Kémiai mítoszok Kovács Lajos SzTE ÁOK Orvosi Vegytani Intézet 2014 március 4.
Carl Sagan (1934–1996) amerikai csillagász, ismeretterjesztő
Egy figyelmeztetés • “A zűrzavar és a csalás hatalmas óceánjában az
igazság egy-egy szalmaszálának felismerése nagy figyelmet, odaadást és elszántságot igényel. De ha nem vagyunk készek rá, hogy ezeket a fárasztó gondolkodási műveleteket állandóan gyakoroljuk, nem leszünk eredményesek az előttünk álló komolyabb problémák megoldásában sem, balek országgá válhatunk egy balek világban, ahol az első utunkba eső sarlatán zsákmányul ejt.”
• Carl Sagan
Az előadás témái • Kell-e félnünk a vegyszerektől? • Veszélyesebb-e a kémia más tevékenységeknél? • Veszélytelenek-e a természetes anyagok? • Veszélyesek-e a mesterséges anyagok? • Civil szervezetek és a kémia
A DHMO-ügy •
•
•
• •
1997-ben az akkor 14 éves Nathan Zohner Idaho Falls-i (USA) középiskolás egy petíciót írt, amelyben a dihidrogén-monoxid (DHMO) veszélyeire hívta fel a figyelmet és annak betiltását szorgalmazta. A megkérdezett ötven diák közül csak egy akadt, aki rámutatott, hogy ez szamárság, mert a kérdéses anyag a víz. A nagy amerikai sajtóvisszhangot kiváltó ügy 2004-ben újra előbukkant: Aliso Viejo kaliforniai kisváros tanácsa a DHMO betiltását fontolgatta. 2007-ben Jacqui Dean új-zélandi politikust sikerült ismét csapdába csalni a DHMO betiltásával. A történet ezzel végérvényesen bevonult az emberi butaság legújabbkori történetének friss fejezetei közé
Megenné-e Ön az alábbi anyagokat?
Kemofóbia, a vegyi anyagoktól való irracionális félelem • •
•
A közbeszédben elterjedt ‘vegyi anyagok’-ról, ‘kémiai anyagok’-ról, ‘veszélyes anyagok’-ról beszélni, anélkül, hogy bárki venné a fáradságot és elmondaná, hogy pontosan mire is gondol. A ‘vegyi anyagok’ kifejezés azt sejteti, hogy vannak más anyagok is, amelyek nem ‘vegyi’ természetűek. A laikusok ‘vegyi anyagok’, ‘kémiai anyagok’ alatt a vegyipar és rokon iparok által termelt és felhasznált, a természetben általában elő nem forduló, potenciálisan veszélyes anyagokat értik. Csakhogy a veszélyesség és a természetes vagy mesterséges jelleg között semmilyen összefüggés nem létezik. A természet egységes, nincs különbség a természetes és mesterséges úton előállított anyagok között. A szakemberek számára a ‘vegyi anyag’, ‘kémiai anyag’ kifejezés értelmezhetetlen és értelmetlen, éppen ezért nem is használják. Csak anyagok vannak.
“Nem, biztosíthatlak titeket, hogy ez természetes és teljesen vegyszermentes” (Ed McLachlan karikatúrája)
Leheséges-e „vegyianyag”-mentes életet élni? • •
•
•
Tökéletesen értelmetlen és megvalósíthatatlan cél. A kémia és a belőle táplálkozó technológiák haszna a mai civilizáció számára felbecsülhetetlen. Mindenben, ami jelenlegi életünket jellemzi, kitapintható ennek a ‘rejtőzködő tudománynak’ a szerepe. Talán épp az is a gond, hogy a kémia túlságosan rejtőzködik és a laikusok számára magától értetődő, hogy vannak színes ruhák, kozmetikumok, tisztítószerek, elektronikai cikkek, tartós élelmiszerek, gyógyszerek, növényvédőszerek, autók, műanyagok stb. Ezeket az új és régi termékeket valakiknek ki kell fejleszteni, folyamatosan vizsgálni, gyártani, ellenőrizni. Márpedig csak vegyészek képesek soha nem látott tulajdonságú és környezetbarát anyagok előállítására. Csak a vegyészek képesek a fizikusokkal és mérnökökkel együttműködve új mérési módszerek és készülékek segítségével egyre pontosabb módszereket kidolgozni a környezetünkben található anyagok méréséhezCsaka vegyészek képesek új gyógyszereket előállítani gyógyszerészekkel, biológusokkal és orvosokkal együttműködve.
