusképzés

informatika




gazdaságtudományok

(14.)

(12.)

(9.)

(4.)

(11.)

(13.)

(10.)

(8.)

(7.)

(5.)

(6.)

(3.)

(1.)

(2.)


műszaki


sporttudomány


természettudomány

művészet

jogi

agrár


informatika


pedagógusképzés



műszaki

Sorrend 2013.

(1.)

(14.)

(13.)

(5.)

(10.)

(12.)

(11.)

(8.)

(9.)

(6.)

(3.)

(7.)

(4.)

(2.)

(1.)




természettudomány

sporttudomány


művészet

jogi


agrár

informatika



pedagógusképzés

műszaki


Sorrend 2014.


(14.)

(11.)

(13.)

(11.)

(10.)

(9.)

(7.)

(8.)

(6.)

(5.)

(3.)

(4.)

(1.)

(2.)


1


83

2 táblázat. Képzési területek első helyes jelentkezői rangsora, 2010–2012. (Alapképzések és osztatlan képzések, nappali munkarend, minden finanszírozási forma)

84



jogi és igzgatási


informatika

művészet

agrár

természettudomány

pedagógusképzés

sporttudomány



4

5

6

7

8

9

10

11

12

13

14

Sorrend 2010.

3

Sorrend 2011.

műszaki




sporttudomány

pedagógusképzés

agrár

természettudomány

művészet

(14.)

(13.)

(12.)

(11.)

(9.)

(10.)

(8.)

(5.)

(7.)

informatika

jogi és igzgatási

(4.)

(6.)

(3.)

(2.)




műszaki


2

Sorrend 2012. művészetközvetítés

jogi

sporttudomány


pedagógusképzés

természettudomány

művészet

agrár


informatika




(13.)

(7.)

(12.)

(14.)

(11.)

(9.)

(8.)

(10.)

(5.)

(6.)

(4.)

(3.)

(1.)

(2.)


műszaki


sporttudomány

jogi


természettudomány


művészet

agrár

informatika

pedagógusképzés




műszaki

Sorrend 2013.

(1.)

(14.)

(12.)

(13.)

(6.)

(9.)

(11.)

(8.)

(7.)

(5.)

(10.)

(3.)

(4.)

(2.)

(1.)




jogi

természettudomány

sporttudomány



művészet

agrár

informatika

pedagógusképzés




műszaki

Sorrend 2014.


(14.)

(12.)

(10.)

(13.)

(9.)

(11.)

(8.)

(7.)

(6.)

(5.)

(4.)

(3.)

(2.)

(1.)


1

FÓKUSZ


mesterképzést (a tanári mesterszakot) levelező munkarenden választók aránya. A domináns szerep a nappali mesterképzéseken a bölcsészettudománynak jut, az előbbiekben említett területek (beleértve a pedagógusképzést is) mindazonáltal itt is kitűnnek a mezőnyből. 3. ábra. Első helyes jelentkezések megoszlása képzési területek szerint, 2010–2014. (Mesterképzések, minden munkarend és finanszírozási forma) 30,0 25,0 20,0 15,0 10,0 5,0

tu ze t és

m

al

án y do

do tu om

te r

ad rs tá

m

m

m

án y

án y

s zé do t tu

sp

or

gu da

gó

ég or

ne

vo s

-

pe

zs és eg és

sk ép

m do tu

m

el tv éd

ze m

án y

ze űv és

za

t

ki

** űs m

to n

ié m

és gi jo

ai

s i* ka s

ig

fo

az

rm

ga

at

tá

ik

a

án yo k in

gt sá

zd a ga

bö

lc

sé

sz

et

ud

tu

om

do

m

ag

rá

án y

r

0,0

2010

2011

2012

2013

2014



85

FÓKUSZ

4. ábra. Első helyes jelentkezések megoszlása képzési területek szerint, 2010–2014. (Mesterképzések, nappali munkarend, minden finanszírozási forma) 25,0

