ADDISON MOORE SZERETNI VALAKIT Ulpius-ház Könyvkiadó Budapest, 2013 ELŐSZÓ Életemnek az a korszaka, a lelkemben nyiladozó, a világ- egyetem - érzékiséggel és nemi vággyal teli - titkainak kifürkészésére készülődő nő nagykorúvá válása volt az az erő, amely megfékezte bennem a szexuális tombolást, és az emberséget röpítette tova érzéki szárnyain. A szerelem mindig úgy élt a képzeletemben, mint egy borotvaéles kés, amely a gyötrő fájdalom rémét rejti magában, sohasem úgy, mint örömszerzés, sohasem úgy, mint egy meleg és biztonságos fészek birtoklása, amelybe beköltözhetsz, örökre. A szerelem veszélyes terepnek számított. Ott találkoztál az ellenségeddel, és ott belezted ki őt, mielőtt kihajítottad volna a holmijait, és már régen messze jártál, mire a tinta megszáradt a válóperes papírokon erre tanított az anyám. Saját kis világomba zárkóztam. Őriztem, kétségek között jéggé dermesztettem és eltemettem a szívemet. De most, hogy távol kerültem, az ország túlsó felére, a Garrison Egyetemre, a vágy és a szenvedély felütötte fejét. Testem áhította a megismerést, és ilyen leckéket csak egy másik, hozzám simuló forró testtől tanulhattam meg. A szexualitás mindenben megnyilvánult. Állandóan jelen volt körülöttem - a hibiszkusz ragacsos bibéjében és kirobbanásra vágyó porzójában, az őszibarack tökéletesen kerek fenekében, a fügefa magokkal terhes gyümölcsének zacskóiban, a bagzó kóbor macskában, ahogy társ után nyávogott. Mindenhol ott volt, vírusként terjedt és szaporodott. A természet szeretkezett, tagadhatatlan suttogásaival tüzelte az emberiséget. Erotikus visszhangként rezonált mindennap. Irigyen, mohón vágytam rá, hogy megtapasztaljam, milyen érzés az, amikor a csípők egymáshoz tapadnak, a kezek összefonódnak, a térdemhez térd préselő'dik. Mindenfajta érzékiséget első' kézből akartam megszerezni. Elég sokáig ő'riztem a szüzességemet és a józanságomat - túl hosszú ideig tartottam távol az ellenséget. És most tessék, a lényem minden intim porcikája reszket, éljenzi frissen kitört testi forradalmamat, ahogy itt állok a Garrison istene elő'tt pontosan annyi ruhában, amennyiben megszülettem. Térdre! - utasít. Letérdelek, és ő' hátrahúzza a fejemet. Ösztönösen tudom, hogy ez fájni fog, mégis akarom. Mindent érezni akarok, amit Cruise nyújthat - mindent, amit hajlandó elém lökni. Közel lép hozzám, és kigombolja a farmerját. Megpöccinti a cipzárt, és mintha némi pajkos mosoly villanna át az arcán. A fogaddal! - parancsolja. És én teszem, amit mond. Kendall Orvendek a szerencsének - Coke vagy Pepsi? - kérdi az előttem álló Adonis, mintha kizárólag a szomjamat kívánná oltani. Szerintem illőbb volna a helyzethez, ha azt mondaná, hogy szerelmi rabszolgájává óhajt avatni ma estére. Magas, széles vállú, és a szeme olyan világoskék, amilyen színre az eső mosta táj soha nem lesz képes. Alkonyati árnyék borítja a vonásait, a borosta semmivel sem sötétebb, mint a baseballsapkája alól kikandikáló karamell tincsek. Arccsontja szinte cizelláltan faragott. Egyike azoknak a pasiknak - akiknek egyetlen átható tekintetétől görcsbe rándul az ember gyomra. Már jó órája lopott pillantásokat váltunk, noha térdig gázol a lányok gyűrűjében, akik közül egyik a fülét, egy másik a nyakát harapdálja. Az ünnep szivárvány színeiben pompázó karácsonyi fények görcsösen pislákolnak a mögötte álló fán, egy rózsaszín égő az összhangból kikandikálva kacsintgat. - Nem játszottam Kérdéseket a kilencedik osztály óta - mondom a zsibongó tömeg felé fordulva, és színlelem, hogy hidegen hagy az egész. Nem mintha nem fogtam volna fel, hogy meghívott egy italra. Komolyan, ha egy hozzá hasonló laza erkölcsű pasi le akar feküdni velem, az első dolgom az lesz, hogy egy kicsit megdolgoztatom az agyát - már ha egyáltalán van neki. Valójában nem szeretnék mást, mint megtalálni Penningtont, és meggyőzni őt, hogy legalább annyi időre hagyja abba a magas oktánszámú italok vedelését, amíg elkísér a kollégiumi szobámba. Az volt az első ostoba lépésem az úton, amelyen most már feltartóztathatatlanul haladok lefelé - hogy egy lökött alakra bíztam a lakásügyemet.
Kérdések? - szólal meg Adonis buja mosollyal. Fehér pólót és tintakék színű farmert visel - ez a mindenkori kedvenc kombinációm egy pasin. Teniszcipőjén látszik, hogy nagyszabású, szabadtéri bulikban szocializálódott. Ez a srác az a típus lehet, aki már reggeli előtt beleveti magát vagy fél tucat érzéki sportba. Fogadok, hogy perverz adrenalinfüggő. Isten a megmondhatója, az én adrenalinszintemet is rendesen felpumpálta! Dédelgető pillantással szemlélget, kék szemével szinte levetkőztet. Gondolatban minden alaphelyzetet lejátszik. Tudod, Kérdések - mondom. - Coke vagy Pepsi, férfi vagy nő - bent vagy kint. Nem vagyok biztos abban, hogy jó ötlet-e a társalgást pikírt megjegyzésekkel fűszereznem, bár nagy valószínűséggel ez lehet az anyanyelve. Pillantásom elsiklik a tömegre, próbálom elvonni a figyelmemet arról a tényről, hogy közelről még döglesztőbb, mint amilyennek a szoba túlsó végéből tűnt. Bent vagy kint? - kérdi csábosán. - Határozottan bent, és egész biztosan nő. - Forró suttogással ejti ki a szavakat közvetlenül a fülem mellett, szinte tüzet szít vele a lelkemben, ösztönösen ébreszt fel bennem érzelmeket. Hangja rezonál a fülsértő' zene fölött, és a szemem akaratlanul is lecsukódik a burkolt ajánlatra. Basszus! Megriadok magamtól, és a szobát pásztázom, hátha kiszúrok valami ostoba alakot, akit dühömben megfojthatok, ha sikerül rátalálnom. Ez az első' napom itt a Garrisonon, és tessék, rögtön az Alpha Sigma Phi társaság haveri partiján landolok, ahol anyám kedvenc barátnőjének a fia a házigazda, miközben a csomagom egyenesen a repülőtérről, a sarokban hever. Az Adonis felvillant egy mosolyt, mire előtűnik két mélyen ülő gödröcske, és én pacnivá olvadok. Isten előtt ő'szintén mondhatom, körülbelül ötpercnyire vagyok attól, hogy Mr. Coke-ot vagy Pepsit magammal húzzam a sarokba, és a testemet az övének feszítsem. Nem mintha valaha is ilyet tettem volna, vagy valaha is késztetést éreztem volna arra, hogy ilyet tegyek. De egy hosszú, utazással eltöltött nap és egy hétcentis cipősarkon elszenvedett négyórás várakozás után a spontán szex nem is hangzik olyan rosszul. Cruise Elton. - Felém nyújtja a kezét, mintha üzletkötésre készülnénk, és bevallom, csaknem elolvadok. Jéghideg szemmel pillant rám, fürkészve figyel engem. Az igazságot kutatja bennem, a megerősítéseket, hogy ki is vagyok valójában. Fogadok, olyan mély filozófiai kérdéseket feszeget magában, mint hogy tudom-e, hogyan használjam megfelelő'en a nyelvemet, vagy van-e piercingem, amely a nirvánába juttathatja. Kendall Jordán. - Túlharsogom a zenét, és megfogom meleg, erő's ujjait. Biztonságosnak, megbízhatónak érzem, és valami megmozdul bennem, amikor megérintjük egymást. Örvendek a szerencsének, Kenny! - Megereszt egy pajkos mosolyt, és csípőjét az enyémhez lendíti. Még mindig úgy viselkedik, mint a playboy, akit az elmúlt órában alakított, de némi enyhülést érzek a szemében, amikor a nevemet mondja - bár helytelenül. Kendall - ismétlem, és hüvelykujjammal megdörzsölöm az ujjperceit, hogy mielőtt elengedném, emlékezetembe vésem, milyen érzés megérinteni ő't. Azt kívánom, bárcsak „olyan” lány volnék. Ha valaha is olyanná válnék, akkor a ma este lenne rá a legmegfelelőbb alkalom. Nekem inkább Kennynek tűnsz. Aranyosnak és vagánynak. - Lekapja baseballsapkáját, kivillantja sötétszőke fürtjeit, aztán visszateszi a sapkát a fejére. Az inge felhúzódik a hasán, hullámzó, gránitkemény10izmokra kínál pillantást, és én ellenállok a kísértésnek, hogy a Braille-írás erotikus változataként végigfuttassam az ujjaimat rajta. Nem tudom, mit akar tőlem. Legalább hat lány áll készenlétben, hogy egész sor szemérmetlen aktusba bonyolódjon vele itt rögtön, a társalgóban, fittyet hányva az összezsúfolódott tömegre. Én még mindig a félszeg pillantásoknál tartok, ha pasikról van szó. Az biztos, hogy nem szereztem képesítést baráti bulikon összehozott egyéjszakás kalandokból. Belemélyesztem a cipő'sarkamat a padlóba. Talán a szexi tűsarok inspirálta, hogy hozzám csapódjon. A Garrisonra jársz? - Belekortyol az ásványvízbe. Furcsa, hogy nem sört iszik, de üdítő' változatosság. Ha jobban meggondolom, a sört talán nyolcvanszázalékos gyorsítóval felturbózva, elzárva tartja. Most jöttem át ide. - Elfordulok, kizárva a lehetőséget, hogy erekciót váltsak ki belőle, de ő gyorsan visszalendül a látóterembe. - Nézd... - Sóhajtok. - Igazság szerint jegyben járok Penningtonnal. - Szomorú, de ahhoz folyamodom, hogy
könnyelműen és lazán bánjak az igazsággal, abban a reményben, hogy talál valaki mást, akit szexuálisan zaklathat az este folyamán. Majdnem megfullad az italtól. Tényleg? - Arcán fülig érő' mosoly ragyog fel, mintha tudná, hogy hazudok. Tényleg. Anyáink rendezték el, amikor úgy tizenkét évesek lehettünk. - Kihagyom az apró részletet, hogy Pennel a múlt héten ismerkedtem meg a virtuális térben. - Nagyon helyes srác. - Helyes, mint egy szamár segge, de Cruise Eltonnak rohadtul semmi köze hozzá. Amellett nem tetszik az az önelégült vigyor az arcán, mintha valami friss hús volnék, szexuális indítékból mészárlásra előkészítve. Nagy kár, már ami az eljegyzést illeti - állapítja meg, és ahogy közelebb húzódik, lányok áradata nyomul utána. Finom kölnijének illata körbeleng, és érzem a testéből áradó forróságot, amely szinte ellep. Egy sor hátvéd, karjában egy hordó sörrel, keresztülvág a terem közepén, és a tömeg, mint valami vörös- tengeri csoda, megnyílik előtte. Kitörő emberi érzelmek kényszerítik Cruise-t egyre közelebb, majd a falhoz lapítva landolunk, feszes hasa olyan szorosan tapad hozzám, hogy egy gombostűt sem lehetne közénk ejteni. Ahogy a csípője az enyémhez ér, nyilvánvaló dudor préselődik hozzám. Cruise súlyos pillantással végigmér. Ajka önkéntelenül szétnyílik. Tekintetünk egymásba fúródik, és egyikünk sem mozdul a kompromittáló helyzetből. Elhalkul a zene, és egy ismerős karácsonyi dal hangzik fel a hangszórókból, arra inspirálva egy csapat lányt a sarokban, hogy bekapcsolódjanak az énekbe. Cruise az alsó ajkát harapdálja tökéletesen szabályos fogaival, amelyek olyan földöntúlian fehérek, hogy szinte világítanak. Hiszel abban, hogy létezik szerelem első látásra, Kenny? Jéggé dermedek. Ha hinném, hogy létezik szerelem első látásra, azt remélném, hogy egy olyan félistennel történik meg, mint Cruise Elton, aki helyénvalónak tartotta, hogy bekényszerítsen egy sarokba, és sziklakemény testének áldásában részesítsen - de ó, jaj, a válasz nem. Miután a mamám ötödik házassága is befuccsolt, megszűntem hinni a szerelemben és a Mikulásban. - A szavak sokkal vidámabban törnek ki belőlem, mint ahogy azt a szomorú hír indokolná. Elhúzza a száját, fantasztikusan szexi mosollyal, és ettől olyan helyeken önt el a forróság, amelyeknek eddig a létezéséről sem tudtam. Én sem hiszek benne. De azt azért ne mondd nekem, hogy a Mikulás nem valódi! Egyre szélesebb a vigyora. - Rögtön tudtam, hogy tetszel nekem. - Kezébe fogja az arcomat, és nagyot nyel. Vége a játékos flörtnek, a vonásai elkomorulnak. A szeme lecsukódik, ahogy lecsapni készül. Szívem vadul ver, riadóztat, hogy Tüzes Farkú Cruise Elton, ha akarja, képes a frászt hozni rám. Hűha! - A kezem a mellkasának feszítem, és nagyot taszítok rajta. - Bocs, cowboy! Én az egyéjszakás kalandokban sem hiszek. Komolyan mondom. Tényleg! - szólok, és közben megpróbálok mindenféle manőverrel kiszabadulni alóla. - Ahogy látom, roadshow- n vagy a péniszeddel, és hidd el, a világért sem szeretnék az utadba állni. De jól jegyezd meg, a foglald-el-a- vaginámat hadművelet ma estére le van tiltva! Roadshow? - Némán formálja a szavakat, megzavarodva a péniszes hasonlatomtól, ami épp elég időt hagy nekem arra, hogy kiszabadítsam magamat, és odaszaladjak két lányhoz, mintha ismerném ő'ket. Végtelen italválaszték előtt téblábolnak, amelyek mindegyike, a Coke és a Pepsi kivételével, tuti11 macskajajt okoz. Gyors pillantást vetek Cruise-ra, és mit látok? Máris körülveszi őt a háreme. Egy gesztenyebarna nő' beleássa kezét Cruise farmerjának hátsó zsebébe, egy dögös szőke a fülébe suttog, nevetést csalva ki ezzel belőle. Összerándul a gyomrom a látványtól, ahogy ez a sok szexő'rült liba végigtapizza. Váratlanul féltékenység lesz úrrá rajtam, és kényszerítem magamat, hogy elfordítsam a tekintetem. Remek! - suttogom. Ally Monroe. - Egy világosszőke, száján élénkvörös rúzzsal, megfogja a kezemet. Fekete-fehér kockás kabátot visel, amelyhez térd fölé érő lakkcsizma párosul. Én a nem annyira meleg farmerdzsekimet és az árengedményes tűsarkú Manolómat viselem. Miután egész életemben L. A.-ben éltem, biztosra veszem, hogy nem a megfelelő módon készültem fel egy brutális massachusettsi télre.
Kendall - mondom kettőjüknek. Lauren Ashby. * A gesztenyebarna röviden bólint. Haja hullámokban omlik a vállára, egy pillanatra meg is csodálom. Az én hajam hosszú és szög egyenes - sötét, mint a korom. Legtöbbször olyan, mint egy félresikerült halloweenparóka. - Látjuk, már találkoztál Cruise-zal. - Hátraveti a fejét és nevet, sötét fürtjei alól kivillan egy pár világító karácsonyfa fülbevaló. Ez a srác követelmény a diplomához? - kérdezem. Nem mintha közel lennék a diploma megvédéséhez. Másodéves vagyok, és nemrégiben bölcsészettudományokra cseréltem addigi meghatározatlan státusomat, miközben semmilyen valódi elképzelésem nincs arról, hogy mit is kezdjek vele. Lauren annyira nevet, hogy rálöttyinti az italát élénkvörös magas sarkú cipőjére. Nem, de istenemre mondom, nem volna ez csúcs? Ami azt illeti, ez a pasi egy cső'dtömeg. Tartsd tőle távol magadat. Múlt nyáron nagyon megszívta, és most nem más, csak egy lángoló tesztoszterongolyó. Rászartak. - Ally bólint, mintegy megerő'sítésképpen. Leszarták. - Lauren szinte átdöfi a tekintetével. Tanulj meg rendesen beszélni! Pennington lépdel arra peckesen, felhajtott gallérral, mint egy bájgúnár, szorosan az orrára biggyesztett napszemüvegben, és ez megerősít minden esetleg még el nem döntött seggfej státust, amelyet megelőlegeztem neki. Elég sok fotót láttam róla ahhoz, hogy felismerjem, no meg kétszer is Skype-oltunk a múlt héten, a dolgaimat véglegesítendő'. Úgy volt, hogy kijön értem a repülő'térre, de aztán azt mondta, hogy az utolsó percben „vészhelyzet” állt elő, így hát a pénztárcámban lévő húszdollárosok felét elszórtam csupán arra, hogy átszállíttassam magamat az erkölcstelenségnek ebbe a melegágyába. Valami azt súgja nekem, hogy a krízise malátaalapú italnak volt tulajdonítható. íme, a jövendő'beli férjem - jegyzem meg szar- kasztikusan, inkább magamnak, mivel ők ketten heves vitába bonyolódtak a szemantikáról. Pennington? - Ally szája csücsörít, és mindketten vihogásban törnek ki. Odarohanok a sráchoz, és félrevonom. Hé! Mi a helyzet? Én vagyok, Kendall! - Felturbózom az Összes állelkesedést, amit csak össze tudok kaparni. A parti jó buli volt, meg minden, de most már szeretnék letáborozni a szobámban. Megkaphatnám a kulcsot? Pennington azt mondta, hogy S2erzett nekem egy szobát a campuson, ami tényleg nehéz ügy, mivel augusztusra általában már mindent lefoglalnak, és most itt a december, úgyhogy azt hiszem, ez az én karácsonyi csodám. Az ajka elfintorodik. Ami azt illeti... Vagy nem. Mi történt? - Nem kell detektívnek lennem ahhoz, hogy tudjam, ennek nem lesz jó vége. Semmi sem történt. - A padlóra löttyinti az italát, mintha a helyzet abszurditását szeretné ellensúlyozni. Pennington magas és12decens, ami a külsejét illeti, nem az égető ugorj-az-ágyamba fazon, mint Cruise - Pen inkább a füvező' szomszéd fiú. Biztos vagyok benne, hogy nincs olyan nő'nemű lény harminc kilométeres körzetben, aki jobban szeretne bármit, mint behúzni Cruise-t a legközelebbi bokorba, és Pennington... - hát miatta hordanak a lányok gázsprayt a táskájukban. Felém bólint. Meg kell húznod itt magadat néhány éjszakára, amíg mindent tisztázok az illetékesekkel. Kiderült, hogy nem adtam le a nevedet idejében. - A szemét forgatja, mintha az ilyen apró részletek bosszantóan jelentéktelenek volnának. - De fent vagy a várólistán én magam tettelek fel. Micsoda? - Rám tör a pánik. - Hajléktalan vagyok? Inkább nyüszítésnek, mint kérdésnek hangzik. Nem! - Imbolyogni kezd, mivel láthatóan kibillent felelőtlen hozzáállásából. Amikor újra megkezdődik az oktatás, egyenesbe hozom ezt az egész baromságot. -
-
Ezt az egész baromságot? - Annyira kiakadok, hogy szeretném rálocsolni élénkvörös Solója egész tartalmát. Az oktatás csak három hét múlva kezdő'dik! - visítom. Arról volt szó, hogy beköltözhetem, nem arról, hogy letartóztatnak birtokháborításért! Itt nem maradhatok! Széttárom a karomat a pofátlanságától, épp amikor egy sötét hajú fiú elhányja magát a terem közepén. Ahogy tetszik. - Kezd elsétálni. - Hé, a mamám meghívott karácsonyestére vacsorára. - Feltartja a hüvelykujját, mielőtt beleolvad a tömegbe. Harmadik Pennington Thurston Alexander egy iszonyú nagy állat. De hát ki hibáztathatná ilyen névvel? Most mit tegyek? Mi a francot tegyek? Gondolom, Jackie nénire mindig számíthatok. Nem az igazi nagynéném, el kell mennem hozzá, vagy beszélnem kell vele. Csak annyit tudok, hogy ő és a mamám testi-lelki jó barátnők voltak gyerekkorukban, és később az évek során is kapcsolatban maradtak. Mindketten a Garrisonra jártak, és most Jackie megbízhatatlan ivadéka és én követjük a lábnyomukat. Gondolom, megzsarolhatnám Penningtont az anyja telefonszámáért. Biztos vagyok benne, hogy Jackie néni nem szeretné, ha parkbéli padokon vagy összehányt termekben keresnék menedéket. Bár az a gondolat sem lelkesít túlságosan, hogy az öregekkel bútorozzak össze. Amióta májusban megkaptam a levelet, hogy felvettek, arról álmodoztam, hogy hamisítatlan kollégiumi tapasztalatban lesz részem . Már az is eléggé letaglózott, hogy télig várnom kellett. A termet figyeltem, Laurent és Allyt kerestem. Biztosan van egy hever őj ük, amelyre ledobhatom magamat ma este, vagy talán a következő három hétben - pillanatnyilag megelégednék a következő három nappal is. Elindulok, és körözni kezdek a teremben. Lauren a bejáratnál vihog, és épp kifelé veszik az irányt. Várjatok! - Odapattanok a csomagomért, mielőtt az ajtóhoz ugornék, de kivezetni magamat ebből az emberi labirintusból olyan nehéz, mintha hatalmas sziklákat kellene elgörgetnem. Kilépek a verandára, és a hűvös harmat megkeresztel az éjszakai jázmin illatával. A bő'röndöm kibukdácsol a házból velem együtt, és egy takaros kis sebet mélyeszt a bokámba. A Pennington! - Kicsit elviselhető'bbé teszi a helyzetet, hogy a nevét káromkodásként kiáltom. Még idejében felpillantok, és észreveszek egy fekete dzsipet, amint elhúz, Allyvel az utasülésben. Szuper! - Mély sóhaj szakad ki belőlem, és lemegyek a maradék lépcsődön, mintha tényleg volna hová mennem. A távolban egy bagoly hátborzongatóan huhog. A szél jeges nyelvével a sebet nyalogatja a bokámon, és összerándulok. Még soha nem voltam ennyire egyedül, egy idegen városban, ahol nincs hová mennem. Szörnyű érzés, mintha acélcsapdába estem volna, és a kegyetlen világ egyre jobban körülbástyázna gonosz karjával. Egy pár balra tőlem szorosan összeölelkezve nevet. Csak akkor látom, amikor elhúzódnak egymástól, hogy Cruise és egy magas vörös hajú lány az, aki combig érő' csizmát és olyan miniszoknyát visel, amely minden elviselhetőnél jobban sérti a közszemérem törvényét. 13 Cruise elkapja a tekintetemet, és egy ideig fogva tartja, aztán lepillant a bőröndömre. A gyomromat forróság önti el a láttára. Súg valamit a lány fülébe, ami arra ösztönöz, hogy elforduljak, mintha egy buszmegállóban várnék a láthatatlan járatomra - csakhogy nem ott vagyok. Megrekedtem a Garrisonban, méghozzá az Alpha Sigma Phiben - holnap szenteste lesz, hajléktalan vagyok, és éhes, a lábam elfáradt és vérzik. Hé, Kenny! - Cruise lecsap rám, kérkedő' mosollyal. Még idejében odapillantok, hogy lássam, amint a lány a combig érőben visszaindul a partiba. Elmosolyodom a gondolatra, hogy Cruise kudarcot vall ilyen közeli időpontban az éjfélhez. Én megcsíptem volna, hogy hazai pályára vigyem - mondom. Úgyis volt. - Hamiskásan elvigyorodik, és megragadja a bőröndömet. - Csakhogy inkább veled harapok valamit.
Cruise A hold egy utcai lámpa tiszta fényével sugárzik odafent, amitől a felhők fekete papírformáknak tűnnek a sötétkék végtelen előtt. Az égbolt esővel fenyeget, de mert a hősugárzó nem működik a lakásomban, lefogadom, hogy hó fog esni amilyen az én formám. Ám bármi legyen is az oka, sorozatos balszerencsém mintha átmenetileg megtorpanni látszana attól a ténytől, hogy egy Kendall Jordán nevű piszok jó, megdugásra késztető' istennő' ül az autómban. És szent szar, hogy szeretném én azt a testet megdugni! De ő' nem az a laza fajta. Ezt teljesen világossá tette, amikor megvádolta a dákomat, hogy „roadshow”-t tart. Pokolian mulatságos csaj. Ezt el kell ismernem. Behúzok a Johnny Burgerhez, és lelassítok, ahogy elhaladunk az épület előtt. - Keresztülhajtunk, vagy bent vacsorázunk? - tudakolom, a korábbi kérdések játékára célozva. Áthajol, és megvizsgálja a terepet. Haja hosszú fekete sálként borul a vállára, halványszürke szeme úgy izzik, mint egy öntudatos macskáé. Ösztönösen szeretnék átnyúlni, hogy megérintsem, de ellenállok a kísértésnek. Olyan érzésem van, hogy inkább tartózkodni fogok Kennytől a közeljövő'ben. Nem az a típus, aki saját jószántából térdre hull, és már emiatt is inkább akarom őt. Az étteremre pillantok. Az ablakokra havas jelenetet festettek, amelyen a Mikulás egy kéményből ereszkedik alá, zsákja kidurran a hamburgerektől és sült krumpliktól. Hosszú karácsonyi füzérek keretezik az ajtókat. Keresem a fagyöngyöt - de nincs szerencsém. Kenny benéz hosszú sötét szempillái alól, ám a fények kialszanak odabent, mielőtt válaszolhatna. — Gondolom, ez azt jelenti, hogy keresztülhajtunk - jegyzem meg. Odakormányozok az ablakhoz, és bemondjuk a rendelést. Kenny nem sokat beszélt eddig, eltekintve attól, hogy rávilágított arra, hogyan baltázta el Pennington a szállásügyét. Nem vagyok csendes lányokhoz szokva. Nyögdécselő' lányokhoz - sikítozó lányokhoz, azokhoz bezzeg igen! A csend aggaszt, azt az érzést kelti bennem, hogy rosszul csinálok valamit. A pénztárcájáért nyúl. Nem, majd én! » Kifizetem a lányt az ablaknál, mielő'tt Kenny elháríthatná az ajánlatot. Rajtakapom, hogy vizsgál, istenem, remélem, vággyal, de könnyen lehet, hogy megbánással, amiért egyáltalán betette a lábát a járgányomba, ezért úgy teszek, mintha lefoglalna a pénztárcám. - Olyan átkozottul elragadó vagy, hogy az már szinte törvénytelen! - mondom nyugodtan, inkább csak úgy közölve, mint azon mesterkedve, hogy végül az ágyamban kössön ki. Azt hiszem, mind én, mind a dákóm megbékéltünk a ténnyel, hogy Kenny Jordán nem a bent mellett dönt ma este. Elpirul, a gránátalma sötét árnyalata jelenik meg az arcán, és élesen belém mar a forróség. Nem emlékszem, mikor fordult elő utoljára, hogy pirulásra késztettem egy lányt. A francba, nem is tudtam, hogy képesek elpirulni, legalábbis azok a férfifalók, akikkel eddig dolgom akadt. Azt hiszem, illik megköszönnöm. - Elfordítja a tekintetét, kinéz a koromfekete ablakon. Magamba szívom halvány bő're illatát, tökéletesen telt ajkát, és a szívem hevesen kalimpál, figyelmeztet, hogy hagyjak fel ezzel a szarsággal, vagy a végén megszívom 14 megint. Az étel megérkezik az ablakon keresztül, átadom Kennynek a zacskókat és az italokat, aztán elindulok az út túloldalán lévő' parkoló felé. Békésen ehetünk a sziklák oltalmában, ahol az Atlanti-óceánon kívül semmi nem vonja el a figyelmünket egymásról. Hová megyünk? - A hangja szúrós, mintha hirtelen félni kezdene attól, hogy magára marad. Csak az út másik oldalára. - Behajtok a parkolóba, és megállók közvetlenül a fakerítés előtt, amely a kétszáz lábnyi mélységtől elválaszt bennünket. - Innen láthatod a partot, - Gyorsan belekortyolok az üdítőmbe. - Szóval, honnan jöttél? Kaliforniából. Imádom a tengert. Gyakorlatilag egy ilyen parton nő'ttem fel, — A nyakában lógó vékony aranylánccal babrál, közben pillantása a horizonton túlra téved. Még soha nem voltam Massachusettsben. Szépnek tűnik abból ítélve, amit eddig láttam,- A szélvédő' felé bólint. - Igazából a mamám akarta, hogy bekerüljek a Garrisönra. - Kicsatolja
a biztonsági övét, belekotor a zacskóba, és átnyújt egy hamburgert. - Tudod, azért elfordítja a tekintetét -, hogy a házassági diplomán dolgozzam. - Szexin gurgulázik, miközben beszél. - Legalábbis a mamám ezt szeretné. Házassági diploma, huh? - A nevetéstől rázkódik a testem. - Sok szerencsét hozzá! - Óriásit harapok a hamburgerbe, és leöblítem az italommal. - Engem aztán nem fogsz az oltár előtt látni! Egészen biztosan nem fogok megházasodni. - Csomót érzek a gyomromban, hátha nem kellett volna ilyen gyorsan lelőnöm minden hiú házassági ábrándot, amelyet Kenny esetleg dédelget - főként akkor nem, ha azok velem kapcsolatosak. Biztos vagyok benne, hogy boldogan alakítanám a főszerepet bármelyik nyavalyás ábrándjában, amelybe hajlandó engem beleképzelni. Kihúzza a sült krumplikat, odanyújt egyet, és én elfogadom. Nem sok minden van, amit nem fogadnék el Kennytől ebben a pillanatban. m, Neked aztán semmi oltár, mi? Merthogy játékos vagy. Nagy szívtipró. - Ezt tényként állítja. Kicsit hátrabillentem a fejem. Ki mondja, hogy játékos vagyok? Játékos volnék?A francba! Egy pillanatig döbbenten bámulok ki az ablakon. Hát ez lett belőlem. Gondolom, ezt teszi az emberrel, ha egyetemista lányok során végigkeféli a görög ábécét. Igen, játékos vagy! - Felnéz rám a rohadtul- kétlem- hogy- be-tudsz-vin n i - azágyadba szempillái alól, miközben a turmixot szopogatja. Tekintetem lejjebb siklik egy pillanatra, beissza tökéletesen formált, kerek, hihetetlenül bársonyosnak tűnő dekoltázsát, miközben a dákóm vigyázzba áll. Fészkelődöm, az ölembe teszem a zacskót arra az esetre, ha a dolgok a Levi’semben úgy döntenének, hogy túl fickóssá válnak. Nem kell nekem hozzá útjelzés. - Halkan dorombolja a szavakat - velejéig egy magas sarkú cipőben járó boszorka, maga a tüzes pokol. - Tíz lány csüngött rajtad keresztül-kasul ma este. Azt hiszem, az egyikük lerágta a bal füledet. Belekukkantok a visszapillantó tükrön át a kissé csengő' fülembe. Azt hiszem, Gina volt a neve, és a mentségére szolgáljon, hogy bemutatót tartott arról, mire képes az ajkával. A szám sarkába varázsolok egy mosolyt, élvezem, ahogy a pír elönti az arcát, és ragyogóvá teszi a bő'rét. - Na és veled mi a helyzet? Te is benne vagy az ilyen játékokban? Első'sorban azért kérdezem, hogy lássam, sikerül-e tíz árnyalattal mélyebb pirulásra késztetnem, hogy lássam a nyakán is megjelenni, hogy fényre gyújtja-e a mellét, mint két karácsonyfadíszt. Életem küldetésévé vált, hogy KennybőT alkonypírt csaljak ki. Már tudom, hogy Kenny Jordán távolról sem játékos, és szerencsétlenségemre ez nagyon is kizárja a játszótárs címért folyó versenyből. Sajnos, nem vagyok érdekelt a barátnőd piacán, ha az volnék, életre-halálra harcolnék, hogy mindenképpen őt kapjam. - Meggondoltam magamat, ne is válaszolj ! Kizárt dolog, hogy egyáltalán tudnád, mivel játssz. - Ez alkalommal elrejtem a mosolyomat, és a bíborral bevont aranyra hajtok. Testem már attól lángra gyúl, hogy figyelem, amint mély bársonyos karmazsinszínre vált. Eltátja a száját. 15 Nem, nem vagyok játékos. - Elnyújtja a szavakat, nem akarja elhinni, hogy így kigúnyolom. - De lehetnék. .. Ha akarnék. - Kiprésel egy mosolyt, és egy pici gödröcske jelenik meg a bal arcán. A rohadt kurva életbe! Dekoltázsa varázslatosan megnő', ahogy elő'rehajol, és hirtelen szükségesnek érzem, hogy megigazítsam a zacskót az ölemben. Bár - ujjával megérinti az alsó ajkát, amitől a pé- niszem vadul erotikus támadó állásba lendül - igazából még meg sem csókoltam senkit, kivéve egyszer, amikor berúgtam az érettségi banketten. Tényleg? - Mi a fene bajuk lehet a pasiknak Kaliforniában? Igen, tényleg. - Ujjával követi az ajka vonalát. Hogy szeretném ezt én csinálni helyette - a nyelvemmel! Tehát, gondolom, ez azt jelenti, hogy szűz vagy. - A francba! Hát eddig jutottam? Ügy tűnik, minden erőfeszítésem arra összpontosul, hogy
Kenny minél távolabb tartsa magát tőlem. Egy kis önszabotázs, a szüzessége ellen irányuló tőrdöféssel párosítva - mivel érhetném el jobban, hogy biztonságban érezze magát a „roadshow”-mtól? Kennynek egy helyes srácra volna szüksége, hogy levegye a lábáról, nem pedig rám. Az isten szerelmére, az én ágyamról láncok lógnak! Na nem! Manapság egyetlen hízelgő' dolgot sem mondhatok el magamról.
16
Ez nem halálos ítélet - veti a szememre. - Azonkívül, lehet, hogy megfogadom anyám nem szokványos tanácsát. Lóghatok Penningtonnal, aztán majd meglátjuk, mi történik. - Olyan arcot vág, mintha ez volna az utolsó dolog a világon, amire vágyik. Lenyelem a nevetést. Biztos vagyok benne, hogy Pennington nem neked való. Csábító pózt vesz fel, ahogy a csípőjét beledarálja az ülésbe. Valahol azért el kell kezdenem, ha arra hajtok, hogy a te nő'i változatoddá váljak, nem igaz? Elharapja a kitörni készülő mosolyt. Mintha gúnyolódna rajtam. Az én nő'i változatommá? - Érdekes elképzelés, de nem dőlök be neki. Szerintem ő sem. Talán a hasznomra fordíthatnám a dolgokat - ma- nós vigyor ül az arcán -, elkezdhetném kihasználni az összes friss húst, amelyet a Garrison kínálhat. Tudod, szociológiai kísérlet. Szociológiai kísérlet? - Visszatartom a nevetést. Ha nem tudnám biztosan, hogy nem így van, azt hihetném, olvasta a diplomamunkámat. Vagy mégis olvasta volna a diplomamunkámat? Igen, dokumentálhatom a tapasztalataimat, milyen érzés nőstény játékossá válni. Mert ilyenek is vannak ám, tudod? A hím faj nem szerzett kizárólagos jogokat a szexuális dominanciára. Szóval szexuális dominanciára vágysz. - Kétlem. Bár ha eltökélte, hogy fejest ugrik egy nemi betegségektől hemzsegő ciszternába, ki vagyok én, hogy megállítsam? Tulajdonképpen a vártnál előbb is megismertethetném a láncokkal. Mindenképpen szeretnék ajánlkozni, hogy elvégezzem a dokumentációt. - A dolgozatom őszre jelenik meg. Én lehetnék a Garrison következő' nagy szexjátékosa. - Amikor kimondja, elképed a saját feltételezésén. - Fogadok, hogy leszek olyan jó, mint te! Nem, nem leszel! - Gyorsan belekortyolok az üdítő'mbe. Semmi értelme, hogy hamis illúziókat keltsek benne. Egy ilyen kiscicát, mint ő, élve felfalják a lehető legextravagánsabb szexuális módon, ha a campus veszett medvéinek mancsai közé kerül. Hát akkor be kell bizonyítanom, hogy tévedsz! - A nyaka csábos ívbe hajlik, hófehér és hosszú, mint egy márványoszlop. Úgy fogadja a kihívást, mintha épp most szólítottam volna fel egy versenyre. Helyre kellene tennem, meg kellene szabadítanom a rögeszmétől, hogy valaha is valami hozzám hasonlóvá válhat, de a szám hajtűkanyart vesz. Akkor szerintem, szükséged van némi útmutatásra. - Elindítom a kocsit, és kihátrálok a parkolóból anélkül, hogy sanszot adnék a lelkiismeretemnek a dolog mérlegelésére. Elő'redől, ahogy a kocsi mozgásba lendül, formás melle szinte kibuggyan a pólóból, ettől sokkal éhesebb leszek, mint bármilyen ételtől. Hová megyünk? - suttogja, és biztosan tudom, hogy megretten a hirtelen készségtől, amellyel felajánlom a segítségemet. Hozzám. - Mire végzek vele, hanyatt-homlok rohan majd a legközelebbi zárdába. Ideje ágyba bújni! Kendall A kísérlet Ágyba? Figyelem, ahogy a hold rásimul a víz tükrére, mint egy szerető, és a hullámok különös, ragyogó csillogása a partot nyaldossa. Cruise egy elhagyatott fekete országúton kacskaringózik velünk, amelynek mindkét oldalát mereven álló örökzöldek takarják. Még nem árulta el, hol az a hely, ahová visz, de élvezettel közölte róla, hogy ott lakozik a matraca. És azok után, ahogyan velem bánik, szinte biztosra veszem, hogy fel fogja darabolni a testemet. Nem lehet igaz, hogy ennyire ostoba vagyok, és beszállok egy idegen autójába! Azt mondják, soha ne hagyd, hogy egy emberrabló elvigyen egy másik helyre - nem mintha elraboltak volna, hiszen jószántamból ültem be a kocsiba. Bár a mentségemre legyen mondva, számtalan elrablott mászott már be az utasülésbe hamburger és sült krumpli ürügyén. Kiszáguldunk a civilizációból, épp, ahogyan gyanítottam, és belefúródunk egy fekete lyukba, amely végül egy útjelző' táblához vezet, ezzel a felirattal: Carrington megye. Aztán egy kevésbé szembeszökő' tábla következik: Elton House, Bed and Breakfast. A mamám vezeti a panziót - szólal meg Cruise, amikor behajtunk. - A nagypapától örököltük. - Az állán megfeszülnek az izmok, ahogy a magas sárga épületet mustrálja.
Lekanyarodunk egy ösvényre, és egy a B&B háta mögött eldugott kis téglaház elő'tt kötünk ki. - Van egy külön szobám. A fürdő'szobaajtón nincs zár, de megígérem, hogy hatalmas zajt csapok, mielőtt bemerészkednék - talán. - Ördögi vigyor ül ki az arcára, aztán leállítja a motort. - A szoba a tiéd, ha akarod, ameddig csak szükséged van rá. Köszönöm! - Gondolkodom. - De nincs pénzem bérleti díjra - vallom be. Az ösztöndíjam tuti biztosan nem fedezi, hogy abnormálisán jóképű srácokkal bútorozzam össze. De egy éjszaka, gondolom, azért belefér. Cruise most egész józannak látszik. Bár nem vagyok biztos benne, hogy elbírnék vele, ha a fejébe venné, hogy letámad. Úgy kell aludnom, hogy kéznél legyen a tűsarkúm, ha a szükség úgy hozná, hogy kiszúrjak egy szemet. Semmi baj. Megengedem, hogy reggelit készíts nekem, cserébe a szobáért és az ellátásért. - Úgy mondja, mintha magára gondolna a kérdéses étkezéssel összefüggésben. És akkor kvittek vagyunk. Követem az apró verandára, ahová felcipeli a bőröndömet. A levegő' olyan metsző'en hideg, mint egy sarkköri szélvihar, és pusztán attól, hogy lélegzünk, kisebb felhő' képző'dik a fejünk körül. Cruise szinte világít a körülötte gomolygó púderfehér fényözönben. Csintalanul elmosolyodom a gondolatra, hogy mi történhet ma éjszaka. Kinyitja az ajtót, és felkattintja a villanyt, aztán egy lépést hátrál a verandára. Hölgyeké az első'bbség. - Int, hogy lépjek be. Tisztaság van odabent. A nagy nappali rozsdamentes acél edényekkel tarkított és sötét keményfa padlóval kibélelt konyhában folytatódik. Igazság szerint arra számítottam, hogy egy kolosszális vízipipát találok vázaként az asztal közepén, netán a mosogatóban marihuánaültetvény sarjadzik. De legnagyobb meglepetésemre semmi jele nincs bűnös tevékenységnek. Szép! - jegyzem meg, és elindulok az U alakú szófa felé. - Köszönöm, hogy rávethetem magamat a kanapédra. Erre nem lesz szükséged. Van egy ágyam, a te neved áll rajta. - Szemöldöke csábító ívbe hajlik, miközben bevezet egy túlméretezett ággyal büszkélkedő szobába. Jávorfa öltözőasztal áll a sarokban. Veszélytelennek tűnik. Semmi, ami deviáns viselkedésre utalna - semmi jele kötélnek vagy szigetelő'szalagnak, úgyhogy máris jobban érzem magam. Én itt lakom. - Felgyújtja a villanyt a szomszéd szobában, mire előtűnik egy vetetlen ágy és a padló felé masírozó zoknik hada. Elhagyatott pizzás doboz hever az éjjeliszekrényen, teleszórva egy halom cukor- kás papírral. Látom, megéhezik az éjszakánkénti hódításoktól, és a vágy, hogy rögtön kéznél legyen valami harapnivaló, legyőzi az egészséges táplálkozással kapcsolatos esetleges aggodalmait. Két lánc lóg az ágyáról, és a gyomrom természetellenes izgalommal vagy félelemmel vagy mindkettővel - rándul össze. Fürdő'szoba. - A hátam mögé int a fejével. - Tüzet rakok, és felmelegítem a lakást. A hősugárzó felmondta a szolgálatot, de majd megjavítom. - Cruise az ajtófél- fának támaszkodik, és szakszerű alapossággal méreget. Tekintete az enyémbe fúródik, és dévaj mosoly jelenik meg az ajkán. Szent isten, milyen szívdöglesztő'! Nem vitás, egy ilyen arc és egy alig három méterre lévő ágy veszélyes kombináció. Na és mi a véleményed? - Parázslik. 18 Hm... - Aggódom, hogy elmulasztottam egy rakat utalást, amelyektől egy tapasztaltabb egyéjszakáskaland- rajongó már rég jogot formált volna arra, hogy kipróbálja azokat a matracrugókat. - Szerintem nagyon kedves tőled, hogy megengeded, hogy itt töltsem az éjszakát. - Tényleg ezt mondom? Nagyon kedves tőled, hogy megengeded, hogy itt töltsem az éjszakát? Halálbiztos, hogy ezeket a szavakat még soha nem ejtették ki ebben a szobában. Lefogadom, hogy ilyen finomkodásokat, mint kérem és köszönöm csak szexuális kényszer hatására sikítottak ebben a láncokkal és száraz pizzával terhelt fertőben. Visszavezet a nappaliba, és lerogyok a báránybő'rre a kandalló elé. Nem vagyok nyomozó, de nem nehéz rájönnöm, hogy a szőrös tetemnek, amelyre letelepedtem, óriási tapasztalatai vannak a bűnnel mocskolt tettek mezején. Bár pillanatnyilag annyira fázom, hogy nem igazán érdekel az említett lény aggályosán megbecstelenített státusa. Ügy vacogok, hogy legszívesebben beleugranék a tűzbe, hogy
kiolvadjak. Lángcsokor izzik fel a kis nyílásban, és a szobát rózsaszín fény önti el. Köszönöm - suttogom, amikor kavarogni kezd körülöttem a meleg. Neked bármit! - dörmögi az ajkán egyensúlyozó perverz mosollyal. Leveti magát mellém. Figyeljük, ahogy a tűz a levegőt nyaldossa érzéki villás nyelveivel. Megpróbálok rájönni a „bármit” definíciójára, és arra, milyen fizikai agilitásra utalhat. Na és mondd, mi történt a múlt nyáron! - Úgy gondoltam, ha netán azt hinné, hogy nőies testrészeimben jól letétbe helyezhetné a farmerjában viruló keménységet, mellékesen megemlítem az exét. - Azt pletykálják, hogy igencsak durva ügy volt. - Felvértezem magam a nem túl romantikus tragédiára, amely kibontakozni készül előttem. Feltételezem, csupasz mellű diáklányokról lehet szó. Csak az átlagos szakítás. De ez mindenkivel megtörténik egyszer, nem igaz? Megkopogtatja a cipő'met a sajátjával. Karján a vastag erek kiduzzadnak, és az izmai minden ok nélkül ugrálni kezdenek. Szeretném megérinteni őket, hogy lássam, milyen érzés. Én nem kérek a rossz szakításokból! - suttogom. - Ha nem adod oda a szívedet, nem törhet össze. Áttetsző' szeme rávillog az enyémre. Fogva tartja a tekintetemet, keményen, mint az acél. Nem hallottam még ennél igazabb szavakat! - állapítja meg halkan, szomorúan, mintha túlságosan komolyan gondolná. Cruise ellágyul, és kicsit elmosolyodik. Gyengéd tekintete beborít, és minden feszesre rándul a bensőmben. Valami érlelődik benne, bennem, és még soha nem éreztem így. Talán csak a hormonális szuperhatalma hat így rám - feromonjaink végzik a kötelező cserét. Fogadok, hogy éjszakánként nőket mészárol le ugyanazzal a „lerobbant hő'sugárzó” rutinnal. Gyanítom, hogy bármelyik pillanatban felajánlja majd, hogy a teste forróságával fog melengetni. Vagy legalábbis remélem, hogy így lesz! Már értem, a lányok miért tódulnak csapatostul hozzád! - A tűz felé fordítom az arcomat, hogy megtörjem a varázst. Na és miért? - Újra elkapja a tekintetemet, és most képtelen vagyok másfelé nézni. Mert bárki megkaphat. - Nem veszem a fáradságot, hogy elmondjam neki, milyen átkozottul jóképű. Biztos vagyok benne, hogy pontosan tudja, hiszen a rengeteg pozitív vaginális megerő'sítés mind ezt bizonyítja. - Még nincs három órája, hogy ismersz, és fogadok, ha letépném a farmeromat, nem utasítanád el az ajánlatot. - Szarság! Azt hiszem, tudat alatt felajánlkoztam neki. Okos lány vagy, Kenny - és gyönyörű. - Buja mosoly kerekedik az ajkán, és minden lángra gyúl bennem. Még soha nem nevezett gyönyörűnek egy pénisz- birtokos, és ez különös erővel hat rám. Olyan, mintha elengedhetetlen szükségem lett volna rá, mint egy pohár vízre, mintha vágytam volna erre. Na és mikor kerül sor a farmerletépésre? - A vártnál sokkal nagyobb vehemenciával érdeklődik, és izgalom fut át a testemen. Gondolom, azt hiszed, hogy a kísérletemnek veled kell kezdődnie. - Kérlek, istenem, mondjon igent! A kísérlet, amelyben letámadod a campus minden élő' hímneműjének gyanútlan 19 sliccét? Hacsak, természetesen, nem akarod a hullákat is belevonni a te kis vállalkozásodba. Az egészségügyi és tudományos épületekben tároljuk őket. - Hitetlenül elmosolyodik. Élvezd az életet, Kenny! - Kihívásként hangzik, ahogy csábosán rám pillant félig leeresztett szemhéja alól - obszcén mosoly kényszeríti rándulásra a gödröcskéit. Penningtonnal kezdem, ugye nem felejtetted el? - Gyorsan lelövöm ő't. Pennington talán hullának számít. - Egyébként egy életre boldoggá tenném az anyámat, ha ő' volna az első' exférjem. Azt hiszem, inkább a várható pénz az, amitől elcsöppen a mama nyála, nem valami romantikus elképzelés, hogy a lánya és az egykori legjobb barátnőjének a fia együtt merülnek el a házastársi gyönyörben. Fájdalmasan hangzik. Az is lesz! - Nem tudom levenni a szemem telt ajkáról, kiugró arccsontjáról. Megőrjít az alkonyati árnyék borostájával. Szemhéja súlyosan rebeg, ahogy nyíltan bámulja a dekoltázsomat. - Bár - talán nem ártana némi övön aluli tapasztalatra szert tennem, mielőtt
egy olyan zsákmányra vetem magamat, mint Pennington. Tudod, olyanra például, mint a nyálcsere kifinomult művészetének gyakorlása - egyebek között. - Istenem, mennyire szeretném gyakorolni a testnedvek átadásának művészetét Hadd-Szabadítsalak-Meg-ASzüzességedtől Cruise Eltonnal! Feltűnő'en hosszú ideig tanulmányoz, bizonytalan, hogy kinek is vallom magamat. Megfogja a kezemet, és rányomja az ajkát, lágyan, melegen. Minden tűzbe borul bennem. Több mint boldogan ajánlom fel oktatói szolgálataimat. - Hátradől, és végigszánt rajtam a szemével, mintha valami feltálalt étel volnék, de a felszín alatt szomorúság bujkál benne. Na és mikor kezdünk? - Nem tudom, készen állok-e, hogy mindent odaadjak most rögtön, itt Massachusettsben, egy lángoló tűz mellett egy olyan srácnak, akit alig ismerek, de a lényem egy kis része éppen ezért könyörög. Holnap. - Gyorsan rám kacsint, miközben talpra segít. - Sipirc lefeküdni! Hová mész? - A gyomrom zuhanásba kezd. Talán egy hadseregnyi lány felsorakozott már neki éjszakára, olyanok, akik ugyancsak jártasak abban, hogyan kezeljenek bármit, amit kiosztani óhajt nekik - én pedig, szüzességem megőrzésének szűnni nem akaró vágya miatt, nem leszek köztük! - Ott szerepel a nevem egy hideg zuhanyon - mondja, és elsétál. Hideg zuhany? Figyelem, ahogy Cruise eltűnik a hallban, és a vízvezetékcsövek életre szörcsögik magukat a fürdőszobában. Hihetetlen, hogy egy ilyen játékos, mint Cruise Elton, ne próbáljon meg kihasználni! Nyilvánvaló, hogy a szüzek nem állnak a teendői listájának az élén. Cruise Elton talán nem is az a szívtipró, akinek beállítja magát. Lelkem mélyén remélem, hogy nem az. Cruise Reggel riadtan ébredek egy nyomasztó álomból, amelyben hosszú, bársonyos végtagok tengerében fuldoklom. Nem tudom, mit találok olyan nyomasztónak benne, hiszen egyébként is ilyen egy tipikus péntek éjszakám. Kitörlöm az álmot a szememből, és beugróm a zuhany alá. Majd nagy erőfeszítések árán megpróbálom belepréselni magamat egy farmerba, amelyik e hónapban látta egy mosógép belsejét. Kenny ajtaja nincs nyitva, így csak feltételezhetem, hogy még mindig itt van. Elképzelem, ahogy elnyúlik az ágyon, meztelenül, haja hosszú sötét fürtjei szétterülnek körülötte. Hogy szeretném mindezt élő'ben is látni! Ha nem volna olyan átkozottul édes kislány, kicsit jobban ráhajtottam volna, hogy első kézből szerezzek tapasztalatot a látványból. Reggelit készítek kettő'nknek, miközben fekete felhők figyelnek némán a konyhaablakon keresztül. Súlyosan, dagadozva borítják az eget, mint megannyi széthasadni készülő gyapjútakaró. Kenny bebóklászik a konyhába, lófarokba fogott hajjal. Hosszú pólója megfeszül a mellén, hirdeti a tényt, hogy nem visel melltartót. Nem mintha bánnám, hogy gyönyörű kerek mellbimbói az arcomba bámulnak. Sistereg a levegő - a szoba életre szikrázik a jelenlététől. Kenny képes egyedül a lényéből áradó sugárzással derűssé varázsolni a házat. ’Reggelt, napsugaram! - Ferde mosollyal nézek rá, és beledöföm a villát egy halom baconbe. Annyit teszek mindkét tányérra, hogy könnyen elzáródást okozhat az ereinkben, évtizedekkel az időskor előtt. - Rólam álmodtál? - Két púposán megrakott tányért helyezek 20 az asztalra, és tűzök a kávéért. Szerintem a fontosabb kérdés az, hogy te álmodtál-e rólam? - Leül, és felnéz azzal a gyémánt vágású szemével, amitől az agyamban beáll a kibaszott csőd. Kennyvel kapcsolatban minden álomnak tűnik, különösen az, hogy nem aludt velem tegnap éjjel, ami nagyrészt az én hibám. Még előttem áll, hogy megrontsak egy szüzet, és az biztos, hogy nem Kennyvel fogom kezdeni. A szeme a hátsó ajtó mellett lógó két pórázra téved, és meghűl bennem a vér, mivel tudom, hogy mi következik. És hol vannak a kutyák? - Játékosan kérdi, túlságosan ártatlanul ahhoz, hogy tettetés lehetne. Biztosra vettem, hogy a pórázok közönségessége, a vastag fémszegek, a nyakörvről lógó vörös bő'rrojtok elárulják a tényt, hogy kizárólag emberi - vagy embertelen - célokat szolgálnak, lehet választani. Odakint vannak? - Kikandikál az ablakon, továbbra is egy szőrös társ reményéhez kötve az ártatlanságát.
Nincsenek kutyák, Kenny. - Felé emelem az állam, kissé mulatva rajta, és a gyomrom zuhanásba kezd attól, hogy milyen csodálatosan szép ebben az enyhén kócos kora reggeli tündöklésben. - Azok a pórázok nem kutyasétáltatásra valók, ifjú hölgyem. Lenyelem a nevetést. Úgy látom, határozottan kifinomult playboy- kölcsönző' hálózatot tartasz fenn. - A szeme elkerekedik, és megjelenik az a gödröcske, amitől úgy elolvad bennem minden, ahogyan még soha. - Ez az első' leckém? - Leheli a szavakat, mintha ajánlatot tenne. - Bő'r és csipke? Mosoly kúszik az arcomra. Erre még nem vagy kész, kicsim. - Mielő'tt feszültté válna a légkör, felemelem a csészémet. - Boldog karácsonyt! Tényleg, ma van! - Felderül az arca. - Teljesen elfelejtettem, hogy ma van szenteste. Boldog karácsonyt! - Mosolya lassan elhalványul, ahogy belekotor a villájával a tojásokba. Olyan furcsa. Még soha nem voltam távol a mamámtól, sem a bátyámtól, MorgantőT Oregonban van futballösztöndíjjal. Nekem van egy húgom, akit örökbe fogadhatsz az ünnepre, ha már annyira szeretnél ajándékokkal trak- tálni valakit. - Molly totál lökött, de erről nem beszélek. Kenny elhalmozhatna fizikai természetű ajándékok- kal, ha már annyira elérzékenyül a karácsonytól, de nem sietek, hogy előálljak ezzel a lehetőséggel. Boldogan traktálnám a húgodat ajándékokkal, már ha volna pénzem. - Grimaszol egyet. - A szomszédom stewardess, és felvett tartalékba, hogy olcsón repülhessek. Segített, hogy megkapjam a jegyet, úgyhogy el kellett jönnöm. És most itt vagyok karácsonykor, árván, egyedül. Nekem úgy tűnik, hogy számomra a Jézuska egy tökéletesen jó ébenfeketét hozott. Kénytelen leszel velem tölteni az ünnepet. Hát, ha a Jézuska ragaszkodik hozzá... - Nyelvével megnyalja az alsó ajkát, és bennem tombolni kezd a tűz. Hirtelen rám tör a vágy, hogy mindent lesöpörjek az asztalról, és itt rögtön a magamévá tegyem, de sürgősen ellenállok a kísértésnek. Azt hiszem, jó lenne egy fát szereznünk - mondom, felvidulva a gondolattól, hogy bármit együtt csinálhatok Kennyvel. Bámulom sötét hajának vállára omló hosszú fürtjeit, napbarnított lábát, és azon tűnő'döm, akarhat-e valaha egy hozzám hasonló fickót. - A fa valódi legyen vagy mű? Azt szeretném, hogy minden, ami a kettő'nké, valódi legyen! - Fürge mosollyal rám kacsint. Én is ezt szeretném. Ez úgy hangzik, mint egy randevú! Kendall Varázslat a levegőben A fenyőfavásár meglepő'en élénk ezen a napon, holott ez már az utolsó este, hogy az emberek feldíszítsék a túlságosan is nagy becsben tartott növényt. Gyerekek száguldoznak vadul kakaósbögrékkel, emberek állnak kisebb csoportokba verő'dve beszélgetve, nevetgélve. Rám tör az érzés, hogy ilyenek lesznek a társadalmi összejövetelek az egyetem utáni életben, amikor kikerülünk az oktatási rendszerből, és a nemző ösztönök veszik át a terepet. A felhők odafent poros bíborszínbe öltöztek, az örökzöldeknek valahogy mégis sikerül árnyékukkal beteríteniük a többhektárnyi sápadt piszkot. Az utolsó nap a faárusoknál mindig21 bolondokháza - mondja Cruise, miközben átvezet a zűrzavaron. Figyelem, ahogy a nyakán kidagadnak az izmok, amikor nyel, ahogy az álla újra értelmezi magát a legkisebb mozdulattól. Kedvesen rámosolyog a srácokra, akik vidáman ugrándozva rohannak el mellettünk, és a szeretetnek ez az egyszerű megnyilvánulása melengeti a szívemet. Cruise kapcsán minden felcsigázza az érdeklődésemet, és eltűnődöm, honnan jöttek ezek az érzések. Lehet, hogy egész életemben egy olyan ember számára tartogattam őket, mint Cruise? Érezte magát az anyám valaha így a sorozatos házasságainak legalább egyike alatt? Talán ez az a varázslat, amelyik elindítja a hólabdát, aztán elillan, te pedig azon kapod magad, hogy lakást keresel két kölyökkel a nyakadban. Otthon ennek épp az ellenkezője történik - mesélem neki, amikor belegázolunk egy legalább bokáig érő fenyőtűhalomba. - Akit csak ismerek, hálaadás másnapján elkezdi díszíteni a házat - és a faárusító lerakatok már december közepén csupaszok.
Úgy tűnik, kellemes hely lehet az az otthon! Párás lehelete elillan, ahogy elmosolyodik - ez alkalommal csak rám. Megfogja a kezemet, és keresztülvezet a tömegen. - Nem bánod? - Gyengéden megszorítja az ujjaimat. Egy cseppet sem! - mondom. Cipő'm alatt ropognak az elhajított ágak. - Valahol el kell kezdenünk, ha meg akarsz tanítani nőfaló módszereidre. Próbálom azt a látszatot kelteni, hogy nem nagy ügy az egész, de igazság szerint elgyengültem, hányinger környékez, és rémesen szédülök egyszerűen attól, hogy a kezét fogom. Felpörget - és istenemre, annyira, hogy az felér bármely ember által ismert kábítószerrel. A srácokból otthon hiányzott az erő, hogy ilyen érzéseket váltsanak ki belőlem. Aziránt pedig az égvilágon semmi vágy nem fűt, hogy bárhol megérintsem Penningtont, a részeg barátairól nem is beszélve! És mikor vettem fel a hazudozás művészetét a repertoáromba? És miért? Hogy valami extrém kapcsolatba csaljam Cruise-t? Bár egy ilyen fickót nem érdekel semmiféle hosszú távú kapcsolat, ugyanazért, amiért engem sem. Soha nincs jó vége. Elhessegetem a gondolatot. Üj évre férfifaló leszel - garantálja, miközben átverekedjük magunkat a pénztárnál összegyűlt tömegen. - Különleges esemény van ma - kijönnek a helyi egyházközösségek, hogy fát vásároljanak a környék kevésbé szerencsés családjai számára. Ez hagyomány errefelé. Milyen szép gesztus! - Tetszik Carringtonnak ez az emberbaráti oldala. Próbálok lélegzethez jutni, ahogy átvezet a vásár távolabbi végébe. Egy tisztás tárul elénk fák tucatjaival, hogy válasszunk közülük. Cruise megcéloz egy pici vérszegény fát, amelyen tűlevél is alig van, és rám szegezi tekintetét, hogy lássa a hatást. A fejemet rázom. Nem mondom el neki, hogy ez ugyanolyan fa, amilyet anyám vásárolt évről évre, mert csak ezt engedhettük meg magunknak - hogy mindig olyan fáról álmodtam, amelyik elég terebélyes ahhoz, hogy uralja a nappalit, roskadozik a díszektől és egy fehér csillag fénylik a csúcsán. Gondolom, nem a legjobb ötlet, ha az összes dédelgetett álmomat Cruise-ra próbálom rátestálni, de nem tehetek róla. Valamiért azt szeretném, hogy ő' legyen az, aki mindet valóra váltja. Furcsa, hiszen alig ismerem. - Szóval te az a fajta lány vagy, akinél számít a méret mondja halkan, túlságosan is csábítón ahhoz képest, hogy kora reggel van. Lágy vízcseppek hullanak a fejemre, és amikor kinyújtom a kezemet, meglepetten látom, hogy apró fehér pelyhek telepednek az ujjaim hegyére. - Még soha nem láttam havat! suttogom a vallomást. - Varázslatos. Gyönyörű! Te vagy varázslatos! - Egy lépést tesz felém, végül már csak egy lélegzetvétel választ el bennünket. Gyönyörű vagy, Kenny! - Ellágyulva figyeli, ahogy a hópihék megpihennek sötét hajamon. Cruise odahajol hozzám. Érzem, hogy most bekövetkezik. Ajkam fájdalmasan kívánja, hogy megtegye. A tenyerem izzadni kezd, a szívem, mint egy légkalapács, majd kiugrik a helyéről - és attól félek, hogy közben mindkettőnket agyonsújt. Ezt! - mondom elfulladva, és megragadom 22 egy duglászfenyő ágát, mielőtt elájulnék a csók gondolatától. Úgy látszik, megvan az első' fánk - mondja, le nem véve a tekintetét rólam. A forróság szinte kettéhasít a gondolattól, hogy közös jövő'nk lehet Cruise-zal, amely ismeretlen távlatokba emelhet, és egyik karácsonyt a másik után tölthetem el lélegzetelállító mosolyával. Kenny... - Mentolillatú lehelete tűzként perzseli az arcomat. - Nem bánod, ha megcsókollak? Megrázom a fejemet, és közben a lelkesnél is lelkesebbnek tűnök. Karácsony van. - Mosoly ragyog fel az arcán. - És havazik. Szerintem fontos, hogy az első' csókod emlékezetes legyen! - A szeme szívből jövő' szeretetben fürdeti az arcomat. Azt akarom, hogy minden, amit megosztunk, emlékezetes legyen a számodra. Jóságos isten, mindjárt magáévá tesz, itt rögtön, a hóban. Jézus születésnapján fogom elveszíteni a szüzességemet gyanútlan hívők szeme láttára. Néhány pillanat múlva azok a
vadul rohangáló gyerekek egészen más miatt fognak visítani. - Boldog karácsonyt, Cruise! - Olyan kifulladva lihegek, mintha mérföldeket futottam volna. Derekamra fonja a karját, és magához húz. Alig merek ránézni. Cruise túlságosan isteni ahhoz, hogy valaha is felfogjam. Boldog karácsonyt, Kenny! - Megjelennek a göd- röcskéi. - Köszönöm az ajándékot. Milyen ajándékot? Ezt. - Lehunyja a szemét, és ajkával pilleköny- nyen végigsöpör az enyémen, aztán valami mélyebbe kezd - valamibe, ami olyan rémisztőn mennyeinek és helyénvalónak tűnik, hogy a testem szétrobban a gyönyörtől. Akaratlanul is felnyögök, ahogy a nyelve lecsap az enyémre, flörtöl vele, dédelgeti. Ez a földöntúli játék mérföldeken át tart. Órákig, hetekig - évtizedekig csókolózunk, miközben a hó egyre nagyobb kupacot épít körülöttünk. Szeretné lehűteni a tüzes poklot, amelyet felgyújtottunk, de hasztalan próbálkozik. Olyan emléket rajzolunk, amely eltart egy életen - két életen át. Ez maga az üdvösség, így együtt lenni Cruise-zal!
23
Ez egy valóra vált karácsonyi álom. Olyan, amelyről nem is tudtam, hogy vágyom rá. Cruise Elhagyom Kennyvel a fenyőfavásárt, egy terebélyes örökzölddel gazdagabban, és élvezem a hazafelé tartó utat, még mindig feldobott hangulatban az iménti csóktól. Rengeteg lánnyal smároltam már életemben. Jócskán felpörgött a kilométeróra azokkal az ajkakkal, de esküszöm a magasságos istenre, soha nem éltem át ilyen már-már földöntúli élményt, amilyenben Kenny részesített. Azzal magyaráztam magamban, hogy pokolian be vagyok indulva a gondolattól, miszerint egy szüzet érintek, és vezetem végig a csók ösvényein, de bármi legyen is az oka, szédületes pillanatként égette bele magát az emlékezetembe. Megérkezünk a házhoz, és hátramenetben beállók a kocsifelhajtóra, közben megpróbálok nem tudomást venni a tényről, hogy éppen most irtottam ki a felhaj- tót szegélyező' ágyást, amelyet anyám tavasszal ültetett. Mentségemre szolgáljon, hótakaró lepte be a földet azalatt, amíg megjártuk a fenyőfavásárt. A rükvercben parkolás sohasem volt az erősségem, bár a világért sem vallanám be, hogy nem vagyok tökéletes a kormánykerék mögött. Átpillantok Kennyre. Haja kicsit nedves a hótól, bő'ré reszket a mellén, és a levegő úgy szökik ki a tüdőmből, mintha égő házból menekülne. A francba, őrülten szexi! Megengedek magamnak egy gyors mosolyt, és megpaskolom a térdét, mint egy perverz nagybácsi. - Fogjunk hozzá! - mondom. Kenny segít elvonszolni a hópelyhes szörnyeteget, amely valaha büszkén állt az erdő klubkártyás tagjaként, ám most visszaminősítették, nappaliszo- ba-dekoráció lett mindössze néhány éjszakára. De nem bánom. Nem emlékszem, mikor volt utoljára fám, leszámítva, amikor még a panzióban laktam mamával és Mollyval. Milyen finom illata van! - Kenny mélyen beszívja a levegőt, a szemhéja megrebben. Olyan, mintha felfokozott szexuális élményben volna része, miközben én három méterre állok tőle, és kimaradok minden jóból. Hát persze! Isten parfümje - mondom, aztán behúzom a fát a házba, és a falnak támasztom, minél távolabb a kandallótól. Semmi értelme, hogy leégessük szerelmi fészkünket, mielőtt még tényleges szexuális használatba vennénk. Hátralépek, és elveszítem a fejemet csupán attól, hogy Kennyre nézek. Mi van? - Beleharap a szájába, és az ajka előreugrik, mintha felajánlkozna nekem. Ahhoz képest, hogy Kenny olyan lány, akinek állítása szerint egész életében csupán egyetlen részeg csókban volt része, minden gyakorlat nélkül is nagyon jól tudja, hogyan szítson tüzet. És mi a francról beszélek, amikor szexuális használatról szövegelek? Kenny nem a lotyók közül való, akiket éjszakánként felcsípek a bugyirazziáimon az egyetemista lánysoron! Biztos vagyok benne, hogy a fiatalságnak és a szépségnek olyan forrása, amelyből nem meríthetek egyhamar. A bennem lakozó jó fiú nem engedné. Szeretném kikapni lényemnek azt a részét, és a szart is kiverni belőle egy lapáttal - és eltemetni, amiért vérző szívvé változott az engedélyem nélkül. Kenny odajön hozzám, és rám pillant azzal a gyönyörű szemével, és én alig kapok levegőt. Csendes vagy, haver - suttogja. Csak élvezem a látványt! - Ez a színtiszta igazság. Kenny istennő, akit az egész világnak csodálnia kellene. - Na és most mit kezdünk ezzel? - Elnyomok egy mosolyt, és megpróbálom úgy magamhoz húzni, ahogyan a többi lányt szoktam. De nála a szívem kihagy egy ütemet, és nem tudom, tetszik-e nekem, hogy ez mit jelent - nem tudom, éreztem-e valaha így. Gyere! - Lehúz a sző'nyegre, és hanyatt fekve bámuljuk a fa girbegurba formáját. Csodás így együtt lenni Kennyvel. Játékosan belebokszolok a vállába, és ő gurgulázó nevetéssel viszonozza. Megcsókoltál! - suttogja, és felnéz sűrű szempillái mögül. Csak mert könyörgött érte az ajkad. Szeretnéd! - Orcáját elönti a pír, mintha végül is tényleg így történt volna. Kenny belemélyeszti acélszürke tekintetét a szemembe, és nem engedi el. Egy pillanatra elképzelem, hogy lovagolok rajta - basszus, hogy ő' lovagol rajtam azzal a hihetetlenül tökéletes testével, és meleg végtagjai íjként ölelik át a hátam. Forróság hulláma önt el, és lepillantok a fa csupasz tuskójára, hogy megkíséreljem jobb belátásra bírni a merevedést a farmeromban, mivel a farkam kezd vészesen emelkedni, hogy
szalutáljon Kennynek.
Nem gondolod, hogy fel kéne díszítenünk? Végigsimít a lábával az enyémen, és mintha villám csapna az ágyékomba. Igen, egy Óvszerrel - szeretném mondani, ehelyett valami sokkal helyénvalóbbat és megvalósíthatóbbat választok. - A mamámnak valószínűleg van egy egész doboz dísze, amit szívesen odaajándékozna nekünk. Megkocogtatom a lábát az enyémmel, és érzem, hogy újabb ő'rjítő' hullám fut át rajtam, mint egy puskagolyó. Elbűvöl a fiziológiai hatás, amelyet képes kiváltani belőlem. A szex egy olyan kirobbanó boszorkával, mint Kenny, nyilván azonnal megölne- De hát ördög vigye, azt mondom, elő' a fegyverekkel, fiúk! Öngyilkos küldetésre indulok. Egy pillanatra elképzelem magamat egy hordágyon kinyúlva, füstölgő dákóval. Kihalászom a telefonomat, és egy gyors sms-t küldök a mamámnak, aztán elterelem a gondolataimat, végül Cipelni kezdem az örökzöldet, nehogy megőrüljek. Ez az, pontosan díszekre van szükségünk! - Fészkelő'dik, és méreget, mintha elő'ször látna. Felnéz rám arcán azzal a csokornyakkendőre emlékeztető ajkával, és bennem lángoló tűzgolyóként kel életre minden. A francba! Nem vagyok ehhez szokva. Olyan régóta nem volt dolgom valódi nővel tulajdonképpen soha nem volt, és gyorsan belém villan, hogy a testemnek sejtelme sincs, mit kéne kezdenie Kennyvel. A fenébe is, azt bezzeg tudom, hogy a testem mi mindent követel vele kapcsolatban - és ezek közül a legtöbb az ötven állam egyikében sem legális. Mesélj valamit magadról! - kéri, a hátán fekve. - Mi vitt rá, hogy nagy tételben fogyaszd a nő'ket? Felkönyökölök, és ebből a pózból szemlélem. Gyönyörűek vagytok. Hibáztathatsz érte? - Egyhamar nem fogom elmesélni neki, hogyan tört össze a szívem. Különben is, már túl vagyok rajta. Ez itt a megújult lényem, amelynek nincs szüksége megerősítésekre, csak egy óvszerrel teli zsebre, és már indulhatok is. Más testtartást vesz fel, és a melle minden megfelelő helyen hullámokat vet, enyhe nyögést váltva ki belőlem. Érzem régi énemet, amely ki akar törni, hogy a magáévá tegye Kennyt, sokkal intimebb módon, mint valaha is a lányok hosszú sorából bármelyiket, akiket az elmúlt hónapokban testrészekké degradáltam. De a testrészek önmagukban jó mókát jelentenek, míg az, ha a golyóidat egy tűsarokra szúrva nyújtják át neked, annál kevésbé. Szerintem te vagy gyönyörű! - Kicsit közelebb húzódik. Érzem, hogy újabb csókra hajt, de túl szemérmes, hogy maga kezdeményezze. Lerúgja a cipőjét, és előbújnak fényes vörös lábkörmei. Odagurul hozzám, csábosán megemeli a csípőjét, a vállát befordítja, míg úgy fest, mintha egyenesen felkínálná magát. Testem remegni kezd, a lélegzetem felgyorsul. Ráhajolok, mintegy figyelmeztetésképpen, és ő nem áll ellen. Ehelyett tágra nyitja a tekintetét, a légzése felgyorsul, amivel a tudomásomra hozza, hogy akarja a csókot. Lehunyom a szemem, és felkészülök a gyilkos csapásra. Nos, hát - felemelkedik, mintha rossz álomból ébredne -, megvitathatnánk néhány ötletet a kísérletünk ügyében. Lefektethetnénk néhány alapszabályt. A kísérletünk ügyében? - Lehiggadok, hiszen úgy lelőtte az ajkamat, mint egy becsapódó rakéta. Igen, hiszen tudod! - Vállát a vállamnak dönti, és a mellemen újabb áramütés vibrál keresztül. - Te vagy az én félelmet nem ismerő25 vezérem. Megtaníthatsz a kötelekre - fejével a padlón heverő' póráz felé int -, szó szerint. Tényleg ezt szeretnéd? - Enyhe csalódottság lesz úrrá rajtam. Azt hittem, netán meghátrál, úgy dönt, hogy csak egyetlen férfi érdekli, és netán az a férfi én lehetnék. Igen. - Úgy hangzik, mintha nem volna biztos a dolgában. - Persze, csak ha te is benne vagy. Ha visszataszítónak találsz, máshová is fordulhatok oktatásért. - Ajka megrándul a kimondott szótól, mintha viccnek szánta volna, de valóság-ellenőrzést tartott, és ez megrendítette az egóját. Határozottan nem talállak visszataszítónak, és nem kívánok lemondani az éltanulómról. Bízzál bennem, elintézem, hogy újév után végigjárd a fiúsor minden ágyát. Hátrahajtja a fejét, mint aki elutasítja a gondolatot. Tudtam! A nagy megjátszó típus. Mosoly csiklandozza az ajkamat, de nem hagyom előbújni. Újév után? - Megrázza a fejét. - Mit szólnál a Valentin-naphoz? Ez stílusos volna. Én már csak ilyen szentimentális vagyok. - Huncutul elmosolyodik.
