Ötödik évfolyam,
Képes hetilap, a társadalom, közgazdaság és irodalom köréből. ELŐFIZET ESI AR: hgész evre Félévre . Negyedévre
6 frt. — kr 3 írt. - kr I frt. 50 kr
MEGJELENIK:
HIRDETESEK
hetenként egyszer, vasárnap.
jutányos áron vétetnek íei. K
Az ei'ííizeresí pénzek« ugv a iau szellemi részét illető, kü/Ziemenyeic a azer K e s z i Ö h o z Szarvasra
Cisnu/iöluUík
Egyes szám ára 12 kr.
A nyilt-térben minden garmondsor dija 25 kr.
A név
A hirdetések ru •>Arpúd dai intézetbe küldendők.
irodalmi és nyom-
LapostlMI lapunk s/,ámíira hirdetéseket elfogad Mudrony és tlyórgy hí 'íjtetési irodáin Barátoktere 3. s/.. Athenneum I emelet: továbbá A. V. lioldherger, servitatér 3. s 1, alatt.
magyarositásról.
Mióta az agitáczió a családnevek magyarosítására újra megindult, mióta a névcserére kivetett bélyeg leszállittatott: félév alalt több vezeleknév változott németről, tótról, oláhról, magyarra, mint ezelőtt ti?/ esztendőn keresztül. Ez nagyon örvendetes tapasztalás. A hivatalos lapnak a'ig van száma, melyben hasonló engedélyek nem foglaltatnának. Néha löinegesen fordulnak elő; húsz, harmiucz, negyven név egyszerre. Ez az igazi. Az ily tömeges né\ magyarosítások rendszerint egy forrásra vezethetők vissza ; egy intézet, testület tagjai, egy város polgárai ö s s z e b e s z é 1 é s folytán cserélik fel egyszerre idegen hangzású neveiket magyarokkal Ez szokott LürLénni többnyire olv heheken, hol n é v m a g v a r o s i l ó - t á r s u 1 a t o k keletkez ek, mint a fővárosban (a pesti oldalon), Balassa-üyarmalon, Aradon stb. A hol ily társulatok nincsenek, hol senki a polgárokat nem buzdítja, példával nem megy elő, tanácsosai nem szolgák a teendőket el nem végzi, megir«án. felszerelvén és benyújtván a folyamodványt: ott a nevek magyarosítása lassan halad, vagy el is uiarad. Miuden nagyobb, szabású nemzeti mozgalom, a legegyszerűbb is, bizonyos szervezésre és vezetésre szorul, a nélkül nem megy. A szórványos névmagyamsUás ts j,ó- és üdvös, csakhogy nem elégseges és nem egyenletes. Az ily mozgalomnak, melynek nemzedékekre kiliaLó fontossága van s melynek Magyarország magyarosításában nagy rész. jutott, egyenletesebbnek kellene, lenni, hogy minden vidék és minden néposzláiy belevonassék,. Az eddigi, tapasztalatok némi hiányokat mulatunk fel. Zsidió polgártársaink - nyilván a német és 0.1'usz. zsidóiiidüzések által ingerelve, de mert leginkább, érzik az anomáliát, hogy Magyarországon ök a
j j , j j j
legnémeesebbek — dicséretes buzgalommal legelői járnak a magyar családnevek felvételében. — Ennek őszintén örülünk kél; okból: először, mert ha e mozgalom kitartó lesz, általa több százezer intelligens és' vagvonos, tehát befolyásos és hasznos polgárt nyerünk meg a magyar nemzetiség gyarapuására; másodszor, mert csakis a zsidóság . magyarosodásával leszünk képesek a kereskedelmi forgalmat megtnagyarosilani a mire végtelen szükségünk van és pedig nemcsak nyelvi és nemzetiségi, de nemzetgazdasági szempontból is. mivelhogy a magyar gyáros és magvai' kereskedő hazánk közgazdasági kérdéseiben, iparunk és áruforgalmunk emanczipácziójára nézve máskénL fog gondolkodni, mint a német kereskedő, kit szokás, olvasmány, társas és családi összeköttetés vonzanak Bécshez és Ausztriához. S minthogy a név\ a r o i t á s egyiK hulluttós eszköze az egész család me"• í na iura rosodásán a k » ha elbirnók érni azt, hogy . zsidó polgártársaink közt a névuiilá* általánossá válnék, ez uton rövid időn a magyarságnak tetemes szaporodását s egyszersmind jelentékeny szellemi tőkével gyarapodását érnők el. kivált, lia a magyar zsidók a német knllusmak templomaikból és iskoláikból kiszorítását is es közölnek. A zsidó honpolgárokat illeti, meg tehát a dicséret oroszlánrésze. Gazdag, előkelő lerLiak köztük sietlek eleget tenni a nemzet közkivánságának, s a mivelI, egyetemen járt zsidóság ment legelői. Ha a névmagyarosítások aránya mutatja, mily mérvben hajlandó valamely faj a magyarhoz csallakoísni, a zsidók után következik a német. Több, nem rég egészen német város, mint Pécs, Temesvár, Arad iparkodnak magyarosodni, mások ezen mozgalomban alig, vagy épen nem vesznek részt. A szerint, amint vagy akad \ ezelőjük, vagy sem. De szórványosan is