20,0

15,0

10,0

5,0

do

m

m do m

és

ze t

tu

tu om al

te r

ad rs

án y

án y

án y

s

m

zé do t tu

or sp tá

án y m

gu da

gó

ég és or

ne

vo s

m

-

pe

zs és eg

el tv éd

ze

sk ép

t ze tu

m

do

űs

űv és

za

ki

** m

ka s ié

m

és gi jo

ai

s i*

to n

ga

ig

fo

az

rm

at

tá

ik

a

án yo k in

gt sá

zd a ga

bö

lc

sé

sz

et

ud

tu

om

do

m

ag

rá

án y

r

0,0

2010

2011

2012

2013

2014


Az abszolút jelentkezői létszámok alapján számított mesterszintű képzési területi rangsor lényegesen stabilabb, mint az alap- és osztatlan képzések népszerűségi listája. Az első hat helyen nappali képzések esetében az elmúlt öt évben egyáltalán nem volt változás, de az összes munkarendet vizsgálva is csak minimális módosulásokat láthatunk. Az összes mesterképzésre jelentkező több mint 80 százalékán a hat listavezető képzési terület osztozik – mind a nappali, mind az összes munkarendet figyelembe véve (3. és 4. táblázat).

Szakok népszerűsége, a legnépszerűbb szakok A legnépszerűbb alapszakok, valamint osztatlan szakok mezőnyében a 2012-es év nagy átrendeződéssel járt. A korábban jókora jelentkezői létszámot vonzó gazdaságtudományi szakok, a gazdálkodási és menedzsment, a turizmus-vendéglátás, a pénzügy és számvitel, a kereskedelem és marketing az állami ösztöndíjas helyek megszüntetése következtében jelentősen hátrébb kerültek a listán, helyüket a közvetlen élmezőnyben a gépészmérnöki,

86


3. táblázat. Képzési területek első helyes jelentkezői rangsora, 2010–2012. (Mesterképzések, minden munkarend és finanszírozási forma)


sporttudomány


12

13


8

11

agrár

7

művészet

természettudomány

6

10

műszaki

5

informatika


4

9


Sorrend 2010.

3

Sorrend 2011.




sporttudomány


agrár

művészet

informatika


természettudomány

műszaki





2

(13.)

(12.)

(11.)

(7.)

(10.)

(9.)

(8.)

(6.)

(5.)

(4.)

(3.)

(2.)

Sorrend 2012. jogi

sporttudomány

agrár

informatika


művészet


természettudomány


műszaki



(7.)

(12.)

(10.)

(8.)

(11.)

(9.)

(13.)

(6.)

(4.)

(5.)

(3.)

(2.)

(1.)


pedagógusképzés

sporttudomány

jogi


agrár

informatika

művészet


természettudomány


műszaki



pedagógusképzés

Sorrend 2013.

(1.)

(12.)

(13.)

(9.)

(11.)

(10.)

(8.)

(7.)

(6.)

(5.)

(4.)

(3.)

(2.)

(1.)


pedagógusképzés

sporttudomány

jogi

agrár

informatika


művészet


természettudomány


műszaki



pedagógusképzés

Sorrend 2014.

pedagógusképzés

(13.)

(12.)

(10.)

(9.)

(11.)

(8.)

(7.)

(6.)

(5.)

(4.)

(3.)

(2.)

(1.)


1


87

4. táblázat. Képzési területek első helyes jelentkezői rangsora, 2010–2012. (Mesterképzések, nappali munkarend, minden finanszírozási forma)

88

pedagógusképzés


természettudomány

műszaki

művészet

informatika

agrár


sporttudomány



4

5

6

7

8

9

10

11

12

13

Sorrend 2010.

3

Sorrend 2011.




sporttudomány


agrár


informatika

művészet

műszaki

természettudomány


pedagógusképzés



2

(13.)

(11.)

(12.)

(9.)

(10.)

(8.)

(7.)

(6.)

(5.)

(4.)

(3.)

(2.)

Sorrend 2012. sporttudomány

jogi


agrár


informatika

művészet

természettudomány

műszaki


pedagógusképzés


(12.)

(9.)

(11.)

(10.)

(13.)

(8.)

(7.)

(5.)

(6.)

(4.)

(3.)

(2.)

(1.)



sporttudomány


jogi

agrár


informatika

művészet


természettudomány

műszaki

pedagógusképzés



Sorrend 2013.