A kémia társadalmi megítélése • Ha a vegyészek tevékenysége egyáltalán ismert, akkor igen sokan csak a környezetszennyezések hírhedt eseteit említik, mint a kémiával és a vegyiparral leginkább kapcsolatba hozható történeteket. Eközben persze mindenki szívesen elfogadja a kémia vívmányait, csak épp ne lenne vegyipar, ne lennének kockázatok. • Olyan ez, mintha a modern fizika az atombombával, a biológia a génmódosítással lenne azonos. Csakhogy kockázatmentes élet nincs, mindennek ára van, semmi sincs ingyen, a jelenlegi kényelmünknek is meg kell fizetnünk az árát. De talán nem kellene a fürdővízzel együtt a gyereket is kiönteni, mert akkor jelenlegi civilizációnk is meg fog szűnni.
Kemofóbia és kémiai ismeretek •
•
•
Egy amerikai felmérés szerint a kemofóbia és a kémiával kapcsolatos ismeretek között fordított arányosság figyelhető meg: minél többet tud valaki a kémiáról, annál kevésbé fél a ‘vegyi anyagok’-tól. Ahhoz, hogy ez a helyzet változzon, a laikusoknak egy kicsit nyitottabb füllel kell meghallgatni egy-egy kémiai problémával kapcsolatban az érintett szakembereket és nem szabad a sajtó vagy a környezetvédők riasztását azonnal és gondolkodás nélkül elhinni. A szakembereknek elő kell bújniuk és józanul be kell mutatniuk, mire képes a kémia és a rajta alapuló technológiák, melyek az ezekkel kapcsolatos legfontosabb, mindenki által érthető jelenségek, milyen haszna és kára lehet egy anyagnak, akár természetes, akár mesterséges. Nem szabad hagyni, hogy a kémiai jelenségekkel kapcsolatos információközlésben a média és a hozzá nem értők szava legyen a meghatározó.
Veszély, kockázat, veszélyforrás, kitettség • •
•
• •
A veszély valamilyen kedvezőtlen esemény lehetséges bekövetkeztét jelenti, amely vagyontárgyainkat, jólétünket, hozzátartozóinkat, egészségünket, netán életünket fenyegeti. A konkrét káresemény bekövetkeztének a valószínűségét a kockázat fogalmával szokás leírni. Veszélyhez és kockázathoz persze kell valamilyen veszélyforrás is, ami igen változatos lehet: elektromos kábel, forró gőz, síkos padló, villámcsapás, szennyezett ivóvíz, száguldó autó, sziklamászás stb. A veszélyforrás önmagában még nem elegendő ahhoz, hogy a tényleges kockázat kialakuljon: ha forgalmas út mellett lakunk, de sohasem megyünk a közelébe, akkor számunkra ez a veszélyforrás nem jelent igazi fenyegetettséget. Ha gyakran kelünk át az említett úton, akkor már sokkal nagyobb az esélye annak, hogy egy autó elüt bennünket. Ez utóbbi fogalmat expozíciónak (‘kitettség’) nevezzük. Az előbbi fogalmak közötti összefüggés az alábbiak szerint adható meg: kockázat = veszélyforrás × expozíció Hogyan csökkenthető a kockázat? Vagy a veszélyforrást igyekezzünk elkerülni, vagy az expozíciót, vagy mindkettőt. A korábbi közlekedési példánál maradva: ha nem használunk autót, akkor az autóvezetésből származó kockázat nulla,de ugyanerre a következtetésre jutunk akkor is, ha egyáltalán nem megyünk át úttesten.