a német elem beolvadni hajlandónak mutatkozik, kivált az alföldön, hová ha elszármazott, nyelvünket és szokásainkat már rég felvette, s most ne\ét is magyarra változtatja. Ez is nyereség, de többet érne, ha a vegyes ajkú városokban követnék a jó példát s mint amazok, ugy Kassa, Eperjes, Sopron, Kőszeg stb. \ isszamagyaresodnának, Tót és délszláv nevek ritkábban magyarositlatnak, oláhok alig. A névmagyarositó-íársuiatoknak több gondot kellene fordítani arra, hogy ne csak németnevü hazafiakat bírjanak rá a magyarság külső jelvényének felvételére, hanem P-etőíi példáján indulva, a szláv eredetűek közül is hódítsunk, a mennyit Erdély alig vesz részt a nevek magyarra fordításában, mutalja ez az ottani nemzetiségek merev elszigeteltségét. Pedig ott is volna tér hasznos működésre, kivált Gyulafejérvárott vegyes népségével, s általán a magyar városokban, lroi a társadalom szálai összefolynak. Itt az oláli származású urak tetemes részét, azt, mely a magyar állameszmének híve s nem dákóromán, s kiwilt az állumhivatalnokokat közülök megnyerni érdemes volna. De melyek a né\magyarítás körül tapasztalt főhiányok? Mindenekelőtt, mint emiitők, az, hogy nem minden városban és nem minden vármegyében alakult névmagyarositó-lársaság, Mindenütt, a hol ilyen van, a dolog tizszer gyorsabban és jobban halad, mint a hol nincs. A mi Nógrádmegyében oly szép eredménynyel kivihetőnek bizonyult, miért ne alakiihatna ilyen társulatot Nyílra, Bars, Pozsony, Gömör, Békés, stb.? —
B l m v ^ l i
— a — — P cK. m i 4 % k>
K a r o d ' karomba fonva büszkén, A sírok közt bolyongtam véled, S a v é d e t t e l játékot űzvén, Mondtunk egymásnak szép meséket Örökké tartó szerelemrül Hűségről is, mely meg nem ingott . . . A bús fűz aga meg-meglendült Ks homlokunkra rásuhintott, Sokat csevegtünk boldogságául, ReményriiK mit jövendőnk bétölt. Nem sejtők, hogy szivünk elárvul, Mihelyt elválaszt egy-két mérföld . . . Bölcseknek hittük jó magunkat S öröknek bennünk azt a lángot, — D e bölcsebb volt a lány ki, — tudhat'd Utunkba csak kövecscsel j á t s z o t t ! Megáílottunk uj sirgödörnél S borzadva néztünk fenekére ;
A dolog nem kerül semmibe, csak egy kis fán ságba. Megyegyüléskor néhány jó barát és lelkes hazafi összebeszél és kész a társulat; azonnal kezdetét veszi ax agitáczió és rögtön meg is születik az eredmény. Városokban a dolog még könnyebb : a kaszinóban egypár ur kezet fog, értekezletet hiv össze, elnököt, jegyzőt és \álasztmányt választ s ezek hozzálátnak az embereket kapacziíálni Tehát magyar és nem magyar vidékeken, megyékben és városokban, m i ií d e n ü 11 a l a k í t s u n k n é v m a g y arositó -társulatokat. A másik nagy hiány az, hogy a névmagyarosítás nem terjed ki a n é p a l s ó b b osztályaira. Ma, a demokratikus inlézmények korában, minden mozgalom csak ugy ér czélt, ha nagy tömegekkel lép fel. Igaz, hogy az intelligenczia magyarosodása aránylag többet ér, de csak relatíve s nem egyszersmind abszolúte. A vetés is ugy jó, ha siirű, egyes vastag kalászok még nem adnak bő aratást. E tekintetben a p a p o k , a n é p t a n í t ó k és a j e g y z ő k tehetnek sokat; ezeket szólítjuk fel, liogy karolják fel az eszmét, mint egyik módját a magyar nemzet szaporításának. Végül nagyot lendíthetnének a névmagyarosítás ügyén a h i v a t a l o k s k ö z i n t é z e t e k tisztviselői, nem ugyan hivatalos vagy félhivatalos nyomás által — ez csak visszahatást szülne s a mozgalom önkénytesen indult meg s önkénytes kell, hogy maradjon, — hanem iársadalmi uton, pajtásságból. Minden életpálya pril de corpsl nevel s nincs testület, mely a magánéletben is ne tartana össze. Ha egy vasút, vagy valamely nagyol)!) bank, egy dohány-
ffl*.
Wk ^Boldog, kí még örül nevetgél !' Mondottuk ott egymás szemébe. Kevés virág hervadt azóta, Még ifjan tudjuk megcsalódva : Milv édes, lenni porló földdé És fel sem kelni soha többé ! KULCSÁR
4
1 4
a y k &
h ^
ENDRE.
j
A z isten tudja, hogy mi a bajom, Hiszen mint most oly messze tőle U g y ólíajtom, gondolkodom felőle : Bár jönnél kedves angyalom !
S aztán tegyük fel azt, h o g y itt vagyon. — Találjátok ki, hogy mi lesz belőle — H á t az, hogy én eltávozom mellőle, Habár ittlétín örvendek nagyon . . .