(1.)

(13.)

(11.)

(12.)

(10.)

(9.)

(8.)

(7.)

(4.)

(6.)

(5.)

(3.)

(2.)

(1.)



sporttudomány

jogi


agrár


informatika

művészet


természettudomány

műszaki

pedagógusképzés



Sorrend 2014.


(13.)

(11.)

(12.)

(10.)

(9.)

(8.)

(7.)

(6.)

(5.)

(4.)

(3.)

(2.)

(1.)


1

FÓKUSZ


a mérnökinformatikus, az ápolás és betegellátás, valamint a pszichológia foglalta el.2 Tovább folytatódott a kommunikáció és médiatudomány alapszak visszaesése, olyannyira, hogy a szak 2013-ra ki is került a legnépszerűbb 20 alap- és osztatlan szak köréből, hasonlóan a korábban szintén jelentős számú jelentkezőt vonzó andragógiához. A gazdaságtudományi szakok közül a gazdálkodási és menedzsment szak visszaesése bizonyult átmenetinek, 2013-ra az alapszak az összes munkarendet és finanszírozási formát tekintve visszanyerte vezető helyét a gépészmérnöki szaktól, és 2014-ben is sikerült megtartania azt. A legnépszerűbb alap- és osztatlan szakok listáján 2010 és 2014 között (ismét minden munkarendet és finanszírozási formát figyelembe véve) összesen tíz képzési terület képviseltette magát, a legtöbb népszerű szakot a gazdaságtudományok és a műszaki terület adta. Egyetlen vizsgált évben sem szerepelt agrár, művészet, művészetközvetítés és természettudomány területhez tartozó szak sem a toplistán, a kommunikáció és médiatudomány kiesésével 2013-ra eltűnt a társadalomtudomány terület, míg a sporttudomány épp ellenkezőleg, az utolsó évben jelent meg ott a testnevelő-edző alapszak 19. helyre kerülésével (5. táblázat). Ha elemzésünket a nappali munkarendű jelentkezések számának alakulására korlátozzuk, kisebb eltéréseket láthatunk a toplistás szakok körében az előző listához képest. A tendenciák itt is hasonlóak, 2012 nagy átrendeződést hoz, majd 2014-re többé-kevésbé visszarendeződik az élmezőny. Nappali munkarenden a nagy gazdaságtudományi szakok közül az utolsó évre a gazdálkodási és menedzsment mellett a turizmus-vendéglátás is visszanyeri korábbi szerepét, a gépészmérnöki szak viszont elveszti dobogós helyét. A nappali munkarendű szakos toplistára az egyik évben, 2013-ban be tudott jutni a legnépszerűbb természettudományi alapszak, a biológia, 2014-re azonban ismét kikerült a legtöbb első helyes nappalis jelentkezőt vonzó 20 szak közül (6. táblázat). Az alap- és az osztatlan képzések népszerűségi listájának értelmezéséhez fontos megemlíteni, hogy a 2013-as felvételi eljárás során 16 szakon (közöttük azokon a gazdaságtudományok területhez tartozó szakokon, amelyeken az előző évben csak önköltséges képzések indultak, valamint a jogász osztatlan szakon) csak a központilag meghatározott pontszámok elérésével lehetett bejutni az állami ösztöndíjas helyekre. A szabályozás változása értelemszerűen komoly hatással volt az érintett szakok jelentkezői létszámának alakulására. Ha megnézzük a jelentkezői létszámok csökkenésének százalékos arányát, az látható, hogy a gazdaságtudományi területen 2012-ben „fizetőssé tett” szakok – emberi erőforrások, gazdálkodási és menedzsment, kereskedelem és marketing, pénzügy és számvitel, turizmus-vendéglátás – jelentős létszámvesztést szenvedtek el, de ezt a következő év változása, a rögzített ponthatár megállapítása némileg orvosolta, az első helyes jelentkezők száma ismét megemelkedett. A jogász szakon a 2012-es változás a fenti szakokhoz képest kisebb visszaesést okozott – 2013-ban azonban tovább csökkent a jelentkezői létszám, itt a rögzített ponthatár bevezetése nem idézte elő a jelentkezési volumen megemelkedését.