Gyors fejszámolást végzek. Kilenc hét szex nélkül? Miféle bolygóról csöppentél te ide? Kinyitja a száját, hogy tiltakozzék, de puha ajkára teszem az ujjamat. Csak ugratlak! - Végigsimítok a szája vonalán, és a háta ívbe hajlik a gyönyörtől. Nem feledkeztem meg a szüzességedről. És higgy nekem, amikor azt mondom, hogy jól felkészítlek! - Megcirógatom az ujjammal a nyakát, mire ellenállhatatlan borzongás fut végig rajta. Nem szeretném túl sok idő'det igénybe venni. - Lemondón néz egy pillanatig maga elé, mintha szívesen igényt tartana egy kicsit többre is az időmből, mint amennyit bevall.Úgy értem, bántana, ha az eredményjelző tábla az ágyad lábán megpenészedne miattam. Nem tudok betelni Kenny tágra nyílt szemével, az ártatlanságával, látványos sebezhetőségével, amely túlpörgeti a tesztoszteronomat. Talán nem árt az eredményjelző' táblának egy kis szusszanás. Egyébként is arra gondoltam, hogy szünetet tartok. így minden erőfeszítésemmel rád összpontosíthatok. Türtőztetem magamat, nehogy szabadon engedjem a fantáziámat. Kizárt dolog, hogy odavessem őt a Garrisonban vagy bárhol máshol a tömegnek. Egyszerűen megtanítom egykét dologra a férfiak anatómiájáról. Ördögbe is, talán eléggé megtetszik neki ez a genetikai tortaszelet ahhoz, hogy itt maradjon - hogy újra meg újra hozzám jöjjön repetáért! Ezek szerint te leszel nálam az első. - Felém hajol, és a melle kigömbölyödik mélyen kivágott pulóveréből. Megpróbálom a szeme magasságában tartani a pillantásomat, de mintha egy csatahajót igyekeznék visszafogni. Azt hiszem, én leszek. Megbabonáz ez az istennő'. A gondolat, hogy Kennyvel lehetek, forró bőrét az enyémhez érinthetem, eltemetkezhetem benne, olyan helyekre hajtja a véremet, amelyek perceken belül érdekes módon reagálhatnak - és verejtékezni kezdek. Mi a franc borít így ki? Hiszen állandóan ezt csinálom! Gyakorlatilag szinte elhivatottságként veszek részt a dologban. Számtalan nő'vel volt dolgom minden héten az elmúlt hét hónapban, és nemegyszer úgy éreztem magamat, mint egy iskolásfiú, aki a suli legcsinosabb lányát hívja el a szalagavató bálba. Kendall Jordán egyszerűen azt akarja, hogy tanítsam meg annak a művészetére, hogyan kefélheti végig a campust - se többet, se kevesebbet. Hol kezdjük? - Mondjuk a hálószobában. Közelebb hajolok, válaszra várva. Talán lassan nekiláthatnánk. - Megrezzen. - Mi volna, ha egy filmmel kezdenénk? Kicsit összezsugorodik, amikor ezt kimondja, és én elfojtom a kitörni készülő nevetésemet. Egy filmmel. - Bólintok. Gyanítom, úgy, hogy a mozi két végében ülünk. Igen. - Egy pillanatra lehunyja a szemét. - Aztán lefektetjük az alapszabályokat. Pontosan mik is az alapszabályok? Első szabály. - Végigsimítok az ujjammal duzzadt ajkán. - Második alapszabály. Kezemet majdnem a bal melléhez érintem, aztán visszakozom. - Harmadik alapszabály, hogy meg kell ölelned meztelenül. - Úgy teszek, mintha gonoszul mosolyognék. - Miközben égnek a lámpák. Azt már nem! - tiltakozik. De bizony! Különben is, ez már csak egy lépésre van attól, hogy visszaadd a szüzességi jogosítványodat, úgyhogy használd a képzeletedet. A pórázokat is használhatjuk, 26 ha akarod. Köszönöm, nem! - Gyorsan elutasítja a gondolatot. - Az már haladó szint a szexuális aerodinamika terén, amire jelenleg messze nem állok készen. Röpke kopogást hallok, aztán kitárul az ajtó. Mindig belém nyilall, hogy el kéne vennem a kulcsot az anyámtól. Mama ledob egy ipari méretű plasztikedényt a padlóra, amelyen Karácsony felirat díszeleg az oldalára fir- kantva. Úgy mereszti a szemét kettőnkre, mintha még életében nem látott volna egy Kenny-szerű lényt - és én átkozottul biztos vagyok benne, hogy nem is látott. Társaságod van! - Göndör sző"ke haját kétszeresére tupírozta, és a kedvenc leopárdmintás kabátját vette fel az alkalomra. Kenny felugrik, és gyorsan üdvözli. Nem emlékszem, mikor fordult elő', hogy mama találkozott egy lánnyal, akivel együtt voltam, bár gyakorlatilag nem is vagyok együtt Kennyvel. Ezen a ponton alig vagyok több egy beszélő
vibrátornál, de elfogadom a kihívást. Igazság szerint ebben a pillanatban szinte szerencsésnek érzem magamat, hogy elmentem a partiba tegnap este, és megállapodást kötöttem mind a keleti, mind a nyugati part egyik legszexisebb lányával. Odaugrom. Mama, ő' Kenny. Kenny, ő' Samantha, az anyám. Ó, kérlek, hívj Samnek! - Mama Kennyre veti magát, és esetlenül megöleli. Most először tényleg azt hiszem, hogy anyámnak több köze van egy lányhoz, akivel „együtt0 vagyok, mint nekem. - Hé - belekotor a táskájába, és kihúz egy kis rózsaszín borítékot tör* ténetesen az enyém a legszuperebb szépségszalon New York Citynek ezen a végén. Lejöhetnél az én költségemre! Kenny elveszi a borítékot, és belepillant. Hűha, köszönöm szépen! Még soha nem voltam szalonban. Általában a mamám Vágja a hajamat. - Meghúz egy kiszabadult fürtöt, amely megcsillan a fényben. Te jó ég, gyermekem - téged bántalmaztak! - Mama nevetésben tör ki, amely köhögésbe fullad - ez mindig így van mostanában. Halálra dolgozza magát, és ha nem vigyáz, egyszer végleg elalszik, hogy pótolja azt a rengeteg elmulasztott alvásidőt. - Molly Braydennél van. - Mama a homlokát ráncolva néz rám. Brayden a tizenhét éves húgom barátja, és egyikünk sincs túlságosan oda Braydenért. - Donna nénit készülök meglátogatni. Nem akartok velem jönni? - A kérdést kettőnkhöz intézi. Köszönöm - feleli Kenny -, de megígértem a mamámnak, hogy a szentestét a barátnőjénél, Jackie-nél töltöm. - Rám néz. - Azt mondtam Penningtonnak, hogy ott leszek. Jackie Alexanderről beszélsz? - Mama felhúzza a szemöldökét a hírre. - Ahogy tetszik. De ha engem kérdezel, ez úgy hangzik, mint egy tökéletesen jónak ígérkező karácsony elszúrása. - Grimaszt vág. - Hát akkor pá-pá! - Integet, elindul a kocsifelhajtón, és felnyög, amikor meglátja, mivé silányította a Michelinem a körömvirágait. Gondolom, nem lelkesedik az Alexanderekért - tűnődik Kenny, és ajka közé gyűr egy hajfürtöt, mint egy gyönyörű fekete rózsát. Nem mondom el neki, hogy nekem sincs túl jó véleményem róluk - meg hogy biológiailag én is közéjük tartozom. Elviszlek, ha akarod - ajánlom fel. Jól hangzik! - Felpillant a bejárati ajtó fölött lógó fagyöngyre, és közel húzódik hozzám. - Pillangó vagy eszkimópuszi? Külföldi import. - Szorosan mellé lépek, amíg egymáshoz simulunk. -Szerintem használjuk a francia nyelves csókot. - Határozottan a franciára szavazok! - Beleliheg a minket koszorúként körbefonó ködbe. Lehunyom a szemem, és a szám az ajka lágy párnáin landol. Nyelvével az enyémre csap. Tiszta illatú parfümje ópiumként csábít. Belefúrom az ujjaimat buja hajába, és csókok özönébe merülünk, amelyek sokkal vadabbak, mint azt bármelyikünk gondolta volna. Szeizmikus! A csókolózás Kennyvel megcáfol mindent, amiről eddig azt hittem, hogy ismerem a nyelv művészete kapcsán. Kenny az általam eddig ismert minden egyes csókot letöröl a térképről, és magasra tűzi a csillagát tökéletes pompával. Volt már ennél kevésbé erotikus szexben részem. Ez a vágy csúcsa, a szenvedély nirvánája - abszolút minden értelemben. Kenny varázslatot, csodákat teremt - csókjai má- morítóbbak a bornál, és én nem 27 tudok betelni velük. Kendall Családi ünnep Hópihék táncolnak az égből, és mintha miniatűr papír- pelyhekkel szórnák tele a szélvédőt, miközben Cruise felhajt egy pazar kapuval elzárt ház hosszan elnyúló kocsiútján. Az Alexander-birtok gótikus hatást kelt ólomüveg ablakaival és a bejárat két oldalán ágaskodó kőoroszlánj aival. Cruise megkerüli a kocsit, és odavezet a hatalmas mahagóniajtóhoz. Két túlméretezett koszorú díszíti a bejáratot, és igencsak elüt az impozáns környezettől. De ki figyel oda? Az elmúlt órában csak azokra a forró csókokra tudtam gondolni ! Arcom még mindig lángol a tüzétől. Még mindig érzem Cruise nyelvét a számban, ahogy találkozik az enyémmel, és mint valami feledhetetlen emléket, újra meg újra lejátszom a jelenetet. Cruise jó erősen bekopog az ajtón, aztán csöndben várakozunk. Gyors pillantása lopva végigsöpör rajtam, és a mellkasa megemelkedik, válaszként az idomaimra.
Azon tűnődöm, vajon ő is gondol-e azokra a csókokra - érzi-e még az ízét a szájában, és kiállom-e az összehasonlítást a lányok hosszú sorával, akik előttem ott jártak. Cruise odahajol hozzám, és fűszeres kölnije betölti köztünk a teret. Szóval, Penningon - itt szünetet tart - seggfej vagy sík hülye? Egy hang harsan fel odabent a házban, és megcsi- kordul az ajtó. Sík hülye - suttogom. Cruise a szemembe néz, és röviden bólint. Mintha szövetségre lépnénk itt rögtön a tornácon Pennington balfácán státusa okán. Remélem, Jackie néninek nem lesz kifogása az ellett, hogy vendéget hoztam. Furcsa, de jobban ismerem Cruise-t, mint „Jackie nénit”. Az ajtó feltárul, és a nyílásban feltűnik egy nő tetőtől talpig aranyszínű laméban. Nézzék csak, kit fújt ide a szél! - Énekhangon adja elő az operettszerű üdvözlést. Hosszú fekete haja végei töredezettek, és túlságos napbarnítöttsága nem annyira St. Tropezra, inkább valami csokoládéfigurára emlékeztet. Ajka halvány rózsaszínen világít, mintha fogpasztával kente volna be, szeme az indigókék közönséges árnyalatára van festve. - És ki az ördög ez a kis szexi cukibaba? - Hátrabillen a magas sarkán - eltart egy percig, mire rájövök, hogy Cruise-hoz intézte a kérdést. Ez lenne a te drágalátos unokahúgocskád. - Cruise felém int az egyik kezével, mintha valami nyeremény volnék a vurstliban. - Csak elhoztam. Ó, édes issstenem! Andrew, gyere ide! Kendall van itt! El kell ájulni, milyen döglesztően csinos! - Ringató ölelésbe fog, és minden tőle telhetőt elkövet, hogy párnás keblébe fojtson. Parfümje vastagon beterít, és émelyít, mint az erős tea. - Nézzék csak! Kész felnőtt lett! Zavartan Cruise-ra mosolygok, mert Jackie túloz. Soha nem látott belőlem egy tucat fényképnél többet. Hatalmas csillár lóg a mennyezetről az előtérben, amely beljebb nappalivá szélesedik. Szikrázó lámpákkal és stratégiailag elszórt vörös ágakkal feldíszített óriási fehér karácsonyfa áll az ablakfülke előtt. Gyönyörű a maga steril módján. Gondolom, ha az ember szert tesz egy bizonyos mennyiségű vagyonra, kifinomult követelményeknek kell megfelelnie. Hol vannak már a pattogatottkukorica-füzéres karácsonyok, és a gyerekek saját kezűleg készített tavalyi ajándékaival díszített kandallópárkányok! Mintha a bankszámlán lévő pénz mindenből kilúgozná a meghittséget. Érdekes, éppen erre a fényűzésre vágytam egész életemben, és most, hogy a saját szememmel látom, gondolkodás nélkül elcserélném Cruise kis téglaházára és a bokros duglász- fenyőre. Talán már el is cseréltem. - Andrew? A nappaliban vagyunk. - Jackie sietve beterel bennünket egy fejedelmi szalonba, amelyben egy hatalmas olajfestményen ő és a férje a gyermek Pennington fölé hajolnak - és falra festik az ördögöt. Pennington ugyanis belép a szobába, tökéletes eleganciával - dizájner báránybőrbe bújt farkas. Iránta érzett dühöm jelentősen megszelídült az elmúlt huszonnégy órában - különösen, mivel Cruise-ban volt annyi jó érzés, hogy nem darabolt fel. Most már az a véleményem, hogy ez az egész ügy az elszállásolókkal az elképzelhető legjobban lett elfuserálva, amiért köszönetét kéne mondanom Pennek, úgyhogy egy időre levettem a nevét a válogatott káromkodások listájáról. És bár tele vagyok jóindulattal, gyorsan visszafordíthatok mindent, ha éjfélre Cruise seggfejnek bizonyulna. 28 m Haver! - Pen összecsapja a tenyerét Cruise-zal, aztán, hogy jelezze piától vonzalmát irántam, úgy rávág a vállamra, hogy az alig marad el a bántalmazás tényétől. Szeme üveges, és Szájából illegális szag dől, de én nem fogom felhívni a figyelmet erre a kis terhelő információra most, hogy Pent újra a jóindulatomba fogadtam. ~ Drágám, itt a fiad! - Jackie teljes hangerővel visít, mire egy középkorú férfi jelenik meg a boltíves ajtóban. Tényleg azt mondta Jackie, hogy a fiad? PenrŐl vagy rólam beszél? m Istenem A lehet, hogy mind tök részegek! Vagy régi hagyomány az Alexander- háztartásban, hogy karácsonykor betépnek. Papa! - Cruise odasiet, és megöleli a férfit, akit az apjának nevezett. A féltestvérem - suttogja Pennington, és szent szar, pontosan olyan szaga van a leheletének, mint az illegális növénynek, amelynek a szívásával gondolatban megvádoltam. De mi ez a „féltestvér” ügy?
És itt van az én jövendőbeli menyem! - Jackie néni hangja szoprán regiszterbe kúszik fel. - Ez itt mind Pené. - Erősen megszorítja a vállamat. - Fogadok anyáddal, hogy jóval a diplomaosztás előtt megkondulnak az esküvői harangok! - Vadul megráz, mintha a gondolatot akarná belezötykölni a fejembe. - És én soha nem veszítek el fogadást! - Szeme elkerekedik és forog, ahogyan a rajzfilmekben láttam, és közben sikerül úgy megrémítenie, hogy majd összetojom magamat. Egy pillanatig kísértést érzek, hogy megnyugtassam, nem fog veszíteni, holott halálbiztos vagyok benne, hogy nagyon is fog. Andrew megköszörüli a torkát. Soha nem veszít. - A jóságos arcú genetikai adományközpont odajön hozzám, és megölel. Sokkal kevésbé irritáló, mint megkérdőjelezhetően jobbik fele, bár, úgy tűnik, túlságosan barátságos, amikor nőkről van szó, és igencsak nagylelkűen osztogathatja a spermáit. - Hogy van anyád? Évek óta nem láttam. - Arca felderül, mintha anyám felé is szívesen indítana néhány genetikai rakétát. ®»Jól van - épp most esett át egy váláson. - Kicsit túl hangosan mondom, mintha tudományos eredményről vagy dicséretre méltó teljesítményről volna szó, amire esetleg később pohárköszöntőt mondhatunk. Semmiképpen sem szeretném azzal indítani a karácsony estét, hogy lúzernek tüntetem fel a saját anyámat a barátai előtt. A francba! A francba! - vijjogja Jackie. - Mesélj el mindent! És mi van a kollégiummal? Ne mondd nekem, hogy a fiúk jól néznek ki, mert csak az én Penny fiam számára tarthatod nyitva a szemed! - Hahotázni kezd, és hátrahanyatlik a szófára. Cruise letelepszik a díványra velem szemben, és mindent átfogó vigyor ül ki az arcára, amiért volt szíves elfelejteni, hogy közölje: az apja házába visz. Nekem úgy tűnik, hogy fontos lett volna ezen az aranyrögön megosztoznia velem - mégis megtartotta magának, feltehetően a sokkhatás miatt. És azokból a mély érzésű csókokból ítélve, amelyeket kiosztott, különösen élvezi, ha felhúzhat. Hm - kezdem, és egy pillanatra beleveszek Jackie fényes aranyruhájába igazság szerint a kollégium - Pennington ledobja magát mellém, és átkarolja a válla- mat. - Épp most foglalja el a helyét a Russell Hallban. Ó, drágám! - Jackie néni a melléhez kap sajtos chipses kezével. Körülötte minden valami földönkívüli érzést sugall, a jövőből idecsöppent fényes anyagból szőtt ruhájától kezdve egészen a túl-közel- repültem-a-naphoz érzést sugárzó barnaságáig, amelyet büszkén mutogat. - A Deltába kell bekerülnöd, a Deltába, a Deltába! A mamád is, én is hangadók voltunk ott. Mi rendeztük a legjobb partikat! - A szeme kikerekedik, ahogy újraéli az emlékeit. Be fogok. Szeretnék. - Legalábbis szerettem volna. Kizárólag a Tri Deltára koncentráltam, amíg a lakhatási opcióm nem zsugorodott túlélési üzemmóddá. - Várnom kell, amíg felszabadul egy hely. Lárifári! - Ujjait lebegteti a levegőben. - Majd felhívok néhány embert. A Russell Hall lúzereknek való! Nem kell egy hét, és már otthon leszel a Deltában, családi körben. Combjára csap, mintegy megerősítve a kijelentését. - Ajándékok! - Felugrik, végigtapsolja a szobát, közben megcsúszik, jelezvén a tényt, hogy mélyen a konyakkal felturbózott tojáslikőrös pohár fenekére nézett, vagy egy kicsit túl korán látott neki a speciális brownie-knak, esetleg mindkettő. Pen odahajol hozzám. Valaki erősen rávetette magát a rummal ízesített golyókra. - A lehelete bűzlik, 29 ráadásul törvénytelen módon. - Apropó, kemény. - Lenéz khakiszínű nadrágjára, a lényegében nem létező domborulatra. - Bébi, te aztán kibaszott szexi vagy ma este! Kihúzom magamat, és egy pillantást küldök Cruise felé a szobán keresztül. Andrew a mellette lévő széken ül, és aranyrudak vásárlásáról, meg a Kajmánszigetekre költözésről szóló terveivel traktálja. Az isten szerelmére, remélem, Pent is magával viszi! Cruise lopva rám tekint, és a pillantásunk összeforr. A gyomrom összerándul örömömben attól, ahogy a szeme sugárzik a boldogságtól. Oké! - Jackie rögtönzött dzsiggtáncbemutatót tart, ami több fokkal fölerősíti a szoba kínos hangulatát. Az ő érdekében remélem, hogy a Jézuska egy ipari méretű üveg ritalint, vagy legalább egy próbacsomag xanaxot hagyott a karácsonyfa alatt. - Általában nem bontjuk ki az ajándékokat vacsora előtt, de mivel most mindenki itt van... - Körbelegyint a szobában borospoharával, mire több csepp merlot fröccsen a padlóra. - Mi a fene? - Kotkodácsoló nevetést hallat, és feltörli az eltévelyedett bor maradékát a szoknyája szegélyével.
Cruisy. - Odalök Cruise-nak egy kis zacskót, amely meglehetősen szerénynek tűnik a hordóhasú fát díszítő hivalkodón díszes dobozok mellett. Cruise belenyúl, és kivesz belőle egy barna bőrtárcát. Kinyitja, és egy papírpénzt halászik ki belőle. Tíz. - Mosolyt villant Jackie-re és az apjára, majd gyorsan megköszöni korai örökségét. Olyan érzésem van, hogy ha Jackie nénin múlik, akkor Cruise ezúttal a teljes végösszeget tartja a kezében. Tényleg nem számítottunk rád! - Jackie mindnyájunkat kényelmetlen helyzetbe hoz azzal, hogy érezteti Cruise-zal: nem szívesen látott vendég. - Pen, miért nem nézed meg, mit hozott neked a Jézuska? Pennington kibontja a dombornyomású ezüst hóemberekkel díszített dobozt. Féligmeddig reménykedem abban, hogy a Jézuska becsületes szeretett volna lenni, és azt hozta Pennek, amire valószínűleg a legjobban áhítozott: egy marihuánás cigarettatárcát. Ehelyett egy hatalmas vállszíjas bőrzsákot húz elő, és... mi az, csak nem egy férfitáska? Ide minden holmidat berakhatod! - Jackie néni gyorsan az ajándéka védelmére kel. Tudod, a tárcádat, a telefonodat... minden egyebet. Egy tonna belefér. Istenem, Pen annyira be van tépve, hogy a végén még tényleg megfogadja anyja tanácsát, és beleszékel a vajpuha bőrtáskába. És meg vagyok győződve, hogy az „egy tonna belefér” szlogen tulajdonképpen a gramm kódja. Ez lesz Pen titkos kábítószerraktára. Köszönöm, mama! - Pen felemelkedik, és gyorsan arcon csókolja az anyját. Szerintem „Cruisy” jól megúszta a dolgot egy igazán férfias levéltárcával és némi készpénzzel. Jackie egy bolyhos zöld masnival feldíszített csillogó rózsaszín dobozt tesz az ölembe. Olyan szép és ünnepi hangulatú, hogy legszívesebben fel sem bontanám, inkább odatenném a fa alá, amelyet ma állítottunk fel Cruise-zal. Rajta! - Jackie néni szinte vihart kavar a tapsolásával, és arra ösztökél, hogy megbirkózzam az eltéphe- tetlen fóliával. Rettentően izgatott attól, hogy elbüszkélkedhet a karácsonyi kereskedelmi ipar eme remekével. Addig kínlódom, amíg sikerül kinyitnom a dobozt, és meglátom a táska tökéletes mását, amelyet Pen épp az imént csomagolt ki. Hisz ez... gyönyörű. - Az igazat megvallva, furcsállom a dolgot. Lehet, hogy Jackie egyszerűen fukar volt, és nem tudott ellenállni az egyet-fizet-kettőt- kap ajánlatnak? Páros ajándékok, ilyen hamar? - Cruise arca pici mosolyra húzódik. Iszonyúan szexi, ahogy ott ül magába roskadva, és legszívesebben azonnal visz- szaindulnék a rögvestszerelmi-fészekké-alakuló kis házunkba, hogy rekordidő alatt átvegyük az alapvető tudnivalókat. Nem lehet túl korán kezdeni! - Jackie az ujját emeli fel mintegy megerősítésként a levegőben. - Ideje megszegnünk a kenyeret. - Int, hogy mindnyájan kövessük.
30
Cruise megvár engem, és egyik karját a derekam köré csúsztatja. -Nem árultad el, hogy ez a családod! - suttogom. És miután szemtanúja voltam épelméjűségük törékeny voltának, megértem, hogy az előbb említett biológiai tény miért nem került terítékre. Nem kérdezted. - Gödröcskéi elmélyülnek. - És nem is igazán azok. Ügy emlékszem, azt mondtad, hogy a családneved Elton. Az is, hála anyám briliáns diszkréciójának. Szerintem jó ötlet volt. Szerinted nem? Jackie néni visszaoson a szobába, és kiszúrja Cruise végtagjának stratégiai helyzetét. Összehúzza gombnyi szemét, úgy néz rám, és megköszörüli a torkát. Jövendő férjed vár. - Hidegen, acélosan hangzik. Cruise-ra kacsintok. Hadd várjon! A vacsora az Alexander-birtokon elmegyógyintézetre emlékeztető esemény. Az ebédlőt bíborvörösre festették, és telezsúfolták hatalmas méretű fekete bútorokkal, ami sátáni hangulatot kelt. Bárki gondolta is, hogy a mennyezet négy sarkában tátongó szörny fejek vörös falakkal történő párosítása jó ötlet, csak egy kicsivel lehetett józanabb egy őrültnél. Fogadok, hogy a bugy- gyant elméjű illető, aki ezért a szanatóriumért felel, az én mondvacsinált nagynéném, Jackie. Kérlek, szólj anyádnak, hogy bármikor szívesen látjuk. - Andrew, a szülői egység józanabb és partner- cserére hajlamosabb tagja beleegyezőn bólint. - Számára mindig van egy szoba a házunkban. Jackie néni megköszörüli a torkát, és gyilkos pillantással sújtja, mintha egyáltalán nem létezne szoba ebben a hatalmas fogadóban. Valami azt súgja nekem, hogy ha mama látogatásra szánná el magát, szerencsés esetben legfeljebb egy nevével fémjelzett jászolt találna a ház körül. Cruise, ki a legújabb barátnőd? - Jackie egy pillanat alatt témát vált, és Cruise legújabb péniszcsatáira tereli a figyelmünket. Végigfutok a telefonkönyvön. - Cruise rákönyököl az asztalra, és huncut pillantást vet felém. - Jelenleg a J betűnél tartok. J, mint Jordán. Titokban elmosolyodom. Néha tetvetleníthetnéd magadat. - Jackie kérés nélkül osztogat orvosi tanácsot. Tudod, a rákot sem csak megfőzni lehet. - Fogán keresztül szűri a véleményét, mint egy hasbeszélő. - És figyelj arra a gyilkos kankóra, amelyik mostanában alattomosan terjed! suttogja. - Ügy hallom, létezik egy mutáns fajta, amelyiktől leeshetnek a golyóid az éjszaka közepén. Fönt a fürdőszobában van abból a sprayből És ebben a szellemben... - Andrew megráz egy kis aranycsengőt, mielőtt Jackie-nek alkalma nyílna részletesebben belemélyedni a háztartási fertőtlenítők kitűnő tulajdonságainak és gyógyhatásainak ecsetelésébe. Egy hadsereg hiányosan öltözött lány masíroz be a szobába Andrew csuklójának egyetlen intésére, provokatív francia szobalánykosztümben. A pornográf vacsora közti színház különös variációját adják elő, amely alapjaiban értelmezi át a Mikulás belépőjét. Ki tudta, hogy még egy burleszkelőadás is vár ránk a ma este programjában? Cruise-t a fiatalabb lányok közül ketten nyíltan csodálják, míg egy kevésbé jól értesült leányzó, véget nem érő copffal, Pennel flörtöl oly módon, hogy minden adandó alkalommal az arcába nyomja dekoltázsát. Szuper! Amint a bornak alkalma nyílik, hogy szabadon folyjék az aranyozott kelyhekből, amelyek, esküszöm a magasságos istenre, olyanok, mintha egyenesen a Vatikánból nyúlták volna le őket, Jackie talpra ugrik, hogy pohárköszöntőt mondjon. A szerelemre! - Megkereszteli a szobát a szeszélyes érzelemnek szóló lelkes kirohanással. - Kívánom, hogy mindnyájan találjuk meg azt a különleges igazit. És, édes istenem, remélem, ez hamarosan bekövetkezik, mert fel kell kötnöm hozzá a nadragulyámat. - Belevihog a botrányosan félresikerült nyelvbotlásba. Furcsa pohárköszöntő, de mert saját magát köszönti fel, hajlandó vagyok szemet hunyni a házasságtörésbe tett verbális kiruccanása fölött. Cruise felém emeli boroskelyhét. Arra, hogy megtaláljuk a szerelmünket! Istenem, mit meg nem tennék, hogy ő legyen az! Egy tökéletes világban Cruise nem volna szívtipró, én pedig nem viselkednék úgy, mint egy betanítás alatt lévő ringyó - mert egyszerűen csak Cruise-t akarom.
Mintegy megerősítendő pislogok egyet. Egy tökéletes világban mindketten hinnénk a szerelemben, és fejest ugranánk abba a csodálatos langyos pocsolyába. - Arra, hogy megtaláljuk a szerelmünket! - Úgy mondom, hogy közben egy pillanatra sem veszítem el Cruise tekintetét. - Legalább egy éjszakára. - Suttogva ejtem e szavakat, nehogy megtörjem a varázst. Nagy kár, hogy egyetlen éj szakából nem válhat örökkévalóság. Cruise Másnap reggel az égbolt épp csak annyira sejlik át a felhőkön, hogy kék csillogással vonja be az éjszaka lehullott hótakarót. Korán ébredek, egyszerre a Jézuskával és az angyalokkal, hogy megpróbáljam szétszedni a hősugárzót, hátha rájövök a nyitjára, hogy mi az ördög baja lehet. De főként azért, hogy felforgassam a házat abban a reményben, hogy találok valami elfogadható ajándékot Kennynek. Igencsak régen volt már, hogy annyira elér- zékenyültem valakitől, hogy a testemen kívül mással is megajándékoztam az illetőt. Szívesen Kennynek adnám azt a pokoli drága parfümöt, amelyet Mollynak vettem, de megkértem mamát, hogy csomagolja be és tegye a fa alá. Különben is, Molly nyilván már rávetette magát. Kipillantok az ablakon a kocsim mellett parkoló BMW-re. Jackie ragaszkodott hozzá, hogy meglepje Kennyt egy autóval, amelyet használhat, amíg nem képes a saját lábára állni. Jellemző Jackie-re: apám pénzével kenyerezi le az embereket, kivéve persze engem. Aggéit. Kenny váratlanul felbukkan és reszelősen belenyög a fülembe. Ugyanazt a pólót viseli, mint tegnap este. Lába, akár a lándzsa, hosszú és karcsú, és mintha vajból faragták volna. Egy fantáziakép szűrődik át az agyamon - látom félig lezárt szemét, gyönyörtől ívbe hajló nyakát. Boldog karácsonyt! - Követem a nappaliba, és átnyújtok neki egy zacskó díszt mama ünnepi csecsebecséktől teli dobozából. Boldog karácsonyt! - Félénken elmosolyodik. Figyelem, ahogy felteszi az égőket a fára, és próbálom elfelejteni a röpke pornográf gondolatot, amely átsuhant a fejemen. De nem sikerül. Kenny maga az életre kelt ábránd, aki egyszer csak besétál a nappalimba nedves, csöpögő hajával, tiszta arcával, a legcsekélyebb smink nélkül, és mégis olyan, mint egy szupermodell. A telefonom vibrál a farmeromban. Kihalászom, és Blair arca vigyorog rám. Basszus! Gyorsan elnémítom, és a zsebembe rejtem. Megfagy a vérem a látványtól. Iszonyú régen nem hallottam róla - nem mintha érdekelne. Életem végéig meglennék anélkül, hogy újra lássam vagy halljak felőle. Felveszed? - Hozzám bújik. - Kimehetek a szobából, ha akarod. Dehogy. Nem fontos. - Nem fontos? Most először mondom ki. Mesélj el mindent a családodról ! - Áttetsző szeme felcsillan, ahogy beletúr a dobozba, és kiveszi a csillagot. - Ügy érzem, mintha rokonságba keveredtünk volna. Furcsának találod? A legcsekélyebb mértékben sem vagyunk rokonságban! - Legkevésbé a bátyja szeretnék lenni. Egy kicsit többre hajtok... mi a francra is hajtok? Elhallgatok, hogy jól megnézzem magamnak, és azon tűnődöm, vajon mibe mászom bele. Hónapok óta nem talált rám egyetlen igazi érzés sem. Még nem tudom biztosan, hogyan kategorizáljam 32 Kennyt. - Bár te és Penny - halványan bólintok -, ez szinte már a vérfertőzés határán jár. Mit szólsz hozzá, hogy Jackie képes volt egyforma táskát venni nekünk? Halkan elneveti magát, mire ritmusra ugrálni kezd a cicije. Na igen, ez Jackie dióhéjban. Ez a nő mindenre képes, az egyszer biztos. Valójában mi történt? Ő dúlta fel a házasságot a papád és a mamád között? Nem, már túl voltak mindenen, mire Jackie képbe került. Apám azt mondta, hogy egyetlen nagy szerelme volt csupán, és őt hagyta elmenni - azt mondta, hogy egész életében bánta. De Jackie, ő olyan, mint a cipőd talpára ragadt szar. Ha egyszer felbukkan, rettentő nehéz levakarni. De Pennel nincsen semmi baj. Különben alig látom őket. Kínos volt neked a tegnap este? - Lebiggyeszti az ajkát, és közben imádnivalóan néz. Finom az illata, tiszta, mint a görögdinnyéé és az uborkáé. Ajka telt, egy kis szájfény ragyog rajta. Hívogat, de ellenállok.
Nem, nem volt kínos. Egyébként is be akartam nézni hozzájuk. Jackie ilyenkor elég kedves, ha az év többi részében távol tartom magamat tőlük. Ó. - A csillagot babrálja a kezében. Elkomorodnak a vonásai, bedugom hát a csatlakozót a falba, és a csillag varázslatosan felizzik az ujjai közt. Szép! - Feltartja egy pillanatra. - Sokat volt veled? Tudod - azért jó apa volt? Gyerekkoromra gondolva valamiért elszomorodott. Sajnálom, hogy Andrew pocsék apasága akkora erővel hat rá, hogy elronthatja a karácsonyi hangulatát. Eljött néhány futballmeccsre, amikor játszottam. Láttam az érettségi bizonyítvány osztásánál. Minden illendő alkalommal megjelent. De Pen az, aki az ujja köré tudta csavarni. Ő kapta a dobáljuk-a-labdát- a- hátsó-udvarban verziót. Azt az apát, aki minden nyáron Hawaiira vitte a családot vakációzni. - Nem említem a tényt, hogy egy kézen meg tudnám számolni, hányszor töltöttük együtt az időt, vagy hogy a néhány alkalommal, amikor mégis kettesben voltunk, Jackie miként gondoskodott róla, hogy úgy érezzem, ki vagyok zárva mindenből. - Na és te? Neked mi a történeted? - Kenny átnyújt egy zacskót tele óriási piros gömbökkel. Emlékszem rájuk. Gyerekkoromban azt hittem, hogy műalmákat hagytunk a Jézuskának, azért került el bennünket éveken keresztül. Hát - kezdi a mamám az „évszázad sorozatmenyasszonya” címre hajt. Rengeteget költöztünk hét különböző iskolába jártunk a bátyámmal. Megviselt, hogy mindig én voltam az új lány. Apám ügyvéd Oregonban, ott él az új családjával. A pletykák szerint hat testvérem van. Négyéves korom óta nem láttam őt - de már jóval azelőtt szakított anyámmal. Egy farmon laknak, és az új felesége gyertyákat készít. A bátyám most ott jár iskolába, úgyhogy gondolom, újra beszélnek egymással. így hát csak én vagyok kizárva az akolból. - Összeszorítja az ajkát, miközben kibogozza a kezében tartott csillag drótját. - De nem izgat. Elkapom a tekintetét, és nem engedem el. Hát itt vagyunk, két sebzett madár, szenvedő lélek, akik úgy tesznek, mintha leszarnák az egészet. Kenny a királykisasszony, aki apa nélkül nőtt fel, így nem mondta meg neki senki, hogy különleges lény, hogy gyönyörű, hogy sokkal többet érdemel, mint egyéjszakás kalandok sorozatát. De izgat - suttogom, és a karomat kérés nélkül a dereka köré fonom. Talán egy kicsit. - Ajka lebiggyed, ahogy megérinti a tarkómat. - De már túl vagyok rajta. Most már, hogy okosabb lettem, meg tudom védeni a szívemet most már, hogy tudom, a szerelem sohasem végződik jól. Igaz? Szívem természetellenesen kalapál. Valaha hittem a szerelemben, és noha nem végződött jól, de azért az sem az igazi, hogy a vágyamat forgóajtószerűen elém perdülő lányokkal próbálom kielégíteni. Tegyük fel a csillagot afa tetejére! - A levegőbe emelem Kennyt, ami visítást vált ki belőle. Kezd lecsúszni, és csupasz combjára teszem a kezem, hogy megtartsam. A testem életre kel ettől az érintéstől. Tériszonyom van ! Akkor csináld gyorsan! Szorosabban fogom, és a vállamra ültetem. Jó érzés Kennyt így tartani, megérinteni anélkül, hogy szétaprítanám a testét a parázsló szenvedély őrületében - bár ez a vágy az ez évi karácsonyi kívánságlistámon ugyancsak előkelő helyen szerepel. Felteszi a csillagot a fa tetejére, és lesiklik a testemen, mintha egy rúdon kapaszkodna. Arca az arcommal szemben bukkan fel, liheg az erőfeszítéstől. 33 Nagyot sóhajt. Ajka tökéletes mosolyra fakad, és hosz- szú idő óta először úgy érzem, hogy jól csináltam valamit. Hirtelen elfog a vágy, hogy én legyek az, aki megmondja neki, hogy különleges lény, hogy gyönyörű, hogy sokkal többet érdemel, mint egyéjszakás kalandok sorozatát. Tegnap a fenyőfavásárban csodás ajándékot adtál nekem. - Feltett szándékom, hogy játékosan beszéljek, de a szavak égetik az ajkamat, mintha túl közel léptem volna a lángokhoz. - Ha nem bánod, most én is szeretném átadni az ajándékomat. Egész reggel erre vártam.! - feleli még a suttogásnál is halkabban. Rácsapok az ajkammal, és mélyebbre hatolok egy érzéki csókváltásért. Beszippant a szája melegségével, én pedig leküzdöm a torkomból feltörni készülő hörgést - a farmerom már feszül az elsöprő vágytól. Érzem, hogy a szívemben fény gyúl, mint az a csillag a fa tetején. Kenny elérte, hogy újra hiszek a varázslatban. Másnap lemegyünk együtt az edzőterembe. Régi barátom, Cal a hely tulajdonosa, úgyhogy rábeszélem, adjon Kennynek
egy napi belépőt meghatározatlan időre. Kenny elstartol a zumbafitnesz felé, én pedig a súlyemelő terembe indulok. Regélj nekem, haver! - Cal egy törülközőt dob a vállára, és várja a sikamlós részleteket. Túl sokszor elkövettem azt a hibát, hogy elmondtam neki a matracon történteket. Leborotváltatta a haját, így most a teste tíz árnyalattal sötétebb színű a fejénél. Mikor fested be azt a nyakadon ülő kugligolyót, hogy mindenütt egyforma színed legyen? - Lefekszem a padra, és egy sorozat felülésbe kezdek. - Figyelj, légy szíves! Kugligolyót? Te meg miről beszélsz? - Lebukik, és addig ficánkol, amíg megpillantja csúf pofáját a tükörben. - Kibaszott műalkotás vagyok! Csak az elmúlt héten három nő ajánlotta fel, hogy leszop. T ényleg? És ezt meg hogy képzeled? Hogy Lauren ott fog állni, és felügyeli az eseményeket? Hogy megbizonyosodjék, a csajok jól csinálják-e? Lauren. - A barátnője puszta említésétől is megretten. - Az utóbbi időben olyan, mintha karót nyelt volna. A karácsonyeste tiszta gáz volt. Simán elvárta, hogy egy gyémántot húzzak elő a pöcsömből. És amikor nem tettem, embertelen patáliát csapott. Most pedig fizetek érte, és majd belegebedek, hogy ezt bizonyítsam is. Apropó, gáz, hallottál valamit Blairről? Felhívott. De kinyomtam. - Furcsa. Június óta semmi hírem nem volt róla, majd egyszer mint derült égből a villámcsapás, kétszer is rám csörgött. Mind a két alkalommal sikerült megállnom, hogy felvegyem a telefont. Most meg Cal említi a nevét, mintha a kísértetét próbálná elővarázsolni. Láttam egy partin fenn, a Herald Hallban. Ha nem tett fel egymillió kérdést rólad, akkor egyet sem. Gondolom, nem jött össze a dolog azzal a dartmouthi taplóval. Kit érdekel? - Éles fájdalom szúr a mellembe a gondolattól, hogy Blair érdeklődik felőlem. Kenny és azok a forró csókok villannak át az agyamon. Kenny valahogy mindent azonnal megszépített. Saját ajkát simította sebtapaszként a lelkemre - elkezdte a gyógyítást, amire előtte a lányoknak még csak esélyük sem lehetett. - Ami Blair és köztem volt, annak vége. Ha újra látod, lehetsz
34
a rossz hír vivője. Ő hozta meg ezt a döntést. Én csak egyetértek vele — most az egyszer. Cal feltartja a karját a levegőbe, mintha rablótámadás érte volna* és a súlyok rázuhannak a mellkasomra. Haver! - Leemeli rólam a nehéz vasat, és hoz* záerősíti a rúdhoz. - Sokat akar a szarka, de nem bírja a farka! Már a harmadik osztály óta ez volt a problémád. Mesélj csak erről az új húsról - a napijegyről. Zumbázik neked, amikor kettesben vagytok? Ha végeztél vele, csak rajta, küldd el hozzám. Van egy olyan sejtésem, hogy Lauren útilaput készül kötni a talpam alá. Valami nem tetszik nekem abban, hogy Lauren útilaput készül kötni Cal talpa alá. Tény, hogy a haveromban mindig volt egy hangyányi seggfej ség, de Cal már csak ilyen. Azt hittem, ő és Lauren örökre összekötötték a sorsukat. Úgy látom, Kennynek igaza van — a szerelemnek soha nincs jó vége. Kennyt nem kaphatod meg! Arca kicsit hátrabillen, Faszikám, csak nem akarod megtartani? T esztvezetést végzek. - Bolygónk összes dákója számára, ha Kenny eléri, amit akar. - Azt az őrült ötletet vette a fejébe, hogy az én nőnemű változatommá képezi magát. Cal a fejét ingatja. Hímringyó - vágja rá gondolkodás nélkül. Kösz! - Felülök, és látom, hogy egy barna lány a terem túloldaláról nyíltan molesztál a tekintetével, úgyhogy Calhez fordulok. - Azt akarja, hogy megtanítsam a kötélre. Hogy megtanítsd a kötélre? - Mélyről feltörő nevetés kapja el. Ott lakik nálam a házban, ezért úgy döntöttem, hogy lassan fogunk haladni. Teljesen járatlan ezekben a dolgokban, és nem szándékozom kihasználni. Micsoda? - Hátraugrik ennek az őrültségnek a hallatán, mintha épp most téptem volna le a tökeimet, hogy bizonyítsam az újdonsült cölibátusom iránti elkötelezettségemet. - Hiszen te vagy a Baszós Cruise Elton! Baszós az előneved, csak nem felejtetted el? Több szexi csajt dugtál meg egy szezonban, mint ahányról más férfiak egész életükben fantáziáinak! Attól, hogy találtál magadnak egy aranyos kis baszótársat, még nem kell szögre akasztanod a varázslatos vonzerődet! Mindkettőnk helyett hinted az ondóidat, nem emlékszel? Állítsd le magadat, légy szíves! - sziszegem, hogy rávegyem, fogja be a száját. Isten ments, hogy Kenny besétáljon, és meghallja a „baszótárs” szót röpködni a levegőben ! Aranyos lány. Azon a téren nem oktatom. Egyetlen dolgot akarok megtanítani neki, nevezetesen, hogy én vagyok az utolsó ember e bolygón, aki bárki eszményképe lehetne. Rengeteg olyan lány szaladgál a földön, mint én, és hidd el, hogy ő nem közülük való. Meg fogom találni a módját, hogy ezt az ötletet egyszer s mindenkorra kiverjem a fejéből. Egyetlen barátra van szüksége, nem a hálószobájából kimasírozó pasik sorára. Helyes! Mondd meg neki, hogy tartsa magát távol a territóriumodtól. Takarítsd el a házból, mielőtt megszakítaná az egyetemista lányseggek sorát, amelyekhez már úgy hozzászoktál. Rápillantok. Ha már említed - éppen szünetet tartok. Micsoda? - Kezét a fejére ejti, mintha épp most dobtam volna le egy onkológiaalapú bombát, a heréire célozva. - Te most átvágsz? Szünetet tartasz ezért a lányért? Ezért a Kennyért - a szűzért, aki az oktatásodért könyörög? Szent isten, szerintem te teljesen belezúgtál ! Megdermed. - Belezúgtál, igaz? Nem zúgtam bele! - Kicsit felkapom a fejem. Hiszen alig ismerem! - Furcsa, de jobban ismerem Kennyt, mint bármelyik lányt, akit ágyba vittem az elmúlt hónapok maratonja során. Találnunk kell egy barátot a kis Miss Napijegynek. - Cal hozzám hajol, olyan ünnepélyesen, mintha a Kenny- féle kapcsolat képes volna megbontani a világegyetem egyensúlyát. - Állítom neked, haver, hogy ez a lány légy a levesben, tönkreteszi a rendszert. Az Ackerman Ház szilveszter esti bulit rendez. Tizenkét különböző főiskola kapott nyílt meghívót. Ami azt jelenti, hogy tizenkét különböző egyetemnyi seggfajtából lehet válogatni, barátocskám. Ne feledd a missziós jelszavadat: ágyast, nem házast! Felpillantok rá, és megrázom a fejemet. Tényleg ideje már, hogy végre ne az én farkamon keresztül éld az életed!
-
Jobban tennéd, ha kettőt növesztenél, és
36
kirúgnád a szüzet az utcára, mielőtt a hátadba vájja a cuki kis karmait! Legközelebb majd azon kapod magadat, hogy virágot veszel neki. - Rácsap a vállamra, és elindul. - Higgy nekem, ez a csaj csak bajt hoz rád! Egy pillanatra elképzelem Kenny körmeit, ahogy a hátamba vájnak, és a lábait, ahogy szőlőindaként kö- rém fonódnak. Alig várom, hogy eljöjjön az a perc, de igazság szerint Kenny százszor jobbat érdemel nálam. Lehet, hogy csak bajt hoz rám. Lehet, hogy pontosan azt a bajt hozza rám, amelyet mindig is kerestem. Kendall Reszkess és festess Peregnek a hét napjai, és Cruise is, én is megtaláljuk a magunk ritmusát a házban. Ő készíti a reggelit, én az ebédet. Á vacsora változó, és általában Johnny Burgers felel érte. Cruise említette, hogy ma délután segítenie kell a mamájának, úgyhogy én ügyeket intézek. Síkos, havas úton vezetni olyan bizonytalan érzés, mint szerelembe esni. Bár én egyáltalán ném szerelembe —én szexbe esem. Csupán ez létezik igazán a világon. Minden más egyszerűen csak érzéki vágyból született illúzió. Hazafelé tartok a Garrisonról, és megpróbálom kicselezni a karácsony utáni kiárusításdömping miatt előálló őrületes forgalmat. Elkövettem azt a hibát, hogy rákérdeztem, mi a helyzet reménybeli kollégiumi szobámmal, mire megtudtam, hogy Pennington kamuzott, amikor azt mondta, hogy várólistára tett - kiderült, hogy várólista mint olyan, nem is létezik. Rászorítöm kezemet a kormánykerékre, és elképzelem, hogy Pennington kicsi, vörös nyakát szorongatom. Az Alexander-klánról jut eszembe - nem fér a fejembe, hogy Jackie néni tényleg azt mondta, hogy a Russell Hall „lúzereknek” való. Az a helyzet, hogy Jackie néni erőszakos némber, aki kipasszírozta Cruise-t az apja életéből, hogy minden anyagi figyelem kizárólag az ő drágalátos kis Penny fiacskájára terelődjön. Sejtelme sincs, hogy Pen csak egy füvező alak, férfiretiküllel. Behajtok a Starbucks parkolójába, és besietek a vidám hangulatú helyiségbe, hogy elmeneküljek a sarkvidéki fagyból. Legnagyobb meglepetésemre a meleg időjárásra alkalmas ruháim közül egyetlenegy sem képes a testemet a kellemes 36,6 fokos hőmérsékleten tartani. Kiadós bevásárlásokba kellene bocsátkoznom, de pénzem nemigen van hozzá. Kendall? - Barátságos női hang hív a sarokból, Laurent és Allyt fedezem fel. Integetnek, hogy menjek oda hozzájuk. Az Alpha Sigma Phi-partiról emlékszem rájuk. Ők azok, akikkel haza akartam menni, de a végzet közbeszólt, és Cruise-nál kötöttem ki. Várjunk csak, tényleg azt mondtam, hogy a végzet? Pedig annyira nem hiszek benne! A végzet baromság, amivel az emberek kényszeresen etetik magukat, amikor túl lusták ahhoz, hogy a saját kezükbe vegyék a sorsukat. Hogy mennek a dolgok? - csicsergi Ally, amikor leülök. Remekül ! Meg akartalak keresni benneteket akkor este a bulin. Szerintem Pennington lekéste a jelentkezési határidőt, úgyhogy nem kaptam szállást, és most hajléktalan vagyok. Úgymint pad a parkban akcióban? - Lauren szeme elkerekedik, mintha épp most hurcoltam volna be a fekete himlőt a környékre. Nem. Úgymint Cruise Elton akcióban. Megengedi, hogy nála lakjam, de ezt nem sírhatom ki tőle örökre. 37 Gyors pillantásokat váltanak. Tehát Cruise-kontroll alatt vagy. - Ally ajkán sokatmondó mosoly jelenik meg. - Ez hogy működik nálad? Az a hír járja, hogy forróbb az ágyban, mint egy erdőtűz. - Lauren a nyakláncát molesztálja a gondolatra, hogy Cruise felperzseli a lepedőket. Az a hír járja, hogy a farka akkora, mint egy telefonpózna. - Ally szeme lapostányér nagyságúra tágul, miközben a szuperméret-elmélet megerősítésére vár. Lauren felém bök a banánjával. Stephanie Banks lefeküdt vele egy hónappal ezelőtt, és azóta a „tripla orgazmus királya” névvel illeti. Ally beszívja a levegőt, és az arca színt vált, mintha éppen abban a pillanatban tapasztalná meg az említett élményt. Ez az egész rohadtul elmebeteg. Melissa Warbeck azt mondja, hogy olyan dolgokat tud művelni a nyelvével, amik büntetőjogilag elmebetegnek minősítik.
Ezek ketten úgy merednek rám, mintha tőlem várnák, hogy igazoljak minden szexuális rémhírt, amely Cruise Elton nevéhez fűződik, és még néhány hihetetlen újdonsággal meg is toldjam a kínálatot. Uh... - Édes istenem! Egy tripla? Egész testem sóhajtozik a gondolatra, hogy Cruise végigvisz azon az elképzelhetetlen ösvényen, és hozzám préselve kőkemény testét, szexuális eufóriába repít. - Igazság szerint még semmi ilyesmit nem csináltunk. - Még? - Technikailag még első alkalom sem volt - vallom be. Tényleg? - Ally ajka csalódottan lefittyed. - Hát akkor meg mi a fene van? - Addig piszkálja melírozott haját, amíg az egész hajzuhatag az arca körül lebeg. Megkértem, hogy tanítson meg a pajzán módszereire. - Ördögi mosoly játszik az ajkamon. - Azt mondtam, hogy ha nagy leszek, ugyanolyan rossz hírű szeretnék lenni, mint ő, és megkértem, hogy okítson ki a mesterség fortélyaira. Ami abból áll, hogy? - Lauren elképedtnek tűnik abbéli képességemtől, hogy Cruise-t a promiszkuitáshoz vezető személyes portálomként tarthatom számon. Nem tudom. Mintha a szám az engedélyem nélkül kezdett volna mozogni, mielőtt észbe kaptam volna. Arra kértem Cruise-t, hogy vezessen át a züllés mély, sötét ingoványán. Igazság szerint... valahogy, tudjátok, együtt akartam lenni vele. De túlságosan zavart a tény, hogy még soha senkivel nem szeretkeztem. - Úgy vonom meg a vállamat, mintha az, ami épp most hagyta el az ajkamat, erkölcsileg igazolható volna. - Azt hiszem, szociológiai kísérletként utaltam rá. Miként? - Ally olyan kétségbeeső pillantással tekint rám, amelyet a hozzám hasonló fura társadalomtudósok számára tartogatnak. Nem érted? - Lauren megböki a könyökével. - Kenny egy zseni! - Újra felém fordítja a figyelmét. - Érdekel a pasi, igaz? Talán egy kicsit. - Oké, nagyon! És többet akarsz egy egyéjszakás kalandnál. Ez állításként hangzik. Szép is volna! - Igaz történet. És mivel lassan tanulsz, rengeteg oktatásra van szükséged. - Rábólint tervem briliáns voltára. Lassan tanulok. - Gonoszul elmosolyodom. - És gyakorlat teszi a mestert, igaz? Igen, igaz. - Ally nem úgy tűnik, mint aki túlságosan meg van győződve az említett briliáns jellegről. - De Cruise szakértő szexértőnek számít az erkölcsi züllés területén. Tényleg csodálatba kell ejtened őt, ha azt akarod, hogy maga mellett tartson. Mellesleg igazán azt szeretnéd, hogy bevegyen a helyi kis ribancokközé, akiket éjszakánként kielégít? Azt mondta, szünetet tart a kedvemért. - És ha nem állja a szavát, attól sem riadok vissza, hogy rémhíreket terjesszek egy nagyon csúnya bőrbajról, amelyet elméletileg elkaphatott. Szimultán akad el bennük a szusz, mintha az, amire utaltam, súlyosan sértené kiváló nemzetünk biztonságát. Szünetet tart? - Lauren álla leesik erre a kijelentésre. - És a farka mit szól ehhez? Nézd, el kell felejtened ezt az egész ötletet, és találnod kell egy rendes srácot magadnak - valakit, aki virággal és édességgel halmoz el. És tripla orgazmusokkal! - veti közbe Ally, mintha ennek az attrakciónak valahol a lista élén volna a helye. Nem mindenkinek van orgazmusa az első alkalommal. - Lauren meghámozza a banánját, le nem véve a szemét Allyről. - Ez fiziológiai képtelenség. Különben
is, Kenny még nem tart ott. Nem látod, hogy tiszta lap? Hozzám fordul. - Egek, még azt sem fogod tudni, hogy mit kezdj azzal a telefonpóznával! - Benyomja a banánt a szájába, és ki-be húzogatja, mintha valami szexuális morzejellel beszélne. Nem hagynád abba? - Ally kikapja a banánt a kezéből. - Nem vagyok hajlandó figyelni, ahogy obszcén dolgokat művelsz egy gyümölccsel nyilvános helyen! - Rám néz, és egy pillanatra lehunyja a szemét. - Annyira azért nem lehetsz tiszta lap! Úgy értem, biztosan láttál már olyat, igaz? Hogy mit láttam? - kérdezem. - Ó! Olyat! Nem, igazából még nem láttam. Bár egyszer rányitottam a bátyámra, amikor a fürdőszobát használta. Durva! - Ally úgy tesz, mintha hányna. Tisztázzunk valamit, Kendall! - csap le rám Lauren. Testvérek nem számítanak. Ally magához húz a csuklómnál fogva. Úgy néz ki, mint egy rohamosztagos - állítja. Baromság! - Lauren ellöki a kezét. - Ne hallgass rá! Azt hiszi, hogy minden valahogy a Csillagok háborújáig megy vissza. így néz ki. - Feltartja a banánt, aztán egy meglehetősen mély torokból inspirált mozdulattal beleharap a fallikus gyümölcsbe. Ally felnyög a látványtól. Kendall - vág közbe -, én nem aggódnék túlságosan a szexuális téren tapasztalható hiányosságaid miatt. Cruise profi a testnyelvben. Tuti, hogy mindenre megtanít, amit csak tud. Pontosan ez az, amitől félek, és amit egyszersmind remélek! Egy csinos szőkeség vonul be élénkpiros kabátba burkolva, és leül a mögöttünk lévő asztalhoz. Fagyos arckifejezéssel méreget, és én másfelé nézek, hogy elkerüljem a kellemetlen pillantását. Valójában semmiért sem kell aggódnod - folytatja Ally. - Cruise Elton remek tanár lesz. És amikor végzett veled, megtaláljuk neked a tökéletes barátot - valakit, aki legalább három különböző komputernyelvet beszél, mert isten őrizz, hogy egy tapló másszon rád! Három komputernyelvet - bólintok szórakozottan, de másra sem tudok gondolni, mint a tényre, hogy egyetlen porcikám sem akar Cruise Eltontól ilyen gyorsan megszabadulni. Igazság szerint minden porcikám meg akarja őt tartani. - És mi van akkor, ha Cruise-t szeretném barátomnak? Laüren kávéja a vállára fröccsen. Ezt nem mondod komolyan ! - vakkant közbe Ally. - Ez olyan, mintha egy vad musztángot próbálnál megszelídíteni. Óvatosnak kell lenned, különben az életedet kockáztatod. Nem is tudom... - Lauren a csészéje pereméhez érinti az ujját, miközben a hallottakat fontolgatja. - Ez már megtörtént. Cruise Elton egyszer már nagyon komoly barátpotenciált mutatott. Erre hajtasz? Talán igen. - Fészkelődöm a székemben a gondolatra, hogy egy láthatóan jól felszerszámozott musztángot kell megszelídítenem. Akkor oksi - Lauren felemeli a csészéjét, és int, hogy Ally is tegye ugyanazt -, igyunk a játékos játékára! A játékos játékára! - dalolja Ally. - A tripla orgazmus nevében, isten adja, hogy sikerüljön megszerezned és magadévá tenned Cruise Elton szívét! Hidd el nekem, nem fogja észrevenni, hogy mi vár rá - Lauren belekortyol az italába. Elkábulok a Cruise Elton mint személyes barátom gondolattól. Én sem vettem észre, hogy mi vár rám. A piros kabátos lány kemény pillantással sújt, és kiviharzik az ajtón. Úgy döntök, hogy a Starbucks után felfedezéssel fogom tölteni a délutánt. A „Boldog Haj és Köröm” szalon ugyanabban a plá- zában van, ahol a Starbucks, tehát átsétálok, és elhatározom, hogy kihasználom a haj és köröm jackpotomat, amelynek költségeit nem más, mint maga Cruise édesanyja állja. Figyelem, ahogy a manikűrös gondosan cukorpirosra festi a körmeimet, miközben egy másik lány könyörtelenül döíködi, szurkálja és csiklandozza a lábamat. Titokban gyűlölöm a pedikűrt. Utálom, amikor a lábujjaimat dörzsölik és molesztálják, és valahányszor
előhúzzák a körömvágó csipeszt, úgy érzem, mintha egy megveszekedett halraj rágná le a körmeimet. Semmi vonzót nem találok abban, ha valaki játszadozik a lá- bammal. Természetesen, ha Cruise űzné a lábcirógatást, akkor nem bánnám annyira a dolgot. Erről jut eszembe, meg kellett volna kérdeznem Laurent és Allyt, nincs-e valami különleges feladatom, hogy kellőképpen felkészítsem magamat az előttem álló házastársi egyesülésre mondjuk, hogy gyantáztassam a bikinivonalamat a kényes helyeken, netán rózsasziromban ázzam teljes harminc napon át. Nem mintha azt tervezném, hogy harminc napig várok, mielőtt szexre csábítom az említett selyemfiút. T ényleg próbálom becselezni őt a barátságba? Nem, nem próbálom, nem én! Valakit csellel rávenni egy kapcsolatra - ez alávaló személyiségre utal. Egyszerűen vonzódom Cruise-hoz, és úgy áll a dolog, hogy rajta kívül nem vonzódom senki máshoz. Lelkem egy része játékos, férfifaló szeretne lenni - az acélkemény szívű lány, aki magasról tesz rá, hogy kivel „játszik” éppen, de történetesen Cruise az egyetlen, aki érdekel annyira, hogy szexuálisan megosztozzam vele magamon. Egyébként egy hét múlva megkezdődik a tanítás, és talán elfeledkezem majd a hormonjaimról, ahogy ez a múltban is történt. Szorgalmas vagyok ezen a téren, és hát professzorokban, no meg könyvekben ritkán teng túl a szexepil. Miután egy órán keresztül hallgattam mások locsogását, amely úgy hangzott, mint gitárhúrok agresszív pengetése, átvonszolom magam a jó szándékúnak tűnő fodrászokhoz a szalon első részébe. Egy tűzvörös színű, göndör hajú törékeny nő vizs- gálgatja a fürtjeimet roppant érdeklődéssel. Fodros lila köpenyt visel, amelynek szikrázó ékkövekkel sűrűn tűzdelt mellrészén a „Boppy” név díszeleg. Kék körömlakkja csúnyán lepattogzott, és piszkosak voltak a körmei a körömágynál. Jócskán verejtékezik, bár mindössze két fok van idebent. Szűz! - Ügy szirénázik, mint egy tűzriasztó. Istenem, tényleg meg tudja ezt állapítani pusztán abból, hogy ránéz a francos hajamra? Belesüppedek a székembe, amikor fél tucat nő sereglik oda, és tapogatja a hajamat, mintha hirtelen átmentem volna egyszemélyes állatsimogatóba. Vágd le! - kiáltja az egyik. Tegyél bele tartós hullámot,de spirálisan csavarodjon! Megvan hozzá a hosszúsága - károgja egy másik. Visszakézből elutasítom az ötletet. Állíthatom, hogy senki nem fog semmiféle tartós fajtájú bűnt elkövetni a személyemen ma délután! Szűz fürtjeimet csodáló nők nyilván szoros kölcsönhatásba léptek a levegőt megtöltő ammóniával. Ha ez a kvázi-fogorvosi szék, amelyikbe belenyomtak, nem valami mágikus időgép, amely mindnyájunkat visszarepített 1983-ba, nincs az a kincs, amelyért megengedném, hogy spirálisan csavart dauert tegyenek a hajamba. Boppy odahajol hozzám. Melírozni fogok. - A felcicomázott leányzó úgy ragad meg, mintha a felbőszült falubeliektől akarna megóvni. - Ez a haj kontrasztért kiált, és szíveskednétek megnézni ezt a szempárt? Hálószobába invitáló szempár, az isten szerelmére! Frufru kell ide. Elhessegeti a többi nőt, mintha kellemetlenkedő galambok volnának. - Egy percig se aggódj, szivi ! Az összes férfi innen egészen Kanadáig megpróbál majd ágyba vonszolni téged. - Kipukkasztja felfújt rágógumiját, mondandóját hangsúlyozandó. - Gyerünk a csap 40 alá! Ó, hm... megmostam a hajamat ma reggel. Azt hiszem, igazából csak azt szeretném, ha egy kicsit levágnál a végéből. - A gondolattól, hogy a nem éppen higiénikus körmeit belevájja a fejbőrömbe, enyhe hányinger kerülget. Odahajolok hozzá, és a fülébe suttogok. Életemben először csináltatom meg a hajamat. - Minden oknélkül szégyenérzet vesz rajtam erőt. Ó. Édes. Istenem. - Hátrál, és a melléhez kapja a kezét, mintha szándékosan meg akarnék szegni valami áthághatatlan lányszabályt. - Neked, barátnőm, nagy szükséged van rá, hogy kezelésbe vegyünk. Egy cseppet se izgasd magad! - Rácsap egy rózsaszín műanyag köpenyt a pulóveremre, és a hajmosó tálhoz terel. - Ez jobb érzés lesz, mint a sz-e-x! Nevetésben tör ki, miközben a zuhanycső mennyeien finom meleg vizet spriccel a fejbőrömre, és én felnyögök az élménytől, Ó, istenem, ez tényleg csodás! Olyan triplázd-meg- a-gyönyörödet érzés. Nem mintha
tudnám, hogy az milyen, de akkor is. Boppy rakétasebességgel dörzsöli a fejemet, miközben a barátja profi ketrecharcos karrierjének bizalmas részleteiről táj ékozt at, míg egy nedves és kemény Valami repül a szemembe. Ó, szent isten! - Felkapja, és visszadugja a szájába. - Kérlek, ne mondd el senkinek! Esküszöm, hogy bármikor bejöhetsz* amikor csak akarsz, akár egy évig, de ha a főnököm megtudja, hogy megint rágógumit ejtettem egy vendégre, nekem annyi, meg a béremnek is. Hidd el, biztosan nem hagylak elmenni innen, amíg nem vagy kielégítve! Pfuj ! A rágógumija? Mármint az a gumicement, amelyet megpróbált engedelmességre kényszeríteni a higiénikusnak aligha nevezhető nyelv alatti nedveivel? Az a gumi? Az a nedves trutyigalaesin, amelyik most esett a nyavalyás szemgolyómra? Biztos, hogy egész listát lehet összeállítani a betegségekből, amelyeknek mostantól ki vagyok téve. Kezdetnek ott a mirigyláz, aztán az egész világ halottjainak és haldoklóinak fő támasza, a hepatitis. Tudtam, hogy nem volna szabad eljönnöm a „Boldog Herpesz és Molesztáld a Körmeidet” szalonba! És ráadásul most még megpróbál kielégíteni, bármit jelentsen is ez. Úgy lehajítom őt és a sütővassal bodorított fürtjeit magamról, hogy csak na, ha megkísérel valami „happy ending” végkifejletet kezdeményezni! Semmi baj. - Már ezredszer próbálom megnyugtatni, miközben visszakísér az irányító központba. Felpumpálja a székemet, mire a gyomrom hátraszaltót csinál a belőle áradó gravitációs erőtől. Csak ne aggódj ! - Az arcom elé fésüli a hajamat, és egyetlen nyísszantással belevág. - Na tessék! Szent szar! Lehetséges, hogy egyszerűen lecsapta a hajamat, és egy Na tessékkel lezárta az ügyet? Miért támadt hirtelen olyan érzésem, mintha újra ötödik osztályos lennék Becky Zuckerman házában, aki éppen egy „kicsit testessé” formálja a hajamat - ami nem más, mint egy kibaszott idióta frizura álneve. Boppy most egy gumipánttal babrál, amelyet esküszöm, hogy a szájának nevezett szemétgödörből bányászott elő, és ráfeszíti a fejemre. Hátralép, és láthatóvá válik a fejem búbját ékesítő új, egyszarvú inspirálta lófarkam, én pedig megpróbálok ismét levegőt venni. Egyértelmű, hogy ez a Boppy itt rohadtul elmebajos. Egyértelmű, hogy valaki baseballütővel szögezte oda ehhez a szakmához, és most a hajam aratja le egy betört fej traumájának súlyos gyümölcseit. Elkezd üvegeket és oldatokat kotyvasztani, mintha mérget keverne, miközben én a menekülésemet tervezem a katasztrófák tömlöcéből. Nem szeretnénk, ha ebből a szarból bármennyi is oda kerülne, ahová nem kéne trillázza, fittyet hányva a tényre, hogy most egy miniatűr merev pénisz dudo- rodik a homlokomon. Ahová nem kéne? Például a hajamra? - Csak félig tréfálok. Csak egy kis gesztenyebarna melír. Semmi több, esküszöm! Az évtized hátralévő részét azzal tölti, hogy a hajamra valami ragasztószerű anyagot ken, aztán becsa
41
varja alufóliába. Most már bármelyik pillanatban azt várom, hogy behangol, mint egy rádiót, és felhívja az anyabolygót. Odaperdít a tükör elé, hogy teljes mértékben értékelhessem nem túl ügyes munkáját. Szentséges isten! - A kiáltás akaratlanul hagyja el az ajkamat. A hajam félméternyire felfúvódott minden irányban, és úgy néz ki, mintha alumínium afrofrizurát öltöttem volna magamra. Tessék! - Kinyit egy „avokádó” feliratú tégelyt, és valami zöld pasztát mázol bőkezűen az arcomra, az elmebaj felé tett utolsó lépéseként, itt, a személyem rovására. Ragyogni fogsz, és már mehetsz is. Szilvesztereste, itt vagyok, bébi! - A nagyobb hatás kedvéért megereszt még néhány szívből jövő ujjongást. - Most már nincs más dolgod, mint kemény harminc percre ideülni a lámpák alá. - Lehúz egy polipkarszettet a mennyezetről, és kék meg piros villanykörték garmadájával vesz körül. Az ízlésem szerint egyszeriben villamosszék jellege lesz a dolognak. Nézem magamat, az avokádóval bekent arcomat, a fejem tetejére biggyesztett pici merev péniszt és a hajamat, amely egy felrobbant alufólia-készítő üzemre emlékeztet. Fogadok, hogy a villamosszék egy hangyá- nyit kevésbé megalázó. Gyors ebédszünetet tartok - kapja fel Boppy a táskáját. - Egy szempillantás, és itt vagyok! Megperdíti a széket, feltehetően azért, nehogy eszembe jusson, hogy kárt tegyek magamban, ha túl sokáig néznék a tükörbe - és egy lélegzetelállítóan jóképű, döglesztően csábos, a rémes kinézetemnek nagyon is tudatában lévő Cruise Eltonnal találkozik a pillantásom. A francba! Cruise Ó, a kurva életbe! Talán úgy kellene tennem, mintha papírmunkával foglalatoskodnék, vagy minden ok nélkül fel kellene kapnom a telefont, vagy ki kéne rohannom az ajtón, csak úgy, mert anyám minden hozzáértést nélkülöző szalonja épp most kreált a világ egyik legszebb nőjéből intő példát arra, hogy más nőnemű lénynek eszébe se jusson akár csak a lábát betenni ebbe az intézménybe. Mosoly ül az ajkamra, amikor Kenny eltátja a száját a rémülettől. Szuper! Most nyilván azt hiszi, hogy rajta nevetek. Legjobb lesz, ha odamegyek, és mondok neki valamit. Kenny? - A szót kérdésként teszem fel arra a kizárható eshetőségre, ha egy másik diáklány meredne rám halálra rémülten. Lehunyja a szemét, és halk nyüszítés hagyja el a torkát. Említettem neked, hogy még soha nem jártam szalonban? - rebegi. Látom, miért nem, de egy szót sem szólok. Hát akkor - körülnéz, és felcsillan a szeme -, mesélj a suliról. - Összeszorítja az ajkát, feltehetően a köny- nyeivel küszködik. Ideges nevetés készülődik kitörni belőlem, és minden erőmre szükségem van, hogy elnyomjam. Igazság
szerint Kenny tői még így, ebbe a halloweenjelmezbe kényszerítve is teljesen ellágyulok. Végzős hallgató vagyok - mondom, és odahúzok hozzá egy széket. - Jövőre óraadó szeretnék lenni, és egy nap majd itt szeretnék tanítani a Garrisonon. Igazán? - Pupillája csodálatos színben játszik, és a testemet olyan érzés járja át, mintha épp most zuhantam volna át egy csapóajtón, amelynek másik oldalán nincs más, csak Kenny meg én. Igazán! - mondom. - Vagy ez, vagy a panzió vezetése. Arcomat méregetve megnyalja a szája szélét. Véletlenül nem ismersz valamilyen számítógépes nyelvet? Számítógépes nyelvet? Ismerem valamennyire a Java Scriptet, a C plusz pluszt és a C-t, de ezeket főként programozásra használtam, amikor az volt életem kizárólagos célja, hogy én legyek a világ legkeresettebb hackerje. Na meg az, hogy megpróbáljam az utolsó fillérig lenyúlni apám millióit, de mentségemre szolgáljon, hogy tizenhárom éves voltam, és ő nemet mondott, amikor egy új bringát kértem tőle. Nevetés tör ki Kennyből, és már nem is látom gyönyörű vonásai körül az árnyékot. Csak őt látom, és a fényt, amely fáklyaként ragyog a szíve mélyéből. Tehát hármat ismersz. - Most először elengedi magát. - Én viszont egyet sem, úgyhogy apád milliói biztonságban lehetnek tőlem. Na és te? Te mit tanulsz? - Állatias vágy hulláma söpör végig rajtam, és őrült késztetést érzek arra, hogy a magamévá tegyem itt nyomban a szalonban, a felülről tűző spotlámpák, az alufólia, meg minden ellenére. Én az ötéves tervet teljesítem, plusz kihagytam egy évet. Amellett, hogy nevet szerezzek mint a campus emblematikus szőke nője, a bölcsészettudományi karon fogom rontani a levegőt. Igazság szerint már ezen a héten meg kellett volna kapnom a tanrendemet, de folyton elfelejtem megnézni az e-mailjeimet. Remélem, minden előadásra felvettek, amelyre járni szeretnék. Képzőművészet, angol nyelv, matematika, és egy előadás-sorozat a nemek közti viszonyról. Férfiak és nők a társadalomban? - Hegyezem a fülemet. Ez az. - Frissen lakkozott ujja hegyét a levegőbe emeli, és én elképzelem, ahogy mélyen a számba veszem az ujját, és a fogaimmal harapdálom. Ezt Bradshaw adja elő - mondom, és megpróbálok felhagyni a szexuális képzelgéssel, mielőtt kemény helyzetben találnám magamat. - Rendes fickó. Beteg volt az utóbbi időben, úgyhogy most helyettesítik. - Nem árulom el, hogy én vagyok a helyettesítő tanár. Hogy én fogom összeállítani a tanmenetet ma délután, mert Bradshaw-nak kioperálták az egyik tüdőlebenyét a múlt hónapban. Ezt a tárgyat azért választottam, mert úgy tűnt, könnyű A minősítést kapni belőle. Szeme szikrázik, mint tükrök a napfényben. - De ha csak helyettesről van szó, talán be se kell járnom. Hogy be se járjon? Ez inkább úgy hangzik, mintha a tizenöt éves tervet teljesítené. Ó, én biztos vagyok benne, hogy rendesen megdolgoztat benneteket. - Gyors mosolyt villantok rá. - Igazság szerint az a hír járja, hogy nagyon leleményes. Szereti szigorúan személyre szabni a tanmenetet, minden hallgató egyéni szükségletei szerint. — Ez persze nem egészen így van, de miután felmerült bennem az ötlet, most már kitartok mellette. Azt hiszem, az ő tanmenetéhez 43azonnal hozzálátok. Lehet, hogy még egy felelősségbiztosítást is beiktatok - ártalmatlan megállapodást az akrobatikusabb követelményekről, amelyekben részt kell vennie, ha el akarja érni azt a „könnyű A minősítést”. Fél óra múlva megszólal a berregő, és körülbelül húsz perccel azután Boppy vágtat be szégyenkezve az ebédszünetről. Szent szar! - dadogja kétségbeesetten, miközben úgy próbálja kikapkodni Kenny hajából a fóliát, mintha tüzet akarna eltaposni a konyhában. A fejmosó tálhoz löki Kennyt, holott az alufóliacsíkok fele még mindig a fejbőréhez tapad, és hosszú sor imával fohászkodik az elbaszott frizurák védőszentjéhez. Tetemes örökkévalóság után Kenny elindul a pulthoz, vagy legalábbis én azt hiszem, hogy Kenny az. Arcát vörösre dörzsölték, szeme rózsaszín és vizenyős, mintha valaki ecetet öntött volna
bele, ám az igazi trauma a haja. Ó, a francba! - suttogom. Ó, a francba, ez a helyes kifejezés! Aranyos és dühös, és igen, elképesztően ellenállhatatlan még akkor is, ha tényleg olyan, mintha varázsütésre ötven évet öregedett volna. Egészen biztos vagyok benne, hogy nem voltak a hajában szürke csíkok, amikor belépett. Úgy nézek ki, mint egy bűzös borz. Megkerülöm a pultot, és magamhoz húzom az ujjainál fogva. Szerencséd van, hogy az idősebb nőket kedvelem. Ajka reszket, mintha mindjárt el akarna esni, úgyhogy az egyetlen dolgot művelem, amely szerintem jobb kedvre deríthet mindkettőnket. Ajkamat az övére tapasztom, és a csókunk ereje még mélyebbre űz az Őrültségbe, amelyben Kenny már eddig is fogva tartott. Szilvesztereste az Ackerman Ház őrülten pörög a fülsértőén hangos híphopzenére, amely ott lüktet a testem minden porcikájában. Esküszöm az égre, rögtön megkeresem a hangerőszabályozót, és lejjebb csavarom vagy hat fokkal, ami reményeim szerint éles megvilágításba helyezi a tényt, hogy zsenge huszonnégy éves koromra túl öreg vagyok már ehhez a szarhoz. Szerencsére elhal a zene, és a következő dal egy kicsit lágyabban szól, amit a dobhártyám üdvözölni is fog hamarosan. Nos, melyik legyen? - Kenny lép elém, szeme közben egy focistatársaságot méreget. Ketten közülük bokszmeccset imitálnak, de olyan keményen húznak be egymásnak, amennyire fisak az erejükből telik. A ma esti lecke a lehetséges kapcsolatok megközelítéséről szól. Nem mintha Kenny kapcsolatra léphetne az itt rohangáló béna alakok bármelyikével. Gondosan úgy terveztem meg a leckémet, hogy érintetlenül megőrizzük az épségét. Kenny ma este mindent bedobott, ami a külsejét illeti, toronymagas sarkú cipőben és az érzéki lábát kiemelő fekete miniszoknyában virít. Azt hiszem, képtelen leszek sokáig ellenállni hiányos öltözékű testének, vizes hajának, melltartó nélküli reggeleinek. Ha nem adja meg magát hamarosan, térdre hullok, és könyörgök neki, hogy tegyen velem azt, amit akar. Egyszerűen már attól érzem a bizsergést, ha elsétálok mellette a hallban. Túlestünk a mozin és a vacsorán, kétszer is. Azt hiszem, ideje emelni a tétet, lefeküdni és megnézni, harap-e. Istenem, remélem, harap! Oké, látod azt a két fickót? - A sportoló fiúk mögé mutatok. Azt a helyes srácot a focival, és azt a mokány pasit abban az izompólóban? — Megnyalja szájfényes ajkát. Nem! - Átirányítom a langaléta párhoz, amelynek tagjai magasan a csípőjük fölött viselik a nadrágjukat. - Azzal a kettővel fogjuk kezdeni. Azt akarom, hogy legalább hat különböző nevezővel legyen dolgod ma este. Ez majd hozzásegít, hogy kitörj a páncélodból. No meg ahhoz, hogy a női testrészeid biztonságban legyenek olyan seggfejektől, akik különös előszeretettel viseltetnek a disznóbőr és az izompólók iránt. 44 Peckesen átlépdel a másik oldalamra, és homokóra alakja porig rombolja védelmi vonalaimat. Haja még mindig őrzi az oldat erős szagát, amellyel mama megpróbálta helyrehozni, amit a volt alkalmazottja elszúrt. Eltűnt a szürkeség. Kenny haja világos csíkokkal tarkított sötét gesztenyebarnává alakult. Mamának oltári szerencséje van, hogy Kenny nem indít pert érzelmi károkozásért. Három napig egyfolytában kapucnit hordott. Azzal a kettővel? - Visszaretten. - Biztos vagy benne? A leghatározottabban! - suttogom. - Akkor indulás, ifjú szöcském. Én majd az oldalvonalról figyelek. Odabólintok az ellenszenves figuráknak, miközben Kenny elindul abba az irányba. Testek bozótja húzódik közöttünk, és nem tudom nem észrevenni, hogy forognak utána a fejek. Mielőtt észbe kapnék, keselyűszerű, piszok módon felajzott sportoló fiúk egész hada veszi körül. Remek, mit mondjak! Mi a helyzet a szűzzel? - Cal nyomakodik mellém, és átnyújt egy sört.