A kellemetlen igazság • •
•
•
Abszolút biztonság (a veszélyek teljes hiánya) nem létezik, csak időszakos és viszonylagos biztonság van: csupán kisebb és nagyobb veszélyek között választhatunk. A kockázatok elbírálásához a kockázatbecslést használják. A legnagyobb kockázat természetesen az emberélet elvesztése, ezt egy rizikónak (R) nevezzük, olyan esemény leírására használjuk, amikor egyetlen személyt érintő veszély következtében az adott személy garantáltan életét veszti. Mindez túl nagy mérőszám ahhoz, hogy kezelni tudjuk, ezért ennek az egymilliomodrészét szokták használni a kockázatbecslésben, ez az egy mikrorizikó (µR). Ha egymillió embert egy mikrorizikó kockázatnak tesznek ki, akkor 1 halálos áldozat várható, ami garantáltan ennek az eseménynek tulajdonítható. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ekkora kockázatot (gyakran nagyobbat is), mindenki elviselhetőnek tart. A kockázatelemzés nagy számú esemény alapos statisztikai feldolgozásával képes ilyen adatokat szolgáltatni
Egy mikrorizikó (µR) kockázattal járó események 2 500 km utazás vonaton 2 000 km utazás repülőn 80 km utazás autóbuszon 65 km autózás 12 km kerékpározás 3 km motorkerékpározás másfél cigaretta elszívása 2 hónapig dohányossal együtt élni fél liter bor elfogyasztása 10 napig téglaházban lakni 3 napig Budapesten lélegezni 2 percig sziklát mászni 5 éven belül méhcsípést szenvedni 10 éven belül villámcsapást szenvedni 20 percig 60-évesnek lenni
elkerülhetetlen és önként vállalt kockázatok
Egy orvosi kockázat: az Opren fájdalomcsillapító esete • • •
• •
Az Opren fájdalomcsillapító az aszpirinnél hatásosabb és nem okoz belső vérzést. Van azonban egy mellékhatása: a gyógyszert szedők könnyebben leégnek a napon, valamint néhány idős beteg váratlanul elhunyt a szedése közben. A halálesetekért az Oprent okolták és a média össztüze következtében a gyógyszert a brit piacról kivonták és azóta betegek százezrei az Oprennél kevésbé hatásos fájdalomcsillapítókat szednek. Az Opren kétségtelenül nem tökéletes fájdalomcsillapító, vannak mellékhatásai, azonban használatának kockázatairól álljon itt egy összehasonlítás. Ízületi gyulladások műtéti kezelésében minden 25 000 beteg közül 400 a műtét során vagy annak szövődményeiben hal meg, míg az Opren szedésében, amely szükségtelenné tenné az előbbi műtéteket, csupán egy beteg halna meg a gyógyszer mellékhatásai következtében. Ön melyik kockázatot választaná? Az Oprent betiltották, az ízületi műtéteket továbbra is folytatják...
A különböző foglakozási ágak kockázatai Átlagos halálozási arány egy millió dolgozóra vetítve (Nagy-Britannia, 1974-1978) Foglalkozási ág vagy személy
Átlagos halálozási arány/millió fő
Ruha- és cipőipar
5
Járműipar
15
Faipar, bútorgyártás
40
Építőanyag-ipar
65
Vegyipar
85
Hajóépítés
105
Mezőgazdaság
110
Építőipar
150
Vasúti személyzet
180
Szénbányászat
210
Külszíni fejtés
295
Egyéb bányászat
750
Partmenti olaj- és gázkitermelés
1650
Mélytengeri halászat (tengeri balesetek, 1970 előtt)
2800
Háztartási balesetek • Az USA-ban 1980-ban egy millió főre vonatkoztatva az üvegablakok és -ajtók okozta sérülések száma 910 volt, a lépcsőről való leesés következtében 3330 fő sérült meg, szintén egy millió főre vonatkoztatva. • Angliában és Wales-ben évente a lépcsőről való leesés miatt átlagosan 12, míg a legveszélyeztetettebb korosztály (a 75 év feletti nők) esetében 108 haláleset származik egy millió főre vonatkoztatva.