2 Gazdaságtudományok képzési területen csak az alkalmazott közgazdaságtan, valamint a gazdaságelemzés szakon hirdethettek az intézmények állami ösztöndíjas képzést, míg jogász osztatlan szakon összesen 100 állami ösztöndíjas helyet indított az ELTE-ÁJK és a PPKE-JÁK.


89

90

jogász

pénzügy és számvitel

mérnök informatikus*

gépészmérnöki

kommunikáció és médiatudomány

kereskedelem és marketing

pszichológia

ápolás és betegellátás**

nemzetközi gazdálkodás

andragógia

villamosmérnöki

általános orvos

óvodapedagógus***

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

11.

12.

13.

14.

15.

szak

turizmus-vendéglátás


általános orvos


óvodapedagógus

andragógia

pszichológia

villamosmérnöki

ápolás és betegellátás



mérnök informatikus

gépészmérnöki



jogász



2

1

villamosmérnöki

3


általános orvos

1

3


1

műszaki menedzser


1

2

gazdálkodási és menedzsment

1

óvodapedagógus

pszichológia

1

m


mérnökinformatikus

1 m

jogász

1

2010-hez képest

2.

szak 8

10

gyógypedagógia

műszaki menedzser

igazgatásszervező

óvodapedagógus

1 3

villamosmérnöki

általános orvos



pszichológia

jogász

3

m

6

6

4

5



5 6


gépészmérnöki


3

m

4

2011-hez képest

gépészmérnöki

szak

m

új

1

új

m

1

1

6

6

2

4

2

m

4

1

5

2012-höz képest


2013.

2014.

programtervező informatikus

gazdaságinformatikus

gyógypedagógia

villamosmérnöki



általános orvos

pszichológia


óvodapedagógus



jogász

gépészmérnöki


szak


2012.

1

3

2

1

3

1

1

1

4

6

m

m

3

m

m

2013-hoz képest

1.

2011.

szak

2010.

5. táblázat. A 20 legnépszerűbb (legtöbb első helyes jelentkezőt vonzó) alap- és osztatlan szak, 2010–2012. (Minden munkarend és finanszírozási forma)

FÓKUSZ

nemzetközi tanulmányok


igazgatásszervező****

gyógypedagógia

18.

19.

20.

szak

17.

tanító*****

építőmérnöki andragógia

anglisztika


nemzetközi gazdálkodás anglisztika tanító

új 1 8


új

közigazgatás-szervező

testnevelő-edző


10 m

műszaki menedzser

1

tanító

1

7

új

m

3

4

A szürkével jelölt szakok a következő évben nem kerületek be a top20-ba. m: A szak rangsorhelye nem változott az előző évhez képest. új: A szak az előző évben nem szerepet a top20-ban. * 2012-től egy szóba kell írni a szak nevét. ** Ápolás és betegellátás, óvodapedagógus és tanító, 2013-tól külön képzésként jelennek meg a korábbi szakirányok. A tanulmányban összevontuk őket a korábbi évekkel való összevethetőség érdekében. *** Óvodapedagógus szakirányok 2013-tól külön képzésként jelennek meg a korábbi szakirányok. A tanulmányban összevontuk őket a korábbi évekkel való összevethetőség érdekében. **** Igazgatásszervező képzés neve 2014-től közigazgatás-szervező. ***** Tanító szakirányok 2013-tól külön képzésként jelennek meg a korábbi szakirányok. A tanulmányban összevontuk őket a korábbi évekkel való összevethetőség érdekében. A szürkével jelölt szakok a következő évben nem kerületek be a top20-ba. m: A szak rangsorhelye nem változott az előző évhez képest. új: A szak az előző évben nem szerepet a top20-ban.

új

új

új

m


2012-höz képest

anglisztika


1

új

2014.

szak


2010-hez képest gazdaságinformatikus

szak

m

2011-hez képest

műszaki menedzser

2013.

szak

műszaki menedzser

2012. 2013-hoz képest

16.

2011.

szak

2010.



91

92


jogász


gépészmérnöki



általános orvos



pszichológia

villamosmérnöki



3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

11.