Itt van a teremben, te faszkalap! - utasítom helyre, aztán felnyitom a sört, és belekortyolok. - És a dolgok lassan, de haladnak. Még nem riasztottam el, ha erre célzol. Nem ez aggaszt. Hanem a tény, hogy ő nem riasztott még el téged. Mi a fene zajlik itt? Kibaszott szilvesztereste van, és te egy Vesta-szűzre felügyelsz, miközben más pasik rászállnak? Kezdem azt hinni, hogy elvesztetted a sármodat. Fogd munkára a hálószobában, vagy szabadulj meg tőle minél gyorsabban. Ha nem kapod el, kénytelen leszek közbeavatkozni, és megtenni a szükséges lépéseket helyetted. Rendben. Most pedig itt hagylak. - Elindulok Kenny felé, hogy segítsek neki számba venni a nyálcsorgató idióták végtelen számát, akik úgy gyűlnek köré, mint a zombik valami B kategóriás horrorfilmben. Hé! - Két ismerős kar fonódik körém. Lenézek, és egy barna lányt pillantok meg révedező tekintettel. Donna. - Gondolkozom. Amber. - Fogait kivillantva mosolyog rám. Vagy az. Nézd, én... - Kennyre pillantok, és a vágyakozó ágyastársak bandájára. Kenny a termen keresztül közeledik felénk. Ránéz a derekamat szorító halovány végtagokra, és sértett tekintet suhan át az arcán. Hátrasöpri a haját, úgy tesz, mintha mit sem venne észre, és figyelmét a „helyes” sportoló fiúra irányítja. Basszus! Nyájként nyomulnak feléje, vigyorognak, mint az elmebetegek, a keménységüket a karjukon viselik. Figyelj, Linda, mennem kell! - Lefejtem a lány karját, és belevetem magamat a tömegbe. Amber vagyok! Testek forgatagán verekszem át magamat, és valahányszor úgy érzem, hogy közelebb kerülök Kennyhez, ő és a sportoló fiúk csődülete mindig egy kicsit távolabb sodródik. Cruise! - Lauren, Cal vitathatóan jobbik fele lép oda hozzám, mire végleg elveszítem Kennyt szem elől. - Tehát igaz a rémhír? Cruise Elton végül megállapodik? Hallom, egy bentlakásos barátnőt próbálsz ki. - Az a jellegzetes önelégült vigyor ül az arcára. Nem, csak haver. Nagy O-t formál a szájával. Nézd - a többiek felé pillant -, nagyon nem szeretném, ha bárki megsérülne. Tehetnél minden érintett félnek egy szívességet, ha lenne elég vér a pucádban - vagy kötelezd el magadat, vagy engedd őt el. Nem azért jött a Garrisonba, hogy összetörjék a szívét. Tudom, hogy amit Blair csinált veled, azt jól megszívtad, és teljesen megértem, miért hajtottál rá a következő készenlétben álló ötszáz vaginára, de Kendall - megrázza a fejét -, ő nem ugyanaz. Bánj vele rendesen, légy szíves! - Mint egy jelenés, beleolvad a tömegbe. Igaza van. Kendall más. Végigpásztázom a terepet, és meglátom Kennyt a kanapén, körülötte hat fickó verseng a figyelméért. Azt hiszem, én vagyok az, akinek versengenie kellene a figyelméért. Kendall Lecke szerelemből A zene a csontjaimba mar bosszantó, idegölő ritmusával. A körülöttem parádézó pasik szédítő körhintája, akik a telefonszámuknál jóval többet akarnak rám tukmálni, már az utolsó szexuális idegszálamat is szétcincálta. És isten a megmondhatója, lélegezni sem tudok ettől a hátvédtől, aki percenként próbál kiszívni egy 45 artériát a nyakamból. Elnézést! - mondom, és igyekszem foggal- köröm- mel utat vágni magamnak az összegabalyodott hústömegen keresztül. Órák óta nem láttam Cruise-t. Rögtön beköszönt az újév, és eddig túl sok időt töltöttem azzal, hogy nem kívánt udvarlók között fuldokoltam. Lauren! - A lépcsőház mellett szúrom ki, és ő bágyadtan visszaint. Te aztán tényleg összecsődítetted őket ma este! - Bukdácsol a magas sarkán. - Azt hittem, Cruise-t próbálod begyűjteni. Pssszt! - Páni rémülettel teszem az ujjamat a számra. Egek, ez tök részeg, és mindent el fog rontani ! - Tényleg őt próbáltam - vagyis próbálom. Misszióra küldött, aztán megláttam azzal a lánnyal, és tökre berágtam, és inkább a futballcsapattal lógtam. - Meg a kosárlabdacsapattal, de ez nem tartozik a lényeghez, Tettem neked egy szívességet! - Suttogást mímelve ordít - azt a titoktartó módszert alkalmazza, amelyet a részegek annyira kedvelnek az egész világon. - Megmondtam
Cruise-nak, hogy hagyja abba a hülyéskedést! - Vihogni kezd, és nem áll le addig, amíg a karomba nem zuhan a helyzet szédítően mulatságos voltától. Szívesen megkérdezném, hogy mi a francért kellett dumálnia, legfőképpen Cruise-nak, amikor én kizárólag tiszteletbeli tagként vontam be őt az eseményekbe, de napnál világosabb, hogy Lauren tökéletesen be van állítva. Normál körülmények közt kiborulnék, de most inkább úgy döntök* hogy ezt a rossz húzását a részeg kicsapongás számlájára írom. Lauren túlságosan szarul néz ki ahhoz, hogy rájöjjön, mit művelt. Éppen a „hü- lyéskedésre” vágyom a legjobban Cruise-zal! Gyorsan körbenézek a teremben, hogy megtaláljam Lauren feltehetően józan szívszerelmét, és szerető gondoskodással átadhassam neki a barátnőmet. Hol van Ally? - Segítenie kell nekem. Már öt perc sincs hátra éjfélig, és ha nem lelek rá észvesztőén szexi barátnőmre, ki tudja, Cruise kinek az ajkát részesíti majd a nekem járó újévi csók kegyében? “ Édes istenem! - Ally varázslatos módon ott terem, és segít Laurent a lépcsőre ültetni. Nem találom a barátját. - Megvonja a vállát. - Lauren azt hiszi, hogy megcsalja. ■» Odahajol hozzám. - Teljesen paranoiás. A srác nem csalja meg. Láttad már egyáltalán? Tapsikolhat, hogy ilyen barátnője van, mint Lauren! Igazad van! - Édes istenem, remélem, nem Lauren barátja próbált kiszívott foltokból nyakláncot keríteni a nyakamra! Lehet, hogy véletlenül beletérdeltem a golyóiba, amikor előadtam a nagy menekülési számot, Ó, nézd csak, ott van Cruise! - Fejével a hátam mögé int, közben a szeme akkorára kerekedik, mint egy dinnye. - De mindegy. Inkább vigyük el Laurent a kocsihoz! Mi mindegy? - Megpróbálok hátrafordulni, de Ally elkapja a csuklómat. - Áá, értem. Valami lánnyal van! - Hatalmasat rántok a karomon, és kiszabadítom magam a halálos szorításából, éppen idejében, hogy meglássam Cruise-t, aki felém tart mindenféle női kísérő nélkül. Lehajtom a fejemet, és mindent elkövetek, hogy elcsábítsam. Megkezdődik a visszaszámlálás, és Ally ráveti magát a legközelebb álló sportoló fiúra. Éppen jókor! - Sugárzón fogadom Cruise-t, amikor odalép hozzám. Halvány mosoly csillan fel az arcán, de mindent összevéve úgy néz ki, mintha kissé ki volna akadva, mintha éppen most lett volna részese Valami érzelmi perpatvarnak. A háta mögé pillantok, mire egy vörösesszőke hajú lány gyilkos tekintettel méreget. Szinte éget vadonatúj márkajelű gyűlöletével, nekem pedig összerándul a gyomrom, mintha valóban valami rosszat követtem volna el. Három, kettő -i egy! - A tömeg éljenzésben és sikításban tör ki Cruise hozzám simul, egybeolvad a testünk. A szemembe néz, és egy röpke pillanatig egymást méregetjük. Aztán vigyorogva rám veti magát. Ajkunk forró, végtelenül finom csókban lel egymásra. Nyelve a számban manőverezik, lassan és határozottan. Sör és mentol halvány íze érződik rajta, és meleg, ismerős kölnijétől életre kelnek az érzékeim. Ez nem az egyetemi társ, aki megpróbál felcsípni egy éj szakára. Ez nem Pennington, akinek az érintésétől borsódzna a hátam. Ez Cruise, és abban, ahogy megcsókol, ahogy a testünk együtt ringatózik 46 - van valami, ami azt sugallja, hogy kezdettől fogva erre vágytunk. Boldog új évet, Cruise! De nem mondom ki. Azt akarom, hogy ez a különös varázs örökké tartson. Cruise a hangsebességet túllépve vágtat hazafele. Meg vagyok győződve arról, hogy ez a foszladozó biztonsági öv nem fog megvédeni attól, hogy kipróbáljam a szélvédő állóképességét, ha a centripetális erő hirtelen úgy döntene, hogy szembe kell néznem idő előtti elmúlásommal. Cruise leparkol a felhajtón, és máris mellettem terem, mielőtt még kiszállhatnék az autóból. Végigtámogat az út minden centiméterén, mintha szerencsétlen aggastyánná változtam volna.
Aztán versenyt futok vele az ajtóhoz, teljesen lenyűgözve ettől a játékos oldalától. Részeg vagy? - Belekuncogok a vállába, miközben kinyitja az ajtót. Felkapcsolom a villanyt, és beszökellek, még mindig tántorogva a mennyei csóktól, amellyel megáldotta az új évemet. Nem. Nem vagyok részeg. Valami egészen mástól vagyok feldobva - mondja, és követ, majd bereteszeli maga mögött az ajtót. Ó, istenem, gondolkozik a kis agyával - és bármeny* nyire izgalmasnak találom ezt, halálosan be is vagyok ijedve. Nem kérdezed meg, hogy mitől vagyok feldobva? - Lehajtja a fejét, és olyan csábító elszántsággal közeledik felém, amilyet még soha nem láttam rajta. Talán az első éjszaka emléke jött elő, amikor még esélyes jelöltnek tekintett a játékaihoz, de eddig azt hittem, hogy azt a kérdést sikerült kerülő úton lesöpörnöm az asztalról. Vagy mégsem? Nem arról volt szó, hogy szüzességem elvesztését elhalasztjuk egy ma még homályosnak tűnő jövőbeli időpontig? Valami olyasmiben reménykedtem, hogy szív alakú dobozok és érzelgős üdvözlőkártyák kísérik majd az eseményt. Talán egy „Szeretlek”, bár ebben nem igazán hiszek, Vagy mégis? Meg vagyok győződve arról, hogy kitalálom, mitől vagy feldobva! - mondom, és megkerülöm a dohányzó- asztalt, miközben ő a másik oldalról próbál bekeríteni. Meg vagyok győződve arról, hogy nem tudod kitalálni! - Pajkos mosoly jelenik meg az arcán. Szemöldöke éles V alakba húzódik, és elképesztően istenien néz ki azzal az elmeháborodott végig-foglak- kergetni-a-bútorok- között pillantással. Felém tart, és én hátrálok. - Ma este azok a fickók mind pontosan ezt akarták csinálni ! Hát akkor te vagy a szerencsés flótás, nem? - Visítok, amikor magához von a derekamnál fogva, és mindketten a kanapén landolunk. De még mennyire én vagyok a szerencsés flótás! - Mellkasa drámaian emelkedik és süllyed, és érzem, ahogy a lélegzete gyengéden cirógatja a mellemet. Eltűnődöm, ilyen érzés lehet-e mellette feküdni, amikor a teste őrült szenvedéllyel vonaglik az enyémen, aztán nincs más, csak az utórezgés, a lihegés, amely akkor kezdődik, amikor egymás szemébe mélyed a tekintetünk. Kenny? - Cruise nem mozdul. Egyszerűen felfal a szemével, és én elolvadok a látványától. Igen? Mit akarsz tőlem? - Megfontoltság érződik a hangjában, amit eddig nem tapasztaltam, valami sokkal tisztességesebb, mint az örökké benne bujkáló playboymagatartás. Egy pillanatig azt fontolgatom, megmondom neki, hogy csak őt akarom, és hogy azt gondolom, meg kéne ismernünk egymást, mert szerintem valami különleges vár ránk... de begyulladok. Komolyan kétlem, hogy a boldogan éltek, amíg meg nem haltak mondás benne lehet a pakliban. - Taníts meg, hogyan használjam a testemet! - A húsz évem alatt talán ez a legszomorúbb mondat, amely elhagyta az ajkamat. Bár nem áll szándékomban, hogy halandó szervemet prostituáljam minden, vagy bármelyik hímnek a Garrisonon, ezek a szavak éles megvilágításba helyezik a tényt, mennyire megjátszom, hogy immúnis vagyok a szerelemre. Maga a fogalom talán idegen a számomra, lehet, hogy nem a legjobb példák álltak előttem, de valami érik bennem, és az egyedül Cruise-ról szól. A hiányérzet fortyog mélyen bennem, és kizárólag azzal a csodálatos lénnyel akarom kioltani, aki ebben a pillanatban a karjában tart. Elmerülök a szemében, és végigfuttatom az ujjamat az arcán. Borostája csiklandozza a bőrömet. Szeretném elmondani neki, hogy tűzben égek - készen állok arra, hogy most először életre keljek. Zuhanok, és ez annyira jó érzés. Cruise kétségbeesett arckifejezéssel az ajkához emeli a kezemet. Sikerült lehűtenem minden örömöt, amelyet csupán percekkel ezelőtt még megtestesített. - Oké, Kenny. - Szomorúság szülte csókot nyom a kézfejemre. - Megteszek mindent, amit akarsz. Bárcsak őszinte tudnék lenni Cruise-zal. Bárcsak őszinte tudnék lenni önmagammal. Cruise Taníts meg, hogyan használjam a testemet.
Elkápráztat Kenny földöntúli szépsége, és azon tűnődöm: az isten szerelmére, miért választotta ezt az utat? Ki taposott annyira a leikébe, hogy képtelen megérteni: sokkal nagyszerűbb dolgok várnak rá, mint egyéj szakás kalandok hosszú sora. Felállók, és tüzet rakok, mielőtt halálra fagynánk. Az éj szaka történései úgy lapozgatnak az agyamban, mint egy rendetlen iratszekrényben, vaktában rázzák ki belőle az eseményeket. Kennyvel megérkezünk az Ackerman Házba, a tengernyi kemény farkú, akik azonnal körülveszik, amint besodródik a züllöttek közé, aztán Blair torz rémálomszerű felbukkanása. Utoljára azon a napon álltunk szemtől szembe, amikor mindent, amiről azt hittem, hogy tudok magunkról, semmisnek és érvénytelennek nyilvánított, és az „áldásomat” kérte, hogy továbbléphessen az új Mr. Fennhéjázó Igazival. Ma este beszélgetni szeretett volna, hogy minden keserűség nélkül kezdjük az új évet. Egyszerűen csak azt mondtam neki, hogy nem vagyok keserű, és otthagytam. Kennyvel akartam beszélgetni, az ő közelében akartam lenni. Kennyvel és a csodálatos tündöklésével akartam körülvenni magamat. És amikor meglátott, ajka ragyogó mosolyra nyílt, én pedig megsemmisültem, és ott azonnal megcsókoltam. Eszembe jutott, vajon Blair figyel-e - azt hiszi-e, hogy ez valami perverz bosszúcsók. A lelkem mélyén sajnáltam őt, hiszen tudtam az igazságot. Egy rendkívüli lényt csókoltam, valakit, akibe sokkal jobban és esztelenebbül készülök beleesni, mint ahogy Blairbe valaha is beleestem a hosszú évek alatt, amíg együtt jártunk. Kenny ráveti magát a báránybőrre az életre morajló tűz előtt. Előrángatok még két bőrt a sarokból, és letakarom a padlót a három elpusztult birkának a panzióból kiszuperált gyapjával. A helyzet iróniája nem kerüli el a figyelmemet. Valami határozottan meghalt bennünk, mind Kennyben, mind bennem, ha nem tudjuk megragadni a szerelmet, ha nem tudjuk észrevenni, hogy talán éppen most köszönt ránk. És akkor ott vagyok én, teljesen beindulva, el akarom mondani neki az érzéseimet, ahogy átlépünk az ajtón, de ő nem azokat a szavakat akarja hallani. Második lecke. - Halkan felmordulok, amikor lehuppanok mellé. Topjának pántja annyira lecsúszott, hogy a dekoltázsa tökéletes ikerhalmokat mutat. Második? - Szeme úgy csillog, mint a csiszolt üveg, ahogy a könyökére támaszkodik. A csókok voltak az első. Amit, mellesleg, mesterien elsajátítottál, de melegen ajánlom a további gyakorlást, hogy az általad elért kiemelkedő színvonalat tartani tudd. Ördögien elvigyorodom, és ajkammal végigsimítok az arcán, épp csak annyira, hogy felizgassam. - De ma este előrelépünk az érintés művészetére. - Ujjaimat felfuttatom csupasz combján, aztán a szoknyája alatt, míg elérek gömbölyödő feneke perzselő bőréhez. Szemhéja félig lecsukódik, és a mellkasa egyetlen gyors mozdulattal kitágul és összehúzódik. Nem is tudom... - Odagömbölyödik hozzám. Az enyhe görbület a szája szélén elárulja, hogy tetszik neki a dolog, » És mi lesz azzal a rengeteg telefonszámmal? Azt mondtad, szerezzek hatot, és én húszat szereztem, w Fogai vérvörös ajkát harapdálják, és a farmerom megfeszül a lábam között. Túl nagy vehemenciával próbálkoztál. ~ Visszatartom a nevetést. - Különben is, mások nem számítanak! Nem? - Gyémánt tekintetével figyel engem. Érzem, hogy kíván, hogy remeg, hogy 48 megkaphasson. Húzni akarom az időt - azt akarom, hogy fájdalmat érezzen, amíg hajlandó nem lesz lemondani az erőfeszítéseiről, hogy olyanná váljék, ha csak távolról is, mint a szívtipró, akivé én lettem. Felemeli a kezemet, és lassú köröket rajzol a tenyerembe. Ez személyesnek tűnik - suttogja. A tekintete elnehezedik, vagy a vágytól, vagy a fáradtságtól. Remélem, az előbbitől ! “ Ennek mindig személyesnek kell lennie. - Ujjaim szorosan megragadják a combját. Hüvelykujjamat beakasztom a fehérneműje széle alá, és végighúzom a csípőjén. - Vedd le a ruhádat! - suttogom, mint egy kihívást. Nem! - Ügy mondja, mintha soha nem állt volna szándékában ilyen szörnyűséget cselekedni. így tetű egyéjszakás kalandjaid lesznek! - Csókot lehelek a nyakába, nehogy elnevessem magamat.
Kennyből kuncogások bugyborékolnak elő. Hozzám törleszkedik, és én ráfekszem, testem az övéhez simul. Tetszik a mai lecke! - mormolja a fülembe. - Az érintés. r Felülök, lehúzom az ingemet, és karomat egy pillanatig kinyújtva tartom, mert Kenny majd felfal a szemével. Visszacsúszom rá, és egy sorozat csókkal haladok lefelé a mellén, csak az utolsó percben állok meg, mielőtt beletemetkeznék a dekoltázsába. Legalább ezerszer elképzeltem már, milyen érzés volna beleveszni puha, párnás húsába. Kennytől reszketek, és úgy áll a farkam, hogy majdnem szétrepeszti a farmeromat. - A következő leckét lényegesen kevesebb ruhában vesszük át. És hidd el, nincs miért szégyenkezned! Neked sincs. - Ujját végigfuttatja a vállamon, lágyan és bizonytalanul. Finoman megfogom a kezét, és lefelé csúsztatom a mellemen, közben egy pillanatra sem engedem el a tekintetét. Kenny egymásba kulcsolja az ujjainkat. Lehunyja a szemét, miközben egyre lejjebb húzom őt, centiről centire, míg elérjük a kemény domborulatot a nadrágomban, és ő halkan felnyög. Keze kiszabadítja magát az enyémből, és rátapad a farmeromra. Édes istenem, ez az! Ujjai lágyan és fájdalmas-édesen siklanak rajtam. Kezem becsúsztatom a pulóvere alá, végigsimítom a mellét, érzem a melltartója csipkéjét, és kitapintom alatta kemény mellbimbóit. Kenny magához von, és ajkát az ajkamra tapasztja. Szájának érett eper íze van, édes, nedves csókokkal halmoz el. Nyelve simogatja az enyémet, lassan és könnyedén, mintha már egy évtizede gyakorolnánk ezt. Egy örökkévalóságig így tudnék maradni, Kenny ajkán csüngve, míg a teste egybeforr az enyémmel. Hűvös keze belecsúszik hátul a farmeromba, és onnan a bokszeralsómba. Ujjai megpihennek rajtam, és gyengéden megszorítanak. Minden erőmet össze kell szednem, hogy ne húzzam előre a kezét, hogy ne mutassam őt be testem azon részének, amelyik a legjobban vágyik utána. Melltartója kikapcsolódik a kezem nyomán, és forró tenyeremmel csupasz hasát simogatom, amíg remegni kezd. Lepillantok gyönyörű arcára. Szemét becsukja, és várakozásteli módon megnyalja az ajkát, amikor két kezembe fogom a mellét. Élesen beszívja a levegőt, és megrándul alattam. Szemhéja megrebben az eksztázistól, mintha megré- szegülne ettől az egyszerű mozdulattól. Ajkára tapasztom a számat, miközben végtagjaink vad csatározásba kezdenek. Kennynek olyan az íze és a tapintása, mintha egyenesen nekem teremtették volna. Szívembe hatol a lényével - rásimítja magát a létemre. Valami lélegzetelállító történik - valami jelentőségteljes és igazi. Hétfő délután Callel egymás mellett tapossuk a futógépet a túlzsúfolt edzőteremben. A földgolyó összes lakója idejött ma, hogy megpróbálja ledolgozni azt az extra szelet karácsonyi tortát. Két lány velünk szemben épphogy csak füstjeleket nem küld, hogy tudassák, érdeklődnek irántunk, és hosszú idő óta most először nem ágaskodik bennem semmi, aminek kedve volna egy forró és izzadós gyors numerára az edzőteremben. Ám ha Kenny jönne az ajánlattal, itt rögtön elkapnám a terem közepén, nézőközönség előtt, ha úgy kívánná. Kennynek az a véleménye, hogy az „érintés” témájú leckét meg kell ismételnünk. Elámulok a vakszerencsémen. - De valamiért még mindig a végsőkig elszánt, hogy folytatja a kísérletét. - Lihegve mondom, megpróbálok nem túl hangosan kiabálni, nehogy a lányok ott 49 szemben kedvet kapjanak a hallgatózáshoz. Blairről el tudom képzelni, hogy a közelembe csempészi a szemét és a fülét. Érintés, mi? Talán adhatna néhány jó tanácsot Laurennek. Nem fogod elhinni, azt gondolja, hogy megcsaltam szilvesztereste. Megmondtad neki, hogy velem voltál? - Összerándulok a gondolatra. Miután láttam, hogy Kennyt úgy körüldongják, mint egy pompázatos királynőt, kitűztem egy kis önsajnálatra, és végül bevallottam Calnek, hogy mit érzek Kenny iránt - ami meglepő módon nem kötődik kizárólag a golyóim szűnni nem akaró sürgető vágyához, hogy megszabaduljanak némi feszítő érzéstől. Hosszú idő óta először mondtam ki az „Sz” betűs szót hangosan, és kurvára nem hittem a saját fülemnek - és még mindig nem vagyok biztos benne, hogy hiszek-e. Persze, megmondtam neki, hogy veled voltam. - Meglátja az aggodalmas kifejezést az arcomon. - Ne parázz, nem köptem el semmit abból a sok baromságból, amit összehordtál! - Letörli a homlokát a nyakában lógó törülközővel. - Azt hittem, leszoktál a szerelemről, és
elcserélted, ha jól emlékszem a szavaidra, „a gyors és mocskos seggre”. Megpróbálom ezt a pontos idézetet kirázni a fejemből. Én is azt hittem. De ne aggódj ! Nem te vagy az egyetlen, aki csalódott bennem. - Nem mesélem el neki, hogy találkoztam Blairrel az Ackerman Házban - hogy beszélni akart velem, de lényegében leráztam, és inkább Kennyre tapasztottam az ajkamat. Nem szeretném Blairt minden beszélgetésbe belevonni. Azt akarom, hogy ő és az a szellem, amelyik minket képviselt, rejtve maradjon a szekrény mélyén. Bárcsak felgyújthatnám ezt a szellemet, bárcsak elégethetnék minden közös emléket! És tessék, most itt van, felbukkan, épp, amikor a dolgok kezdenek helyrerázódni az életemben. Jellemző rá! Talán azt hiszi, nem okozott még elég kárt az első alkalommal? Megiszom a maradék vizemet, és a többit a mellkasomra öntöm. Vigyázz a felszerelésre, haver! Ez egy háromezer dolláros gép, amelyet megszentségtelenítesz! Ha azt hiszed, hogy az a pokoli fájdalom, ha szívtépőn beleesel valakibe, várj csak, amíg utánad vetem magamat a kártérítésért. Apropó, hogy megy a panzió? Nem bánik veled túl rosszul az üzleti élet manapság? Nyögés hagyja el a torkomat annak a pénznyelőnek a puszta említésére. Visszaadtam a gyeplőt a mamámnak múlt nyáron, amikor begolyóztam. Át kéne ugranom, hogy megnézzem a könyvelést. Viselj védőszemüveget! Az ilyen könyvelések hajlamosak kiütni az embert. Én már csak tudom! Hé, holnap megkezdődik a tanítás. Készen állsz, hogy oktatást vállalj? De mennyire! Már meg is találtam a kedvenc diákomat. Szó sem lehet róla! De igen! - mondom, feldobva a gondolattól. - Már egy tanmenetet is elkészítettem, kizárólag az ő számára. Azt elhiszem. Te kibaszott perverz! - Ezt kifejezetten büszkén mondja. Másképp nem csinálnám. Pennington vonul be, kidüllesztett keskeny mellével, üveges tekintettel, ami elárulja nekem, hogy már ezen a korai órán is magasan repül, mint egy papírsárkány. Fogadok, hogy a papád százdollárosaiból sodorja a jointjait! - Cal pontosan azt böki ki, amire én is gondoltam, és elnevetem magam. Aztán bevillan egy ötlet az agyamba. Kendall A randevú A zumbafitnesz után a végtagjaim lázadoznak, és halkan nyüszítenek, hogy kiválhassanak a testemből. Oké, nem is olyan halkan. Minden izomrostom ég, és zendülést szít, tiltakozásul a fitnesz iránt tanúsított hirtelen és álságos érdeklődésem ellen. Betérek a Starbucksba, hogy kimutassam szeretetemet földi lényem iránt. Arra gondoltam, megkérem Cruise-t, hogy csatlakozzon hozzám a tökéletes csésze kávé felkutatásában, de gyűlölném, ha azt hinné, hogy ráakaszkodom, hogy nem tudok meglenni nélküle. Legkevésbé sem szeretném, ha úgy érezné magát a társaságomban, mint aki nem kap levegőt. Pedig, istenem, milyen szívesen beléfojtanám a szuszt lehetőleg a mellemmel! Hó fedi a földet lágy, szikrázó takaróval, és erre a vizuális élvezetre egyáltalán nem vagyok felkészülve. Mintha a tájkép varázslatosan tündérmesévé változott volna a szívemben, hasonlóvá ahhoz az új világhoz, amelyben nemrég földet értem. Cruise a csillogó varázslat. Beköltözött arra a titkos helyre bennem, amelynek korábban még a létezését is tagadtam. Tökéletesen rásimult a szívemre, a lelkemre, a csontvelőmre. És most már soha nem engedem el. Hogyan mondhatnám el neki az igazságot? Hogy nem akarok húsz fiút gyorshívással - kizárólag egyet akarok. És hogy az 50 a szóban forgó egy történetesen ő. Carrington ragyogó levendulakék árnyalatban fénylik, csodás téli ruhába öltözött, amilyet eddig csak a mozikban láttam. Nem tudom, mi ütött anyámba annak idején, hogy pillanatnyi ötlettől vezérelve összepakolt, és átköltözött az ország túlsó végébe - a szmog és őrült forgalom kommersz paradicsomába. Talán közrejátszott a tény, hogy a nagyanyám éppen akkor hunyt el, amikor ő diplomázott, de mégis, most, hogy látom, milyen kedves itt mindenki, és milyen pazar a táj, én soha nem mennék vissza Kaliforniába. Bár, gondolom, ha anyám nem jut el a nyugati partra, nem találkozik a „lúzer szörfössel”, akivel összeházasodott, és megalkotott engem és a bátyámat. Bepillantok a Starbucksba, a sor hihetetlenül hosszúnak tűnik, de azért bemerészkedem. A pörkölt kávé erős illata felvidítja az érzékeimet. Istenem, hogy imádom ezt az aromát! Ha annak az éteri tapasztalatnak, amelyben Cruise-zal volt részem, illata volna, határozottan ilyet éreznék. El kéne nevezni egy kávét róla - mondjuk, „Csókok Cruise-zal”.
Kancsószámra innám - letérdelnék, és hagynám, hogy ledöntsék a torkomon, mintha sörcsapból vedelnék. Egy csapat vihogó lány jön be utánam, mire gyorsan beállók a sorba. Odapillantok a pult mögé, de sem Laurent, sem Allyt nem látom. Őszintén szólva nem emlékszem, melyikük dolgozik itt. Remélem, Lauren jól van. Amikor utoljára láttam, nagyon szomorúnak tűnt a gondolattól, hogy a barátja megcsalja. Egy kép villan fel bennem Cruise-ról és a lányról, akinek combig ért a csizmája, és akit Cruise majdnem hazavitt azon az első estén, és a vad féltékenység görcsbe rántja a gyomromat. Csupán a gondolattól, hogy megérinti a lányt, hogy tűzforró keze perzseli a bőrét, ahogyan az enyémet perzselte, szívem, mint egy kő, zuhanni kezd. Elhessegetem a képet, és azzal próbálom elterelni a figyelmemet, hogy megszámolom, hányan állnak előttem. Ha mindegyikre csak öt perc jut, tutira itt fogok állni legalább egy órát. Következő! - Ismerős hang kiált a pult mögül, és Ally int felém. A sor most, hogy két kávéfőző áll a vártán, fürgén megindul, és nem egész tíz perc alatt már Ally elé lépek. Hogy vagy? Remekül! Nem tudok betelni azzal, milyen isteni a világ hótakaró alatt. - Előkotrom a pénztárcámat. - Venti jeges mokka. Huh, j eges? Te tényleg Kaliforniából j öttél ! Odahajol hozzám. - Hé, az a lány ott a sarokban... Követem a pillantását a terem hátsó végébe, ahol egy tinilány ÜLPapír zsebkendőt szorít az arcára, és úgy fest, mint aki képtelen abbahagyni a sírást. - Ő Cruise húga, Molly - suttogja Ally. - Talán te kideríthetnéd, mitől borult ki ennyire. Megállás nélkül zokogott az elmúlt fél órában. Nagy lélegzetet veszek, amikor meglátom a lányt. Ó, de még mennyire! Tudom, milyen érzés, amikor a kölykök kicsesznek veled az iskolában. Fogadok, hogy valami kemény erőszakoskodást kell feldolgoznia. A középiskola a gonosz tyúkok melegágya. Ally hangosan felnevet. Elkaplak holnap az egyetemen, ahol nagyon kevés gonosz tyúk lesz, ígérem. - Felír valamit egy szalvétára, és odacsúsztatja. - Hívj fel, ha ráérsz, és összeugrunk. Eltart még néhány percig, amíg megkapom a kávémat, és közben Mollyt figyelem messziről. Lélegzetelállító a sötétszőke hajával, halvány, sima bőrével - csodálatos őzikeszemével. A szívem majd megszakad, amikor látom, hogyan rázkódik a háta, miközben nem túl csendesen a könnyeit ontja. Elveszem a kávémat, és elindulok felé, feszülten a gondolattól, hogy megzavarom a könny-fesztiválját, ugyanakkor majd meghalok attól, hogy találkozhassam vele, és jobb kedvre deríthessem. Megengeded? - Az üres székre mutatok mellette - kicsit attól tartva, eliramodik most, hogy itt vagyok. Persze! - Felnyög, és egy köteg papír zsebkendőt hajít az asztalra, mintegy vallomásképpen. Súlyos illatú kölnije mérgező felhőt alkot a közelben: szantálfa éretlen gyümölccsel keverve, valami a felmagasztalt testszagtól épp egy kicsit innen. Talán nem az emberek borítják ki. Talán az illatkihágás, amit ő maga követ el. - Kendall vagyok - ajánlkozom. - Igazság szerint a bátyádnál lakom. 51 Közelről sokkal csinosabbnak látszik, pedig én azt hittem, hogy ezt már nem lehet fokozni. - Minden rendben? Brayden Holmes egy fasz. - Tényként közli, és az arcán valami mosolyféle jelenik meg. Fiúbánat - mondom, leginkább magamnak. Ha rosszindulatú lányokról lenne szó, remek tanácsokat adhatnék neki, amelyeket mind alaposan végiggondoltam, de igazából soha nem alkalmaztam. Ám mivel lógó szerszámú embert érint a dolog, és tekintve, hogy én még soha nem nyújtottam senkinek a szívem ezüsttálcán, fogalmam sincs, hogyan segíthetnék rajta. Vége, úgyhogy tulajdonképpen semmi probléma. Olyangyötrelemmel ejti ki a szavakat, amilyenre kizárólag középiskolás lányok képesek. És a zsigeri reakciójából ítélve, ennek nincs vége! Megkérdezhetem, mi történt? - Nem tehetek róla, de úgy érzem, fejest ugrottam valamibe. Talán rajtakapta a srácot, hogy ránézett egy lányra, és
most összetört a szíve. -
kirúgott valami Tracy Schaífer nevű kurváért.
Rávett,
hogy
lefeküdjem
vele,
aztán
Szent egek! - Hátraugrom a székemben. Ezt el kell mondanunk Cruise-nak! A szart is ki kell vernie ebből a... a... Brayden fickóból! - Elfog a pánik a gondolatra, hogy valaki így kihasználja Cruise kicsi húgát. És fogalmam sem volt arról, hogy ennyire belemerülünk a beszélgetésbe, különben arra szavaztam volna, hogy egy másik alkalomra hagyjuk az üdvözlősdit, például amikor Molly már kivájta „Brayden” szemét, és épp a börtönbüntetését tölti. De nincs idő a vacakolásra. Megelőző intézkedéseket kell foganatosítanunk, nehogy akár ő, akár Cruise rácsok mögé kerüljön. Amint győz a hideg fej, biztosan kitalálunk valamit, hogyan okozhatnánk súlyos testi sértést ennek a gyökérnek anélkül, hogy áruló nyomokat hagynánk magunk után. Molly olyan gyorsan kapja el a csuklómat, hogy majdnem leveri a kávémat az asztalról. Nincs az a kincs, amiért bármit elmondanánk Cruise-nak! - Foga közt szűri a szavakat. - Megtudja, hogy mekkora lúzer vagyok, és aztán elmondja a mamámnak, és mindketten megölnek! - Zokogásban tör ki, és egy pillanatra eltűnődöm, nem csak műbalhé-e az egész. T ermészetesen nem fognak megölni! De még mennyire megfogják ölni! - Védekeztél? T ablettát szedek. - A szeme elkerekedik, amikor látja a megdöbbenésemet. Tablettát szedsz? - Elborzadok a ténytől. Kizárt dolog, hogy képes leszek ennyi titkot megőrizni Cruise előtt! Ja. Igazság szerint éppen kifogytam. Gondolod, hogy el tudnál vinni az ingyenes rendelőbe? Bent van a város közepén, és lehet, hogy halálra fagyok, ha megpróbálom a csülkeimen megtenni az utat. Én... - Bassza meg! Elvigyem? - Azt hiszem. Édes istenem, remélem, nem én leszek az, akit Cruise megöl ! * A carringtoni ingyenes rendelő a városközpont lepukkant részében áll. Két hajléktalan keres menedéket a bejáratnál, és egyikük úgy döntött, hogy vizeletének kreatív eszközével felírja nevét a falra. Eltökélten beterelem Mollyt arra az esetre, hogy bevetem nindzsa technikámat, ha ez az alak arra vetemedne, hogy más módon is kreatívvá válik a szóban forgó undorító tömlővel. Bejutunk, én kifújom a levegőt, amelyről nem is tudtam, hogy visszatartottam. A rendelő piszkosszürke, mint a halottak bőre. A recepción egy sor növény kókadozik hervadtan, miközben a születésszabályozás kétségbeesettjei tömegesen gyülekeznek a terem csöppnyi Petri- csészéjében. Meg vagyok győződve arról, hogy az influenza tizenhat különböző változata keveredik a tüdőnkben, amikor beljebb lépünk a fertőzés melegágyába. 52 Molly a dzsekimnél fogva rángat. Lefekszel a bátyámmal? - kérdezi. Nem! - Visszahúzom a karomat. A kis kapkodós. - Molly, nem kell lefeküdnöd valakivel ahhoz, hogy kapcsolatod legyen vele. - Ez persze nem változtat a tényen, hogy életem egyedüli céljává tettem, miszerint Cruise Eltont legalább tíz különböző módon ágyba viszem még Valentin-nap előtt. Ez a személyes ambícióm, nem szándékozom publikussá tenni a közeljövőben, főként nem a nevezett tizenhét éves húg előtt. - A szex nem sport! Sértett tekintet suhan át az arcán. Azért csinálom, mert tetszik. - Dühtől és maga- biztosságtól fűtve vonul a regisztrációspulthoz. Mögé állok, miközben beírja nevét a páciensek névsorába. Élvezted azt a nyilvános fesztivált, amelyet a Starbucksban rendeztél? Mert ha nem jöttél volna rá, a seggfej az A pontban vezetett el a bőgéshez a B pontban. - T alán -
folyamodhattam volna ennél kedvesebb taktikához is, de valami azt súgja nekem, hogy ez a Molly itt nem az a finom virágszál, amilyennek mutatja magát. Fintorog. Nézd, kedvelem Braydent. Különleges srác. - Úgy forgatja a szemét, mintha a valóság éppen ennek az ellenkezője volna. - Ez a dolog a Céda-Léha Tracy SchafFerrel ki fog fújni. Mindig kifúj. Te jó ég, már máskor is megcsinálta ezt? - Nézem vizeskék szemét, reszkető állát, amelyet mintha mindjárt elveszítene itt egy egész váróteremnyi torokfájással és nemi betegséggel fertőzött ember előtt. Molly egy szót sem szól, peckesen elvonul, és leül a terem végében. Hölgyem, lenne szíves bejelentkezni? - A lány a pult mögött egy tollat nyújt felém. Egész sor áll már maga mögött. Ó! - Hátrapillantok a dühös tömegre, amely arra vár, hogy rám rontson, ha nem takarodom el az útból. A tabletta? Szedjek tablettát? Cruise és a részegítő csókok emléke kavarog bennem, és már a gondolatuktól is megbénulok. Igen, nagyon is szednem kell a tablettát! Beírom a nevem a névsorba, és leülök Molly mellé. A telefonom rezegni kezd a zsebemben. Sms egy olyan számról, amelyet nem ismerek fel. Itt Cruise - kettős randevút szerveztem ma este hétre. Oké neked? Kettős randevú? Melegség önt el a gondolatra, hogy hivatalosan „randevúzom” vele. Az már biztos, hogy helyes döntést hoztam a tablettaszedés ügyében. Több mint oké! Alig várom, hogy a következő szintre emelhessem a kapcsolatomat Cruise-zal, és a randevúzás, nos, azt hiszem, ez kidobja a kísérletemet az ablakon. Nekem ezzel semmi bajom. Kezdjük azzal, hogy valójában nem akartam hazudni neki. Na és mit gondolsz a bátyám testi hibájáról? Molly önelégülten mosolyog, aztán eltúlzott szomorúsággal csücsörít. Igazi cukorfalat ez itt. Miféle hibájáról? - Ha Cruise-nak testi hibája van, minden ember őrült szerencsés ezen a bolygón. Ügy érted, nem mesélt neked a balesetéről? Miféle balesetéről? - Forróság önti el a mellemet a gondolatra, hogy Cruise-zal bármi történhet - akár múlt, akár jelen időben. Leszakadtak a golyói egy motorbiciklin, amikor tizenhat éves volt. De ne aggódj, az egyiket megmentették, lefagyasztották, aztán visszavarrták. Lehetnek gyerekei, meg minden, amikor készen áll rá, hogy a magjával beszennyezze a világot. A nagyobb baj az, hogy a farkát félbevágta. Szörnyű katasztrófa! - Csettint a nyelvével, hogy fennen hirdesse hamis szánalomérzését. Eszembe jut az a dudor Cruise farmerjában, és az arcomat elönti a forróság. Egek, ha az a fele volt, akkor biztosan kígyó nagyságú lehetett eredetileg! Esküszöm, olyan hosszú, mint a karom, és én azt hittem, hogy az a testi hiba. Nem mintha egy szót is elhinnék ennek a kis húgocskának a nem-túl-hiteles szájából. Szerintem az egyetlen „szörnyű katasztrófa” itt Molly, akinek tablettát kell szednie. Az asszisztensnő egyszerre hív minket hátra, és egyenként elhelyez bennünket a magunk 53 szekrényszerű kuckójában. Leveszem a ruhámat, és felkészülök a vizsgálatra. Titokban gyűlölöm a nőgyógyászt. Gyűlölöm, hogy a gyógyítás és a vaginális egészség nevében egyfajta fajtalankodásra kényszerítenek. Lefekszem, és tanulmányozni kezdem a falon hemzsegő fotókat. Egy testépítőről készültek, mindegyiken ott az aláírása, meg minden. A teste furcsán nagynak tűnik, az izmai úgy dagadnak, mint egy húsból összeállt felhő, mintha valaki felfújta volna őket, mint egy luftballont. Megpróbálom elképzelni, hogy rám fekszik, és porrá zúz kamionnyi súlyával. Azt pletykálják, hogy ha a férfiak így felpumpálják az izmaikat, halálos csapást mérnek a joystickjükre. Finom kopogás hallatszik, aztán kinyílik a tolóajtó, és egy magas, jóképű, szoláriumozott férfi jön be ragyogó mosolyát villogtatva. Izmai léggömbként buggyannak ki az ingéből, és gyakorlatilag tökéletesen ki tudom venni a vonalait a köpenye alatt, és... hé, hiszen ez ugyanaz a fickó, mint a fényképeken !
Ez maga? - képedek el, és rámutatok minden létező szteroid tanúbizonyságára. Igen, ez én vagyok. - Heherészik, miközben végigolvassa a kórlapomat. Elővigyázatosságból. - Bólint. A lányok általában várnak, amíg számos szexuális együttléten átesnek, csak azután jön meg az eszük, hogy vállalják a felelősséget, és elkezdjék szedni a tablettát. Felnéz, és mosolyogva rám kacsint. - Nem olyan okosak, mint maga. Egy púnk külsejű asszisztens kukkant be a szobába, és egy kicsit elmosolyodik. Kezdhetjük - mondja, és int, hogy feküdjek le.~ Rajta, csússzon le az asztal végéig, és tegye a lábát a kengyelbe. Micsoda? Hol van az orvos? - Felhúzom a lábamat, úgy, hogy a térdeim szinte összeforrnak. A bodybuilder vonásai elsimulnak. Én vagyok az orvos, Kendall. - Megkocogtatja a kitűzőjét, amely büszkén hirdeti: Dr. Gaines. Valaki mást akarok! - Teljes pánik vesz erőt rajtam, és felülök. - Engem általában doktornő szokott megvizsgálni ! - Eddig csak nőnemű nőgyógyászom volt. Igazság szerint nem is tudtam, hogy legális, ha nem nő a doktor. Különben is, miféle francos egészségügyi gyakorlat folyik itt Massachusettsben? Ma csak én vagyok szolgálatban - mondja a doktor békítő mosollyal. Basszus! Mit tettem Mollyval? Remélem, visítva elrohant, és nem hagyta, hogy egy orvosként parádézó testépítő „megvizsgálja”! Istenem, Cruise biztosan gyűlölni fog ezek után, és valószínűleg letartóztattat. Nagyon sok a dolgunk ma. - Halványan rám kacsint. - ígérem, hogy kíméletes leszek. Kacsintott? Tényleg? Erre okítják az orvosokat az egyetemen? Vagy talán a ringben tanulhatta? Gumikesztyűt húz, én pedig becsúsztatom a lábamat a jéghideg kengyelbe, és majd meghalok, hogy túl legyek az egészen. Gondolj Cruise-ra, biztatom magamat. Gondolj arra, milyen káprázatos lesz egygolyós, félpéniszes testét végül magadba fogadni. Akaratlanul is kuncogás tör fel belőlem, nem tartozom hálával Mollynak és annak az elképesztő baromságnak, amivel megpróbált megetetni. Felejtsük el Cruise-t, én fogom megölni Mollyt, amiért ilyen baromsággal tömte tele az agyamat. Természetesen hazudott. Ugye? Aztán felöltözöm, és Sally a „Lázálom, Mielőtt Elvesztem a Szüzességemet” című darabból bevezet egy szobába a rendelő végében. Minden első jelentkezőt kikérdezünk. - Úgy szűri foga közt a szavakat, mint egy fenyegetést. - Nem tart tovább húsz másodpercnél. A kis irodában hat másik lány szorong, és szent szar az egyikük történetesen Molly! Odamegyek hozzá. Azt hittem, azt mondtad, hogy újabb adagról van Szó! - sziszegem. Ilyet soha nem mondtam! Azt mondtam, hogy „kifogytam”. - Csípős mosolyt küld felém, sötét szemöldöke rosszindulatú ráncba szalad. Miből fogytál ki? A türelemből - köpi az arcomba. 54 Mély levegőt veszek, és megremegek a gondolatra, hogy mindennek a tetejébe még be is húzott a csőbe annak érdekében, hogy elkezdhessen tablettát szedni, A türelemből? Én fogytam ki ebből! - figyelmeztetem. Átesünk egy gyors kikérdezésen, de annyira fel vagyok húzva, hogy egy szót sem hallok abból, amit mondanak. Végül gyakorlatilag kivonszolom Mollyt a hóviharba, hogy újra elkaphassam a grabancát nyu- godtabb körülmények között. Mi a franc volt ez az egész? - kérdezem, ahogy elindul a kocsi utasülés felőli oldalához. Kinyitom az ajtót, és beülünk. Leveri a havat a kabátjáról, mielőtt megszólalna. Nézd, tartozom neked eggyel. Oké? - Úgy rázza meg a fejét, mintha hálásnak kellene lennem a nézeteltérésért. Néma csendben hajtunk haza. Molly titokban bizonyára indiántáncot jár, hogy ekkora idióta Vagyok - és én képtelen vagyok egy szót is kinyögni, mert történetesen igaza van. Kiteszem a panzió bejáratánál. -
Molly? - Utána szólok, épp, amikor be akarja csapni az ajtót. Igen? - Édesen mosolyog, közben nem látszik tizenkét évesnél idősebbnek. Tégy magadnak egy szívességet. Várj egy különleges fiúra. Hidd el nekem, az ilyen nem a gimnáziumod folyosóin rohangál. És ha mégis, akkor nem feküdne le valamilyen Tracy vagy Stacy nevű lánnyal, vagy bárkivel. Csak te érdekelnéd. Ne adj oda valamit, amit soha nem vehetsz vissza, őrizd meg annak, akit szeretsz, és aki viszontszeret téged. Molly sóhajt, egész gomolyfelhő hagyja el a száját. Jó, mindegy. - Bevágja az ajtót, hangsúlyos pontot téve beszélgetésünk végére, és elfut a hotel irányába. Ha nem volna több eszem, megesküdnék arra, hogy kezdtem hinni valamiben, amiről egy hónappal ezelőtt lefogadtam volna, hogy csak mítosz. A szerelemben. Azt hiszem, tényleg létezik. Jó, mindegy. Cruise Szakad a hó, miközben a Cineplex 10 felé igyekszünk, ahol a partnereink várnak. Kenny őrült szexisen fest a farmerdzsekijében, vékony farmerjában és tűsarkújában, de sajnos elkékült végtagjairól és lila ajkáról ítélve, hamarosan a világ legédesebb Algidájává fagy. Igazság szerint már észrevettem, hogy hiányosságai vannak a télikabát terén, és ha nem volna szükségem minden fillérre, hogy enni tudjak, kisegíteném. Lehet, hogy így is megteszem. Na és Pen kit hoz? - Ragyog, ahogy felnéz rám. Hideg fut végig a hátamon a gondolatra, hogy Kenny azt hitte, ő a partnerem. Pennington száguld ebbe az irányba, mielőtt tisztázhatnám a helyzetet, mögötte közvetlenül a sarkában Monique. Haja lobog a hátán, és azt a híres combig érőjét viseli. Legalább kétszer láttam már benne úgy, hogy egy mosolyon kívül más nem volt rajta. A rohadt életbe! Ó, édes issstenem! - Monique repülőrajttal veti rám magát, és a lábát a csípőm köré fonja. Pörgők, mint egy búgócsiga, és máris becipel a mozi előcsarnokába. - Hiányoztál! - Beleböki az ujját a hasamba, aztán kezével a lábam között köt ki. - De te még jobban hiányoztál! - dalolja. Hűha! - Leteszem, és szinte félek Kennyre pillantani. A szemhéja elnehezül. Egyik karjával átfogja Penningtont, és csak ekkor veszem észre, hogy mindketten az összeillő táskájukat hozták el. Valami rosszul érint ez ügyben, még ha véletlenül történt is így. Azt hiszem, én és te, Pen, együtt vagyunk - mondja Kenny szexisen, mintha komolyan gondolná, és csipegetni kezdi Pen fülét. Fogai Pen fülcimpáján legelnek, és sebes pillantást vet felém, mielőtt belenyögne az igyekezetbe. A gyomrom összerándul ennek az istentelen találkozásnak a látványától is. Ez az én kibaszott fülem kellene hogy legyen! A francba! Nem úgy zajlik a dolog, ahogyan elterveztem! Különben is, mi a nyavalyát terveztem el én? Meg akartam őrjíteni Kennyt a féltékenységtől, hogy ellenállhatatlanabbá váljon benne az érzés, amelyet esetleg táplál irántam? És most Pen és a tanmeneten kívüli 55 porcogója élvez minden figyelmet! Menjünk! - A vállánál fogva magamhoz húzom Monique-ot, és a pénztár felé terelem. Mindannyian egy horrorfilmre szavazunk. Átkozottak és nyughatatlanok. Azt hiszem, ma este én vagyok az átkozott, amiért egy végtelenül édes Kendall Jordánt az én kis begerjedt öcsikém felé lökök. Monique lesz a nyughatatlan ebben az egyenletben, mert már legalább féltucatszor nyúlt a lábam közé, függetlenül attól, milyen keményen próbálom elhárítani az igyekezetét. Én fizetek. - Pennington úgy ajánlkozik, mintha ez valami hősies erőfeszítés volna a részéről. Semmi sem tudná rosszabb irányba terelni az estét, mint az, hogy Pen anyagilag kicsinál. Kenny a válla fölött hátratekint Monique-ra, és nyíltan gyűlölködik. Egy pillanatra azt hiszem, hogy előkerülnek a karmok, de Kenny visszakozik, és ajka jótékony mosolyra rándul. Csak nem azt látom, hogy Kendall Jordán, merjem kimondani, féltékeny? -
Adrenalinszintem felszökik ettől az esélytől. Átkarolom Monique vállát, hogy buzdítsam, bújjon közelebb hozzám. Azt hiszem, ez csodálatosan előmozdítja eredendően oktalan szándékaimat. És, mivel már találkoztunk a zöld szemű szörnnyel, mielőtt elszabadulhatott volna, mondhatom, hogy az este átkozottul jól kezdődik. Reménykedem, hogy a kapzsi szivárvány legvégén egy aranyló vonzalommal teli edény rejtőzik. És pillanatnyilag semmire sem vágyom jobban, mint Kendall Jordán vonzalmára. Belenézek Monique szemébe, és felnyögök. Pattogatott kukorica? - Kiborulnék, ha Kenny elmulasztaná az igazi show-t, azt, amellyel csak úgy véletlenül, a karomba űzöm. Megbököm a könyökömmel. - És te? Ugróm, bármit kérsz. Tökéletes rózsaszín ajka szétnyílik, ahogy a rám csavarodó testet nézi. Pennington, te mit gondolsz? - kérdezi, és hosszú, karcsú karjával ráakaszkodik Penre, engem pedig elönt az epe. Neked? - Pen Kenny derekára csúsztatja a kezét, jóval a csípője alatt, és látom, hogy Kenny izeg- mozog, próbálja kivédeni, hogy a partnere elérje a célját. - Az étlap egész bal oldalát megveszem neked, ha akarod. - Aláhúzza a kijelentést azzal, hogy egy csókot ejt Kenny fülébe. Ki a franc csókol bele valaki fülébe? Idióta! Pen annyi egészségtelen kajával traktál bennünket, hogy szabályosan kirohadhatnak a fogaink az állkapcsunkból, mire a film véget ér. Én külön hangsúlyoztam neki, hogy semmit sem kérek. Nagyon nem szeretnék jótékonysági célpontnak tűnni, de végül is én vagyok az, aki becipeli az egész kupacot a nézőtérre. Kenny odahajol Monique-hoz. Figyeljetek, nem bánjátok, ha mellétek ülünk? A szívem egy kicsit gyorsabban ver a gondolatra, hogy Kenny együtt szeretne ülni velünk. Cserélhetünk Haribót és Snickerst. - Kenny bólint a pillanatnyilag a csípőmhöz csatolt szexuális óriáskígyónak, mintha ez az édességalapú valuta volna az egyedüli célja az egymáshoz közeli ülésrendnek. És bár szomorú, de ez akár igaz is lehet. Odavezetem a társaságot a jobbközéphez, a szokásos helyemhez. Nem érdekel, ki mit mond, de innen a legjobb filmet nézni. Hagyom, hogy Pen csússzon be elsőnek, aztán Kenny, én pedig gyorsan besorolok utána. Először is, nem vagyok oda a horrorfilmekért. Ha mindenképpen halálra akarok rémülni, akkor a „di- ákkölcsön” feliratot keresem. Utoljára majdnem ösz- szeszartam magamat, amikor megláttam az esedékes végösszeget. Monique bedugja a kezét az ingem alá, és a bőrömre csúsztatja az ujjaknak becézett jégcsapokat. Monique-kal nincsen semmi baj. Igazság szerint véletlenül volt ott az edzőteremben, amikor Pennel megtárgyaltam a dolgokat, és meghallotta a beszélgetésünket. Gyakorlatilag önként ajánlkozott partneremnek. Legalább kétszer lefeküdtem már vele, bár a részletek homályosak. Csupán arra emlékszem, hogy a haja belelógott a szemembe, miközben csődörként lovagolt rajtam. A moziteremben koromsötét lesz, és elképzelem Kennyt, amint így lovagol rajtam hosszú, csillogó hajzuhataga lágyan ostoroz. Farmeromra teszem a dzsekimet arra az esetre, ha a neki szóló spontán szalutálásom úgy döntene, hogy jelenetet rendez. 56 Kennyre nézek, és észreveszem, hogy valahányszor csak teheti, lopva oldalra pillant. Monique keze úgy dobálja magát a lábamon, mint egy hal, végül a sliccemre vetődik, és én eltolom, hátha indíttatva érzi magát arra, hogy megszabadítson egy kis feszültségtől. Nincs szükségem túl sok megfontolásra, hogy tudjam, Monique- kal többé nem megyek el odáig, sem ma este, sem máskor. Kenny összeszorítja az ajkát, és közelebb csúszik Penhez. Pen keze a vállára siklik, és egyenesen a mellén landol, mint egy kibaszott rakétapajzs. Micsoda szemét! A légzésem percről percre szabálytalanabbá válik, mert arra készülök, hogy a szart is kiverjem az öcsémből, amiért végigtapizza a barátnőmet. Tényleg barátnőmnek neveztem Kennyt? Először szerelemről locsogok, most meg valami romantikus elkötelezettség peremén egyensúlyozok? Átpillantok Monique-ra - az érzéki vágytól fűtött tekintetre a szemében, máris hívogatón széttáruló lábára. Megkaphatnám, ha akarnám. Biztosan van itt egy üres
sarok vagy egy mosdófülke, amelyik épp kettőnkre vár. Nyilvánvaló, hogy több mint hajlandó volna a kihívásra válaszolni. De egyetlen porcikám sem kívánja újrajátszani ezt a játékot. Üres volt, sekélyes, és úgy éreztem, mintha egy feneketlen gödörbe zuhannék, ahol nincs vigasz, nincs megpihenés, és halálbiztosan nincs semmi, amit egy doboz óvszer meg tudna gyógyítani. A film pereg, és Monique a fülemet kezdi harapdálni, arra késztet, hogy elhárítsam az igyekezetét. Gőzöm sincs, hogy mi a franc történik a vásznon, mert csak egyre tudok gondolni: hogy a francba fog hosszú Pen emberi cicimelegítőként működni. Kenny elkapja a tekintetemet. Lepillant, és vág egy grimaszt Pen kérdéses végtagjára, aztán finoman lefejti magáról. Halványan elmosolyodom, és egész testem megkönnyebbül a megkönnyebbüléstől. Monique a lábam közé szorítja a kezét. Jobb, ha eloltom ezt a tüzet, mielőtt Kenny megpróbálna túltenni rajtunk a mozi smacizó részlegében, és valami párzási versennyé fokozná ezt az egészet. - Lennél szíves? - mondom Monique-nak kedvesen, de soha nincs jó módszer arra, hogy leállítsunk valakit, aki megpróbál szexre csábítani. Kenny hozzám hajol, és én teszek egy mozdulatot, amíg a vállunk összeér. Leejtem a kezemet, abban a reményben, hogy ő is ezt teszi. Ujjaink egymáshoz simulnak, és lassan összefonódnak, és a szívverésem úgy felgyorsul, mint egy tizenhat évesé, akinek sikerült becserkésznie valakit a szalagavató bálon. Az, hogy Ken ny vei egymás kezét fogjuk egy sötét moziteremben, felülmúl minden nyilvános szexuális élményt, amelyet valaha megéltem. Kielégít, boldogsággal tölt el, és önmagában is végtelenül erotikus. Beleszerettem Kennybe. Ez a helyzet. Megszegtem a legrosszabb fogadalmat, amelyet valaha magamnak tettem: hogy soha nem leszek újra szerelmes. De Kenny határozottan nem Blair. Milliószor jobb. Most az egyszer hálás vagyok, hogy a dolgok úgy végződtek múlt nyáron, ahogyan végződtek, különben nem ülnék itt az egyetlen lány ujjait fogva, akivel együtt akarok lenni ezen a Földön. Megszorítja a kezemet, és apró köröket dörzsöl bele a hüvelykujjával. Kenny Jordán itt van mellettem, és így kerek a világ. Ha az eszemmel nem tudnám az ellenkezőjét, azt hinném, hogy kezd ő is érzelmeket táplálni irántam. Kendall A tanmenet Kedden kora reggel - hivatalosan ez lesz az első napom a Garrisonon - elhúzom a függönyöket, és megpillantom a sötét, haragos égboltot. A tűnődő felhőknek, bár mind felöltöztek, nincs hová menniük, ezért fekete rétegként, mozdulatlanul hevernek odafent. Az örökzöldek felfelé nyújtják ágaikat abban a reményben, hogy kibökhetik a terhes zsákokat, de erőtlenek, és a föld száraz marad, továbbra is szomjazik valamire, ami talán soha nem jön el. A napnak reménye semlehet egy ilyen helyen. Nem tudom, képes leszek-e hozzászokni egy napfény nélküli világhoz, de a hó, a madarak és a mókusok barátságos lábnyomai az út mentén bőven kárpótolnak a veszteségért. Aztán itt van Cruise. Ahogy mosolyra húzódik a szája, amikor meglát, azok a briliáns villogó fogak, amelyektől még a gyöngyök is elszégyellnék magukat a színük miatt, az árnyék az arcán, amely azt az örökös rosszfiúkülsőt kölcsönzi neki. Porrá és hamuvá perzsel, pedig meg sem próbálja. Kétségtelen, hogy 57 Cruise Elton megbocsáthatatlanul szexi. Mennyire vágyom, hogy az enyém legyen! Mennyire szomjazom, hogy teste és lelke ugyanolyan kétségbeesetten kívánjon, ahogyan én kívánom őt! Nem tudom, eljön-e valaha is ez a sze- retetzuhatag. És ha eljön, őszinte lesz-e, vagy csak egy lecke, hogy hogyan szerezhetünk a versenyben pontokat. A kettős randevú kudarca fut át az agyamon. Micsoda idióta vagyok, hogy azt hittem, Cruise valaha is randevúzni akar velem! De a végén mintha mégis azt tette volna, és más nem számít. Még mindig érzem, ahogy az ujjai megpihennek a kezemen, ahogy melegít a tenyerével, ahogy az elektromosság átfut rajtunk, vadul és sóváran. Cruise és a vonzalma éppolyan ártatlan, mint egy víztócsába csapódó leszakadt villanyvezeték. Cruise-t szeretni fájdalmas lesz a végén, helyrehozhatatlan károkat fog okozni, ha nem leszek óvatos. De már egyáltalán nem törődöm azzal, hogy óvatos legyek. Kibotorkálok az ágyból, és egy cédulát találok a konyhaasztalon. Korai megbeszélésem van. Találkozunk az előadáson. Meg vagyok győződve arról, hogy az egyetemre gondolt. Kétlem, hogy bármilyen
közös előadásom lehetne egy mesterképzési hallgatóval. Gyorsan túlesem a reggeli rutinfeladatokon, és a lehető legmelegebb ruhámat veszem fel. Odakint olyan a világ, mintha nukleáris tél robbant volna ki. Istenem, remélem, a Garrison-beli tantermekben maximumon megy a fűtés! Kilépek, és a jeges szél késsel döf át mind a négy réteg ruhámon, akár egy gyomot kaszaboló sarló. A bőröm bizseregni kezd az olvasztólámpa-hatástól. így képzeltem el a szerelmet: a táj szépsége elandalít, aztán meglepnek a lángok, és te elégsz a saját ostobaságod köntöse alatt. És, bármilyen képtelenül hangzik is, azt kívánom, bárcsak Cruise belépne velem a lángok közé. A jóisten a megmondhatója, alig várom azt az elégetést! Bármit megtennék, hogy eggyé olvadhassak Cruise- zal. A Garrison Egyetem biciklik, testek és katedrálisok méretével és díszítésével vetekedő téglaépületek összessége. Torony magasodik a közepén, mereven, büszkén, és nos, akárhogy nézzük is, olyan, mint egy fallikus tárgyaknak emelt emlékmű. Óriási fémkeretes földgömb ül a tetején, és hirdeti, hogy ez a legmagasabb épület a campuson. Rendkívül hosszú ideig bámulom, és azon tűnődöm, milyen rémisztő volna csontvázszerű alakja tetején egyensúlyozni, milyen törékenynek tűnne a világ arról a fantasztikus kilátópontról. Átvágok a tömegen, és elvegyülök az emberek között, a pazar tájba, amely megszégyeníti az otthoni kicsi egyetememet. A kőpadokon diákok ülnek a fák alatt, lányok drága ruhában és hosszú szárú bőrcsizmában, meleg gyapjúkabátban, elegáns bőrtáskával. Állandóan megfeledkezem róla, hogy a Garrisonon szinte mindenki kivételezett gyermek, leszámítva a hozzám hasonló néhányat, akiknek sikerült ösztöndíjat megcsípniük. De itt vagyok. Elmenekültem az ingyenkonyhából, amit anyám háza jelentett, a szörnyű szomszédságból, ahol időről időre lerakott bennünket. És most Morgan is, én is úgyszólván függetlenek vagyunk, megszabadítottuk anyánkat a tehertől, amelyet két évtizeden át megszakítás nélkül cipelt miattunk. Itt vagyok a Garrisonon, hivatalosan is egymagam. Úgy érzem, hogy a legközelebbi lépéssel, amelyet teszek, átjutok a felnőttkor küszöbén. Imádok itt lenni. Végre kapok levegőt. Aztán itt van Cruise, aki talán a legjobb dolog, amit a Garrison, Carrington és Massachusetts együttesen kínálhat, legalábbis az én szememben. Minden porcikám örül, ha arra gondolok, hogy ma látni fogom Cruise-t, mintha az együttélés soha nem volna elég. Egyre kevesebb a j árókelő, és a biciklik görcsösebben forognak, mint eddig, úgyhogy elsietek a bölcsészkar épülete felé a mai első órámra, amelynek témája a nemek közti viszony. Felmegyek egy patyolattiszta épület második emeletére. Odabent minden újnak és makulátlannak tűnik, a csillogó fehér falak és a hozzájuk illő padlók. A falakon nincsenek graffitik, sem poszterek, amelyeket a régi egyetememen megszoktam. Friss festék szaga érződik a levegőben - bútortisztító fenyőfaillatával keveredve. 228A terem. Ez az. Benézek. Majdnem tele van, diákok sora zsúfolódik össze csöppnyi íróasztalok mögött, amelyek ugyanolyanok, mint Kaliforniában voltak. Nem tudom, miért, de ez meglep. w Egy lány szökken be, és én becsusszanok utána, a második sorban foglalok helyet. Utálok elöl ülni. Ez a nem túl vicces zóna,58mert mindenki tudja, hogy ott csillagászati mértékben megsokszorozódnak az esélyeid arra, hogy kiszúrnak. A hátizsákom alig fér el a lábamnál, amit meglehetősen bosszantónak találok. Valamiért azt hittem, hogy a négyezer dollár árkülönbség hozzátesz néhány négyzetmétert az ülőhelyem nagyságához. A professzor háttal áll az évfolyamnak. Tweedzakót és barna kordnadrágot visel - elég jól néz ki. Szorgosan ír valamit krétával a táblára. Krétával! Biztosra vettem, hogy ezt a drága oktatási intézményt interaktív fehér táblák ékesítik. Anyám gyakran tréfálkozott, hogy az S-t a Garrisonban a dollár jelével lehetne helyettesíteni. A Garrisonban mindenből kizárólag a legjobb van, szokta mondani. De még a régi egyetemem is az enyhén szólva vonzóbb fehér táblákat részesítette előnyben. A professzor ügybuzgón folytatja primitív kommunikációs igyekezetét, közben porfelhő száll az ujjai- ról. Istenem, szédületesen néz ki hátulról! Emlékeztet Cruise-ra, a haja ugyanolyan hullámokban keskenyedik a nyaka felé. Igazság szerint, ahogy most megvonta a vállát, eszembe juttatja az izomrándítást, amelyet többször láttam Cruise-nál. Én csak
tudom! Úgy figyeltem Cruise Eltont az elmúlt három hétben, mint egy rohadt saskeselyű. Memorizáltam minden apró mozdulatát, úgy tanulmányoztam, mintha egy új tudományágat fedeznék fel. Évekig meg tudna babonázni csupán azzal, ahogy lélegzik. Megfordul, és leltárt készít a hallgatóságról, aztán gyilkos mosollyal egyenesen rám csap. A lélegzet a torkomon akad. Basszus! Hiszen ez Cruise! Kiegyenesedem a székemben, tökéletesen felkészületlenül ér a tény, hogy titkos tervemben minden létező ember közül épp a professzori kar tagjával akartam lefeküdni. Mérhetetlenül mocskosnak, és ugyanakkor, ó, annyira dögösnek érzem! Észrevétlenül intek neki, aztán belesüppedek a székembe. Szerelem. - Ellép a táblától, és láthatóvá válik a szó, amelyet nyomtatott nagybetűkkel rótt fel. - Üdvözlöm magukat a nemek közti viszony témában. Bradshaw professzor határozatlan ideig távol lesz a szemeszter alatt, és amíg nem tudja visszavenni az óráit, én helyettesítem. Hívhatnak Cruise-nak, vagy Mr. Eltonnak, ha azt szeretnék. Felpillant rám, és gonosz kis mosoly kunkorodik az ajkára. - Mesternek, ha úgy tetszik. A lányok fele az évfolyamon a Cruise-t választja a kvázi felszólításra. Egy felnyírt hajú, vékony lány odahajol hozzám, és suttog. El tudod ezt hinni? Teljesen hidegen hagyják Cruise isteni tulajdonságai és váratlan kívánsága, hogy ennyire öntelt megszólítás illesse meg. - Nem, egyáltalán nem tudom ezt elhinni. - Fanyarul elmosolyodom, de közben egy pillanatra sem veszem le a szememet Mr. Eltonról. Istenem, milyen szépen kinyalta magát! Még meg is borotválkozott az alkalomra nyakkendőt és fényes barna cipőt vett, ami totálisan hivatalossá teszi a külsejét, meg minden. Te jó ég, milyen közel kerültem ahhoz, hogy viszonyom legyen az egyik professzorommal! Nem mintha Cruise valódi professzor volna. Inkább egy szexi helyettes, de akkor is. Forróság hulláma önt el, amikor kiosztja a tanmenetet. Odaad egy vastag csomagot a bal oldalamon ülő lánynak, aztán egyet nekem, majd tovább lép. Nemek közti viszony Tavaszi szemeszter Tanmenet A térdeden Nyelvek és csiklandozások
59
A kurválkodás művészete Érints meg, izgass fel, nyalj meg, tégy a kedvemre A nyögdécselés művészete Bőr a bőrön Kérj, és kapni fogsz Csúnya lány levetkőztetése Csokoládémáz a testen Szerepjáték és erotikus fantázia; Utazás a mentális képzeletvilágba Mutasd és mondd Űr és szolga Szexvideo Szexvideo? Hát ez meg mi az ördög? 101 pornó? Ó, édes istenem, ez teljesen perverz! Cruise azt fogja elérni ezzel, hogy beperlik, vagy kirúgják, vagy valami még ennél is rosszabb történik. Nyilvánvaló, hogy szexfüggő, ha azt tervezi, hogy ezeket a forgatókönyveket mindegyikünkkel kiéli ! Gyorsan végigpásztázom a termet, arra számítva, hogy a fél évfolyam röhögésben vagy visításban tör ki, de senki nem szól egy szót sem. Az extrákat továbbadják felém, és átfutom az egyiket. Nemek közti viszony Tavaszi szemeszter Olvasmány: A nagy Gatsby Esszék és tesztek vannak felsorolva, és elveszek egy papírt, mielőtt egy pillantást lövellnék a nem túl vicces ember felé. Mellén karba font kézzel áll, és félrehúzott ajakkal, kéjsóváran bámul rám. Látom, hogy őrülten élvezi a helyzetet. Törvényellenes és etikátlan ajánlatot tenni egy diáknak, arról már nem is beszélve, hogy terhelő bizonyítékot tukmálni rá arra az esetre, ha az illető netán úgy döntene, hogy jogi lépéseket kezdeményez. De nem kezdeményezek. Ügydöntők, megnézem, mi tartozhat a Nyögdécselés művészetéhez. A terem eltűnik a számomra, miközben az agyam legmélyebb zugaiban kutatok, és beteges fantáziálásba kezdek, amelyben rengeteg a hangszál és roppant kevés a ruha. - Jó reggelt! - Cruise fel-alá járkál, aztán leül az íróasztala szélére. - Azzal sz1e5r1etném kezdeni az órát, hogy mindegyikük bemutatkozik, és megosztja velünk a véleményét a szerelemről érzéki, szexuális értelemben. Valamint arról, miért gondolják, hogy ez a fajfenntartást leszámítva továbbra is a legtöbbre értékelt emberi vágy marad. Elölről indul, és diáktól diákig halad, miközben ők kifejtik száraz, meglehetősen morózus álláspontjukat az érzéki szerelemről. Egymás után három lány tart kiselőadást arról, hogy a szerelem mily mértékben degradálja a nőket, és alacsonyítja le fajunkat a gyönyör szexuális lőrésévé, és én néma egyetértéssel bólogatok. Cruise-nak megrándul az ajka, miközben az utolsó lány szavait fontolgatja. Abból, ahogy az élénk rózsaszín esőkabátos lány elkapta a tökét, amiért arra utalt, hogy szerinte a szerelem „a legtöbbre értékelt emberi vágy”, azt hihetnénk, hogy Cruise egymaga döngölte a földbe a feminista mozgalmat három teljes évtizeden át. A vita nagyon gyorsan alábbhagy, és a lelkem mélyén megsajnálom Cruise-t. Bár egy kicsit még mindig dühös vagyok, amiért nem közölte velem, hogy a szó szoros értelmében is a tanárom lesz, hiszen egyébként többé- kevésbé már amúgy is betöltötte ezt a szerepet. Plusz ettől az egész szexuális tanmenettől fennakad a szemem, bár azt tervezem, hogy részletesen átveszem, amint egyedül maradok. El kell ismernem, hogy a „Szerepjáték és erotikus fantázia; Utazás a mentális képzeletvilágba” igazán érdekesen hangzik. Ms. Jordán? - Cruise elölről szól rám, és én felélénkülök a székemben. Igen? Ó, tudom, a szerelem. Hm... - Egy hajtincset húzok a szám elé, ahogy idegességemben szoktam, és egy pillanatra elgondolkodom. A nézetei? - Csábító tekintettel fixíroz, és a gyomrom zuhanni kezd. - Megoszthatja velünk a múltbeli nézeteit, vagy akár a jelenbelieket, ha egyáltalán fejlődtek az idők folyamán. 152 Halkan mondja, mély hangon, és közben nyíltan perzsel a szemével az egész évfolyam előtt. Valami ebben a tiltott előjátékban poklot szít körülöttem, fuldoklom a gondolattól, hogy a tanmenet minden pontja a valóságban is megtörténhet. De mit beszélek? Cruise Elton minden lányra így néz! És ha másképp gondolnám, csak látványos bukásra ítélném magamat. Szerintem a szerelem csupán téveszme, amelyet az üdvözlőkártya-ipar és a milliárd dolláros esküvőszervező vállalkozások táplálnak minden kislány fantáziájába. - A kelleténél kicsit hangosabban beszélek. - Azt hiszem, a válási statisztika ebben az országban megdönthetetlenül bizonyítja, hogy a szerelem és minden velejárója nem más, mint tündérmesék által elhintett illúzió, amely azt hirdeti, hogy „boldogan éltek, amíg meg
nem haltak” egy olyan világban, ahol sem a boldog, sem az amigvalójában nem létezik. Végül nem marad más, mint magas oktánszámú nemi vágy egy űrhajó üzemanyagára elég -, de ettől még nem lesz igazi a dolog. Cruise elhúzza a száját, és megjelenik a gödröcskéje, de mosoly nélkül. Közben még mindig sikerül pacnivá olvasztania. Azzal a magas oktánszámú nemi vággyal, amelyről beszéltem. Olyan, mintha a hormonjaim mindent elkövetnének, hogy igazolják a véleményemet. Talán, Ms. Jordán - megbénít felfűtött pillantásával még nem találkozott a megfelelő partnerrel. - Tovább lép a következő hallgatóhoz, de közben olyan hideg, acélos tekintettel sújt, hogy beleborzongok. Miért van olyan érzésem, hogy most valami rettenetesen rosszat követtem el - például kitapostam szerelmünk rózsabokrát, mielőtt esélye lett volna, hogy virágba boruljon? A vékony lány mellettem megköszörüli a torkát, mielőtt válaszolna. Röviden és egyszerűen beszél, és az arcomat elönti a pír. Cruise-nak szenteli minden figyelmét. 153
A szüleim majdnem harminc éve házasok. Gyakran mondják, hogy „Szeretlek”, és minden találkozáskor és búcsúzáskor megcsókolják egymást. Három gyereket neveltek fel, és még mindig randevúznak. - Olyan pillantást döf felém, mintha épp most metszettem volna fel száz újszülött kiskutya hasát. - Hiszek a szerelemben, mert létezik. Nem fogadom el mások kudarcait, és nem teszem azokat a magamévá. Megtalálom a szerelmet, és az virágozni fog. Gyenge taps hangzik fel a terem végéből, aztán egyre erősebbé válik, míg végül az egész évfolyam ordít és éljenez, spontán talpra ugrik, kivéve jócskán lehurrogott önmagamat. És a hallgatók tovább folytatják ezen az úton, miközben én a megérdemeltnél jóval több lesújtó pillantást gyűjtök be. Az ember azt hihetné, hogy titokban egy házassági apokalipszis előidézésén munkálkodom, vagy egyszemélyes keresztes háborút vívok a Valentin-nap megsemmisítéséért. Az óra véget ér, és a diákok kiszállingóznak a teremből. Várok, amíg az utolsó csámborgó is eltűnik, aztán előreindulok. Látom, a saját szexuális élvezetedre szabott tanmenetet készítettél. - Azt szeretném, ha a szavaimat humor fűszerezné, de csak szomorú megállapításnak hangzik attól a valakitől, aki épphogy csak nem nyilvánította magát szerelemellenesnek. Végül is alapjában véve ilyennek mutattam magam Cruise-nak, úgyhogy ő lehet a legkevésbé meglepve. Felnéz rám a hatalmas mahagóni íróasztala mögül, és veszélyesen szexinek látom, ahogy leveszi a szemüvegét. Odasétál hozzám, átfogja a derekamat, és hosszú ideig magához szorít. Beszívom az illatát memorizálom a testemmel összefonódó teste méretét. Biztonságosnak, értékesnek és erősnek érzem, mintha egész életemben Cruise-ra éheztem volna, és most megkapnám a vitaminokat és legfontosabb ásványi anyagokat, amelyek nélkülözhetetlenek a túléléshez. És közben végig vérszegény voltam, éppen az a valam15i4hiányzott, amit megtagadtam — a szerelem. Cruise jelentette a vasat, amelyre a csontvelőmnek oly égető szüksége volt. Újra életre keltette a testemet, Isten saját lélegzetét lehelte a lelkembe, és nekem volt képem egyenesen az arcába mondani, hogy megtagadom őt, és nyíltan szemensze- dett hazugságnak nevezni a bennem fejlődő érzéseket. Szaggatott lélegzet szakad ki belőlem, és aztán megtörténik az elképzelhetetlen. Csurogni kezdenek a könnyeim, és egész patakot sírok Cruise frissen vasalt ingére. Úgy érzem, mintha egy súlyt cipeltem volna egész életemben, ólom- és gránitszívet fis ma, Isten és Cruise és ötven új társam előtt ledobtam. Ott fekszik darabokra törve a lábamnál, többé látni sem szeretném. Nagyon is hinni akarok a szerelemben. Akarom az összes velejárójával együtt, és ha ez a józan eszembe és egy kitűnő válóperes ügyvédbe kerül, ám legyen. Elhúzódom, és rémülten felsóhajtok a szörnyűségtől, amit Cruise-zal műveltem. Inge átlátszóvá vált, bőre Világít alatta. Két elpusztult lepkéhez hasonló folt éktelenkedik az egyszervolt makulátlan vásznon, és halálra rémülök, hogy mit tettem. Annyirasajnálom! ~mentegetőzöm, és óvatosan megtapogatom a rémséget az ujjammal. Istenem, ezzel csak rontok a helyzeten! Úgy látszik, ez az én specialitásom. ss Gyere ide! - Megjelenik a gödröcskéje, ahogy mosoly önti el az arcát. Cruise kimutatja a szeretetét irántam. Egész félelmetes vágya feltör, mint az olaj, és egyenesen a lelkembe önti minden gazdagságát. Odahajol hozzám, és egy lágy puszi áldásában részesít, aztán mélyebbre veti magát, áthatóan, teljes odaadással és intenzíven csókol, hogy mindent megmozgasson, mi- közben ajka melegíti az enyémet. Aztán elhúzódik, és kinyitja a száját, mintha mondani készülne valamit - mondani készülne azt. Torkomon akad a levegő a reménytől, és várok, de nemttörténik semmi.