— gyar, bánya vagy közhatóság tisztviselői avagy munkásai összeállnak s elhatározzák, hogy mint magyar állampolgárok, s mert magyarul éreznek és tudnak, nem viselnek többé idegen neveket, hanem magyarokká lesznek névszerint is : ily elhatározás roppant halassal van a társaság minden tagjára. Kényszeríteni azonban nem szabad senkit. Mihelyt egypár intézet megkezdte, a többi folytatni fogja, Most jő időnk van, kedvező áramlat segíti a magvarosodást. Ki tudja, meddig tart? Használjuk az időt, mikor se nénvt, se muszka nem parancsol, mikor magyaroknak s magyarokká lennünk szabad. Legyünk magyarokká, hogy erősek legyünk s legyünk erősek, hogy szabadok maradhassunk.
A nőiparkiállitás. -A- " t o é l £ é 3 - C 3 e t " b a , I é s
ssza/r^susi
o&ztély.
— Saját levelezőnk tudósitiísa. —
A f. hó 14-én megnyílt s azóta szakadatlanul nagy mérvben látogatott országos nőiparkiállitás a legszebb reményeket, melyeket hozzácsatollak, százszorosan valósitá; meit nemcsak a nőipar iránti éideklödést költötte fel a nagyközönségben, hanem meggyőzte arról a látogatókat, hogy a magyar nö hazánk ipari emelkedésénél elsőrangú tényezőként tisztelendő. Mennyi szép munka összehordva! Mily szorgalom és türelem gyümölcsei ezek! Hány rózsás ujj fajdul l bele a írni likába. a inig -ennyi szép dolgot méhszorgalommal összehordott Azl sem sem tudja az ember, hova tekintsen előbb. Azt a szép hímzést, azt a törülközőt, ezt, a leritöt,. párnál, ezeket a szép porczellán-tárgyakaL e csalódásig hü és meglepő virágokat. tekintse-e meg előbb ? Igy távol esve tóle — mint levél. Melyet vihar sodort el - kedvesemnek Lelkével lelkejm társalog, beszél ! Aztán h a itt van. ugy szerelmesemnek Mondandó szó mind elhal ajkamon . . . Segítenek, ha tudnék a bajon ! . . IC. B,
Tolvajlások Mexikóban — Angolból. —
Nem régiben egy angol gentleman, sétálgatott nyugoda főváros- egyik legnépesebb utcaijában, egész figyelmet a k i s k e r e s k e d ő k által vételre kinált különféle árukra fordítva,, midőn egyszerre érezte, hogy valaki kalapjat gyengéden leveszi fejerőL Mielőtt még megfordulhatott volna, hogy a tolvajt mngragadja, ez. mar h.usz. lépesnyire. eltűnt a* tömeg között ' Mas. alkalommal egy mexikói polgár fényes nappal t á m a d h a t o t t meg a. varos egy félreeső és magános tájpka a három egyén, altal, kik köpenyegét követelték. O élemkén protestált az ellen, ele a. t á m a d ó k közül kettő, megragadta, mig a, harmadik, lerántá köpenyét válláról s elszaladt Most. gondolta, a. megrabolt a. gazembereknek nincs már többé szükségük reá és tovább* akart menni ; de ezek; figyel-
279
Én. ígéretemhez képest, a csabai terem munkáit és a szarvasi osztályt fogom a t. olvasóknak bemutatni.
A csabai terem a szabadkai csoport után a legszebb része a kiállításnak, Leginkább feltűnik a csoportnál, hogy itt nem fényűzésre, vagy toüelte-czikkekre szűnt mankákj hanem a házi használatra szánt és magánszorgalomból házilag elöálliloltak vannak bemutatva, melyek nagyban előállítva megállják a versenyt'a külföld hasonló, de gyárilag előállítóit .áruival, Az egész rendezésnek egyetlen hibája van s ez az, hogy egy kissé egyoldalú, Átlátjuk ugyan, hogy a szakavatott rendezőnő : Bartóky Lászlóné úrhölgy rendszeresíteni, csoportosítani akarta a kiállítás e részét. A csoportosítás sikerült ugyan, de az egész elveszti általa azon szép összhangot, mely akkor áll elő, ha a szépet a hasznossal párosítjuk. Itt az egyik oldalon és a terem középén felállított állványokon kizárólag a nép által elöállitoti vásznak, törülközők, terilök stb. vannak, a másik oldal már egy kissé változatosabb és élénkebb. Mindazonáltal a legnagyobb érdekeltséggel viseltelik a látogató-kőzönség a kiállítás ezen része iránt, annál is inkább, mivel itt talíiíhaló a kiállítás legszebb tárgya, úgyszólván speezialitása; a szép K e s j á r E r z s i k é. De térjünk át a részletezésre Is. A terembe lépve a bánfihunyadi gyermekjáték-készítő tanműhely terméből, balkéz felöl a spanyolfalon azonnal szembetűnik egy abrosz, mely igen szépen, nagy szorgalommal van himezve szines pamutból. Ezt Kesjár Ilka készítette. Ez alatt található egy törülköző, melybe az elmúlt képviselő-választáskor a házak falain levő