12.

13.

14.

15.

szak


műszaki menedzser


pszichológia

villamosmérnöki


programtervező informatikus műszaki menedzser

m 2

óvodapedagógus

1


3



villamosmérnöki

1


1

jogász

1


pszichológia

1


m


2

jogász

általános orvos



2 m


gépészmérnöki

általános orvos

1 m


2010-hez képest



mérnökinformatikus ápolás és betegellátás

6 6


10

m

m

3


műszaki menedzser


óvodapedagógus


3

új

villamosmérnöki

jogász

pszichológia

3

2

6

általános orvos


5

4


gépészmérnöki

1

3

2011-hez képest


gépészmérnöki

szak

2.

szak

1

2014.

programtervező informatikus nemzetközi gazdálkodás gazdaságinformatikus

1 11

villamosmérnöki


óvodapedagógus


jogász

pszichológia


gépészmérnöki

általános orvos




1

1

8

8

m

m

m

3

m

2

8

4

m

2012-höz képest


2013.

szak


2012.

1

1

m

3

1

2

2

m

m

1

4

2

1

m

3

2013-hoz képest

1.

2011.

szak

2010.

6. táblázat. A 20 legnépszerűbb (legtöbb első helyes jelentkezőt vonzó) alap- és osztatlan szak, 2010–2012. (Nappali munkarend, minden finanszírozási forma)

FÓKUSZ

óvodapedagógus

építőmérnöki

anglisztika

18.

19.

20.

szak

műszaki menedzser


andragógia

építőmérnöki

anglisztika pénzügy és számvitel kereskedelem és marketing építőmérnöki

1 3 5

2

10

13

m

tanító

igazgatásszervező

biológia

anglisztika


új

új

új

m

4

2014.

gyógypedagógia

tanító

műszaki menedzser

testnevelő-edző

anglisztika

új

1

4

új

1

A szürkével jelölt szakok a következő évben nem kerületek be a top20-ba. m: A szak rangsorhelye nem változott az előző évhez képest. új: A szak az előző évben nem szerepet a top20-ban.

anglisztika

3

2010-hez képest

17.

szak 4

2011-hez képest


szak

2

2012-höz képest

óvodapedagógus

2013.

szak

andragógia


16.

2011.

szak

2010.



93

94

FELSŐOKTATÁSI MŰHELY 3 629 4 554

Pénzügy és számvitel

Turizmus-vendéglátás

Összes A, O

106 098

82

1 341

Nemzetközi tanulmányok

Üzleti szakoktató

2 145

Nemzetközi gazdálkodás

81 236

30

2 379

1 596

1 282

2 303

387

455

Munkaügyi és társadalombiztosítási igazgatási

2 050 168

2 823

Kommunikáció és médiatudomány

1 577

223

2 900

Kereskedelem és marketing

2 996

341

113

2 480

398

1 256

Közszolgálati

4 584

484

Igazságügyi igazgatási

Jogász

126

5 987

880

Gazdaságelemzés*

Gazdálkodási és menedzsment

Első helyes jelentkezők száma

Emberi erőforrások


2 223

Arány 2011-hez képest 0,77

0,37

0,52

0,44

0,96

1,07

0,85

0,75

0,73

0,54

0,65

0,70

0,90

0,41

0,45

0,57

72 914

35

2 761

1 912

819

1 266

355

89

810

1 871

2 468

443

49

3 400

677

314

159


1,43

0,69

0,43

0,61

0,53

0,61

0,55

0,78

0,40

0,29

0,65

0,54

79 529

81

2 661

1 915

896

1 373

332

64

848

1 994

2 830

832

0,92

3 413

921

321

174

80

2014.

0,39

0,57

0,77

0,14

0,49

Arány 2011-hez képest

460

2013. Első helyes jelentkezők száma

322

2012.

0,76

0,99

0,58

0,53

0,67

0,64

0,73

0,29

0,3

0,69

0,62

1,72

0,63

0,57

1,05

0,14

0,54

Arány 2011-hez képest

Andragógia

Alkalmazott közgazdaságtan

2011.