Azon tűnődöm, történik-e valaha. Cruise Kenny. Nem emlékszem, hogy valaha végigmentem volna a campuson ostoba vigyorral a képemen akkoriban, amikor állításom szerint „szerettem” Blairt. Igazság szerint épp az ellenkezője történt. Ügy vonszoltam át a seggemet a városon, behúzott farokkal, mint valami összerugdosott puhány alak - szinte senkire sem mosolyogtam. Az a kapcsolat halált és haldoklást hordott magában. Mindennap átéltem a bánat hét stációját, vasárnap kétszer is. Köszönőlevelet kellene írnom Blairnek, amiért kiengedett a várbörtönből, és amiért megmenekültem az előbb-utóbb biztosan felmerülő csillagászati ügyvédi költségektől. Bár az apja híres válóperes ügyvéd, és talán megszámította volna nekem a dolgot fél áron. Úgy tűnik, kétszer is elkerültem, hogy alaposan helybenhagyjanak. Elsietek az adminisztrációs épület irányába. Ködpamacs világítja meg a campust lágyan, mint egy gázlámpa. Kenny fényt hozott a világomba. Lehántotta rólam a sértettség rétegét, amely mögé az elmúlt hónapokban rejtőztem, betöltött a jelenlétével, és most az egész világ izzik a csodás fényétől. Horton Hall bontakozik ki előttem árkádos román oszlopsorával. Odaszaladok, és beugróm az ajtón. Meleg van odabent, és hirtelen úgy érzem, sürgősen le kell vetnem ezt a vastag zakót, amelybe belekényszerítettem magamat. De Kenny a mellemen hagyta a névjegyét, és biztos vagyok benne, hogy a foltok látványa felkeltené az egyetemi tanács kíváncsiságát. Még szeptemberben oktatói ösztöndíjért folyamodtam, és a bizottság most behívott. Szeretném tudni, hogy ez mit jelenthet - remélhetőleg dollárjeleket. Ha megkapom a lehetőséget, talán eltarthatom magamat, és Kennyt is. Eget-földet megmozgatnék, hogy a házban maradjon, hiába gondolja, hogy a szerelem csupán illúzió. Kenny sebzett szárnyú galamb, és én szeretnék lenni az, aki meggyógyítja. Az irodában a jól szituált akadémiai körök tagjai töltik be a teret, ott van a mesterképzésért felelős dékán, mellette a doktori iskolák dékánja, valamint Bradshaw professzor - aki, szent szar, pont úgy fest, mint egy hulla. Cruise! - Feláll, hogy üdvözöljön, és mindkét kezembe fogom a kezét, attól való félelmemben, hogy eldől, szétrobban és porrá hamvad. Lefogyott vagy huszonöt kilót, pedig eredetileg is alig volt rajta hús. Bőre halo- vány és vékony, mint a pergament, mindkét szeme alatt sötét karikák húzódnak. Ha létezett valaha két lábon járó halál, az most Bernie Bradshaw alakjában öltött testet. Megkérdezném, hogy sikerült a kemoterápia, de azt hiszem, anélkül is tudom. Élvezte az első óráját? - kedvesen mosolyog, miközben nehézkesen belesüpped a székébe. Remekül ment. Jobban, mint vártam. Nagyra értékelem a lehetőséget.
63
Fantasztikus! - veti közbe dr. Barney, a felvételi ügyek dékánja. - Remélem, ezt az új lehetőséget is értékelni fogja, amely most tárul fel ön előtt. Talán elmondhatja, hogy ma szerencsés napja van. Hármójukra pillantok. Sok minden vagyok - de a szerencsés nem tartozik közéjük. A Garrison számára sajnálatos módon - dr. Barney morbid bólintást produkál Bradshaw professzor úgy döntött, hogy a legjobb számára, ha most leköszön. Sajnálom, hogy ezt kell hallanom! - A francba! Tudtam, hogy nem jól alakulnak a dolgok. Nagyot nyelek. Bradshaw a mentorom volt. Segített felépíteni a diplomamunkámat, úgy megformálni, hogy biztosan felvegyenek a doktori programba. Cruise - Barney odahajol hozzám -, szeretnénk tudni, hogy hajlandó-e átvenni az óráit a szemeszter hátralévő részére? - Átpillant Bradshaw-ra. - Tudjuk, vállalta, hogy kisegít néhány órával, de ez most azt jelentené, hogy magának kell végigvinnie a kurzust. Novak professzor felajánlotta, hogy felügyel a dolgokra. Technikailag ezt közös tanításként értelmezhetjük. Bár Bradshaw professzor biztosított bennünket, hogy ön tökéletesen képes egyedül is levezényelni a show-t. A nemek tudománya iránti szenvedélye nem maradt észrevétlen. Ugyanakkor megértjük, hogy a saját tanulmányaival is foglalkoznia kell, és ha elutasítaná az ajánlatunkat, akkor is támogatnánk, bárhogyan dönt. Adrenalinlöket száguld át a testemen. Az ördögbe is, igen! Ordítani szeretnék, de valahogy sikerül megfékeznem magamat. Ha elfogadja - Bradshaw professzor úgy ejti a szavakat, mintha az utolsó leheletét préselné ki, hogy megszülhesse őket a kurzus oktatásáért járó ösz- szeget jóváírjuk az óraadói ösztöndíja mellé, ebben a szemeszterben. - Visszatart egy mosolyt, és büszkén hátraveti a fejét. Megkaptam az ösztöndíjat? 159 Gratulálok! - dr. Barney kivillantja sárga agyarait, és én mérhetetlenül boldog vagyok, hogy látom őket. - Értékelnénk, ha a doktori tanulmányai részeként ősszel is folytatná az évfolyam oktatását. Élvezet lesz figyelni, ahogy fejlődik, és saját maga is nagyra becsült kollégává érik itt, a Garrisonon. Köszönöm! - Szívem szabálytalanul ver, mintha fel akarná adni. Az egész olyan szürreálisnak tűnik. Kenny és most az óraadói állás? Van olyan érzésem, hogy valaki ott fenn a megengedettnél többet hibázik, de én leszek az utolsó, aki erre felhívja a figyelmet. Megtiszteltetés számomra, hogy számításba vettek. Elfogadom. Mindhárman felállnak, és én sorra megrázom a kezüket. Félig megölelem Bradshaw professzort, és közben véletlenül hozzáérek kiálló, csontos gerincéhez. Nem hozok szégyent a fejére - suttogom. - ígérem! Bokros szemöldöke felhúzódik, hagymahéj vékony húsa alól zöld és kék vénák szövevénye tűnik elő. Azt jól is teszi! Lényegesen felkészültebb jelöltek is voltak, de én tudtam, hogy magában megvan a kellő tűz. Sokkal jobban elvégzi a programot, mint bármelyik azok közül a száraz kórók közül. Csak egyet ne felejtsen el - mindkét kezét a kezemre teszi higgyen abban, amit tanít! Mi volt a mai téma? A szerelem. Hisz benne? Eszembe jut Kenny. Jobban, mint valaha! Olyan érzéssel lépek ki az adminisztrációs épületből, mintha épp most ütöttem volna meg a lottófőnyereményt, mert, szentséges kibaszott szar, tényleg most ütöttem meg! Az ostoba vigyor szétterül az arcomon, ahogy belevetem magamat a következő előadásukra siető emberek áradatába. A földre porréteget hintett a hó, és az első dolog, ami eszembe jut, az Kenny és az ő aggasztó té- liruha-hiánya. Elviszem vásárolni, 160 hogy ünnepeljünk. Most már az egész szemeszterben nem kell a kölcsön miatt nyugtalankodnom, és bár az anyagi fenyegetettség magasan tornyosul fölém, boldogan megörvendeztetem Kennyt valamivel, ami biztosítja, hogy tüdőgyulladásmentes legyen a következő néhány hónapban. A pokolba, talán vacsorázni is elvihetném! Bár az óraadói állás még nem változtatja meg a tényt, hogy pillanatnyilag kissé szűkében vagyok az elkölthető pénznek. Szememmel pásztázom a környéket, abban a reményben, hogy meglátom őt, és az
újonnan rám mosolygó szerencsémmel ez akár meg is történhetne. Minden sötét hajú lányt megnézek, ameddig a szem ellát, de egyikük sincs még csak a közelében sem Kenny szépségének. Kenny egzotikus virág a közönséges szobanövények tengerében. Az elmúlt szemeszterben végig az Egyetemi Bár és Grillben ültem, és Calt hallgattam, aki a szerint osztályozta a lányokat, hogy hány sört kell meginnia, hogy lefeküdjön velük. Egyetlenegyszer sem találtam őket rendkívülinek, de azon az estén a Sigma Phi-partin, amikor Kenny besétált, nem tudtam levenni a szememet arról az arcról - az az észveszejtő test, az a lélegzetelállító szépség meghökkentő volt a legjobb értelemben. Első pillantásra nyíltan dacolt a szerelem eretnekségéről szóló tézisemmel. Rögtön éreztem, hogy meg kell kapnom, ha csak egy éjszakára is. Egy egész élet teljességgel lehetetlennek tűnt, ám most közel sem érzem elegendő időnek. Megállók a könyvesbolt előtt, és rápillantok a kérésekkel és ajánlatokkal teli parafa táblára. Egy világossárga cédulán akad meg a tekintetem. „Szükséged van kétszáz dollárra? Nem vagy szégyenlős? Kell a tested! Keresd Webber professzort, művészeti tanszék.” Letépem a papír egyik sarkát, amelyen egy telefonszám áll, és begyűröm a zsebembe. Ügy érzem, épp most találtam rá Kenny új télikabátjára és csizmájára. 161 Ismerős szőke fej hívja fel magára a figyelmemet a könyvesbolton belülről, és bebámulok, hogy megbizonyosodjam legrosszabb rémálmomról. Blair! Magas sarkán hintázik, közben az irodalmi szekciót böngészi. Kipillant a könyvéből, mintha végig engem figyelt volna. Megfordulok, és elindulok az ellenkező irányba. A francba! Nem létezik, hogy itt van! Átjelentkezett Dart- mouthba, hogy kövesse azt az idiótát, akinek a dákójára felnyársalta magát, még mielőtt engem hivatalosan kirúgott volna. Mély lélegzetet veszek, és utoljára végigpásztázom a campust, hátha meglátom Kennyt, mielőtt hazaindulok. Nem lehet, hogy Blair visszajött! Ehhez nem elég tágas a Garrison. Kendall Karodba rohanok A bölcsészettudományi kar épülete a campus szélén áll. Hatalmas kör alakú felépítése iglura emlékeztet, már ha lehetne egy iglut hét emelet magasra tervezni. Bebotorkálok az óriási műterembe, amelyben „az emberi test tanulmányozása” folyik, és miután eddig számtalan miniatűr íróasztalhoz volt szerencsém, amelyek a nap előrehaladtával fokozatosan egyre kisebbnek tűntek, ezt a tágas nyílt teret kellemes változatosságként fogadom. Padok állnak az összezsugorított munkafelületek helyén, mindegyik előtt festőállvány. Szénceruza fekszik az állvány peremén, mellette radír, amely mintha egy hatalmas szürke gumigombócból készült volna. Miután több mint négyszáz dollárt költöttem mindössze két tantárgyam kevesebb mint öt könyvére, remélem, hogy ennek a tárgynak a kelléklistája nem viszi csődbe a bankot. Az ösztöndíjam a tandíjra pont elég, úgyhogy az anyámnak pillanatnyilag csak könyvekre és a nem létező kollégiumi szobámra kell kölcsönt felvennie. Biztosan nem lelkesedne, ha megtudná, hogy festékek
miatt kerül egyre mélyebbre az adósság csapdájába. Bár technikailag az adósság az enyém, mert megígértem, hogy minden fillért visszafizetek. A keskeny ajkú lány „Elton professzor” évfolyamából két hellyel balra ül tőlem. Szuper! Talán indíttatást érez majd, hogy túlanalizálja a munkámat, és a kritikus értelmezés minden útja elkerülhetetlenül vezet el a tényhez, hogy beintettem a szerelemnek. Na és? Ki a fenét érdekel az én véleményem? Hát, úgy látszik, őt. Egy lány elegáns vörös kabátban beszáguld, és elfoglalja a helyet közöttünk. Máris megkedvelem, amiért a pufferzóna szerepét játssza köztem és Miss Meg Fogom Találni A Szerelmet És Az Virágozni Fog között. Meglátjuk, ki lesz az, aki őrülten lelkesedik a szerelemért néhány idegőrlő válás és egy elkeserítő gyermekelhelyezési csatározás után, amely államokon, vagy, isten őrizz, akár országokon is átnyúlik. Egy nap majd a válást is a személyes eredményei közé sorolja, és úgy fogja értékelni a szavaimat mint az élete egyetlen nagy igazságát. Anyám persze soha nem utalt magára elváltként, egyszerűen azt mondta, hogy „feltételesen szabadlábon van”. És számára az egész gyermekelhelyezési harc sem materializálódott soha, mivel technikailag mindkét félnek akarnia kellene a gyermeket ahhoz, hogy a gonosz trükkök vegyék át a terepet. Apámat viszont túlságosan lefoglalta nemző tevékenysége a gyertyaöntővel, nem maradt ideje, hogy a családdal foglalkozzék, amelyet egy teljes államot átugorva maga mögött hagyott. A lány a karmazsinvörös kabátban hozzám fordul, és kurtán rám mosolyog, úgyhogy magamhoz ragadom a kezdeményezést. Kendall - Gyors kézrázásra nyújtom a kezem. Eddig mindenki olyan kedves volt a Garrisonon. Otthon kemény pillantásokról és bezárkózásról szólt az élet, de itt mindenki családtagnak tűnik. - Bölcsészettudományok. Blair Lancaster. - Elhúzza a száját, ám mosolyta- lanul. - Újságírás, de a fotózás a szenvedélyem. Valami furcsán ismerőst érzek benne, de egyszerűen nem tudom hová tenni. Hangos csoszogás hallatszik elölről, amikor egy idősebb nő bevonul a terem közepére. Hosszú kabátot visel hányásszerű színösszeállításban, és gyöngy nyakláncokat, egyik réteget a másik után, mintha kirabolta volna egy bevásárlóközpont kiegészítőket kínáló osztályát, és most úgy döntött, hogy egyszerre magára ölti az egész szajrét. Összességében bohém benyomást kelt, és ösztönösen tudom, hogy ő Webber professzor. Drótszerű vörös haja szanaszét áll, és csak akkor veszem észre, amikor felém fordul, hogy milyen gátlástalanul kent magára olyan kozmetikumokat, amelyeket kizárólag Broadway színdarabokban és halloweenkor lenne szabad engedélyezni. Annyit sem mond, hogy helló, csak kioszt egy tanmenetet, és az alapvető beszerzendők listája láttán elkerekedik a szemem. - Raktárhelyiségre lesz szükségem, hogy mindezt elhelyezhessem - tűnődöm. - A könyvesboltba tett kilenc fordulóról már nem is beszélve, ha mindent haza akarok hurcolni.
66
Ne is mondd! - Blair gyors pillantást vet felém. - De fogadok, hogy egy ilyen csinos lánynak, mint te, van egy klassz, bivalyerős barátja, aki segít. Elfintorodom, aztán megfordítom a lapot, és elakad a lélegzetem. A lista még egy egész oldalon folytatódik. Ez egy vagyonba fog kerülni ! - mondom, főként magamnak. - Tudja a prof, hogy ehhez legtöbbünknek hat számjegyű bevételre kellene szert tennie? Az ember azt hihetné - jegyzi meg gúnyosan Blair -, hogy mindössze egy kettes ceruzára van szükséged ahhoz, hogy vázlatot készíts egy csapat aktmodellről. Akt? - Nagyot nyelek. Képtelen leszek aktot rajzolni! Nevetni fogok, vagy sírni, vagy visítva kirohanok a teremből. Állandóan emberi nemi szervek képe égeti majd belülről a pszichémet, és ki tudja, mivé fokozódhatnak a rémálmaim? Mégis, mit hittél, mi ez? - Blair felszegi az állát, és a naivitásomtól elszörnyedve bámul rám. Hm, azt, hogy művészet... - Gyorsan levegőt veszek. A francba! Ha szó szerint lefordítom az emberi test tanulmányozását, az emberi alak lerajzolását kapom? - Azt hittem, szobrok, meg ilyesmi. Nem. - Felveszi a ceruzáját, és a terem közepére mutat, ahol egy középkorú férfi és nő jelenik meg különösebb felhajtás nélkül, vékony bíborvörös köpenyben. Ó, a rohadt életbe! Az az érzésem, hogy csupasz lábuk és karjuk mind előttünk álló túlexponált dolgok előhírnökei. Kibújnak a kimonójukból, hogy szökőárként zúdítsák ránk a hús látványát, aztán gondosan összehajtogatják a köpenyüket, mintha teljesen normális dolog volna apró házi munkákat végezni élőben tök meztelenül frissen emancipált kiskorú nézőközönség előtt. Pucérok! Pucérok. Elfordulok, mintha épp most lettem volna szemtanúja egy vértől tocsogó, levágott végtagoktól hemzsegő rémes autóbalesetnek, holott csak lepedőnyi ráncos bőrről és napfoltokról van szó, olyan helyeken, ahová a napnak soha nem is lenne szabad sütnie. Gyorsan egy újabb pillantást vetek oda titokban. Farok és golyók! Farok és golyók! A francba! A francba! A francba! Tudtam, hogy kicsit alaposabban át kellett volna néznem a tantárgy leírását! Annyira aggódtam, hogy nem sikerül minden tárgyat felvennem, hogy elsiklottam a részletek fölött. És a tény, hogy átiratkozott diák vagyok, azt jelentette, hogy ha nem cselekszem gyorsan, csak a szar tantárgyak maradnak nekem, amelyek a többi diákot nem érdeklik. Meg voltam győződve arról, hogy a választásaim biztonságosak, nem úgy, mint azok a rizikós döntések, amelyeket az érkezésem óta hoztam, például, hogy megkértem újsütetű „professzoromat”, tanítson meg az egyéj szakás kalandok kifinomult művészetére - és
halálbiztosan nem hajtottam arra, hogy öregkori péniszeket bámuljak egy teljes órán át, egy héten háromszor, ráadásul a művészet nevében. Abbahagyhatod a parázást - suttogja Blair. - Teljesen elfordult. Odapillantok, és megerősíteni az állítását. A férfi idősebb, szőrös a háta, és ennek megfelelően bolyhos a feneke. Igazából nem bánom ezt a sok szőrt, mivel a majomszerű hatás miatt valahogy enyhíti az emberi meztelenség döbbenetét. Bal oldalán egy ugyancsak ruhátlan nő ül, akit szánalomra méltón megérlelt az idő. Erősen petyhüdt arcát ezer barázda keresztezi, amelyek ki-be kacsintgatnak, amikor a homlokát ráncolja. Rézszínű hajára ráférne némi igazítás a töveknél, ezt bizonyítja a fejbőréből sarjadzó hatcentis ezüst lenö- vés. És lefogadom, hogy kellő tapasztalatot gyűjtött a Boldogtalan Haj és Köröm Szalonban, hogy tudja, pokolian óvakodnia kell attól a helytől. Bőre tisztességesen ápolt, ettől szokatlanul bársonyos és ágaskodó melle lámpásként világít, ellentétben a teste maradék részével. Egek, olyan, mintha a cicije nem is öregedett volna! - suttogom Blairnek. . - Fogadok, hogy a fiúk felének az évfolyamon ötös fokozatban van az erekciója ebben a pillanatban - szűri a foga közt, és mindketten nevetünk. Meg kellett volna említeniük a szexuális izgalom faktort mint kizáró tényezőt, amikor jelentkeztünk ezekre a foglalkozásokra. Nem mintha egy cseppet is izgalomban volnék. Nem is csodálom, attól a bájgúnártól, akivel együtt vagy! - Feltűnő erővel húzza végig a ceruzáját a 168 papíron. Bájgúnár? Talán összekevert valakivel. Elvileg nem vagyok együtt Cruise-zal, bár igaz, hogy ő bőven beleillik a bájgúnár kategóriába. Webber professzor odaszalad. A magához közelebb ülő modellel kezdje! - Áthajol a vállam fölött, és ezzel arra ösztönöz, hogy felkapjam a ceruzát, és gyorsan felvázoljak valamit, ami halványan egy macskára emlékeztet. - Szeretném, ha a modellek helyet cserélnének! - dördül oda a prof a két emberi bőrzsáknak, mire azok megmozdulnak a székeiken. Megvárom, amíg Webber tovább lép, és Blairhez hajol. Remélem, nem fordul úgy, hogy mindent megmutasson nekünk! - jegyzem meg, miközben megpróbálom felrajzolni a férfi alakját. Görnyedten ül, a fejét oldalra hajtja. Ha nem tudnám, hogy nem így van, megesküdnék: arra a véleményre jutott, hogy ez példátlanul hibás döntés volt a részéről. Úgy csinálsz, mintha még soha nem láttál volna ilyet! - Blair gyanakvón néz rám. Kinyílik a szám, hogy mondjak valamit, de csak egy szégyenlős mosolyra futja. Gondolom, furcsa lehet egy szűzre bukkanni a tömegben, ezért nem vállalom önként, hogy egyike vagyok e becsmérelt mitológiai lényeknek. Inkább boldogan követem az előttem trónoló félhold vonalait, és megpróbálok nem fennakadni a tényen, hogy kissé elmozdult, és most már a hasát is látom. Egyszerűen nem nézek a ráncnál lejjebb, hogy biztonságosan elhárítsak minden megrázkódtatást. 169
Tudod, egy vagyont fizetnek ezeknek a modelleknek - duruzsolja Blair. Ó, szerintem ezek önkéntesek! - Gyorsan lelövöm pénzügyileg megalapozatlan elméletét. - Talán ezrével vannak perverzek, akik mindent elkövetnek, hogy az ócska fityegőjük beleivódjon a mi kényes szürkeállományunkba. Nem volnék meglepve, ha ezeknek a kiállított nudistáknak valami felfokozott szexuális élményben volna részük a jóvoltunkból. Láttam egyszer egy műsort olyan emberekről, akik attól izgulnak fel, hogy egész nap lábfejeket néznek. Esküszöm neked, valahányszor azt látom, hogy egy férfi a tűsarkaimra pislant, eltűzök az ellenkező irányba! Vicces vagy! - Olyan szárazon mondja, mintha nem gondolná komolyan. - De történetesen biztosan tudom, hogy a Garrison művészeti kara fejenként kétszáz dollárt fizet bárkinek, aki meg akarja mutatni a cuccát. - Megvonja a vállát. - Jobb, mint hamburgert csomagolni. Az a hátulütője a dolognak, hogy ezt egy szemeszterben csak egyszer engedélyezik, Meg akarod csinálni? - Halálosan izgat a dolog, és egy röpke pillanatra elképzelem, ahogy Blair ott ül az egyik hideg acélszéken a papírvékony köpeny nélkül. Talán. - Egy percig a plafont bámulja. - Na és te? Fogadok, hogy bőven fedezné a művészeti eszközök költségét. Gyakorlatilag keresnél az üzleten. Kétszáz dollár? Felejtsük el a művészeti eszközöket! Fizethetnék Cruise-nak a kosztért170 kvártélyért. Én vi- hetném el őt vacsorázni, a változatosság kedvéért. Tulajdonképpen arra gondoltam, hogy a Star- bucksban vállalok munkát. - És ez igaz. Ráadásul így lóghatnék Allyvel, és naponta néhány órán át lattét szopogathatnék, és az egész egyáltalán nem tűnne munkának. Minimálbérért? - Elretten. - Ezzel gyakorlatilag egy szemeszter összes csekkjére megkeresheted a pénzt egy rövid óra alatt. Szinte túl jó ahhoz, hogy elszalasz- szuk. Bár a profnak talán már nincs is szabad helye. Az idős úr megmozdul, épp csak annyira, hogy többet mutasson nekünk a nyalánkságaiból - és akkor meglátom! Egek! Szorosan lehunyom a szememet, aztán lassan kikukkantok a festőállvány sarka mögül. Félig- meddig azt reméltem, hogy okosan odatart majd egy könyvet vagy egy magazint, vagy, a francba, akár csak egy szivart, hogy eltakarja a cingár kis fityegőjét, de magasságos isten, ez az ember hangos és büszke. Nos, igazság szerint - nem is annyira hangos, inkább suttogásként hat. Olyan a dolog, mint egy kis darabka... valami - ráadásul aszott, és nem nagyobb egy apró csokirúdnál. Tényleg ilyen pici? Ó, istenem, szinte láthatatlan! Lauren azt mondta, hogy olyan, mint egy banán, úgyhogy most eléggé csalódott vagyok. És az biztos, hogy a rohamosztagos elmélet füstbe ment. Talán azért kellett a fickónak a pénz, hogy egy protézissel helyettesítse? Vagy netán levágták neki? Az ember mindenféléket hall felbőszült feleségekről, akik fejszével rohangálnak a hűtlen férjük után. Vagy egyszerűen egy közönséges nem is olyan kitalált motorbicikli-balesetről lehet szó. A vizuális meghökkenés egy teljes órán át tart, és azután, legnagyobb rémületemre, mind a férfi, mind a női modell ott marad, és a diákokkal fecseg, mintha valami perverz társasági összejövetelről lenne szó, szabadon választható öltözködési előírásokkal. Akkor beszélsz a professzorral? - Blair újra a kétszáz dolláros kérdéssel bujtogat. Kétlem. Nem vagyok elég bátor, hogy 69ilyesmit tegyek. A vállát vonogatja. Kétszáz dollár elég bátorrá teheti az embert. Azonkívül könnyű kereset. Te megteszed? - Most vizsgálom meg először alaposan. Csinos, úgy általában. Félhosszú haja tökéletes hullámokba rakva és lakkozva, szilárdan ellenáll a falakon kívül dúló szélviharoknak. Egyszerű gyöngysort és talán egy kicsit túl sok alapozót látok rajta, amelynek az árnyalata természetellenes narancs fénybe vonja a bőrét. Megteszem, ha te is megteszed. Talán megteszem - mondom. Blair odavezet Webber professzorhoz, és közli vele a tényt, hogy közszemlére kívánjuk tenni ifjú húsunkat kemény kétszáz dollár ellenében. Webber sebesen előhúzza a naptárát a két lehetséges akt kilátására. Csak két női időpont maradt. A jövő hétfő és az utána következő péntek^ég teljesen szabad. -
Felnéz ránk, lenyűgözve az elhatározásunktól, hogy hajlandók vagyunk mindent bemutatni a művészi felvilágosodás nevében. Egy ilyen veszélyes mutatványért garantálni kellene nekem egy B minősítést a tantárgyban, amiért mindent Bemutatok. De én az A-ra hajtok, úgyhogy valójában nincs jelentősége a dolognak. r Blair idegesen pillant rám. Én vállalom a pénteket. Gondolom, akkor a hétfő marad nekem. - így még lesz majdnem egy hetem, hogy megfutamodjam az elgondolás elől. - Várjunk csak, hétfő az tizenkilencedike? így van. Csak nincs valami gond? - Webber fukszia ajka vonallá keskenyedik. Nem, nincs semmi gond. - Ez a születésnapom. Egyszerűen az a ruha lesz rajtam, amelyet huszonegy évvel ezelőtt viseltem azon a napon - ádámkosztümben leszek. Amikor hazaérek, Cruise-t még mindig öltönyben és a drótkeretes szemüvegében találom. Istenem, olyan, mintha tetőtől talpig hamisítvány lett volna ebben az elmúlt néhány hétben, és most előtört a tényleges valója egy perverz tudós alakjában. Elton professzor - mondom, ahogy elsétálok mellette, és kiveszek egy üveg vizet a hűtőből. - Ó, elnézést! Talán mesternek kellene szólítanom? Nem emlékszem. Még nem siMSült teljesen memorizálnom a tanmenetet. Szóval ki vagy akadva? - Gonosz vigyor ül ki a képére, mintha a dolog bizonyos szinten szórakoztatná. Szeme rám tapad azzal az ugorj be az ágyamba csábító pillantással. Miért lennék kiakadva? Mindig kellemes meglepetés, ha megtudom, hogy azt a személyt, aki a fizikai kicsapongás kifinomult művészetében gardíroz, a professzori kar tagjaként is alkalmazzák az egyetemen, ahová járok. Azt hiszem, ez igazol téged. - Se nem mosolygok, se nem nevetek, és a szobámat sem hagyom el, mert nem bízom kissé labilis lelki állapotomban. Jézusom, most jutott eszembe, hogy talán egész idő alatt csak kihasznált engem a doktori disszertációjához! Nem csoda, hogy felajánlotta: dokumentálja az utazásomat. Tudtomon kívül én lettem a K kiállítási tárgy. K, mint „Kenny”. Na és sikerült kivívnom egy helyet a disszertációdban? - kérdezem kertelés nélkül. Ha a hamarosan elvesztendő szüzességemet publikációra készíted elő, talán figyelmeztetned kellene a tényre. Kivéve, természetesen, ha tudsz valamilyen jogi kiskapuról, amely mentesít bármilyen büntetőjogi eljárás esetén, amelyet a nyakadba akaszthatok. - Mintha bármikor beperelném Cruise-t! Hacsak azért nem, amiért olyan átkozottul szexi. Először még dokumentálnom kell a hamarosan elvesztendő szüzességedet. Szemhéja félig lecsukódik,
ez a tudomásomra adja, hogy gyorsabban elveszhet a szüzességem, mint ahogyan számítottam. És amilyen kéjsóváran bámul rám, talán nyitott is vagyok az elképzelésié. Nem állt szándékomban megemlítenem téged a disszertációmban, Kenny. - Kiprésel egy száraz mosolyt. - És mivel szeretem a paráználkodás terén végzett rövid kirándulásaimat bizonyos értelemben tereptanulmányként felfogni, a szükségesnél sokkal több adatot gyűjtöttem. Leadom az érzéki örömök királyságának kulcsait. Leadja a kulcsokat? Talán Cruise Elton mégiscsak jó barát, de az is lehet, hogy pusztán el akarja hitetni velem, hogy az. Lehet, hogy az egész csak csel annak érdekében, hogy folytathassa a válogatás nélküli partnerekkel végzett tapasztalatcserét. Ez nagy kár! - Hamis magabiztossággal vonulok el előtte. - A szóbeszéd azt tartja, hogy fekete öves vagy a női test felizgatásában. - Tényleg ezt mondtam volna? Reszelős nevetés hagyja el a torkát, és elindul felém. A gyomrom görcsbe rándul a gondolatra, hogy Cruise mindvégig úgy használt, mint valami erkölcstelen barométert: Tehát — suttogom, ahogy a parfümje az érzékeim mélyére hatol amint elkezdek mindenkivel ágyba bújni, ledöntök mindenféle tabut. - Gyenge érvként jegyzem meg ezt, hogy megsokszorozzam az elszántságomat arra az esetre, ha visszakozna, és a Hármas Számú Kurva, vagy valami ehhez hasonló megalázó név címkéjét ragasztaná rám. - Ügy értem, a nőknek rettenetes tm lesz a hírük, ha mindenkivel lefekszenek, míg a férfiakat játékosnak, szívtiprónak, nevezik, és ezek alapjában véve egytől egyig becéző kifejezések. Mondhatnám, én a paráználkodás terén folytatott egyenlőségre törekszem. - Istenem, azt gondolná az ember, hogy dobogós helyezésre hajtok Cruise pornográf kifejezésektől hemzsegő dolgozatában. Paráználkodás terén folytatott egyenlőség. - Cruise elnehezülő pillantással közelít felém, mintha hatalmas baklövést követett volna el, és most megpróbálna engem arra ösztökélni, hogy segítsek a baj elboronálásában. - Azt hiszem, haladnunk kellene a tréningeddel. - Halkan, reszelősen ejti a szavakat, és közben láthatatlan forró- ságot lehel a bőrömre. Gondolom, ez az a perc, amikor jól jön a szexuális tanmenet. - Magamhoz húzom a gallérjánál fogva, és mindent elkövetek, hogy megcsókoljon. - A számos perverz pont közül melyiket szeretnéd először kipróbálni? Úr és szolga? Professzor és diák? Elmosolyodik, feltűnik két kis gödröcskéje, láthatóan értékeli tudományosan megalapozott csábításomat. Én inkább a Mutasd és mondd vonatkozásában gondolkodom - suttogja, és olyan közel lép, hogy a teste már az enyémet melegíti. Egy pillanatig arra gondolok, hogy beszámolok neki a művészeti előadásó06átélt valamennyi kalandomról, de keményen átkarolja a derekamat, és a pillanat elillan. Cruise Elton szívdöglesztően fest sportosan elegáns öltönyében, orrán szemüveggel, és az a zavarba ejtő incidens az előadásán most visszatér az emlékezetembe. Nem hiszem el, hogy sikerült felkötnöm magamat a szerelem finomabb értelmezéseiből font hurokkal az évfolyamtársaim és a perzselőn szexi professzorom esküdtszéke előtt, ez arra figyelmeztet, hogy még mindig dühös vagyok egy kicsit a megalapozottan tudományos leleplezés miatt. Mutasd és mondd? - Akaratlanul hátrahajtom a fejemet, és elkapom a képet, ahogy Cruise nagy igyekezettel a csábítás igézetébe próbál vonni. - Egyik sem. - Kibontakozom az öleléséből, és elindulok a folyosón. Hová mész? Lefeküdni. És velem mi lesz? - Könyörgésként hangzik feszülő cipzárja nevében is. Vehetsz egy hideg zuhanyt. Az ébresztőóra gúnyosan pislog rám, hajnali két órát mutat. Olyan rohadt hideg van, hogy legszívesebben belebújnék a hűtőbe egy kis felmelegedés reményében. Becsszóra mondom, kezdem azt hinni, hogy ez az egész lerobbant hősugárzó csak trükk Cruise részéről, hogy a matracán landoljak. A jóisten a megmondhatója, hogy már egy ideje határozottan fontolgatom: ma este beleugrom Cruise Elton ágyába, ördög vigye a büszk1e7s7éget! Na és mit számít, ha nem vallotta be, hogy a professzorom lesz? Talán mulatságosnak tartotta a dolgot. Fogadok, hogy nagyot nevetett, amikor kinyomtatta azt a némi perverziótól hemzsegő titkos tanmenetet.
Biztosra veszem, hogy a „Kurválkodás művészete” címszóval jelölt előadása azt a célt szolgálta, hogy jót kuncogjak rajta, és egyáltalán nem arra az egyezségre utalt, amelyet magával a sátánnal kötöttem. Nem mintha Cruise a sátán volna. Inkább egy szexi földönkívüli lény, akiről az a hír járja, hogy akkora a pénisze, mint egy villámhárító, és emberfeletti hatalmával el tudja érni, hogy a nők három különböző alkalommal sikítsanak a gyönyörtől nagyon rövid idő leforgása alatt. Minden porcikám összerándul a gondolattól. Lehunyom a szemem és elképzelem, ahogy Cruise elhalmozza a testemet forró csókjaival, égető keze a fény sebességével repül, aztán megáll a megfelelő helyen. Surrogó hang hallatszik az öltözőasztal mögül. Megdermedek és megszűnők lélegezni, hogy a fülemet beélesítsem a titokzatos zajra. Hangos kaparászás hallható a fal felől - és SZÜZANYÁM, EBBE AZ IRÁNYBA DÜBÖRÖG! Elfojtott sikítást hallatok, és olyan gyorsan húzom fel a térdemet a mellemhez, hogy kipréselem a levegőt a tüdőmből. A francba! A francba! A francba! Tagadhatatlan, hogy kártékony állati lábak csosszan- nak tipegve-topogva a keményfa burkolatú padlón, és a szoba megtelik elektromossággal. Az ajtó felé rohanok, és orrtörésre alkalmas, óránként száz kilométeres sebességgel belevágódom. A rohadt életbe! Zárva van! Görcsösen tipródom, miközben a kilinccsel babrálok, hátha a gigantikus mutáns patkányok úgy döntenek, hogy útközben felkúsznak a lábamon, hogy lerágják az arcomat. Esküszöm az élő istenre, hogy ha egy kibaszott csatornalakó veszi el a szüzességemet, visítva rohanok vissza egészen Kaliforniáig. Kitörök a patkányfészekből, és meg sem állok Cruise hálószobájáig. Hála az égnek, az ajtaja tárva- nyitva áll, így sikerül elkerülnöm egy második barátságtalan fenyőfás ütközést, amely nagy valószínűséggel sürgősségi orrplasztikai műtétet vonna maga után. Mi az ördög?! - Cruise sebesen a könyökére támaszkodik, amikor zuhanórepülésben megérkezem a takaró alá. Felemeli a paplant, és a holdfény csíkja elképesztően jóképű, rémült arcára vetül. - Kenny? Kifújom a levegőt. Tényleg szükség van névsorolvasásra? - Ha jobban meggondolom, ez jellemző Cruise-ra! Olyan közel bújok hozzá, amennyire emberileg csak lehetséges, hátha a rágcsálók inváziója átterjed az ő házfelére is. Cruise meleg levegőt lehel a nyakamra, ahogy hozzám simul, és erős, csupasz karjában ringat. Egek! Mi van, ha ez az egész valami gonosz ármány, hogy az ágyában kössek ki meztelenül? Természetesen én nem vagyok meztelen, de hajlandó lennék nagy összeget (amelynek pillanatnyilag
szűkében vagyok) tenni rá, hogy Cruise Elton az Átnyúlok, és megérintem valóban meztelen lábát, az elméletemet bizonyítandó, és azonnal elhúzódom tőle, mintha tüzet okádna. Meztelen vagy! - Vádlón hangzik, mintha előre megtervezte volna. Nem foglak megharapni - dorombolja, és magához húz a csuklómnál fogva. Fogadok, hogy ha igazán szépen megkérlek... - Szarkasztikusan hangzik, hiszen mindketten tudjuk, hogy nem állna tőle távol egy vad letámadás, ha a helyzet úgy hozná. Abban az esetben mindent megteszek, amit csak akarsz. - Belefúrja az arcát a nyakamba, és érzem, ahogy a borostája a bőrömet karcolja, és puha ajka lassú, forró csíkot húz rajta. - Dzsekiben vagy? - Felhajtja a takarót, épp eléggé ahhoz, hogy kibukkanjon furcsa ízléssel összeállított éjszakai katonai menetfelszerelésem. Igen, dzsekiben vagyok - meg pulóverben, meg pólóban, meg tréningnadrágban, meg harisnyanadrágban, meg két pár francos zokniban! Ez történik az emberrel, ha az Ozark hegységbe költözik. Felveszi a szekrénye tartalmát, amikor aludni megy, nehogy kihűléses halált szenvedjen. De gondolj csak arra, milyen jól tartósítva leszel a következő húsz évre. Maga fenomenálisan vicces, Elton professzor!
73
Nem, nem vagyok az. Egy seggfej vagyok. - Forró levegő árad szét a tüdejéből. Valami ellágyul bennem a jól időzített, önbecsmérlő megjegyzésére - és éppen akkor, amikor már kezdtem belelovallni magamat, hogy újra a playboy polcra helyezem őt, leszállított áron. A hátára gurul, és én alaposan megszemlélem. A szobában lehelet halványkék fény izzik, és hála a hold csillogó ragyogásának, elég világos van ahhoz, hogy kellemesen érezzem magamat. Lenézek Cruise testére, hullámzó hasizmára, az éles V alakra közvetlenül a dereka alatt. A lepedők rafináltan eltakarják a telefonpóznáját, és a megkönnyebbüléstől kifújom a levegőt. Ismerve magamat, ha meglátnám, valószínűleg visítva elrohannék, és a kétméteres patkány mellett kötnék ki az ágyban, amelyik éppen most költözik be a fal másik oldalára. Mégis kit akarok becsapni? Cruise itt fekszik mint a Csábítás Szultánja, és ez szinte túl sok ahhoz, hogy elviseljem. Mi szél hozott látogatóba? - A pillantása végigfut vicces öltözékemen. Hát ez remek! Meg vagyok győződve arról, hogy én lehetek a legkevésbé szexi nő, aki valaha kitüntette az ágyát. Massachusetts patkányai országos konferenciára gyűltek össze a szobámban. Suttogva ejtem a szavakat, hátha hegyezni kezdik csöppnyi fülüket, és úgy döntenek, hogy átköltöznek ide. - Neked, barátocskám, rágcsáló típusú fertőzéssel kell szembenézned. 181 Massachusetts minden egyes patkánya a te szobádban gyűlt össze? - A bal oldalon megjelenik a gödröcske az ironikus kérdésre, és hirtelen pokolian bosszantónak találom felkavaró jóképűségét. így van - bököm oda vádló tekintettel. - És lefogadom, hogy te tervelted ki az egészet. Elneveti magát, ettől megriadok. Most rajtakaptál! - Kinyújtja a kezét. - Nagy ösz- szejövetelt rendeztem a környék összes patkányának, és meghangszereltem az eseményt. Van egy aligátorom, amelyik éppen most próbálja felküzdeni magát a csatornarendszeren, mialatt mi itt beszélgetünk. Hagyd abba! - Befogom a fülemet. - Ha még egy pillanatig hallgatlak, állva fogok pisilni egész jövő évben. Csak ugratlak! Biztosíthatlak, hogy a trón továbbra is biztonságos hely arra, hogy a babéraidon pihenj. - Cruise felül, és térdre húz. - Ruhák - szinte belém fúrja áttetsző kék szemét fel vagy le? A szívem összevissza kalimpál, a szám kiszárad. Egész bensőm azt akarja mondani, hogy le, de csupán egy fuldokló hangot tudok kipréselni magamból. Úgy hallottam, hogy le - suttogja. Lehúzza a dzsekim cipzárját, és leveszi rólam a kabátot. Mosolyog, aztán egyetlen gyors mozdulattal kibújtat a pulóverből és a pólóból. Karom dermedten a levegőben marad, miközben meztelen mellemet nézegeti. Ránt egyet a tréningemen, és a nyaka köré fonom a karomat, amíg lehámozza rólam. Rám néz bizonytalanul, hogy mit is kezdjen a fehérneműmmel, aztán belefűzi a hüvelykujját a gumiba, felgyorsult levegővétel kíséretében. Meleg keze rásimul a fenekemre, és nekem eláll a lélegzetem az érintésétől. Cruise Elton lefejti rólai^a fehérneműt, és én egyetlen nyavalyás mozdulatot sem teszek, hogy megállítsam. Cruise A holdfény kék színben világítja meg a szobát, szinte elmossa körülöttünk a valóságot. Minden álomnak tűnik ebben a megváltozott világban. Próbálom visz- szatartani a pillanatot, nehogy elillanjon, miközben kibontakozik körülöttem ez a szenvedélyes tündérmese, amelyben Kenny játssza az egyik főszerepet, a királykisasszonyt. Kenny egy szót sem szólt, miközben lefejtettem róla a ruháit. Nem túlzott, amikor egy perccel ezelőtt leltárt készített az öltözékéről. A legutolsó cérnaszálat is felsorolta, és lajstromba vette. Sajnálom, hogy problémája akadt a rágcsálóirtással. Életem legjobb üzletét kötöttem két dollár kilencvenkilenc centért. A hölgy az állatkereskedésben azt javasolta, hogy legalább hármat vegyek, hablatyolt valamit a mezei egerek társas természetéről - és ki vagyok én, hogy megcáfoljam az elméletet? Kenny reszketve fekszik mellettem, magamhoz húzom, selymes bőrét a bőrömhöz érintem, és minden életre kel bennem. Lelkem egy része bocsánatot kérne, hogy nem javítottam meg a hősugárzót, de igazság szerint sikerült megbütykölnöm karácsony reggelén. Biztosra vettem, hogy Kenny mostanra
már sóvárog egy kis testmeleg után. Ha nem vettem volna meg azokat a rohadt patkányokat, a szemeszter közepére talán már fagyási sérülésekkel küszködnénk. Mellette fekszem, megpróbálom szabályozni a légzésemet, és hosszú i#3Öta először bizonytalan
vagyok, hogy mit tegyek. Nahát, olyan gyorsan levettél rólam mindent, mint egy varázsló - csodálkozik. Gyakorlat teszi a mestert. - Basszus! Nem tudom, helyes-e éppen most azzal hencegnem, hogy hányszor vetkőztettem vagy nem vetkőztettem le nőket. Különben is, most nem akármilyen nőről van szó - hanem Kennyről. Meztelen vagyok - suttogja, mintha valami szégyenteljes titokra hívná fel a figyelmemet. Magunkra húzom a takarót, hasammal a csupasz fenekéhez feszülök. Én nem árulom el senkinek, ha te sem. - Elfordítom a csípőmet, nehogy véletlenül bemutassam a merevedésemnek, és arrakényszerítsem, hogy fegyverért kiáltson. De hát végül is tisztában kell lennie azzal, hogy farkam van, nem igaz? És most mi lesz? - Közelebb kucorodik hozzám, amíg a háta beleolvad a mellkasomba. Lehunyom a szemem, és magamba szippantom a testmelegét, a kibaszottul csodálatos selymes bőrét - azt, ahogy meztelen keble a karomon pihen, és gyönyörrel éget. Neked kell megtenned a következő lépést, Kenny! - Ajkammal végigharapdálom a fülét. Istenem, remélem, jó irányba mozdul! Megpördül, mély lélegzetet vesz. Kezét a mellemre teszi, és az ujjaival puha, lágy köröket rajzol. Mutasd meg, hogy mit tegyek! - suttogja. - Mindent megteszek, amit csak8akarsz. Amit csak akarok! Nagyot nyelek, amikor magamhoz húzom, és ez alkalommal testem kidudorodása üdvözli őt, ahogy hoz- zádörzsölődik a combjához. Kenny sötét haja árnyékként festi meg a szobát, halvány vonásai izzanak, lágyan és fénylőn, mint egy selyempapírral letakart lámpa. Gyönyörű vagy! - Csókot nyomok az arcára, és elidőzöm rajta. Kenny megtenne mindent, amit csak akarnék. Most rögtön a magamévá tehetném. Beletemethetném magamat, egyszer s mindenkorra véget vethetnék ennek az erős érzésnek, és megkönynyebbülten lerobbanthatnám magamról a felgyülemlett nyomást. De Kenny megérdemli, hogy valaki elsuttogja neki azokat a mágikus szavakat, bár egyikük pontosan az a szó, amely ellen hadat üzent ma reggel az előadáson. Gondolom, épp eléggé seggfej vagyok ahhoz, hogy szarjak a jó erkölcsre és a tisztességre, és simán magammal ragadjam őt, de képtelen vagyok ezt megtenni vele - Kennyvel nem. Azt hiszem, a mai lecke az odabújás lesz - mondom, és gyengéden magam felé gurítom, míg újra egymásba simul a testünk. Az odabújás? - Virágoktól és vaníliától illatos haját a nyakamba fúrja, és a bőre érzéki mélyedést váj a mellemen keresztül. Lehunyom a szemem, eksztázist és boldogtalanságot élek át, mintha a húsával költeményt írna rám. Tompa nyögés szakad ki belőlem, és érzem, ahogy a rezgés átzümmög a testén, mintha tökéletes vezetők volnánk. Az odabújás - suttogom a fülébe. - Ha már egyszer tudod, hogyan bánj azzal a több száz pasival, talán szeretnél majd egyet szusszanni. - A puszta gondolat, hogy csupasz bőre valaki másét érintheti, elég ahhoz, hogy őrjöngeni kezdjek. Ó, értem. - Kifejezett csalódottság érezhető a hangjában. Mintha azt szerette volna, hogy kihasználjam, de túl szégyenlős volt, hogy megkérjen rá. A ma esti események teljesen tőle függnek. Ha akarja, még megfordíthatja ezt a hajót, benavigálhatja a farkamat a kikötőbe, amelyben oly kétségbeesetten szeretne horgonyt vetni. Van kéznél óvszer. Isten a megmondhatója, egész lényem kiáltozva, sikoltozva fordul a teste minden porcikájához, hogy éppolyan szenvedélyesen akarjon engem, ahogyan én akarom őt. De Kenny nem mozdul. És én sem. Egész éjjel a karomban tartom, figyelem, ahogy a hold ráveti a sugarait, szinte szerelmes dalt dúdolva. Minden éjszakát így töltenék, ha engedné. Ha szerencsém van, a patkányok szaporodni fognak, és Kenny soha egy lépést sem akar majd tenni nélkülem. De nem szeretném, ha az első együttlétünk a manipulációm következménye volna. Igazság szerint elodáznám a dolgot addig, amíg elmondom neki, pontosan hogyan érzek. És remélem, ő is ugyanúgy érez majd. Másnap délután az edzőteremben, anélkül hogy a józan eszemre hagyatkoznék, úgy döntök, hogy megosztok néhány részletet Callel. Hagytad, hogy ő döntsön arról, hogy mi történjen, ő meg csak feküdt ott, mint egy mosott rongy? - Cal széttárja a karját, a súlyok pedig balra tolódtak. - Bocs!
Nem - hagyta, hogy én döntsék. És én úgy döntöttem, hogy nem teszem meg. Különben is, ő nem ezt akarja. Hát persze hogy nem ezt akarja! Pontosan ezért nem kért meg rá. Talán leszbikus. Nézz szembe a ténnyel: rossz testet választottál. Nem leszbikus! Csak fiatal, aranyos és ártatlan. Elkötelezett kapcsolatra volna szüksége. Bevallottad neki, hogyan érzel? Még nem. Mi a francra vársz? Azt a kis szót, mióta a világ világ, azért ejtették ki a férfiak, hogy fiatal, aranyos, ártatlan seggeket szerezzenek maguknak. - Fogja a súlyokat, és felhúzza őket a rúdra. - Légy már férfi, az isten szerelmére! Kezd elegem lenni abból, hogy nemi megfosztottságban, az oldalvonalról hallgassalak. Ha meg akarnám tapasztalni az önmegtartóztatást, a saját szexuális életemre koncentrálnék. Talán megemberelem magamat. - Elveszem a törülközőt, amely állandóan a nyakában lóg, és letörlöm az izzadságot az arcomról. T aláld ki, ki jött be tegnap, és váltott egész évre bérletet? - Cal velem szemben ül a pádon azzal az én nem szarakodom arckifejezéssel, amelyet adóbefizetési időszakokban ölt magára. Nem kell barkochbáznom ahhoz, hogy tudjam, Blairről van szó. Mi a fene van vele? Visszajött a Garrisonra is. Azt mondta Laurennek, hogy nem működtek a dolgok közte és a tapló szeretője közt. Azt mondja, hosszú távra tervez - hogy azt kívánja, bárcsak soha ne ment volna el. A pletykák szerint a szemét egy régi ismerős barátra vetette - vagy vőlegényről volt szó? Nem, nem vőlegényről! - Felkelek, és elindulok kifelé a teremből. - Nem mondott igent! És miután Kennyvel találkoztam, boldogabb nem is lehetnék ezért.
77
Kendall Egy tucat gyötrő szívfájdalom Vasárnap, mielőtt halandó lelkemnél sokkal többet felfednék a művészeti foglalkozáson, úgy döntök, hogy dacolva a hóval, megiszom egy kávét Laurennel és Allyvel. Lauren felhívott, azt mondta, hogy valami kapcsolatbeli sürgősségi eset áll fenn, és hogy villámgyorsan szüksége van egy bombázó testű szexi barátnőre. Őszintén szólva nem tetszett a dolog. Cruise egész hétvégén az édesanyjának segített, kisebb javításokat végzett a szépségszalonban és a panzióban. Fogalmam sincs, hogyan alakul át varázslatosan ezermesterré, amint elhagyja a házat, miközben a hősugárzó továbbra is titokzatosan javíthatatlan marad. Bár nem panaszkodom. Egész héten a karjában feküdtem meztelenül, miközben mereven álló vonzalma szorosan hozzátapadt a combomhoz, és nos, oké, lehet, hogy egyszeregyszer intimebb tájakra is tévedt, de onnan minduntalan gyorsan visszakozott. Biztosan tudom, Cruise régen feladta, hogy elérje nálam, amit akar. Talán aszexuálisnak gondol, azt hiszi, távolról sem érdeklődöm iránta, vagy úgy általában a férfiak iránt. De igazság szerint hajlandó lennék megtörni. Egyetlen forró lélegzetvételnyi távolságra vagyok attól, hogy megforduljak az éjszaka közepén, és belevessem magamat az isteni gödröcskékbe. Nem bánom, ha felnyársal azzal a magasfeszültségű vezetékkel a lába között, vagy ha annak a bizonyos testrésznek a tartalma egyenesen a torkomba spriccel. Testem minden porcikája Cruise testéért kiált. Nem tudom, mire várok. De Isten a megmondhatója, várok valamire. A világegyetem törvényei szerint a Starbucks faltól falig zsúfolva van emberekkel. Azt hihetnénk, hogy itt, ebben a kávézóban található az egyetlen működő hősugárzó Massachusettsben, és ha Cruise otthonát és a Garrison előadótermeit bizonyítéknak tekinthetjük, akkor ez így is van. A kávé sűrű illata csábít kissé túlpörkölődött aromájával. Mélyen beszippantom, miközben beállók a sorba. Kendall! - Egy hangos, meglehetősen érdes női hang hív valahonnan elölről. Jackie nénit látom, aki integetve elindul felém. Találd ki, kivel beszéltem ma! - mondja, és szoros, ringató ölelésbe fog. Parfümje és hajlakkja támadást intéz az érzékeim ellen, és egy pillanatra elveszítem a légzőképességemet. Pennel? - Nem láttam Penningtont az elbaltázott kettős randevúnk óta. Máig sem tudom elhinni, hogyan volt képe elügyetlenkedni magát odáig, hogy végigtapizzon egy nyilvános helyen. Persze nekem is volt képem Cruise kezét molesztálni, holott Pennel volt randevúm, úgyhogy azt hiszem, egálban vagyunk . Nem, te kis buta! - Jackie meglendíti a csuklóját, és csaknem lerepül a gyémánttal kirakott karkötője. Abban, ahogy előadja magát, valami megrémít egy kicsit. Talán a nyilvánvalóan mű szempillái zavarnak. Bizonyos alkalmakkor magam is felteszek műszempillákat, de ezek itt teljesen úgy néznek ki, mintha letépte volna egy szegény gyanútlan pillangó szárnyait. Az egész túlságosan transzvesztita jelleget kölcsönöz neki e kora délutáni időpontban. Vagy talán az erősen kihúzott szemöldöke teszi, amely folyamatosan meglepettnek mutatja az arcát, vagy az ajka vastag fekete kontúrja - eddig azt hittem, hogy ez a külső a Baywatchcsal együtt régen lekerült a műsorról. Bár igaz, ami igaz, az ötvenes évek szólongatnak. Egyesek szeretnék visszakapni a go-go csizmáikat. - A mamáddal beszéltem! - Jackie sugárzik. - Soha nem fogod78 kitalálni, mit mondott. Férjhez megy! - Ha ez a helyzet, azt hiszem, kihagyom a menyegzőt, és az oldalvonalról éljenzek, mivel a házasság felbontásának ténye már ott toporog a láthatáron. Nyomasztó érzés fog el a gondolatra, hogy az anyám újabb pontot szerez a bontóperes bíróság előtt. Lelomboz a kilátás, hogy megint egyszer összetöri valaki a szívét. Bittér much? - Jackie feladja a rendelését, és én intek Allynek. - Legyen kettő! Jackie néni visszafordul hozzám. - Ez van - suttogja anélkül, hogy megkérdezné, akarok-e dupla kávét. De én nagyon is hálás vagyok. Amennyire rosszul gazdálkodtam kevéske pénzemmel, lehet, hogy nem egészen egy hét múlva már meg kell ismerkednem a helyi ingyenkonyhával. Na és mi a nagy titok? Magányos a kislány. - Jackie vág egy fintort. - Megkérte a stewardess barátnőjét, hogy szerezzen neki egy jegyet. Úgyhogy eljön látogatóba. - Mondandóját hangsúlyozandó, megböki az orromat.
Lauren libben be, és odaszáguld hozzám. Sötét haja a homlokába lóg, és a szempillafestéke elmázolódott, mintha sírt volna. Annyira örülök, hogy eljöttél! - Magához húz a könyökömnél fogva. Mindenképpen beszélnünk kell! Um... - Jackie nénire nézek. - Egy pillanat, és itt vagyok. Maradj nyugodtan, ameddig csak kell. Én már megyek is - erősködik Jackie. Anyád két hét múlva jön, úgyhogy talán megtehetnéd az előkészületeket. Nem nálatok fog lakni? - kérdem, amikor elindul az ajtó felé. Éppen festetek a házban. A mamád teljesen a tied, drágám. Mi majd meghívjuk vacsorára! - És ezzel kisétál a hófödte tájba. Egy kecskeszakállas fiatal férfi karolja át a derekát, és ülteti be az avítt Monte-Carlója utasülésére. Ki a franc ez a pasi? - suttogom inkább csak magamnak. - És ki festeti a házát hóviharban, amelynek nem látszik a vége? Ki nem szarja le? - Lauren elvonszol a sarokba. - Azt hiszem, a barátom valaki mással kavar - tör ki belőle a vallomás. Üveges szemével sűrűn pislog, és élénk rózsaszínben izzó arca szinte felrobban a dühtől. Álly kerül elő hátúiról. Az a két szeretőt is tartó seggfej ! w Csitt! - Lauren föl-le ugrál teljes pánikban. - Már úton van ide! Tökéletes! M csattan fel Ally, - Érzem, hogy baleset kockázata áll fenn egy tűzforró kávéskannával. Leégetjük a golyóit, aztán meglátjuk, mire jut ezzel a hölgyeknél! Nem! - Lauren ujjával a levegőbe bök, - Semmiféle golyóleégetés! Menj vissza a pult mögé! Azt akarom, hogy Kendall rászálljon, és megnézze, hogyan reagál. Micsoda? m Most rajtam a sor, hogy kiugorjam a bőrömből. - Nem szállók rá senkire! Azt se tudom, hogyan kell csinálni! - És ez igaz. Megpróbáltam rászállni Cruisera, és most ott alszom mellette meztelenül abban a reményben, hogy ezzel a csellel megkedveltetem magamat. Csak a jóisten a megmondhatója, hol végzek majd Lauren barátjával. Hitesd el magaddal, hogy ő Cruise, és flörtölj vele! - okít Lauren. - Légy te csak az aranyos kis önmagad, és beléd esik. - Arca összerándul a gondolatra. És mi lesz aztán? - Rémülten a mellemhez kapok. Gyanítom, hogy harmadrendű égési sérülésekkel lesz dolgunk, ha Lauren barátja bedől a mi gyengén ösz- szetákolt tervünknek. Aztán - Ally megrándul - leforrázom, és teszek róla, hogy jövőbeni vállalkozásai a nemzés te
79
rén fiziológiailag ellehetetlenüljenek. Megégetjük tt szeméi ládát! Sejtettem! Még azt sem tudom, hogyan néz ki! - A francba! Egyáltalán nem állok készen arra, hogy kóbor pasikat csípjek fel kávézókban. Mondhatom, Cruise pocsék munkát végez a „kurválkodás” terén végzett eligazításom terén. Kopasz, és olyan, mint minden magányos idegen, akitől anyád valaha óvott - mondja Lauren, és az üzlet hátsó része felé terel. - Képzeld csak el, amint megkér, hogy segítsd az elveszett kismacskáját megkeresni, miközben becsal egy ablaktalan furgonba. Halk kiáltás tör elő a torkomból. Istenem, Lauren, ez sokba kerül neked! Rendben! - mondja, és beugrik egy növény mögé. Leülök egy üres asztalhoz, és várom, hogy egy magas, kopasz ragadozó besétáljon az ajtón, és megtudjam, megfelelek-e arra, hogy a cicababája legyek. Cruise Rozsda és hajlakk bűze csapja meg az orromat, és kerget ki a mosdó alól. Felpillantok a húgomra, aki egy flakon hajformázóval hadonászik, mintha az valami halálos fegyver volna. Abbahagynád? - Az arcomat a hónom alá rejtem, és mély levegőt veszek. Inkább a dezodorom illatát lé- legzem be, mint hogy megfojtson ez a förtelmes gőz, amelybe Molly csak azért is bele akar fullasztani. - Egy nap tüdőrákban fogok meghalni, és kizárólag te leszel az oka - jegyzem meg, ahogy visszadobom a csavarkulcsot a szerszáma táskámba. Sajnálom, de tökéletesen kell kinéznem - tekerő mozdulatot tesz a hajsütő vassal, mire a vas kis gőzfelhőket ereget ki magából. Szinte biztos vagyok benne, hogy nem kellene így gőzölögnie. Jó néhányszor tartottam a frontot az Elfuserált fodrász- és csigatempó körömszalonban, amelynek új lógóján a következő szlogennek kellene szerepelnie: Nálunk akár harminc évet is öregedhet! Nem is értem, Kenny miért nem hívta még az ügyvédjét. Anyám piszok szerencsés, amiért még mindig van fedél a feje fölött, ahogy persze én is, ha már itt tartunk. És milyen apropóból kell ilyen tökéletesen kinézned? - kérdem, miközben feltápászkodom, és lesöpröm a farmeromra tapadt rozsdamaradványokat. Randim lesz. Hogy micsodád lesz? - nézek rá a tükörből. Arca úgy ki van pingálva, akár egy kabuki bábué. Az összhatást élénkpiros rúzs teszi teljessé, a haja olyan szabályos csigákba van besütve, mintha szalagavató bálba készülne. T e nem randizhatsz. Ezt meg ki mondta? - Élénk rózsaszín körmei egy kóbor tincsre irányítják a hajsütő vasat. Én mondom. Nem vagy az apám. Miután neked olyanod nincs, olyasféléd vagyok. - Lehajolok, hogy magamhoz vegyem a szerszámos táskát, mire ő jó alaposan beletérdel a golyóimba. - A 196 francba! - A fejem a combomra esik, és bénító fájdalom járja át a testemet lassan és perzselőn, valahogy úgy, mint amikor a melasz a tűzre csöppen. - Mól - szólalok meg, miközben követem az előszobán átcsörtető ideges lépteket. - Ne haragudj! - Lökdösni kezdem az ajtaját. - Bemehetek? Nem. Gyűlöllek! - Halk zokogás hangja hallatszik az ajtó túloldaláról. Ne haragudj! - Addig rángatom a kilincset, míg végül megadja magát a zár. Ebben a lakásban sohá semmi nem működik, így nem meglepő, hogy a zárral is el tudok bánni egy határozott csuklómozdulattal. Molly összetörtén kuporog az ágyon. Arcát a párnába fúrja, hátát vad sírógörcs rázza. Jaj, te - az ágyhoz lépek, leülök a szélére, és mély megbánással simogatni kezdem a vállát. - Nem akarom, hogy bárki is fájdalmat okozzon neked, zöldfülű. Ez minden. Basszus. Kellett nekem még az eddiginél is nagyobb törést okoznom benne? Hiszen ő nem tehet arról, hogy az apja egy született bajkeverő. Öt évvel ezelőtt került börtönbe egy halálesettel végződő kokainrazzia során, és ezt most sikerült még nekem is az arcába vágnom. - Tényleg tetszik neked ez a srác?
Megfordul, és könnyes tekintettel néz rám. Rúzsa elkenődött, a gondosan elrendezett loknik rendetlen boglyába gabalyodtak. Meglehet, hogy az orrom előtt cseperedik gyönyörű nővé, az én szememben azonban ugyanaz a hatéves marad, aki annak idején 197 mindenhova követett, mint egy kölyökkutya. Bár most is így lenne! Igen, kedvelem. - Kinyújtja a lábát, én pedig döbbenten veszem észre, hogy csaknem lelóg az ágyról. Rendes hozzád? Nem - vágja rá habozás nélkül. Akkor meg mi a fenének foglalkozol vele? Nem tudom. Egyszerűen csak tetszeni akarok neki. Hallani akarom tőle, hogy fontos vagyok neki, és szeret, de soha nem mond ilyeneket. Körüludvarol, és úgy csinál, mintha ennek már önmagában elegendőnek kellene lennie. Legalább vehetne nekem egy fránya virágcsokrot, mielőtt lenyomja a nyelvét a torkomon. Tudod, ezek után kénytelen leszek eltenni őt láb alól. Metsző tekintettel réved a semmibe. - Ha egy ujjal is hozzáérsz, elintézem, hogy vadonatúj autógumi- garni- túrára legyen szükséged, méghozzá nem is csak egyszer. - Ég a gyomrom a gondolattól, hogy valaki fájdalmat okoz Mollynak, netán megcsalja. Csupán virágokra és néhány kedves szóra vágyik, de egyikből sem kap. Akár rólam és Kennyről is szólhatna a történet. Figyelj, most rohannom kell - odahajolok hozzá, és összeborzolom a haját. - Tégy meg nekem egy szívességet, és hűtsd le egy kicsit ezt a srácot, rendben? Inkább maradj itthon, és nézzetek meg egy filmet anyával. Úgyis elkél neki a társaság. Ja, és 198 senkinek ne engedd meg, hogy lenyomja a nyelvét a torkodon, mert a végén még kénytelen leszek felkeresni az illetőt, és átrendezni a testi felépítését. - Te meg hová mész? - Meg kell vennem valamit. Virágok. Egy kicsit elfog a nevetés, ahogy a virágárusnál kiválasztott élénkpiros rózsacsokorra bámulok. Valami különlegeset akartam venni, ami nem úgy néz ki, mintha egy sarki árus műanyag vödréből tulajdonítottam volna el, így a virágárus fátyolvirágot is tett a rózsák mellé, és a csokor most pont olyan hatást kelt, mint egy dal, amely a kezemből csendül fel. Próbáltam üzenetet küldeni Kennynek, hogy megtudjam, merre jár, de nem jött válasz, így inkább ellátogatok a szokásos törzshelyeimre, mielőtt otthon megvárnám. Rettentően izgatott vagyok és kész arra, hogy megvalljam az iránta táplált érzéseimet: ő a leggyönyörűbb nő, akit valaha láttam, és belülről fakadó szépsége mögött még a fényárban úszó csillagok is elbújhatnak. Végre kimondom majd. Kimondom azt a három kis szót, amely oly régóta nem hagyta el a számat, és életemben először komolyan is gondolom. A BMW a Starbucks előtt parkol, és jó háromcentis hó borítja a szélvédőt, vagyis Kennynek már egy ideje itt kell lennie. Leparkolok, és próbálom összeszedni a bátorságomat, mielőtt kiszállok a kocsiból. Abban a bizonyos pillanatban minden megváltozik kettőnk között. Vagy ő is rögtön ugyanezt mondja, vagy az arcomba nevet.