kortes-plakát van igen találóan beszőve. Ehez közel van Kocziszkv Juditnak egy saját kezűleg szövött törülközője, békésmegyeí typikus diszitéssel és virágbeszövéssel. — Ugyancsak emellett van elhelyezve egy szintén Békésmegyét jellemző, nemes izlésü sávolyokkal és virágokkal beszövött törülköző Ulirin Mihálynétól. E névvel igen sokszor taláikozunic a kiállítás megtekintésénél* — Távolabb egy üveg szekrényben igen szép plumeau lábpárna látható, melynek ügyes kidolgozása említést érdemel. Készítette Weisz Veron. Ez alatt látható egy selyemlüllböl hímzéssel és kivarrássíd kényeztettek, hogy maradjon és hozzátették^ hogy az ered" mény kedvezőbb leend mintsem ő képzeli. E g y negyed óra múlva a cinkos visszajött és a kiraboltnak udvarias meghajlassal egy zálogjegyet adott át. — Nekünk harmincz dollárra van szükségünk és nem. a köpenyre, — monda a tolvaj — I t t van egy zálogjegy, mellyel a. zálogot a nevezett összegért kiva.thatja. Miután egy ily finom úr köpenye legalabb is szaz dollárt ér, az üzletnél még 70 dollárt nyert. — s m o s t isten, önnek E g y bíró Mexikóban, ki épen a törvényszékbe akart menni,, pontosan akarta volna tudni, hány óra van ? de hiaba kereste, arany ismétlő óráját minden zsebében - Hm ! — monda kísérőjéhez,, midőn a nagy néptömeg között a kapu alatt bementek,. — ismét otühoa felejtettem az óramat a féjvánkosom alatt I. - B e m e n t az ülésre és mikor befejeződ ö t t haza felé b a l l a g o t t Dolgozó szobajában ismét eszébe j u t o t t az óra, és kérte, nejét,, hozna be neki halöszo bájából — Dfc- kedves férjem,. — monda neje —
hisz
liarom
óra, előtt elküldtem neked ! — Az lehetetlen. — D e minden bizonnyal elküldtem és pedig azon leüldtittr által,, kit küldöttéi érte. — Mii csoda küldött ? _ De ember, már megint o t t félejtetted a törvényszé-
a
fJ p fl 0 Ií
fi 0
hl +>
trí +J N ffl •H -P I '0 Pl •H N 0 N o +»
. ^.Jt-.T-l— fTJ .
j.P -
281 sziléit ethnografikus főkötő, hosszú piros és virágos szalagokkal, Az üvegszekrény I elején vannak özv. Launer Sámuel né remek, lenyomott csokrai és koszorúi, élő száritolt virágból melyekel Blaskövics Béláné Aliitólt ki. Távolabb az ablak melleit van egy arány és ezüslfonállal Ízlésesen hímzett es lainbourir-munkával ellátolt pamlagpárna, bordeaux vörös selyem alapon Reiner Ilona kisasszony állal készilve. Igen szépek az átellenben levő hímzett; párnahuzatok Levy Linálől Egy himzett kép igen ügyesen van k i . dolgozva. Egy virágcsoporíozatot ábrázol fonott kasb n. A hímzés fehér selyemre van alkalmazva. Készítette Peareisz Julianna. Felíiinö ehhez közel egy gyöngydiadém arany és ezüst filigrán munkával; gyöngyből és fehér-selyemből készitetie: Csetneki Teréz. Bulorbevonat egész garnilur bútorra, halószövetre szines vírághimzéssel, Rimler Nina munkája. Ugyanezen garnitur bútor alatt van egy szőnyeg, mely 42990 darab rongyból van előállítva. Az óriási m u n k á n á l mely elkészilésere pazaroltatott, csa • hálátlansága nagyobb; mivel negyedrész annyi idő alatt félannyi munkával százszor szebb szőnyeget készíthetett volna Ursziny Matild, a szőnyeg készítője. Megemlítjük még Uhrin Mihálynénak egy ágyát, melyben 9 párna, dunyha és terítő van, szálkihuzás és virágbeszövéssel Ezenkívül megemlítjük még a polgári leányiskola csoportos kiállítását, mely között igen sok szép munkál láltunk. Ezekben adtuk röviden a csabai gyűjteményes kiállítás vázlatát, s ezután áttérünk a s z a r v a s i nőegylet gyűjteményes kiállításának leírására. A második teremben van elhelyezve, a székelyföldi háziiparegyiet lenné mellett. Körülötte csoportosulnak tízékesfehérvár, Deés és Zombor városok állványai, melyek - úgyszólván - elrejtik az elenyészőleg csekély szarvasi gyűjteményt. A legszebb tárgy egy pamlag-párna sárgaselyem alapon, szines vírághimzéssel; egyedüli hibája, hogy a két kidomboruló rózsa fölöttébb nagy a természetihez képest. Készítője H o rp a c s i J u l i s k a . — Mellelte jobbról van egy falikosár, H u s z J á n o s n é munkája, zöldbársony alapon, haraszt és gyöngyhímzéssel; az egész hímzés arabstylü kerettel van ken fejedet ? Alig voltai egy óráig e l midőn egy tisztességes külsejű ember b e l é p e t t ; egy nagy és szép kanpulykát hozott és azt