7. táblázat. Első helyes jelentkezői létszámok változása a rögzített állami ösztöndíjas ponthatárú 16 alap-, valamint osztatlan szakon, 2011–2012. (Minden munkarend és finanszírozási forma)

FÓKUSZ


A rögzített ponthatárok bevezetése az előző évben még nem speciálisan szabályozott szakokon ugyanakkor kifejezetten erős létszámcsökkenést okozott. Az addig a top20-ban szereplő andragógia, illetve a kommunikáció és médiatudomány visszaesését már korábban is említettük, ennek egyik okaként ezt az eljárásbeli változást nevezhetjük meg, a korábban már említett kötelezően előírt emelt szintű érettségi bevezetése mellett (7. táblázat). A mesterszakos jelentkezői toplista élén minden munkarendet figyelembe véve a tanári mesterszak áll, ami egyértelműen egy strukturális oknak, a mesterszintre emelt tanárképzésnek köszönhető, „népszerűségi” adatként az aggregált tanári mesterszakos jelentkezői létszám miatt csak korlátozottan kezelhető. A lista második helyét stabilan a vezetés és szervezés mesterszak foglalja el, a harmadik-ötödik helyen már viszonylag élénkebb a mozgás, gazdaságtudományi, társadalomtudományi és bölcsészettudományi mesterszakok váltják egymást. Az alapképzéstől eltérő képzési területi dominanciák a szakos listákat vizsgálva is megfigyelhetők. A társadalomtudományi szakok közül igen komoly létszámot vonz a nemzetközi tanulmányok, valamint a kommunikáció és médiatudomány, bölcsészettudomány területről pedig a pszichológia mesterszak. Két szakkal is jelen van a toplistán a természettudomány terület, legnépszerűbb mesterszakjai a jelentkezői adatok szerint a biológus és a geográfus szakok. A mesterképzésben összességében viszonylag kis szerepet játszó informatika képzési terület legnépszerűbb mesterszakja, a programtervező informatikus is változatlanul a top20 tagja (8. táblázat). Csak a nappalis mesterképzésre fókuszálva még feltűnőbb a társadalomtudományi, a bölcsészettudományi és a természettudományi terület szakjainak komoly szerepe; a korábban felsorolt szakok mellett előkelő helyezést foglal el a fordító és tolmács, valamint a történelem mesterszak is. A mesterképzések népszerűségi toplistája az alap- és osztatlan szakokhoz képest kevéssé változik a vizsgált időszakban. A 2008 és 2010 közötti éveket, a mesterképzés rendszerének kialakulását még a topszakok körének rendkívül gyors változása jellemezte (Bódi–Kiss, 2011), a mostanra létrejött stabilitás egyértelműen a mesterképzési szint szakos és területi struktúrájának 2010 utáni megerősödését, kikristályosodását jelzi (9. táblázat).

Hivatkozások Bódi E. – Kiss L. (2011): Mesterképzések. Felsőoktatási Műhely, 2011/1. Fábri I. (2007): Szakok rangsora – a hazai felsőoktatás legnépszerűbb képzései. Felsőoktatási Műhely, 2007/1. Fábri I. (2010): A hazai felsőoktatási jelentkezések fontosabb összefüggései. In: Felsőoktatási jelentkezések, 2010. Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. Garai O. – Kiss L. (2012): Államilag támogatott és költségtérítéses képzések – jelentkezői számok, jelentkezési stratégiák. Felsőoktatási Műhely, 2012/1.


95

96

emberi erőforrás tanácsadó


pénzügy


pszichológia

marketing

nemzetközi gazdaság és gazdálkodás

vállalkozásfejlesztés

közigazgatási

geográfus

biológus

számvitel

fordító és tolmács

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

11.

12.

13.

14.

15.

szak

vezetés és szervezés


geográfus

biológus

számvitel

logisztikai menedzsment



közigazgatási

marketing

pszichológia


pénzügy




2010-hez képest

2.

szak villamosmérnöki nemzetközi gazdaság és gazdálkodás marketing fordító és tolmács

1 1 3

biológus

2 új

geográfus

számvitel

2 m

közigazgatási

m


kommunikáció- és médiatudomány

3 m


m

pszichológia

pénzügy

3 m


m

4

6

2

új



villamosmérnöki

geográfus

gépészmérnöki


5 3



1 4

biológus

1


1 kommunikáció- és médiatudomány

pszichológia

3

3

pénzügy


tanári

2

m

m

2011-hez képest

tanár

szak

m

2014.