Kockázat és kockázatérzékelés Ritka halálozási okok
Gyakori halálozási okok
Kockázat és kockázat-érzékelés • A modernitás korának dinamizmusa növekvő fenyegetettséget jelent az ember számára és ellentmondásos módon a civilizációs jólét növekedése ellenére a veszélyek nem feltétlenül csökkennek, hanem némelyek (környezetszennyezés, ipari balesetek, élelmiszerbiztonság stb.) inkább növekednek. • A veszélyérzet azonban meglehetősen szubjektív, mint a korábbi példákból is láthattuk. • Ha jólétben élünk, akkor alapvetően két dolog történik velünk: – a jólétet magától értetődőnek tekintjük és nem becsüljük kellőképpen; – elkezdünk olyan dolgokkal foglalkozni, amelyekkel egyébként nem törődnénk, ha nem élnénk ilyen jólétben. Azaz, bizonyos dolgok jelentéktelenné válnak, míg mások felnagyítódnak a számára - mindez a kockázatok érzékelését is erősen torzítja.
A természetes anyagok vonzereje
Biotermékek • •
•
•
•
A biotermékről (azontúl, hogy drágábbak) az a hír járja, hogy egészségesebbek, mint a nagyüzemi technológiával készült termékek. A biokertészet ugyanakkor nem csökkenti pl. a rákkeltő anyagok kockázatát, bizonyos esetekben pedig egyenesen növeli azt. Bruce N. Ames szerint (University of California at Berkley, USA) minden egyes növény méreganyagokat (toxinokat) termel, hogy megvédje magát a gombák, rovarok és állati kártevők (akár az ember) ellen is. Az egyik ilyen gyakran termelt toxin a szalicilsav, amit mi is használunk befőzéshez. A laboratóriumi vizsgálatok azt igazolták, hogy ezek a toxinok semmivel sem kevésbé mérgezőek, mint az ember által készített növényvédőszerek (peszticidek). Becslések szerint az USA lakói naponta kb. 1500 mg természetes peszticidet fogyasztanak, mintegy 15 000-szer többet, mint ember által készített növényvédőszerből, amit az USA Élelmiszer- és Gyógyszerhatósága (FDA) naponta kb. 0,09 milligrammra becsül. A biokertészet gyakran új, rovaroknak ellenálló fajokat használ, amelyek növelik a természetes peszticidek kockázatát. Ames egy, az USA-ban széles körben elterjedt új zellerfajta példáját említi, amely tízszer több rákkeltő anyagot tartalmaz (2600 ppb-nyi mennyiségben), mint a közönséges zeller.
Mesterséges kontra természetes • •
•
A természetes anyagokhoz évmilliók alatt már hozzászoktunk, míg a mesterségesek állandó kockázatot jelentenek? Mérgező anyagokhoz nem lehet hozzászokni hosszú idő alatt sem, ha ez így volna, akkor nem lennének évről-évre mérgező növények, gombák, halak fogyasztásából, kígyó- és pókmarásból származó halálesetek... Emögött a feltételezés mögött az a vélekedés áll, hogy létezik különbség a természetben megtalálható (az evolúció által létrehozott vagy Isten keze által teremtett - kinek hogy tetszik) anyagok és az ember által készítettek között. Nem más ez, mint az életerő-elmélet modern változata: az az alaptalan feltételezés, hogy amit az élő szervezet állít elő, abban van valami plusz, ami a szintetikus anyagokból hiányzik…
Különböző anyagok toxicitása Anyag
Élőlény, bejutási mód
LD50 (mg/testtömeg-kg)
Cukor (szacharóz)
patkány, szájon át
29,700
C-vitamin C (L-aszkorbinsav
patkány, szájon át
11,900
Alkohol (etanol)
patkány, szájon át
7060
Konyhasó
patkány, szájon át
3000
Paracetamol (acetaminophen)
patkány, szájon át
1944
Arzén (elem)
patkány, szájon át
763
Aszpirin (O-acetilszalicilsav)
patkány, szájon át
200
Koffein
patkány, szájon át
192
Nikotin
patkány, szájon át
50
Lizergsav-dietilamid (LSD)
patkány, intravénásan
16.5
Sztrichnin
patkány, szájon át
16
Arzén(III)-oxid
patkány, szájon át
14
Nátrium-cianid
patkány, szájon át
6.4
Aflatoxin B1 (Aspergillus flavus)
patkány, szájon át
0.48
Kispikkelyű tajpán mérge
patkány, szubkután
0.025
Dioxin (TCDD)
patkány, szájon át
0.02
Batrachotoxin
ember, szubkután
0.002-0.007 (becsült)
Botulinotoxin (Botox)
ember, szájon át, injekció, légzés
0.000001 (becsült)
Mi az LD50? közepes halálos dózis (LD50), amely a kísérleti állatok felének elhullásához vezet 24 órán belül. Az LD50 nagyon erősen függ a kísérleti állatfajtól és a bejutás módjától (lenyelve, bőrön át, belélegezve stb.)