mondá, hogy az uton egy baromfit áruló indiánussal találkoztál és ettől vetted volna a pulykát és neki (a küldöneznek) két reált adtai, hogy hozza haza és mondja m e g nekem, hogy a szép pulykát vagjam le, tisztítsam meg, mert hivatal-társaidat holnapra meg akarod hivni pulykapecsenyére. Azután szórói-szóra ezeket mondá : majdnem elfelejtettem, sennorita, - a nagytiszteletű biró úr kéreti önt, szíveskedjék hálószobájába bemenni és óráját, melyet a fejvánkos alatt felejtett, kihozni es nékem átadni, mert szükseee van rea. ö É s te rögtön megtetted ? — Természetesen ! — A k k o r kedvesem azt mondom néked, h o g y az a pulyka mint madar nem lehet oly nagy, mint minő liba te vagy. É n senkit sem küldöttem az órámért ; az a gazember egy tolvaj és csaló volt, és az órat elvitte az ördög l A biró elrontott jó kedve az Ízletes ebédnél ismét hely. reallt és most elhatározta, hogy a drága pulykát, csakugyan h vatal társaival együtt fogja elkölteni. Midőn másnap a g y ü lés befejeződött, az egész éhes személyzet követte ot lakásara varva a jóízű pecsenyét. Alig léptek a t e r e m b e és a szokásos köszöntéseket váltották, midőn a nő szerencsét kí-
ismét körülhimezve. — Igen szép K n e z k a y M a r g í t kisasszony asztalkendője fehér alapon, kék hímzéssel; a sarkokban virágok vannak hímezve, az egész munka gondosan van elkészítve. — Közel hozzá van K o n c z N e 11 i kisasszony koczkás asztalkendője, himzeU széllel és minden koczkában virághimzéSí-el A kendő széle gondosan van csomózva cs rojtozva. • Az állvány közepén van P o n y i e z k y J u 1 i á n a k egy szőnyege, fekete posztó alapon, hasonló és szines virágokkal, mely az osztály egyik feltűnőbb darabja. — Igen szép H a y P r a n c z i s k a k« a. diszkötőcskéje csipkebeléttel és fudrozással Említést érdemet még o^y másik kötőcske is H o r p á c s y Juliska k. a. által készilve Az egész a kisasszony szép ízléséről tanúskodik. Fekete alapon szines világkoszorú van hímezve a legnagyobb szorgalommal Mellette pedig H e g e d ű s B o r i s k a k. a. által készített paplan, fehér alapon, kék és vörös renaissance-kivarrással, igen gondos munka. A munkák legnagyobb része C s i c s a M a t h i 1 d k a. tanintézetéből való, miért is el nem mulaszthatjuk az érdemdús igazgatónőnek és a közreműködő tanárnőknek elismeréssel adózni. Ezenkívül találkozunk még a szarvasi részben kosárfonás. csipkebevarrás, szövés, hinizés, kézivarrás és más munkákkal is, de mindamellett Szarvastól sokkal többet vártunk, . Ennyit mai levelemben. Legközelebb ismét be fogom mutatni a kiállítás egy igen szép részét, a nöipnregvlet nőípariskolájának kiállítását. *
A nagyszombati leánynevelő-intézet gróf Zichy Jenőt, a kiállítás buzgó elnökét egy gyönyörű csókával lepte meg, melyen hosszú fehér szalag van s aranybetüvel van az egyiken a grófi elnök neve, a másikon a nagyszombati nevelőintézet növendékei/ A kiállítást f. hó 22-én Bismarck Vilmos gróf, a vaskanczellár fia látogatta meg s legnagyobb elismeréssel adózott az elnöknek és titkárnak az Ízléses berendezésért. Gellért Miksa. vánt a visszakerült órahoz, — Mily boldog vagyok mondá, hogy a gazembert megcsípték. — Megcsípték ? és hogyan ? ! — Mindenesetre és mar rá is bizonyítottak. — Ezek ismét talányok. Fejezd ki magad világosabb ban kincsem ; én nem tudok sem a tolvajról sem az óráról, sem pedig a megcsipésről valamit. — Hiszen másodszor csak nem csaltak meg, — hall_ jad csak ! Ma egy órakor egy sápadt nagyon érdekes fiata^ ember majdnem lélekzet nélkül rohan be. bemutatja m a g á t mint tövényszéki írnok cs azt mondja nekem, hogy az a gazember, ki az órát lopta, be van fogva, és hogy teljesen rá lehessen bizonyítani, még csak egy dolog hiányzik s ez a kanpulyka, melyet a törvényszékhez kell vinni, e czélból j ö t t ő (az Írnok) a te határozott parancsodra egy künn varakozó szolgával É s te oda adtad neki a pulykát? —Természetesen, — ki ne hinne ilyest
el,
és
kinek
a birói parancsnak ellenszegülni ? — Öh szent isten ! most óra, pulyka minden oda van mi a manót együnk most sennora ? A nő különben daczára eggügyőségének, gondosk o d o t t vendégeiről és a táraság jóízűen falatoozta az bletes ebédet. TTo O"
szabad
— H
Í
R
E
K
282
.