Sűrű hóesésben indulok befelé. Idegennek érzem a virágokat a kezemben, mintha csak jelmezt öltöttem volna, amihez a csokor csupán kiegészítő kellék. Valahogy olyan valószerűtlennek tűnik az egész. A szívem szabálytalanul kezd kalapálni, amint a kávézóba lépek. Észreveszem a pult mögött Allyt, meglát, és' majd leesik az álla. Odavetek egy gyors sziát, majd fürkészni kezdem Kennyt a tömegben, és végül kiszórom a kávézó hátuljában. A gyomrom zuhanásba kezd. Kenny egy ismerős kopasz fazon derekát karolja át, aki nem más, mint Cal. A lány hangosan felkacag, és azzal a kéjes mozdulattal nyújtogatja a nyakát, amiről azt hittem, kizárólag nekem szánja. Úgy tűnik, Kenny teljesen új síkra tereli a játékot: önállóan folytatja, és ráadásul pont Calt kellett kiszemelnie magának. Nem hittem, hogy ténylegesen ott rejlik benne a vadászösztön, titkon azt reméltem, talán csak engem akar meghódítani. Egy kislány sétál be az édesanyjával. Hosszú hajával és hatalmas szemével, amelyben már megmegcsillan a fájdalom szikrája, ijesztően emlékeztet Mollyra. Tessék, a tiéd - odaadom neki a virágot, és visz- szasietek a kocsihoz. Múlt éjjel Kenny nem jött át a szobámba. Üres tekintettel bámulom a napot, amely a domboldal tetejéről kísérteties narancsszínnel vonja be az éjszaka felgyülemlett hótakarót. Visszafekszem, és a szemem elé kapom a kezem, hogy ne kelljen szembesülnöm a szomorú napsütéssel, a világgal - más szóval a valósággal. Kenny olyan ártatlannak tűnt, amikor azon az éjszakán először megpillantottam a buliban. Tudtam jól, hogy nem azért jön haza velem, mert fel akarja melegíteni a lepedőmet, ő lett az oxigén forrása a szobában, és nekem átkozottul szükségem lett volna levegőre. Az előző szakításom óta hajóroncsként evickéltem, majd jött Kenny, a semmiből kiemelkedő meseszép sziget, amelyet annyira szerettem volna meghódítani. Most azonban rettegek, hogy valójában egy kitörni készülő vulkánra leltem, amely porrá zúzza a világomat. Eddig azt hittem, Blairnél nem jöhet rosszabb, miután többévnyi együtt járás után a fél világ szeme láttára félrelépett, de van egy olyan érzésem, hogy Kenny végül a lehető legkegyetlenebb módon tesz tönkre. Nem gondoltam, hogy ilyen mély fájdalmat okozhat valaki, akit alig egy hónapja ismerek. Azt sem hittem volna, hogy a puszta vágy egy irántam cseppet sem érdeklődő lány után képes a szívemet kitépni a helyéről, és a lobogó tűzbe vetni. Ma délután semmit sem fogok viselni Kendall Jordán rajzóráján a mosolyomon kívül. Biztosan tudom, hogy feliratkozott, mert alaposan átrágtam magam az órarendjén tegnap éjjel. 202 Majd felveszem a láthatatlan páncélruhámat, amelyet azóta viselek, hogy tavaly nyáron minden rosszra fordult, és csak túlélem valahogy az órát. Vagy egyszerűen be sem megyek, és ezzel lemondok kétszáz zöld hasúról. Ha azt vesszük, tulajdonképpen én is az egyetemen dolgozom, szóval nem kellene ekkora buzgósággal nekivetkőznöm, habár Webber professzor mindenképp a tudtomra kívánta adni, hogy a jelentkezők nagy részét végzős diákok teszik ki. Különben is, talán itt az ideje, hogy újra beszálljak a vadászatba, legalább elhasználhatom végre az éjjeliszekrényemben tárolt ipari mennyiségű óvszert. Kenny nem volt több egy tévedésnél. Hagytam, hogy túlságosan a gondolataimba férkőzzön, és ha ez így megy tovább, egy hatalmas érzelgős papucs lesz belőlem. Gyors zuhanyt veszek, és nem zavartatom magam: nem öltözöm fel. Vizes testem köré egy törülközőt csavarok, és a konyha felé veszem az irányt. - T egnap éjj el működött a radiátor - jegyzi meg Kenny csodálkozva, és a szívem ólomnehéz. Amíg nem volt itthon, bekapcsoltam a fűtést, és azt reméltem, magától jön majd át az ágyamba. Mintha valami a mellkasomra nehezedne. Kennynek sikerült egyetlen nyelvmozdulattal lelohasztania az egomat. Csak egy fűtőtest voltam a számára. Múlt éjjel nem volt szüksége a szolgáltatásomra, így nem vette a fáradságot, hogy átjöjjön hozzám. Szívből kívánom, hogy vágyjon rám. Sírni 203
tudnék, akár egy iskolás lány, ha arra gondolok, hogy Kenny összejön Callel, vagy bármelyik másik seggfejjel, aki éppen felbukkan a környezetében. A szám szomorú mosolyra húzódik. Szeretnék másfelé nézni, elszakítani tekintetem az övétől, de csillogó, tengerszínű szemével teljesen rabul ejt, megbabonáz. Nézz rám, Kenny! - pillantok le a testemre. - Azt akarom, hogy mindenemet lásd! Ahogy megragadom a derekamnál megkötött törülközőt, ajka szétnyílik, szeme teljes nagyságában kikerekedik, látván, mire is készülök. Alig észrevehetően, sértetten rázza a fejét, amiért , jó reggelt” helyett buja testem köszöntötte, még mielőtt akár a kávéját megihatta volna. Lassú mozdulattal nyitom szét a törülközőt, teljes egészében felfedve a testem minden részletét. önző vagyok, de nem akarom, hogy Kenny idegenek társaságában lásson meg először ádámkosztümben, miközben próbálja hol árnyékolva, hol finoman satírozva megrajzolni az alakomat. Önzőn azt szeretném, ha önszántából akarná látni a testemet, és teljesen a sajátjának tudni. Egy hurrikán elsöprő gyorsaságával pördül meg, és a heves mozdulat közben kilöttyenti bögréje tartalmát. Basszus, Cruise. Neked is jó reggelt - teszi a mosogatóba a bögrét, majd az ablakhoz hajol. A mai nap tanulsága - közelítem meg hátulról a teste vonalát követve, akkor sem húzódva el, amikor meredezni kezdek. - Akarom, hogy meztelenül 204 láss! súgom szinte szégyenkezve, amiért ilyet kérek tőle. Nem kell hogy hozzám érj. Csak nézz rám - szomorúan, reményvesztetten cseng a hangom, mert legbelül tudom, úgysem fogja megtenni, és tulajdonképpen nem is érdemiem meg, hogy rám nézzen. Cruise - fordítja felém a fejét, és a vállamhoz hajtja. Nem szól semmit, és egy pillanatra azt hiszem, talán sír, én pedig egy hatalmas papucshoz illően mindjárt csatlakozom a bőgőfesztiválhoz. Lágy csókot lehelek az arcára, és a szánk találkozik, a héten először. Mintha az ágyamban fekve nem merne megcsókolni: talán ismeretlen kincsek tárházának gondolja az ajkamat, és attól tart, ha belép, örökre ott ragad. Ahogy magam elé képzelem, amint megérinti Calt a gallérjánál, és nevet mindenen, ami csak elhagyja a fiú száját, olyan érzésem van, mintha avas zsírt nyomnának le a torkomon, így hát elhúzódom. Gondolom, akkor majd órán találkozunk - mondom, és magamra kötöm a törülközőt. Felsóhajt, szomorú tekintetét egy pillanatra sem veszi le az enyémről. - Gondolom, igen. Kendall A nagy meglepH Ma van a születésnapom. Késve érkezem „Nézz meg anyaszült meztelenül” Elton professzor úr órájára, és leülök a vékony ajkú lány mellé, aki a tőle megszokott mogorvasággal üdvözöl. Kilátások mára: már most érzem, hogy ez a mai nap pocsék lesz. Majdnem elmondtam Cruise-nak, mit is érzek iránta valójában. És azt is, hogy nem akarok tovább úgy tenni, mintha tényleg benne lennék ebben az ostoba játékban, amely pár héttel ezelőtt még aranyosnak tűnt. Tulajdonképpen monogám párkapcsolatot szeretnék vele, kielégítve a teste minden létező kívánságát. A szám azonban nem volt képes 83 megformálni a szavakat. Végeredményben az ő hibájából nem vallottam színt, amiért arra kért, hogy behatóan vegyem szemügyre feltárulkozó teste minden részletét, még mielőtt megreggelizhettem volna. A pokolba is! Kit akarok becsapni? Szívesen fogyasztottam volna el a testét reggeli gyanánt, de hiába, van bennem egy gát, amely valahogy végül mindig visszatart. Ha Cruise nem kizárólag engem akar, akkor nekem sem kellene egyedül őrá vágynom. Ijesztő a gondolat, hogy mindennek ellenére mégis ezt teszem. - A szerelem visszavonhatatlansága - szólal meg zengő hangon, és sötét kordbársony zakójában, amelyhez tintakék farmernadrágot és westerncsizmát visel. Fantasztikusan mutat. A szívem a puszta 206
látványától is szaporábban ver. A fene vigye el! Ma este az ágyába vetem magam, hogy méltóképp megünnepeljem a születésnapomat. Westerncsizma van rajta, az isten szerelmére! Az már biztos, hogy a pasi nem játszik sportszerűen. A mai órán a szerelemmel járó sebezhetőségről fogunk beszélgetni. Összetalálkozik a tekintetünk, lopva rám kacsint. Nyilvánvaló, hogy a szerelem nem jelent számára többet egy rossz viccnél, amelynek csak ő és én értjük a csattanóját. - Meg tudná nekem mondani valaki, miért válik sebezhetővé az ember, amikor szerelmes lesz, főként ha ez első ízben történik meg vele? Vékony ajkú kisasszony villámgyorsan a levegőbe emeli a kezét, mintha épp valamiféle baleset fenyegetné. Holott tulajdonképpen én vagyok az, aki balesetért kiált. Cheryl - bólint Cruise elnyújtott pillantással. Nocsak! Ez a lány teljesen az idegeimre megy. Cheryl megköszörüli a torkát, és úgy néz rám, mint aki belelátott iménti gondolataimba. - Ez azért van, mert a szerelem érzelmi hatalmi játszmát indít el a partnerek között, amikor teljesen kitárulkoznak egymás előtt. - Miután megosztja velünk tudományosnak vélt pszichológiai ismereteit, büszkén fészkelődik a székében. - Ha én beleszeretnék valakibe, és az illető megaértené ii köztünk lévő szent bizalmi viszonyt, életre szóló sérülést okozna bennem, ami után óvatos lennék a szívemmel, nehogy még egyszer ilyen kegyetlenül összetörjék. Természetesen körülbástyáznám magam. Még az is lehet, hogy értelmetlen szexuális kalandokba bonyolódnék kizárólag a magam szórakoztatására. Valószínűleg elveszíteném a szerelembe vetett hitemet. Cruise az asztalának dől. Elsápad, miközben átgondolja a hallottakat. Mintha ráeszmélne, milyen pontos diagnózist állítottak fel róla az imént, és csak most, ennek kapcsán fogná fel, hogy hímringyó életvitelével valójában saját magátvezette félre. - Lehet, hogy végül a szeretet összes bennünk elvetett csírája meghal, és nem marad más, csak az értelmetlen, kielégülést hajszoló szexuális együttlétek sorozata. Igaz szerelemről szó sincs, hiszen nem hiszünk benne, még ha most azt gondolom is, hogy létezik. Cruise felsóhajt. - Tehát akkor a sérülékenység a hatalmi játszma következtében alakul ki a szexuális partnerkapcsolatban, és amikor az egyensúly felbillen, a gyengébbik fél megtörik. - Nem feltétlenül - veti fel Cheryl annak a lehetőségét, hogy egymaga tartja meg az előadást. - A hatalmi játszmának nem minden esetben van szexuális vonzata. Például egy gyermek és a családja között is kialakulhat. Rengeteg lány válik áldozattá, amiért az édesapja elfordul a családjától. A statisztikai adatok arra engednek következtetni, hogy azok a lányok, akik nem kapnak elég szülői törődést, más úton-módon próbálják a fér
84
fi figyelmét magukra vonni. Ezt az ország bármelyik sztriptíztáncosnője tanúsíthatja. Cruise akaratlanul is felém pillant. Tudom, most arra gondol, hogy én is tele vagyok az apámmal kapcsolatos frusztrációval. Azt hiszi, rájött, miért is döntöttem a léha életmód mellett, hála ennek a nem túl megbízható forrásnak mellettem, aki ezáltal bizonyítványt állított ki lojalitásáról és bölcsességéről egyaránt. És a legszomorúbb az egészben, hogy igaza van. Kenny - szólal meg Cruise lassan, gépiesen - mintha te is mondani szeretnél valamit. Idegesen sóhajtok fel. - Azt hiszem, ez tényleg így van. - Cherylre pillantok, aki csontvázszerű alakjával kárörvendőn fordul felém. - Csakúgy, mint bármelyik sztriptíztáncosnő az országban, én is tanúsíthatom az elhangzottakat. Ironikus, hogy pont valamelyik nevelőapám hívta fel a figyelmemet erre az apró igazságra tizenkét éves koromban. Jól van, Kenny - szólal meg Cruise a suttogásnál is halkabban, mintha már így is elég emlékkel hozakodtam volna elő. Cruise megpróbál lebeszélni arról, hogy folytassam a serdülőkoromról szóló, verbális önmegsemmisítésbe torkolló beszámolót. Már összepakolt, és éppen kifelé húzta a bőröndjét az ajtón - kapok izgatottan levegő után. - Anyámmal rettenetesen összevesztek. Emlékszem... torkaszakadtá- ból kiabálta, hogy felnőtt koromban pont olyan ribanc leszek, mint az anyám. - Hosszan magamon éreztem Cruise üveges tekintetét. Hirtelen 209 megszűnt körülöttünk a világ, a terem, a diákok, mintha elpárologtak volna. Nem volt ott más, csak Cruise és én, amint meghitt beszélgetésbe merülünk a bennem lakozó gyermeki izgatottság okáról. Megemeltem a szoknyámat, és a nagy nyilvánosság elé tártam szégyenletes titkomat. Most már nincs értelme befogni a számat. - Ezért viselkedtem így. Kardként védtem magam a szüzességemmel. Bárkibe beledöftem, aki megközelített, csak hogy bebizonyítsam, mekkorát tévedett az a gazfickó velem kapcsolatban. Meg akartam mutatni a világnak, hogy soha nem fogom úgy végezni, mint az anyám. Minden érzés elől menekültem, ami egy kicsit is hasonlíthatott a szerelemhez, és bebiztosítottam magam, hogy soha ne találjon rám. - Egészen mostanáig. Cruise lehunyja a szemét. Egy könnycsepp jelenik meg a szempilláján. A tábla felé fordul, és dühét egy darab krétán vezeti le, ahogy felfirkálja vele a feladatot. - írjatok esszét a szerelemmel járó sebezhetőségről. - Állhatatos tekintete rabul ejt, miközben mindenki saját magával és a feladattal van elfoglalva. - Kenny, válthatnánk néhány szót a folyosón? Jól öltözött, hatalomfitogtató férfi áll előttem, gondosan az orrára igazított szemüveggel, rendezett, elegánsan hátrafésült frizurával. Azt hiszem, jobban tetszik az éjszakai, leizzadt Cruise, aki a borostáját a nyakamhoz nyomja, miközben meredező férfiassága a testemmel incselkedik, és próbál otthonra lelni bennem. - Nem - jelentem ki, és nekilátok, hogy megírjam az esszét az én professzor uramnak. Eddig igencsak cudarul telt a születésnapom. Cruise-t már legalább két alkalommal sikerült elkerülnöm a spontán kitörő vallomásom óta. Először óra után, amikor a folyosón akart megállítani, mint egy focipályáról letévedt, erőszakos hátvéd. Majd a könyvtárban, ahol megpróbált leinteni, de én egyenesen a könyvespolcok felé vettem az irányt. Ki gondolta volna, hogy a régi, poros könyvek között az érzéki perverzitás témakörében is rá lehet bukkanni egy szokatlan gyűjteményre. írnak benne az orális szexről, a kézimunkáról, félig letolt nadrágban történő eltitkolt együttlétekről tökéletesen eligazgatott szoknyák alatt. Tulajdonképpen egy Káma szútrába illő jelenet elevenedik meg az oldalakon. Komolyan el kellene gondolkodniuk azon, hogy a címet a Trágárságok kislexikonjára változtassák. Vonakodva indulok el a bölcsészkar épületébe, ahol Webber professzor asszonyba botiok az ajtóban. Kezében lila köntös. - Elkésett - jegyzi meg szigorúan, mintha tudatosan jelentem volna meg öt perccel később a látványos színre lépés kedvéért, mert a jóisten a megmondhatója, hogy stílusosan akarom mutogatni a mellemet. Erről jut eszembe, le akartam borotválni azt a bizonyos testrészemet, de Cruise hirtelen késztetése az előttem történő feltárulkozásra eltérített szándékomtól. Azért csak nem olyan vészes a helyzet. Na nem mintha az lenne a célom, hogy lenyűgözzem a néző
közönséget. Igazság szerint, minél taszítóbban nézek ki, annál kisebb az esélye, hogy kéretlen telefonszámokkal bombáznak majd az óra után. Webber egy öltözőfülkéhez irányít, és már készen is állok arra, hogy anyaszült meztelenre vetkőzzem. Lenézek a combom között kikandikáló háromszögre, és a lélegzetem is elakad az ápolatlanságom láttán. Jesszus! Úgy nézek ki, mint egy bokor. Ez szörnyű. Sokkal rosszabb, mint amilyennek gondoltam. Nem elég, hogy a testem nincs most a legjobb formában, és ma még a mellem is túlméretezett vizes lufiként csüng, az alfelemben egy valóságos arborétum burjánzik nagyjából a szó szoros értelmében. Basszus. A nagy megszégyenülés után kénytelen leszek megvenni az első repülőjegyet Kaliforniába, hacsak nem akarok valamilyen borzasztó becenévre szert tenni, ami életem utolsó napjáig rajtam ragad majd, mint például: Bokorkisasszony, Első számú közellenség, Varázsszőnyeg-utazás, vagy éppen Buja függönyzet. Azt hiszem, mindenkinek nyilvános bocsánatkéréssel tartozom majd a szőrös incidensért. - Menjen már, menjen már - sürget Webber profesz- szor asszony, és kitessékel az öltözőfülkéből. Felöltöm a köntöst, és beállók egy szintén lilába öltözött férfi mögé, aki végig a lábfejét bámulja, ahogy végigvonulunk a szégyen sétányán, és elfoglaljuk a minket megillető ülőhelyeket. Eddig fel sem merült bennem, hogy a fémülőkére ereszkedni, melyen nemsokára még mutogatni is fogom magam, pont olyan érzés lesz, mintha valaki gleccsert dugna a fenekembe - legalábbis az első pár percben biztosan. Perifériás látásommal észlelem, hogy a férfi köntöse levendulaszínű fátyolként hullik a földre. Mély levegőt veszek. Mégis mi a fenébe keveredtem? Nyilvánosan vetkőzöm? Mi jöhet még? Netán a sztriptízbárok? Jól van. Nyugalom. Senkit nem érdekel, hogy nézek ki. Ezt most a művészet nevében teszem. Az egész osztálynak felüdülés lehet egy fiatal jelenség, tekintve a mellettem álló vén fazont. Mint amikor a ragtapasz letépése után friss levegőhöz jut a bőr. Egyszerűen csak rá kell szánnom magam, nem szabad túl sokat gondolkodnom rajta. Hűvös szellő csap meg, ahogy leengedem magamról a köntöst. Az anyag lekerül a vállamról, és végleges visszavonhatatlansággal csúszik le a testemen. Úgy teszek, mintha a lepattogzott körömlakkot vizsgálnám a lábujjaimon, miközben legszívesebben meghalnék a megaláztatástól, mert pillanatnyilag a halál tűnik az egyetlen lehetséges kiútnak ebből az elfuserált helyzetből. Kenny? Felnézek az ismerős hang hallatán. Egy elképesztően szívdöglesztő, igen meglepett anyaszült meztelen Cruise Elton áll előttem. Basszus! - A karomat gyorsan a mellem elé kapom, és összezárom a térdemet. Ez ő! Hova a pokolba tűnt vajon a vén fazon? Még egyszer gyorsan odapillantok, és mély levegőt veszek. Basszus! Ez a férfiassága volt! Pont itt, legalább ötvenöt idegen fürkésző tekintet előtt pillantom meg először Cruise Elton bélyeggyűjteményét. A gyomrom összerándul. A tekintetem visszavándorol a combja közé, ahol férfiassága teljes hosszában lefelé konyul. Ha legalább a felét elveszítette volna valami 86 motorbalesetben. Foglaljanak helyet! - rivall ránk váratlanul Webber professzor asszony, mi pedig Cruise-zal szó nélkül engedelmeskedünk. Cruise a székére ereszkedik, és közben egy pillanatra sem veszi le tekintetét az enyémről. Alig észrevehető, buja kis mosoly jelenik meg az arcán, és érzem, hogy egész testemet melegség járja át. Összeráncolt szemöldökkel nézek rá. Piszok kis perverz. Simán el tudom képzelni, hogy ő húzta ki szegény dróthajú Webber professzor asszonyból a mai vetkőzé- semet illető bizalmas információt. Habár az is megeshet, hogy ő is a gyors készpénz reményében szánta rá magát a magamutogatásra. Jesszus, a lány céklavörös! - kiabálja be valaki oldalról. Webber professzor asszony bátorító tapsba kezd. - Merjetek használni színeket! - Nagyszerű. Nem elég, hogy extra sűrű bokor borítja a testem, még úgy is festek, mint aki most készül lángba borulni. Én magam
leszek az égő csipkebokor. Ebben a pillanatban bármit
87
megadnék néhány liter benzinért és pár szál gyufáért, hogy véget vessek a kínszenvedésnek. w Visszabámulok Cruise-ra, és alaposan szemügyre veszem a mellkasát. Olyan sima és széles, mint egy építészeti remek. Cruise tökéletesen formában tartja a testét, és van olyan igényes, hogy soha nem mutatkozna egy alsógatyás vetkőzésen leborotválatlan herezacskókkal. És ha már itt tartunk, tekintetem lassan és lágyan, akár a méz siklik lejjebb a testén, és megpillantok egy vékony, sötétbarna, göndör szőrcsíkot, amely a köldökétől a gondosan lecsupaszított kincses ösvényhez vezet, majd a combján nyugvó hatalmas, ráncos bőrréteg következik... Atya. Úr. Isten! Egyre nagyobb. Lassan, kókadtan, mély álomból ébredt óriásként kel életre. Cruise ördögi kis vigyort villant felém. Férfiassága feléled, és ez csak nekem szól. Az egész osztály egyszerre szisszen fel, mintha Cruise valamiféle természetellenes mozdulatot hajtana végre, mondjuk a fejét a teste fölött lebegtetné, vagy éppenséggel háromszázhatvan fokban fordítaná el a nyaka körül. Holott ez teljesen természetes jelenség, és a legszebb az egészben, hogy az én közelségem váltja ki belőle ezt az ösztönös reakciót. Legalábbis remélem. Cruise elmosolyodik, és a gödröcskék elmélyülnek az arcán. Szeretnék beléjük bújni. Legszívesebben Cruise-t használnám búvóhelynek, hogy védőburokként vegyen körül. Tekintetem ismét a 215
testét fixírozza, próbálom elraktározni a tökéletes domborulatok elragadó látványát, ahogy a férfiassága büszkén tiszteleg előttem - sajnos túl távol ahhoz, hogy ténylegesen értékelni tudjam. (i ulnr Kltontól kaptam életem legszebb születésnapi' tjándékát, és ő ezt még csak nem is sejti. Cruise Kendall Jordán maga a megtestesült nedves álom. Ha nem vigyázok, még a végén rám szállnak a hatóságok, mert ezer százalékig biztos vagyok abban, hogy nyilvános erekcióm egy egész osztály szeme láttára bűncselekménynek minősül. Magamba iszom Kenny krémszínű bőrének és duzzadó, rózsaszín cseresznye ajkának látványát. Keble úgy dagad, akár két tökéletes sárgadinnye, míg a lába közül érett fekete ribizliként kandikál ki sötét fanszőrzete, nekem pedig hirtelen igencsak megjön az étvágyam mind a sárgadinnyéhez, mind a fekete ribizlihez. Megpróbálom felfogni, mi is történik velem valójában. Ártatlanul csupán Kenny számára hajkurásztam télikabátot, ám ezzel újdonsült tanári állásomat tettem kockára, és most az események sűrűjében nem csupán egy rakás idegen előtt vetkőztem anyaszült meztelenre, de a nő előtt is, akit szeretek. Mert én tényleg szerelmes vagyok Kennybe. Történjen bármi, ma este megmondom neki. És hogy utána szóba áll-e még velem, az csak és kizárólag rajta múlik. Nem nagyon zavarta a tény, hogy nem számoltam be neki a tanári pozíciómról. A rajzóráján megejtett váratlan vetkőzésemől azért, felteszem, szeretett volna előre tudni, főként, hogy ő is ugyanakkor tervezte ádámkosztümben megmutatni magát. Webber professzor asszony odalép hozzánk, és rám szegezi a tekintetét. - Szép munka súgja. - Tanári karrierem során még nem találkoztam ilyennel. Gondolt már arra, hogy esetleg a felnőtt filmiparban is kipróbálja magát? Egy ilyen pompás berendezést nem lenne szabad figyelmen kívül hagyni. Gyilkos tekintettel pillantok felé. Nem érzem szükségét, hogy híre menjen rendkívüli képességeimnek. Én magam már jó ideje tisztában vagyok a ténnyel, miszerint e téren eltérek a nagy átlagtól. A legkevésbé sem szeretném Kennyt elijeszteni, mert a végén még páncélt helyez legintimebb testrésze elé, és kevésbé jó adottságokkal megáldott férfiakra szavaz, mint amilyen Cal, az alig érzékelhető szerszámával. Erről jut eszembe, még tartozom neki egy kiadós veréssel. - Forduljon meg, hogy az egész osztály láthassa! - Webber professzor asszony arra utasít minket, hogy nézzünk most a másik irányba, ekkor azonban a péniszem befejezi a mutatványt. Mintha be lenne tanítva arra, hogy csak akkor vesse be magát, ha Kenny a láthatáron van. Tekintetemet a falon lévő órára szegezem. Nincs rosszabb, mint az óramutatót bámulni, és azt várni, hátha így gyorsabban vánszorog majd az idő. Egy piros kabátos, szőke lány mosolyog felém, és hirtelen teljesen megfagy bennem a vér. Blair. Van valaki, aki még a pornószakmában 218 való érvényesülésemet ecsetelő ráncos boszorkánál is hamarabb le tudja lohasztani meredező férfiasságomat: ez a személy Blair, a volt barátnőm. Pont most, amikor azt hittem, ennél rosszabb már nem jöhet. Magamon érzem zavaróan bámuló tekintetét, amely- lyel a testem minden egyes porcikáját megégeti. Blairnek volt szerencséje a testemhez, de nem tartott igényt sem rám, sem a szerszámomra, így nem igazán értem, miért gondol annyira reményvesztettnek, hogy kész lennék visszafogadni őt az életembe. 89Mondjuk, ha Kenny nem lenne, és nem rá koncentrálnék minden idegszálammal, amiről neki még csak elképzelése sincs, vajon vissza akarnám kapni Blairt? Szinte gondolkodás nélkül nemleges válaszra jutok. Az óra végül gyötrelmes véget ér, férfiasságom ugyanis ideiglenes bénulásban szenved Blair foglyul ejtő, libidógyilkos tekintete következtében. Felkapok a földről egy köntöst, hátulról betakarom vele Kennyt, és közben csókot lehelek a hajára, ami kívülről úgy is tűnhet, mintha egyszerűen csak futólag megérinteném. Igaz ugyan, hogy a Kenny iránt táplált szerelmem semmilyen értelemben sem fogható fel múló érzésnek, amely csak futólag érint meg. Tökéletesen megterveztem a menetét mind testi, mind érzelmi vonzódásom kinyilvánításának. - Szerintem ezt te hagytad el - bukkan fel a hátam mögül Blair, mire én elveszem tőle a köntöst, és már sietnék is tovább. - Jó kis műsor volt - biccent felém a fejével. Kenny rögvest elfoglalta az öltözőfülkét, így nem bánom, hogy legalább egy kicsit kiadhatom magamból a felgyülemlett feszültséget.
r A műsor nem neked szólt, Blair. És soha nem is fog neked szólni. - Annyit sem várok, hogy megnézzem magamnak megdöbbenést tükröző arcát, inkább beszaladok az öltözőfülkébe a ruháimért, és sietve felöltözöm. Utol akarom érni a nőt, akit szeretek, mielőtt örökre visszamenekülne a nyugati partra. Szia, gyönyörű! - szólalok meg, amikor, már a bölcsészkar épületén kívül beérem Kennyt. A zord esti ég magányosan terül el fölöttünk, kísérteties, kék fényben úszó felhőivel. - Gyakran vetkőzöl órán? Nem olyan gyakran, mint ahányszor te a királynő előtt tisztelegsz. - Huncut vigyor jelenik meg az arcán. Haja hosszú, sötét kendőként csavarodik a nyaka köré. Ma van a születésnapom. Majd megveszek Kennyért. Gyönyörűen kilakkozott körmei csábítóan csillognak, ahogy a hátizsákjával babrál. Pulóvere lejjebb csúszik a vállán, és látni engedi a melltartója pántját. Egyik felem szeretné megigazítani, mindent helyrehozni, ami vele kapcsolatos. Miközben annyira döglesztően szexi és tökéletes, hogy tulajdonképpen semmit nem változtatnék rajta. Miért nem mondtad, hogy ma van a születésnapod? Éles fájdalom hasít a gyomromba. A mai napja eddig 220 -
igen rosszul alakult, kezdve az én törülközős akciómmal, folytatva szomorú beszámolójával nevelőapja intő szavairól, ráadásként pedig meztelenül mutogathatta tökéletes alakját ötven ismeretlen diák előtt, miközben én mit sem szerettem volna jobban, mint kettesben maradni vele a teremben. Webber professzor asszony lép ki az épületből, és fej- vesztve felénk integet. - Annyira örülök, hogy még itt talállak benneteket! - Mindkettőnknek átnyújt egy csekket. - Bármikor örömmel látunk titeket újra. Természetesen egymással párba állítva. Csakúgy sercegtek a rajzlapok a kettőtök közötti kémiától - kacsint rám, majd eltűnik az évszakhoz képest szokatlanul tiszta estében. Kenny és én nehezen vesszük a levegőt, és kis fehér felhőket pöfékelünk ki magunkból, mintha épp sokkal bensőségesebb felfedezésre készülnénk egymást illetően, mint amit meztelen testünk valaha is elárulhat. Kenny felém lobogtatja a csekket. - A szállásra és az ellátásra - próbálja a kezembe nyomni, de nem fogadom el. Kenny ezt az egészet csak azért csinálta, hogy viszonozhassa a szívességet. Segíteni akart. - Arra gondoltam, hogy esetleg hívhatnál egy szerelőt a hősugárzóhoz, de valami csoda folytán ma reggelre megjavult - vonja meg a vállát. Szavai hallatán a gyomrom megkeményedik, akár egy kő. Vissza akarta fizetni a tartozását, szeretett volna beszállni a fűtésszerelési költségekbe, amikor én magam kapcsoltam ki, azt remélve, hogy minden éjjel az ágyamban köt majd ki. Rosszabb vagyok egy 221 ragadozónál, és utálom magam érte. Most pedig - karolja át a derekamat, és a teste reszket, ahogy közelebb bújik hozzám - vigyél el egy kocsmába, és ünnepeljük meg, hogy legálisan is lerésze- gedhetem! Isten a megmondhatója, valami keményre lesz most szükségem. - Kipattan a szeme, ahogy tudatosul benne a freudi elszólás. Sör vagy bor? - kérdem, és közben igyekszem közömbös arckifejezést erőltetni magamra. Ugyan, édesem, én valami sokkal, de sokkal keményebbre gondoltam. Egy kicsit hátrább hajtom a fejem, hogy jobban szemügyre vehessem. Kenny az elbűvölő nők egy külön kategóriáját alkotja, és még csak nem is tud róla. Talán az iménti elszólás nem is volt annyira freudi. Azt hiszem, Kendall Jordán egyszerűen csak pokolian rám akart ijeszteni az ajánlatával. Boldog születésnapot, Kenny! - lágyan megcsókolom, és csak úgy fürdőm a szépségében, ahogy elhúzódom. Köszönöm, Cruise - szegezi rám ártatlan tekintetét, amitől azonnal robbanásra kész hormonbombává változom. A születésnapján fogok szerelmet vallani Kennynek. Ki gondolta volna? Az esti ég lila és tengerészkék árnyalatai csillannak meg a friss havon, mi pedig elindulunk Jordán kisasszony leitatására. Először hazakísérem Kennyt, mert ma este én szeretném a sofőr szerepét betölteni. Az Egyetemi kocsma és ételbár úgy néz ki, mint egy 223
halloweenkor kivilágított tök, és ugyanaz az ördögi gonoszság lengi körül, ami azt a bizonyos estét is. Ezenkívül bővelkedik a trágár kiegészítőkben, amelyek elvileg a hely hangulatát hivatottak emelni. Ide a piámmal! - ugrándozik fel-alá Kenny izgatottan. Még soha nem láttam őt semmiféle erjesztett, szeszfőzdében előállított italba még csak belekortyolni sem, így rendkívül meglep a terve, miszerint valami „keményet” akar fogyasztani. Előre látom, hogy körülbelül három óra múlva az összehányt kocsit takaríthatom majd. Elsétálunk a sörözőhöz, a fagyos kilincsre teszem a kezem, és egy pillanatra megtorpanok. Szeretnél beszélni az órámon történtekről? - Érzem, hogy az ádámcsutkám föl-le ugrál, amikor nyelek. - Gondolom, nem lehetett könnyű neked. Ez a születésnapom - a hangja még a vártnál is szomorúbban cseng. - Talán legközelebb. Felemeli a kezét, és egy percre megfogja az arcomat, majd szétnyílik az ajka, mintha valami jelentőségteljeset akarna mondani, de egy hang sem hagyja el a száját. Nem tudom, mire is számítottam. A pokolba is, én teljesen tisztában vagyok azzal, hogy mit akarok, ez azonban láthatóan köszönő viszonyban sincs azzal, amire számíthatok. Ahogy kinyitom az ajtót, parfüm és tequila mámo- rító illategyvelege csapja meg az orrunkat. A dübörgő rockzene szinte beszippant minket, miközben próbálunk elvegyülni a tisztességesnek aligha nevezhető létesítményben. Lökdösődőst játszunk a tömegben, mivel Kenny olyan sietősen navigál minket a bárpulthoz, mintha attól félne, hogy minden alkoholos ital elfogy, mire odaérünk. Ezen a helyen töltöttem az estéimet, ha éppen testi örömszerzésre vágytam. „Dáreszre fel” - ezzel a jelszóval utaltam előszeretettel azokra az üres óráimra, amelyeket ebben a szentségtörő lebujban lebzselve ütöttem el. Egy Sex on the beachet kérek - szól oda Kenny csengő hangon a pultosfiúnak, még mielőtt egyáltalán a bárszékhez érne. Azzal én is szolgálhatok - kiabálom túl a tökéletes állapotban lévő hangszórók tönkretételével foglalatoskodó zenekart. A fenébe is, szíves-örömest valóra váltanám Kenny minden kívánságát. Megnyalja a felső ajkát, és még áthatóbb, még sejtelmesebb tekintettel néz a szemembe. Örömmel állok elébe. - Könyöke a pulton nyugszik, míg a teste követi a zene ritmusát. És minek néznél még ma este örömmel elébe? - húzódom közelebb hozzá, a vállunk összeér, és rendelek magamnak egy sört, hogy valamivel életben tartsam magam, amíg Kenny kidől. Kenny felméri a terepet, és egy pillanatra elmélázik. - Nem is tudom. Arra gondoltam, hogy igen jutányos ellenértékért cserébe áruba bocsátom a szüzességemet. Tudod, hogy végre túl legyek a dolgon, és utána kezelésbe vehessem a Garrisonra járó pasikat - kacsint rám gyorsan.
92
Azt hiszem, mindketten nagyon jól tudjuk, hogy ő valójában nem afféle lány, és soha nem is volt az. De talán szüksége van még egy lépésre a téves úton a megvilágosodáshoz. Remélem, amikor ez bekövetkezik) egyúttal rájön arra is, hogy talán nem teljesen közömbös irántam. Hiszen az, amit én érzek, túlságosan elsöprő és fantasztikus ahhoz, hogy egyoldalú legyen. Body shots - szólalok meg komoly arckifejezéssel, csak semmi mosolygás! - A mai lecke lényege, hogy hagynod kell egy elázott, csontrészeg, megszállott, hormonoktól vezérelt diáknak fényesre nyalni a hasadat. - Próbálom nem elnevetni magam. Ha ez sem rettenti el, akkor nem tudom, mi fogja. Body shots? - nyugtalanul néz körül, és a száját harapdálja. Istenem, mennyire szeretném én harap- dálni helyette azokat a duzzadó ajkakat. - Szóval te hagynád, hogy valami jöttment diák csak úgy meg- becstelenítsen? Arca elkomorodik a gondolattól. A szívem szabálytalanul ver, arra próbál figyelmeztetni, hogy a kérdésre inkább nemleges választ kellene adnom. Elszánhatnám magam most, itt a kocsmában, és elárulhatnék néhány részletet az iránta táplált érzéseimről. És azt is megoszthatnám vele, hogy a saját cipőfűzőjénél fogva akasztanám fel bármelyik srácot, aki csak a közelébe merészkedik, beleértve a volt haveromat, Calt is. Magamba fojtom a szavakat, mire ő nagyot nyel, és a helyiség másik végében tanyázó viperafészek felé 226 veszi az irányt, amely csak úgy hemzseg az alaposan italos diákszövetségi srácoktól. Kenny, várj ! - ugróm fel a székemről, pont amikor a pultosfiú megérkezik az italainkkal. Kenny felpattan a pultra, és tapasztalt sztriptíztáncosnő módjára kezdi el a csípőjét a zene ritmusára ringatni. A kabátja már lekerült róla, és kigombolt blúza a melle alatt van megkötve. Ezzel az erővel akár ki is írhatta volna magára, hogy dugj meg bátran. Basszus! - mondom, és megpróbálok átnyoma- kodni a tömegen. - Kenny! próbálok kiabálni neki, de egyáltalán nem vesz rólam tudomást. A szülinapi kiborulás most már biztosítva van. Body shots! - kiabálja túl a zenét egy pomponlány lelkesedésével, miközben a Hail Mary refrénje dübörög. A pulton fekve vonaglik, és elveszítem szem elől a bepiált érdeklődők megállíthatatlan özönében, akik szinte már kapják is elő az óvszereiket. Reménytelenül próbálok átvergődni a tömegen, hogy legalább megpillanthassam őt a borgőzös diákok mögül, amikor is egy részeg idióta látványa tárul elém, amint épp Kenny mellei közé fúrja az arcát, és hol az egyikhez, hol a másikhoz dörgölődzik. A francba! Kenny felül, és próbálja ellökni magától az illetőt, miközben én utat török az összegabalyodott testek között. Az udvariasság minden csírája kivész belőlem, és félrelökök MZ lilámból mindenkit, férfiakat és nőket, majd apólójánál fogva elkapom a molesztáló rohadékot, és 227 ballisztikus rakétaként dobom át a helyiség másik végébe. Érzem, hogy két kar lefog, hátrahúz, majd egy ököl telibe találja a számat. A francba! Ezek a barmok általában csapatostul járnak mindenhová, így meg sem lepődöm az engem fenyegető végtagok láttán. Inkább a saját fellépésem lep meg, ugyanis három gyengeelméjűt is a földre kényszerítek sorban egymás után. - Kenny? - fordulok meg, és látom, amint éppen a blúzát gombolja. Rám néz, és az ajka szemtelen mosolyra húzódik. Bensőm a kéj rakétájaként robban fel a látványtól. Egy kocsmai verekedés során bizonyosodhat meg az ember a legjobban arról, hogy megtalálta a nőt, akivel az életét le akarja élni. Lábam kicsúszik alólam, az oldalamra zuhanok, és a tüdőmből kiszorul a levegő. A gyomromat érő ütés hatására fulladozni kezdek, majd a jól bevett, golyókat megcélzó rúgásokból is megkapom a magamét. Befejezésképpen pedig olyan erős ütések érik a fejemet, hogy képtelen vagyok bármiféle ügyeskedésre, hogy a golyóimat mentsem. A külvilág hangjai hol közelednek, hol távolodnak, mintha csak egy álomban lennék, majd szép lassan elsötétül előttem a világ. Kendall Az ajándék Megölték Cruise-t. Elpityeredem, amikor a kidobóember a havas járdára löki, mint egy zsák rothadt paradicsomot. - Cruise! - rázom meg a vállánál fogva, és 228 próbálom magához téríteni, mert belepusztulnék, ha a születésnapomon szenderülne jobblétre. - Cruise! Kelj fel! - kiabálom, miközben finoman az arcát pofozgatom. Felhúzza a térdét, és a teste összerándul. Talán még egy kicsit hagynom kellett volna
eszméletlenül feküdni. Legalább megkíméltem volna az átrendezett heregolyók okozta kínoktól. Basszus - szólal meg nehézkesen. Annyira sajnálom. Az egész az én hibám - segítem fel a földről, karját a vállamra teszem, és visszacsoszogunk a kocsihoz. Jól vagyok - bizonygatja Cruise, majd fejét egy pillanatra a térdére ejti, és egyáltalán nem úgy fest, mint aki jól van. Úgy néz ki, mint aki okádni készül, de ehelyett mély levegőt vesz, felegyenesedik, és próbál elszántan küzdeni, hogy még véletlenül se veszítse el újra az eszméletét. Beviszlek a kórházba. Minek? - előhúzza a zsebéből a kocsikulcsot, és a motor berregni kezd. Mert megsérültél! - csattanok fel. Megállíthatatlanul potyognak a könnyeim, és az egész világ egy könnyes látomásnak tűnik. Egy szörnyeteg lett belőlem, és meglehet, hogy gondatlanságomból kifolyólag Cruise családnevét már nem viselik utódok. Az ablakban megpillantom a tükörképemet, amely megerősít abban, hogy egy szörnyeteg vagyok. A fejem zilált. A rúzsom elkenődött, a blúzom félre van gombolva, a szempillafestékem pedig sárként ragad az 229
arcomon. Ki ez a lány, és mégis mi a francot művel azokkal, akiket szeretek? Tényleg azt mondtam volna, hogy szeretek? Itt te vagy az, aki megsérült, Kenny, és én nem akarom, hogy fájdalom érjen. Magához húz, majd a derekam köré fonja a karját, erősen és határozottan. Szeretném, ha ezt nem csinálnád tovább. Hátrább húzódom, hogy lássam az arcát. Fátyolos szeme csakúgy világít az éjszakában, és remegés fut végig a testemen, ahogy beleveszek a tekintetébe. Mármint mit? - kérdezem halkan, mint általában olyankor, amikor előre tudom, hogy nem fog tetszeni a válasz. Azt, hogy úgy csinálsz, mint akinek tök mindegy. A gödröcskék két tökéletesen egyforma árnyékként jelennek meg az arcán. Akkorát nyel, hogy az arcizmai összerándulnak. - Te nem olyan lány vagy, aki csak úgy szórakozásból kergeti a fiúkat. Megszállottan próbálod bebizonyítani, hogy nevelőapád tévedett veled kapcsolatban. A nagy igyekezet közepette azonban csak egy hajszál választott el attól, hogy annyira mélyre süllyedj, amit én soha az életben nem kívánnék neked. - Cruise úgy ölel át, mint aki csókra készülődik. Tekintetéből olyan gyengédség árad, amihez foghatót sem az övében, sem máséban nem láttam még soha. - Különleges vagy, Kenny. Megérdemled, hogy egy olyan ember szeressen, kívánjon és vágyjon rád, aki értékeli a benned rejlő kincset. Szavai gyógyírként hatnak lelkem sebeire: a saját magamat érintő kételyeimre, a folyamatos önvádra és az önsajnálatra; mindenre egyben. Cruise a szavaival és jó szívével gyógyít engem. Tényleg azt gondolod, hogy kincs rejlik bennem? a kérdés őszinte ártatlansággal tör fel belőlem, mint egy kisgyermek esdeklése, aki kizárólag egy bizonyos választ remél. Igen - húzódik mosolyra a szája, és láthatóan jobb kedvre derül. - A legelejétől így gondolom. Soha nem állt szándékomban bedobni téged a farkasok közé. - Mellkasa rázkódni kezd a nevetéstől, az én testem is átveszi a ritmusát. - Kenny? - hajol oda hozzám. Arca hirtelen elkomorodik. - Nem akarom, hogy az én női változatom legyen belőled. Ádámcsutkája föl-le ugrál. - És én magam sem akarok többé az lenni, aki mostanáig voltam. Amikor először megláttalak abban a buliban, valahogy minden jóra fordult az életemben. Azt hiszem, te vagy a legjobb dolog, ami valaha történt velem, Kendall Jordán. Mély levegőt vesz, mintha ahhoz gyűjtene bátorságot,! hogy leugorjon az Empire State Building tetejéről. És szeretlek. Testem minden porcikája megkönnyebbül. Mintha Cruise a védőszárnyai alá vett volna, lelkemet betakarják simogató szavai, és életemben először teljesen biztonságban érzem magam. Tényleg szeretsz? - súgom, és levegőhöz sem jutok, mert belegondolok abba, hogy egy olyan kedves és szívdöglesztő férfi szeret engem, mint Cruise. Talán anyámon kívül soha senki nem mondta nekem, hogy szeret, és az ő szájából is inkább szomorúan hangzott, mintha egyúttal bocsánátot akart volna kérni a létezésemért. Igen, szeretlek - néz rám csodálkozva és zavartan, hiszen hogyan is gondolhattam másképp. - Szeretlek, Kenny. Mindent szeretek, ami veled kapcsolatos. Cruise megcsókol, és az ajkamra lehelt csók minden szónál többet árul el imént megvallott érzéseiről. Lelkem mámorító elixírben fürdik, miközben nyelvével gyengéden kényeztet. Ez maga az 95 eksztázis, a gyönyör felső foka. Cruise képes a vizet borrá változtatni, én pedig meg akarom inni a varázsitalt. A hópelyhek lágy táncot járnak körülöttünk, mintha áldásként hullanának ránk az égből. Cruise keze felfelé vándorol a blúzomon, érintése szinte perzsel, és semmire sem vágyom jobban, mint hogy az egész testét a sajátomon érezzem. Elhúzódom. Szememet még jó ideig lehunyva tartom. Szavaitól megszédülve, csókjaitól megrészegülve még többet akarok Cruise-ból ma este. Felpillantok rá. Még mindig itt van. Teljes valójában. Ez tényleg valóság. Én is szeretlek, Cruise. Még soha senki iránt nem éreztem így. Senkit nem akartam még ennyire. - Ajkamat a szájára tapasztom, majd a fülébe súgom: Menjünk haza! Szeretném bebizonyítani, milyen nagyon vágyom rád. Cruise átszáguld az autóval a fagyos úton, és rekordgyorsasággal érünk a kocsifelhajtóhoz. Karjába kap, és ajkát az enyémre tapasztva emel át a küszöbön. Talán attól tart, hogy netán meggondolom magam, és így akarja belém fojtani a, szót. Pedig a néhány perce elhangzott
szavak, amelyekkel szerelmét megvallotta, még mindig átjárják lelkemet, akár a harangszó, amely még sokáig tisztán, erőteljesen visszhangzik az ember fülében, miután a harangok már rég elcsendesedtek. Lecsusszanok, és játékosan a hálószoba felé ránci- gálom. - Van itt egy ágy, amit még nem szentségtelenítettem meg. Szeretném, ha minden, ami velünk kapcsolatos, különleges lenne és tiszta. - Szenvedélyesen homlokon csókol. - Azt akarom, hogy a ma éjjel emlékezetes maradjon számodra. A szívem vadul kalapál. Cruise azt szeretné, ha különleges és emlékezetes lenne számomra az éj szaka. Nem kapcsolom fel a villanyt. Egyszerűen csak lerúgom a magas sarkúmat, és magammal húzom Cruise-t a matracra. Rajtam fekszik, ajkunk összeforr, és mintha az örökkévalóságig tartana a csók, a nyelve forró, a simoga- tása érzéki. A kitüremkedés a farmerjában már most a magáénak követel. Próbálom az emlékezetembe vésni a torkából fel-feltörő rekedtes nyögdécselések hangját és hozzám simuló testének érzését, ami mintha csak arra várna, hogy az enyémmel összeolvadjon. Tulajdonképpen nem csupán emlékezni szeretnék erre az alkalomra, hanem minden éjjel újra és újra át akarom élni. Kezemmel végigszántok a mellkasán, és ezzel a mozdulattal le is veszem róla a kabátot, bár a gombokkal ügyetlenkedem egy kicsit. Közben Cruise is kihámoz a dzsekimből. Foggal-körömmel, staccatóban rángatjuk le egymásról a ruhát. Cruise bugyira és melltartóra vetkőztet, miközben én egy perc alatt leszaggatok róla mindent. Egy kicsit elhúzódom, hogy jobban szemügyre vehes- sem a sápadt holdfényjátékát a testén, széles mellkasán és szépen kidolgozott karján. Végigsimítok a bőrén, ujja- im alig tudnak betelni gránitszerű tapintásával, mintha a bőre alatt mindene színtiszta acél volna. Szaggatott lélegzet fakad ki belőlem, amikor megérintem a lágy hajlatokat a csípője alatt. Cruise férfiassága pont olyan kemény, mint amilyen délután volt, azzal a különbséggel, hogy most nincs közöttünk távolság, és nézőközönség sem rontja el a pillanat varázsát. Az éj szaka csak a miénk, és semmi nem sürget minket. Ujjaim a férfiasságára fonódnak, és magamon érzem forró leheletét. Kenny - suttogja a fülembe, mire én egy kicsit jobban megszorítom. Annyira sima, akár a bársonnyal borított márvány, majd ahogy a hegyéhez közelítek, előtűnik egy redő. A tövéhez vándorol a kezem, ahol a bőre lágy, finom és elképesztően duzzadt. Mindkét kezemre szükségem van, hogy rendesen megfoghassam. Szeretlek - súgja, és csókokkal árasztja el a nyakamat. Keze a bugyim hátulja alá csusszan, majd a csípőmnél megáll. Testemmel az övé felett ágaskodom, és minden porcikám azért remeg, hogy hámozza le rólam a bugyit, és ujjai, ajka fedezze fel testem intim zugait. Cruise végigsimít a rugalmas anyagon, majd finoman ránt rajta egyet. Szíve az enyémhez hasonló szabálytalansággal kalapál, ebből minden kétséget kizáróan tudom, hogy ő is pontosan annyira vágyik rám, mint ahogy érzem. Lehúzza a bugyimat, kikapcsolja a melltartómat, én pedig rögvest félredobom az útból a fölösleges ruhadarabokat. Cruise lassú, érzéki, éppen csak a bőrömet érintő csókokkal von közelebb magához. Majd felrobbanok az elviselhetetlen vágytól, hogy végre a magáévá tegyen. Cruise felkönyököl, és békés mosolyával teljesen megigéz. Lepillantok fehér karomra, majd a mellemre, amely vakító fehéren tündököl, akár a virágzó magnóliák az éjszakában. A gödröcskék elmélyülnek az arcán, ahogy végignéz rajtam. - Még soha nem csináltam ilyet - súgja, mintha régóta őrzött titkot árulna el, és egy pillanatra elmélázom, hogy talán a férfiasságát fitogtató nagyzolás 96 sem volt több színjátéknál, habár ezt azért kétlem. Milyet? - körmeim óvatosan játszadoznak a mellkasán, akár rajzolhatnék is rajta. Még soha nem szexeltél? ugratom. - Csak nem akarod megjátszani a szüzet? gúnyos megjegyzésnek szántam, de az én számból inkább hangzott ajánlatnak, méghozzá a saját szüzességem felajánlásának. Túlságosan rabul ejtett a pillanat gyönyöre ahhoz, hogy bármilyen szinten el akartam volna viccelni. A hajába túrok, és remegés fut végig a testemen. Rengetegszer szexeltem már életemben, de még soha nem szerelmeskedtem - jelenti ki olyan komolysággal, hogy kétségtelenül csak az igazság állhat mögötte. Huncut mosollyal az arcán visszaereszkedik rám, míg a takarót, az ágyat és a szobát valamilyen láthatatlan tűz fénye ragyogja be. Bódító csókokkal áraszt el, majd ajkát a mellemre tapasztja, és testem soha nem tapasztalt, kéjes gyönyörtől izzik. Szaggatottan veszem a levegőt, ahogy nyelve az egész testemet bejárja. Cruise bekapja a mellbimbómat,
ami olyannyira megszédít, hogy nyögés hagyja el a torkomat, és remegő testtel vonaglom alatta. Bensőm csaknem elolvad. Jóleső fájdalom nyilall a gyomromba, miközben kéjesen vonaglom. Cruise olyan buja élvezettel kényezteti mindkét mellbimbómat, hogy úgy tűnik, önmagában is kitenne egy egész estés programot. Az ágy végéhez csúszik, csókot lehel a hasamra, majd lejjebb vándorol, és szájával egy másik, sokkal intimebb testrészemet is megtiszteli. Tyűha! - könyökölök fel ijedten. Próbálom a csuklójánál fogva eltolni magamtól, de a keze csak lejjebb kúszik, és széthúzza a térdemet. Cruise forrón a legintimebb testrészemre lehel, még mielőtt ellenkezhetnék. Nyelve érintésére felsikoltok, és az érzéki sokktól még a levegő is belém szorul. Cruise féktelen mohósággal esik nekem, mire én a hajába mélyesztem az ujjaimat, és a szoba megállíthatatlanul forog körülöttem. Cruise elvész bennem és a gyönyörök végtelenjében, órákra, hetekre, mígnem az élvezet úgy hasít belém, hogy az eksztázis számomra eddig egészen ismeretlen állapotába kerülök. Hátam megfeszül, izmaim összerándulnak, és testemet csillapíthatatlan remegés fogja el. Cruise gyengéden megcsókolja a hasamat, én erősen összeszorítom a lábamat, és még mindig rázkódom Cruise szerelmének lüktető túláradásától. r Cruise rekedtes nevetést hallat, majd feljebb csúszik, és csókot nyom a fülem mögé. Elélveztél, és csak nekem - szólal meg levegő után kapkodva, majd száját az enyémre tapasztja, így megízlelhetem szerelme mámorító, édes-nedves ízét. Elolvadtam Cruise kényeztetésétől, és mézédes bódulatban adtam meg magam. Cruise volt az ég, míg én az eget bevilágító csillag. Csak neki szeretnék ragyogni, dicsfényként tündökölni. Egymásba fonódó testünk kelti életre a legszebb költeményt, és azt akarom, hogy a jövőben még sokszor visszajátsszuk a refrént. Gyémántok és esküvői csokor képei lebegnek a szemem előtt. Szívem hirtelen olyasvalamire vágyik, ami eddig elképzelhetetlen volt számomra. Semmit sem szeretnék jobban, mint a magaménak tudni Cruise-t, Cruise szerelmét, és testünk minden apró rezdülését összhangba hozni. Bár soha ne érne véget az este, és ne múlna el ez az érzés. Ami Cruise-zal köztünk van, arra hivatott, hogy kitartson. Cruise páncélzatán repedés keletkezett. És ez csakúgy igazságos, ha tényleg mellettem marad. És ezt el is várom tőle. Azt akarom, hogy Cruise Elton örökre az életem része maradjon. Cruise Kenny alattam incselkedő teste forró és nedves, mint a nyári zápor. Arcomat a hajába fúrom, belélegzem friss orgonaillatát. Mellkasom az övének feszül, miközben finoman a fülemet harapdálja. Kezem a mellbimbóira siklik, és eljátszadozom vele, mielőtt elindulnak a csípője alatti területekre. Olyan jó nedves vagy - félig behunyt szemmel vigyorgok, mint egy idióta az elfojtott feszültségtől, amelytől testem kérlelhetetlenül próbál megszabadulni. Az éjjeliszekrény felé nyúlok, mire ő a nyakam köré fonja karját, és visszahúz. Te meg hová igyekszel? - kérdi nevetve. Kenny gyilkos mosolyt villant felém, és áttetsző szeme kéjesen csillog. r Hoznom kell valamit. Tudod, a védekezés 97 miatt, nehogy baj legyen. Megragadja a szerszámomat, és visszahúz, mintha csak póráznál fogva tartana. Egy perc az egész, szavad ne feledd! Neked ezzel nem kell foglalkoznod - szólal meg mély, csábító hangon. - Szedek fogamzásgátlót. Szedsz fogamzásgátlót? - kérdem megdöbbenve. Kenny valahogy nem az a típus, aki csak úgy önszántából jégre teszi a kéjbarlangját, hiszen nem is használja azt a testrészét, amely miatt védekeznie kellene. Emlékszem, anno mesélte nekem egy lány, hogy tizenhét éves kora óta szed fogamzásgátlót, mert beállítja a menstruációját. Akár ez is lehet az oka. Na mindegy, nem akarom kielemezni a kérdést. Visszamászom hozzá egy csókra, de először csak a nyelvemmel körözök a szája körül, mintha csatához készülődnénk. Kenny a derekam köré fonja a lábát, és próbál magába csalogatni, de én őt és a szerszámomat is kicselezem, ahogy kikerülöm teste forró, sikamlós zugát.
Kennyből halk sikoly tör fel, és megmarkolja a derekamat, én pedig nem tudok tovább ellenállni. Kenny vágyik rám. Szinte már könyörög, és én minden lehetséges módon a kedvében szeretnék járni ma éjjel, és a jövőben minden éjszaka. Összekulcsolom a kezünket, majd a fejünk fölé teszem a párnára. Kenny lélegzetvisszafojtva pillant rám. A hold tökéletesen megvilágítja halvány bőrét és éjfekete httjtit, Ajkába harap, idegesnek tűnik, és túl gyönyörű ahhoz, hogy az ágyamban egyáltalán tiszteletét tegye. Egész életemben Kennyre vártam, és még csak nem is tudtam róla. Óvatosan beléhatolok, és ő gyönyörtől ragyogó tekintettel pillant vissza rám. Valahonnan mélyről nyögés tör fel belőlem, ahogy teljesen beléhelyezkedem. Égek a vágytól, hogy forrón, szorosan befogadjon, így hát a férfiasságom utolsó néhány milliméterét is belédöföm. Kenny zihálni kezd, és kipattan a szeme. Megnyalom a száját, majd az ajkamat az övére tapasztom. Könnyed, lassú, egyenletes mozgással hatolok újra és újra a testébe, miközben egészen megrészegít a torkából feltörő kéjes nyögdécselés. Ugye nem fáj? - suttogom a fülébe, és próbálom szabályozni a légzésemet. Minden erőmre szükségem van ahhoz, hogy ne engedjem át magam a bennem tomboló őrült szenvedélynek, mint valami zabolázatlan versenyló, amire ténylegesen vágynék, és amit az ösztöneim követelnek. Kenny újból felnyög. - Nem - válaszolja lassan és tagoltan, és én még lassabbra veszem a tempót, vontatottan csusszanok belé, mintha mindkettőnk testét még izgatni akarnám. Jaj, basszus, Kenny! - nyögök fel, mert nem tudom tovább türtőztetni magam. Egész testemmel megrohamozom, és kitörni vágyó energiáimat felszabadítva csapódom belé. Mindjárt elélvezek - mondom zihálva, miközben egész testemben remegek, és rendíthetetlen erővel, olyan mélyen hatolok belé, amennyire fizikailag csak lehetséges. Kenny a hátamba mélyeszti a körmeit, és egy oroszlán erejével szorít magához. Pedig nem kell aggódnia. Nem áll szándékomban megmozdulni. Nincs hely a földkerekségen, ahol most szívesebben lennék. Kenny olyan, akár egy kábítószer, amely most úgy ütött ki, mint még soha. És nem kívánom feladni a függőségemet. Teljes elszántsággal, önszántamból akarok a vágyaim rabszolgájává válni. Kennyvel megtapasztaltam a szabadságérzést, amelyre mindig is vágytam. Eddig is tudtam, hogy a szerelem és a felgyülemlett szexuális vágy együttesen tesz igazán szabaddá. De egyedül Kenny mellett érzem magam ennyire felszabadultnak. Megtisztította a lelkem az erkölcstelen vágyaktól, a világot a romlottságától, így életemben most először tisztán látok. Kenny lenyűgöző bája és mindenekfelett álló ragyogása bearanyozta a létezésemet. Ez a lány minden elemében fenséges. Lenézek összefonódott testünkre és sima lábára, ahogy az enyémen pihen. Mintha legalábbis a paradicsom kapuja nyílt volna meg előttem, amelyet Kennyvel együtt szeretnék felfedezni. Kitörölte belőlem az előző év tragikus érzését, és a testével újraírta az életemet. A kellemetlen zaj helyett lágy dallamokkal töltötte meg, és üde színeket csempészett fekete-fehér világomba. Mire gondolsz? - kérdi, és hangja mélyen, titokzatosan cseng, ahogy még mindig zihálva veszi a levegőt. Ujjai úgy szántanak végig a hajamon, mintha gitárt pengetnének. Rád - vallom be töredelmesen. - Arra, hogy milyen csodálatos vagy - mondom ajkáról csókot lopva. Jól csináltam? - kérdi bizonytalanul, miközben ártatlan tekintetében gyönyörködöm. Az nem kifejezés. Azt mondanám, hogy98 csillagos ötöst érdemel a teljesítményed, méghozzá minimum két csillaggal. - Kurtán felnevetek, és lassan felébredek az átmeneti szendergésből. Érzem, hogy ismét meredezni kezd a férfiasságom, de ezúttal Kenny testében. Kenny mély levegőt vesz, és lehunyja a szemét. - Istenem, any- nyira gyönyörű vagy. Úgy szeretlek, hogy szinte már fáj. Én is szeretlek - húzódik mosolyra a szája. - Nem szabad hogy fájjon. Legyen kitartó és vágyakozó, mint egy soha véget nem érő csók. Mint egy csók - tapasztom számat az övére. Azt akarom, hogy a csoda, amely Kenny és köztem született, örökké tartson. Csípőmet az övéhez nyomom. Érjen most ugyanúgy véget mindkettőnknek. Kendall Utójáték Az első csodálatos éjszakánk utáni reggelen Cruise nyugodtan alszik mellettem, míg én nesztelenül kiosonok a fürdőszobába. Egy darabig figyelem, ahogy a háta emelkedik és süllyed, és a nap első sugarai féltékenyen simogatják teste domborulatait. Kibújok az
ágyból, és óvatosan elindulok. Atya. Úr. Isten. A francba, a francba, a francba! TŰZ VAN! Baromi nagy tűz van a barlangomban. Mintha puha, selymes testrészem helyén most forró szén parázslana, és pokolian nehezemre esik megtenni a következő lépést. Próbálok nem félj aj dúlni, ahogy a fürdőszobába igyekszem. - Te jó ég, te jó ég, te jó ég! - tátogom, amikor becsukódik a fürdőszoba ajtaja. Ez meg mi a fenétől lehet? Netán feltárásos műtétet hajtott végre rajtam, amíg aludtam? Elveszem a mosdó mellől a púdertartómat, és a kis tükröt olyan helyre csúsztatom, ahol normális esetben semmiféle tükörnek, sem üvegnek nincs helye. Nem látszik különösebb eltérés. Mármint nem néz ki úgy, mintha megcsonkították volna. És nem is vérzem, vagy ilyesmi. Jaj, nekem. Valamit biztosan rosszul csináltam. T alán szögesdrótot kellett volna fölhelyeznem magamba arra az esetre, ha Cruise meg kívánná mártani bennem istentelen fegyverét. Természetesen a lányok megtartják maguknak a szakma rejtelmeit, hiszen ha bárki is így érezné magát másnap reggel, rögvest betiltanák a szexuális együttlét minden formáját. Az emberiség már rég kihalt volna, ha a nők egy erdőtűz utóhatásait éreznék magukban minden szerelmeskedés után. Egy pillanatra elgondolkodom azon, hogy felhívom Laurent vagy Allyt, mert ők is biztosan alátámasztanák az elméletemet. Egyértelművé vált számomra, hogy egyáltalán nem világosítottak fel a szeretkezés lehetséges borzalmairól. Biztosan létezik erre valami azonnali gyógyír, és a hangsúly itt az azonnalin van. Minden bizonnyal Cruise is valami hasonlón eshet át, de valószínűleg nála ez néhány perc alatt lezajlik. Tegnap éjjel már megszületett bennem a döntés, hogy nem megyek be a mai matematikaórámra. Ez az egy órám van ma, és nem akarom, hogy megtörje a varázst, amely Cruise-zal most körülleng minket. Már csupán a szeretlekek kedvéért halasztanám akár az egész tavaszi félévet. Erre a tűzgyűrűre azonban valami megoldást kell találnom, még mielőtt Cruise- nak újból kedve támadna megmártózni Cupido kéjbarlangjában, és felfedezné a nem éppen befogadóképes állapotokat. Cupido kéjbarlangja. Vagy inkább Pandóra borzalmakkal teli szelencéje. Gondolkodj, gondolkodj! Netán a rendkívüli méret lenne az oka? Nem azt mondta Ally, hogy Cruise-é óriásfenyő méretű? De nagy kár volt ellenkeznem, amikor gumit akart hozni! Annyira ostoba vagyok! Most már akár a női nemi szervek mártírjának is kikiálthatnám magam. Lehetséges, hogy minden gumi speciális síkosítóval van bevonva, ami csillapítja a másnap reggeli fájdalmat? Ijedségtől remegő lábbal engedem meg a vizet a zuhanyzóban. - Basszus - szólalok meg erőtlen hangon. Találok egy üveg fájdalomcsillapítót, gondolkodás nélkül beveszek belőle két tablettát, és csapvízzel öblítem le. Csapvízzel, ami köztudottan az emberi ürülékkel egyenértékű. Lenyelem a bogyókat. Lelki szememmel már látom a szabadon élő amőbá- kat a beleim felé úszni. Még boldogan visszaintegetnek nekem mint apró tengeri rákocskák, hogy aztán minden bejelentés nélkül megtámadják az emésztőrendszeremet. Tökéletes. A halálomat paraziták fogják okozni, csak mert a legalapvetőbb teendőkkel sem vagyok képben alsó részem tisztántartását illetően. Ki gondolta volna, hogy a szex lesz 99 az első tárgy, amiből megbukom. Ebben a témában is nyugodtan tarthatnának előadást az olyan felvilágosulatlan hülyéknek, mint amilyen én is vagyok. Bevánszorgok a zuhany alá, és hagyom, hogy az égetően forró víztől bizsergés járja át a testem, hátha eltereli f igyelmemet a tényről, hogy egy gránát robbant fel a medencémben, mialatt én gyanútlanul aludtam. Próbálok olyan feszült figyelemmel koncentrálni a bőrömre zubogó olvadt láva gyógyító hatásaira, mint egy forrasztólámpa fényénél dolgozó hegesztő. De nagyot tévedtem, amikor azt gondoltam, hogy enyhül a bennem lüktető kínzó fájdalom érzése, csak mert forró vizet engedek a bőrömre. Borzongás fog el. Furcsa, de olyan érzésem van, mintha jéghideg vízben fürdenék. Szegény testem ennyire összezavarodott és megsebesült. A zuhanyzófüggöny hirtelen meglibben, és Cruise ugrik be hozzám egy üregi nyúl fürgeségével, vigyorogva, mint a fakutya. Kezemet magam elé kapom. - Megijesztettél - ugróm odább, mire a mellem pont a testéhez csapódik, és láthatóan készen áll bármire, amit csak Cruise megkíván tőle. A mellem nagyon jól tudja, hogy az alsó felem még nem gyógyult ki a dupla pengéjű kard
döféseinek fájdalmából. Na, gyere ide - csalogat magához kéjesen Cruise. Combomnál fogva felkap, lábamat a dereka köré fonja, ezáltal teljesen feltárulkozom, és nem tehetek semmit a rám váró vérontás ellen. Istenemre mondom, a szerszámát a női nemi szervek pusztítására hivatott fegyverként kellene számon tartani. Cruise vad csókokkal hevít fel a ránk zubogó víz alatt. Jesszus - húzódik odább, és hidegebbre állítja a csapot. - Jó így? - emeli rám szenvedélytől parázsló tekintetét, és a bensőm hirtelen összerándul. Jobb - lehelek csókot vizes arcára. Cruise keze a combomra siklik, majd az ujja mélyen belém csusszan. Behunyt szemmel nyögök a nyakába. Szinte éget az érintése, a szó jó értelmében. Átállítja a zuhanyrózsát, így a víz a csempére spriccel. A falhoz nyom, vállam melegvízesésben fürdik, és az ajkát egy pillanatra sem veszi le az enyémről. Csípőjéhez von, és annyira lassan, olyan istenien mélyen hatol belém, hogy szinte már fáj. Mellkasa az enyémnek feszül, és ujjai a combomon játszanak. Cruise izgatottan hatol belém újra és újra. A tegnap éjjeli szeretkezés megsemmisítő utóhatásai szép lassan elhalványulnak, ahogy Cruise bennem lüktető testének csodálatos érzése lép a helyükbe. Erősen belém döf, miközben nagyujja azon az érzékeny területen tevékenykedik, ahol tegnap a szájával őrjített meg, és nem bírom tovább türtőztetni magam; felugróm. Addig dörzsöl, míg szinte szétkarmolom a hátát, a levegő kiszorul a tüdőmből, és az egész világegyetem milliónyi gyönyörű kis darabra robban szét bennem. Istenem, Kenny - zihál, és teste az enyémen reszket. Visszahúzom magamba, és érzem, ahogy bennem rángatózik, mintha csak elektrosokk érte volna, de a lehető legerotikusabb értelemben.
100
Ajkam a fülét izgatja, akár egy remegő kis pillangó szárnyai. Cruise nedves csókot nyom a számra, és 1gyengéden ráharap a nyelvemre, majd végül megnyugszik. - Kezdjünk készülődni, hogy beérj az órádra. Nem megyek be - zihálok huncut vigyorral az arcomon. - Sokkal jobban érdekel mindaz, amit tőled tanulhatok meg, itt helyben. Mi az, hogy nem mész be? - megdöbbenve hajtja oldalra a fejét, mintha azt mondtam volna, hogy mostantól csak meztelenül mutatkozom nyilvános helyeken. Habár ez utóbbit talán nem is bánná túlságosan. Na, de komolyan, mégis miért foglalkoztatja ennyire, hogy csinálok magamnak egy lógós napot? Ügy értem - mondom és megcsókolom tartanom kell egy kis forráskutatást a nemek közti viszonyokat taglaló órámra, mert szeretnék rájönni, hogy egy hozzám hasonló ártatlan lány miért válik sebezhetővé egy olyan rossz fiú hatására, mint amilyen te vagy. - Nyelvem az állán játszadozik, mire Cruise felnyög, és még mélyebben hatol belém, majd felkiált, amikor hirtelen villám fut keresztül a testemen. Tyű - húzza ki belőlem férfiasságát, és ujjával felemeli az államat. - Valami nincs rendben, igaz? Elképzelhető, hogy azért nem megyek be az órámra, mert képtelen vagyok járni vallók színt, majd az ajkamba harapok. Lássuk csak - perverz kis mosoly ül ki az
101
arcára -, ezek szerint egész nap a karomban kell hordoznom téged. Leemeli a törülközőt a fogasról, és a derekamra tekeri. Visszavisz az ágyra, és szó szerint a sebeimet nyalogatja. Másnap reggel felveti, hogy menjünk be kocsival az egyetemre, igaz, tanszéki megbeszélésen kell részt vennie egy órával a tanóra kezdete előtt. T ermészetesen igent mondok az ajánlatra. Az egész órarendemet hajlandó lennék átszervezni, csak hogy mindennap néhány perccel többet lehessek vele. Elindulok az egyetemi büfébe, ahol Laurennel és Allyvel van találkozóm. Hátul ülnek és integetnek, én pedig azon nyomban elindulok feléjük, még egy kávét sem veszek magamnak, pedig nagy szükségem lenne az élénkítőre. Mondanom sem kell, nem sokat aludtam azóta, hogy Cruise a világ legszebb születésnapi ajándékával lepett meg. - Jó reggelt, hölgyek! - szólalok meg kifulladva a nagy sietségtől, majd leülök hozzájuk. Izgatottan számolok be a bujálkodás jegyében megtartott ünnepségsorozatról, amely életem legemlékezetesebb éjszakájával vette kezdetét. Mesélek nekik a legféltettebb intim zugomban keletkezett őrjítő fájdalomról is, amely, nos, leginkább a pokol tüzéhez hasonlítható. - Már arra is gondoltam, hogy úgy teszek, mint akinek kificamodott a bokája, mert akkor legalább joggal használatba vehettem volna az 249
előszobaszekrényben tárolt mankókat. A mankókat! - sziszegem. Lauren és Ally hisztérikus nevetésben tör ki, 1és esküdni mernék, hogy Ally még egy könnycseppet is kitörölt a szeméből. - Mi olyan vicces? - kérdem. - Ez nem normális, igaz? Tudtam! Sőt rosszabb, mi van, ha elkaptam a Bajnokok Ligájából a szabadrúgás vírusos formáját? És mi van, ha a női megfelelője pedig elszabadította a poklot az „álmok mezején”?