Sole dosis facit venenum • Csupán a mennyiségtől függ, hogy valami méreg lesz-e • A súlyosan mérgező botulinotoxin is rendelkezik egy sajátos alkalmazással: a kozmetikában az A típusú botulinotoxint a ráncok átmeneti kezelésére használják, elsősorban a homlokcsonton a szemöldökök közötti részen az orr felett jelentkező ráncoknál (glabella). A “botox-injekció” hatása mintegy nyolc hónapig tart, hírességek plasztikai műtét helyett alkalmazzák.
Veszélyesek-e a mesterséges anyagok? • “Egy ember naponta átlagosan 15 ezer kemikáliával kerül kapcsolatba, melyek többsége a véráramban folytatja útját... Tartósítószerek, adalékanyagok, savszármazékok: a modernizáció elkerülhetetlen velejárói. Könnyebbé, kényelmesebbé teszik az életedet. A luxusért azonban nagy árat kell fizetni. Ezek az anyagok megtalálják az utat a szervezetedbe az ételeken, italokon, belélegzett levegőn vagy megérintett tárgyakon keresztül.” – Egy korábbi SZTE-honlapról
A mennyiség számít • •
•
The inventory of the US Toxic Substances Control Act (TSCA) of 1976 currently contains over 80,000 existing chemicals, many of which are produced or imported at low or negligible volumes. By excluding low volume chemicals (~25,000 chemicals produced or imported in amounts less than 5000 kg per year) and poorly absorbed polymers, the remaining TSCA Inventory is comprised of about 15,000 chemicals produced or imported at levels above 5000 kg per year. Of these, 3000-4000 are produced or imported in amounts over 500 tons per year: these chemicals are considered by the U.S. Environmental Protection Agency (EPA) to be US High Production Volume (HPV) chemicals. EPA has identified the subset of the mentioned 15,000 chemicals as being the broad focus "universe" of the TSCA Existing Chemicals and Chemical Testing Programs with the primary focus placed on the 3000-4000 HPV chemicals.
A mesterséges anyagokban rejlő veszélyek? • Michael Shermer az autizmus kialakulása és a védőoltások között feltételezett ok-okozati kapcsolat vizsgálata során arra a következtetésre jutott, hogy az anekdotikus asszociációk, különösen a média által fölerősített sztorik formájában, annyira erősek, hogy a nagyközönség hajlamos teljesen figyelmen kívül hagyni a tudományos bizonyítékokat. • Agyunk úgy fejlődött, hogy figyel az anekdotákra, mivel a hibás pozitív asszociáció (azt hinni, hogy kapcsolat van A és B között, pedig nincs) általában ártalmatlan, míg a hibás negatív asszociáció (azt hinni, hogy nincs kapcsolat A és B között, pedig van) kiselejtezheti az egyént a genetikai készletből. • Az agyunk egy hiedelem-masina, amely asszociatív tanulással keres és talál mintákat. A babona és a varázslatban való hit több millió éves, míg a hibás pozitív asszociációkat nagy okosan megkerülő tudomány csupán néhány száz...