— ( H a n g v e r s e n y . ) Szendy Árpád m. kir. zeneakadémiai növendék, az ismert zongoraművész, Pitrcsi Mihály b.-csabi cziinbalommuvésszel szept. hó 3-án a főgymn. diszte- ; vemben a gymn. tanári nyugdij alap javára hangversenyt ren- j dez, A hangversenyt nagyban emeli azon körülmény, hogy abban Dlhányi Ottilía k. a. is részt vesz művészi zongorajátékával. Közönségünk bizonyára örömmel vsszi e hangverseny hirét, annyival is inkább, mert ily művészi erőket, csak ritkán van alkalma hallani. — ( A z o v o d a i t á n c z v i g a 1 o m r a), mely f. évi szeptemberhö 10-én tartatik, már szétkűldeltek a meghívók. A mulatság nyilvános lévén : reményli a rendezőség, hogy a mennyiben valaki — ki arra igényt tartott volna — tévedésből nem kapott meghívót, ez nem fogja gátolni a megjelenésben. Egyébként a közönség általában falragaszokon is meg lesz hiva. — Reméljük, hogy a közönség tömeges részvétével tiszteli meg e mulatságot, mely kedélyi oldala mellett jótékonysági czélt is érvényesit. A mulatság gróf Csáky Albinné úrhölgy ö tnlga szívességéből az ^Anna-ligelben*, vidékünk e legszebb parkjában fog megtartatni, s a rendezőség mindent elkövet annak sikerére. — (A s z a r v a s i n ő e g y l e t ) f. hó 14-én taiiá évi rendes közgyűlését:. Az egylet bevételei a lefolyt éven 802 frt 55 krra ; kiadásai : 785 frt 15 krra rúgtak. Az egylet vagyona : 3Í61 frt 20 kr. — (T á v i r d á n k), mint biztos forrásból tudjuk, f. é, október hó 1-én be fog vezettetni a városba, s a postahivatallal lesz egybekötve. Ez újítás kezdettől fogva érzett szükséget pótol. — ( Á m u l t s z o m b a t o n) kiütött tűznék mely a Frcska-féle háznak tetőzetét egészen elhamvasztotta: tűzrendészetünk isméta lehető legmizeraÜsahbnak bizonyult. A tűzi fecskem dök akkor érkeztek már, midőn az egész tetőzet lángban állott, s ekkor is — elhanyagolt s avult voltuk folytán <— alig lehetett hasznukat venni, ugy hogy ezntíal is mint rendesen : kézzel oltatott el a tűz önfeláldozó polgárságunk által, Mint tudjuk, clrága pénzen hozatott városunk egy ujabb szerkezetű vizipuskát is, de ezt ezúttal el sem hozták a tűzhöz, miután szállítása. ugy a hogy van, szerkocsi nélkül (a mire már a város fölöslegesnek látta költekezni) igen bajos. Reméljük, hogy a szomorú példák végre felköltik az illetékes közegek figyelmét a helyi tűzrendészeti érdekek iránt, s első sorban is a mostani hasznaveheilen vizi puskák helyett, megfelelő minőségű és mennyiségű vizt-puskák szereztetnek be. — (A z o r s z á g o s v e r e s k e r e s z t e g; y l e t) szarvasi fiókja f. hó 21-6a tartá választmányi alakuló gyűlését a következő eredménnyel : Megválasztattak, elnökül Salacz Feroncz és Pokomándy Sándoraé : pénztárnokul : Dr. Fuehs E d é n é ; titkárul : Mihálfi .József; választmányi tagokul ; Dancs Béláné, Dósa Andorué, Mihálfi Józsefné, Dósa Andor és ifjMikolay Mihály. — (É r t e- s i t é s.) Van szerencsém a n. é. közönségr gel tudatni, hogy nyilvánossági joggal ellátóit VL osztályú leányt&tv s nevelőintézetembeu az ISSVsn tanév szeptember hó 1-én veszi kezdetét. A beiratás egy évre 1 forint, A tandíj aa osztályok szerint kötöuböző/. A kötelezettség egy évre- terjed. — Magául aiiillókat, is elvállalok,, nevezetesen :. kézimunkára, német-3 franczianyelv és- zoiigoua tanulásra. — Szarvas, 188 L augusztus 28-ám TiszteteHol Csícsa Mathildj, a/, iütézet-igaz,galó-tulajdonosa. — (A
b. - e s a b a i) IV.,osztályú polgári leányiskolában
—
a beírat ások az 18 81 / 82 tanévre szeptember 1, 2, és 3-ik napján folynak. Előzőleg 31-én javító vizsgálatok tartatnak. A felvételre nézve tájékoztatásul : 1. Az első osztályba oly növendékek léphetnek, a kik legalabb 10 évesek, a magyar nyelvben jártasak s az elemi iskola negyedik osztályát elvégeztek vagy annak tárgyaiból felvételi vizsgálatot tesznek. A népiskola mind a 6 osztályát végzeit leányok, vizsgálat nélkül felvétetnek a második osztályba, de csak oly feltétel alait, hogy a német nyelvből, ha abban járatlanok, magánoktatást véve zárt határidő alatt oly vizsgálatot tesznek, melyből kitűnik, hogy a második osztályban haladni képesek lesznek. A 2-ik, 3-ik és 4-ilt osztályba azok vétetnek fel, a kiknek az előző osztályok elvégezéséről legalább is elégséges jegyű bizonyítványaik vannak, vagy a kik felvételi vizsgálatot tesznek. 