103
m Ally sikítva kacag. Nagyon vicces vagy - szólal meg Lauren, majd felhörpinti az utolsó korty kávéját. Ezen mindenki keresztülmegy. Mankók? - bukik ki Allyből, ahogy egyre jobban úrrá lesz rajtuk az idegesítő vihogás, természetesen rajtam is. Utólag visszagondolva, valamilyen szinten tényleg vicces. Azt hiszem, soha nem fogok tudni ugyanúgy nézni egy mankóra, vagy éppenséggel egy péniszre. Főként nem Cruise szerszámára. Uramisten, hiszen golfütő méretű. És, tényleg óriási van neki? - kérdi Ally kikerekedett szemmel. Nem is tudom. - Hirtelen elment a kedvem a pletykálkodástól Cruise szokatlan méretű és alkatú férfiasságáról. Hiszen mégis csak a pasimról van szó, az isten szerelmére! A pasimról... Álmodozó mosoly ül ki az arcomra. Hogyhogy nem tudod? - néz rám Lauren zavart tekintettel. - De hát láttad, nem igaz? Igen, láttam, mint ahogy mindenki más is, aki a rajzórán jelen volt - hintem el az információt magamutogató megnyilvánulásunkról. - Leginkább talán egy... karhoz hasonlítható. - Igen, ez a jó megfogalmazás. Ugyan, menj a pokolba! - kiabál rám Ally olyan hangerővel, hogy az emberek felkapják a fejüket, és egyszerre mindenki minket néz, mintha Ally tényle
104
gesen leüvöltött volna. Pedig valójában nem gondolta komolyan, ugye? Nem, azért annál sokkal átlagosabb. Igazából nem is tudom. - Próbálok témát váltani. Egy ismerős szőke lány halad el az ablaknál, majd a kilincsre teszi a kezét, mint aki belépni készül. - Ö Blair, a rajzóráról. - Odaintek neki, de sietve eliszkol mellettünk, mintha észre sem vett volna, majd néhány asztallal arrébb leül egyedül. Lauren és Ally lopva néznek egymásra, és hirtelen feltűnően nagy csend borul az asztalunkra. Minden rendben van? - kérdem, mert érzem, hogy valami nem stimmel. Tudok olvasni a csend mögött rejlő sorokból. Minden a lehető legnagyobb rendben van - emeli Lauren a kávéscsészéjét, és Ally csészéje felé dönti. Igyunk Cruise meghódítására! - szólal meg Lauren olyan hangosan, hogy szinte a fal is beleremeg. Arcom lángba borul a nyilvános bejelentés hallatán, és rendkívül hálás vagyok, amiért Cruise most nincs a közelben. A szerelemre! - kontrázok rá. Blair szúrós tekintetet lövell felém, majd kiviharzik az ajtón. Ó, igen, a szerelemre! - gügyögi Lauren és Ally nagy egyetértésben, majd isznak rá, és könnyű feledésbe merül a jelenlétem. Az igazat megvallva, Cruise a lelkemet hódította meg, és most minden porcikámmal szabadnak érzem 252 magam. Szabadnak a szerelemre. És szabadnak a mennyei boldogságra, amelyet Cruise, Elton jelent a számomra. Cruise Elkezdődik az óra, és kedvenc tanítványom már tíz perce késik. Eljátszom a gondolattal, hogy itt hagyom az osztályt, és miközben mindenki magában olvas, a keresésére indulok. Talán olyannyira csillapítani akarta az égető fájdalmat a testében, hogy elesett a hóban. Oltári szar alaknak érzem magam, amiért fizikai fájdalmat okoztam neki, ráadásul tegnap éjjel többször is megismételtem a támadást, sőt, még ma reggel is. Egy ismerős sötét hajú szépség lép be az ajtón, és nagyot sóhajtok a megkönnyebbüléstől. Félénken felém mosolyog, majd leül az első sorba. - Mielőtt elfelejteném - veszem magamhoz a papírhalmazt az asztalomról -, íme, a tanmenet javított változata. - A papírköteg legaljára csúsztatom a Kenny számára összeállított egyedi tanmenetet, és az asztalához indulok. Ujjaink összeérnek, és mintha apró áramütés érne. Kenny ezüstre festi a napjaimat, és bearanyozza az éj szakáimat. Ez az egész túlságosan mély, andalító és csodálatos ahhoz, hogy ép ésszel fel lehessen fogni. Lopva rákacsintok, miközben a padsorok között sétálok. Mindössze az első két beadandó esszé dátumát sikerült megváltoztatnom az új tanmenetben. Nem mintha bárkinek is a fejét venném, ha végül mégis 253 összecseréli. A tanári asztal szélén ülök, és Kennyt figyelem, aki tátott szájjal veszi szemügyre a szexuális tevékenységek részletes térképét, amelyet kettőnk számára vázoltam. A torony lesz a legnagyobb erőpróba. Biztosan sokan megpróbálkoztak már vele, de csak Kenny és én leszünk rá képesek úgy, ahogy az a nagykönyvben meg van írva. Megnyalja az ajkát, és felém billenti a fejét. A szerelem erotikája - szólok az osztályhoz, miközben egy pillanatra sem veszem le a tekintetemet Kennyről. A legkevésbé sem érdekelne, ha az egész hallgatóság észrevenné iránta táplált különleges vonzalmamat. Kenny szinte azonnal a kedvenc tanítványom mind az osztályban, mind a tantermen kívül. A levegő csakúgy izzik körülöttünk, és azt akarom, hogy az egész világ a szemtanúja legyen ennek a rendkívüli eseménynek. Kenny megigézett, és megrészegített a szerelmével. - Nos, valaki? - A témát az egész osztálynak vetettem fel megvitatásra, de leginkább Kenny gondolataira vagyok kíváncsi. Érosz - szólal meg Kenny suttogó, érzéki hangon, mire az osztály férfi tagjainak fele azonnal ráirányítja a tekintetét. Esküdni mernék, hogy tízméteres körzetben minden hímnek erekciója támadt. Érosz - ismétlem meg én is -, a szenvedélyes szerelem istene a görög mitológiában.
Az érosz szót használjuk akkor is, ha az alapvető emberi ösztönök kielégítésére irányuló vágyról beszélünk, ami 254 elengedhetetlen a fajfenntartáshoz. Illetve ha pusztán magáról a szexuális vágyakozásról - szólal meg lassan, vontatottan, én pedig egészen a hatása alá kerülök. Legszívesebben odaadnám neki a Bibliát, hogy olvassa fel nekem ugyanezen a hangon, miközben én a lábánál hevernék, és csak hallgatnám. Cheryl a levegőbe emeli idegesítően kicsi kezét. Igen? - lassan veszem le a tekintetem Kennyről, mintha csak mázsás súlyokat húznék vele. Ha a fogalmak szintjén maradunk, alapvető életösztönként is fel lehet fogni. Szenvedély, üzemanyag, amely által kielégíthetjük az életéhségünket. - Önelégült mosoly nyugtázza a tankönyvszagú tudálékoskodást. Üzemanyag és éhség - ismétlem meg a szavait. Egész találó megfogalmazása annak, amit ebben a pillanatban Kenny iránt érzek. Már a látványától megfeszül az alsógatyám, így sietősen átmegyek az asztal túloldalára, és jobbnak látom, ha leülök. Dolgozatuk témája legyen az éroszi szerelem, hála Jordán kisasszonynak végignézek a hallgatóságon, ahogy mindenki szorgosan feljegyzi a feladatot. Egészen biztos vagyok benne, hogy így vagy úgy, de az összes hallgatóm Jordán kisasszony felszólalására fog reagálni irományában. A diákok, Kenny kivételével, úgy özönlenek ki az osztályból, mintha ingyensört osztanának a folyosón. Kenny elegáns, könnyed léptekkel közelít felém. Ha255 tározott mozdulattal megragad a combom között, míg ajkamat szenvedélyes csókban fürdeti, olyan tüzesen, mint a trópusi naplemente. Fogalmad sincs arról, hogy mekkora háborút indítasz el bennem - motyogom. Háborút? Erről lenne szó azon a papírdarabon is, amit az asztalomra dobtál? Tetszett? - Derekánál fogva olyan szorosan ölelem magamhoz, hogy a csípőnk szinte szétválaszthatatlanul préselődik egymáshoz. Nem is tudom, mit gondoljak. Nézzük csak... Hátrahajtja a fejét, és a nyelvem lángcsóvaként szánt végig a nyakán. - A gyertyafényes fürdőzés például kifejezetten jól hangzik - súgja halkan, miközben testemmel minden rezdülését követem. - Előfordulhat, hogy ezt akár több hónapon keresztül is gyakorolnunk kell majd, mire rendesen belejövünk. Több hónapon keresztül - súgom egyetértőn, és az ajkamat az övéhez érintem. Szerepjáték: rendőr és tolvaj? - billenti oldalra a fejét. - Hadd tippeljek! Azt szeretnéd, ha megbilincselnélek, igaz? Nem - rázom meg a fejem. - Te leszel a tolvaj, és én a rendőr. - Finoman az ajkába harapok. - Egy nagyon rossz, romlott, feslett erkölcsű, etikátlan hatósági személy. És miért én vagyok a tolvaj? - Úgy csillog a szeme, mint aki már előre tudja a választ. Mert elraboltál tőlem valamit - simítok végig a hátán, mire ő akaratlanul is felnyög. 256 És mi lenne az? A szívemet raboltad el, Kenny. Cruise... - szólal meg lágyan, és arcát pír önti el. Elolvadok tőled. Keze lefelé vándorol, és kigombolja a farmeromat. - Ezért meg kell hogy jutalmazzalak. Egyébként ezt minek neveznéd? Hivatalos személy szexuális úton történő megvesztegetésének? Cirógatni kezdi a farmeromban ágaskodó dudort, és hirtelen feszítő fájdalom hasít belém, amit csak Kenny nyughatatlan teste tudna orvosolni. A „rendőrfőkapitánnyal” szeretnék beszélni - jelenti ki, és közben finoman megszorítja férfiasságomat. Most? - nézek körül a tanteremben az esetleges betolakodókat fürkészve. Az üvegezett ajtó látni engedte a folyosón nyüzsgő alakokat. Kenny villámgyorsan letolja a nadrágját, csak a pulóvere takarja a testét. Szinte szóhoz sem jutok, amiért ennyire elszántan a kedvemben akar járni.
Megnéztem a terembeosztást - hunyorít rám csábító tekintettel. - Ez a terem a következő négy órában üres lesz. Kenny... - szakítom félbe, és én magam is csodálkozom, hogy mi a fenének ellenkezem. - De hát neked még mindig fáj. Már nem - harap az ajkába, és csak akkor enged a harapásán, amikor a szája már egészen elhalványul. Hazudsz. És ez téged tényleg érdekel? 257 -
1
Egy kicsit. - Na jó, nagyon, de parázsló tekintetével teljesen levesz a lábamról. Rettenetesen kívánom őt, és hajlandó vagyok mindent, amiért eddig a Garrisonon küzdöttem, kockára tenni, csak hogy itt és most a magamévá tehessem, még akkor is, ha ez gyenge ítélőképességre vall. Asztal vagy szék? - Zihálva veszi a levegőt, és csípője az enyémmel együtt mozog, mintha táncolnánk. Természetesen asztal. - Megragadom meztelen hátsóját, ő pedig izgatottan kap levegő után. Kenny elnyúlik az asztalon, és egybeforr a tekintetünk. Bársonyosan sima lába közé von, és a férfiasságom kifelé ágaskodik alsónadrágomból azt a hatást keltve, hogy megadta magát az anyag. Feszes és nedves testébe irányít, ami már önmagában elegendő ahhoz, hogy mélyről feltörő nyögést hallassak. Volt már szexuális élményben részem a Garrisonon. Nem vagyok büszke a takarítószekrényben így eltöltött óráimra az akkor még felújítás alatt álló zeneművészeti kar épületében. De most Kennyvel vagyok, és széttárja előttem a szárnyát, akár egy galamb. Nem tudok olyan gyorsan és mélyen beléhatolni, amilyen őrülten valójában vágyom rá. Kennyvel teszem meg, ezért csak ez az egyetlen alkalom számít. Megragadom a csípőjét, közelebb húzom magamhoz, majd mélyen, durván beléhatolok, és valamivel hangosabb nyögést hallatok, mint amire számítottam. Próbálok kisebb hévvel belédöfni, és így jutni el a csúcsra, de már átszakadt bennem a gát, és képtelen 258 vagyok lassabbra venni a tempót. A kezemmel forró, sikamlós csiklóját dörzsölöm, amíg készen áll arra, hogy velem együtt érjen a finisbe. Azt akarom, hogy Kenny örökké emlékezzen erre a mindent elsöprő pillanatra, és együtt éljük meg minden gyönyörteljes mozzanatát. Legyen legalább tíz árnyalattal vörösebb az arca, valahányszor erre az asztalra néz. Meg akarom őt várni, de halk kis kiáltásai és az elfojtott nyögdécselések teljesen beindítanak. Belédöfök, majd kirobbanok, és izgatottan sóhajtok a fülébe. Reszket és rángatózik alattam, majd az ingembe kapaszkodik, mintha egyenesen ki akarná lehelni a lelkét. Hátrább húzódom, és belemerülök kábult tekintetébe, amely áttetszőén ragyog, akár a jég. Pont úgy fest, mint aki kiszakadt a valóságból, és az öntudatlanságig beleveszett az irántam érzett végtelen szerelembe. Legyen jegyzőkönyvbe véve, hogy nem vagyok kegyes a bűnözőkkel - mondom zihálva. Legyen jegyzőkönyvbe véve - súgja, és hozzám hajol. Egyébként pedig baromira nem érdekel a jelvényed - perzselőn nyilallnak belém a szavai, és megint beindulok, mint egy begyújtott motor. A fülébe csókolok. - Bűntetteid elbírálására ma este kerül sor. Figyelmeztetlek, hogy kegyetlen és rendhagyó büntetések kirovására specializálódtam. Ördögi mosolyt villant felém. - Ó, nem is számítottam másra. Előjön belőlem a rossz fiú, és kurtán elnevetem magam. - Azóta szeretlek, Kenny, hogy először
megláttalak. És most már a miértjét is tudom. Forró csókkal pecsételi meg az ajkamat, én pedig újra és újra a magamévá teszem. Kendall A mesterhármas Na jó. Csak semmi pánik. Minden bizonnyal nem szenvedett súlyosabb sérülést a testemnek a megtermékenyüléshez vezető úton lévő első állomása. Valamiért olyan ellenállónak tűnik, mintha sikerült volna örökre sterilizálnom magam, amiért hagytam elfekélyesedni. Próbálom egyenletesen venni a levegőt, miközben a mai utolsó órámra igyekszem, és titokban azt tervezem, hogy Cruise testét fogom megrajzolni az ádámkosz- tümben pózoló ismeretlen alak helyett. A női modellek amúgy sem érdekelnek. Jó lenne, ha egyszer az óra része lenne a különböző rajztechnikák elsajátítása is, de erre nagy valószínűséggel nem ma kerül sor, mivel pont kiszúrtam Webber professzor asszonyt, ahogy egy eldugottabb helyen vízipipázott. Jesszus, remélem, valamilyen legális füst lengte körül a túlméretezett berendezést. Persze a gondolataim még mindig visszavisszatér- nek az Elton professzor úrral folytatott szexuális töltetű „eszmecserénkre”. És a tanmenetre is, amely tele van nyilvános helyszínekkel, olyanokkal, mint a könyvtár, a tanári szoba, illetve a torony. Blair barátságosan integet, én pedig elindulok felé. - Láttalak ma reggel a kávézóban - mondom, 260 és ledobom könyvekkel megpakolt hátizsákomat, mire számolatlanul hullani kezdenek belőle a papírjaim. Jaj, ne! Már a gondolattól is, hogy le kell hajolnom, égő fájdalom hasít a testembe. Blair nekiáll összeszedni az elhullajtott papírokat. - Maradj csak! Egy perc és megvannak. Webber professzor asszony exkluzív, nudistákat felvonultató porondján megjelenik a két legújabb áldozat, és istenemre mondom, hogy még az országútnál is öregebbek. Diszkréten ugyan, de mindenki felszisszen, ahogy ledobják magukról a kendőt, ami némileg emlékeztet saját bemutatónkra Cruise-zal, igaz, ez alkalommal teljesen más okból rökönyödött meg a nézősereg. Most már tényleg azt hiszem, hogy van valahol egy temetőőr, aki nem végzi rendesen a munkáját. Testük szokatlanul szürke, és annyira ráncos, hogy egy rakás shar pei kiskutya nyugodtan elbújhatna mellettük. Végtagjaikon hatalmas véraláfutások éktelenkednek, göcsös ujjuk csupa csont és bőr, zöld, lila, helyenként sárgás elszíneződésekkel. Biztosan állíthatom, hogy már bomlásnak indultak, és lényegében ezért válhattak kiállítási tárgyakká. Mit is mondtál, mit tanulsz? - tolja Blair az állványát az enyémhez, és olyan kimért nyugalom jellemzi, mintha nem két múmia kelt volna az imént életre a szemünk előtt. Magam elé képzelem az üres sírhelyeket „repülésbiztonsági kockázat” felirattal. Felrakom a rajzlapodat - mutat a festőállványom felé. Köszönöm. - Blair annyira kedves személyiség. Akár lóghatna ő is velünk, Laurennel, Allyvel és velem. El sem merem hinni, hogy minden ilyen fantasztikusan alakul az életemben. - A fiúkat tanulmányozom - súgom oda neki. - Különösen egy fiút. Tényleg? - sötétbarna szeme elkerekedik. Ugye nem „Begerjedek, ha látlak” urat? - nevet sokatmondón. De, igen, őt, és azt is elárulom, hogy féktelenül szenvedélyes. - A testem nyári vakáción van, amikor a Cruise keltette forró hullámok nyaldossák. - Különösképpen az ágyban - súgom az utolsó szót szinte hang nélkül. Én azt hittem, te szűz vagy! - Úgy csattan fel, mintha megsértettem volna az állampolgársági kötelességemet a Not-So-Wholesome Milk and Money, más néven Garrisonnal szemben. - Mármint utaltál rá. És ez igazi érték, szerintem legalábbis nagyon becsülendő. Igen, az voltam - mosolygok rá lopva. - De már nem vagyok az. Ez a pasi egy isten, nem lehet neki ellenállni. Te is láttad őt, nem igaz? - ez inkább hangzik kijelentésnek, mint kérdésnek. Ó, hát „nehéz” lett volna nem észrevenni őt. A padlóra szegezi a tekintetét, amelyben némi bosszúság tükröződik. Jaj, ne haragudj - teszem a kezem a mellkasomra, amikor tudatosul bennem, hogy milyen figyelmetlen vagyok, amiért a tökéletes pasimmal
kérkedem, miközben ő láthatóan épp egy érzelmileg megterhelő szakításból próbál kikecmeregni. - Biztos 262 vagyok benne, hogy nemsokára a te ajtódon is bekopogtat majd a nagy Ő. Csodálkozó szemmel pillant fel, arcán huncut mosoly bujkál. - Ha te mondod, biztosan így lesz. Követem a tekintetét, és Cruise-t szúrom ki, amint épp Webber professzor asszonnyal vált néhány szót. Láthatóan zavarban van, és sietve indul el felém. Odaugrom hozzá, miközben még mindig szenvedélyes tantermi légyottunk jár a fejemben. Mi történt? A húgom telefonált. - Arca hamuszürkévé válik. - Azt mondta, valami nagy baj történt otthon. El kell mennem. Veled megyek - vágom rá, és örömmel hagyom ott az órát. Összehúzom könyvekkel telepakolt hátizsákomat, és kisietünk az ajtón. Lágyan, puhán, egy szerető gyengédségével takarja be a hó a dombokat. A világ a késő délutáni fények lila és kék árnyalataiban fürdik, de ahogy hazafelé közeledünk, egyre inkább arany megvilágításban tündöklik. Hirtelen sötét árnyak tűnnek fel a láthatáron, és a szívem összeszorul. Minden, ami eddig olyan jól alakult, most veszélybe került. Egy szirén alakja rajzolódik ki a távolban, és egészen idáig elér a kiáltása. Hallani vélem
261
a kegyetlen világ suttogását: a tündérmese, 1amelynek hirtelen a részese lettem, túl szép ahhoz, hogy igaz legyen. És valahol legbelül ezt mindvégig éreztem. Látom a firkákat egy közmondásokkal teleírt falon a hóbuckák között pirosán és kéken villogni, sőt, még a szél is erősebben fúj, ahogy az örök igazságok tűszúrásként hatolnak belém. Mindegyik ugyanazt mondja. Tragédiák mindenhol történnek, még itt is. Ez a hely sem különb, mint ahogy én sem vagyok az. Szembe kell néznem a ténnyel, hogy esetleg Cruise-ra és rám is ugyanaz a sors vár, mint anyámra, folytonosan leköszönő, egymást követő kapcsolataival. Amikor végre megérkezünk az Elton panzióhoz, elborzadunk a minket fogadó látványtól: rohammentők és tűzoltók kisebb csapata szállta meg a házat. Basszus! - Cruise hitetlenkedve bámul ki a szélvédőn. - Molly azt mondta, hogy nincs nagy baj. Már majdnem rávágom, hogy igen, de Mollynak egy szavát sem lehet elhinni, aztán végül nem mondok semmit. Inkább a számba harapok, ahogy végignézünk a zűrzavaron. Jesszus! - mondom, amikor egy hordágyat vesznek ki az egyik mentőautó hátuljából. Cruise-zal sietve törünk utat a tömegben. Tulajdonképpen még soha nem jártam a panzióban, mindig csak a színfalak mögött voltam, a szó szoros értelmében. Átviharzunk a dolgozók között, és a napsütötte viktoriánus épület most különösen grandiózusnak hat. Molly ijedten, magából kikelve lép ki a házból. Cruise megragadja a vállánál fogva. - Mi történt? Hol van anya?
262
Bent van. Leesett a tetőről. Cruise elviharzik mellette, mi pedig rohanunk utána. Szegény édesanyja közvetlenül a bejáratnál ül, és hangosan jajgat a fájdalomtól, ahogy a mentők megpróbálják a hordágyra helyezni. Fültépő üvöltésbe kezd, amikor azok hármat számolnak, és közben úgy himbálják a levegőben, mint annak idején az öcsém himbált engem, mielőtt a medencébe dobott volna. Jól vagyok - kap Cruise után, és a húsába mé- lyeszti a körmeit, ami épp az ellenkezőjéről árulkodik. - Leestem a tetőről, és majdnem eltettem magam láb alól, de szerencsére végül megúsztam. Csak a bokámat ficamítottam ki, nagyobb baj nem történt. A nyakadat is kitörhetted volna - jegyzi meg Cruise, és az egyenruhába öltözött mentőre pillant megerősítést várva. Soha nem lehet tudni - emelik meg a mentők a hordágyat, mire Sam hangosan lázadozni kezd. - Igazán pontosan csak a röntgen tudja kimutatni. Cruise, Molly és én követjük a mentőautót a hegy lábánál lévő kórházba. Hosszú órákat töltünk el a váróteremben ülve, amíg az orvosok megvizsgálják a sérüléseket. Cruise a kanapén ül laptoppal az ölében, Molly pedig egy régi People magazint lapozgat. Én a kilátásban gyönyörködöm, ami teljesen megigéz, és vágyakozással tölt el. A panorámára néző ablakból látni lehet az Atlantióceánt, ahogy a jeges partokat nyaldossa. Ködfelhő ereszkedik a tájra, és csak a holdfény hatol át a vékony fátyolon, de még így is ki lehet venni a ködből kiemelkedő dimbes-dombos partvonalat. A fehér tarajú hullámok megcsillannak, majd érzéki delíriumban szívódnak fel a homokban. Világéletemben az óceánnál laktam, de még soha nem láttam csodálatosabbat a félelmet nem ismerő viharos tenger ostrománál. A partot csapdosó, dühöngő hullámok mélyen a puha homokba hatolnak, míg az szépen, finoman megadja magát. A víz tajtékozva tör ki a napszítta partra, majd halk morajlással húzódik vissza. A hullámok emberfeletti sebességgel verődnek vissza önmagukba, hogy aztán újra megismételjék a támadást. Cruise a tenger, csillapíthatatlan éhségével, halk morajlással és dübörgő szenvedéllyel. Molly mellém csusszan, eközben Cruise szorgalmasan írja a szakdolgozatát. Akaratlanul is rámosolygok. Úgy érzem magam, mintha én lennék a könyve főhősnője. Már majdnem itt az idő - szólal meg Molly halk, éneklő, egyszersmind akaratos hangon. - Még másfél hét, és készen állunk a bevetésre - húzza ki egyik hajtincsét, majd hagyja, hogy visszaugorjon a helyére. Miféle bevetésre? - veszélyt érzek a levegőben. Érzem a közelgő veszélyt, mint a hideg fuvallatot. Jaj, tudod... - néz rám mániákus szemmel, mintha legalábbis azt várná, hogy befejezzem a mondatát. Megigazítja a nyakában lógó medált, véletlenül megvillantva lepattogzott fekete körömlakkját. Ügy tűnik, Molly sem szívesen látogatja a Nem-kifejezetten- boldog haj- és körömszalont, és jó oka van rá, ugyanis a lenőtt fekete haj nem éppen a legújabb divatőrület. Nem tudom, miről beszélsz. - Alig tudok járni, és legkevésbé sem kívánom felidézni a legutóbbi találkozásomat Mollyval. Istenem, legszívesebben kitörölném az emlékezetemből. A tablettáról - úgy nyújtja el a szót, mintha az valami különleges jelentést hordozna, de még így sem értem, mire akar ilyen megszállottan kilyukadni. Ha jól belegondolok, inkább legyen divatjamúlt Molly haja, mint igénytelen. Kezdjük azzal, hogy mi a fenének kellett nekem elvinnem az ingyenes klinikára. - Nem tudom, mi a pokolról beszélsz - én is ugyanúgy263nyújtom el a szót, mint ő. Még véletlenül sem akarok Manipuláló kisasszonnyal sokat sejtető csevegésbe kezdeni, csak hogy aztán szenilisnek érezhessem magam. Elképedt arccal húzódik el tőlem, még a szája is tátva marad, mintha hirtelen sokk érte volna. - Te lefeküdtél a bátyámmal? Csitt! - A lábujjaim görcsös táncot járnak. A legkevésbé sem szeretném, ha Cruise meghallaná, hogy Mollyval épp ilyen téma van terítéken. Valahogy nehezemre esik a kishúgával a SZ-E-X-ről beszélgetni. Cruise-ra szegezem a tekintetem, aki boldog tudatlanságban üldögél, miközben én fogamzásgátló tablettáról és szexuális légyottokról értekezem, ráadásul pont a pajkos kis húgocskájával. Sajnálom - suttogom egy ilyen bizalmas információért akár még le is ültethetnek. Teljesen azonosulok a szerepjátékkal, amit Cruise kitalált, és lopva a szexi rendőrfőnökre -
mosolygok. 1 Te tényleg megtetted! - hangzik el a vád egy ellenséges pillantás keretében. Fogd be! - sziszegem összeszorított fogam közül. Tudod, ez mit jelent? - kérdezi vicsorogva, gőgös mosollyal. Nem - esem pánikba. - Mit jelent? - Egészen biztos, hogy nem jelent semmit. Az egyetlen tényező, ami itt jelentéssel bír, méghozzá gonosz jelentéssel, az maga Molly. Kevesebb mint kilenc hónap múlva újra itt fogunk üldögélni, te süsü. - Kihívóan rakosgatja a lábát, miközben a reakciómat várja erre a hű de nagyon homályos beszólásra. Kivéve persze, ha duplán bebiztosítottad magad, és rávetted azt a balek bátyámat, hogy tegyen fel magára sapkát. Kapkodva veszem a levegőt. Kilenc hónap múlva újra itt? Sapkát? Nem volt rajta sapka! Nem volt rajta sapka! Nagy nehezen legyőzöm a késztetést, és nem kezdek el görcsösen körbe-körbe szaladgálni, ahogy egyre jobban kiborulok, aminek a miértjében igazából én sem vagyok biztos. Nem figyeltél a tájékoztatón? - hitetlenkedve hintázik a cipősarkán. - Azok a fránya tabletták semmit sem érnek. Édes istenem! Miért vagyok én ennyire idióta? Biztos vagyok benne, hogy Cruise is hamarosan nekem szegezi majd ezt a kérdést. r Nem, nem figyeltem a tájékoztatón, ugyanis azzal voltam elfoglalva, hogy hozzájuss egy újabb adag tablettához, emlékszel? Nevet a nőgyógyászati ballépésemen. - A tabletta csak egy jó hónap után kezd el hatni. Ezzel az erővel addig akár Tic-tacot is szedhetnél. Ezek szerint akkor nagynéni leszek. Mérges tekintetet vet Cruise- ra, mintha a pénisze valahogy mindhármunk sorsát megpecsételte volna. Nem leszel nagynéni - suttogom olyan halkan, amennyire csak lehetséges. Felelősségteljes felnőttként Cruise és én tisztában vagyunk a védekezés fontosságával. És azt is nagyon jól tudom, hogy egy tizenhét éves még túl fiatal ahhoz, hogy tablettákkal és péniszekkel kísérletezgessen. Úgyhogy maradj szépen ki ebből, kisasszony, mert különben kénytelen leszek ráereszteni a bátyádat a szexuálisan túlfűtött játszótársadra. Hidd el, nincs annál kínosabb, mint a testvéreddel menni a szalagavatódra. És egy percig se gondold, hogy ezek után bárhova is elengedne felügyelet nélkül. - Próbálok szabadulni ebből az elmebajos helyzetből, de a könyökömnél fogva megragad. És tudod, mit nem fog még egykönnyen bevenni a gyomra? - Csinos kis arca agresszívvá válik. - Azt, hogy az újdonsült barátnője csakúgy hagyta bezavarni a mackót a málnásba, mert a védekezés
264
alapvető szabályairól sincs fogalma! Elfog a pánik a gondolattól, majd végre sikerül kiszabadítanom magam az ördögi szorításból. Elméletben értem a megtermékenyülés folyamatát. A legjobb érdemjegyet szereztem meg az emelt szintű biológia érettségin. Egyedül a fogamzásgátlás alapjait nem sikerült felfognom, és most egyszerre fékeveszett dühöt érzek magamban az egész gyógyszeripar iránt. Kedvem lenne küldeni egy felháborodott hangvételű e- mailt a gyártóknak, akik akaratlanul is hozzájárultak első gyermekem megfoganásához, és a levélben a csinos kis csomagolás helyett egy átkozott halálfejes változatot javasolnék. Vizuális típus vagyok. Miután éveken keresztül intézményesített okoskodást voltam kénytelen hallgatni, szó szerint megtanultam kikapcsolni az agyamat az ilyesféle tájékoztatókon. Odább lépek, és lerogyok a szófára. A legkevésbé sem lesz belőle nagynéni. Ugye? Cruise édesanyjának három helyen is sikerült eltörnie a lábát: spirális lábszárcsont- és szárkapocscsonttö- rést, illetve combcsonttörést szenvedett. Az ortopédus félrehívott minket, és megmutatta a röntgenképeket. Még azt is hagyta, hogy mi bontsuk ki a gézpólyákat, mielőtt elkezdte volna begipszelni a lábát. Egyébként elég nagy seggfejnek bizonyult, ugyanis megállás nélkül arról panaszkodott, hogy milyen nagyon szerette volna elvinni a barátnőjét vacsorázni, és nem számított sürgősségi hívásra. Én próbáltam nyugtatni Samet, hiszen nem csinált semmi rosszat, még akkor sem, ha ez a seggdugasz az orra alá dörgöli a rosszul időzített balesetét. Végigvártunk egy műszakot a kórházban, így lassan én is kezdem orvosnak érezni magam. Cruise begyújtja a kandallót, amíg én lezuhanyozom és átöltözöm. Tudod, abban a pólóban teljesen megőrjítesz szólal meg, ahogy belejtek a nappaliba. Világéletemben kinyúlt pólókban aludtam, és ha Cruise azt hiszi, ezt most csak miatta vettem fel, annál jobb. Annyira sajnálom, ami édesanyáddal történt - mondom, és közben a hátát cirógatom a pattogó tűz mellett. - Rendesen gondját viselik az osztályon, amikor már áthelyezhetik. Arra nem kerül sor - válaszolja, és nyel egy nagyot. A biztosítás nem fedezi a költségeket, amelyek akár napi több ezer dollárra is rúghatnak. Egy hét sem telne bele, és elveszítenénk a panziót. Mihez kezdesz? Berendezek neki egy szobát a földszinten. Molly majd a gondját viseli, míg én ideiglenesen átveszem az üzletet. Fog ez menni a tanulás mellett? Mennie kell. - Cruise szeme lecsukódik egy pillanatra, fáradtnak tűnik. Azt hiszem, tudok egy-két módszert, amivel segíthetek neked ellazulni. Jelzésképpen megnyalom az ajkam, ha netán nem tudná, mire is gondolok. Mintha halovány nevetés rázná a mellkasát, ahogy lehúz maga mellé a tűz elé. Cruise a karjában ringat, és a tűz játéka teljesen megigéz minket. A kék és lila színben táncoló lángnyelvek az esti fényekben megcsillanó hótakaró képét idézik fel bennem. A tűz és a jég valamilyen szinten összetartoznak. Nem veszíthetem el az édesanyámat - szólal meg komoran, mintha mindabból, amit az élet tartogat számára, ez lenne az egyetlen teljességgel elfogadhatatlan kilátás. Adj neki egy kis időt. Rendbe jön - ölelem még szorosabban magamhoz. - Nekem elhiheted, a bátyám rengeteg törést begyűjtött annak idején. Néhány héten belül újra önmaga lesz. Megígérem. Igazad lehet. Mindig melletted volt, ugye? - Érzem rajta, hogy mennyire szereti az édesanyját, aki az egyetlen közeli családtagja Mollyn kívül. Igen, biztos pont volt, és én cserbenhagytam. Régebben én vittem a szállót, amikor ő a szalonban dolgozott. Tavaly nyáron többé-kevésbé elbúcsúztam a régi életemtől, és ezzel együtt az üzleti feladatokat is ráhagytam. Tizenkét éves korom óta dolgoztunk együtt, majd fogtam magam, és kiszálltam. Azt hiszem, teljesen önállósulni akartam, de csak azt értem el, hogy egy hatalmas seggfej lett belőlem. És ennek hála találkoztunk mi is - nevetem el egy picit magam, és ajkammal végigszántok a nyakán.
Cruise - nézek fel rá és férfias vonásaira, amelyek a lángok színárnyalataiban ragyognak -, mi történt tavaly nyáron? Magához húz, arcát a nyakamba fúrja, és a bőrömön érzem forró leheletét. Úgy menekültem ki a tűzből, hogy észre sem vettem a körülöttem csapdosó lángokat. Majd belesüppedtem az önsajnálatba, holott egyszerűen csak tovább kellett volna lépnem, és megmaradnom annak, aki voltam, ahelyett hogy óvszerek örökül hagyásának írásával töltsem az életemet. Arcom majd lángba borul az óvszer szó hallatán. Istenem, mi van, ha egy, a hasamban úszkáló harmadik kis személy is itt van most velünk? Cruise gyűlölni fog, amiért ilyen menthetetlenül ostoba vagyok. Na mindegy... - szólal meg, és a keze a pólóm alatt a hasamra csusszan. - Szerintem mára épp elég drámában volt részünk. Majd máskor megbeszéljük. Egy éretlen lépéssel majdnem az egész jövőmet tönkretettem. De végre túl vagyok ezen az életszakaszomon, és annyira örülök, hogy itt vagy velem. Megijeszt a gondolat, hogy nem szándékosan ugyan, de lehet, hogy Cruise élete alakulását még egy „éretlen lépéssel” veszélyeztettem. Még a végén kiderül, hogy fordított hatásmechanizmussal működnek azok az átkozott kis tabletták, és többszörös ikerterhességen esem keresztül hat-nyolc kisbabával. Istenem, még a hírekben is benne leszünk. Különösen hálás vagyok azért, hogy a mi kapcsolatunk így alakult. - Cruise két tűzforró keze betakarja mindkét mellemet, egész tenyerét rájuk simítja. Hirtelen felsóhajtok, ahogy lágyan a férfiasságára helyezkedem. Megcsókol, és az ajkamba nyög. - Annyira örülök, hogy ott voltál abban a buliban akkor este. Mindennap hálát adok istennek, amióta csak megpillantottalak. - Hosszú, nedves csókkal pecsételi meg a vallomást. Nyelve, amely forró, akár a parázs, az enyémmel in* cselkedik. Cruise lehúzza a pólómat, miközben ajkunk szinte egy pillanatra sem válik szét. Végigsimít a bőrömön, és testem minden kis részletét kéjes cirógatással kényezteti. Elhúzódik tőlem, hogy szemügyre vegyen, és közben kihívóan vonja fel a szemöldökét. Csak nem meztelenre vetkőzöl? Gondoltam, megleplek - kacsintok rá félénken. - Éjszaka csak formaságból visel az ember fehérneműt. Ez a ma este legnagyszerűbb meglepetése. Te aztán tényleg tudod, hogyan lehet valakinek felvidítani a napját - búgja, mint egy motor. Cruise kigombolja az ingét, én lehúzom róla, és feltárul izzó, kidolgozott mellkasa. Nyelvemmel végigszántok rajta egészen a kulcscsontjáig, míg végül összetalálkozik az ajkunk. Cruise fölém hajol, combom közé furakszik, de rögtön lelomboz a gondolat, hogy készen áll kilőni gyerekgyártó lövedékeit. Felkönyökölök. - Azt hiszem, valahogy másképp kellene csinálnunk. Tudod, mondjuk, tehetnél rá sapkát v ahogy ezt kimondom, hirtelen összerezzenek, mert attól tartok, már túl késő kivédeni a felelőtlen támadást. Sapkát? - Vigyorogva hőköl hátra, valószínűleg nem érti, pontosan mire is gondolok. - Van sapkám, tessék! - Előkap egy baseballsapkát a dohányzóasztal alól, és a fejére teszi, majd újból fölém hajol, és édesen csókolgatni 266 kezd. Nem - mondom gyorsan, és egy csókot nyomok a füléhez -, nem ilyen sapkára gondoltam. Tudod, óvszerre. Hogy mire? - Elhúzódik, és látszólag teljesen elképed a fura kérés hallatán. Szemöldöke az égbe szökik, mintha már önmagában a felvetés is sértő lenne. Köszönöm, nem. Ez az első alkalom, hogy végre gumi nélkül is kipróbálhatom, és semmi pénzért nem akarnék megint óvszert használni. Vagy úgy, értem. - Egy pillanatra becsukom a szemem, míg ő próbál a nemzőközpontom közelébe férkőzni, persze a bizonyos lövedékbiztos pajzs nélkül. Én azonban nem tudom ezt úgy értékelni, mint te - szólalok meg halkan, mert tisztában vagyok vele, hogy baromi hülyén hangzik, amit mondok. - Nem gondolod, hogy úgy is ki kellene próbálnom? Tudod, hogy megtapasztaljam, milyen úgy, és legyen összehasonlítási alapom. Hogy megtapasztald, milyen úgy? - Felkönyököl, és méregetni kezd, valószínűleg az
agybaj jeleit keresi rajtam. Talán túl gyorsan fejlődöm - teszem hozzá. - Ismered a mondást... a szomszéd fűje mindig zöldebb, és mindig hasznos egy jó tapasztalat. De ez nem jó tapasztalat, hanem kifejezetten rossz! Egy csókot nyom a fülem mögé. - A fű egyértelműen itt zöldebb. Hülyeség azon gondolkodni, vajon a kerítés két oldala közül melyik a kint és melyik a bent. Hidd el, igazából te sem akarsz átmenni a túloldalra. Csípőjét az enyémre helyezi, és érzem meglehetősen kemény férfiasságát a combomnak feszülni, mint valami életre kelt megtermékenyítő fenyegetést. - Tudod, amit tőled kaptam, valóságos ajándék, és nem veheted csak úgy vissza. - Félig csukott szemhéján keresztül is látom a szemében megcsillanó lángokat, miközben mosolyában csábító ígéret rejlik. Teljesen magával ragadja az irántam érzett buja vágy. Gyengéden próbálja átbillenteni az este beszélgetős hangvételét a potenciális tettlegesség fázisába, hogy az élet szerencsejátéka a méhemben sorsolhassa ki a szerencsés spermium és petesejt párost, ha ugyan eddig még nem tette. Gondolkozz, gondolkozz! Megragadom túlontúl begerjedt férfiasságát, és hirtelen beugrik a megoldás. Ajkammal vulkanikus csókokat hintek a mellkasára, majd a hasára, és végül a szerszámra is, amely képes lenne mindkettőnket egy pillanat alatt szülővé avanzsálni. Kenny - nyögi hangosan, mert pontosan tudja, mi következik; ki, ha ő nem. Nekiveselkedem, és csókok tömkelegével
267
halmozom el férfiassága szimbólumát. Persze jobban kellett volna figyelnem, amikor Lauren a kávézóban a banánnal trükközött. Egy pillanatra szemügyre veszem. Allynek igaza volt. Tényleg úgy néz ki, mint egy rohamosztagos, csak kezek, lábak és puska nélkül. w Lehet, hogy Cruise méretei gigantikusak más pasiéihoz képest, de nekem erről fogalmam sincs. És ez a fajta összehasonlító felmérés egyáltalán nem szerepel a terveim között. Ajkam most a férfiasságához közelít, és próbálom Lauren mozdulatait utánozni, ahogy a nyelvemmel a kemény részeket érintem. Cruise olyan gyorsan veszi a levegőt, hogy a hasfala összerándul. Valamit nagyon jól csinálhatok. Foggal ne! - mondja hirtelen, az előző feltevésemre azonnal rácáfolva. Kezét finoman a tarkómra helyezve irányít, én pedig felfedezem a szerelem kimutatásának egy számomra eddig teljesen ismeretlen módját. Hé! - próbál meg visszahúzni, de én továbbra is folytatom, mint egy jól képzett szexrabszolga. - Kendall! nevem úgy szakad ki belőle, mint egy segélykiáltás, miközben meleg sós folyadék lövell a számba. Kenny! - sóhajtja, ezúttal kevésbé figyelmeztetőn, inkább eksztatikus hangon. Megvárom, amíg a lüktetése alábbhagy, és csak azután köpöm ki a pólómra. Elnézést - mondom, és közelebb húzódom hozzá. Valószínűleg ezen még dolgoznom kell. Habár ebben 277 a pillanatban még ez is kétségesnek tűnik. Nem kellett volna ezt csinálnod - vigyorog, szaggatottan veszi a levegőt, és magához von. Próbálom megcsókolni, de ő visszakozik. Ez nem fair! - súgom. - Te bezzeg megcsókoltál engem utána. Igen, mert te más vagy. Ujjaimmal végigsimítok szúrós borostáján, ajkának határozott ívén, majd selymes szempilláin. Cruise rám szegezi a tekintetét, miközben a könyökén pihen. Határozott vonásai kirajzolódnak a fényben, amely a lehető legelőnyösebben világítja meg az arcát. Bőre bronzbarnán fénylik, és pont úgy fest, mint egy csoda folytán életre kelt szobor. Kölcsönkenyér visszajár! - Ajkával végigszánt a testemen, és édes fájdalom hasít az alhasamba. Cruise fölém hajol, a combomat a vállára teszi. Egy csókot nyom a legérzékenyebb pontomra, és hirtelen minden porcikám megadja magát neki. Cruise Péntek reggelre hó takar mindent, mintha csak manna hullt volna a mennyből, és a Garrison teljesen eltűnik a sarkvidéki ködfelhőben. Hirtelen valahogy minden olyan csodálatosnak tűnik, persze közben hidegnek is. Ráadásul van kétszáz dollárom, így a nap végén tudok télikabátot és csizmát venni Kennynek. Ha a végén megmarad valamennyi, még akár vacsorázni is meghívhatom. A fenébe is, mindenképp meg akarom hívni vacsorázni! Tegnap egész nap anyámnak segített költözködni. Megmutattam neki a panziót, és minden négyzetcentiméterért odavolt. Mindig is tudtam, hogy egy nap én öröklöm a házat, és egy kicsit olyan érzés volt végigvezetni Kennyt ezeken a szent folyosókon, mintha a közös jövőnkbe nyújtottam volna némi betekintést. Elton Nem-hempergek-csajokkal-többet professzor úr! - zengi egy éles férfihang mögöttem. Megfordulok, és Cal áll a hátam mögött, aki ezek szerint egészen a Hoffman Haliig követett, ahol újonnan kialakított tanári szobám található. Te meg mit keresel itt? - Nem vagyok hajlandó miatta lelassítani a lépteimet. Megbeszélésem lesz. Megkértek, hogy segítsek felújítani az edzőtermet. Kopasz fejét hó fedi, és pontosan olyan méltóságteljes seggfejnek néz ki, mint amilyen majd húsz év múlva is lesz, Tartozom neked valamivel - vigyorgok rá negédesen. Közelebb lépek hozzá, és behúzok neki egy jó nagyot, majd kellemes bizsergést érzek az öklömben. A francba! - ordítja, miközben végigsimít a sérülésén. * Azt hiszem, kiesett a tömésem. Mert egy igazi puhány alak vagy! - Elindulok felfelé, de ő továbbra is jön utánam, mint valami pincsi kutya. Ezt meg mi a fenéért kaptam?
Azért, mert egy seggfej vagy. Mi a halálért nyomultál rá Kennyre? És ne is próbáld letagadni - mondom tetszetős szobámba lépve, amelynek ajtaján hivatalosan is ott díszeleg a nevem. - Láttalak titeket a Starbucksban. Hogy azért? - Meglepett, és kissé ijedt arckifejezéssel huppan le a székbe velem szemben. Igen, azért. - Előveszem a laptopom, és felcsapom a fedelét. - Nézd, ha mindenáron meg akarod csalni Laurent, szemelj ki magadnak valaki mást! Kenny tabu. Csak hogy tudd, ő kezdett ki velem. Nevetnem kell, ha belegondolok. És különben is, mi ez a „kennyzés”? - firtatja. - Amennyire én tudom, mindenki más Kendallnek hívja. Nehogy ilyen hülye becézgetésre add a fejed, haver. Onnantól kezdve egyenesen lefelé vezet az út. - Orrlyukai kitágulnak, ahogy lejjebb csúszik a széken. A Kenny jobban illik hozzá. A Kenny olyan aranyosan hangzik. Persze te nem hívhatod így, ha már itt tartunk. Olyan aranyos - gúnyolódik. - Tudod azonban, mi nagyon nem aranyos? Hogy életed nagy volt szerelme engem zaklat. Nincs az életemnek egykori nagy szerelme, úgyhogy nem igazán tudom, miről beszélsz. - Előhúzok egy halom papírt az aktatáskámból, és elkezdem átlapozni őket. Blairről, te nagyon hülye. Blairről! Az lehet, hogy te Blairről beszélsz, én azonban nem nevezném őt a nagy szerelmemnek. Inkább valamiféle szükségtelen átoknak.
Átoknak? Ez azért egy kicsit erős, 1nem gondolod? vonja fel a szemöldökét, mintha legalábbis ő felelne Blair erkölcsi elbírálásáért. Fenntartom a véleményemet. Igaz, a „szükségtelen” szót visszavonom. Sok tekintetben nagyon is szükséges átok volt ő. Elsősorban azért, mert lett összehasonlítási alapom, így most már felismerem a valódi boldogságot, amelyet, drága barátom, Kennyvel élek meg. És minden a legjobb úton halad. Megrázza a fejét. - Hagyjuk Kennyt! Mikor kerül sor nagy kibékülésre Blair és közted? Tudod, hogy végül úgyis így lesz. Blair olyan, mint egy pirája, amikor meg akar magának szerezni valakit. És ez a valaki most pont te vagy. Egyébként biztosított arról, hogy csak barátkozni akar. Nincs szükségem több barátra. Ugyan már, nektek közös múltatok van! Tovább tartott a kapcsolatotok, mint az apám három házassága együttvéve. Nem tudom. Szerintem annyit azért megérdemel ez a történet, hogy legalább leülj vele beszélni. Hosszú még az élet, és Blair Lancaster történetesen ugyanabban a baráti körben mozog, mint te. Akkor majd találok magamnak új baráti társaságot. Semmiféle kapcsolatban nem akarok állni vele. Továbbléptem. Sok boldogságot és sikert kívánok neki, de foglalja le magát valaki más szerszámával. A testi szükségleteimet tökéletesen kielégíti a nő, akivel a hátralévő életemet tervezem. Cal hirtelen összerezzen, mint akinek rohama van. Te most tényleg házasságról beszélsz? -
-
270
Miért is ne? Kenny gyönyörű, józan gondolkodású nő, úgyhogy kettő-null a javára Blairrel szemben. Ez övön aluli volt. Egy pillanatra elgondolkozom. Tudod, az összes csaj, akivel az elmúlt hónapokban gyűrtem a lepedőt... egyikük mellett sem éreztem magam teljesnek - sóhajtok fel. - Megszámlálhatatlanul sok órát töltöttem céltalan kielégüléssel, csak hogy betöltsek valamiféle űrt. Azon tűnődöm, vajon milyen érzés lett volna Kennyvel tenni meg, ha várok rá; ha várok addig az estéig, amikor a buliban megismerkedtünk, és mindent együtt csinálunk először. - A bőröm felhevül a gondolattól, és a szerszámom bombaként kezd lüktetni az alsógatyámban. - Mindegy veszek mély levegőt, és átnyálazom az előttem heverő papírköteget. - Nem szeretném elszúrni Kennyvel, szóval nyugodtan megmondhatod Blairnek, hogy nincs értelme rajtam pörögnie. Pedig szívesen pörögne rajtad... Már a szövegelése is az őrületbe kerget a teste elvonási tüneteiről. Miért nem döntőd le az asztalodra, és mented meg a kínszenvedéstől? Mentsd meg te a kínszenvedésétől! - vágok vissza egy pillantásra sem méltatva őt és a szónoklatát. - Én túl vagyok rajta. Sőt, nyugodt szívvel kijelenthetem, hogy soha nem éreztem iránta olyasmit, mint amit most érzek. Az ajtó túloldalán feltűnik egy árnyék; kikukkant >k, és egy ismerős piros kabátot kapok el, ahogy épp lefelé halad a lépcsőn.
271
- Ha jobban belegondolok, nem is 1kell megmondanod neki - mondom. - Ezek szerint a saját fülével hallotta. Kendall Színdarab vacsora mellett A Diákegylet kávézóját pont olyan mennyei illatok lengik körül, mint a Starbucksot, habár a kávéjuk sem illatában, sem ízében nem nyújtja ugyanazt az élményt. Persze távolról sem nevezhető olcsó utánzatnak, fércműnek, mely vádakkal egykor előszeretettel illettem a szerelmet. Sokszor tűnődöm azon, hogy talán az anyám házasságai azért hullottak darabjaikra, mintha szikla zúzta volna őket porrá, mert csupán árnyképei voltak annak a tiszta érzésnek, amelyre alapvetően vágyott volna. Valami igazán különlegeset álmodott meg magának, olyat, mint ami Cruise és köztem van. Bárcsak megajándékozhatnám vele! Becsomagolnám ezeket a csodálatos érzéseket, csillogó, piros masnit kötnék a csomagra, majd elpostáznám neki. Édesanyám is megérdemel egy ilyen kapcsolatot, ahogy mindenki más. Kiszúrom Laurent és Allyt, amint elsietnek az ablak mellett, majd mennek is tovább. Hirtelen egy kéz ragadja meg a csuklómat, és megpillantom a piros tengerészkabátot, majd Blairt, ahogy épp a képembe bámul. Tegnap olyan hirtelen elrohantál. - A táskájába nyúl, és egy halom papírt húz elő. - Elhoztam a jegyzeteidet. Köszönöm szépen. A barátomnak sürgősen intézkednie kellett, mert az édesanyja eltörte a lábát.
272
r Ezek szerint igen közel álltok egymáshoz a barátoddal, nem igaz? - Elkomorodik az arca a gondolattól. Valószínűleg hányni tudna az olyan párocskáktól, mint amilyet Cruise és én alkotunk, főként, hogy pont egy kemény szakítás után van. Nagyon közel - vonom meg a vállam szinte bocsá- natkérően. - ő igazán különleges pasi. Soha nem hittem volna, hogy valaha is részem lehet egy ilyen csodálatos kapcsolatban, ráadásul pont egy olyan fantasztikus férfival, mint amilyen Cruise. Nincs nála kedvesebb ember a világon. - Alig bírom abbahagyni az ömlengést. Nem is tudom - rázza meg a fejét. - Nem vagy még fiatal ahhoz, hogy megállapodj ? És hát az olyan pasik, mint Cruise, róla beszéltél, ugye? Szóval, ha ennyire döglesztő a külsőd, számíthatsz arra, hogy állandóan megkörnyékeznek. Azt mondják, a „jóképű férfiak” kilencven százalékkal nagyobb eséllyel lépnek félre, mint az átlagos küllemű srácok. - Cal sétál el kint az épület mellett, és Blair rászegezi a mutatóujját. - Vegyük például ezt a pasit. Hosszú távon ő sokkal megbízhatóbb társ. A barátnője nem ezt mondja - vágom rá rögvest. - Na mindegy, nekem mennem kell. Hé! Egyébként meg ez a te rendkívüli napod! - ugratom. - Készen állsz a nagy feltárulkozásra? - A mai óra után Blair veheti 285 majd át a kétszáz dollárt, és valószínűleg legalább ugyanennyi rajongóra is szert tesz majd a félig tisztességtelen magamutogatás során. Blair kifejezetten csinos. Biztos vagyok benne, hogy bármelyik fiú a rajzóráról, sőt, az egész Garrisonról, szívesen megismerné őt közelebbről. Blairt azonban nagyon megbántották, ezért nem valószínű, hogy bárkinek is esélye lenne nála. Az ilyen sebek lassan gyógyulnak. Ha ennyire mélyen megbántanak, érzelmileg továbbra sem tudsz elszakadni attól az embertől, aki a törést okozta benned. Ez az egész arról a hatalmi játszmáról szól, amit Cheryl az órán vázolt. Valaki még mindig a hatalmában tartja Blairt, neki pedig muszáj lenne szabadulnia, hogy esélye legyen továbblépni. A nagy feltárulkozásra? - ráncolja a homlokát. - Ja, végül meggondoltam magam. Blair olyan gyilkos tekintettel néz rám, amivel akár a torkomat is könnyedén elvághatná. Másokkal ellentétben én szeretném megőrizni a méltóságomat. - Az iménti verbális támadással az ajkán az ajtó felé veszi az irányt. Valóban? Másokkal ellentétben. Odamegyek Laurenhez és Allyhez, leülök melléjük. 'Reggelt! - köszöntőm őket éneklő hangon. Lauren arca meg van duzzadva, és foltokban van rajta az alapozó, pont úgy néz ki, mint aki végigsírta az egész éj szakát. Minden rendben? - Egyértelműen nincs, de mégsem lehet azzal kezdeni a beszélgetést, hogy pont úgy nézel ki, mintha valaki leszart volna. Lauren egy igen fontos, a gyanúját beigazolni látszó bizonyítékra lelt - suttogja Ally titokzatosan. - Csipkebugyit talált Cal kanapéjába gyűrve - teszi hozzá grimaszolva. - Ez az ütőkártyája az összes olyan ribancnak, aki azt akarja, hogy felfedezzék a létezését. Cal? - tátott szájjal meredek Laurenre. Élénkpiros, azon a bizonyos ponton kivágott fazonú - panaszolja. - Az ágya alatt a hozzá illő melltartót is megtaláltam. Úgy tűnik, a desszertet otthon fogyasztották el - csattan fel Ally. Annyira sajnálom - a kezemet az övére teszem, őszintén aggódom Laurenért. És ha még mindig az az ember lennék, aki egykor voltam, biztosan előadást tartanék neki arról, hogy a szerelem mint olyan, nem létezik, de ma már én sem veszem be ezt a szöveget. Nagyon szeretnék reményt önteni belé. - Találsz valaki mást. Valakit, aki különleges, és akit tényleg neked szánt a sors. Hidd el, a legkevésbé sincs szükséged olyasvalakire, aki félrelép. - Gyűlölöm az ilyeneket. A gimnáziumi barátnőimnek is a legkülönbözőbb süketeléseket akarták lenyomni a torkukon. Olyan érzésem volt, hogy mindannyiuk pasija szívesen mártogatta meg másokban is a szerszámát, ha éppenséggel alkalma nyílt rá. Egyebek között ezért sem akartam elhamarkodottan beleugrani egy kapcsolatba. De Cruise soha nem tenne ilyet. Ami köztünk van, az különleges. Azt hittem, ami köztünk van, az különleges - szólal meg sírásba csukló hangon. Nagyot nyelek. Az nem lehet, hogy egyszer majd Cruise és én is a vécén húzhatjuk le a kapcsolatunkat, csakúgy, mint Lauren és Cal. A kettőnk kapcsolata örökre szól. Azt gondoltam, örökre együtt maradunk - mondja félig sírva. Még nem vonta kérdőre Calt - bólint Ally Lauren felé, mintha ki akarná csalogatni
belőle a részleteket. Sokszor rendez bulit a szállásán. - Lauren rózsaszín körme megcsillan, ahogy kitörli a könnyeket a szeméből, és igyekszik összeszedni magát. - Elég nagy esély van arra is, hogy igazából nem csinált semmi rosszat. Mellesleg, szerintem még egyszer rá kellene eresztenem egy csinos barna hajú lányt, ha tényleg bizonyosságot akarok. - Felém villantott határozott tekintete azt sugallja, hogy nem mondhatok nemet a pasileleplező trükkre. Amikor legutóbb próbálkoztunk, teljesen ellenállónak bizonyult - szólalok meg, próbálom finoman lebeszélni a tervről. - Olyan volt, mintha az akarata ellenére ostromolnám. Azért, mert nyilvános helyen voltatok, és Ally is ott dolgozik. Tudja, hogy általában belátható távolságra vagyok Allytől. Ez gátolta a merevedésben is. Nem hiszem - rázom meg a fejem.
274
Most kérlek rá utoljára, ígérem - esedezik. Utálnám, ha csalódna bennem, de valahogy rossz megérzésem van ezzel a fondorlatos tervvel. Figyelj - mondom, és elindulok az angolórámra -, ismerek egy lányt, aki bárkin vérbosszút állna, aki extra tartozékot hord a két lába között. Ő biztosan szívesen segítene. Most rohannom kell. Erőtlen hangon köszönnek el tőlem, én pedig kilépek a hidegbe. w Nagyon úgy fest, hogy mindenkinek sikerül olyan pasit vagy olyan férjet összeszednie, aki félrelép. Talán az édesanyám rosszul választott udvarlóinak sora sem a véletlen balszerencse műve. De Cruise más. Érzem. Vajon volt az anyámnak olyan férje, akiről ugyanezt hitte? Édes istenem, Cruise-nak másnak kell lennie! Cruise-zal a Della Argento olasz étterembe megyünk a ragyogó esti holdfényben. Megkerüljük az épületet, és pont találunk egy parkolóhelyet nem messze a bejárattól. Igen népszerű helynek tűnik, Cruise azonban foglalt asztalt. Érdekes, de pusztán az asztalfoglalás tényétől felnőttebbnek érzem magam, mint attól, hogy majdnem ötezer kilométerre vagyok az édesanyámtól, és Cruise-zal úgy szeretkezünk, mint a nyulak. A foglalás előrelátást és szervezést igényel, sőt, még telefonhívást is, vagyis olyan felnőttes megnyilvánulásokat, amelyek a gyorséttermi, kamaszkori gondolkodást érett státusúvá minősítik át. 289 -
Hatalmas ajándékcsomag van az ülése mögött. Ügy teszek, mintha nem venném észre, ahogy bemászom a kocsiba. A tébolyodott kishúga születésnapi ajándéka lehet. Hoztam neked valamit. - A hold édes csókban fürdeti férfias vonásait a szélvédőn keresztül, és teljesen világos, hogy Cruise Isten leheletéből és szépségéből jött a világra. Soha nem fogok rájönni, hogy Cruise Elton mit láthat bennem. Hátranyúl, és előhúzza az ajándékcsomagot. A nagy piros doboz teljesen betölti a köztünk lévő teret. - Egy kicsit megkésett születésnapi ajándék - mondja, és megjelennek a gödröcskék az arcán, én pedig csak nézem, és gyönyörteljes érzés fog el. Lassan már ott tartok, hogy elég csak ránéznem Cruise-ra, és már a látványtól spontán orgazmust élek át. Érdekes lenne a nemek közti órát így végigülni. Már megkaptam tőled a tökéletes születésnapi ajándékot. Te magad voltál az, nem emlékszel? Nem emlékszem. - Halovány, huncut mosoly játszik az arcán. - Segíthetnél felfrissíteni az emlékezetemet. Elnevetem magam egy kicsit, majd elkezdem lehámozni a skarlátvörös csomagolópapírt, amely alól egy elegáns fehér doboz kandikál ki. Már maga a doboz is túlontúl drágának és fényűzőnek néz ki ahhoz, hogy ténylegesen az én tulajdonom legyen. Leemelem a tetejét, és leveszem a selyempapírt, amely egy sötét 290 színű gyapjúkabátot takar. A kezembe veszem, megérzem a súlyát, és óvatosan hajtogatom ki, miközben az ujjaimat máris kellemesen melegíti. Gyönyörű, sötétszürke kabát matt ezüstgombokkal és karcsúsító gyapjúövvel a derekán. Cruise - levegő után kapkodva szorítom a mellkasomhoz. - Hiszen ez csodaszép! Igazán nem kellett volna. Véletlenül pontosan tudom, mennyire drágák ezek a kabátok. De meg akartam venni neked - jártatja végig rajtam szelíd tekintetét. Cruise ajándékot vett nekem. Ráadásul olyat, amit nem engedhet meg magának. Azt hiszem, még soha senki nem volt ennyire figyelmes hozzám. w Mellesleg - folytatja - hiába nézel ki döglesztően abban a farmerdzsekiben, a tüdőgyulladás ellen nem véd. És ha te megbetegszel, akkor kitől kapok majd ilyet? - hajol hozzám, és gyengéden megcsókol, nyelvével épphogy csak érintve az enyémet. Halk nyögés tör fel a torkából, és majd megőrjít a belém hasító kéjes gyönyör. Egy pillanatra felmerül bennem, hogy felajánlom, inkább hagyjuk ki a vacsorát, de végül nem szólok semmit, hiszen nekem akart vele örömet szerezni. Cruise átjön az én oldalamra, és felsegíti rám a kabátot. Térd fölé érő, és úgy melegít, akár egy fűtőtest. Összehúzom az övét a derekamon, mire ő felsóhajt, és megölel. Nem gondoltam, hogy bármiben is lehetnél még szexisebb. - Elragadó mosoly jelenik meg az arcán, és pont úgy ugrik össze a gyomrom, mint amikor először megláttam. Döglesztően szexi vagy, Kenny. Ó, igazán köszönöm. - Csók helyett most lassan, kéjesen a nyelvemmel játszom az ajkán. És pajkos - ahogy átkarolja a derekamat, magamon érzem nadrágjában meredező férfiasságát. - Fogalmad sincs arról, mit művelsz velem. Az ízlésesen elhelyezett gyertyák sokasága némileg romantikus hangulatúvá teszi az éttermet. Az asztalokhoz piros szőnyeg vezet, a falakat a reneszánsz festészetet utánzó olajfestmények díszítik. A mennyezetet rács borítja, amelyről baldachint alkotó szőlőfürtök ereszkednek alá. A hely tele van vendégekkel, mintha legalábbis ingyen osztanák az italokat, míg a hangszórókból halk, mélabús, instrumentális zene szól. Gyönyörű, szőke lány tűnik fel az étlapokkal. Hullámos haja egészen a derekáig ér, zöld szeme áttetszőén ragyog. Az egyik szemöldöke ívesebb, mint a másik, ettől az arca kihívónak hat. Ó, szia, jóképű - köszönti kizárólag Cruise-t a dekoltázsát gondosan kivillantva. Esik még kint a hó? - Békülékeny tekintetet vet az irányomba. Foga úgy csillog, mint az üveg, és csakúgy fehérük tökéletes piros ajka keretében. Már a látványától is felfordul a gyomrom. Nem kifejezetten tetszik Cruise-nak szóló széles mosolya, épp elég volt, hogy jóképűnek szólította, még akkor is, ha tényleg az. Nem. A ma este tökéletes - felém pillant, és göd- röcskéi csábítóan mélyülnek el az arcán. A lány int, hogy kövessük, de végig Cruise tempójában halad, és percenként végigméri, hiába fogja láthatóan az én kezemet.
Azt hiszem, ismerlek valahonnan - harapdálja játékosan az ujját, miközben szemügyre veszi Cruise-t. - Jaj, persze, hiszen együtt jártunk tavaly Osborne órájára, és én nem nagyon jeleskedtem. - Szégyenlősen torpan meg az egyik asztalnál, és leteszi az étlapokat. - Jól jönne olyasvalaki segítsége, aki
277
értette, miről is szóltak az órák. Tudod, egy olyan magántanár-féleség - a csípőjét Cruiseéhoz érinti, ami egyáltalán nem tűnik véletlen mozdulatnak, és a szívem egyre nehezebb, mintha egy tégla nyomná lefelé. Cruise úriemberhez méltón viselkedik, és odább lép. Kívánom, hogy járj szerencsével - von magához Cruise, és megpuszilja az arcomat. Testének melege vágyfelhőként borít be. Nagyon remélem, hogy ez a festett szőke ribanc testileg és lelkileg egyaránt ösz- szetört, amiért Cruise ennyire nyíltan keresztülnézett rajta. De akkor is gyönyörű lány, sokkal inkább megüti Cruise szintjét, mint én valaha is fogom. A lány távozik, mi pedig elfoglaljuk a helyünket. Rosszul vagyok, ha belegondolok, milyen feltűnően flörtölt Cruise-zal. Egy jól időzített pofára esést még betervezek neki az este során, mert éretlen, rosszindulatú énem megköveteli. Miért ne nyújthatnám egy kicsit kijjebb a lábam a megfelelő pillanatban? Sajnálom ezt a kis közjátékot - Cruise a szájához emeli a kezem, és megcsókolja. Ne kérj bocsánatot! - Magamba szippantom a pislákoló gyertyafényben tündöklő arcának látványát. A közelünkben egy nőt sem hibáztatnék azért, mert legszívesebben térdre esne előtte, vagy magánóráért könyörögne. A pokolba is, hiszen én pont ugyanezt csináltam. Azt hiszem, ez valamiféle foglalkozási ártalom. Megrázza a fejét. Buja vigyora egyre szélesebb az arcán, ahogy ő is engem fixíroz. - Kenny - izzó tekintete kéjes kényeztetést ígér -, te vagy az egyetlen nő, akit észreveszek. Régebben sokszor
tűnődtem azon, hogy tényleg létezik-e a szerelem. Azt hittem, tudom, milyen, de valójában még csak elképzelésem sem 1volt róla. Korábban egyszerűen csak a föld fölött jártam, de veled egyenesen a sztratoszférában érzem magam. Teljesen elvarázsolsz. - Tüzes tekintete égetőn hatol az enyémbe, és lassan, kihívóan elkezdem levenni magamról a kabátot. Ahogy odahajolok hozzá, mellem majd kibuggyan a mélyen kivágott ruhából, amelyet kifejezetten az ő szórakoztatására vettem fel ma este. Leadjuk a rendelést, és Cruise egy pillantásra sem méltatja a két lábon járó, étlapokat rendezgető kísértést. Ajkát csalódottan lebiggyeszti, majd elhagyja asztalunkat, miközben Cruise igéző szemmel nyíltan molesztál. Gyere! - pattan fel a székből, és megragadja a kezem. Csak nem csókot lopni megyünk? - kérdem izgatottan, és próbálom felvenni a tempót, ahogy az étterem egy eldugottabb része felé igyekszünk. Nem. Magamévá teszlek. Cruise A Della Argento sötét folyosója úgy terül el, mint egy alagút, amely egy száraz, sötét térbe vezet, valahol a valóságon kívül. Egy elkülönített, félig-meddig elfüggönyzött bejáratú helyiségbe vezetem Kennyt, ahol az éppen nem használt asztalokat tárolják egymásnak támasztva. Annyira pokolian kívánatos vagy - mondom, majd szinte lenyomom a torkán a nyelvemet, miközben
279
a kezem vadul matat elegáns szaténruháján. Már akkor begerjedtem, amikor először megláttam ma este. A kocsiban még az is megfordult a fejemben egy pillanatra, hogy le kellene húzódnom. Atyaég, legszívesebben ott helyben letéptem volna róla a ruhát. Leráncigálom a felsőjét, mellbimbóit a számba veszem, és a nyelvemmel finoman körbenyalogatom, amíg egészen megkeményednek. Kenny zihál, és a tarkómat karmolja, ebből tudom, hogy majd megőrjítem. Kezem a szoknyája alá csusszan, és felvándorol a combján. Mély nevetés tör fel belőlem. - Nincs rajtad bugyi - állapítom meg, és alig jutok levegőhöz. Kenny egy szót sem szól. Lehúzza a nadrágom cipzárját, keze az alsónadrágomban matat, és szerszámom olyan méreteket ölt, hogy akár egy kézfogásra is alkalmas lenne köszöntésképpen. Kenny foga megcsillan a sötétben. - A javított tanmeneted hetedik tételének értelmében nyilvános helyen kell bujálkodnom, ha teljesíteni akarom az óra követelményeit - sóhajt fel gúnyosan, majd felemeli a szoknyáját, és forró, nedves testébe irányít. Elfojtott nyögés szorul a mellkasomba. - És én teljesíteni akarom azokat a követelményeket, Elton professzor úr. Kenny a derekam köré fonja a lábát, én pedig a combjánál fogva megragadom. A hajamba túr, és én mélyen beléhatolok, mire ő halkan felsikolt. Nyakamba mélyeszti a körmét, miközben állati erővel döfök újra és újra. Valamiféle fajok közötti egyetértéstől hangos a testünk, amitől általában az állatkertek szoktak rezonálni, illetve most a méregdrága étterem folyosója. Buja ösztöneink teljesen elragadnak minket, ahogy testünk mohó vágyait igyekszünk kielégíteni egy egész életet kitevő hatalmi játszmába bonyolódva. Szívesörömest hajlandó lennék minden hatalmat Kennyre ruházni, és még a földet is megcsókolnám, amelyen jár, csak hogy a közelében lehessek. Feje hátracsuklik, nyakának íve föl-le emelkedik. Csakúgy sugárzik a vágytól, és elragadó látványt nyújt, ahogy rajtam lovagol, majd a teste rám omlik, akár egy partra kicsapódó hullám. Felfokozott izgalmi állapotban vonaglik egybeolvadt testünk. Csókot lehelek a dekoltázsába, majd remegés fut át rajtam, és mindenemet átjárja az iránta érzett szerelem, amikor belécsapódom. A lába elkezd lecsúszni, mire én rekedtes nevetést hallatok, és visszaemelem a csípőmhöz. Kenny visszafojt egy mosolyt, és kéjtől homályos tekintettel harap az ajkába. Ujjaim a két combja közti lágy, sikamlós területre vándorolnak, és addig izgatják, míg a lélegzete elnehezül, és az arca csakúgy lángol a gyönyörtől. Kenny a karomban rángatózik, én pedig
280
válaszképpen bejárom ajkammal teste dimbes- dombos tájékait. r
Cruise - liheg a nyakamba. - Nem húztál rá sapkát - súgja. Elnevetem magam, és tüzes csókot nyomok az ajkára. Te baromi aranyos vagy. Hétvégén Kenny ki sem mozdult az ágyból. Rengeteg időt tölt öklendezéssel a fürdőszobában, és már arra gondolok, hogy a pincérnő talán mérget kevert a vacsorájába. Molly megígérte, hogy gondját viseli anyának, miután beszámoltam neki Kenny állapotáról. Valahogy jó érzéssel tölt el, hogy mind anya, mind Molly tud Kennyről, sőt, még találkoztak is vele. A lányok, akikkel eddig randizgattam, mindig csak fantomfigurák voltak számukra, ráadásul a láthatatlan személyek díszfelvonulása általában pillanatok alatt ködként illant el, amikor elvesztettem az érdeklődésemet. Ijesztő belegondolni, milyen sokan voltak, és legtöbbjükre még csak nem is emlékszem, amire egyébként egyáltalán nem vagyok büszke. Igen sok éjszakát töltöttem alkoholmámoros állapotban, mert nem akartam emlékezni arra az emberre, akivé ilyenkor váltam. És most azt kívánom, bár ők se emlékeznének rám. Annyira szeretném, ha mindannyian kitörölnének az emlékezetükből, és nem tudnák visszaidézni többé a testükön végrehajtott intim szeánszaimat. Az a pincérnő 299 teljesen kihozott a sodromból. Egy pillanatra eltűnődtem, hogy esetleg őt is hanyatt dönthettem, és most egyszerűen csak ráadást szeretett volna kapni. Ez az én kéretlen ajándékom, amelyet akaratomon kívül adtam Kennynek. Mostantól fogva, ha meglát egy lányt, rögtön felmerül majd benne a kérdés, hogy lefeküdt-e a férjével. A férjével. Sokat mondogatom magamban, hogy barátkozzam a gondolattal. Meg akarom kérni Kenny kezét. Valószínűleg hosszú jegyességet szeretne, persze, ha egyáltalán igent mond. Diploma után biztosan hivatalosan is házasságot kötünk. Én már most belemennék, ha ő úgy akarná. Egy szavába kerülne, és négykézláb másznék az oltárig, csak hogy örökre magam mellett tudhassam. Kenny kitántorog a fürdőszobából, majd az ágyra roskad. Odabújok mellé, és átölelem a derekát. A haja összevissza áll, és érezni a levegőben a szájvíz átható illatát. Ma már harmadszorra hánytál - túrok óvatosan a hajába, nehogy fájdalmat okozzak neki a mozdulattal. Számolod? - Arcát a párnába fúrja, és úgy jajve- székel, mint egy törött szárnyú galamb. Igen, számolom. Háromszor veszítettél, úgyhogy kiestél a játékból. Na, gyere ide húzom fel az ágyról, és a vállára terítem a kabátját. - Most pedig elviszlek az orvoshoz. Egyetlen anyagi előnye van annak, ha valaki a 300 Garrisonra jár, ez pedig a megbízható biztosítási fedezet. Az egészségügyi ellátásra különösen nagy súlyt fektetnek. Alig néhány ember lézeng a váróteremben, ők is egymástól több méter távolságra várnak, mert nem akarják a baktériumok egész mikrokozmoszát begyűjteni a levegőtlen helyiségben. Segítek Kennynek kitölteni a hegyekben tornyosuló formanyomtatványokat, majd hagyom, hogy nekem dőljön, és haja a mellkasomra hulljon, mintha sötét szalagokkal takarna be. Cruise? - pillant fel rám könnyben úszó, babakék szemével, és a világon mindent megadnék, hogy megszabadítsam a gyötrelmeitől. - Szerinted tudnál engem valaha is gyűlölni? Téged, gyűlölni? - Egy kicsit nevetek ezen a képtelenségen, miközben a teste nehézkesen emelkedik fel-le a mellkasomon. - Nem. Ez teljességgel ki van zárva. Csak úgy kérdeztem, szóval kérlek, ne akadj ki. - Szipogva fészkeli be magát az ölembe. - Tudod, sajnos nem vagyok csodálatos elme. Inkább csak egy átlaghalandó. Ezt úgy jelenti ki, mintha az a tény, hogy ő csak egy átlaghalandó, valamilyen szerencsétlen állapot lenne. - Hajlamos vagyok nagyokat hibázni, mármint tényleg nagyokat - szipog megint, ezúttal azonban szinte biztos vagyok benne, hogy sír. Kővé dermedek, amikor a nagy hibákat emlegeti. Ezúttal én lennék a nagy hiba? Még az is lehet, hogy miattam van ennyire rosszul. 301 -
A nővér szólít minket, és betámogatom Kennyt a kis vizsgálóba. Nem kell itt maradnod velem - rázza meg a fejét szinte már erőszakosan, és arca megtelik színnel. Nyugodj meg. Egy tapodtat sem mozdulok innen. És nem kell hogy kínosan érezd magad! Több nyilvános csetepatéban volt részem, mint amennyire szívesen emlékszem. Kisöpröm az arcából a haját, és erőtlenül elmosolyodom. - Most már a családhoz tartozol, Kenny. Ha akarnál sem tudnál megszabadulni tőlem. A családhoz? - Szája elé kapja a kezét. Skarlátvörösen csillog a szeme az intim kötelék hallatán. Halk kopogás hallatszik az ajtón, majd egy óriási, szörnyeteg kinézetű ember lép be, fatörzs vastagságú nyakkal. Basszus - motyogom. Névtábláján a dr. Gaines név olvasható. Nem is tudtam, hogy a birkózócsapat tagjai ezúttal orvosnak öltöztek - jegyzem meg halkan, habár, a fenébe is, komolyan ez jutott hirtelen az eszembe. Tényleg birkózó vagyok - hajt félszegen fejet. Kenny felegyenesedik, és a szeme elkerekedik a látványtól. Talán halálosan megijedt, hogy a végén még földre kényszerítik. Valószínűleg most már nincs any- nyira ellenére, hogy itt maradtam vele. Szóval mi a probléma? - kérdi, és vet egy pillantást Kenny kórlapjára, mielőtt elkezdi megvizsgálni. Egész hét végén rosszul volt és hányt - kezdek bele. És hasmenése volt-e? - hangzik el a következő kérdés. r Kenny elnéz, és megrázza a fejét. Lehet, hogy zavarban van előttem. Talán mégsem kellene itt lennem. Akkor ez nem lehet járvány - gondolkodik el az orvos. Mindketten ugyanazt ettük tegnap este, és nekem nincs semmi bajom - mondom barátságtalan mosollyal az arcomon. - Talán el kellene végezni néhány vizsgálatot, mert lehet, hogy allergiás, például, valamilyen mérgező anyagra. - Nem tudtam nem megemlíteni. De ha egyszer erre gyanakszom, az isten szerelmére. Az orvos hangosan felnevet. - Előbb azért a kézenfekvőbb lehetőségeket vizsgáljuk meg. Zárjuk ki a triviális eseteket, mielőtt így előreszalad a fantáziánk. A nővér mindjárt vért vesz. Lehet, hogy egyszerűen csak influenzás. Kendall, van valamilyen elképzelése, mitől lehet rosszul? - erőltetetten mosolyog, majd kidülledt szemmel várja a választ. Igen - vágja rá Kenny. - És szeretnék egy terhességi tesztet, hogy megbizonyosodjam róla. Kendall Bébi, légy az enyém Cruise teljesen elfehéredik. Hirtelen megszédül, majd amikor Kigyúrt doktor úr valami repülősó-szerűséget lenget az orra előtt, Cruise riadtan zökken vissza a valóságba. Szerintejl}(j)>bban teszed, ha leülsz, haver - dr. Gaines próbálja egy szék felé tessékelni Cruise-t, de Cruise nem hagyja magát. Tényleg jól vagyok így. Az orvos bólint, majd kimegy a vizsgálóból, és behúzza maga mögött az ajtót. Terhes? - vonja fel Cruise hegyes V282alakban a szemöldökét, ezzel leplezetlenül provokatív arckifejezést öltve. Habár valószínűleg nem ez a legalkalmasabb pillanat arra, hogy ellenállhatatlanul vonzó küllemében gyönyörködjem, főként, hogy várható további egy-két merénylet ellenem. Valószínűleg ezt viccesnek fogod találni - kezdem mondani, mert végre be akarok számolni neki égbekiáltó figyelmetlenségemről az ingyenes klinikán, és ekkor jut eszembe, hogy a tizenhét éves kishúga is jócskán benne van ebben a meglehetősen szövevényes történetben.