A legrettegettebb „vegyi anyagok”: az élemiszeradalékok •
•
A Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal 2008-ban végzett, nem reprezentatív felmérése szerint összesen 303 megkérdezett közül 46,9% úgy vélte, hogy az összes adalékanyagot be kellene tiltani. A válaszadók 35,6%-a szerint az adalékanyagok veszélyesek lehetnek az egészségre, míg 14,5%-uk gondolja ennek éppen ellenkezőjét, vagyis, hogy az adalékanyagok nem jelentenek veszélyt, mert szabályozott, ellenőrzött anyagokról van szó. Két másik, az Európai Unió egészére vonatkozó felmérést 2005-ben és 2010-ben az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) megbízására végeztek (utóbbi reprezentatív felmérésben 27 tagállamban 26 691, 15. életévét betöltött személy vett részt). – A 2005-ös felmérés szerint Magyarországon az élelmiszer-adalékok a megkérdezettek 76%-át aggasztják. – A 2010-es felmérésben az élelmiszerekkel kapcsolatos esetleges problémákat felsoroló lista alapján a megkérdezettek „rendkívül aggasztó” kockázatként említették a gyümölcsökben, zöldségekben és gabonafélékben előforduló vegyianyag-maradványokat is (EU-átlag: 31%, Magyarország: 84%).
Mit mond egy szakértő? •
„Bármelyik
tál ételünkben egyedül azokat az anyagokat fogyaszthatjuk biztonságosan, akár természetes vagy mesterséges eredetűek, amelyek növényvédőszerek, hormonok vagy E-számmal rendelkező élelmiszeradalékok maradványai, mert ezekről tudunk a legtöbbet. Minden mást az ételünkben bizalmi alapon fogyasztunk el. ”
John Hoskins, brit toxikológus
Az élelmiszerekkel kapcsolatos kockázatok
Az élelmiszer-adalékok szükségessége • •
•
Korunk élelmiszer-gyártása nem képzelhető el adalékanyagok használata nélkül, alkalmazásuk más kockázati tényezőkhöz képest a közvélekedéssel ellentétben csekély kockázatot jelent. A fogyasztó igényli a széles termékválasztékot, a gyártó törekszik a költségek minimalizálására, s a lehető legegyszerűbben kivitelezhető technológiák alkalmazására. Ehhez viszont elengedhetetlenül szükséges a stabil, könnyen kezelhető anyagok használata, melyek lehetővé teszik a megbízható, állandó minőségű termékek gyártását Élelmiszer-adalékanyag akkor engedélyezhető, ha alkalmazásának szükségessége technológiailag igazolható és a kívánt cél más, gazdaságosan és technikailag megvalósítható módszerrel nem érhető el, illetve, ha a javasolt felhasználási szinten a jelenleg rendelkezésre álló tudományos eredmények alapján nem jelent veszélyt a fogyasztók egészségére, valamint nem vezeti félre a fogyasztót. Az engedélyezett anyag biológiai hatását rendszeresen felülvizsgálják a legújabb tudományos eredmények figyelembevételével.
Tárgyilagos információk az élelmiszeradalékokról •
• •
Számos szervezet és magánszemély, akik elsősorban a zöld szervezetekhez állnak közel, a hivatalosan hozzáférhető információkat nem érzik elegendőnek, ezért gyakran új összeállításokat készítenek, a legtöbb esetben külföldi kiadványok és a világhálón hozzáférhető információk kritikátlan átvételével. Az így keletkező információ-forrásokat, amelyek tények és téveszmék laikusok számára kibogozhatatlan keverékét tartalmazzák, rendkívül óvatosan kell kezelni. Dr. Sohár Pálné, Dr. Rácz Endre: Őszintén és érthetően az adalékanyagokról, http://www.efosz.hu/letoltes/oszinteneserthetoen.pdf?lang=hu). Az élelmiszer-adalékanyagokról a világhálón hozzáférhető források közül az egyik legalaposabb, a laikus felhasználó számára szemléletében valószínűleg szokatlan (mert nem a közhelyeket és téveszméket ismételgető) összeállítás Dr. Gunda Tamás: Élelmiszeradalékokról elfogultság nélkül c. műve (http://www.gunda.hu/e_num/index.html).