2. Az összes fizetnivaló 25 frt, mely összegből 20 frt a tandíj s ezt két részletben is lehet fizetni.. A többi tanszerekre és fűtésre szolgál s az év elején teendő le. Nőképzőtársulati tagok egy gyermekük után 10 frtlal kevesebbet .fizetnek. — 3. A kiszabott beiratási időn túl szeptember végéig csak is úgy vétetnek fel növendéknek, ha késedelmüket igazolják ; szeptemberen túl iskolai engedély szükséges a felvételre. — 4. A tankönyvek Végh István vasututczai boltjában szerezhetők ineg. 5. Vidékieknek jó koszlos házakat ajánlhat az igazgatóság, mely különben is mindennemű felvilágosítással készségesen szolgál. Békés-Csaba, 1881. augusztushó 22-én. Donner Lajos, a polgári-leányiskola igazgatója. — (S z e n t a n d r á s i l e v e l e z ő n k i r ) a a k ö v e t k e z ő k e t : ) A Szentandrás és Szarvas közt levő közlekedési ut magasbitása egész eréllyel folytattatik. A mily örömmel lehet vennünk ez ut. kijavítását, ép oly viszszatetsző hatást szül községünkben a megye azon intézkedése, hogy az ez előtt pár évvel a közforgalomnak átadott gyalog üt,, most cassáltatik. Nem lehet tagadni, mert minden elfogulatlan gondolkozású egyén elismerheti, — hogy a közlekedést könnyitö gyalog-járda Szentandrás és Öcsöd községe lakosainak, — kik közvetlen érintkezésben állannk Szarvai varasával, - uagy előnyükre szolgált. Képzelni lehet, mily óriási sárfészken lesznek kénytelenek a- most ujolag kijavított gáton, melyei a jószágok és kocsik járhatlanná tesznek, a gyalog járók átlubiozkolni ; s fájdalommal kell felemlítenünk, hogy a megye, melynek hivatása volna a közügyi közlekedést, a mennyire lehet elö mozditni, épen ez fosztja meg Szentandrást ezen kényelmétől. Vajha községünk lakosainak aggodalma elenyésztelnék az állal, hogy a megye i«mót némi kis kisajátítás által helyreállítaná az általa elrontott gyalog járdát; ! — (S z e n t a n d r á s o n) a diphteritis korszakossal ismét mutatkozik. Igaz. hogy nem oly mérvben, mint a nmlt évben, de az olykor-olykor megjelenő roncsoló toroklobban történni szokott halálozások intő például szolgának a r r a nézve. hogy a ragályos betegség megfészkelte magát a községben. Ismerve a körülményeket, nem is lehet, remin ylenünk, hogv e ragályos betegség egyhamar végképen me^/.imjék, mert sajnosan tapasztaljuk azt, hogy a köznép nem hiszi ennek ragályosságát, és ily betegségben megholtakhoz elviszik gyermekeiket ; s ez által tovább terjesztik. Ezeket tekintetbe véve a. hatóságnak kell erélyesen közbelépni. Minden szülét, ki gyérmekeit ily helyre viszi, szigorúan megbüntetni, e r k ö l c s i kötelessége lenne a hatóságnak. Ha ezt elmulasztják, a ragály elterjedésének senki más. mint a hatóság az oka, mert vagy ragályos, vagy nem e k f r ; ha igen : az esetben a hatóságW k kötelessége szigorú intézkedés által a könnvelma szüléket *
megbüntetni ; ha pedig ezt elmulasztja, a hatóság vonandó felelőségre e- vétkes mulasztáséit. Hisszük, hogy adandó alka.
! j ! ! j !
j i [ j i
i'
lommal a hatóság közbelépése folytán a könnyelmű szülék, kik gyermekeiket rósz akaratból ily helyre viszik, eltávolíttatnak az ily betegségben elhaltnak koporsójától. Addig is felhívjuk ez anomáliára az illetékes járási közigazgatási hatóság figyelmét. Zih Károly.
Egy társaságban S. R. rövidlátásáról beszélgetnek. Oh én sokkal rövidebb látó vagyok — mondja egy Hogyan ? Éti bohase mondok senkinek j ó n a p o t Lehetetlen I Nagyon egyszerű pedig : mert csak este kelek
fö
mindig.
Voltaire egy este színházban volt, páholyban és igen szeretetreméltó nők társaságában. Lenézve a földszintre, meglátja Píron!, ki állóhelyén, mint láíszék, igen szűken s kén; elme! lenül találta magát. — Hogy érzed magad P i r o n ?
—
kiáltott le neki Vol-
ajálison. Úrnő : János
fogjon be haza
akarok
már
menni. János : Nem lehet nagysága, angazsirozva vagyok egy négyesre. Úrnő : Bocsánat barátom, nem tudtam.
taire. Piron nem felelt. Néhány nappal azuíán Voltaire volt a földszinten s Piron páholyban ült I A ^Rimkórság' szerzője most eljöttnek látta az időt „Zaira* szerzőjének minapi kérdésére válaszolni s lekiáltott a páholyból: — Hallod-e Voltaire, kitűnően!
Képünkhöz
a
A világvárosok, speczialís utczai életükkel
egé-
szen sajátságos keresetnemeket eredményeznek. Ilyen A kis Madelaine rosz kedvű volt. A szakácsné egy kedves kis tengeri nyulat ho'-ott a piaczról, melynek láttára a kicsikének is megjött a kedve. A szegény mucmucot a konyhában látta, hol a szakácsné fricassét volt belőle készítendő. Madelaine egy óra múlva visszajött a konyhába s keresi a nyulat. Sehol semmi nyoma, mig végre észreveszi bőrét a.szegen. — Mama, mama ! — kiált megörülve, — a milcmuc sétálni ment, s itthon feledte felöltőjét !