Mit fogok viccesnek találni? - billenti oldalra a fejét, tudván, hogy távolról sem lesz vicces, amit most mondani fogok. Nos, hát... tudod... - Basszus! Basszuskulcs! Basszus, basszus, basszus! Ennek nem lesz jó vége. Cruise fel fog robbanni mérgében, amikor a tudomására jut, hogy egy egyszerű fogamzásgátló tablettát sem voltam képes helyesen alkalmazni. - Én... - Nem jönnek ki szavak a torkomon, és már azon vagyok, hogy inkább hazugságokkal mentem ki magam. Kenny - ráncolja szemöldökét mély aggodalommal, majd magához húz. Átkarolja a derekamat, és szorosan, szeretetteljesen megölel. - Ezért hitted azt, hogy gyűlölni foglak? neveti el magát némileg szemrehányóan. - Soha nem tudnálak gyűlölni. Főként nem egy ilyenért, hiszen te semmi rosszat nem tettél. - Kicsit elhúzódik, eltűnődik, majd mosolyra húzódik a szája. - Egyébként sem lehetsz terhes. Szeded a fogamzásgátló tablettát. - Arcán megjelennek a megkönnyebbülés jelei. Egyszerűen csak az agyadra ment a sok hányás, és megfeledkeztél róla. Szólni akarok, hogy helyesbítsek, de csak egy sóhajtás hagyja el az ajkamat. Ugye szeded a fogamzásgátlót? - kérdezi most nyomatékosabban, és láthatóan pánik fogja el. Atyám, most meg hazugnak fog tartani. Még a végén azt gondolja, hogy egyike vagyok azoknak a lányoknak, akik „szándékosan” teherbe esnek, ezzel töltve be valamiféle űrt az életükben. A jelen helyzet- ben talán a szüzességemet is csak valamiféle cselnek tulajdonítja. - Kenny? Mi történik? Kérlek, mondd el! - Ijedt arckifejezéséből arra következtetek, hogy rájött, védőfelszerelés híján fúrt. A nővérke belép, és arra kér, hogy kövessem. Én pedig így teszek. Mire visszaérek a fehér vizsgálóba, Cruise-nak már hűlt helye. Valószínűleg éppen kidobálja a cuccaimat a lakásából, és még a pénztárcáját is átkutatja a nekem vásárolt kabát blokkjáért. Gondolhattam volna, hogy végül a saját hülyeségem teszi tönkre a kapcsolatunkat, nem pedig valamiféle alaptalan elképzelés, miszerint Cruise előszeretettel „lépeget félre”. Akkor este, ott az étteremben megbizonyosodhattam arról, hogy Cruise-t egy cseppet sem érdeklik más lányok. Az a pincérnő legalább hét különböző planétán megállta volna a helyét valódi szupermo- dellként. És amilyen kihívóan flörtölt, megnagyobbított műmellén szinte már szétrepedt a blúza. De Cruise mégis engem vonszolt el a titkos búvóhelyre. Olyan szerelmes hévvel döfött belém, hogy még a gerincem is majd összeroppant az erőteljes lökéstől, és addig kényeztetett, míg felsikoltottam a gyönyörtől. Most egyedül Cruise fog kiabálni, mégpedig akkor, amikor engem meglát, és homlokegyenest az ellenkező irányba kezd szaladni. Kénytelen vagyok szembenézni a ténnyel. A kapcsolatunk véget ért. Ráadásul egy közös gyerekünk is lesz, aki az elkövetkező tizennyolc évben mindkettőnknek emlékeztetőül szolgál majd arra, hogy micsoda idióta vagyok. A bátyám, Morgan sem volt tervezett gyerek. Apám is csak addig tartott ki az anyám mellett, míg összehoztak engem, majd hanyatt-homlok menekült egészen a következő államig, mielőtt legalább óvodába adtak volna. Cruise-zal nekünk is hasonlóan rózsás kilátásaink vannak. Bármit megadnék, hogy csak még egyszer érezhessem teste szerelmét. Belép a nővér, és visszazökkent a valóságba. Ön Kendall Jordán? - kérdezi mindentudó mosoly- lyal az arcán. - Megvannak az 283 eredményei. Miután a nővér közli velem a tényállást, kisietek az orvosi vizsgálók dzsungeléból, át a várótermen, remélve, hátha még itt találom Cruise kocsiját, amely egyébként még mindig ugyanott parkol, azaz szemtelenül jóképű tulajdonosának is valahol a közelben kell lennie. Megpördülök, és ott áll előttem azzal a bizonyos szexi, ördögi mosollyal az arcán. Átöleli a derekamat, csókot nyom a számra, és a csókján semmiféle merénylet előjeleit nem érzem, de még csak haragot sem vélek felfedezni. Most pedig áruld el - borít be leheletével apa leszek, vagy sem? - Olyan nyugodt, szelíd hangon ejti ki a szavakat, hogy egy pillanatig azt kívánom, bár az lenne. Nem most leszel az - mondom kényszeredett mosollyal az arcomon. - Az influenzát viszont még könnyen elkaphatod.
Influenza? - nyomja homlokát az enyémhez, és megkönnyebbülten sóhajt fel. - Pedig bevallom, inkább drukkoltam a babának. Elnevetem magam, és az elmúlt huszonnégy órában először érzem, hogy nem fogom kiokádni a tüdőmet. Most megúsztad - jegyzem meg, és a pulóvere alá dugom a kezem, hogy alábbhagyjon a testemet átjáró borzongás. Talán valahogy túlteszem magam rajta, de eljön majd az a nap is, amikor egy egész halom gyönyörű, barna hajú gyerekkel leszünk körülvéve. Egy egész halommal? - sóhajtok fel, ahogy belegondolok. Ilyen génekkel? Ennyivel igazán tartozol az emberiségnek. Beülünk Cruise-zal a kocsiba, és miközben bekapcsolja a fűtést, és várunk, hogy bemelegedjen, elmesélem neki a varázsbogyókkal kapcsolatos félreértésemet. így az is kiderül, hogy kizárólag elővigyázatosságból akartam annyira azt a „kalapot” az első ciklus idején. És egyébként a szexuális úton terjedő betegségek ellen is védelmet nyújt - bólogat, ahogy a betegségmegelőzésre vonatkozó tudását is megcsillantja. A francba! A szexuális úton terjedő betegségekre egyáltalán nem is gondoltam. Jesszus! Cruise-zal szeretkezni pont annyit jelent, mintha lányok százaival lettem volna együtt, ami egyáltalán nem hangzik jól, de valahogy mégsem érzem tőle rosszul magam. Ijedten kerekedik el a szeme szótlan, riadt reakcióm 309 láttán. w Becsületszavamra - ragadja meg Cruise finoman a kezem minden rendben van velem. Kivizsgáltattam magam még a téli szünet előtt. Nyugodtan folytathatok bármilyen szexuális tevékenységet, teljesen tiszta vagyok, és soha semmilyen fertőzésem nem volt. Ó, aha... - és engem most tegyünk is félre. Figyelmeztetnem kell Mollyt, még mielőtt valamilyen nemi szervi szemölcsöt szed össze Brayden Ribancokkal- hempergő Holmes jóvoltából. - Tényleg nem gondoltam a szexuális úton terjedő betegségekre. - És azért nem, mert nyilvánvalóan idióta vagyok. A babaveszély jobban izgatott, mint a vírusos fertőzések lehetősége. Miattam kezdtél el fogamzásgátló tablettát szedni? - néz rám félszegen, amikor belegondol. Nem válaszolok azonnal, inkább csókot nyomok a kézfejére. És azt hitted, terhes vagy - nyúl felém, majd olyan szorosan ölel magához, mintha attól félne, hogy hirtelen elragad mellőle a sors. - Kenny - csókolja meg a halántékomat -, ha bármi ilyen történik, nem kell eltitkolnod előlem, és attól sem kell félned, hogy meggyűlöllek érte. Soha nem hagynálak el. Hosszú távra tervezek. Ha akarnál sem tudnál megszabadulni tőlem. Ezek szerint mostantól velem kell beérned. - Magamba iszom a látványát a tengerészkék éjszakában. Neked pedig velem - fogja tenyerébe az arcomat, és olyan alaposan vesz szemügyre, mintha legalábbis a külső rétegeket lehámozva most valami új, sokkal tisztább kép tárulna a szeme elé. Szeretlek, Kendall Jordán - lehel lágy csókot az ajkamra a bársonyos, csillagos ég alatt. Elhúzódom, ahogy mind belülről, mind kívülről fakadó tökéletes szépségében gyönyörködöm. Én is szeretlek, Cruise Elton. Cruise Az erős északi széltől a következő pár hétben ragyogóan tiszta az ég. Kirajzolódnak a fenyvesek borította domboldalak, az eukaliptuszfákat pedig mintha csak megfestette volna valaki, mennyei parfüm illatát árasztva a levegőben. Kennyvel az általam összeállított tanmenet minden tételét olyan behatóan tanulmányozzuk, akár azoknak a feladatoknak a listáját, amikre még mindenképp sort kell kerítenünk, mielőtt meghalunk. Egyik kedd reggel felébresztem Kennyt fél hatkor, és ráveszem, hogy menjünk ki a Barrel-sziklához, és nézzük meg a napfelkeltét. Barrel egy sötét kis erdő szélén található jó harmincpercnyire tőlünk. Az áfonya- és borókabokrok ágai úgy gabalyodnak össze, mintha folyamatos kardharcban állnának egymással, én pedig óvatosan hajtok át a kocsival a nehezen járható, sáros úton.
Első kézből tudom, hogy átkozottul szép a napfelkelte a Barrel szikláiról nézve. pr Egyszer apám hozott el ide - mesélem. - Itt kem- pingeztünk még gyerekkoromban. Igaz, egy kezemen meg tudom számolni az apámmal közös emlékeimet, az a kempingtúra beleégett az emlékezetembe, elevenen, és vissza-visszatérőn. Valamilyen, számomra ismeretlen okból gyakran felidézem azt a momentumot, és mindig újra át is élem. Ez volt az utolsó meghitt, közös programom az apámmal, mert utána kizárólag Pennington apjaként viselkedett, és az én életemben nem töltötte be többé az apa szerepét. Talán ezért ragaszkodom ennyire ehhez az emlékképhez. Ez az élmény volt apa-fiú kapcsolatunk csúcspontja, és a későbbiekben már csak egyre távolabb kerültünk egymástól. Tényleg? És Pen is veletek ment? Gondolom, jó sokszor megruháztad - incselkedve harap felém. Kenny lassan és finom hátrahajtja a fejét. Nyaka csak úgy hívogat, ajkam áldására vár. Álmos tekintete pedig arra csábít, hogy mártózzam meg a csókjaiban. Kenny számomra a heroin és a bor, az istenek ópiuma, és egy egész bödönnel a magaménak akarok tudni belőle. Nem, Pen nem jött, csak ketten voltunk. Ez volt az utolsó alkalom, hogy valamiféle erőfeszítést tett. - Mindig eszembe jut, mennyire csodálatos ez a hely. Megelevenedett képeslapként él az emlékezetemben. Ezért akartad, hogy én is lássam? - kérdi lágyan, bizonytalanul, mint aki nem tudja, mit is akarok tulajdonképpen. Nem - állok meg a kocsival a bozótban, még mielőtt teljesen meghalna a motor. Arra gondoltam, hogy megválhatnék ezektől a régi emlékektől, és szerezhetnék a helyükbe újakat. - Hátranyúlok, és előrehúzok egy gyapjúval bélelt hálózsákot, amelyet vészhelyzetre tartogatok a kocsiban. Majdnem ötkilós, de akár az északi sarkkörön túl is át lehet benne vészelni egy telet, ha jól bebugyolálja magát az ember. Kiszállunk, és elindulunk a sziklák felé. Egy fakerítés állja az utunkat, amely egy-két helyen már el van törve, és úgy néz ki, mintha keresztül akartak volna rajta hajtani. Tudomásom szerint néhányan ezt nem is voltak restek megtenni. A nap, akár egy világító mandarin tűnik fel a sötétben még egészen keleten, és ígéretekkel áldja meg a virradatot. Gyere ide - von magához Kenny, és puha ajkát az enyémre tapasztja. - Másszunk be a kocsi hátuljába, és kezdjük el megalkotni azokat az emlékeket! - Jéghideg kezét a pulóverem alá dugja, mire én gyorsabban kapkodom a levegőt. Ez nagyon komolyan hangzott. Adjunk még fél percet a napnak, hogy megmutassa magát. Segítek neki felmászni a motorháztetőre, és kiterítem a hálózsákot a kocsi tetején. Említettem már, hogy félek a magaslatoktól? kérdezi, miközben felkapaszkodunk a kocsira. - Melletted azonban biztonságban érzem magam. -
285
r
Melletted én is biztonságban érzem magam - ismétlem meg a szentimentális kijelentést. Kenny szelíden dorombol, és beleveszek áttetsző, kristályosán csillogó tekintetébe. Figyelj... a kocsi hátuljában bárkinek megy - búgja sokat sejtető, hízelgő hangon. - De a kocsi tetején a napfelkeltében... mit szólnál, ha egy ilyen emléket alkotnánk meg együtt? A kocsi tetején - mélázom el -, szerelmem, te született zseni vagy. És nagyon szeretnék a kedvedben járni - bújik ki a pólójából egy könnyed mozdulattal. Betakarom magunkat a hálózsákkal, és mindkettőnkről lehámozom a pulóvert, amelyek most mintha egyek lennének. Kenny a férfiasságomra teszi a kezét, hogy az újonnan felfedezett nirvánám állapotába juttasson. Megfogom a mellét, finoman megmarkolom mindkettőt. Újabban legszívesebben így kezdem a napot - sóhajtok fel, amikor mélyen, meleg testébe vezet. Kezemmel végigsimítok bársonyos bőrén, és ameny- nyire csak tudom, felhúzom a térdét. Fogom a vállát, és lágy, könnyed, hullámzó mozdulattal hatolok belé, óvatosan, nehogy bármelyikünk is leforduljon a kocsiról a nagy élvezet közepette. Amikor Kenny besétált az életembe, egyszeriben porrá lett a balszerencsém. Kenny az anti-Blair, akit az örökkévalóságig tudnék szeretni, és még az sem lenne elég. Kirobbanó szenvedéllyel nézünk az új nap elébe, és még a hegyek felől érkező fagyos szél sem tudja lehűteni a köztünk lángoló tüzet. Kenny elhomályosította a régi emlékeket, amelyek fájdalomból és hiábavaló vágyakozásból születtek. Úgy foltozta be szomjazó lelkem repedéseit, ahogy az apám sem tudta volna, és főként nem az egyéjszakás kalandok. Életünk új hajnalára ébredünk, és csak most veszi kezdetét a legszebb időszak: mintha egy édes, fenséges ízű gyümölcsbe harapnánk bele, amely az örökkévalóságig kielégíti mohóságunkat. Meglovagoljuk szerelmünk hullámait, visszafogom magam, várok, amíg lüktetni kezd alattam, és készen áll a boldog beteljesülésre. Ekkor én is szabadjára engedem az ösztöneimet, csillapíthatatlan hévvel mozog együtt a testünk, és együtt éljük át a szerelem legteljesebb pillanatait. Azt akarom, hogy Kenny mindig úgy maradjon meg az emlékezetemben, ahogy a reggeli fény csókjában fürdőzik tündöklő bőre. Jó vagy fantasztikus? - lehelem a fülébe, és szaggatottan veszem a levegőt. Egyik sem - zihál, majd nedves csókot nyom az ajkamra. - Tökéletes. Haja sötét színű csigákban keretezi márványként ragyogó vonásait, és a nap első sugarai visszatükröződnek tisztán fénylő szemében. Szerintem mi együtt vagyunk tökéletesek, Kenny. - Testem az övére omlik, miközben a ragyogó napfény örömteljesen árad szét rajtunk. Megszületett egy új emlék a napfelkeltében. És mi ketten hoztuk létre. Kenny és én nem ismerünk lehetetlent. A hetek tovarepülnek, és a panzió, csak úgy, mint az édesanyám, igencsak rozoga lábakon áll. Istennek hála 315 Mollyért, a mankókért és a házhoz kijáró, szakképzett nővérekért. Legfőképpen azonban Kennyért adok hálát, aki nem csupán meleg ebédről gondoskodik anya és Molly számára, de még a szalonban is besegít, ha kell. Anya és én a hálószobában ülünk, ahová286csak az én kedvemért mászott fel. Nagyot sóhajt, és belekezd a panzió sorsa feletti ke- sergésbe. - A jövő hét végén még jön egy pár, de utána befuccsol - siránkozik, miközben az antik öltözőasztal fiókjában kotorászik. A bútordarab generációk óta a családunk tulajdona. Zöldes krémszínű, tölgyfából készült, peremeit faragások díszítik. Anya a legkisebb szobában rendezkedett be, hogy a vendégek foglalhassák el a napsütötte domboldalakra és a hátsó kis folyóra néző szobákat. Molly szobája a földszinten van a konyha mögött, de most, hogy anya ilyen kis bicebóca, az én régi szobámba költözött, közvetlenül anyáé mellé. Ma anya azért sántikált fel hozzám a lépcsőn, hogy odaadja nekem azt a kis tárgyat, amely később életem egyik legértékesebb emlékéhez fűződik. Ezt végül nem adtad oda Blairnek - mondja, és a nagymamám gyűrűjét tartja a kezében. Nem. Visszavásároltam az antikváriustól, háromhavi képzeletbeli fizetésemet
húztam le a vécén, de szerencsére annyira nem tört össze az eset. Persze, mert hagytam, hogy eladd a retró bogárhátúmat ezért a flancos kis csecsebecséért. - A ráncok elmélyülnek a szája körül, ahogy elfojt egy nevetést. - Édesem, biztos vagy ebben? - megremeg a hangja, ahogy átnyújtja a platinagyűrűt. Megcsillan az áttetsző gyémánt a közepén, mintha a nagymamám így adná beleegyezését. Több mint biztos. Várhatnál még vele, amíg végleg ráunsz a kalandozásra. Ha tényleg ő az igazi, a végén úgyis együtt lesztek. A kalandozástól távolról sem azt kaptam, amit vártam. Azt hiszem, az a rosszfiús imázs soha nem állt igazán jól neked. - Végigsimít a haján, és az államnál fogva maga felé fordítja az arcomat. Édesanyám évtizedeket öregedett az elmúlt néhány évben. Annak idején még hitt a szerelemben, voltak férfiak az életében, és a napjai tele voltak izgalommal, de soha nem tudta kiheverni az utolsót, aki egyszer csak fogta magát, és lelépett. Mi a helyzet veled? - dobom fel a gyűrűt a levegőbe, majd azonnal el is kapom. - Ezt a fejezetét lezártad az életednek, vagy nyitva hagyod, hátha megtalálod a tökéletes személyt? Az ember szívében mindig marad hely szeretni valakit. Csak meg kell találni azt a különleges embert. A lényeg, hogy jókor légy jó helyen. Én azt hittem, minden a sorson múlik, és azon, hogy megtaláljuk a lelki társunkat mondom félig viccesen. Ez nagyjából így is van - kacsint felém. - Néha azonban egy kis fellángolás is jót tud tenni az embernek. Pont a fellángolás az, ami a következő percünket Kennyvel a lehető legemlékezetesebbé fogja tenni. Valentin-nap van, tiszta, napsütéses délután, míg a tájat 317
borító hótakaró úgy csillog, mintha hullócsillagok gyűjtőhelye lenne. Netán Pennington is a meglepetés része? - grimaszol Kenny, amikor megpillantja sportkocsiját a kör alakú kocsifordulóban. Őszintén remélem, hogy nem - motyogom a bajszom alatt, és jó ötszáz méterrel továbbhajtok Jackie díjnyertes telivérei irányába. Kenny arca felragyog, amikor megpillantja a karámban szabadon kószáló lovakat. Mindegyiküket arisztokratikus elegancia jellemzi, de az én kedvencem valamiért mégis Appaloosa, leopárdra emlékeztető fekete-fehér foltjaival. Kenny pont úgy mutat majd rajta, mint egy angyal, amikor kilovagol a mezőre. Lovak? - Arca egészen ellágyul a csodálkozástól, majd a kocsival megállók az istállóknál. Kiszállok, átsietek az ő oldalára, és kézen fogom, hogy kisegítsem. A nap kezd nyugat felé ereszkedni, és aranyszínű árnyalattal vonja be a tájat. Jó lesz, ha sietünk, nehogy ránk sötétedjen - mondom, miközben a gazzal benőtt pajta felé igyekszünk. Mit csinálunk itt? Csak nem lovagolni fogunk? - Sötét haja az arcába hullik, de ahogy megrázza, a szél alázatos engedelmességgel igazítja vissza tökéletesen a frizuráját. Nem lep meg, hogy Kennynek még az elemek is a kedvében akarnak járni. Nem, nem lovagolni jöttünk - ugratom hanem takarítani. Tizenöt éves korom óta dolgozom Jackie-nek. Havonta egyszer kitakarítom az istállót, és ezért ötven dollárt fizet nekem. Gondoltam, hozok magammal egy kis segítséget. - Finoman megszorongatom a vállát. Azt már nem! Mi takarítsuk el a trágyát Jackie lovai után szaros ötven dollárért? Kényszeredett mosolyra húzódik a szája, majd megcsókol. - Ám legyen. Szívesen segítek. Halk nevetés rázza a testemet. - Tulajdonképpen erre már tegnap sort kerítettem, és néhanapján jól jön az ötven dollár is. Mára azonban élvezetesebb programmal készültem. Legalábbis remélem, élvezetesnek találja. Az igazat megvallva, remegek, akár egy szűz lány a szalagavató éjszakáján. Tenyerem folyamatosan izzad, hiába törölgetem percenként a farmeromba, miközben próbálok valamelyest lenyugodni. Van egy ajándékom számodra. - Kezét a számhoz emelem, és megcsókolom. Kenny átkarolja a derekamat, ahogy az istállók mögé vezetem. Egyik istálló után a másikat hagyjuk el, és még érezni a levegőben a citromos tisztítószer illatát, amellyel a diófa ajtókat súroltam tisztára egy jó hónappal ezelőtt. Csosszanó cipőnk alatt susog a széna, miközben hatalmas, masnival díszített csomaggal indulok Kenny felé. Pehelykönnyű, és kellő óvatossággal nyújtom át. Úgy döntöttem, nem csomagolom be, nehogy Jackie valamelyik díjnyertes lova véletlenül csomagolópapírral tömje meg a bendőjét. Azonnal fenéken billentene, ha bármelyikük is ezüstpapírt pottyantana ki a fenekéből. Cruise! Ezt igazán nem kellett volna! De én ragaszkodom hozzá - nyomok gyors csókot az ajkára, majd a csomag felé bólintok, hogy bontsa ki. Kenny kibogozza a masnit. Felemeli a doboz fedelét, és a szeme elkerekedik a meglepettségtől. Egy pár csizma - szólal meg remegő hangon. Gyapjúval bélelt, így jó melegen tart. Kenny felemeli a homokszínű bőrcsizmákat, 288 hogy jobban megcsodálja őket. És rakott sarka van, így még nőiesebben tudsz majd bennük vonulni. - Szívem nagyot dobban, miközben ő még mindig a csizmákat szemléli. Majdnem egy kényelmesebbet, de kevésbé nőieset választottam, ami egyébként kétszer ennyibe került volna, csak hogy ne legyen Kenny annyira őrjítően szexi az egyetemen. Kenny azonban még a tűznél is forróbb, és még ha akarnék, sem tudnék ezen változtatni. Köszönöm - szeme könnytől csillog, és kezét a meleg gyapjúba dugja. Felpillant rám hosszú szempillái alól. - Szeretlek. Én is szeretlek. - Ajkamat a szájához illesztem, és hosszan megcsókolom, mielőtt elhúzódnék. - Próbáld fel őket! - segítek neki belebújni a csizmába. Hosszú szárú tornacipőjét végre olyan lábbelire cseréltem, amelyben nem fagy meg. Netán meghaltam, és most a mennyországban vagyok? - nyögi, ahogy a lába
belesüpped a plüssbélésbe. Jó érzés, ugye? Pajkos mosoly jelenik meg az arcán. Szeme sarkában elkenődött a szempillafesték az imént legördülő könnycseppektől. Igen, és annak köszönhetem, hogy az életem része vagy. - Megcsókol, csókjával felfedezi és felpezsdíti az ajkamat. Egy pillanatra megfordul a fejemben, hogy hanyatt kellene dobnunk magunkat a szénában, a gyűrű azonban már így is olyan forró, hogy lyukat éget a zsebembe, a nap ilyen szempontból ugyanis ellenem dolgozik. Gyere, induljunk! - Felnyergelem Lady Luckot, és kivezetem az istállóból. Segítek Kennynek felülni rá, ő pedig finoman meghúzza a kantárt. Hoppá - ugróm ki én is az istállóból, fel Kenny mögé. Kenny átadja nekem a bőrszárat, és én megtanítom arra, hogyan lehet a lovat irányítani, amíg kiérünk a pajtából. Meg fogjuk ölni szegényt - sajnálkozik Kenny, miközben teste az enyémhez simul. Csípőnk egyszerre mozog, lassan, körkörösen. Bírni fogja - lehelek csókot a hajára, és behunyom a szemem, hogy magamba szívjam a pillanat gyönyörét. - Izmos és nagyon erős. Olyan szuíla van benne, mint egy csőrös kamionban. Egyébként pedig alig másfél kilométert teszünk csak meg. w Elhagyjuk a karámot és a bozótokat, amelyek most mintha összeérnének az égbolttal. Kenny, amennyire csak tud, hátracsúszik a nyeregben, én pedig átölelem. Csókokkal halmozom el, és szép lassan eltűnünk a juharfák szegélyezte lovaglóösvényen. A hatalmas örökzöldek bűnös kísértetekként, fenyegetőn terülnek el fölöttünk, mint amelyek nem akarják elárulni sötét titkaikat. - Még soha semmi ehhez foghatóban nem volt részem - simogatja meg Kenny az arcomat, mire én megcsókolom az ujjait. - Te tényleg varázslattal töltőd meg a levegőt körülöttünk. És valóban. Ez maga a varázslat. Kenny is érzi, csakúgy, mint én. Lady Luck hátrálni kezd, ugyanis fél a mezőtől a befagyott tó partján. A több száz éves tölgyfák között átszűrődő földöntúli napsugarak fátyolos fénypászmái a hóborította tájat tündérmesébe illő látvánnyá varázsolták. Lepattanok a lóról, Kenny a karomba csusszan, majd a terepet szegélyező sziklák felé irányít minket. Kenny a nyakamnál fogva gyengéden magához von, és hosszan fürdet szerelmes csókjaiban. Istenem, itt és most, az Alexander-birtok fagyos tundrájának kellős közepén akarom őt a magamévá tenni! Elképzelem árnyékunk játékát, és ahogy Kenny a haját ébenfekete szárnyként teríti szét. Letérdelek előtte, mire ő is térdre ereszkedik. Ajkamba harapok a félreértés láttán. - Neked nem kellett volna letérdelned - mondom, és nem tudom tovább visszatartani a mosolyomat. Sem a boldogságnak, sem a reménynek nem lehet megálljt parancsolni. - Mert helyette inkább ezt kellett volna tennem? kezdi el kigombolni a farmernadrágomat, és kihívó tekintettel néz rám. Előhúzom a gyűrűt a zsebemből, még 289 mielőtt me- redező férfiasságom betöltené a köztünk lévő kis távolságot, és emlékezetes hitvesi légyottban részesítene bennünket. - Szeretlek, Kenny - mondom, és szaggatottan kapkodom a levegőt. - Megmentettél. Újra megtanítottál élni, és megmutattad nekem, hogy minden pillanatnak megvan a szépsége. Soha nem akarok nélküled lenni. Megnyalom a számat, és érzem, mint csípi meg a fagyos levegő. - Kenny, a szívem mélyéből könyörgök neked, légy a feleségem! - felé nyújtom a gyűrűt. Arcom megfeszül, és lélegzet-visszafojtva figyelem, ahogy hitetlenkedő szeme elkerekedik. Félénken rámosolygok. Gyere hozzám feleségül ! Igen vagy nem? Kendall Tökéletes szerelem - Cruise - nem tudom levenni a tekintetem a gyönyörű gyűrűről, miközben Cruise-zal a fagyos mennyországban térdelünk. Megrohannak az érzések, teljesen újak is vannak köztük, és tűzijátékként robbannak bennem.
Olyan erősek és elsöprők, hogy az izgalom és a meglepettség szinte eltörpül mellettük. Ez a gyűrű új kezdetet jelképez, egy csodálatos ösvény kapuját, amelyen belépve elindulunk Cruise-zal a közös jövőnk felé. Benne van az ígéret, amelynek alapja a szerelem, és egész lényemben megkönnyebbülök, mert az a fogalom, amit én mindeddig hatalmas tévedésnek értékeltem, pont abban az emberben ölt mégis testet, akire mindig is vágytam. És ennek most kézzel fogható bizonyítékát nyújtja felém, hogy viseljem szerelme jelét a mai naptól. - Igen - szakad ki a válasz mellkasomból, hangosan és hirtelen, majd élesen visszhangzik a levegőben. - Igen? - Ügy fest, mint aki nem biztos abban, hogy nem álmodja-e az egészet. - Igen, igen, igen, igen! - Könnyeimtől sós, vad csókokkal árasztom el. Soha nem éreztem magam ennyire teljesnek, boldognak és meghatottnak egyszerre. Igen. - Cruise egy pillanatra behunyja a szemét. Megfogja a bal kezemet, és az ujjamra húzza a gyűrűt, amely csakúgy csillog a bőrömön. A gyémánt még fényesebben csillámlik a napfényben, akár a csillagok, amikor holdfényben úszva még szikrázóbban ragyognak. - A nagymamámé volt a gyűrű. Remélem, nem bánod. Jaj, dehogy. Gyönyörű. És megindító, hogy egyszer ő viselte - remegek a karjában. - Ráadásul pont jó az ujjamra. Igazi csoda. Ha gondolod, becserélheted másmilyenre, vagy vehetünk neked másikat az esküvőre.
290
Nem akarok másikat. Ez tökéletes. Csakúgy, mint te. Cruise forró csókot nyom az ajkamra, és a kezével szeretetteljesen, határozott mozdulattal simít végig a hátamon. Ezek a kezek fognak holnap és holnapután is szeretni engem, amíg végül az örökkévalóságban végleg egyesülünk. A kabátom most takaróként is funkcionál, ahogy Cruise-t lehúzom magamhoz a hóba. Arca veszélyesen vonzó a párás égbolttal a háttérben, és a gyomrom ösz- szeugrik a látványtól, illetve a tudattól, hogy mostantól örökké az enyém. Masszírozni kezdi a testemet, mintha szobrot akarna gyúrni belőle, majd lehúzza rólam a farmert, és csak úgy ég a vágytól, hogy belém hatoljon. Ujjai a hasamon játszadoznak, majd keze a combom közé csusszan, és gödröcskéi, mint két tökéletesen egyforma árnyék, elmélyülnek. Cruise lepillant rám, és elmerülten figyeli az érintésétől vonagló testemet. Forró szenvedéllyel izgat, és belül szinte már lángba borulok. Ez a kéjes boldogság és az eksztatikus szerelmi összeolvadás a belépő az életünk most kezdődő szakaszába. Elhelyezkedik fölöttem, majd a csípőjét az enyémhez nyomja, lassan és izgatóan, amitől lázas önkívületbe kerülök. Cruise puha hóágyon szerelmeskedik velem, és közben aléltan, szenvedélyesen nyögdécsel. Gyengéd, lágy csókkal áld meg, és nyelve az enyémmel játszadozik. Mámorító szerelme kívülről-belülről egyaránt kielégít. Próbálom az emlékezetembe vésni az érintését, az illatát, a torkából fel-feltörő eltévedt kis hangokat. Mindentől, ami CruSe-hoz köthető, csak egyre jobban kívánom őt. Betakar a testével, és olyan meghitten hatol belém, ahogy az csak lehetséges. És én pontosan erre vágyom. Örökkön-örökké. A következő héten, a nemek közti viszonyok óra után Cruise közölte, hogy szeretne elvinni egy különleges helyre. Fogja a kezem, miközben határozott léptekkel sétálunk végig a campuson. Én még mindig teljesen fel vagyok dobva az eljegyzésünktől. Azóta minden estét egymás karjában töltöttünk, és boldogan álmodoztunk arról, mit is tartogat számunkra a jövő. Kerékpárosok cikáznak a járdán. A bringások úgy hajtanak el mellettünk, mintha egy New York-i utcán sétálnánk, vagy mintha a Tour de France-t itt, a Garrisonon rendezték volna meg. Megtorpan egy magas téglaépület előtt. Tekintetét az épület legtetejére szegezi, majd felém fordul. Huncut fény csillog a szemében, amiből arra következtetek, hogy ennek az építménynek itt előttünk van némi köze ahhoz a bizonyos, különleges helyszínhez. Ha ez most azt jelenti, hogy ugrani akarsz, rám ne számíts! - Semmi értelme hiú ábrándokkal áltatnom őt. Pont annyi kedvem van kiugrani egy épületből, mint megenni egy tál nyálkás csúszómászót. Ugrásról szó sincs! Megígérem. - Cruise az ajkához emeli a kezem, és csókot nyom rá, ettől egészen a lábujjamig borzongás fut végig rajtam. A szám szóra nyílna, de ekkor megpillantok egy piros kabátos szőkét a távolban ^Blair az a rajzóráról, és eszembe jut, hogy meg akartam kérdezni tőle, lenne-e kedve próbára tenni Calt. Lauren állandóan a nyakamon lóg, hiába biztosítottam róla, hogy engem most egy jó ideig nem érdekel semmilyen más pasi. Itt van nekem Cruise. Magához húz, és az épület hátulján belépünk egy keskeny ajtón. Koromsötét van. A penész és rozsda átható szagától teljesen visszatér az érzékelésem. Köszöntelek a toronyban, Kenny! - mondja fejével egy lépcsősor felé biccentve, amely egy halom emeleten keresztül vezet fel a Garrison legbecsesebb fallikus szimbólumának tetejébe. Ez sok időbe telik - mondom gyorsan. Sőt, szédülést okozó feladat lesz, amihez most nincs túl nagy kedvem. Megnyom egy gombot mögöttem, mire halkan kinyílik a liftajtó. Ügyes! - mondom jócskán megkönnyebbülve. - A lábam értékeli, hogy kímélik. Beszállunk a liftbe, és a gravitációt megszégyenítő sebességgel jutunk a tetőre. Cruise nem zavartatja magát, a fülcimpámat kóstolgatja forró, mohó ajkával. Az ajtó kinyílik, jeges szél fogad minket, és hirtelen eszembe jut a módosított tanterv, illetve a tizedik tétel, a nagy finálé, azaz a torony. Ó, istenem! - szakad ki belőlem halkan. Foglak! - suttogja huncut mosollyal az arcán. -
Cruise az óriás földgömbhöz vezet, amely a campus szimbólumaként lebeg az egyetem fölött. Az égbolt grafitszürke árnyalatban terül el
fölöttünk. Füstszürke felhők ereszkednek alá, olyannyira közel, hogy akár meg is érinthetnénk őket. Isten is kinyújthatná az ujját felénk, és akár egy freskó is életre kelhetne a fejünk fölött. Lepillantok a campuson sétálgató aprócska emberekre. A táj hol közeledik, hol távolodik, ahogy bizonytalanul imbolygok. Ne félj ! - mondja, és megtámaszt. Gyengéden a gömb fémszerkezetének belsejébe húz, olyan óvatosan, ahogy csak lehet. Cruise ezt akarja. Orgazmikus képzelgéseinek legjava ez, amelyet kizárólag az én kedvemért állított össze. Pajkos mosolyra húzódik a szám, ahogy letérdelek, és kigombolom a farmernadrágját. Megszorítja a kezemet, és leguggol mellém. Kenny, te egy elbűvölő gyöngyszem vagy, ugye tudod?
293
- Nem, nem tudom - súgom, és az1arcom megtelik színnel. - De fenemód örülök, ha te így gondolod. Cruise a kezébe fogja az arcomat, és tüzes ajkát az enyémre tapasztja. A szél bevág a kettőnk közötti kis résbe, mintha szét akarna minket választani, majd a peremre lökni, hogy szerelmünk tragédiába torkolljon. De Cruise lefektet, és szerelme minden erejével biztosan tart. Komisz vi- gyorral az arcán méreget, behatóan tanulmányoz, és úgy issza magába az élményt, mintha egész életében csak erre várt volna. Keze a pulóverem alá vándorol, és egy varázsló ügyességével szabadít meg a melltartómtól. Forró csókokkal borítja a nyakam, mielőtt elindulna a mellem felé, lassan, de biztosan, azt a hatást keltve, hogy az egész világ a miénk az összes földi jóval együtt. Sőt, tulajdonképpen már sok millió év megadatott nekünk arra, hogy szeressük egymást, akkor és ott, ahol csak kedvünk tartotta. Cruise lehámozza rólam a farmeromat, lehúzza az alsónadrágját, és vonzalma szabad utat kap. Meleg teste az enyémen lovagol, míg éppen csak a bőrömhöz érő csókokkal incselkedik velem. Keze a csípőmet masszírozza, és egészen maga alá hemperget, mígnem már zihálva követelem a testét. Lenyúlok, és magamba húzom férfiasságát, gyengéden, lágyan, miközben testemmel is homorítok, hogy még beljebb érezzem magamban, és közben mély levegőt veszek. Cruise ki-be lüktet bennem, majd egybeforrt testünk lágy ütemet vesz fel. Ajkát az enyémhez nyomja, és villámgyorsan vándorol tovább a
294
fülemhez és a nyakam felé. Cruise finoman harapdál és nyaldos, nyögdécsel, a nevemet kiáltja, majd mindketten beleveszünk a kizárólag kettőnk számára megteremtett gyönyörökbe. Szempilláim idegesen rebegnek. A felhők hol tengerészkék, hol fekete árnyalatot öltenek, míg a szél dühösen ostromol minket. Cruise mellett nincs olyan magaslat a világon, amelytől félnék. Sőt, egyenesen vonzanak a magaslatok. Most, hogy van nekem Cruise, nem tűnődöm azon, milyen érzés lehet szeretve lenni. Örökre megtapasztaltam. Istenem, Kenny - lihegi a szavakat forrón a fülembe, míg teste újra és újra összerándul. Cruise torkából hörgés szakad fel, és a nyaka homorú ívet vet. Szeretnék mindig így emlékezni rá: a hamuszürke égbolttal a háttérben, a gyönyörök tornyán. Ösztöneimen eluralkodik a minden józan gondolatot elsöprő szenvedély, és egyre erősebben és gyorsabban irányítom testünket. Cruise sem fogja vissza magát. Olyan mélyen hatol belém, hogy már-már a lelkemet is kilehelem. Megragadom a hátát, és erőszakosan húzom még közelebb magamhoz. Mély nevetés tör fel belőle, és bőre megcsillan az enyémen. Szeretlek, Kenny. - Érzem a szívverését a mellkasomon, mintha csak át akarna kéredzkedni hozzám. Én is Szeretlek, Cruise - nedves csókot nyomok az ajkára, majd próbálok levegőhöz jutni. Cruise-tól mindig eláll a lélegzetem. Próbáltam rávenni Cruise-t, hogy térjünk haza, és otthon folytassuk az előnászutat, ő azonban ragaszkodik ahhoz, hogy menjek be a délutáni előadásaimra; nem szólva a szegényes higiéniáról meg a többiről. Rajzórán pont Ally lep meg piszkosul, ugyanis ez alkalommal ő a biztos kétszáz dollárra pályázó diák. Mosolyogva tárja fel testét a bámészkodó diákcsoport előtt, mintha valami érdekes tájat mutogatna, amelyet minden srác különös figyelemmel szemlél. A férfi modell nem jött el, úgyhogy ő az egyetlen látványosság. Látom rajta, hogy kényelmetlenül érzi magát, mivel folyamatosan próbálja úgy tartani kezét és lábát, hogy az intim testrészei takarásban legyenek, ami miatt Webber professzor asszony újra és újra rászól. Egy kis figyelmeztetés elkelne Allynek, bár valószínűleg nem tudja, hogy történetesen én is erre az órára járok. Vékony, szikár alakját szénnel körvonalazom, végtagjait hosszan elnyújtva, mintha pont most került volna ki a tésztakészítő gépből. Arcát olyan gyönyörűen szeretném ábrázolni, ahogy csak tudom, mert biztosan meg akarja majd nézni a rajzomat. Ally egyébként gyönyörű, így nem igazán kell törnöm magam, hogy még szebb legyen, mint élőben, inkább próbálom minél emberibb hatást keltőn visszaadni. Mondanom sem kell, hogy a rajzkészségemen még bőven van mit fejleszteni. Allyről eszembe jut Lauren nevetséges terve, miszerint egy álribanccal kellene a pasiját becserkészni. Annyira képtelen ötlet, hogy nem is igazán tudom értelmezni. - Figyelj csak, Blair! 33nézek végig rajta, miközben csendes vágyakozással rajzolja fel Ally alakját, és olyan hatalmas csípőt rajzol neki, hogy akár egy kiselefántot is könnyedén megszülhetne. - Mit szólnál ahhoz, ha meg kellene próbálnod elcsábítani egy lány pasiját, csak hogy bebizonyosodjon, nem csalja meg a barátnőjét? Pici szája tátva marad a kérdés hallatán. Blair olyan meglepetten néz rám, mintha valamiféle nem várt csoda következett volna be hirtelenjében. Azt akarod, hogy elcsábítsam a pasidat? - hebegi izgatottan, mert azt hiszi, Cruise-ra kellene rástartolnia, és már bánom is, hogy felhoztam ezt az egészet. Nem, nem az én pasimat. Ő soha nem lépne félre. Egy barátnőm pasijáról van szó. Nem, abba nem megyek bele. - Végigszánt ceruzájával a túlméretezett pauszpapíron. Vicces, hogy ilyen sebtében elpárolgott a lelkesedése, amint az „én” barátom kikerült a történetből. Az egy gyűrű az ujjadon? - kerekedik el Blair szeme, és hátrahőköl a csillogó platinagyűrű láttán. A nagymamájáé volt. - Felé nyújtom a kezem, hogy jobban megnézhesse, mire az arca egészen különös, hamuszürke színt ölt. - Jól vagy? Igen, persze, jól vagyok - szorítja össze a száját. - És hogy kérte meg a kezed? A péniszes srác az, ugye? Nem tetszik, hogy Cruise-t így lealacsonyítja, és egy közönséges testrész által utal rá, de nem teszem szóvá, 332
mert látom rajta a megkeseredettséget. Igazán csak az összetört szív tudja örökre elvenni egy nő kedvét a férfiaktól, legalábbis anyám ezt szokta mondani. Igaz, anyámnál az örökre mindössze addig tart, amíg aláírják a válóperes papírokat, és azután felkeresi valamelyik környékbeli szórakozóhelyet. Lóháton vitt ki - súgom - egy olyan vidékre, amely maga a földi mennyország, és ott térdelt le előttem. A hóban szeretkeztünk ott helyben, mintha csak mi ketten léteznénk ezen a világon - mesélem halkan, inkább saját magamnak, ahogy felidézem az emlékét. Hirtelen elönt a forróság, és melegem van a kabátban és a csizmában, a Cruise-tól kapott figyelmes ajándékokban. - Cruise egyszerűen tökéletes. Mogorva fújtatással szakítja félbe a beszámolómat. Gondolom, az előző menyasszonya is így gondolta vonja meg a vállát, mintha ezt amúgy magamtól is tudnom kellene. - Mesél neked I róla néha? Egy pillanatra meginogni érzem a talajt a lábam alatt. Tudtam, hogy Cruise-nak volt egy barátnője, de igazából soha nem beszélt róla. Az eljegyzést pedig egészen biztosan nem említette. Nem, nem nagyon beszél róla. Vicces - húzódik önelégült vigyorra a szája, miközben továbbra is a torz alak megrajzolásával van elfoglalva. Blair görcsös vonalakat húz a papíron, ahogy megpróbálja Ally homlokát kétszer akkorára megrajzolni, mint amekkora valójában. - Ahhoz képest, hogy elvileg szerelmespár vagytok, nem úgy tűnik, mintha túl sokat tudnál róla. Habár, talán csak nem akarja, hogy 333
megtudd, miért is szakítottak valójában. Hogy miért szakítottak? - Te tudod, miért szakítottak? Ó - mordul fel indulatosan. - Igen, tudom. Csúnya véget ért a kapcsolatuk - jegyzi meg túlontúl szomorú hangon, mintha a kijelentésben volna némi irónia. - Megcsalta a lányt. Mint tudjuk, hajlamos a kalan- dozgatásra. De ezzel te is tisztában vagy. Vagy ötszáz lánnyal lefeküdt. Egy csődör vére csörgedezik az ereiben, akárcsak az apjának. Elakad a lélegzetem. Ehhez aztán már végképp nincs joga. Mi a francról beszélsz? - minden szó olyan vészjóslón hagyja el a számat, mintha lépésről lépésre egy szakadékhoz közelednék. Ezt vond vissza! Cruise egyáltalán nem ilyen, és az sem tetszik, hogy őt és az édesapját egy állat szintjére degradálod. - Csak úgy forr bennem a vér a dühtől, amiért így mer beszélni Cruise-ról. Blair hangosan felnevet. - De ha egyszer ez az igazság! Te pedig nyilvánvalóan egyike vagy azoknak a lányoknak, akik számára az igazság fájdalmasan derül ki. Legszívesebben lekevernék neki egy pofont, és csak az tart vissza, hogy Blair is egy olyan ribanc, aki valószínűleg azonnal vádat emelne testi sértés címén. Anyám - frusztrált nevetés tör fel belőlem -, téged valaki alaposan a padlóra küldhetett, igaz? - Most beszélgetek utoljára ezzel az elmebeteg nőszeméllyel. Már azt is bánom, hogy a terem» ek ebben a felében jutott eszembe magamnak helyet keresni. Sötét, elborult szeme szúrósan néz. Arca megkeményedett, akár a kovakő, és a kedvességnek semmi jele nem mutatkozik rajta. Igen, valaki tényleg nagyon a padlóra küldött. Talán én magam voltam az. Görcsösen és dühösen húzza végig a ceruzát a papíron. Hatalmas X-eket rajzol a gondosan elkészített vázlatra, míg végül a ceruza átszúrja a pauszpapírt. Úgy ül ott, mint akit leforráztak, és dühtől csillogó, égető tekintettel néz rám. - Még mindig szereti őt. Ugye ezzel tisztában vagy? Azért nem beszél neked róla soha, mert túlságosan fájó lenne. Mindig szeretni fogja a lányt, akit egyszer feleségül akart venni. Gondolom, nem akarod a másodhegedűs szerepét betölteni a szívében, igaz? Felkapom a holmimat, és már indulnék is, de megragadja a könyökömet. Nézd - hunyja le a szemét egy pillanatra én csak jót akarok neked. Nem akarom, hogy valaha is olyan borzalmasan érezd magad, mint ahogy most én. A sors egy különleges férfit tartogat a számodra, csak történetesen nem őt. A szíve még mindig értem dobog. A gyomrom émelyegni kezd. Visszasietek, és dominóként döntöm fel a festőállványokat, mire az osztályterem jó részén úrrá lesz a zűrzavar. Ezek szerint ő lenne az a lány? Egyszer sem említette, és még a kapcsolatunkra vonatkozó intim részleteket is nyugodt szívvel végighallgatta. Kirohanok az épületből. 33g És soha többé nem tervezem, hogy visszamegyek. Cruise Laurennel mentem haza. Puszi Lauren vitte haza? Jaj. Talán nem érzi jól magát? Én is elindultam volna előbb, ha szól. Már minden órámmal végeztem, és csak próbálom valahogy kitölteni a munkaidőm utolsó perceit. Ez furcsa. Általában én szoktam rá várni. Az elmúlt hetekben együtt mentünk haza, hogy spóroljunk a benzinköltségen. Nélküle nem lesz ugyanolyan érzés hazavezetni. Már most hiányzik. Kurtán felnevetek. Úgy tűnik, teljesen Jordán kisasszony szolgálatába álltam. Tekintélyuralmam ezúttal végleg megtört. Egy árnyék jelenik meg az ajtóban, és egy pillanatig meg vagyok győződve róla, hogy Kenny az. Talán a székhez akar láncolni, hogy aztán a papírjaim segítségével jól elnáspángoljon. - Cruise? - hasít egy női hang a levegőbe. Hirtelen megfagy bennem a vér, majd megfordulok. Megismerem az éles hangot, a kurtán ejtett szavakat. Blair az. Soha nem lehetett a tisztelet minimális szikráját sem felfedezni a hangjában, amikor a nevemen szólított. Cipőm sarka koppan egyet, ahogy megpördülök a székkel. Már számítottam erre a találkozásra. A szívem mélyén soha többé nem akartam őt látni, de kitartása és vadászösztöne garantálta, hogy ne így legyen.
Segíthetek valamiben? - szegezem rá a tekintetemet. Élénkpiros kabátja most leginkább egy riasztóberendezésre emlékeztet, amit már évekkel ezelőtt 336 észre kellett volna vennem, és a lehető legmesszebbre menekülnöm hazug ajkától és manipuláló tekintetétől. Most, hogy valódi megvilágításban látom őt, egy jelentéktelen lány Kenny mellett, kezdve csontvázszerű alakjával jövőbeli menyasszonyom egészséges, teltebb testalkatához viszonyítva. Az már egyszer biztos, hogy belül, ami a lényeg, valóságos szörnyeteg. Mi a francot akarsz? - kérdezem halkan, nehogy felfigyeljenek a mikrokozmoszukba zárkózott profesz- szorok körülöttem. Látom, igencsak lényegre törő vagy - oson be, és behúzza maga mögött az ajtót. Azt hiszi, még mindig kalickában tart, holott már rég kirepültem belőle. Hallom, eljegyezted - húzza fel a vállát egészen a füléig, majd leül elém az asztalra. Zavaró a fizikai közelsége, ráadásul megcsapja az orromat az ismerős parfüm illata, amely egy halom rossz élményt idéz fel bennem. Nézd - dönti hátra a fejét barátként jöttem. Nem tudom, ez hogyan lehetséges, biztosan a végzet vagy a sors keze, vagy nevezd, aminek akarod, de pont mellette ülök rajzórán, és igen vad történeteket ad elő más férfiakról. Valóban? - Korábban mindig mindent bevettem, amit Blair összezagyvált, de amióta rájöttem, kizárólag hazugságokkal etet, nem hagyom, hogy úgy nyomja le a torkomon a rosszindulatú koholmányait, mint valami finom fagylaltot. Igen, tényleg. Azt mondta, arra hajt, hogy a város ribanca legyen belőle, é337a ragadozót akarja játszani”. Mindeközben megpróbálja elhitetni az áldozataival, hogy valóban szerelmes beléjük. Gyomrom zuhanásba kezd. Nem tudom, miről beszélsz, de nem is akarom tudni. Miért nem mész inkább vissza Dartmouthba? Vagy netán ott sem látnak már szívesen? - Még ennyit sem kellett volna mondanom. Egyszerűen fel kellett volna kapnom az aktatáskámat, és egyenesen az ajtó felé venni az irányt, mindamellett nem bírtam ki, hogy ne tegyek legalább egy gúnyos megjegyzést. A tudomására akartam hozni, hogy nem esett jól, amit velem tett. Habár most már kifejezetten hálás vagyok a történtekért. Nem tudom, mit csináltam volna, ha akkor lép be Kenny a képbe, amikor én még a büntetésemet töltöm Blair fogságában. Hozzád jöttem vissza. - Szeme, akár az emésztőgö- dör, megtelik rosszindulattal és megvetéssel. - Értünk jöttem vissza. Hiszen négy évig voltunk egy pár. És ezt a négy évet már soha nem fogja nekem senki visszaadni - csapom le a laptopom fedelét, majd az aktatáskámba csúsztatom. Voltak jó időszakai a kapcsolatunknak, Cruise. Nem kellene így véget érnie. Fátylat boríthatnánk arra a srácra, meg arra az idióta lányra. Lehetnénk újra Cruise és Blair, és leélhetnénk együtt az életünk hátralévő részét. Soha nem fogom felhozni azt a csajt, ígérem. Blairnek csak úgy száguld a fantáziája, pont olyan, mint egy boszorkány, aki épp valamiféle hatástalan varázslatot készül bevetni, mire én magamba fojtok egy kitörni kívánkozó nevetést. - NSn fogod felhozni a menyasszonyomat, mert nem leszel a közelemben, hogy megtehesd. Én Kennyhez tartozom, nem pedig hozzád - tornyosulok fölé. - Sajnálom, hogy nem valósultak meg az elképzeléseid azzal a... kivel is? A ko- sárlabda- játékossal? - Elindulok az ajtó felé, majd még egyszer visszafordulok. - Hallottam, őt is megcsaltad, csakúgy, mint engem. Ügy tűnik, mindketten azt kapjuk, amit megérdemeltünk: én igaz szerelmet, te pedig azt, hogy kihajítottak. - Olyan sietve távozom az épületből, hogy a szívem majd felrobban a mellkasomban. Ez jólesett. Átkozottul jól. Kendall Láncreakció Lauren volt olyan rendes, hogy hozott Cruise-nak és nekem is pizzát, így nem kell a vacsora miatt aggódnunk. Lauren szerint szörnyű, amit Blair tett. Sőt, azt mondta, ha legközelebb a szeme elé kerül, biztosan felpofozza. Egy pillanatra ellenzem ezt az ötletet, de hát ha Lauren annyira szét akar rúgni egy „nagy büdös fehér segget”, akkor ki vagyok
én, hogy megállítsam? Gyors zuhanyt veszek, majd a bolyhos Hello Kitty-s fürdőköpenyembe burkolózva előveszem a szempillaspirálomat, és megigazítom a szempillafestéket, amelyet sikerült szétmázolnom, mert belegondoltam, hogy Cruise-nak megfordult a fejében feleségül venni egy olyan Szörnyella de Frászt, mint Blair. De legalább megvolt a magához való esze, és véget vetett a kapcsolatnak. Nem nagy kunszt rájönni, hogy a bolondok hajójának az a nő a kapitánya. Arcomon a piros foltokat alapozóval próbálom el-
tüntetni, nehogy Cruise rákérdezzen, mi bajom van. A legkevésbé sincs kedvem az exével való találkozásomról beszélgetni. Erre még nem állok készen. Túlságosan félek attól, hogy Cruise azért titkolózik ennyire, mert valahol a szíve mélyén még mindig nem közömbös iránta. Mindegy, Cruise nem az a megcsalós típus. Ezt tudom abból, ahogyan engem szeret. Mire visszamegyek a konyhába, a pizza már teljesen kihűlt, fogok hát egy szeletet, és megmelegítem. A lábam beleakad valamibe a mikro pultja alatt. Kihúzom a pórázt, amit már az első itt töltött reggelemen kiszúrtam. Tompa nevetés tör fel belőlem a perverz kötél láttán. Megtisztítom a porcicáktól, és jobban szemügyre veszem. Hosszú, vörös és rózsaszín szíjak fonódnak rajta egymásba és keresztül a láncon. Olyan erősnek tűnik, mint amellyel akár egy elefántot is el lehetne vontatni. A pórázon himbálózó három csatot levendulaszínű tollak és szegecsek díszítik. A fém nyakörv úgy csavarodik a tenyeremre, mintha flörtölne velem, és arra invitálna, próbáljam fel, csak hogy passzol-e a méret. Az ablak fekete üvegében látom a tükörképemet, miközben a nyakamra helyezem a nyakörvet, és hátul összekapcsolom. Szexinek gondolom, annak ellenére, hogy a rabszolgaságot és a fegyelmet jelképezi. Le akarom venni, ezért meghúzom a pórázt, mire a zár beakad. A tükörhöz szaladok, előrehúzom a kapcsot, és ekkor veszem észre, hogy hiányzik róla a kioldó kampó. - Basszus - nyögöm. Kell lennie egy kulcsnak valahol ehhez a sátáni szerkezethez. Csak nem fogom a hátralévő életemet egy nyakamon himbálózó pórázzal leélni! Ugye nem? Még láncvágót is szerzek, ha kell. Végül is nap mint nap fűrészeltetnek le az emberek ékszereket a testükről. Habár ez a darab masszív acélból van, és meglehetősen mozdíthatatlannak tűnik, mármint anélkül, hogy a fejem mintegy trófeaként le ne szakadna vele. Pityen a telefonom, felkapom, sms anyától. A reptéren vagyok, Andrew felvesz, együtt egyenesen a panzióba megyünk. Hamarosan találkozunk, már alig várom! Az anyám? A gondolatra erősen meghúzom a pórázt, de nem enged, sőt még szorosabban tekeredik a nyakamra, és lassan lélegezni is alig bírok. 'HÉ jó ég, meg fogom magam fojtani! Cruise megtalálja a testemet, ezzel a hülye szerkezettel ékesítve, Hello Kitty-s köpenyben. Aztán persze anyám is felbukkan, még épp idejében ahhoz, hogy láthassa, a lánya szexjátékkal követett el öngyilkosságot. Tökéletes kilátások. Ismerős fényszóró világít be a nappaliba. Cruise! Reflexszemen ugróm a kanapéra, magamra húzom Cruise nagymamájának óriás gyapjútakaróját, szinte csak a fejem búbja látszik ki. A nagyi biztosan nem
340
repesne az örömtől, ha tudná, hogy az unokája szerencsétlen barátnője szexuális segédeszközök elrejtésére használja a finom szövetet. Atyavilág! Cruise totál idiótának fog gondolni. Ezek után valószínűleg hanyatt-homlok rohan majd Blairhez. Helló, szépségem! - robban be az ajtón, jobb kezét ügyesen a háta mögé rejtve, majd hirtelen megtorpan. Nyomában hűvös fuvallat jön be a szobába a nyitott ajtón keresztül. Meglepetés! - A háta mögül előhúz egy óriási csokrot hosszúra vágott szárú rózsákból. Skarlátvörös színük élettel tölti meg az egész szobát. Ó, imádom ezeket a rózsákat! - lelkendezem, miközben a takaró még mindig fel van húzva egészen a fülem hegyéig. - Tökéletesek! Igazán nem kellett volna. - Fogadok, egy percen belül ő is pontosan ugyanezt fogja gondolni. Cruise oldalra billentett fejjel vesz szemügyre ebben az igen kényelmetlen, félig magzatpózban. Csodásán néz ki a sötét kabátja alól elővillanó halványkék ingében. Jól vagy? - arca gödröcskéi elmélyülnek az aggodalomtól. A kanapéról tökéletes szögből nézhetem meg magamnak: hihetetlenül magasnak látom, és elképesztően izgatónak, mint mindig. Nagyszerűen. - Pocsékul érzem magam, amiért hazudok neki. - Azért annyira még sem vagyok nagyszerűen. - Utálom ezt a helyzetet, mert pillanatokon belül kénytelen leszek felfedni ezt a béna pórázügyet. Cruise hátralép az ajtóhoz, és becsukja. Visszaindul felém, és szinte megperzsel pokolian szexi, könyörtelen arckifejezése. Ajkát kissé szétnyitja. Arcán lelkes mosoly játszik, mintha sejtené, hogy itt valami készülődik, így belemegyek a játékba, és színlelt magabiztossággal lehúzom magamról a takarót. Szent szar, te nélkülem kezdted el ! - Félresikerült szexuális kalandom láttán szeme tágra nyílik a csodálkozástól. Meglepő módon, ezzel annyira felizgatom, mint még soha. Pontosan. - Úgy lengetem a vajpuha bőrt, mintha mind ez idáig erre készültem volna. - Csak rád vártam, hogy csatlakozz. Cruise megragadja a láncot, és finoman felhúz a kanapéról. Magához von és felnevet: a karcos nevetés a hasamig hatol. Azt, ugye, tudod, hogy gőzöm sincs, hol van ennek a kulcsa? - Hasa lüktetve simul az enyémhez, miközben ezt közli. Gőzöd sincs? - Nagyot nyelek, amikor belegondolok, hogy hátralévő napjaimat lila toliakkal ékesítve kell majd eltöltenem. Végigsimít a tekintetével. - Látom, fürdőköpenyt viselsz. Milyen figyelmes tőled! Máskülönben szét kellene vágnom a blúzodat, hogy levetkőztethesselek. Csak semmi vagdosás! - Izgatottan hagyják el a szavak a számat. Cruise megnyalja az ajkát. Lehámozza rólam a bolyhos cicát: meztelen vagyok, sebezhető, és hirtelen túlzottan lefoglalják figyelmemet a konyha plafonjáról tolakodón a képembe világító égők. Cruise pórázzal a kezében lassan átvezet a szobán, és delejes tekintetét egy pillanatra sem veszi le rólam. Pimaszul gusztálja a testemet föl-le, föl-le, mint a térképész, aki épp a papírra vetendő tájat méri fel. Rám mosolyog, és forróság önti el az arcomat. Szeme csak úgy lángol, kéken, mint az óceán. Magához húz a pórázzal, és megpördít. Forró ujjbegyei a derekamba fúródnak, mintha ő lenne a fazekas, én pedig az agyag: a tökéletes matéria, amelybe beleveszhet, és amelyből azt formál, amit csak szeretne. Amilyen szerencsés vagyok, anyám pont ebben a pillanatban fog betoppanni az ajtón. És bizonyosan nem ezt várná tőlem: az egyetlen lánya egy furcsa férfi nappalijában vonaglik meztelenül, fémlánccal a nyakában. Valószínűleg azt gondolná, szexrabszolgaként tartanak fogva, és hívná a rendőrséget. A szövetségiek az őrültek házába zárnák Cruise-t. Vagy inkább az őrülten szexi pasik házába. Nem nagyon akarok most az anyámra gondolni, sem pedig holmi rosszindulatú volt barátnőkre. Cruise Elton épp azon dolgozik elképesztő tehetséggel ugyanis, hogy pokolian felizgasson pusztán az ujjai érintésével. Csuklómat az egyik szabadon lévő bőrszíjjal megkötözi a hátam mögött. Azt hiszem, a bilincsekről lemondott, már így is csak egy kulcsnyira vagyunk attól, hogy soha véget nem érő fogságra kárhoztasson. - Ez tetszik, ugye, Kenny? - Hangja mélyen, szinte fenyegetőn cseng, és az egész bensőm lüktetni kezd.
A póráz végét duplán a kezem köré csavarja, majd hirtelen meghúzza. így vezet a hálószobába, és én nem állok ellen. Nincs is annál szexibb, mint a gyéren bevilágított előszobán keresztül hátrakötött kézzel követni a perzselően szexi pasimat, teljes egészében szexuális kegyelmébe ajánlva magam. Cruise úton a hálóba felkapcsolja a villanyokat, és arcán démoni vigyor játszik. Nem kell a villany. - Ügy érzem, nem lehet elég sötét ahhoz, amit Cruise épp tenni készül velem, és mivel a kezem össze van kötözve, csak remélni merem, hogy eleget tesz a kérésemnek. Én akarok fényt - csókolja meg a nyakszirtemet, mire a testem remegve kíván még többet. Születésnapod van netán? - próbálok szarkasztikus lenni. - Mert ha se születésnapod nincs, sem pedig piros betűs naptári ünnep, akkor igencsak biztos vagyok abban, hogy nem foglak a sápadt hátsómmal szórakoztatni. - Tessék, kimondtam. Gyengéden nevet a nyakamba. - A tested olyan, akár egy istennőé. És én nézni akarlak. - Előrehajol a fülemhez, és érzem szabálytalan lélegzetét, amely szinte feléget, ahogy beleheli a gerincoszlopomat. - Most te vagy az alárendelt, Kenny. Nincs választási lehetőséged. - Erősen szorítja a pórázt, amíg a kezeim egészen szorosan egymáshoz simulnak, és így vezet az ágyhoz. Megpróbálok leülni, de Cruise gyorsabb, nem engedi, inkább talpra állít. A csábítás forró tekintetével húzza el előlem az arcát, és V alakban felhúzott szemöldöke 345 árnyékában, topázszín szeméből baljós szándékot vélek kiolvasni. Testem minden porcikája reszket, így ünnepli az érzéki örömök újonnan felfedezett világát. Lám, itt vagyok én, a Garrison istene előtt állok pont annyi ruhában, ahogyan a világra jöttem. - Térdre! - utasít. Letérdelek, és ő hátrahúzza a fejemet. Ösztönösen tudom, hogy ez fájni fog, mégis akarom. Mindent érezni
342
akarok, amit Cruise nyújthat - mindent, amit hajlandó elém lökni. Közel lép hozzám, és kigombolja a farmerját. Megpöccinti a cipzárját, és mintha pajkos mosoly villanna az arcán. A fogaddal! - parancsolja. És én teszem, amit mond. Cruise érzékien és keményen közelít felém férfiasságával A számba veszem, és érzem, miként visszhangzik a nyögés a testében. Ajkam végigpásztázza felhevült bőrét, nyelvemmel hosszan simogatom, engedelmesen, a teste ütemének megfelelően. Cruise szaggatottan veszi a levegőt, és teste egészen megfeszül a gyönyörtől. Ujjait a hajamba mélyeszti. Csípője eksztázistól fűtötten hintázik, mintha folytatásért könyörögne, de ő ugyanúgy az én foglyom, mint én az övé. Cruise és én a sebezhetőség egészen új dimenzióit nyitottuk meg egymás előtt: a bizalomét. Fantáziáink e sötét szegletében még mindig ott van az egymás iránt érzett szerelmünk, és a buja vágy szinte a sejtjeinkben készül kirobbanni. Cruise hozta a lőport, én pedig a gyufát. Kapcsolatunk most az intimitás egy új szintjére lépett, és a szoba szinte lángra kap körülöttünk. Láthatatlan lángnyelvek nyaldosnak bennünket, és arra buzdítanak, hogy feldíszített harci szekéren hajtsunk keresztül a Napon. Cruise óvatosan felemel, még mielőtt teste a beteljesülésbe remegne. Hajolj előre! - parancsolja, én pedig teljesen 347 átadom magam neki, és beleveszek a gyönyör ködfelhőjébe. Hajolj előre! - mondja megint kurtán, és szája sarkában gúnyos mosoly jelenik meg. Szimpla utasítás ez, és súlyos következményei lehetnek, ha nem teljesítem. Előrehajolok tehát az ágyon, és a mellkasomon érzem a hűvös takarót, amelytől a hasam összerándul. Cruise finoman lökdösi a lábaimat, egészen széles terpeszbe, én pedig azon nyomban megbánom, hogy valaha is szemet vetettem azokra a hülye láncokra. Elképzelem, hogyan festhetek most: testem kitárva, míg ő sasként köröz fölöttem; még soha nem éreztem magam ilyen kiszolgáltatottnak, és nem csupán azért, mert meztelen vagyok. Cruise egészen a csupasz fenekemig csúsztatja le a hátamon forró kezeit, majd tovább kalandozik a combom irányába. Ujja ki-be vándorol, mire én vonaglani kezdek az ágyon, és testem csillapíthatatlanul begerjed. Eljuttatlak a csúcsra, Kenny - közli tényszerűen. - Mit szólsz hozzá? - Végigfuttatja hüvelykujját testem legérzékenyebb redőin, és olyan gyönyört hív életre bennem, hogy a torkom elszorul. Érzem égető bőrének érintését a combom között. Lágyan köröz az ujjaival, mielőtt egy erőteljes mozdulattal belém hatol a kezével. Szeretnél még többet? - Mély hangja átjárja a testemet, a csontjaimban visszhangzik, ahogy a boldog beteljesülésre várok. Kifújom a levegőt, képtelen vagyok megszólalni. Cruise izgató köröket ír le az ujjaival, mire a 348
légzésem szabálytalanná válik. Minden egyes vonagló mozdulatómra szorosabbra húzza a pórázt, majd felnyögök, és a testem megállíthatatlan rángásba kezd. Aléltan sodródom az önkívületbe, és soha nem akarom, hogy véget érjen. Szeretném a lábamat összeszorítani, de Cruise térdei megakadályoznak. Akkora erővel hatol belém, hogy csak úgy kapkodok levegő után. Az erotikus élvezetnek ezen a fokán a sokktól legszívesebben az ágyra hanyatlanék, de ő minden egyes lökésnél visszahúz a lánccal, míg hátsóm íve a testéhez simul. Mikor a kezét is beveti, és újra lefelé vándorol vele, a gyönyör kirobban bennem; de ezúttal Cruise-ban is: tökéletes szinkronban merülünk el az eksztázis tengerében mind a ketten. Remegve és reszketve omlik rám, még mélyebbre fúrva bennem magát, mígnem légzése már nem szakadozik tovább. Ekkor mellém gurul, és a szeme felragyog, ahogy magához húz. Kis boszorkány vagy, tudod-e? - csókol meg olyan finoman, hogy minden egyes, Blair miatt ébredt kétségem egyszerre foszlik szerte. A bejárati ajtó felől hangos kopogás hallatszik, és egy ismerős női hang a nevemet kiabálja. Ez meg ki a fene? - Cruise szemében némi ijedséggel néz végig a kaotikus állapotokon. Szerintem ez az anyám lesz. Cruise - Az édesanyád? - lepillantok Kennyre, aki még mindig le van láncolva, és inkább hasonlít egy szexrabszolgára, mint anyuka ártatlan angyalkájára. Gyorsan küldök egy 349 911-es üzenetet Mollynak, hogy foglalja le Kenny anyukáját, és vezesse körbe a hatalmas házban, míg én megszabadítom a lányát az erőszakos kiegészítőktől és láncoktól, amelyek a saját akaratából kerültek fel rá. Valahogy eljutunk a konyhaasztalig, miközben én továbbra is elszántan ügyeskedem a kiszabadításán. Na, ez szép - mondom, ahogy leszenvedem a nyakáról az utolsó pórázt is egy hosszú csőrű fogó segítségével. - És ennél többre nem is vagyok képes. Mégis mit mondjak anyámnak? - ragadja meg a láncot, amely továbbra is a nyaka köré van tekeredve. Kenny rendkívül szexi a rövid fémlánccal a nyakában, de azt hiszem, ez nem a megfelelő pillanat arra, hogy az ilyen jellegű meglátásaimnak hangot adjak. Mondd neki azt, hogy ez a legújabb hóbortod! - mosolygok kényszeredetten. - Vagy viselj garbót! Van itt nekem egy, akár kölcsön is adhatom. Kenny mezítláb van, és csak egy törülközőt tekert a teste köré. Szöges nyakörv díszeleg a nyakán, és a látványától a férfiasságom kezd újra életre kelni. Ha nem bukkan fel a váratlan társaság, biztosan nem fogom vissza magam. Olyan hülyén nézek ki garbóban - harapdálja a száját. - De ha megpróbálom elrejteni, tuti biztos, hogy gyanút fog. Valamit ki kell találnom. - Kiviharzik a szobából, feltehetően egy működőképes varázsigét próbál „kitalálni”, én pedig addig is hasznossá teszem magam, és vázába teszem a virágokat, amiket vettem. Legalább van egy szusszanásnyi időm, miközben arra várok, hogy megteljen vízzel a váza. A konyhaablakból látni, ahogy a dagadó hold megvilágítja a havas tájat. Eszembe jutnak a tündérmesék, amelyeket annak idején Mollynak olvastam fel. A hercegek és a hercegnők. Kenny a hercegnő az én tündérmesémben. Igaz, ez most egy igen szadomazo tündérmese. De a tündérmeséknek mindig jó a végük, és a miénket még Blair sem ronthatja el. Általában mindig van egy boszorkány is, és mint utóbb rájöttem, az 344 én életemben Blair tölti be ezt a szerepet. Remélhetőleg a képébe vágott igazság megsemmisítő hatást mért rá. Kenny lép be újra a szobába, ezúttal kivágott pulóvert és farmert visel a tőlem kapott csizmával párosítva. Sötét haja bekeretezi arcát, és a szöges nyakörv inkább tűnik kiegészítő ékszernek, mint obszcén kelléknek. Ügyes! - ölelem magamhoz még mindig begerjedve az iménti, érzékiségtől fűtött interakciónktól. Anyukád tud rólunk? Még nem - elíintorodik. - Azt elmondom neki, hogy járunk, de talán a jegyességről csak szép fokozatosan számolok majd be. Nem szeretném már az első itt eltöltött estéjét tönkretenni. Ez érthető - villantom felé ördögi mosolyomat. - Ostor és láncok: jó vagy fantasztikus? Kenny elfojt egy mosolyt, és magához von. - Egészen fenomenális.