Civil szervezetek és a kémia • •
• •
Amennyire bizalmatlanok vagyunk a hivatalos forrásokkal szemben, annyira bízunk a különféle civil szervezetekben. Ezek a civil szervezetek nagyon fontos ellenőrző és véleményformáló szerepet töltenek be pl. a környezettudatos fogyasztói magatartás kialakításában, a környezetünkkel kapcsolatos problémák feltárásában (ennek az elismerését fejezi ki az, hogy pl. a Levegő Munkacsoport 2006-ban megkapta az Év civil szervezete díjat). De ez nem jelenti azt, hogy a környezetvédő szervezetek mindenben tévedhetetlenek lennének. Bizony, ők is rászorulnak a civil kontrollra. Ahogyan a fogfájással sem a betegvédő szervezetekhez megyünk, hanem fogorvoshoz, ugyanúgy a környezetvédelmi problémákat sem a civil környezetvédők fogják elsősorban megoldani, hanem a szakemberek. Sajnos a kémiával kapcsolatos témákban számos esetben a civil környezetvédő szervezetek is hajmeresztő tudatlanságot mutatnak
Kolera Dél-Amerikában •
• •
•
1991 elején Peruban kolerajárvány tört ki. A betegség a tengerparti területekről gyorsan terjedt a szárazföld felé és csak 1991-ben 322 582 megbetegedésről tudunk, amely később más dél-amerikai országra is kiterjedt: 1991 és 1994 januárja között 941 804 eset volt ismert, amely 8622 halálos áldozatot követelt és 1998-ban ismét megjelent a kolera Peruban. Ezt megelőzően 1900 és 1991 között Peruban, Kolumbiában és Ekvádorban egyetlen kolerás megbetegedésről sem tudunk. A 2010-es haiti földrengés nyomán kialakult romló higiénés körülmények következtében 2010 októberében kolerajárvány tört ki, amelyben mintegy 300 000 ember betegedett meg és több mint 4500an haltak meg. Az 1991-es perui járvány okai nem teljesen tisztázottak: a rossz higiénés viszonyok, elsősorban a fertőzött ivóvíz, mosatlan gyümölcsök, zöldségek, nyers hal fogyasztása, az El Niño okozta felmelegedés, az áradások és a zooplanktonokban továbbélő Vibrio cholerae baktériumok, a perui őslakosságra jellemző szokatlanul magas nullás vércsoportúak aránya (75%) egyaránt hozzájárult járványhoz.
Kolera – történeti visszatekintés • A kolera viszonylag könnyen legyőzhető, ha a beteg kiszáradását időben meg tudjuk előzni, a további terjedését pedig a higiénés viszonyok javításával lehet elérni. • A kolera a járványtan klasszikus esete, amit John Snow (1813-1858) londoni orvosnak 1854-ben, a londoni kolerajárvány idején végzett pontos megfigyelései alapján a leghatékonyabban úgy lehet kordában tartani, ha a vízhálózatot gondosan ellenőrizzük.
kút
John Snow eredeti térképe, amely a kolerás eseteket mutatja az 1854-es londoni járvány során
Egy olcsó és hatékony megoldás elutasítva •
•
• •
•
1981 és 1995 között a Pánamerikai Egészségügyi Szervezet (Pan American Health Organization, PAHO) a limai Centro Panamericano de Ingeniería Sanitaria y Ciencias del Ambiente (CEPIS) számos módszert próbált ki járványos megbetegedések elleni küzdelemben a vízhálózat fertőtlenítésére és azt találták, hogy a leghatékonyabb és egyben legolcsóbb módszer a klóros fertőtlenítés. Az ehhez szüksége felszerelés és klórmész családonként és évente 2,50 dollárba került, amely egy szegény országban egyáltalán nem lényegtelen tényező. Fred M. Reiff megemlíti, hogy amikor az 1991-es perui járvány kitört, akkor a helyi egészségügyi szakemberek körében meglepő ellenállást tapasztalt a klórozással szemben: többen azért idegenkedtek a klór alkalmazásától, mert a klórozás melléktermékeként keletkező káros triklórmetán-származékok képződésétől tartottak, amely információ egyes tudományos cikkekből és a fejlett országok környezetvédelmi hatóságaitól származott. Reiff hiába próbálta nekik elmagyarázni, hogy ezek kockázata 100 000 embernél 70 év alatt csupán egy extra halálesetet jelenthet. A klórozást a Greenpeace is ellenezte, helyette a helyben termő toronja nevű citrusféle fogyasztását javasolta. A kolerabaktériumok valóban kevéssé szaporodnak az említett gyümölcs által biztosított savas kémhatáson, azonban a hatékonysága össze sem vethető az ivóvíz klórozásával. A Greenpeace jelenleg is tagadja felelősségét a perui kolerajárvány kialakulásában.