Londonban az utczai czípőlisztitás, mellyel leginkább fiatal gyerekek foglalkoznak,
kik csekély
dijért pár
perez alatt ragyogóvá kefélik a leghomályosabb czipőt is. Képünk ily ezipőtisztitő-gyereket ábrázol, a mint kiérdemlett nyugalmát élvezi. A (50-as években fővárosunkban is meg
akarták némelyek
honosítani ez
intézményt, de nálunk nem bizonyult életrevalónak. Felelős szerkesztő és kiadótulajdonos :
i l r i e r é i i
Sipos S o m a
l i i r f l e t i i i e i i y .
A szarvasi kir. járásbíróság mint telekkönv/i hatóságnak 157^/881 tkv. sz. végzése folytán alólirottak ezennel közhírré teszik, hogy a szarvasi 3257."sz. telekjegyzokönyvben foglalt, s tulajdonukat képező beltelek: udvar, kert a rajta levő épületekkel, úgymint: egy 23Va Öl hosszú 3Va öl széles S z a r v a s v á r o s f ő-u t c z á j á n. a vasút közvetlen közelében jókarbán levő folyosós laképület, mely áll : 6 szoba, 1 konvha, l speiz és egy pinczekainarából egy folytában, ügy az udvaron egv különálló 2 l /a szőles 31/* öl hossz! zsindelv-fedelü. lakszobáből, valamint ugyanott 2 öl széles 9 ől hosszú deszkából épült fáskamra, kocsi félszer* tyük és sertés ólból á l é p í t m é n y e k jól körülkerített udvar és jó kúttal ellátottan összesen birói becsű utján 3000 frtou, nemkülönben ugyanakkor egy kenderföld 50 frt becsértékben f. é. szept. 12-én d. e, 9 órákor a helyszínen bírói Önkénytes árverésen elfognak árvereztetnb Az árverezni Kívánók ezennel .tisztlettel azzal hivatnak meg, hogy az árverési feltételeket addig is a szarvasi kir. jbirósági végrehajtó Frankó Gyula urnái megtekinthetik. Szarvason, 1881. aug. 25. i c h u l l z Anilrilft nti ö 1—2 *i Mikóiiky 2
K i t ü n t e t v e
x
X * X *
i ^
. I t a t t a t ÓH'IH
l»i»ri*
Adu íiiiijus l én 1SSI arany őrein,
m r Zala-Egerszeg május 2-án^ 1881 elsö-dij
x
x x x x x x X x x
x B r o g l e J. és M u l l e r
X X X X X X X
X X X X X
X
gép- és rosta-lemez gyára
X
M£> BUDAPESTEN, a Margil-hid kikel ében. készít-^a T r f e i i r t f k e t (konkoly valasztó) 6 különféle iingT ságban. T i*i (í ii r l i e 11 e r e k e t malmok számára. lioptatóltat., Szelelő rostákat* S z i t á k a t c s r o s t á k a t , cséplfigfynk számára. 14 30 MP* Raktár Szarvason: ELEFÁNT PÁL urnái
X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X
^
Ciít'asB
.iirn» i -tri"?-- • • • • "•
m
HlTDAL'fitíT, királ>'átoza I. Br. Orczy-fó'e ház a legelegánsabb 6s li'gxk'sóbb f^aiai gy.'irtuiányu lábbi'link a legnajyobb ós I g a z d a g a b b választékban. % o j r <* Eberlasting czugos topán . szivalaku ielrámás talppal, elegáns íacjon Eberlasting czugos topán lakorral, erős talppal . Bor „ „ „ szögeli lulppal . „ » xerge vagy sagrin bör szivalaku szögelt talppal Bör czugos lopán zergebörből. préseli, elörésszel sár és eső ellen r i ' 21 l i 11 a k ; Topánok sagrin vagy zergebörből erös talppal . vichszos bőrből erös srófolt, kellős talppal bargiiria , , orosz bagaria bőr , „
k
»
& i :
k e z l y ű b ö r b ö l (Ivalbskicl) k i l i m ö m i n ő s é g ű
8 l'rl 50 kr. 8 l'rl. — kr. 3 írl. - kr. 3 írt (iO kr. 3 fH 40 kr. 3 44 5
frt » ., ,
80 — 50 ...
kr. kr. kr ) {r . fi kr. 3 » 60 lu\
Regatta fel topánok zerge vagy sagrin bőrből . Ozizmák erös viehsz vagy bagaria-bőrből srófolt kellős talppal, legfinomabb . . . 9 - kr. Térriosizma hálulvnrroil csalókkal kellős bagaria bőrből háromszor srófolt talppal vizmenles . 9 > 50 kr. Térriosizma hálni varrott orosz bagariából. háromszor srófolt kellős talppal. óvszer nedvesség elten 12 9 - kr. (íyermekezipők vichs vagy sagrinhől . . . . 2 * 10 ki\ Leányo/ipök eberlasting vagy bőrből . . . 1.. 80—2..10 ki\ Gyermekezipök (50 krlól— 1 írt 20 kri^l g ^ r Me^nMiiliíiödek mnmíH v:i y ö .s/.e- ölcgoa lekfiliUW mi-lli-tr esAku'/Jot^tr ek nem tetsző áruk i SZÍICS Tóit^tuek. Arje^yz k kívánatra. ingyen.
z . Á r p a d i iiiUt/M nyomósa.
fi—10