Kennyvel átsétálunk a sötét éjszakában a birtok legszebb részén található panzióba. Anyám már az ebédlőasztalnál ül egy nővel, aki feltehetően Kenny
édesanyja, és egy pillanatra azt hiszem, káprázik a szemem, amikor megpillantom apámat, aki anyám mellett foglalt helyet. Apa? - egészen elképedek, hogy itt látom a gyermekkori otthonomban, és anyám nem kiabál vele tor- kaszakadtából a tartásdíjat követelve. Molly lép be az ebédlőbe egy tál roston sült hússal és krumplival, mintha legalábbis hálaadási vacsorával készült volna. Apa? - Kenny édesanyja a melléhez kapja a kezét. - Uramisten, csaknem Pennington? - Felpattan az asztaltól, és Kennyvel mindkettőnket betakar az ölelésével. Ugyanolyan sötét haja van, mint Kennynek, csak az ő frizurája rövid, szeme mézbarna. Nem, nem Pen - húzódom el tőle. - Cruise Elton vagyok - nyújtok kezet, és finoman megrázza, de láthatóan nem tud hová tenni. A legidősebb fiam - szólal meg hirtelen az apám, és valamiért melegség önt el. Talán még soha nem lettem a fiaként bemutatva. - Kendall, örülök, hogy újra találkozunk öleli meg, nekem pedig még a hátamat is megveregeti. Te jó ég! - Kenny édesanyjának a szája is tátva marad a csodálkozástól. - A kis Cruisy! Elnézést, hogy elsőre nem sikerült összeraknom a képet. Karén vagyok. Örülök, hogy megismerhetlek. - Anyára néz, és egy pillanatra lesüti a szemét. - És te vagy Samantha! Milyen kicsi a világ! Csak Sam - kacsint rá anyám, és mindenki 352 elfoglalja a helyét. Kendall? - Édesanyja arckifejezése arról árulkodik, hogy Kennynek lesz mit megmagyaráznia. Ó... - Kenny nagyot nyel, majd helyet foglal mellettem. - Cruise és én... nos, csak barátok vagyunk. Barátok? Arra azért nem számítottam, hogy ilyen szinten lefokoz. Ugyan, ugyan, ne légy szégyellős - szólal meg anyám éneklő hangon, akár egy kanári. - Ezek ketten teljesen elválaszthatatlanok egymástól, ami másokkal nem túl igazságos - hörpint a borába. Elég csak belegondolnom abba, hogy mi következik még, és legszívesebben elbújnék Kennyvel az asztal alatt. - Szinte látni, ahogy forr a levegő a vendégházban a kettejük műsorától. Ez igazán kedves. Meglehetősen mogorva arckifejezéssel, de bocsánatkérő tekintettel pillantok Kennyre. Arca paprikavörös, de érzékien felduzzadt ajka és pulóvere alatt feszülő tökéletes alakja láttán legszívesebben kisurrannék vele innen, ugyanis könnyen előfordulhat, hogy anyám több időzített bombát is tartogat a fegyvertárában. Ki gondolta volna, hogy Kennyt pont az anyámtól kell majd megvédenem. A műsoruktól? - Karén Kennyre szegezi a tekintetét. Inkább tűnik meglepettnek, mint mérgesnek, habár annyira azért nem ismerem. Még az is lehet, hogy valójában a dühkitörés szélén áll, ha abból következtetek, amit eddig megtudtam róla. Vallj színt, Kenny! - Molly is csatlakozik a mókához, és közben Kenny anyját figyeli. - Pár héttel ezelőtt azt mondta nekem, hogy nagynéni leszek. Mindenki hangosan felszisszen az asztal körül Kennyvel az élen. Csessze meg! Anya és Molly együttes erővel döngölik a földbe Kennyt, szegény, mit sem sejtő édesanyja előtt. Nem lennék meglepve, ha a csúfos vereség után az első géppel visszarepülnének L. A.-be. Ez egyáltalán nem igaz - veti oda Kenny haragosan Mollynak. - Senki nem lesz nagynéni. - Idegesen nevet az édesanyjára. Honnan a pokolból tud Molly erről az egészről? Anya megköszörüli a torkát. - Bocsássatok meg a lánynak, hajlamos néha túlzásokba esni. Hajói tudom, nem várnak gyereket. Nem igaz? - néz ránk kérdőn, mi pedig tagadó választ adunk erre a sületlenségre, amit Molly ínyencfalatként szíveskedett tálalni. Egyelőre még csak jegyben járnak. Kendall! - Karén arca lángba borul. Basszus. Úgy tűnik, anyám és a húgom gondoskodnak arról, hogy a Jordán család mindkét hölgy tagja harmadfokú égési sérülést szenvedjen el. Bár Kenny szerint az édesanyja már rég túl van élete Jordan-szakaszán. Kennyre pillantok, és próbálom tekintetemmel arra ösztönözni, hogy nyugodtan tagadja az imént elhangzott állítást, ha úgy gondolja. Megtehetné. Vagy legalábbis lefaraghatna az
igazságból, mondhatná azt, hogy valójában csak együtt járunk, de nem teszi. Csak ül ott, és alig hallható, fuldokló hangokat ad ki, ami emlékeztet az este korábbi eseményeire. Kíméletlenül elárasztanak az emlékképek, és nem tudok másra gondolni, csak Kennyre, amint az ágyon vonaglik, és még az a tény sem tud megálljt parancsolni a fantáziámnak, hogy mindkettőnk édesanyja itt ül a szobában. Még soha nem használtam a „pórázt”, de ezt az információt inkább megtartom magamnak, és azt is, hogy ráadásul pont Caltól kaptam ajándékba. Viccnek szánta a születésnapomra egy héttel azelőtt, hogy Kenny beköltözött. Másodkézből ő is átélte velem szexuális életem felvirágzását már egészen a kezdetektől. Ellátott a szükséges kellékekkel, hogy ezáltal valamilyen szinten ő is beteljesíthesse beteges szexuális ábrándjait. Utólag belegondolva, annyira nem is voltak betegesek az ötletei. Halálosan jó móka volt, és átkozottul biztos, hogy egy részletét sem fogom megosztani Callel. Tehát igaz? - szegezi Kenny anyja kérdő tekintetét hol rám, hol lányára. Ezek szerint itt az ideje köszöntőt mondani. - Apa felteszi a fejére bárpultos kalapját, és mindannyiunknak tölt egy pohár bort, amire most tényleg nagy szükségünk van. Mollynak is tölt, aki azonnal le is húzza, még mielőtt a pohárköszöntő elhangozna. - Igyunk a szárba szökkent szerelemre! - emeli apa a poharát, s közben Kenny gyámoltalan, gyanútlan édesanyjára szegezi tekintetét. - És arra, hogy soha ne felejtsük el gyümölcsének édes-kesernyés ízét! Kenny és én lennénk édes-kesernyések? Karén is koccintásra emeli poharát, és színlelt vidámsággal, de valójában szomorú mosollyal néznek össze apámmal. Van egy olyan érzésem, hogy apa már jócskán azelőtt ragadozó volt, hogy én a színre léptem volna. A vacsora nagyjából zökkenőmentesen folytatódott, csupán Molly konyhaművészete hagy némi kívánnivalót maga után. Az étel hideg és semmi íze, igencsak emlékeztet az apámmal való kapcsolatomra az elmúlt huszonnégy év alatt. Ettől függetlenül nyitott vagyok a pozitív változásokra. Kenny megtisztított minden keserűségtől, ami mostanáig felhalmozódott bennem. És az esküvőn gondolkodtatok már? - kérdi anya, hogy még egy lapáttal tegyen a tűzre. Biztos vagyok benne, hogy ott azért még nem tartanak - lövell Karén fenyegető tekintetet Kenny felé, majd hűvös, hideg pillantást vet rám. - Cruise? Mégis hogyan tervezed eltartani a lányomat? Eltartani? - vágja rá gúnyosan Kenny. - Bocsánat, de nem ezerkilencszázötvenötben járunk. Cruise-nak nem feladata engem eltartani. Kenny bocsánatkérően pillant felém, valószínűleg egyebek között azért, mert eddig is támogattam őt, és nagyon szívesen tettem. Hamarosan a feleségem lesz, és az észveszejtő szex már nem fog törlesztő tevékenységnek minősülni a szállásért és az ellátásért. Végzős diák vagyok - vágok közbe. - És ősztől doktori tanulmányokat fogok folytatni. Elnyertem egy ösztöndíjat, és jelenleg gyakorló tanítást végzek. - Miért érzem úgy, mintha éppen egy unalmas bizottsági meghallgatáson volnánk? Inkább Kennyvel lennék a hálószobában, ami minden, csak nem unalmas, ahogy azt a nyakában lógó rövid fémlánc is bizonyítja. Apa a vállamra teszi a kezét, és finoman megszorongatja. - Elnyertél egy ösztöndíjat? Ez fantasztikus hír. Nagyon büszke vagyok rád, fiam! Fiam? Ma este az aranyért szállt versenybe. 347 Szóval az esküvő... - tereli vissza Karén a szót az iménti témára, és meglepő módon apám felé fordul. - Végre egy család leszünk - mosolyog rá félénken, mintha mindig is „apámmal” akart volna családot alapítani. Örülök, hogy ez a házastársi konfliktus nem néhány évvel ezelőtt ütötte fel a fejét, mert akkor igen kínosan érezném magam, habár ugyanúgy, önszántamból tenném magamévá a mostohahúgomat. Ravasz mosoly ül ki az arcomra, ahogy eljátszom a gondolattal. Mindig is egy család voltunk - vág közbe apám. - Nincs kedved sétálni egyet? De, nagyon jólesne. - Karén szinte hipnotikus állapotban áll fel az asztaltól, majd elindulnak a bejárati ajtó felé. Ez meg mi a fene volt? - kíváncsiskodik Molly. Mintha nem ő idézte volna elő szándékosan ezt a kellemetlen helyzetet. Szempilláin összeragadt a szempillafesték, sminkje túl erős és hivalkodó. Én inkább arra szeretnék választ kapni, hogy ez mi a fene. Annak idején volt köztük valami - legyint anya flegmán a levegőbe, mintha egy pitiáner ügyről volna csupán szó.
Miféle valami? - Kenny szeme és melle 3D-s élményt nyújtanak, amit persze egy cseppet sem bánok. Együtt jártak - súgja anya. - Jóval azután, hogy mi szakítottunk. Forró és elsöprő volt a románcuk, és igen hosszú ideig tartott, majd anyád hirtelen lelépett Kaliforniába, ő pedig összejött Jackie-vel. Mert biztosan megcsalta őt - jelenti ki Molly indulatosan. - Az összes pasi seggfej. Vigyázz a szádra! - csap anya a karjára. - És miért vedeled így a bort? - veszi el Molly elől a poharat, és olyan távolságra teszi le tőle, ahol biztosan nem éri el. Nem mintha számítana. A pohár már rég üres. Cruise nem szokott félrelépni - nyúl Kenny a kezemért, és a mellkasára helyezi, mintha én lennék a mentőcsónakja. Cruise nyíltan lép félre - javítja ki Molly. - Azért alszik mindig mással, mert egy éjszakát sem bír ki anélkül, hogy a szerszáma jól meg ne legyen szorongatva. Molly! - kiabálok rá. Eszembe jut mindaz, amit arról mondott, hogy szüksége van egy apafigurára az életében, és legalább még négy év szobafogságra ítélném, ha már a megfelelő szülői nevelésnél tartunk. Azt hiszed, te olyan tökéletes vagy - kiabál vissza. - Te és a ringyód, akivel éjjelente hemperegsz, holott alig egy éve még kemény önmegtartóztatásban éltél, és engem is magaddal vittél erénygyűrűt vásárolni. Apám, aztán úgy húztad le a vécén azt a „szűzies” csecsebecsét, mintha legalábbis lángra kapott volna. Most jobb, ha elmész - jegyzem meg halkan, mert ha felemelem a hangom, a végén még elveszítem az önuralmam, és ráborítom az asztalt, hogy végleg abbahagyja ezt az idióta szövegelést. Megyek is - emelkedik fel a helyéről. - Egyébként pedig sokkal jobban tisztelem nálad az új barátnődet, mert ő legalább őszinte és jó fej. Nem próbált meg erénygyűrűt venni nekem, és Jézus jegyesévé tenni, hanem inkább elvitt az ingyenes klinikára, és segített nekem fogamzásgátló tablettához jutni. - Letépi a nyakából a szalvétát, és kiviharzik a szobából. Micsoda? - anyám a mankójáért nyúl, majd bicegve indul el szexuálisan túlfűtött húgom után. Annyira sajnálom - nyúl felém Kenny, és kezét nyugtató célzattal a karomra teszi. Ne sajnáld! Ez volt Molly utolsó pofátlan kis hazugsága. Meg tudom magyarázni - nyögi Kenny, mielőtt befejezhetném a mondatot. Egy pillanatra teljesen ledermedek. Kenny soha nem vinné el Mollyt az ingyenes klinikára, és nem segítene neki fogamzásgátló tablettához jutni. Kenny tekintete elkalandozik, és sokat sejtetőn az ajkába harap. Ó, a fene vigye el! Van ennek bármi köze ahhoz, hogy azt hitte, nagynéni lesz? - kérdem, de nem szól semmit. - Kenny? Hát... - Kezét a mellkasához kapja idegességében, pont úgy, mint az édesanyja. Tulajdonképpen véletlenül alakult így. Tényleg elferdíti az igazságot... Ujját most a szájához kapja. - Mármint biztos vagyok abban, hogy Molly nagyon rendes lány, ha közelebbről megismered, bár valahogy nekem még nem sikerült meglátnom ezt az oldalát. Szép lassan, higgadtan tör fel belőlem a nevetés. Apám férfiasságát nyilvánvalóan begerjeszti Kenny anyja, míg testvérem a pubertáskor közelében járó kisfiúkkal hál együtt, és pont Kennyt csalta lépre, hogy fogamzásgátló tablettához juthasson. Felállók, és magamhoz ölelem Kennyt. Az egész családom totál elmebajos. - Halvány mosolyjelenik meg az arcomon, miközben Istentől kapott, mind belülről, mind kívülről fakadó mérhetetlen szépségében gyönyörködöm. Odahajolok hozzá, ajkamat az övére tapasztom, és addig csókolom, amíg testem szinte már kifordul önmagából, olyannyira szeretném ennek a hatalmas háznak mind a négy sarkában a magamévá tenni. Feltörni készülő nevetés akad a torkán. - Ezek szerint még az is előfordulhat, hogy rokoni kapcsolatban állunk. Ez hamarabb bekövetkezhet, mint gondolnád válaszolom. - Tavaly ősszel Jackie és az apám úgy döntöttek, hogy elválnak. Egy kis időhöz akartak jutni, ezért laknak még mindig egy fedél alatt. Kenny nagyot sóhajt. - Ez borzasztó!
Bólintással fejezem ki az egyetértésemet. - Van még bármi, amit szeretnél megosztani velem? Netán babahíreket? Titkos látogatásokat az ingyenes klinikán? Kinyitja, majd azonnal be is csukja a száját. - Nincsenek titkaim előtted - súgja, és az arca felr ragyog, akár egy karácsonyfa. Talán mert tulajdonképpen az is. Szombaton buli lesz a Tri Deltában. Kenny szerette volna, ha elmegyek vele, de biztosítottam róla, hogy jól elleszek otthon a szakdolgozatírással. Különben is, említette, hogy Lauren megkérte egy szívességre, és még véletlenül se szeretnék bezavarni a csajos estéjükbe. Persze, amint kitette a lábát az ajtón, már éreztem is a szoba ürességét. Kenny magával viszi a levegőt és az életet. Folyamatosan azok a begerjedt diákszövetségi srácok járnak a fejemben, akik biztosan úgy ostromolják, mint egy tesztoszterontúltengéses medvebanda. Ezért inkább engedek a csábításnak, kilépek a küszöbön, és hagyom a munkát a fenébe. A Tri Delta csordultig megtelt, elsősorban lányokkal. Trófeavadászós időszakomban ez maga lett volna az ösztrogénnel kikövezett paradicsom. Minden bizonnyal ez sokkal grandiózusabb esemény, és jóval népszerűbb is, mint Pen bulija volt, amelyet Kenny érkezésének estéjén rendezett a Sigma Phiben. Ez alkalommal az egész Garrison eljött. Habár Pen mentségére szól, hogy akkor karácsonyi szünet volt, és az emberek többsége hazautazott az ünnepekre. Hálás vagyok, amiért Kennynél pont fordítva jött ki a lépés, ugyanis azok a karácsonyi csókok jelentették a legszebb ajándékot nekem, amit valaha kaptam. Egy csapat igencsak gyéren öltözött diáklány tölti
meg a teret; mindegyikük alulöltözött a maga sajátos módján. Úgy tűnik, ma a kirakott melltartópánt van napirenden, és az olyannyira szűk farmer, amelyet szinte még lehámozni is képtelenség, mindez kikandikáló tangával kiegészítve, amely leginkább egy bálnauszonyra emlékeztet, különböző formákban és méretekben. Egy élénk diáklány a farmerom hátuljába csúsztatja a kezét, mire én óriásit lépek előre, és pont beleütközöm egy barna csaj puha mellkasába. Ajka fénysebességgel közelít az arcom felé, de én gyorsan ellépek előle. - Húha, lányok! - feltartom a kezemet, és a legközelebbi falhoz menekülök, az úgynevezett megfigyelő sarokba. Kennyt keresem. Amint megpillantom, megtervezem magamban a hozzá vezető legrövidebb utat. Minden porcikámmal azon vagyok, hogy rárepüljek a legszebb lányra a teremben. És ha szerencsém lesz, talán megengedi, hogy magammal vigyem az emeletre egy újabb „magánórára”. Mostanra már biztosan élve elnyelte a tesztoszte- rontenger. Tőlem jobbra egy csapat srác sörpingpongot játszik. Az egyik lábamat a falnak támasztom, és nézem, ahogy a műanyag labdát egy halom piros papírpohár felé hajítják. Az ilyen bulik célja általában nem más, mint hogy az ember sikeresen megfektessen valakit. Ha ezek bárminemű hajlandóságot mutatnának arra, hogy a pisilésen kívül más miatt is kicipzározzák a nadrágjukat, akkor ez az elszigetelődés nem túl nyerő ötlet. Legalább beállíthatnának néhány lányt is a játékba. Amatőrök. Szia, jóképű! - Blair úgy bukkan elő a semmiből, akár egy kísértet. Haja olyan szorosan van hátrafogva, hogy egész ijesztő tőle az arca. - Csak nem magányos ma este ez a magas, sötét hajú srác? Csak Kennyt keresem. Blair savanyú képet vág. - Ó, lefogadom, épp most csábít el egy szegény, szerencsétlen alakot, készen arra, hogy csodás teste áldásaiban részesítse. Álmaidban biztosan - próbálok menekülni a helyzetből, de az ingemnél fogva visszahúz. Szóval mi ez a nagy titkolózás? - réved sötét szemmel a semmibe. - Feltételezem, ha annyira közel álltok egymáshoz Kennyvel, akkor legalább megemlítetted volna neki az egykori menyasszonyodat. De talán nem Is engem akarsz eltitkolni előle. Inkább csak azt szé- gyelled, aki akkor voltál. Egyenesen a szemébe nézek, és olyan érzésem van, mintha most látnám életemben először. Állkapcsa túlontúl kiálló, így piros ajka olyan vékonykának tűnik, akár egy sebhely, mintha valaki felvágta volna az arcát. Mégis mit szégyellnék? - vágok vissza. « A tényt, miszerint egy hittancsoportban találkoztunk, és elhatároztuk, hogy várunk addig a bizonyos* bűvös napig, mire te fogtad magad, és odadobtad a tested a tömegeknek? De tudod, mit, Blair? Végül rájöttem, mekkora szíves* séget tettél nekem. A kielégíthetetlen vágyad nélkül, hogy minél több péniszt gyömöszölj magadba, soha nem találkoztam volna azzal a csodálatos nővel, akibe valóban beleszerettem, és aki olyannyira tisztel, amilyet eddigi életemben még soha nem tapasztaltam. Blair vonásai megmerevednek. Szeme könnyben úszik, és valóságos Tabasco-vörösek. Az emeleten van, talán épp valami ismeretlen sráccal Vágy csajjal kavar - sziszegi sértődötten. - Nem tűnik túl válogatósnak. Szívből remélem, hogy fantasztikusan 350 „boldogtalan életetek lesz, amíg meg nem haltok”. Blair kiviharzik az ajtón, és fantomként tűnik el a tömegben. Az emeleten? Talán csak így akar engem egy ismeretlen matracra csábítani. Kettesével szedem a lépcsőfokokat, és véletlenszerűen nyitogatok be a legkülönbözőbb ajtókon. Továbbhaladok a folyosón, ahol a buli hangjait hirtelen felváltja a süket csönd, Valamelyik szomszédos szobából hangok Szűrődnek ki: egy fiúé és egy lányé. Az ajtó nyitva van, így bekukkantok. Ismerős sötét hajkorona tornyosul egy magas, nagyon kopasz seggfej előtt. Ők azok: Kenny és Cal. Ez nem történhet meg többször! - dorombolja Kenny, miközben kezével végigsimít Cal ingén. Ujjaival kigombolja a farmerját, és a látványtól összeszorul a mellkasom. Kenny egy téglát vágott a szívemhez. Senkinek nem mondom el, ha te sem - búgja.
A falnak támaszkodom, és igyekszem visszafojtani a lélegzetem. Kenny a túloldalon kacarászik, hangja átjárja a testem. Nevetése hallatán halálos kínok kardja vág bele a húsomba, és egészen a csontomig hatol, majd fogom magam, és kiviharzom ebből az átkozott szorítóból. Másnap délelőtt reggelit készítek Kennynek, amíg ő alszik: szalonnás tojást, eperdzsemes pirítóst, a kedvencét, de mindeközben rám nehezedik a fájdalom súlya. Kipillantok a konyhaablakon a marón szürke égre, amelyen fájdalomba és hitetlenségbe burkolt rozsdaszínű felhők ereszkednek alá, tökéletesen tükrözve szívem hangulatát. A friss levegő most nélkülözhetetlennek tűnik, mert ki kell szellőztetnem kétségbeesett fejemet. Fogok egy tollat, és remegő kézzel írok neki üzenetet. Sétálni mentem, nemsokára jövök. Sietve egy szalvétára firkálom, mert félek, ha elakadnék, felszínre törnének a valódi érzéseim is. Lassan beköszönt a délután, és Kenny még mindig ki van ütve. Hajnali háromkor ért haza. Végig abban reménykedtem, hogy majd bejön a szobámba, és megkérdezi, miért a saját ágyamban fekszem, de nem tette. Bár fogalmam sincs, mit mondtam volna, ha bejön. Csak feküdtem ott egész éjszaka, ébren, azon tűnődve, mi a fenéért taposta össze és törte darabokra a szívemet csinos kis lábacskáival. Azt hiszem, Blairnek igaza volt. Blairnek, aki elsőként bánt el a szívemmel, vagy legalábbis mostanáig így gondoltam. A fájdalom, amelyet Blair okozott, semmiség volt ahhoz a teljes megsemmisüléshez képest, amit akkor éltem át, amikor meghallottam, majd a saját szememmel láttam Kennyt egy másik férfival összejönni. De tudom, hogy szeret engem. Ezt nem lehet megjátszani. Vagy mégis? Kilépek a házból, és a fagyos szél hideg fuvallatokban hatol át a ruhámon. A késő februári égbolt acélszürke árnyalatot ölt, mintha valaki el akarná rejteni Carringtont, és vele együtt minket is örökre betakarni, amit egy részem most egyáltalán nem bánna. A fenyőfák kékes, lila és éjfekete árnyéka aprólékosan rajzolódik ki a hótakarón. Ezek az átható illatú örökzöld fák könnyebbé, frissebbé, tisztábbá teszik a levegőt. Amint a folyóhoz érek, megszólal a telefonom. Egy ismeretlen szám az, de megállók, még mielőtt elmenne a térerőm, és felveszem. Halló, tessék! Cruise? Ne haragudj, hogy zavarlak. Rayann vagyok, Blair édesanyja. Minden izomszál megfeszül a testemben, vérkeringésem pedig mintha betonnal telne meg. Mi van, ha Blair levetette magát egy szikláról? Vagy ha bevett egy egész üveg gyógyszert? Akkor szabadulna el igazán a pokol, amelyet kétségkívül én hívnék elő, és én is szüntetnék meg. Igazán jó hallani önről - sikerül valamennyi érzelmet erőltetnem a hangomba. - Mi újság? Blairről van szó - elsírja magát, amint kimondja a nevét. - Teljesen maga alatt van. Nem eszik. Mást sem csinál, csak azon kesereg, hogy mennyire elrontott mindent kettőtök között. Esetleg nem próbálnál meg beszélni vele? Elvihetnéd vacsorázni, és rendbe hozhatnátok a kapcsolatotokat - mondja reményteljes hangon. - Tudod, Stan és én fiunkként tekintünk rád. Mindenki követ el hibákat, Cruise, méghozzá igen súlyos hibákat. Én imádkozom, hogy a szíved meglágyuljon, és végül meg tudj neki bocsátani. Mérgesen fújom ki a levegőt. Szóval erre megy ki az egész? Tényleg elvárná tőlem valaki, hogy csak úgy magam mögött hagyjam a csodát, amelyet Kennyvel351 élek meg, és helyette visszatáncoljak egy halott kapcsolatba Blairrel? Sajnálom, hogy nehéz időszakon megy keresztül. - És így is gondolom. Hiszen nem mindig volt dögrováson a kapcsolatunk Blairrel. - A legjobbakat kívánom neki, de abban egészen biztos vagyok, hogy az, ami köztünk volt, már rég véget ért. Váltunk még néhány udvarias szót, mielőtt elbúcsúzunk, majd lenémítom azt az átkozott telefont. Apa integet a verandáról, és elindul felém. Ennyit az egyedül eltöltött gondolkodási időről. Ha jobban belegondolok, talán nem is baj, hogy nem merülök bele a gondolataim kavalkádjába. 1 ’Reggelt - szólal meg fülig érő vigyorral, és szinte félek megkérdezni, mitől van ilyen átkozottul jó kedve. Ezek szerint legalább egyikünknek szerencséje volt tegnap éjjel
valamelyik Jordán kisasszonnyal, és az már egyszer biztos, hogy ez alkalommal nem én voltam a szerencse kegyeltje. - Nem bánod, ha csatlakozom? Felnézek apámra, ahogy a délelőtti napsütés megvilágítja az ősz hajú, idősödő úriembert, illetve újdonsült barátomat, a megújult aranyifjút. - Egyáltalán nem. - Elindulok vele a folyóra néző pad felé, amely szép csendben, magányában ásítozva szinte eggyé vált a birtokkal. Nagyapám annak idején sokat mesélt arról, hogyan fogtak itt pisztrángot, de én az elmúlt tizenhárom év alatt még egy halat sem láttam a folyóban, ami hosszabb lett volna a nagyujjamnál. A szomszédos domboldalról csordogáló víznek köszönhetően télen sem áll le a folyása. Sok időt töltöttem itt a Blairrel való szakítás után, majd Kenny pillanatnyi megnyugvást hozott az életembe, és tessék, már megint itt vagyok. - Netán valaki felidegesített a hívásával? - mutat a telefonomra, amelyet még mindig a kezemben szorongatok. Farmert visel, ami szokatlan tőle, és az én baseballsapkám van a fején, anya adhatta neki kölcsön. Eléggé hasonlítunk egymásra, így nagyjából tudom, milyen külsőre számíthatok húsz év múlva. Ehhez azonban átkozottul sokat kell még zabálnom, és el kell felejtenem az edzőterembe vezető utat. Blair anyja volt az - csapom le a telefon fedelét, majd a zsebembe csúsztatom. - A kerítőnő szerepét akarja játszani. Biztosan Blair bízta meg ezzel a nemes feladattal. Gondolkodsz néha azon, hogy esetleg újrakezdhetnétek? - kérdezi, és arca összerezzen. Valahogy vastagabb a bőr az arcán, mint amilyenre gyerekkoromból emlékszem. A mosolygás visszavonhatatlanul elmélyítette a szeme alatti ráncokat. Soha nem késő a múlt hibáit jóvátenni. És itt a soha szón van a hangsúly. Ez pont olyan, mintha felfüggesztenék a halálbüntetésemet. Egy halálraítélt soha nem szaladgál a guillotine közelében. Jóízű nevetés tör fel egyenesen a hasából, és jó érzés, hogy itt van velem, együtt töltünk néhány percet, még ha pocsékul érzem is magam ezekben a percekben. Nem mintha mostanság szándékomban állna beszámolni a Kenny okozta szívfájdalmamról. Volt egyszer egy kapcsolatom, amiről túl hamar lemondtam - kezd bele a mesélésbe. Soha nem tudtam őt elfelejteni. Nem telt el úgy nap, hogy ne jutott volna eszembe azóta, amióta hagytam kisétálni az életemből. A szemembe néz, és ellágyul a tekintete. Van egy olyan érzésem, hogy nagyon jól tudom, ki az, akit hagyott kisétálni az életéből, és legyek átkozott, ha követem a példáját. Harcolni fogok Kennyért. Csak remélni tudom, hogy ő is úgy látja, van még miért harcolnia. Kendall Az üvegszívű és a kőszívű Egy fénysugár szűrődik be a függönyön keresztül, és csak annyira ébreszt fel, hogy megérezzem a koponyámban lüktető éles fájdalmat. Allynek végül sikerült meggyőznie tegnap este, és csak elmentem még egy buliba, jóval azután, hogy Lauren Callel együtt letűnt a színről. Hiába próbáltam térdre kényszeríteni, határozottan kitartott a választása, azaz nyilvánvalóan a kapcsolata mellett. Lauren kiugrott a szekrényből, és a többi már a békülőszex történelmévé vált. Természetesen nekem is mindent el kell majd mesélnem Cruise-nak, hiszen mégiscsak az edzőtársáról van szó, és furcsa lenne, ha így találkoznánk össze. Hajamat hátul copfba kötöm, és a konyha 352 felé veszem az irányt Egy tojásos szalonnával megrakott tányér vár rám, meg két szelet a kedvenc pirítósomból, és a szívem majd elolvad. Azt, ahogy Cruise szeret engem, egyszerűen nem lehet szavakba önteni. Sétálni mentem, nemsokára jövök. Gyorsan belebújok a csizmámba és a kabátomba, majd az ajtó felé indulok. Be kell gyűjtenem a jóreggelt- csókokat, amelyek a sikeres napkezdéshez szükséges vitaminok számomra. Kint fagyos levegő köszönt. A szél a csupasz nyakamba vág, ami olyan érzés, mintha jégcsapból készült sál lenne a nyakam köré csavarva. Ha Cruise nem lenne nekem, szó szerint rég halálra fagytam volna, és fedél sem lenne a fejem fölött. Azt hiszem, hálásnak kellene lennem Penningtonnak, amiért annyira sem volt körültekintő, hogy szerezzen nekem egy kulcsot a kollégiumhoz, hála a sörtől hangos, hirtelen segélykiáltásnak az utolsó pillanatban. Furcsa, de végül minden magától kialakult. Talán a sors lépett közbe, hogy a véletlenek így a kezünkre játsszanak.
Ha valaha is létezett két ember, akik egymásnak lettek teremtve, akkor azok mi vagyunk Cruise-zal. Hangokat hallok a bozót felől, és követem őket a sáros ösvényen. De már nem szeretem őt - Cruise szavai hangosan, és tisztán szűrődnek át a bozóton keresztül, és rettenetes hangerővel visszhangzanak a koponyámban, akár egy telibe talált gong. Ki az, akit nem szeret már? Nekidőlök egy fenyőfa terebélyes törzsének, hiszen a szívemen hirtelen repedések keletkeztek. Biztosan nem rám értették. Arrafelé kukucskálok, ahogy az apja mellett ül. — Már mindent bánok, ami történt - folytatja. - Őszintén megvallva, fogalmam sincs, mit láthattam benne egykor. Még csak csinosnak sem mondanám. » Hangja úgy zeng, mintha hosszú hibernálás után először jutott volna szóhoz, és nem lenne megelégedve azzal, amit az ágyon maga mellett talált. - Teljesen be van csavarodva. Valószínűleg mindenért az apjával való problematikus kapcsolatát okolná, és most még az anyját is a nyakamra eresztette. A legjobban azt bánom, hogy megkértem a kezét. Szívem csakúgy lüktet, apró kis bombák sorozata robbanhatott fel bennem. Még a fülemben is érzem, majd elmozdul alattam a talaj, és csak egy dzsungeldob fülsértő hangja hasít a fülembe. Hátrafelé dülöngélek, és megbotlom a fenyőfa gyökerében. A földhöz csapódom, és az égés? univerzum forogni kezd a tengelye körül, majd minden erőmet összeszedve valahogy elindulok vissza a házba. Az első huszonöt percben úgy hullanak a könnyeim, mint a záporeső, és az érzelmek ciklonként ostromolnak. Nem láttam a horizonton a közelgő vihart. Időm sem volt bedeszkázni a nyílásokat. Cruise már nem szeret, és bánja, hogy valaha is gyűrűt húzott az ujjamra. Bensőm teljesen érzéketlen, csupán rideg burka vagyok annak, ami egy órával ezelőtt voltam. Nem tudom abbahagyni a hüppögést, pedig össze kell szednem magam. Üzenetet küldtem A Ilynek. Azt írta, egy időre meghúzhatom magam nála. Semmi pénzért nem maradok itt a panzióban Cruise családjával, még akkor sem, ha anya már berendezett magának egy egész rezidenciát. Majd egyszer elmesélem neki a bánatomat. Egyébként sem hiszem, hogy ki tudnám kényszeríteni a szavakat a torkomon, mivel Cruise miatt egy szikladarab akadt meg rajta. Az ajtó megrándul, és hirtelen teljesen megdermedek. A pólómmal letörlöm az arcomat, és próbálok energiát gyűjteni ahhoz, amit most kell majd tennem. Cruise lép be, és szomorúan mosolyog rám, miközben leveszi magáról a kabátot. Ragyogóan néz ki, mint aki nem is e Földről való. És nekem még megfordult a fejemben, hogy egy Cruise Elton szintű istenség szerethet és kívánhat engem. Ez is csak azt mutatja, milyen nagyon belezúgtam. Ni csak, ki van fent? - Ha nem ismerném a helyzetet, még azt hinném, valami bántja, holott én vagyok az a fél, akit ebben a kapcsolatban megbántottak. Mi történik? - kérdi, arca most őszinte meglepettséget tükröz, és már majdnem meggyőz ezzel az arckifejezéssel, hogy mégis maradjak, de nem adom be a derekamat. Épp Allyhez készülök - vonom meg a vállamat, és végigsimítok a copfomon, nem mutatva, hogy nyelve az imént késként vágta ki a szívemet és tálalta akarva-akaratlanul is reggelire. - Tulajdonképpen csak elkotródom az utadból. A madarak azt csiripelik, hogy az exed mindennél jobban szeretné felmelegíteni 353 a kapcsolatotokat. Ezt én is hallottam - tekintetével lassan, gyanakvón mér végig. Ezek szerint még mindig szereted őt. - Szívem zuhanásba kezd, akár a nyakamba is lehetne kötni és a vízbe vetni vele, mert hirtelen olyan nehéz lett, mint a malomkő. Tiltakozón vonja fel a szemöldökét az iménti kijelentés hallatán. - Netán más fiúk tetszenek neked, Kenny? bámul rám rezzenéstelen, állhatatos tekintettel. Mély levegőt veszek, és egy ideig bent tartom. Mi történik körülöttem? Hiszen ez Cruise. Néhány órával ezelőtt a fejemet mertem volna rá tenni, hogy mi vagyunk az álompár a Garrisonon, erre most itt állunk, és szinte felnyársaljuk egymást gyűlölködő tekintetünkkel, csak mert egyikünknek így tartotta kedve. Felidézem gondolatban azokat a fájó szavakat, amelyeket reggel véletlenül meghallottam, és megrekedtek bennem, mint a hullaszag. Talán más srácok tetszenek - válaszolom halkan.
- Az egész összevisszaság így vette kezdetét, hát nem emlékszel? Mellkasán remegés fut végig, mint akiből mindjárt feltör a nevetés, vagy éppenséggel a sírás, de visszatartja a kikívánkozó érzelmeket. - Ezek szerint jól megtanítottam neked a leckét. Gondolom, igen - pillantok le a nagymamája gyűrűjére, amely még mindig az ujjamon csillog, és lekapom róla. Nem állít meg, és nem kezd el a szenvedély hevében könyörögni, ami alátámasztja mindazt, amit hallottam. Tessék, itt van. - Belém szúr az érzés, hogy ezek szerint tényleg nem akar már. Cruise és irántam táplált szerelme nem volt több illúziónál. Úgy ugrottam fejest a szerelembe, hogy azt hittem, olyan, mint egy csatahajó, amely kiállja az idő próbáját, de valójában csak egy papírcsónaknak bizonyult, amely a lábam alatt semmisült meg. Ezek szerint ez csak egy próbatétel volt - mondom, és feltartom a platinagyűrűt, mielőtt letenném az asztalra. - És én megbuktam, hiszen egy ragadozó soha nem kötelezi el magát. Cruise indokolatlanul hosszan tartja lehunyva a szemét, majd olyan nagy levegőt vesz, hogy talán még tőlünk egy kilométerre is érezni lehet, ahogy kifújja. - Nézd, én megértem. Még nem állsz rá készen. Egyetemista vagy, és fiatal. Szeretnél még többet megtapasztalni a világból. Ajka megremeg, és egy pillanat erejéig azt várom, hogy bevallja, mindez csak vicc, és igazából továbbra is szeret, a gyűrűt pedig ebben a szent momentumban visszaparancsolja az ujjamra, de nem mond semmit. Cruise valamiért az egészet rám akarja hárítani. Talán azért, mert túl gyáva ahhoz, hogy kimondja, már nem akarja a kettőnk kapcsolatát, igazából soha nem tartott csinosnak, és különben is hajlamos vagyok mindent az elszúrt, apa nélküli gyerekkoromra fogni. Talán majd egyszer később - lép közelebb hozzám, mire én hátrálni kezdek. - Majd meglátjuk, hogy alakul az életünk. Szívem csak úgy kalapál. Akkor hát ennyi. A nagy búcsújelenet. Cruise Elton van annyira pofátlan, hogy egyenesen a szemembe mondja, „talán majd egyszer”, miközben sárba tiporja minden ábrándomat az örökké tartó szerelemről.
354
Menj a pokolba, Cruise! - húzom el mellette a bőröndömet villámgyors léptekkel, majd kitárom az ajtót, vár rám kint a fagyos világ, hogy megvigasztaljon és szögesdrótok ölelésébe zárjon. Könnyek gyűlnek a szemembe, de nem adom meg neki azt az elégtételt, hogy lássa, miként gördülnek le az arcomon. Kenny, várj! - kérlel. Nagy erőfeszítésre van szüksége a lábamnak, de végül valahogy átvánszorgok a küszöbön, még egyszer utoljára. Visszanézek rá, gyönyörű alakja örökre beleégett az emlékezetembe. Soha nem akarom elfelejteni, mennyire fájdalmas tud lenni a szerelem, és milyen gyorsan találod szembe magad a csipkézett gránitkövekkel, miután levetetted magad a szikláról. A nevem Kendall - hebegem. - De ne is törődj vele! Úgysem kell ezentúl mondogatnod. Már nem sokáig leszek a környéken. Berakom a cuccaimat a kocsiba, és a lehető leggyorsabban száguldók el a francba az Elton-panziótól, ahol elrabolták a szívemet, és kedvükre megcsonkították. Jó néhány kilométert levezetek, mire a Most elhagyja Carringtont. Reméljük, mielőbb visszatér hozzánk táblához érek. Carrington maga gyönyörű, csak a leckék voltak kemények. A város buzgó figyelemmel leste, mint vagdossa össze nagy becsben tartott lakójuk csak úgy heccből rozsdás borotvával a szívemet. A világ próbált figyelmeztetni, de én nem foglalkoztam vele. Vágytam a tündérmesére és az ábrándokra. Én akartam lenni a hercegnő, ahogy Cruise nevezett. Bevettem a hazug- 376 ságot, de a szívemet visszadobták, egyenesen a képembe. Üvegszívvel érkeztem Carringtonba, és Cruise ösz- szetaposta. Ma azonban kőkemény szívvel hagyom el a várost mindörökre. Soha, senki nem fog többé fájdalmat okozni nekem. Erről gondoskodom, az halálbiztos. Lehúzódom egy sor borókabokor mellé, és több órán keresztül csak sírok. Alapelvem újra és újra visszacseng, mint valami kísértő refrén: a szerelemből végül soha semmi jó nem sül ki. Utálom, hogy igazam volt. Cruise A francba, ezt meg mire véljem? Az ajtóhoz botorkálok, és az üres térbe bámulok, ahol egy perce még Kenny kocsija parkolt. Porfelhő ereszkedik fel a domb felől, abból az irányból, amerre elhajtott. Kalapáló szívvel lépek vissza a házba, mintha azzal fenyegetne, hogy rögvest kiugrik a mellkasomból. Harcolnom kellett volna Kennyért. Le kellett volna tennem a büszkeségemet, és térden állva könyörögni neki, hogy fogadjon vissza, és a pokolba, ha úgy akarja, bizonyos napokon akár még ki is iktathat az életéből.
Ki volt ez a csaló? Nem lehetett Kenny az. Talán van egy ikertestvére, aki a bolondját járatja velem. Ebben a pillanatban veszem észre a heverőn kiterítve a gyapjúkabátot, amelyet tőlem kapott ajándékba. A csizmát a kandalló mellett hagyta, talán azzal az üzenettel, hogy akár be is gyújthatok velük. Erős hányinger tör rám. Hogy történhetett meg mindez? Na persze miért is történt volna másként? Hiszen én vagyok Katasztrófa Cruise, aki a párkapcsolatok romba döntésére szakosodott. Igaz, sem Blair, sem Kenny esetében nem én léptem félre. De bármit elnéztem volna Kennynek, ha hagyj a, hogy az élete része maradjak. Mindennap beérném a szerelme nekem jutó, egészen minimális maradékával is. Ennyire távol kerültem attól az embertől, aki egykor eszményekre, hatalmas követelményekre és erkölcsi normákra építette az életét? Tekintetem megakad a sarokba állított baseballütőn. Megragadom, és olyan erővel kezdek hadonászni vele, mintha az életem múlna rajta, vagy legalábbis a józan eszem. Kiütöm elmebajos szerelmi fészkünk összes ablakát, és millió apró darabra töröm, pont úgy, ahogy Kenny törte össze a szívemet. Kenny betartotta az ígéretét, és sem azon a héten, sem a következő hetekben nem jelent meg az óráimon. Nem válaszol a telefonhívásaimra, az édesanyja pedig teljes mértékben semmibe vesz, ha véletlenül összefutunk. Ki sem dugom az orrom a panzióból, könyvekkel foglalom le magam, mintha nem lennék már így is elég levert. Jól sejtettem, anya tényleg nem fizetett be minden számlát, így a hitelezők is a nyakunkon vannak. Meggyőztem arról, hogy mostantól inkább én veszem át az üzletet. Nincs értelme késleltetni azt, ami előbb- utóbb úgyis elkerülhetetlenül bekövetkezne. Azt nem tudom, hogyan fogok az egyetem mellett teljes munkaidőben egy vállalkozást is vezetni. Szerdán üzenet vár az asztalomon, és az adrenalinszintem azonnal az egekbe szökik. Kötelező megbeszélés. Fél négykor a szobámban. Dr. Barney. Ez nem teljesen az az üzenet, amelyre számítottam. Jobban örültem volna néhány szenvedélyes sornak, hatalmas szívecskével és a lap alján díszelgő K betűvel. Egész héten arról fantáziáltam, hogy egyszer csak beoson az irodámba, és kiderül, mindez tréfa volt csupán, amit a világ legészveszejtőbb békülőszexe követ. Pontban három óra harminc perckor besétálok dr. Barney tanári szobájába, de egy pillanatra sem tudok megfeledkezni a fájdalomról, amely azóta emészt, hogy Kenny bőröndöstül kilépett az életemből. Nagy nehezen mosolyt erőltetek magamra, és odabiccentek az idős, fáradt férfinak, aki az ösztöndíjamról szóló levelet szorongatja a kezében. Biztosan túl korán érkeztem, mert a többi szék gyanúsan üresen áll. Ez az egyik lehetőség, a másik pedig az, hogy magánmegbeszélésre hívtak meg. Talán meg akar dicsérni, amiért ilyen Jól megtartom Bradshaw szemináriumát, miközben fél lábbal még magam is diák vagyok. - Elton úr - dr. Barney felemeli a fejét, és rám szegezi szakértő orrát. Igencsak jó húsban van, és a májfoltok úgy ellepték az arcát, hogy szinte átfogó barnaságot kölcsönöznek neki. - Rendkívül nyugtalanító fejleményekről szereztem tudomást a minap. A fenébe - szisszenek fel halkan. - Ugye Bradshaw- Val minden rendben van? — Mi a francot beszélek itt össze? Nyilvánvaló, hogy Bradshaw nincs jól. Bradshaw professzor úrnak valamelyest j avult az állapota. ~ Ajka elvékonyodik, és 356 a tokája ráng a méregtől. - Cruise, ezek a fejlemények téged érintenek, illetve sajnos nem kizárólag Csak téged. Egy nagy alakú fényképet tesz ki az asztalra, és amint rápillantok, meghűl bennem a vér. Kenny és én vagyunk rajta azután a bizonyos óra után az osztályteremben. Pulóvere hátulról takarja, és tökéletesen halovány lábait a derekam köré fonja. Arcomat a nyakába fúrom, és még mindig érzem az ereimben szétáradó gyönyört, mintha csak saját magamnak idézném fel az emléket. Még egy felvételt nyújt felém. A torony magaslik a hátam mögött, hosszan, egyenesen nyúlik felfelé, a vékonyka fémszerkezetű földgömbbel a tetején. Majd egy nagyított felvétel következik: Kenny nem látszik rajta, csak a kabátom, ahogy épp besegítem a fémbarlang világába.
És ez - még egy képet lök elém a toronyról, ezen közelebbről látszik eksztázistól eltorzult arcom. Kenny hosszú sörénye a nyakam köré csavarodik. - Nos? Mit tud felhozni mentségére? Lebámulok a képekre, Kennyre és magamra ezekben a kompromittáló helyzetekben, gyönyörű hajára, hamvas bőrére, ajkára, és mindent megadnék, csakhogy még egyszer az enyémen érezhessem. Legszívesebben a következőt mondanám: megtarthatnám ezeket a képeket? Szeretném őket szétteríteni az ágyamon, majd rájuk feküdni, bekeretezni őket, másolatokat készíteni róluk, és kitapétázni új szobámat szédítő motívumaival annak, akik valaha voltunk. így minden oldalról tökéletesen körülvenne kalandjaink szexuális kaleidoszkópja. És ha már így elakadt a szava - kapirgál ujjaival az asztalon -, még valamit szeretnék mutatni önnek. Ez alkalommal egy papírlapot nyújt át nekem, ami nem más, mint a Kennynek kidolgozott, javított tanmenet. Bassza meg! Hogy jutott hozzá mindehhez? Egy fiatal hölgy hozta be kora délután. Kenny? De a fényképeket nem készíthette ő. Csakis Blair lehetett, és könnyen kinézem belőle, hogy átkutatta Kenny táskáját, és ellopta belőle azt, amire szüksége volt. Felemelem az első számú leleplező bizonyítékot. -Cruise, igazán sajnálom, de nem tehetek mást. Rövid tanári pályafutásának ezzel igen méltatlanul, de úgy tűnik, befellegzett. Ráadásul kötelességem a bizonyítékokat a bizottságnak is bemutatni. Egyhangú véleménnyel arra jutottunk, hogy az ösztöndíját visszavonjuk. Ki van rúgva a Garrisonról. Szavai foszlányokban jutnak el a tudatomig. A szoba hol befelé, hol kifelé tágul körülöttem, és kész vagyok a fejemet a szó pokoli szoros értelmében az asztalba verni, mert ismét sikeresen beütni látszik a pechszéri- ám. A vicc az egészben, hogy még csak nem is érdekel különösebben az imént elhangzott süketelés. Sajnálom, hogy csalódást okoztam önnek, dr. Barney. - Felállók a székről, és mély levegőt veszek. Nem tűnik túlzottan letörtnek. Mert nem vagyok az - jegyzem meg őszintén. A múlt héten elveszítettem a legfontosabb dolgot az életemben. Ha azt vesszük alapul, ez csupán felszíni sérülés - mondom ki a tömör igazságot, majd félbeszakítom saját magam. - Sajnálom, igazán nem akartam önt megsérteni. A hölgy megkért, hogy ezt adjam oda magának nyújt át nekem egy gondosan összehajtogatott papírdarabot. Kihajtogatom, és elolvasom az üzenetet: Ezúttal te vagy kijátszva. Péntek este sikerül valahogy elszöknöm anyám vigyázó tekintete elől, és elindulok az edzőterembe, mert testem minden izomszálát fájdalmas gyötrésnek szándékozom alávetni. Megmondtam neki, hogy én akarom vezetni a panziót. Marketingünket teljesen új magaslatokba emelem, így elkezdheti kiszellőztetni a beporosodott szobákat is, mert, az egyszer biztos, hogy ezentúl nem csak egykét vendég fog nálunk lézengeni. Ha minden jól megy, hamarosan ismét jelentős bevételre számíthatunk. És ha anyagilag végre stabilabb lenne az életem... akkor talán... Bár büszkén állíthatnám magamról, hogy túl vagyok Kennyn, és kész vagyok felszállni 357 egy másik hajóra, vagy valami ehhez hasonló sületlenséget, de beleégette magát a szívembe és a gondolataimba. Folyamatosan kísért az álmaimban és az ébren töltött óráimban. Kenny az én egyetlenem, akit örökre elveszítettem. Olyan érzésem van, hogy örökké várni fogok rá, még idős napjaimat is utána epekedve töltöm majd, míg végleg álomra hajtom a fejem, és talán még akkor sem fog véget érni a kínszenvedésem. Pentől kapok sms-t, ahogy besétálok az edzőterembe. Készülj életed legnagyobb bulijára ma este az Alpha Sigma Phiben! Ott találkozunk. Gyomrom mintha háromszázhatvan fokos fordulatot tett volna meg. Alpha Sigma Phi. Minden itt kezdődött. Cal észrevesz, amikor a súlyzóterem felé indulok, és szökkenő léptekkel közeledik felém. Biztosan az orálisszex-kalandját akarja elmesélni, de nem fogom bevenni a dumáját. Jó rég nem láttalak - szólal meg éneklő hangon.
Pedig a teendőim között ott szerepel, hogy alaposan megruházzalak - mondom, miközben leereszkedem a multifunkcionális erősítő padra. Nincs most kedvem konfrontálódni Vele annak kapcsán, amit akkor este a Deltában láttam. m Mégis mi a fenéért? - egyik lábát felteszi egy súlyzóra, és elkezdi bekötni a cipőjét, azt a szaros cipőjét, mintha valami semmiségről lenne szó, és kedvem támad a sajátomat jó erősen a hátsójába irányítani. Képzeld, mi történt! Lauren azt mondta, kiálltam a próbát. - Sokat sejtetőn ráncolja a szemöldökét. Milyen próbát? - leteszem a kulacsomat, nehogy véletlenül telibe találjam vele a golyóit Felém billenti a fejét, mintha hatalmas híreket tartogatna számomra, — Nem engedtem a csábításnak, amit ő maga tervezett meg, „milyen mélyre tudsz ereszkedni a megcsalás pokoliüzébe” címmel. - Széttárja a karját, mint aki épp repülni készül, és azt kívánom, bár képes lenne rá. Tudod, a kapcsolatunk próbáját. Mi a jó égről beszélsz? - Nem mintha különösebben érdekelne. Egyhamar semmiféle párkapcsolati próbán nem kell majd megfelelnem. Laurenről. Rám küldte a szexi barátnődet, majd figyelte, ahogy nagy nehezen lepattintottam. Határozottan visszautasítottam az ajánlatát, mire Lauren kiugrott a szekrényből, mint valami pszichopata. Persze nagyon cuki volt. Ezek szerint tényleg szeret engem. Hirtelen minden porcikám életre kel. Arcomat melegség önti el, és csillapíthatatlan izgalom lüktet az ereimben. Kenny említette, hogy Lauren megkérte egy szívességre - mondom, inkább csak saját magamnak. - Szerinted lehet, hogy erre célzott? - Egész testem pehelykönnyű, és a szívem úgy dübörög, akár egy gyorstüzelő fegyver. Lehetséges - biccent a fejével, mintha ez a beszélgetés is csak egy lenne a sok közül, pedig Kendall Jordán életem nagy szerelme, aki értelmet ad a létezésemnek. Úgy néz ki, veled együtt én is csatlakozom az oltárhoz járuló balekok sorába, haver - veregeti meg határozottan, de óvatosan a hátamat, és láthatóan fogalma sincs baráti kapcsolatunk múlt heti válságáról. - Majd leestem a matracról, amikor feltette nekem a kérdést, de végül is ki vagyok én, hogy csak úgy veszni hagyjak valamit, ami ennyire jól működik? Meglepetten pillantok fel rá. Gratulálok - mosolyodom el először, amióta Kenny elhagyott, és szívem szinte repes az örömtől. Ezek szerint azt az üzenetet sem ő írta. - Rohannom kell - pattanok talpra. - Tégy meg nekem egy szívességet! Kérd meg Laurent, hogy hozza magával Kennyt ma este a Sigma Phibe. És bármi történjék is, ne említsd Kennynek, hogy én is ott leszek! - Eufórikus állapotban szökkenek az ajtóhoz. Mégis hová mész? - kiabál utánam Cal izgatott arccal. Fel kell hívnom valakit, mert rendbe kellene hozatnom néhány ablakot! Kendall Míg a halál el nem választ Az esti égbolt földöntúli levendulaárnyalatokban tün- döklik, és ez a szín engem mindig 358 arra a bizonyos, szívfacsaró éjszakára emlékeztet. A csillagok olyan különleges fényárban úsznak, mintha mindegyiküket az Alpha Sigma Phi fölé hívták volna össze vendégvárónak. Az örökzöldek élénk színekben világítva versengenek az elismerésemért. A természet, mondhatni, pávásko- dik körülöttem: erejét, szépségét fitogtatja, és úgy vesz körül, akár egy dal, amelyet az örökkévalóság jegyében komponáltak. Hogy sülhet el bármi is ennyire katasztrofálisan egy ilyen ámulatba ejtőn gyönyörű világban? De valamiért csak így alakult. Nem is tudom, milyen megfontolásból számítottam másra. Megtöltött pisztolyként ajánlottam fel a szívemet, és Cruise a saját fegyveremmel lőtt lyukat rajtam. És ezt egyedül a hülye fejemnek köszönhetem. Annyira naiv voltam, hogy azt gondoltam, velünk majd minden más lesz, mert valami egészen különlegeset tudhatunk magunkénak, amiről tényleg elhittem, hogy létezhet. Végigsimítok a nyakamon. Még mindig érzékeny ott, ahol feltörte a fémlánc, amelyet
önszántamból aggattam magamra. Végül egy hullámcsattal megpiszkáltam a zárat, így sikerült megszabadulnom tőle. - Van bent egy korsó sör, amely csak és kizárólag rád vár - karol belém Ally, és belépünk a diákbuliba, ahol annak idején minden elkezdődött. Azt hiszem, kijelenthetem, ez a mai lesz az utolsó bulim a Garrisonon. Egész héten nem mentem be az óráimra, inkább Ally vei lógtam a Russell Hall diákotthonban. Ott valahogy senki nem tűnt „lúzernek”. Anya szerint Jackie néni a lúzer, amiért megcsalta szegény férjét. Kiderült, hogy már majdnem egy éve vannak válófélben. Anya tudni szerette volna, miért lakik Cruise a panzióban, én pedig Allynél. Cruise valószínűleg azt mondta neki, hogy az ablakok borzalmas állapotban vannak, és muszáj őket megcsináltatni, ezért lakom én pillanatnyilag a barátaimnál. De anya előtt világos volt a képlet. Anya szakértő a párkapcsolati válságokat illetően. És amikor felszáll a repülőgépre Kaliforniába, a terveim szerint én is ott leszek vele. Ez az egész félévem kárba veszett. Olyan képzésben volt itt részem, amelyre soha nem jelentkeztem, és amelyből önszántamból soha nem kértem voltam. A dobozszerű diákszálló csak úgy hemzseg a testektől, és valahogy erőltetettnek tűnik a buli ezzel a fülsüketítő zenével és a sok magamutogató ribanccal. Az Alpha Sigma Phi levegőjét átjárja a koszos zoknik és a sör bűze, akárcsak magát Penningtont, és már meg is érkezett az emlegetett szamár... Haja megcsillan a fényben, és túlságosan rövidre van nyírva, de egyébként pont olyan, mint mindig, felhajtott gallérú inget visel, vállára terített fehér pulóverrel, nehogy véletlenségből lecsúszott alaknak nézzék. Hallom, apámnak bejön anyukád - bólint, mintha teljesen normális lenne, hogy valakit elhagynak, vagy valaki félrelép, és részeg kölyök módjára tántorog egyik kapcsolatból a másikba. Erről én nem tudok. És mi van a te anyukáddal? Nagyon el van foglalva - pont úgy néz ki, mint aki kérésre is képes lenne okádni - a medencét karbantartó sráccal. Jaj! Sajnálom. Nincs ezzel semmi baj. A jövő héten már biztosan az istállót takarító srác lesz a soros. Szereti a fiatal pasikat. Egy hónapon belül véglegesítik a válást. Gondolom, utána nagy ünnepséget csapnak. Van kedved eljönni? Egy kapcsolat végét megünnepelni? Ez elég szörnyen hangzik. Igazad van - Pen egy pillanatra lehajtja a fejét, én pedig kinyújtom felé a karom, és megölelem. A kelleténél hosszasabban tartom a karomban, és érzem, hogy rázkódni kezd a mellkasa. - Most jobb, ha megyek. Látok itt egy hívogató szoknyát - súgja, majd elvegyül a tömegben. Ekkor veszem csak észre, hogy már Ally sincs itt. Felpillantok, és a túloldalról egy ismerős külsejű Adonis ragyogtatja fel a termet. Csak eljött. Elindul felém, és minden porcikámmal szeretnék futásnak eredni, de földbe gyökerezik a lábam. A szoba forogni kezd, a zene mintha akadozna, és szédülök is, az ájulás szélén vagyok. Megpördülök, hogy találjak valakit, akivel beszédbe elegyedhetem... és itt áll előttem... Blair. Igen, szeretnék vele „elbeszélgetni”, méghozzá egy megtöltött sörétes vadászpuskát a fejéhez tartva. Ha jobban belegondolok, végül is nem tévedett nagyot. Tulajdonképpen pont beletrafált a lényegbe. Cruise soha nem volt belém szerelmes. Elindulok befelé a tömegbe. A lányok egész csapata rohamozza meg359 és rajongja körül, ahogy gyors léptekkel utánam indul, és majdhogynem démoni kórusként fejezik ki hódolatukat Elton professzor úrnak. A golyói úgy tele vannak kiütéssel, hogy még Wyoming államnak is bőven jutna belőlük - mondom, és fürgén kimenekülök a csoportosulásból. Kenny - kiabálja túl a zenét, de úgy teszek, mintha nem hallanám. Pechemre pont a frissítőkkel megrakott asztal mellett kötök ki a sarokban, amely kifejezetten alkoholos italokkal és rövidekkel van telepakolva. Valami azt súgja, hogy a létező összes szeszes italra szükségem lesz, ha ki akarom törölni a fejemből ennek az éjszakának és az egész félévnek az emlékét, legalább ideiglenesen. Allynek nem volt igaza. Ez a hülye buli az utolsó hely a világon, ahol nekem most lennem „kell”. Az ajtó felé fordulok, és egy téglafal keménységű mellkasnak ütközöm. Fehér pamutpólót és sötét tintakék farmert visel, ami a mindenkori kedvenc
kombinációm egy pasin. Baseballsapka van mélyen a fejébe húzva, és gödröcskéi mint két tökéletesen egyforma fekete pötty mélyülnek el az arcán. Coke vagy Pepsi? - Cruise játékos mosolyt villant felém, de a felszín alól kibukik szomorúsága. Szerintem a te kérdésed inkább a bent vagy kint - szemrehányó pillantást lövellek felé, jelezve, a „bent”-re nem kerülhet többé sor. - Életednek egyetlen célja van, mégpedig hogy mindig legyen alattad valaki, ezt mindketten nagyon jól tudjuk. Ma este tömegestül találhatsz jelentkezőket erre a nemes feladatra. - Egyszerre akár többet is. Cruise tekintete ellágyul. Arca megtelik szomorúsággal, és mellizmai most fokozottan megfeszülnek. Nincs szükségem a lányok egész tömegére - nyel nagyot. - Egyedül te kellesz nekem, Kenny. A francokat! - próbálok meg átnyomakodni mellette, de megragadja a csuklómat. Engedj el! Nem, amíg nem beszéltünk. - Szeme csakúgy világít a félhomályban, és van valami állatias a megjelenésében, túlontúl egzotikus ahhoz, hogy az átlagos halandók közé lehessen sorolni. Hibátlan, mágnesként vonzó szépsége láttán még nagyobb bennem a fájdalom. Nem jelentettem többet számára egy kis szórakozásnál, csak hogy engem is kipipálhasson. Ha kell, akár harapok is, úgyhogy engedj a fenébe! - Olyan hangosan hagyják el a szavak a számat, hogy hirtelen vagy tíz idegen alak fordul felénk. Cruise megadóan emeli kezét a levegőbe. Nem vagyok hajlandó többé beszélni veled, és meghallgatni sem foglak. - Ezt kiabálva szándékoztam a tudomására hozni, de az igazat megvallva, kezd elpárologni a dühöm. Annyira jóképű, kedvessége átszűrődik a felszín alól, és nehezemre esik elhinni, hogy az egész nem volt több egy hazugságnál. Elnézek a válla fölött, és látom, amint Blair gonosz mosolyt villant felém. Kárörvendőn bújik bele a fájdalmamba, mint egy prémbélésű kabátba, és gyönyörteljes élvezetéért az utolsó fillérig én fizetek. Kenny, még mindent helyrehozhatunk - mondja olyan nyugodtan és határozottan, hogy már majdnem magam is elhiszem. Nincs mit helyrehozni, ugyanis véletlenül a tudomásomra jutott, hogy visszataszítónak tartasz, és szerinted mindent az apámmal való problematikus kapcsolatomra fogok. Ja, és azt kívánod, bár soha ne kérted volna meg a kezemet. Cruise rám bámul. - Te mégis miről beszélsz? Hallottalak! - szakad ki belőlem valahonnan nagyon mélyről. Cruise kinyitotta Pandóra búvalbélelt szelencéjét, amelybe minden engem ért fájdalom gondosan be volt zárva, és most, hogy hirtelen kiszabadították, fénysebességgel szakadt rá arra az emberre, akiről azt hittem, szeretem, és ő is viszontszeret. Soha nem mondtam volna rólad ilyeneket, de még csak a fejemben sem fordult meg ilyesmi. - Meglepettség tükröződik az arcán, és még a szája is tátva marad, mintha egy emlékképet próbálna felidézni. Most lelepleződött, és ezt ő is tudja. - Arra a beszélgetésre célzol apámmal? - ejti most kissé hátra a fejét. így van. Meg akartalak lepni. Be akartam gyűjteni tőled a jóreggelt-csókomat csuklik el a hangom. - Hallottam, amikor azt mondtad, soha nem szerettél. - Feltépődött a seb, és valaki mintha még savat is öntött volna rá, hiszen ezúttal a saját számból hangzott el a vallomása. 360 Kenny... - szólal meg fájdalomtól eltorzult arccal. - Én nem rólad beszéltem akkor, hanem a volt barátnőmről, Blairről. - Gödröcskéi csábosán csillannak meg, ami jelzi a helyzet komolyságát. - Felhívott az anyukája, mert szerette volna, ha adok még egy esélyt a kapcsolatnak. Ezt meséltem el az édesapámnak. Elnézek mellette, és észreveszem Blair elkeseredett arcát. A szomorúság stafétabotját most átadjuk neki. Kárörvendőn merült bele a szenvedésembe. Vissza akarta kapni Cruise-t, és megpróbált közénk állni. Cruise ellen hangolt, én pedig túl gyorsan vontam le a következtetéseket. Blair és én évekig együtt voltunk - lép közelebb hozzám, én pedig kész vagyok megadni magam, ahogy kölnije édes illata hívogat. - Együtt jártunk, de soha egy ujjal nem akart hozzám érni. Azt mondta, várni szeretne a házasságig, és én tiszteletben tartottam a döntését. Kitartottam mellette - mondja halkan, mint aki nem szívesen vall színt. - Rengeteg pasival megcsalt, és erre tavaly nyáron jöttem rá. Kenny, megkértem Blair kezét, de ő soha nem mondott igent. És kizárólag azért kértem
meg a kezét, mert ez lett volna a következő logikus lépés a kapcsolatunkban. A történtek után rámozdultam mindenre, ami csak élt és mozgott. Két dologra jöttem rá, amikor megismertelek - lép még közelebb, és megfogja a kezem. - Az egyik, hogy a Blairrel való szakítás nagyon is szükséges volt. Soha nem szerettem őt igazán. A másik pedig az, hogy várnom kellett volna még egy kicsit, meg kellett volna várnom téged. Szeretlek, Kendall, és örökké szeretni foglak. Szívem vadul kalapál, hiszen Cruise azt kívánja, bár várt volna rám, azt mondja, örökké szeretni fog. - Tartozom neked egy vallomással. Tényleg van valami, amit eddig nem mondtam el neked. - Most én lépek közelebb hozzá, és már csak egy leheletnyi távolság választ el minket. - Amikor a nevelőapám azokat a hazugságokat állította rólam még évekkel ezelőtt, nem azért nem kezdtem senkivel, mert nem akartam beteljesíteni a jóslatát, hogy ribanccá váljak. - Lepillantok a földre, majd szép fokozatosan emelem fel a tekintetem, míg egybeforr az övével. - Legbelül tudtam, egy különleges embert tartogat számomra a sors, és senki másé nem akartam lenni. Amikor veled találkoztam, Cruise, tudtam, hogy te vagy az, akire vártam. Ez már az első estén világos volt a számomra. Emlékszel arra, amikor megkérdezted, hogy szerintem létezik-e szerelem első látásra? A szívem mélyén már akkor szerettelek. Szóval azt hiszem, tényleg hiszek benne, és igenis létezik szerelem első látásra. Akkor már ketten hiszünk benne - szája végtelenül széles mosolyra húzódik, amitől melegség fut végig rajtam. - Azonnal kidobtam az ablakon a szakdolgozatomat, amint megpillantottalak. Miért, pontosan miről szólt volna a szakdolgozatod? A szerelem első látásra téveszméjéről. Mint kiderült, az egyetlen téveszme maga a szakdolgozat lett volna, amelyre egyébként már nem lesz szükségem. - Cruise a derekam köré fonja a karját, és átható tekintettel néz rám, amelyben a szerelem megannyi arca tükröződik. Kendall Jordán, hozzám jössz feleségül? Érzem a szavakat visszhangozni a mellkasában: hangja mélyen cseng, és csábító rezgései úgy járják át a testem, mint egy hangvillát. Neked csak Kenny - görbül mosolyra a szám. És igen, a legnagyobb örömömre szolgálna melletted leélni az életemet - ugróm fel a derekához, míg ő a térdhajlatomnál megragad, és ajkunk végre egybeforr. Cruise a leikéből fakadó szenvedéllyel tapasztja ajkát az enyémre. Ami köztünk van, az szent és sérthetetlen, és már a kezdetektől fogva beteljesülésre rendeltetett. Nyelve gyengéden és vágyakozón incselkedik az enyémmel. Cruise az ajkán lángoló tűzzel tisztít meg. Ez a csók bocsánatkérő és egyben köszönetnyilvánító, amiért az életünk új szakasza veszi általa a kezdetét. A jobb combomon érzem, ahogy farmerján keresztül hozzám nyomja megkeményedett férfiasságát, és nyögés szakad ki a torkomból.
361
Cruise hátrább húzódik, és hirtelen riadt mosoly ül ki az arcára. - Van itt még valami, amit el kell mondanom. Kirúgtak a Garrisonról. Micsoda? - ernyed el a testem, és majdnem elterülök a földön, de Cruise elkap, és könnyed csókot lehel a homlokomra. Egy bizonyos újságírásra szakosodott diák - bólint Blair felé - tett arról, hogy dokumentálja a magánéletem bizonyos mozzanatait. Kezemet a szám elé kapom a szörnyű hír hallatán. - Amikor velem voltál, igaz? Felvonja a szemöldökét. - A módosított tanmenetről is volt egy másolata. Vajon hogyan juthatott hozzá? - őszinte zavar érződik a hangján. A tanmenethez? - veszek nagy levegőt. - Aznap, amikor veled együtt kirohantam az óráról - hunyorítok, ahogy összeáll a kép -, leejtettem a könyvekkel telepakolt hátizsákomat. Ez akkor volt, amikor az anyukád eltörte a lábát. Az elhullajtott papírjaimat a következő órán adta vissza, és az a gyanúm, hogy a tanmeneted is közéjük keveredhetett. Sajnálom. Ne kérj bocsánatot - illeti ismét csókkal az ajkamat. - Egy ideig nagyon szívesen vezetem a panziót. Boldogan teszem, ha a sors ezt szánja nekem, és vele együtt téged is. Még szép, hogy engem is! - Lábujjhegyre emelkedem, és mosolyogva harapok az ajkamba. Éj szakánként a testemmel felmelegíthetném az ágyakat. Csak az enyémet! - Pajkos mosoly jelenik meg szépséges arcán. - Remélem, tudod, hogy kénytelen leszek letartóztatni téged, amiért újból megléptél a szívemmel. Ezek szerint már a bebörtönzésem előkészületeihez is hozzáláttál - vágom rá izgatottan, tele vágyakozással. A madarak azt csiripelik, hogy képes vagy egy éj szaka leforgása alatt akár háromszor is gyönyörteljes beteljesülésben részesíteni a partneredet. Igaz vagy nem igaz? Biccent a fejével, és visszafojtja a feltörni kívánkozó nevetést. - Szerintem a legjobb, ha erre te magad találod meg a választ. - Alaposan megnéz magának, majd mosolya ellágyul. Jegyesség: hosszú vagy rövid? Nagyon, de nagyon rövid. Cruise jó erősen a derekához szorít, és szenvedélyes csókcsata közepette sétál ki velem az Alpha Sigma Phiből. Testünk szétválik, akár a Vöröstenger, ahogy a kristályos csillagok által beragyogott ágyra huppanunk. Visszaköltözöl hozzám, Kenny? - egy pillanatra lehunyva tartja a szemét, mintha így akarná elűzni tőlünk a fájdalmat. - És kérlek, soha többé ne hagyj el! Ujjaimmal végigsimítok az arcán. Ha jobban belegondolok, Cruise Elton sosem volt igazi ragadozó. Arca és szíve olyan, akár egy angyalé, aki csak az enyém, most és mindörökre. Átölelem a nyakát, és belesúgom a fülébe: - Vigyél haza! Ajkunk egybeforr a varázslatos, levendulaszínű égbolt alatt. Ma este kezdetét veszi az örökkévalóság. Köszönöm, hogy elolvastad a Szeretni valakit című könyvemet. Ha tetszett, kérlek, értékeld az Amazonon, a Barnes & Noble honlapján, illetve a weboldalon, ahonnan a könyvet megrendelted.