1

1

geográfus



számvitel

2 1

gépészmérnöki

biológus




marketing


pénzügy

pszichológia


tanári

10

új

2

7

4

m

m

m

m

m

m

2012-höz képest

tanár

2013.

szak

tanár*

2012.

3

4

5

4

m

3

1

1

1

13

m

1

1

m

m

2013-hoz képest

1.

2011.

szak

2010.

8. táblázat. A 20 legnépszerűbb (legtöbb első helyes jelentkezőt vonzó) mesterszak, 2010–2012. (Minden munkarend és finanszírozási forma)

FÓKUSZ

európai és nemzetközi igazgatás


szociológia

18.

19.

20.

szak

andragógia

történelem

andragógia


európai és nemzetközi igazgatás európai és nemzetközi igazgatás neveléstudományi történelem

3 2 4 m

új

1

5

történelem

marketing


közigazgatási

számvitel

m

5

1

9

7

2014.


közigazgatási

neveléstudományi

gyógypedagógia

villamosmérnöki

6

2

új

új

3

A szürkével jelölt szakok a következő évben nem kerületek be a top20-ba. m: A szak rangsorhelye nem változott az előző évhez képest. új: A szak az előző évben nem szerepet a top20-ban. *A tanár mesterszak neve 2013 óta tanári mesterszak.


1

2010-hez képest

17.

szak m

2011-hez képest


szak

3

2012-höz képest


2013.

szak

történelem


16.

2011.

szak

2010.



97

98



pszichológia

pénzügy

geográfus


biológus

marketing

történelem





klasszikus hangszerművész*

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

11.

12.

13.

14.

15.

16.

szak








történelem


marketing

geográfus

pénzügy

biológus


pszichológia



2010-hez képest

2.

új

m

klasszikus hangszerművész

szerkezet-építőmérnöki


történelem

2

4


1


biológus

1

1

geográfus

1

gépészmérnöki

pénzügy

3

2


1



1

m


pszichológia

m

m

szak vezetés és szervezés

1

nemzetközi gazdaság és gazdálkodás mérnökinformatikus klasszikus hangszerművész

5 3

gépészmérnöki 1

2



1 6

történelem

geográfus


biológus

pénzügy


1

1

2

1

1

2

pszichológia


2

1

tanári

m

2011-hez képest

tanár

szak

m

m

2

m

1

1

új

m

2

1

1

m

m

2

1

1

m

2012-höz képest

tanár

2013.

2014.

közigazgatási


történelem


gépészmérnöki


marketing

geográfus

pénzügy


biológus




pszichológia

tanári

szak

tanár

2012.

m

3

4

2

1

m

új

m

2

2

1

3

2

m

2

m

2013-hoz képest

1.

2011.

szak

2010.

9. táblázat. A 20 legnépszerűbb (legtöbb első helyes jelentkezőt vonzó) mesterszak, 2010–2012. (Nappali munkarend, minden finanszírozási forma)

FÓKUSZ


vegyész

19.

20.

szak 3 új

új

1

villamosmérnöki


vegyész

közigazgatási

új

4

új

m

2014.


vegyész



6

1

1

5

A szürkével jelölt szakok a következő évben nem kerületek be a top20-ba. m: A szak rangsorhelye nem változott az előző évhez képest. új: A szak az előző évben nem szerepet a top20-ban. *Klasszikus hangszerművész 2013-tól külön képzésként jelennek meg a korábbi szakirányok. A tanulmányban összevontuk őket a korábbi évekkel való összevethetőség érdekében.

közgazdasági elemző


2

új


2010-hez képest



gépészmérnöki

új

2011-hez képest


közigazgatási

szak

18.

szak

2

2012-höz képest


2013.

szak

szociológia


17.

2011.

szak

2010.



99

Képzési területek és szakok népszerűségének változásai 2010 és 2014 között

Recommend Documents