A Greenpeace lobbitevékenysége •
•
•
•
A Greenpeace az USA Kongresszusában is erős lobbitevékenységet folytatott minden klórtartalmú anyag betiltásáért. Az érvek között gyakran szerepelt az, hogy a klórtartalmú szerves vegyületek csupán az emberi tevékenység következtében jelentek meg. Gordon W. Gribble (Dartmouth College, USA) bebizonyította, hogy a szerves klórvegyületek a természetben hatalmas mennyiségben fordulnak elő mintegy tucatnyi természeti jelenség következtében (villámok okozta erdőtüzek, vulkánkitörések, tengeri élőlények anyagcsere-termékeiként stb.). Meglepő módon önmagában Svédország tőzegmocsaraiban mintegy 400 000 tonna természetes klórfenolszármazék képződik a humuszsavak bomlásából, amit a klórperoxidáz enzim okoz. Ez a mennyiség 40-szerese a papír- és kartongyárak által termelt klórfenol-mennyiségnek. A biomasszában évente 5 000 000 tonna (!) mérgező klórtartalmú gáz (metil-klorid) képződik természetes módon (az ember ehhez évi 26 000 tonnával járul hozzá környezetszennyezés révén).
TCDD („dioxin”)
G. W . Gribble, Environ. Sci. Technol. 1994, 28, 310A-319A
Víztisztítás • A klórvegyületek egyik legjelentősebb felhasználási területe a vízfertőtlenítés. Az USA ivóvíz-mennyiségének 98%-át, szennyvizének 96%-át klórral fertőtlenítik. • A klórozás kiváltására négy technológia jöhet szóba: – – – –
membránszűrés ultraibolya besugárzás szűrés szemcsés aktívszén-ágyon ózonos kezelés (ozonolízis).
• Ezek mindegyike drágább a klórozásnál és egyikkel kapcsolatban sem gyűlt össze annyi tapasztalat, mint a klórozás esetében. Ha ozonolízissel kívánjuk kiváltani a klórozást, akkor az ózon és a szerves vegyületek reakciójában keletkező melléktermékeket egy aktív szenes kezeléssel el kell távolítani. • Mindent összevetve, az ivóvízkezelésben jelenleg nincs alternatívája a klórozásnak.
Hogyan különítsük el a búzát az ocsútól? Az áltudományok hét figyelmeztető jele • A felfedező a felfedezést közvetlenül a médiának juttatja el, nem szaklapoknak • A felfedező azt állítja, hogy komoly gazdasági erők próbálják megakadályozni a munkáját • Az észlelt hatás a kimutathatóság határán van • A bizonyítékok anekdotákon alapulnak • A felfedező azt állítja, hogy hinni kell benne, mert ez évszázados tudás • A felfedező elszigetelten dolgozott • A felfedezés eddig nem ismert természeti törvények létét feltételezi Robert L. Park, Marylandi Egyetem fizika tanszékének professzora, az Amerikai Fizikai Társaság közkapcsolati igazgatója
Hogyan különítsük el a búzát az ocsútól? Az áltudományok négy fontos tévedése • Léteznek-e adatok? • A laboratóriumból egyenesen a bulvársajtóba? • Megfigyeléssel avagy beavatkozással van-e dolgunk? • Mazsolázás – a nézeteinket alátámasztó adatokról beszélünk, az azokat cáfolókról hallgatunk
Egy könyv • 100 kémiai tévhit elemzése • 4 fő témakör: – – – –
kémiai tévhitek általában élelmiszerek gyógyszerek katasztrófák, mérgek, vegyszerek
• 596 oldal – – – – –
152 ábra és kép 25 táblázat 12 oldal fogalommagyarázat 70 oldalnyi irodalomjegyzék 44 oldalnyi név- és tárgymutató
• Akadémiai Kiadó, Új polihisztor sorozat, 2011
